vissza a cimoldalra
2018-12-17
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Társművészetek (1284)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4126)
Haladjunk tovább... (217)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61410)
Kedvenc előadók (2825)
Milyen zenét hallgatsz most? (25007)
Momus társalgó (6349)
Kedvenc felvételek (149)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2283)
Kedvenc művek (143)

Olvasói levelek (11296)
A csapos közbeszól (95)

Diana Damrau (437)
Élő közvetítések (7609)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3030)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1551)
Franz Schmidt (3244)
Balett-, és Táncművészet (5584)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (1197)
Operett, mint színpadi műfaj (3781)
Pantheon (2286)
Edita Gruberova (3066)
Kodály Zoltán (381)
Juan Diego Flórez (726)
Erkel Színház (9500)
Kedvenc magyar operaelőadók (1094)
Karita Mattila (63)
Opernglas, avagy operai távcső... (20168)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Fórum - Történelem (-krl-, 2008-08-03 20:29:42)

   
487   Búbánat 2018-06-01 13:05:14

TRIANON - ROCKOPERA ŐSBEMUTATÓ 

BUDAPEST, HŐSÖK TERE, 2018. JÚNIUS 22-23. 

Az ország legszebb szabadtéri színpadán, a Hősök tere övezteszoborcsoport előtt felépített díszletrendszerben jeles, népszerű színészek és énekesek, valamint több száz közreműködő segítségével, a két évvel ezelőtt ezen a helyszínen bemutatott Itt élned, halnod kell című zenés történelmi játék alkotógárdája Trianon címmel új, nagyszabású történelmi zenemű létrehozására vállalkozott.

A közelgő századik évforduló előtt a történelmi ismeretek felelevenítésén, az emlékezésen túl a zenés produkció közös gondolkodásra hívja a jóakaratú, a nemzet megmaradásáért, közösségünk felemelkedéséért tenni akaró honfitársainkat. A folkzenei elemekkel átszőtt szimfonikus hangszerelésű rockopera zeneszerzője Koltay Gergely, a Kormorán együttes vezetője. A szövegkönyvet emlékezések, dokumentumok, költemények, megzenésített versek segítségével a produkció rendezője, Koltay Gábor állította össze.

A zeneműben közreműködő színészek, énekesek: Varga Miklós, Vadkerti Imre, Kalapács József, Rudán Joe, Sipos Imre, Benkő Péter, Laklóth Aladár, Ruttkay Laura, Palcsó Tamás, Fehér Nóra, Bodnár Vivien, Kuczmann Ágnes, Varga Vivien, Varga Szabolcs és Szentgyörgyváry Laura. A produkcióban több száz táncos, statiszta, lovas, artista működik közre.

/Jegy.hu/

486   IVA • előzmény485 2018-05-19 01:17:52

Kapitalista termelési riportokkal, megbízhatatlan káderként, mégis, ki „domboríthatott” a rádióban vagy a televízióban akkoriban? (Mindenesetre Kapusi párja éppen nem számíthatott jó kádernak.)
OFF: A felvetésemre (él-e még a riporternő) küldött linket köszönöm. Gyászhírhez fűzött kommentárhoz ugyanolyan finom stílusérzéked van, mint a keresztülhidaló juszt is üzenetküldéshez.

485   Edmond Dantes • előzmény480 2018-05-18 09:24:41

Hááát...amennyire emlékszem, főleg "szocialista termelési" és protokoll riportjaival domborított. Megbízható pártkáder lehetett. Rég eejtettem már, most rákerestem: gyászjelentése itt található, a 8. oldalon.

484   IVA • előzmény483 2018-05-18 03:41:06

OFF: Ennél kissé szabálytalanabb arcra, szélfúttabb frizurára emlékszem – de hát régen láttam.
https://www.youtube.com/watch?v=30kDvsCx9Lo

483   lujza • előzmény481 2018-05-18 03:17:29

A neve ismerős volt, de az arcára nem emlékszem.

482   IVA • előzmény479 2018-05-17 03:56:35

A kiemelt énekesek közül Remsey Győző, Cserhát Zsuzsa, Tamási Éva dobbantott is 1956 után. Cserhát Zsuzsa volt első, gyerekkori Bohéméletem Musette-je.

481   IVA • előzmény480 2018-05-17 03:45:26

Nem emlékszel rá? Sötét hajú, kissé érdes, mély hangú riporter volt a tévében, Vass Lajos karnagy (1927–1992) felesége. Nem tudom, ő él-e még. A televízió hőskorából is a lehetőségek határait feszegető gazdasági tényfeltáróként emlékszem rá (pontosabban: apukám hozzá fűzött, elismerő kommentárjaira), mint pályatársnőjére, Balogh Máriára is.

480   lujza • előzmény479 2018-05-17 01:12:40

Bátor nő volt a cikk írója!

479   Búbánat 2018-05-16 15:09:16

Az alábbi, több mint hat évtizede írt cikkben  foglaltakat elolvasva  - mai olvasatban egyfajta visszatekintés a múltba -,  ez mára történelem...

 

  • Szabad Ifjúság, 1956. július 29.

Ami nem látszik a reflektorfényben...
Mi bántja az Operaház fiatal művészeit?

Hónapok óta parázslik a vita zenekultúránk állapotáról, további sorsáról. Élvonalbeli művészek, karnagyok és zenepedagógusok, zeneszerzők és kulturális munkások hozzászólásaikban aggódva látják zenei életünk pangását, sőt, visszafejlődését. Egybehangzó vélemények szerint ez alól csak opera- és balettkultúránk a kivétel. Ez azonban korántsem jelenti azt, hogy Operaházunk portáján nincsen semmi igazítani való.
Egész cikksorozatok telnének ki azokból a problémákból, amelyek az Opera életében fellelhetők, s amelyek megoldása elősegítené világhírű operakultúránk nagyobb ütemű fejlődését.

Az egyik probléma az Operaház fiataljainak művészi és anyagi helyzete, továbbfejlődési lehetősége. Azokra a fiatal művészekre gondolunk, akik ma már erősségei Operaházunknak, annál is inkább, mert a repertoár nagy részében nélkülözhetetlenek. Remsey Győző, Házy Erzsébet, Cserhát Zsuzsa, Réti József, Gáncs Edit, Szőnyi Olga, Aarika Anellí, Bencze Judit, Tamási Éva és a többiek, nemcsak hogy rendszeresen foglalkoztatott, de néha egyenesen túlterhelt fiatal énekesei az Operaháznak. A foglalkoztatás az alapja a művészek fejlődésének, de ha túlzásba viszik, gátja is.
Mégis, a fiatal művészek jelentős szakmai fejlődésének gátja nem ez, hanem elsősorban Operaházunk nem éppen rózsás anyagi helyzete.

Köztudomású, hogy Operaházunk a világ egyik legolcsóbb operája. Népművelési tárcánk igazán nem áldozott rá sokat. Az állami szubvenció körülbelül 38 százalékos, ugyanakkor népi demokratikus szomszédainknál a 70 százalékot is eléri. Egy bizonyos: az Operaházra fordított összeg nagyon kevés. Nem futja belőle új bemutatókra, csak felújításokra. Jelmezkészletük lassan, de biztosan pusztul, rablógazdálkodásszerűen évek óta toldozzák-foldozzák, alakítják a meglévőket. Nem ritka látvány, hogy szólótáncosainkon a színpadon szétszakad a ruha. S ami a fiatalokat a legközelebbről érinti: nem telik elég énektanárra és korrepetitorra, akik stúdiószerűen foglalkoznának velük. Nincs megfelelő próbaszínpad sem. Mindezek következtében a fiataloknak nagyon nehéz új szerepekbe beállani. Nincs kivel, s főleg nincs hol tanulni. Takarékossági okokból beszüntették a népszerű gördülő operát is (pedig milyen nagy igény van rá csak a Dunántúlon!) — s ez ismét új csapás a fiatalokra — mert színpadán éppen nekik nyílt alkalom „beénekelni“ a nagy szerepeket.

Az Opera anyagi helyzetéből következnek a művészeik anyagi nehézségei is, amitől — sajnos — megint csak elválaszthatatlan művészi fejlődésük. Egy művészfiatalnak sok, a hivatásával járó kiadása van. Költenie kell énektanárra, korrepetitorra, gégeorvosra, speciális táplálkozásra, s a fellépésekhez megfelelő ruhára van szüksége, néha taxit kell igénybe vennie — ezért jóval költségesebb az életmódja, mint más értelmiségi fiataloké. A fizetés pedig ehhez az életmódhoz képest — rendkívül alacsony. Az említett fiatal művészek fizetése nem haladja meg — egy-két kivétellel — a 2000 forintot, sőt néha még a másfél ezret sem éri el. Szomorú, de van olyan tehetséges VIT-díjas énekesünk, akinek fizetéséből még arra sem telik, hogy családjával minden nap ebédeljen. Világos, hogy ilyen anyagi ellátottság sem megfelelő életszínvonalukat, sem művészi fejlődésüket nem tudja biztosítani. Nem lehet rajta csodálkozni, ha közöttük „rossz a hangulat”. Utánanéztek, de személyes találkozókon is nem egyszer meggyőződtek arról, hogy a környező népi demokratikus országokban lényegesen magasabbak a művészfizetések.

S hogy próbálnak ezekből a fojtogató körülményekből kitörni? Úgy, hogy „haknival”,  azaz különböző külső fellépésekkel próbálnak pénzt szerezni. Hernád Ferenc, kitűnő fiatal klarinétos Svájcba utazik, egy népi zenekar tagjaként. Van olyan énekkari tag, aki esténként két nótát elénekel egy vendéglőben s kap érte 120 forintot. Olyan is akad, aki látja, hogy kevesebb és színvonaltalanabb munkával rendezettebb körülmények közé kerülhet — s végképp hátat fordít az Operaháznak. Rózsa Nándor több mint 10 évig énekelt a karban havi 1600 forintért s felmondott az Operának, mert közepes karénekesi képességeivel is havi 4—5 ezret keres a vendéglátóiparnál mint dalénekes. (Ott bezzeg van pénz!) De éppen a legigényesebb, legkomolyabb fiatal énekművészeknek még a „hakni” lehetősége sincs meg. A művészet prostituálásának érzik az ilyenfajta „fellépést”, — s nem tudnak megalkudni művészi önérzetükkel. Azon kívül a „hakni” után való lótás-futás elvonná őket a nagy szerepeikre való komoly felkészüléstől.

Ezekről a bajokról tud a Népművelési Minisztérium. De intézkedéseket a fiatalok hiába várnak, a minisztérium is tehetetlen — legfeljebb a bűvös jelszó a felelet: „nincs pénz”. Csakhogy ezt a fiatalok nem hiszik el. Meggyőződésük, hogy soha annyi pénzt nem fordítottak kultúrára Magyarországon, mint most. Csakhogy sok pénz szétfolyik haszontalanul, egyik-másik minisztérium, a MÉH, a különböző szervek kezén, s nem jut belőle elég a hivatásos művészet ápolására. Csak egyetlen példa: az elmúlt évadban a Begyűjtési Minisztériumnak 2 millió (!) forintja volt brigádműsorokra, amelyek a beadást nem teljesítő parasztokat voltak hivatva „lelkesíteni.“ S ezt el is költötték. Ugyanakkor az Opera alig tudta összekaparni a „Csodálatos mandarin“ bemutatásához szükséges, aránylag csekély összeget. A fiatal művészek úgy vélik, sokat lehetne változtatni a bajokon, ha a meglévő anyagi eszközöket jobban, meggondoltabban használnák fel. Valamit javítana a helyzeten az is, ha az Operában visszaállítanák a szerződés régi szokását, amely szerint, ha valaki visszaad egy szerepet, a fizetése is csökken, azé pedig, aki átveszi, emelkedik. S ez teljesen megfelelne a szocialista bérezés törvényeinek.

Hallatlanul nagy — véleményük szerint — az Opera adminisztrációja is, egész külön iroda. Köztudomású, hogy az Opera előadásainak nagy része előre elkel bérletben. Mire való akkor a nagy közönségszervezés? Ugyanakkor az operakedvelő közönség nem jut jegyhez az elővételi pénztárban. Miért van szükség újítási megbízottra, belső ellenőrökre?
A másik fájó kérdés ami állandóan foglalkoztatja az Operaház fiataljait — a külföldi utak kérdése. S ez megint szorosan összefügg művészi fejlődésükkel. Operaházunk, amely a felszabadulás előtt sokat szerepelt külföldön, hírt, becsületet szerezve a magyar zenekultúrának — 10 év óta egyetlenegyszer sem volt külföldi vendégszereplésen. A Szovjetunióban már csaknem minden népi demokratikus ország operája szerepelt, csak a mienk nem. Pedig nemzetközi vélemény szerint a budapesti a legszínvonalasabb. Sok itt a jogos sérelem. A prágai opera nemrég Berlinben viszonozta a Komische Oper vendégszereplését. A berliniek négy évvel ezelőtt jártak nálunk is, de mi máig se adtuk vissza a látogatást. Fáj ez is. A fiatalok közönyt, merevséget  és megnemértést éreznek felsőbb irányító szerveiktől, amelyeknek vezetői a fehér hollónál is ritkább vendégek Operaházunkban. Úgy érzik, ők mostohagyerekek. Sajnos, a tények valóban azt mutatják, hogy nekik van igazuk. Itt van például a genovai balettfesztivál — amelyre az Operaház balettkara kapta a meghívást. S ki vett részt? Az Állami Népi Együttes.

Számtalan ilyen esetet tudnak felsorolni, olyat is, amely az egész operát, vagy csak személyeket érint. A Bartók- év alkalmából a párizsi Opera meghívta a miénket Bartók A kékszakállú herceg vára című művének bemutatására. Németh Annát a bécsi rádió hívta meg 4—5 fellépésre. Ismeretlen okokból egyiket sem engedélyezték. Jelenleg három operaénekes van külföldön, de egyik sem operaénekesi minőségben. Domahidy László cigányzenekarral tartózkodik Kínában, Gencsy Sári és Vásárhelyi Endre esztrádegyüttessel a Szovjetunióban.

Joggal kérdezik a fiatal művészek: rosszabbak ők, mint a sportolók? Miért nyílik meg könnyebben a zseb, ha sportra kell a pénz? Hiszen ahány fiatal művész kijut külföldre, elismeréssel tér haza. Elég, ha megemlítjük a Pauk-vonósnégyest, amely — szatírába illő — egyetlen koncertlehetőséget sem kapott itthon, a belgiumi nemzetközi versenyen pedig az elsők között volt... Vagy Kovács Dénest, aki kölcsönhegedűvel ment Londonba, s első díjjal tért haza! A külföldi utak fiatal művésznek nélkülözhetetlenek. Így tud fejlődni, tanulni, így kerüli el a provincializmust. Különösen Olaszországba vágyakoznak, az énektanítás klasszikus hazájába. Operakultúránk legnagyobb képviselői ott tanultak énekelni, s évente eljártak oda. Ez hozzátartozott énekhangjuk továbbképzéséhez. A mostani tehetséges fiatal énekesgárdának még az a lehetősége sincs meg, hogy — ösztöndíjjal vagy anélkül — Olaszországban az alapokat megszerezze.

Zenei életünk gyökeres megjavításánál feltétlenül figyelembe kell venni a pályán működő tehetséges utánpótlás e kérelmeit. Nem lehet normalizálni zenei életünket anélkül, hogy meg ne oldjuk énekes utánpótlásunk problémáit. Rendezni kell anyagi viszonyaikat, s ezzel — valamint külföldi vendégszereplésekkel, tanulmányutakkal és ösztöndíjakkal — lehetőséget kell adni nekik művészi színvonaluk emelésére. Csak így lehetnek méltó továbbfolytatói világhírű operakultúránknak.

/Kapusi Rózsa

478   Búbánat 2018-05-12 10:50:12

Ma 315 éve  történt

breznai kiáltvány vagy brezáni pátens vagy brezáni kiáltvány a legnevezetesebb okirat a II. Rákóczi Ferenc által kiadott pátensek (a korabeli latin szaknyelvben a latin patens jelentése az parancs, törvényerejű rendelet, elöljárói engedélyirat, nyíltparancs, nyílt levél volt) sorában. 1703. május 6-án kuruc felkelők, Esze Tamás tarpai jobbágy a felkelő parasztok vezetője és az ott bujdosó Rákóczi és Bercsényi személyesen találkozott a lengyelországi Brezán (Brezna, Bržezan, régi magyar nevén Brezán, lengyel nevén Brzeżany) várában. 1703. május 12. keltezéssel II. Rákóczi Ferenc  herceg, magyar főnemes és Bercsényi Miklós gróf kiadta a "nemes és nemtelen" országlakosokat hadba hívó " Mi Felső-Vadászi Rákóczi Ferenc Fejedelem és Gróff Székesi Bercsényi Miklós.…" kezdetű „breznai kiáltványt”. Ennek a fegyverbe szólító pátensnek három magyar nyelvű példánya, a szabadságharc publicisztikájának első emléke, Bercsényi kézírásában maradt fenn, melyeket Thaly Kálmán fedezett fel (Egész terjedelmében közölte A székesi gróf Bercsényi család, 1470-1835 című művében, 469—471. o.)

(Wikipédia)

A breznai kiáltvány szövege

 

„Mi Felső-Vadászi Rákóczi Ferenc Fejedelem és Gróff Székesi Bercsényi Miklós. Minden igaz magyar, hazaszerető és édes országunk régi dicsőséges szabadságát óhajtó, egyházi és világi, nemes és nemtelen, fegyverviselő és otthon lakós igaz magyaroknak Istentől minden jót kívánunk. Nem lehet oly magyar, hogy az eddig Magyarországon törvénytelenül, Isten és igazság ellen hatalmaskodó és minden rendet képtelenül sanyargató idegen nemzetnek kegyetlenkedését, portiózó s képtelen adóztató zaklatásait, szabados törvényeinknek szakgatásit, nemzetünknek és szabadságunknak megvetését és már láb alá vetetteknek csúfolásit elégségesen nem érzette s nem értette volna…

(…)

Azt mindazonáltal előre is nagy tilalommal tilalmazzuk, hogy Istennek áldása rajtunk maradhasson s az országnak minden rendi irtózás nélkül való bizodalmat vehessenek és az szegénységnek teljes nyomorúságinak megváltása, nem változása következzék: senki, sem külön, sem csoporttal, sem sereggel, akármeily vallású egyházi személyt, templomot, cintermeket, klastromokat, nemesi lakos személyeket, nemesi házokat, kastélyokat, útonjárókat, kereskedőket ne háborgasson, falut, várost, malmot ne égessen, prédáljon; hanem az előljáróknak eleikben adott s vélek közlett mód szerént keresvén az ellenséget, mindenekben csendes istenes egyértelemmel legyenek, magok s hazájok javára.

Költ Lengyelországban Brzezán várában, 12. May 1703"

 

Kacsóh Pongrác Rákóczi című történelmi daljátéka ezt a kort eleveníti fel:

A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1964. január 4. Kossuth adó 20.25 – 22.00

Szövegkönyv: Bakonyi Károly (alapötlet és dialógusok), Endrődi Sándor, Pásztor Árpád (dialógusok) és Sassy Csaba (versek). 

Km.: az MRT énekkara (Karigazgató: Vajda Cecília) és szimfonikus zenekara

Vezényel: Kerekes János
 
Zenei rendező: Ruitner Sándor

Rendező: László Endre

A szereposztásból:

II. Rákóczi Ferenc: Udvardy Tibor

Reutheim Magda: Sándor Judit

Andris: Palcsó Sándor

Katica: Andor Éva

Kuczug Balázs: Palócz László

Sienawski hercegnő: Neményi Lili

Amália: Barlay Zsuzsa

Heister Hannibál: Bende Zsolt (Kálmán György)

Badinyi: Horváth Jenő

Bercsényi Miklós: Újlaky László

Makra Pál: Agárdy Gábor

Galgóczi Imre: Ambrus András

Esze Tamás: Zenthe Ferenc

Göröncsér: Márkus Ferenc

Gránátos Mihály: Rajz János

Wratislaw gróf: Horváth Tivadar

I. hang: Zoltai Miklós

II. hang: Szoó György

 

A Dankó Rádió Túl az Óperencián adásában délelőtt részletek szólaltak meg ebből a daljátékból. Ma délután hat órai kezdettel ismét meghallgathatjuk ezt a műsort, benne a szép Kacsóh-melódiákat. Felvezeti a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya, aki felidézi a Breznai Kiáltvány megfogalmazásának történetét, e naptól számítjuk a Rákóczi Szabadságharc kitörésének idejét.

477   nizajemon • előzmény476 2017-10-25 07:00:49

Az volt az első,amelyre rá tudták beszélni.Elmondása szerint szégyellte,hogy elbukott,pedig nem neki kellett volna.Leírtam 22-én bővebben az olvasói levelek topicba,megette a blogmotor.Másnap is.Ezt a rövidebb verziót azután kettőben sikerült elküldenem.Ebből már kimaradt a házkutatás,az apai ági "krém".Volt ott is finomság bőven.Ám történelem már,sokan sokat szenvedtek,akiknek semmiféle erkölcsi kárpótlás nem jutott.

476   IVA • előzmény474 2017-10-25 00:19:00

A sok rémes fordulat közül azon morfondírozok, hogy a parancsra cselekedő tanárnő már a 15, 20 vagy 25 éves találkozón is elmondhatta volna, miért kellett megvágni a nővéredet az érettségin. Vagy azok a találkozók elmaradtak? (Ilyenem van most, hogy szerintem akkor kell megszabadulni egy titok terhétől, amikor lehet.)

475   IVA • előzmény473 2017-10-25 00:02:41

Csak egy apróságba kötök bele, kedves Nizajemon. A negyvenes, ötvenes években, illetve egészen a Szovjetunió összeomlásáig Lvov nevű város a mai Lviv.

474   nizajemon 2017-10-24 21:09:48

1979,a nővérem érettségizik a kisterenyei gimnáziumban. tanárnőnek készül. Nem lesz.Megbuktatják magyarból(!!). 2009-ben a 30 éves találkozón ott a tanárnő,aki elmondja neki,hogy sajnos leszóltak a megyei pártbizottságról,hogy nem mehet tovább. Hogy mi a lófasztól féltek az elvtársak????Egy 18 éves gyereklánytól???? Néha elgondolkodom ezeken.50 éves vagyok,és van olyan politikus,aki már születésemkor magas pozícióban volt,és még most is ott károg. Azt tudom,hogy a még élőkben nincs gyűlület,mert úgy nem lehet élni. Az fáj,hogy ezekért a porbafingó kutya sem mondta,hogy bocsánat. De történelem már.

473   nizajemon 2017-10-24 20:56:45

1956 évfordulóján eszembe jutott néhány családi vonatkozás. Negyvenes évek vége,Oroszlány,a helyi bányában robbantómester a nagyapám. Rosszkor mond egy rossz mondatot az akkor érkező szovjet bányagépre,másnap ott a megyei újságban: Nyerges László szidta a szovjet gépeket. Amikor kébites agyak vannak döntési helyzetben,ott sok jó nem születik,itt sem született.Vagonozás,irány a mai Lvov. Anyám végstádiumú torokgyíkkal feküdt a kórházban,halóruha/koporsó megvéve.Mama ordít,hogy adják ki a gyereke,mert kielepítik a családot,ha meghal a gyerek,valahol el tudják temetni. Anyám 7 éves,nagynéném 11,nagybátyám 13,az idősebb 18. Szerencsére a bánya főmérnöke addig hivatkozott a tervre,míg nehezen visszapakolhattak a vagonból,anyámmal utolsó lehetőségként petróleumot itattak,ami segített.Nem segített az elvtársak megszeretésében az sem,amikor az anyai ág büszkesége a reményeljes jogász,Ruzsinszky Gyórgy öngyilkosságba menekült az ávós kínvallatás elől,hogy ne tudjanak másra terhelőt belőle kiszedni.Jött 56,apám főiskolás, Debrecenben talpra magyart szaval.Nem volt jó döntés,sokáig keresik,egy öregasszony eteti.Nem tesz jó a történet a személyiségének,később soka szenvedünk mellette.

472   Haandel 2017-10-21 17:05:38

Trump plans to release JFK assassination documents despite concerns from federal agencies

471   Búbánat 2017-08-15 23:09:27
Trianon és becsület


Múltidéző

Találkozás Apponyi Albert unokájával

Írta: Cservenka Judit -

2017.08.08.
470   nickname • előzmény468 2017-07-12 10:10:05
A balett repetorárral kapcsolatban annyi információt találtam, hogy klasszikus balettok zenéjéből összeállítottk egy táncjátékot Bolsevikek címmel. Az Újság szerint a közönség különösebben nem lelkesedett a propaganda átiratokért. Az orosz operákról nem írnak. Valószínűleg volt, amit átmenetileg nem játszottak. Ilyesmi prózai darabokkal nálunk is előfordult az 1950-es években, ha ismereteim helyesek.
469   Edmond Dantes • előzmény467 2017-07-12 08:40:21
Az orosz szovjetkormány ezek szerint évtizedekkel megelőzte korát: felülről irányítva, de szabad kezet adott a rendezőknek, sőt elrendelte számukra klasszikus operák-balettek gyökeres, pontosabban gyökértelen átértelmezését, elhintve ezzel a ma rendezői színháznak becézett rendszer magvait...a magok pedig az idők folyamán szárba szökkentek ;-))
468   IVA • előzmény467 2017-07-12 00:28:53
Vajon hogyan viszonyult „a szovjet” az orosz operákhoz? Igor herceg, Hovanscsina, Borisz Godunov, A cár katonája, Anyegin, A cárnő cipellője, A pikk dáma, Mese Száltán cárról, Cári menyasszony, A halhatatlan Kascsej, Az aranykakas – mind uralkodói miliőben játszódnak, grófoktól cárokig ível hőseik rangja. A három legnépszerűbb Csajkovszkij-balett (A hattyúk tava, A diótörő, Csipkerózsika) férfi főhőse herceg...
467   nickname 2017-07-11 22:47:32
Pesti Napló, 1924:

"Az orosz szovjetkormány átdolgoztatja az operalibrettókat. Érdekes hírt közöl a Pravda, amely élénk fényt vet azokra uz eszközökre, amelyekkel a bolsevista-kormány propagandát csinál. A hír szerint, a kormány elrendelte, hogy az összes operalibrettókat a szovjetköziársaság ideológiájának megfelelően át kell dolgozni. A királyokat, hercegeket és nemeseket az átdolgozott librettókban el kell tüntetni. A szövegekből pedig törölni kell azokat a részleteket, amelyek reakcionárius gondolatokat fejeznek ki. Némely operánál már végre is hajtották a mtitétet, így a Tosca, a Hugenották és a fíienzi szovjetszerű átdolgozása már be is fejeződött. Lehetséges. hogy az operák nem élik túl a veszélyes operációt."

Az Újság 1920-as években kiadott számait olvasgatva megtudtam, hogy a Toscát Harc a kommünért címen, míg a Hugenották A dekavristák címmel mutatták be az átdolgozás után. Aztán a Lakméból is forradalmi operát csináltak. Ellenben a következőket betiltották:

"A szovjet betiltotta a Traviata, a Hoffmann meséi, a Pillangókisasszony, az Aida és az Othello operaváltozatának előadásait. Indokolása a betiltó rendelkezésnek az, hogy ezek az operaszövegek nem egyeztethetők össze az államforma osztályszellemével. Vajh miért?" - Újság, 1929

466   Haandel 2017-01-20 15:35:47
Here’s How You Can Livestream Donald Trump’s Inauguration
465   Haandel • előzmény464 2016-11-21 18:36:52
"In honorem Francisci Josephi"
464   Búbánat 2016-11-20 15:09:40
I. Ferenc József osztrák császár, magyar és cseh király, az Osztrák–Magyar Monarchia első uralkodója.

„Larucok és Kubancok”

/Magyar Idők – Lugas/

„A walesi bárdok véreskezű zsarnoka vagy a legmagyarabb Habsburg? Nemzeti fejlődésünk kerékkötője vagy a boldog békeidők megteremtője? A száz éve, 1916. november 21-én elhunyt Ferenc József alakjáról még ma is késhegyig menő vitákat folytatunk. A Lugas kerekasztalánál Gerő András és Hermann Róbert történészek, valamint Habsburg György királyi herceg idézik föl az egyik legellentmondásosabb magyar uralkodó alakját.”

463   Búbánat 2016-11-04 10:14:29
Új Ember Hetilap -2016. október 16.

KULTÚRA - Válogatás az Új Ember 1956. november 4-ei számából

Fekete István: Levél Bécsbe

„Kedves Vilmos!

Ma október 31-e van. Ezerkilencszázötvenhat október harmincegyedike, reggel négy óra. Korán kelő vagyok, de levelezni még én sem szoktam hajnalban, ma mégis úgy érzem, ezen a napon maradhat minden, első ez a levél, aminek gondolatai agyonnyomnának, ha el nem küldeném őket neked.

Éjszakai sötétség van odakint, s az ab¬lakom fekete üvege mögött alszik a Város. Engedd meg, hogy nagybetűvel írjam ezt a szót, de ha lenne piros ceruzám, azzal írnám, mert egy hét óta ünnep van a szívemben, piros betűs, szent ünnep, ha erre a városra gondolok, amit sohse szerettem.
Emlékszel, ugye, mondtam is ezt neked, amikor ott ültünk a Schwarzenberg Caffeehaus páholyában s arról panaszkodtam, hogyha mi már nem leszünk, ha a mi generációnk mögött becsukódik a nagy ajtó, nem lesz, aki tovább vigye ezt a lángot, amit te megőriztél Prsemislben s utána Szibériában, s amit én félvakon is jobban láttam, őriztem s úgy látszott: vakok előtt lobogtattam, akik amúgy sem törődtek vele.

Akkor, ott a kávéházban azt mondtam neked: nincs fiatalságunk, s ami van, mintha semmi közünk nem lenne hozzá, mintha nem a mi vérünk lenne, mintha magában hordaná a beláthatatlan rabság, lokálgőzbe fojtott rettenetes reménytelenségét.
És, Vilmos, ahogy most kinézek az ablak sötét tükrén és látom a villanylámpák elszórt csillagait, elfutja a szemem a könny, és bocsánatot kérek ettől a fiatalságtól, akik ezen a héten nem magyar, de világtörténelmet írtak fiatal vérükkel.

Bocsánatot kérek és nem törődöm most azzal sem, hogy nem értem az egészet, de nem is törődöm vele, hogy értem, vagy nem értem, nem akarok emberi értelemben büszke se lenni, csak a férfikönnyeket morzsolgatom, a mérhetetlen gyász és felfoghatatlan dicsőség imádságos olvasószemeit.

Akkor, amikor úgy éreztem, hogy semmi közünk Hozzájuk, mégis igazam volt, mert valóban nincs közünk hozzájuk, olyan mérhetetlen magasságban vannak felettünk, a készülés és hallgatás, a bátorság és halálba¬menés olyan csodálatos dicsfényében, amire nincs szó s amely előtt csak leborulhat minden latolgató értelem.

Hogy mi szülte és hol volt ez bennük rejtve, Vilmos, nem tudom, és ha visszagondolok a mi szájjártató, nagyhangú, ragyogó fiatalságunkra, elszörnyülködve látom ezeknek a fiataloknak néma értékét, amire lehet építeni, mert a mienkre nem lehetett.

A lelkünk, Vilmos, hol volt a lelkünk, amiről olyan szépen szavaltunk, az eszünk, Vilmos, hol volt az eszünk, amit olyan szépen villogtattunk, hogy elvesztettünk mindent. Ők nem beszéltek, nem szavaltak, csak készültek, éheztek, dolgoztak, harcoltak és meghaltak és visszanyertek mindent.
Te voltál Prsemislben és láttál hősöket. Láttál bakákat és tüzéreket meghalni a monarchiáért, egy távoli valamiért, ami talán csak egy fegyelmezett közösségi érzés volt, láttad Tamásy altábornagyot egy utolsó rohamban egy szál lovaglópálcával vezetve az utolsó rohamot, de mindez céltalan bátorság és céltalan vérhullatás, oktalan hősködés ahhoz képest, ami az elmúlt héten Budapesten történt.
Itt nem voltak altábornagyok, itt nem volt stratégia és taktika, itt csak halálba menő tizennégy-húszéves gyerekek voltak, lányok is, akik betelvén egy istentelenség szörnyű ürességével, a jelszavak csatornalevesével, a hazugság emészthetetlen maszlagával nekimentek felborítani a hegyet, megfordítani a történelmet, eszméletlen céltudatossággal élni vagy meghalni.
És felborították a hegyet, és megfordították a történelmet, és győzelmesen élve maradtak.
Élve maradtak elsősorban azok, akiknek testük meghalt, mert örökké élnek az örökkévalóban és a nemzet szívében, és élve maradnak a többiek, akik talán csak most eszmélnek ájult boldogságban a kitárult messzeség, a testi és lelki szabadság, a végtelenség szemléletében.

Ezerkilencszázötvenhat október harmincegy. Most jön fel a nap, a világosság véres ostyája, s én összeteszem a kezem, mert nem tudok már írni, nem lehet semmit sem tenni, csak a holtakért és az élőkért, s az egész Magyarországért imádkozni, imádkozni…”
462   Búbánat • előzmény460 2016-10-31 10:18:50
M5 csatornán láthatjuk este

19.55-21.30

In memoriam ’56 – operagála a New York-i ENSZ-palotából

New Yorkban az ENSZ világnapján rendeztek nagyszabású gálát a Magyar Állami Operaház Zenekara, Rost Andrea és László Boldizsár közreműködésével

FREEDOM FIRST – ENSZ napi koncert és 1956-os megemlékezés New Yorkban Rost Andreával

http://artnews.hu/wp-content/uploads/2016/10/UN_concert_programme.pdf
2016. október 24-én, hétfőn 19 órakor rendezték New Yorkban az Egyesült Nemzetek Szövetsége napjának ünnepi gáláját.

Az Egyesült Nemzetek Szervezete alapításának alkalmából minden év október 24-én nagyszabású gálakoncertet rendeznek a New York-i ENSZ-székház Közgyűlési dísztermében.

Idén Magyarországot érte az a megtiszteltetés, hogy házigazdája lehetett az ünnepélyes eseménynek, mely egyúttal az 1956-os forradalomra emlékező magyar rendezvények fő eseménye az ENSZ-ben, így Magyarország Állandó ENSZ Képviselete nagyszabású megemlékezést tartott.

A rendezvény kiemelt sztárművésze Rost Andrea Kossuth- és Liszt-díjas szoprán, aki Bogyay Katalin ENSZ-nagykövet, állandó képviselő meghívását elfogadva szerepelt a gálán.

Az 1956-os eseményekre is utaló Freedom First című gálaműsor repertoárján – többek között – Kodály Zoltán: Székelyfonójából, Erkel Ferenc: Bánk Bánjából (Melinda áriája), Johann Strauss: Denevérjéből (Rosalinda áriája) adott elő részleteket Rost Andrea.

Az ENSZ napi gála rendezvényre a Magyar Állami Operaházzal együttműködésben került sor.

A koncert karmestere: Szennai Kálmán, koncertmestere: Galina Danyilova, művészeti vezetője: Gerard Schwarz.

Az eseményen felléptek a Magyar Nemzeti Balett, valamint az Operaház művészei és további elismert művészek a világ több országából.

Az eseményen köszöntőt mondott:

Cristina Gallach, ENSZ-főtitkárhelyettes,
Bogyay Katalin, Magyarország ENSZ-nagykövete, állandó képviselője.

Az ENSZ Közgyűlés közel 2000 fő befogadására alkalmas nagytermében megrendezésre került rendezvényre az ENSZ tagállamok nagykövetei, diplomatái, az ENSZ vezetői, valamint New York város meghatározó szereplői kaptak meghívást.

Koncert program

A NIGHT WITH THE HUNGARIAN STATE OPERA
Conductor: Kálmán Szennai
Concertmaster: Galina Danyilova

I. FREEDOM FIRST
∞ Ferenc Erkel: Hunyadi László Overture
∞ Zoltán Kodály: Spinning Room (Song of the young girl) Soprano: Andrea Rost, Tenor: Boldizsár László
∞ Ferenc Erkel: Bánk Bán – Aria of Melinda Soprano: Andrea Rost Viola d’amore: Veronika Botos
∞ Hector Berlioz: Rákoczi March

II. ONLY FROM THE CLEAR SPRING
∞ Béla Bartók : Evening in the village Piano: Kálmán Szennai
∞ Béla Bartók: Romanian Folk Dances Piano: Rohan De Silva (Sri Lanka – USA) Violin: Galina Danyilova
∞ Béla Bartók: Violin duets Violin: Angela and Jennifer Chun (Republic of Korea – USA)
∞ Music from Australia David Yardley: Bold Jack Donohue
∞ Music from Denmark Oh Land: Lean

III. DIVERSITY: A SOURCE OF INSPIRATION
∞ Zoltán Kodály: Háry János Suite, mov. 5. Intermezzo with dancers of the Hungarian National Ballet
∞ Johann Strauss: Die Fledermaus, Act II. Rosalinde’s aria Soprano: Andrea Rost with dancers of the Hungarian National Ballet
∞ Johannes Brahms: Hungarian Dance No. 5 Guest conductor: Gerard Schwarz

ENCORE
∞ Johannes Brahms: Hungarian Dance No. 6 with dancers of the Hungarian National Ballet
461   Ardelao • előzmény460 2016-10-23 15:32:35

Kiállítás


“…és mégis itt vagyok.” – kiállítás az 1956-os forradalom 60. évfordulója alkalmából
460   Ardelao 2016-10-23 12:46:08

1956. október 23!
459   Ardelao 2016-10-06 18:31:46
1849.X.6.
458   Búbánat 2016-05-02 20:54:32
Széchenyi-emlékév 2016
457   Edmond Dantes • előzmény456 2016-01-12 17:09:16
Igen, köszönöm, érdekesek.
456   Búbánat • előzmény455 2016-01-12 17:02:26
Most legalább - az idézetekkel - többletinformációhoz jutottál.
455   Edmond Dantes • előzmény451 2016-01-12 16:59:28
Ha ollózok=idézek, jelezni szoktam. Ezek szerint egy elterjedt anekdota vagy bon mot volt.
Azt sem tudtam, hogy van ilyen könyv, sőt, a szerző nevét sem ismerem. Gencsy Sári is csupán egy név a számomra és korom miatt már Svédet is csak nagy híréből meg 1-2 felvételről ismerem. A többi stimmel :)

Ami egyébként a könyvből beidézetteket illeti: a művész úr, legalábbis e viszonylatában vagy (már) hibbant volt vagy álcázott valamit vagy provokált ezekkel a húzásaival-leveleivel, függetlenül a besúgási ügytől, ahonnan az egész Svéd-toposz elindult...és elterelődött.
454   IVA • előzmény452 2016-01-12 03:20:28
Tehát nem kizárt, hogy jó irányban kapiskáltam. Azt hiszem, minden történelmi és élethelyzetben léteznek olyan energiák (vagy éppen energiahiányok), amelyek segítik, táplálják – és érthetőbbé teszik számunkra – a túlélést.
Köszönöm a tájékoztatásokat, mindegyik érdekes.
453   Búbánat • előzmény452 2016-01-12 00:32:46
Gencsy Sári – ez is „történelem”
452   Búbánat • előzmény451 2016-01-12 00:30:56
Svéd Sándornak egész más oldala - jelleme - mutatkozik meg e könyv lapjain, külön fejezetet szánt neki Gencsy Sári kapcsán Kisgergely. Ott olvashatjuk Svéd 1956 utáni, újra szabad korszakából,jó húsz évvel későbbről, és túl újabb házasságán, mániákusan egyre-másra írt szerelmes leveleit Gencsynek, ki már - idézem a könyv szerzőjét - "azon sem lepődött meg, hogy éjszaka jöttek a forró hangú telefonok, miközben mellette feküdt a hitvesi ágyon a férje. Rex azonban orvosi esetként látta az énekest és így nyugtatta nejét:
- Ne törődj vele, hát beteg! Ezt pszeudológiának hívják szaknyelven, ez az ember krónikusan hazudozó, aki maga is elhiszi, amit hazudik!"
(Dr. Rex Kiss Béla - 1912-2001 -, orvos, professzor - Gencsy Sári öt férje közül a második.)

Íme egy Svéd Sándor-levél azok közül, amiket a könyv szerzője Gencsy Sári jóváhagyásával közzétett: Gencsynek írta 1978. február 15-én Hollywoodból - halála előtt egy évvel?

"Drága Mindenem, Szerelmem! Napok óta készülök megválaszolni drága leveledet jan. 27-ről! Boldoggá tettél vele! Úgy éreztem, mint egy meleg szerelem, teljes ölelésed! Hetek óta csak Veled foglalkozom – nappal és éjjel! Veled álmodtam! Gyönyörű volt! Kár, hogy fel kellett ébrednem. Éreztem, hogy gondolsz reám, a legszívesebben rohantam volna Hozzád! Pláne, hogy tudom, hogy megvan a helyem Melletted! Ígérem, ha hazamegyek, az első utam Hozzád vezet! Még az sem baj, ha nem vagy otthon – majd nyugodtan várok Reád! Annál édesebb, szebb lesz ölelésünk! Csak most írtad először, hogy hiányzom! Borzasztóan fájt a belgiumi utad. Nem tudtam szabadulni a tudattól, hogy másnál voltál! […] Azt tudnod kell, hogy mindig Veled vagyok és kegyetlenül vágyom Utánad! De azt is tudnod kell, hogy féltelek, sőt féltékeny vagyok Reád, ha nem is beszélek róla! Hát el tudtam volna feledni a csókjaidat, öleléseidet? Soha! Úgy foglalkoztam vele, mint egy csodálatos, szent talizmánnal, amelynek érzése egész életem során elkísér!
Velem van édes, kedves képed, még a Három a kislányból! Ideje volna egy új fényképet küldened! Boldog vagyok, hogy jól vagy, pedig tudom, sokat dolgozol! Jól tudod, hogy hányszor kértek (Hubay, Zathureczkym Szabó stb.), hogy vállaljak valami állást, de nem volt kedvem hozzá! Kélek, szeressél igazán, Mindenem! Meghálálom! Melletted minden perc a világ legcsodálatosabb gyönyöre! Örülök, hogy pszichológiával is foglalkozol – nem baj, ha sokat kell tanulnod, ha ez örömöt okoz! Írj a fiadról, biztosan Rád hasonlít! Annyi mindenről szeretnék még írni, de akkor a levelem sosem tudnám befejezni. Millió forró csókkal ölel és vágyik Utánad

Sanyid”

Ilyen és ehhez hasonló hangvételű és bizalmas, szerelmes Svéd-sorokat más leveleiből is betett Gencsy Sáriról írt könyvébe a szerző - 1978., 1976. évekből. Svéd mondogatta „Sárinak (meg a többi nőnek), hogy menjen ki vele Svájcba: - Elviszlek mindenhová, bejárom veled a világot, csak veled fogok fellépni!

Megtudhatjuk azt is a könyvből, hogy a Bécsben élő és Luganóban nyaraló Svéd az Opera portáljára címezte nyílt lapjait, hogy „Imádlak. Ekkor érkezem, és majd mindent megbeszélünk.” Világjárása közepette rendszeresen beszámolt életének minden mozzanatáról Gencsy és Rex közös lakására küldött nyílt képeslapokon: „ Drága Szívem, Sárikám! (vagy: Drága Szerelmem! Mindenem!) Minden gondolaton Veled van! Bárcsak mellettem volnál, hogy személyesen megölelhetnélek! Írjál! Készülök Hozzád – Budapestre! Már alig várom, hogy újra lássalak! Hogy ismét megöleljelek! Millió forró, ölelő csók: a Téged imádó Párod (vagy: a te hűséges és Téged nagyon szerető Sanyid) stb.”
451   Búbánat • előzmény445 2016-01-11 23:25:19
Ezt bizonyára a Gencsy Sári-könyvből ollóztad... (Kisgergely József: Az ország kedvence volt)
450   -zéta- • előzmény445 2016-01-11 16:41:21
Ez a meg nem nevezett forrás tarifája lehetett...;-)
449   IVA • előzmény445 2016-01-11 15:56:37
Bejegyzésem óta egyedül Macskás hozzászólását értem. Onnan: hivatkozások hiánya, téves hivatkozás.
448   Edmond Dantes • előzmény447 2016-01-11 15:31:47
Most már azt írom: így még érdekesebb. Nem részletezem, nézze el :)
447   Nagy Katalin • előzmény446 2016-01-11 15:10:58
"Fortélyos félelem igazgat"
Ez volna az idézet? Én bátran leírom, de nem értem, hogy miért lenne ez érdekes. Soha nem voltam jó rébuszokban, hiányzik belőlem minden konspiratív képesség, talán ezért szeretnék lezárni minden megkezdett gondolatmenetet, nyitott kérdést.
446   Edmond Dantes 2016-01-11 11:36:52
Ugye milyen érdekes?

Több tipp is befut itt a "háromszavasra"...és/de SENKI nem írja le! Azaz a kígyó a saját farkába harap = a három szó bűvös ereje ide is elér(t)...különösen, ha egyesek itt még netántántán ismerik is egymást :)
445   Edmond Dantes • előzmény443 2016-01-11 11:33:30
Gyerekkoromban az a hír járta: 1 menet = 1/2 pár nylonharisnya volt...a másik fél párért vissza kell/ett menni...
444   macskás 2016-01-11 08:36:49
444
443   IVA • előzmény430 2016-01-11 04:23:44
A cikkben olvashatókról valóban csak annak lehet határozott véleménye, vagy lehetnek kételyei, akinek személyes emlékei és tapasztalatai vannak a korról. És az is mennyiféle lehet! A Rákosi-korszak diktatúrájának (ugyanúgy, mint pl. a nyilas diktatúrának) nemcsak áldozatai, hanem nyertesei, haszonélvezői is voltak, vagy egyszerű szimpatizánsai, akik dörzsölték örömükben a tenyerüket. De még az áldozatok emlékei sem feltétlenül egyértelműek és rendezettek mára. Én még tudattalan gyermek voltam abban a korban, a szüleimnek pedig egyszerre volt dolguk eligazítani engem a tájékozódásban, ugyanakkor úgy is nevelni, hogy ne érezzem földi pokolnak azt a világot, amelybe beleszülettem, amelyben esetleg le kell élnem az életemet. Aki pedig még fiatalabb, annak már csak mozaikokból állhat össze a nem tudatosan megélt, vagy még meg sem élt korszak légköre. A tények megismerésén kívül a művészet is hozzáadhat mozaikkockákat a képalkotáshoz. Talán a cikk szerzője által hivatkozott Bacsó-film, A tanú is, amely szórakoztató és zseniális filmalkotás, de szerintem a szintén szatirikus hangvételű Te rongyos életnek jobban sikerült megragadnia az ábrázolt kor légkörét. A ráérzéshez – térben és időben elkalandozva – mozaikkockákat adhat az André Chénier néhány ütemének, jelenetének jól sikerült atmoszférateremtése is.
Anélkül, hogy a cikkben leírtaknál többet tudnék Svéd Sándor magánéletéről, házasságáról, a praktikumnál a romantikára jóval fogékonyabb lényemben az ott olvasottak alapján felmerült az a kérdés, hogy az áldozatkészség szintjén mennyire lehetett erős és mély Svéd Sándor és feleségének kapcsolata. Szó esik arról, hogy az asszony hazalátogatásának is megvolt az a kockázata, hogy nem engedik vissza Amerikába (s így elveszhet anyagi javaik jelentős része is). Ezt a kockázatot nem vállalták (a huzamos különélést igen). Ez ugyan korántsem menti a politikát a szabadság korlátozásának és általában a kegyetlen, embertelen bánásmód tekintetében, viszont – Csiki Gábor csodálatának tárgyát fürkészve – felveti azt a kérdést, hogy a jogos állam- és világpolgári elégedetlenségen, rossz közérzeten túl érzelmileg mennyire mélyen, úgy is kérdezhetném, mennyire tragikusan érintették az énekest ennek a kényszerű távházasságnak a mindennapjai. Ehhez alaposabban kellene ismernünk az akkor ötven körül járó művész privát személyiségét és magánéletét. Hiszen az énekművészet nívója fenntartásának „a magánéletileg eléggé zaklatott, keserűséggel teli helyzetben” is vannak lelki és fizikai alkati, technikai stb. tényezői is. (Amelyek persze nem csorbítják a jelenség csodálatra méltó voltát.)
442   eccerű • előzmény438 2016-01-11 00:39:18
Nem Svéd jelentett magáról. De, hogy ki és miért, erre írtam, hogy banális oka lehet. Először egy kicsinyes bosszú, mert egyszer nem köszönt neki, aztán elindul a láncreakció, és már nem tud belőle kijönni, végig kell vinni.
Nem azt mondom, hogy itt ez történt, sőt valószínű, hogy nem, de nem kell minden mögött logikus és egyetemes okot keresni.

A háromszavas idézet, gondolom, azonos az egykori "Képes történelem" című sorozat egyik kötetének címével.
441   lujza • előzmény439 2016-01-11 00:33:49
Hanem a hatodikban. És egyébként eccerűvel értek egyet.
440   Momo • előzmény439 2016-01-10 14:46:16
Igen. :-)

Szerintem ennek is annyi köze van kb. a mai helyzethez, mint annak, amire te gondoltál. Semennyi, de olyan...
439   Edmond Dantes • előzmény437 2016-01-10 14:36:20
Nem talált!

A kérdéses (434) háromszavas sor n e m a beidézett (utolsó) szakaszban található.
438   Edmond Dantes • előzmény435 2016-01-10 14:29:47
Ez igaz. De mi volt itt illetve ott és akkor banális? Nem látom az összefüggést. Egy biztos: Svéd nem jelentett magáról.
A kérdés marad: cui prodest?
437   Momo • előzmény434 2016-01-10 13:07:07
aszongya:


"S mégis, magyarnak számkivetve,
lelkem sikoltva megriad -
édes Hazám, fogadj szivedbe,
hadd legyek hűséges fiad!

Totyogjon, aki buksi medve
láncon - nekem ezt nem szabad!
Költő vagyok - szólj ügyészedre,
ki ne tépje a tollamat!

Adtál földmívest a tengernek,
adj emberséget az embernek.
Adj magyarságot a magyarnak,

hogy mi ne legyünk német gyarmat.
Hadd írjak szépet, jót - nekem
add meg boldogabb énekem!"


(József Attila: Hazám)
436   Momo • előzmény433 2016-01-10 11:20:52
Ezek az anyagok kutathatók. A Hamvas Intézet kutatója is onnan dolgozik. Azt nem lehet tudni, amiről nincs meg a papír. Ha egy-egy jelentésben máshol alá nem támasztott információ van, azt meg nyilván nem szabad tényként kezelni.
435   eccerű • előzmény433 2016-01-10 10:39:40
Innen már csak a szokásos kérdés? C u i p r o d e s t?

Csakhogy ez nem ilyen egyszerű. Az emberi lélek bonyolult, nemcsak a ráció mozgatja, sokszor banális dolgok elképesztő láncolatot tudnak elindítani.
434   Edmond Dantes • előzmény430 2016-01-10 10:31:38
"Más világ volt akkor, olyan, amelyet mai tudatunkkal felfogni, átérezni nem nagyon lehet."

Aki elmúlt mondjuk 45 -és én elmúltam, ez elég nyilvánvaló- igenis átérezheti az akkori "más világot", mivel az a "más világ", ha enyhültebb ám egyszersmind ravaszabb, körmönfontabb formában,de 1957-90 között is folytatódott, fennállt. Sőt: a sztálinizmus nyílt diktatúrájában mindenki tudta, mire számíthat, ha nem vigyáz nagyon magára. A puha diktatúra évtizedeiben a "módszerek", a viszonyok fokozatosan finomodtak, konszolidálódtak, ám mint feljebb jeleztem, ezzel összefüggésben bonyolultabbak, relatíve (!!) még veszélyesebbek is lettek.

Napjainkat illetően pedig -ahogy a konkrét ügyben- inkább nem foglalnék állást. József Attila halhatatlan versében (Hazám) az egyik sorban három szóban fellelhető a megfejtés, tessék megkeresni!
433   Edmond Dantes • előzmény431 2016-01-10 10:17:26
Nekem sincs fogalmam és állást sem foglaltam.

Jelen konkrét esetben azonban a féltékenység-elüldözés feltételezés nem logikus. Svéd -ha ő lenne a féltékeny, hiú, nagy énekes", akkor a körülmények ismeretében kijelenthető, hogy ő bizony nagyon szívesen "elüldözte" volna...s a j á t m a g á t! Ám nem ő jelentett magáról, ellehetetlenítve saját távozásának lehetőségét, hanem r ó l a jelentettek. Innen már csak a szokásos kérdés? C u i p r o d e s t?

A válasz -nem csak ebben az ügyben!- jó eséllyel örökre talány marad, mivel a kartonok, anyagok évtizedekre titkosítottak és talán évtizedek múlva további évtizedekre ismét titkosítani fogják, ha akkor még érdekelne valakit.

Székely esete más, éppen fordított alapállás mint Svéd esetében. Svéd egy már létező világkarriert és létező amerikai egzisztenciát, baráti kört, nemzetközi karriert stb. veszített el azzal, hogy itthon "ragadt". Székely ellenben sohasem volt külföldön "megállapodott" státuszú énekes, ő itthon akart legelső lenni és volt legelső, külföldre különféle okokból csak alkalmanként, vendégszerepelni járt...amikor mehetett,de ő mindvégig magyar "rezidens" volt.
432   eccerű • előzmény429 2016-01-10 10:09:18
Csatlakozom a forrás hitelességét megkérdőjelező véleményekhez azzal, hogy ez még ráadásul bosszantó is, mert fontos lenne a téma elfogulatlan feldolgozása.
A másik megjegyzésem - hangsúlyozottan a cikk kapcsán, nem konkrétan - hogy általában az ügynök mivolt ténye korántsem azonos minőséget takar, jóllehet a közvélemény ugyanazt a bélyeget ragasztja rájuk. Nem összevethető a szóban forgó jelentéseket író karmester tevékenysége egy olyan művészével, akit mondjuk közlekedési balesete apropóján szerveztek be, és jelentéseivel soha senkinek nem ártott, mert csak olyan, semleges dolgokat írt le bennük, amiket bárki tudhatott és mégcsak véletlenül sem tartalmazott kompromittáló elemeket.
431   lujza • előzmény429 2016-01-10 01:39:44
Bár fogalmam sincs semmiről az ügyben, de nekem a féltékenység pont fordítva jutott az eszembe. Mindig a legnagyobb énekesek a leghiúbbak. Székelyről is rebesgették, hogy elüldözte a basszusokat.
430   Csiki Gábor • előzmény429 2016-01-09 14:38:11
Konkrét felvetésem nem volt, és mint kiderült, a cikket is már fél éve belinkelte egy fórumozó. De most tényleg, mit is lehetne a cikkben olvasottakra mondani? Más világ volt akkor, olyan, amelyet mai tudatunkkal felfogni, átérezni nem nagyon lehet. Hogy lehetne akkor véleményt nyílvánítani, avagy állást foglalni ez ügyben? Az mindenesetre csodálatra méltó számomra, hogy Svéd Sándor ebben a magánéletileg eléggé zaklatott, keserűséggel teli helyzetben is fenn tudta tartani énekművészetének utolérhetetlen nívóját. Legalábbis az akkori felvételek erről tanúskodnak.
429   Edmond Dantes 2016-01-09 12:54:54
Szóval:
ügynökfeltárás és forrása - hitelessége ügyében egyetértek IVA és -ppp- véleményével.

Másrészt besúgók mindenhol voltak, vannak, lesznek. MÁO-ban is, ráadásul kiemelt hely (volt, van, lesz), nálunk pláne: az "udvar" és mindenkori vezetője mindig kiemelt helyként kezelte a Házat, ha nem is feltétlenül látogatásai gyakoriságával: Ferencz József, Horthy, Rákosi, Kádár és újabban a maiak ismét = vissza a múltba/jövőbe...

Besúgók tehát természetesen ott is voltak. Svéd (és más körülmények miatt/között, de Székely) itthon-ragadása, közismerten, ahogy MÁO'100 évkönyv kb. fogalmaz: nem egészen saját elhatározásából. Mivel a cikk szerint is nyilvánvaló, hogy ki/vissza akart jutni nyugatra és vezető (művész)egyéniség volt, nem meglepő, hogy rá extra ügynököt állítottak. Hogy kit? A cikk két nevet említ ebben a (lehetséges ügynök) "szövegkörnyezetben".

Fráter Gedeon: számomra csupán egy név, balettelőadásokat sokkal ritkábban látogattam és balettelőadások többnyire nem a karmesterről "szólnak", Bartók, Sztravinszkij és néhány hasonló kivételével, ha élő zenekar húzza a talpalávalót.
A témát-személyt érintő másik cikk itt olvasható:
http://caruso.blog.hu/2015/07/06/fedoneve_czegledi_egy_karmester_kettos_elete
Az, hogy " mindenki által kedvelt, hallatlanul szeretetreméltó úr volt," semmit nem bizonyít, nem cáfol és semmit nem zár ki. Nem foglalok állást. Életrajza/életútja https://hu.wikipedia.org/wiki/Fr%C3%A1ter_Gedeon nem zárja ki és/de nem is bizonyít(hat)ja az ügynökvád megalapozottságát.

Melis György: nos itt sokkal kényesebb terepre érkeztünk. Egy 2.-3. vonalbeli karmesterrel szemben a Ház (és a művészvilág) egyik legformátumosabb személyiségéhez. Pályája éppen a tárgyalt "kényes" években ívelt fel. Szólamtárs-státusza bizonyos olvasatban egyáltalán nem zárja ki, ellenkezőleg, erősítheti a gyanút: motívum lehet a fiatalabb kolléga becsvágya a nagynevű idősebb rovására. Nem tudhatta, hogy pár év múlva Svéd ismét lelép/het. Fiatal korától kezdve -amúgy jogosan- sztárolt vezető baritonja a Háznak és amint lehetett, nemzetközi karrierje is felfuthatott. Tudjuk: nem mindenkinél volt/lehetett ez így, a tehetség sem feltétlenül számított!! Az állami művészközvetítő koncertügynökség íróasztalai (és munkatársai!!) valószínűleg sok mindenről mesélhetnének...meg más íróasztalok aktái is, amik az említett helyről kerültek évtizedeken át a "megfelelő" hely(ek)re...de nem fognak "mesélni".
Közismert másságát is nagylelkűen "elnézte" a hatalom...nem mindenkiét.
Minden megkaphatót megkapott. Művészileg rá is szolgált, de mint feljebb: nem mindenki kapott meg mindent, amire rászolgált volna.

Ahogy Fráter esetében: nem foglalok állást.

Egyetértek -ppp- "Pokorni úr papájára" vonatkozó célzásával is. És még nagyon is nagylelkű és visszafogott -ppp-, mert hosszú listát sorolhatna(nk) a "másik" oldalról is.

Ám most Csiki Gábor konkrét felvetését szálazzuk, és nem a komplett témát.
428   Búbánat 2015-11-24 10:19:02

A Wikipédiáról:

A Magyar Állami Operaház igazgatói

kormánybiztosok
• Podmaniczky Frigyes (1875)

• Beniczky Ferenc (1888–1891)

• Stresser József (1894)

• Nopcsa Elek (1894–1897)

• Huszár Kálmán (1897–1898)

• Bánffy Miklós (1912–1917)

• Wlassics Gyula (1920–1925)

• Ókovács Szilveszter (2011–2013)


intendánsok
• Podmaniczky Frigyes (1875)

• Keglevich István (1886–1888)

• Beniczky Ferenc (1888–1891)

• Zichy Géza (1891–1894)

• Nopcsa Elek (1894–1897)

• Keglevich István (1898–1902)


első karmesterek
• Kórodi András (1984–1987)

• Kovács János (1986–1990)

• Medveczky Ádám (1992–1993)

• Héja Domonkos (2011–2013)

• Halász Péter (2013–)


igazgatók
• Erkel Ferenc (1884–1886)

• Gustav Mahler (1888–1891)

• Nikisch Artúr (1893–1895)

• Káldy Gyula (1895–1900)

• Mészáros Imre (1900–1901)

• Máder Rezső (1901–1907)

• Mészáros Imre (1907–1913)

• Kern Aurél (1913–1917)

• Zádor Dezső (1918–1919)

• ifj. Ábrányi Emil (1919–1920)

• Kerner István (1920–1921)

• Máder Rezső (1921–1925)

• Radnai Miklós (1925–1944)

• Lukács Miklós (1944)

• Sámy Zoltán (1944)

• Székely Mihály (1945–1946)

• Nádasdy Kálmán (1945–1946)

• Komáromy Pál (1945–1946)

• Tóth Aladár (1946–1956)

• Palló Imre (1957–1958)

• Fajth Tibor (1958–1962)

• Nádasdy Kálmán (1962–1966)

• Lukács Miklós (1966–1978)

• Mihály András (1978–1986)

zeneigazgatók
• Oberfrank Géza (1990–1991)

• Medveczky Ádám (1991–1992)


fő-zeneigazgatók
• Ferencsik János (1957–1973)

• Ferencsik János (1978–1984)

• Kórodi András (1984–1987)

• Lukács Ervin (1987–1990)

• Medveczky Ádám (1992–1993)

• Oberfrank Géza (1994–1998)

• Győriványi Ráth György (2001-2002)

• Kovács János (2002)

• Petrovics Emil (2003–2005)

• Héja Domonkos (2011–2013)

• Halász Péter (2013–)


főigazgatók
• Petrovics Emil (1986–1990)

• Ütő Endre (1991–1995)

• Vámos László (1995–)

• Szinetár Miklós (1996–2001)

• Locsmándi Miklós (2001–2002)

• Szinetár Miklós (2003–2005)

• Hegyi Árpád Jutocsa (2005-2006)

• Vass Lajos (2007–2010)

• Horváth Ádám (2011)

• Mozsár István (2011)

• Kovács János (2011)

• Ókovács Szilveszter (2013–)



427   Búbánat 2015-10-29 22:42:10
Ezen a napon helyezték örök nyugalomra II. Rákóczi Ferenc hamvait a kassai dómban - 1906. október 29.
426   Ardelao • előzmény425 2015-10-23 15:03:09
Persze, nem így akartam írni, csak a dátumot akartam kihangsúlyozni.
Ma október 23-a van!

(1956.X.23.-2015.X.23./ 59-éve)
425   Ardelao 2015-10-23 14:09:17
1956.október 23-a van !!
424   Búbánat 2015-10-15 00:21:51
Ez is valamiképpen "történelem"-hez kapcsolódik:

A Szőnyi Antikváriuma 34. könyvárverésén,

2015-11-21 Kéziratok, iratok 274. tétel

A Magyar Királyi Operaház személyzete által kiállított díszokirat Nagyméltóságú buzini Keglevich István Gróf úrnak

valóságos belső titkos tanácsossá történt kinevezése alkalmából. Az Ő Császári és Apostoli Királyi Felsége által adott méltóság emlékére kiállított díszalbumot Budapesten, 1899. márczius 4-én az Operaház teljes személyzete és művészgárdája (igazgatótól a főkapusig) aláírta.

A kettőszáz aláírásból (kettő híján minden név megfejtve) néhány kiemelés: Káldy Gyula, Erkel Sándor, Alszeghy Kálmán, Kerner István, Szikla Adolf, Kornay Richárd, Mihályi Ferenc, Hilgermann Laura, Perotti Csaba, Ábrányiné Wein Margit, Vasquez Italia, Arányi Dezső, Válent Vilma, Ney Bernát, Takáts Mihály, Diósyné Handel Berta, Ney Dávid, Szendrői Szabó Lajos, Dalnoki Béni, Kaczér Margit, Blatterbauer Gizella, Payer Margit, Krancsevics Dagomir, Mészáros Imre, Grünfeld Vilmos, Kruyswyk Péter, Roubal Vilmos, Bőhm F. Venczel, Mosshammer Román, Popper Félix, Romagnoli Karl, Danzinger Antal, Gianicelli Károly, Pichler Elemér…
18 sztl. lev (karton).

Az első kartonlapra Ujváry Ignác (1860 - 1927, festőművész, az Iparművészeti Iskola tanára) szignált akvarellje ragasztva allegorikus képpel. A virágcserépből kihajtó, felfelé törő virág, melynek szirmai az Operaház művészei. Alul az éjszakai Buda-Pest sziluettje a Dunáról nézve. (A művész ezidőtájt az Operaháznak is dolgozott: Feszty Árpád egyik tönkrement operaházi képének pótlására festette meg az Alkonyi vihar-t.)

Egészbőr díszkötésben, 345 X 255 mm. Az első táblán iparművészeti rézkeretbe foglalva, középen a gróf monogramja, a hátsó tábla négy sarkán réz könyvvédő rózsa. A gerincnél és a sarkoknál sajnos kopások. Teljesen egyedi, becses darab.

KIKIÁLTÁSI ÁR: 240 000 HUF

Aukció ideje: 2015.11.21. szombat 10:00

aukció helyszíne: Budapest Jazz Club, (volt Duna mozi) Bp. XIII. Hollán Ernő u. 7.
kiállítás helye: a Szőnyi Antikváriumában | 1055 Bp. Szt. István krt. 3.
kiállítás ideje: 2015. november 16-tól 20-ig (hétfőtől péntekig) 10.00-órától 18.00 óráig


423   Ardelao 2015-10-06 17:13:07
1849.X.6.!
422   IVA 2015-09-04 04:09:17
Foglalkozzunk kicsit az operaénekesek, operett- és színművészek fizetésével:

»Az 1954. november 1-i nyílt MDP taggyűlésen Básti Lajos így panaszkodott: „Major személyes igénytelensége és színház-szeretete az egyik oka annak, hogy a minisztériumban megtörtént az az őrült eltolódás, hogy az Operaház ki tudta harcolni vezető rétege számára azt a gázsit, amelyet én itt nem merek elmondani, mert nem akarom, hogy színházilag kitörjön a forradalom. Gáspár Margit az Operettszínház számára szintén ki tudta harcolni azt a vezetőréteg-gázsit, amely most körülbelül a Mészáros Ági-féle felemelt gázsi háromszorosának felel meg. De ott negyedannyi munkával boldogulnak, mert nálunk Shakespeare-ekkel bolondozni vagy Molière-ekkel bolondozni vagy Gyárfás Miklóst színre hozni, nem kis feladat!”
Felszólalása nem sok eredménnyel járt, ami kitűnik Gobbi Hilda híres 1956 februári referátumából, melyet egy összevont társulati-szakszervezeti ülésen tartott meg (a beszéd 52 oldal hosszúságú): „Hogy egy rövid keresztmetszetét vegyük egy nagyon elfoglalt, tehát igen használható, kitűnő színész munkájának, mint mondjuk Bessenyei Ferenc – a következő kép vagy számadat tűnik ki. A napi próba és esti előadás a vasárnapot próba nélkül beszámítva, napi 11,7 óra munkát ró Bessenyeire. Mi úgy érezzük, hogy ugyanakkor, amikor a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. Kongresszusán elhangzott beszédekből kihangsúlyozott törekvés az, hogy egy ilyen speciális műfaj dolgozói napi 6 óránál ne legyenek többet foglalkoztatva – a mi 11,7 órás napi munkateljesítményünk több mint az emberi munkaerővel való visszaélés. … Azt szeretnénk elérni, hogy színházi fizetésünk elegendő legyen, ne kelljen mellékmunkát vállalni azért, hogy megvalósítsuk életünkben azt az életnívót, amit az ország első színházának művészeivel elhitettek. .. Az Operából egy-két adatot szerettem volna megkapni, de miután ezek enyhén szólva módosítottak voltak, inkább elhagyom őket. És most ugorjunk át az Operett Színházra. Mondjuk Honthy Hannának 5980, Latabár Kálmánnak 6900, Feleki Kamillnak 5400 forint fizetése van. Na vegyük most a mieinket: Tőkés Anna 4400, Mészáros Ági 5200, mint egyetlen kiemelt, Bessenyei Ferenc 4000. Én nem Latabár Kálmán és Bessenyei Ferenc között akarok különbséget tenni, sem Tőkés Anna és Honthy Hanna között, hanem felteszem a kérdést, hogy vajon műfajilag ilyen nagy-e a különbség Beethoven és Schiller, Kálmán Imre és Shakespeare között?”
Major Tamás egy 1956-os feljegyzésében (amit Pogácsás Antal miniszterhelyettes elvtársnak küldött a Nemzeti Színház problémáiról) az operai fizetéseket is felsorolta. Ezek szerint ebben az időben Székely Mihálynak 16.000, Osváth Júliának 11.000 forint fizetése volt.«

A forrás különben is nagyon érdekes.
421   IVA • előzmény420 2015-09-04 03:57:07
Köszönöm kételyeim és fenntartásaim megerősítését.
420   parampampoli 2015-09-03 22:39:20
Aki a Pesti srácokból tájékozódik és Hankiss Ágnes egyetlen szavát komolyan veszi, az meg is érdemli. Fráter Gedeon (Gida) mindenki által kedvelt, hallatlanul szeretetreméltó úr volt, egy olyan típus, amilyet ma a polgár szó legigazibb jelentésével mutatnák be. Mindenkitől mindig csak a legjobbakat hallottam róla. Ha pedig valaki azt állítaná, hogy ügynöki tevékenységnek köszönhette hatalmas karrierjét (havi pár balettelőadás dirigálása), azon csak röhögni lehet.

Miért nem boncolják ezek az egykori elvtársak és elvtársnők Pokorni úr papájának ügynöki tevékenységét inkább? Ott nem kellene sötétben tapogatódzni, minden világos és egyértelmű.
419   Haandel 2015-09-03 18:58:02
Invasions of the Roman Empire 100 - 500 CE
418   IVA • előzmény413 2015-07-05 04:35:17
A „Viktor” fedőnevű célszemély című írásból számomra az is kiderül, továbbá (csak) az általam ismert említettek (Vaszy Viktor, Takács Paula, Lorenz Kornélia, Kenessey Ferenc, Zentai Anna) általam ismert karrierjéből arra a következtetésre lehet jutni, hogy ezeknek a jelentéseknek a terhelő tartalmát nem akceptálták. (Lehet, hogy kivizsgálták azokat, és megállapították a jelentések hamis vagy túlzó tartalmát.)
417   IVA • előzmény414 2015-07-05 03:59:48
Valószínűleg tárgyi ismeretek híján, nekem ezek nemigen szúrtak szemet. Kíváncsi lennék egy-egy példára...
416   IVA • előzmény413 2015-07-05 03:54:36
Köszönet az ajánlatért! Szerintem is érdemes, sőt érdekes olvasni, különösen az emlékirat szövegét. Mindenki levonhatja belőle a következtetéseket.
A Pesti Srácok.hu, illetve a Hamvas Intézet erősen vonalas kritikai tálalása nem könnyíti a hiteles dokumentumként való befogadást. Ha az írást beküldő „olvasó” személyére nem vagyok is kíváncsi, arra igen, hogy a keltezés után három évtizeddel hogyan és miért került napvilágra az írás, miért most, és esetleg csak egy piszkozat-e. A közreadó kritikai hangvétele már-már laposan bulvárízű, a nyugdíjas évekre utaló illusztráció feltétlenül. A Szabadsághegy nem kicsi területén sok pazar villa volt, amelyet az 1951-es államosítások és kitelepítések során kisajátított az állam. Az emlékiratból nem derül ki, hogy az említett „munka” helyszíne éppen a képen mutatott ÁVH-villa volt, amely az Eötvös úton (nem utcában) állt.
Kissé pikáns, hogy míg a cikk zárójelben megjegyzi, hogy „az emlékirat helyesírási hibáit meghagytuk”, a kommentálás szövegébe olyan hibás szó került, amely az emlékiratban helyesen szerepel („függetlenített párttitkára volt szükség”).
Talán azért is fogadom ilyen kritikusan és bizalmatlanul a cikket, mert a szerző, noha különlegesnek tartja, hogy az emlékirat őszinte, fikarcnyi empátiát sem tanúsít olyan ember iránt – nagyon sokan voltak ilyenek! –, akik a világégés, Budapest ostroma, üldöztetés traumája, felmérhetetlen személyes veszteségek éreztén és láttán úgy gondolták és úgy érezték, nem elég örülni annak, hogy vége, hanem tenni és folyamatosan harcolni kell azért, hogy a vészkorszak ne térjen vissza, ne ismétlődjön meg, és az egyén önmagában kevés ehhez a harchoz. Nem lehetett könnyű hitet, feladatot, utat választani, és azóta tudjuk, milyen tévutak, útvesztők, mellékvágányok voltak e harcban. Szerintem profán kijelentés, hogy a karmester szívesen jelentett, („mert mindvégig hitte: a jó ügyért harcolt”). Olykor valóban úgy tűnik, hidegvérrel számol be ezekről az esetekről, de mivel nem derül ki, hogy kinek szánta az emlékiratot, nem tudhatjuk, hogy e tárgyias összefoglalásból miért maradt ki (csupán kimaradt-e), milyen belső konfliktusokat élt meg alkalmanként.
415   telramund • előzmény413 2015-07-01 07:38:38
Vaszy Viktor nem volt a múlt rendszer kegyeltje.Viszont első osztályú operatárulatot hozott létre Szegeden ,nagyszerű másutt alig játszott repertoárral (nem Pál Tamással kezdődött Szeged operatörténete) és megújította a Szegedi Ünnepi Játékokat.Aztán,hogy ezek a játékok mivé lettek mára jobb ,hogy nem élte meg,mert szégyen.
Fráter Gedeon pedig vezényelte a balett előadásokat.
Attól ,hogy ügynök volt vagy sem nem futott jobban a szekere.
414   Momo • előzmény413 2015-07-01 00:51:42
(azért azt hozzáteszem, hogy az eredeti szövegben néhány tévedés mellett olyan bornírt marhaságok is vannak, amit nem lehet röhögés/fejcsóválás nélkül olvasni)
413   Momo 2015-07-01 00:38:48
itt egy érdekes dolog:

Büszkén szolgálta a diktatúrát az Operaház karmester-ügynöke

Érdemes elolvasni nem csak a cikket, hanem az eredeti szöveget is. Szerintem érdekes. Ugye, bár nincs nevesítve, az adatok alapján egyértelmű, hogy Fráter Gedeonról van szó.

Nem foglalnék állást a kérdésben, és ugye egyelőre egy iktatószám, és aláírás nélküli szöveggel van dolgunk, amiről nem tudni, hogy valójában ki írta, kinek, mikor és milyen szándékkal, de az kétségtelen, hogy például itt, Vaszy Viktor megfigyelése kapcsán többször említenek egy Czeglédi nevű ügynököt.
412   Ardelao • előzmény411 2015-06-04 23:00:49
Igen! Ezt nem lehet elfelejteni!
411   Búbánat 2015-06-04 20:45:30
1920. június 4. - Trianon95
410   Búbánat • előzmény409 2015-05-04 14:05:02
Talán "A hangszerek csodálatos világa" című topicba is való, de itt is jó helyen van az előbbi érdekes beírásod.
409   Ardelao 2015-05-04 00:56:39
Kerestem, hogy melyik „topic”-ba illik ez a megemlékezés, de azt hiszem, hogy ide való :

360-éve, 1655. május 4-én szültett Padovában, Bartolomeo Cristofori di Francesco a modern zongora atyja, a Mediciek udvari hangszerkészítője. Meghalt 1731.január 27-én Firenzében.
Többet is megtudhatunk róla a Wikipédiában.
408   virius • előzmény407 2014-05-04 17:17:38
És a filmet 1980-ban Budapesten forgatták, a meccset pedig az MTK-pályán (akkoriban MTK-VM volt a csapat neve). A filmben Pelé is játszott. A közönség előtt lezajlott forgatásról a felkért műsorvezető, Peterdi Pál írt beszámolót a Ludas Matyiban Keep them happy címmel
407   Momo 2014-05-04 15:09:29
Érdekes: Hatalom és foci: Meccs életre-halálra - az Oroszok blog írása.


"Silvester Stallone kivédi a tizenegyest, a boldog csapattársak örülnek, a győzelmi mámortól önnön erejét felismerő tömeg körbeveszi őket és kimenekíti a nácik karmai közül. Így ér véget a Menekülés a győzelembe című 1981-es film, amit Andy Vajna hozott össze. Azt lehetett tudni, hogy a Két félidő a pokolban című Fábri-film alapján készült ez a hurráoptimista kicsengésű sztárparádé (bezzeg az eredeti, 1961-es verzióban a végén az egész csapatot lelövik), csak azt nem értettem sosem, hogy miért a kapust tették meg főszereplőnek."

"A nácik által elfoglalt Kijevben járunk, 1942-ben. 1941 szeptembere óta övék a város, így a hatalom jelezni akarja, hogy hosszabb távra rendezkedett be, ezért focimeccseket kezd szervezni. A német, román és magyar katonai válogatottak mellett a németekkel kiegyező ukránok is szerveznek egy csapatot, meg a kenyérgyáriak is összahoznak egy erős csapatot, Start néven. A város lakóinak is leesik, hogy a Start nem más, mint a Dinamo Kijev otthonmaradt játékosai, kiegészülve a nagy városi rivális, a Lokomotív hasonlóan járt focistáival."


(oroszok.postr.hu)
406   tiramisu • előzmény405 2013-09-30 09:49:35
:-)
405   IVA • előzmény404 2013-09-30 01:39:19
Szerencsés mulasztás, hogy az ünnepségen nem adták elő Gertrúd és Bánk kettősét.
404   Búbánat 2013-09-29 12:30:27
Emléktáblát avattak Gertrudis királyné tiszteletére

WL
Forrás: MTI
MNO, 2013. szeptember 28., szombat 20:56

„Halálának 800. évfordulója alkalmából emléktáblát avattak Gertrudis magyar királyné tiszteletére Pilisszentkereszten. A II. András király feleségének, Szent Erzsébet és IV. Béla király édesanyjának emlékére állított alkotást Mádl Dalma, Mádl Ferenc egykori köztársasági elnök özvegye és Lendvai József polgármester (SZPKE) leplezte le szombaton.”
403   IVA 2013-08-29 20:38:41
„Van egy álmom” - 50 éve hangzott el Martin Luther King híres beszéde

Ma a kormányellenességgel, baloldalisággal és liberalizmussal igazán nem vádolható közszolgálati rádió, valamint a Hirado.hu és - többek közt – a Magyar Kurír Katolikus hírportál is megemlékezett arról, hogy „ötven éve, 1963. augusztus 28-án mondta el Washingtonban negyedmilliós tömeg előtt Martin Luther King lelkész, az amerikai feketék polgárjogi mozgalmának vezetője a "Van egy álmom" címmel ismertté vált, az amerikai társadalom lelkiismeretét felrázó és a faji megkülönböztetés ellen cselekvésre buzdító beszédét.” (Hirado.hu)
A Kossuth rádió délutáni műsora azzal az értékeléssel vezette fel a megemlékezést, hogy „50 évvel ezelőtt megváltozott a világ.
Sajnos ez nem igaz, mindenesetre erősen túlzó. „Van egy ország”... Vannak országok, ahol - még vagy már - érvénytelen ez a változás. Van pl. egy ország, ahol egy, a kormányhoz talán legközelebb álló újságíró nyíltan, zavartalanul és következmények nélkül minősíthet egy sötétebb bőrszínű népcsoportot állatoknak. Nem szeretnék a Történelem-topicba homokozót csempészni, csupán azért jegyeztem meg ezt a világtörténelmi évforduló és a magyarországi közmédia megemlékezése kapcsán, hogy magyarázatát adjam, miért jegyeztem meg a Társművészetek-topic 860. sz. hozzászólásában, hogy a 843. sz. hozzászólásba linkelt cikk szerzője – finoman szólva – szalonképtelen.
402   Búbánat 2013-08-27 11:59:52
Újratemették a Batthyány-család több tagját Polgárdiban
2013. 08. 26. 12:56 -
·
Katonai tiszteletadás mellett temették újra a Batthyány-család több tagját, valamint ifj. Andrássy Gyulát, Andrássy Ilonát és Károlyi Zsuzsannát szombaton a Fejér megyei Polgárdiban.

ij. Gróf Andrássy GyulaPolgárdi kegyurai és családjuk újratemetését a leszármazottak, a helyi önkormányzat és a római katolikus egyházközség szervezte.

Barta Tibor plébános az MTI-nek elmondta: két oka volt az újratemetésnek. A városnak és az egyházközségnek több évfordulója van az idei évben (Polgárdi 150 éve nyerte el önállóságát, 555 éve van temploma a településnek és a mai templom alapjait 260 éve tették le), illetve a családtagok több helyszínen és esetenként szinte jeltelen sírokban nyugodtak eddig. A plébános hangsúlyozta: nem egyszeri alkalom volt a szombati, a jövőben szeretnék a Polgárdi történelmében fontos szerepet játszó család kapcsán a hagyományokat és a múltat feleleveníteni.

A szombat délutáni búcsúztatást követően a Mindenszentek-temetőkápolnában kialakított sírfülkében helyezték el a földi maradványokat. Újratemették Batthyány Gézát (1838–1900) Sopron megye egykori alispánját; Batthyány Emanuellát (1837–1922), Batthyány Lajos első magyar miniszterelnök lányát; ifj. Batthyány Gézát (1861–1891), a Képzőművészeti Társaság választmányának tagját; Batthyány Lajost (1860–1951), Győr megye és város egykori főispánját, fiumei kormányzót, Győr országgyűlési képviselőjét, császári és királyi kamarást, a Magyar Vöröskereszt egykori elnökét; Andrássy Ilonát (1858–1952), Andrássy Gyula miniszterelnök lányát; Batthyány Gyula (1887–1959) festőt; Károlyi Zsuzsannát, az első magyar köztársasági elnök, Károlyi Mihály testvérét; Batthyány Bálint (1916–1962) egykori 56-os elítéltet, valamint ifj. Andrássy Gyula (1860–1929) egykori belügyminisztert, országgyűlési képviselőt, az Osztrák–Magyar Monarchia volt külügyminiszterét.

MTI/Magyar Kurír
401   virius 2013-08-24 14:11:03
És íme: Orseolo Péter - aki az operában szerelmet vall és mérget ád Crescimirának...
400   virius 2013-08-24 13:43:54
III. Krešimir - vagyis Crescimira apja...
399   Búbánat 2013-02-05 00:07:24
III. Richárd néhai angol király földi maradványait találták meg Leicester egyik autóparkolójának betonja alatt
398   Városszéli Anasztázia grófnő • előzmény396 2012-10-04 14:42:42
Bizony...
397   virius 2012-10-04 13:49:57
De nem tudom megállni, hogy ne említsem meg Karinthy Frigyest, aki az "Így írtok ti"-ben zseniálisan parodizálta Herczeg Ferenc "Árva László" c. dármáját. (Vö.: Nem leszünk mi hű kutyái...) A paródia címe: "Peches László", és remekül asszociál a "Hunyadi János" keserűvízre, továbbá idéz Arany Hunyadi-balladaköréből, sőt egy helyen Petőfi: A király esküje c. verséből is. :-)
396   tiramisu • előzmény395 2012-10-02 21:01:34
Köszönöm,jó ez a Mikszáth .... -:-)
395   zalbarna • előzmény394 2012-10-02 20:35:43
Van kéznél egy jó mesélő..:)

" De egy elég lett volna az egész városnak. Kettőt nem bírt ki. Minélfogva nagy rivalizálás, úgyszólván örök háború dúlt a »Kelempász madár« és a »Fekete bivaly« közt. Ezúttal a Bivaly kerekedett felül, de nagyon. Annak a korcsmárosa volt a »három szemű« Wolfgang, aki a Hunyadi László lefejeztetésekor ott állott a bámész csőcselék között, s mikor a hóhér negyedszer is suhintott a pallosával, odarohant hozzá s úgy teremtette pofon, hogy annak az egyik szeme menten kiugrott. Azóta népszerű lett a budai nép előtt, és a közvélemény a két szeméhez titulusul odaragasztotta a hóhér kiütött szemét, nevezvén őt
háromszemű Wolfgangnak. "

Mikszáth: A szelistyei asszonyok (részlet)

394   tiramisu • előzmény392 2012-10-02 20:26:56
Nem tudom! Ezt meséld el kérlek! Halljuk, hogy tudja, aki tudatlan!
393   miketyson • előzmény392 2012-10-02 17:44:41
nem tudtam, de megnéztem
392   zalbarna • előzmény391 2012-10-02 17:17:34
És azt ki tudja, ki volt Háromszemű Wolfgang és hogy kapcsolódik Hunyadi Lászlóhoz ??
391   tiramisu • előzmény390 2012-10-02 17:04:08
Képzeld, mi még tanultuk is, pontosan úgy ahogy itt leírtad, illetve másoltad! Az általános iskolában és a gimnáziumban is!
Igaz, hogy ez az időszak nem a Rákosi-időkre esett, hanem későbbre, amikor már a szocializmust építettük! :-) Te is tetted, akaratodon kívűl.
Egyébként minden tanuló gyermeket érdekelt, hogy miért kellett Hunyadi Lászlónak meghalnia és azt a tanárnénik és tanárbácsik el ismesélték!És örültünk, hogy öccse lett Mátyás királyunk mindenki kívülről fújta !
Végtelenül unalmas már ez a -kommunista évtizedek- szöveg , főleg a Hunyadiakkal kapcsolatosan, hogy kerül a csizma az asztalra?
Gondolod, hogy a Hunyadi família jó néven venné ezt a megjegyzést? Róluk beszéljünk direktben, mert már szörnyen unom!
390   virius 2012-10-02 16:24:30
A Hunyadi-premier aktuálissá teszi László életrajzát, hátha valaki nem ismeri...


Hunyadi László életének felidézését egy gyertyagyújtás mellett ajánlom mindenkinek, hisz a kommunista évtizedekben alig-alig hallhattunk Mátyás király testvérének tragikus életútjáról.
Hunyadi László (1431 - Buda, 1457. március 16.) Hunyadi János és Szilágyi Erzsébet elsőszülött fia.



Élete: Hunyadi László 1431-ben született, Hunyadi János és Szilágyi Erzsébet első gyermeke, Mátyás király bátyja. Erdélyben nőtt fel, hiszen itt volt a Hunyadiak birtokainak nagy része. Tanítását egyik hívükre, Vitéz János váradi érsekre bízták, az akkoriban elterjedt humanista elvek szerint. Ezzel egyidejűleg László elsajátította a harcászati ismereteket, gyakran apja mellett volt a hadjáratokon. Ő maga is számos csatában kitűnt és fontos tisztségeket töltött be. 1453-tól pozsonyi gróf, majd horvát-szlavón bán és temesi ispán lett. Később több hadjáratot vezetett a felvidékre. Ekkorra a Hunyadiak már az ország legbefolyásosabb vezetői közé tartoztak.
Hunyadi János fényes nándorfehérvári győzelme és hősi halála után 1456-ban, az idősebbik fia, László került a Hunyadi család és párt élére, ezzel együtt nagy politikai erőt képviselt és a nép körében is közkedvelt volt. Hunyadi László jegyese Garai nádor lánya, Mária volt, és számos támogatóval rendelkezett elsősorban a köznemesség soraiból. Az uralkodó, V. László király biztosította Hunyadit, hogy mellettük áll de ez nem tartott sokáig, mivel Hunyadi László nem akart lemondani jelentős hatalmáról és a birtokukban lévő várakról, amiket a király és az őt irányító főúri liga követelt. Közben a főurak, elsősorban az V. László< /a> királyt befolyásoló Cillei Ulrik és a Hunyadiak között egyre inkább elmélyedt az ellentét. Cillei szervezkedését Hunyadi László ellen leleplezték, később egy tisztázatlan vita során Hunyadi és hívei meggyilkolták Cillei Ulrikot. V. László király esküvel büntetlenséget ígért és Lászlónak adta atyja minden tisztségét. Ezután azonban az uralkodó mégis megszegte esküjét, Budára rendelte Hunyadi Lászlót és öccsét, Mátyást valamint néhány hívüket, és börtönbe vetette őket. Az események hatására a Hunyadi párt - Szilágyi Erzsébet és testvére Mihály vezetésével - polgárháborús helyzetet teremtett.
A királyi tanács minden törvényes formaságot mellőzve rövidesen kimondta, hogy Lászlót fővesztésre ítéli gyilkosság és felségárulás miatt. 1457. március 16-án Budán, a Szent György téren Hunyadi Lászlót lefejezték.


Emléktáblája a Magyar Nemzeti Galéria falán található. A táblához közeli helyen állt a vérpad, ahol 1457. március 16-án lefejezték. (Budapest, I. kerület Szent György tér 2.)

A legenda szerint a hóhér háromszor sújtott le az áldozatra, aki még ezután is élt. Az akkori törvények szerint ilyen esetben a királynak kegyelmet kellett volna adnia, ezt azonban nem tette meg, és a bakó végül már nem hibázott. Ez is azt mutatja, hogy a kortársak és a későbbi korok is mennyire alávaló és igazságtalan tettnek tartották a magyar történelem e fájdalmas eseményét. Nem sokkal később, 1458-ban Má tyás király kihantoltatta, és ünnepélyesen Gyulafehérvárott, apjuk mellett helyezte örök nyugalomra fivérét.

Emlékezete

Hunyadi László tragikus sorsa mindig is közismert volt és megrendülést váltott ki. Számos művész merített a történtéből. Legismertebb feldolgozása Erkel Ferenc Hunyadi László című operája 1844-ből, amely a magyar zenetörténet jelentős darabja.
A magyar festészetben is megörökítették Hunyadi László történetét, Benczúr Gyula: Hunyadi László búcsúja és Madarász Viktor: Hunyadi László a ravatalon című híres munkái a Magyar Nemzeti Galériában találhatók. Emlékét őrzi továbbá Petőfi: A király esküje című balladája 1848-ból. Átvitt értelemben nemzetünk elnyomás elleni küzdelmének végzetes és egyben hősies jelképévé vált. Halálának 550. évfordulóján emléktáblát avatták a budai várban, kivégzésének helyszínén.
389   Haandel • előzmény388 2012-09-16 08:58:17
Ld. → 33 languages → Hungarian
388   Haandel 2012-09-15 08:59:33
TED Talks
Hans Rosling: Asia's rise -- how and when
  
Műsorajánló
Mai ajánlat:
17:00 : Budapest
Szent István Bazilika

Virágh András (orgona)

18:00 : Budapest
Zeneakadémia, X. terem

Monostori Gábor és Botvay Károly tanítványai
Házimuzsika a Zeneakadémián

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Doktorandusz koncertek 3.
J.S. BACH: 1. (d-moll) francia szvit, BWV 812
Simon Dorottya (zongora)
LISZT: Der du von dem Himmel bist (1. változat)
LISZT: Vergiftet sind meine Lieder
LISZT: Ihr Glocken von Marling
MIHALOVICH: Bitte
MIHALOVICH: Im Herzen Trüb und traurig
VÉGH: Mädchenlied
KORBAY: Loch Ness
Staszny Zsófia (ének), Szabó Ferenc János (zongora)
R. STRAUSS: Esz-dúr hegedű-zongora szonáta, op.18. (fuvola-zongoraátirat)
Bán Máté (fuvola), Varga Máté (zongora)
RACHMANINOV: Moments Musicaux op. 16 – 3. Andante cantabile, 4. Presto, 5. Adagio sostenuto, 6. Maestoso
Varga Gergő Zoltán (zongora)

19:00 : Budapest
Erkel Színház

LEONCAVALLO: Bohémek
Koncertszerű előadás

19:30 : Budapest
BMC, Koncertterem

Rohmann Ditta (cselló)
UMZE Kamaraegyüttes
Vezényel: Hollókői Huba
"Az erő legyen veled! - A zene titkos ereje"
GABRIEL MALANCIOIU: The Hidden Harmony – magyarországi bemutató
SEREI ZSOLT: L'ombre sur les structures pliées – Hommage a Pierre Boulez
LOTTA WENNÄKOSKI: Nosztalgiaim – magyarországi bemutató
ESA-PEKKA-SALONEN: Mania for Cello and Ensemble – magyarországi bemutató
19:00 : Szekszárd
Babits Mihály Kulturális Központ

Operát az Operából! – Belföldi turné
PUCCINI: Tosca

19:00 : Szombathely
AGORA – Művelődési és Sportház

Moszkvai Patriarchátus Kórusa
A mai nap
történt:
1865 • Schubert "Befejezetlen" szimfóniájának bemutatója (Bécs)
született:
1749 • Domenico Cimarosa, zeneszerző († 1801)