...csatlakoznék Heiner Lajoshoz: a YT-n látható (párizsi Nabucco - Ramey, Várady) részletei tényleg nagyok jók.
Várady Abigaille-ként számomra - Deutekom, Dimitrova és Fekete Veronika mellett - nagy kedvenc!... :-)
Várady Júliát tk. minden szerepében nagyon szeretem - talán egyetlen kivétel: a Kubelik által dirigiált Don Giovanni, ahol kivételesen Donna Anna-t énekel; az vhogy nagyon mellément, bár Arleen Augér talán még rosszabb Donna Elvira szerepében és Mathis szokásosan sápatag,...vhogy Zerlina-t nem ilyennek képzelem...
(Addig Titus, Panerai és Th. Moser jobbak - vagyis 1:0 a férfiak javára.)
Milyen Nabucco-keresztmetszet, hol jelent meg? Gondolom, az 1995-ös párizsi előadás. Nekem egy amatőr VHS-en volt meg, de elpusztult a szalag. A Tubuson az ária profi felvétele látható, fenomenális. Láttam Váradyval "élőben" az operát, Münchenben (+ Bruson és Nyeszterenko, Steinberg dirigált).
Amikor 1993 telén a bécsi STOP-ben debütált Sentaként, az előadás előtti percekben még a földszinti állóhelyekre is lehetett jegyet kapni.
A második előadáson abszolút telt ház volt. Sajnálom, hogy a 2001-2002-es szezonra meghirdetett Abigailek egyikét sem énekelte el végül.
Amúgy M. Fischer szerint is.
Persze ezek a dolgok nagyon szubjektívek - sokan rajonganak Curaért, én nem. Várady igen-igen megosztja az operabarátokat.
Váradyt néhány éve kb 15 /Caterina Malfitano helyett ugrott be/ hallottam Salzburgban Donna Elviraként.Lehet,hogy nem jó napja volt-de semmi különös nem történt hangilag, alakitásilag sem.Igy egyszer egyszer zeneiutamba kerül,de sosem direktben Ő.Mondják,hogy nagyszerű énekes volt-lehet.Nekem pechem volt.Állitólag Kiváló Abigailt énekelt és csak a megjenő keresztmetszetet hallottam
Tizenéve láttam-hallottam ezt az előadást videóról, a német nyelv persze kissé zavaró, DFD olasz repertoárban sosem tartozott a kedvenceim közé. De Ilosfalvy tényleg zseniális, és hát a fiatal Várady... Azt hiszem, a Callas utáni éra talán legnagyobbja. Legalábbis számomra.
A művésszel Kerekes János zeneszerző-karmester beszélget.
Műsor:
1.) Verdi: Traviata – Alfréd áriája az I. felvonásból
2.) Verdi: Rigoletto – A herceg áriája az I. felvonásból
3.) Verdi: Rigoletto – A herceg áriája a III. felvonásból
4.) Verdi Az álarcosbál – Riccardo áriája a III. felvonásból
5.) Verdi: A trubadúr – Manrico f-moll áriája a III. felvonásból
6.) Verdi: A trubadúr – Stretta a III. felvonásból
7.) Puccini: A Nyugat lánya – Ramerrez áriája a III. felvonásból
8.) Puccini: Turandot – Kalaf áriája a III. felvonásból
Szerkesztő: Kármán György
Díszlet: Baló Gábor
Vezető operatőr: Mestyán Tibor
Rendező: Vámos László
Jó lenne, ha a televízió elő tudná ásni archívuma mélyéből ezt a filmet - feltámasztva a feledés porából! Ebben a művészportréban Ilosfalvy Róbert, az ötven felé közeledő nagy tenorunk, hangja és vitalitása teljében, emlékezetes szerepalakításaiból nyújt át egy csokrot a nézőknek, és ezekről a kedves szerepeiről vall is a beszélgető társnak. A ma generációja is szeretne ízelítőt kapni művészetéből, és „aranyhangjában” gyönyörködni!
Várady Júlia
Dietrich Fischer-Dieskau
Ilosfalvy Róbert
Rendező: Günther Rennert
Karmester: Wolfgang Sawallisch
Német nyelvű előadás
Óriási élményt jelentett számomra ennek a filmnek a megtekintése! Végre eljutott hozzám is Ilosfalvynak eme szép produkciója: Puccini nálunk régen nem játszott egyfelvonásosának 1973. december 7-i müncheni előadásában! Mégha csak képfelvételen át is.
Felbecsülhetetlen értéket képvisel ez a régi archív filmdokumentum! Mit számít a gyenge „kópia”-minőség (fekete-fehér szín - itt: elmosódott, homályos, szürkés- karcos), minden átjött, ami engem érdekel: a zenekar játéka, a szépséges hangok varázsa, a színpadkép, a látvány – ami nem csak körvonalaiban, hanem szinte valósághűen megidézi a Szajna-parti uszályon játszódó szerelmi tragédiát, és a „realista” díszlet-jelmez világával felidézi a századelő Párizsának izgalmas kulisszáit, benne a darabból jól ismert zsáner-figurákkal… Ilosfalvy német dikciója kitűnő, ezen a nyelven is gyönyörűségesen „dalol”, a behízelgően szép, kifejező hang magas hőfokú, szenvedélyes, drámai színpadi alakítással párosul. Ez a három és fél évtizedes Köpeny-előadás óriási, megrendítő zenei- és színházi élményt nyújthatott a müncheni opera akkori közönségének, és ez a hatás a képernyőn keresztül is átsugárzik és megérint! Tökéletes összhangban van itt a zene-dráma-színművészet! Előadás végén a közönség hatalmas tapsai azt is jelzik számomra, mennyire megnyerte őket mindaz, ami a színpadról megérintette őket e darabból. Ilosfalvy produkcióját is nagy lelkesedéssel fogadta a müncheni publikum! Egyedül azt sajnálom, hogy a felvétel végéről lemaradt a kitűnő német karmester, Wolfgang Sawallisch kijövetele a függöny elé (vagy ezt a kép elég rossz minősége miatt nem vettem volna észre?...)
Erről a DVD-lemezről ízelítőt kaptam Ilosfalvy Róbert külhoni korszakának egyik nagysikerű szerepmegformálásából; Henry-alakításában mindazt megtaláljuk, amiért őt jóval korábban - itthonról – megismertük és megszerettük, amiért akkor és ma – holtában - is rajong(t)unk érte: a tüneményes, kontrollált énekhang, a színészi átlényegülés, az izzó szenvedély, dráma-líra – mindezt felsőfokon nyújtja át a nézőnek-hallgatónak. Ilosfalvy alakításából kiérzem a színház tiszteletét, meg valami hálát-alázatot is azért, hogy ő ennek a produkciónak a maga művészi eszközeivel részese lehetett; a darabbeli partnerei iránt érzett megbecsülése, a rendezővel és a karmesterrel való harmonikus együttműködése mind-mind „átsüt” színpadi alakításából…!
Puccini eme mesterművében Ilosfalvy Róbert kongeniális éneke-játéka a reveláció erejével hatott rám erről a kuriózum-felvételről; felbecsülhetetlen értékű kordokumentum (hangban-képben) ez a lemez számomra!!!
Beverly Sills (Elisabetta)
Ilosfalvy Róbert (Roberto Devereux)
Peter Glossop (Nottingham)
Beverly Wolff (Sara)
Kenneth Macdonald (Lord Guglielmo Cecil)
Don Garrard (Gualtiero Raleigh)
Gwynne Howell (Paggio)
Richard Van Allan (Famigliare)
Ambrosian Opera Chorus
Royal Philharmonic Orchestra
Charles Mackerras
Ezt a lemezt a Magyar Rádió először 1974. május elsején sugározta a 3. Műsorban (a mai Bartók adó elődje), sztereóban, 12.51 – 15.21 óra között.
A korabeli rádióújság kiemelten foglalkozik a lemezújdonsággal, röviden rámutatva az opera jelentőségére, hol foglal helyet a Donizetti-életműben.
Én akkor hallgattam meg először a felvételt (amit akkor kazettára is vettem), és jutott el a tudatomig, hogy Ilosfalynak egyáltalán létezik ez az egyedülálló, szenzációs, sztárszereposztásos lemeze…
Ilosfalvy Róbert 1969-ben, Londonban énekelte lemezre a szerepet. Azt hiszem, nem vagyok egyedül megállapításommal, ha azt mondom: nagy énekesünk fenséges tenorján, szépséges belcantóján megszólaló Robertója - negyven év távlatában - ma is mércéül szolgálhat minden énekművésznek, különösen azoknak, akik vállalkoznak e szerep megformálására – akár színpadon, akár lemezen éneklik is el; ennél szebb, nemesebb, kifejezőbb, technikásabb és művészibb megközelítéséről, mint ami Ilosfalvy Roberto Devereux-interpretációját jellemzi, nem tudok, pedig az opera jó néhány felvételét ismerem és számon tartom (videón, DVD-n is).
Nachtkonzert vom Deutschlandfunk 07.04.2009 · 02:15
Der ideale Puccini-Tenor: In memoriam Róbert Ilosfalvy
Róbert Ilosfalvy, 1927 in Ungarn geboren, galt als einer der bedeutendsten Tenöre seines Landes. Nach dem Gesangsstudium in Budapest debütierte er dort 1954 als Laszló Hunyadi in Ferenc Erkels gleichnamiger Nationaloper.
Ab 1961 unternahm Ilosfalvy internationale Gastspielreisen; 1966 holte ihn der ungarische Dirigent István Kertész an die Kölner Oper, an der er alle großen Puccini- und Verdipartien sang. Seine außergewöhnlich klangschöne Stimme machte ihn zum idealen Puccini-Tenor. Am 6. Januar 2009 starb Ilosfalvy in Budapest.
Bocs, erre a kérdésre nem válaszoltam, az idő természetesen egyéni rendelés függvénye, azaz, hogy az adott cég milyen küldési módszert választ (UPS vagy sima posta). Amerikából általában néhány hét alatt szoktak megjönni a rendelt cuccok (legalábbis, az amazon.com-ot alapul véve, ahol általában a legolcsóbb opciót szoktam választani).
Hallgatom:
Puccini: Bohémélet-keresztmetszet-magyar nyelven.
Mimi:Házy Erzsébet
Musetta:László Margit
Rodolfo:ILOSFALVY RÓBERT
Marcello.Melis György
Schaunard:Bende Zsolt
Colline:Várhelyi Endre
Alcindoro:Nádas Tibor
Az Operamagazin is megemlékezik Ilosfalvyról. A most megjelent számban "Búcsú Ilosfalvy Róberttől" címmel László Zsuzsa vall - személyes emlékeit is felelevenítve - a nemrég elhunyt nagy magyar tenoristáról. Két fényképet is láthatunk: az egyiken Ilosfalvy a Manon Lescaut Des Grieux lovagjaként látható (1984). A másik, színes kép aláírása: "vastapssal köszöntötte a közönség Ilosfalvy Róbertet az ötvenedik Bánk bán előadásán": Ilosfalvy Bánk jelmezében, kezében egy hatalmas, gyönyörű virágcsokrot tart, miközben a nyílt színen fogadja a közönség feléje áradó szeretének megnyilvánulásait.
Mindenesetre óriási köszönet, hogy szóltál, én spéci eddig csak magyar cégektől rendeltem, ez az első alkalom, Ilosfalvy miatt...
Ha esetleg emlékszel kb. mennyi idő mulva várhatom?
Egyébként most épp akció van, s elég nagy a kinálatuk, már a szegedi mezzos fesztiválos opera is kapható (most nem emlékszem tán a Vámpir?)
Köszi mégegyszer.
Hölgyek, Urak, jómagam már korábban rendeltem ettől a cégtől (a Shicoff-féle Billy Budd DVD-t, ORF felvétel, hivatalosan még nem adták ki), csont nélkül leszállították. Az ilyen internetes kereskedőknek nem állhat érdekükben a svindli, mert a klienseknek - pont az interneten - módjukban áll, hogy leszedjék róluk a keresztvizet.
Sikerült-e?
Ki tudja.
Regisztráltam, megrendeltem, KIFIZETTEM!-Hozzáadnak vmi kezelési kgt-is, de sebaj, mélen visszaigazolták megköszönték-de hogy küldik-e s mikor azt majd meglátjuk.
Megrendeltem a Boccanegrát, a Fanciullát, s a Tabarro DVD-t, mert a cd már megvan.
Dienstag, 07. April 2009, 02.05-03.00
Nachtkonzert vom DLF
Historische Aufnahmen Der ideale Puccini - Tenor In memoriam Róbert Ilosfalvy
(1927 - 2009)
Von Klaus Gehrke
Er galt als einer der bedeutendsten Tenöre seines Landes: Róbert Ilosfalvy. 1927 in Ungarn geboren, fiel er schon früh durch seine stimmliche Begabung auf. Nach dem Gesangsstudium in Budapest debütierte er dort 1954 als Laszló Hunyadi in Ferenc Erkels gleichnamiger Nationaloper. Ab 1961 unternahm Ilosfalvy internationale Gastspielreisen; 1966 holte ihn der ungarische Dirigent István Kertész an die Kölner Oper, an der er alle großen Puccini- und Verdipartien sang. Seine außergewöhnlich klangschöne Stimme machte ihn zum idealen Puccini-Tenor. Hochgeehrt vor allem in Ungarn, ist Róbert Ilosfalvy am 6. Januar 2009 in Budapest verstorben.
A BR hangarchívumában ezzek a felvételek vannak meg:
1. Verdi: Szicíliai vecsernye (1969-09-29)
2. Bizet: Carmen (1969-10-24)
3. Verdi: Simon Boccanegra (1971-07-19)
Egy külföldi barátom nyomozza az egész világon a Carment, de eddig eredménytelenül. Most majd a Boccanegrát is kerestetni fogom. Valószínű, hogy csak akkor jutunk majd hozzá, ha az Orfeo kiadja. Különben nem.
Ezt az élő produkciót is közvetítette a rádió Münchenből:
Verdi: Simon Boccanegra
Operaközvetítés a Müncheni Fesztiválról – hangfelvételről
1971. december 30. Kossuth Rádió 19.35 – 22.54
Vezényel: Claudio Abbado
Km.: a Müncheni Filharmonikus Zenekar és a Müncheni Operaház Énekkara
Rendező: Otto Schenk
Szereposztás:
Simon Boccanegra - Eberhard Waechter
Jacopo Fiesco - Ruggero Raimondi
Amelia Grimaldi - Gundula Janowitz
Gabriele Adorno – ILOSFALVY RÓBERT
Paolo Albiani - William Murray
Pietro – TESSÉNYI JÁNOS
Az íjászok kapitánya – Wilhelm Walter
Amelia komornája – Daphne Evangelatos
Az 1971. július 19., 21., 24., 28. és 31-i előadásokon énekelte Adornót Ilosfalvy Róbert. A rádió ezek egyikét közvetítette.
Szerintem, az előadás felvétele meg kell hogy legyen a Magyar Rádió és a Bajor Rádió archívumában.
Az Orfeo lemezcég szokott ilyen felvételeket megjelentetni, talán eszükbe jut...
Bár a honi illetékesek is megtehetnék...
Nem hiányozhat innen Ilosfalvy Róbert oeuvre-jének egy eddig még nem emlegetett rádiós felvétele, egy oratórium - igen jelentős, szép feladat volt ez a számára, amit a tőle megszokott igényességgel és alapossággal oldott meg. Először 1969-ben hangzott el a rádióban ez a stúdiófelvétel:
1969. június 26. URH adó, 19.00 - 19.54
"Magyar zeneszerzők"
Szabó Ferenc: Föltámadott a tenger - oratórium Petőfi Sándor verseire.
Km.: Ilosfalvy Róbert - ének, a Budapesti Kórus, a Magyar Állami Hangversenyzenekar
Igen, ezt a 70. születésnapra készített portré- műsort adta le ma délután - ismételte meg - a Duna Tv. Nekem videókazettán már megvolt ez a - részben - dokumentum film (1997. szeptembere - az 50. Bánk bán előadást megelőző, öltözői beszélgetés; "Hazám, hazám..." élőben az Opera színpadáról, a nevezetes jubileumi előadáson...), de jó volt újra látni-hallani Ilosfalvy Róbertet,miközben régi sikerszerepeinek részletei idéződtek meg az archív felvételeken. S közben lehetett (újra)emlékeznünk a nagy magyar tenor énekesünkre...
Parampampoli szóba hozta korábban, más topicban én is említettem már, Kertész Ivánnak volt egy sikeres, népszerű sorozata a rádióban: „Emlékezetes alakítások a Magyar Állami Operaházban” címmel. Az általad felsorolt operák (Tell Vilmos, Macbeth, A végzet hatalma, Traviata),és más operák is, szerepeltek a sorozatban – Ilosfalvyval. Persze, más legendás előadások is sorra kerültek Kertész Iván szerkesztésében, amelyekben szintén kiváló magyar operaénekesek alakításai álltak a középpontban. Az egyes összeállítások 40-50 perces időtartamúak voltak, és általában havonta kerültek adásba. Műsora bevezetőjében Kertész Iván ismertette az opera szereposztását, és azt, hogy az Operaház (Erkel Színház) mikor mutatta be a darabot; a kiválasztott operarészletek bejátszása előtt mindig röviden felvázolta a jelenet cselekményét s benne a szituációt, melyben a főhős színre lép. Gyakorlatilag egy opera-keresztmetszet kerekedett így ki. Mindig azokat az áriákat, duetteket, jeleneteket hallhattuk az operákból, amelyekben az x, y énekes valóban „emlékezetes alakítás”-t nyújtott – erről tanúskodnak a bejátszott élő előadás részletei. Sok-sok ilyen műsort őriz a Rádió hangarchívuma. Hadd utaljak még egy ilyen adásra, amelyben Ilosfalvyt hallhattuk:
"2005. július 17. - Bartók Rádió,
9.05- 9.45: Emlékezetes alakítások a Magyar Állami Operaházban
Bizet: Carmen
Don José - Ilosfalvy Róbert
Kertész Iván műsora”
Köszönöm, Búbánat.
Este visszahallgattam.
Csodálatos, szárnyaló hang.
Egyszerűen nem tudom felfogni, miért nem lehet teljes operafelvételeit előbányászni a rádió hangarchívumából és CD-n megjelentetni.
Tell, Végzet, Machbeth, Traviata (utóbbit a Hungaroton ígérte, de hallgatnak róla)...
Legjobban a Végzet duettnek örültem-ez a kedvencem ebből a szépséges operából!
Valószinű ott is voltam ,mert minden Végzetet megnéztem Ilosfalvyval és Melissel.....akkortájt.
A Bartók Rádióban ma 18 órakor kezdődött a "Zenéről" című műsorösszeállítás, melynek első részében Kertész Iván emlékezett meg a 2009. január 6-án elhunyt Ilosfalvy Róbertről - a 45 perces blokkban a következő operarészletekkel idézte fel a legendás „aranytenor” hangját:
1.) Erkel: Hunyadi László – László áriája az I. felvonásból. Erdélyi Miklós vezényelt
2.) Offenbach: Hoffmann meséi – Kleinzack-legenda (km.: Palcsó Sándor, az MR Énekkara). Vezényelt: Erdélyi Miklós
3.) Rossini: Tell Vilmos – Arnold áriája a IV. felvonásból (az első lírai szakasza), Km. a MÁO zenekara, vezényelt Lamberto Gardelli; az 1963. évi bemutató előadás részlete csendült fel
4.) Verdi: A végzet hatalma – Alvaro és Carlos kettőse a IV. felvonásból. Km. Melis György, A MÁO zenekarát Lamberto Gardelli vezényelte; 1964. évi élő előadás részlete.
5.) Puccini: A Nyugat lánya – Ramerrez áriája a III. felvonásból – olasz nyelvű felvételről; a MÁO zenekarát Erdélyi Miklós vezényelte
6.) Wagner: A nürnbergi mesterdalnokok – Walther versenydala – német nyelvű felvételről; a MÁO zenekarát Erdélyi Miklós vezényelte
7.) Verdi: Az álarcosbál – Richard áriája az I. felvonásból (a „Tengerész-dal”); a MÁO énekkarát és zenekarát Lamberto Gardelli vezényelte,
8.) Puccini: Manon Lescaut – Des Grieux áriája a III. felvonásból – a stúdiófelvételen km.: Mészáros Sándor. A MÁO zenekarát Erdélyi Miklós vezényelte.
Sajnos, csak ennyi Ilosfalvy-szám fért el háromnegyed órában… kazettára felvettem az adást.
Szerintem a Vásárhelytől Nürnbergig című portréfilmre gondolsz, amelyet a 80-as évek közepén csinált az MTV, Horváth Ádám rendezte, parnerei voltak Melis és Mészöly Katalin. Az Otellón kívül részletek voltak a Rigolettóból, a Bánkból, a Manonból és a Mesterdalnokokból. Nagyon jó műsor volt, inkább azt kéne leadniuk!!
A Duna TV-n újra látható portréfilm valószínűleg az lesz, amelyet az 50. Bánk bán alkalmából készítettek, és amelyet itt a honlapon is elérhetővé tettek. (92. beírás)
Én azt hiszem, hogy egy ennyire szeretett, világhírű művész esetében a gyászünnepség, a megemlékezés részleteinek hírül adása nem közömbösíti a megrendültségünket, ellenkezőleg, még inkább átérezzük mindnyájunk hatalmas veszteségét. Az információ továbbadása ebben az esetben sem kerülhető meg. Hiba lenne, ha érdektelenek, közömbösek maradnánk, hogyan zajlott le a hivatalos búcsúztatás, melyről egyébként a híradókban is lehetett látni részleteket. A család magángyászáról, magáról a templomi szertartásról éppen ezért nem is számoltam be. Ez már nem tartozik ide; erről szokott pletykálkodni a bulvár…
Nagyon szép, hogy a művészkollégák közül ennyien is el tudtak jönni, akik meg nem, annak nyilván oka volt. Bizonyára voltak, akik eleve nem akartak részt venni ezen a hivatalos megemlékezésen, vagy a családdal találkozni… Találgatni azonban fölösleges.
Számomra megrendítő élmény volt ez is: a ravatala előtt főhajtással tisztelegni, és sokakkal együtt ott, az Opera előcsarnokában átélni-átérezni azt a mélységes gyászt és fájdalmat, amit általában a közvetlen hozzátartozóink elvesztésekor érzünk és tapasztalunk meg magunkban igazán…
Na, a Machbeth is igazi különlegesség meg a Rózsalovag is. Bizony az Orfeo-felvételek legfeljebb antikvár boltokban hozzáférhetők néha és olykor a Rózsavölgyiben. Kár...
Belémbújt a kisördög, esetleg az Orfeo nem látna-e üzletet a mi, archívumokban porladó klasszikus felvételeivel? Könyörgöm, a legtöbb megállná a helyét a világpiacon is.
...olyannyira, hogy az "Orfeo" - nem tudom, "mi történt velük(?)", de újabban szinte 2-3 hetente látok teljesen új Orfeo-felvételeket: nem olyan régen kijött egy STOP-es "Macbeth" (Milnes + Ludwig a föszerepekben), tegnap egy új Lisa della Casa portrét láttam, míg decemberben kiadták (végre!!!) a legendás müncheni "Rózsalovag"-ot Kleiber-rel CD-n és-és-és,.........
Köszönöm. A Dvorák Requiemen ott voltam.
Nem tudom, milyen összefogás kellene ahhoz, hogy e csodálatos tenor meglévő felvételei, pl. Tell Vilmos, A végzet hatalma, Machbeth, Requiem (Verdi) adásba, vagy technikailag restaurálva CD-re kerüljenek. Az ORFEO cég rendre szedi elő a STOP. a régi előadásait az ORF archívumából.Kíváncsian várom a kutatási eredményeket.
Persze, sajnos, idehaza a pénz másra folyik!!! el...
Sajnos nem lehettem ott Ilosfalvy Róbert gyászszertartásán, de olyan infót kaptam, hogy freudi elszólás történt a megemlékező beszédben: Ilosfalvy helyett elsőre Alföldi Róbert neve akart elhangozni. Azért egy kis "kölömbség" van ám köztük!
A Verdi Requiemnek két felvételét is megtaláltam vele egyszer egy amerikai internetes cd/dvd-küldő cég katalógusában, de mikor meg akartam rendelni, már nem volt kapható. (A két felvétel említve van azon a német nyelvű honlapon, amit korábban itt a fórumon is belinkelt valaki.) Nem adom fel a kutatást, már néhány külföldi barátomat is megkértem, hogy minden felvételkereső fórumra tegye be ezeket a címeket, meg általában mindent, ami Ilosfalvyval elérhető.
Egy másik Requiem van Ilosfalvyval, a Dvoráké. Abból van stúdiófelvétel, és a Rádió archivumában kell lennie egy koncertfelvétel, amit Gardellivel csinált a Kongresszusi Központban, a 80-as évek valamelyik Karácsony előtti koncertjén.
Nagyon örülök, hogy Kincses Veronika ott volt, nem láttam, és ha vádaskodásnak venné, amit írtam, utólag is nagy szerettel és tisztelettel KÉREM BOCSÁNATÁT! (Ilosfalyval énekelt Manonjaik életem legcsodálatosabb estéi közé tartoznak, amit még egyszer köszönök nekik és a Sorsnak is.) Egyébként nem vádlólag írtam, amit írtam, hiszen lehet valaki igazoltan is távol, lehet beteg, lehet külföldön -- én egyszerűen lepergettem a fejemben, mint egy filmet, azt a rengeteg előadást, amit Ilosfalvyval, és a felsorolt, abban a pillanatban nekem, a lelkemnek, hiányzó művésztársakkal láttam, és fájt egy kicsit, hogy nem láttam őket a ravatalnál. (Ez az a ritka eset, amikor minden tévedésemnek örülök.) Nem volt bennem semmi bántó szándék, de azt fenntartom, hogy Ilosfaly ravatalánál mindenkinek, akinek az operához mint műfajhoz köze van, ott kellett volna lennie.
Amiben maradéktalanul egyetértünk: Isten nyugosztalja az óriási művészt és embert, tátongó űrt hagyott maga után; pótolhatatlan örökre!
Nagyon szép Búbánat tudósítása, csak ízléstelen, még akkor is, ha ezt ő "társadalmi eseményként" éli meg.
Pletykastílus.
Nem való sem a mai szomorú napra, sem egyáltalán! Mindenki a maga módján búcsúzott Ilosfalvy művész úrtól, ki-ki vérmérsélete szerint!
És azok a kollégái akik nemvoltak ott, nyilván önhibájukon kívül -munka, utazás influenza és sok egyéb megbocsátható távollét!
Biztos vagyok benne , hogy gyújtanak egy mécsest, egy szál fehér virág mellett és sosem felejtik el kedves művészklégájukat!
Kedves Parampampoli! Eme fennkölt napon bölcsebb lettél volna, ha nem sorolod a hiányzó művészeket: pl. Kincses Veronika mellettem állt végig. Erről ennyit! Isten nyugosztalja ILOS-t! Nagyon fog hiányozni az ember is!
Sokan voltak ( a felsoroltakon kívül Kalmár Magdát,Szűcs Mártát is láttam) de hogy az egész Opera ott lett volna, az erős túlzás. Sőt: én inkább úgy éreztem, hogy nagyon sokan nem jöttek el, még olyanok se, akik számtalan estén álltak Ilosfaly oldalán. Hiányzott Sólyom-Nagy, Pitti, Kincses,Sudlik, Rohonyi, Miller, Tóth János, Mészöly Katalin -- de nem folytatom. Egy ekkora óriás ravatalánál szó szerint mindenkinek ott kellett volna állni.
Két TV csatorna volt jelen az Opera előcsarnokában, az egyik, ha jól láttam, a Duna Tv volt. A kijáratnál láttam, hogy épp riportot készítettek Vass Lajos főigazgatóval és Szinetár Miklóssal.
Keveseknek adatik meg, hogy úgy skatulyázzák be őket: ezzel vagy azzal a hőssel azonosak. Az örök Bánk „árnyékában” ott élt, és énekelte húsz éven át keresztül-kasul a világot az örök Des Grieux. A múlt idő sajnos, jogos. Ma temetik (az Operaházban felállított ravatal után a Szent Anna-templomban helyezik el urnáját) az aranykori tenorok utolsó nagy egyéniségét, a 81 esztendős Ilosfalvy Róbertet.
Más, szintén sikeres szerepeit sorolja minden közlemény. Felemlegetik legendás Manonjukat 1961-ből: Lamberto Gardelli vezényel. Házy Erzsébet a címszerepben, férje pedig a szerelmes tenorszólamot hozza. Én más helyszínt, más „Sternstundét” idéznék Ilosfalvy Róbert gazdag életművéből. 1973. december 7-ét írunk, a Bajor Állami Operaház ugyancsak hendikepes Puccini-művel készül, a komor Köpenyt mutatja be. Nemcsak e párizsi kulisszájú csatorna-opera hősnője magyar – Várady Júlia-, hanem szerelmese, a tenor is. Nemrég vetette meg itt lábát, a hét éve otthonának tekintett Kölnből odarándulva szenzációsan énekelt az Abbado dirigálta Simon Boccanegra-premieren. Most Günter Rennert sötét reálrendezése és Dietrich Fischer-Dieskau meglepő „hajósproletárja” mellett mind a 17 netre tett kritika dicséri Ilosfalvyt, aki „belcantoércű” „forte-tenor”, és „érzelmeit kétségtelenül elárulja” „zengő-áradó” hangja, amely „hatalmas”.
Anno mennyire másképp hallotta őt a budapesti közönsége! Lírai habitusa ütött át a szólamokon, még Hoffmannén is. Debütáns Hunyadi Lászlója sem hangbajnok, hanem meleg vibrálásával, odaadásában is olvadó íveivel tűnt ki, és Bánkja is elegánsabb s egyszerre emberibb a szoborszerű, par excellence hérosz pályatárs Simándyéhoz képest. Ilosfalvy matériája is vivőerős és! Forszírozatlan volt, puha magassága, nemes színe, s feltétlen zeneisége tette naggyá, negyvenéves kora előtt már Kossuth-díjassá. Amikor 1982-ben hazatért, már a müncheni Henri útját járta tovább: a hőstenorok ómegája, Otello várt rá.
Úriember volt, suttogja a szakma, amely ritkán suttog ilyesmit, pláne arról, aki sosem büfézett vele. Zárkózott és tisztelnivaló – akit 70 évesen, egy Bánk-előadás közben a színpadon felköszöntve azért elérzékenyülni is láttunk. És olyan üzembiztos tenor, akiről nemrég, már hetvenötön is túlrebesgették: Robi bácsinak még mindig szólna, ha akarná! Archív lemezeken, CD-ken, rádiós szalagok tömkelegén, de mára az interneten is elhallgattathatatlan fénylő művészete.
Legfeljebb aranykalitkává vált a legendás Des Grieux-szerep, ahonnan a nagy tenor emléke nem szökhet sehova már: a szuverén művészetébe merült úr ment most el, őt gyászoljuk. Az aranyszavú lovag velünk marad.
Mondhatni az egész Opera ott volt a ravatalnál. Attól baloldalt a család és hozzátartozók ültek, de Zentay Anna, az Operettszínház legendás szopránja is ott foglalt helyet; jobb oldalt a kollégák, művésztársak: az első sorban pedig - középütt - egymás mellett Melis György, Déry Gabriella és Ágai Karola ültek. Kint az előcsarnok is megtelt a gyászolók sokaságával. Fent kétoldalt a lépcsőházban is álltak, énekkari tagokat is láttam. És sorolhatnám a művésztársakat még: Andor Éva, Csengery Adrienn, Gémes Katalin, Kukely Júlia, Zempléni Mária Békés András rendezővel jött, Berczelly István, Lukács Ervin karnagy, Gárday Gábor, Laczó András, Kelen Péter, Temesi Mária, a balettkar reprezentánsai, Seregi László koreográfus, és még nagyon- nagyon sokan vették körül a ravatalt.
Külön meghatott, a búcsúzás végső szakaszában, amikor Melis György odament a ravatal előtt felállított, Ilosfalvy Róbert bekeretezett, mosolygó arcú portréjához, alaposan megnézte magának – még egyszer s utoljára – majd visszament a helyére.
Ott voltam a Szent Anna templomban a végső nyughelyénél is, ahová elhelyezték az urnát. Ott már csak Berczelly Tibort láttam az Operától…
Gyönyörű és megható volt a bucsuztatás.
Az Ingemisco alatt meglett férfiak sírtak, majd Puccini Krizantémok szólt, ezután a csodálatos Végzetből a "Menny királyi asszonya teriti rám palástját....csodálatos volt.
A művészek nevében Csavlek Etelka méltatta, majd Szinetár emlékezett a közös munkáikra.
Emléke mindig velünk marad.
Ma búcsúztatják Ilosfalvy Róbertet.
Emlékét megőrizzük, és reméljük, lemezek, felvételek kiadásával megörökítik csodálatos hangját az utókor számára.
Nyugodjon békében!
1984 körül szerződtetett a kölni operaház. A három „vidéki" évad után izgatottan vártam, hogy egy ilyen nemzetközi dalszínház társulatával kezdhessek el dolgozni. Az első szerepem Krüszotémisz volt az Elektrában. Hála istennek jól megtanultam a szerepet, mert Elektrát Dame Gwyneth Jones alakította, akiről köztudott volt, hogy nehezen viseli, ha a kollégái nem tudják a szólamukat és ezzel hátráltatják a próbákat.
A következő produkció, amelyben énekeltem, a Nürnbergi mesterdalnokok volt. A szereplőlistán jól ismert neveket láttam, köztük a csodálatos német bassz-baritont, Theo Adamot, de egyik énekesóriással sem volt még alkalmam együtt énekelni. Az első próbát a III. felvonás hatalmas kórusjelenetével kezdtük, ekkor hallottam először Ilosfalvy Róbertet énekelni. Ezt követően sok Mesterdalnokok előadást hallottam és énekeltem, de azt a szépséget, ahogyan a Versenydalt Ő énekelte, soha sem fogom elfelejteni. Előadásmódja számomra azóta is az igazi énekművészetnek és a hangi kifejezés gyönyörűségének mércéje maradt. Egyszerűen lenyűgöző volt úgy hallani ezt az rendkívül nehéz Wagner-szerepet, mintha egy olasz dal lett volna. Robi arcán látszott, mennyire szereti egyik ragyogó magas hangot a másik után énekelni és mi szerettük Őt azért, mert képes volt ezt ilyen szinten megvalósítani. Az ária végén a hallgatóság spontán tapsviharban tört ki. Soha sem fogom elfelejteni.
Sok évvel később, amikor Elektrát énekeltem Budapesten, abban a szerencsében volt részem, hogy Robival és csodálatos feleségével kávézhattam. Robi alig változott: most is szerény volt és most is tartogatott egy mosolyt és egy kis humort mindenki számára. Az egyik legkedvesebb pályatársam volt, aki igazi példát mutatott mindannyiunk számára. Drága Robi, itt, Németországban, valamennyiünknek hiányozni fogsz!
19:30 : Szeged Nemzeti Színház Szegedi Szimfonikus Zenekar
Antonio di Cristofano (zongora)
Vez.: Michele Santorsola GLINKA: Ruszlán és Ludmilla - nyitány
RACHMANINOV: 2., c-moll zongoraverseny, Op.18
R.STRAUSS: Don Juan Op.20; Till Eulenspiegel vidám csínyjei Op.28
A mai nap
történt: 1893 • A Falstaff bemutatója (Milánó) született: 1885 • Alban Berg, zeneszerző († 1935) 1930 • Petrovics Emil, zeneszerző 1937 • Hildegard Behrens, énekes († 2009) elhunyt: 1960 • Dohnányi Ernő, zeneszerző, karmester, zongorista (sz. 1877) 1992 • Földes Andor, zongorista (sz. 1913)
