vissza a cimoldalra
2019-12-16
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11457)
A csapos közbeszól (95)

Társművészetek (1538)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (62032)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1365)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3541)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1824)
Franz Schmidt (3481)
Pantheon (2463)
Operett, mint színpadi műfaj (4183)
Kórusok, kórusművek, karéneklés (115)
Élő közvetítések (8279)
Szentély az isteni Anna Nyetrebko-nak (2999)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4628)
musical (189)
Kimernya? (3376)
Balett-, és Táncművészet (5940)
Belcanto (933)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Fórum - A nap képe (-zéta-, 2008-10-10 07:34:28)

 
1864   IVA 2016-10-27 01:20:33
Csodálni való Beverly Sills Erzsébet-jelmeze és maszkja! Azért is, mert az efféle igényes vizuális effektus egyre ritkább. Magyarországi színpadokról hasonlóan emlékezetes Ruttkai Éva megjelenése az Angliai Erzsébetben, a Mezey Máriáé, később a Pápay Erzsié a Nemzeti Katona József színházi Stuart Máriájában (illetve a Váradi Hédié a címszerepben). Filmen Cate Blanchett sminkjei és jelmezei nyertek számos díjat (Oscarokat is) az Elizabeth-filmek látványvilágának elismeréséül.
1863   IVA • előzmény1861 2016-10-26 02:52:52
Én is köszönöm a pontosítást.
1862   lujza • előzmény1861 2016-10-26 02:25:20
Köszönöm! Akkor már nagyon modernek akartak lenni. Nekem jó lett volna az Erkel régi teteje is.
1861   Momo • előzmény1843 2016-10-25 13:54:24
A homlokzat az 1959-61 közötti átépítéskor lett ilyen. A nézőtér 1949-51 között alakult a mai formájára.
1860   Heiner Lajos • előzmény1859 2016-10-25 09:26:26
Köszönöm a felhomalyositast!
1859   -zéta- • előzmény1858 2016-10-25 08:53:00
A középső Gubajdulina...;-)
1858   Heiner Lajos 2016-10-25 07:57:31
Na de melyik ki?
1857   IVA • előzmény1854 2016-10-25 07:13:36
Ez azonos lett volna azzal a terasszal, amelynek újranyitása is a felújítás tervei közt szerepelt, de később nem lehetett hallani róla?
1856   Sipi • előzmény1855 2016-10-24 16:52:32
"Gubajdulina mindenképpen az egyik legnagyobb élő zeneszerző. "

Szerintem is. :-)
1855   kobzos55 2016-10-24 13:05:27
Gubajdulina mindenképpen az egyik legnagyobb élő zeneszerző. Éppen két napja hallhattuk a Seven Words című remekművét, Fenyő László (cselló), Szatzker Zsanett (bayan), a Concerto Budapest, vez.: Keller András csodálatosan szép előadásában.

Isten éltesse sokáig Gubajdulinát!
1854   Momo 2016-10-24 11:55:26
Hát, Skoda és Trabant van. Viszont érdekes, hogy a fölső ablaksor még nincs beépítve. Szabadon lehet nézelődni, mint egy kilátó teraszon.
1853   Heiner Lajos • előzmény1847 2016-10-24 06:43:34
Hiányolok egy Volgát, Zaporozsecet, Tatraplant.
1852   IVA • előzmény1847 2016-10-24 03:03:29
1966-nál későbbi a fotó. A büfé ablakain tükröződik a szemközti lakóház, amelyet 1967-ben adtak át.
1851   IVA • előzmény1846 2016-10-24 02:55:03
Valóban kedvemre van, gyűjtöm az Erkelt ábrázoló képeket, és ezt nem ismertem.
Nagyon köszönöm!
1850   IVA • előzmény1843 2016-10-24 02:51:27
Szeretnék egyszer pontosan utánanézni, egyelőre úgy tudom, 1959-től 1966-ig tartott az új előcsarnok, a büfé és a homlokzat átépítése, mialatt minden évadban folytak az előadások. Én még emlékszem a „valamilyen más” homlokzatra 1956 előttről, de hazudnék, ha azt állítanám, hogy ezt az emlékemet felismerem a régi képeken.
1849   IVA • előzmény1841 2016-10-24 01:26:52
Egyetértek vele.
1848   IVA • előzmény1840 2016-10-24 01:23:41
Köszönöm.
Találtam egy, az 1905-ös felvételéhez hasonló szögből készült képet a régi Metről 1902-ből, amelyen még nem látszik az említett toronyház. A Google 2014-es utcaképén sem találom, talán azért, mert azóta a legtöbb ház toronymagasra nőtt, de lehet, hogy már nincs is meg.
1847   -zéta- • előzmény1846 2016-10-23 15:08:44
Istenem, ezt a Wartburg, Skoda, Trabant, Moszkvics összeállítást...;-)
1846   Momo 2016-10-23 13:00:11
Na, ezt IVA kedvéért.

:-))
1845   Ardelao 2016-10-23 12:26:14
1956, október 23.

Megemlékezések az 1956-os forradalom kitörésének 60. évfordulóján
1844   Heiner Lajos • előzmény1842 2016-10-23 07:10:43
Milyen jó, hogy Stern megmentette a Carnegie Hallt!
1843   lujza 2016-10-23 03:03:35
Fantasztikus! Nem tudtam, hogy 56-ban még így nézett ki az Erkel Színház. Mikor építették át ilyen laposra?
1842   lujza • előzmény1841 2016-10-23 02:46:30
Nagyon igaza van a kommentnek! Tudom, a telekár NYC-ben iszonyú drága, de mivel az új opera máshová épült, talán mégis meg lehetett volna menteni a régi épületet. Ahogy nálunk a Nemzetit is.
1841   Momo • előzmény1839 2016-10-22 12:16:59
Igen. És azt írják erről a képről, hogy a búcsúkoncerten készült, 1966. április 16-án.


Egyébként érdekes olvasni, hogy hasonló kommentek vannak a régi Met lebontása (1967) kapcsán, mint amilyen vélemények nálunk a régi Nemzeti meszüntetése miatt.

(Csak például:

"What they (the powers that be) were allowed to do is criminal. It’s massive scale vandalism. Ditto for tearing down the Old Penn Station. Unfortunately, the people who run this city fail, time and time again, to see that a little part of this city dies when these works of arts are torn down. What would Rome or Paris look like if visionless developers were allowed to tear down those beloved palaces? Sound appealing to you? What’s built in place of these gems amounts to nothing more than “visual” pollution. Developers and our so-called leaders need to be held responsible for what amounts to “legal” crimes against the people of NYC.")
1840   Momo • előzmény1838 2016-10-22 11:57:27
Azt írja itt egy kommentelő, hogy

"If you took seats in the family circle you would go up in an enormous elevator and could not access the rest of the house so no sneaking down to empty seats on the lower levels."


Szóval - ami a liftet illeti: volt. És nem lehetett elmászkálni a ház többi részébe, vagy lemenni az üres helyekre.
1839   Heiner Lajos 2016-10-22 08:22:19
Netalán a régi Metropolitan Operaház nézőtere?
1838   IVA • előzmény1837 2016-10-22 05:29:05
Az a torony a távolban... eszembe juttatja az egykori Blaha Lujza téri Nemzeti Színház hidraulikájának működtetéséhez épített, a Csokonai utcában szerencsére ma is álló víztornyot. Lehet, hogy ott a régi Methez tartozó víztornyot látjuk?
Vajon álltak-e a közönség rendelkezésére liftek a régi Metben, vagy fel kellett caplatni az ötödikre is?
Köszönet a képekért!
1837   Momo 2016-10-22 01:08:16
Itt a kép egy "közeli rokona". - Josef Hofmann koncertje 1937. november 28-án.


Itt pedig az épületről: Metropolitan Opera a Broadway-n.
1836   Ardelao 2016-10-13 14:50:20

111 évvel ezelőtt, ezen a napon, október 13-án született Kemény Egon, kétszeres Erkel- díjas zeneszerző. A lexikonok ennek ellenére meglehetősen szűkszavúan írnak erről a rendkívül tehetséges és sokoldalú művészről, aki emberileg is nagy tiszteletet érdemel.

Idézzük fel ismét a Dankó Rádióban 2014. július 22-én elhangzott ismertetőt, amely a lexikonokban találhatóknál jóval bővebb információval szolgál:

„Kemény Egon (Bécs, 1905.október 13.-Budapest, 1969. július 23.) kétszeres Erkel-díjas zeneszerző. Édesapja Bécsben nagyra becsült sebész főorvos volt. Visszaköltözve a szülői házba Kassára, tanulmányait a kassai Zeneiskolában kezdte. Hat éves volt, amikor zeneértő édesapja felismerte fia abszolút hallását.
Kassai nevelkedése, miskolci érettségi után a bécsi Zeneművészeti Főiskolát végezte el, tanára Franz Schmidt volt.

A könnyűzene felé fordulva, önálló zenei pályája kezdeti sikereit divatos táncslágereivel (charleston, foxtrot, tango, keringő – szalon-jazzorchesterre) aratta.

Színpadi műveit a Fővárosi Operettszínház mutatta be: első nagyoperettje a „Kikelet utca 3” 1929, (Eggerth Márta, Kabos Gyula), „Fekete Liliom” 1946, (Karády Katalin, Latabár Kálmán), „Valahol Délen” 1956, (Petress Zsuzsa, Rátonyi Róbert).

1929-től hat és fél éven át Ábrahám Pál munkatársa volt Budapesten és Berlinben. 1933-ban tért haza Budapestre. A Magyar Rádió 1934-ben sugározta először kompozícióját: „Fantázia a Hullámzó Balaton c. népdalból”. Sokszínű zenei munkakapcsolata a Magyar Rádióval élete végéig tartott. 1949-ben rádiótörténeti jelentőségű felkérést kapott az első rádióoperett, a „Májusfa” zeneszerzésére. A „Májusfa-keringő” óriási sikert aratott.

Kemény Egont az egész zenei szakma ismerte, kiváló hangszerelőként is szerette, tisztelte.
Tehetsége és önzetlen szorgalma pályatársai darabjainak sikerre vitelében is szerepet játszott.

A „Fűszer és Csemege” című hangosfilmje 1940, (Szörényi Éva, Jávor Pál) addig nem látott nézőrekordot ért el.

Gyermekeknek írt kórusműveit (Erkel-díj, 1953) generációk kedvelik, éneklik „Kinyílott a pitypang” „Kukták dala”, „Úttörővasút”.

Rádióoperettjeit a Rádió Dalszínháza mutatta be „Talán a csillagok” 1949, „Hatvani diákjai” Erkel-díj, 1955, „Komáromi farsang” 1957, „Krisztina kisasszony” 1959, „A messzetűnt kedves” 1965. Főszerepekben: Gyurkovics Mária, Házy Erzsébet, Petress Zsuzsa, Bessenyei Ferenc, Ilosfalvy Róbert, Melis György, Simándy józsef. Helyszínek: Debrecen, Győr, Komárom.

Kemény Egon élete végéig örült annak, hogy sikerült hazánkban a szimfonikus könnyűzenét meghonosítania, „Schönbrunni orgonák” 1937.
1835   Búbánat 2016-10-01 16:07:11
„Böbe” ma lenne 87 éves…

Házy Erzsébet (Pozsony, 1929. október 1. – Budapest, 1982. november 24.)

Puccini: Manon Lescaut - Sola perduta... –Házy Erzsébet
1834   IVA 2016-09-30 04:09:29
A londoni Varázsfuvola holdsarlója nagyon mutatós, de a csillagtérkép... mintha rokonságban állna a Bohémélet 2.0 Párizs-térképével. A varázsfuvola viseli el könnyebben a játékosságot.
1833   Búbánat 2016-09-29 10:18:04
A Zeneakadémia honlapján olvastam, hogy a nemrég véget ért II. Marton Éva Nemzetközi Énekverseny zsűrijébe meghívást kapott Sir Richard Bonynge karmester, aki néhai felesége, Joan Sutherland emlékére 5.000 eurós különdíjat ajánlott fel.
1832   Ardelao • előzmény1831 2016-09-26 17:33:29
GERSHWIN GALA
1831   smaragd 2016-09-26 16:30:49
George Gershwin születésnapja évfordulóján:

Rhapsody in Blue
1830   Ardelao 2016-09-25 13:04:45

DMITRIJ SOSZTAKOVICS

— „1926.május 12-én egy mindössze 20 éves zeneszerző Szimfóniáját mutatták be — hatalmas sikerrel — a Leningrádi Filharmonikusok, vezető karnagyuk, Nyikolaj Malko vezényletével. Századunk zenetörténetében példátlan esemény, hogy egy ország első zenekara ennyire fiatal alkotó művét vigye a nyilvánosság elé. Sosztakovics I. szimfóniája hangzott el ekkor.”

— „Magyarországon négy évvel első művének elhangzása előtt olvasni lehetett már Sosztakovicsról. A Tóth Aladár-Szabolcsi Bence szerkesztette Zenei Lexikon II. kötetében (1931) rövid címszó ismertette addigi munkásságát. Justus György 1933 júniusában, a Független Szemle 2. számában Stravinsky szerzői estjének méltatása ürügyén indulatosan teszi szóvá, hogy a magyar közönség nem ismeri a szovjet zeneszerzők — közöttük Sosztakovics — alkotásait.
Jelenlegi ismereteim szerint Sosztakovics-kompozíció 1935. november 27-én hangzott el első ízben Budapesten. Sámy Zoltán az I. szimfóniát vezényelte az általa alapított, állástalan muzsikusokból verbuvált, akkor már egy esztendeje működő Budapesti Szimfonikus Zenekar élén. Az együttes a Budai Vigadóban hangversenyezett, a Sosztakovics-mű egy nyolc estéből álló bérleti sorozat első koncertjének műsorán szerepelt.”

— „A napilapok vezető zenekritikusainak többsége nem a Budai Vigadót kereste fel ezen az estén. A tekintélyes zeneírók közül Sosztakovicsról csupán Jemnitz Sándor írt, vállalva a pendlizést:

[…] >Hangversenytorlódás következtében csak a műsor első két számát hallgattuk meg. Dmitrij Sosztakovics Szovjet-oroszország egyik reprezentatív fiatal zeneszerzője érdekes I. szimfóniájával szerepelt. A négytételes mű valahol Borodin és Prokofiev stílusa között keresi saját helyét és az egyszerű, sőt primitív közérthetőség jelszavai után indul, amelyek jelenleg az orosz zeneélet irányadó jelszavainak tekinthetők.irányadó jelszavai< a szovjet zeneszerzésnek. s az >egyszerű, sőt primitív közérthetőség< követelményét nem fogalmazták meg 1935-ig.”

A Pesti Naplóban, a bennünket érdeklő eseményről hírnél hosszabb, kritikánál mindenképp rövidebb, szignálatlan közlemény jelent meg:

[…] A bemutatott külföldi szerzők közül Sosztakovics Dmitrijt, a hazájában rendkívül népszerű szovjet-orosz komponistát illeti az elsőség. Első szimfóniájában még nem bontakozik ki ugyan igazán egyénisége, de mindenesetre pompás ösztönű muzsikus szólal meg benne, akivel érdemes volna közelebbről megismerkedni.[…](Pesti napló 1935. november 28.)

— E pársoros ismertetőhöz hasonlóan, a többi lap is jóindulatú rokonszenvvel és érdeklődéssel tájékoztat az újdonságról. Az írások meglehetősen hasonlóak, mintha a koncertre elküldött, talán nem is muzsikus tudósítók valamilyen közös forrásból merítették volna a gondolataikat:”

[…] Igen tehetséges zeneszerzőt ismertünk meg Dmitrij Sosztakovics fiatal orosz muzsikus személyében, akinek I. f-moll szimfóniáját hallottuk. A mű kitűnően megformált változatos ritmikájú és hangszerelésű négy tételből áll, melyek mindegyike igen sok jó ötletet tartalmaz. Stílusa a romantikus és újabb zene között ingadozik, nem egységes.[…](Az Újság, 1935. november 28. Szignó: -d-)

[…] A tehetséges fiatal orosz Dmitrij Sosztakovics Első szimfóniája (op.10 f-moll) szellemes témákból és pregnáns ritmusokból épült, csupán az egységesség és a tételek logikus összefüggése hiányzik belőle. […](Pester Lloyd, 1935. november 28., szignálatlan)

[…] A helyenként meglepően jól hangzó alkotás, szertelenségei mellett is olyan szerző munkája volt, akinek van mondanivalója és a zenekari nyelvet jól ismeri.[…](Magyarország, 1935.november 28. Szignó: i.gy.)

---- Érdekes, hogy ettől a hangvételtől, bár nyilvánvalóan más indítékból egyfelől a Népszava tért el, pusztán mivel Jemnitz más értett új zenén, másfelől az Új Magyarság , a jobboldal szócsöve:

[…] Dmitrij Sosztakovics fiatal orosz zeneszerző f-moll szimfóniája nem hagyott mélyebb nyomokat a hallgatóság lelkében. Eredetiségre törekvő, de valójában névtelen, gondolatszegény mű.[…](1935. november 28., szignálatlan.)”


Az írásokat Breuer János: Szovjet zene Magyarországon 1920-1944 című könyvéből válogattam.
Zeneműkiadó Budapest 1987.
1829   Búbánat 2016-09-18 10:02:30
Megható, hogy a Magyar Posta is megemlékezett a magyar "tenorkirály"-ról és születése 100. évfordulójára alkalmi bélyeget bocsátott ki!

BÉLYEGÚJDONSÁG

„Magyarország egyik leghíresebb tenoristája volt, akinek hangja és alakja elválaszthatatlanul forrt össze több magyar nemzedék tudatában Erkel Ferenc Bánk bán című operájának címszerepével, a bélyegképen is így látható a portréja, háttérben az Operaház épületével.”
1828   Ardelao 2016-09-15 19:02:52

HUBAY JENŐ („Arckép”)


— Tizenöt esztendős korában Joachim tanítványa lett. Liszt Wieniawskí versenytársának nevezte és Vieuxtemps úgy mutatta be. mint az utódját. Saint-Saëns kritikáiban rajongott érte. Coppée operaszöveget írt a számára, s első dalművének hangszereléséhez: Massenet kínálta fel segítségét. A Cremonai hegedűst hetven színpad játsza. Az első magyar világsiker. Brahms az ő vonósnégyes-társaságát kérte fel, hogy Európa közönségének művei egy részét bemutassa. München, Lipcse, London és Chicago zenei főiskolái versenyeztek érte. Az életrajza egy ragyogó művészkarrier története, amely számos mozzanatával ékelődik a zenetörténetbe. Ifjúkorában: a világ egyik legnagyobb hegedűművésze, férfikora elején: ünnepelt zeneszerző, élte delén: a legkitűnőbb pedagógus.

— A magyar zenei életben az a feladat jutott számára, hogy megmutassa a világnak, mennyire nem azonos a magyar hegedűművész fogalma a cigányprímással.

— A latin-fajta: énekel. A német: zongorázik. A magyar: hegedűs nemzet. A magyar hegedűskultúra őrizte meg legtovább nomád karakterét. Hubay Jenőre várt a civilizálás munkája. Ebben csak egyetlenegy úttörő járt előtte, egy zenedei tanár, aki az első magyar hegedűiskolát írta s az első magyar vonósnégyest, a dilettáns pedagógusok ellen irtó hadjáratot hirdetett és hivatást látott a mesterségében, Huber Károlynak hívták ezt a hegedűtanárt, karmestert, zeneszerzőt, lelkes és tehetséges, képzett és munkás magyar művészt, ő volt Hubay Jenő édesapja.

— A magyar hegedűsök civilizálását gyökeresen vitte végbe Hubay Jenő. Nagyszerű hegedűművészeket nevelt és kitűnő hegedűtanárokat. Meghódíthatta velük nemcsak az egész világot, ami nem nagydolog, hanem még a magyar vidéket is, ami viszont már valami. Meg is hódította. A magyar hegedűiskola, a Hubay-iskola csillaga másfél évtizede fennragyog már az európai zenei élet zenitjén, azóta delel. A fénye cseppet sem lett halványabb, sőt ellenkezőleg. Időnként újabb és újabb üstökösök válnak le róla és elviszik a hírét, a ragyogását szerte az egész világba. Ennek a csillagrendszernek a napja azonban Hubay Jenő maradt. Valamennyi tanítványán felfedezhető az összetartozóság, a rokonság titkos jele. Ami valamennyiükben közös és együvé fűzi mindannyiukat, amiben testvérek valamennyien: az ő. A tanítványai között felosztotta a lelkét. Mennél több darabra osztotta azonban: annál gazdagabb lett.

— Nem minden nagy művész jó pedagógus. Jelentékeny, nagy pedagógus ellenben csak született, vérbeli művész lehet. Amit magam nem tudok, arra nem taníthatok meg mást. Hubay Jenő azok közé a rendkívüli tehetségek közé tartozik, akik tanítványaikkal azt is közölni tudják, amit szóval kifejezni szinte nem is lehetséges. Azt kell hinni: mágikus erő lakik benne. Nemcsak mester-minta is egy személyben, példakép, amelynek ha csak megfigyelésébe merül el a tanítvány, át kell, hogy alakuljon lelke legmélyén.

— Az önzetlen előadóművész példája Hubay Jenő, azé, aki kivételes tehetségeit és képességeit teljes odaadással bocsátja a zeneszerző rendelkezésére, aki előtt az írás szent. Joachim mélysége és Vieuxtemps ragyogása egyesültek az előadásában, és ha a legújabb muzsikára nem rezonál is érzékeny és finom idegrendszere, el lehet mondani, hogy az elmúlt évszázadoknak, továbbá kortársainak zenéjét hibátlanul appercipiálta és maradéktalanul fejezte ki.

— A kompozícióiról néhány évvel ezelőtt még azt jegyeztük fel, hogy a múlt század utolsó negyedének divatos művészete tükröződik bennük, a kor teremtette a stílust, amelyen megszólaltak a legjellegzetesebb tulajdonságaik: briliáns készség, mondaine elegancia, kellem és csín, gyöngéd, kissé felszínes, franciásan érzelmes líra. Azóta azonban némely új zenekari műve került a közönség elé s azt kell hinni, hogy Hubay Jenő zeneszerzői fejlődése új állomáshoz érkezett. Ezekben az újabb műveiben a zeneművészet modern arzenáljából kölcsönzi a fegyvereket, amelyekkel figyelmünket és érdeklődésünket elképzelései és megtervezései számára meghódítani akarja és természetes, hogy nemcsak a művész alakítja a matériát, de a matéria is befolyásolja, sőt inspirálja a művészt az alkotásban. A krónikás feszült figyelemmel várja Hubay Jenő új operáit és leplezetlenül irigyli a mestert, aki élete delén — íme — látszólag új elvekkel és eszközökkel lát az alkotáshoz, amint a jelek mutatják,
az elmúlt eredményeken messze túlmagasodó sikerrel.

— Virtuóz, kamarazenész, karmester, zeneszerző, pedagógus. Működése azonban csak látszólag ilyen sokrétű. Valójában: a hegedű dominál minden tevékenységében. Ezen a hangszeren érez, ezen gondolkodik, olyan mélyen és átfogóan, mint senki kívüle ebben az országban.

F.Gy.

Megjelent: „ZENEI SZEMLE”
Temesvár, 1918. Január-február hó
Második évfolyam, első szám.
1827   joska141 2016-09-02 05:29:00
Van-e az archívumban egy fénykép, amin Budapest zenekarának, balettegyüttesének, operaházának első emberei együtt vannak?
1826   IVA • előzmény1820 2016-08-27 00:16:22
Momónak elsősorban:
A tatai Angolkertben 1943-ban készült képen látható épület Pálma Rendezvényház néven ma is létezik.
1825   Ardelao 2016-08-10 18:07:14

A.K.Glazunov és első tanító mestere Balakirev.

— Gyermekkorának egyik legmélyebb zenei benyomását a „Ruszlán és Ludmilla” Glinka opera jelentette. Meg kell említenünk, hogy már zsenge gyermekkorában rajongott Chopinért s e rajongás egész életén végig kísérte.
Balakirevvel való megismerkedése döntően befolyásolta
zeneszerzői munkásságát.

— „Helyeselte, hogy komponálok és azt tanácsolta, minél alaposabban tanulmányozzam a klasszikusokat, különösen Beethovent (akit igen kevéssé ismertem), hogy zenei fejlődésem helyes irányba terelődjék; ezenkívül arra ösztökélt, hogy a zene mellett általános képzésemet se hanyagoljam el. Tanácsát megszívleltem, alaposan tanulmányoztam a klasszikusokat és sokat írtam (románcokat, zongoradarabokat és egyebeket).”

— Balakirev tanácsára Glazunov zeneelméleti órákat vett Rimszkij-Korszakovtól.
Borogyin halála után (1887) ő fejezi be az „Igor herceg” című operát. Ezt a munkát másik tanítójával Rimszkij-Korszakovval együtt végezte.






A kivonatos írás:
„Az orosz zene története”

Ю.B.КЕЛДИШ:
„ИСТОРИЯ РУССКОӤ МУЗЫКИ”

(Moszkva-Leningrád, 1947-1954. 3.kötet)
c. orosznyelvű eredeti felhasználása alapján készült.
1824   lujza 2016-08-08 02:56:27
A mai naphoz:
https://www.youtube.com/watch?v=EE3jCsKsMOQ
1823   IVA • előzmény1821 2016-08-05 05:11:04
Megnyugtató, hogy egy jó alkotást olykor újrahasznosítanak.
1822   IVA • előzmény1820 2016-08-05 05:08:52
Nagyon köszönöm a kiegészítést! Valamennyi szólista neve ismert, a Máthé Joláné (ha azonos személyről van szó) nótaénekesként.
(Minden kívánságom ilyen hamar teljesüljön, és persze a Tiéid is!)
1821   Momo • előzmény1819 2016-08-05 02:59:14
Szerintem is egy jól eltalált Carmen díszlet. Több helyen is használták az elmúlt 20 évben, (nem feltétlenül ugyanazzal a rendezéssel). Mi Stuttgartban (1995) és Bázelben (1996) léptünk fel benne.
1820   Momo • előzmény1818 2016-08-05 02:47:02
Ez a kép a Fortepan gyűjteményéből való. Ott találkoztam vele. Aszongya:

A helyszín: Tata, Angolkert, a Pálmaház előtt.

Előadók: László Magda, Máthé Jolán, Járay József és Rissay Pál, valamint a Budapesti Kórus és a Székesfővárosi Zenekar.

Vezényel Péter József.

László Magda ebben az időben ösztöndíjas volt az Operaházban. Rissay pedig az énekkar basszus II szólamában működött.



1819   IVA • előzmény1816 2016-08-05 01:56:00
Igen tetszetős és hangulatos. Kár, hogy nem az Erkel Színház színpadán van ilyen. És kár, hogy nem a Margitszigeten, bár azt hiszem, a rock-színpadi sátor alatt nem férne el...
1818   IVA 2016-08-05 01:54:48
Visszatérek a tegnapi Nap képéhez.
Olyan jó lenne tudni, ki a képen látható karmester, kik a szólisták! Hát még, hogy mit adtak elő. Persze nem remélhetem, hogy valakit személyes emlék fűz egy 1943-ban Tatán megtartott koncerthez.
Nincs a képen semmi különös, semmi komplikált. (Szinte bizonyos, hogy egy szopránt, mezzoszopránt, tenort és baritont vagy basszust látunk a szólisták sorában.) Mégis olyan erősen hordozza egy letűnt kor atmoszféráját!
Feltűnő, hogy – talán két női kórustag kivételével – a hölgyek mind oldalra fésült frizurát viselnek. Az urak – szintén két karénekes kivételével – hátrafésült hajat. Akkor nemigen volt divat arcszőrzetet hagyni (legfeljebb Jávor-bajuszt), inkább a szigorúan hátrafésült, rövid haj erősítette harmadlagosan a nemi jelleget. Ez még az ötvenes évekre sem nagyon változott: a színészek közt az oldalt elválasztott frizura Gábor Miklós jellegzetességének számított.
1817   IVA • előzmény1815 2016-08-05 01:50:02
Bocsánat, szerintem felesleges idézőjelbe tenni a névmást. Kolonits Klára ugyanis két értelemben is valóban a miénk. Miénk mint a magyaroké és miénk mint az itt fórumozó közönségé. Van szerencsénk kortársai és honfitársai lenni.
1816   Momo 2016-08-05 00:26:40
Xanten - szabadtéri színpad

Mégpedig Csikós Attila Carmen díszletével. :-)
1815   Búbánat 2016-08-03 12:02:12

Schloß Kirchstetten - nyári komolyzenei fesztivál színhelye

Ez a kastély számunkra nevezetes, hiszen a „mi” Kolonits Kláránk három szerepben fellépett itt: Violetta (Traviata), Rosalinda (A denevér) és legutóbb 2012 augusztusában Grófné volt a Figaró házasságában – a nagysikerű színpadi alakításairól beszámolt a Momus is.
A kirchstetteni kastély Maulpertsch-termében Kolonits Klára Liszt-dalestet is adott.
1814   -zéta- • előzmény1813 2016-07-13 21:30:08
Lásd még Momus-játék fórum 4963... ;-)
1813   macskás 2016-07-13 18:21:00
Azannyát, de jó plakátot rakott ki a TéSzerkÚr!
1812   Búbánat 2016-07-12 10:19:12
A kiváló olasz bariton emlékére hallgatom:

G. Verdi ATTILA "Tregua è cogl'Unni...Dagl'immortali vertici" - PIERO CAPPUCCILLI

1811   Ardelao 2016-07-11 00:20:08

Egyik kedvencem Hermann Prey emlékére, és Lucia Popp-ra is emlékezem:


Lucia Popp & Hermann Prey -"Carmina Burana"
1810   IVA • előzmény1809 2016-07-01 04:13:20
Köszönöm, köszönjük.
1809   Momo • előzmény1807 2016-06-30 11:35:53
Boston Opera - Upcoming Events

"We host the region’s most active program of top touring Broadway shows, Boston Ballet performances and other high-quality cultural presentations and concerts in New England’s most magnificent theater."


bostonoperahouse.com
1808   Haandel • előzmény1804 2016-06-30 07:29:17
Dronetávlat
1807   IVA • előzmény1806 2016-06-30 02:18:00
És egy olyan helyen, mint a MÁO, miért a Billy Eliotot játsszák?
Arra tippelek, hogy a bostoni is egy időszakos széria lehetett, talán éppen nyári.
1806   lujza • előzmény1803 2016-06-30 01:50:24
És egy ilyen helyen miért az Oroszlánkirályt játsszák?
1805   IVA • előzmény1801 2016-06-30 00:03:30
A nem külön téren díszlő színházaknál előfordul, hogy a portál alapján nem is sejtjük, milyen az épület belül. Valószínű, hogy a Király Színház sem ítélhető meg a korabeli Király utcát ábrázoló képek szerint.
Jó, hogy kiegészítetted a Nap képét ezzel az információval, kedves Tiramisu: érdemes a Google képkeresőjében megnézegetni a Boston Opera House nézőterét.
1804   Haandel • előzmény1803 2016-06-29 19:22:41

The original capacity of 2,900 was reduced to 2,677 in order to provide patrons with more comfortable seating and excellent sight lines.
1803   Haandel • előzmény1801 2016-06-29 19:07:51
Let’s see!

* * * * *

( Húha! ;-)
1802   macskás • előzmény1801 2016-06-29 14:45:28
:)
1801   tiramisu 2016-06-29 09:53:58
A nap képe-
A bostoni bejárat megtévesztő, mert belülről hatalmas és szép, a klasszikus bordó arany színekkel. Ragyogó az akusztikája!
1800   Heiner Lajos 2016-06-29 09:03:32
Ezt az operat, amit hirdetnek a Bostoni Operaban, meg nem lattam!
1799   IVA • előzmény1798 2016-06-20 07:45:16
Köszönjük!
1798   -zéta- • előzmény1797 2016-06-20 06:33:22
...és lőn...:-)
1797   IVA 2016-06-20 00:53:05
Mindent elértem az életben, semmi sem hiányzik nekem, csak egy szóköz a névelő és a Teatro közé.
1796   Ardelao 2016-06-18 11:56:15

Ilosvay Róbert emlékére:

J. Strauss: A denevér - Ó jaj, a szívem megszakad... (Moldován S., Házy E., Ilosfalvy R.)
1795   Heiner Lajos 2016-06-08 09:11:07
Jedlik Anyos inkognitoban.
1794   Heiner Lajos 2016-06-03 05:35:04
Na most akkor Rigoletto, vagy Carmen?
1793   Ardelao 2016-06-01 12:51:29

212 évvel ezelőtt, ezen a napon született:

Mihail Ivanovics Glinka (1804.VI.1. – 1857.II.15.) emlékére

— Az orosz zene első klasszikusa. Elődjeinek eredményeire támaszkodva, műveiben egy egész korszak eredményeit foglalja össze: betetőzi az orosz nemzeti zenei iskola kialakításának folyamatát.

— Műveiben különböző formában, a maga teljes egészében tükröződik a nemzeti élet. Alkotásait hol hősiesség, hol a mindennapi élet hatja át, a közvetlen realitás körében időzik, vagy a képzelet szárnyalása ragadja el. A líra, az eposz, a dráma és a vígjáték egyaránt közel áll hozzá.

— Ugyanilyen gazdag zenei nyelvezetének nemzeti forrása. Megérti az ősi parasztdalok jellegzetes fordulatait. Glinkáig egyetlen orosz zeneszerző sem tudta oly tisztán felidézni a „lassú” énekek stílusát, mint ő. Jó példa erre Ivan Szuszanyin „Evezősök kórusa.” Újjászületnek műveiben a korabeli városi dalok sajátosságai is és az ó-orosz egyházi énekek több dallami fordulata.

— Glinka, mint általában az egyes népek nagy művészei, a hazai és nemzeti elemekben találja meg azokat a vonásokat, amelyek általános emberi érdeklődésre és jelentőségre tarthatnak számot. Stílusa a világ zenei kultúrája különféle vonásainak szerves
összeolvasztásából és feldolgozásaiból alakul. Zeneszerzői munkássága a klasszikus zeneművészet elveinek komoly és alapos elsajátításából indul ki. Ezt azzal éri el, hogy megismeri és tanulmányozza Haydn, Mozart és Beethoven műveit. Emellett vonzza őt Chopin romantikus lírájának finom átszellemültsége. Berlioz viharos, féktelen romantikája, Gluck antik témájú operáinak fennkölt tragikus pátosza, Bach és Händel polifonikus formáinak monumentális nagysága is. Vonza a romantikus zenei nyelvezet újdonsága, gazdagsága és díszessége, de ugyanakkor érdekli a 16. és 17. század szigorú vokális többszólamúsága.

— Bár megismerte és tanulmányozta a világ zenei kultúrájának legjobb és legjelentékenyebb eredményeit, melyeket a történelmi fejlődés néhány százada során elértek, mégsem volt valamely iskolának, vagy a nyugat-európai zene valamelyik irányzatának tanítványa és követője. Rendkívüli érzéke volt ahhoz, hogy a legkülönbözőbb művészi hagyományokat mindig a maga módján dolgozza fel és az elsajátított elemeket önálló és eredeti céljainak elérésére fordítsa.
Puskinhoz hasonlóan Glinka is értett ahhoz, hogy az idegenben és távoliban felfedezze az orosz nemzeti jelleghez közel álló vonásokat.


A kis részlet:
„Az orosz zene története”

Ю.B.КЕЛДИШ:
„ИСТОРИЯ РУССКОӤ МУЗЫКИ”

(Moszkva-Leningrád, 1947-1954. 3.kötet)
c. orosznyelvű eredeti felhasználása alapján készült.

1792   Búbánat 2016-05-31 13:06:12
Shirley Verrett (May 31, 1931 – November 5, 2010) was an African-American operatic mezzo-soprano

Egy remek élő operafelvétel részletével idézem fel a legendás Verrett szépséges, drámai mezzóját, énekes-művészetét:

Scritto in Ciel! – cabaletta La Favorita Shirley Verrett Live MET 1978
1791   Ardelao 2016-05-28 13:16:08

A régi Színházi Élet folyóirataim között, találtam egy érdekes riportot Svéd Sándorral kapcsolatban:

Svéd Sándort is elrabolja tőlünk a külföld

Öt évre Bécsbe, Berlinbe, Londonba, Párizsba, Rómába, Barcelonába és Salzburgba szerződött.

— Svéd Sándor, a budapesti Opera világhírű baritonistája május 29-én (1935. megj. A.) utazik el Pestről. A búcsú annál fájdalmasabb, mert távozása nem szezonra szól: a nagyszerű énekest öt évre szóló külföldi szerződés ragadja el tőlünk.

— Gyorsan ívelő, rendkívüli karrier a Svéd Sándoré. Huszon-kétéves korában szerződött az Operához, ma huszonkilenc esztendős s e hét év elég volt neki, hogy nemcsak itthon, de a külföldön is a legelsők közé küzdje föl magát. A magyar énekes egy-kettőre nemzetközi attrakció lett. Svéd Sándor olasz mestereknél tanult, majd egy évig a budapesti Zeneművészeti Főiskola növendéke lett. Akadémiai vizsgáján hallotta énekelni Radnai Miklós és rögtön leszerződtette az Operához. A Trubadurban mutatkozott be a közönségnek. Ettől fogva gyorsan követték egymást a szerepek és a sikerek. Nemesen zengő baritonjára, tökéletes ének-kultúrájára fölfigyeltek a külföldi szakemberek is és egymásután kapta a külföldi meghívásokat. Ilyen vendégszereplései alatt összetalálkozott a külföld legkiválóbb énekeseivel, akik lelkes barátságukba fogadták a fiatal magyar művészt. Ezek a barátságok később sem szakadtak meg és ha híres külföldi énekesek jöttek Pestre, sohasem mulasztották el, hogy fölkeressék Svéd Sándor gyönyörű budai villáját. Az utóbbi évek során Saljapin, Lauri-Volpi, Gigli, Gina Cigna voltak a Svéd-villa legnevezetesebb vendégei és ilyenkor olyan házi koncerteket rendeztek, amilyenekhez fejedelmek is csak ritkán jutnak.
(Svéd Sándor a Gellérthegy oldalában lakott, a Szirtes úton, megj. A.)

— Közvetlen elutazása előtt beszéltünk a nagy útra induló Svéd Sándorral.

— „Boldog vagyok — mondta, — hogy huszonkilenc éves koromban elértem mindazt, amit valamikor gyermekfővel életcélul tűztem ki magam elé. A zsebemben vannak a külföldi nagy operák szerződései. De amennyire boldoggá tesz a sok szép meghívás, annyira fáj, hogy itt kell hagynom Budapestet és mától fogva öt évig legfeljebb csak vendég lehetek a saját hazámban és a saját házamban is. Persze, igyekezni fogok, hogy időről-időre szabaddá tegyem magamat. Akkor majd sietve hazajövök, hogy egy-egy estén a szívem szerint énekelhessek magyarul is, magyar közönség előtt.”

— „Külföldön a legkedvesebb szerepeimet fogom énekelni: a Sevillai borbélyt, Scarpiát, Don Juant, Rigolettót. A nyáron Rómában lépek föl, a Sevillait fogom énekelni.
Ugyancsak a Sevillai borbélyt éneklem szeptember elején Bécsben is, ahol — minthogy alig lesz időm németül betanulni a szerepet, — az Operaház az én kedvemért olasz nyelven rendezi meg az előadást. A további szerződéseim Londonba, Párizsba, Barcelonába és Salzburgba szólítanak, ez azonban csak tág kerete az ötéves turnémnak, amit orosz mintára ötéves tervnek neveztem el.”

— „Ismétlem, boldog vagyok, hogy a külföld így megbecsül és ha fáj is, hogy itt kell hagynom Budapestet, vígasztal, hogy akárhová megyek, mindenütt a hazámnak fogok szolgálni. Ez az érzés átsegít a búcsú fájdalmán és remélhetőleg elég lelki tartalék lesz az előttem álló öt évre.”

— Körülnéz a szobában, amelynek falait híres énekesek dedikált arcképei díszítik. Irigyli az arcképeket: ezek legalább itt maradnak.

Írta: Faragó Baba, SZÉ. munkatársa

Színházi Élet, 1935.
1790   parampampoli 2016-05-16 10:54:05
Richard Tauber volt Nicolai Gedda első példaképe és hangzásideálja.
1789   IVA • előzmény1787 2016-05-14 02:37:30
A főbb szereplők felsorolásából kimaradt a Lordot alakító Hámory Imre/Katona Lajos neve.
Íme a teljes színlap.
Ennek az oldalnak a megkeresésekor vettem észre, hogy 1993-ban Szinetár Miklós a Színművészeti Főiskolán is megrendezte a darabot, saját fordításával.
1788   Ardelao • előzmény1787 2016-05-13 15:50:35

Teljesen egyetértek! A felsoroltak között nekem is több műve megvan.
1787   Búbánat 2016-05-13 12:40:52
"A nap képe" - 1871 • Daniel Auber, zeneszerző (1782. január 29., Caen – 1871. május 12. vagy 13. (?) Párizs)

Sajnos, nálunk kissé el van feledve ez a neves francia operaszerző, de én számon tartom mint a francia „bel canto” egyik jeles képviselőjét, kinek sok operáját ismerem lemezről, előadások hang- és képfelvételéről egyaránt (CD, DVD), valamint rádiós közvetítésekből. Alkotói pályája csaknem 65 éven át tartott. Mintegy ötven operát írt, melyek közül nekem megvan:

- Le Macon (1825) – német fordításból átvett Kőműves és lakatos címen ismert nálunk
- La muette de Portici (1828) – „A portici néma”
- La fiancèe (1829) – német fordításban: „Die Braut” – A menyasszony – nekem megvan a teljes ének-zongorakivonat első kiadása
- Fra Diavolo (1830)
- Gustave III ou Le bal masqué (1833) – III. Gusztáv, avagy az álarcosbál
- Le cheval de bronze (1835)
- Le domino noir (1837) – A fekete dominó
- Les diamants de la couronne (1841) – A koronagyémántok
- Marco Spada (1852) – baletté átírva 1857-ben, ez is megvan
- Manon Lescaut (1856)

Sajnálatos, hogy a francia repertoár az Operában szinte elhanyagolható, pedig egykor Auber darabjait is játszották nálunk, így a legismertebb, a Fra Diavolo vígoperája műsoron volt még a hatvanas évek elején: két szereposztásban mutatta be az Erkel Színház, 1959. január 18.; február 7.:
Gyurkovics Mária/Házy Erzsébet; Sándor Judit/Szőnyi Olga, Ilosfalvy Róbert/Járay József; Kövecses Béla/Palcsó Sándor; Kishegyi Árpád/Külkey László; Varga András/Molnár Miklós; Somogyváry Lajos/Domahidy László vitték sikerre a produkciót.
Tóth Péter/Borbély Gyula vezényelt. Rendező: Szinetár Miklós.

Igazán elővehetné ezt a pompás Auber-operát az Operaház újra, vannak énekeseink, akikkel ki lehetne állítani.
1786   Búbánat • előzmény1785 2016-04-30 12:35:37
Érdekesség: Lehár és kedvenc tenoristája, Richatrd Tauber, egyben jóbarát, akinek tenorhangjára több darabját komponálta, ugyanabban az évben, 1948-ban haltak meg; mindkettőjük sírját felkerestem, mikor kimentem Bad Ischl temetőjébe leróni kegyeletemet nagyságuk előtt.
1785   Ardelao 2016-04-30 12:29:53

146. éve annak, hogy megszületett Lehár Ferenc a kiváló magyar operett-komponista.

(1870.IV.30. Komárom – 1948.X.24. Bad Ischl)
1784   Búbánat 2016-04-30 10:30:24
Jóleső tudat számomra, hogy egy aukción hozzájuthattam a képen látható bélyegritkaság egy példányához:

Lehár Ferenc magyar postabélyegen
1783   Heiner Lajos 2016-04-29 00:25:53
Hihetetlen, hogy Mehta 80... Ő, aki 25 évesen "elhalászta" Solti elől a LA Filharmonikusokat.
A huszonévesen korosztálya talán legtehetségesebb - nem feledtem Abbadot, Mutit, Levinet - dirigense később kiégni látszott. Óvatosabb lett, mondjuk ki, kicsit unalmasabb - ld. két Brahms-ciklus lemezfelvételét a New York-i Filharmonikusokkal, aztán 12 évvel későbbről az Izraeliekkel.
Egy személyes élmény: kamaszként hallgattam Turandot-felvételét a Magyar Rádióban. Számomra ez a lemez - Sutherland, Pavarotti, Caballe - ma is a darab etalon felvétele. És akkor még ez volt kedvenc operám.
"Bátor" kamaszként írtam egy levelet Mr. Zubin Mehta, Los Angeles Philharmonic Orchestra, USA címre. Leírtam, mennyire szeretem a darabot, hallottam a rádióban, esélyem sincsen, hogy lemezen megvehessem (hetvenes évek közepe, Kádár, a Melodia, tudomásom szerint, sose lopta le.)
Pár hét múlva pakk. A Turandot Mehta-dirigálta felvétele. Kis üdvözlőkártyával: "Sent at the request of Mr. Zubin Mehta."
1782   macskás 2016-04-19 19:38:39
Eduscho frissebb kép nem volt?
1781   Heiner Lajos 2016-04-19 19:37:42
Rossz a kép beállítása. Nem esik bele a Kertész u. 48.
1780   Heiner Lajos 2016-04-18 10:13:38
A különc zseni.
1779   Ardelao 2016-04-11 22:30:08

Ginastera 100 - Ünnepi koncertsorozat a nagy argentin zeneszerző,
Alberto Ginastera születésének századik évfordulójára
(1916.IV.11. – 1983.VI.25.)


Április 15-én 19 órától műsoron Bartók, Kodály és Ginastera kamaraművei illetve duói. Előadják Stefkó Mihály (hegedű), Lydia Haurenher (brácsa), Szervánszky-Cavaye Natasha (cselló) és Jeszenszky-Böhm Attila (zongora).

Április 29-én 19 órától műsoron Liszt, Aguirre és Ginastera. Előadják: Marco Bianchi (zongora) és Jeszenszky-Böhm Attila (zongora).

1778   Héterő • előzmény1777 2016-04-11 13:47:18
:-)
1777   Heiner Lajos 2016-04-11 12:11:02
De ki az a fazon a cicus mögött?
1776   macskás • előzmény1775 2016-04-11 10:36:05
:)
1775   parampampoli 2016-04-11 10:23:59
Ki a macskákat szereti, rossz ember nem lehet!
1773   parampampoli 2016-03-19 09:45:18
-:)))))
1772   Ardelao 2016-03-18 13:45:15

172 évvel ezelőtt született

Nyikolaj Andrejevics Rimszkij-Korszakov

orosz zeneszerző (1844.III.18. – 1908.VI.21.)

— Rimszkij-Korszakov művészete Oroszország zenei fejlődésének bonyolult, gazdag és sokarcú korszakát fogja át. A balakirevi kör tagjai között ő a legfiatalabb. Mint zeneszerző, szokatlanul gyorsan fejlődve bontja ki nagyszerű és önálló egyéniségét és már a hatvanas évek végén (1800-as évek) számos nagyméretű és rendkívül eredeti művet szerez, sok mindenben megelőzve az „Ötök” közé tartozó idősebb fegyvertársait. De művészetének legértékesebb része jóval későbbi időkre esik. Korszakov akkor válik teljesen kiforrott mesterré, amikor az egységes, összetartozó művészeti irányvonalat jelentő „Ötök” csoportja már felbomlik és az orosz zenei életben új törekvések tűnnek fel, amelyek némelykor egyenesen ellentétei a „60-as évek örökségének.”

— Rimszkij-Korszakov azt mondta, hogy csak a „Hópelyhecske” befejezése után, 1881-ben „érezte magát kiforrt muzsikusnak.” Még ezt megelőzően, csupán önmagára támaszkodva, felülvizsgálta az „új orosz zenei iskola” legfőbb művészeti elveit, mert arra törekedett, hogy összhangba hozza azokat a fejlődő és továbbhaladó élet követelményeivel.

— Rimszkij-Korszakovnak az volt egyik legkiválóbb tulajdonsága, hogy — szakadatlanul bővítve feladatainak és művészi eszközeinek körét — gyorsan magáévá tudott tenni minden újat és meg tudta válaszolni a kor felvetett kérdéseit. Mindig kora élenjáró törekvéseinek színvonalán igyekezett maradni és távol állt attól, hogy különféle jelenségek alkalmi irányzataihoz passzívan alkalmazkodjék. Szigorúan megbírált minden újító keresgélést a zenében s az igazán értékes, haladó elemeket elválasztotta a hamisaktól, mesterkéltektől, kiagyaltaktól. Örökké arra törekedett, hogy új művészi területeket ismerjen meg, kutatott, kísérletezett, mert hajtotta a „kielégíthetetlen tudásszomj” — ahogy egyszer Glazunov mondta róla. Ez tette lehetővé, hogy gyakran „megelőzze századát” és áttekinthető formába öntse s kifejlessze a zeneművészet fiatal kialakulóban lévő irányzatait.


Az orosz zene története

Ю.B.КЕЛДИШ:
„ИСТОРИЯ РУССКОӤ МУЗЫКИ”

(Moszkva-Leningrád, 1947-1954. 3.kötet)
c. orosznyelvű könyvből idéztem.

1771   parampampoli • előzmény1770 2016-03-17 22:56:28
1000 boldog évet a Művésznőnek!!
Éneke az élet bármely pillanatában örömet, nyugalmat és vigaszt ad.
1770   smaragd • előzmény1769 2016-03-17 22:10:58
Nagyon örültem a képnek, már kora reggel, amikor megláttam.
Vártam, hogy valaki megelőzzön jókívánságaival és most én is a legszebbeket és a legjobbakat kívánom László Margit művésznőnek!
1769   Búbánat 2016-03-17 21:56:58
Isten éltesse László Margitot 85. születésnapja alkalmából!
1768   Ardelao • előzmény1767 2016-03-14 15:34:46

Classical Archives

Telemann műveinek felsorolása. Mindegyik, rövid időre meghallgatható.
1767   Ardelao 2016-03-14 14:35:36

335 éve született Georg Philipp Telemann

(1681.III.14. – 1767.VI.25.)

Baroque Composers and Musicians
1766   Ardelao 2016-03-11 19:21:34

Astor Piazzola: Argentine musician
1765   joska141 2016-02-12 15:49:17
A mai nap - Covent Garden-t bemutató - fényképéről jut eszembe, hogy a jövő héten az Uránia Filmszínház bemutat egy 90 perces filmet a Milánói Scala-ról.
(Ez a reklám helye).
4 alkalommal kerül vetítésre február 17-20 között.

Az előzetes ismertetés szerint:
"az eddigi legátfogóbb alkotás az intézmény történetéről, és művészóriásokat generációkon át inspiráló, fenséges hangulatáról. A film készítői alapos kutatómunkát végeztek, hogy a közismert tények mellett megmutassák a 238 éves színház rejtettebb titkait is. A narrációt művészek, szakértők és rajongók kommentárjai gazdagítják, minden eddiginél mélyebb betekintést engedve a Scala történetébe.

A film a színház keletkezéséhez, történetéhez és működéséhez kapcsolódóan rekonstruálja a különböző korok zeneművészetét és a nagy sztárok, az opera és balett csillagainak pályafutását, kötődését az intézményhez. A szakértői interjúk mellett különleges archív felvételek segítik elő, hogy a néző elmerüljön a közel két és fél évszázados múlt fenséges hangulatában: olyan kiemelkedő alkotók visszaemlékezései is helyet kaptak a filmben, mint Arturo Toscanini, Zubin Mehta, Herbert von Karajan és Claudio Abbado karmesterek, Luciano Pavarotti, Placido Domingo, José Carreras és Maria Callas operasztárok, Franco Zeffirelli és Luchino Visconti rendezők, valamint a balett csillagai, Szvetlana Zakharova, Alessandra Ferri és Carla Fracci."
 
Műsorajánló
Mai ajánlat:
17:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia, Kamaraterem

"A szomorúság és vigasz énekei - Liszt Ferenc kései zongoraművei"
Lemezbemutató és koncert
A lemezt bemutatja: Domokos Zsuzsanna, zenetudós, a Liszt Ferenc Emlékmúzeum és Kutatóközpont Igazgatója, valamint Hunka Róbert Zoltán, a lemez producere (Hunnia Records and Film Production)
Közreműködik : Borbély László (zongora)

17:00 : Budapest
Szent István Bazilika

Virágh András (orgona)

19:00 : Budapest
Erkel Színház

PUCCINI: Bohémélet

19:00 : Budapest
Jókai Anna Szalon

Komáromi Márton (ének)
Bereczki Julianna (csembaló), Fahidi Patrícia (hegedű), Derzsi-Pap Enikő (hegedű), Botos Veronika (brácsa), Maróth Bálint (cselló), Tóth-Kiss Péter (nagybőgő)
"Barokk Kamaraest"
Händel, Vivaldi, Scarlatti, Pergolesi, Caldara művei

19:00 : Budapest
Óbudai Társaskör

Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara
Rácz János (fuvola), Várnai Beáta (klarinét), Polonkai Judit (fagott), Szélpál Krisztina (oboa), Tóth Gábor (kürt)
Verbőczi Noémi, Kóbor Demeter (tánc)
Az est házigazdája: Tóth Endre zenetörténész
A karácsonyi verseket, novellákat válogatta és előadja: Hirtling István Jászai Mari-díjas magyar színész, érdemes művész
"Karácsonyi ének"
DVOŘÁK: Szláv táncok op. 46, no. 8
CSAJKOVSZKIJ: A diótörő - részletek
Jingle Bells, New Orlrans Style
La Paloma
J.S. BACH: D-dúr szvit, BWV 1068 - Air, Gigue
SOSZTAKOVICS: 2. keringő
DELIBES: Pizzicato a Sylvia című balettből
ABREU: Tico-Tico

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

"Kodály 137"
KODÁLY: Hét zongoradarab op. 11 – 6. Székely nóta
KODÁLY: Négy dal – 2. Nausikaa
KODÁLY: Magyar népzene – 8. A rossz feleség
KODÁLY: Marosszéki táncok
KODÁLY: Kádár Kata
KODÁLY: Hét zongoradarab, op. 11 – 2. Székely keserves
Fodor Bernadett, Rálik Szilvia (ének), Kovács Gergely (zongora)
KODÁLY-GYULAI PÁL: Este
ZÁMBÓ JONATÁN: Álomtündérek – négy bölcsődal
KODÁLY: Új esztendőt köszöntő
DOBOS DÁNIEL: Regős ének
KODÁLY: Semmit ne bánkódjál
KODÁLY: Esti dal
Mondok Yvette (ének)
Alma Mater kórus
Vezényel: Somos Csaba
A mai nap
született:
1770 • (vlsz.) Ludwig van Beethoven, zeneszerző († 1827)
1775 • François-Adrien Boïeldieu, zeneszerző († 1834)
1882 • Kodály Zoltán, zeneszerző, népzenekutató, zenetudós († 1967)
1917 • Delly Rózsi, énekes († 2000)
1946 • Trevor Pinnock, karmester, csembalista
elhunyt:
1783 • Johann Adolph Hasse, zeneszerző (sz. 1699)
1921 • Camille Saint-Saëns, zeneszerző (sz. 1835)
1923 • Kacsóh Pongrác, zeneszerző (sz. 1873)