vissza a cimoldalra
2020-06-04
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11497)
A csapos közbeszól (95)

Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4595)
Bartók Rádió (774)
Pantheon (2648)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (62175)
Operett, mint színpadi műfaj (4318)
A MET felvételei (462)
Kolonits Klára (1175)
Franz Schmidt (3610)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1952)
Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) (3898)
Momus-játék (5850)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4811)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (7358)
Kimernya? (3638)
Társművészetek (1717)
Opernglas, avagy operai távcső... (20488)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Fórum - Ilosfalvy Róbert (Búbánat, 2008-06-19 11:47:13)

   
930   Búbánat 2020-05-31 12:53:06

2020.05.31  17:30 - 18:30  Bartók Rádió

„Muzsikuslegendák”

Ilosfalvy Róbert operaénekes

Szerk.-mv.: Némethy Attila 

929   Búbánat 2020-05-25 18:08:28
928   Búbánat 2020-05-25 12:01:34

Ha már "A nap képe" (Galéria): Beverly Sills (ezen a napon született: 1929; elhunyt: 2007), úgy azonnal "beugrik" számomra Ilosfalvy Róbert, akivel közös hangfelvételük Donizetti Roberto Devereux-je LP-n, 1969-ből:  

Beverly Sills, Robert Ilosfalvy, Peter Glossop, Beverly Wolff, Kenneth MacDonald, Don Garrard, Gwynne Howell, Richard Van Allan,

Royal Philharmonic Orchestra, Ambrosian Opera Chorus, Charles Mackerras 1969 EMI  

Itt van három részlet a lemezről a YouTube-on:

https://www.youtube.com/watch?v=adHNkTPxBZM&list=RDadHNkTPxBZM&index=1

'Donna reale, a' piedi tuoi' (Sills & Ilosfalvy)

https://www.youtube.com/watch?v=zdYUuNwFVbo

„Ed ancor la tremenda... A te diro” (Ilosfalvy)

https://www.youtube.com/watch?v=mpRCpIHxr-o

„Bagnato il sen di lagrime (Ilosfalvy)

927   Búbánat • előzmény926 2020-05-21 14:20:26

Kapcs. 926. sorszám

 Így lesz Ilosfalvy Róbert operaénekesből Szu-Csong herceg.

"A sminkelés kulisszatitkai 1989 nyarán a Szegedi Szabadtéri Játékok öltözőjében."

/Lehár Ferenc: A mosoly országa/

(Network.hu) 

926   Búbánat • előzmény924 2020-05-20 17:50:00

Kapcs. 924. sorszám

Szegedi Szabadtéri Játékok - 1989/1990

Lehár Ferenc: A mosoly országa

Liza grófnő - Pitti Katalin; Szu-Csong herceg - Ilosfalvy Róbert

Lehár Ferenc: A mosoly országa

Szegedi Szabadtéri Játékok - Bemutató: 1989.08.04;

Rendező: Ruszt József; 

Felvétel ideje: 1989.08.04;

/OSZMI- MTI/

925   Búbánat • előzmény924 2020-05-18 15:11:09

Kapcs. 924. sorszám

Pótlás

V. Lehár Ferenc: A mosoly országa

Óbuda, Zichy Kastély udvara - 1983/1984

Lemaradt a karmester neve:  Breitner Tamás  (az összes előadáson ő vezényelt)

924   Búbánat • előzmény908 2020-05-18 12:42:09

Ilosfalvy Róbert színpadi operettszerepei:

/A víg özvegy; A szép Heléna; A cigánybáró; A mosoly országa/

I. Lehár Ferenc: A víg özvegy 

Magyar fordítás: Mérey Adolf

Margitszigeti Szabadtéri Színpad - 1958

Rendező: Mikó András

Ilosfalvy Róbert Camille de Rosillon szerepében nyolc alkalommal lépett fel a színpadon:

1958. július 5., 6., 19, 20., 22., augusztus  14., 16., 19.

Az első szereposztásban: 1958. július 5., 6., 20., 22., augusztus  14., 16.,

Karmester: Kerekes János (Németh Amadé – július 20., 22.)

Szereposztás:

Glavari Hanna, a víg özvegy - Házy Erzsébet

Mirko Zéta, pontevedrói nagykövet - Maleczky Oszkár

Valencienne, Zéta felesége - Koltay Valéria

Danilo, nagykövetségi titkár - Udvardy Tibor

Camille de Rosillon - Ilosfalvy Róbert

Vicomte Cascada - Kenéz Ernő (Somogyváry Lajos – július 20.,22.)

Raoul de St. Brioche - Bende Zsolt (Pálfi Endre – július 22.)

Kromov, a pontevedrói nagykövetség tagja - Palócz László

Bogdanovics, a pontevedrói nagykövetség tagja - Göndöcs József

Prisics, a pontevedrói nagykövetség tagja - Kerekes Gábor

Nyegus, nagykövetségi írnok - Fekete Pál (Kishegyi Árpád – július 20., 22.)

Olga, Kromov felesége - Szőnyi Olga

Sylvaine, Bogdanovics felesége - László Margit

Arany-ezüst keringő - szólótáncosok: Ugray Klotild, Havas Ferenc, Róna Viktor

Balettbetét szóló - Lakatos Gabriella

 

A második szereposztásban: 1958. július 19., augusztus 19.

Karmester: Németh Amadé

Szereposztás:

Glavari Hanna, a víg özvegy - Vámos Ágnes

Mirko Zéta, pontevedrói nagykövet - Hámory Imre (Maleczky Oszkár – augusztus 19.)

Valencienne, Zéta felesége - Koltay Valéria (Raskó Magda – augusztus 19. – a harmadik  szereposztásból)

Danilo, nagykövetségi titkár - Nagypál László

Camille de Rosillon - Ilosfalvy Róbert

Vicomte Cascada - Somogyváry Lajos (Kenéz Ernő – augusztus 19.)

Raoul de St. Brioche - Pálfi Endre (Bende Zsolt – augusztus 19.)

Nyegus, nagykövetségi írnok – Kishegyi Árpád (Fekete Pál – augusztus 19.)

(A többi szereplő azonos az első szereposztásból)

 

II. Jacques Offenbach: A szép Heléna

Bregenzi Fesztivál - Tószínpad - 1966

"La Belle Hélène" ("Die schöne Helena") - Opéra bouffe in drei Akten

Ilosfalvy Róbert tizenkét előadásban alakította a tenorfőszerepet – „Páris”-t

(Zárójelben jegyzem meg, Ilosfalvy Róbert abban az évben debütált A szép Helénában, Bregenzben, amikor elhagyta Magyarországot és a Kölni Operaházhoz szerződött; itthon még az évben -1966. július 16. - mutatta be a Rádió Dalszínháza Ilosfalvy utolsó teljes operettfelvételét, Johann Strauss: Egy éj Velencében  - Házy Erzsébet, Zentay Anna, Sándor Judit, Ilosfalvy Róbert, Udvardy Tibor, Kishegyi Árpád, Maleczky Oszkár, az MRT énekkara és szimfonikus zenekara. Karmester: Bródy Tamás. Zenei rendező: Járfás Tamás. Rendező: Horváth Ádám)

A szép Heléna premierje a Bregenzi Fesztiválon: 1966. július 23.

A további előadások 1966. július 24., 27., 30., 31., augusztus 3., 7., 9., 13., 15., 20. és 21.

Karmester: Franz Bauer-Theussl

Közreműködött: a  Bécsi Szimfonikus Zenekar, a Bécsi Állami Opera balettkara, a Bregenzi Fesztivál kórus 

Produkció: Edwin Zbonek
Színpadi tervezés: Walter von Hoesslin
Jelmezek:  Grete Volters
Koreográfia: Dimitrije Parlic

Szereposztás:

Páris - Robert Ilosfalvy
Menelaos - Karl Dönch
Helena - Gerda Scheyrer
Agamemnon - Fritz Hoppe
Orestes - Liselotte Ebnet
Achilles - Willy Ferenz
Ajax I. - Leonhard Packt
Ajax II. - Helmut Böhm
Kalchas - Herbert Prikopa
Bacchis - Elfriede Pfleger
Parthenis - Sigrun Lücking

 

III. Johann Strauss: A cigánybáró

(„Der Zigeunerbaron”)

Kölni Operaház – 1971. január

Karmester: Kertész István

A szereposztásból:

Barinkay Sándor– Ilosfalvy Róbert

Czipra – Tamássy Éva

Zsupán – Kelemen Zoltán

Szaffi – Wendy Fine (amerikai vendégművész)

Több adatom nincs a produkcióról (Dátumok; összesen hány előadásban lépett fel Ilosfalvy; további szerep-partnererek; rendező…)

A kritikákból idéz z.Tóth Antal Ilosfalvyról írt könyvében („Forró szívvel, hideg fejjel” – Holnap Kiadó, 2014) és egy fotó is van Ilosfalvyról Barinkay szerepében.

 

IV. Johann Strauss: A cigánybáró

Szegedi Szabadtéri Játékok

Előadások: 1981. július 25., augusztus 1., 2., 7., 9.

Fordította: Szinetár György; átdolgozta: Tarbay Ede. Versek: Fischer Sándor

Rendező: Horváth Zoltán

Karmester: Pál Tamás

Díszlettervező: Varga Mátyás

Jelmeztervező: Márk Tivadar

Koreográfus: Barkóczy Sándor

A szereposztásból:

Barinkay Sándor – Ilosfalvy Róbert

Szaffi – Zempléni Mária

Czipra – Jablonkay Éva

Zsupán Kálmán – Melis György

Arzéna – Terebessy Éva

Mirabella – Mészöly Katalin

Gróf Carnero – Katona Lajos

Ottokár – Réti Csaba

Homonnay Péter – Gyimesi Kálmán

Szólót táncol: Pongor Ildikó, Hegedűs Zsuzsa, Erdélyi Sándor

 

V. Lehár Ferenc: A mosoly országa

Óbuda, Zichy Kastély udvara - 1983/1984

Két nyári évad, 16 – 16 előadás!

Bemutató dátuma: 1983. július 7.

1983. július 7- 10., 14-17., 21-24., 28-31.

1984. július 4-7., 11-14., 18-21., 25-28.

Rendező: Horváth Zoltán

Koreográfus: Bogár Richárd

Díszlettervező: Csányi Árpád

Jelmeztervező: Kemenes Fanny

Harsányi Zsolt fordítása alapján Rácz György dolgozta át és tömörítette két részben

Közreműködik:

- a MÁV Szimfonikusok

- az MRT Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc)

- a Fővárosi Operettszínház Balettkara

Az első évad szereposztása volt:

Lichtenfels gróf, tábornok - Zentay Ferenc
Lisa, a leánya - Kukely Júlia
Hadfaludy Ferenc gróf, huszárfőhadnagy - Németh Sándor
Szu-Csong herceg - Ilosfalvy Róbert
Mi, a húga - Ötvös Csilla
Csang, a nagybátyja - Hadics László
Fu-Li követségi titkár - Korcsmáros György
Tábornok - Orbán László
Hardeggné - Lakos Mária
Tóni, fiatal lány - Sánta Rózsa
Fini, fiatal lány - Erdős Melinda
Franci, fiatal lány - Alföldi Zsuzsa
Vali, fiatal lány - Bartos Kornélia
Lóri, fiatal lány - Buváry Lívia
Főajtónálló - Harkányi Endre

 

VI. Lehár Ferenc: A mosoly országa

Szegedi Szabadtéri Játékok

Ilosfalvy Róbert két nyári évadban alakította Szu-Csong herceget: 1989-ben és 1990-ben

Előadások:

1989. augusztus 4., 5., 1., 19., 20. 

1990. július 26., 27., 28.

Fordította: Harsányi Zsolt; átdolgozta: Bőhm György.

Rendező: Ruszt József

Jelmeztervező: Jánoskuti Márta

Díszlettervező: Varga Mátyás

Koreográfus: Imre Zoltán

Vezényel: Cser Miklós /Pál Tamás: augusztus 19-én, 20-án

Karigazgató: Gyüdi Sándor

A szereposztás:

Lichtenfels gróf, tábornok – Kátay Endre
Lisa, a leánya – Pitti Katalin
Hadfaludy Ferenc gróf, huszárfőhadnagy Póka Balázs
Szu-Csong herceg - Ilosfalvy Róbert
Mi, a húga – Zempléni Mária
Csang, a nagybátyja – Gyimesi Kálmán
Fu-Li követségi titkár – Herceg Zsolt
Tábornok – Szakály Péter
Fini, fiatal lány – Láng Györgyi
Vali, fiatal lány – Falusi Mariann
Főeunuch – Király Levente

Szólót táncol: Metzger Márta, Sárközi Gyula, Éliás Zsuzsa, Pápai György

 

A következő nyáron - 1990 júliusában - játszott előadásokat Cser Miklós vezényelte, a szereposztás megegyezik az előző évadéval.

 

923   Búbánat 2020-05-17 19:27:44

A most véget ért operettműsorban ( Dankó Rádió - "Az a szép") Ilosfalvy Róbert énekét Franz von Suppé Boccaccio c. operettjének teljes rádiófelvételéről két részlet bejátszásában  hallottuk:

- Bocccaccio dala, I. felv.  (Ilosfalvy Róbert, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Erdélyi Miklós) - A Rádió Dalszínháza bemutatója: - 1961. június 24.,  Kossuth Rádió 20.30 – 23.35) 

A fiatalúr, ha jő az est, egy kis huncut hölgyet les.../Láthatja minden férfi az eskü mennyit ér, csak egy pillantás és a nőcske félrelép…” 

- Bordal (Boccaccio,  Leonetto,  Pietro jelenete) (Ilosfalvy Róbert, Réti József, Bende Zsolt):

- A csókhoz leány kell és éhes férfiszáj… /
már inkább undici, dodici, tredici, ez a derék, így a jó… 

- Az Édenben Ádám oly árva, oly letört, 
de elmúlt a bánat, mert végre Éva jött,
hozott az Éva almát, azt reggel-este falták, 
benépesült a Föld.
Lett erre undici, dodici, tredici, ez a derék, így a jó…. 

- A borról, a lányról, de sok - sok nóta száll, 
konyíts hát a dalhoz, és szótlanul ne állj, 
mert jó dalolni együtt, ha végre újra kezdjük,
a bánat messze jár!
így múlik egy óra, két óra, négy óra, ez a derék, így a jó…

(a férfihármas együtt énekli, megismételve a harmadik strófát)

922   smaragd • előzmény920 2020-05-17 17:47:17

Szombat délután.Köszönöm a választ, így a bemutató időpontja is reálisabb, biztos, hogy teljes felvétel készült és nem keresztmetszet?

Most már emlékszem, a „Túl az Óperencián” műsoraiban én is hallottam ezeket a felvételeket.

921   telramund • előzmény916 2020-05-17 14:32:13

Igaz kihagyttam,mert azzal azelőadással kapcsolatban Házy marad meg örökre és a többi szereplő ia 3asszereposztásból bár kiváló volttösszecserélúdikUdvardy Makeczky.Elfelejtettem. Egy mentséhegem lehet,hogy kizárólag fejből írok,tehát nerm feljegyzésekből nézem meg,így bakik előfordulnak.

920   Búbánat • előzmény914 2020-05-17 11:00:56

Fényes Szabolcs - Békeffi István - Kellér Dezső: Szombat délután

Házy Erzsébet, Petress Zsuzsa, Ilosfalvy Róbert, Maleczky Oszkár, Palócz László, Rátonyi Róbert,
valamint a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és a Földényi Kórus, vezényel: Gyulai Gaál Ferenc

A Magyar Rádióban 1956-ban hangzott el először. (Tehát nem 1954-ben; abban az évben mutatta be a Vígszínház.)

Néhány részlete gyakran elhangzott a rádió műsoraiban:

- Hármas: „Így is tetszik, úgy is tetszik” (Házy, Petress, Ilosfalvy)
- „Ibolya-dal” (Petress)
- Hármas: „Jaj, nem lehet szerelem nélkül élni” (Házy, Petress, Maleczky)
- Vidám hármas (Maleczky, Palócz, Rátonyi és a kórus)
- Kettős: „Rügyeznek a pesti fák” (Házy, Palócz)
- Kettős: „Szombaton, ha ötöt üt az óra” (Házy, Rátonyi)

- Dal a lányokról (Petress, Maleczky, Rátonyi)
- Kettős: „Kezdőbetűk a padba vésve” (Petress, Palócz)

A Dankó Rádióban Nagy Ibolya két alkalommal biztosan játszott be a felvételről részleteket:

- Ibolya-dal (Petress)
- Hármas: „Jaj, nem lehet szerelem nélkül élni” (Házy, Petress, Maleczky)

 2015.  március 2. Dankó Rádió "Túl az Óperencián"

2014. augusztus 7. Dankó Rádió "Túl az Óperencián"

919   Klára • előzmény911 2020-05-17 11:00:29

Tisztelt joska141! Nem kell a Klárát  idézőjelbe tenni, ez a valódi nevem. Sajnálom, ha félreértette soraimat! Nem kívántam leszólni az Ön által felsorolt nb tenoristák - ha jobban tetszik - TENORISTÁK - művészetét és képességeit, én is azon többek közé tartozom, akiknek sok örömet szereztek.

De engedje meg, hogy fenntartsam azon véleményemet, hogy egy opera ária  vagy egy operett ária merőben más hozzáállást, stílust, előadásmódot,  stb igényel, még akkor is, ha mindkettő a tenor hangfekvésben található. Sok operettet láttam, hallottam akár szinpadon, akár a televizó műsorán. Higgye el kérem, kevés nevetségesebb dolog van, mint mikor egy operett ária hallgatása közben az "Én Lohengrin vagyok" ugirk be, mert az egyébként kiváló hangi adottságokkal rendelkező énekes ugyanzzal a vehemenciával, pózzal, stb énekli az operett áriát, amihez "operista" korában hozzászokott. Lehár Ferenc kedvenc operett bonvivánja Richard Tauber volt, késői darabjait szinte neki írta. De ha talál egy korabeli operafelvételt Tauberrel, éreznie kell az előadásbeli különbséget!

Egyébként nem szokásom a mi lett volna ábrándozás, megjegyzésem tényszerű volt.

 

918   Búbánat • előzmény916 2020-05-17 10:41:42

Rövidesen részletezem hazai és külföldi színpadi operettszerepeit.

917   smaragd • előzmény915 2020-05-17 10:40:43

Érdekes észrevétel, osztom.

Ilosfalvy operaénekesként Csokonai szerepében szinte felismerhetetlen, amikor Lavotta dalát (Kemény Egon zenéje) énekli, oly mértékben felvette a stílust, átadta magát a szerepnek, mindemellett természetesen kolosszális ebben a dalban is, főszereplőként a "Komáromi farsang"-ban!

(Ugyanitt óriási alakítás Fekete Pálé, aki az első magyar nyelvű színtársulat direktora, Bájligeti néven... a többieket, szintén operaénekes szereplőket a daljátékban, ezen a fórumon nem említem, érdemes meghallgatni.)

916   Búbánat • előzmény915 2020-05-17 10:40:36

Meg a Víg özvegyben, 1958-ban, Margitszigeti Szabadtéri Színpad

915   telramund 2020-05-17 10:22:47

Számomra az operett énelés mást jelent ,mint amit egyes operénekesek nyújtanak ,többnyíre operai manírokkal súlyosbítva. Ez alol egy kivétel volt és van Ilosfalvy Róbert.Igaz Magyarországon csak a Denevérben  a Mosoly országában a Cigánybáróban volt hallható,de számtalan lemezt és rádiófelvételt készítettek vele,amiket bármikor szívesen hallgatok.

914   smaragd • előzmény913 2020-05-17 05:48:08

Szombat délután – szerencsés, hogy felbukkant ez a darab, egyáltalán nem ismerem és Ruitner Sándor címjegyzékében sem szerepel. Megmaradt a felvétel?

913   Búbánat 2020-05-16 17:46:34

Örömmel venném, ha Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert rádióban  első közös operettfelvételükről  a Dankó Rádióban hallanánk részleteket:

Fényes Szabolcs: Szombat délután (1954– Házy, Ilosfalvy

912   smaragd • előzmény908 2020-05-16 06:42:12

Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert első daljátékfelvétele 1957-ben a Magyar Rádióban.

Nemcsak azért, mert 1957-ben az első daljátékfelvételük volt a Magyar Rádióban, hanem a színmű zenei, irodalmi, dramaturgiai, kor- és színháztörténeti értéke miatt is, Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert életművének is ékköve a „Komáromi farsang”.

*A 21. században megjelent CD, dupla album, a teljes daljátékot tartalmazza*,

ebből a szempontból is különleges, magánéleti kapcsolatuk emlékét is őrzi.

911   joska141 • előzmény910 2020-05-15 19:46:45

Tisztelt „Klára”! Úgy gondolom, most már soha nem tudjuk meg, hogy egy-egy teljes Lehár operett főszerepét néhai Ilosfalvy Róbert esetleg mennyivel jobban énekelte volna, mint a néhai Udvardy Tibor, néhai Szabó Miklós vagy a néhai Kövecses Béla.

Ezen Ön által „hős vagy kevésbé hős”-nek aposztrofált tenoristák a maguk idejében az Operaház és a Magyar Rádió megbízható oszlopai voltak, sok szép előadáson, rádiófelvételen szereztek örömet a nézőknek, hallgatóknak, többek között nekem is.

Nincs értelme azon töprengeni, hogy ki, hol, mikor milyen lehetett volna. Maradtak a hangzó, egyes esetekben még látható, felvételek, azokban kellene – összehasonlítás nélkül – élvezetett találnunk.

910   Klára • előzmény909 2020-05-15 18:58:31

És mennyivel jobban énekelte ezeket a felvételeket, és nyilván a komplett operetteket is jobban énekelte volna, mint a felsorolt hős- vagy kevésbé hős tenorok!

909   Búbánat • előzmény908 2020-05-13 21:16:22

Kapcs. 908. sorszám

Ha végigtekintek Ilosfalvy Róbert itthon készült operettfelvételeinek listáján, meglep, hogy közöttük nincs teljes Lehár-operett! Igaz, két dalt felvett vele a Rádió, jócskán megkésve,1984-ben: „Vágyom egy nő után” - A mosoly országa), „Ó lányka, ó lánykám”  - Friderika).  Mielőtt Ilosfalvy a Kölni Operaházhoz szerződött, még 1965-ben, a Hungaroton hanglemezén kijött vele néhány dal a Cigányszerelemből (Házy Erzsébet és Radnay György énekpartnereként).  Mindösszesen ennyi (ha nem számítom ide az EMI Classics 1968-ban megjelent hanglemezkiadványát, melyen A víg özvegy keresztmetszetében énekli Camille de Rosillon szólamát, neves külföldi operaénekesek mellett).

Nálunk közben Lehár operettjeinek operai igényű tenorszerepeit teljes vagy keresztmetszet stúdiófelvételeken (rádióban és hanglemezen) Ilosfalvy  kor- és pályatársai (pld. Udvardy Tibor, Szabó Miklós, Kövecses Béla, Simándy József, Korondy György és mások) éneklik. Csak találgatni tudom az okokat..., pedig Ilosfalvy Róbert már pályája elejétől fogva olyan „klasszikus” operettfelvételeken énekelt a rádióban, mint tudjuk A cigánybáró, A denevér, Egy éj Velencében, Boccaccio, Fortunio dala, Sztambul rózsája, Három a kislány, Bob herceg,  Sybill.

Persze így is szép a lista, a szerepek sokszínűsége, a varázslatos énekhang önmagáért beszél.  Eszembe jut, ha Ilosfalvy nem ment volna "világgá" 1966-ban, bizonyára itthon a Rádióban számítottak volna Rá Lehár-operettek stúdiófelvételeinek készítésekor.

908   Búbánat 2020-05-08 15:13:21

Ilosfalvy Róbert 1966-ban, Johann Strauss Egy éj Velencében című  operettjének rádiófelvételét követően, külföldre szerződött és csak 1982-ben tért vissza.

 Ilosfalvy Róbert tizennyolc év elteltével (1984) énekelt újra operettet (részleteket) a magyar rádióban - stúdiófelvételen.

„Operettkedvelőknek”

Szerkesztő: Bitó Pál

„Bemutatjuk új felvételeinket – I. Pitti Katalin (km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András), II. Ilosfalvy Róbert és III. Kalmár Magda (km. a Magyar Állami Operaház Énekkara és Zenekara, vezényel: Nagy Ferenc) énekel”

Adásba került először: 1984. február 2., Kossuth Rádió, 19.15 – 20.10

Ilosfalvy Róbert műsora

Közreműködik a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara.

Vezényel: Bolberitz Tamás

  1. Huszka Jenő: Mária főhadnagy – „Nagy árat kér a sors a boldogságáért”
  2. Lehár Ferenc: A mosoly országa – „Vágyom egy nő után”
  3. Lehár Ferenc: Friderika – „Ó lányka, ó lánykám”
  4. Kálmán Imre: Az ördöglovas – „Ma önről álmodtam megint”
  5. Kálmán Imre: A cirkuszhercegnő – „Egy drága szempár”
  6. Kálmán Imre: Marica grófnő – „Mondd meg, hogy imádom a pesti nőket”
  7. Carl Zeller: A madarász – „Nagyapám még ifjú volt”

Ilosfalvy Róbert 1966 és 1984 között mindössze egy operettfelvételen hallható, lemezen, ami  Nyugat-Németországban jelent meg:  

Lehár Ferenc: A víg özvegy

"Die Lustige Wittwe"

Annaliese Rothenberger
Nicolai Gedda
Erika Köth
Robert Ilosfalvy

Chor des Bayerischen Rundfunks
Symphonie-Orchester Graunke

Conducted by Willy Mattes

1968, LP (EMI Classics, 2006 - CD)

 

 

Ilosfalvy Róbert ezen a keresztmetszet-felvételen Camille de Rosillon szerepét énekli; az együttes-jeleneteken túl a híres „Pavillon-duett” Erika Köth-tel  többször felcsendült a Magyar Rádióban is.

Ilosfalvy hazajötte évében,  már 1982-ben, közreműködött a Magyar Rádió kihelyezett operett-estjén a Csepeli Munkásotthonban:  Kálmán Imre születésének 100. évfordulója alkalmából tartott hangversenyt a rádió közvetítette (1982. október 25., Kossuth Rádió 19.30 – 21.25)  - Kalmár Magda, Kincses Veronika, László Margit, Zempléni Mária, Ilosfalvy Róbert, Fülöp Attila, Mersei Miklós, Rozsos István, Sólyom- Nagy Sándor – ének, valamint az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Sebestyén András

Ezt a három részletet énekelte a koncerten:

- Csárdáskirálynő – „Álom, álom, édes álom” – duett (Kincses Veronika,  Ilosfalvy Róbert)

- Az ördöglovas – „Ma önről álmodtam megint” (Ilosfalvy Róbert)

- Marica grófnő – „Mondd meg, hogy imádom a pesti nőket” (Ilosfalvy Róbert)

 

Ilosfalvy Róbertet az ötvenes évek közepétől tíz éven át (1957 – 1966) rendszeresen foglalkoztatta a rádió (és a hanglemezgyár is), amíg külföldre nem távozott:

Operettjei (teljes, keresztmetszet, részletek):

Fényes Szabolcs: Szombat délután (1954– Ilosfalvy

Kemény Egon: Komáromi farsang (1957) – Ilosfalvy (Csokonai)

Jacques Offenbach: Fortunió dala (1958) – Ilosfalvy (Valentin)

Franz Schubert – Berté Henrik: Három a kislány (1959) – Ilosfalvy (Schubert)

Jacques Offenbach: Kakadu (részlet: „Barcarola”, 1959) – Ilosfalvy

Huszka Jenő: Lili bárónő (1961)  Ilosfalvy (Illésházy gróf)

ifj. Johann Strauss: A cigánybáró (1961)  (Barinkay Sándor)

Franz von Suppé: Boccaccio (1961)  Ilosfalvy (Boccaccio)

Fényes Szabolcs: Két szerelem (részletek, 1961)  Ilosfalvy

Jacques Offenbach: Hoffmann meséi - idevettem ezt a dalművet is (1962, LP, 1983; CD-részletek, 2008)  Ilosfalvy (Hoffmann)

Kacsóh Pongrác: János vitéz (Qualiton, 1961; CD 1996) Ilosfalvy (Jancsi)

Franz Schubert – Berté Henrik: Három a kislány (keresztmetszet, Qualiton, 1962) – Ilosfalvy (Schubert)

Huszka Jenő: Bob herceg (részletek, Qualiton, 1962) – Ilosfalvy (Bob)

Jacobi Viktor: Sybill (1962)  Ilosfalvy (Petrov)

Franz Schubert – Berté Henrik: Három a kislány (1963) – Ilosfalvy (Schubert)

Huszka Jenő: Gül baba (keresztmetszet, 1963) – Ilosfalvy (Gábor diák)

ifj. Johann Strauss: A denevér (1963)  Ilosfalvy (Alfréd)

Kálmán Imre: A cigányprímás (keresztmetszet,1964)  Ilosfalvy (Rácz Laci)

Jacobi Viktor: Sybill (részletek, Qualiton,1964)  Ilosfalvy (Petrov)

Lehár Ferenc: Cigányszerelem (részletek, Qualiton, 1965; CD - 2004)  (Jonel és Józsi)

Kálmán Imre: Marica grófnő (keresztmetszet, Qualiton, 1965)  (Tasziló gróf)

Huszka Jenő: Bob herceg (1965) – Ilosfalvy (Bob)

Leo Fall: Sztambul rózsája (1965)  Ilosfalvy  (Ahmed bey) 

Jacques Offenbach: Az elizondói lány (1966)  Ilosfalvy (Miguel)

ifj. Johann Strauss: Egy éj Velencében (1966)  Ilosfalvy (Caramello)

Továbbá egy-egy dal, kettős - amelyeket ugyancsak itthon a rádióban felvett:

- Fényes Szabolcs: Régi nyár  - Van-e szerelmesebb vallomás, mint egy szál virág és semmi más…”   (Ilosfalvy Róbert)

- Fényes Szabolcs: Ma utoljára - "Várlak én" (Ilosfalvy Róbert)

- Fényes Szabolcs: Maya  - „De nem erről van most szó, könyörgök, a szíve, mint a börtön, előttem oly bezárt! …/ Szívem, ezt a dalt szívemből téptem én, de majd szíven talál, my sweetheart…" (Petress Zsuzsa, Ilosfalvy  Róbert)

- Ábrahám Pál: Viktória  - „Nem történt semmi, csak elválunk csendben, good night…” (Ágai Karola, Ilosfalvy Róbert) - televíziós felvétel is készült erre a kettősre.

 

Ilosfalvy Róbert színpadon is énekelt – ugyan nem sokat – operetteket, melyekre később még visszatérek.

907   Búbánat • előzmény873 2020-05-01 22:40:11

Lehár Ferenc - Alfred Maria Willner, Robert Bodanzky - Gábor Andor: Cigányszerelem

1965-ös hanglemezfelvétel, mely a Qualiton kiadványa volt, LP-n, majd CD-n is kiadták (2004)

Km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Breitner Tamás 

Dragotin, román földbirtokos – Radnai György

Zórika, a lánya és Körösházy Ilona, magyar özvegy – Házy Erzsébet

Ionel Bolesku, földbirtokos és Józsi, cigánylegény – Ilosfalvy Róbert

- Zórika dala, I. felv. (Házy Erzsébet)

Magamban éltem s eljöttél értem,
A szerelemről nem tudtam semmit sem még.
Aludt a szívem, de vártalak híven,
Mert tudtam, hogy eljön az álmom még.

Az erdőnek sírtam el, ha bánatom volt,
A társam a szél, jó barátom a Hold.
És álmodtam ébren sok éjjelen át,
Hol vár majd az ismeretlen boldogság.

És halkan, csak halkan, ne sejtse meg más,
Szép álomba hívott egy bűvös varázs...

Nézz rám, ha szeretsz igazán,
Érted tüzel úgy a szám!
Nézd, csak a tűz, csak a vágy
Lobog szívemen át!
Hidd el, így sohasem vártak rád!
Jöjj, ez a csók a tiéd, ami ajkamon ég,
Boldogabb szív sosem várt rád még!

Jöjj, ez a csók a tiéd, ami ajkamon ég,
Boldogabb szív sosem várt még rád!

 

- Zórika és Józsi szerelmi kettőse, I. felv. (Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert)

„- Megnézem mégis… senki nem lát… - Ölelj meg szép szemű lány! - Ki tudja, ki vagy?  És honnan hozott a szél?  A hegedű miről beszél? /- Hosszú kék hegy ormán ott vár egy tünde táj, ott édes nóta csendül, ott még a szív sem fáj.  - Ott teljesül az álom, mely mindig tova tűn. Szép tündérkertbe vágyom, hol nincsen árva szív. - Szép tündérkertbe vágyom, hol nincsen árva szív. - Szerelem vár ott a szívem mélyén… Ó, ne tétovázz, mert múlik a nyár, és hiába mind, ha tél újra vár!…Szerelem vár ott a szívem mélyén …Zórika, boldog légy! …Jöjj a karomba!… Jöjj vélem már, Zórika, a mennybolt a földre száll! Boldogságom várva vár rám, menjünk kéz a kézben már!”

906   Búbánat • előzmény905 2020-04-29 20:22:55

Úgy van,Palócz László énekelte Sonorát! Kimaradt a szereposztásból. Köszönöm a pótlást!

905   márta • előzmény902 2020-04-29 18:10:50

Jól lárom, hogy kimaradt a szereposztásból Sonora: Palócz László?  Csak a rend kedvéért.

904   márta 2020-04-29 18:08:18

Kitűnő előadás volt! Házy nagyon szép, Ilosfalvy pedig kitűnő! Gyönyörű tónus, hatalmas szenvedély! Erdélyi Miklós nagyszerűen dirigált és az összes kisebb-magyobb szerep jól volt megoldva. 

Ja, és Ilos szívbaj nélkül megismételte híres áriáját ("Hadd higyjen engem...)

903   Búbánat • előzmény901 2020-04-29 17:24:40

Puccini: A Nyugat lánya - Erkel Színház (1966)

Ilosfalvy Róbert (Dick Johnson/Ramerrez) és Házy Erzsébet (Minnie)

902   Búbánat • előzmény895 2020-04-28 16:07:08

Ma este Giacomo Puccini A nyugat lánya már-már legendásnak számító, 1966-os előadásának felvételét közvetíti a Bartók Rádió, főszerepben a kor nagyságaival: Házy Erzsébettel és Ilosfalvy Róberttel.

A műsort megelőző Prológban 19 órától László Ferenc avatja be a hallgatókat a mű titkaiba. 

Prológ

2020.04.28  19:00 - 19:30  Bartók Rádió

Giacomo Puccini: A Nyugat lánya

A mikrofonnál: László Ferenc

 

2020.04.28  19:35 - 21:45  Bartók Rádió

 

Giacomo Puccini: A Nyugat lánya

Háromfelvonásos opera

Szövegét - David Belasco színműve nyomán - Guelfo Civinini és Carlo Zangarini írta

Fordította: Nádasdy Kálmán

Vez.: Erdélyi Miklós

Km.: Magyar Állami Operaház Énekkara (karig.: Németh Amadé) és Zenekara

Szereposztás:

Minnie, csaplároslány - Házy Erzsébet (szoprán),

Jack Rance, seriff - Jámbor László (bariton),

Dick Johnson alias Ramerrez, bandita - Ilosfalvy Róbert (tenor),

Nick, a Polka szalon pincére - Kishegyi Árpád (tenor),

Ashby, a Wells Fargo Vasúttársaság ügynöke - Domahidy László (basszus),

Aranyásók:

a) Trin - Erdei Gyula (tenor),

b) Sid - Kövesdy Károly (bariton),

c) Bello - Pálfi Endre (bariton),

d) Harry - Somogyvári Lajos (tenor),

e) Joe - Göndöcs József (tenor),

f) Happy - Bódy Tivadar (tenor),

g) Larkens - Dene József (basszbariton),

Billy Jackrabbit, vásári énekes - Veress Gyula (basszus),

Wowkle, Billy felesége - Szabó Anita (alt),

Jace Wallace, vásári énekes - Reményi Sándor (bariton),

Joes Castro, mesztic férfi - Katona Lajos (basszbariton),

Postás - Palócz Béla (bariton). 

901   Búbánat • előzmény899 2020-04-28 10:54:01

 

Kapcs. 899. sorszám

Ilosfalvy Róbert, a magyar Des Grieux lovag

 / Tuska Borbála  - Papageno.hu/

2020. február 17.

Ilosfalvy Róbert az 1960-as évektől vált a magyar operajátszás meghatározó egyéniségévé, de ezzel párhuzamosan komoly nemzetközi karriert is befutott. Neve összeforrt Puccini Manon Lescaut című operájának férfi főszerepével, Des Grieux lovaggal.

1927. július 18-án született Hódmezővásárhelyen. Alap- és középfokú iskoláit itt végezte, 1945-ben érettségizett a Bethlen Gábor Református Gimnáziumban. Egy évig a helyi katolikus templom kántoraként működött, majd 1946-ban felvételt nyert a Zeneakadémia ének szakára, ahol Molnár Imre, dr. Jászó Györgyné és Lendvai Andor növendékeként tanult.

Pályáját 1949-ben, az akkor megalakult Honvéd Művészegyüttes Énekkarában szólistaként kezdte. Első komoly sikerét Bánk bán nagyáriájával érte el, melyet 1950. május 1-jén énekelt a Hősök terén. 1953-ban ugyanezzel az áriával elnyerte a bukaresti Világifjúsági Találkozó nagydíját operai kategóriában.

Sikeres koncertjeinek köszönhetően Tóth Aladár igazgató külön meghallgatás nélkül szerződtette az Operaházhoz. Erkel Hunyadi Lászlójának címszerepében debütált 1954-ben, majd sorra kapta a lírai tenorszerepeket: a Traviata Alfredóját, a Faust címszerepét, Lenszkijt az Anyeginből, illetve a Szöktetés a szerájból Belmontéját ­– utóbbi az egyetlen Mozart-szerepe volt egész karrierje során.

1961-ben meghatározó sikert aratott Lamberto Gardelli vezényletével a Manon Lescaut budapesti felújításakor, amelyben René des Grieux szerepét énekelte Házy Erzsébet oldalán.

Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert A Nyugat lányában – forrás: Fortepan

Az énekesnővel több darabban – Bohémélet, A Nyugat lánya – alkottak párt, és később a színpadon kívül is egymásra találtak.

Az ezt követő, Gardelli által jegyzett további premierekben is szerepelt, előbb a Tell Vilmos Arnoldjaként, majd a Carmen Don Joséjaként. A végzet hatalma 1964-es premierjét a szakkritika a második világháború utáni legnagyobb sikernek könyvelte el, ebben Don Alvaro szerepét énekelte. Az olasz karmesterrel megkezdett sorozat 1966-ban, A Nyugat lányával zárult le.

A nemzetközi szakma ezekben az években figyelt fel Ilosfalvy különlegesen szép, olaszos hangjára. 1964-ben San Franciscóban, a Traviatában mutatkozott be Joan Sutherland partnereként, két évvel később a Holland Fesztiválon az Iphigénia Auliszban című operában énekelt, a Bregenzi Fesztiválon pedig Offenbach Szép Helénájában lépett fel.

1966-tól kezdődően másfél évtizedet külföldön töltött. Kertész István, a Kölni Operaház fő-zeneigazgatójának meghívására a Manon Lescaut-ban nyűgözte le a közönséget, le is szerződtették a társulathoz. Des Grieux pályafutásának emblematikus szerepévé vált, többek között Berlinben, Koppenhágában, Moszkvában, Rómában és San Franciscóban énekelte.

A vezető német intézmények mellett sikerrel lépett fel Amszterdam, Brüsszel, Firenze, Genova, Lisszabon, Madrid, Lyon és Zürich operaházaiban, illetve rendszeresen közreműködött a Bécsi Állami Operaház és a londoni Royal Opera House előadásain is. Emlékezetes 1968-as Carnegie Hall-beli koncertje, ahol először énekelt magyar énekesként anyanyelvén: Kodály Psalmus Hungaricusát a Londoni Filharmonikusokkal, Kertész István vezényletével adták elő.

Közben repertoárját is folyamatosan bővítette olasz drámai szerepekkel (Rigoletto: a mantovai herceg, Don CarlosAida: Radames, A trubadúr: Manrico, A szicíliai vecsernye: Arrigo). Münchenben a Simon Boccanegra Gabriele Adornójaként mutatkozott be Claudio Abbado vezényletével, és ugyanitt énekelte A köpeny Henrijét Dietrich Fischer-Dieskau, Várady Júlia és Wolfgang Sawallish társaságában.

Idővel a német repertoár fontos szerepeit is sikerrel hódította meg, így Beethoven Fideliójának Florestánját, a Lohengrin címszerepét és Stolzingi Waltert A nürnbergi mesterdalnokokból. Utóbbit a londoni Covent Garden felújított előadásán is énekelte, remek kritikai visszhanggal. Szerepelt Richard Strauss Az árnyéknélküli asszony című operájában is, melyet Jean-Pierre Ponnelle rendezett.

Nemzetközi karrierje mellett a hazai zenei életben is folyamatosan jelen volt, gyakran vállalt fellépést koncerteken, az Operaházban és a hazai szabadtéri színpadokon (Szeged, Margitsziget). 1982-ben tért vissza Magyarországra. Régi szerepei közül repertoáron tartotta a CarmenA végzet hatalma és a Manon Lescaut tenorhőseit, de énekelte a külföldön megkapott szerepeit is, illetve újabb feladatokra is vállalkozott. Ezek közül az Otello és a Bánk bán címszerepében nyújtott alakítása emelkedik ki. 70. születésnapját A nürnbergi mesterdalnokok III. felvonásával ünnepelték meg az Operaházban. 2000-ben a Bánk bánnal búcsúzott a színpadtól.

Külföldi és magyar kiadókkal is készített lemezeket, első szólóalbuma 1967-ben jelent meg. 1963-ban részt vett az első magyar televíziós operafilm elkészítésében, melynek során Dallapiccola Éjszakai repülés című művét rögzítették Szinetár Miklós rendezésében.

Ilosfalvyt 1962-ben Liszt-díjjal, 1965-ben Kossuth-díjjal, 1988-ban Érdemes Művész címmel, 2003-ban pedig a Magyar Állami Operaház Mesterművésze díjjal tüntették ki. 1992 óta az Operaház örökös tagja.

82 éves korában, 2009. január 6-án hunyt el.

(Via Opera, Zeneakadémia, BMC)  

Az eredeti cikkben  linkről videobejátszás a Manon Lescaut-ból: Manon és Des Grieux kettőse

900   smaragd • előzmény899 2020-04-27 17:54:08

Tartalmas és esztétikus összeállítás, Ilosfalvy Róbert operaénekes a "Komáromi farsang" című daljétékban játszott főszerepét, Csokonai Vitéz Mihály énekszerepét, azért hiányolom belőle, CD-ként is.

899   Búbánat 2020-04-27 17:11:43

Ilosfalvy Róbert, a magyar Des Grieux lovag

Papageno.hu - Tuska Borbála  - 2020. február 17.

898   Búbánat 2020-04-24 22:39:59

Ma 145 éve született Huszka Jenő zeneszerző!

(Szeged, 1875. április 24. – Budapest, 1960. február 2.)

Huszka Jenő, aki megdöntötte a bécsi operett kizárólagos uralmát

Huszka Jenő zeneszerző, a magyar operett egyik megteremtője otthonában munka közben 1954. december 14-én (Fotó: MTI Zinner Erzsébet) 

A Dankó Rádióban a műsorvezető, Erdélyi Claudia, emlékezett  Huszka Jenőre, és művei közül a Bob hercegből, a Gül Babából és a Szabadság, szerelem-ből szerkesztett be részleteket a ma délutáni Az a szép című műsorában.

Itt csak azokat a dalszámokat említem meg, amelyekben  Ilosfalvy Róbert énekel:

Huszka Jenő - Bakonyi Károly - Martos Ferenc: Bob herceg

A Rádió Dalszínházának a bemutatója: 1965. április 18., Kossuth adó, 20.20 – 22.00

- A II. felvonás fináléja (Ágai Karola, Németh Marika, Ilosfalvy Róbert, Palcsó Sándor, Kishegyi Árpád, Külkey László, Várhelyi Endre, Bende Zsolt, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András)

Tom, varga – Várhelyi Endre (Makláry Zoltán)
Annie, a lánya – Németh Marika
A királynő – Sulyok Mária
György herceg, a fia (Bob) – Ilosfalvy Róbert (Körmendy János)
Viktória hercegnő – Ágai Karola
Pomponius, udvarmester – Palócz László
Lord Lancaster, gárdakapitány – Bende Zsolt
Plumpudding, borbély – Palcsó Sándor
Gipsy, pék – Kishegyi Árpád
Pickwick, kocsmáros – Külkey László

Bob: - Halld hát borbély! Mondj le a lányról, sose lesz a párod más szerető!

Plumpudding- Mert elcsavarta a fejét, Bob úrfi, ez a csibész… a ház vagy a lány, egyik az enyém!  Nem engedek én!  Hát elveszem én!

Bob: - Szólj, Tom apó!

Tom apó: - Így szól a törvény, tartozom én: a ház vagy a lány. Csak egyik enyém. 

Bob: - Nos, hadd döntsek most én ebben a perben!... Egy ódon ház a Bowie streeten, egy ifjú lány a gyermeked, akárhogy szóljon ez az ósdi törvény, ily alku tárgya nem lehet! Vigye az ördög a Plumpuddingt! Tom, vidd el házadat! Ifjú lányod tiszta szívét megvédem én! Legyen szavam!.../

Annie: - .... a szép ősi fészektől nem szeretnék elválni!

Bob Plumpuddinghoz: - Nahát, utadra!

Plumpudding: - Jól van, odébb állok, de jaj, annak, akit ma megberetválok!

Viktória hercegnő: - Megállj! Bocsánat, hogy szólni merek, amíg el nem mennek az emberek.

Bob: - Mit kíván, hercegnő?

Viktória hercegnő: - Ez furcsa ítélet herceg úr, nem önre vall e felfogás… ez a döntés majdnem törvénykezés! 

Bob: - Csakis a jog vezetett, semmi más!

Viktória hercegnő: - Egy ódon törvényt, ősi szokást, nem tör meg egy herceg, kivált nem ön! De azt suttogják: ön nem is ön! 

Bob: - Elég a szó, köszönöm!

Viktória hercegnő: - Azt suttogják, meglátni vakon, hogy fenségedre hasonlít nagyon. Itt ily eset nem volt soha még! 

Bob:  - Elég a szó! Mondom, elég!... Ki hallott még ily dőreséget! Bob úrfit én nem ismerem! Ha mégis volna hozzám ily hasonló, hozzák elém, megbüntetem! Majd én kimondom rá a börtönt, de addig minden szóbeszéd! Mindenki hallja, ezennel döntök: borbély, a lány legyen tiéd! …- Pomponius! Megbízlak téged, hogy nagyudvari dísszel kísérd templomba a néped!. Majd hívj, ha zúg a harang, hogy a templom kapuja megnyílt a nászmenet előtt!

Pomponius: - Értem fenséges úr.

Plumpudding: - Gyerünk, gyerünk, gyerünk az esküvőre!...

Annie, apjához: - Bocsáss meg! /Plumpuddinghoz: Gyűlöllek! /

Tom apó: - Fura egy ügy! Semmit sem értek. Fura egy ügy! Semmit sem értek.

Annie Bobhoz:...

Bob Annie-hoz: - …az első édes szerelmes csókot  feledni fogja könnyedén! Plumpudding: - Gyerünk, gyerünk, gyerünk az esküvőre!

Bob: - Egy ódon törvényt, ősi szokást, nem szeghet meg egy herceg sohasem! De más is tartsa meg kereken, mert hogyha nem, a fejét vetetem! Ezt jól jegyezze meg! /- Magasra tartom fényes kardom, hadd lássa hát a nagyvilág!  Igazra, jóra szánom kardom, a rosszat ősi, hősi kardom legyőzi majd, amerre jár!  Diadalmon, győzelmen át kivívja  majd az igazát és karba kapja majd  régi zászlaját!  Lesz gárda! Lesz gárda, mely én velem vívja ki majd igazát! E gárda, e gárda, meghal, de megadni nem adja meg magát! 

Kórus: - A gárda! A gárda, viharsebesen tör az ellenen át! A gárda! A gárda, meghal, de megadni nem adja meg magát! Hurrá!!! Hurrá!!!”

(Külön nem jeleztem: minden énekszólót követően a kórus is énekel.)

 

Huszka Jenő - Martos Ferenc: Gül Baba

- Gábor diák dala, III. felv.  (Ilosfalvy Róbert, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András) – Rádió Dalszínháza bemutatója, 1963. augusztus 20., Kossuth Rádió, 13.42 – 14.57, keresztmetszet

 „Szállj, szállj, sóhajom, szállj kedvesemnek ablakára! Mondd el, mondd el, óh, bent vagyok, itt vagyok bezárva.  Mondd el, mily nagyon égek a csókja tüzéért. Érette fáj csupán, hogy el jő már a vég.  Többé már sohasem tapadhatok égő ajakára… Áldjon hát az ég, ott könnyet ne pazaroljon értem! Gondolj néha rám, őrizd meg szívedben a képem. Dalolj a síromon vidám szerelmes éneket! Könnyű lesz nékem ott megpihenve rólad álmodozva!...”

897   Búbánat 2020-04-24 22:39:24

Ma 145 éve született Huszka Jenő zeneszerző!

(Szeged, 1875. április 24. – Budapest, 1960. február 2.)

Huszka Jenő, aki megdöntötte a bécsi operett kizárólagos uralmát

Huszka Jenő zeneszerző, a magyar operett egyik megteremtője otthonában munka közben 1954. december 14-én (Fotó: MTI Zinner Erzsébet) 

A Dankó Rádióban a műsorvezető, Erdélyi Claudia, emlékezett  Huszka Jenőre, és művei közül a Bob hercegből, a Gül Babából és a Szabadság, szerelem-ből szerkesztett be részleteket a ma délutáni Az a szép című műsorában.

Itt csak azokat a dalszámokat említem meg, amelyekben  Ilosfalvy Róbert énekel:

Huszka Jenő - Bakonyi Károly - Martos Ferenc: Bob herceg

A Rádió Dalszínházának a bemutatója: 1965. április 18., Kossuth adó, 20.20 – 22.00

- A II. felvonás fináléja (Ágai Karola, Németh Marika, Ilosfalvy Róbert, Palcsó Sándor, Kishegyi Árpád, Külkey László, Várhelyi Endre, Bende Zsolt, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András)

Tom, varga – Várhelyi Endre (Makláry Zoltán)
Annie, a lánya – Németh Marika
A királynő – Sulyok Mária
György herceg, a fia (Bob) – Ilosfalvy Róbert (Körmendy János)
Viktória hercegnő – Ágai Karola
Pomponius, udvarmester – Palócz László
Lord Lancaster, gárdakapitány – Bende Zsolt
Plumpudding, borbély – Palcsó Sándor
Gipsy, pék – Kishegyi Árpád
Pickwick, kocsmáros – Külkey László

Bob: - Halld hát borbély! Mondj le a lányról, sose lesz a párod más szerető!

Plumpudding- Mert elcsavarta a fejét, Bob úrfi, ez a csibész… a ház vagy a lány, egyik az enyém!  Nem engedek én!  Hát elveszem én!

Bob: - Szólj, Tom apó!

Tom apó: - Így szól a törvény, tartozom én: a ház vagy a lány. Csak egyik enyém. 

Bob: - Nos, hadd döntsek most én ebben a perben!... Egy ódon ház a Bowie streeten, egy ifjú lány a gyermeked, akárhogy szóljon ez az ósdi törvény, ily alku tárgya nem lehet! Vigye az ördög a Plumpuddingt! Tom, vidd el házadat! Ifjú lányod tiszta szívét megvédem én! Legyen szavam!.../

Annie: - .... a szép ősi fészektől nem szeretnék elválni!

Bob Plumpuddinghoz: - Nahát, utadra!

Plumpudding: - Jól van, odébb állok, de jaj, annak, akit ma megberetválok!

Viktória hercegnő: - Megállj! Bocsánat, hogy szólni merek, amíg el nem mennek az emberek.

Bob: - Mit kíván, hercegnő?

Viktória hercegnő: - Ez furcsa ítélet herceg úr, nem önre vall e felfogás… ez a döntés majdnem törvénykezés! 

Bob: - Csakis a jog vezetett, semmi más!

Viktória hercegnő: - Egy ódon törvényt, ősi szokást, nem tör meg egy herceg, kivált nem ön! De azt suttogják: ön nem is ön! 

Bob: - Elég a szó, köszönöm!

Viktória hercegnő: - Azt suttogják, meglátni vakon, hogy fenségedre hasonlít nagyon. Itt ily eset nem volt soha még! 

Bob:  - Elég a szó! Mondom, elég!... Ki hallott még ily dőreséget! Bob úrfit én nem ismerem! Ha mégis volna hozzám ily hasonló, hozzák elém, megbüntetem! Majd én kimondom rá a börtönt, de addig minden szóbeszéd! Mindenki hallja, ezennel döntök: borbély, a lány legyen tiéd! …- Pomponius! Megbízlak téged, hogy nagyudvari dísszel kísérd templomba a néped!. Majd hívj, ha zúg a harang, hogy a templom kapuja megnyílt a nászmenet előtt!

Pomponius: - Értem fenséges úr.

Plumpudding: - Gyerünk, gyerünk, gyerünk az esküvőre!...

Annie, apjához: - Bocsáss meg! /Plumpuddinghoz: Gyűlöllek! /

Tom apó: - Fura egy ügy! Semmit sem értek. Fura egy ügy! Semmit sem értek.

Annie Bobhoz:...

Bob Annie-hoz: - …az első édes szerelmes csókot  feledni fogja könnyedén! Plumpudding: - Gyerünk, gyerünk, gyerünk az esküvőre!

Bob: - Egy ódon törvényt, ősi szokást, nem szeghet meg egy herceg sohasem! De más is tartsa meg kereken, mert hogyha nem, a fejét vetetem! Ezt jól jegyezze meg! /- Magasra tartom fényes kardom, hadd lássa hát a nagyvilág!  Igazra, jóra szánom kardom, a rosszat ősi, hősi kardom legyőzi majd, amerre jár!  Diadalmon, győzelmen át kivívja  majd az igazát és karba kapja majd  régi zászlaját!  Lesz gárda! Lesz gárda, mely én velem vívja ki majd igazát! E gárda, e gárda, meghal, de megadni nem adja meg magát! 

Kórus: - A gárda! A gárda, viharsebesen tör az ellenen át! A gárda! A gárda, meghal, de megadni nem adja meg magát! Hurrá!!! Hurrá!!!”

(Külön nem jeleztem: minden énekszólót követően a kórus is énekel.)

 

Huszka Jenő - Martos Ferenc: Gül Baba

- Gábor diák dala (Ilosfalvy Róbert, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András) – Rádió Dalszínháza bemutatója, 1963. augusztus 20., Kossuth Rádió, 13.42 – 14.57, keresztmetszet

 „Szállj, szállj, sóhajom, szállj kedvesemnek ablakára! Mondd el, mondd el, óh, bent vagyok, itt vagyok bezárva.  Mondd el, mily nagyon égek a csókja tüzéért. Érette fáj csupán, hogy el jő már a vég.  Többé már sohasem tapadhatok égő ajakára… Áldjon hát az ég, ott könnyet ne pazaroljon értem! Gondolj néha rám, őrizd meg szívedben a képem. Dalolj a síromon vidám szerelmes éneket! Könnyű lesz nékem ott megpihenve rólad álmodozva!...”

896   Búbánat • előzmény895 2020-04-24 14:21:18

Tegnap hallottuk a rádióban:

Bartók Rádió, 2020. április 23. csütörtök, 19.00 – 19.30

"Kritikus füllel"

Giacomo Puccini: A Nyugat lánya

Ea.: Házy Erzsébet (szoprán), Ilosfalvy Róbert (tenor), Magyar Állami Operaház Zenekara, vez.: Erdélyi Miklós
 

A kiadványról László Ferenc és Dvorák Zsuzsanna beszél

Szerk.: Ottmár Dávid 

(Ism. kedd, 9.30)

Az 1966-os, legendás Erkel Színházi „A Nyugat lánya”-előadásról, az előadókról, a premier rádiófelvételének digitalizált, az OperaTrezor gondozásában megjelent CD-kiadványáról fejti ki véleményét László Ferenc  és Dvorák Zsuzsanna a rádióműsorban – ének-zenei bejátszásokkal illusztrálva mondanivalójukat.

A lemezre rögzített hanganyag, az archív élő felvétel értékelése mellett szó esik Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert operai álompárról, a szerepmegvalósításukról is.  Idézem a róluk megosztott gondolatokat:

 „…Az a szerencsés helyzet, hogy a legenda helytállt magáért, mert az az 1966. április 16-i előadás – ahogy a színházakban mondani szokás – átjön,  és ez mindenekelőtt Házy Erzsébet érdeme, akinek a teljesítményét nemigen lehet, sőt talán képtelenség is, hidegen mérlegelni, annyi szenvedély, nőiesség, mindössze hallás útján is egyértelművé váló színpadi tehetség volt benne.  Pontosan az a fajta zenésszínpadi személyiség, akinek el lehet hinni Minnie komplex figuráját, vagyis akinek el lehet hinni, hogy női bájjal, jó szóval és fegyverrel elkormányozza maga körül a férfivilágot. Meg akinek a hangjában mind e mellett, ha másként is, mint Maria Callas esetében, mindig ott rejlik valamiféle sebezhetőség.  Házy egyszerűen nem tud nem csábító lenni. És közben az operai létezése mégis szüntelenül sérülékenynek sejthető. A vokális produkciója talán sohasem hibátlan, hanem sokkal több annál: eleven, kockázatvállaló, akár a saját lehetőségeinek a határán is túlmerészkedő. Egyszóval mindi valódi tétje van. 

Házy oldalán pedig ott van Ilosfalvy Róbert – aki maga az ideális, nemeslelkű haramia. A tenorja szárnyaló és megejtő emberi nyíltság árad belőle. A hang minősége meg a szólamformálás plaszticitása és fegyelme érezhetően kiemelkedik az előadás és hát egyúttal a korabeli magyar operaélet mezőnyéből.  De az igazi ajándék az útókor számára mégiscsak az, hogy a kettejük között - vagyis Házy és Ilosfalvy között - valósággal szikrázik a levegő, ami messze túlmutat a magánéleti háttérismeretek szintjén. Ők ketten csodálatosan reagálnak egymásra. A kettejük összhangjában nincsen semmi esetlegesség. El lehet hinni nekik a szerelmet, még a szerelem születését is, azt a pillanatot, ahogyan két ember egymás felé tapogatózik és megnyílik egymás előtt.

Most éppen ezt a jelenetet választanám ki kettejükkel, az I. felvonás utolsó negyedéből, ahol a korabeli rádiófelvétel helyenként kimondottan zajos mellékzörejeit teljességgel feledteti az a kémia, amelynek jó esetben minden Minnie és minden Dick Johnson között ott kellene munkálnia.”

"A III. felvonásbeli Johnson áriát, „Hadd higgyen engem szabadnak” kezdetű áriát (a magyar nyelvű előadást Nádasdy Kálmán több mint korrekt fordításában adták elő) kétszer is hallhatjuk a lemezen.  Az első eléneklés után spontán egy olyan ováció fogadta ezt az áriát, hogy az előadás leállt, és több mint másfélperces taps köszöntötte Ilosfalvy Róbertet. A taps elhangzása után Ilosfalvy Róbert megismételte az áriát, mintegy ráadást, és utána folytatódott a cselekmény."

(Ez az ária is lejátszásra került most az adásban.)

László Ferenc  - az előadás ének-zenei hanganyagát értékelve - a sok szereplő közül kiemeli és dicséri még Jámbor László, Kishegyi Árpád, Palócz László és Domahidy László érdemeit, továbbá  Erdélyi Miklós karmester és az Operaház énekkarának és zenekarának  nívóját.

A rádióműsorban elhangzott részletek:

-  Bevezetőzene és kórus (A Magyar Állami Operaház Énekkara)

-  Minnie áriája, az  I. felv.  utolsó negyedéből  (Házy Erzsébet)

-  Dick Johnson (Ramerrez) áriája, III. felv. (Ilosfalvy Róbert)

-  Minnie és Jack Rance „pókercsata”-jelenete, II. felv.  (Házy Erzsébet, Jámbor László)

 

Minnie – Házy Erzsébet (1929 – 1982)

Dick Johnson alias Ramerrez – Ilosfalvy Róbert (1927 – 2009)

Jack Rance, sheriff – Jámbor László (1911 – 1995)

Nick, pincér – Kishegyi Árpád (1922 – 1978)

Ashby – Domahidy László (1920 – 1996)

Sonora, aranyásó – Palócz László (1921 – 2003)

Karmester: Erdélyi Miklós (1928 – 1993)

Közreműködik a Magyar Állami Operaház Ének- és Zenekara.

Karigazgató: Németh Amadé

A felvétel az Erkel Színházban készült,  1966. április 16-án.

(Az előadás rendezője: Mikó András)

Az 1966-os rádiófelvétel zenei rendezője: Járfás Tamás

895   Búbánat • előzmény882 2020-04-23 16:34:44

Kapcs: 878 – 882. sorszámok 

Ma este:

Bartók Rádió, 2020. április 23. csütörtök, 19.00 – 19.30

"Kritikus füllel"

Giacomo Puccini: A Nyugat lánya

Ea.: Házy Erzsébet (szoprán), Ilosfalvy Róbert (tenor), Magyar Állami Operaház Zenekara, vez.: Erdélyi Miklós
 

A kiadványról László Ferenc és Dvorák Zsuzsanna beszél

Szerk.: Ottmár Dávid  (Ism. kedd, 9.30)

„Ilyen nagy hatású, intenzív, gyönyörű és ilyen szépen éneklő primadonnája nemigen volt még a Magyar Operaháznak” (Mihály András Házy Erzsébetről 1982-ben)

894   Búbánat 2020-04-17 10:47:41

Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert  közös énekfelvételei a Magyar Rádió Dalszínháza produkcióiban:

Fényes Szabolcs: Szombat délután (1954) – Házy, Ilosfalvy

Kemény Egon: Komáromi farsang (1957) – Házy (Lilla), Ilosfalvy (Csokonai)

Jacques Offenbach: Fortunió dala (1958) – Házy (Lauretta), Ilosfalvy (Valentin)

Franz Schubert – Berté Henrik: Három a kislány (1959) – Házy (Médi), Ilosfalvy (Schubert)

Huszka Jenő: Lili bárónő (1961) – Házy (Lili), Ilosfalvy (Illésházy gróf)

ifj. Johann Strauss: A cigánybáró (1961) – Házy (Saffi), Ilosfalvy (Barinkay Sándor)

ifj. Johann Strauss: A denevér (1963) – Házy (Rosalinda), Ilosfalvy (Alfréd)

Lehár Ferenc: Cigányszerelem (Qualiton, 1965) – Házy (Ilona és Zórika), Ilosfalvy (Jonel és Józsi)

ifj. Johann Strauss: Egy éj Velencében (1966) – Házy (Annina), Ilosfalvy (Caramello)

893   Búbánat 2020-03-15 20:28:54

"ILOSFALVY BARÁTSÁGA"

  • Délmagyarország, 2007. október 29.

„Díszpolgári címet kapott a vásárhelyi közgyűléstől Janovics István kántor, aki hatvan éve teljesít szolgálatot. Édesapja nyomdokain haladt, a háború után mégis választania kellett a kántori állás és a konzervatórium között.”

[…]

Kántori munkásságát a vásárhelyi közgyűlés 1994-ben már Pro Urbe-kitüntetéssel jutalmazta. Október 23-án pedig díszpolgári címet adományozott a város Janovics Istvánnak, aki akkor került a kántori munka közelébe, amikor 1940-ben behívták katonának egyik elődjét, a később operaénekesi pályára lépett Tóth Lajost.

[…]

- Koncz Ernő tanító és a később szintén operaénekesi pályát befutó Ilosfalvy Róbert is énekelt a templomban. Édesapám a Szent István-templomban volt kántor, így gyermekkoromban megismerkedtem e munka szépségeivel - mondta Janovics István.

[...] 

"Janovics István, a Szent Antal utcai katolikus elemi iskolában egy padban ült barátjával, a későbbi híres tenorral, Ilosfalvy Róberttel. Szüleik is baráti viszonyban álltak egymással. Mindketten a Bethlen gimnáziumba iratkoztak be, ám Janovics elhúzódó betegsége miatt elmaradt a többiektől, emiatt átiratkozott a polgári fiúiskolába. A barátságot még akkor is tartották, amikor Ilosfalvy az 1950-es évek elején a Honvéd Művészegyüttesbe került, majd szólókarrierbe kezdett. Kapcsolatuk akkor szakadt meg, amikor a tenort 1966-ban leszerződtette a kölni opera."

Janovics István iskoláit  Hódmezővásárhelyen ill. Szegeden, a Katolikus Tanítóképzőben végezte. 1944-ben besorozták, de Székesfehérvárról megszökött, s apjának testvére Budapesten bujtatta. Az újpesti főplébánia kántora lett. 1947-től haláláig a Belvárosi Római Katolikus Templom kántora volt.

889   Búbánat 2020-03-07 16:19:59

„Hunyadi Lászlótól Bánk bánig”

„Kimaradt mondatok”

(RTV Újság, 1990. április)

Ilosfalvy Róbert:

„Ötvenen túl általában már inkább visszatekint az ember. De nálunk, vásárhelyieknél ez is rendhagyó módon történik. Nem az eltelt évek számától függ, hogy találkozásaink második mondatától máris diákkori élményeink jönnek elő: Banga Samu szigorú testedzőórája; a hatalmas, korszerű tornaterem; a gimnáziummal szemközti iskolaim sportpálya, ahol ’vérre’ menő pólómeccseket játszottunk. Ezt a játékot egyébként Banga tanár úr találta ki. A mai kézilabdához hasonlított, csakhogy azt szőrrel tömött kis bőrgolyóval játszottuk. Erőt kifejtő szórakozás volt. Ma is büszke vagyok arra, hogy a jó pólójátékosok közé tartoztam és szertornán is jegyzett eredményeket értem el.

Ma is él bennem a nyári vakációk élménye: a gyönyörű strand, a trambulin, az ötvenméteres versenymedence, ahol vízifogósdit, ahogy mi hívtuk, ’be nem eresztőt’ játszottunk. A napot pedig mindig a strand nagy homokos fövenyén focimeccsel zártuk.

Banga tanár úr testet edző nevelésének köszönhetem, hogy ma is tornázom, úszom, s képes vagyok még ebben a korban is Otelló szerepét megformálni, elénekelni - , úgy érzem – a közönség tetszésére.

Boldog vagyok, hogy pályám során elénekelhettem az operairodalom legjelentősebb lírai tenorszerepeit, s boldog, hogy magyarként operaénekesi pályám Erkel Hunyadi Lászlójával kezdődött. De részt vehettem Petrovics Emil C’ est la guerre című operájának színrevitelében és Erkel Bánk bánjáig is eljutottam.”

Lejegyezte: Osváth László

 

Egy óra Ilosfalvy Róberttel”

Osváth László műsora

1990. április 23., Petőfi Rádió 22.00 – 23.00

Zenei munkatárs: Szakács Emese

Szerkesztő: Szepesi György

888   macskás 2020-03-05 08:47:25

888

887   Búbánat • előzmény886 2020-03-04 20:55:13

"Elkészült a Komáromi farsang rádiójáték felvétele"

Hajdú-Bihari Napló

1957-03-08 / 56. szám

(Budapesti tudósítónktól)

A stúdió párnázott ajtaja mögött, mint a színes pillangók röpködnek Csokonai szavai. A debreceni költő a Komáromi farsang derűs forgatagában lázas szavakban vallja meg szerelmét Lillának. László Endre, a darab rendezője az utolsó simításokat végzi a felvételre kerülő legújabb daljátékon, melynek fő alakjait kettős, — egy énekes és egy prózai — szereposztásban veszik fel. Csokonait Zenthe Ferenc alakítja, Kemény Egon friss, melodikus zeneszámait pedig llosfalvy Róbert énekli. Lilla alakjánál az énekes szerep Házy Erzsébeté, a prózai szöveg Korompay Valié. Lavottát is ilyen kettős alakításban adja a rádió: Molnár Miklós és Gönczöl János formálja és énekli a zeneszerző szerepét. A zord apát, a kérőként jelentkezett Csokonait kikosarazó Vajda Pétert Deák Sándor, a többi főszerepet Berki Lili, Bilicsi Tivadar, Szabó Ernő, Hlatky László, Gózon Gyula, Rózsahegyi Kálmán játsszák, tehát igazi parádés szereposztásban hallgathatják a debreceni tárgyú rádiójátékot a hallgatók.
A lehallgató fülkében Gál György Sándor, a rádió zenei fejtörőjének közismert szerkesztője mondja el a legújabb magyar daljáték születésének körülményeit.
— Néhány évvel ezelőtt Visegrádon voltam az alkotók házában, ahol egy operatanulmányon dolgoztam. Itt találkoztam társszerzőmmel, Erdődy Jánossal, és megbeszéléseink során határoztuk el, hogy Csokonai édesbús poétikus szerelmének történetéből daljátékot írunk. A téma valósággal rabul ejtett. A daljáték szövege nagyrészt Visegrádon elkészült, de akkor még színpadra szántuk. Úgy volt, hogy vidéken lesz az ősbemutatója, a győri Kisfaludy Színházban. Aztán mindinkább rájöttünk, hogy a darab elsősorban rádióelőadásra kívánkozik. így is döntöttünk szerzőtársunkkal, Kemény Egonnal együtt, akinek a Hatvani diákjai című szintén debreceni tárgyú rádió játéka, a Valahol Délen c. operettje és más hangulatos, szép zeneszámai jól ismertek a rádió hallgatói előtt. Bízom benne, hogy daljátékunk utolsó akkordjai után sokan kelnek fel elégedetten a rádiókészülék mellől.
A hangjáték, melynek előadása március 9-én, szombaton lesz a Kossuth-rádióban, különösen a debreceni hallgatók részéről tarthat számot nagy érdeklődésre.

/KISS ISTVÁN/

886   smaragd • előzmény875 2020-03-04 17:38:28

„ A böjti szél fúj, véget ért a Farsang…”

Dankó Rádió                             naponta kora reggel 5 – 5:55 között

Nagy Ibolya felelős-szerkesztő vendége volt ezen az ismételt műsorhéten:

Zsadon Andrea és Szolnoki Tibor.

A mai műsorban Nagy Ibolya bevezetőjével elhangzott:

KEMÉNY EGON - Gál György Sándor - Erdődy János: „Komáromi farsang” (1957) 

Magyar Rádió, Daljáték 2 részben 

Főszerepben: HÁZY ERZSÉBET  és  ILOSFALVY RÓBERT

Csokonai Vitéz Mihály – Ilosfalvy Róbert, Zenthe Ferenc

Lilla – Házy Erzsébet, Korompai Vali

Deák Sándor, Gönczöl János, Berky Lili, Bilicsi Tivadar, Szabó Ernő, Hlatky László, Fekete Pál, Lehoczky Éva, Völcsey Rózsi, Gózón Gyula, Rózsahegyi Kálmán 

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte 

Zenei rendező. Ruitner Sándor

Rendező: László Endre

Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető a műsorban a darabból szinte keresztmetszetet adva, több dalfelvétellel is megörvendeztetett minket.

Csokonai dala - Ilosfalvy Róbert és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara

Az üldözők kara - Bilicsi Tivadar, Göndöcs József, Hlatky László, Kibédy Ervin, Szabó Ernő és Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara 10. Üldözők kara "Gézengúz, léhűtő, imposztor..." - 02:12  https://kemenyegon.hu/custom/kegon/image/cache/w20h20q80np1/ckeditor/audio-150191_960_720.png

Lilla románca - Házy Erzsébet és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara

A nápolyi király dala - Fekete Pál, Kishegyi Árpád, a Földényi kórus és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara 2. A nápolyi király dala "Ferdinándusz  büszke nevem..." - 03:08  https://kemenyegon.hu/custom/kegon/image/cache/w20h20q80np1/ckeditor/audio-150191_960_720.png

Az első reggel, Lilla és Csokonai kettőse - Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara 22. Lilla és Csokonai kettőse "Az első reggel" - 01:56  https://kemenyegon.hu/custom/kegon/image/cache/w20h20q80np1/ckeditor/audio-150191_960_720.png

A korcsmáros dala (Kajdács Kelemen) - Gózon Gyula és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara 20. Kajdács Kelemen dala "Kelemen, menj vissza a konyhába..." - 04:28  https://kemenyegon.hu/custom/kegon/image/cache/w20h20q80np1/ckeditor/audio-150191_960_720.png

Kraxelstumpf szerenádja -  Bilicsi Tivadar, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara

 „Túl az Óperencián” – NAGY IBOLYA műsora – Dankó Rádió

2019-ben jelent meg a Komáromi farsang CD- felvételen: https://kemenyegon.hu/komaromi-farsang

885   Búbánat 2020-02-28 23:12:22

Múltidéző

RÓZSAVÖLGYI PARKSZÍNPAD
Budapest, XIV., Rózsavölgyi tér

1958. június 28-án, szombaton este fél 9 órakor

"ZUGLÓI SZERENÁD"

Közreműködnek:

Feleki Kamill - Kiss Manyi - Házy Erzsébet - Zentay Anna - Ilosfalvy Róbert - Kishegyi Árpád - Palócz László

Stúdió Együttes

Konferál:
Murányi Lili — Lóránd György

884   Búbánat 2020-02-28 23:08:59

Esti Hírlap, 1958. február 22.

ILOSFALVY ROBERT MONDJA: Házy Erzsébettel együtt felléptünk az elmúlt napokban a kelet-berlini televízióban, több berlini énekessel együtt egy nagyszabású esztrádműsor keretében. Házy Erzsébet a Figaró házasságából, én a Rigolettóból énekeltem egy-egy áriát zenekari kísérettel, majd régebben Lipcsében előadott műsorunkból közkívánatra együttesen a Csárdáskirálynőből adtunk elő részleteket.

883   Búbánat 2020-02-06 19:38:28

Huszka Jenő – Bakonyi Károly – Martos Ferenc: Bob herceg 

A Dankó Rádió nemrég véget ért operettműsorában  („Az a szép”) ebből az operettből csendültek fel részletek, amelyek között szerepelt:

- Bob dala, II. felv.: „Én vagyok az utca királya.”  (Ilosfalvy Róbert,  km. az MRT Énekkara)

 - Dal az első szerelmes csókról – „Holdvilágos, bűvös éjjel jártam messzi tájon, árkon, bokron átszökellve, túl az Óceánon../ Az első édes találkozásnál rabul ejtett meg engemet, az első édes, szerelmes csókot feledni többé nem lehet…” (Ilosfalvy Róbert, km. az MRT Énekkarának Női kara)

- Finálé „ - Londonban, hej…;  A gárda, a gárda, viharsebesen tör ez ellenen át…” (Ilosfalvy Róbert és az MRT Énekkara)

A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1965. április 18., Kossuth adó, 20.20 – 22.00

Km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András

882   Búbánat • előzmény881 2020-02-06 19:31:28

Pontosítás: A Nyugat lánya felújítása 1966-ban az Erkel Színházban volt.

(A CD-műsorfüzetében Operaház van feltüntetve.)

881   Búbánat • előzmény878 2020-02-06 10:28:30

Az OperaTrezor gondozásában most megjelent A Nyugat lánya operaházi premier-előadás  (1966) élő rádióközvetítésének archív felvételéről készült dupla CD kísérőfüzetében két operakritikából olvashatunk idézeteket:

„Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert nemzetközi színvonalon mérhető teljesítményt nyújtanak; Ilosfalvy teljes ragyogását adja a szép tenorszerepnek; Házy Erzsébet — ha nem is egészen a szerep olasz típusára szabott eszményt nyújt alakításában — saját, személyes eszközeivel, egyéniségének intenzitásával teszi jelentőssé, átütővé, s majdnem teljessé Minnie figuráját.” – írta Kovács János a premier után a Magyar Nemzetben.

Lózsy János szerint pedig (Népszabadság): „Házy Erzsébet ezt az alakot teljes összetettségében színpadra állítja… Minnie-je minden apró rezdülésében tudatosan kidolgozott, egyúttal igazi érzelmekkel áthatott, gyönyörködtető mozzanatokkal teljes alakítás…
Dick Johnsont, azaz Ramerrezt, a romantikus útonállót Ilosfalvy Róbert kelti életre… Szerencsére, rendkívül hálás tenorszerep, s a fiatal művész fényesen zengő, diadalmasan szárnyaló hangján, gazdagon árnyalt énekében tökéletesen ki is rajzolódik a figura zenei képe.”

880   Búbánat • előzmény879 2020-02-05 11:13:29

Az Opera Shopban, az Andrássy úton jutottam hozzá a CD-hez - mintha a pultra kitett utolsó példányt adták volna oda  Érdeklődni kell.

Az Erkel Színház shopjában is szoktam találkozni az OperaTrezor kiadványaival.

879   Klára • előzmény878 2020-02-05 09:44:49

Bocs, megírnád, hogy hol lehet hozzájutni?

 

878   Búbánat • előzmény874 2020-02-04 22:28:26

Új OperaTrezor – MTVA kiadvány (2020)

Katalógus száma: MÁO042

Giacomo Puccini: A Nyugat lánya (2 CD)

Háromfelvonásos opera, magyar nyelven

Libretto: David Belasco drámája nyomán Guelfo Civinini és Carlo Zangarini írta

Fordító: Nádasdy Kálmán

Szereposztás

Minnie – Házy Erzsébet (1929 – 1982)

Dick Johnson alias Ramerrez – Ilosfalvy Róbert (1927 – 2009)

Jack Rance, sheriff – Jámbor László (1911 – 1995)

Nick, pincér – Kishegyi Árpád (1922 – 1978)

Ashby – Domahidy László (1920 – 1996)

Sonora, aranyásó – Palócz László (1921 – 2003)

Trin, aranyásó – Erdei Gyula (1928 – 1986)

Sid, aranyásó – Kövesdy Károly (1930 – 1979)

Bello, aranyásó – Pálfi Endre (1920 – 2006)

Harry, aranyásó – Somogyváry Lajos (1922 – 1997)

Joe, aranyásó – Göndöcs József (1919 – 2005)

Happy, aranyásó – Bódy Tivadar

Larkens, aranyásó – Dene József (1938 - )

Billy Jackrabbit, indián – Veress Gyula (1926 – 1992)

Wowkle, Billy felesége – Szabó Anita (1937 – 2004)

Jake Wallace – Reményi Sándor (1915 – 1980)

José Castro – Katona Lajos (1913 – 1995)

Postás – Palócz Béla (1924 - ?)

 

Karmester: Erdélyi Miklós (1928 – 1993)

Közreműködik a Magyar Állami Operaház Ének- és Zenekara.

Karigazgató: Németh Amadé

A felvétel az Operaházban készült, 1966. április 16-án.

 (Előadás-rendező: Mikó András)

Zenei rendező: Járfás Tamás

Játékidő: 123’58”

A felvétel az MTVA Archívumának a tulajdona

  1. CD: az I. felvonás 13 track (53’07”)
  2. CD: a II. és III. felvonás 19 track (70’51”)

CD kísérő füzet szerkesztője Karczag Márton 

Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert

877   Búbánat 2020-01-26 10:48:15

1990. október 1., Bartók Rádió, 18.00 – 19.00

Kapcsoljuk a 22-es stúdiót

Opera-vetélkedő

Döntő

A forgatókönyvet Kertész Iván és Batta András írta.

A játékmester: Batta András

A zsűri tagjai: Sándor Judit, Pitti Katalin, Ilosfalvy Róbert, Meixner Mihály (elnök), Oberfrank Géza

A 80. sorszám alatt írtam:

"Személyes kontaktusba is kerültem Ilosfalvy Róberttel rövid időre, amikor a nyolcvanas évek végén együtt sétáltunk ki a Rádió épületéből egy élőközvetítéses operavetélkedő után, melyben az egyik zsűritagként szerepelt; milyen büszkén emlegette nekem Alvaro, Mantuai herceg, Stolzingi Valter és Otelló szerepét! És amikor az operettre tereltem a szót, bólogatott, hogy pályafutása során a műfajban zeneileg mennyi nívós - hálás alkotással találkozhatott, amelyekben énekelt tenor szerepeire is mindig nagyon szívesen emlékszik vissza, az ötvenes-hatvanas évekből."

 

1987. augusztus 19. Magyar Rádió 22. stúdiója

Opera vetélkedő - élő adás, a rádió közvetítette.

Zsűri: Kertész Iván, Melis György, Sándor Judit

Első díjat kaptam - két játszótársammal együtt az egyik vetélkedő csoportból. A nyeremény 7.000 Ft megosztásra került köztünk.

Ez volt az első vetélkedő a rádióban, melyen részt vettem és nyertem. Ezt még több hasonló vetélkedő követte, ugyancsak eredményesen...

Múltidézés

1987. augusztus 19., Petőfi Rádió, 19.05 – 20.05

„Kapcsoljuk a 22-es stúdiót”  -   Opera-vetélkedő

Játékos fejtörő

Játékvezető: Batta András

Zsűri: Sándor Judit és Melis György – operaénekesek; Kertész Iván – a Magyar Rádió zenei szerkesztője

Szerkesztő: Varga F. István

Az RTV Újságban megjelent műsor-előzetes cikkben olvashatjuk az alábbi figyelemfelkeltő, felvezető sorokat:

A zenerajongók népes táborában akad, aki a kamarazenét, vagy a szimfonikus zenekar hangzását szereti. Van, aki szerzőkre, vagy karmesterekre és művekre esküszik.

Ám van egy külön „kaszt”, amelynek tagjait a zenés színpad varázsa kapcsolja össze. Ők az énekhang megszállottjai. Szakma szerint ugyan ők is elkülönülhetnek egymástól, de a kiválasztott műfaj, az opera szeretete valamennyiüket összeköti.

Rendre hasonlítgatják az énekesek teljesítményeit – másokéval is. Szereposztásban tévedhetetlenek, ellentétben a rettegett operadirektorokkal, és karmesterekkel. Az indiszpozícióit ugyan megbocsátják, (olykor), de ha egy epizódista „dob” egy szerepet, azt nem. Maximalisták, elfogultak, kritikusok… és önzetlenek, ha az operáról van szó. Internacionalista társaság, amelyet az ellentétek jellemeznek. Egyszóval: operarajongók!

Rájuk gondoltunk, amikor meghirdettük a játékos vetélkedőt augusztus 19-re, az ünnep előestéjére.

A játékot Batta András vezeti,  a zsűri (Sándor Judit, Melis György és Kertész Iván) játékosokért aggódó irányítása mellett.

A három fordulóból álló tusa győztesei pénz-és lemezjutalmat nyernek, de szeretnénk a közönség soraiban ülő „drukkereket” is jutalmazni, ha a szórakoztatónak szánt játékos vetélkedő kérdéseire válaszolni tudnak.

Nyáresti szórakozás tehát, ünnep előestéjén, könnyebb-nehezebb kérdésekkel, sok zenével.

/Varga F. István/

876   macskás 2020-01-26 09:01:09

876

875   smaragd 2020-01-26 07:12:39

Dankó Rádió

A mai műsorban Gyöngy Pál, De Fries Károly, Erdélyi Mihály és Lajtai Lajos műveiből válogatott archív felvételeket Nagy Ibolya felelősszerkesztő.

A műsor végén, Farsang idején, a "Komáromi farsang"- ból csendültek fel részletek.

Nagy Ibolya ismertette a daljáték rövid tartalmát és megemlítette, hogy nemrég CD-n is megjelent:

Kemény Egon - Gál György Sándor - Erdődy János: Komáromi farsang

Történik Komáromban, az 1798-as év farsangján

Komáromban, 1798 farsangi bálján Csokonai Vitéz Mihály pártfogója, Fábián Juliánna írónő házában találkozhat szerelmével, Lillával. Csokonai tanítani szeretne, híres költő, de pénztelen, emiatt szóváltásba kerül Lilla apjával, Vajda Péterrel, a gazdag kereskedővel. Ekkor toppan be a bálterembe Lavotta János zeneszerző, hegedűvirtuóz – Csokonai barátja – színtársulata körében. Lavotta magyar dalát Csokonai elénekli, és zenéjére Lillával táncol, ezt látva Vajda Péter haragra gerjed. A költő találkát kér Lillától. Kettesben maradva Kajdács Kelemen fogadójában tervezgetik életüket. Lavotta színészeivel éppen itt szállt meg. Hiányzó társulati tagjai szerepeire Lillát és Csokonait kéri fel. Lilla kedvéért stafírungjáért apja komáromi házához utaznak vissza, ahol Kraxelstumpf óbester éjjeli zenét ad. Lavotta Csokonai szerenádját és a szöktetést készíti elő: jelmezbe öltözött víg komédiásai fondorlatosan leitatják az éjjeli baktert, és a létraállításon szorgoskodnak. Végül lovas szekéren együtt térnek vissza a fogadóba. A két szerelmes első reggelére ébred. Miközben a társulattal generálpróbára készülnek, Lilla dadája gyors esküvőjüket szervezi. Lavotta a paphoz lovagol. Váratlanul Vajda Péter jelenik meg és tanúi előtt, mindenki hallatára végrendelkezik. Ekkor az országúton a csurgói diákok dala hangzik fel – új professzoruknak, Csokonai Vitéz Mihálynak hozzák elnyert kollégiumi katedrája hírét.

Forrás: kemenyegon.hu

Az felvétel a Magyar Rádióban, 1955-ben készült, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.

Lilla – Házy Erzsébet

Csokonai Vitéz Mihály – Ilosfalvy Róbert

A most elhangzott daljáték-részletek:

  • Csokonai dala "Sötét lepel borul reánk…" 

(Ilosfalvy Róbert, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara)

  • Üldözők kara "Gézengúz, léhűtő, imposztor..." 

(Bilicsi Tivadar, Göndöcs József, Hlatky László, Kibédy Ervin, Szabó Ernő, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara)

  • Lilla és Csokonai kettőse "Az első reggel" 

(Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara)

  • A nápolyi király dala "Ferdinándusz  büszke nevem..." 

(Fekete Pál, Kishegyi Árpád, Földényi-kórus, Magyar Rádió Szimfonikus  Zenekara)

A program lekonferálásánál Nagy Ibolya felelősszerksztő-műsorvezető kollégái nevében is búcsúzott hallgatóitól, úgy, mint 2012 óta minden nap.

Ezúttal hozzáfűzte: kedves Hallgatóim, tartsanak velem az ismétlésekben is! Viszonthallásra, viszontlátásra!

Kedves Ibolya, reménykedik a Túl az Óperencián című sikeres és közkedvelt műsor hallgatótábora, hogy lesz még folytatás… az eddigieket nagyon szépen köszönjük!

Nagy Ibolya az eltelt hét esztendő alatt több, mint 2555 napon át örvendeztetett meg minket kiváló összeállításaival, amely a mai adással lezárult.

Túl az Óperencián – NAGY IBOLYA műsora – Dankó Rádió

874   Búbánat 2020-01-23 11:52:36

A z Opera honlapjáról:

Opera „Puccini Itáliája”-évadában kiemelt figyelmet szentelt az olasz szerző ritkán hallható műveinek, aminek köszönhetően csaknem fél évszázad után új rendezésben tért vissza a színház repertoárjára A Nyugat lánya. Az ezt megelőző, mára legendássá vált 1966-os felújítás főszerepeit a színház korabeli álompárja, Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert énekelte, míg Rance seriffet az ugyancsak kiváló kvalitásairól ismert Jámbor László alakította. A felvételt, amelyen az Opera együtteseit Erdélyi Miklós dirigálja, az énekesek pedig a színházat is igazgató Nádasdy Kálmán magyar fordítását éneklik, a Magyar Rádió rögzítette Mikó András rendezésének premierjén.

A több mint kétórás zenei anyag most dupla-CD-n jelent meg a Magyar Állami Operaház kiadásában.

873   Búbánat 2020-01-16 23:26:31

"Az a szép" rádiós műsor első része tartalmaz operettmelódiákat és más műfajú zenéket (musical- és operarészletet,  tánczenét, sanzont stb.), míg a második egy óra csak nótaszó. 

A Dankó Rádió délután 6 és 7 óra között sugározza az „operett”-blokkot, amit a(z ebben az időintervallumban)  megszűnt Túl az Óperencián műsortartalmához, színvonalához képest visszafejlődésnek tartok.  Nincs se sava, se borsa. A műsorvezető Erdélyi Klaudia egyszerűen beolvassa, hogy mi lesz a következő zeneszám, kik a szerzők és előadók (karmestert, zenekart vagy más adatokat a felvételről nem említ) . Ennyi.

Most hogy  meghallgattam az új „vegyes felvágott” műsort a rádióban, azt tapasztalom, hogy több zeneszám fér a műsoridőbe – ez érthető, hiszen  elmarad/megszűnt  a hét éven át megszokott és megkedvelt, neves művészekkel-alkotókkal folytatott beszélgetések sora a stúdióban.

A mai adásban hallhattuk Frankó Tünde, Miklósa Erika, Szinetár Dóra, Szóka Júlia, Záray Márta, Dolhai Attila, Vámosi János és mások dalfelvétele mellett két nagy kedvencem, Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert  varázslatos szép énekét:

Lehár Ferenc: Cigányszerelem

1965-ös hanglemezfelvétel, mely a Qualiton kiadványa volt, LP-n, majd CD-n is kiadták (2004)

Librettó: Alfred Maria Willner és Robert Bodanzky

Fordította: Gábor Andor

Km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Breitner Tamás - 1964

Dragotin, román földbirtokos – Radnai György

Zórika, a lánya és Körösházy Ilona, magyar özvegy – Házy Erzsébet

Ionel Bolesku, földbirtokos és Józsi, cigánylegény – Ilosfalvy Róbert


 - Zórika és Józsi kettőse az I. felvonásból – „Ott túl a kék hegy ormán…”  (Házy, Ilosfalvy)

- Józsi dala: „Forr a vérem…/Messze hív a nagyvilág…” (Ilosfalvy)

872   Búbánat • előzmény869 2020-01-06 17:13:11

Legyen meg itt is" A nap képe"

Erdész Zsuzsa és Ilosfalvy Róbert a Hoffmann meséiben

871   smaragd • előzmény863 2020-01-06 16:57:56
Hiába vártuk ma Nagy Ibolya emlékező szavait és Ilosfalvy Róberttől sem hallhattunk rádiófelvételt ...

Túl az Óperencián…

A mai nappal váratlanul megszűnt Nagy Ibolya műsora, amelyet a Dankó Rádió 2012 decemberi indulása óta szerkesztett és vezetett.

A sokoldalúan képzett, gyönyörű hangú Déryné-díjas színművésznőt és énekművésznőt sorsa elrabolta a rádióhallgatóktól. Hosszan lehetne méltatni munkásságát, kiemelem az állandóságot, amely a naponta jelentkező remek összeállításaival elmélyítette a hallgatóság ismereteit és szórakoztatva emlékeztetett nagy művészeinkre és előadásaikra, műveikre.

Hálás szívvel gondolok az elmúlt évekre, amelyek során Nagy Ibolya Ruitner Sándor zenei rendező, dramaturg évtizedekkel ezelőtt megkezdett majd szándékán kívül megszakított útját folytatta, és naponta jelentkező adásaival, operettműsoraival tárta elénk az egykori Magyar Rádió Zenei Archívuma kincseit.

A „Túl az Óperencián” című műsor nagy nyereség volt a magyar rádiózás számára, új, friss stílus, amelyért ismét érdemes volt a rádió mellé ülni 2012. decemberétől 2020 januárjáig, megszüntetése nagy veszteség.

Kívánom, hogy sok siker és boldogság koronázza Nagy Ibolya művésznő további életútját az Óperencián innen és túl…!

870   bermuda • előzmény869 2020-01-06 12:57:04

S zeretem ezt a képet, nagyon kedves. Nyugodjon békében , emlékeinkben, szívünkben örökké él.

869   Búbánat 2020-01-06 09:31:49

A nap képét köszönöm!

Akkor legyen itt egy másik kép is - kuriózum?!

Budapest, 1962. március 26.

Ilosfalvy Róbert operaénekes, a Magyar Állami Operaház tagja csellózik.

 A művészt április 3-án a Liszt Ferenc-díj I. fokozatával tüntették ki.

MTI Fotó: Keleti Éva

Ilosfalvy Róbert (Hódmezővásárhely, 1927. június 18. – Budapest, 2009. január 6. ) operaénekes (tenor).

868   Búbánat 2020-01-02 12:14:30

ifj. Johann Strauss: A cigánybáró

Szilveszterkor  (kedden) sugározta a teljes operettet a Bartók Rádió (19.30 – 21.35), előtte  a Prológ vezette fel e stúdiófelvételt - a mikrofonnál: László Ferenc.  Szerkesztő: Katona Márta

A rádió hangtárából visszahallgatható az alábbi linkeken:

https://mediaklikk.hu/radio-lejatszo-bartok/?date=2019-12-31_19-00-00&enddate=2019-12-31_19-30-00&ch=mr3

 

https://mediaklikk.hu/radio-lejatszo-bartok/?date=2019-12-31_19-30-00&enddate=2019-12-31_21-46-00&ch=mr3

ifj. Johann Strauss: A cigánybáró

Az operett magyar nyelvű rádiófelvétele

Három felvonás, két részben

A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1961. április 2., Kossuth Rádió 18.50 – 21.20. (közben szünet: 19.56-20.20 mese, hírek, jegyzet)

- az elektronikus műsorújságban téves adat a stúdiófelvétel időpontjaként megadott 1980. év! (elgépelés lehet - de ez sem mentség Bősze Ádámnak,  (zenei antikvárius, a Bartók Rádió műsorvezetője) aki nem ügyelve erre,  simán beolvassa ezt a rossz dátumot is a felkonferáláskor.)

A dalmű szövegét – Jókai Mór kisregénye nyomán – Ignaz Schnitzer írta.

Fordította és rádióra alkalmazta: Szinetár György

A versszövegeket fordította: Fischer Sándor

A zenei rendező: Ruitner Sándor

Rendezte: Solymosi Ottó

Vezényel: Ferencsik János

Km.: a Magyar Rádió és Televízió Énekkara (karig.: Vajda Cecília) és Szimfonikus Zenekara

Szereposztás:

Barinkay Sándor, száműzött nemes, egykori földbirtokos – Ilosfalvy Róbert (tenor)
Szaffi, cigánylány – Házy Erzsébet (szoprán)
Zsupán Kálmán, gazdag sertéskereskedő – Melis György (bariton)
Arzéna, a lánya - Ágai Karola (szoprán)
Ottokár, a fia – Bartha Alfonz (tenor)
Czipra, cigányasszony – Komlóssy Erzsébet (mezzoszoprán)
Homonnay Péter gróf (más verzióban: Gábor diák, a toborzó huszárjai élén) - Bende Zsolt (bariton)
Gróf Carnero, császári biztos – Lendvay Andor (bariton)
Mirabella, nevelőnő Zsupánnál – Garancsy Márta  (mezzoszoprán)  - a prózai rész: Ladomerszky Margit
Kancellár – Gyenge Árpád (próza)
Sztáni – Gazdag Géza  (próza)
Pali – Bay Gyula (próza)
Ferkó – Garay József  (próza)
Józsi – Kalocsai Ferenc (próza)
Paraszt – Gonda György (próza)
Purdé –Thuri András (próza)
Első gyerek – Kecskédi István  (próza)
Második gyerek – Kéri Júlia (próza)

Narrátor: Seress János

867   Búbánat • előzmény866 2020-01-02 12:02:53

Egyetértek ezekkel az észrevételekkel: nem lehet elégszer leírni.

866   Klára • előzmény865 2020-01-02 10:26:42

Két megjegyzés: Ilosfalvy Róbert méltatásáról Füst Milán által írt sorokhoz további véleményt  fűzni szemtelenség lenne! Az idő igazolta az író szavait!

Ami személyes: annak idején Ilosfalvy Róbertet minden szerepben láttuk, megnéztük, és külföldi tartózkodása alatt lestük azon alkalmakat, mikor itthon fellépett. Változatlanul lelkesedtünk érte hazajövetele után is!  Ami külön említést érdemel, hosszú külföldi tartózkodása alatt soha egyetlen alkalommal nem nyilatkozott negatívan Magyarországról, az itthoni viszonyokról, pedig lehet, hogy evvel bizonyos körök szívébe belopta volna önmagát. De ő kizárólag a művészetével akart hatni és hatott. Bár sok mai külföldön tevékenykedő, élő magyar (?) művészről (?) elmondhatnánk ugyanezt!

A másik halk észrevétel: az idők nem változtak! Akkor is és most is - bocsánat - hasraesünk minden és mindenki előtt, ami/aki külföldi, és nem becsüljük meg a saját kiváló művészeinket, alkotóinkat. Miközben nálunk nem egyszer  másod- sőt harmadvonalú külföldiek lépnek fel, külföldre kell menni vagy a yt lehetőségeit böngészni, hogy neves és méltán híres hazai énekeseinket láthassuk, hallhassuk!

865   Búbánat 2020-01-01 14:09:49

Áthozom ide a Ki írhat kritikát? fórumról  (1441. sorszám) a Kortárs, 1963. -2. számából idézett Füst Milán-írás (” DISPUTA – Az Operaház védelmében”) utolsó részét,  amelyben a cikk írója Ilosfalvy Róbert Alfréd-alakítását (Traviata) minősítő Kovács Jánost,  a korabeli Magyar Nemzetbe publikáló zenekritikust „teszi helyre”:

" […] Ugyanő Ilosfalvy Róbertről a következőket meri megállapítani (és csak ezt az egy mondatot szánja neki Virginia Zeanit dicsőítvén): „Ilosfalvy Róbert alakításának nagy részében méltó partner volt Alfréd szerepében.” (Traviata.) Felháborító. Mert micsoda vállonveregetés ez? Erre már kénytelen vagyok azt mondani, hogy hapták fiatalember, ha ilyen példátlanul nagy művészről beszél. Mivelhogy ez az Ilosfalvy a világ egyik legnagyobb énekese. Azt állítom ugyanis, hogy valószínűleg nincs a világon más, aki ezt a szerepet nemhogy jobban, hanem akárcsak megközelítőleg is ilyen gyönyörűen, ilyen bensőségesen, ilyen megrázóan énekelné és játszaná. (Minden gyanút magamról elhárítandó megjegyzem, hogy nem ismerem személyesen Ilosfalvy mestert. — Hallja fiatalember? öregember létemre mesternek nevezem a fiatal Ilosfalvyt, annyira csodálom művészetét.) Virginia Zeani is azzal ment el innét, hogy ő az egész világot bejárta, de ilyen partnere a Traviatában, mint Ilosfalvy, még soha nem volt sehol. (Kiemelések: Búbánat) Egyszóval még egyszer mondom: itt az ideje, hogy megbecsüljük azt, ami a miénk. Mert van-e sértőbb dolog egy művész számára, mintha nagyszerű teljesítményét középszerűként jellemzi valaki? Szó sincs róla, Virginia Zeani remekül énekelt a Traviatában, de állítani merem, hogy Ilosfalvy még jobb volt nála. Az ifjú kritikus nyilván azt hiszi, hogy akkor szerez magának tekintélyt, ha nem nagyon lelkesedik, ha csínján bánik a dicséretekkel, (főként ha magyar művészekről van szó), — 'csakhogy szerelmetes fiam evvel a módszerrel, mint látja, pórul is lehet járni, ez visszájára is fordulhat, mert lám kiderülhet, hogy e magatartás mögött nem szakértelem, hanem nagyképűség rejtőzik."

864   Búbánat 2019-11-01 21:33:20

Múltidézés

  • Hétfői Hírek, 1982-06-28 / 26. szám

— Fordítottam az életemen! — kezdi a beszélgetést Ilosfalvy Róbert, itthon és külföldön egyaránt népszerű tenoristánk. — Tizenhat esztendővel ezelőtt a kölni operaház társulatához szerződtem, — családommal együtt oda is költöztem —, és Pestre jártam vendégszerepelni. Augusztus elsejétől ismét az Állami Operaház tagja leszek, de Kölnnel sem szakítottam meg kapcsolataimat: továbbra is fellépek majd ott is. Emellett egy megtisztelő meghívásra is készülök: a jövő évadban mutatkozom be a londoni Covent Gardenban, a „Mesterdalnokok” Walter Stolzing szerepében.
— És itthon?
— Felújítjuk az „Otelló”-t; címszereplője leszek, s ezzel régi álmom válik valóra. Még ennél is nagyobb izgalommal készülök az 1984-es évadra, az addigra újjáépülő és ismét megnyíló Operaház díszbemutatójára. Akkor — a tervek szerint — a „Bánk bán” főszerepében lépek a jubileumi díszelőadás közönsége elé. Ezzel egyben átveszem a „stafétabotot” szeretett és tisztelt kollégámtól, Simándy Józseftől, minden idők legnagyobb Bánk bánjától ... Emellett ismét éneklem repertoárszerepeimet. Ősztől gyakrabban fordulok meg majd a rádióban és újabb itthoni nagylemezem felvételére is készülök.
— És nyáron?
— Pihenés a Balatonnál, persze rendszeres „hangkarbantartással”, azaz korrepetálással egybekötve.

863   smaragd • előzmény854 2019-10-26 17:22:04

Dankó Rádió – mai ismétlés: 18.12 órától  

A hét vendége: Szinetár Miklós

https://mediaklikk.hu/danko-radio/cikk/2019/10/21/tul-az-operencian-szinetar-miklossal-43-het/

Nagy Ibolya felelősszerkesztő – műsorvezető Szinetár Miklósssal beszélgetve a 90 évvel ezelőtt született operacsillagra, Házy Erzsébetre emlékezett, amely részben Szinetár Miklós kiemelte, a személyiség fontosságát Házy Erzsébet karrierjét példaként hozva, megemlítette nagy népszerűségét továbbá közös munkáikról idézett fel emlékképeket.

Nagy Ibolya a műsora alkotórészeként hallható születésnapi köszöntésnél ma így szólt:

Kedves Hallgatóink!

Ma ünnepli születésnapját Kemény Egon, a kétszeres Erkel Ferenc–díjas zeneszerző lánya, Kemény Anna Mária, korábbi vendégem, aki édesapja hagyatékának gondozója, ápolója, és aki immár három CD-t is megjelentetett édesapja műveiből. A Hatvani diákjait, és egy teljesen friss, „ropogósat”, amit éppen tegnap kaptam a kézbe: Gyermekjátékok címmel, valamint a Komáromi farsangot, aminek dallamaival köszöntjük sok-sok szeretettel, és kívánunk Kemény Anna Máriának: boldog születésnapot!

Magyar Rádió, stúdiófelvétel: Komáromi farsang (1957)

A mai műsorban elhangzott:

KEMÉNY EGON – Erdődy János: Komáromi farsang

  • Nyitány
  • Lilla románca  "Könnyű lepke, kis madár ..."

Házy Erzsébet, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara

  • Csokonai dala "Sötét lepel borul  reánk …"                                                        

Ilosfalvy Róbert, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara

  • Lilla és Csokonai kettőse "Az első reggel…" kettős                                                     

Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara

  • A nápolyi király dala "Ferdinándusz büszke nevem ..."                          

Fekete Pál, Kishegyi Árpád, Földényi-kórus, Magyar Rádió Szimfonikus  Zenekara

  • „Lilla, szívemet ne vesd meg…” kettős

Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara

  • Kraxelstumpf óbester szerenádja "Egy-kettő, egy-kettő ..."                            

Bilicsi Tivadar, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara

"Túl az Óperencián" - NAGY IBOLYA műsora - Dankó Rádió

 

Kemény Egon - Gál György Sándor - Erdődy János: „Komáromi farsang”

Magyar Rádió 1957. Rádiódaljáték 2 részben.

Főszereplők: 

Csokonai Vitéz Mihály – Ilosfalvy Róbert és Zenthe Ferenc

Lilla – Házy Erzsébet és Korompai Vali.

Szereplők:

Deák Sándor, Gönczöl János, Molnár Miklós, Berky LiliBilicsi Tivadar, Szabó Ernő, Hlatky László, Fekete Pál, Lehoczky Éva, Kishegyi Árpád, Völcsey Rózsi, Gózon GyulaRózsahegyi Kálmán és mások.

Zenei rendező: Ruitner Sándor.

Rendező: László Endre.

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.

Közreműködött a Földényi-kórus.

www.kemenyegon.hu

862   Búbánat 2019-10-21 11:11:20

Fényes Szabolcs – Halász Rudolf- Romhányi József: Két szerelem

„Hajnali vallomás”

(Ilosfalvy Róbert, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Gyulai Gaál Ferenc) - 1961

Kék, hajnali fény ragyog a fákon át,
Én a völgy ölén remegve várok rád.
Már ébred a szép ,harmatos rózsaág,
A tavasz dalos reggelén jössz az úton át.
Száz pipacs virág mezején leng a szél,
Még egy perc csupán, s ajkunk összeér.
Nézd, a napsugár kibontja szép haját,
Lágy fürtökben hull reád,
Elküldi a rét nekünk, illatát.
Száll feléd e halk, hajnali vallomás,
Hidd el, amíg élek én, nem kell soha más!

Fekete szárnyon száll az éj, a boldog napnak vége már.
De holnap újra várlak én, a hajnal újra ránk talál.
Ne feledd el ha véget ér e boldog álmodás.
Ez nem csak múló pillanat volt, ez több, ez szebb, ez más!

Kék, hajnali fény ragyog a fákon át,
Én a völgy ölén remegve várok rád.
Már ébred a szép, harmatos rózsaág,
A tavasz dalos reggelén jössz az úton át.
Száz pipacs virág mezején leng a szél,
Még egy perc csupán, s ajkunk összeér.
Nézd, a napsugár kibontja szép haját,
Lágy fürtökben hull reád,
Elküldi a rét nekünk, illatát.
Száll feléd e halk, hajnali vallomás,
Hidd el, amíg élek én, nem kell soha más!
 

A Dankó Rádió ma délelőtti "Túl az Óperencián" adásában hangzott el ez a szép dal, amit ismét meghallgathatunk a délutáni műsorismétlésben, 18 órától. 

861   Búbánat 2019-10-11 14:54:53

Dankó Rádió „Túl az Óperencián” adásának mai műsorában Eisemann Mihály dalaiból összeállított egyveleg után részlet csendült fel

Huszka Jenő – Martos Ferenc Lili bárónő  című operettjéből:  az I. felvonás nagyszabású fináléjának előadói:  Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert, Kishegyi Árpád. Közreműködik a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Sebestyén András

„- Az ősi kastély ősi rendje,,,, /- szép éjszakán, ilyen korán, halálos bűn a szunnyadás, sétálni vágyom / - nem szokás…/- Csupán a kripta, van nyitva…/- Ha ősök az árnyak, éjente kijárnak…/- A méltóságos várkisasszony hálószobája erre van…˛/- Fojtogatónak éreztem szobámban, talán a holdas éj az ok…/- Álmaimban szeret egy leány…/- Szolgálhatok valamivel? /- Nem, köszönöm…/- Egy csillagfényes holdas éjen… /- Tündérkirálynő, légy a párom…. /- Elég ma éjszakára már, későre jár, vezessen hát szobámba, jó éjszakát…”

Az operett keresztmetszete rádiófelvételének a bemutatója: 1961. március 25., Kossuth Rádió 20.00 – 21.25.


Szereposztás:

Malomszegi Lili, bárónő – Házy Erzsébet
Illésházy László, gróf – Ilosfalvy Róbert
Malomszegi Ernő, báró - Melis György
Sasvári Clarisse, színésznő – Koltay Valéria
Remeteházi Galambos Frédi – Kishegyi Árpád
 

Ezt a délelőtti adást ismét meghallgathatjuk ma 18 órától a Dankó Rádióban.

860   Búbánat 2019-10-10 13:01:42

Ezen az oldalon még nem szerepelt ez az írás, így ide is belinkelem:

Az árnyék nélküli asszony

Búcsú a Császártól – Ilosfalvy Róbert (1927–2009)
- zéta -, 2009-01-28 [ Főtéma ]

859   Búbánat • előzmény858 2019-09-10 10:49:41

Egykori növendékéről, Ilosfalvy Róbertről nevezett el díjat a Zeneakadémia. A díjat minden tanév végén adják át a szakmai fejlődése, szorgalma és művészi alázata alapján legméltóbbnak ítélt diáknak. Ezzel a kezdeményezéssel az intézmény szeretné életben tartani a régi magyar énekesek emlékét, akiknek példája és szakmai életútja érdemes arra, hogy irányadója legyen egy pályakezdő fiatal művésznek.

(Fidelio.hu)

858   bermuda 2019-09-09 22:53:37

Ilosfalvy díjat alapítottak a Zeneakadémia fiatal énekesei számára. (Fidelio)

857   IVA • előzmény856 2019-09-09 19:33:21

Vesztemre néztem meg az első sorban említett műsort annak idején (éppen akkor tájt, amikor megismertem Szabó Anitát a Sámson és Delilában, mert a felvétel óta mindig nehezen toleráltam az énekelni nem tudó, gyenge hangú Tangolitákat.

856   Búbánat 2019-09-09 18:21:32

Ábrahám Pál – Harmath Imre: Bál a Savoyban - „La Bella Tangolita” (Szabó Anita, Ilosfalvy Róbert)

 "Pardon, pardon szenyóra, pardon, pardon egy szóra..." (Ilosfalvy)

„Slágermúzeum 2. - szórakoztató; revüfilm

MTV: 1964. május 1., 21:15

Kilenc évvel később, az eredeti film felhasználásával 1973-ban került a televízióban bemutatásra egy újabb revü-összeállítás film  

 1973. augusztus 18., MTV 20.00 – 21.15:  

„SLÁGERMÚZEUM – revüfilm”

 Az 1963-as  „Slágermúzeum I.”  és az 1964-es „Slágermúzeum II.”   revüfilmek részleteiből került összeállításra - az 1927-1936 közötti időszak nagy slágereinek felhasználásával.

Írta és rendezte: Horváth Tivadar

Díszlet- és jelmeztervező: Vogel Eric

Koreográfus: Seregi László

Zenei vezető: Fényes Szabolcs

Társrendező: Bednai Nándor

Operatőr: Hoffmann Vladimir

Szerkesztő: Buzáné Fábri Éva

Zeneszerzők:

Ábrahám Pál, Buday Dénes, Brodszky Miklós, Eisemann Mihály, Kola József, Lajtai Lajos, Zerkovitz Béla

Km. a Magyar Állami Operaház balettkara; Jégszínház együttese; szólót táncolnak: Gaál Éva; Kékesi Mária és Nagy Iván; Szegő Tamás.

Magyar Rádió és Televízió szimfonikus zenekara.

Vezényel: Gyulai Gaál Ferenc; Gyulai Gaál János; Hidas Frigyes 

A játék elképzelt színhelye: múzeum

Szereplők:

MúzeumőrAlfonzó

Látogatók:

Psota Irén; Lehoczky Zsuzsa; Bodrogi Gyula; Angyal Sándor; Bán Klári; Csanaki József; Csajányi György; Csorba István; Házy Erzsébet, Hlatky László; Homm Pál; Ilosfalvy Róbert; Kabos László; Márkus László; Ráday Imre; Szabó Anita, Szendrő József; Zentai Ferenc.

855   Búbánat 2019-08-12 09:05:56

Déry Gabriella és Ilosfalvy Róbert a Tell Vilmosban (1963)

Forrás: Café Momus - 2019. augusztus 3. - Galéria

854   smaragd 2019-08-08 18:01:11

RÓZSAVÖLGYI ÉS TÁRSA ZENEMŰBOLT

Mai tájékozódásom eredménye, hogy jelenleg Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert felvételei kifogytak, Simándy Józseftől még kapható a nagyhírű üzletben. Egy ideje új üzletvezetés van és remény van arra, hogy pezsgőbb lesz a kereskedelmi szellem.

A fentiek értelmében is egyedülálló KEMÉNY EGON: Hatvani diákjai és Komáromi farsang CD kiadvány-sorozata.

A Rózsavölgyi webáruház most már bővebb tájékoztatást is ad a zeneszerzőről és a Kemény Egon-CD kiadványokról:

A SZERZŐRŐL 

KEMÉNY EGON (Bécs, 1905 – Budapest, 1969) a 20. századi magyar könnyűzene kiválósága, kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző. Neve és zenéje már életében fogalom lett, magas színvonalat garantáló márka. Bécsben született és ott végezte el a Zeneművészeti Főiskolát. Tanára Franz Schmidt volt. Karrierje 1927-ben, 21 évesen, Budapesten, a Fővárosi Operettszínházban indult, a mai Budapesti Operettszínház színpadi művei bemutatóinak fő helyszíne: Kikelet utca 3. (1929), Fekete liliom (1946), Valahol Délen (1956). Nagyoperettjeit sztárszereposztással, revükoreográfiával, pompás jelmezekkel és díszletekkel vitték színre. Nagyszerű szerzőtársai méltán vehették ki részüket a sikerekből. Filmzenéjével 1940-ben nézőszám-rekordot állított fel a Fűszer és csemege című hangosfilm.

1934-től közel negyven éven át a Magyar Rádió felkéréseinek is eleget tett. Tehetsége elismeréseként 1953-ban gyermekkarra írt zenekari műveiért, 1955-ben a Hatvani diákjai című daljátékáért részesítették a rangos zenei kitüntetésben, Erkel Ferenc-díjban. A rádiódaljáték (1937) és a rádióoperett (1949) műfajteremtő zeneszerzője, szimfonikus könnyűzenéje, dalai, sanzonjai híressé tették a rádióhallgatók körében is. Műveiben magyar operacsillagok énekeltek és a prózai szerepeket legkiválóbb színészeink játszották.

Emlékére 2019-ben jelent meg két magyar témakörű sikerdarabja – a debreceni Hatvani István professzornak és a költő Csokonai Vitéz Mihálynak emléket állító – Hatvani diákjai (1955) és a Komáromi farsang (1957) című daljátékainak dupla CD-albumai, az MTVA támogatásával.

KOMÁROMI FARSANG

Kemény Egon - Gál György Sándor - Erdődy János: Komáromi farsang

Magyar Rádió, 1957. Rádiódaljáték 2 részben.

Csokonai Vitéz Mihály – Ilosfalvy Róbert és Zenthe Ferenc, Lilla – Házy Erzsébet és Korompai Vali. További szereplók: Bilicsi Tivadar, Gózon GyulaRózsahegyi Kálmán, Fekete Pál, Lehoczky Éva, Kishegyi Árpád, Berky Lili, Völcsey Rózsi, Deák Sándor, Gönczöl János, Molnár Miklós és mások. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: László Endre. A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.

CD-újdonság, a patinás rádiófelvétel (1957) 21. századi korszerű zenehallgatáshoz alakított felújítása. Csokonai Vitéz Mihály és Lilla szerelmét tárja elénk a történet. A daljáték meseszövése fordulatos, szellemes, Kemény Egon zenéje korhű és stílusgazdag – a 18. század végi Komárom bálterméből indul és Csokonait professzori állása elnyeréséig kísérhetjük el. A cselekmény Csokonai Vitéz Mihály költő és Lavotta János zeneszerző, hegedűvirtuóz barátságán keresztül idézi fel az első magyar nyelvű színjátszótársulat és a verbunkos zene kezdeteit. A szerzők, az operaénekesek és a színészek, a rádió dramaturgjai, rendezője, zenei rendezője, a zenekar és a kórus – valamennyien emlékezetes rádiós művet alkottak, amelynek csillaga még ma is ragyog. A daljáték nemes szórakozásban részesíti a hallgatót.

Kemény Egon életműve sorozat, CD 2. –  az MTVA támogatásával, 2019.

Internetes lehetőség továbbá: www.kemenyegon.hu

853   Búbánat 2019-07-27 19:29:48

Az Operaház Örökös Tagjai-sorozatban most megjelent Spangel Péter Életúton Berczelly Istvánnal című interjú-kötetében (OperaTrezor kiadó) az „interjúalany”-operaénekesünk több kedves énekművész-társa között említi Ilosfalvy Róbertet is; apropóként Házy Erzsébet neve is szóba került…

A nagyszerű tenorra visszaemlékezve megosztott egy kis személyes történetet is, ami közöttük esett meg. Idézek a könyvből:

„Ilosfalvy Róbert szerintem a világ egyik legszebb tenorhangja volt. Amikor Domingo először vezényelt operát, nem véletlen, hogy Robit kérte fel Puccini Manon Lescaut-jának tenor főszerepére, akkora emóció volt benne. Együtt énekeltünk a Nürnbergiben, amikor hazajött. Furcsa előadásaink voltak, Robi németül énekelt, mi magyarul csináltuk. Harmadik előadásunk után hozott nekem egy kis csomagot. Stefan volt ráírva, mindig így hívott. Nem engedte helyben kinyitnom, pedig furdalt a kíváncsiság. Haza kellett vinnem, otthon fény derült a titokra. Egy tizenvalahány centis kis mestercipő volt a kedves ajándék. Igazi mestermunka. Egy ilyen kis lábbelit természetesen sokkal nehezebb elkészíteni, mint egy normál nagy cipót. Elvittem egy cipész barátomnak megmutatni, nem akarta visszaadni. A kis emléket azóta is őrzöm. (A cipó fotója benne van a kötetben!)

Rendkívül egyenes, tiszta ember volt, mindenfajta fondorlat nélkül. Sokat beszélgettünk a szeretetről, egyáltalán az ő életéről. Házy Erzsébettel való kapcsolatáról sosem mesélt, pedig nagy szerelem volt. Egyszer rákérdeztem, elmúlt – ennyit válaszolt. Igazi úriember volt. Csillogó tenorja még hetven felett is fénylett. Elképesztő nagy Bánkokat énekelt. Petúrt és Endrét is énekeltem vele.”
 

852   smaragd • előzmény850 2019-07-27 17:14:20

DANKÓ RÁDIÓ 

Kemény Egonra emlékezünk, halálának 50. évfordulóján

2019. július 22 - 28.  30. hét

naponta: 9:04-10:00-ig és                 hamarosan kezdődik az ismétlés: 18:04-19:00

https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo/

DANKÓ RÁDIÓ: http://stream001.radio.hu:8080/mr7.aac

„ A stúdióban e heti vendégem a kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző Kemény Egon lánya, Kemény Anna Mária, akivel együtt emlékezünk édesapjára, halálának 50. évfordulóján – így indult a mai műsor.

Nagy Ibolya felelősszerkesztő-műsorvezető bevezetőjét ma

  • Kemény Egon: „Eső és napsütés” című műve (Hangulatkép nagyzenekarra,1958.) követte.

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.

Ezután rövid beszélgetést hallottunk Kemény Egon és a rádióoperett, mint az új rádiós műfajt teremtő „Májusfa” zeneszerzőjéről is, és a

  • „Talán a csillagok” (1949)

 az elhangzott részletek, híres keringői közül kettő:

Kemény Egon – Romhányi József:

Hópehely - keringő – Gyurkovics Mária

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.

Szélvész dala – Mindszenti Ödön

a Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.

Hóvirág - keringő – Gyurkovics Mária

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.

valamint az első rádiódaljáték Kemény Egon: „Schönbrunni orgonák” című darabjáról (1937).

Tegnap az Anna-napra Kemény Egon megzenésített Juhász Gyula költeménye utalt, a mai Anna-bálra Eisemann Mihály operettjének részletei.

Nagy Ibolya Ruitner Sándor zenei rendező, dramaturg egyik régebbi műsorából olvasott fel egy részletet:

„Kicsit félve kell említenem, hogy Kemény Egon neve és személye a mai fiatalság számára nem tartozik az ismert zeneszerzők közé. És ehhez az is hozzátartozik, hogy művei manapság egyre ritkábban szólalnak meg különböző műsorokban, sőt ezt meg kell toldanom egy olyan jelenséggel, amely egyszerűen méltatlan ahhoz a gazdag életműhöz, amivel megajándékozott minket.

Nevét ugyanis hiába keresi az ember az újabb kiadású zenei lexikonokban, a szerkesztők egyszerűen megfeledkeztek róla: szándékosan tették ezt vagy a véletlen műve volt, ma már hiába kutatjuk, a tényeken nem tudunk és nem is érdemes változtatni.

Vagyunk azonban néhányan, és én boldogan sorolom magamat is ezek közé, akik szeretettel gondolnak vissza azokra a közös munkákra, amelyek során egy-egy kompozíciójának partitúrája hangzó formát öltött.

A róla szóló ismertetőkben egyébként ezt olvashatjuk, hogy szerzeményeiben gondosan ápolta az osztrák és német zenei hagyományokat. Ez így, egyszerűen nem igaz.

Hiszen a korábbi, 1935-ös kötet lexikális részében a komponista kifejezetten magyar hangvételű szerzeményeit sorolja fel a szerkesztő.

Ennyit a gondosan ápolt osztrák és német zenei hagyományokról…”

Magyar Rádió, stúdiófelvétel: Komáromi farsang (1957)

Kemény Egon, Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert, Ruitner Sábdor, Erdődy János és mások

Kemény Egon Archívum – www.kemenyegon.hu

2019-ben a Kemény Egon életmű-sorozat – az MTVA támogatásával megjelent – első két dupla-albuma februári CD-bemutatója (https://www.youtube.com/watch?v=FMRDsMg0nX4) felidézése után - ízelítőül azoknak a hallgatóknak is, akik még nem ismerik a műveket, vagy régen nem hallották a18. század végén játszódó két történelmi daljátékot, rövid tartalmuk ismertetése után, a

  • Hatvani diákjai”-ból

„Megkérdeztem a madártól…” – kettős, Petress Zsuzsa (Amálka) és Bessenyei Ferenc (Hatvani István professzor)

és a

  • Komáromi farsang”- ból, amely Csokonai Vitéz Mihály és Lilla szerelméről szól  – hangzott el néhány részlet:

Nyitány

„Az első reggel…” – kettős, Házy Erzsébet (Lilla) és Ilosfalvy Róbert (Csokonai Vitéz Mihály)

Kraxelstumpf óbester szerenádja ”Egy-kettő…”Bilicsi Tivadar

„Lilla, szívemet ne vesd meg…”  kettős, Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert

A mai műsor végén

  • Kemény Egon: Könnyűzene szimfonikus zenekarra, hegedűre, gordonkára, zongoraszólóra című (1955)  négy tételes művének I. tételét Ramor Ervin (hegedű), Tokaji András (gordonka) és Petri Endre (zongora) előadásban.

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.

851   Búbánat • előzmény850 2019-07-24 18:06:33

Kemény Egon –Gál György Sándor - Erdődy János: Komáromi farsang

Csokonai dala, I. felv.  (Ilosfalvy Róbert, km. a  Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel Lehel György)  - 1957. március 9., Kossuth Rádió, 20.00 – 22.00

Sötét lepel borul reám,

Nincs házam nékem, nincs hazám.

A költő sorsa fájó példa:

Lebeg fölötte rossz planéta…

Szegény költő lelkén tapad

Ezernyi gond

Az is bolond

Ki Hunniának sarában bennragad

 

Poéta vagy, ki nagyra tör?

Elnyom, gyaláz és meggyötör

A grófok, bárók, úrikénye,

Nyomdász, cenzor gőgös szeszélye

És sárba rántja életed

Ezernyi gond

Az is bolond

Ki Hunniának csak poéta lett!

 

Ha lányt szeretsz, megkérdezik:

Miféle kóborló ez itt?

Van földje, stalluma tán?

Ha nincs, akkor másé a lány!

Ha pénztelen, már is mehet!

Ezért a gond,

Az is bolond,

Ki itt szívére hallgat! és szeret!

 

850   smaragd • előzmény845 2019-07-24 17:11:39

 

DANKÓ RÁDIÓ 

Kemény Egonra emlékezünk, halálának 50. évfordulóján

2019. július 22 - 28.  30. hét

naponta 9:04-10:00-ig és                  hamarosan kezdődik az ismétlés: 18:04-19:00

https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo/

DANKÓ RÁDIÓ: http://stream001.radio.hu:8080/mr7.aac

A műsorhét harmadik adásával mondhatni spirálisan halad felfelé Kemény Egon életműve tekintetében, visszautalásokkal az előző napokra is és a 2013-ban elhangzott Kemény Egon - emlékhétre.

Nagy Ibolya és Kemény Anna Mária beszélgetésének mai témái röviden:

A kétszeres Erkel Ferenc-díjas Kemény Egon zeneszerző pályájának budapesti indulása

a modern táncslágerektől (1927) – színpadi előadásuk az akkor rangos Rott Kis Kabaréban  

Ábrahám Pállal töltött baráti és zenei munkatársi évei Berlinben valamint a németországi zenei vonatkozások napjainkban

beszélgetés Kassáról   

a Bécsi Zeneakadémia, ahol Franz Schmidt volt az igazgató és Kemény Egon tanára is, aki tanulmányait vezette.

Nagy Ibolya felelősszerkesztő-műsorvezető tehetségét ismét megcsodáltam –, ahogyan én érzem – asszociációkkal építette fel a műsor zenei szerkezetét.

Az elhangzott műrészletek:

rádióoperett 2 részben.

Előjáték

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.

A színpadi nagyoperett-változatát a Miskolci Nemzeti Színház mutatta be 1962-ben.

  • Ábrahám Pál – Földes Imre – Harmath Imre: Viktória (1928)

operett 3 felvonásban

Nagy Ibolya utalt a tegnapi archív Kemény Egon-interjúban megismert történetre, a brácsa bevezetése a magyarországi jazzhangszerelésbe Kemény Egon kezdeményezésére (1928) valósult meg

a „Good Night” („Nem történt semmi..”) című számban, Kemény Egon hangszerelése

Gramofonfelvételről hallottuk, Kalmár Pál, Tóth Erzsi és az Odeon zenekar előadásában

rádiódaljáték 2 részben.

Csokonai dala: „Sötét lepel borult reánk…”Ilosfalvy Róbert

Dal a nápolyi királyrólFekete Pál, Kishegyi Árpád

Lilla románca „Könnyű lepke, kis madár…”Házy Erzsébet

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.

  • Franz Schmidt: „Notre Dame”, „Intermezzo” az operából

a Berlini Filharmonikusokat Herbert von Karajan vezényelte, aki (rövid ideig) Schmidt-tanítvány is volt.

történelmi rádiódaljáték Fazekas Mihály életéről

Az első szerelem dalaAndor Éva és Simándy József

Szüretelők dalaBarlay Zsuzsa és Kishegyi Árpád

Rózsa kettős – László Margit és Simándy József

A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényelte, közreműködött a Földényi-kórus.

  • Kemény Egon: „Tangó” című szimfonikus műve (1954), a Rádiózenekart Kerekes János vezényelte – zárta a mai műsort.

„Túl az Óperencián” – NAGY IBOLYA műsora – Dankó Rádió

849   Búbánat 2019-07-09 23:08:50

Franz Schubert (1797 – 1828) – Heinrich Berté (1857-1924): Három a kislány

/Das Dreimädlerlhaus, 1916. január 15., Bécs, Raimundtheater/

Zenéjét Franz Schubert dalaiból és hangszeres műveiből összeállította: Heinrich Berté és Carl Lafite.

Magyarra fordította: Harsányi Zsolt. Rádióra átdolgozta Innocent Vincze.

A daljáték három stúdiófelvételéről tudok – ezeket most ismét sorra veszem, az I. és a III. pontban a részletek megnevezésével kiegészítem:

I. Részletek a daljátékból, magyar nyelven

A műsor bemutatójának adásideje: 1959. március 30., Kossuth Rádió 15.15 – 15.45. 

A részletekben közreműködik: László Margit, Házy ErzsébetPavlánszky Edina, Ilosfalvy Róbert, Melis György, Réti József, Pálffy Endre, Rissay Pál, valamint a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara.

Vezényel: Fischer Sándor

A stúdióban felvett részletek a következők:

1. Utcai énekesek dala (László Margit, Réti József, Pálffy Endre)

2. „Tschöll papa lányai mi vagyunk”  (Házy Erzsébet, László Margit, Pavlánszky Edina)

3. „Tavaszi felhők az égen” (Ilosfalvy Róbert, Réti József, Melis György, Pálffy Endre,  Rissay Pál)

4. „Ó, drága szép muzsika” (Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert)

5. „Vágy, titkos, édes” (Ilosfalvy Róbert)

6. „Szóljatok, kis levelek” (Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert)

7. „Már vége” (Ilosfalvy Róbert)

8. „Ó, be durcás” (Házy Erzsébet, Melis György)

 

II. A daljáték teljes stúdiófelvétele a Rádió Dalszínháza égisze alatt:

bemutatója 1963. január 5., Kossuth Rádió, 18.55 – 22.00.

Km.: Magyar Állami Hangversenyzenekar és az MRT Kamarakórusa

Vezényel: Fischer Sándor

Zenei rendező: Járfás Tamás.

Rendező: Solymosi Ottó

Szereposztás:

Schubert – Ilosfalvy Róbert
Tschöll papa – Maleczky Oszkár
Tschöll mama – Palánkay Klára
Médi – László Margit
Édi – Hankiss Ilona
Hédi – Andor Éva
Schober – Melis György
Grisi – Neményi Lili
Vogl – Réti József
Schwind – Bende Zsolt
Kumpelwieser – Várhelyi Endre
Binder – Külkey László
Bruneder – Nádas Tibor
Schantorff, követ - Ajtay Andor
Novotny titkosrendőr – Feleki Kamill
Házmesterné – Somogyi Nusi
Kocsmáros – Keleti László
Seiber – Tomanek Nándor
Cukrászné – Máté Eta
Sáni – Kern András
Wéberné – Verbőczy Ila
Kocsis – Gonda György

III.  A daljáték keresztmetszete hanglemezen: a Qualiton hanglemezkiadó gondozásában ( LP 6528 ) - 1962

(A Budapesti Hanglemezgyárban 1961. májusban kezdődött a stúdiófelvétel készítése.)

Km. Budanovits Mária, Koltay Valéria, László Margit, Orosz Júlia, Ilosfalvy Róbert, Maleczky Oszkár, Pálffy Endre, Radnay György, Somogyvári Lajos, Várhelyi Endre,

valamint a Magyar Állami Operaház zenekara.

Vezényel: Bródy Tamás 

Médi - Orosz Júlia

Hédi - László Margit

Édi - Koltay Valéria

Franz Schubert - Ilosfalvy Róbert

Franz Schober - Radnay György

Tschöll papa - Maleczky Oszkár

Tschöll mama - Budanovits Mária

A1: Tschöll papa lányai 
A2: A hársfák dalából 
A3: Hahó, a főbusz hangja szól 

A4: Ó, drága szép muzsika

A5: Meg se moccanj 

B1: Árva a ház 
B2: Vágy, titkos, édes
B3: Rózsa, liliom 
B4: Tavaszi felhők az égen 
B5: Rózsát látott a legény 

B6: Szóljatok, kis levelek 

 

Qualiton 
Cat: SLPX 16584 

848   Búbánat 2019-07-03 11:30:00

Huszka Jenő – Martos Ferenc: Lili bárónő - „Szellő szárnyán…” - Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert

Huszka Jenő – Martos Ferenc: Lili bárónő (keresztmetszet, 1961. március 25., Kossuth Rádió, 20.00 – 21.35)

 Házy Erzsébet, Koltay Valéria, Ilosfalvy Róbert, Kishegyi Árpád, Melis György, km. a Magyar Állami Operaház Énekkara és Zenekara.

Vezényel: Sebestyén András

847   Kicsi Liú 2019-06-20 13:33:01

Legkedvesebb tenorom, itt épp a képen látható duettben.

https://www.youtube.com/watch?v=S8po4cLfMJw

846   Búbánat 2019-06-19 11:35:20

Ilosfalvy Róbert és Tokody Ilona Behár György szerzői estjén (MTV 1, 1985. április 20., 20.05 – 21.00)

Ilosfalvy Róbert ( Hódmezővásárhely, 1927. június 18. – Budapest, 2009. január 6. )

845   smaragd • előzmény844 2019-06-19 05:46:21

 

Ilosfalvy Róbert születésnapjának tegnapi évfordulójára is tisztelettel emlékezve:

 

Hanghordozóváltás: Kemény Egon két rádiós daljátéka CD-albumokban

 

A hangrögzítés, felvétel-készítés kezdetei óta felgyűlt dokumentumokat hangarchívumok őrzik. Az őrzésnél hasznosabb az ismételt használatba vételük, alkalmankénti felidézésük, újrajátszásokkal való életben tartásuk. Természetesen módjával, hiszen folyamatosan gyűlnek az anyagok.

A Magyar Rádió hangarchívumának kincsei elvileg mindmáig felhasználható a műsorkészítésnél, azonban – ismerve az aktuális műsorstruktúrákat – elenyésző a felhasználás mértéke. Éppen ezért nagy öröm, ha digitalizált felvételek kerülnek forgalomba.

A régi hangversenyek hangképeinek felidézése annyiból is érdekes, hogy az előadóművészet-történet közelmúltjáról ad mindennél megbízhatóbb (hang)képet, ám fokozott mértékű a jelentősége annak, ha időközben szinte kihalásra ítélt műfajok kerülnek átmentésre.

Ilyesmire került sor a közelmúltban, amikor Kemény Egon lánya, Kemény Anna Mária arra az elhatározásra jutott, hogy a zeneszerző halálának 50. évfordulójáról két daljáték CD-albumban való megjelentetésével emlékezik meg.

Több évtizeddel ezelőtt, az Ifjúsági Főosztály szerkesztőjeként gyermekkari művek szerzőjeként találkoztam először a nevével. Összeállításokban szívesen idéztem fel a Játszótéren című dalciklust, a Csillebérci fák alatt, vagy a Sétarepülés című, kamarazenekar-kíséretes szvitet. Többi művének csak címével találkoztam a kartontárban – de tudtam arról, hogy rádiós daljátékok szerzője is.

Érdemes elgondolkozni csodálatosan gazdag nyelvünk szóhasználatán, pontosabban, szavaknak azon a sajátosságán, hogy időről-időre másik, módosult jelentésük kerül előtérbe. Ilyen a „könnyűzene” kifejezés, amely Kemény Egon esetében korántsem csupán slágereket jelent (bár azokat is komponált, és népszerű tánc-számokat), hanem elsősorban az alkalmazott zeneszerzés lehetőségeinek gazdag tárházát. Kemény Egon, aki a családi emlékezet szerint ötéves korától zeneszerzőnek készült, szívesen vett részt mindenfajta zenei háttértevékenységben, beleértve más szerzők műveinek hangszerelését, átiratok készítését, vagy gyakorló muzsikusként korrepetíciót, vezénylést. Saját kompozícióinál az operett és a filmzene jelentett ígéretes pályakezdést, és főként a rádió, ahol gyakran kérték fel rádiójátékok zenéjének megírására. Nevéhez fűződik az első rádiós daljáték (Schönbrunni orgonák, 1937) és az első rádiós nagyoperett (Májusfa, 1949) – ez utóbbival kezdődött a Rádiószínház, majd a Rádió Dalszínháza rendkívül népszerű sorozata. De miként későbbi korszakos jelentőségű kezdeményezés, a TV-operáké, ez is kiszorult a műsoridőből.

Kemény Anna Máriának köszönhetően élvezhető minőségűre feljavított, digitalizált előadások jelentek meg. A Hatvani diákjai című daljátékot, amiért második Erkel-díját kapta, először 1955. január 23-án sugározta a Kossuth adó, a Komáromi farsang első adása 1957. március 9-én volt. Mindkét történet magyar tematikájú, az előbbi szövegét Ignácz Rózsa és Soós László, verseit Ambrózy Ágoston írta, az utóbbinak az írói zenei ismeretterjesztő könyvek szerzőiként ismertek (Erdődy János, Gál György Sándor).

A daljátékokat hallgatva, utólag megérthető, hogyan lehetett egykor TV (és más audiovizuális média) nélkül „élni”. A rádió a színvonalas műsorokkal házhoz szállította a kultúrát, élvezetes formában (általános műveltséget szerezhetett szinte észrevétlen, akinek volt módja rendszeresen hallgatni a műsorokat). A daljátékok felvétele több szempontból is tanulságos. Kiderül, hogy igényes munkával az egykor rendelkezésre álló technikai lehetőségek is biztosították az élményszerű előadás lehetőségét. Atmoszféra-teremtőek a jelenetek, mondhatni, láttatóak. És érthető a történet, „ülnek” a poénok. Az előadók számára korántsem tűnt „hakni”-nak a könnyű műfajba való kalandozás – Bessenyei Ferenc énekes szerepben Hatvani professzorként mutatkozott be a Rádióban, s e daljátékban volt először prózai szerepe is Simándy Józsefnek (Hatvani famulusa, Kerekes Máté). Partnereik között hallhatjuk többek között Petress Zsuzsát és Mezei Máriát. A Komáromi farsangban – élve a stúdió-adta lehetőséggel – több szerep esetében megosztották a prózai és zenei feladatokat, Csokonai Vitéz Mihály beszédhangját Zenthe Ferenc, énekhangját Ilosfalvy Róbert adta, Lillát Házy Erzsébet és Korompai Vali „alakította”, Lavotta Jánost pedig Gönczöl János és Molnár Miklós. Csodálatosan énekel Lehoczky Éva (olasz primadonnaként is kiváló), és elragadóan komédiázik Bájligeti Kázmérként Fekete Pál.

Nosztalgiázás az idősebbeknek, akik annakidején „élőben” találkozhattak ilyen rádióműsorokkal, és időutazás a fiataloknak. Zenészeknek külön tanulságos megfigyelni a műgondot, az igényes interpretációt – és nem utolsó sorban észrevenni azt a mesterségbeli tudást, ami a szerzők részéről biztosította a nívós kikapcsolódást. Hogy a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara Lehel György vezényletével milyen kedvvel vett részt ebben a munkában (felvétel-készítő és koncertező munkája mellett), az szintén „átjön” a felvételen.

A „könnyűzene” így nyer sajátos értelmezést ezekben a régi-új felvételekben.

 

Fittler Katalin       

844   smaragd • előzmény831 2019-06-09 17:30:45

 

https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo/

A mai műsor gerincét képező időben – hasonlóan a tegnap előtti „Hatvani diákjai” szerkesztéséhez (amely a Nyitány részletével indult és a Jelenetben Bessenyei Ferencet is hallottuk), a héten Nagy Ibolya műsorában Kovács Géza igazgatóval https://www.mediaklikk.hu/danko-radio/cikk/2019/06/03/tul-az-operencian-kovacs-gezaval-23-het/ beszélget ­– a Kemény Egon életműsorozat első két dupla CD-albumából hangzottak el felvételek.

Mint ismeretes, a két daljáték megjelenése újdonság abban a tekintetben, hogy most már két Kemény Egon-CD is kapható, a rádiófelvételek kikerültek az MTVA Zenei Archívumából és egyúttal digitalizálva, hangrestaurálással vissza is kerültek, így a mai első műrészlet is a CD-kiadás révén hallható ismét.

A „Komáromi farsang” zenéjét ezúttal egyfolytában sugározza a rádió, így a dalok és előadásuk szépsége, a humoros szerenád mint egy zenezuhatag hull a hallgatóra, kedvet csinál a CD-k megvásárlásához  – https://kemenyegon.hu/  –, amihez manapság már nem csak lejátszó szükséges, hanem az is, hogy ismét helyet csináljunk a szívünkben Kemény Egon műveinek és időt szakítsunk daljátékai meghallgatásához. Ez utóbbi gondolat illik a hét folyamán elhangzott témákhoz.

Dankó Rádió – mai ismétlés: 18.25 órától  

Kemény Egon - Gál György Sándor - Erdődy János: „Komáromi farsang”

Magyar Rádió 1957. Rádiódaljáték 2 részben.

Főszereplők: 

Csokonai Vitéz Mihály – Ilosfalvy Róbert és Zenthe Ferenc

Lilla – Házy Erzsébet és Korompai Vali.

Szereplők:

Deák Sándor, Gönczöl János, Molnár Miklós, Berky LiliBilicsi Tivadar, Szabó Ernő, Hlatky László, Fekete Pál, Lehoczky Éva, Kishegyi Árpád, Völcsey Rózsi, Gózon GyulaRózsahegyi Kálmán és mások.

Zenei rendező: Ruitner Sándor.

Rendező: László Endre.

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte. Közreműködött a Földényi-kórus.

 

KEMÉNY EGON – Erdődy János: Komáromi farsang

Csokonai dala "Sötét lepel borul  reánk …"                                                        
Ilosfalvy Róbert, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara

Kraxelstumpf óbester szerenádja "Egy-kettő, egy-kettő ..."                            
Bilicsi Tivadar, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara

Lilla románca  "Könnyű lepke, kis madár ..."                                                                  
Házy Erzsébet, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara

A nápolyi király dala "Ferdinándusz büszke nevem ..."                          
Fekete Pál, Kishegyi Árpád, Földényi-kórus, Magyar Rádió Szimfonikus  Zenekara

Lilla és Csokonai kettőse "Az első reggel …"                                                                
Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara

 

"Túl az Óperencián" - NAGY IBOLYA műsora - Dankó Rádió

 

843   Búbánat 2019-06-03 10:37:19

Ma 120 éve hunyt el ifjabb Johann Strauss  (Bécs, 1825. október 25.  Bécs, 1899. június 3.)  Ebből az alkalomból a Dankó Rádióban a bécsi „keringőkirály” műveinek zenéi szólaltak meg a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya válogatásában.  

Az elhangzott műsorból most csak ezt említem meg:

Ifj. Johann Strauss: A cigánybáró

A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1961. április 2., Kossuth Rádió, 18.50 – 21.30

Operett három felvonásban – két részben (126 perc)

Szövegét Jókai Mór nyomán Ignatz Schnitzer írta, a dalszövegeket Fischer Sándor fordította.

Vezényel: Ferencsik János

Km.: az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (Karigazgató: Vajda Cecília)


Zenei rendező: Ruitner Sándor

Rendező: Solymosi Ottó

Barinkay belépője, I. felv.: „Mint sok szegény, de víg legény, a nagyvilágot jártam én…/Mert a szív és az ész együtt mindenre kész. Mindig előre nézz! Mindig előre nézz! Légy merész s célhoz érsz!…” (Ilosfalvy Róbert, km. énekkar)

 - Cigánykórus és jelenet az I. felvonásból: „- Vigyázni jó, félni jó, hol cigány él!”; „A sors mily változó…”; „A hű cigányszívre te számíthatsz…” „- …a  cigányvajda megérkezett!....-  A  vajdátok leszek! …  A vajdaságot elfogadom! …” (Házy Erzsébet, Komlóssy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert, énekkar)

Zsupán belépője, I. felv.: „- Itt vagyok! Miért hivatott? - Aláírását kérik most! - Én írni!? De drága uram! Sejtelmem sincs, hogyan! Hja, az irka-firka nékem Sose volt a mesterségem. Már apró gyermekkorban, csak sertések közt voltam. A költészet nem pálya- Ezer villám és sertésvész. Különb a disznó hája, hiszen ehhez nem kell ész. Ha-ha… Mert az ideálom, semmi más, mint jó evés és jó ivás!...” (Melis György, km. Lendvai Andor)

- Szaffi és Barinkay szerelmi kettőse, II. felv.  „- Ki esketett? Felelj! - Te mondd: - A pap egy kis pacsirta volt. - A gyertya fénye volt a hold,- S az égbolt oly szép volt, oly áhítat honolt! - Sok csillag, ó, rajta csillogó kis hímes aranyfolt.- Dalolt lágyan, édesen a fán a fülemüle! A vágyról, a vágyról beszélt az éneke. - Dalolt lágyan, édesen a fán a fülemüle! A vágyról, a vágyról beszélt az éneke. /- Ki volt tanúnk? Felelj…” (Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert, énekkar)

Jelenet és kincskeringő, II. felv.: „Valamikor…, ez az a pont.”; „Jaj, mily csodás, itt a kincs, a kincs…”; Nézd, arra lent, mi cseng, mi peng…” ˙(Házy Erzsébet, Komlóssy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert)

 

A délelőtti adást ma 18 órától ismét meghallgathatjuk a Dankó Rádióban és az internetes oldalán. „Túl az Óperencián”

842   Búbánat 2019-05-19 19:41:09

Házy Erzsébet (Mimi) és Ilosfalvy Róbert (Rodolfo) 1957

Puccini: Bohémélet

841   Búbánat • előzmény837 2019-03-30 16:00:12

1961 tavaszán a  Rádió Dalszínháza bemutatta Johann Strauss Cigánybárójának első és máig egyetlen teljes, magyar nyelvű stúdiófelvételét az Operaház elsőrangú, kitűnő és már nagy népszerűségnek és elismertségnek örvendő fiatal művészeinek a közreműködésével.

A Magyar Rádió és Televízió Énekkarát és Szimfonikus Zenekarát Ferencsik János vezényelte, kinek a rádióban ez az egyetlen operettfelvétele!

Ifj. Johann Strauss: A cigánybáró

A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1961. április 2., Kossuth Rádió, 18.50 – 21.30

Operett három felvonásban – két részben (126 perc)

Szövegét Jókai Mór nyomán Ignatz Schnitzer írta, a dalszövegeket Fischer Sándor fordította.

Vezényel: Ferencsik János

Km.: az MRT Szimfonikus zenekara és énekkara (Karigazgató: Vajda Cecília)

Zenei rendező: Ruitner Sándor

Rendező: Solymosi Ottó

A szereposztásból:

Barinkay Sándor, száműzött nemes, egykori földbirtokos – Ilosfalvy Róbert
Szaffi, cigánylány – Házy Erzsébet
Zsupán Kálmán, gazdag sertéskereskedő – Melis György
Arzéna, Zsupán lánya -. Ágai Karola
Ottokár, a fia – Bartha Alfonz
Czipra, cigányasszony – Komlóssy Erzsébet
Homonnay Péter gróf (más verzióban: Gábor diák, a toborzó huszárjai élén) - Bende Zsolt
Carnero, császári biztos – Lendvai Andor 
Mirabella, nevelőnő Zsupánnál – Garancsy Márta (Ladomerszky Margit)

A Dankó Rádió "Túl az Óperencián" adásában ma az alábbi részletek csendültek fel erről a klasszikus operettfelvételről:

Arzéna dala és jelenet az első felvonásból: „ A szép mennyasszony jön, várni mily öröm”; „Egy újabb kérő jött… már uram, istenuccse…”; ”Mily bűbájos látvány,  mily szép!”  „Tessék enni, friss kalácsot venni…”; „A lányodat megkérem én…”; „Ó mily szép, igazi angyal ő, az arcvonása megnyerő…” (Ágai Karola, Garancsy Márta, Ilosfalvy Róbert, Lendvai Andor, Melis György, énekkar)

Barinkay belépője, I. felv.: „Mint sok szegény, de víg legény, a nagyvilágot jártam én…/Mert a szív és az ész együtt mindenre kész. Mindig előre nézz! Mindig előre nézz! Légy merész s célhoz érsz!…” (Ilosfalvy Róbert, km. énekkar)

Jelenet és kincskeringő: „Valamikor…, ez az a pont.”; „Jaj, mily csodás, itt a kincs, a kincs…”; Nézd, arra lent, mi cseng, mi peng…” ˙(Házy Erzsébet, Komlóssy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert)

Zsupán belépője: „- Itt vagyok! Miért hivatott? - Aláírását kérik most! Én írni!? de drága uram! Sejtelmem sincs, hogyan! Hja, az irka-firka nékem Sose volt a mesterségem. Már ifjú gyermekkorban, csak sertések közt voltam. A költészet nem pálya- Ezer villám és sertésvész –  Különb a disznó hája, És ehhez nem kell ész. Ha-ha… Mert az ideálom semmi más, Mint jó evés! És jó ivás!...” (Melis György, Lendvai Andor)

Ezt a műsort ma délután hat és hét óra között ismét meghallgathatjuk a Dankó Rádióban és online az interneten is (www.dankoradio.hu oldalon)

840   Búbánat • előzmény838 2019-03-30 15:58:23

Szívesen...:))

839   Búbánat • előzmény838 2019-03-30 15:58:20

Szívesen...:))

838   bermuda • előzmény837 2019-03-28 17:52:03

KÖSZÖNET!!!!!!

837   Búbánat 2019-03-28 01:15:36

a Magyar Rádió stúdiója Johann Strauss A denevér című operettjének felvételekor.

Ilosfalvy Róbert (Alfréd) és Házy Erzsébet (Rosalinda) operaénekesek. - 1963

Magyar Rádió stúdiója Johann Strauss A denevér című operettjének felvételekor.

Szőnyi Ferenc (Eisenstein) operaénekes, Mikó András rendező, Ilosfalvy Róbert (Alfréd) és Házy Erzsébet (Rosalinda) operaénekesek.- 1963

Fotó: Szalay Zoltán

Forrás: FortePiano

836   Búbánat • előzmény824 2019-03-24 12:47:51

Kapcs.: 824. sorszám

Helyesbítenem kell a korábban bemásolt fotóra vonatkozó feltüntetett adatot: nem 1959-ből való.

Helyesen:

a Magyar Rádió 6-os stúdiója, Huszka Jenő - Marton Frigyes Gül Baba című daljátékának felvétele. Ilosfalvy Róbert operaénekes és Németh Marika operett primadonna.  - 1962

Fotó: Szalay Zoltán

Forrás: Forte.Pan

A daljáték keresztmetszete

„Bemutatjuk új operettfelvételünket” 

1963. augusztus 20., Kossuth Rádió 13.42 – 14.57

Vezényel: Sebestyén András
Km.: az MRT szimfonikus zenekara és énekkara

Zenei rendező: Fejes Cecília
Rendező: Rácz György

835   Búbánat 2019-03-06 10:56:42

Budapest, 1962. január 18. Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert Puccini Manon Lescaut c. operája egyik jelenetében a Magyar Állami Operaházban.

MTI Fotó: Keleti Éva 

Tulajdonos: MTI Zrt. Fotóarchívum

Azonosító: MTI-FOTO-829759
Fájlnév: F__EV19620118004.jpg
 

1962. január 18.:
LAMBERTO GARDELLI mv. – Házy Erzsébet, Melis György, Ilosfalvy Róbert, Maleczky Oszkár, Kozma Lajos fh., Petri Miklós, Külkey László, Komlóssy Erzsébet, Máhr Ottó, Nagypál László, Veress Gyula, Egressy Sándor, Hodál Sándor, Zsoldos László

 

834   Búbánat 2019-02-28 22:46:45

Magyar Rádió 6-os stúdiója. Lamberto Gardelli olasz karmester vezényli a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát. Középen  Ilosfalvy Róbert és Házy Erzsébet operaénekesek,  Házytól jobbra  Hidy Péter hegedűművész-koncertmester.

1962., Fotó: Szalay Zoltán

Forrás: fortepan.hu

"Puccini: Manon Lescaut – új rádiófelvétele 1962.  Karácsony ünnepi hetében Giacomo Puccini Manon Lescaut c. operájából készült új felvételét mutatta be a Rádió. A műsorajánlatban ez olvasható:

„A Rádió számára a stúdiófelvétel készítéséhez nagyszerű alkalmat jelentett a hazánkban tartózkodó kiváló olasz karmester, Lamberto Gardelli és a kitűnő formában éneklő fiatal szereplőgárda részvétele. Az új stúdiófelvételnek két szempontból is külön jelentősége van. Az egyik az, hogy zeneileg lehetőleg tökéletes, hibátlan előadást nyújt, olyat, amilyet az átlagos színházi előadások a színpad és a sok figyelmet megosztó körülmény miatt nem tudnak nyújtani és ezt egy város közönsége helyett az egész ország operarajongó közönségének mutatja be, másrészt megörökít egy produkciót, melynek koncentrált művészi értékein kívül a magyar operakultúra szempontjából dokumentum ereje és értéke van.”

Az opera két főszerepét – mind az operaházi előadásokon, mind a rádiófelvételen -  Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert énekelte, feledhetetlenül. Kroó György kritikájában többek között ezt írta róluk:

„Házy Erzsébet a fiatal Manon. Szerelme perzselő, alakítása, különösen a második- harmadik felvonásban, ragyogó. Ilosfalvy Róbert Des Grieux lovagja csupa szenvedély és lendület, egyszerűen ellenállhatatlan. Nehezen lehet elképzelni szebb hangot, a szereppel eggyé-forrottabb játékot és ilyen lírai-drámai teljességet egyszerre.”

833   Búbánat 2019-02-20 21:21:57

 Magyar Rádió 6-os stúdiója.  Puccini Manon Lescaut című operájának felvételekor.         Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert operaénekesek.

1962, Fotó: Szalay Zoltán

Forrás: FortePan

832   Búbánat 2019-02-11 15:09:47

A Dankó Rádió mai operettműsorában  - Túl az Óperencián” -  hallhattuk délelőtt, és ma 18 és 19 óra között az ismétlésben megint módunk lesz erre:

Jacques Offenbach - Innocent Vincze Ernő: Az elizondói lány (1966. május 1., Kossuth Rádió 20.10 – 21.03) – László Margit, Ilosfalvy Róbert, Radnay György, az MRT szimfonikus zenekara.

Zenei rendező: Járfás Tamás.

Rendező: Cserés Miklós dr.

Zenei rendező: Járfás Tamás.
Rendező: Cserés Miklós dr.

Szereposztás:

Manuelita – László Margit (Váradi Hédi)
Miguel, fiatal baszk férfi– Ilosfalvy Róbert (Mécs Károly)
Vertigo, fogadós – Radnay György (Ungvári László)

Km. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara
Vezényel Vincze Ottó.

A daljáték három részlete hangzott el erről a stúdiófelvételről:

- Vertigo áriája (Radnay György)

- Manuelita és Miguel második második kettőse (Ilosfalvy Róbert és László Margit)

- Finálé (László Margit, Ilosfalvy Róbert, Radnay György)

831   smaragd • előzmény828 2019-02-11 09:15:34

 

Házy Erzsébet (Lilla), Lehoczky Éva (Kőmívesné, a színtársulat tagja, olasz primadonna), Fekete Pál (Bájligeti Kázmér, a színtársulat igazgatója, a nápolyi király) és Ilosfalvy Róbert (Csokonai Vitéz Mihály) 1957 körül készült portréi a CD duplaalbum Ismertető füzetének második oldalán, ill. a főszereplőké Házy Erzsébeté és Ilosfalvy Róberté a hátsó borítón is láthatók.

Forrás, copyright és köszönet: Operaház Emlékgyűjtemény.

 

KEMÉNY EGON: Komáromi farsang    

A daljáték rövid tartalma:

Komáromban, 1798 farsangi bálján Csokonai Vitéz Mihály pártfogója, Fábián Juliánna írónő házában találkozhat szerelmével, Lillával. Csokonai tanítani szeretne, híres költő, de pénztelen, emiatt szóváltásba kerül Lilla apjával, Vajda Péterrel, a gazdag kereskedővel. Ekkor toppan be a bálterembe Lavotta János zeneszerző, hegedűvirtuóz – Csokonai barátja – , színtársulata körében. Lavotta magyar dalát Csokonai elénekli, és zenéjére Lillával táncol, ezt látva Vajda Péter haragra gerjed. A költő találkát kér Lillától. Kettesben maradva Kajdács Kelemen fogadójában tervezgetik életüket. Lavotta színészeivel éppen itt szállt meg. Hiányzó társulati tagjai szerepeire Lillát és Csokonait kéri fel. Lilla kedvéért stafírungjáért apja komáromi házához utaznak vissza, ahol Kraxelstumpf óbester éjjeli zenét ad. Lavotta Csokonai szerenádját és a szöktetést készíti elő: jelmezbe öltözött víg komédiásai fondorlatosan leitatják az éjjeli baktert, és a létraállításon szorgoskodnak. Végül lovas szekéren együtt térnek vissza a fogadóba. A két szerelmes első reggelére ébred. Miközben a társulattal generálpróbára készülnek, Lilla dadája gyors esküvőjüket szervezi. Lavotta a paphoz lovagol. Váratlanul Vajda Péter jelenik meg és tanúi előtt, mindenki hallatára végrendelkezik. Ekkor az országúton a csurgói diákok dala hangzik fel –  új professzoruknak, Csokonai Vitéz Mihálynak hozzák elnyert kollégiumi katedrája hírét.

  
Műsorajánló
Mai ajánlat:
Nincs mai ajánlat
A mai nap
született:
1917 • Robert Merrill, énekes († 2004)
1966 • Cecilia Bartoli, énekes
elhunyt:
1951 • Szergej Alekszandrovics Kuszevickij, karmester (sz. 1874)