vissza a cimoldalra
2019-07-21
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11352)
A csapos közbeszól (95)

Hozzászólások a Momus írásaihoz (7000)
Operett, mint színpadi műfaj (4004)
Élő közvetítések (8022)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1324)
Opernglas, avagy operai távcső... (20269)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3313)
Kedvenc magyar operaelőadók (1125)
Pantheon (2371)
Kimernya? (3179)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1697)
Franz Schmidt (3375)
Haspók (1259)
Fischer Ádám (512)
Balett-, és Táncművészet (5842)
Bretz Gábor (129)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4517)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Fórum - A nap képe (-zéta-, 2008-10-10 07:34:28)

 
1936   Búbánat • előzmény1935 2017-07-24 09:21:22
Nincs ma A nap képe?
1935   Búbánat 2017-07-24 09:20:43
Nincs ma Nap képe?....
1934   szálkák • előzmény1931 2017-07-01 14:05:45
Bocs, de szerintem 'ezért akarta kiretusáltatni'.
Az előzmény olvasása nélkül úgy értelmeztem elsőre: ki az az illető, aki retusáltatni akarta.
Visszaolvasás után megvilágosodtam!
1933   -zéta- • előzmény1932 2017-07-01 09:28:18
Köszönöm a kiegészítést...:-)
1932   Momo 2017-07-01 01:39:28
A nap képe

A felvétel 1982-ben készült a Berlini Filharmóniában. A Bolygó Hollandi lemezfelvételeinek próbái közben.

balról jobbra:

Peter Hoffmann (Erik), Herbert von Karajan, Peter Alward (áll) (1985-től az EMI komolyzenei osztályának vezetője, később a Salzburgi Tavaszi Fesztivál igazgatója), Christian Thielemann (Karajan asszisztenseként), Michael Glotz (felvételvezető) és háttal José van Dam (Hollandi).

(Itt a kép egy másik változata.)
1931   Héterő • előzmény1930 2017-06-27 18:39:26
És ezért ki akarta retusáltatni?
1930   tiberio • előzmény1929 2017-06-27 15:03:27
Mert ki nem állhatta.
1929   Klára • előzmény1928 2017-06-27 14:43:14
Bocsi, már miért kellett volna kiretusálni? Politikuséknál megszokott dolog, de muzsikusoknál!
1928   tiberio 2017-06-27 08:44:41
Karajan szinte mindent elért az életben. Csak azt nem, hogy erről a fotóról kiretusálják Bernsteint. :)
1927   parampampoli 2017-06-18 08:31:37
Szuper a mai kép Ilosról!!! Köszönöm!
1926   Edmond Dantes • előzmény1925 2017-06-13 21:09:41
Köszönöm a cikket, 2012-ben még nem voltam itt..
A ház jeles vendégeiből -köztük híres énekművészek- némi ízelítő itt kapható = alul, a "Famous visitors" fejezetben.
1925   Heiner Lajos • előzmény1924 2017-06-13 20:31:28
http://momus.hu/article.php?artid=6450&skey=málta

Én is így láttam...
1924   Edmond Dantes • előzmény1923 2017-06-13 16:41:49
jav. előzőt (ha sikerül):
A mai nap képén látható épületet, a máltai főváros operaházát -ami maga is már egy előző, leégett épület újjáépített változata volt- 1942. április 7-én a Luftwaffe gépei lebombázták, újjáépítése azóta sem történt meg. Bővebben erről itt.
Funkcióját (operaház és hangversenyterem is) ez a bájos épület vette át, amiben magam is jártam, nyár lévén csak körbevezetés keretében. A vendégkönyvben számos neves -köztük magyar- művész beírása olvasható, tízvalahány év távlatából konkrétan Vásáry Tamásra emlékszem.
1923   Edmond Dantes 2017-06-13 16:35:26
A mai nap képén látható épületet, a máltai főváros operaházát -ami maga is már egy előző, leégett épület újjáépített változata volt- 1942. április 7-én a Luftwaffe gépei lebombázták, újjáépítése azóta sem történt meg. Bővebben erről ez a bájos épület vette át, amiben magam is jártam, nyár lévén csak körbevezetés keretében. A vendégkönyvben számos neves -köztük magyar- művész beírása olvasható, tízvalahány év távlatából konkrétan Vásáry Tamásra emlékszem.
1922   Ardelao 2017-05-30 15:48:44

A felejthetetlen Kocsis Zoltán emlékére!



Zoltan Kocsis plays Bartok Concerto N. 3
1921   IVA • előzmény1920 2017-05-17 03:06:32
Igen, amikor a párizsi és a lembergi opera „hasonlóságáról” is beszéltünk.
1920   Momo • előzmény1919 2017-05-17 00:47:45
Igen... :-))

Ez ugye egy Fellner-Helmer épület. Közeli rokona a Zágrábi Nemzeti Színház. (Bár ezt már írtam tavaly valamikor.)
1919   IVA • előzmény1918 2017-05-17 00:10:26
Úgy látom, 1946-ban is állt valamilyen pavilonszerű épület az Opera és a tó között. Ami most terpeszkedik ott (a képeden, amelyért köszönet illet, valamint a Google utcaképén), megállná a helyét a Kőbányai út Orczy tér és Hungária körút közötti szakaszán is, ahol kínai kereskedelem virágzik a Ganz-MÁVAG egykori épületeiben.
Ehhez csak annyit fűzhetek, amit Sebes Maca énekesnő (Psota Irén) mondott Fricinek (Rozsos István), amikor Takács Éva óvónő (Házy Erzsébet) még mindig gyönyörűen énekel a pódiumon, holott már régen aludnia kellene a kávéjába csempészett eredeti svájci altatótól:
– Svájcról is megvan a véleményem. (Felfelé a lejtőn)
1918   Momo 2017-05-16 09:04:21
Lehár Ferenc és Richard Tauber 1946-ban. Mégpedig Zürichben.

Mögöttük középen a zürichi Opera teteje domborodik.
1917   Búbánat 2017-05-01 11:56:48
Amíg el nem felejtem: a tegnap feltett A nap képén szereplő három operettszerző közös fotójához (1920 körül).

Megnevezésük helyes sorrendben (balról jobbra): Lehár Ferenc, Oscar Straus, Leo Fall.
1916   macskás • előzmény1915 2017-04-11 23:24:51
Királyság volt Kaposvár tavaly! Én is ott voltam végig:)
1915   cviki57 2017-04-11 15:16:54
Casals, Prades Fesztivál, a hangversenyek cd-i, irigykedtem (kicsit) sok évig, hogy milyen fantasztikus élményei lehettek e koncertek résztvevőinek.
Oszt tavalyelőtt, hogy kisunokáimra segítsek vigyázni, míg apa koncertezik, meg kamarakoncertet is hallgathassak, leutaztam Kaposvárra. Azóta számomra itt van Prades!!!
Fantasztikus! Elmondhatatlanul csodás! Minden!
Baráti Kristóf, Várdai István neve fémjelzi a fesztivált. Napi két koncert (az utolsó napon három) itt a Szivárvány Kultúrpalotában, két zenetörténeti előadás, esetenként a próbákat is meg lehetett hallgatni, egy hét tudatmódosult állapot, extázis, katarzisok sorozata – nincs elég szavam a gyönyörre!
A város kedvessége, a baráti, mosolygós légkör, ismeretségek, barátságok szövődése – szívmelengetően emberi!!!
S még a vendégművészekről, meg a műsorról nem is szóltam!
1914   Haandel 2017-04-07 19:01:53
Ravi Shankar & Yehudi Menuhin Sitar & Violin Duet
1913   Sipi 2017-04-01 18:24:05
Jó ez a kép, pont illik a mai naphoz. :-)
1912   Sipi 2017-04-01 18:24:02
Jó ez a kép, pont illik a mai naphoz. :-)
1911   parampampoli • előzmény1909 2017-03-31 23:02:30
Egy kedves barátomnak köszönhetően ismerhettem meg gyönyörű szegedi Grófnőjét a Figaróban felvételről, a nagyszerű pesti Abigélt gyerekként és kezdő operarajongóként én is láttam! Isten éltesse sokáig jó egészségben!
1910   IVA • előzmény1909 2017-03-31 22:36:50
Isten éltesse egészségben Karikó Terézt! Nagyszerű Pillangókisasszonyként láttam az Operaházban 1970. február 27-én, és Abigélként az Erkel Színházban, 1974-ben vagy 1975-ben.
Sudár volt és karcsú, a nap képén is látszik, milyen szép.
1909   Heiner Lajos 2017-03-31 21:24:13
Szinte hihetetlen, hogy senki nem szólt hozzá a mai képhez. Illetve nem hihetetlen, szégyen és gyalázat.
1908   Búbánat 2017-03-29 10:25:33
A nap képéről jut eszembe: igazán leadhatná ismét a televízió A medve című operafilmet, mely Csehov művén alapszik; a Zenés Tv Színház 1976-ban mutatta be Ádám Ottó rendezésében William Walton angol zeneszerző egyfelvonásosát, melynek főszerepeiben Házy Erzsébet, Melis György és Begányi Ferenc remekelt.
1907   IVA 2017-03-26 00:41:28
A temesvári Operaház sem mindig így nézett ki.
1906   ladislav kozlok 2017-03-24 10:00:21
Nagyon hasonlit a pozsonyi tortenelmi opera nezoterere. Mind ket operahazat ugyanazok az epiteszek terveztek.
1905   parampampoli 2017-03-23 07:03:26
Békés András... az utolsó igazi nagy operarendező volt kis honunkban. Hiányozni fog örökre. Nyugodjék békében.
1904   Heiner Lajos • előzmény1902 2017-03-18 08:58:16
Carelli Gábor mesélte New York-i lakásában, hogy Nellit csak úgy hívták, La Bronzina. Carellit egyszer úgy szerződtették a Toscara, hogy különösen figyeljen arra, a címszerepet éneklő Nelli ne botoljon meg hosszú ruhauszájában.
De tény, gyönyörű nő volt, a Toscninis történetek gondolom közismertek, nem ismétlem itt.
1903   Búbánat 2017-03-17 15:22:11
László Margit születése napján ezzel a felvételével kívánok sok örömet, boldogságot a Művésznőnek!

Donizetti: Az ezred lánya - Marie és a katonakórus jelenete (II. felv.)

Km. a Magyar Rádió és Televízió Énekkarának Férfikara és Szimfonikus Zenekara.
Vezényel: Lukács Ervin
(1973)
1902   Edmond Dantes • előzmény1901 2017-03-09 21:23:33
Megvan a lemez Melogyiján vagy 40 éve. Amikor először meghallgattam, a szopránt Hervadt Nellinek neveztem el és a (rossz?) szójáték talán még találó is...
1901   Heiner Lajos • előzmény1898 2017-03-09 19:33:09
Az biztos, hogy Toscanini '54-ben a Ballo előadása kapcsán is eredetileg arra a "másik" tenoristára gondolt, csak nem volt olyan állapotban... Legendás történet, hogy Toscanini aztán felkérte Peercet, aki, sértődötten, hogy eredetileg a Maestro nem őt akarta, azt válaszolta: Nem megyek! Mire mellette álló felesége: Jan, ha te nem mész, akkor én viszont megyek!
1900   -zéta- • előzmény1899 2017-03-09 18:20:57
Ferike...
1899   márta 2017-03-09 17:11:24
Jó, jó, hogy ágayy, Melis és Simándy. De ki volt a gyerek?
1898   IVA • előzmény1897 2017-03-06 23:32:43
A másik tenorista még sokáig ott lehetett, ha a Sámson és Delila 1955-ös felvételén is Peerce maradt Stevens partnere.
Gyerekkoromban nem tetszett Jan Peerce hangszíne, később megbarátkoztam vele, és kifejezőnek tartottam ezekre a szerepekre.
1897   Heiner Lajos • előzmény1895 2017-03-06 15:04:07
Hallottam olyat, hogy eredetileg egy másik híres tenoristát akartak szerződtetni, csak alkoholelvonón volt.
1896   Ardelao 2017-03-06 14:13:10

KODÁLY ZOLTÁN (1882.XII.16.-1967.III.6.)

50 évvel ezelőtt, ezen a napon hunyt el Kodály Zoltán dr. a legmagyarabb zene szerzője.

„Műveit átitatta a magyar föld, a róna és levegő hangulata, és mint népének jó ismerője, lelkületének is hangot talált. Invencióját a népdallal kibővítette és egyrészt, mint népdalátiratokat, másrészt, mint műveibe beleszőtt dallamokat használta fel e kincseket. Sok küzdelem és akadály után, mintegy 42 éves korában kezdték [elismerni. Merészségei a keresett harmonizálásban és impresszionista hangfestéseiben jelentkeznek. Mindig finom és művészi, reformelveit nem hajtja túl. Bár együtt indultak Bartókkal, útjuk elvált s ma már egészen eltávolodtak egymástól. Lírai természete és filozofikus hajlama főleg a „Psalmus Hungaricusban” kulminál. Kamarazenéje nemes és egyszerű és mindig dallamos, szemben Bartók öntudatos tárgyilagosságával és rejtett izzásával.

Bartók és Kodály, mint a magyar népzene felkutatói, iskolát alapítottak és a modern fiatalság sokat tanul tőlük. Feltétlen tehetségük, ha néha túlságosan józan is, de mindig eredeti és végre magyar zenét teremtő erő.”

Az idézet Falk Géza: Mindentudó Zenei Zsebkönyvéből való.
Budapest, 1935. szeptember hó
Rózsavölgyi és Társa Kiadása.
1895   IVA 2017-03-03 06:16:55
Risë Stevens, Jan Peerce, Reiner Frigyes és Richard Mohr sok örömet szerzett nekem ezzel az 1951-es munkával.
1894   Heiner Lajos 2017-02-16 09:11:28
Bernstein Falstaffja a mű egyik legjobb felvétele lenne - ha nem DFD volna a címszerepben.
1893   cviki57 2017-02-15 16:51:27
ADAMS a MEZZON:
Ő vezényli műveit a Concertgebouw zenekar élén február 27-én, 16.30-tól. A közreműködő Leila Josefowicz mély átélése lenyűgözött!
Adams egyik operáját, a Nixon Kínában címűt március 6-án 12.30-tól és március 14-én 16.30-tól vetítik. (Kedvelem ezt az operáját is!)
1892   Edmond Dantes • előzmény1889 2017-02-11 14:01:07
Csak most olvaslak...ezt komolyan mondod? Persze ízlések és pofonok, de addig nem mondanék véleményt egy épületről, ameddig nem láttam a helyszínen vagy legalább nem néztem legalább virtuálisan körül a "környéken" és a környék + az épület előző életében: mi volt ott, mik vannak ott, mit lehetett kezdeni a meglévő épülettel, amire esetünkben ráépítették az újat és főleg: hogyan illeszkedik az új épület a környezetébe és a város hangulatába. Ha ezeket összerakom, nekem semmi bajom vele. Ott szép.
Pár kép "ilyen volt-ez volt-ez lett":
https://de.wikipedia.org/wiki/Elbphilharmonie
és
https://de.wikipedia.org/wiki/Elbphilharmonie#Vorgeschichte_des_Standortes

És hogy néhány további fórumtársunk kedvében járjak = támadási felületet kínáljak: nekem pl. nagyon megfelelne a MüPa épülete mint a felcsúti (nem elírás:) n a g yvasút egyik végállomása/indóháza...a n a g yvasút másik indóházaként pedig a Liget-projekt gyönyörű épületei funkcionálhatnának. Lehetőleg kerekeken gördíthető változatban, mert mint tudjuk, a most még csak k i svasút kihasználatlansága és az annak nyomán hallható csendes morgolódás nyomán a k i svasút (ld. feljebb) várhatóan n a g yvasút lesz,és ha a csendes morgolódás netán hangosabb lesz, akkor a vonalat folyamatosan hosszabbítani fogják, erre ígéretet is kaptunk éspedig a legmagasabb helyről. Úgyhogy kételkedésre nincs semmi okunk. Ezzel kapcsolatban máris van egy ötletem. A (Pestig) meghosszabbított vonal innenső végállomása a MüPa lehetne, ami egyben költségtakarékos megoldás is: 1) vasúti sínek kiépítve (hídon vagy a HÉV-é) 2) a többfunkciós indóház is áll már.
Távlati tervekben a még hosszabb n a g yvasút Bécsig szállítaná az utasok tömegeit. A Staatsoper alatti metróállomás ideális végállomásnak tűnik, közvetlen összeköttetést teremtve STOP és MüPa között.
1891   bermuda 2017-02-11 09:37:02
Köszönöm Geddát. (((((((
1890   IVA • előzmény1886 2017-01-13 03:46:37
:)
1889   parampampoli • előzmény1886 2017-01-12 22:21:04
Tényleg... embertelen egy randa épület.
1888   Haandel • előzmény1886 2017-01-12 20:15:07
Hiába próbáltam tegnap koncentrálni a koncertre,
tegnap este csak egy rejtvény forgott a fejembe:

Hogy hol van ebben az égbekiáltó épületben
a legfontosabb, a lényeg, vagyis a koncertterem.

Ezért utánanéztem...
1887   Haandel • előzmény1886 2017-01-12 20:13:36
:D
1886   Héterő 2017-01-12 19:25:46
Ez a harmonie odaáig jó, hogy Elb...
1885   Búbánat 2017-01-07 11:20:15
Tegnap =január 6. „A nap képe” rovatba feltett Ilosfalvy-fotóhoz:

A ”Függetlenség” lapban, 2009-ben megjelent Ilosfalvy Róbert-nekrológból idézem az alábbi sorokat:

„Aranyhang a mennyországban”

Monitor – Medveczky Attila rovata

(2009. január 23.)

„Minden operarajongónak, zeneszeretőnek fájdalom költözött a szívébe, mikor hallotta a hírt: január 6-án elhunyt Ilosfalvy Róbert Kossuth-díjas magánénekes, a Magyar Állami Operaház örökös tagja, mesterművésze. Ilosfalvy kiváló hangi adottságainak köszönhetően énekelt operákat, operetteket és oratóriumokat is. Így a wagneristák a Mesterdalnokok feledhetetlen Stolzingi Walter-alakítására, s az operett kedvelői pedig a Víg özvegy sármos Rosillonjára emlékezhetnek. Az utóbbit a legendás ’50-es évekbeli margitszigeti előadáson énekelte nagy sikerrel, s partnerei voltak: Házy Erzsébet, Udvardy Tibor és Koltay Valéria.”

[…] „Korunk remek szopránja, Bátori Éva nyilatkozta 2004-ben a Hegyvidék c. lapban:

„Kölnben a mai napig csodálattal emlegetik Ilosfalvy Róbertet. Az ő művészetét soha nem feledi el az európai operajátszás.”

Reméljük, a magyar sem… A hazai kultúrpolitika nagy adósságát törlesztené, ha megjelenne egy, a művész életét bemutató könyv és DVD. Búcsúzzunk el a művésztől az általa sokat énekelt Verdi Requiem tenorszólója szövegének magyar fordításával:
„Báránykáid közé végy föl, válassz el a gödölyéktől, jobbra állíts ama széktől.””

Megjegyzésem: Örömünkre, Medveczky Attila és vele együtt sokunk óhaja, kívánsága megvalósult: Z. Tóth Antal Ilosfalvy könyve („Forró szívvel, hideg fejjel”) CD melléklettel a Holnap Kiadó gondozásban 2014-ben megjelent.
1884   Ardelao 2017-01-02 14:16:23

A nap képe


Milij Alekszejevics Balakirev

1837. január 2. Nyizsnij Novgorod
1910. május 29. Szentpétervár

180 évvel ezelőtt, ezen a napon született Balakirev orosz zeneszerző, a 19. század, emlékezetes 60-as években feltörő orosz zeneszerző-nemzedék egyik legtehetségesebb tagja.

Művészetének történelmi szerepét elsősorban a maga idejében élenjáró és újító jellege határozza meg. Balakirev műveiben jelennek meg először az új orosz zenei iskola egyes jellegzetes stílusbeli sajátosságai, amelyek ezután különböző és eredeti módon térnek vissza a többiek alkotásaiban. Balakirev volt az első orosz zeneszerző, aki önállóan folytatta és fejlesztette tovább Glinka szimfonikus zenéjének elveit. Ugyancsak ő volt az első, aki orosz földön nagy bőséggel felhasználta a nyugat-európai új zenei romantika drámai, program-szerű és festői elemeit. Gazdagította az orosz zene műfajainak és kifejező eszközeinek körét, kiszélesítette horizontját és a zenei képzetek új szféráját nyitotta meg. Kiváló tehetsége, bátor alkotó kezdeményezése, gondolatainak szárnyalása lehetővé tette, hogy az orosz zenét új, termékeny útra irányítsa, amely úton azután nagy, addig sohasem tapasztalt jelentőségre tett szert és figyelemre méltó eredményeket ért el.

Balakirev művészetében különleges és önálló fejezetet képviselnek a népdalfeldolgozások. A 40 orosz népdal című gyűjteményében (1867) Balakirev nemcsak egyszerűen megharmonizálja a népi melódiákat, hanem arra törekszik, hogy a kíséret különleges technikai-kivitelezési és harmonizálási fogásaival kiemelje minden egyes dallam sajátos jellegét. A később megjelent 30 orosz népdal című gyűjteményében is (1898) hasonlóképpen jár el.

Azok az elvek, amelyek szerint Balakirev e dalokat feldolgozta, bizonyos fokig azt a módot is meghatározták, ahogyan az „Ötök” csoportjának többi zeneszerzője nyúlt a népdalokhoz. Ezek a zeneszerzők az ő gyűjteményéből nemcsak számos népi témát használtak fel, hanem magát a feldolgozás módját, sőt egyes komponálási fogásokat is átvettek tőle.

Ragyogó és sokrétű zenei tehetsége, magával ragadó temperamentuma, akaratereje és energiája éles kritikai szellemmel és hajthatatlan meggyőződéssel párosult. Ezért lett belőle nagytekintélyű vezető és tanítómester. Az ő zászlaja alá álltak azok a zeneszerzők, akik a zeneművészet népiségéért vívott harc élcsapatát alkották. (Az „Ötök” néven ismert zenei csoport).

Balakirev egész zenei működése szorosan Glinka hagyatékához fűződik. Mindvégig állhatatos, önzetlenül odaadó őrzője maradt ennek a hagyatéknak.

Az írás:
>Az orosz zene története<

Ю.B.КЕЛДИШ:
„ИСТОРИЯ РУССКОӤ МУЗЫКИ”

(Moszkva-Leningrád, 1947-1954. 3. kötet)
c. orosznyelvű eredeti felhasználása alapján készült.
1883   Ardelao 2016-12-30 13:36:29

A nap képéhez

Szergej Prokofjev: > Önéletrajz < című könyvének előszava.

(Zeneműkiadó Budapest 1981.)


— „Szergej Prokofjevről könyvek százait és megszámlálhatatlan mennyiségű cikket írtak, zenéje felmérhetetlenül sok főiskolai diplomamunka, kandidátusi és doktori disszertáció tárgya, s eleve készült róla.

— Ebben a gigantikus terjedelmű, szóban-írásban közreadott >prokofjeviádában< vannak a nagy orosz muzsikus életrajzát tehetségesen és lebilincselően magyarázó, alkotóművészetének sajátságait bölcsen és érzékenyen elemző munkák. De Prokofjev életéről, bonyolult és nem mindennapi belső világáról a leghitelesebben – ezt kész vagyok meggyőződéssel állítani – maga Prokofjev ír.

— A XX. század zenéjére világszerte óriási hatást gyakorló zseniális zeneszerző, a kiváló zongoraművész és karmester páratlanul egyéni írói talentummal is rendelkezett. Ugyanúgy, ahogy a kisfiú Szerjózsa Prokofjev legkorábbi darabjaiban (ezekben a szokatlanul kihegyezett, csípős, >harapóskutyuskáknak< becézett kompozíciókban) a leendő újító Prokofjev, gyermekkori levelezésében sem nehéz ráismerni a majdani érett férfi irodalmi stílusára: az éles, pontos és lakonikusan tömör, fűszeres humorú nyelvre.

— Szergej Prokofjev Önéletrajzát tartalmi mélységei és ragyogó irodalmi stílusa egy sorba állítja a memoár-irodalom olyan remekműveivel, mint Hector Berlioz nevezetes Emlékiratai, vagy mint Ny. A. Rimszkij-Korszakov nem kevésbé értékes kötete, a Muzsikus életem krónikája.

— Szergej Prokofjev szerepe századunk zenéjében hihetetlenül nagy. Az élet a napfény és az ifjúság megszállott énekese azt az örömöt és ragyogást árasztotta az emberekre, amelyet oly gyakran hiányolunk elbizonytalanodott, rideg és kegyetlen XX. századunkból. A prokofjevi muzsika férfias, optimista és nemes karaktere az egész világon a haladó, a jövő felé néző, a tündöklő humanista ideálokra tekintő szovjet művészet eszményeit személyesíti meg. Prokofjev élete nem volt túl hosszú – de annál izgalmasabb és koncentráltabb. Majdhogynem az egész világot beutazta; korának szinte valamennyi híres muzsikusával, művészével, írójával és rendezőjével találkozott; szinte mindent látott és hallott, amit a kortárs-művészet világra hozott.

— Szükséges-e hangsúlyozni, milyen érdekes életének minden, még legjelentéktelenebbnek látszó mozzanata is, mennyire fontos a pályafutása során felvillanó arcok jellemzése, ha mégoly apró benyomásokat rögzít is, és legfőképpen: mekkora jelentősége van minden ecsetvonásnak, amely lehetővé teszi, hogy tetten érjük nagyszerű alkotói tehetségének virágzó kibontakozását?

— Az Önéletrajz Szergej Prokofjev életének azt a szakaszát öleli fel, amelyet az olvasók széles köre legjobban ismer: a gyermekévektől a pétervári konzervatórium zeneszerzés-tanszakának befejeztéig. A könyv vetekszik a legolvasmányosabb regénnyel; lapjain művészetünk egyik legsziporkázóbb szellemének gyermek- és ifjúkorát látjuk leperegni – annak az embernek a napjait, aki méltán foglal helyet az orosz zeneművészet legnagyobb klasszikusai között.”

Írta: D. Kabalevszkij

1971. november 14.

A könyv valóban kiváló. Érdemes megvenni.

1882   IVA 2016-12-25 07:19:24
Meister der Weltchronik des Rudolf von Ems – két nap képeként kapott – Dávid király az írnokával és a zenészeivel című alkotása azt sejteti, hogy a feltehetően a XIII. század első felében alkotó mesternek mintha egy hárfázó nő ült volna modellt Dávid király portréjához, aki aztán szakállas, koronás fejet kapott. Korabeli mém.
Két és fél századdal később Michelangelónak merőben más elképzelése volt a zsidó királyról.
1881   parampampoli • előzmény1880 2016-12-17 15:39:25
Gyönyörű terem, isteni akusztikával. Csodás emlékek...
1880   Héterő 2016-12-17 15:08:48
R-E-duta
1879   ladislav kozlok 2016-12-17 12:35:12
Reduta, a Szlovak Filharmonia szekhelye.
1878   Klára • előzmény1876 2016-11-26 13:39:06
Ez így igaz, de ennek sok esetben olyan okai voltak, melyek tökéletesen függetlenek voltak az Operaház akkori vezetőségétől, annak tevékenységétől.
1877   Búbánat • előzmény1876 2016-11-25 10:20:17
Ez bizony így van! Azért rendesen „fel voltam dobva” attól a számomra nagy eseménytől, amikor Sutherland - a színpadtól való visszavonulása után - legalább férje, Richard Bonynge karmester társaságában 1995-ben eljött Budapestre, és ott volt az Operában is… Erről bővebben több hozzászólásom elolvasható Joan Sutherland topicjában.

Callas, Peerce és még sok más "nagyágyú", ahogyan Sutherland is, sajnos, tényleg fájlalhatjuk, hogy fénykorukban (de akár a "leszálló águkban") fellépéseik során elkerülték Magyarországot. Nyilván több okkal is lehet ezt magyarázni.
1876   Heiner Lajos 2016-11-25 09:56:00
Orom, hogy eljott Magyarorszagra del Monaco, Bergonzi, Pavarotti, Cappuccilli, Domingo, , Christoff, sok mas nagysag, de Sutherland, Callas, Peerce s meg nehanyan nagyon hianyoznak a magyar operajatszas tortenetebol.
1875   Ardelao 2016-11-12 14:18:06

Lucia Popp emlékezete


Lucia Popp " In Trutina "
1874   cviki57 • előzmény1872 2016-11-05 20:59:30
Ardelao kedves!
(Énnel nem kezdünk mondatot, tanították, de most muszáj!)
Én köszönöm nagyon hálásan ezt az érdekes kalandot, eszembe nem jutott, hogy például e lapszámokat meg lehet nézni, lehet bennük keresgélni (Google Chrome keresőprogramjával kerestettem minden lapszámban a művész nevét), s nagyon el lehet veszni az érdekességekben:-))!
1873   cviki57 2016-11-05 20:53:32
A Színházi élet ugyane számában az 50. oldalon kezdődik Szomory Dezső írása: Zene és Ének hangjainál, melyben ő is megemlíti Czifra Gyurit, az 51-52-oldalon kereendő, s az 52 oldal alján még egy fotó az ifjú tehetségről.
1872   Ardelao • előzmény1871 2016-11-05 20:51:26

Nagyon köszönöm, hogy kikutattad!
1871   cviki57 • előzmény1870 2016-11-05 20:43:16
Az 1934.évi 7. számában olvasható ez a cikk.
Az első vizsgakoncertje Czifra (sic!)Gyurinak 1934 január 25-én (visszaszámolva egy másik beszámolóból) volt.
Az 58. oldalon kezdődik az írás
1870   Ardelao 2016-11-05 17:38:57

Az alábbi, cikk (eredeti helyesírással idézve) a korabeli Színházi Élet egyik számában jelent meg. Sajnos, a gyűjteményemben szereplő példány címlapja hiányzik, így a megjelenés időpontját nem tudom közölni. Ha megtalálom a neten, pótolom-e mulasztást, annál is inkább, mert e cikkhez három fotó is tartozik.

„A csodagyerek

A szólásmód szerint nincsenek többé gyerekek, de csodagyerekek hál’ Istennek akadnak még. Ilyen csodagyerek a kis Czifra Gyuri, aki a Zeneakadémia multheti vizsgahangversenyén szerepelt először a nyilvánosság előtt és bámulatos zenei tehetségével lázba ejtette a kritikusokat és a közönséget. A lapok hasábos cikkeket írtak róla, fényképei belekerültek a világsajtóba, a tizenkétéves ismeretlen pesti gyerek egyik napról a másokra országos nevezetesség lett.

Elmentünk meglátogatni az új magyar csodagyereket, akinek tanárai is káprázatos jövőt jósolnak. Vajjon milyen ennek a káprázatos jövőnek a jelene?

A Szervita tér egy régi házának szobakonyhás lakásában él a Czifra-házaspár. Két gyermekük van, az idősebbik leánygyermek a városházán van alkalmazásban. Sötét melléklépcsőn lehet feljutni Czifráék lakásába. De nemcsak a lépcsőházat kerüli el a nap, az egyetlen szobát is, amelynek egyik sarkában öreg, szúette pianinó áll. Fölötte spárgán törülközők és fehérneműk száradnak. A szoba legnagyobb részét két vaságy foglalja el, ebben a naptalan, fénytelen, szomorú miliőben virágzott ki az utolsó évek egyik legnagyobb zenei tehetsége.

Gyuri nincs otthon, mesterénél: Keéry Szántó Imrénél tölti a délutánt. Édesanyja mondja:
-Muzsikus vér folyik a gyerek ereiben. Az édesapja népzenész, nem cigány, ahogy az ujságok írták. Valamikor sokat muzsikált külföldön is, de most nincs állása. Bizony, ilyen körülmények közt nehéz volt módot találni rá, hogy Gyurikánk jó zenei nevelést kapjon. Pedig már évekkel ezelőtt, amikor a gyereknek nem volt mestere, mindenki látta, hogy nagy tehetség, akinek taníttatását halálos vétek volna elhanyagolni. Nagy szegénységünkben is mindent megtettünk, ami tőlünk tellett. Nagyon boldogok vagyunk, hogy a gyereket ilyen szépen felkarolták. Most talán majd, hogy észrevették, a Gyuri jövője is jó kezekbe kerül.

Sietünk a kis csodazongorista után Keéry Szántó Imréékhez. A kis dundi művész otthonosan érzi magát az előkelő lakásban. A professzor bátyja gyermekének ruhája van rajta, mert hát fényképezésről van szó és az ember mégsem állhat a fotografus elé a hétköznapiban
Bátran és vidáman beszél.
-Csak azért volt félszem a hangverseny előtt, mert az otthoni pianinón gyakoroltam és annak a billentyűje egészen más, mint a pódiumon lévő hangversenyzongoráé.

Csillog a szeme, teli van duzzadó gyerek-kedvvel. A tanárját csak a fiú kövérsége aggasztja. íHova fog hízni ez a gyerek, mondja, már negyven kiló. Legközelebb orvossal vizsgáltatom meg. Arról érdeklődünk, hogyan került hozzá a kis Gyuri.
-Két és fél éve ismertem meg. – mondja a professzor. – Nem ismerte a kottákat, és nem is tanította senki. A rádióból hallott kuplékat mégis csodálatos könnyedséggel, saját maga által komponált, meglepően színes kísérettel játszotta el. Az első pillanatban láttam, hogy nem mindennapi tehetség került a kezeim közé. Éreztem, hogy ezért az értékért már én vagyok felelős. Foglalkozni kezdtem vele és – nevetve néz Gyurira – ma már meg tudja különböztetni a violinkulcsot a kapukulcstól.

Gyuri visszamosolyog mesterére. Nagyon is tisztában van vele, hogy már sokkal többet tud.”

Írta: Barabás Pál
1869   Momo • előzmény1868 2016-11-04 09:21:40
Ischl. Johann Strauss villájának teraszán.

(Azért került Bécs a képaláírásba, mert amikor a képet gyűjtöttem, egy olyan oldalon találtam, ahol Bécset írtak.)


Itt egy másik kép ugyanonnan.
1868   IVA • előzmény1867 2016-11-04 02:01:47
Első blikkre feltétlenül. A csalóka látszat annak köszönhető, hogy Strauss megőrizte karcsúságát, fiatalos kiállását, sűrű haját, megjelenésének imázsát (sötét haj és bajusz).
Ha viszont közelebbről nézzük meg (nagyítjuk) a képet, és fehér hajat, bajuszt képzelünk Strauss arcához, hihető, hogy ekkor már 70 felé járt.
Brahms arcáról a hosszú, fehér körszakállt kell „leképzelnünk”, vagy sötétebbre festenünk gondolatban, és máris egy jó karban levő 60-ast látunk benne. Valószínűleg feltett kezekkel adta meg magát az időnek.
Akkor most Bécsben vagy Bad Ischlben készült ez a kép?
1867   Momo 2016-11-04 00:14:57
ifj. Johann Strauss és Brahms

(Bad Ischl, 1894)


Érdekes, hogy a Brahmsnál 8 évvel idősebb Strauss úgy néz ki ezen a képen, mintha kb. a fia lenne.
1866   IVA • előzmény1865 2016-10-27 02:58:36
Tetszik.
1865   Momo • előzmény1864 2016-10-27 01:55:57
Elképesztő sikerei voltak ebben a szerepben. 1970-től énekelte a New York City Opera előadásaiban. Time Magazine címlapot is kapott 1971 novemberében.
1864   IVA 2016-10-27 01:20:33
Csodálni való Beverly Sills Erzsébet-jelmeze és maszkja! Azért is, mert az efféle igényes vizuális effektus egyre ritkább. Magyarországi színpadokról hasonlóan emlékezetes Ruttkai Éva megjelenése az Angliai Erzsébetben, a Mezey Máriáé, később a Pápay Erzsié a Nemzeti Katona József színházi Stuart Máriájában (illetve a Váradi Hédié a címszerepben). Filmen Cate Blanchett sminkjei és jelmezei nyertek számos díjat (Oscarokat is) az Elizabeth-filmek látványvilágának elismeréséül.
1863   IVA • előzmény1861 2016-10-26 02:52:52
Én is köszönöm a pontosítást.
1862   lujza • előzmény1861 2016-10-26 02:25:20
Köszönöm! Akkor már nagyon modernek akartak lenni. Nekem jó lett volna az Erkel régi teteje is.
1861   Momo • előzmény1843 2016-10-25 13:54:24
A homlokzat az 1959-61 közötti átépítéskor lett ilyen. A nézőtér 1949-51 között alakult a mai formájára.
1860   Heiner Lajos • előzmény1859 2016-10-25 09:26:26
Köszönöm a felhomalyositast!
1859   -zéta- • előzmény1858 2016-10-25 08:53:00
A középső Gubajdulina...;-)
1858   Heiner Lajos 2016-10-25 07:57:31
Na de melyik ki?
1857   IVA • előzmény1854 2016-10-25 07:13:36
Ez azonos lett volna azzal a terasszal, amelynek újranyitása is a felújítás tervei közt szerepelt, de később nem lehetett hallani róla?
1856   Sipi • előzmény1855 2016-10-24 16:52:32
"Gubajdulina mindenképpen az egyik legnagyobb élő zeneszerző. "

Szerintem is. :-)
1855   kobzos55 2016-10-24 13:05:27
Gubajdulina mindenképpen az egyik legnagyobb élő zeneszerző. Éppen két napja hallhattuk a Seven Words című remekművét, Fenyő László (cselló), Szatzker Zsanett (bayan), a Concerto Budapest, vez.: Keller András csodálatosan szép előadásában.

Isten éltesse sokáig Gubajdulinát!
1854   Momo 2016-10-24 11:55:26
Hát, Skoda és Trabant van. Viszont érdekes, hogy a fölső ablaksor még nincs beépítve. Szabadon lehet nézelődni, mint egy kilátó teraszon.
1853   Heiner Lajos • előzmény1847 2016-10-24 06:43:34
Hiányolok egy Volgát, Zaporozsecet, Tatraplant.
1852   IVA • előzmény1847 2016-10-24 03:03:29
1966-nál későbbi a fotó. A büfé ablakain tükröződik a szemközti lakóház, amelyet 1967-ben adtak át.
1851   IVA • előzmény1846 2016-10-24 02:55:03
Valóban kedvemre van, gyűjtöm az Erkelt ábrázoló képeket, és ezt nem ismertem.
Nagyon köszönöm!
1850   IVA • előzmény1843 2016-10-24 02:51:27
Szeretnék egyszer pontosan utánanézni, egyelőre úgy tudom, 1959-től 1966-ig tartott az új előcsarnok, a büfé és a homlokzat átépítése, mialatt minden évadban folytak az előadások. Én még emlékszem a „valamilyen más” homlokzatra 1956 előttről, de hazudnék, ha azt állítanám, hogy ezt az emlékemet felismerem a régi képeken.
1849   IVA • előzmény1841 2016-10-24 01:26:52
Egyetértek vele.
1848   IVA • előzmény1840 2016-10-24 01:23:41
Köszönöm.
Találtam egy, az 1905-ös felvételéhez hasonló szögből készült képet a régi Metről 1902-ből, amelyen még nem látszik az említett toronyház. A Google 2014-es utcaképén sem találom, talán azért, mert azóta a legtöbb ház toronymagasra nőtt, de lehet, hogy már nincs is meg.
1847   -zéta- • előzmény1846 2016-10-23 15:08:44
Istenem, ezt a Wartburg, Skoda, Trabant, Moszkvics összeállítást...;-)
1846   Momo 2016-10-23 13:00:11
Na, ezt IVA kedvéért.

:-))
1845   Ardelao 2016-10-23 12:26:14
1956, október 23.

Megemlékezések az 1956-os forradalom kitörésének 60. évfordulóján
1844   Heiner Lajos • előzmény1842 2016-10-23 07:10:43
Milyen jó, hogy Stern megmentette a Carnegie Hallt!
1843   lujza 2016-10-23 03:03:35
Fantasztikus! Nem tudtam, hogy 56-ban még így nézett ki az Erkel Színház. Mikor építették át ilyen laposra?
1842   lujza • előzmény1841 2016-10-23 02:46:30
Nagyon igaza van a kommentnek! Tudom, a telekár NYC-ben iszonyú drága, de mivel az új opera máshová épült, talán mégis meg lehetett volna menteni a régi épületet. Ahogy nálunk a Nemzetit is.
1841   Momo • előzmény1839 2016-10-22 12:16:59
Igen. És azt írják erről a képről, hogy a búcsúkoncerten készült, 1966. április 16-án.


Egyébként érdekes olvasni, hogy hasonló kommentek vannak a régi Met lebontása (1967) kapcsán, mint amilyen vélemények nálunk a régi Nemzeti meszüntetése miatt.

(Csak például:

"What they (the powers that be) were allowed to do is criminal. It’s massive scale vandalism. Ditto for tearing down the Old Penn Station. Unfortunately, the people who run this city fail, time and time again, to see that a little part of this city dies when these works of arts are torn down. What would Rome or Paris look like if visionless developers were allowed to tear down those beloved palaces? Sound appealing to you? What’s built in place of these gems amounts to nothing more than “visual” pollution. Developers and our so-called leaders need to be held responsible for what amounts to “legal” crimes against the people of NYC.")
1840   Momo • előzmény1838 2016-10-22 11:57:27
Azt írja itt egy kommentelő, hogy

"If you took seats in the family circle you would go up in an enormous elevator and could not access the rest of the house so no sneaking down to empty seats on the lower levels."


Szóval - ami a liftet illeti: volt. És nem lehetett elmászkálni a ház többi részébe, vagy lemenni az üres helyekre.
1839   Heiner Lajos 2016-10-22 08:22:19
Netalán a régi Metropolitan Operaház nézőtere?
1838   IVA • előzmény1837 2016-10-22 05:29:05
Az a torony a távolban... eszembe juttatja az egykori Blaha Lujza téri Nemzeti Színház hidraulikájának működtetéséhez épített, a Csokonai utcában szerencsére ma is álló víztornyot. Lehet, hogy ott a régi Methez tartozó víztornyot látjuk?
Vajon álltak-e a közönség rendelkezésére liftek a régi Metben, vagy fel kellett caplatni az ötödikre is?
Köszönet a képekért!
1837   Momo 2016-10-22 01:08:16
Itt a kép egy "közeli rokona". - Josef Hofmann koncertje 1937. november 28-án.


Itt pedig az épületről: Metropolitan Opera a Broadway-n.
 
Műsorajánló
Mai ajánlat:
10:00 : Budapest
Hagyományok Háza

III. Fehér Ilona Nemzetközi Hegedűverseny - Középdöntő

18:00 : Budapest
Uránia Nemzeti Filmszínház

Metropolitan Operaközvetítések
ROSSINI: A sevillai borbély

19:30 : Budapest
Pesti Vigadó

Tóth Marianna (zongora)
Budafoki Dohnányi Zenekar
Vezényel: a karmesterkurzus tíz résztvevője
Dohnányi Akadémia Gálakoncert - Egy hangverseny, tíz karmester
BARTÓK: Divertimento
BEETHOVEN: G-dúr zongoraverseny No. 4
BERLIOZ: Fantasztikus szimfónia

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

"Fesztiválakadémia"
BALOGH MÁTÉ: Új mű (a Fesztivál Akadémia megrendelésére)
Maxim Rysanov (brácsa), Kokas Dóra (cselló), José Gallardo (zongora)
BRAHMS: a-moll trió, op. 114
Maxim Rysanov (brácsa), Kokas Dóra (cselló), José Gallardo (zongora)
Közös éneklés
MOZART: 2. (Esz-dúr) zongoranégyes, K. 493
Dmitry Smirnov (hegedű), Lars Anders Tomter (brácsa), Enrico Bronzi (cselló), Dejan Lazić (zongora)
17:00 : Fertőrákos
Barlangszínház

Soproni Szimfonikusok kamarazenekara
"Ötórai hangoló" - Fuvolavarázs

17:00 : Kapolcs
Művészetek völgye (Muflon Jazz Udvar)

Rohmann Ditta, Trio Squelini
A mai nap
született:
1920 • Isaac Stern, hegedűs († 2001)