vissza a cimoldalra
2018-12-14
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61406)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4125)
Társművészetek (1283)
Haladjunk tovább... (216)
Kedvenc előadók (2825)
Milyen zenét hallgatsz most? (25007)
Momus társalgó (6349)
Kedvenc felvételek (149)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2283)
Kedvenc művek (143)

Olvasói levelek (11296)
A csapos közbeszól (95)

Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3026)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1547)
Erkel Színház (9494)
Élő közvetítések (7598)
Callas (443)
Franz Schmidt (3242)
Szkrjabin (539)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (1192)
Momus-játék (5563)
Operett, mint színpadi műfaj (3778)
Jonas Kaufmann (2313)
Pantheon (2285)
Karmesterekről, karmesterségről-"úgy általában" (635)
Polgár László (267)
Abbado – az ember (153)
Franz Schubert (309)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Fórum - Joan Sutherland - La Stupenda (Búbánat, 2008-07-09 10:16:02)

   
112   Búbánat 2018-11-07 13:29:40

Egy operadíva visszavonul

  • Kurír - esti kiadás, 1991. január 29.

Joan Sutherland, a világhírű szopránénekesnő szülőhazájában, Ausztráliában, a Sydney Opera House színpadán A hugenották című Meyerbeer-opera Valois Margitjaként búcsúzott el a színpadtól.
Egy világsztár, akit mi itt, Budapesten, személyesen sosem hallhattunk... egy olyan opera női főszerepében, amely nálunk legutóbb 1931. november 12-én szerepelt a mi Operaházunk játékrendjén; olyan dalműben, amelyet tehát színpadról csak a legöregebb hazai operalátogatók ismerhetnek „személyesen”.

Joan Sutherland persze „ismeretlen ismerősünk” évtizedek óta, a hanglemez, a rádió, a televízió jóvoltából.
Érdekes volna most fölidézni annak az 1926- ban született sydneyi leánynak gyerek- és kamaszkorát, aki a második világháború éveiben igen-igen távol minden harctól, biztonságban készül arra, hogy - jó titkárnő legyen belőle... El is kezdi ezt a „prózai” pályát, ám közben föltámad benne az éneklési kedv; tanulni kezd. Kétszer díjat is nyer, így debütál 1947-ben, huszonegy esztendősen a Didó és Aeneas című Purcell-opera egy hangversenyszerű előadásán.
A londoni Covent Gardenban 1952-ben mutatkozik be A varázsfuvola Első Hölgyeként. Figyelemre méltó, hogy ezt két olyan, egymástól merőben különböző Verdi-szerep követi, mint a Rigoletto Gildája és Az álarcosbál Ameliája. Joan Sutherland többoldalúsága már akkor kiviláglott. Énekli a Figaro házassága grófnéját, A bűvös vadász Agátáját, a Mesterdalnokok Éváját, és „előrelép” A varázsfuvolában Paminává.

Világsztárrá 1958-ban, harminckét évesen, a Lammermoori Luciával válik. Ekkor már a felesége Richard Bonynge-nak, a jeles karmesternek. „Új bel canto-csillag született” - írják róla.
Azóta is mindvégig tartotta ezt a rangját, Maria Callas és Renata Tebaldi mellett és - ellenére. Anélkül, hogy bármelyikük ellenfele kívánt volna lenni. Ma is, visszavonulása után, nagy tisztelője Montserrat Caballénak.

„La stupenda” - a bámulatos, az elbűvölő díszítő jelzőket kapja az olasz kritikától, miután Itáliában az Alcina című Händel-operával, tehát nem is valamilyen „slágerszereppel”,1960-ban bemutatkozott. Egy évvel később Luciájával hódítja meg a milánói Scala közönségét.

Joan Sutherland és férje hívta meg 1965-ben az akkor harmincéves Luciano Pavarottit tenorpartnerül egy nagy ausztráliai turnéra. Mind a kettejüknek igen tetszett az akkor még pályafutása elején álló énekes hangja és - magas termete... A nem éppen alacsonyra nőtt énekesnő ügyelt arra, hogy illúziót keltő tenoristák szólaljanak meg mellette a színpadon. Luciano Pavarotti világkarrierje, mondhatni, ezzel az ausztráliai turnéval, Az alvajáró című Bellini-operával, Donizetti Szerelmi bájitalával és Luciájával, a Traviatával, Rossini Semiramisával, a Fausttal és az Anyeginnal akkor indult el igazán. Joan Sutherland és az olasz tenorista később is énekelt együtt Az ezred lányában is, A trubadúrban is.

„Kezdő énekesnő koromban - mondotta egyszer Sutherland - általában hajón utaztam. Genovából például több mint egy hétig tartott az út Amerikába. A repülőgépek korában is igyekeztem ezt a ritmust követni”...
Tudta, hogy a gyors és gyakori ide-oda repülés mennyi erejét pusztítja el az énekesnek, ő óvatos volt. így tudta megőrizni - bámulatos technikával - hangjának szépségét, színét, biztos magasságát - nagymamakoráig... Hiszen hatvannégy éves fejjel ugyanúgy énekelt, mint évtizedekkel azelőtt.
 

Több mint harminc teljes operát rögzítettek vele hanglemezre. Szereti azokat a felvételeit, amelyek egy-egy „élő” előadásáról készültek, a közönség reagálásával. Férje, Richard Bonynge 1976 óta a sydneyi operaház igazgatója. Van egy fiuk, az 1956-ban született Adam Carl. „Őszintén szólva nemigen muzikális” - jegyzik meg róla a szülei...

D.L. (Dalos László)/

111   telramund 2018-10-12 10:21:30

Lehet ,hogy a Székely Bertalan teremben nem voltak sokan-a magyar énekesek már akkor is tökéletesek voltak,mint manapság és úgy érezhették nincs mit kérdezni vagy tanulni.Azonban a nagy büfében rendezett beszélgetésen egy tűt nem lehett leejteni.Igaz ott az  amatőrök(legyen rajongók) voltak igen nagy számban.Abban az időben talán Bécset leszámítva a rajongók még szelídebbek voltak,kevésbé harsányak (erőszakosak),mint napjainkban.

110   Búbánat • előzmény0 2018-10-12 07:55:08

Fáy Miklós: Démdzsón

  • Mozgó Világ, 1996., 8. szám

No jó. Meleg van, volt, lesz. Harmincöt fok az Operaház Székely Bertalan Termében, plusz még a tévé a lámpákkal. Az is igaz, hogy nem volt nagy hírverés a dolog körül. Mégis azt hittem, hogy aki csak él, mozog, valamicskét is érdeklődik az operaéneklés és -játszás iránt, mind ott lesz, egymás sarkát taposva június első hetében, hogy lássa az élő legendát, a század egyik legnagyobb énekesét, Dame Joan Sutherlandet és kapcsolt részét: férjét, a vitatott karmestert, Richard Bonynge-ot.
Megdöbbentően nagy volt a nyugalom. Rajongó egy szál se. Énekes egy-kettő. Újságíró csak tévedésből. Ami a legmeglepőbb: a kurzus passzív hallgatói is otthon maradtak. Megsértődtek. Előzőleg ugyanis huszonkét énekesből kiválasztottak tizenkettőt, akivel alaposabban, napról napra kívántak foglalkozni, egy héten át, a többi, a rostáról kihullottak pedig engedélyt kaptak, hogy látogassák a kurzust. Nem jöttek - ők tudják, miért. Pedig a dolog rengeteg szempontból volt érdekes. Egyrészt látni, hallani lehetett a hazai huszonéves énekesek és növendékek legtehetségesebbjeit. Másrészt meg lehetett tudni, hogy a világszínvonal, a vitathatatlan világszínvonal milyennek látja az oktatást.

Nem lesújtó a helyzet, igaz, hogy Sutherland és Bonynge technikai kérdésekkel szándékosan nem foglalkozott, nem akarta megzavarni a növendékeket, aztán itt hagyni őket kétségek között. Egyszeregyszer azért akadtak vidám pillanatok. Richard Bonynge például a gúny, rosszindulat árnyéka nélkül, őszinte érdeklődéssel kérdezte meg az egyik növendéktől: Önnek nem mutatta meg a tanára, hogy hogyan kell trillát énekelni?

A dolog természetesen és óhatatlanul kritikája volt az egész honi operajátszásnak, hiszen a növendékek gyakran követtek el olyan hibákat, amelyeket a nagyok, az operaházi tagok is. Olyan, látszólag másodlagos jelentőségű hiányosságok ezek, amelyek az itt élőknek talán föl sem tűnnek, a Mozart-recitativók hibás éneklése, az elképesztő szövegejtés olaszul és franciául, mégis emiatt érzi az ember úgy magát az Operában, mintha a balaton-szekszárdi kultúrotthon műkedvelő előadásait látogatná. És persze mindemellett ott van a legfontosabb, maga a házaspár, és amit ők gondolnak a zenéről, az operáról, az operai hősökről, egy-egy áriáról.

Let the bright Seraphim. Vajon mit gondolhat Sutherland a fiatalságról? Volt neki egyáltalán fiatalsága, vagy az élet szép lassan elcsordogált szerepről szerepre, ő pedig folyamatosan a csúcson, folyamatosan kitűnő állapotban, kifogástalanul énekelt? Valami hangi ifjúkora vitathatatlanul volt.

A válogatott árialemezt hallgatva könnyű kiválasztani a legkorábbi felvételeket. 1960-ban megjelent első árialemezéről való Händel Sámson című oratóriumából a Let the bright Seraphim. Ugyanaz a hang, mint amivel a későbbi lemezeket készíti, csak még világosabb egy árnyalattal. Ragyog, ahogyan a szeráfnak kell, fényesebb, vakítóbb a trombita hangjánál, mégsem fémesen kemény, mint a háttérben masszívan pötyögő csembaló. Az, hogy elképesztő, igazán gyöngécske szó ide. Ilyen egyszerűen nincs, nem hiszek a fülemnek, nem hiszek a lemeznek. Ez a fiatalság? Amikor az ember a lehetetlent csinálja meg könnyedén, ösztönösen, gondolkodás nélkül? Nem, ez csak az ő fiatalsága. Az igazi fiatalság az, akik a kurzuson részt vettek, sokat akarnak, de nem nagyon tudják még, magabízók, és egyetlen pillanat alatt depresszióba esnek, vagy agresszívak lesznek.
A házaspár csodálatos. Igen, amikor még távol voltak, gyanúsak voltak. Másnak is, mindenkinek. Bonynge, nem kétséges, közel sem olyan jó karmester, mint amilyen énekes a felesége. Viszont nagy tudású muzsikus. És még ma is jóképű férfi. Sutherland elementáris tehetség, és csúnya nő. Ma már nem csúnya, most érte utol a korát, amilyennek mindig lennie kellett volna. Most csupán egy óriás termetű, kedves, idős asszony. Fiatalon bántó volt az arca, a hatalmas állkapcsa, a félénksége. Kézenfekvő volt a következtetés: a jóvágású, érvényesülésre vágyó férfi elvette a kevéssé csodálatos testben élő csodálatos hangot, és Bonynge vezényelhetett, neve közismert lett. Valamit valamiért.
Air des clochettes. Ugyanarról a legelső lemezről való a Csengettyűária a Lakméból. Nem valami elmés mű, arra való, hogy az énekesnő dicsekedhessen a magasságaival, és Sutherlandnek van mivel dicsekednie. Az ária záróhangja kicsit talán kemény, mégis azt hiszem, hogy ebből az áriából azóta sem készítettek jobb felvételt. Dame Joan azonban még itt sem primadonna. Énekesnő, koloratúrszoprán, semmi több. Ahhoz, hogy igazán naggyá váljon, kellett még valami. És kellett a férje, aki egyengette neki az utat.  

A pletyka közelről vagy legalább közelebbről nézve égbekiáltó ostobaság. Nem csak azért, mert Bonynge-ot hallgatva az ember rájön, mennyi mindent tud ez a férfi a zenéről, hogy kettőjük kapcsolata Dame Joan számára épp annyira hasznos lehetett, mint a karmesternek, és hogy nem is vitás, stílusra, elméletre, talán még a művekre is a férj tanította a feleséget. Másfelől pedig ennyire harmonikus házaspárt ritkán látni. Hallgatják a zenét, egyszerre mozdulnak, egyszerre pillantanak a másikra, ugyanazt gondolják, ugyanazt mondják. Csodálatosak. Elmosolyodik, aki meglátja őket. Látszik, de mondják is, hogy nehezen bírják a másik nélkül. Ezt a két embert egymásnak teremtették. Nem azért, mert egyformák, hanem azért, mert különböznek. Kiegészítik egymást.
Dame Joan ösztönös. Mindent tud az éneklésről, mondaná az ember, ha a tud szó lenne itt a megfelelő. Mindent érez. Nehezen szólal meg, és akkor is azt mondja: aki ezt nem érzi, annak nem lehet elmagyarázni. Meg tudná mutatni, de nem teszi. Visszavonult a közszerepléstől, és annyira nem énekel a nyilvánosság előtt, hogy itt sem hajlandó. Odamegy az egyik tanítványhoz, hogy megtapintsa a törzsét, megnézze, rendben van-e a támasz. Nincs egészen rendben. Azt mondja neki, most maga nézze meg az enyémet. Nem énekelek már, de ha énekelnék, ennyire lenne feszes a testet körülvevő izomzat.
La fiile du regiment Az ária Az ezred lányából már a hangrögzítés egyik fénykorát idézi. A Decca talált magának egy újabb énekesi párost, akikkel nemcsak lehetett lemezeket készíteni, mert el tudtak énekelni bármit, de érdemes is volt, mert a közönséget is érdekelték. A páros nőtagja volt Sutherland, a férfi Luciano Pavarotti, melléjük kötelező elem volt a karmester Bonynge. Pavarotti ma sem csinál titkot abból, hogy technikailag mennyit tanult Sutherlandtől, hogy hányszor fordult elő velük, amint egymást, pontosabban egymáson a támaszt, a rekeszizmot tapogatták, amikor belépett a férj, és magyarázkodhattak: nincs köztünk semmi, csak énekelünk. Az ezred lánya miatt egyébként sokat támadták Dame Joant. Nemcsak azért, mert bizonyos fokig hálátlan szerep, a közönség, ha hallott egyáltalán erről az operáról, csak annyit tud, hogy ez az, ahol a tenor a kilenc magas cét énekli. De mi értelme annak, mondták, hogy bolondot csináljon magából, nevettesse a közönséget, amikor neki nem ez a dolga, ő primadonna, akit csodálni kell. Sutherlandnek azonban éppen ez volt az egyik titka: nem volt hajlandó a színpadon kívül játszani. Saját magán pedig mindig tudott nevetni.
Nem énekel már. Egyszer mégis kivételt tett, és énekelt. Amikor kiderült, hogy az egyik növendéknek aznap van a születésnapja, Dame Joan is csatlakozott a Happy birthdayt kántálókhoz. (Legalább elmesélhetem majd életem alkonyán, hogy hallottam élőben Sutherlandet. Na és mit énekelt? A Happy birthdayt.)

Richard Bonynge viszont csöppet sem ösztönös. Ha lehet különbséget tenni, nem is igazán muzikális, inkább zeneértő, aki gyakorlati zenéléssel is foglalkozik. Tud mindent az éneklésről, és amit hall, el tudja mondani. Nemcsak angolul, de olaszul vagy franciául is. Régen volt énekesek ősrégi emlékirataira hivatkozik, hogy abban mit mondtak, hogyan kell énekelni egy Rossini-ária kadenciáit. Egy hibán tudtam csak rajtakapni, Gluck Orfeuszában az első felvonás végi bravúráriára azt mondta, hogy nem Gluck, hanem Bertoni szerzeménye. Azelőtt ez általános vélemény volt, mostanában viszont fordítva tartják, a két szerző közül nem Gluck, hanem Bertoni csórta el a másiktól az áriát. Biztos, hogy Bonynge nem nagy zenész, az is lehet, hogy nem jelentős karmester, de tud valamit, ami számomra a zenélésben a legfontosabb: kommunikálásra használja a kottában leírtakat. És szerencsés esetben meg is tudja fordítani a dolgot, másokat is rá tud venni, hogy kommunikáljanak a zenével. Kétszer vagy háromszor lehetett tapasztalni, és kellett hozzá megfelelő növendék is, de megtörtént. Valaki elénekelt egy áriát, nem rosszul, nem is jól, pontosan és sehogyan sem. Bonynge nem mondott neki semmit, csak odament hozzá, és vezényelni kezdett neki. Az ária pedig megszólalt, értelmes lett, szólt valamiről. Nem mindig jött be Bonynge-nak a dolog, de ha igen, az egészen különleges élmény volt. Semmi mérhető nem változott, csak a lényeg.

Voltak persze mániáik is, olyan megjegyzések, amelyek nem tűntek indokoltnak, vagy legalábbis különleges kérések voltak, mégis újra meg újra elmondták. Az egyik ilyen volt, hogy a növendék ne nyissa túl nagyra a száját éneklés közben. Az ember ösztönszerűleg tiltakozna: ha nem nyitja ki rendesen a száját az énekes, akkor nem lehet hallani, belészorul a hang, ha nem artikulál rendesen, akkor nem érteni a szöveget, az egész dolog pedig jelentéktelen és mellékes. De soha nem lehet tudni. Volt olyan, aki sokkalta jobban énekelt azután, hogy kevesebbet tátogott. Volt, aki ettől semmit sem változott. Volt, aki meg is sértődött miatta. „Ekkora állkapoccsal könnyen beszél” - mormogta magában.
Vilja Az igazsághoz tartozik, hogy Sutherland szövegmondása semmiképpen sem példás. A lemezen rajta van A víg özvegyből a Vilja-dal. Eltartott egy ideig, amíg rájöttem, hogy milyen nyelven énekli. Angolul. Mentegetni, gondolom, nem kell őt, az ember azonban elgondolkozik azon, hogy vajon  miért nem tartotta annyira fontosnak a tiszta szövegejtést, mint a tiszta éneklést. A választ ugyan nem tudom, de azt elképzelhetőnek tartom, hogy annyi ostoba cselekményű operát játszott el, hogy hozzászokott: nem az a lényeg, amit mond, hanem amit énekel.
Egyszerű emberek ezek, Dame Joan és maestro Bonynge. Szép a ruhatáruk, Sutherland olyan briliánsgyűrűt visel, hogy megvehetné belőle az egész Operaházat, a lábán viszont tízforintos Scholl tyúkszemirtót hord. Nem kimondottan primadonna-módi. Egyszerű, csodálatos asszony.

Egy kép, amit soha nem fogok elfelejteni: a kurzus végén, a gálakoncert után fogadás és fényképezés a szomszédos étteremben. Az egyik fiatal énekes elcsámborgott közben, késve érkezett át a színházból. Ahogy az étterem felé ment, ott látta Dame Joan Sutherlandet, a világ egyik legnagyobb operaénekesét. Kint állt az ajtóban, és két kézzel integetett neki. Siessen, siessen, mert a végén még lekési a fényképezést.
Nuns ’ chorus Tényleg távol van tőlük minden magamutogatás, minden csillogás, ami kisebb kaliberű énekesnél akár fogyatékosság is lehet, kell, hogy csillogni akarjon, kell, hogy vállalja azt, ami nehéz, kockázatos. Sutherland esetében azonban minden ilyesmi nevetséges lenne. A legkockázatosabb szerepeket énekelte egész életében. Az ember azt hinné, talán nem is tud mást, hogy csak akkor jó, ha nehéz a szerep, ő pedig legyőzi a nehézséget, közben pedig a hallgató talán nem veszi észre, hogy, tegyük föl, üres az éneklése. Nem így van.

A lemezen rajta van Strauss Casanova című operettjéből az Apácák kórusa. Szép dallam, de semmi több, nem nehéz elénekelni, a zene sem különösebben igényes. Dame Joan előadásában azonban megindító, szép muzsika. Ezért is került az albumra. Meg azért, hogy bizonyítsa, ez a nő bármit el tudott énekelni, minden nyersanyagból művészetet hozott létre. Nagy énekes.

Mit mondjak még? A gálakoncerten a műsorvezető azt mondta: ahogy rájuk nézek, még most sem tudom elhinni, hogy itt vannak. Azért is írtam le mindezt, hogy legyen majd nekem is bizonyítékom: itt voltak.
A történethez azonban hozzátartozik egy szomorkás epilógus. Egy héttel a kurzus után volt a Zeneakadémia kistermében az operatanszakosok záróvizsgája. Vizsgáztak olyanok is, akik ott voltak a kurzuson. Ott voltak, mert láttam őket. De hallani nem lehetett. Éppen olyan rosszul énekeltek, mint azelőtt. Elkövették mindazt a hibát, amelyektől óvták őket, akinek nem lett volna szabad akkorára nyitnia a száját, most rendületlenül tátogott, akinek kiejtését igazították helyre, most újra keményen mondta az olasz szavakat.
Pedig itt voltak.

Joan Sutherland’s - Greatest Hits. Decca, 1989.

109   Búbánat 2018-09-29 11:08:26

Joan Sutherland & Richard Bonynge Bel Canto Award

108   Búbánat 2018-07-25 18:41:09

Joan Sutherland: The Art of the Prima Donna

  • Artaxerxes, ~, The Soldier tir'd of War's Alarms
  • Samson, Let the bright Seraphim
  • Norma, ~, Sediziose voci
  • Norma, ~, Casta diva
  • Norma, ~, Fine al rito
  • Norma, ~, Ah! bello a me ritorna
  • (I) Puritani, Son vergin vezzosa
  • (La) Sonnambula, ~, Care compagne
  • (La) Sonnambula, ~, A te, diletta tenera madre
  • (La) Sonnambula, ~, Come per me sereno
  • (La) Sonnambula, ~, Sovra il sen
  • Semiramide, ~, Bel raggio lusinghier
  • Semiramide, ~, Dolce pensiero
  • Semiramide, ~, Mitrane! E che rechi?
  • Faust, ~, O Dieu! que de bijoux!
  • Faust, ~, Ah! je ris (Jewel Song)
  • Roméo et Juliette, 'Romeo and Juliet', Je veux vivre (Waltz)
  • Otello, ~, Mia madre aveva
  • Otello, ~, Piangea cantando (Willow Song)
  • (La) traviata, ~, È strano! È strano!
  • (La) traviata, ~, Ah, fors'è lui
  • (La) traviata, ~, Follie! Sempre libera
  • Rigoletto, ~, Gualtier Maldè
  • Rigoletto, ~, Caro nome
  • (Die) Entführung aus dem Serail, '(The) Abduction from the Seraglio', Martern aller Arten
  • Hamlet, ~, A vos jeux (Mad Scene)
  • Lakmé, ~, Là-bas dans la forêt plus sombre
  • Lakmé, ~, Où va la jeune indoue (Bell Song)
  • (Les) Huguenots, ~, O beau pays de la Touraine
  • (Les) Huguenots, ~, Belle forêt
  • (Les) Huguenots, ~, Sombre chimère
  • (Les) Huguenots, ~, A cet mot seul s'anime

Ez a hatvanas évek elején készült LP újranyomva 2016-ban megjelent a komolyzenei lemezpiacon, a kereskedelemben itthon is már kapható: tegnap láttam a Rózsavölgyi Zeneműbolt kirakatában.

https://www.target.com/p/joan-sutherland-art-of-the-prima-donna-vinyl/-/A-51937468

https://www.gramophone.co.uk/review/joan-sutherland-the-art-of-the-prima-donna

 

 

 

107   Búbánat 2017-12-20 09:53:39

Luciano Pavarotti and Joan Sutherland starring in the Metropolitan Opera's 'I Puritani' photographed on February 25, 1975.

106   Búbánat 2017-11-25 12:04:12

A Bartók Rádió közvetíti ma este

19.00 – 21.00 A New York-i Metropolitan Operaház archívumából - V/4. rész

Donizetti: Az ezred lánya

Kétfelvonásos vígopera

Szövegét Jules Henri Vernoy de Saint-Georges és Jean François Alfred Bayard írta

Vezényel: Richard Bonynge

Km. a New York-i Metropolitan Operaház Ének- és Zenekara

Szereposztás:

Marie, fiatal markotányosnő - Joan Sutherland (szoprán),

Tonio, fiatal tiroli - Luciano Pavarotti (tenor),

Berkenfield grófnő - Regina Resnik (mezzo szoprán),

Sulpice őrmester - Fernando Corena (basszus),

Hortensius, udvarmester - Andrea Velis (basszus),

Káplár - Andrij Dobriansky (basszus),

Crakentorp hercegnő - Jean Kraft (szoprán),

Paraszt - Charles Kuestner (tenor)

(1973. január 6.)

105   Búbánat • előzmény104 2017-11-07 13:30:00

Joan Sutherland Conversation

104   Búbánat 2017-11-07 13:28:52

Dame Joan Alston SutherlandOMACDBE (7 November 1926 – 10 October 2010)

 Joan Sutherland in 1975

Joan Sutherland in 1975

103   Búbánat • előzmény102 2017-11-04 10:27:06

Számomra ez a kedvesebb felvétel a Beatrice di Tendából

Sutherland, Pavarotti – Bonynge

 

A tegnap belinkelt felvétel érdekessége, hogy élő előadás hangfelvételét rögzítették.

102   Búbánat 2017-11-03 22:05:47

philsoperaworld.music.blog/2017/10/06

Vincenzo Bellini: Beatrice di Tenda (1833)

Opera in two acts. Running Time 2 hours 12 minutes. Bellini’s penultimate opera, written between his masterpieces Norma and I Puritani, Beatrice is probably one of his three or four least known operas. It is a brutal story of spousal abuse, political power grabs, jealousy and murder. This recording as Joan Sutherland in the title role and a then twenty-something Raina Kabaivanska as Agnese. The featured image is an 1845 painting of Beatrice and Orombello by Palagio Palagi.

Beatrice di Tenda, Opera by Vincenzo Bellini Joan Sutherland (Beatrice) Giuseppe Campora (Orombello) Raina Kabaivanska ((Agnese) Dino Dondi (Filippo) Piero De Palma (Anichino) Walter Gullino (Rizzardo) La Scala Orchestra & Chorus Antonino Votto, Conductor Milano, 10.V.1961

101   Búbánat 2017-10-31 11:16:32

Ma van a reformáció emléknapja: az 500. évforduló

A Bartók Rádió ma esti műsora operafelvétel sugárzásával tiszteleg a történelem e jeles napjának emléke előtt:

19.00 Prológ
Meyerbeer: A hugenották

A mikrofonnál: László Ferenc

 Szerkesztő: Katona Márta
 

19.35 – 23.20 Meyerbeer: A hugenották

Ötfelvonásos opera

Szövegét - Eugene Scribe nyomán - Émile de Saint Armand Deschamps írta.

Vezényel: Richard Bonynge

Km. az Ambrosian Operakórus és az Új Philharmonia Zenekar

Szereposztás:

Marguerite de Valois - Joan Sutherland (szoprán),

Urbain, az apródja - Huguette Tourangeau (mezzoszoprán),

Két fiatal lány - Kiri Te Kanawa (szoprán) és Josephte Clément (mezzoszoprán),

Raoul de Nangis - Anastasios Vrenios (tenor),

Marcel, katona, Raoul szolgája - Nikola Gjuzelev (basszus),

Bois-Rosé, hugenotta katona; Tavannes és az egyik szerzetes - John Wakefield (tenor),

Saint Bris gróf - Gabriel Bacquier (bariton),

Valentine, a leánya, udvarhölgy  - Martina Arroyo (szoprán),

Nevers gróf - Dominic Cossa (bariton),

Cossé - Joseph Ward (tenor),

Thoré és Éjjeliőr - John Noble (basszus),

De Retz - Glynne Thomas (basszus),

Méru - John Gibbs (basszus),

Maurevert, tanácsos és egy szerzetes - Clifford Grand (basszus),

Leonard, Nevers grófjának inasa - Janet Coster (tenor),

Szerzetes - Alan Opie (bariton).

Ez az operafelvétel a mű legteljesebb stúdiófelvétele, ami lemezen a DECCA kiadó gondozásában jelent meg 1970-ben.

100   Búbánat • előzmény99 2017-09-12 10:56:59
"Bartók Rádió"
99   Búbánat 2017-09-12 10:56:38
A Bartók ma esti műsorsávjában hallhatjuk ezt a kiváló stúdiófelvételt, mely számomra „etalon” volt – és marad…:

19.00: Prológ

Donizetti: Lammermoori Lucia

A mikrofonnál: László Ferenc

Szerk.: Katona Márta

19.35-22.00 Donizetti: Lammermoori Lucia

Opera két felvonásban

Szövegét - Walter Scott The Bride of Lammermoor c. regénye nyomán - Salvatore Cammarano írta

Vezényel: Richard Bonynge

Km. a Londoni Covent Garden Operaház Énekkara (karig.: Douglas Robinson) és Szimfonikus Zenekara

Szereposztás:

Lucia - Joan Sutherland (szoprán)
Edgard - Luciano Pavarotti (tenor)
Enrico - Sherril Milnes (bariton)
Raimond - Nyikolaj Gyaurov (basszus)
Arthur - Ryland Davies (tenor),
Alisa - Huguette Tourangeau (mezzoszoprán)
Normann - Pier Francesco Poli (tenor)

98   Búbánat 2017-08-06 23:11:17
"A mai nap képe" - galéria

Joan Sutherland
97   Búbánat 2017-07-21 20:48:54

The Autobiography of Joan Sutherland: A Prima Donna's Progress

Joan Sutherland 1997-ben megjelentette önéletrajzát.
Szívesen venném, ha egy hazai kiadó fantáziát látva benne, megvásárolná a jogokat, lefordítatná és magyarul is megjelenne ez a bizonyára sokak érdeklődésére számot tartó kötet!
96   Búbánat 2017-07-21 19:54:02

A Dame To Remember

Dame Joan Sutherland Farewelled in Westminster Abbey

95   nickname 2017-07-21 13:56:00
Megnéztem-meghallgattam újra a Hugenották Ausztrál Opera DVD felvételének második felvonását. Több embertől hallottam kritizálni Sutherlandot, hogy itt már nem annyira jó, mint fénykorában, de hát nekem még most is, nem tudom hanyadszor újrahallagtva is az a véleményem, hogy Istenem, Valois Margitot a pálya végén, ennyi idősen, így elénekelni, utolsó szerepeként, hát le a kalappal előtte. Méltó búcsú egy szép pályától.
94   Búbánat 2016-11-25 10:24:56
Café Momus - Galéria – „A nap képe”
2016. november 25.

Joan Sutherland első előadásán a Metropolitanben

________________________________________
93   Búbánat • előzmény92 2016-09-29 10:26:18
Elírtam az évszámot: Richard Bonynge ma 86. éves!
92   Búbánat 2016-09-29 10:19:55
A Zeneakadémia honlapján olvastam, hogy a nemrég véget ért II. Marton Éva Nemzetközi Énekverseny zsűrijébe meghívást kapott Sir Richard Bonynge karmester, aki néhai felesége, Joan Sutherland emlékére 5.000 eurós különdíjat ajánlott fel.

Richard Bonynge ma ünnepli 76. születésnapját.
91   Búbánat • előzmény90 2016-08-13 17:41:47
Massenet: Esclarmonde - Voici le Divin Moment (Sutherland, Aragall)
Esclarmonde: Joan Sutherland
Ronald: Giacomo Aragall

Conductor: Richard Bonynge

Budapesti Hírlap, 1889. május 17.

„Massenet új operája Párisból e hó 14-kéről írja Ch. levelezőnk:

Az Opera Comique-ban ma, kedden este volt Massenet új operájának, az Esclarmonde-nak főpróbája, háromezer főnyi meghívott közönség előtt. Mint az már minden francia operaújdonságnál rendes: e művet is a reklám legendái előzték meg. A többi között sokszor megírták, hogy Massenet már évek óta fiókjában tartogatta Gramont és Blau librettóját, de nem fogott munkához, mert kereste az Esclarmonde ideálját, egy poétikus leánykát, a ki mintegy zenei modellje legyen. Sokáig kereste, míg végre egy házi hangversenyen énekelni hallott egy kis polgárleányt, Sanderson Szibillt. „Ez az én Esclarmonde-om“, mondá Massenet és a tündérkét azonnal a színpadi pályára csábította. — Az Esclarmonde különben szorosan véve nem opera, hanem zenei panoráma, tündérmesés motívumokkal. Uvertür nincs; a függöny három C-dúr akkord alatt emelkedik föl. Sok a szimfonikus rész, a díszletváltozásokat kísérni. A kidolgozás nagyon finom. Sok hosszú ária van, de régi modorú kettős és hármas nagyon kevés. Melódia még kevesebb. .Fantasztikus akkord-szövevény az egész, épp oly messze eső Mozarttól, mint Wagnertől. Vájjon lesz-e sikere most, mikor egész Paris a vastorony körül táncol? A cselekmény Bizáncban játszik, bizonyos Phorcas nevű császár idejében, a kiről különben semmi história nem tud. Ez a mindenható császár beleun az uralkodásba és hatalmát leánykájára, Esclarmonde-ra ruházza az alatt a föltétel alatt, hogy a kis császárnő élete huszadik évéig senkinek se mutassa az arcát, akkor pedig ahhoz az emberhez menjen férjhez, a ki a tornán győzni fog. Ha megszegi a föltételeket, elveszti trónját és el varázshatalmát. Esclarmonde szereti Roland francia lovagot. Tanácsot kér a — holdtól, mely a földre szállott. A szíves hold egy tündérszigetre csempészi Roland vitézt; Esclarmonde itt fölkeresi őt. De Franciaországot megtámadják a mórok. Roland az Esclarmonde-tól kapott bűvös karddal leveri valamennyit. A leánynak azonban mégis le kell mondani szíve szerelméről. Roland keresi a halált: vívni megy a tornára. De győz és Esclarmonde övé lesz. — Mindezekből látható, hogy az új opera elég romantikus. Különben hét képből áll. A díszletek, ruhák mind káprázatos fényűek. „
90   Búbánat 2016-08-13 12:51:48
104 évvel ezelőtt, ezen a napon hunyt el Jules Massenet
(1842.V.12. – 1912.VIII.13.)

Ma este a Bartók rádió is megemlékezik a kiváló francia zeneszerzőről, műsorára tűzve egy manapság ritkán játszott operája New York-i Metropolitan Operaház Archívumából válogatott előadásának hangfelvételét - címszerepben a legendás La Stupendával:

19.00 – 21.41 A Metropolitan Operaház Archívumából V/3. rész

Jules Massenet: Esclarmonde

Négyfelvonásos opera elő- és utójátékkal

(New York, 1976. december 11.)

Szövegét Alfred Blau és Louis-Ferdinand de Gramont írta

Vezényel: Richard Bonynge

Km. a New York-i Metropolitan Operaház Ének- és Zenekara

Szereposztás:

Esclarmonde, Bizánc császárnője - Joan Sutherland (szoprán)
Parseis, a testvére - Huguette Tourangeau (mezzoszoprán)
Phorcas császár, az apjuk - Clifford Grant (basszus)
Cléomer, a franciák királya - John Macurdy (basszus)
Blois püspöke - Louis Quilico (bariton)
Enéas, bizánci lovag, Parséis jegyese - John Carpenter (tenor)
Szaracén követ - Charles Anthony (bariton)
Roland - Giacomo Aragall (tenor)
A bizánci udvar hirdetője - Paul Franke (tenor)
89   Búbánat • előzmény88 2016-03-14 16:37:52
A Bellini és Donizetti ária korábbi előadásoknak a részletei- videobejátszások.
88   Búbánat 2016-03-14 16:33:49

Dame Joan Sutherland’s Farewell Gala - Sutherland, Horne, Pavarotti - Bonynge

2 DVD
- Arthaus

Recorded at the Royal Opera House Covent Garden, London, December 31, 1990

Johann Strauss: Die Fledermaus

Judith Howarth (Adele), Nancy Gustafson (Rosalinde), Jochen Kowalski (Prince
Orlofsky), Bonaventura Bottone (Alfredo), Louis Oley (Gabriel von Eisenstein),John Dobson
(Dr Blind), Anthony Michaels-More (Dr Falke), Eric Garrett (Colonel Frank)

A II. felvonás nagy báli képében az alábbi betétszámok hangzanak el:

Bellini: Casta Diva (from Norma)- Dame Joan Sutherland (soprano)

Cilea: È la solita storia 'Lamento di Federico' (from L'Arlesiana) - Luciano Pavarotti (tenor)

Donizetti: Il dolce suono mi colpì di sua voce! … Spargi d'amaro pianto (from Lucia di Lammermoor) - Dame Joan Sutherland (soprano)

Rossini: Serbami ognor (from Semiramide) - Dame Joan Sutherland (soprano), Marilyn Horne (soprano)

Saint-Saëns: Mon cœur s'ouvre à ta voix (from Samson et Dalila) - Marilyn Horne (soprano)

Verdi: Parigi, o cara (from La Traviata) - Dame Joan Sutherland (soprano), Luciano Pavarotti (tenor)

D'amor sull'ali rosee (from Il Trovatore) - Dame Joan Sutherland (soprano)

Bishop, H R: Home, Sweet Home - Dame Joan Sutherland (soprano)

Részlet a youtube-on:

DAME JOAN SUTHERLAND’S FAREWELL GALA - video
87   telramund 2015-11-07 11:53:53
Happy Birthday Joan Sutherland !

https://www.youtube.com/watch?v=CcZ3PWN6zNc
86   Búbánat • előzmény83 2015-11-07 11:15:25
Elírtam, helyesbítek: Joan Sutherland 1926-ban született, a mai napon. (Öt éve hunyt el.)
85   Búbánat • előzmény84 2015-11-07 11:11:12
Joan Sutherland - "Forest Bird Music" – Siegfried - Richard Wagner
84   Búbánat • előzmény83 2015-11-07 11:09:17
Joan Sutherland – „ Last Rose of Summer"


Richard Wagner

83   Búbánat 2015-11-07 11:07:27
Ma öt éve halt meg Joan Sutherland.

Emlékére három felvételét linkelem ide a YouTube-ról:

[url] https://www.youtube.com/watch?v=AnllJHwlmIU; Joan Sutherland – „ Last Rose of Summer"

Közzététel: 2015. aug. 21.

Joan Sutherland performs an irish song "Last Rose of Summer" (1963)

[url] https://www.youtube.com/watch?v=vcrvdasAfeM; Joan Sutherland; "Forest Bird Music"; Siegfried; Richard Wagner

Közzététel: 2015. jún. 20.

Joan Sutherland--Soprano--Forest Bird

Wolfgang Windgassen--Tenor--Siegfried
Gerhard Stolze--Tenor--Mime
Georg Solti--Conductor
Wiener Philharmoniker
1963



Joan Sutherland – Rossini: Semiramide (Semiramis)

Közzététel: 2015. jún. 6.

Joan Sutherland - Bel raggio lusinghier - Semiramide, 1960.
Chorus & Orchestra of the Royal Opera House, Covent Garden. Conducted by Francesco Molinari-Pradelli.


82   Búbánat • előzmény79 2015-07-29 16:44:31
Kezembe került az Operaélet 1995. szeptember-októberi száma, melyben Csák P. Judit interjúja olvasható a világhírű énekes-karmester házaspárral:
„Találkozás Joan Sutherlanddal és Richard Bonynge-gal” - idemásolom a beszélgetés teljes szövegét.

Joan Sutherland és férje Richard Bonynge karmester az OPERART Alapítvány és a Magyar Állami Operaház meghívására érkezett Magyarországra, a II. Nemzetközi Énekverseny zsürijébe. Diadalmas pályafutása során Sutherland soha sem volt vendége a budapesti Operaháznak. Erről szólva sajnálkozó mosollyal jegyezte meg, hogy legalább most, a zsűri elnökeként, „kipróbálhatja” ezt a színpadot, és gyönyörködhet a szép épületben. Az ausztrál operacsillag pályája a londoni Covent Gardenben kezdődött az ötvenes évek elején.

- Ma, amikor fiatal énekesek sokasága az Ön hozzáértésére, iránymutató értékítéletére építve indul el művészi útján, vajon hogyan emlékszik arra az első, londoni meghallgatásra, amikor az Ausztráliából érkezett fiatal énekesnő sorsa felett döntöttek egy hajdani zsűri szakemberei?

Sutherland: - Nem is egy, hanem három különböző meghallgatás döntötte el a művészi pályámat. És kezdetben nem is a Covent Gardenben énekeltem, hanem más helyeken, például a Wigmore Hallban. Voltaképpen a különböző zsűritagok, s a zenei intézmények szakemberei nem igazán tudták eldönteni, mit kezdjenek velem. Bizonytalan volt, hogy milyen szerepekre alkalmas a hangom: kezdetben koloratúráriákat, drámai Verdi-szerepeket, sőt Wagnert is énekeltem. Ez a bizonytalanság egészen addig tartott, amíg színpadra nem léptem A köpenyben, Puccini operájában, a College of Music Opera Schoolban. Akkor gondolták úgy, talán használható lennék súlyosabb drámai szerepekben a Covent Gardenben. De csak hét évvel később kaptam meg az első koloratúrszerepet, Gildát. Ezután a Hoffmann meséi következett, Olympia és Giulietta, később Olympia és Antonia, de arra csak jóval később került sor, hogy egyetlen estén elénekeljem Offenbach operájának mindhárom női szerepét.
Visszatérve a kérdésre: ma, amikor fiatal énekeseket hallgatok, nagyon is sokat gondolok a saját pályám kezdetére. Úgy gondolom, sokkal nehezebb manapság elkezdeni egy karriert, ezért nagyon együttérzek a fiatalokkal. Hiszen ahhoz, hogy egyáltalán meghallgassák őket, versenyre kell kelniük, és nagyon sok csapda vár rájuk, amíg majd fel tudják mérni, hogy milyen repertoárt énekeljenek.

Bonynge: - Nem vigyáznak eléggé a fiatal énekesekre, akiknek ez lenne a dolguk, ők pedig türelmetlenek. Gyakran korán énekelnek olyasmit, ami túl nehéz, ami rosszat tesz a még éretlen hangnak: Nabuccót, Lady Macbeth-et stb. Hét év tanulás nélkülözhetetlen ezen a pályán, ami után kezdetben Mozartot, Haydnt, Rossinit kellene énekelniük, s nem rögtön a drámai Verdi-szerepeket. Persze, mint mindig, akad kivétel a szabály alól, de a legtöbb énekesnek lassan és gondosan kellene kialakítania a hangját. Elmúlt a nagy, kiemelkedő hangfenomének kora, ma sokkal könnyebb kiosztanunk Rossini-, Mozart- vagy Donizetti-operák szerepeit, mint a nehéz Verdi- és Wagner-művekéit.

Sutherland: - Éppen ezért nagyon jó választásnak tartom a budapesti versenyen a Szerelmi bájitalt. Ez a Donizetti-muzsika kiváltképp alkalmas verseny céljára, a szerepek nem túlságosan nehezek, vígjáték…

Bonynge: - És énekelhetnek bel cantót! Mert először azt kell megtanulniuk. Aki azt tudja, az már énekelhet akármit. Ezért nem biztos, hogy jó ötlet a következő énekverseny anyagául a Falstaffot kitűzni. Fenton és Annuska szerepe még megfelelő versenyanyag, ám a többi szerep túl nehéz fiatal embereknek: Alice, Falstaff vagy Quickly túlságosan megterheli a hangot. Ezeket a szerepeket tíz-tizenöt év színpadi gyakorlat után lehet elénekelni. Ne felejtsük el, hogy versenyekre a korhatár 35 év.

- Manapság nagyon fontos, hogy jó színész is legyen az operaénekes.

Sutherland: - Be kell vallanom, hogy én mindenesetre előnyben részesítem azt, aki jól énekel, azzal szemben, aki ugyan jó színész, de rosszul énekel. Hiszen mégiscsak operáról van szó. Természetesen az a jó, ha mindkét képesség megvan. Egyébként napjainkban túl sok torzításra kerül sor az operák színpadi megvalósításánál. A cselekményt olykor áthelyezik egy másik korba, gyakran „aktualizálják”… Ezt látva úgy gondolom: nem baj, hogy már nem énekelek a színpadon.

- Mi a véleményük a kortárs operákról?

Bonynge: - Szerintem a legtöbb modern opera nagyon rosszat tesz az emberi hangnak, mert a zeneszerzők többsége nem foglalkozik az énekhang tanulmányozásával. Mozart, Bellini, Verdi, Massenet, Donizetti – de még Lehár is – ismerték az emberi hangot, színházban nőttek fel, és tudták, hogyan kell énekhangra komponálni.

- Sok múlik a karmesteren is…

Bonynge: - Mindenesetre a karmesternek is mindent tudnia kell az énekhangról, még az olyan nagyon rossz hangú karmesternek is, mint amilyen én vagyok. (Rettenetes hangom van!) De a hivatásom egész életemre énekesekhez kötött: fiatal koromban énektanárok mellett dolgoztam, énekesek százait kísértem. Aki operát vezényel, annak nagyon fontos ez az iskola. Ráadásul tudnia kell, hogy minden hang másképp működik.

- Mik a benyomásaik a budapesti énekversenyről?

Sutherland: - Igen jól szervezett verseny volt, és hallottunk néhány kitűnő fiatal művészt. Persze nem annyit, amennyit szerettünk volna.

Bonynge: - Jó néhány muzikális énekes mellett sajnos akadtak nagyon rossz technikával énekelő fiatalok is.

- Sokat ronthat az eredményen a versennyel járó izgalom. Vajon van arra recept, hogy miként lehet a szorongást leküzdeni?

Sutherland: - A dolog azzal kezdődik, hogy az ember tudjon énekelni, és tudja, hogy lelkiismeretesen dolgozott. Az az ember lehet magabiztos, aki megtanulta a megtanulhatót! Akkor már a versenyhez csak jó idegrendszer kell. Még valamire van nagy szüksége az énekesnek: különleges körülmények között is tudnia kell, hogyan pihenjen, hogyan lazítson.

Bonynge: - Aki ezen a pályán elindul, annak tisztában kell lennie azzal, hogy az egyik legnehezebb hivatást választotta. Az adottságok – jó hang, muzikalitás, intelligencia – mellett szüksége van egy különleges képességre: tudnia kell kommunikálni a közönséggel. És akkor még nem beszéltünk a fegyelemről, a munkabírásról… Szóval az énekestől sosem kell irigyelni a sikert. Azért mindenki, mindig keményen megdolgozik.
81   Búbánat • előzmény78 2015-05-07 11:25:27
"Világjárók Budapesten": Peter Dvorsky és Joan Sutherland - Richard Bonynge.

A televíziós film ismétlése ma 14.50-től látható újra az M3 csatornán.
80   Búbánat • előzmény79 2015-05-03 22:40:51
"Home! Sweet Home!" (also known as "Home, Sweet Home") is a song that has remained well known for over 150 years. Adapted from American actor and dramatist John Howard Payne's 1823 opera Clari, or the Maid of Milan, the song's melody was composed by Englishman Sir Henry Bishop with lyrics by Payne. The words are as follows:

Mid pleasures and palaces though we may roam,
Be it ever so humble, there's no place like home;
A charm from the skies seems to hallow us there,
Which seek thro' the world, is ne'er met elsewhere.
Home! Home!
Sweet, sweet home!
There's no place like home
There's no place like home!

As soon as 1827 this song was quoted by Swedish composer Franz Berwald in his Konzertstück for Bassoon and Orchestra (middle section, marked Andante). Gaetano Donizetti used the theme in his Opera Anna Bolena (1830) Act 2, Scene 3 as part of Anna's Mad Scene to underscore her longing for her childhood home. It is also used with Sir Henry Wood's Fantasia on British Sea Songs and in Alexandre Guilmant's Fantasy for organ Op. 43, the Fantaisie sur deux mélodies anglaises, both of which also use "Rule, Britannia!". In 1857 composer/pianist Sigismond Thalberg wrote a series of variations for piano (op. 72) on the theme of Home! Sweet Home!.
79   Búbánat • előzmény78 2015-05-03 22:32:30
Az 1995-ben készült portréfilm riportere Siklósí Beatrix volt, ő beszélgetett Dame JOAN SUTHERLAND - RICHARD BONYNGE művészházaspárral budapesti ittlétük alatt, akik a II. Nemzetközi Belcanto Operaverseny Budapest nemzetközi zsűrijébe kaptak meghívást, Sutherlandet az elnökségre felkérve. (A gála döntő 1995. június 22-én volt a Magyar Állami Operaházban. A zsűri tagja volt mások mellett Oberfrank Géza karmester-főzeneigazgató is. )

Donizetti Szerelmi bájitalának keresztmetszetében az egyes áriákat, duetteket többször is meghallgathattuk, a nemzetközi operavilágból érkezett versenyző énekművészek előadásában.

A nyertesek közt volt a mi Kelemen Zoltánunk, aki Dulcamara áriáit, jeleneteit adta elő, amivel első helyezett lett a szerep-kategóriában.

A most látott kisfilmben nem erről volt szó, hanem a riporter közös életükre, mindennapjaikra volt kíváncsi, meg arra: hogyan kezdődött a pályájuk, mikor, hol és hogyan ismerték meg egymást, hogyan telnek mindennapjaik, mire emlékeznek szívesen vissza az egymás oldalán eltöltött évtizedek művészi feladatai közül. Sutherland arról is mesélt, hogy együttlétük alatt mennyi boldogság adatott meg számukra mind a családi életükben, mind a szakmában: 43 évet töltöttek el közösen folyamatos munkával a zene világában; milyen érzés volt számára végleg abbahagyni a pályát, s milyen jóleső érzés volt a két búcsú-előadásán a rajongó közönsége felé megnyilvánuló szeretete. Nyugdíjas, pihenő éveiket Svájci otthonukban élik, szívesen dolgozgatnak kertjükben. Szívesen látogatja a közeli Genfi Nagyszínház opera- és balettelőadásait, időnként eleget tesz énekmesteri kurzusokra meghívó felkéréseknek illetve nemzetközi énekversenyek zsűrijében való részvételének. Érdekes volt látni-hallani őket, egymás mellett ülve, ahogy Sutherland és Bonynge egymás szájából veszik át a szót és folytatják párjuk megkezdett gondolatát – olykor egymás szavába is vágva…
Az igazán rokonszenves, szimpatikus, minden hiúságtól és önmutogatástól mentes, szerényen és egyszerűen válaszolgató „civil” házaspár türelmes, mosolyogó, barátságos partnere volt a kérdező Siklósi Beatrixnek.
Bonynge például megemlékezett arról is, hogy a nagy magyar zeneszerzők művei közül mekkora szeretettel vezényelte Ausztráliában Lehártól A víg özvegyet, Kálmántól pedig a Csárdáskirálynőt (a riporter segített neki magyarul kiejteni az operett címét); a magyar basszust, Gregor Józsefet pedig Amerikából ismerte, akinek énekesi képességeit igen nagyra becsüli!

A filmben részleteket láthattunk Sutherland számtalan operaelőadását megörökítő felvételek közül:
- Donizetti: Lammermoori Lucia – őrülési jelenet (részlet)
- J. Strauss: A denevér – Csárdás (részlet)
- Donizetti: Lucrézia Borgia (részlet)
- Sutherland felidézte a búcsú-előadásán énekelt „Home! Sweet home”
(Otthon, édes otthon) című dalt; mesélte, hogy maga Donizetti is feldolgozta ezt a Boleyn Anna című operájában, amit sokat énekelte. (A film végén látható felvételen ez a kedves dal Meyerbeernek A hugenották című operája előadása után hangzott el a sydney-i operaház közönsége előtt, jelmezben, angolul - férje, Bonynge karmesteri kíséretében.

Erről a dalról bővebbet erre a linkre kattintva olvashatunk.

78   Búbánat 2015-05-03 10:08:49
Ma délután látható a televízióban:

Világsztárok Budapesten

17.00 – 17.40 Vasárnap (május 3.), m3

Peter Dvorsky – Joan Sutherland:

magyar szórakoztató műsor, 4. rész, 1995

rendező: Veszprémi András, Apró Attila
operatőr: Sasvári Lajos

műsorvezető: Bogyay Katalin, Gulyás Dénes

Az aktuális rész ismertetője:

A világhírű ausztrál koloratúrszoprán énekesnő Joan Sutherland férje társaságában járt Budapesten egy énekverseny zsűrielnökeként. Peter Dvorsky szlovák világsztár a magyar operakedvelők régi ismerőse.

Világhírű zenészeket felvonultató sorozat. Részleteket láthatunk felvételeikről, életükről és pályájukról.
77   telramund 2014-10-17 11:24:01
https://www.youtube.com/watch?v=5Gbpve_OnhQ&list=UU3i54aHfEGOWGBIzWhyqVbg

Na ilyen megoldást sem hallottam Stuart Maria részéről a 2.felvonás "confrontatios" jelenetében,mint Sutherland énekel,egyetlen mély hang nélkül. Nem is olyan drámai ettől a jelenet. Akit érdekel-bár rossz minőségű felvételen-kb 1óra 2 pernél kezdődik a jelzett rész.
76   Búbánat 2014-08-23 10:30:43
Ma este a Bartők Rádió közvetíti:

19.00 - 22.02 Válogatás a New York-i Metropolitan Operaház archívumából V/3. rész

Mozart: Don Giovanni

Kétfelvonásos opera

Szövegét Lorenzo Da Ponte írta

Vezényel: RICHARD BONYNGE

Km. a New York-i Metropolitan Operaház Ének- és Zenekara

Szereposztás:

Don Giovanni - James Morris (bariton)
Leporello - Gabriel Bacquier (bariton)
Kormányzó - John Macurdy (basszus)
Donna Anna – JOAN SUTHERLAND (szoprán)
Don Ottavio - John Brecknock (tenor)
Donna Elvira – VÁRADY JÚLIA (szoprán)
Masetto - Allan Monk (bariton)
Zerlina - Huguette Tourangeau (mezzoszoprán)

(1978. március 25.)
75   Búbánat 2014-06-23 20:53:52
Haandel fórumtársunk belinkelte a Belcanto topicba; áthozom mindhárom topicba, legyen itt is - ott is nyoma a kedvenceknek.

Sutherland, Pavarotti and Horne
74   Búbánat • előzmény73 2014-06-15 19:45:52

San Francisco/Los Angeles – Traviata – 1964 – színlap

Bonynge – Sutherland, Ilosfalvy, Waechter

(Lásd még az Ilosfalvy Róbert topicjában a 392., 391. és a 60. sorszámok alatt.)
73   Búbánat 2014-06-13 20:15:30
Z. Tóth Antal nemrég megjelent ILosfalvy Róbertről írt könyve ("Forró szívvel, hideg fejjel", Holnap Kiadó, Budapest, 2014)) CD-mellékletéről meghallgathatjuk a magyar tenor és az ausztrál szoprán kettősét a Traviata negyedik felvonásából - San Francisco, 1964. Élő felvétel! Vezényel: Richard Bonynge. (4:01 perc)

A könyvben elolvashatjuk Ilosfalvy első San Francisco-i vendégszereplésének történetét is, kritikákat az előadásról, "Ilos" Alfréd-alakításáról.
Anno, Sutherland és Ilosfalvy közös fotóját a Film Színház Muzsika hozta, amit a szopráncsillag dedikált kedves énekes partnerének.
72   Heiner Lajos • előzmény68 2013-11-24 11:20:03
Van ilyen? Kevés a szabad időm, ebből csütörtökön vagy fél órát Bencire kellett "áldoznom", nem hiszem, hogy nála vezető szerepekben pudvásabb basszus lehet.
71   Búbánat 2013-11-24 00:28:10

A Message from Joan Sutherland & Richard Bonynge
70   Andante Spianato • előzmény69 2013-09-16 15:45:38
Így van!
69   Búbánat • előzmény67 2013-09-16 13:02:56
Azt hiszem, az elmúlt harminc évben Sutherlandon és Gruberován kívül, 59 éves korban, erre a hangi csodára a bel canto műfajában igen kevesek voltak-vannak képesek.
68   parampampoli • előzmény66 2013-09-14 15:38:41
A basszus még Bencinél is pocsékabb hangú.
67   telramund • előzmény66 2013-09-14 14:43:22
ezen az előadáson Sutherland 59 éves volt.
66   Búbánat 2013-09-14 14:30:06
Joan Sutherland - Anna Bolena - Giudici! ad Anna!

"Giudici! ad Anna!" from the complete concert performance of Donizetti's Anna Bolena. Recorded at Avery Fisher Hall, November 1985.

An excerpt from the New York Times review: "It is too bad that the phrase ''a legend in her own time'' has been ground down to banality by being applied to every other soprano capable of walking across a stage without falling down. It certainly could be applied to Joan Sutherland at this point in her career without suspicion of hyperbole. The great Australian singer's performance last night at Avery Fisher Hall in a concert version of Donizetti's ''Anna Bolena'' was astonishing on many counts, but doubly amazing as the work of an artist who will be 60 years old next year. It is hard to think of many sopranos in recent times who have sounded so good so late, though the names of Kirsten Flagstad and Birgit Nilsson do come to mind."

Cast: Joan Sutherland, Jerry Hadley, Judith Forst, Gregory Yurisich, Jan Opalach, Gran Wilson and Cynthia Clarey. New York City Opera Orchestra: Richard Bonynge conducting.

Join in the Dame Joan discussion here: http://goo.gl/kA9B
65   frushena 2013-07-06 21:50:52
MASSENET: 'Le Roi de Lahore' air de: "J`ai fu la chambre" - Joan SUTHERLAND
64   Búbánat 2013-01-12 14:17:05
Dame Joan Sutherland interview

Dame Joan Sutherland speaks following her retirement in 1991.
63   Búbánat 2012-10-14 13:40:15
Ma este a Bartók Rádióban:

20.55-23.00 Az emberi hang dicsérete
Nyolc évszázad kantátái, miséi, oratóriumai

Szerkesztő: Miklósi András

Händel: Athalia - háromfelvonásos oratórium.

Szövegét Jean Racine nyomán Samuel Humphreys írta.

Vezényel: Christopher Hogwood

Km.: az Oxfordi New College Énekkara (Edward Higginbottom), és a Régi Zene Együttes

Athalia - Joan Sutherland (szoprán)
Josabeth - Emma Kirkby (szoprán)
Joas - Aled Jones (fiúszoprán)
Joad - James Bowman (kontratenor)
Mathan - Anthony Rolfe Johnson (tenor)
Abner - David Thomas (ének)
62   tiberio • előzmény60 2012-10-09 19:06:25
Sajnos, nekem ő nem Turandot.... De egy csomó egyéb igen!
61   Spangel Péter • előzmény58 2012-10-08 20:53:16
Jogos.
60   frushena 2012-10-08 20:41:14
Dame Joan Sutherland (Luciano Pavarotti) "In questa reggia" Turandot by Giacomo PUCCINI
59   Búbánat • előzmény58 2012-04-01 16:37:03
Joan Sutherland's Last Song - Her Final Farewell

58   Búbánat 2012-04-01 16:34:43
Áthoztam ide a Fórum - Mi újság a Magyar Állami Operaházban? 43459 sz. bejegyzését:

43459 • parampampoli
Válasz erre
2012-04-01 12:49:03

Aki még nem látta volna, ajánlom figyelmébe! Így búcsúzik a közönség nagy múltú művészétől, függetlenül attól, hogy az akkor milyen hangi állapotban van. Lehetne tanulni tőlük...

Joan Sutherland's Last Song - Her Final Farewell

57   Haandel 2012-03-30 17:35:11
Dame Joan Sutherland, La Stupenda - A Celebration
March 30, 2012 8-10 pm → March 31, 2012 | 03:00-05:00 CET | 98.7wmft

Marilyn Horne and Thomas Hampson celebrate Sutherland in this first of a new series called "Legendary Performers." A WFMT Radio Network special produced by Jon Tolansky.
56   Búbánat 2011-05-14 16:15:15


Mozart: Don Giovanni

Gabriel Bacquier (Giovanni)
Joan Sutherland (Anna)
Pilar Lorengar (Elvira)
Werner Krenn (Ottavio)
Donald Gramm (Leporello)
Marilyn Horne (Zerlina)
Leonardo Monreale (Masetto)
Clifford Grant (Commendatore)

Ambrosian Opera Chorus,
English Chamber Orchestra

Conductor: Richard Bonynge.

Decca 448 973-2
55   Búbánat 2011-02-15 19:34:22

Ezt a linket ma kaptam, megosztom az érdeklődőkkel:

Joan Sutherland
54   Momo 2010-10-20 16:46:43
Belcantón innen és túl - búcsú Joan Sutherlandtől


"A belcanto koronázatlan királynőjeként búcsúzott a múlt héten eltávozott Joan Sutherlandtől a világsajtó. Valóban: speciális énektechnikájával, a szép éneklés mindenek fölé helyezésével Dame Joan új irányt szabott a Callas utáni operajátszásnak - vagy legalábbis megmutatott egyet a lehetséges irányok közül."


(Opera-Világ)
53   Haandel 2010-10-16 11:20:32
Till minne av Joan Sutherland "Sömngångerskan" av Vincenzo Bellini
Bellini: La Sonnambula
Lördag 16 oktober kl 19.15/19.30 | Sveriges Radio P2

Amina - Joan Sutherland
Elvino - Nicolai Gedda
Rodolfo - Ezio Flagello
Lisa - Jeanette Scovotti
Teresa - Lili Chookasian
Alessio - John Macurdy
Notarien - Andrea Vellis
Metropolitanoperans kör och orkester. Dirigent: Silvio Varviso.
Föreställning 30/3 1963, Metropolitanoperan, New York.
52   Haandel 2010-10-16 11:18:43
Verdi: La Traviata
2010-10-16 | 17:10-20:00 | Lietuvos Radijas "Klasika"

Dž. Verdžio „Traviatą“ atlieka Dž. Sazerlend, L. Pavarotis, M. Manugvera, D. Džouns, Londono Operos orkestras ir Nacionalinės filharmonijos orkestras. Dirigentas R. Bonindžas.
1979
51   Haandel 2010-10-16 08:16:45
Zum Tod von Joan Sutherland
Samstag, 16.10.2010 | 12.05 - 13.00 Uhr | NDR Kultur Web/Astra 19.2°E
50   Búbánat 2010-10-15 23:56:12
Tegnap Svájcban eltemették Joan Sutherlandet.

49   parampampoli • előzmény47 2010-10-12 09:45:13
Részben igen, részben nem.
48   IVA • előzmény44 2010-10-12 00:59:18
... Nekem Lakméhoz, a nagyformátumú, tökéletes Lakméhoz, aki (szintén) oly megrendítően búcsúzik az élettől.
47   Budapest • előzmény43 2010-10-11 23:25:02
Nem értem azt, hogy ez utűn mi az érteme másik Purinmtánok előadásnak.Tessék magmagyarázni, hogy minek? Tetszenek nézni az egyiket a másik után. Jobb lesz? Ezután nem- szerintem.
46   sphynx 2010-10-11 20:54:07
2009
45   Búbánat 2010-10-11 19:45:40
The voice of a century dead at 83
44   Búbánat • előzmény43 2010-10-11 19:40:01
Nagy az én bánatom!... Pavarotti után Ő is itthagyott engem ... minket... Egy legendás szoprán távozott... De Bonynge, a férj, a karmester még köztünk van, általa is, közös felvételeik továbbra is összekötő-kapocsként szolgálnak nekem a már az égi mennyekben daloló Luciához, Normához, Elvirához, Aminához, Marie-hoz, Violettához... Glavari Hannához...
Búcsúzom Joan Sutherlandtől! Hiszem, hogy ha lejár az én időm is, esz viszontlátás-viszonthallás!

43   Haandel 2010-10-11 19:22:53
Vincenzo Bellini: I Puritani
Dienstag | 12.10. 2010 | 19:05 - 22:10 Uhr | BR-Klassik Web/Astra 19.2°E

Elvira - Joan Sutherland
Arturo - Luciano Pavarotti
Riccardo - Piero Cappuccilli
Giorgio - Nicolai Ghiaurov
und andere
Chor des Royal Opera House Covent Garden
London Symphony Orchestra
Leitung: Richard Bonynge
Aufnahme von 1973
* * * * *

R.I.P.
42   Haandel 2010-04-10 08:08:24
Giuseppe Verdi - La traviata
Decca, 1979
2010-04-10, kb.12:41, Opera 128K

RadioCrazy Opera - Spielplan
41   Búbánat • előzmény40 2010-01-17 14:39:11
La Sonnambula-finálé - itt Elvino: Nicolai Gedda (1963)
40   Búbánat 2010-01-17 14:26:33
Számomra [url] http://www.youtube.com/watch?v=vP6B3ADBiJ0&feature=related;
number one [/url] Sutherland – La Sonnambula

39   Búbánat 2009-07-02 21:31:10
A "Vecsernye" bolerója után egy nem mindennapi "kakukk" dal...
38   Búbánat 2009-07-01 23:11:58
Egy évvel a balesete után...

Intermezzo

... képek, hírek Sutherlandről
37   Búbánat • előzmény36 2009-06-29 19:34:16
Megpróbálom mégegyszer

The Joan Sutherland & Richard Bonynge pages
36   Búbánat 2009-06-29 19:28:44
[url] http://www.fanfaire.com/sutherland/suth2.html; The JOAN SUTHERLAND
& RICHARD BONYNGE PAGES [/url]
35   Búbánat 2009-02-23 22:35:21
G.F. Händel: Alcina

Alcina - Joan Sutherland
Ruggiero - Teresa Berganza
Bradamante - Monica Sinclair
Oronte - Luigi Alva
Morgana - Graziella Sciutti
Oberto - Mirella Freni
Melisso - Ezio Flagello

Km.: a Londoni Szimfonikus Zenekar és Énekkar

Vezényel: Richard Bonynge

162 perc

/Decca, 1962 - LP; 1992 - 3 CD/
34   Búbánat 2009-02-03 09:21:58
THE JOAN SUTHERLAND BIRTHDAY CONCERT

Sunday 08 November, 2009 2pm

VENUE - St Paul's Church, 207 Burwood Road, Burwood
Just the date for your calendars so far.

Information will be added as it becomes available.
Tickets $40 including Afternoon Tea
33   Búbánat 2009-02-02 22:05:25
Romantic French Arias
________________________________________
Auber:
C’est l’histoire amoureuse (Manon)
Non temete, milord … Or son sola (Zerlina)

Bizet:
Me voilà seule…Comme autrefois (from Les Pêcheurs de Perles)
La marguerite a fermé sa corolle … Ouvre ton coeur (Léonard)

Charpentier, G:
Depuis le jour (Louise, Act III)

Gounod:
Ö légère hirondelle (Mireille)
Ce Sarrasin disait (Xaïma)
Siébel's Romance (Si le bonheur à sourire t'invite) Faust

Lecocq:
Un soir Perez le capitaine (Micaela)

Massé:
Au bord de chemin … Cette nuit, sur ma croisée

Massenet:
Ah, que mes soeurs ... Reste au foyer, petit grillon (from Cendrillon)

Meyerbeer:
Bellah! ma chèvre chérie! … Dors, petite (Dinorah)
C’est bien lui … La, la, la, air chéri (Catherine)
En vain j’espère … Idole de ma vie (Isabelle)
Veille sur eux … Vaisseau que le flot balance (Catherine)

Offenbach:
Conduisez-moi vers celui que j’adore from Robinson Crusoë
Dites-lui qu’on l’a remarqué (La Grande-Duchesse)
arr.Gamley
Les contes d'Hoffmann: Les oiseaux dans la charmille ('Doll Song')
Portez armes Vous aimez le danger… Ah! que j’aime les militaires!

________________________________________
Joan Sutherland (soprano)
L'Orchestre de la Suisse Romande, Richard Bonynge
Recorded - Victoria Hall, Geneva, September 1969


"Who would have thought that Offenbach's Robinson Crusoe had such a glorious waltz song as the first item in this brilliant collection of twenty French arias? A coloratura bombshell ... the lyrical numbers cover a wide range, and it is good to hear the expansion of Sutherland's voice in such an aria as Louise's "Depuis le jour". It is good too to have favourites like that put among the many rarities ... as well as the Robinson Crusoe aria you have a stunning Auber song rather like French-styled Gilbert and Sillivan, astonishingly enough a laughing song for the heroine from his setting of Manon Lescaut. I also enjoyed enormously the rather vulgar Boléro of Lecocq ... good accompaniment and outstanding recording quality. It is good that Sutherland and her husband are prepared to use personal popularity in promoting music that would otherwise be buried ... these treasure are not all diamonds musically, but they certainly sparkle."Gramophone

Decca - Originals - 4758743
(CD - 2 discs)


32   Búbánat 2008-12-10 23:29:06

Megpróbálom becserkészni Sutherlandnek ezt az Alvajáró felvételét:

Vincenzo Bellini: La Sonnambula

Live Performance New York, 5 December 1961

Joan Sutherland, Renato Cioni, Ezio Flagello, Betty Allen, Eileen Di Tullio, Armand McLane
Conductor: Nicola Rescigno

• Audio CD (July 11, 1994)
• Number of Discs: 2
• Label: Bellwood Japan

Két Alvajáró-felvételét már ismerem tőle - meg is vannak:

Decca, 1962

Joan Sutherland, Nicola Monti, Fernando Corena, Sylvia Stahlman, Magreta Elkins, Angelo Mercuriali, Coro e Orchestra del Maggio Musicale Fiorentino, Richard Bonynge

Decca, 1980
Joan Sutherland, Luciano Pavarotti, Nicolai Ghiaurov, Isobel Buchanan, Della Jones, Piero de Palma, John Tomlinson,
London Opera Chorus, National Philharmonic Orchestra
Conducted by Richard Bonynge

És még egy különlegesség - ezt is „vadászom”:

Bermuda, figyelem!

Melodram 411 (3 LP); Melodia M 10 48541 (3 LP); Arkadia HP 620 (2 CD) (live 21. Febr. 1963)

Joan Sutherland - Amina
Nicolai Gedda - Elvino
Ezio Flagello - Conte Rodolfo
Jeanette Scovotti - Lisa

New York Metropolitan Opera Chorus and Orchestra
Conductor: Silvio Varviso


31   Sesto • előzmény30 2008-12-09 21:58:46
Ja, bocs' legyen már hozzá forrás is:

"Egy legenda alkonya − Verdi: Ernani"

Szerző: Szabó Ildikó
2006. január 26. 8.13

www.papiruszportal.hu
30   Sesto 2008-12-09 21:57:11
...a Papiruszportál szakkritikusa így vélekedik az említett felvételröl - számomra ez a vélemény sokkal racionálisabb, egyszerüen hitelesebb:

(...)Amikor először hallgattam meg a felvételt, azt hittem, nem figyeltem eléggé, vagy rossz hangulatban vagyok, mert az egyik szereplő teljesítményét nagyon gyengének ítéltem. De sajnos, nem tévedtem. Dame Joan Sutherlandról van szó. Szinte végig művésznő – ünnepelt operacsillag, akinek a beceneve nem véletlenül lett La Stupenda – hírnevére alapoz ez a lemez. Fájdalmas szembesülés ez a közönségnek, nem így kellene a pályától búcsúznia egy legendának, annak, aki ennyit adott a közönségnek, akinek a pályaíve ilyen töretlen volt.
A felvételen a régi csillogásból kapunk ízelítőt, ilyen a második felvonás Tu perfida kezdetű áriája, itt Pavarottival együtt nagyszerűt énekel. A következő duett is szépen megoldott. A dallamvezetés és ritmus egy Sibelius-kórusműben is előfordul (Finn dal).
Nincs meg a kellő mélysége, eredetileg is lebegő hangja a felvételen sok esetben zavaró. Hangi adottságainak hanyatlása miatt nemegyszer indokolatlanul rácsúszik a hangra, koloratúrái nem mindig sikerülnek. Ha sikerülnek, akkor viszont az előbb leírtakat elfelejtjük neki. Szintén idősödő hangjának tudható be, hogy a magas régióban „visít”. Előadói képességeinek legnagyszerűbb pillanatait mutató részek váltakoznak a közepesnél is fényévekkel gyengébbekkel. Nem tudom, mi lehet az oka annak, hogy férje, a felvétel karmestere, Richard Bonynge nem vette észre, hogy Sutherland már nem a régi.(...)
29   Búbánat 2008-12-08 21:04:22
Muzsika 2000. január, 43. évfolyam, 1. szám, 25. oldal

Fodor Géza:
"Jelmezes koncertek" és operaelőadások
Verdi-művek videón és CD-n

Részlet Fodor Géza írásából:

„A Decca még 1987-ben lemezfelvételt készített az Ernaniból, de csak tizenegy év múltán, 1998-ban adta ki. A Welsh National Opera zenekarát és kórusát Richard Bonynge vezényelte, s mint ebből már sejthető, a női főszerepet Joan Sutherland énekelte. Mellette Ernani: Luciano Pavarotti, Don Carlos: Leo Nucci, Silva: Paata Burchuladze. A CD-t a Decca úgy reklámozta, mint Sutherland és Pavarotti utolsó közös felvételét. Ez a reklám azonban valószínűleg a lemez kibocsátása körüli időhúzás okát van hivatva elfedni. A produkció problematikus pontja tudniillik nyilvánvaló: Sutherland hangjának elfáradása, megkopása, már-már kritikus lebegése. De az énekesnő jelentősebb művész annál, hogy csak ennyit állapítsunk meg róla. Szerződtetése a szerepre, s ami ezzel együtt járt, Bonynge-é a produkció vezénylésére, azt jelenti, hogy az interpretáció a bel canto felől közelíti meg a művet. Ez - Verdi korai operájáról lévén szó - nem indokolatlan, hanem termékeny szándék. Bonynge lendületesen és drámaian vezényli az operát, de érzékenyen közvetíti kantabilitását is. A bel canto- kultúrát Sutherland képviseli autentikusan az előadásban. Igen, a hang kopott, fakó és lebeg, de nem akárki az, akinek hangja ezeket a tüneteket mutatja, hanem azé az énekesnőé, aki a hatvanas évektől rehabilitálta, felelevenítette és a legmagasabb fokon művelte a bel cantót. Sutherland tudja, hogy a korszak operáit nem szolgai kottahűséggel kell megszólaltatni. Azt kutatja, hol vannak azok a pontok, ahol az énekes fel van hatalmazva, hogy ékítményeket, variánsokat énekeljen. Ezeket stílusosan dolgozza ki és adja elő, s a szólam szerves részévé teszi. Hogy itt egy igazi kultúra, az énekesnő művészi világának legsajátabb invenciója működik, az is mutatja, hogy a hang ezeken a pontokon mintegy visszafiatalodik, visszanyeri fényét, gazdag minőségét. Sutherlandnek eredeti és teljes képe van a szerepről, s ez természetesen nem merül ki a szólam feldíszítésében, hanem annak drámaiságát, sőt misztikumát is magában foglalja - gondolok itt az "Ogni cor serba un mistero" dimenziójára. Hiba volna ezt a hangi alakítást elhamarkodottan leírni. Bármilyen romos az orgánum, a muzikális megformálás pontossága és kultúrája mindenképpen elismerést érdemel…”

28   WiseGentleman • előzmény2 2008-08-07 07:00:59
Bocs, hogy közbekotyogok, de mi a véleményed Damrauról? Szerinted őt elsősorban az alkata alapján válogatják ki (pl. Zerbinetta szerepére)?
27   Búbánat 2008-08-07 00:26:17
YOU TUBE

Érdekességek, különösen a \"Dame Joan Sutherland at the Kennedy center Honors I\" bejátszást ajánlom figyelembe...
26   Búbánat 2008-07-11 22:48:23
González Mónika visszaemlékezéséből bepillantást nyerhetünk a Sutherland- Bonynge művészházaspár és egy fiatal, kezdő, tehetséges magyar operaénekesnő privát kapcsolatába – 1993-ban történt mindez.

Részlet González Mónika operaénekesnővel készült beszélgetésből:

(Az interjút Megyeri Zoltán készítette - teljes terjedelmében elolvasható a www.szinhaz.hu portálon: Barokktól a Romantikáig. Valamelyik topicba már korábban is beírtam az alább következő szemelvényt, melyben felidézi Sutherlandékhez fűződő személyes emlékeit).

„- Tudomásom és információim szerint részt vettél Joan Sutherland mesterkurzusán is. Ez hogy történt?

- Ez nem mesterkurzus volt. Itt meg kell említsem édesanyámat, aki meghatározó szerepet játszott (és játszik most is) az életemben, olyan szempontból, hogy ő volt a mindenkori énektanárom és most megint vele dolgozom. Elhatározta, hogy Nemzetközi Énekversenyt teremt Magyarországon, ami addig nem volt. Ez 1993-ban történt. És ekkor a zsűribe meghívta Joan Sutherland-et. Jobban mondva a második verseny-zsűriébe. Természetesen én nem vettem részt ezen a versenyen, hisz ez nem is lett volna illendő. Mint kíséret voltam jelen. Sokat beszélgettünk, említettem neki, hogy én is énekelek. Nagyon jó kapcsolatba kerültünk velük. Fantasztikus emberek. Rendkívül kedvesek, minden kérdésre szívesen és készséggel válaszoltak. Majd édesanyám megkérdezte a művésznőt, hogy volna-e kedve egy mesterkurzust tartanai itt Magyarországon. Úgy gondolta ugyanis, hogy ez egy remek alkalom lenne egy olyan folyamat beindítására, hogy „Világsztárok mesterkurzusai az Operaházban\". És így lett az első Sutherland. Erre a kurzusra már én is jelentkeztem. Így kezdtünk el dolgozni együtt. Majd adódott egy olyan lehetőség, hogy elutazhattam a privát otthonukba Svájcba. Nem nagyon tudtam elhinni. Ugyanis a lakáson nem tart az ember mesterkurzust. Náluk laktam és tanultam egy héten keresztül montreaux-i otthonukban. Amikor megérkeztem a reptérre már vártak rám személyesen. Nagyon meg is lepődtem. Autóval mentünk egészen az otthonukig, ami valami egészen fantasztikus élményt nyújtott. Egy csodálatos szobát kaptam abban a hatalmas házban. Iszonyatosan fáradt voltam és szinte el sem akartam hinni, hogy hol vagyok. Kérdezni sem nagyon mertem őket semmiről. Másnap kicsit sokáig aludtam, úgy kilenc óra lehetett amikor felébredtem. Gondoltam, mivel ők is énekesek sokáig alszanak. Pontban kilenckor kopognak az ajtómon. Mr. Bonynge : „Monica I you ready to sing?\" Érdeklődött, hogy készen állok – e az éneklésre. Mertem én mondani, hogy nem? Azonnal kipattantam az ágyból és összeszedtem magam. Egy csodálatos hetet töltöttem ott. Majd a későbbiek folyamán többször tettem látogatást náluk, mely mindig nagy élmény volt számomra. Rengeteget segítettek nekem!

- Tehát akkor ez a látogatás java részben énekléssel telt?

- Igen, énekléssel. Mr. Bonynge zongorán kísért Sutherland pedig irányított, mit és hogyan. Rengeteg kottát kaptam tőlük. Megkaptam Sutherland kottáit, melyben saját beírásai vannak. Ezekből a kottákból csináltam később egy olyan estet, már itt Magyarországon ami különleges, múlt századi anyagokat tartalmazott. Ezeket tőlük kaptam és velük sikerült kidolgoznom közösen.

- És ezt hol adtad elő pontosan?

- Ennek az estnek a megrendezése a Vakok Intézetében volt, jó pár évvel ezelőtt. „
25   macskás • előzmény24 2008-07-10 23:47:49
Érdekes ez a Sutherland... Búbánat azt írja, hogy a többi énekesen keresztül jutott el Sutherlandhez, amit abszolút meg is értek. Mondjuk egy Horne vagy Pavarotti mellett elég nehéz labdába rúgni. A hangszíne teljesen egyedi, virtuóz, gyönyörűen csengő magasságok, azonban a jellegzetes lebegés egy idő után fárasztja az embert, különösen a későbbi felvételeken. Volt olyan cédém, amit csak egyszer bírtam meghallgatni, az Ernanit. Hatalmas csalódás volt, ahogy a többi idősebb kori felvétel is. Túl sok bőrt akartak lenyúzni róla, ez valószínűleg a férje hibája. Azonban Normaként, Horne-nal a felvételek, az élők is, etalonértékűek, minden szempontból
24   Sesto • előzmény23 2008-07-10 13:22:17
...ahhoz képest, hogy (manapság?) lehet, hogy standard állapot, hogy egy koloratúrszopránnak \"nincs mélysége\", vagy elég gyatra, azért korábban talán nem mindig volt így(?) - pláne azon idökben, amikor a komponisták még kifejezetten adott énekesek hangjára komponáltak...
Az elsö Trovatore Leonore (=Elena Rosina Penco) sem volt drámai szoprán, vagy netán drámai szoprán koloratúrkészséggel (\"drammatico d´agilità\") - hanem klasszikus (drámaibb) koloratúrszoprán - ugyanúgy mint pl. híres kolléganöje, a \"Svéd csalogány\": Jenny Lind, aki számára Verdi a \"Masnadieri\" nöi föszerepét komponálta - s feltehetöen az emlitett énekesnök \"mélységgel\" is rendelkeztek(?)...
Ilyen szinten Sutherland sem volt rossz, amig a csúcson volt - késöbb Mittellage-ban (annak ellenére, hogy topmagassága szinte végig intakt maradt!) - leginkább \"Sprechgesang-ba\" menekült...
23   Speranza • előzmény22 2008-07-10 13:10:05
Mit és-és-és? Ezeket arra hoztam példának, hogy annyira nem lehetett kis hang, ha még annyi idősen is elég jól szólt ezekben a szerepekben, pl. a Leonórában (a Miserere eleje pl. szinte altfekvés, ami egy koloratúrszopránnak ritkán van meg...:-P)
22   Sesto • előzmény21 2008-07-10 12:41:07
...ezeket a szerepeket nem csak pályafutása végén énekelte!
S a Hugenották-ban pedig eleve nem a drámai szoprán szólamot: Valentine, hanem a Valois Margit szerepét (=koloratúrszoprán) szólaltatta meg - ezt is énekelte szinte pályafutása kezdetén is - pl. a Scala-ban.
Trubadúr-Leonora detto nem kései szerepe volt és-és-és...
21   Speranza 2008-07-10 12:16:16
Pályája végén Sidneyben videóra vettek vele olyan szerepeket, mint az Adrana Lecouvreur címszerepe, a Hugenották Valois Margitja (ez volt a búcsúelőadása) vagy a Trubadúr Leonórája - ezek nem kifejezetten a kis hangoknak való szerepek szerintem, és a többiekhez mérten sem tűnik úgy, hogy kis hang lett volna, sőt!
(Ugyanebben a sorozatban van még Ezred lánya és Lammermoori Lucia is, amiket fénykorában is gyakran énekelt).
20   Franca • előzmény10 2008-07-10 10:53:42
Én nem hallottam élőben, de olvastam visszaemlékezéseket, szinte egyöntetűen nagy hangnak írták le és az élő felvételei is ezt támasztják alá.
19   Sesto • előzmény18 2008-07-09 21:01:55
például... :-)
18   zsoly • előzmény17 2008-07-09 21:00:31
S ebben a perben a Kloiber-féle Opernbuch lenne a hivatkozási és döntési alap. :)
17   Sesto • előzmény15 2008-07-09 20:50:42
...pontosan!

Egyébként igazad van, hogy a \"Waldvogel\" lírai koloratúrszoprán, s ugyanez a fach lenne \"Woglinde\" is a hivatalos besorolás szerint - ezzel a kérdéssel német nyelvterületen - ha pl. egy fiatal mezzoszopránra ráeröltetné intendánsa ezen szerepeket - az énekesnö nyugodtan Munkaügyi Bírósághoz fordulhat(na), hiszen lazán pert nyerne! :-)

Ágai Karola és talán Lehoczky Éva és Kalmár Magda(?) is énekelték korábban a Waldvogel-t.

(Sutherland Evchen alakitása CD-n is hozzáférhetö...)
16   Speranza • előzmény15 2008-07-09 20:50:20
Jól van, hagyjuk már, nem mondtam én, hogy drámai szopránnak kéne énekelni a Waldvogelt, és igen, stúdióban sokmindent lehet, ami élőben nem szólna úgy. Most jó?
15   tiramisu • előzmény13 2008-07-09 20:44:08
Koloratúra nincs benne, csak a szín! Szerinted nem egy koloratúr hasonlít legjobban egy fiúhangra?
14   tiramisu • előzmény13 2008-07-09 20:43:05
Hát nem azt írtad, hogy a felvételeken a technika bármire képes? Te írtad!

Egyébként Dame Sutherland abszolut ideális lemezénekes, teljesen más élményt ad lemezen, mint élőben. Számomra. Hangsúlyozom nekem, mert én úgy hallom és úgy ítélem meg -ezzel egyébként nem vagyok egyedül.
13   Speranza • előzmény12 2008-07-09 20:36:14
Az Erdei madár szólamában egy deka koloratúra (ami ugyebár futamokkal tűzdelt, melizmatikus díszítést jelent) nincs benne (ha jól tudom, Wagner fiúszopránt képzelt el eredetileg), de egyébként Sutherland ezt a szerepet Soltival lemezre énekelte. (Mellesleg lemezen Turandotot is énekelt, ami a vágósabb szopránok privilégiuma szokott lenni...)
  
Műsorajánló
Mai ajánlat:
11:00 : Budapest
Erkel Színház

CSAJKOVSZKIJ: Diótörő - balett

18:00 : Budapest
Zeneakadémia, XXIII. terem

Csalog Gábor tanítványai
Házimuzsika a Zeneakadémián

18:00 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Magyar Rádió Gyermekkórusa
Arany Zsuzsanna (zongora), Mészáros Zsolt Máté (orgona)
a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának kamaraegyüttese
a Magyar Rádió Énekkara (karigazgató: Pad Zoltán)
vez.: Walter Judit, Vargáné Körber Katalin
A Magyar Rádió Gyermekkórusának karácsonyi hangversenye

18:00 : Budapest
Hold utcai református templom

Szathmáry Zsigmond (orgona)
J. S. Bach összes orgonaműve / 14.
g-moll fantázia és fúga, BWV 542
a-moll concerto Vivaldi nyomán, BWV 592
Auf meinen lieben Gott, BWV 744
c-moll prelúdium és fúga, BWV 546
In dulci jubilo, BWV 729
Pastorella, BWV 590
G-dúr prelúdium és fúga, BWV 541
Befejezetlen Contrapunctus a Kunst der Fuge-ból, BWV 1080

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Bartók Plusz Operafesztivál - Operaíró verseny
Döntő

19:00 : Budapest
Erkel Színház

CSAJKOVSZKIJ: Diótörő - balett

19:00 : Budapest
Klauzál Gábor Budafok-Tétényi Művelődési Központ

Budafoki Dohnányi Ernő Szimfonikus Zenekar
Vezényel: Guido Mancusi
MANCUSI: Jesu Redemptor Omnium
STRAVINSKY: Dumbarton Oaks
HAYDN: Trombitaverseny
SCHUBERT: III. szimfónia

19:45 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Yeree Suh (szoprán), Fulvio Bettini (bariton)
Budapesti Fesztiválzenekar
Művészeti vezető és koncertmester: Midori Seiler
Barokk gesztika: Sigrid T’Hooft
GEMINIANI: 12. (d-moll) concerto grosso („La Follia”)
HASSE: Larinda e Vanesio – intermezzo (1. rész)
TORELLI: g-moll („Karácsonyi”) concerto grosso, op. 8/6
HASSE: Larinda e Vanesio – intermezzo (2. rész)
VIVALDI: Esz-dúr triószonáta, RV 65 – 2. Allemanda, 3. Sarabanda
HASSE: Larinda e Vanesio – intermezzo (3. rész)

20:00 : Budapest
Szent István Bazilika

Orgonaestek Virágh Andrással (operaénekesekkel és hangszeres művészekkel)
A mai nap
történt:
1925 • A Wozzeck bemutatója (Berlin)
született:
1922 • Németh Amadé, karmester, zeneszerző († 2001)
elhunyt:
1788 • Carl Philipp Emanuel Bach, zeneszerző (sz. 1714)