vissza a cimoldalra
2017-12-15
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Társművészetek (1220)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (3859)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (60213)
Momus társalgó (6308)
Milyen zenét hallgatsz most? (24990)
Kedvenc előadók (2814)
Kedvenc művek (143)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2276)
Haladjunk tovább... (205)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11198)
A csapos közbeszól (95)

Erkel Színház (8606)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (574)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (6449)
Berlioz újratemetése (144)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2454)
Élő közvetítések (6749)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1143)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1204)
Franz Schmidt (2976)
Momus-játék (5374)
Lisztről emelkedetten (880)
Zenetörténet (210)
Operett, mint színpadi műfaj (3408)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (424)
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (2427)
Bartók Béla szellemisége (256)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Fórum - A nap képe (-zéta-, 2008-10-10 07:34:28)

 
1908   Búbánat 2017-03-29 10:25:33
A nap képéről jut eszembe: igazán leadhatná ismét a televízió A medve című operafilmet, mely Csehov művén alapszik; a Zenés Tv Színház 1976-ban mutatta be Ádám Ottó rendezésében William Walton angol zeneszerző egyfelvonásosát, melynek főszerepeiben Házy Erzsébet, Melis György és Begányi Ferenc remekelt.
1907   IVA 2017-03-26 00:41:28
A temesvári Operaház sem mindig így nézett ki.
1906   ladislav kozlok 2017-03-24 10:00:21
Nagyon hasonlit a pozsonyi tortenelmi opera nezoterere. Mind ket operahazat ugyanazok az epiteszek terveztek.
1905   parampampoli 2017-03-23 07:03:26
Békés András... az utolsó igazi nagy operarendező volt kis honunkban. Hiányozni fog örökre. Nyugodjék békében.
1904   Heiner Lajos • előzmény1902 2017-03-18 08:58:16
Carelli Gábor mesélte New York-i lakásában, hogy Nellit csak úgy hívták, La Bronzina. Carellit egyszer úgy szerződtették a Toscara, hogy különösen figyeljen arra, a címszerepet éneklő Nelli ne botoljon meg hosszú ruhauszájában.
De tény, gyönyörű nő volt, a Toscninis történetek gondolom közismertek, nem ismétlem itt.
1903   Búbánat 2017-03-17 15:22:11
László Margit születése napján ezzel a felvételével kívánok sok örömet, boldogságot a Művésznőnek!

Donizetti: Az ezred lánya - Marie és a katonakórus jelenete (II. felv.)

Km. a Magyar Rádió és Televízió Énekkarának Férfikara és Szimfonikus Zenekara.
Vezényel: Lukács Ervin
(1973)
1902   Edmond Dantes • előzmény1901 2017-03-09 21:23:33
Megvan a lemez Melogyiján vagy 40 éve. Amikor először meghallgattam, a szopránt Hervadt Nellinek neveztem el és a (rossz?) szójáték talán még találó is...
1901   Heiner Lajos • előzmény1898 2017-03-09 19:33:09
Az biztos, hogy Toscanini '54-ben a Ballo előadása kapcsán is eredetileg arra a "másik" tenoristára gondolt, csak nem volt olyan állapotban... Legendás történet, hogy Toscanini aztán felkérte Peercet, aki, sértődötten, hogy eredetileg a Maestro nem őt akarta, azt válaszolta: Nem megyek! Mire mellette álló felesége: Jan, ha te nem mész, akkor én viszont megyek!
1900   -zéta- • előzmény1899 2017-03-09 18:20:57
Ferike...
1899   márta 2017-03-09 17:11:24
Jó, jó, hogy ágayy, Melis és Simándy. De ki volt a gyerek?
1898   IVA • előzmény1897 2017-03-06 23:32:43
A másik tenorista még sokáig ott lehetett, ha a Sámson és Delila 1955-ös felvételén is Peerce maradt Stevens partnere.
Gyerekkoromban nem tetszett Jan Peerce hangszíne, később megbarátkoztam vele, és kifejezőnek tartottam ezekre a szerepekre.
1897   Heiner Lajos • előzmény1895 2017-03-06 15:04:07
Hallottam olyat, hogy eredetileg egy másik híres tenoristát akartak szerződtetni, csak alkoholelvonón volt.
1896   Ardelao 2017-03-06 14:13:10

KODÁLY ZOLTÁN (1882.XII.16.-1967.III.6.)

50 évvel ezelőtt, ezen a napon hunyt el Kodály Zoltán dr. a legmagyarabb zene szerzője.

„Műveit átitatta a magyar föld, a róna és levegő hangulata, és mint népének jó ismerője, lelkületének is hangot talált. Invencióját a népdallal kibővítette és egyrészt, mint népdalátiratokat, másrészt, mint műveibe beleszőtt dallamokat használta fel e kincseket. Sok küzdelem és akadály után, mintegy 42 éves korában kezdték [elismerni. Merészségei a keresett harmonizálásban és impresszionista hangfestéseiben jelentkeznek. Mindig finom és művészi, reformelveit nem hajtja túl. Bár együtt indultak Bartókkal, útjuk elvált s ma már egészen eltávolodtak egymástól. Lírai természete és filozofikus hajlama főleg a „Psalmus Hungaricusban” kulminál. Kamarazenéje nemes és egyszerű és mindig dallamos, szemben Bartók öntudatos tárgyilagosságával és rejtett izzásával.

Bartók és Kodály, mint a magyar népzene felkutatói, iskolát alapítottak és a modern fiatalság sokat tanul tőlük. Feltétlen tehetségük, ha néha túlságosan józan is, de mindig eredeti és végre magyar zenét teremtő erő.”

Az idézet Falk Géza: Mindentudó Zenei Zsebkönyvéből való.
Budapest, 1935. szeptember hó
Rózsavölgyi és Társa Kiadása.
1895   IVA 2017-03-03 06:16:55
Risë Stevens, Jan Peerce, Reiner Frigyes és Richard Mohr sok örömet szerzett nekem ezzel az 1951-es munkával.
1894   Heiner Lajos 2017-02-16 09:11:28
Bernstein Falstaffja a mű egyik legjobb felvétele lenne - ha nem DFD volna a címszerepben.
1893   cviki57 2017-02-15 16:51:27
ADAMS a MEZZON:
Ő vezényli műveit a Concertgebouw zenekar élén február 27-én, 16.30-tól. A közreműködő Leila Josefowicz mély átélése lenyűgözött!
Adams egyik operáját, a Nixon Kínában címűt március 6-án 12.30-tól és március 14-én 16.30-tól vetítik. (Kedvelem ezt az operáját is!)
1892   Edmond Dantes • előzmény1889 2017-02-11 14:01:07
Csak most olvaslak...ezt komolyan mondod? Persze ízlések és pofonok, de addig nem mondanék véleményt egy épületről, ameddig nem láttam a helyszínen vagy legalább nem néztem legalább virtuálisan körül a "környéken" és a környék + az épület előző életében: mi volt ott, mik vannak ott, mit lehetett kezdeni a meglévő épülettel, amire esetünkben ráépítették az újat és főleg: hogyan illeszkedik az új épület a környezetébe és a város hangulatába. Ha ezeket összerakom, nekem semmi bajom vele. Ott szép.
Pár kép "ilyen volt-ez volt-ez lett":
https://de.wikipedia.org/wiki/Elbphilharmonie
és
https://de.wikipedia.org/wiki/Elbphilharmonie#Vorgeschichte_des_Standortes

És hogy néhány további fórumtársunk kedvében járjak = támadási felületet kínáljak: nekem pl. nagyon megfelelne a MüPa épülete mint a felcsúti (nem elírás:) n a g yvasút egyik végállomása/indóháza...a n a g yvasút másik indóházaként pedig a Liget-projekt gyönyörű épületei funkcionálhatnának. Lehetőleg kerekeken gördíthető változatban, mert mint tudjuk, a most még csak k i svasút kihasználatlansága és az annak nyomán hallható csendes morgolódás nyomán a k i svasút (ld. feljebb) várhatóan n a g yvasút lesz,és ha a csendes morgolódás netán hangosabb lesz, akkor a vonalat folyamatosan hosszabbítani fogják, erre ígéretet is kaptunk éspedig a legmagasabb helyről. Úgyhogy kételkedésre nincs semmi okunk. Ezzel kapcsolatban máris van egy ötletem. A (Pestig) meghosszabbított vonal innenső végállomása a MüPa lehetne, ami egyben költségtakarékos megoldás is: 1) vasúti sínek kiépítve (hídon vagy a HÉV-é) 2) a többfunkciós indóház is áll már.
Távlati tervekben a még hosszabb n a g yvasút Bécsig szállítaná az utasok tömegeit. A Staatsoper alatti metróállomás ideális végállomásnak tűnik, közvetlen összeköttetést teremtve STOP és MüPa között.
1891   bermuda 2017-02-11 09:37:02
Köszönöm Geddát. (((((((
1890   IVA • előzmény1886 2017-01-13 03:46:37
:)
1889   parampampoli • előzmény1886 2017-01-12 22:21:04
Tényleg... embertelen egy randa épület.
1888   Haandel • előzmény1886 2017-01-12 20:15:07
Hiába próbáltam tegnap koncentrálni a koncertre,
tegnap este csak egy rejtvény forgott a fejembe:

Hogy hol van ebben az égbekiáltó épületben
a legfontosabb, a lényeg, vagyis a koncertterem.

Ezért utánanéztem...
1887   Haandel • előzmény1886 2017-01-12 20:13:36
:D
1886   Héterő 2017-01-12 19:25:46
Ez a harmonie odaáig jó, hogy Elb...
1885   Búbánat 2017-01-07 11:20:15
Tegnap =január 6. „A nap képe” rovatba feltett Ilosfalvy-fotóhoz:

A ”Függetlenség” lapban, 2009-ben megjelent Ilosfalvy Róbert-nekrológból idézem az alábbi sorokat:

„Aranyhang a mennyországban”

Monitor – Medveczky Attila rovata

(2009. január 23.)

„Minden operarajongónak, zeneszeretőnek fájdalom költözött a szívébe, mikor hallotta a hírt: január 6-án elhunyt Ilosfalvy Róbert Kossuth-díjas magánénekes, a Magyar Állami Operaház örökös tagja, mesterművésze. Ilosfalvy kiváló hangi adottságainak köszönhetően énekelt operákat, operetteket és oratóriumokat is. Így a wagneristák a Mesterdalnokok feledhetetlen Stolzingi Walter-alakítására, s az operett kedvelői pedig a Víg özvegy sármos Rosillonjára emlékezhetnek. Az utóbbit a legendás ’50-es évekbeli margitszigeti előadáson énekelte nagy sikerrel, s partnerei voltak: Házy Erzsébet, Udvardy Tibor és Koltay Valéria.”

[…] „Korunk remek szopránja, Bátori Éva nyilatkozta 2004-ben a Hegyvidék c. lapban:

„Kölnben a mai napig csodálattal emlegetik Ilosfalvy Róbertet. Az ő művészetét soha nem feledi el az európai operajátszás.”

Reméljük, a magyar sem… A hazai kultúrpolitika nagy adósságát törlesztené, ha megjelenne egy, a művész életét bemutató könyv és DVD. Búcsúzzunk el a művésztől az általa sokat énekelt Verdi Requiem tenorszólója szövegének magyar fordításával:
„Báránykáid közé végy föl, válassz el a gödölyéktől, jobbra állíts ama széktől.””

Megjegyzésem: Örömünkre, Medveczky Attila és vele együtt sokunk óhaja, kívánsága megvalósult: Z. Tóth Antal Ilosfalvy könyve („Forró szívvel, hideg fejjel”) CD melléklettel a Holnap Kiadó gondozásban 2014-ben megjelent.
1884   Ardelao 2017-01-02 14:16:23

A nap képe


Milij Alekszejevics Balakirev

1837. január 2. Nyizsnij Novgorod
1910. május 29. Szentpétervár

180 évvel ezelőtt, ezen a napon született Balakirev orosz zeneszerző, a 19. század, emlékezetes 60-as években feltörő orosz zeneszerző-nemzedék egyik legtehetségesebb tagja.

Művészetének történelmi szerepét elsősorban a maga idejében élenjáró és újító jellege határozza meg. Balakirev műveiben jelennek meg először az új orosz zenei iskola egyes jellegzetes stílusbeli sajátosságai, amelyek ezután különböző és eredeti módon térnek vissza a többiek alkotásaiban. Balakirev volt az első orosz zeneszerző, aki önállóan folytatta és fejlesztette tovább Glinka szimfonikus zenéjének elveit. Ugyancsak ő volt az első, aki orosz földön nagy bőséggel felhasználta a nyugat-európai új zenei romantika drámai, program-szerű és festői elemeit. Gazdagította az orosz zene műfajainak és kifejező eszközeinek körét, kiszélesítette horizontját és a zenei képzetek új szféráját nyitotta meg. Kiváló tehetsége, bátor alkotó kezdeményezése, gondolatainak szárnyalása lehetővé tette, hogy az orosz zenét új, termékeny útra irányítsa, amely úton azután nagy, addig sohasem tapasztalt jelentőségre tett szert és figyelemre méltó eredményeket ért el.

Balakirev művészetében különleges és önálló fejezetet képviselnek a népdalfeldolgozások. A 40 orosz népdal című gyűjteményében (1867) Balakirev nemcsak egyszerűen megharmonizálja a népi melódiákat, hanem arra törekszik, hogy a kíséret különleges technikai-kivitelezési és harmonizálási fogásaival kiemelje minden egyes dallam sajátos jellegét. A később megjelent 30 orosz népdal című gyűjteményében is (1898) hasonlóképpen jár el.

Azok az elvek, amelyek szerint Balakirev e dalokat feldolgozta, bizonyos fokig azt a módot is meghatározták, ahogyan az „Ötök” csoportjának többi zeneszerzője nyúlt a népdalokhoz. Ezek a zeneszerzők az ő gyűjteményéből nemcsak számos népi témát használtak fel, hanem magát a feldolgozás módját, sőt egyes komponálási fogásokat is átvettek tőle.

Ragyogó és sokrétű zenei tehetsége, magával ragadó temperamentuma, akaratereje és energiája éles kritikai szellemmel és hajthatatlan meggyőződéssel párosult. Ezért lett belőle nagytekintélyű vezető és tanítómester. Az ő zászlaja alá álltak azok a zeneszerzők, akik a zeneművészet népiségéért vívott harc élcsapatát alkották. (Az „Ötök” néven ismert zenei csoport).

Balakirev egész zenei működése szorosan Glinka hagyatékához fűződik. Mindvégig állhatatos, önzetlenül odaadó őrzője maradt ennek a hagyatéknak.

Az írás:
>Az orosz zene története<

Ю.B.КЕЛДИШ:
„ИСТОРИЯ РУССКОӤ МУЗЫКИ”

(Moszkva-Leningrád, 1947-1954. 3. kötet)
c. orosznyelvű eredeti felhasználása alapján készült.
1883   Ardelao 2016-12-30 13:36:29

A nap képéhez

Szergej Prokofjev: > Önéletrajz < című könyvének előszava.

(Zeneműkiadó Budapest 1981.)


— „Szergej Prokofjevről könyvek százait és megszámlálhatatlan mennyiségű cikket írtak, zenéje felmérhetetlenül sok főiskolai diplomamunka, kandidátusi és doktori disszertáció tárgya, s eleve készült róla.

— Ebben a gigantikus terjedelmű, szóban-írásban közreadott >prokofjeviádában< vannak a nagy orosz muzsikus életrajzát tehetségesen és lebilincselően magyarázó, alkotóművészetének sajátságait bölcsen és érzékenyen elemző munkák. De Prokofjev életéről, bonyolult és nem mindennapi belső világáról a leghitelesebben – ezt kész vagyok meggyőződéssel állítani – maga Prokofjev ír.

— A XX. század zenéjére világszerte óriási hatást gyakorló zseniális zeneszerző, a kiváló zongoraművész és karmester páratlanul egyéni írói talentummal is rendelkezett. Ugyanúgy, ahogy a kisfiú Szerjózsa Prokofjev legkorábbi darabjaiban (ezekben a szokatlanul kihegyezett, csípős, >harapóskutyuskáknak< becézett kompozíciókban) a leendő újító Prokofjev, gyermekkori levelezésében sem nehéz ráismerni a majdani érett férfi irodalmi stílusára: az éles, pontos és lakonikusan tömör, fűszeres humorú nyelvre.

— Szergej Prokofjev Önéletrajzát tartalmi mélységei és ragyogó irodalmi stílusa egy sorba állítja a memoár-irodalom olyan remekműveivel, mint Hector Berlioz nevezetes Emlékiratai, vagy mint Ny. A. Rimszkij-Korszakov nem kevésbé értékes kötete, a Muzsikus életem krónikája.

— Szergej Prokofjev szerepe századunk zenéjében hihetetlenül nagy. Az élet a napfény és az ifjúság megszállott énekese azt az örömöt és ragyogást árasztotta az emberekre, amelyet oly gyakran hiányolunk elbizonytalanodott, rideg és kegyetlen XX. századunkból. A prokofjevi muzsika férfias, optimista és nemes karaktere az egész világon a haladó, a jövő felé néző, a tündöklő humanista ideálokra tekintő szovjet művészet eszményeit személyesíti meg. Prokofjev élete nem volt túl hosszú – de annál izgalmasabb és koncentráltabb. Majdhogynem az egész világot beutazta; korának szinte valamennyi híres muzsikusával, művészével, írójával és rendezőjével találkozott; szinte mindent látott és hallott, amit a kortárs-művészet világra hozott.

— Szükséges-e hangsúlyozni, milyen érdekes életének minden, még legjelentéktelenebbnek látszó mozzanata is, mennyire fontos a pályafutása során felvillanó arcok jellemzése, ha mégoly apró benyomásokat rögzít is, és legfőképpen: mekkora jelentősége van minden ecsetvonásnak, amely lehetővé teszi, hogy tetten érjük nagyszerű alkotói tehetségének virágzó kibontakozását?

— Az Önéletrajz Szergej Prokofjev életének azt a szakaszát öleli fel, amelyet az olvasók széles köre legjobban ismer: a gyermekévektől a pétervári konzervatórium zeneszerzés-tanszakának befejeztéig. A könyv vetekszik a legolvasmányosabb regénnyel; lapjain művészetünk egyik legsziporkázóbb szellemének gyermek- és ifjúkorát látjuk leperegni – annak az embernek a napjait, aki méltán foglal helyet az orosz zeneművészet legnagyobb klasszikusai között.”

Írta: D. Kabalevszkij

1971. november 14.

A könyv valóban kiváló. Érdemes megvenni.

1882   IVA 2016-12-25 07:19:24
Meister der Weltchronik des Rudolf von Ems – két nap képeként kapott – Dávid király az írnokával és a zenészeivel című alkotása azt sejteti, hogy a feltehetően a XIII. század első felében alkotó mesternek mintha egy hárfázó nő ült volna modellt Dávid király portréjához, aki aztán szakállas, koronás fejet kapott. Korabeli mém.
Két és fél századdal később Michelangelónak merőben más elképzelése volt a zsidó királyról.
1881   parampampoli • előzmény1880 2016-12-17 15:39:25
Gyönyörű terem, isteni akusztikával. Csodás emlékek...
1880   Héterő 2016-12-17 15:08:48
R-E-duta
1879   ladislav kozlok 2016-12-17 12:35:12
Reduta, a Szlovak Filharmonia szekhelye.
1878   Klára • előzmény1876 2016-11-26 13:39:06
Ez így igaz, de ennek sok esetben olyan okai voltak, melyek tökéletesen függetlenek voltak az Operaház akkori vezetőségétől, annak tevékenységétől.
1877   Búbánat • előzmény1876 2016-11-25 10:20:17
Ez bizony így van! Azért rendesen „fel voltam dobva” attól a számomra nagy eseménytől, amikor Sutherland - a színpadtól való visszavonulása után - legalább férje, Richard Bonynge karmester társaságában 1995-ben eljött Budapestre, és ott volt az Operában is… Erről bővebben több hozzászólásom elolvasható Joan Sutherland topicjában.

Callas, Peerce és még sok más "nagyágyú", ahogyan Sutherland is, sajnos, tényleg fájlalhatjuk, hogy fénykorukban (de akár a "leszálló águkban") fellépéseik során elkerülték Magyarországot. Nyilván több okkal is lehet ezt magyarázni.
1876   Heiner Lajos 2016-11-25 09:56:00
Orom, hogy eljott Magyarorszagra del Monaco, Bergonzi, Pavarotti, Cappuccilli, Domingo, , Christoff, sok mas nagysag, de Sutherland, Callas, Peerce s meg nehanyan nagyon hianyoznak a magyar operajatszas tortenetebol.
1875   Ardelao 2016-11-12 14:18:06

Lucia Popp emlékezete


Lucia Popp " In Trutina "
1874   cviki57 • előzmény1872 2016-11-05 20:59:30
Ardelao kedves!
(Énnel nem kezdünk mondatot, tanították, de most muszáj!)
Én köszönöm nagyon hálásan ezt az érdekes kalandot, eszembe nem jutott, hogy például e lapszámokat meg lehet nézni, lehet bennük keresgélni (Google Chrome keresőprogramjával kerestettem minden lapszámban a művész nevét), s nagyon el lehet veszni az érdekességekben:-))!
1873   cviki57 2016-11-05 20:53:32
A Színházi élet ugyane számában az 50. oldalon kezdődik Szomory Dezső írása: Zene és Ének hangjainál, melyben ő is megemlíti Czifra Gyurit, az 51-52-oldalon kereendő, s az 52 oldal alján még egy fotó az ifjú tehetségről.
1872   Ardelao • előzmény1871 2016-11-05 20:51:26

Nagyon köszönöm, hogy kikutattad!
1871   cviki57 • előzmény1870 2016-11-05 20:43:16
Az 1934.évi 7. számában olvasható ez a cikk.
Az első vizsgakoncertje Czifra (sic!)Gyurinak 1934 január 25-én (visszaszámolva egy másik beszámolóból) volt.
Az 58. oldalon kezdődik az írás
1870   Ardelao 2016-11-05 17:38:57

Az alábbi, cikk (eredeti helyesírással idézve) a korabeli Színházi Élet egyik számában jelent meg. Sajnos, a gyűjteményemben szereplő példány címlapja hiányzik, így a megjelenés időpontját nem tudom közölni. Ha megtalálom a neten, pótolom-e mulasztást, annál is inkább, mert e cikkhez három fotó is tartozik.

„A csodagyerek

A szólásmód szerint nincsenek többé gyerekek, de csodagyerekek hál’ Istennek akadnak még. Ilyen csodagyerek a kis Czifra Gyuri, aki a Zeneakadémia multheti vizsgahangversenyén szerepelt először a nyilvánosság előtt és bámulatos zenei tehetségével lázba ejtette a kritikusokat és a közönséget. A lapok hasábos cikkeket írtak róla, fényképei belekerültek a világsajtóba, a tizenkétéves ismeretlen pesti gyerek egyik napról a másokra országos nevezetesség lett.

Elmentünk meglátogatni az új magyar csodagyereket, akinek tanárai is káprázatos jövőt jósolnak. Vajjon milyen ennek a káprázatos jövőnek a jelene?

A Szervita tér egy régi házának szobakonyhás lakásában él a Czifra-házaspár. Két gyermekük van, az idősebbik leánygyermek a városházán van alkalmazásban. Sötét melléklépcsőn lehet feljutni Czifráék lakásába. De nemcsak a lépcsőházat kerüli el a nap, az egyetlen szobát is, amelynek egyik sarkában öreg, szúette pianinó áll. Fölötte spárgán törülközők és fehérneműk száradnak. A szoba legnagyobb részét két vaságy foglalja el, ebben a naptalan, fénytelen, szomorú miliőben virágzott ki az utolsó évek egyik legnagyobb zenei tehetsége.

Gyuri nincs otthon, mesterénél: Keéry Szántó Imrénél tölti a délutánt. Édesanyja mondja:
-Muzsikus vér folyik a gyerek ereiben. Az édesapja népzenész, nem cigány, ahogy az ujságok írták. Valamikor sokat muzsikált külföldön is, de most nincs állása. Bizony, ilyen körülmények közt nehéz volt módot találni rá, hogy Gyurikánk jó zenei nevelést kapjon. Pedig már évekkel ezelőtt, amikor a gyereknek nem volt mestere, mindenki látta, hogy nagy tehetség, akinek taníttatását halálos vétek volna elhanyagolni. Nagy szegénységünkben is mindent megtettünk, ami tőlünk tellett. Nagyon boldogok vagyunk, hogy a gyereket ilyen szépen felkarolták. Most talán majd, hogy észrevették, a Gyuri jövője is jó kezekbe kerül.

Sietünk a kis csodazongorista után Keéry Szántó Imréékhez. A kis dundi művész otthonosan érzi magát az előkelő lakásban. A professzor bátyja gyermekének ruhája van rajta, mert hát fényképezésről van szó és az ember mégsem állhat a fotografus elé a hétköznapiban
Bátran és vidáman beszél.
-Csak azért volt félszem a hangverseny előtt, mert az otthoni pianinón gyakoroltam és annak a billentyűje egészen más, mint a pódiumon lévő hangversenyzongoráé.

Csillog a szeme, teli van duzzadó gyerek-kedvvel. A tanárját csak a fiú kövérsége aggasztja. íHova fog hízni ez a gyerek, mondja, már negyven kiló. Legközelebb orvossal vizsgáltatom meg. Arról érdeklődünk, hogyan került hozzá a kis Gyuri.
-Két és fél éve ismertem meg. – mondja a professzor. – Nem ismerte a kottákat, és nem is tanította senki. A rádióból hallott kuplékat mégis csodálatos könnyedséggel, saját maga által komponált, meglepően színes kísérettel játszotta el. Az első pillanatban láttam, hogy nem mindennapi tehetség került a kezeim közé. Éreztem, hogy ezért az értékért már én vagyok felelős. Foglalkozni kezdtem vele és – nevetve néz Gyurira – ma már meg tudja különböztetni a violinkulcsot a kapukulcstól.

Gyuri visszamosolyog mesterére. Nagyon is tisztában van vele, hogy már sokkal többet tud.”

Írta: Barabás Pál
1869   Momo • előzmény1868 2016-11-04 09:21:40
Ischl. Johann Strauss villájának teraszán.

(Azért került Bécs a képaláírásba, mert amikor a képet gyűjtöttem, egy olyan oldalon találtam, ahol Bécset írtak.)


Itt egy másik kép ugyanonnan.
1868   IVA • előzmény1867 2016-11-04 02:01:47
Első blikkre feltétlenül. A csalóka látszat annak köszönhető, hogy Strauss megőrizte karcsúságát, fiatalos kiállását, sűrű haját, megjelenésének imázsát (sötét haj és bajusz).
Ha viszont közelebbről nézzük meg (nagyítjuk) a képet, és fehér hajat, bajuszt képzelünk Strauss arcához, hihető, hogy ekkor már 70 felé járt.
Brahms arcáról a hosszú, fehér körszakállt kell „leképzelnünk”, vagy sötétebbre festenünk gondolatban, és máris egy jó karban levő 60-ast látunk benne. Valószínűleg feltett kezekkel adta meg magát az időnek.
Akkor most Bécsben vagy Bad Ischlben készült ez a kép?
1867   Momo 2016-11-04 00:14:57
ifj. Johann Strauss és Brahms

(Bad Ischl, 1894)


Érdekes, hogy a Brahmsnál 8 évvel idősebb Strauss úgy néz ki ezen a képen, mintha kb. a fia lenne.
1866   IVA • előzmény1865 2016-10-27 02:58:36
Tetszik.
1865   Momo • előzmény1864 2016-10-27 01:55:57
Elképesztő sikerei voltak ebben a szerepben. 1970-től énekelte a New York City Opera előadásaiban. Time Magazine címlapot is kapott 1971 novemberében.
1864   IVA 2016-10-27 01:20:33
Csodálni való Beverly Sills Erzsébet-jelmeze és maszkja! Azért is, mert az efféle igényes vizuális effektus egyre ritkább. Magyarországi színpadokról hasonlóan emlékezetes Ruttkai Éva megjelenése az Angliai Erzsébetben, a Mezey Máriáé, később a Pápay Erzsié a Nemzeti Katona József színházi Stuart Máriájában (illetve a Váradi Hédié a címszerepben). Filmen Cate Blanchett sminkjei és jelmezei nyertek számos díjat (Oscarokat is) az Elizabeth-filmek látványvilágának elismeréséül.
1863   IVA • előzmény1861 2016-10-26 02:52:52
Én is köszönöm a pontosítást.
1862   lujza • előzmény1861 2016-10-26 02:25:20
Köszönöm! Akkor már nagyon modernek akartak lenni. Nekem jó lett volna az Erkel régi teteje is.
1861   Momo • előzmény1843 2016-10-25 13:54:24
A homlokzat az 1959-61 közötti átépítéskor lett ilyen. A nézőtér 1949-51 között alakult a mai formájára.
1860   Heiner Lajos • előzmény1859 2016-10-25 09:26:26
Köszönöm a felhomalyositast!
1859   -zéta- • előzmény1858 2016-10-25 08:53:00
A középső Gubajdulina...;-)
1858   Heiner Lajos 2016-10-25 07:57:31
Na de melyik ki?
1857   IVA • előzmény1854 2016-10-25 07:13:36
Ez azonos lett volna azzal a terasszal, amelynek újranyitása is a felújítás tervei közt szerepelt, de később nem lehetett hallani róla?
1856   Sipi • előzmény1855 2016-10-24 16:52:32
"Gubajdulina mindenképpen az egyik legnagyobb élő zeneszerző. "

Szerintem is. :-)
1855   kobzos55 2016-10-24 13:05:27
Gubajdulina mindenképpen az egyik legnagyobb élő zeneszerző. Éppen két napja hallhattuk a Seven Words című remekművét, Fenyő László (cselló), Szatzker Zsanett (bayan), a Concerto Budapest, vez.: Keller András csodálatosan szép előadásában.

Isten éltesse sokáig Gubajdulinát!
1854   Momo 2016-10-24 11:55:26
Hát, Skoda és Trabant van. Viszont érdekes, hogy a fölső ablaksor még nincs beépítve. Szabadon lehet nézelődni, mint egy kilátó teraszon.
1853   Heiner Lajos • előzmény1847 2016-10-24 06:43:34
Hiányolok egy Volgát, Zaporozsecet, Tatraplant.
1852   IVA • előzmény1847 2016-10-24 03:03:29
1966-nál későbbi a fotó. A büfé ablakain tükröződik a szemközti lakóház, amelyet 1967-ben adtak át.
1851   IVA • előzmény1846 2016-10-24 02:55:03
Valóban kedvemre van, gyűjtöm az Erkelt ábrázoló képeket, és ezt nem ismertem.
Nagyon köszönöm!
1850   IVA • előzmény1843 2016-10-24 02:51:27
Szeretnék egyszer pontosan utánanézni, egyelőre úgy tudom, 1959-től 1966-ig tartott az új előcsarnok, a büfé és a homlokzat átépítése, mialatt minden évadban folytak az előadások. Én még emlékszem a „valamilyen más” homlokzatra 1956 előttről, de hazudnék, ha azt állítanám, hogy ezt az emlékemet felismerem a régi képeken.
1849   IVA • előzmény1841 2016-10-24 01:26:52
Egyetértek vele.
1848   IVA • előzmény1840 2016-10-24 01:23:41
Köszönöm.
Találtam egy, az 1905-ös felvételéhez hasonló szögből készült képet a régi Metről 1902-ből, amelyen még nem látszik az említett toronyház. A Google 2014-es utcaképén sem találom, talán azért, mert azóta a legtöbb ház toronymagasra nőtt, de lehet, hogy már nincs is meg.
1847   -zéta- • előzmény1846 2016-10-23 15:08:44
Istenem, ezt a Wartburg, Skoda, Trabant, Moszkvics összeállítást...;-)
1846   Momo 2016-10-23 13:00:11
Na, ezt IVA kedvéért.

:-))
1845   Ardelao 2016-10-23 12:26:14
1956, október 23.

Megemlékezések az 1956-os forradalom kitörésének 60. évfordulóján
1844   Heiner Lajos • előzmény1842 2016-10-23 07:10:43
Milyen jó, hogy Stern megmentette a Carnegie Hallt!
1843   lujza 2016-10-23 03:03:35
Fantasztikus! Nem tudtam, hogy 56-ban még így nézett ki az Erkel Színház. Mikor építették át ilyen laposra?
1842   lujza • előzmény1841 2016-10-23 02:46:30
Nagyon igaza van a kommentnek! Tudom, a telekár NYC-ben iszonyú drága, de mivel az új opera máshová épült, talán mégis meg lehetett volna menteni a régi épületet. Ahogy nálunk a Nemzetit is.
1841   Momo • előzmény1839 2016-10-22 12:16:59
Igen. És azt írják erről a képről, hogy a búcsúkoncerten készült, 1966. április 16-án.


Egyébként érdekes olvasni, hogy hasonló kommentek vannak a régi Met lebontása (1967) kapcsán, mint amilyen vélemények nálunk a régi Nemzeti meszüntetése miatt.

(Csak például:

"What they (the powers that be) were allowed to do is criminal. It’s massive scale vandalism. Ditto for tearing down the Old Penn Station. Unfortunately, the people who run this city fail, time and time again, to see that a little part of this city dies when these works of arts are torn down. What would Rome or Paris look like if visionless developers were allowed to tear down those beloved palaces? Sound appealing to you? What’s built in place of these gems amounts to nothing more than “visual” pollution. Developers and our so-called leaders need to be held responsible for what amounts to “legal” crimes against the people of NYC.")
1840   Momo • előzmény1838 2016-10-22 11:57:27
Azt írja itt egy kommentelő, hogy

"If you took seats in the family circle you would go up in an enormous elevator and could not access the rest of the house so no sneaking down to empty seats on the lower levels."


Szóval - ami a liftet illeti: volt. És nem lehetett elmászkálni a ház többi részébe, vagy lemenni az üres helyekre.
1839   Heiner Lajos 2016-10-22 08:22:19
Netalán a régi Metropolitan Operaház nézőtere?
1838   IVA • előzmény1837 2016-10-22 05:29:05
Az a torony a távolban... eszembe juttatja az egykori Blaha Lujza téri Nemzeti Színház hidraulikájának működtetéséhez épített, a Csokonai utcában szerencsére ma is álló víztornyot. Lehet, hogy ott a régi Methez tartozó víztornyot látjuk?
Vajon álltak-e a közönség rendelkezésére liftek a régi Metben, vagy fel kellett caplatni az ötödikre is?
Köszönet a képekért!
1837   Momo 2016-10-22 01:08:16
Itt a kép egy "közeli rokona". - Josef Hofmann koncertje 1937. november 28-án.


Itt pedig az épületről: Metropolitan Opera a Broadway-n.
1836   Ardelao 2016-10-13 14:50:20

111 évvel ezelőtt, ezen a napon, október 13-án született Kemény Egon, kétszeres Erkel- díjas zeneszerző. A lexikonok ennek ellenére meglehetősen szűkszavúan írnak erről a rendkívül tehetséges és sokoldalú művészről, aki emberileg is nagy tiszteletet érdemel.

Idézzük fel ismét a Dankó Rádióban 2014. július 22-én elhangzott ismertetőt, amely a lexikonokban találhatóknál jóval bővebb információval szolgál:

„Kemény Egon (Bécs, 1905.október 13.-Budapest, 1969. július 23.) kétszeres Erkel-díjas zeneszerző. Édesapja Bécsben nagyra becsült sebész főorvos volt. Visszaköltözve a szülői házba Kassára, tanulmányait a kassai Zeneiskolában kezdte. Hat éves volt, amikor zeneértő édesapja felismerte fia abszolút hallását.
Kassai nevelkedése, miskolci érettségi után a bécsi Zeneművészeti Főiskolát végezte el, tanára Franz Schmidt volt.

A könnyűzene felé fordulva, önálló zenei pályája kezdeti sikereit divatos táncslágereivel (charleston, foxtrot, tango, keringő – szalon-jazzorchesterre) aratta.

Színpadi műveit a Fővárosi Operettszínház mutatta be: első nagyoperettje a „Kikelet utca 3” 1929, (Eggerth Márta, Kabos Gyula), „Fekete Liliom” 1946, (Karády Katalin, Latabár Kálmán), „Valahol Délen” 1956, (Petress Zsuzsa, Rátonyi Róbert).

1929-től hat és fél éven át Ábrahám Pál munkatársa volt Budapesten és Berlinben. 1933-ban tért haza Budapestre. A Magyar Rádió 1934-ben sugározta először kompozícióját: „Fantázia a Hullámzó Balaton c. népdalból”. Sokszínű zenei munkakapcsolata a Magyar Rádióval élete végéig tartott. 1949-ben rádiótörténeti jelentőségű felkérést kapott az első rádióoperett, a „Májusfa” zeneszerzésére. A „Májusfa-keringő” óriási sikert aratott.

Kemény Egont az egész zenei szakma ismerte, kiváló hangszerelőként is szerette, tisztelte.
Tehetsége és önzetlen szorgalma pályatársai darabjainak sikerre vitelében is szerepet játszott.

A „Fűszer és Csemege” című hangosfilmje 1940, (Szörényi Éva, Jávor Pál) addig nem látott nézőrekordot ért el.

Gyermekeknek írt kórusműveit (Erkel-díj, 1953) generációk kedvelik, éneklik „Kinyílott a pitypang” „Kukták dala”, „Úttörővasút”.

Rádióoperettjeit a Rádió Dalszínháza mutatta be „Talán a csillagok” 1949, „Hatvani diákjai” Erkel-díj, 1955, „Komáromi farsang” 1957, „Krisztina kisasszony” 1959, „A messzetűnt kedves” 1965. Főszerepekben: Gyurkovics Mária, Házy Erzsébet, Petress Zsuzsa, Bessenyei Ferenc, Ilosfalvy Róbert, Melis György, Simándy józsef. Helyszínek: Debrecen, Győr, Komárom.

Kemény Egon élete végéig örült annak, hogy sikerült hazánkban a szimfonikus könnyűzenét meghonosítania, „Schönbrunni orgonák” 1937.
1835   Búbánat 2016-10-01 16:07:11
„Böbe” ma lenne 87 éves…

Házy Erzsébet (Pozsony, 1929. október 1. – Budapest, 1982. november 24.)

Puccini: Manon Lescaut - Sola perduta... –Házy Erzsébet
1834   IVA 2016-09-30 04:09:29
A londoni Varázsfuvola holdsarlója nagyon mutatós, de a csillagtérkép... mintha rokonságban állna a Bohémélet 2.0 Párizs-térképével. A varázsfuvola viseli el könnyebben a játékosságot.
1833   Búbánat 2016-09-29 10:18:04
A Zeneakadémia honlapján olvastam, hogy a nemrég véget ért II. Marton Éva Nemzetközi Énekverseny zsűrijébe meghívást kapott Sir Richard Bonynge karmester, aki néhai felesége, Joan Sutherland emlékére 5.000 eurós különdíjat ajánlott fel.
1832   Ardelao • előzmény1831 2016-09-26 17:33:29
GERSHWIN GALA
1831   smaragd 2016-09-26 16:30:49
George Gershwin születésnapja évfordulóján:

Rhapsody in Blue
1830   Ardelao 2016-09-25 13:04:45

DMITRIJ SOSZTAKOVICS

— „1926.május 12-én egy mindössze 20 éves zeneszerző Szimfóniáját mutatták be — hatalmas sikerrel — a Leningrádi Filharmonikusok, vezető karnagyuk, Nyikolaj Malko vezényletével. Századunk zenetörténetében példátlan esemény, hogy egy ország első zenekara ennyire fiatal alkotó művét vigye a nyilvánosság elé. Sosztakovics I. szimfóniája hangzott el ekkor.”

— „Magyarországon négy évvel első művének elhangzása előtt olvasni lehetett már Sosztakovicsról. A Tóth Aladár-Szabolcsi Bence szerkesztette Zenei Lexikon II. kötetében (1931) rövid címszó ismertette addigi munkásságát. Justus György 1933 júniusában, a Független Szemle 2. számában Stravinsky szerzői estjének méltatása ürügyén indulatosan teszi szóvá, hogy a magyar közönség nem ismeri a szovjet zeneszerzők — közöttük Sosztakovics — alkotásait.
Jelenlegi ismereteim szerint Sosztakovics-kompozíció 1935. november 27-én hangzott el első ízben Budapesten. Sámy Zoltán az I. szimfóniát vezényelte az általa alapított, állástalan muzsikusokból verbuvált, akkor már egy esztendeje működő Budapesti Szimfonikus Zenekar élén. Az együttes a Budai Vigadóban hangversenyezett, a Sosztakovics-mű egy nyolc estéből álló bérleti sorozat első koncertjének műsorán szerepelt.”

— „A napilapok vezető zenekritikusainak többsége nem a Budai Vigadót kereste fel ezen az estén. A tekintélyes zeneírók közül Sosztakovicsról csupán Jemnitz Sándor írt, vállalva a pendlizést:

[…] >Hangversenytorlódás következtében csak a műsor első két számát hallgattuk meg. Dmitrij Sosztakovics Szovjet-oroszország egyik reprezentatív fiatal zeneszerzője érdekes I. szimfóniájával szerepelt. A négytételes mű valahol Borodin és Prokofiev stílusa között keresi saját helyét és az egyszerű, sőt primitív közérthetőség jelszavai után indul, amelyek jelenleg az orosz zeneélet irányadó jelszavainak tekinthetők.irányadó jelszavai< a szovjet zeneszerzésnek. s az >egyszerű, sőt primitív közérthetőség< követelményét nem fogalmazták meg 1935-ig.”

A Pesti Naplóban, a bennünket érdeklő eseményről hírnél hosszabb, kritikánál mindenképp rövidebb, szignálatlan közlemény jelent meg:

[…] A bemutatott külföldi szerzők közül Sosztakovics Dmitrijt, a hazájában rendkívül népszerű szovjet-orosz komponistát illeti az elsőség. Első szimfóniájában még nem bontakozik ki ugyan igazán egyénisége, de mindenesetre pompás ösztönű muzsikus szólal meg benne, akivel érdemes volna közelebbről megismerkedni.[…](Pesti napló 1935. november 28.)

— E pársoros ismertetőhöz hasonlóan, a többi lap is jóindulatú rokonszenvvel és érdeklődéssel tájékoztat az újdonságról. Az írások meglehetősen hasonlóak, mintha a koncertre elküldött, talán nem is muzsikus tudósítók valamilyen közös forrásból merítették volna a gondolataikat:”

[…] Igen tehetséges zeneszerzőt ismertünk meg Dmitrij Sosztakovics fiatal orosz muzsikus személyében, akinek I. f-moll szimfóniáját hallottuk. A mű kitűnően megformált változatos ritmikájú és hangszerelésű négy tételből áll, melyek mindegyike igen sok jó ötletet tartalmaz. Stílusa a romantikus és újabb zene között ingadozik, nem egységes.[…](Az Újság, 1935. november 28. Szignó: -d-)

[…] A tehetséges fiatal orosz Dmitrij Sosztakovics Első szimfóniája (op.10 f-moll) szellemes témákból és pregnáns ritmusokból épült, csupán az egységesség és a tételek logikus összefüggése hiányzik belőle. […](Pester Lloyd, 1935. november 28., szignálatlan)

[…] A helyenként meglepően jól hangzó alkotás, szertelenségei mellett is olyan szerző munkája volt, akinek van mondanivalója és a zenekari nyelvet jól ismeri.[…](Magyarország, 1935.november 28. Szignó: i.gy.)

---- Érdekes, hogy ettől a hangvételtől, bár nyilvánvalóan más indítékból egyfelől a Népszava tért el, pusztán mivel Jemnitz más értett új zenén, másfelől az Új Magyarság , a jobboldal szócsöve:

[…] Dmitrij Sosztakovics fiatal orosz zeneszerző f-moll szimfóniája nem hagyott mélyebb nyomokat a hallgatóság lelkében. Eredetiségre törekvő, de valójában névtelen, gondolatszegény mű.[…](1935. november 28., szignálatlan.)”


Az írásokat Breuer János: Szovjet zene Magyarországon 1920-1944 című könyvéből válogattam.
Zeneműkiadó Budapest 1987.
1829   Búbánat 2016-09-18 10:02:30
Megható, hogy a Magyar Posta is megemlékezett a magyar "tenorkirály"-ról és születése 100. évfordulójára alkalmi bélyeget bocsátott ki!

BÉLYEGÚJDONSÁG

„Magyarország egyik leghíresebb tenoristája volt, akinek hangja és alakja elválaszthatatlanul forrt össze több magyar nemzedék tudatában Erkel Ferenc Bánk bán című operájának címszerepével, a bélyegképen is így látható a portréja, háttérben az Operaház épületével.”
1828   Ardelao 2016-09-15 19:02:52

HUBAY JENŐ („Arckép”)


— Tizenöt esztendős korában Joachim tanítványa lett. Liszt Wieniawskí versenytársának nevezte és Vieuxtemps úgy mutatta be. mint az utódját. Saint-Saëns kritikáiban rajongott érte. Coppée operaszöveget írt a számára, s első dalművének hangszereléséhez: Massenet kínálta fel segítségét. A Cremonai hegedűst hetven színpad játsza. Az első magyar világsiker. Brahms az ő vonósnégyes-társaságát kérte fel, hogy Európa közönségének művei egy részét bemutassa. München, Lipcse, London és Chicago zenei főiskolái versenyeztek érte. Az életrajza egy ragyogó művészkarrier története, amely számos mozzanatával ékelődik a zenetörténetbe. Ifjúkorában: a világ egyik legnagyobb hegedűművésze, férfikora elején: ünnepelt zeneszerző, élte delén: a legkitűnőbb pedagógus.

— A magyar zenei életben az a feladat jutott számára, hogy megmutassa a világnak, mennyire nem azonos a magyar hegedűművész fogalma a cigányprímással.

— A latin-fajta: énekel. A német: zongorázik. A magyar: hegedűs nemzet. A magyar hegedűskultúra őrizte meg legtovább nomád karakterét. Hubay Jenőre várt a civilizálás munkája. Ebben csak egyetlenegy úttörő járt előtte, egy zenedei tanár, aki az első magyar hegedűiskolát írta s az első magyar vonósnégyest, a dilettáns pedagógusok ellen irtó hadjáratot hirdetett és hivatást látott a mesterségében, Huber Károlynak hívták ezt a hegedűtanárt, karmestert, zeneszerzőt, lelkes és tehetséges, képzett és munkás magyar művészt, ő volt Hubay Jenő édesapja.

— A magyar hegedűsök civilizálását gyökeresen vitte végbe Hubay Jenő. Nagyszerű hegedűművészeket nevelt és kitűnő hegedűtanárokat. Meghódíthatta velük nemcsak az egész világot, ami nem nagydolog, hanem még a magyar vidéket is, ami viszont már valami. Meg is hódította. A magyar hegedűiskola, a Hubay-iskola csillaga másfél évtizede fennragyog már az európai zenei élet zenitjén, azóta delel. A fénye cseppet sem lett halványabb, sőt ellenkezőleg. Időnként újabb és újabb üstökösök válnak le róla és elviszik a hírét, a ragyogását szerte az egész világba. Ennek a csillagrendszernek a napja azonban Hubay Jenő maradt. Valamennyi tanítványán felfedezhető az összetartozóság, a rokonság titkos jele. Ami valamennyiükben közös és együvé fűzi mindannyiukat, amiben testvérek valamennyien: az ő. A tanítványai között felosztotta a lelkét. Mennél több darabra osztotta azonban: annál gazdagabb lett.

— Nem minden nagy művész jó pedagógus. Jelentékeny, nagy pedagógus ellenben csak született, vérbeli művész lehet. Amit magam nem tudok, arra nem taníthatok meg mást. Hubay Jenő azok közé a rendkívüli tehetségek közé tartozik, akik tanítványaikkal azt is közölni tudják, amit szóval kifejezni szinte nem is lehetséges. Azt kell hinni: mágikus erő lakik benne. Nemcsak mester-minta is egy személyben, példakép, amelynek ha csak megfigyelésébe merül el a tanítvány, át kell, hogy alakuljon lelke legmélyén.

— Az önzetlen előadóművész példája Hubay Jenő, azé, aki kivételes tehetségeit és képességeit teljes odaadással bocsátja a zeneszerző rendelkezésére, aki előtt az írás szent. Joachim mélysége és Vieuxtemps ragyogása egyesültek az előadásában, és ha a legújabb muzsikára nem rezonál is érzékeny és finom idegrendszere, el lehet mondani, hogy az elmúlt évszázadoknak, továbbá kortársainak zenéjét hibátlanul appercipiálta és maradéktalanul fejezte ki.

— A kompozícióiról néhány évvel ezelőtt még azt jegyeztük fel, hogy a múlt század utolsó negyedének divatos művészete tükröződik bennük, a kor teremtette a stílust, amelyen megszólaltak a legjellegzetesebb tulajdonságaik: briliáns készség, mondaine elegancia, kellem és csín, gyöngéd, kissé felszínes, franciásan érzelmes líra. Azóta azonban némely új zenekari műve került a közönség elé s azt kell hinni, hogy Hubay Jenő zeneszerzői fejlődése új állomáshoz érkezett. Ezekben az újabb műveiben a zeneművészet modern arzenáljából kölcsönzi a fegyvereket, amelyekkel figyelmünket és érdeklődésünket elképzelései és megtervezései számára meghódítani akarja és természetes, hogy nemcsak a művész alakítja a matériát, de a matéria is befolyásolja, sőt inspirálja a művészt az alkotásban. A krónikás feszült figyelemmel várja Hubay Jenő új operáit és leplezetlenül irigyli a mestert, aki élete delén — íme — látszólag új elvekkel és eszközökkel lát az alkotáshoz, amint a jelek mutatják,
az elmúlt eredményeken messze túlmagasodó sikerrel.

— Virtuóz, kamarazenész, karmester, zeneszerző, pedagógus. Működése azonban csak látszólag ilyen sokrétű. Valójában: a hegedű dominál minden tevékenységében. Ezen a hangszeren érez, ezen gondolkodik, olyan mélyen és átfogóan, mint senki kívüle ebben az országban.

F.Gy.

Megjelent: „ZENEI SZEMLE”
Temesvár, 1918. Január-február hó
Második évfolyam, első szám.
1827   joska141 2016-09-02 05:29:00
Van-e az archívumban egy fénykép, amin Budapest zenekarának, balettegyüttesének, operaházának első emberei együtt vannak?
1826   IVA • előzmény1820 2016-08-27 00:16:22
Momónak elsősorban:
A tatai Angolkertben 1943-ban készült képen látható épület Pálma Rendezvényház néven ma is létezik.
1825   Ardelao 2016-08-10 18:07:14

A.K.Glazunov és első tanító mestere Balakirev.

— Gyermekkorának egyik legmélyebb zenei benyomását a „Ruszlán és Ludmilla” Glinka opera jelentette. Meg kell említenünk, hogy már zsenge gyermekkorában rajongott Chopinért s e rajongás egész életén végig kísérte.
Balakirevvel való megismerkedése döntően befolyásolta
zeneszerzői munkásságát.

— „Helyeselte, hogy komponálok és azt tanácsolta, minél alaposabban tanulmányozzam a klasszikusokat, különösen Beethovent (akit igen kevéssé ismertem), hogy zenei fejlődésem helyes irányba terelődjék; ezenkívül arra ösztökélt, hogy a zene mellett általános képzésemet se hanyagoljam el. Tanácsát megszívleltem, alaposan tanulmányoztam a klasszikusokat és sokat írtam (románcokat, zongoradarabokat és egyebeket).”

— Balakirev tanácsára Glazunov zeneelméleti órákat vett Rimszkij-Korszakovtól.
Borogyin halála után (1887) ő fejezi be az „Igor herceg” című operát. Ezt a munkát másik tanítójával Rimszkij-Korszakovval együtt végezte.






A kivonatos írás:
„Az orosz zene története”

Ю.B.КЕЛДИШ:
„ИСТОРИЯ РУССКОӤ МУЗЫКИ”

(Moszkva-Leningrád, 1947-1954. 3.kötet)
c. orosznyelvű eredeti felhasználása alapján készült.
1824   lujza 2016-08-08 02:56:27
A mai naphoz:
https://www.youtube.com/watch?v=EE3jCsKsMOQ
1823   IVA • előzmény1821 2016-08-05 05:11:04
Megnyugtató, hogy egy jó alkotást olykor újrahasznosítanak.
1822   IVA • előzmény1820 2016-08-05 05:08:52
Nagyon köszönöm a kiegészítést! Valamennyi szólista neve ismert, a Máthé Joláné (ha azonos személyről van szó) nótaénekesként.
(Minden kívánságom ilyen hamar teljesüljön, és persze a Tiéid is!)
1821   Momo • előzmény1819 2016-08-05 02:59:14
Szerintem is egy jól eltalált Carmen díszlet. Több helyen is használták az elmúlt 20 évben, (nem feltétlenül ugyanazzal a rendezéssel). Mi Stuttgartban (1995) és Bázelben (1996) léptünk fel benne.
1820   Momo • előzmény1818 2016-08-05 02:47:02
Ez a kép a Fortepan gyűjteményéből való. Ott találkoztam vele. Aszongya:

A helyszín: Tata, Angolkert, a Pálmaház előtt.

Előadók: László Magda, Máthé Jolán, Járay József és Rissay Pál, valamint a Budapesti Kórus és a Székesfővárosi Zenekar.

Vezényel Péter József.

László Magda ebben az időben ösztöndíjas volt az Operaházban. Rissay pedig az énekkar basszus II szólamában működött.



1819   IVA • előzmény1816 2016-08-05 01:56:00
Igen tetszetős és hangulatos. Kár, hogy nem az Erkel Színház színpadán van ilyen. És kár, hogy nem a Margitszigeten, bár azt hiszem, a rock-színpadi sátor alatt nem férne el...
1818   IVA 2016-08-05 01:54:48
Visszatérek a tegnapi Nap képéhez.
Olyan jó lenne tudni, ki a képen látható karmester, kik a szólisták! Hát még, hogy mit adtak elő. Persze nem remélhetem, hogy valakit személyes emlék fűz egy 1943-ban Tatán megtartott koncerthez.
Nincs a képen semmi különös, semmi komplikált. (Szinte bizonyos, hogy egy szopránt, mezzoszopránt, tenort és baritont vagy basszust látunk a szólisták sorában.) Mégis olyan erősen hordozza egy letűnt kor atmoszféráját!
Feltűnő, hogy – talán két női kórustag kivételével – a hölgyek mind oldalra fésült frizurát viselnek. Az urak – szintén két karénekes kivételével – hátrafésült hajat. Akkor nemigen volt divat arcszőrzetet hagyni (legfeljebb Jávor-bajuszt), inkább a szigorúan hátrafésült, rövid haj erősítette harmadlagosan a nemi jelleget. Ez még az ötvenes évekre sem nagyon változott: a színészek közt az oldalt elválasztott frizura Gábor Miklós jellegzetességének számított.
1817   IVA • előzmény1815 2016-08-05 01:50:02
Bocsánat, szerintem felesleges idézőjelbe tenni a névmást. Kolonits Klára ugyanis két értelemben is valóban a miénk. Miénk mint a magyaroké és miénk mint az itt fórumozó közönségé. Van szerencsénk kortársai és honfitársai lenni.
1816   Momo 2016-08-05 00:26:40
Xanten - szabadtéri színpad

Mégpedig Csikós Attila Carmen díszletével. :-)
1815   Búbánat 2016-08-03 12:02:12

Schloß Kirchstetten - nyári komolyzenei fesztivál színhelye

Ez a kastély számunkra nevezetes, hiszen a „mi” Kolonits Kláránk három szerepben fellépett itt: Violetta (Traviata), Rosalinda (A denevér) és legutóbb 2012 augusztusában Grófné volt a Figaró házasságában – a nagysikerű színpadi alakításairól beszámolt a Momus is.
A kirchstetteni kastély Maulpertsch-termében Kolonits Klára Liszt-dalestet is adott.
1814   -zéta- • előzmény1813 2016-07-13 21:30:08
Lásd még Momus-játék fórum 4963... ;-)
1813   macskás 2016-07-13 18:21:00
Azannyát, de jó plakátot rakott ki a TéSzerkÚr!
1812   Búbánat 2016-07-12 10:19:12
A kiváló olasz bariton emlékére hallgatom:

G. Verdi ATTILA "Tregua è cogl'Unni...Dagl'immortali vertici" - PIERO CAPPUCCILLI

1811   Ardelao 2016-07-11 00:20:08

Egyik kedvencem Hermann Prey emlékére, és Lucia Popp-ra is emlékezem:


Lucia Popp & Hermann Prey -"Carmina Burana"
1810   IVA • előzmény1809 2016-07-01 04:13:20
Köszönöm, köszönjük.
1809   Momo • előzmény1807 2016-06-30 11:35:53
Boston Opera - Upcoming Events

"We host the region’s most active program of top touring Broadway shows, Boston Ballet performances and other high-quality cultural presentations and concerts in New England’s most magnificent theater."


bostonoperahouse.com
 
Műsorajánló
Mai ajánlat:
11:00 : Budapest
Erkel Színház

"Bohém kiskarácsony"
ismétlés: 14:00

16:00 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

A Magyar Rádió Gyermekkórusának együttesei
Vezényel: Matos László
"Karácsonyi koncert"

18:00 : Budapest
Zeneakadémia, Kupolaterem

"Házimuzsika a Zeneakadémián"
Fülei Balázs tanítványai

18:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti Kamaraterem

Rónai Gábor (trombita, tanára: Kirsch János)
A Zeneakadémia BA I. évfolyamos hallgatói
Vezényel: Kováts Péter
TELEMANN: G-dúr szvit, TWV 55:G10 („Burlesque de Quixotte”)
HÄNDEL: D-dúr szvit trombitára és zenekarra, HWV 341
MOZART: D-dúr divertimento, K. 136
HOLST: Szent Pál-szvit, Op.29/2
PHILIP GLASS: Company (vonószenekari változat)
WEINER: Divertimento, op. 20 – Jó alapos csárdás, Rókatánc

18:00 : Budapest
MTA Zenetudományi Intézet

Kalafszky Adriana (szoprán), Lachegyi Imre (blockflöte), Szászvárosi Sándor (viola da gamba), Tegyei Zoltán (csembaló), Nagy Réka (viola da gamba)
"Barokk muzsika - hangverseny Telemann halálának 250. évfordulójára"

19:00 : Budapest
Aranytíz Kultúrház

"Történelmi Táncklub a Mare Temporis táncosaival"

19:00 : Budapest
Klauzál Gábor Budafok-Tétényi Művelődési Központ

Harsányi Elina (hegedű)
Budafoki Dohnányi Zenekar
Vezényel: Kornel Laszlo Thomas
C.Ph.E. BACH: D-dúr szimfónia
BARBER: Hegedűverseny op. 14
SIBELIUS: II. szimfónia

19:00 : Budapest
Klebelsberg Kultúrkúria

Tóth Armand karmester, zeneszerző
Horváth Béla (oboa), Granik Anna (zongora)
Házigazda: Detvay Mária Marcella
"Grazioso Zeneszalon"

19:00 : Budapest
Magyar Rádió Márványterme

Ted Rosenthal zongora
"Gershwin-est"

19:00 : Budapest
Nádor Terem

Belovári Beatrix (barokk fuvola), Tóth-Vajna Zsombor (csembaló)
Harmonia Caelestis Barokk Zenekar
Tóth-Vajna Gergely (moderátor)
Purcell, Couperin, Händel, Stanley és J. C. Bach művei

19:00 : Budapest
Óbudai Társaskör

Érdi Tamás (zongora)
CHOPIN: Andante spianato és nagy polonéz, Op.22
DEBUSSY: A boldog sziget
Suite bergamasque
BARTÓK: Este a székelyeknél, BB 51/5
Improvizációk magyar parasztdalokra, op. 20, BB 83
Román népi táncok, BB 68
KODÁLY: Marosszéki táncok
BARTÓK: Allegro barbaro, BB 63

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Szabóki Tünde, Wiedemann Bernadett, Horváth István, Rácz István (ének)
Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, Énekkara, Gyermekkórusa
Vezényel: Vásáry Tamás
KODÁLY: Psalmus Hungaricus
KODÁLY: Szimfónia
KODÁLY: Nyári este
KODÁLY: Budavári Te Deum

20:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti Kamaraterem

Moldoványi András (zongora)
A Zeneakadémia BA II-III. évfolyamos hallgatói
Vezényel: Ménesi Gergely
SUK: Szerenád
BEETHOVEN: 5. (Esz-dúr) zongoraverseny, Op.73
DVOŘÁK: c-moll szláv tánc, Op.46/7
DVOŘÁK: C-dúr szláv tánc, Op.46/1
20:00 : Pécs
Kodály Központ

"Maestro Solti Nemzetközi Karmesterverseny – Döntő"
A mai nap
született:
1873 • Kacsóh Pongrác, zeneszerző († 1923)
1905 • Farkas Ferenc, zeneszerző († 2000)
1917 • Hilde Zadek, énekesnő
1939 • Andor Éva, énekművész († 2014)
1943 • Perényi Eszter, hegedűs
elhunyt:
1792 • Joseph Martin Kraus, zeneszerző (sz. 1756)
1909 • Francisco Tárrega, zeneszerző, gitáros (sz. 1852)
1984 • Jan Peerce, énekes (sz. 1904)