vissza a cimoldalra
2019-12-12
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11457)
A csapos közbeszól (95)

Kimernya? (3364)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3536)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4627)
Szentély az isteni Anna Nyetrebko-nak (2989)
Balett-, és Táncművészet (5940)
Operett, mint színpadi műfaj (4176)
Belcanto (933)
Fanyalgások és Nyavalygások… avagy virtuális siránkozó elégedetleneknek (194)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1822)
Franz Schmidt (3478)
Élő közvetítések (8274)
Lisztről emelkedetten (981)
Társművészetek (1536)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (62011)
Zenei események (1007)
Haspók (1260)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Fórum - Sass Sylvia (Búbánat, 2008-09-20 15:35:59)

   
476   Búbánat 2019-08-14 20:21:09

Múltidéző

1987. június 4., Bartók Rádió 20.05 – kb. 21.05

Kapcsoljuk a Pesti Vígadót

Sass Sylvia áriaestje

Közreműködik: az MRT Szimfonikus Zenekara

Vezényel: Medveczky Ádám

  1. Mascagni: Parasztbecsület – Santuzza áriája
  2. Csajkovszkij: Anyegin – Tatjana levéláriája
  3. Puccini: Manon Lescaut – intermezzo
  4. Puccini: Bohémélet – Mimi áriája, III. felv.
  5. Boito: Mefistofele – Margit áriája, III. felv.
  6. Donizetti: Az ezred lánya – Marie áriája, I. felv.
  7. Bizet: Carmen – a III. felvonás előjátéka
  8. Catalani: La Wally – Wally áriája, I. felv.
  9. Cilea: Adriana Lecouvreur – Adriana áriája, I. felv.
  10. Cilea: Adriana Lecouvreur – Adriana áriája, IV. felv.
475   Búbánat 2019-07-13 13:09:21

Portréfilm készült Sass Sylvia operaénekesről + Video

Papageno.hu - 2019. július 12. 

Sass Sylvia varázslatos hangján és kivételes színészi kifejezőerővel jelenítette meg az operairodalom nagy szopránszerepeit itthon és a világ leghíresebb operaházaiban, s kiemelkedő művészetét a legjelentősebb lemezcégek felvételei is megörökítették. Az utóbbi években – amellett, hogy fiatal énekeseket tanít és nemzetközi mesterkurzusokat tart – egyre többet fest és ír.

A Magyar Művészeti Akadémia Szivárvány havasán című portréfilmjében Sass Sylviát ismerhetjük meg közelebbről, aki Liszt Ferenc-díjas, érdemes művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, 2018-ban pedig az Olasz Csillagrend lovagkeresztjével ismerték el művészetét.

A portréfilm rendezője és operatőre Nagy Ernő.

474   Búbánat 2019-07-12 11:47:16

Sass Sylvia mai születésnapjára

(Fotó: a Művésznő facebook oldaláról)

473   Búbánat 2019-06-28 16:05:37

Sass Sylvia és Fülei Balázs különleges Liszt-estje a Károlyi Kastélyban Fehérvárcsurgón

Foto: Klára Várhelyi

Június 28-án, pénteken, 20 órakor Sass Sylvia (szoprán) és Fülei Balázs (zongora) különleges estje kerül megrendezésre a fehérvárcsurgói Károlyi Kastélyban .

"A legendák földjén"

LISZT: Es war ein König in Thule
LISZT: Vergiftet sind meine Lieder
LISZT: Ne brani menya moi drug
LISZT: Die drei Zigeuner
LISZT: Vätergruft
LISZT: Freudvoll und Leidvoll
LISZT: Der Alpenjäger
LISZT: Es muss ein Wunderbares sei

472   telramund • előzmény468 2019-01-13 10:27:57

Az hiszem több operettet kellene hallgatnia!Az operett nem opera.Operettben opera klisékkel nem lehet operálni sem hangban sem játékban -legyen bármekkora énekes vagy énekesnő az illető.Aztán más egy bécsi operett pl J Strauss és más a Lehár, Kálmán, Huszka stb vonal.Hogy ne Sasst ekézzem ott volt a Csárdáskirálynő Anna Moffoval.Köszönöm nem kérem.

471   Búbánat • előzmény463 2019-01-13 10:11:20

"A prima donna, mint primadonna" - Sass Sylvia operettrészleteket énekel

Portréfilm  (1977)

 

Ismétlés: ma éjjel 22.50-től az M3 csatornán

470   nizajemon • előzmény469 2019-01-13 09:01:12

A  vas reggeli kávém közben bele is gondoltam,hogyha nem teszi tönkre a világszép hangját nem neki való szerepekkel huszonévesen,mekkora Donizetti királynőket énekelhetett volna a benne lévő drámaiság okán is.

469   nizajemon • előzmény468 2019-01-13 08:45:05

Az,hogy a művésznőnek nem volt való,hangsúlyozottan csak az én véleményem szerint operettet énekelni,semmit nem von le az énekesnői nagyságából.Voltak pályatársai,pl Kincses Veronika,akiknek meg remekül ment,lásd Bécsi vér,melyből anno hetente adott a rádió.Nem gondolom,hogy az operett primadonnái bármikor is csirkehangon nyafogtak volna :)

468   david28 2019-01-12 22:50:30

Persze, végülis csak csirkehangon lehet nyafogni operettet. :D Én aki nem vagyok a műfaj rajongója, örömmel vettem, hogy vannak olyan felvételek, ahol valaki énekli is ezeket a dalokat.

467   telramund • előzmény465 2019-01-12 16:12:01

Köszönöm az utolsó sort.Talán annyit a játékának sem!

466   Búbánat • előzmény464 2019-01-12 16:11:20

Kedves nizajemon! 

Az hogy Sass Sylviának valami köze volt az operetthez, a rádiófelvétel nyomán készült televíziós portréfilm kívánja bemutatni.  Erősen szubjektív, hogy kinek jön be és kinek nem. S. Sz. mint "operettprimadonna"?  - nyilvánvalóan az utóbbi az igaz: legtöbbünknek nem.  Amúgy kordokumentumnak is tekinthető  a ma már idősnek számító, gyakorlatilag visszavonult művésznő régi, ezúttal az operetténekesnő oldalát bemutató portréfilmje. Megjegyzem, a Dankó Rádióban gyakran bejátsszák Sass Szylviának operettrészlet-felvételeit: úgy látszik, van iránta/irántuk közönségigény.

465   nizajemon • előzmény464 2019-01-12 15:56:26

f

464   nizajemon • előzmény463 2019-01-12 15:56:11

Kedves Búbánat,ennek a műsornak a legőbb erénye az,hogy hosszan láthattuk,hogy milyen szép nő volt a művésznő,mert a hangjának/habitusának nem sok köze volt az operetthez.

463   Búbánat 2019-01-12 11:40:37

Az M3 csatornán láthatjuk ma délután

2019. január 12. szombat 15:10 - 15:55

"A prima donna, mint primadonna" - Sass Sylvia operettrészleteket énekel

Portréfilm  (1977)

(45')

Rendező: Vámos László

Műsorvezető: Antal Imre

A műsorban elhangzó dalok:

Jacques Offenbach: Szép Heléna - Heléna románca

Csajkovszkij – Klein: A diadalmas asszony – Románc

Lehár Ferenc: Giuditta - Giuditta belépője

Jacobi Viktor: Sybill – „Illúzió a szerelem” (km. Miller Lajos)

ifj. Johann Strauss: A cigánybáró - Szaffi dala

Lehár Ferenc: A víg özvegy - Vilja-dal

A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát Sebestyén András vezényli.

 A hanganyag a Magyar Rádió stúdiófelvételeiről való -  két időpontban kerültek bemutatásra a Kossuth rádióban:

  • Sass Sylvia és Miller Lajos új operettfelvételei a Magyar Rádióban (1976. augusztus 16. Kossuth Rádió 20.25 - 21.05) – Sebestyén András – km. az MRT szimfonikus zenekara.

1.) Huszka Jenő – Martos Ferenc: Bob herceg – nyitány
2.) Huszka Jenő – Martos Ferenc: Gül baba – Mujkó dala (Miller)
3.) Lehár Ferenc – Mérey Adolf: A víg özvegy – Bevezetés és Vilja-dal (Sass)
4.) Jacobi Viktor: Sybill – Kettős: „Illúzió a szerelem” (Sass, Miller)
5.) Robert Planquette: A corneville-i harangok – Henry márki dala (Miller)
6.) Jacques Offenbach: A szép Heléna – románc (Sass)
7.) Jacques Offenbach: A 66-os szám – Házaló-dal (Miller)
8.) Johann Strauss: A cigánybáró – Saffi dala (Sass)

  • Sass Sylvia operettdalokat énekel (1977. március 26. Kossuth Rádió 18.45-19.13)  - Sebestyén András – km. az MRT szimfonikus zenekara.

1.) Kálmán Imre – Harsányi Zsolt: Marica grófnő – Marica belépője
2.) Lehár Ferenc – Harsányi Zsolt: Giuditta – „Más nem csókol”
3.) Leo Fall: Pompadour – Pompadour dala
4.) Karl Millöcker: Dubarry – „Mindegy nekem”
5.) Csajkovszkij – Klein: A diadalmas asszony – Románc
6.) Kálmán Imre – Gábor Andor: Csárdáskirálynő – Sylvia belépője

462   Beatrice 2018-10-11 22:33:04

Sass Sylvia legújabb könyvének bemutatója október 15-én a Hegyvidéki Kulturális Szalonban lesz. 

461   Búbánat 2018-06-14 23:02:54

1978. április 28. , Kossuth Rádió 20.10 – 21.00

Magyar Operaénekesek

Sass Sylvia

Kertész Iván műsora

  1. Verdi: A trubadúr – Leonóra áriája, IV. felv.
  2. Puccini: Pillangókisasszony – Nagyária (Cso-cso-szán)
  3. Wagner: Tannhäuser – Csarnokária (Erzsébet)
  4. Verdi: A lombardok – Giselda áriája, II. felv.
  5. Puccini: Tosca – Tosca imája
  6. Verdi: Az álarcosbál - Amália áriája, II. felv.
  7. Ponchielli: Gioconda – Méregária
  8. Puccini: Bohémélet – Mimi áriája, III. felv.
  9. Verdi: A végzet hatalma – Leonóra áriája, IV. felv.
460   Nagy Katalin 2018-06-07 18:37:28

A héten zenés irodalmi délutánt szerveztek Bresciában, a város legnagyobb parkjában lévő, szépen felújított kávéházban. Kedves fiatal újságíró konferált, tehetséges fiatal színész szavalt, fiatal bariton néhány ismert áriát adott elő zongorakísérettel. A városi lap beharangozójában olvastam, hogy a fellépő operaénekes, Riccardo Certi, a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjét kapta 2013-ban. Az internetes keresés alapján annyit sikerült megtudnom róla, hogy Bartók Kékszakállújában lépett fel. A műsor után szóba elegyedtem a fiatalemberrel, mert nagyon kíváncsi voltam, miért és hogyan tanulta meg a darabot magyarul. Azonnal közölte, hogy egyáltalán nem tud magyarul, se rokona, se boldog őse nincs hazánkban, viszont SYLVIA SASS (hibátlan magyarsággal „sasként” kiejtve)… Lelkesen, óriási tűzzel magyarázta, hogy mindent Sass művésznőnek köszönhet, aki 3 hónapig éjt-nappallá téve tanította őt és az amerikai szopránt. Betanította a darabot hangról hangra, szótagonként tanította és számonkérte a helyes, érthető kiejtést is. Csillogó szemmel (és természetesen óriási gesztusokkal) ecsetelte, hogy Sass Sylvia mindenféle sztárallűrök nélkül, művészi alázattal, csak a zenére, a műre koncentrálva tanított, azóta is hálás neki ezért.  

459   Búbánat 2018-04-29 21:36:14

 

Olasz kitüntetést vehetett át Sass Sylvia

FIDELIO/MTI- 2018.04.28. 09:53

Az operaénekesnő mellett Barna Imre műfordító, szerkesztő, Lukácsi Margit műfordító, italianista is magas rangú olasz kitüntetéseket vehetett át Budapesten Massimo Rusticótól, Olaszország magyarországi nagykövetétől.

Sass Sylvia operaénekesnek szintén az Olasz Csillagrend lovagkeresztjét adta át Massimo Rustico. Az indoklás szerint a világhírű énekesnő a hetvenes évek óta a világ számos operaszínpadán keltette életre Giuseppe Verdi operáinak hősnőit, de több más olasz zeneszerző, így Puccini, Bellini vagy Monteverdi műveit is tolmácsolta, mindemellett pedig a Római Magyar Akadémián 2013 és 2015 között mesterkurzusokat is tartott.

458   Búbánat 2018-03-24 11:13:42

Bartók Rádió, ma este, 19.35 – 22.00


Giuseppe Verdi: A lombardokhttp://hangtar.radio.hu/images/kh0.png

Négyfelvonásos opera

Szövegét Temistocle Solera írta

Vez.: Lamberto Gardelli

Km.: Magyar Rádió és Televízió Énekkara (karig.: Sapszon Ferenc) és a Magyar Állami Operaház Zenekara

Hegedűszóló: Kovács Zsuzsa


Szereposztás:
Arvino - Ezio Di Cesare (tenor),
Pagano - Kováts Kolos (basszus),
Giselda - Sass Sylvia (szoprán),
Viclinda - Misura Zsuzsa (szoprán),
Acciano - Gregor József (basszus),
Sofia - Jász Klári (mezzoszoprán),
Oronte - Giorgio Lamberti (tenor),
Pirro - Jánosi Péter (bariton),
Prior - Gerdesits Ferenc (tenor).

/Hungaroton, 1984/

457   david28 • előzmény455 2018-03-19 07:57:08

Normat enekel is Kolonits Debrecenben, majusban jon az eloadas Pestre egy alkalom erejeig :)

456   david28 • előzmény454 2018-03-19 07:49:04

Schöck Atala nagy kedvencem, de inkabb mezzoszoprannak gondolom, aki mar inkabb dramai, nagyon jo altos kezsegekkel (nem eretnekseg altnak hivni egyebkent). A masik hasonlo Fodor Bernadett. Igazi altot en magyar operaenekesek kozul osszesen kettot hallottam, akinek tenyleg meg volt az az androgun, nehez es kelloen sotet hangzasa, ami egy altnak (Marian Anderson, Kathleen Ferrier, Galou, Podles): Tiszay Magda es Basilides Maria. Szinte alt volt meg Barlay es Schockon kivul gyonyoru mely regisztere volt meg Meszoly Katalinnak, Hamari Julianak is. Meg volt nekunk egy hatalmas dramai mezzonk, Komlossy szemelyeben aki szinten sikeresen formalt meg alt szerepeket, a Szekelyfono es Ulrica itthon sztem majdnem vele volt a legjobb (azokkozul amit hallottam). Illetve ha jol tudom a jelenlegi felhozatalbol Kovacs Annamaria is alt, de hozza meg sosem volt szerencsem.

455   rotor 2018-03-19 04:28:07

Most egyébként is lenne a magyar  vendégművészeink  között is sok alkalmas énekes az Anna Bolena szerepeire, Normára is... (titokban Kolonits Klárára gondolok a főszerepben.)

454   nickname • előzmény453 2018-03-18 21:25:23

Azért nekünk van igazi altunk, aki olyat énekelt a Bolen Annában a Müpa-ban és a Farancében is, hogy tátva maradt a szám: Schöck Atala. 

453   david28 • előzmény450 2018-03-18 08:51:03

A legritkább hangfaj operában az igazi alt, kb minden alt szerepet mezzok énekelnek ma már nagy fájdalmamra (mondjuk a basszushoz hasonlóan kevés jó szerep jutott nekik). Egy-kettő nagyobb alt énekesnő van, mint Delphine Galou, Ewa Podles (bár ő már nem épp fiatal)... meg talán a fiatalok közül ígéretes egy Avery Amereau nevű hölgyemény illetve a Met-ben fellépő Meredith Arwady. S valóban igazi basszus is kevés van, a legtöbbje ott is basszbariton.

452   david28 • előzmény450 2018-03-18 08:47:41

Simándyn nem, őt nem is írtam oda. Ő egy nemzeti ikon (én mondjuk Ilosfalvyt jobban szeretem, ha már...).

451   david28 • előzmény446 2018-03-18 08:46:47

Szerintem minimális modernizálás minden darabra ráfér, legalábbis a librettokra mindenképp. Én a magyar operaéneklés mellett lennék eleve modernizált szövegekkel. A történetet nem érdemes megváltoztatni mert szerves egészben van a zenével, nem véletlen van ott az a recitativo, nem véletlen van azon a helyen az az ária, duett stb. Az alapszituáció sok esetben szinte mindegy. Hogy most az eredeti darab a 17. században játszódik, és ő meg a jelmezeket meg a díszletet 20. századira csinálja meg, ha egy odaillő libretto van, és nem rendez a zene ellen, akkor abból nagyon jó előadások kerekdhetnének ki amik akár a fiatalabb korosztályt is be tudnák csábítani az operába (a rémes Rajnai sellők vagy Jancsi és Juliska nem ilyenek voltak..)

450   nickname • előzmény449 2018-03-18 08:46:40

Azért ez egy erós hozzászólás, hogy Simándy felvételein mosolyog és durván általánosító. Gyurkovicsot én se láthattam élőben, Svédet sem, Joviczkyt sem, de ettől még nem érzem őket élvezhetetlennek! Sőt! Sok fiatal énekes a két kezét összetehetné hálából a jó Istennek, ha olyan tehetséggel, kifejezőerővel lenne megáldva, mint az említett művészek. Hogy a színpadon milyen gesztusokkal éltek, hogyan mozogtak, milyen volt a színészi alakításuk más tészta, hogy manapság másként énekelnek tény és nincsenek is ma már nagy tenorok. Az igazi hőstenorok kihalófélben lévő énekesfajták, igazi mély basszusokkal se vagyunk elersztve és jó mezzoszoprán is kevés akad manapság a fiatalok között. Ez meg nem feltétlenül ízlés kérdése, hanem van egy kotta, amit meg kell szólaltatni és nem mindegy, hogy azt milyen minőségben teszik. Sok énekes a szerepformálásról semmit se tud, vagy csak képtelen rá, de sokszor idejük sincs egy-egy elmélyültebb szerepértelmezésre, olyankor kapnak meg szerepeket, amikor még nem lenne nekik való és még lehetne sorolni.

Én Callast felvételeit nem ódivatúsága miatt nem szeretem, hanem mert nem tudom minden szerepben elviselni a hangszínét! Sassnál ugyanez a helyzet, de sok énekesnő szeretne még ma is olyan kifejezőerővel éneklni, mint ők tették. Nem beszélve arról, hogy volt hangjuk is, amivel tudtak bánni. 

449   david28 • előzmény447 2018-03-18 08:29:12

+

azt se felejtsd el, hogy más korosztály más füllel hallgat. Ma elég sok minden teljesen más az éneklésben, előadásmódban is a negyven-ötven évvel, de még a húsz-harminc évvel ezelőttiekhez képest is. Az én generációm Gyurkovics, Joviczky, Sárdy meg Lehoczky felvételein inkább csak mosolyog, az én fülemnek az ő éneklésük, előadásmódjuk archaikus, poros, régimódi, pedig akkoriban mindannyian nagyon nagy énekesek voltak ugyebár (de pl Palánkaynál, Tiszaynál, Ágaynál vagy Svédnél ezt nem érzem annyira). Sasst pont azért szeretem ennyire, mert sztem megelőzte a korát, nyilván későbbi korszak, de még úgy is. Nem véletlen, hogy sok fiatal rajongója van :)

448   david28 • előzmény444 2018-03-18 08:11:40

Mint írtam is sajnos az operett mint műfaj totálisan távol áll tőlem. Én jazzes, soulos, rhythm and bluesos, esetleg popos-rockos vagyok ha "könnyű"zenéről van szó, az operett számomra nem mond semmit (kivétel egy-két nagyoperett amihez volt szerencsém). Épp ezért tetszenek Sass operettfelvételei, mert végre valaki nem ezzel a cukormázas nyávogássál adja elő, amilyennek én hallom ezt a műfajt legtöbbször. Honthyt színpadon nyilván nem láttam, azt se vitatom hogy volt hangja, de nekem az erotikus abszolút nem jutott eszembe, maximum egy jól ismert vulgáris másik kontextusban. :D Más képességeit sem vitatom, csak számomra az egész nő ellenszenves volt, a hangja nekem csúnya, kellemetlen, és bizony éles. Takács Paulát sem szerettem meg azok alapján, amiket hallottam tőle. Ez van, ez nem sarkos vélemény, ha nem szeretek hallgatni valakit, akkor nem szeretem hallgatni, esetleg le is írom hogy miért.

Lehet megpiszkálok szent teheneket, de ez csak egy vélemény, ez meg egy fórum ami azért van, hogy aztat leírjuk. :) Kincses éneklésével egyébként semmi bajom, ott a nőtől kapok hidegrázást, ha meglátom, ilyen is van + vedd figyelembe hogy én a régiek pályáját nem tudtam olyan mélységeiben végigkövetni, mint az idősebbek, így nekem csak felvételek maradtak, ami meg vagy tetszik, vagy nem, vagy közömbösen viseltetek iránta, de nem hinném hogy ezt ne írhatnám le. A "nem szeretem" nem jelent egyet a "tehetségtelennek tartom és minden érdemét megkérdőjelezem"-mel.

447   IVA • előzmény394 2018-03-18 04:04:06

Lehet, hogy példálózásoddal nyitott kapukat döngetsz. A Kesselyák Gergely rendezte miskolci Tosca Scarpiája, ha fürdőnadrágra nem is, de alsógatyára levetkőzött. (Nyilván a gyengébb fantáziájú nézők kedvéért.)

446   IVA • előzmény392 2018-03-18 04:01:02

Szerintem a színpadi művésznek markáns elképzelésének kell lennie arról, hogy milyen ember, akit megjelenít, milyenek azok, akikkel kapcsolatban áll a darabban, és ez minden művésznél más és más. A történettől és az alapszituációtól természetesen nem térhetnek el (amint ezt a rendezők viszont gátlástalanul megteszik időnként).

445   IVA • előzmény396 2018-03-18 03:39:50

Amikor Sass Sylvia operettrészlet-felvételeit bemutatták a televízióban (úgy emlékszem, ez Vámos László ideája volt), ismerve az ő előadói modorát, mimikáját a nézőtér színpad-közeli helyeiről, fel sem tűnt ez a paródiára emlékeztető játék. Manapság szembesülve vele sokkal inkább.
Voltaképpen azon csodálkozom, hogy a felvételkor a rendező (esetleg az operatőr is) nem figyelmeztette az énekesnőt, hogy a kamerák előtt annyi mosoly, a mórikálás, szemforgatás sok, premier plánnál különösen. De az is lehet, hogy figyelmeztették, csak eredménytelenül. Színészeknek tanítják, hogy a gesztusokkal, mimikával, sőt a beszéddel is mennyivel visszafogottabban kell bánni film- vagy televíziós forgatáskor, mint a színpadon.
Valószínű, hogy más énekesek viszont – az esetleges rendezői utasítástól függetlenül – ösztönösen eltalálják a gesztusok mértékét: Házy Erzsébet, Kincses Veronika, Kalmár Magda, Pitti Katalin operettfelvételeire a természetes játék jellemző. Persze az övék jelentősebb kirándulásnak is számít a műfajban.

444   IVA • előzmény398 2018-03-18 03:07:38

Turandot bemutatkozó áriáját én a Qualiton keresztmetszetéről ismertem meg, Takács Paula előadásában, és ez elég volt ahhoz, hogy beleszeressek. Később megkaptam Callas Puccini-árialemezét, amelyen az In questa reggia mai napig is a csoda maga. Ez nem akadűlyozott meg abban, hogy első Erkel színházi Turandotom, a fiatal Dobránszky Zsuzsa alakításától csaknem elálljon a lélegzetem. Az ő bemutatkozásától számítva minden Turandotot hallottam, aki megfordult Budapesten, illetve a szegedi Dóm téren, és akik elérhetők voltak felvételről. Nem mindegyikük volt meggyőző, de azt megtanultam, hogy egyikük alakításában sem szabad egy másiknak a hangját vagy előadásmódját keresni, és ha azt nem találjuk, aláminősítve elutasítani. Láttam Sass Sylvia Turandotját 1983 karácsonyán, éreztem benne az elhivatottságot, mennyire hisz abban, hogy azonos a szereppel – de engem nem győzött meg erről. Ugyanakkor sosem hittem volna, hogy Sudlik Mária erre a szerepre termett, és nyilván nagy csalódás lett volna, ha akár Takács Paula, akár Birgit Nilsson hangját keresem az övében. Csak figyeltem kíváncsian, és hamar észrevettem: ő Turandot!
Én nagyon szeretem Callas Normáját, nálam feltétlenül a világ legjobb Trubadúr-Leonórája. De Carmen-, Aida- és Manon Lescaut-felvételét sosem szerettem.
Olvastam, hogy a fórumtársak már „védelmükbe vették” Veled szemben Callast, Kincses Veronikát és talán mást is, feltétlenül csatlakozom hozzájuk. Természetesen az ízlésen nem érdemes vitatkozni, de tudni kell, hogy egy énekes lemez-, koncert- és tv-felvételei nem tükrözik minden adottságát, és ezeket is más füllel hallgatja az, aki a művész színpadi pályáját végigkísérte.
Ezt ugyan nem mondhatom el Honthy Hannáról, akit éppenséggel láthattam volna színpadon is, de sajnos a szüleim nem vittek az Operettszínházba. Ennek ellenére rádiós és televíziós fellépései és felvételei alapján gyerekkorom óta rajongtam érte, egyik kedvencemnek vallottam. (Valamikor 1957-ben, amikor még nem volt tévénk, egy szomszéd készülékén láttam A csárdáskirálynő egyenes közvetítésében: felejthetetlen volt.) Most őt is szeretném védelmembe venni. Biztos vagyok abban, hogy sarkosan megfogalmazott véleményed leírása előtt nem sokat hallottad Honthyt, vagy csak valamilyen kezdetleges, rossz minőségű vagy kopott felvételről. Nem volt operaénekes, tudtommal nem is akart az lenni sohasem. Legendás pályafutását az operett műfajában azonban korántsem csupán a külsejének, megjelenni tudásának, színészetének, különleges, fanyar egyéniségének (és akaraterejének) köszönhette, hanem gyönyörű hangjának, képzett és ápolt éneklésének is! Nagy primadonna-elődje, Fedák Sári állítólag nem tudott énekelni (sőt táncolni sem), de Honthy mindent tudott, még áldozatot hozni is a hivatásáért. Lágy, kiegyenlített, erotikus színezetű lírai szoprán volt az övé, intelligens dallamformálással, jól érthető szövegmondással énekelt, és sohasem harapta el a sorvégeket netán levegő fogytán. Amikor idősebb lett, természetesen megkoptak ezek az erényei, de szerepkört váltva (tudjuk, hogy darabokat írtak át azért, hogy egyéniségére szabhassanak figurákat) az éneklésbeli hiányosságokat is szellemesen építette be egy-egy megformált szerepbe, sohasem kellemetlenül. (Éles, csipogó sohasem volt a hangja.)
Mielőtt offolás vádja érne, amiért ebben  topicba szóltam legnagyobb operettprimadonnánkért, elmesélem, hogy egyetlenegyszer személyesen is láttam Honthy Hannát. Nem színpadon, hanem az Erkel Színház nézőterén, amikor megnézte a Normát Sass Sylviával. (Nem a premiert, de könnyű behatárolni: ez csak 1978-ban történhetett, nagy valószínűséggel még a bemutató évadjában.)

443   parampampoli • előzmény442 2018-03-18 00:03:29

Általános tanácsokra érthette, nem konkrét szerepformálási utasításokra.

442   ladislav kozlok • előzmény402 2018-03-17 22:53:01

A  pozsonyi Tosca után személyesen megkérdeztem a Muvésznotol, igaz-e hogy Maria Callas tanácsait fogadta el, azt felelte - IGEN. 

441   ladislav kozlok • előzmény440 2018-03-17 22:42:43

A feleségem szerint Neked van igazad, de én az áletrajznak hiszek.

440   parampampoli • előzmény438 2018-03-17 17:16:09

A Callas-életrajz szerint 1952-54 közt 92 kilóról fogyott le 64-re, viszont már 52-ben is jóval soványabb volt, mint a 40-es években, amikor krumpliszsáknak nevezte az athéni tenorista, vagy ő maga nem volt hajlandó Pillangókisasszonyt énekelni debütnek a Scalában. Van egy híres képe, első Normáiról, ahol szőke parókában úgy néz ki, mint egy hústorony. Akkoriban, állítólag 120 körül volt a testsúlya. Ilyen értelemben mondtam a 60 kilót - bár sose mértem meg személyesen, ez igaz.

439   david28 • előzmény438 2018-03-17 17:05:05

60-50-40, lenyeg hogy valoban jelentos valtozason ment at s akkoriban az igazan szep operaenekesno ritka volt, o pedig latvanynak is nagyon jo volt.

438   ladislav kozlok • előzmény409 2018-03-17 16:59:22

60 kilo - ez túlzás, tessék utána járni.

437   parampampoli • előzmény435 2018-03-17 16:53:05

Sajnos azt kevés helyen játsszák. -:) De igaz, fokozatosan kellett volna meghódítani a drámai fachot, és bőven lett volna mit énekelni a Lady előtt is. Azt meg 40 felett.

436   Károly 2018-03-17 16:53:00

Imádtam Sasst, még mielőtt elhagyta az országot! Üstökösként robbant be az operába, mint ahogy később az igen fiatal Lukács Gyöngyi. De Sassnak hamar megártottak a húzós szerepek, túlvállalta magát és fiatalon megkopott a hangja. Amikor visszatért Mimit énekelni, már csak árnyéka volt magának!

435   nizajemon • előzmény433 2018-03-17 16:45:42

Giseldánál kellett volna maradnia azzal a gyönyörű hanggal.

434   david28 • előzmény433 2018-03-17 16:42:39

Sőt mi több, lehet hogy a technikai rugalmasság elveszik az idővel, de jön a helyébe bölcsesség, tapasztalat, fejlettebb empirikus készségek, amikkel adott esetben komplexitásában többet tud nyújtani a technikai "kopottság"-ok ellenére.

433   parampampoli • előzmény431 2018-03-17 16:38:07

Abszolút egyetértünk ebben. Sass 26 évesen énekesi szempontból hibátlan volt, de hallatszott, hogy nem tesz jót neki. 8 évvel később, mikor lemezre vette, már korántsem volt olyan hibátlan, de még akkor is nagyszerű. Van vele 86-os élő felvételem, még akkor is, mert éppen jó napja volt. De a hang már nem az a fiatal, csengő, mindent legyőző csoda hang, mint 77-ben Torinóban. Ám, mint tudjuk, a művészet komplex dolog, és nem csak virágkorban lehet valaki nagy művész.

432   parampampoli • előzmény430 2018-03-17 16:32:44

Tudom, hogy Leontyne még él, de mint énekesnő, múlt idő. De Isten éltesse sokáig, gyakran hallgatom régi felvételeit.

431   nizajemon • előzmény428 2018-03-17 16:30:29

Bonyolult a lelkünk,az érzékelésünk.Amondó vagyok,ha valaki hiteles egy szerepben,nyújthat életreszólóan megmaradó alakítást úgy is,ha egy-két szirom lehullott már a virágról.Ha hiteles.Na ezt szoktuk különféleképp látni :)

430   Heiner Lajos • előzmény425 2018-03-17 16:28:41

parampampoli a múlt idővel nyilván Margaretre gondolt.

429   parampampoli • előzmény428 2018-03-17 16:27:28

Hasonló élményem volt nekem is. Csak a végén vettem észre, hogy nem krimit néztem. -:)))

428   Heiner Lajos • előzmény404 2018-03-17 16:26:02

Amikor először láttam a CG Tosca II. felvonásának felvételét, pedig ott ő és Gobbi sem volt in floribus, csak azt vettem észre, fehér mindkét kezem, úgy markoltam a székem karfáját.

427   david28 • előzmény424 2018-03-17 16:17:22

Lukács Gyöngyinél jobbat nem nagyon találhattak volna arra a szerepre jelenleg, szóval ha ez igaz, akkor én is nagyon várom.

426   parampampoli • előzmény423 2018-03-17 16:16:34

Tökéletesen alkalmas volt rá, csak túl korán csinálta, és megártott neki. Ahogy David írja, etalon.

425   david28 • előzmény418 2018-03-17 16:14:42

Leontyne még szerencsére él :) Érdekesen tehetséges család, az ő unokahúga Whitney Houston egyébként, aki pedig szerintem a könnyűzene legnagyobb hangja volt. (amolyan non-classical bel canto szinte ).

424   nickname • előzmény422 2018-03-17 16:14:16

Callas Goconda felvételét viszont egy időben sokat hallgattam. Martonét is. Most lemaradtam róla, de kíváncsi leszek Lukács Gyöngyire a darabban. Remélem Agachét se hagyják ki a premierből és egy szereposztásban lesznek. 

423   nizajemon • előzmény419 2018-03-17 16:13:23

Valóban,az alternatív,telitalálat a valószínűleg csak a lelke által abszolválni kívánt szerepre,mert a hangja közel s távol nem volt rá alkalmas.

422   nickname • előzmény401 2018-03-17 16:12:24

Én meg Sass és Callas Nomáját is rühellem - ha már a szentségtörésnél tartunk. Mindkettőt csak felvételről ismerem és időről időre neki futok, hogy végig hallgatom velük az egészet, de nem megy. Nem bírom elviselni csak kb. a darab feléig, aztán utána hagyom a francba. 

421   david28 • előzmény413 2018-03-17 16:11:33

Ez meglepően jó (Marton 94). Valóban elhamarkodott voltam, elnézést, de köszönöm hogy tanulhatok újat. Én ezeknek az énekeseknek már sajnos csak jóval felületesebben követhetem visszamenőleg a pályáját (rossz korban születtem, ez van).

420   parampampoli • előzmény417 2018-03-17 16:10:35

Három nagy Turandot volt a történelemben, akikre azt lehet mondani, mindenkit megelőztek: Nilsson, Marton, Dimitrova. Hogy ezek közül kit szeret a legjobban, az örökös vita tárgya, aminek soha nem lesz vége. (Nekem a 83-as Marton a csúcs. )

419   david28 • előzmény415 2018-03-17 16:08:11

Túlvállalás vagy sem, Sass Ladyje sztem etalon. Megrázó és mély, már-már alternatív.

418   parampampoli • előzmény412 2018-03-17 16:07:44

Price is óriási énekesnő volt, bár nekem nem az első számú kedvencek közt, de végtelenül tisztelem és maximálisan elismerem, és mindig mindenben örömmel hallgatom.

417   david28 • előzmény413 2018-03-17 16:06:42

Én Nilssonnal hallottam először a Turandotot, és nekem Marton hangja nem volt az a kaliber sosem, ennek ellenére szerintem is kiválóan megcsinálta a szerepet. Színészi játékban és kifejezésmódban biztosan jobb mint Nilsson, arról most nem is ejtettem szót, csak a hangról (de igazad van nem kéne kettéválasztani).

416   parampampoli • előzmény414 2018-03-17 16:06:13

Jövőre lesz.

415   parampampoli • előzmény411 2018-03-17 16:06:02

Turandot később jött, akkor már 32 volt. 26 évesen volt Lady, az nagy baj volt, bár maga az alakítás azóta is szenzációs, és a valaha volt legnagyobb Ladyk egyike. (Olasz fórumokon ez általános vélemény, együtt Verrettel, Callassal, Rysanekkel említve.) Hogy a pályaépítése totális tévedés volt, természetesen nem vitatéma, abban teljes mértékben egyetértünk.

414   david28 • előzmény412 2018-03-17 16:04:08

Apropó Gioconda: ezt miért nem viszik itthon színpadra szinte soha?

413   parampampoli • előzmény405 2018-03-17 16:03:46

Ismét vitatkoznom kell többszörösen is: Kincses hangja a legszebb magyar szoprán matériák egyike volt, Mozartban és Pucciniben is csodálatos. Marton pedig szerintem a legturandottabb Turandot hang volt, ami csak létezik. Nekem sok élőm van vele (majdnem 200x énekelte a szerepet) 1983-1995 között, és még az az utolsóban is abszolút érvényes alakítást nyújt hangilag kis (kicsit élesebben és erősebb vibrátóval, az tény), színészileg és kifejezben még jobbat mint 12 évvel korábban, még akkor is kenterbe verve mindenkit, aki azóta is a szerephez közelíteni próbált. Dávid, ne ítélj elhamarkodottan fénykort illetően! Marton 1994-ig fénykorban volt, nézd meg ezt 94-ből, ha nem hiszed:

https://www.youtube.com/watch?v=-V9UsCFGd6s

A következő évben hallatszott először, hogy valami történt.

412   david28 • előzmény409 2018-03-17 16:03:21

A Gioconda valóban élete nagy műsora volt, de láthatóan te sokkal jobban ismered őt, mint én. Nekem Leontyne Price a nagy kedvenc egyébként.

411   nizajemon • előzmény409 2018-03-17 16:00:08

Kedves PPP...26 évesen a fenének kellett Turandot neki????

410   nizajemon • előzmény407 2018-03-17 15:58:58

Ifjú ember,ha most,"gyerekként" a pályán gond a lélek,akkor bele lehet gondolni,hogy milyen az,amikor teljesíteni kell.

409   parampampoli • előzmény406 2018-03-17 15:57:35

Hibátlan koloratúrái voltak, és a 49-es Turandottal sem volt semmi gondja, ahogy a Ladyvel se, Abigéllel se. Mindent tudott ! De aztán jött Bellini és Wagner felváltva, lefogyott 60 kilót, és akkor már persze, hogy nem ment úgy a Turandot, mint előtte. Aztán válás, szerelem, abortusz, elhagyás... szóval nem volt könnyű sors. Ismétlem, egy énekest a fénykora alapján kell megítélni, ezekhez Callas esetében mérce a a kalóz Nabucco, az 51-es első Gioconda, a mexikói Aida, és az 55-ös két élő Norma: Scala és RAI. Ha semmi mást nem tett volna, csak ennyit, már a legnagyobbak közt lenne a helye.

408   nizajemon • előzmény407 2018-03-17 15:55:37

Marton Éva a hercegnő előtt,vagy azzal együtt elénekelt 4 énekesnőnek való estét.

407   david28 • előzmény404 2018-03-17 15:49:59

A magánélet biztosan, a mai napig azt gondolom hogy a pszichénél jobban semmi sem hat az énekhangra. Ezt magam is tudom, mert énekelni tanulok egy jó ideje és lelkiállapottól függ a leginkább, mikor hogy szól a hang.

406   david28 • előzmény404 2018-03-17 15:48:05

Igen, valóban kifejező volt, sőt talán a legkifejezőbb. A technikája abban a szerepkörben ahol otthonosan mozgott a hangja (mondjuk a Tosca) jó volt, de a sokszor a koloratúrákban és a túl nagy drámai szerepekben nekem erőltetettnek, sokszor éles, ráerősített torokhangnak vagy nazálisnak hangzik az éneklése, a mellhangjai meg kifejezetten "torkosak" voltak, ami furcsa jazzes benyomást keltett nekem abban a regiszterben és sokszor hallottam élő felvételeken kifejezetten hamisnak is. Persze attól is függ melyik korszakáról beszélünk, fiatalon a koloratúrái még igen jól szóltak, de a Turandot pl nála is erős túlzás volt szerintem.

405   david28 • előzmény399 2018-03-17 15:43:23

Kincsest én nem szeretem, a többieket nagyra becsülöm, habár Martonnal kapcsolatban érdemes a Turandot utáni felvételeit összehasonlítani az az előttiekkel... Marton sosem volt egy Wagner-Turandot hang, habár nagyon jól megcsinálta, de azzal ő is feltette a fejfát a fénykorára.

404   parampampoli • előzmény401 2018-03-17 15:42:39

Itt vitatkoznom kell: Callasnak káprázatos technikája volt, de egyéni színe ellenére nem volt a hagyományos értelemben vett "szép" orgánum. Viszont amit azzal ki tudott fejezni!!!!! A túlvállalás, az egymástól eltérő repertoárok váltogatása, továbbá a magánéleti problémák vezettek oda, hogy túl hamar kiégett.

403   Búbánat • előzmény398 2018-03-17 15:41:04

Sass Sylvia teljes operettet nem énekelt színpadon, egy Víg özvegy-előadáson lépett fel - koncertszerű változatában.  A rádióban, tévében, hanglemezen énekelt operettrészleteket - ezek a fiatalkorában felvett dalok művészi  sokszínűségét bizonyítják csupán; az operett mint műfajhoz kevés köze van; korrektül elénekli a maga stílusában, modorában, de azt a hatást soha nem érte el nálam e felvételekkel; ugyanezeket az operettrészleteket az elődök és a későbbi szopránok is, számomra  sokkalta élvezetesebben prezentálták. De elismerem, hogy Sass Sylvia tud(ott) operettet is énekelni-előadni. Nem is rosszul...

402   parampampoli • előzmény399 2018-03-17 15:39:52

Mivel én Sass Sylviát fénykorában szinte minden itthoni előadásában láttam, elég jól tudom, hogy mit beszélek. Valóban nem Callas volt, és sose akart az lenni. Sass Sylvia volt. Számos interjúban elmondta, hogy ez a buta összehasonlító reklámszlogen sokkak többet ártott neki, mint használt.

401   david28 • előzmény399 2018-03-17 15:39:20

Hm, hát szentségtörés vagy sem, én ssok esetben inkább hallgatom Sasst, mint Callast. Utóbbi énektechnikája sokszor fülemnek-torkomnak egyaránt fáj és ha valaki, akkor ő aztán rendszeresen túlvállalta magát. Mint színésznő, előadó őt is nagyra tartom, valóban egy áttörés az egyénisége, lénye, művészete, de mint énekes technikailag azért ő sosem volt a legjobbak között. Nagyon egyedi színű hang és interpretőr volt, de meglátásom szerint egyáltalán nem ismerte a korlátait.

400   nizajemon • előzmény399 2018-03-17 15:38:05

A felsorolt énekesnők mindegyike topkategória. Sass művésznő pedig maradhatott volna Sass művésznő,és még sokáig énekelhette volna  a neki, illetve a világszép hangjának megfelelő szerepeket.

399   ladislav kozlok • előzmény397 2018-03-17 15:31:28

Kedves Ppp, koszonom a helyreutásítást.  De azért Sass mégsem volt egy Callas, habár nagyon szeretet volna. Altalában az énekeseket nem felvételrol, de az elo eloadásakrol szoktam megitélni.  

Magyar énekesnok/akiket eloben láthattam, hallhattam- ABC sorendben/, akiket nagyon tisztelek - Kincses,Kolonits,Lukács,Marton,Tokody. 

 

398   david28 • előzmény397 2018-03-17 15:09:57

Természetesen kedvenc vagy nem kedvenc, én is hallom, amit annyira nem szeretnék. Az operettfelvételeit kedvelem, végre egy hanggal hallok operettet, mert a Honthy-féle éles, bizarr csipogással engem ki lehet kergetni a világból. Az igazi mellélövése szerintem a poplemeze volt, néhol Psota Irént idézi az éneklése, ami inkább vicces. Az Ave Maria szép, de ennyi. A Total eclipse of the heart (Nézz körül) meg nagy kedvencem, szép is a magyar szöveg de az orrhang, torokhang meg az operás fejhang váltakozása egy dalon belül kifejezetten bizarrá teszi azt a feldolgozást.

397   parampampoli • előzmény395 2018-03-17 14:52:46

Azon a Toscán én is ott voltam, az már valóban a szomorú végjáték kezdete volt. De egy énekest nem a hanyatlása, hanem a fénykora alapján kell megítélni. Ahogy azt david28 teszi.

396   telramund 2018-03-17 14:15:18

Sass operett éneklése maga volt a paródia.

395   ladislav kozlok • előzmény392 2018-03-17 13:14:48

Nizajemon hozzászolása nem volt butaság. En is nagyon szerettem Saas Sylviát, de csak addig még nem láttam eloben Pozsonyban. A Toscában lepett fel a 80-as évek végén. Ez egy Tosca parodia volt, semmi hang de rengeteg afektálás, igen is színézkedés. / Allitolag Callas tanácsait kovette /.  

394   david28 • előzmény393 2018-03-17 10:06:58

Mert akkor Scarpia innentől vagy menjen át kezesbárányba vagy ne vállalják jóképű-jotestu baritonok vagy ha igen, csakis kizarolag furdonadragban.

393   tiramisu • előzmény392 2018-03-17 10:01:36

Már miért is ne?  

 

392   david28 • előzmény381 2018-03-17 01:17:52

Nem hiszem, hogy egy művésznőnek azzal kéne foglalkoznia szerepválasztás és szerepátélés kapcsán, hogy az életben hány férfi szereti a drámázó nőket. Én férfiként az olyan férfiakat utálom, akik nem bírják elviselni az erős, okos nőket, mert féltik a "hatalmuk"-at. Ennél butább érvelést még az életben nem hallottam, már elnézést.

391   david28 2018-03-08 11:19:47

Miért nem küldi el a hozzászólásaimat?

390   david28 2018-03-06 01:21:01

.

389   Búbánat • előzmény387 2018-02-12 21:24:08

Kapcs. 387. sorszám alatti bejegyzéshez

1974. február 25., Kossuth Rádió, 19.40 – kb. 21.30

Kapcsoljuk a 6-os stúdiót

Offenbach-est

Vezényel: Breitner Tamás

Közreműködik:

Ágay Karola, Barlay Zsuzsa, László Margit, Sass Sylvia,

Berkes János, Korondy György, Melis György,

az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara. Karigazgató: Sapszon Ferenc

1. Hoffmann meséi

a.) Bevezető és a diákok kara (férfikar)

b.) Olympia áriája (Ágay, énekkar)

c.) Dappertutto áriája (Melis)

d.) Közjáték és Barcarola (Barlay, Sass, énekkar)

2. Szép Heléna

a.) Páris dala (Korondy)

b.) Öltöztető kar (női kar)

c.) Heléna románca (László)

d,) Álomkettős (László, Korondy)

3. Eljegyzés lámpafénynél

a.) Nyitány

b.) Veszekedő-kettős (László, Sass)

4. A varázshegedű – Rondó (Melis)

5. A gerolsteini nagyhercegnő – A nagyhercegnő dala (Sass)

6. A sóhajok hídja – A galamb és a héja (Berkes)

7. A 66-os szám – Házaló-dal (Melis)

8. Fortunio dala – Lauretta és Valentin kettőse (Ágay, Berkes)

9. Kakadu – Barcarola (Korondy, énekkar)

10. Orfeusz az alvilágban – Nyitány

 

Idézem ismét Sass Sylvia szavait a rádióközvetítésre (is) visszatekintve:

  • Változik-e a helyzet egyenes adásnál?
  • Úgy hiszem, az élő adás minden művész számára a legnagyobb félelem, ám ha közönség is van a stúdióban, a légkör már sokkal kedvezőbb. Ilyen nyilvános koncert volt az Offenbach-est, melynek felvételeivel később tévéfilm készült. A tévéstúdióban már szerencsére bőven kiélhettük mozgás és játékigényünket – különösen az Eljegyzés lámpafénynél veszekedés-kettősében. Szerencsére a zenei felvételen egyáltalán nem érződött hogy szűkebb, kötöttebb formák között készült, hanem azonos hangulatú volt a játék felszabadult, vidám légkörével.
388   Búbánat • előzmény387 2018-02-11 19:42:50

Sass Sylvia az előző bejegyzésben bemásolt régi újságcikkben, a rádióban  és a televízióban  a mikrofon illetve a kamera előtti  ifjúkori szerepléseinek  kezdetekben benne meglévő feszültségéről árult el érdekeseket; a cikkben a hanglemezfelvételeit akkor még nem érintette - azok időben  csak később kerültek sorra…

Sass Sylvia: Hangok és képek

/Geopen Kiadó, 2004/

Idézem az életrajzi albumból a „lemezek” fejezetében írottakat:

A szerkesztő-író, Mentler Krisztina:

Mindannyian tudjuk, hogy egy színházi előadásnak éppen az a varázsa, hogy egyszeri és megismételhetetlen. A lényeg, hogy amíg az élő előadás elszáll, legfeljebb emlékeinkben él tovább, addig a lemez – ma már CD, kazetta – nemcsak maradandó, de a művészek részéről „lenyomat” is az utókor számára. A fentiekből következik, miért fontos és milyen felelősségteljes lemezfelvételt csinálni. Sass Sylviának rendkívül sok lemezfelvétele készült, szólólemezek és árialemezek éppúgy, mint teljes operafelvételek a világ legnagyobb lemeztársaságainál és a Hungarotonnál. Az előbbiekben emlegetett Metropolitan premier napjára - Puccini:Tosca. Sass Sylvia partnere Cavaradossi szerepében: José Carreras - 1977)  - a Decca cég kihozta első árialemezét, amit két héttel előtte vettek fel Londonban a Londoni Filharmonikusokkal, Lamberto Gardelli vezényletével. A borítón felirattal: „Az opera szenzációs új csillaga”.

Sass Sylvia:

„Három lemeztársasággal dolgoztam, elsőnek a Hungarotont említeném. A legtöbb lemezemet Lamberto Gardelli vezényli, aki Tullio Serafin nyomdokain a régi nagy olasz tradíciót tanította.

Nagyon kedves számomra a Kórodi András dirigálta Wagner-felvétel. Ez a kedvenc lemezborítóm is. Másik szívügyem a Lukács Ervin vezényelte Richard Strauss zenekari dalok. Egy-egy árialemez felvétele a stúdióban 4-5 napot vesz igénybe; az egyik alkalommal Londonban nagy megtiszteltetés ért.

A felvételvezetőnek Christopher Raeburnnek említettem, nagyon szeretném Bartók A Kékszakállú herceg várának Judit szerepét lemezre énekelni, de álmaim között az is szerepelt, hogy Sir Georg Solti vezényelje, s egyszer csak – láss csodát, bejön a stúdióba Solti, igen kedvesen magyarul üdvözöl, és megkérdezi: „maga az a kislány, aki velem Kékszakállút szeretne énekelni?” Szinte elállt a lélegzetem, de nagy bátran igent válaszoltam.

Hát ilyen mesébe illő, ahogy elkészült a Deccával a Kékszakállú. A felvételből filmet is forgattunk Szinetár Miklós rendezésében.”

Mentler Krisztina:

Soltival még egy teljes operafelvételt készített, Mozart Don Giovanni című operájában Donna Elvirát énekelte 1978-ban. A sok budapesti Donna Anna után érdekes kaland volt egyazon operában egy másik hősnőt megformálnia.

Ebben az évben készült Bécsben a Philips kiadásában Verdi ritkán játszott műve a Stiffelio is. Az újévi koncerteknek is köszönhetően az egész világ ismeri a gyönyörű és csodálatos akusztikájú termet, a Musikverein Saalt. A partnere ismét José  Carreras volt.

 

387   Búbánat 2018-02-09 10:07:22

1974. szeptember 16 – 22. RTV Újság

Sass Sylvia

Ízig-vérig színpadi egyéniség. Legsajátabb közege az Operaház, az operaszínpad, legfőbb kifejező eszközei a zene, a mozgás, a játék. Pályája jelentősebb sikereit mégis végigkísérte a televízió vagy a rádió, itthon, sőt külföldön is.

  • Hogyan tudja önmagát megvalósítani, milyen „közérzettel” mozog a mikrofonok és kamerák világában?
  • Első rádiófelvételeimen rettentő félelem töltött el a teljesen új „közeg” – a tudat, hogy egy ária közben nem járkálhatok kedvemre, ahogyan a színpadon megszoktam, de még a fejemet sem fordíthatom félre, mert akkor torz hang kerül a szalagra. Sok időbe telt, amíg rájöttem, hogyan lehet a stúdió adta kötöttségeket megtartva belülről „lazítani”, hogy a teljes koncentráltság nem váljon a spontaneitás, a folyamat közvetlensége kárára. A rádiófelvételek különleges varázsa, ami egyben legnagyobb veszélye is: hogy megmarad. Egyegy jólsikerült színházi előadás örömébe gyakran vegyül szomorúság amiatt, hogy ez az élmény elszáll és legfeljebb csak foszlányok maradnak meg belőle a közönség emlékezetében. A rádiófelvétel azonban nemcsak a jó produkciót örökíti meg; felveszi és visszavonhatatlanná teszi a hibákat is. Ezért ha egy felvételemet visszahallgatom, fennáll az a veszély, hogy hangról hangra „kivesézem”, s a végén semmi sem fog tetszeni belőle. Később erről szerencsére leszoktam, mert rájöttem, hogy a hallgató sem steril „letisztított” produkciót akar hallgatni, és ha valami belső fűtöttségből, átérzésből születik, az a készüléken is „átjön”. Ma már bátrabban állok mikrofon elé, de ez kettős folyamat eredménye is: nemcsak én szoktam meg a stúdiót, bizonyára a technikai stáb is „hozzám edződött”. Úgy látszik, az is idő kérdése, amíg kitapasztalják, hogy melyik hangnak milyen felvételtechnika felel meg a legjobban. Persze az is lehet, hogy csak nekem tűnik ma már természetesebbnek a szalagról saját hangom, mint legelőször, amikor döbbenten hallgattam felvételeimet…
  • Változik-e a helyzet egyenes adásnál?
  • Úgy hiszem, az élő adás minden művész számára a legnagyobb félelem, ám ha közönség is van a stúdióban, a légkör már sokkal kedvezőbb. Ilyen nyilvános koncert volt az Offenbach-est, melynek felvételeivel később tévéfilm készült. A tévéstúdióban már szerencsére bőven kiélhettük mozgás és játékigényünket – különösen az Eljegyzés lámpafénynél veszekedés-kettősében. Szerencsére a zenei felvételen egyáltalán nem érződött hogy szűkebb, kötöttebb formák között készült, hanem azonos hangulatú volt a játék felszabadult, vidám légkörével.
  • Az elmúlt hetekben a moszkvai Csajkovszkijverseny megnyerésével kapcsolatban emlegették legtöbbet. Első nagy versenygyőzelme azonban a televízióhoz fűződik: itt nyerte a Kodály-dalverseny nagydíját, sőt egy különdíjat is…
  • Itt valahogy nem jelentettek külön problémát a kamerák és mikrofonok; a fő izgalmat maga a versenyzés okozta. A közönség jelenléte pedig nagy segítség volt. A tévéközvetítések egyedülálló varázsára a díjkiosztáson döbbentem rá. Amikor a legönfeledtebb pillanatban Antal Imre megkérdezte tőlem, hogy boldog vagyoke, én spontán kirobbanó örömmel vágtam rá: „hát az nem igaz!” Ekkor jöttem rá, hogy nem baj, sőt szerencsés, ha az ember nem valami előre beállított merev pózban áll a kamera elé, hanem oldottan és önfeledten tud beszélni. Úgy vélem, a közönség számára is sokkal rokonszenvesebb, ha természetes, őszinte megnyilvánulásnak lehet tanúja.
  • Nemrég egy másik versenyen k ö z r e m ű k ö d ö k é n t került a kamerák elé.
  • A karmesterverseny középdöntőjén Medveczky Ádám vezényletével énekeltem az Otellóból a fűzfadalt. Ez volt talán eddigi pályám legösszetettebb izgalma, a kettős felelősség; saját produkciómon túl az érte való szurkolás. Nagy öröm, hogy részem lehetett sikerében!

/Korda Ágnes/

386   Búbánat • előzmény384 2017-11-27 14:30:28

A Zsidó Kulturális Fesztivál egyik legjobban várt eseménye Sass Sylvia koncertje volt. Az 1970-es, 80-as évek sztárszopránját operaházi sikerei, külföldi meghívásai, s az olyan kiváló Hungaroton hangfelvételeken, mint Verdi Ernánijában, vagy a Lombardokban nyújtott alakításai emelték a dívák sorába.

Meglepetésként hatott fellépése a Fesztiválon, stílusosan a Goldmark teremben, mivel a művész az elmúlt másfél évtizedben nem lépett fel jelentősebb hangversenyen. Partnere a kiváló zongoraművész Hauser Adrienne volt.

A műsor nagy részében a közönség egy francia összeállítást élvezhetett, Saint-Saëns és Massenet áriák csendültek fel. Nagy sikert aratott Sass Sylvia a Sámson és Delila híres Csók áriájával („Mon cœur s’ouvre à ta voix”), Hauser Adrienne pedig leheletfinom Schumann összeállításával. A nézők lelkesen fogadták a művész „visszatérését”, a fellépők az ovációt ráadásként egy Rossini áriával köszönték meg.

/Cs. Z./

http://www.zsidokulturalisfesztival.hu 

385   Búbánat • előzmény383 2017-09-20 11:33:10
Sass Sylvia
384   Búbánat • előzmény376 2017-09-14 10:07:40
Kapcs. 376. sorszámhoz

Ma esti hangverseny - a Zsidó Kulturális Fesztivál részeként:

Sass Sylvia ária-és dalestje Hauser Adrienne zongorakíséretével |

Goldmark terem | 2017. szeptember 14. (1074 Budapest Wesselényi utca 7.)

"SYLVIA SASS Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas szoprán operaénekesnő, érdemes művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja és Hauser Adrienne zongoraművésznő egy csodálatos, lelket simogató zenei kalandozásra hív minket ezen az estén. A műsorban megelevenedik a francia operairodalom két sorsformáló nő alakja. Részleteket hallunk, Saint Saëns: Sámson és Delila című operájából és a ritkán játszott Massenet: Heródiásból. A koncert második része Schumann legfinomabb lélekrezdüléseit"

Részletes program:

• Camille Saint Saëns: Sámson és Delila, Tavasz-ária az I. felvonásból (Delila)

• Camille Saint Saëns: Sámson és Delila, Bosszú-ária a II. felvonásból (Delila)

• Camille Saint Saëns: Sámson és Delila, Csók-ária a II. felvonásból (Delila)

• Robert Schumann: Fisz-moll Szonáta Op.11, 1. tétel

• Jules Massenet: Heródiás, Ne taszíts el magadtól

• Robert Schumann: 3 Dal, Clara Schumann átiratában
In der Fremde – Idegenben Op. 39. No.1.;
Schöne Fremde – Szép idegen Op. 39. No.6.;
Widmung – Ajánlás Op. 25. No.1.

• Robert Schumann: Mirtusz (Myrten) – Dalciklusból Op. 25

A héber dalokból: Aus den hebräischen Gesängen; Suleika dala, Lied der Suleika
383   Búbánat 2017-09-13 10:42:30
Ars Sacra Fesztivál

„Az égbe szóló hang”

Sass Sylvia ária- és dalestje

2017. szeptember 20. szerda 18.00
MTA Zenetudományi Intézet, Budapest, 1. kerület

Km. Nagy Márta – zongora, Kerényi Judit – oboa, Kovács Kinga – fuvola

Handel, Fiocco, Mendelssohn művei mellett Bach-, Scarlatti- és Spontini-darabok is elhangzanak.

Műsorból kiemelem:

Händel: Ariodante, „Numi! Lasciarmi vivere”
Händel: Semele, „Where'er you walk”
Fiocco: Arioso
Mendelssohn: Paulus Nr.7 Arie: "Jerusalem, Jerusalem"
Scarlatti: Két szonáta

A belépés ingyenes. A 120 ülőhely elfoglalása érkezési sorrendben történik.
382   Búbánat • előzmény381 2017-08-16 09:49:29
Egy művész művészetének megítélése (valakiről) külső szemlélőktől - a rajongótól és a nem rajongótól egyaránt -, de a szakmai véleményeket tekintve is, a kollégák megállapításait is ideértve, más-más nézőpontot képviselhetnek. Ez alól Sass Sylvia sem kivétel. Természetes, hogy művészi teljesítménye, megosztja az értékelőket, a hallgató-néző is hajlamos arra, hogy "(le)egyszerűsítő" következtetésekre jusson valakiről.

Számomra Sass Sylvia éneklése-játéka a színpadon vagy a koncerttermekben mindig is valahogy túl "modorosnak" hatott, ennek ellenére nagyra becsültem művészi kifejezőeszközeit, amelyekkel - még a manírjait is ideértve - szopránján interpretálta, előadta a nagy zeneköltőknek opera, oratórium, dal, operett, daljáték, könnyűzene műfajában alkotott műveik énekszólamait; színészi, karakter-megszemélyesítő ("átváltozási") megoldásai színpadon, kétségtelen, nem mindig azonos hőfokúak és sokszor nem "kompatibilisek", nem hitelesek a szerep megformálásakor - ez független a rendezői szándékoktól. Más kérdés: az énektechnika; mit vállal(hat) el vagy mit nem vállal(hatott volna) el. Tudjuk, Sass Sylvia egészségi állapota miatt idő előtt visszavonult a színpadtól. Ki tudja, ebben közrejátszhatott a rossz, idegőrlő, utóbb talán tévesnek bizonyult szerepvállalásai is... Mindenesetre, engem sok-sok, hatalmas zenei-vokális élményben részesített, ajándékozott meg a pályája kezdetétől - mindenekelőtt Verdi- és Puccini- szerepekben.
381   nizajemon • előzmény379 2017-08-16 06:38:43
Minden nagyrabecsülésem ellenére is azt kell mondjam,hogy a művésznőt inkább hallgatni,mint látni "színészkedni".Tényleg nem értem,hogy gyönyörű,puha hanggal megáldott énekesnők miért nem szeretik a lírát,és törekednek a hangjuknak nem való drámai szerepekre.Az életben hány férfi szereti a drámázó hölgyeket?Százból talán egy sem.
A Ladyt elénekelhetit eszköztelenül,"csak"a hang kifejezőerejére támaszkodva,van az olyan hatásos,mint szemforgatással súlyosbítottan.
380   Búbánat • előzmény379 2017-08-15 22:49:00
„Csak olyan szereppel tudok azonosulni, ami a lelkemhez közel áll” – Sass Sylvia
379   Búbánat • előzmény378 2017-08-15 22:48:11
Sass Sylvia: "Az ilyen szélsőséges figuráknál nagyon kell vigyázni az arányokra. Lady Macbeth ilyen még, ami talán a legkedvesebb összes szerepem között. Mindig úgy éreztem, hogy inkább színésznő vagyok, aki énekel."

Mellesleg a Hungaroton 1984-es felvételén Sass Sylvia tíz évvel „idősebben” énekli Giseldát, hiszen először 1974-ben énekelte a szerepet.

[b] http://operavilag.net/interjuk/sass-sylvia/; „Csak olyan szereppel tudok azonosulni, ami a lelkemhez közel áll” – Sass Sylvia [/url]

/Operavilag.net, 2009. december 4. - BÓKA GÁBOR interjúja/

– Az Ön nagy kiugrása A lombardok 1974-es budapesti előadásához kötődik. Azonban úgy tudom, ez a premier nem volt egészen zökkenőmentes…

– Abban az időben gyakori vendége volt az Operaháznak Lamberto Gardelli, aki specialistája volt Verdinek, különösen korai operáinak. Persze a későbbieket is nagyszerűen vezényelte, de a korai darabokból olyasmit tudott kihozni, amire nagyon kevés zenész képes (rajta kívül talán csak egyetlen: Nello Santi). Két szereposztást tűztek ki A lombardokra: én a másodikban voltam, az elsőben Sudlik Mária volt Giselda. Hogy ki melyik szereposztásban énekelt, azt az Operaházban mindig befolyásolta, hogy ki került be korábban a színházba. Ezzel nem azt akarták sugallni, hogy a második szereposztás rosszabb, csupán annyit, hogy aki már énekelt néhány jó premiert, az megérdemli, hogy elsőként mutatkozhasson be egy szerepben. Nekem tehát egyáltalán nem esett rosszul, hogy második voltam, sőt könnyebbséget jelentett. Gardelli azonban ragaszkodott hozzá, hogy meg akarja hallgatni a másik Giseldát is. Előző este Szokolay Sámsonjában énekeltem Delilát, s annak ellenére, hogy Szokolay nagyon jól bánik az énekhanggal, a Sámson mégsem egy Mozart- vagy Verdi-darab: hatalmas ugrások vannak benne, ami nem kenegeti az ember torkát. Másnap reggel hív a titkárság, hogy azonnal menjek be. Meglepődtem, mert ilyenkor legalább egy napot szoktak adni a regenerálódásra. Ám most ragaszkodtak hozzá, hogy jelenjek meg, mert Gardelli hívat, s nem számít, milyen fáradt vagyok. Bementem: Gardelli rám se nézett, nem is köszönt, végigénekeltem a próbát, majd ő felment a titkárságra. Semmit sem tudok, mi történt, hogy történt, de egyszer csak közölték velem, hogy én éneklem a premiert. Ez több szempontból sem volt jó. Rám haragudott a másik énekesnő, holott én erről az egészről nem tehettem: nem én kértem a meghallgatást. Ennek ellenére Sudlik Máriával nagyon jó barátságban maradtunk, s végül ez semmit sem rontott a kapcsolatunkon – sőt. De mégis kínos szituáció volt, ami valahol rajtam csattant, noha én ártatlan voltam a dologban. Ettől kezdve aztán Gardelli eléggé ragaszkodott hozzám, s együtt csináltuk a Traviatát is, majd a Hungarotonnál készített Verdi-sorozatában is több felvételre meghívott. A lombardok pedig nagyon nagy sikert aratott. Különlegessége volt ennek az előadásnak, hogy vetített díszletei voltak, ami mobilissá tette a produkciót, s így a Covent Garden az egészet, úgy ahogy van, megvásárolta. Forray Gábor díszleteivel és Mikó András rendezésével pedig én is mentem Londonba, s ott énekeltem először José Carrerasszal, akinek szintén ez volt a londoni bemutatkozása.”

378   nizajemon 2017-08-15 20:52:59
Hallgatva a közvetítést,megint eszembe jutott,hogy mi a fenének kellett ezt a gyönyörű hangot a Ladyvel tönkretenni :((((((meg a többi,nem Neki valóval).
377   Búbánat 2017-08-15 09:06:14
A Bartók Rádió sugározza este:

19.35 – 22.00 Verdi: A lombardok (az első keresztes hadjáratban)

Négyfelvonásos opera

Szövegét Temistocle Solera írta

Vezényel: Lamberto Gardelli

Km. a Magyar Rádió és Televízió Énekkara (karig.: Sapszon Ferenc) és a Magyar Állami Operaház Zenekara

Hegedűszóló: Kovács Zsuzsa

Szereposztás:

Arvino - Ezio di Cesare (tenor)
Pagano, a testvére - Kováts Kolos (basszus)
Giselda, Arvino leánya - Sass Sylvia (szoprán)
Viclinda, Arvino felesége - Misura Zsuzsa (szoprán)
Acciano, Antiochia uralkodója - Gregor József (basszus)
Sofia, a felesége - Jász Klára (mezzoszoprán)
Oronte, a fiuk - Giorgio Lamberti (tenor)
Pirro, Arvino fegyvernöke - Jánosi Péter (basszus)
Milánó elöljárója - Gerdesits Ferenc (tenor).

(Hungaroton, 1984)
  
Műsorajánló
Mai ajánlat:
19:00 : Budapest
Erkel Színház

CSAJKOVSZKIJ: A diótörő
Mesebalett három felvonásban

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Martha Argerich (zongora)
Liszt Ferenc Kamarazenekar (művészeti vezető: Tfirst Péter)
Vezényel: Takács-Nagy Gábor
MOZART: 32. (G-dúr) szimfónia, K. 318
MOZART: 39. (Esz-dúr) szimfónia, K. 543
BEETHOVEN: 1. (C-dúr) zongoraverseny, op. 15

19:45 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Vilde Frang (hegedű), Truls Mørk (cselló)
Budapesti Fesztiválzenekar
Vezényel: Sir Mark Elder
FINZI: Levélhullás, op. 20
BRAHMS: a-moll kettősverseny, op. 102
BERLIOZ: Fantasztikus szimfónia, op. 14
A mai nap
született:
1896 • Ádám Jenő, zeneszerző, kóruskarnagy, zenepedagógus († 1982)
1947 • Pászthy Júlia, énekes
elhunyt:
1956 • Geyer Stefi, hegedűs (sz. 1881)
1963 • Rösler Endre, énekes (sz. 1904)