vissza a cimoldalra
2019-09-16
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11438)
A csapos közbeszól (95)

Opernglas, avagy operai távcső... (20309)
Élő közvetítések (8125)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1753)
Franz Schmidt (3421)
Simándy József - az örök tenor (624)
Társművészetek (1399)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (832)
Milyen zenét hallgatsz most? (25042)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (7212)
Pantheon (2385)
A nap képe (2153)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4381)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1352)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61894)
Kedvenc előadók (2840)
Operett, mint színpadi műfaj (4058)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Fórum - Operett a magyar rádióban (1949-1990) (Búbánat, 2008-03-06 21:20:47)

 
3325   Búbánat • előzmény3324 2019-07-23 21:19:30

Az előbbi bejegyzéshez még pótlásként:

Kapcs. 3324. és 162. sorszámok

Huszka Jenő – Kristóf Károly: Szép Juhászné
A Rádiószínház bemutatója: 1954. december 19. , Kossuth Rádió, 19.00 – 21.36

A bemutató-felvétel „színlapján”  szerepel: „bevezetőt mond Huszka Jenő” (a későbbi ismétlésekkor ez az adat  már nem szerepel a  színlapon.

Vezényel: Lehel György

Km.: a Magyar Rádió  Szimfonikus Zenekara és Énekkara

Zenei rendező: Ruitner Sándor (a bemutató „színlapján” még nem tüntetik fel a nevét)

Rendező: Apáthy Imre

Szereposztás:

Özv. Szikszay Bálintné, a „Szép juhászné” vendéglő tulajdonosa (a bemutató szereposztás közlésében  csak egyszerűen: Szikszay Katalin  – Neményi Lili
Szoboszlay Dénes – Sárdy János
Kovács, jurátus – Hadics László
Breselmayer Tódor, patikus – Bilicsi Tivadar
Krisztina, a leánya – Petress Zsuzsa
Szép Rudi, illemtanár – Rátonyi Róbert
Castilla, színésznő – Bánki Zsuzsa
Atuneng grófnő – Makay Margit
Xavér, a fia – Dékány László
Dunkel – Csákányi László
Fruzsina, varrónő – Szilvássy Bea
Újdondász – Rozsos István
Katzenbeisser, fogalmazó - Rajz János
Hajótiszt – Lázár Tihamér
Csendőr – Palotai István

A műsorújságban a szereposztás felett Gencsy Sári (ének) feltüntetésre került, míg a későbbi Rádió Dalszínház-beli ismétlésekkor neve nem szerepel.

Történik 1856 tavaszán és nyarán, Pest – Budán

3324   Búbánat • előzmény162 2019-07-23 20:51:54

Kapcs. 162. sorszám

Kiegészítés

 A „Magyar Rádió” műsorújság

X. évfolyam, 50. szám

1954. dec. 13-19.

3323   smaragd • előzmény3319 2019-07-23 17:38:30

KEMÉNY EGON  ZENESZERZŐ PORTRÉJA 1935 körül

DANKÓ RÁDIÓ 

Kemény Egonra emlékezünk, halálának 50. évfordulóján

2019. július 22 - 28.  30. hét

naponta 9:04-10:00-ig és ismétlés 18:04-19:00

https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo/

DANKÓ RÁDIÓ: http://stream001.radio.hu:8080/mr7.aac

Ma, Kemény Egon kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző halálának 50. évfordulóján Nagy Ibolya felelősszerkesztő-műsorvezető a zeneszerző legnagyobb operett-sikerével kezdte a műsort:

  • a „Valahol Délen” nagyoperett Előjátékát hallhattuk, amely már elég régóta nem szerepelt a rádióprogramban.

A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.

A hét vendége, Kemény Anna Mária családi emlékeiből idézett.

A program gerincét az MTVA Zenei Archívumában megőrzött és a mai megemlékezésre digitalizált archív riport és a köré illesztett Kemény Egon-művek alkották.

„Zenés beszélgetés Kemény Egonnal pályájáról” ez volt a címe a fiatal rádiós műsorvezető, Boros Attila 1967-ben készült interjújának. Külön érdekesség, hogy ez a műsor hosszú évtizedek eltelte után ma hallható ismét Kemény Egon hangjával és „részvételével”…

A röviden felelevenítették:

  • a pályakezdést, Harmath Imre és Ábrahám Pál személyét. A híres Ábrahám – Kemény barátságról és munkatársi kapcsolatról a kérdésre válaszolva mondott el részleteket a zeneszerző, egy történetet is elmesélve…
  • majd az akkor 23. életévében levő zeneszerző első nagyoperettjét, a Kikelet ucca 3. szereplőinek nevét: Eggerth Mártával a főszerepben, Somogyi Erzsit, Kabos Gyulát és Halmay Tibort emelte ki az akkori csillagok közül a zeneszerző
  • ezt követte Kemény Egon és a gershwini szimfonikus könnyűzene, jazzparafrázis „amely természetesen az akkori időben…hát…megdöbbentően hatásos volt..”, megzenésített költeményei, a gyermekifjúságnak komponált szvitjei valamint a magyar rádióhoz fűződő közel negyven éves alkotómunkájának egyes részletei, személyes vonatkozásokat is megemlítve.

Elhangzott művek és műrészletek:

  • 32-es baka vagyok én… Ábrahám Pál – Harmath Imre indulója, Kemény Egon hangszerelése, Weygand Tibor énekelte
  • Kemény Egon – Képes Géza: Szeptemberi tűnődés (1950) – dal, Rösler Endre

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Polgár Tibor vezényelte.

  • Kemény Egon - Juhász Gyula: Szerelem (1941) - dal, Melis György
  • Kemény Egon - Erdődy János: Valahol Délen – dal, Melis György
  • Kemény Egon - Raics István: Nézd, hogy ragyog ránk a rét… kettős, dal Gyurkovics Mária és Szabó Miklós („Szerencsés utazás”, rádióoperett, 1950)
  • Még nincsen senkim sem… kettős, foxtrot Gyenes Magda és Rátonyi Róbert („Valahol Délen”, a nagyoperett rádiófelvétele, 1956)

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.

A dalok mellett ékszerként csillant fel

  • Kemény Egon – Anatol France – Tiszai Márton: „A néma asszony” című kupléja (sanzon) is, amelyet most az archív felvétel felújításával Lukács Margit  briliáns előadásában élvezhettünk, stúdióelőadás a Rádiózenekarral – az emlékezést az életmű egyik vidám darabjával színezte. A zeneszerző 1948-ban Rácz Vali részére komponálta.

Nagy Ibolya hozzáértő szerkesztéssel és zenei válogatásával szép emléknapot készített, amely méltó Kemény Egon zeneszerző nevéhez és életében elért sikereihez.

A műsort Kemény Egon

  • „A tavaszhoz” című műve –  rapszódia zongorára és szimfonikus zenekarra (1957) –  zárta.

 A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát Borbély Gyula vezényelte, Petri Endre zongorázott.

„Túl az Óperencián” – NAGY IBOLYA műsora – Dankó Rádió

3322   smaragd • előzmény3321 2019-07-23 13:36:59

 

Azt hiszem, hogy soraiddal (3321 számú bejegyzés) sikerült felkeltened az érdeklődést a mai műsor iránt, amely a "KEMÉNY EGON – emlékhét" kiemelkedő adása, már csak a mai évforduló miatt is.

Nagy Ibolya felelősszerkesztő-műsorvezető kiváló tartalmi és zenei összeállítása méltó volt az alkalomhoz, ahogy a műsorban említette, Kemény Egon gyönyörű dalaiból is hallhattunk egy párat.

Az MTVA Zenei Archívuma a mai alkalomra digitalizálta a zenetörténeti szempontból is értékes Kemény Egon interjút „Zenés beszélgetés Kemény Egonnal pályájáról”. Ebben a zeneszerző olyan témákat is érint, amelyeket korábban nem, ezek egyike barátságuk és munkatársi kapcsolatuk – egy történettel illusztrálva – Ábrahám Pállal.

Fő művei közül a fiatal rádiós, Boros Attila, kérdésére részletesebben első nagyoperettjét említette (1929), Eggerth Mártát, aki a Kikelet ucca 3. főszerepét játszotta és másokat.

Rácz Vali számára komponálta, a rádiófelvételen Lukács Margit énekli „A néma asszony” című kuplét (sanzon). Ez a ritkaság a műsor egyik ékköve…nagyon régi felvétel ugyanis, nyilvános stúdióelőadás lehetett. Lukács Margit briliáns művészetével, ahogyan a zene és a versfordítás nagyszerűségét felmutatta, nagy tapsot és sikert aratott ezzel a kis darabbal.

3321   Búbánat 2019-07-23 11:36:54

Egy archív rádiófelvételről hallottuk beszélni Kemény Egont:  Boros Attila interjúvolta meg a zeneszerzőt 1962-ben készített rádióműsorában.

A Dankó Rádióban egész héten át Kemény Egon zenei munkássága a központi téma - ma van halálának 50. évfordulója!  Ebből az alkalomból a komponista lányát, Kemény Annamáriát 2013 után  ismét a rádió stúdiójába invitálta  Nagy Ibolya, a "Túl az Óperencián" szerkesztő-műsorvezetője, hogy a műsorában elevenítse fel édesapja életútját. 

A mai adásban, az említett Boros Attila-féle rádióriportban maga Kemény Egon emlékszik vissza pályájának alakulására, a bejátszott részletekben beszélt Ábrahám Pál zeneszerző műveibe való  "besegítéséről" mint zenéinek sok esetben meghangszerelője. Kitért a kezdetekre,  az első operettjére, aztán felsorolta a későbbi időkben részben a rádió felkérésére komponált szerzeményeit,  rádióoperettjeit, daljátékait, egyéb szimfonikus könnyűzenei műveit (szvit, rapszódia, dal, sanzon, egyéb).  Szólt kedvenc költőiről, akiknek verseire zenét komponált (József Attila, Juhász Gyula, Kosztolányi Dezső), de írt kuplékat, ifjúsági műveket stb. 

A műsor zenei részében részletek szólaltak meg a Valahol Délen című operettből (Melis György, Gyurkovics Mária, Szabó Miklós, Gyenes Magda, Rátonyi Róbert, km. a Fővárosi Operettszínház Zenekara, vezényel: Bródy Tamás - 1957).  De más Kemény Egon-zenék (dal, kuplé...) is felcsendültek a mai adásban.

A műsor ismétlését meghallgathatjuk a rádióban 18 és 19 óra között. 

3320   Búbánat • előzmény2438 2019-07-22 20:53:54

Kapcs. 2438. sorszám.

Kiegészítés

„Látogatás Németh Marikánál” – Boros Attila műsora

Az adás sugárzási ideje: 1979.  április 14.,  Petőfi Rádió 19.21 – 20.30

Közreműködik: Melis György, Reményi Sándor, Simándy József

Riporter: Boros Attila

Szerkesztő: Bitó Pál

A  „Túl az Óperencián” adásában ebből az archív rádióműsorból játszott be részleteket a szerkesztő-műsorvezető Nagy Ibolya - azon a héten, amikor Boros Attila volt a beszélgetőtársa (2017. december 3.)

Akkor még nem sikerült meghatároznom a bejátszott riportrészletek eredetét, a forrást: mi volt a műsor címe, hol és mikor került először adásba ez a Németh Marikával készült riport.

A 2438. sorszám alatt visszaolvasható a beszámolóm, amiben részleteztem, milyen bejátszásokat hallottunk a Dankó Rádió operettműsorában ebből a régi rádióriportból;  egyebek közt a bejátszott hangfelvételről meghallgathattuk "élőben" Boros Attila zongorakíséretével  Németh Marika énekét, aki Mozart Figaró házassága című operájából  Cherubino-áriáját adta elő („Asszonyok, lányok…”)

3319   smaragd • előzmény3318 2019-07-22 17:54:51

 

DANKÓ RÁDIÓ 

Kemény Egonra emlékezünk, halálának 50. évfordulóján

2019. július 22 - 28.  30. hét

naponta 9:04 - 10:00-ig és ismétlés 18:04 - 19:00

https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo/

http://stream001.radio.hu:8080/mr7.aac

Nagy Ibolya szerkesztésében a mai műsort

Kemény Egon: Ritka madár a szerelem című angolkeringője vezette be.

Újdonság volt annak idején, hogy a felvétel a Rádió vonószenekarára íródott.

A gramofonfelvételeken (1935) mások mellett Sebő Miklós énekelte Harmath Imre szövegét.

Ezt követte egy válogatás:

Kemény Egon – Dalos László: Őszi sétaSándor Judit és Rösler Endre

Őszi séta – dalciklus (1952) A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Polgár Tibor vezényelte.

Kemény Egon – Vaszilij Kazin: A kőműves esti dala (1949) – Melis György

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.

Kemény Egon – Gaál Zsuzsa: Ha visszanézek…(1957) –  Mezei Mária

Sanzon, a Magyar Rádió Vonószenekara, vezényelt Kerekes János.

Kemény Egon – Kótzián Katalin: Mindenki tanul…(1962) –  Radnai György

Magyar Rádió és Televízió Énekkara, Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, vezényelt Breitner Tamás

Majd a most megjelent „Hatvani diákjai” CD jeleneteit és dalait teljes egészükben hallhattuk.

Nevezetességük, mi több rádiótörténeti jelentőségük (1955), hogy:

  • Hatvani István professzor szerepében állt először Bessenyei Ferenc a rádió mikrofonja előtt énekesként is (ahogyan azt a 1634, 1627 számú bejegyzések stúdiófelvételein is látjuk)
  • Simándy József Kerekes Mátéként a teljes prózai szöveget is előadta

emellett Petress Zsuzsa  Fodorító Amálka ének- és prózai alakításában is gyönyörködhettünk, a fenti férfi főszereplők oldalán.

(CD 1/ 18., 19., 20.

18. Jelenet és kántus                                                                                         

(Sinkovits Imre, Suka Sándor, Lázár Gedeon, Horváth Tivadar, Hadics László, Dékány László, Csákányi László, Simándy József, Bessenyei Ferenc, Földényi-férfikar)

19. A Hatvanit dicsőítő kántus 

(Simándy József, Földényi-férfikar, harmónium)

20. Jelenet                                                                                                                  

(Lázár Gida, Simándy József, Zenthe Ferenc, Bessenyei Ferenc, Sinkovits Imre, Horváth Tivadar, Dékány László, Suka Sándor)

CD 2/ 2., 3., 4., 5  track)

2. Amálka és Hatvani kettőse "Megkérdeztem a madártól…"                                           
(Petress Zsuzsa, Bessenyei Ferenc, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara)

3. Jelenet                                                                                                                           

(Petress Zsuzsa, Simándy József, Bessenyei Ferenc)

4. Jelenet                                                                                                                             
(Petress Zsuzsa, Simándy József, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara)

5. Amálka és Máté kettőse "Ha majd a fény..." és a jelenet vége                                         
(Petress Zsuzsa, Simándy József, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara)

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.

A műsort

Kemény Egon: Keringő rapszódia című hangversenykeringője (1965) zárta, a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát Sándor János vezényelte, Petri Endre zongorázott.

3318   Búbánat • előzmény3317 2019-07-22 12:02:59

A Dankó Rádióban részletek hangoztak el a Hatvani diákjai című Kemény Egon-operettből: Petress Zsuzsa, Bessenyei Ferenc, Simándy József  énekel (és prózát mondanak a dialógusokban)  ezen a régi rádiófelvételen. (Dupla CD-n is már hozzáférhető a teljes darab, amiről már többször hírt adtam én is.)

Bár nem operett, de megemlítem: ritka, Kemény Egon-dalok is megszólaltak a műsorban: Sándor Judit, Melis György, Mezei Mária, Radnay György... előadásában.

Holnap talán a másik megjelent dupla CD-ről (Komáromi farsang) is hallunk szép részleteket a Dankó Rádió "Túl az Óperencián" műsorában. 

A délelőtti adás a megszokott időben, délután hat és hét óra között hallgatható vissza a rádióban és online az elérhető internetes oldalakról.  

3317   smaragd • előzmény3316 2019-07-22 07:20:57

 

...Kemény Egon kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerzőre emlékezünk halálának 50. évfordulója tiszteletére (3315 bejegyzés)...

Minden bizonnyal meglepetés lesz a műfaj...hiszen a Kemény Egon-életmű zenei sokszínűségéről is híres volt. A CD-sorozat célja éppen ennek újbóli bemutatása :-).

3316   Búbánat • előzmény3315 2019-07-21 20:42:44

Talán megtudjuk a műsorban Kemény Annamáriától, lesz-e, kijön-e újabb Kemény Egon-CD? - a rádió hangarchívumából kiírt, digitalizáltan elérhető és megvásárolható Hatvani diákjai és a Komáromi farsang rádiódaljátékok után, a tervezett lemezsorozat részeként.

Már olvasom is a megnyitott linkről: a tervek szerint, igen.

3315   smaragd 2019-07-21 18:51:31

 

DANKÓ RÁDIÓ

A jövő heti műsort a mai napi végén ajánlja Nagy Ibolya felelősszerkesztő-műsorvezető:

Kedves Hallgatóink!

A jövő héten Kemény Egon kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerzőre emlékezünk halának 50. évfordulója tiszteletére.

A stúdióban lánya, Kemény Anna Mária lesz segítségemre, sok szeretettel várjuk Önöket az Óperencián innen és túlról…

https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo/

https://www.mediaklikk.hu/danko-radio/cikk/2019/07/21/tul-az-operencian-kemeny-egonra-emlekezunk-halalanak-50-evfordulojan-30-het

"Túl az Óperencián" - Nagy Ibolya műsora - Dankó Rádió

3314   Búbánat • előzmény3313 2019-07-21 15:04:17

3313   Búbánat 2019-07-21 14:00:48

Szirmai Albert - Emőd Tamás: Mézeskalács 

A Dankó Rádió mai operettműsorában ebből a daljátékból hallottunk részleteket, amelyek két stúdiófelvételről szólaltak meg.

A Magyar Rádió már az ötvenes években – többször is - felvett részleteket a dalműből (1954: Dobay Lívia, Petress Zsuzsa, Kishegyi Árpád, Nagypál László, az Operaház zenekara Pogány László vezetésével; 1957: Lorenz Kornélia, Rafael Márta, Melis György, Nagypál László; 1951: Raffai Erzsébet, Svéd Sándor;…) de a teljes ének-zenei anyag felvételére – mintegy keresztmetszet formában - megkésve, csak a hetvenes évek végén kerített sort.

A Mézeskalács új felvételének a bemutatója 1977. január 21-én,  a Kossuth Rádióban volt, 17.19 – 18.04 óra között.  

Ezen a felvételen Andor Éva, Házy Erzsébet, Melis György, Palcsó Sándor és Rozsos István énekel, a Magyar Rádió és Televízió Énekkarát és Szimfonikus Zenekarát Sebestyén András vezényli. Erről a rádiófelvételről hallottuk most:

- Előjáték és vásári jelenet (Km.  Palcsó Sándor, Rozsos István és az MRT Énekkara)

- A királynő és Buhu kettőse, I. felv.: „Bú-hús a, bú-hús a, bú-hús az élet, a bortul vidámul fel csak a lélek. Az ember, az ember, ni-hincsen fábul, egy sült bolond is kirúg a hámbul!.../Fordulj ügyesen, rózsás jegyesem, szökjünk széjjel galambocskám, angyalmódra kegyesen!....” (Andor Éva, Palcsó Sándor)

- Encella és Jóska kettőse, II. felv.: „- Ne menj el, ne menj el, szívem szép katona! Nem eresztlek el én vitézem sehova! Kapsz tőlem sisakot, koronát, paripát, az ujjadra veszek jegygyűrűt, karikát…/- Eressz el, eressz el, királynő kegyesen! Van nékem aki vár, gyűrűsöm, jegyesem. Kapok én szekeret, taligát, boronát, köt nekem a babám a mezőn koronát!…”  (Andor Éva, Melis György)

A Magyar Rádió a nyolcvanas évek közepén Pitti Katalinnal és Csurja Tamással a Mézeskalács két részletét újra felvette (Km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Makláry László):

- Encella királynő dala, I. felv.: „A kis királykisasszonyoknak be jó dolguk van őnekik! Az oldaluknál mindig őrt áll kilenc fráj és tíz gardedám ... /És mégis, mégis, furcsa egy dolog! A szép királynők mégse boldogok, egy kis cseléd, higgyétek nékem el, az nem cserélne Őfelségével!…..”  (Pitti Katalin)

- Örzse és Jóska szerelmi kettőse, I. felv.: „- Vidd ezt a mézest véled el, a tarisznyádba tedd el, talán még sor kerül reá, ne hadd itt Jóska, vedd el.…/Szív küldi szívnek szívesen, szív a szívtől kapja szívből kedvesen…” (Pitti Katalin, Csurja Tamás) részletek, 1985

 

A "Túl az Óperencián" operettműsorát ma délután ismét meghallgathatjuk a Dankó Rádióban hat és hét óra között (a rádió internetes oldaláról is elérhető az adás).

3312   Búbánat 2019-07-20 11:37:20

A  Dankó Rádió „Túl az Óperencián” mai műsorában elhangzott zenék közül említem meg:

Lehár Ferenc – magyar szöveg Gábor Andor: Luxemburg grófja – Sir Basil belépője: „Szívem szeret, valóság ez, nem álom…” (Feleki Kamill, Km. a Fővárosi Operettszínház Énekkara és Zenekara, a Breitner Tamás) – Keresztmetszet, 1964. Hungaroton felvételről

Erkel Ferenc: Dózsa GyörgyFegyvertánca Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Kovács János vezényli

Huszka Jenő Jókai Mór Politikai divatok című regénye nyomán, Háy Gyula és Fischer Sándor szövegére komponálta meg az utolsó színpadi művét: Szabadság, szerelem"

A „Szabadság, szerelem” bemutatója 1955. április 2-án a Fővárosi Operettszínházban volta rádió stúdiófelvételére nem sokat kellett várni, alig egy hónappal később, 1955. május 10-én már hangszalagra rögzítették a darabot: a dalokat és kettősöket Petress Zsuzsa, Zentay Anna, Csákányi László, Hadics László, Jámbor László, Kishegyi Árpád és Radnay György énekelték, közreműködött a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és a Földényi Kórus, Várady László vezényelt. Érdekesség, hogy ezen a stúdiófelvételen Lávay Béla szólamát hárman is megszólaltatták: Hadics László, Jámbor László, Radnay György.

Most ismét hallhattunk részleteket ebből a daljátékból:

-  Béla dala Hadics László előadásában hangzik el. „Szabadság, szerelem” (Petőfi Sándor megzenésített verse is betétszáma a darabnak!)

 „Szabadság, szerelem, e kettő kell nekem! Szabadság, szerelem, e kettő kell nekem! Szerelmemért feláldozom az életet, szabadságért feláldozom szerelmemet! Szabadság, szerelem, e kettő kell nekem! Szabadság, szerelem, e kettő kell nekem! Szerelmemért feláldozom az életet, szabadságért feláldozom, feláldozom szerelmemet! Szabadság, szerelem, e kettő kell nekem!"

- Judit  dala: „Párja után száll a madár…” (Petress Zsuzsa)

- Erzsók és András Játékkettőse (Zentay Anna és Kishegyi Árpád) 

„ Csók csak kettesbe’ jó, ajkad másnak nem tartható…Nem, nem maradhatok, csak ahogy való: derül ki szép, mi jó.”

- Szerelmi kettős (Petress Zsuzsa és Radnay György)

„Ó, csakhogy hazaértem, boldog ez a nap, hogy csókra idenyújtod újra ajakad! Sose féltem háború tüzében.../ - Áldom az ég urát, hogy nékem adott ma téged! Jó volt így várni rád, most érzem, mily szép az élet! ….Bennem most béke van. Száz fénylő szivárvány ragyog a felhők között le ránk. A szívünkben nem lehet nagyobb és szebb érzés, mint e láng! ”

- Erzsók és András vidám kettőse (Zentay Anna és Kishegyi Árpád)

„… Nem kívánok egyebet, egyebet, mint egy ilyen ici-pici csókocskát! Semmi baj nem fenyeget, fenyeget, ettől ugyan nem dől össze a világ! Mert a csók olyan, mint az orvosság, csókra kivirul a boldogság! Nem kívánok egyebet, egyebet, mint egy ilyen icipici csókocskát! /- Hallod-e angyalom, értsd meg a szót…”

- Melchior dala: „Társtalanul járogat az orvos” – „Doktor úr, Doktor úr, itt bent valami fáj” - Csákányi László jól ismert felvételéről csendül fel a dal!  „Szellő szárnyán…” -  Huszka Jenő operettdalai című Hungaroton felvételen a MÁV Szimfonikus Zenekar játszik, vezényel Behár György. A hangszerelés nem eredeti. (LP-lemez, Qualiton, SLPX 16601, 1978-as felvétel) (CD-lemez, Hungaroton, HCD 16807, 1990-es kiadás).

 

Huszka Jenő – Kristóf Károly: Szép Juhászné

A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1954. december 19., Kossuth Rádió 19.00 – 21.35

Km.: a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara, Vezényel: Lehel György

Ebből az operettből egy  részlet szólalt meg:

- János szabadság-dala (Sárdy János, km. a  Magyar Rádió Énekkarának Férfikara)

 „Háromszínű ősi magyar lobogó, fújja a szél, fújja, mind azt fújja: él a magyar szabadság,hősök dicső múlta, hibázhatja bárhogyan is az idő, újjáéledt mi korunkban az erő, háromszínű ősi magyar lobogó, lengjen, a szél fújja /Vállvetve vívja meg ez a nép harcát, fáradnak, kéz akad a helyén száz, védi e hős csapat a hazát, pajtás, jöjj velünk, jó lesz ha közibénk állsz!…./Szállj be csak bátran most közibénk, pajtás, védd meg az ősi magyar zászlót! ” 

 

A délelőtt sugárzott rádióműsorban befejezésül a Csárdáskirálynő-operettből egy keringőegyveleg hangzott el a Philharmonia Hungarica Zenekar előadásában, Doráti Antal vezényel.

A Túl az Óperencián adásának ismétlése délután hat és hét óra között hallgatható meg a Dankó Rádióban.

3311   Búbánat 2019-07-19 20:58:37

 A Rádiószínház bemutatója:1955. augusztus 7., Kossuth Rádió, 16.20 – 17.30

Buday Dénes - Babay József: Három szerelmesek

Zenés mesejáték.

Rendezte: Török Tamás

 km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és a  Földényi-kórus

Vezényel: Török Emil

Szereposztás:

Anyó – Berky Lili

Katalin – Németh Marika

Móka Mókus –Vörösmarty Lili

Vakapó – Kőváry Gyula

Öregtölgy – Kőmíves Sándor

Pöröly Péter – Littasy György

Cérna Károly – Csákányi László

Hallgatag Mátyás – Bodó György

Kitikatt János – Gózon Gyula

Fűrész Gábor – Hlatky László

Bimmbamm Péter – Balázs István

Közreműködik: Szabó Miklós - ének

3310   smaragd • előzmény3228 2019-07-19 09:06:41

 

„A balatoni szellő csak rólad mesél…”

Ez a romantikus érzelem a heves nyári zápor után, a napfényes kék ég alatt, „… a Balaton-parton…” tört rám, de előtte még egy meglepetés ért. Végre rászántam magam ugyanis, és tegnap leutaztam egy gyors csobbanás erejéig kedvenc tavamhoz. A Balaton-expresszen a hangtalan Intercity vagonban ülve, a tiszta ablakokon kitekintve, egyszercsak feltűnt egy mosolygó fiatalember, kis dobozzal a kezében és barátságos mosollyal minden utasnak ajándékképpen átnyújtott egy-egy Balaton Limonádé szeletet. Szinte mindenki elfogadta, kisgyermeki megelégedettséggel mosolygott… és a váratlan fordulat frissitőleg hatott… Ugyanez a jelenet visszafelé is megismétlődött. Remélem, hogy kis emlékem nem minősül reklámnak, úgy érzem, hogy ez a fogás a MÁV START és a gyártó részéről profi kivitelezésben a finomság legjobb népszerűsítője – és főleg: kis dolgoknak is örülhet az ember :-) !

  • „A balatoni szellő csak rólad mesél…” „… a Balaton-parton…”

„Balaton – keringő” 

Gyurkovics Mária énekli Kemény Egon – Romhányi József operettslágerét az első rádióoperett rádiófelvételén, kísér a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, Lehel György vezényletével az első rádióoperettben: „Májusfa” (1949)

3309   Búbánat 2019-07-19 09:02:19

Fényes Szabolcs Tóth Miklós - Szenes Iván: Az első pillanat

rádióoperett

A Rádiószínház bemutatója: 1956. augusztus 2., Petőfi Rádió 16.10-17.30

Közreműködik: a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és a Földényi-kórus (karigazgató: Földényi János)

Vezényel: Lehel György

Rendezte: Zsurzs Éva

Szereposztás:

Kató – Petress Zsuzsa

Piri – Bán Klári

Panni – Mednyánszky Ági

Marci bácsi – Bilicsi Tivadar

Gábor – Zenthe Ferenc

Tivadar – Rátonyi Róbert

Pali – Bárdy György

 

A teljes felvétel sugárzását megelőzően az operett zenei részleteit keresztmetszet formájában már korábban bemutatta a rádió: 1955. június 17.,  Kossuth Rádió, 19.20 – 19.50. Az összekötő szöveget Fábián Imre írta.

 

3308   Búbánat 2019-07-18 17:52:29

Mindjárt meghallgathatunk a Dankó Rádió operettműsorában néhány Buday Dénes-dalt:

Buday Dénes – Szilágyi LászlóCsárdás

Km. Petress Zsuza, Rafael Márta, Honthy Hanna, Baksay Árpád, a Fővárosi Operettszínház Zenekara, vezényel: Török Emil  (1957)

Rafael Márta és Baksay Árpád - "Merci bien"

Honthy Hanna - „Szeretném a boldogságot egyszer megtalálni” -

Petress Zsuzsa és Baksay Árpád  - "Nem tudok hinni magának"

 

Buday Dénes - Babay József: Csodatükör

Lehoczky Éva és Palócz László kettősében - „Harmatos a fűszál… /Szép a világ…”   - km. az MRT Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Bánfalvy Miklós  - (1959)

 

"Túl az Óperencián" - a de. műsor ismétlése: 18.00 - 19.00

 

 

3307   Búbánat 2019-07-17 22:37:27

Vincze Ottó: Párizsi vendég

Zenés vígjáték

A Rádió Dalszínházának a bemutatója: 1986. szeptember 8., Petőfi Rádió 21.20 – 23.45

Szigligeti Ede A bajusz című vígjátéka nyomán szövegét írta: Tabi László. A verseket írta és rádióra átdolgozta: Erdődy János

Közreműködik: az MRT Szimfonikus Zenekara

Vezényel: Nagy Ferenc

Zenei rendező: Fejes Cecília

Rendezte: Varga Géza

Szerkesztő: Bitó Pál

 

Szereposztás:

Thusnelda grófnő – Váradi Hédi

Babett, komorna – Oszvald Marika

Koltai Alispán – Gregor József

Adelaid, a felesége – Császár Angéla

Erzsi, Koltai húga – Hűvösvölgyi Ildikó

Várközi gróf – Korcsmáros Péter

Hugolini gróf – Benedek Miklós

Bándi, Koltai inasa – Maros Gábor

Bitó Pál szerkesztő cikke az RTV Újságban (1986. szeptember)

A magyar vígjátékírás XIX. századi jeles művelője, Szigligeti Ede írta A bajusz című vidám történetet. „A darabjait, a népi alakjait a népszínművekkel rokonítják, szerelmi történetek, vígjátékok örök kelléktárából valók.”

A bajusz című darabot a Fővárosi Operettszínház megbízásából az 50-es évek elején Tabi László és Erdődy János alkalmazta színpadra Párizsi vendég címmel. Zenéjét Vincze Ottó szerezte, aki jól tudta, hogy a zenés játékot a finoman szőtt dallam, kellemes, friss, vidám ritmus élteti. A Blaha Lujza Színház a Párizsi vendég című zenés játékkal nyitotta meg kapuit 1954, november 5-én, a főszerepben Mezei Máriával, aki kitűnő játékával ajándékozta meg a színház látogatóit.

Színházaink akkoriban jórészben csak politikai töltetű darabokat vittek a közönség elé. A Párizsi vendég, valami más volt – játék, könnyed mulatság, önfeledt néhány óra. Nem várt sikere volt tehát a darabnak: a bemutató a Fővárosi Operettszínház akkori kamaraszínházában megszakítás nélkül, százhatvannál több előadást ért meg, és azóta sem kerül le a színházak műsoráról.

A darab meséje egyszerű: Koltai alispán és családja Bécsbe utazik, az alispán nem érzi jól magát az idegen világban, de felesége és húga élvezi a szokatlan és színes életet. S ekkor betoppan a váratlan párizsi vendég: Thusnelda grófnő, ki a maga ízlése szerint szeretné átformálni a Koltai család életét, a bécsi illeszkedve. Mellesleg a grófnő Koltait a vagyonából is ki akarja forgatni, s ebben az igyekezetében szövetségest talál a hozzá hasonló kalandor Hugolini gróf személyében.

A zenés játék szereplői a hosszú színpadi pályafutás után most a Magyar Rádió közönsége előtt jelennek meg.

(A zenés játék első rádiófeldolgozását (részletek) 1955-ben sugározta Kossuth Rádió.  A stúdiófelvétel előadói voltak: Petress Zsuzsa, Mezei Mária, Zentay Anna, Kishegyi Árpád, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara. Vezényelt Várady László.)

3306   Búbánat 2019-07-16 13:45:19

Udvardy Tiborra emlékezett a Dankó Rádió operettműsorában a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya!  

A kiváló tenorista ma harmincnyolc éve hagyott itt bennünket: a 67. életévében hunyt el  1981. július 16-án, Balatonbogláron. Udvardy Tibor több évtizedes operaénekesi pályafutása alatt sok-sok lírai meg drámai tenor fő- és karakterszerep nagyszerű alakításával örvendeztette meg mindenkori közönségét.

Udvardy az operaszerepei mellett szívesen lépett fel operettekben is, hiszen a jó megjelenésű művész szép énekhangjához remek színészi véna is járult, így nem állt távol tőle a bonviván-szerepkör sem; anno Lehár Ferenc is felfigyelt Udvardyra és megkaphatta „A Garabonciás” Józsi szerepét az Operaház új bemutatójában (1943. február 21.); a darabot - ami a Cigányszerelem átdolgozása -, maga a komponista tanította be a társulatnak és vezényelte a premier-előadáson.  A korabeli beszámolók szerint a címszerepben Udvardy Tibor énekben, megjelenésben egyik legsikeresebb produkcióját nyújtotta. Emblematikus operettszerepe volt A víg özvegy Danilója, amit mintha rászabtak volna: fellépett ezzel az Opera produkciójában a Margitszigeten is, később rádió- és hanglemezfelvételeken is megörökítették vele a bohém, követségi titkárt. Emlékezetes alakítást nyújtott Johann Strauss A denevér című nagyoperettjének Eisensteinjeként is,  de szerepelt  még A cigánybáró és a Három a kislány című darabokban is.

A Rádió különösen sokat foglalkoztatta: operettek, daljátékok zenei felvételeinek egész sorában számítottak rá – nemkülönben, a Qualiton/Hungaroron kiadó több operett hanglemezfelvételén is hallhatjuk Udvardy Tibor nemes orgánumú tenorját.

Teljes operettek-daljátékok, keresztmetszetek, részletek stúdiófelvételein énekel Udvardy, akinek előadásában a Dankó Rádió operettműsoraiban – örömünkre – rendszeresen felcsendülnek operettfelvételei; a rádió hangarchívumaiban található felvételek egy része már digitalizálva is eljut a hallgatókhoz.

Udvardy Tibor énekhangját őrzik egyebek között ezek a darabok:

Lehár Ferenc: A víg özvegy, A mosoly országa, A cárevics, Pacsirta, A kék mazúr, Luxemburg grófja, Éva,  Frasquita, Friderika

Kacsóh Pongrác: Rákóczi

Jacobi Viktor: Leányvásár

Kálmán Imre: A bajadér, A cirkuszhercegnő, Az ördöglovas, Csárdáskirálynő

Huszka Jenő: Mária főhadnagy, Lili bárónő

Nádor Mihály: Babavásár

Zerkovitz Béla: Csókos asszony; dalok

Buday Dénes: Csárdás; dalok

Fényes Szabolcs operettdalai

Szirmai Albert: Alexandra

Bródy Tamás: Nílusparti randevú

Buttykay Ákos: Ezüstsirály

Robert Stolz operettdalai

Dmitrij Kabalevszkij: Dalol a tavasz

Oscar Straus: Varázskeringő

Pjotr Csajkovszkij–Josef Klein: A diadalmas asszony 

Johann Strauss: A cigánybáró, Egy éj Velencében, A denevér

 

A „Túl az Óperencián” mai adásában Udvardy Tibor operettfelvételei közül most A denevérből hangzottak el részletek.

Udvardynak egyik "ütős" szerepe volt az Operában Eisenstein is, Johann Strauss operettjében. A Magyar Hanglemezgyártó Vállalat parádés stúdiófelvételt készített a dalműből (Qualiton, LPX 16558/59  - 1968; CD-1996), az MRT Énekkarát és Szimfonikus Zenearát Lehel György vezényli.  (Megjegyzem, öt évvel korábban, 1963-ban, ugyancsak Lehel György vezényletével, a Denevérből komplett rádiófelvétel készült Házy Erzsébet, László Margit, Szőnyi Ferenc, Ilosfalvy Róbert, Melis György, Radnay György, Kozma Lajos és mások közreműködésével.)

  •  Rosalinda - Eisenstein kettőse - „Óra-duett”, II. felv. (Ágai Karola, Udvardy Tibor )

 „Ez az ízlés, ez a szellem, ez a termet ritka kellem, ó, a láb itt csókra csábít…/ El ne szállj, te lelkem álma, te csábító szirén, vedd a maszkodat le drága, hogy az arcod lássam én…/ - Régi baj, csak néha érzem, gyorsan elmúlik ma már, gyorsabb most az érverésem, mint ahogy az óra jár/ - Itt az óra, nézzük meg, lássuk, hogyan ketyeg…”

  • Pezsgő-tercett  (László Margit, Udvardy Tibor, Külkey László, énekkar)

„A szőlő égi nedve, lalalalalala, életünknek kedve, lalalalalala. A császárok, királyok, a grófok és lakájok mind szolgái, míg élnek, a szőlővenyigének. No, koccints hát, az áldásunk ma rászáll, ki császárok közt császár. Koccints, koccints tehát!…/Felségnek ez mindig jár, mindig jár, így dukál! Első pezsgő néven ő  császár és király!…/…Ő felsége sokáig éljen! A császár és király!”   

  • Falke dala, jelenet és a  II. felvonás fináléja (Ágai Karola, Gaál Éva, László Margit, Bende Zsolt, Külkey László,  Palócz László, Udvardy Tibor, énekkar)

„ Lovag uram, köszöntöm Önt …- Merci, merci, merci! – Lovag úr, márki úr, igyuk ki!... – Egy szót urak, hallgassanak… Mivel a párok itt egymásra leltek,  a vágyban egyek a rokoni lelkek, hadd legyen egy testvéri nagy társaság, ki itt van, legyen egy család…. /- Most minden kézben egy telt pohár, s dalolja együtt mindegyik pár:  Egy család  a sok barát, pertu lesz itt mind a vendég….Most egy csók, s testvérként: dúdoljuk, most egy csók, dúdoljuk,  együtt dúdoljuk…. /- A csókból már elég, keringőre várunk rég. Fel mind vidám táncra, ez megkoronázza a mai kedves szép szupét!  /Táncoljunk már, no táncoljunk már, ezt várja minden pár! /Ó ez az éj, ez a boldogság… /- Testvér, hány óra van, nézd csak meg! Az én órám rosszul jár…/- Egy, kettő, három, négy, öt, hat. Sietek, sietek, hol a kalapom?... /- Ó, ez az éj, ez a boldogság, vágy meg a bor tüze mámort ád, adna az élet is oly sok jót, mint egy órában ád a bor, s a csók!”

A délelőtti műsort meghallgathatjuk 18 és 19 óra között az ismétlésben, a Dankó Rádió hullámhosszán és a rádió internetes elérhetőségén.

3305   Búbánat 2019-07-15 14:23:23

Tegnap után ma is Lehár-opedrettzene szólt a Dankó Rádió Túl az Óperencián műsorában:

Lehár Ferenc: Luxemburg grófja (1909)

Librettó: Alfred Maria Willner és Robert Bodanzky

Fordította: Gábor Andor

A librettót átdolgozta: Békeffi István és Kellér Dezső

Km. a Fővárosi Operettszínház Énekkara és Zenekara, vezényel: Breitner Tamás - Keresztmetszet - 1964. Hungaroton-felvétel

Részletek:

  • Nyitókórus, farsangi jelenet és René belépője: ” Farsang van, itt a karnevál  - „Szép igazán, barátim, ez a rajongás személyemért… Hogy ősöm volt ama Luxemburg, a nagy tivornyák hőse… végrendeletével így lettem  gróf ma éjjel.../ Hej, lirilirilári, ez mind csak lárifári, fenn az ernyő, nincsen kas…” (Baksay Árpád, km.  az Operettszínház Énekkara)
  • Bazil dala: „Szívem szeretvalóság ez nem álom... /VulkánIzzó tüze hull rám…” (Feleki Kamill)
  • Polkatáncos-kettős (Honthy Hanna, Feleki Kamill)
  • Angèle és René szerelmi kettőse"Várj, várj, szép délibáb, ne szállj, ne szállj tova, tán édes álom játszik velünk és vissza se tér soha.... " (Petress Zsuzsa, Baksay Árpád)

A Lehár-blokk elején még egy vidám kettős hangzott fel ugyanebből az operettből, de ezúttal egy koncertfelvételről:

  • Juliette és Brissard kettőse: Egy kis szoba kell, hol szűk is a hely, de elférünk, hat jó emelet, a nap benevet, s mi nem félünk. Nem kérek mást, csak... /Gyerünk,tubicámse kocsink se lovunk, én s a cicám, mi csak elkocogunk. Friss örömet csak a jó szív ád. Vesszen a pénz, de a csók mi vár…” (Petress Zsuzsa és Palcsó Sándor, km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) -  Magyar Rádió 6-os stúdiója, 1973. október 29., Petőfi Rádió, Lehár-emlékest a szerző halálának 25. évfordulója alkalmából

Lehár Ferenc - Alfred Maria Willner és Robert Bodanzky - Gábor Andor magyar szövegével:  Cigányszerelem (1910) - Ilona dala "Messze a nagy erdő.../Volt, nincs, fene bánja, volt, nincs, vigye kánya… (Frankó Tünde, km. a Budapesti Operettszínház Zenekara, vezényel: Makláry László) - koncertfelvételről bejátszás (2013)

 

A délutáni ismétlés 18 és 19 óra között hallgatható meg a rádióban.

3304   Búbánat 2019-07-14 17:03:28

A Dankó Rádió délelőtti operettműsorát – „Túl az Óperencián” - ismét meghallgathatjuk délután hat és hét óra között. Vendég a stúdióban: Juhász Előd zenetörténész, rádiós-tévés szerkesztő, zenei író.

 Lehár Ferenc: A mosoly országa

Négy részlet szólalt  meg  ebből az operettből:

- Mi belépője, I. felv.:

„Engedjék meg hát a nőnek, éljen ember módra ő meg, legyen okos és kecses teremtés… szívem bánatos, mert a flört tilos…. ezzel szemben nincs megoldás, és még mennyi báj, titkolnunk muszáj. Társadalmi helyzetünkkel még egy csók is egybejöhet, ám a nő csak stoppolásra jó.  Persze mindig otthon ülni, évenként egy bébit szülni, tűrhetetlen szituáció!  Szenved sok-sok asszony és leány. El nem csókolt csókkal, jaj, de kár!  Unjuk most már ezt a dolgot, csókot kérünk, csókot, csókot! Ezért sír most asszony-millió….”  (Kalmár Magda)


- Mi és Feri kettőse, III. felv. – Zig-zig-duett/Fehér virág

Zig-Zig-Zig…/ - Fehér virág, kacér virág, idegen mezőkön termettél! Fehér virág, kacér virág, miért hogy muskátli nem lettél? Miért is nem lehet, hogy kalapomhoz tűzzelek?! Miért is nem lehet, hogy pántlikába fűzzelek?! Fehér virág, kacér virág, de kár hogy nem otthon termettél!.../- Piros virág, tilos világ, idegen mezőkön termettél…” (Kalmár Magda, Bende Zsolt)

- Mi és Feri kettőse, II. felv.:

„- Nem formált a jó Isten ezerféle fajt, csak az emberek csináltak a fajok körül bajt, ezért mi most, kis angyalom, búsulhatunk majd. - Nem értik meg egymást a különféle nép, kiket, bizony, ezer szokás ezerfelé tép. - Ámde míg a fajták tarka harca vív, megmaradt egyformán mindenütt a szív. / Ne félj, ne félj bolond szívem, úgyis tudod már, hogy egy nagyon csinos leány csakis terád vár…” (Kalmár Magda, Bende Zsolt, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) - A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1971. november 11., Kossuth Rádió 19.35 – 21.29. 

- Szu-Csong dala, II. felv.: „Vágyom egy nő után” (Berkes János, km. a Debreceni Filharmonikus Zenekar, vezényel: Kaposi Gergely)

 

Kálmán Imre: Az ördöglovas - „Suhan az éj, elkerül az álom, a kicsi szobámon ma ragyog a nyár…./Ma Önről álmodtam megint, bocsánat, asszonyom, de nincsen abban semmi bűn, ha Önről álmodom…. Rózsa virult az ágon, csók tüze gyúlt a számon, arca pirult, hozzám simult, s a két karomba hullt….(Simándy József, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András) – „Simándy József új operettfelvételei”- 1970. május 2., Kossuth Rádió, 13.11 – 13.34

Ifj. Johann Strauss: A denevér – Adél kacagódala (Ejmárki úr, ön nem pirul…” (Fischl Mónika)

Ábrahám Pál: Bál a Savoyban – Daisy belépője „A Csendes Óceánon átkeltem én, az úton úgy fűtött a legszebb remény, hogy vén Európa lesz az új hazám, egy új fiú vár itt reám…./Aj, de jó, szívemben itt a nagy ribillió! Oh, yes! Aj, de jó, titokban csókolózni, jaj, de jó! Jó lesz!...”  (Várkonyi Andrea)  - Megjegyzem: az eredeti magyar fordításban inkább ismert e dal szövege („No nézd csak itt a Daisy váratlanul....../Karnevál, az élet tarkabarka karnevál, ó, yes…”)

3303   Búbánat 2019-07-13 17:55:19

A Dankó Rádióban mindjárt, hat és hét óra között meghallgathatjuk a délelőtti operett műsor ismétlését.  Az adásban három operettből szólalnak meg részletek:

I. ifj. Johann Strauss: Egy éj Velencében – nyitány (az MRT Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényli) – keresztmetszet: 1960. augusztus 25, Kossuth Rádió, 20.23 – 21.30

-Gondoladal (németül) Fekete Attila - MÁV Szimfonikus Zenekar – Török Géza, karmester -  Koncertfelvétel

II. Lehár Ferenc: Cigányszerelem.

Szövegét Alfred Maria Willner és Robert Bodarzky írta, magyarra átültette Gábor Andor, akinek fordítását átdolgozta: Zoltán Pál és  G. Dénes György, a rádióra alkalmazta: Semsei Jenő:

A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1984. július 9., Petőfi Rádió 20.35 – 22.15

A stúdiófelvételen énekel: Decsi Ágnes, Kincses Veronika, Kukely Júlia, Takács Tamara, Gulyás Dénes, Molnár András, Bende Zsolt, Fülöp Attila, Mersei Miklós, közreműködik  az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Nagy Ferenc

Erről a felvételről most három énekszám csendült fel az adásban:

-Zórika dala (Kincses Veronika)

- Négyes:  „Az élet olyan, mint a színház” ( Kukely Júlia, Takács Tamara, Fülöp Attila, Bende Zsolt )

- János dala  –„ Leánykérődal” (Molnár András)

III. Kálmán Imre: A montmartre-i ibolya

Szövegét Julius Brammer és Alfred Grünwald írta, magyarra átültette Szenes Andor, rádióra átdolgozta: Szenes Iván

A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1983. január 1.,  Kossuth Rádió 20.30 – 22.00

A stúdiófelvételen énekel: Kincses Veronika, Kalmár Magda, Begányi Ferenc, Molnár András, Póka Balázs, Palcsó Sándor, Rozsos István, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus zenekara. Vezényel: Breitner Tamás

Erről a felvételről most öt énekszám csendült fel az adásban: Kincses Veronika, Molnár András, Póka Balázs és Rozsos István, valamint a rádióénekkar előadásában.

 

A Túl az Óperencián vendége ezen a héten Juhász Előd zenetörténész, rádiós és televíziós szerkesztő, zenei író, aki a rádióstúdióban Nagy Ibolya mikrofonja előtt eleveníti fel a múltból legendás művészekkel, zeneszerzőkkel való találkozásait, akikre szívesen emlékszik vissza, akikhez esetleg személyes kapcsolatok is fűzték; riporteri, szerkesztői, írói munkájának alanyai lehettek: Kodály Zoltán, Szokolay Sándor, Igor Sztravinszkij, Leonard Bernstein, Placido Domingó, Luciano Pavarotti, Kocsis Zoltán, Vukán György, Eszterházy Péter… Lehár Ferenc művei is szóba kerültek annak kapcsán, hogy Bad Ischlben is megfordult "zenei örökségünk nyomában". Sőt, mint elárulta, itthon pedig alkalma volt elvezényelnie az Arany és ezüst keringőt a Madách Színházban egy, a  Fővárosi Tanács zenekarának az élén valami ünnepi műsorban. A korábbi adásokban Gershwinről is  bőven szólt a róla írt könyve kapcsán... 

3302   Búbánat 2019-07-12 17:50:58

Rövidesen, hat órától ismétli meg a Dankó Rádió a délelőtti, Túl az Óperencián adását.  Benne részletek szólalnak meg Szirmai Albert - Martos Ferenc Alexandra című operettjéből is: 

A zenei felvétel ideje, közreműködők: 1980. július 2., Petőfi Rádió, 18.35-19.25 - Pászthy Júlia, Oszvald Marika, Kelen Péter, Maros Gábor, Palcsó Sándor, az MRT énekkara és szimfonikus zenekara. Vezényel: Sebestyén András.

3301   Búbánat • előzmény3296 2019-07-11 15:31:44

A Dankó Rádió ma délelőtti operettműsorából különösen az alábbi ének-zenéket ajánlom a rádióhallgatók figyelmébe a ma délután hat órakor kezdődő ismétlés során:

Carl Millöcker: A koldusdiák - Ollendorf belépője:  „- Katonákkal bánni könnyű, de az asszonyokkal nem!  Mert a női lélek, szörnyű, nincsen benne fegyelem! …./Hófehér hattyúvállát csókoltam én. Akkor jött a nagypofon! Most is érzem arcomon!  Hogy az ördög vinné el, ez még nem történt meg velem…” (Melis György, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Pál Tamás) -  A Rádió Dalszínháza új felvételének a bemutatója: 1988. december 25., 16.35 – 18.15

 

Ábrahám Pál – Harmath Imre: – Néger dal” – „Ismertek jól, hol a dob szól, és hawaii-gitár, ott vagyok én mulattató - a nagy néger sztár…./Egy Johnny vagyok, semmi egyéb, ha szemem ragyog, nevet a nép, pénzért, money-ért táncolok ó, du-du-du-dú…”  (Melis György, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Bródy Tamás) - részletek, 1963. március 2., Kossuth Rádió

 

Szuperkoncert Budapesten - Népstadion, 1996. július 30.   - Diana Ross, Rost Andrea, José Carreras, Placido Domingo, km. a Magyar Állami Hangversenyzenekar és a Magyar Rádió Énekkara. Vezényel: Vjekoslav Šutej 

Erről a koncertfelvételről  három részletet hallottunk:

  • Leonard Bernstein: West Side Story„Tonight, Tonight” (Rost Andrea, José Carreras)
  • Erkel Ferenc: Bánk bán - Bánk áriája, II. felv.: „Mint száműzött ki vándorol a sűrű éjen át, s vad förgetegben nem lelé Vezérlő csillagát… /Hazám, hazám, Te mindenem!... (Placido Domingo   - magyarul énekli! )
  • Lehár Ferenc: A víg özvegy - szerelmi kettős, III. felv.  "Lippen schweigen, ‘s flüstern Geigen: hab mich lieb! All die Schritte sagen: Bitte, hab mich lieb! Jeder Druck der Hände deutlich mir’s beschrieb. Er sagt klar, ‘s ist wahr, ‘s ist wahr, du hast mich lieb! ..." (Rost Andrea és Placido Domingo)    (Ide írom magyarul a teljes versszakot, Mérey Adolf dalszövegével: „Minden vágyam, súgom lágyan, csak szeress!..  Hallgat ajkam, hív e dallam: jöjj, szeress! Kínok tépnek, mégsem kérlek: Jöjj, szeress!  Büszke némaság van már az ajkamon. Érzem , érzem ,hogy szeretsz, szeretsz nagyon! / Minden vágyam súgom lágyan… -  Jöjj, szeress! - - Minden nézés forró kérés...Jöjj, szeress!  Minden érintése szívem járja át, hinni kell, hogy  eljön majd a boldogság!...”

Lehár Ferenc – Mérey Adolf: A víg özvegy  - A Rádió Dalszínházának bemutatója – teljes stúdiófelvétel – 1962. december 8., Kossuth Rádió 18.55 – 21.27. 

A Magyar Rádió és Televízió  Énekkarát és Szimfonikus Zenekarát Sebestyén András vezényli.

Erről a magyar nyelvű felvételről három részlet hangzott el:

- Grisette-dal, II. felv. (Koltay Valéria, MRT Énekkarának nőikara)

 „Este odakinn az utcán, trallalli és trallalla, szép grisettek, csábos fruskák, járnak-kelnek, fel s alá. Trallalli és trallalla, trallalli és trallalla, hipp-hopp, kipp-kopp, hipp-hopp, kipp-kopp, járkálunk csak fel s alá.  …. /Rittantouri tantirette, e voila les belles grisettes, les grisettes de Paris, rittantouri tantiri! Rittantouri tantirette, e voila les belles grisettes, les grisettes de Paris, rittantouri tantiri!....” 

- Danilo belépője, I. felv.  (Udvardy Tibor) 

Nekem szerelmetes szép hazám, sok bajt, munkát csinál, az ám! Mivel a dolgom sok nagyon, délnél tovább nem alhatom. A hivatalban, óh, egek, egy teljes órát görnyedek, …/Az orfeum, tanyám,  ott békén hagy hazám, tegeznek ott a hölgyek, és csókkal üdvözölnek!  Lolo, Dodo, Zsuzsu! Margo, Clo-Clo, Fru-Fru! A hazaszeretetnél szerelmük többet ér…”  

- Hanna és Danilo kettőse, II. felv.  (Házy Erzsébet, Udvardy Tibor)  

„- Hoppla, drágám, kis hamis, jönnek a huszárok! Vígabban süt a nap is, hogyha süthet rájuk!  Hoppla, a kis szemfüles! Férjet foghat menten! Csípd meg, fogd meg! Légy ügyes! Koccints rája szentem! /- Víg mosollyal ajakán csalja-hívja őt a leány!- Tetszik néki a huszár,Ezt a vak is látja már! /Bamba, bamba gyászvitéz, ki a lányra rá se néz, nem kell neki angyal, lova tova nyargal! Bamba-bamba gyászvitéz! Hopplá, hopplá, hopplá-hó!... /- Illeg-billeg a huszár!Teremtette, óh de kár! Víg mosollyal ajakán, lovast lóvá tesz a lány…- Felsült a kis angyal! Lova tova nyargal! Bamba-bamba gyászvitéz!”  

„Túl az Óperencián” a heti vendég a rádió stúdiójában: Juhász Előd  zenetörténész, tévés és rádiós műsorvezető, szakíró, a hazai zenei ismeretterjesztés jeles alakja. Beszélgetőpartnere: Nagy Ibolya, szerkesztő-műsorvezető.

3300   Búbánat 2019-07-10 17:52:17

1985. november 4., Kossuth Rádió, 12.45 - 13.00 

„Régen találkoztunk”

A Rádió stúdiójában Rapcsányi László szerkesztő-műsorvezető vendége: László Margit énekművész

3299   Búbánat • előzmény926 2019-07-10 17:41:07

Kapcs. 925., 926. sorszámok

Egy régi rádióműsor:

1984. december 24., Petőfi Rádió, 15.58 - 16.58

"Egy óra Petress Zsuzsával"

Műsorvezető: Rapcsányi László

Szerkesztő: Bitó Pál

(Ismétlése volt: 1985. április 18., Petőfi Rádió, 19.05 - 20.05)

2015 márciusában Petress Zsuzsa-emlékhét volt a Dankó Rádióban: a „Túl az Óperencián” műsorának szerkesztő-műsorvezetője, Nagy Ibolya - március 6-án - bejátszott riport-részleteket a Magyar Rádió hangarchívumában fellelhető, fent megnevezett rádióműsorból.

3298   Búbánat 2019-07-09 22:58:56

Franz Schubert (1797 – 1828) – Heinrich Berté (1857-1924): Három a kislány

/Das Dreimädlerlhaus, 1916. január 15., Bécs, Raimundtheater/

Zenéjét Franz Schubert dalaiból és hangszeres műveiből összeállította: Heinrich Berté és Carl Lafite.

Magyarra fordította: Harsányi Zsolt. Rádióra átdolgozta Innocent Vincze.

A daljáték három stúdiófelvételéről tudok – ezeket most ismét sorra veszem, az I. és a III. pontban a részletek megnevezésével kiegészítem:

I. Részletek a daljátékból, magyar nyelven

A műsor bemutatójának adásideje: 1959. március 30., Kossuth Rádió 15.15 – 15.45. 

A részletekben közreműködik: László Margit, Házy Erzsébet, Pavlánszky Edina, Ilosfalvy Róbert, Melis György, Réti József, Pálffy Endre, Rissay Pál, valamint a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara.

Vezényel: Fischer Sándor

A stúdióban felvett részletek a következők:

1. Utcai énekesek dala (László Margit, Réti József, Pálffy Endre)

2. „Tschöll papa lányai mi vagyunk”  (Házy Erzsébet, László Margit, Pavlánszky Edina)

3. „Tavaszi felhők az égen” (Ilosfalvy Róbert, Réti József, Melis György, Pálffy Endre,  Rissay Pál)

4. „Ó, drága szép muzsika” (Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert)

5. „Vágy, titkos, édes” (Ilosfalvy Róbert)

6. „Szóljatok, kis levelek” (Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert)

7. „Már vége” (Ilosfalvy Róbert)

8. „Ó, be durcás” (Házy Erzsébet, Melis György)

 

II. A daljáték teljes stúdiófelvétele a Rádió Dalszínháza égisze alatt:

bemutatója 1963. január 5., Kossuth Rádió, 18.55 – 22.00.

Km.: Magyar Állami Hangversenyzenekar és az MRT Kamarakórusa

Vezényel: Fischer Sándor

Zenei rendező: Járfás Tamás.

Rendező: Solymosi Ottó

Szereposztás:

Schubert – Ilosfalvy Róbert
Tschöll papa – Maleczky Oszkár
Tschöll mama – Palánkay Klára
Médi – László Margit
Édi – Hankiss Ilona
Hédi – Andor Éva
Schober – Melis György
Grisi – Neményi Lili
Vogl – Réti József
Schwind – Bende Zsolt
Kumpelwieser – Várhelyi Endre
Binder – Külkey László
Bruneder – Nádas Tibor
Schantorff, követ - Ajtay Andor
Novotny titkosrendőr – Feleki Kamill
Házmesterné – Somogyi Nusi
Kocsmáros – Keleti László
Seiber – Tomanek Nándor
Cukrászné – Máté Eta
Sáni – Kern András
Wéberné – Verbőczy Ila
Kocsis – Gonda György

III.  A daljáték keresztmetszete hanglemezen: a Qualiton hanglemezkiadó gondozásában ( LP 6528 ) - 1962

(A Budapesti Hanglemezgyárban 1961. májusban kezdődött a stúdiófelvétel készítése.)

Km. Budanovits Mária, Koltay Valéria, László Margit, Orosz Júlia, Ilosfalvy Róbert, Maleczky Oszkár, Pálffy Endre, Radnay György, Somogyvári Lajos, Várhelyi Endre,

valamint a Magyar Állami Operaház zenekara.

Vezényel: Bródy Tamás 

Médi - Orosz Júlia

Hédi - László Margit

Édi - Koltay Valéria

Franz Schubert - Ilosfalvy Róbert

Franz Schober - Radnay György

Tschöll papa - Maleczky Oszkár

Tschöll mama - Budanovits Mária

A1: Tschöll papa lányai 
A2: A hársfák dalából 
A3: Hahó, a főbusz hangja szól 

A4: Ó, drága szép muzsika

A5: Meg se moccanj 

B1: Árva a ház 
B2: Vágy, titkos, édes
B3: Rózsa, liliom 
B4: Tavaszi felhők az égen 
B5: Rózsát látott a legény 

B6: Szóljatok, kis levelek 

 

Qualiton 
Cat: SLPX 16584 

3297   Búbánat 2019-07-09 14:34:47

Operettrészletek a Dankó Rádió mai műsorában:

I. Kálmán Imre - Julius Brammer,  Alfred Grünwald - Kállai István - Müller Péter Sziámi: A bajadér

A Budapesti Operettszínház 2009. évi színpadi produkciójának hangfelvételéről  két részlet hangzott el:

- Odette belépője „Késtem, de ideértem…/Hogyha éppen sejtenék csak…/Fény vagyok, én vagyok benned a vágy…” (Miklósa Erika, énekkar)

Megjegyzésem: szubjektíve, nem szeretem ezt az átírt szöveget; az eredeti, Kulinyi Ernő fordításában így hangzik  ez a dal: „Oly szép-e tündöklő ováció…/Szép primadonna, csodál a világ, színpadi fényben, ha játszani lát...”

- A II. felvonás fináléja (Miklósa Erika, Marik Péter, Dolhai Attila, Dézsy-Szabó Gábor, továbbá Marik Péter és Sánta László - próza.

Km. a Budapesti Operettszínház Énekkara és Zenekara. Vezényel: Makláry László)

 

II. Lehár Ferenc: Frasquita

Magyar szöveg: Harsányi Zsolt után Dalos László

- Armand dala (Baksay Árpád, km. a Honvéd Művész Együttes Központi Zenekara, vezényel Görgey György): „Kicsikém, ne tétovázz! Vár egy csöndes kicsi ház. Oly régóta kér, hogy jöjj ne félj!.../ Két szívet rejt a boldog éj, mily csöndben jár a fű, a szél, a holdfény be néz homályon át, egy szót sem szól akármit lát…”  

- Vidám hármas (Koltay Valéria, Kishegyi Árpád, Külkey László, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) - „Bemutatjuk új felvételeinket”, 1965. augusztus 20., Kossuth Rádió 14.05-15.15

 „Táncolj szaporán, ez ma a módi! - Járd hát, amíg élsz, célhoz érsz! Járd hát, amíg élsz, célhoz érsz!…..- Ez csak jólesik, főként sikk. Ez csak jólesik, főként sikk…. – Ha lépted megtanultad, ez az új tánc, sosem untat. – Mit is táncolunk itt meg ott? - Csak foxtrottot! – Ilyet lejt ma a hottentotta, aki tudja, mi a kotta….”

A délelőtti műsor ismétlése ma du. 6-tól 7-ig "Túl az Óperencián"

3296   Búbánat • előzmény2034 2019-07-08 11:31:24

Kapcs. 2717.,  2034. sorszámok

II. Rákóczi Ferencet ezen a napon - 1704. július 8-án - Gyulafehérváron Erdély, 1705-ben a  szécsényi országgyűlésen magyarországi szövetkezett rendek vezérlő fejedelmévé választják.

E magyar történelmi eseményre emlékezés jegyében a Dankó Rádió mai operettműsorában részletek szólaltak meg Kacsóh Pongrác Rákóczi című daljátékából: a Magyar Rádió 1964-es stúdiófelvételéről bejátszott ének - és próza (dialógus) jelenetek előadói: Barlay Zsuzsa, Sándor Judit, Palcsó Sándor, Palócz László, Udvardy Tibor, valamint az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Kerekes János

A „Túl az Óperencián” adásában a héten minden nap Juhász Előd (zenetörténész, tévés és rádiós műsorvezető, szakíró, a hazai zenei ismeretterjesztés alakja) vendégeskedik, akivel a Dankó Rádió stúdiójában a felelős szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélget.

A délelőtti műsort ismét meghallgathatjuk a rádióban és az internetes elérhetőségeken, ma 18 órától.

 

3295   Búbánat 2019-07-07 10:50:25

A Dankó Rádió mai operettműsorában ebből az operettből csendültek fel a jól ismert dalok:

Fényes Szabolcs – Harmath Imre - Romhányi József: Maya

A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1971. április 12. Kossuth Rádió, 19.57 – 22.00

Km. a Magyar Rádió és Televízió Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Gyulai Gaál Ferenc)

- Nyitány

- Maya, Barbara, Rudi jelenete: „Párizs, te szép…” (Házy Erzsébet, Galambos Erzsi, Rátonyi Róbert, kórus)

- Barbara belépője ( Macska-szerenád):” Párizs kellős közepén …Miau-miau…” (Galambos Erzsi, kórus)

- Maya belépője, I. felv. „Megjöttem, tessék! Kérek egy cigarettát!… Azt mondják rólam, hogy szívem titkon jó’ van. Barátaim! Ne higgyétek el! Jó lenni rossznak..../Szeretnék egyszer kicsit boldog lenni, óó-ó, óó-ó … szeretnék egyszer kicsit szeretni, óó-ó, óó-ó, szeretnék egyszer egy vidám napot! De én csak útszéli virág vagyok. Tán még a napfény se tud rám nevetni! óó-ó, óó-ó…” (Házy Erzsébet, kórus)

- Maya, Barbara és Rudi hármasa, II. felv.   „Ahol mi járunk, tapsorkán…   /- Odavagyok magáért, a fekete hajáért, egyetlenegy szaváért, mosolyáért. - Odavagyok egészen, a szívembe bevésem, hallgassa meg ha kérem, a kérésem! – Szeretném, ha szeretne, rám nevetne! Nem kívánom sokáig, csak örökre!...” (Házy Erzsébet, Galambos Erzsi, Rátonyi Róbert)

- Madelaine és Dixki kettőse:Régen a szerelem, titkos veszedelem volt a szívre még. Míg ma ez a titok, szimpla kicsi dolog egy kis víg emlék…./Tudom, hogy van neki, na mije van neki? szöszi haja van a fején… /A szeme kék kökény, pi-pi-pi-pi-pi -piros a rúzs a száján…” (Németh Marika, Korda György)

- Együttes: „Kellene ma éjjel egy kis haccáré, haccacáré…” (Galambos Erzsi, Németh Marika, Rátonyi Róbert, Korda György

 

A "Túl az Óperencián" délelőtti adásának ismétlése ma 18 órától hallgatható meg a Dankó Rádió hullámhosszán és az interneten is online, a rádió honlapjáról.

3294   Búbánat • előzmény3293 2019-07-07 10:46:26

Úgy van, elírtam. Köszönöm a helyesbítést:

Leonid – Bende Zsolt (Pálos György)

Jurij Miljutyin: Első szerelem

A Rádiószínház bemutatója: 1955. november 7., Kossuth Rádió, 20.17 – 22.00

3293   IVA • előzmény3292 2019-07-07 01:36:19

Gyanítom, hogy Bende Zsolt énekléséhez nem a nagyszerű operaénekes, Pálos Imre (tenor), hanem a gyönyörű orgánumú színész, Pálos György prózáját társították.

3292   Búbánat 2019-07-06 22:28:10

Jurij Miljutyin: Első szerelem

A Rádiószínház bemutatója: 1955. november 7., Kossuth Rádió, 20.17 – 22.00

Szövegét írta Pomecsnyikov és Tippot.

Rádióra átdolgozta Fényes Szabolcs és Romhányi József

Zenei rendező: Ruitner Sándor

Rendező: Szécsi Ferenc

Közreműködik a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara

Vezényel: Várady László

A szereposztásból:

Iván Antonovics – Latabár Árpád

Ljuba – Gyurkovics Mária (Szörényi Éva)

Leonid – Bende Zsolt (Pálos Imre)

Jerofej apó – Maleczky Oszkár

Jakov – Szabó Miklós

Alexandra – Petress Zsuzsa

Glafira – Kőmives Erzsi

3291   Búbánat 2019-07-06 12:11:54

Ma este az M5 csatornán láthatjuk:

2019. július 6. szombat 21:00 - 22:10 - Illényi Katica és vendégei koncertje -

A felvétel a Budapesti Kongresszusi Központban készült 2017. január 14-én. Szólista Illényi Katica, ének, hegedű, theremin, sztepptánc.  Közreműködik Sárik Péter és zenekara (zongora, gitár, nagybőgő, dob). Sztárvendégek: Micheller Myrtill -ének, Magyar Hajnal-ének, Illényi Csaba- hegedű, Pirovits Árpád - sztepptáncos.

Mellesleg Illényi Katicát  ezen a héten naponta halljuk a Dankó Rádió élő műsorában ("Túl az Óperencián") , ahol Nagy Ibolya vendégeként  - négy év után megint - mesél életéről, pályájáról, sokoldalú és sokszínű művészetéről, saját lemezeiről bejátszott dalokkal fűszerezve.

A mai műsorban egy kevéssé ismert, elfelejtett német operettszerző műveiből hangzottak fel már nem először szép részletek:

Jean Gilbert - franciás hangzású felvett művésznév -, Berlinben élt operettkomponista (Hamburg, 1879 - Buenos Aires, 1942), aki születésekor még Max Winterfeld névre hallgatott. A maga korában nagy népszerűségnek örvendett  német komponista műveit nálunk alig vagy nem játszották. Operettjei közül a legismertebbekA hermelines nő (Die Frau im Hermelin – Berlin, 1919); Marinka, a táncosnő (Katja, die Tänzerin  - Wien, Johann Strauss Theater, 1923); A bíborruhás asszony (1927)

A darabok története érdekes, fordulatos,  a cselekményük jól felépített, a zenéjük pedig igen vonzó és melodikus,  fülbemászó dallamokkal teli.

A Magyar Rádió e három operett legszebb dalait, kettőseit megörökítette: egyazon évben egyszerre (1956) mutatta be a magyar nyelvű új stúdiófelvételét - a dalszöveg Harsányi Zsolt és Kulinyi Ernő fordításai - , amelyen Gyenes Magda, Osváth Júlia, Vámos Ágnes, Zentay Anna, Kishegyi Árpád, Kövecses Béla, Lendvay Andor, Rátonyi Róbert énekel, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás.

Erről a rádiófelvételről szólaltak meg részletek újra.

1.) Jean Gilbert: Marinka, a táncosnő 

- Előjáték

- Hármas: Bevallom, bármily furcsa… Jaj, a szívem…” (Vámos Ágnes, Lendvay Andor, Rátonyi Róbert)

Kettős a II. felvonásból: „Jöjj, sétálj velem… /Csókolj, ha szeretsz, mert így boldog lehetsz…”
(Gyenes Magda, Rátonyi Róbert)

- Kettős az I. felvonásból: „…A titkos, kis bútorozott szoba vár, titok, hogy az én kicsikém oda jár….” (Gyenes Magda, Rátonyi Róbert)

2.) Jean Gilbert: A bíborruhás asszony

- Kettős: „Némely férj nem szól, pedig tudja jól, hogy a nő merre lép, merre jár… /Mókus, te hallgatsz, mindig csak hallgatsz, hiszen te nem szeretsz már engem! Mókus, ha megcsalsz… „ (Gyenes Magda, Rátonyi Róbert)

- Kettős: „Jő, a szép idő…. /Május elsején az ember csókra ébred, május elsején új kalandot vár…” (Zentai Anna, Kishegyi Árpád)

 

Délután hat és hét óra között ismét meghallgathatjuk ezeket a kedves operettmelódiákat a Dankó Rádióban. 

3290   Búbánat • előzmény3289 2019-07-05 16:32:04

 

Helyesbítem: kissé pontosabb dalszöveg

Tündérkeringő: „- Derekadat átkarolni, oldaladon vándorolni, összebújni, szép, babám, rétek bársonyán! /-… csak szeretni, a nagyvilágot feledni. Élni, mint a kismadár a lombos fán./-Tündér, a szerelem! Tündér, fejedelem, s tündéri csodaszép a birodalma! Tündér, hova száll? Tündér hova talál? S a szíveket igázza le hatalma! Tündér! Jer, ide már! A szív úgy idevár! Reménye te vagy és a  bizodalma! Tündér hatalma nagy! Tündérem el ne hagyj! Tündérfejedelem, itt maradj! /- A szemedbe nézni vélem, andalogni kéz a kézben, szívem forró tűzben ég, s tiszta kék az ég. - Édes ábránd, boldog álom, szerelmed egész világom! Csókot adni, csókot kapni, még- még- még!…” (László Margit és Réti József)        

3289   Búbánat 2019-07-05 15:07:01

Jacobi Viktor – Martos Ferenc: Jánoska (keresztmetszet, 1960. augusztus 20., Kossuth Rádió 18.10 – 18.40) – Vincze Ottó – Fábry Edit, László Margit, Pártos Erzsébet, Kishegyi Árpád, Maleczky Oszkár, Réti József, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Vincze Ottó).

Erről a stúdiófelvételről két részlet hangzott el a Dankó Rádió délelőtti operettműsorában:

-  Magda és Jánoska vidám kettőse: „-Társtalan egyedül a zölderdőn, tele szívem, tele szívem rettentőn, dübörög a tél, zörög a levél, megijed a széltől  rettentőn…./-  hova fut a téli nap, bemutatom alázatos szolgáját. Erre van az utca, jöjjön, kérem, utánam hát! …/- Csak úgy szép az erdő, az erdő, lombos erdő, árnyas erdő…”   (Fábry Edit, Kishegyi Árpád)   

- Tündérkeringő: „Derekadat átkarolni, oldaladon vándorolni, összebújni, szép, babám… - csak szeretni, a nagy világot feledni. Élni, mint a kismadár a lombos fán. -…Tündér! Szerelem! Tündér fejedelem, Tündér! Micsoda szép a birodalma!…-Tündér! Jer, ide már! A szív úgy idevár! Reménye te vagy, győz a  bizodalma! Tündér hatalma nagy, tündér el ne hagyj, tündér, velem itt maradj! … /Szép szemedbe nézni mélyen, andalogni kéz a kézben, szívem forró tűzben ég…- Édes álom, boldog álom, szeretlek egész világon, csókot adni, csókot kapni, még- még- még!…”  (László Margit és Réti József)    

A Túl az Óperencián” adását – benne a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya és e heti vendége, Illényi Katica beszélgetése is, sok zenével – ma délután hat és hét óra között ismét meghallgathatjuk a rádióban.

3288   Búbánat 2019-07-04 16:48:37

A Dankó Rádió Túl az Óperencián című adás-sorozatának mai műsorában operettdalok is elhangzottak - más, egyéb műfajú zenék mellett:

Carl Millöcker: Dubarry grófnő - az operett zenéjét átdolgozta Theo Mackeben.  

A "Dubarry" részleteit Carl Zeller A madarász című operettjének részleteivel együtt - egy műsorban – először 1973. január 30.-án 19.25 - 20.23 óra között sugározta a Kossuth rádió „Operettest” műsorában.  A  Rádió egy korábbi adásában  előzetesen már a műsorára tűzött néhány dalt ("Bemutatjuk új felvételünket"  - 1973. január 4., Kossuth Rádió, 21.39 - 22.00).

A rádióban készült zenei anyagot a Magyar Hanglemezgyár is kihozta: Hungaroton, 1973 – audiokazettán, majd LP-n; Hungaroton Classic, 2006 – CD.

Megjegyzem: A madarász és a Dubarry ének-zenei felvételeire élő, televíziós műsor is készült: Kónya Sándor portréfilmje ( "Nagyapám 20 éves volt..."). Az 1972. év végén a zuglói Zichy kastély dísztermében közönség jelenlétében – én is ott voltam! - vették fel Kónya Sándor portréfilmjét. Ugyanazokkal a művészekkel találkozhattunk a helyszínen, mint akik a rádió dalszínháza mikrofonja előtt szalagra énekelték a két operett ismert részleteit. Személyes emlékeimet erről a számomra nevezetes tévés operettfelvételről már közzétettem itt. Díszletek között, a művészek jelmezekbe öltözve énekelték-játszották szerepüket

 

Paul Knepler  és J. M. Welleminsky szövegét Lakatos László, a verseket Szenes Andor fordította.

Marie Jeanne Vaubernier (Dubarry), királyi szerető – Házy Erzsébet
Renée, költő – Kónya Sándor
Margot – Petress Zsuzsa
Brissac – Palcsó Sándor 

Km.: a Magyar Rádió és Televízió Énekkara és Szimfonikus Zenekara 

Vezényel: Bródy Tamás

A következő dalok hangzottak el ebből az operettből:

  • René dala (Kónya Sándor):

Mily szép az élet! Tiszta mámor! Ha látlak téged, szívem újra lángol! Karomba zárlak, el nem bocsátlak….Mily szép az élet, hogyha téged nézlek,  elönt a mámor, gyönyörű lesz fenn az ég!  Mily szép az élet, mikor a szemedbe nézek, csupa napfény a mindenség…”

  • Jeanne és René kettőse: (Házy Erzsébet és Kónya Sándor)

René:
Ha május ránk talált s oly messziről jön ő, de most csak nékünk nyílt ki ezen csodás idő. 
Az álom és a vágy, amint valóra vált, s ha szívünk mélyén száz rigó dalolja most talán:
Rád vártam mindig én! Csak Rád, mióta élek, hogy eljöttél elém, oly boldog most e lélek!
 

Jeanne: 
A sorsom lesz talán, hogy most leszáll a csend, a messze-messzeségből halk álmok hangja csend! Oly szép az ég, ha szél zenél, felgyújtja a szívem e nagy szenvedély! Ó, jöjj, ne várj, e holdsugár ma kettőnknek égi érzést ígér!

Együtt:
Ha szél zenél, csodás az éj, a szívem, a vágyam csak teérted ég!..
S bár csókra kér, úgy fél, hogy bűn-e a szenvedély.

- Ne játssz a tűzzel! Vigyázz, vigyázz! Sose félj attól, hogy bűn-e a láz, forró a május és ég a szád, légy az enyém, ó, ne várj tovább! …  Miért félsz? Nem hagylak el! /- Csókolj, csókolj…/
- Oly szép az ég, ha szél zenél, felgyújtja a szívem e nagy szenvedély! 
Ó, jöjj, ne várj, e holdsugár ma kettőnknek száz nagy csodát ígér! ----
Szívem tiéd! Oly szép az éj, ha zsong a szél!”

  • - Margot és Brissac vidám kettőse (Petress Zsuzsa éPalcsó Sándor): 

„Reszket bennem minden ideg, szívem, mint a láva ég.  Miért vagy hozzám hát hideg, megfázom a végén még! Hallgass rám! /Van egy kis időm, hát imádlak én! A szíved odavan, és ehhez joga van. Van egy kis időm, hát szeress belém! Nem vagyok eseted, a lábad be se tedd!…”

Még egy részletet hallottunk egy másik stúdiófelvételről:

  • Jeanne dala (Kalmár Magda, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) –„Csoda kell” – Operettdalok – Qualiton, 1979

Átéltem már néhány szerelmet, és csókokat, és bókokat, a férfiak úgy érdekelnek, s  a pillanat, mely elszalad… /Mindegy nekem, mi lesz velem, ha egyszer felgyúl a szívem, mindegy nekem, ki lesz velem, csak engem nagyon szeressen…”
 

Ismétlés a Dankó Rádióban ma délután hat és hét óra között. (www.dankoradio.hu internetes oldalon is elérhető az adás).

3287   Búbánat 2019-07-03 11:28:48

Huszka Jenő – Martos Ferenc: Lili bárónő - „Szellő szárnyán…” - Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert

(A fotón jelenet J. Strauss A cigánybáró c. operettjének magyar televíziós változatából  - részleteket vettek fel a rádió 1961-es teljes stúdiófelvétele ének-zene anyagának felhasználásával.)

SZERZŐ:  Vásárhely24

KÖZZÉTÉVE: 2014. október 15. szerda 11:46

FORRÁS: Vásárhely24

Huszka Jenő – Martos Ferenc: Lili bárónő (keresztmetszet, 1961. március 25., Kossuth Rádió, 20.00 – 21.35)

 Házy Erzsébet, Koltay Valéria, Ilosfalvy Róbert, Kishegyi Árpád, Melis György, km. a Magyar Állami Operaház Énekkara és Zenekara.

Vezényel: Sebestyén András

3286   Búbánat 2019-07-02 20:12:47

Múltidéző

Hangverseny Kálmán Imre operettjeiből – közvetítés a Pesti Vigadóból (1986. március 1-i hangverseny hangfelvétele: 1986. március 3., Petőfi Rádió, 21.05 – 23.00)

A koncerten fellépett Decsi Ágnes, Kincses Veronika, Zempléni Mária, Berkes János, Simándy József, Sólyom-Nagy Sándor.

A Magyar Rádió és Televízió Énekkarát (karigazgató: Sapszon Ferenc) és Szimfonikus Zenekarát Selmeczi György vezényelte.

Műsor:

1. – Gábor Andor: Tatárjárás

a.) Nyitány

b.) „Hajrá, előre!” (Zempléni Mária, Énekkar)

2. – Harsányi Zsolt: A cigányprímás – Stradivari-dal (Sólyom-Nagy Sándor)

3. – Martos Ferenc – Bródy Miksa: Zsuzsi kisasszony – „Légy az ici-pici párocskám” (Zempléni Mária)

4. Martos Ferenc: A kiskirály – „Hulló csillagok” (Sólyom-Nagy Sándor)

5. Gábor Andor: A csárdáskirálynő

a.) Sylvia belépője (Decsi Ágnes, Énekkar)

b.) „A lányok, a lányok” (Sólyom-Nagy Sándor, férfikar)

c.) „Emlékszel még?” (Decsi Ágnes, Berkes János)

d.) „Te rongyos élet” (Decsi Ágnes, Berkes János)

6. Az ördöglovas – Palotás

7. – Kulinyi Ernő: A bajadér

a.) Odette belépője (Zempléni Mária, Énekkar)

b.) Radzsami dala (Berkes János)

c.) Balettzene

9. – Harsányi Zsolt: Marica grófnő

a.) „Mondd meg, hogy imádom a pesti nőket” (Simándy József)

b.) Marica belépője (Kincses Veronika)

c.) „Ne szólj, kicsim, ne szólj!” (Kincses Veronika, Simándy József)

d.) Marica és Zsupán dala - „Szép város Kolozsvár” (Kincses Veronika, Simándy József)

 

3285   Búbánat 2019-07-01 23:05:14

Múltidéző

„Farsang van” – operettest közvetítése a Pesti Vigadóból (1985. február 18., Petőfi Rádió, 20.03 – kb. 22.00 )

A hangversenyen fellépett Kalmár Magda, Ligyija Kovaljeva, Pitti Katalin, Berkes János, Gáti István, Igor Morozov.

A Magyar Rádió és Televízió Énekkarát (karigazgató: Sapszon Ferenc) és Szimfonikus Zenekarát Pál Tamás vezényelte.

I, Lehár Ferenc

1. – Mérey Adolf: A víg özvegy

a.)  Nyitány

b.) Danilo belépője (Berkes János)
 

2. – Erdődy János: Giuditta – Giuditta dala (Ligyija Kovaljeva, Énekkar)

3. -  Kulinyi Ernő: A cárevics – Volga-dal (Igor Morozov)

4. Gábor Andor: Luxemburg grófja

a.) „Farsang van" (Énekkar)

b.) Szerelmi kettős (Pitti Katalin, Igor Morozov)

II. Kálmán Imre

1. Kulinyi Ernő: A bajadér „Egy jó kis bár” (Ligyija Kovaljeva, Igor Morozov)

2. Harsányi Zsolt: Marica grófnő

a.) Marica belépője (Kalmár Magda)

b.) Marica és Zsupán kettőse (Kalmár Magda, Berkes János)

III.  Scserbacsov: Dohányon vett kapitány

a.) Bevezető

b.) Germaine dala (Ligyija Kovaljeva)

IV.  Miljutyin: Nyugtalan boldogság

a.) Tajga-dal (Gáti István, Énekkar)

b.) Natasa dala (Pitti Katalin)

c.) Tea-dal (Berkes János, Énekkar)

d.) Natasa és Andrej búcsúkettőse (Pitti Katalin, Gáti István)

V.  Dunajevszkij: Szabad szél

a.) Pepita dala (Kalmár Magda)

b.) Matróz-dal (Énekkar)

c.) Stella és Marko kettőse (Kalmár Magda, Igor Morozov)

d.) Szabad szél-dal (Igor Morozov, Énekkar)

3284   Búbánat 2019-07-01 10:42:53

A Dankó Rádióban mától egy héten át minden nap Túl az Óperencián Illényi Katicával - hegedű, ének és Thermin művész. Beszélgetőtárs a szerkesztő-műsorvezető: Nagy Ibolya.

A mai adásban az operett vonalat Kálmán Imre darabja, a Cirkuszhercegnő részletei képviselték.

Előbb a mai születésnapos, Boncsér Gergely operaénekes énekelte: „Egy drága szempár ragyog igézve rám” élő koncert felvételéről szólalt meg ez a dal (2012)

Ezt további dalok követték Oszvald Marika, Lukács Anita, Kalocsai Zsuzsa, Halász Aranka, Dániel Gábor, Harsányi Frigyes, Jankovits József, Kokas László,  és az ősszel 90 éves Palcsó Sándor stúdió-énekfelvételeiről. 

A délelőtti adást Lehár Ferenc dallamaiból összeállított egyveleg zárta – km. Illényi Katica hegedűn, zenekari kísérettel. (Koncertfelvétel)

Ismétlés ma délután hat és hét óra között a Dankó Rádióban.

3283   Búbánat 2019-06-30 20:54:50

Múltidéző

Lehár-est közvetítése a Pesti Vigadóból (az 1985. október 28-i hangverseny hangfelvételét  a Petőfi Rádió sugározta először 1985. november 4-én, 21.05 – kb. 22.35 ) 

A koncerten fellépett Kalmár Magda, Kukely Júlia, Zempléni Mária, Korcsmáros Péter, Melis György, Molnár András operaénekesek.

A Magyar Rádió és Televízió Énekkarát és a Magyar Állami Operaház Zenekarát Breitner Tamás vezényelte

A műsoron szerepelt:

- A bécsi asszonyok:

Nyitány;

Karmesterdal (Korcsmáros Péter)

- A víg özvegy:

Bevezetés és Vilja-dal (Kukely Júlia, km. MRT Énekkara);

Szerelmi kettős: „Minden vágyam” (Kukely Júlia, Molnár András)

- A cárevics: Volga-dal (Melis György)

- Cigányszerelem:

Cigányinduló (MRT Énekkara);

"Messze a nagy erdő" (Kalmár Magda)

- A három grácia: "Ha megversz is imádlak én" (Kalmár Magda, Korcsmáros Péter)

- Pacsirta: Juliska belépője (Zempléni Mária)

- A vándordiák: "Deres már a határ" (Melis György)

- A mosoly országa:

Liza belépője (Kukely Júlia, km. az MRT Énekkara);

"Vágyom egy nő után" (Molnár András)

- Paganini:

"Szép álom. szállj a szívemre" (Kalmár Magda);

"Volt nem egy, de száz babám" (Molnár András)

- Giuditta: "Olyan forró az ajkamról a csók" (Zempléni Mária, km. az MRT Énekkara)

- Luxemburg grófja:

René belépője (Molnár András, km, az MRT Énekkara);

Basil belépője (Melis György);

Fleury és Basil kettőse (Kalmár Magda, Melis György)

3282   Búbánat 2019-06-30 10:06:31

A Dankó Rádióban imént befejeződött operettadásban hallottuk:

- Ábrahám Pál – Földes Imre – Harmath Imre: Viktória (Szóka Júlia, Teremi Trixi, Bozsó József, Darvas Iván, Dolhai Attila, Jenei Gábor énekfelvételeiről szólaltak meg dalok)

Eisemann Mihály – Baróti Géza: Füredi Annabál  (Petress Zsuzsa, Zentay Anna, Bende Zsolt, Rátonyi Róbert, km.  a Magyar Rádió Esztrádzenekara. Vezényel: Gyulai-Gaál Ferenc) –a Rádió Dalszínházának bemutatója: 1959. március 28., Kossuth Rádió, 20.20 -22.15)

A „Túl az Óperencián” délelőtti műsorát ma délután hat és hét óra között ismét meghallgathatjuk a rádióban.

3281   Búbánat 2019-06-28 11:34:47

A Dankó Rádió Túl az Óperencián című, délelőtt sugárzott operettműsorában elhangzott zenék közül kiemelem:

Jacobi Viktor - Martos Ferenc - Bródy Miksa: Leányvásár

  •  Bessy és Fritz kettőse, II. felv.: „- Lassan uram, édes uram, miért oly mohó? Kár e nagy sietés. Hát hol marad az udvarias bók, sima szó, kézcsókra kész bevezetés? /- Nem tehetek róla, ez a sorvasztó láz, nincs hozzá élő szavam…/- Na, de, méltóságos úr! Nem szokás ölelni ily vadul.…” (Házy Erzsébet, Palcsó Sándor)

 

  • Bessy és Fritz kettőse (Dzsilolo-duett): „-Történt hajdanán, hogy egy hottentotta lány, Párizsba ment, a kis bohó… ..gilolo, gilolo, gilolo... Oly szörnyen szegény, derekán egy kis kötény, több éppenséggel semmi, ó! … ..gilolo, gilolo, gilolo... Csak ment, mendegélt, egy kukkot sem beszélt, csupán az utcasarkon posztoló... ...gilolo, gilolo, gilolo... ..rendőr úr előtt, ki rendre inti őt, hottentottául mondta: Gilolo! /- Nincsen több ily csuda gazella-termet, a sivatag Afrika ölében termett ez! Tűz folyik erében, hajának ében fürtje lengedez! – ha-ha-ha! - Szép szeme sötétje csillog, ha mosolyog, fogsora fehérje villogó, s van neki kicsinyke köténye, gilolo!...”  (Házy Erzsébet, Palcsó Sándor, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel Sebestyén András) a Rádió Dalszínháza bemutatója: 1964. július 18., Kossuth Rádió, 20.52 – 23.33

Egy másik stúdiófelvételről:

  • Lucy dala: „Tele van az élet rejtelemmel, ide-oda hány a tengerár! Tele van a lelkem érzelemmel, ragyog a szívembe napsugár! Szeretek egy embert mélyen, mi a neve meg sem kérdem, valahol a kettőnk fészke vár. Szeretem a bátor, ifjú férjem! Ragyog a szívembe napsugár!” (Kalmár Magda, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Hidas Frigyes – az operett televíziós változatának zenei anyagából; Kovács Adél színésznő énekhangja.  A rendező: Zsurzs Éva. Zenés TV Színház, 1985

 

Ismétlés: ma 18 órától a Dankó Rádióban

3280   Búbánat 2019-06-27 10:50:58

Nemrég ért véget a szokásos délelőtti operettműsor a Dankó Rádióban. Most A bajadér és a Rinaldo operettek részletei szólaltak meg az adásban:

Kálmán Imre - Julius Brammer,  Alfred Grünwald - Kállai István - Müller Péter Sziámi: A bajadér

Fésűs Nelly és Bozsó József  énekfelvételéről hallott vidám kettőst („Jön~e velem nagysád shimmyt járniBizsereg a talpamnem tud várni, ha a zenekarban hottentotta tamtam szól…”) követték

 a Budapesti Operettszínház 2009. évi színpadi produkciójának hangfelvételéről elhangzó részletek. Az előadók: Miklósa Erika, Szendy Szilvi, Oszvald Marika, Dolhai Attila, Csere László, Dézsy Szabó Gábor, Kerényi Miklós Máté,  km. a Budapesti Operettszínház Énekkara és Zenekara. Vezényel: Makláry László 

 

Szirmai Albert - Bakonyi Károly - Gábor Andor: Rinaldo

A Magyar Rádió 1965. április 16-án sugározta az operett részleteit a Kossuth adón 20.30 órától, Bemutatjuk új operett-felvételünket címmel. (Egy másik Szirmai-operett, a Mexikói lány  dalai is ekkor haqngzottak el először erről a felvételről.)

Közreműködik a Magyar Állami Hangversenyzenekar, vezényel Breitner Tamás.

Zenei rendező-szerkesztő: Bitó Pál

- Kaliforniai dal: „Száll a szellő, száll, messze földig jár, ó, bocsáss véle, álom tündére, sóhajtásom száll, én is mennék már, szól a szív, visszahív, visszavágyom már. /Kaliforniába vágyom, az arany hazája vár, sokkal szebbek ott a lányok, szebben szól a madár….”  (Bende Zsolt – aki ma huszonegy éve hagyott itt örökre bennünket.)

- Rózsika és dr. Balázs vidám kettőse a II. felvonásból: „Rózsikám, Rózsikám, rózsabimbóm, rózsaszál, Rózsikám, Rózsikám, én egy csókért roppant hálás volnék ám…” (Zentay Anna, Rátonyi Róbert)

- Helén dala, II. felv.: „Várok, valamire várok réges-rég, álmok, napsugaras álmok, várok még. Várok valami csodára, ó bár jönne valahára, várok rá, hol késik oly soká!”  (Házy Erzsébet)

- Rózsika és dr. Balázs vidám kettőse az I. felvonásból: „- Csincsalavér, csincsalavér, férfi áll a házhoz, csincsalavér, csincsalavér, nagy felfordulást hoz! - Csincsalavér, csincsalavér, én nem félek tőle. -  Csincsalavér, csincsalavér, nem lesz baj belőle!...” (Zentay Anna, Rátonyi Róbert)

 

A délutáni ismétlés is a megszokott időben, hat és hét óra között hallgatható meg a Dankó rádió hullámhosszán és online az internetes elérhetőségein. „Túl az Óperencián”

3279   Búbánat 2019-06-26 17:47:54

A Dankó Rádió délelőtti operettműsorát hamarosan, 18 órától ismét meghallgathatjuk. "Túl az Óperencián"

Lehár Ferenc Gábor Andor magyar szövegével: Luxemburg grófja - ebből az operettből énekelt dalokat és kettősöket Kalmár Magda,  Leblanc Győző, Feleki Kamill, Tiboldi Mária, Honthy Hanna, Peller Károly, Bódy Barbara.

Kilenc évvel ezelőtt, a mai napon halt meg Kovács József opera-operetténekes (Budapest, 1946. május 21. - Budapest, 2010. június 26.)  az Interoperett megalapítója – emlékére  Ernesto de Curtis Non ti scordar di me  című dala csendült fel, a tenorista művész előadásában.

Németh Marika, szoprán énekesnő viszont ezen a napon született (Pécs, 1925. június 26. – Budapest, 1996. február 26. ).  A primadonnára, az Operettszínház örökös tagjára két operettdal felvételének bejátszásával emlékezett a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya.

Lehár Ferenc – Harsányi Zsolt magyar szövegével: A három grácia

- Hélène dala: „Szív, ó, szív, tán a mennybolt hív, oly forrón hív, van-e szebb ennél…./ Vigyázz, a szomorú szerelmes sose légy! Vigyázz, hogy a délibáb vagy a szív hova hív!...” (Németh Marika és a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Sebestyén András)

-  Charles, Nancy hercege és Hélène szerelmi kettőse: „…Angyalkám, kicsikém hallgass rám, ne figyelj mást, figyeld a szót, a forró szív mélyén lakol…” (Németh Marika, Udvardy Tibor, a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Sebestyén András)

-  Toutou és Bouquet duettje (Apacs-kettős): „Süvít a szél, hideg a tél, a sarki lámpa fénye sápadtan fehér…/Ha megversz is, imádlak én, te drága rossz, apacslegény, csak üss meg, de tekints reám…” (Kalmár Magda és Palcsó Sándor, valamint az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel Breitner Tamás)

3278   Búbánat 2019-06-25 10:31:35

A Dankó Rádió mai operettműsorában dalokat hallottunk Presser Gábor Padlás című musicaljéből a Vígszínház együttesének előadásában.

Jacobi Viktor operettjéből, a Sybillből Pitti Katalin, Leblanc Győző és Csurja Tamás énekelt részleteket (km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Makláry László) – 1985

Egy – egy részlet hangzott el Kálmán Imre Marica grófnő ( „Ringó vállú csengeri violám…” - Bozsó József, Fésűs Nelly) és Huszka Jenő Lili bárónő (Nyitány – az MRT Szimfonikus Zenekarát Sebestyén András vezényli) című operettjéből is.

A Túl az Óperencián műsorának e heti vendégei: Fésűs Nelly  és Lux Ádám színművészek – akikkel a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélget.

A délelőtti adást ma 18 és 19 óra között ismét meghallgathatjuk a rádióban.

3277   Búbánat 2019-06-24 17:21:30

Fényes Szabolcs – Békeffy István – Semsei Jenő: Rigó Jancsi

Ebből az operettből hallottunk ma délelőtt részleteket a Dankó Rádió operettműsorában.

A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1973. december 26., Kossuth Rádió 19.09 – 21.40

Kalmár Magda, Németh Marika, Petress Zsuzsa, Korondy György és Rátonyi Róbert énekfelvételéről szólaltak meg a bejátszott dalok és együttesek, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András.

 

Nemsokára, hat órától az ismétlésben, újra felcsendülnek az operett szép dallamai „Túl az Óperencián”.

3276   Búbánat • előzmény3275 2019-06-23 13:00:05

Csütörtöktől máig naponta Offenbach-muzsika szólt a Dankó  Rádió Túl az Óperencián adásában! A szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya Jacques Offenbach születésének 200. évfordulóján, a zeneszerző  életútjának és munkásságának felvázolásán túl  részletesen ismertette azoknak az operetteknek a cselekményét, amelyeknek zenéi elhangzottak a műsoraiban.

A mai adásban a Magyar Rádió archívumában megtalálható Banditák című  operett első magyar nyelvű  teljes rádiófelvételéről (1954) szólalt meg kuriózumként az egész második felvonás.

Jacques Offenbach: Banditák

/Les Brigands - Párizs, Théâtre des Variétés, 1869) 

Nagyoperett három felvonásban

Az operett Mantua hercege és Falsacappa rablóvezer szövetségéről, valamint Fragoletto közkatona hősiességéről szól. Offenbach muzsikája csodálatos erővel eleveníti meg figuráit és ábrázolja a kor társadalmi problémáit.

A Rádiószínház bemutatója: 1954. május 9., Kossuth Rádió 20.10 – 21.42

Henri Meilhac és Ludovic Halévy szövegkönyvét magyarra fordította, rádióra alkalmazta: Kristóf Károly és Bródy Tamás

Közreműködik a Magyar Rádió Énekkara és Szimfonikus Zenekara

Vezényel: Bródy Tamás

Rendező: Apáthy Imre

A szereposztásból:

Fragoletto, közkatona - Kállai Ferenc

Falsacappa, rablóvezér - Szendrő József

Fiorella, Falsacappa leánya - Petress Zsuzsa

Pietro, alvezér - Horkai János

Domino, rabló - Szentesi Zoltán

Barbavano, rabló - Misoga László

A mantuai herceg /Lorenzo, uralkodó herceg/ - Feleki Kamill

A granadai nagyhercegnő - Vay Ilus

A granadai követ /Don Moszkito/ - Dénes György

Malacca, márkinő - Kiss Ilona
Grófnő - Rafael Márta

Pipo, fogadós - Hlatky László
Pipetta, Pipó, a leánya - Lórán Lenke

Valladolid - Csákányi László

Kincstárnok - Harsányi Rezső
Udvarmester - Sugár Lajos

Énekhangok: Melis György, Rősler Endre, Remsey Győző, Várhelyi Endre

Az adásban erről az archív rádió-stúdiófelvételről  most meghallgathattuk a teljes II. felvonást  - a dialógusokkal együtt (próza is)!

Az Offenbachra emlékezés zárásául a  Hoffmann meséi című operájából hangoztak el részletek a rádió magyar nyelvű stúdiófelvételéről - 1962. április 28., Kossuth Rádió 18.49 – 22.00

Szövegét E.T.A. Hoffmann művei nyomán Jules Barbier írta, Innocent Vincze Ernő fordította

Vezényel: Erdélyi Miklós
Km.: az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara
(Karigazgató: Vajda Cecília)

Zenei rendező: Járfás Tamás

Szereposztás:

Olympia – Ágai Karola
Antonia – Orosz Júlia
Giulietta és Stella – Déry Gabriella
Leindorf, Coppelius, Miracle és Dappertutto – Radnay György
András, Cochenille, Ferenc és Pitichinaccio – Kishegyi Árpád
Hoffmann – Ilosfalvy Róbert
Spalanzani – Bende Zsolt
Crespel, Antonia apja – Veress Gyula
Miklós – Szőnyi Olga
Luther, kocsmáros – Várhelyi Endre
Schlemil – Petri Miklós
Nathaniel – Palcsó Sándor 
Hermann – Nádas Tibor
Antónia anyjának hangja – Komlóssy Erzsébet
A múzsa – Domján Edit – próz

 

Az adásban még felcsendültek – újra -  „A párizsi vidámságok”  dallamai is (a Philadelphiai Szimfonikus Zenekart Ormándy Jenő vezényli)

A délelőtti műsort ismét meghallgathatjuk a Dankó Rádióban ma 18 és 19 óra között (és online a www.dankoradio,hu elérhetőségen is).

3275   Búbánat • előzmény3274 2019-06-22 22:30:04

Ideírom pótlólag, milyen Offenbach-melódiákat sugárzott a Dankó Rádió a „Túl az Óperencián” mai adásában:

Jacques Offenbach Périchole-jának nyitányával indult és az Utazás a Holdra nyitányának dallamaival zárult az operettműsor (mindkét felvételen a Loire-menti Filharmonikus Zenekar játszik, a karmester: Marc Soustrot).

A hallott két nyitány között pedig egy-egy operett magyar nyelvű rádiófelvételéről szólalt meg a teljes harmadik felvonás zenei anyaga:

 

Jacques Offenbach: Kékszakáll

 /Barbe-Bleue, Párizs, Théâtre des Variétés ,1866. február 5. /

A Rádió Dalszínháza teljes felvétele – magyar nyelven, bemutatója, 1978. december 26., Kossuth adó 19.53 – 22.00 

Ez operett teljes rádiófelvétele lett Házy Erzsébet utolsó munkája a Rádió Dalszínháza égisze alatt!

Henri Meilhac és Ludovic Halévy librettója nyomán a szöveget magyarra fordította, és a rádióra alkalmazta: Fodor Ákos

Közreműködik a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara és Énekkara (Karigazgató: Sapszon Ferenc)

Vezényel: Bródy Tamás

Zenei rendező: Fejes Cecília
Rendező: Cserés Miklós dr.

Szerkesztő: Bitó Pál

Ideírom a teljes szereposztást:

/Az eredeti szövegkönyv szerinti francia személynevek a magyar fordításban új nevet kaptak, a Dalszínház felvételén ezen a néven szerepelnek, ezért zárójelben ezt is feltüntetem./

Kékszakáll lovag – Róka István (Harsányi Gábor)
Bobéche király (Kandeláber király) – Palcsó Sándor (Körmendi János)
Clementine (Klementina) királyné, a felesége – Házy Erzsébet (Kohut Magda) 
Hermina hercegnő, a leányuk, „Gyopár” (aki először Fleurette-ként mint virágárus, jelenik meg a darabban) – Lehoczky Éva (Sunyovszky Szilvia)
Zafir herceg (aki először pásztorként jelenik meg a darabban) – Fülöp Attila (Szacsvay László)
Oszkár gróf, a király minisztere – Bende Zsolt (Márkus László)
Popolani (Pelikán) alkimista a lovag szolgálatában – Melis György (Sinkovits Imre)
Boulotte, parasztlány („Vadóc”), Kékszakáll leendő – hatodik – asszonya – Kalmár Magda (Schütz Ila)
Alvarez, udvaronc – Szénássy Ernő

Kékszakáll „elhunyt” feleségei:
Héloise, az első asszonya – Horváth Eszter
Eléonore, a második asszonya – Forgács Júlia
Isaure, a harmadik asszonya – Tordai Éva
Rosalinde, a negyedik asszonya – Szabó Anita
Blanche, az ötödik asszonya – Domonkos Zsuzsa,

 


Jacques Offenbach: A gerolsteini nagyhercegnő

/La Grande-Duchesse de Gérolstein, Párizs, Théâtre des Variétés, 1867. április 12.

Az operett magyar nyelvű teljes stúdiófelvétele - prózai dialógusokkal együtt - először1970. augusztus 19-én, a Kossuth Rádióban hangzott el a Rádió Dalszínházának bemutatójaként  (20.07 – 23.04 óra), de a darab ének-zenei hangfelvételére jóval előbb, már két évvel korábban  sor került: Albert István összekötőszövegével – keresztmetszet formájában  - 1968. november 20-án bemutatta a Petőfi Rádió (10.00 és 11.17 óra között). 

Henri Meilhac és Ludovic Halévy librettója nyomán a szöveget magyarra fordította, és a rádióra alkalmazta: Romhányi József 


Km.: a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc)
 

Vezényel: Bródy Tamás

Zenei rendező: Balassa Sándor
Rendező: Cserés Miklós dr.

Szerkesztő: Bitó Pál

Szereposztás:

A nagyhercegnő – Házy Erzsébet
Wanda, egy parasztlány, Fritz szerelme – Németh Marika
Fritz, közlegény – Réti József (Fülöp Zsigmond)
Bumm tábornok – Melis György
Paul herceg, a nagyhercegnő vőlegénye – Bartha Alfonz (Körmendi János)
Puck báró, szertartásmester – Kishegyi Árpád (Csákányi László)
Grog báró, a kérő – Michels János (Ferencz László)
Nepomuk, hírnök – Pere János (Verebély Iván)
Charlotte – Erdész Zsuzsa (Balogh Katalin)
Olga – Koltay Valéria
Ida – Svéd Nóra
Mama – Divéky Zsuzsa (Hódy Gitta)
Gyerek – Olasz György
Andie – Orczy Teréz

 

Offenbach születésének 200. évfordulója alkalmából a Dankó Rádióban csütörtöktől vasárnapig naponta szólaltak/szólalnak meg a zeneszerző színpadi műveinek stúdiófelvételeiről részletek a Túl az Óperencián műsorán (de. 9 és 10, az ismétlésben aznap 18 és 19 óra között).

3274   Búbánat • előzmény3273 2019-06-21 17:05:14

Pontosítás:

A Fortunio dala című Offenbach-operett második teljes rádiófelvétele bemutatójának időpontja helyesen: 1989. április 3., Kossuth Rádió 20.30 – 21.26. 

 

3273   Búbánat • előzmény3272 2019-06-21 14:09:08

Ma folytatódott - sok zenével - a csütörtökön megkezdett és vasárnapig tartó megemlékezés-sorozat a 200 éve született Jacques Offenbachra, a Dankó Rádió operettműsorában.

Offenbach sírja a montmartre-i temetőben (Párizs)

A franciává vált kölni születésű komponista több mint száz zenés színpadi alkotása ismeretes. A szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya, a  Magyar Rádió archívumában őrzött sok-sok rádiófelvétel közül ezúttal a Piaci dámák, a Fortunió dala, a Szökött szerelmesek részleteit valamint A szép Heléna teljes harmadik felvonását (!) szerkesztette be a mai adásba:


1. Jacques Offenbach: Piaci dámák (Mesdames de la Halle - 1858)

Operett egy felvonásban

A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1976. július 11. Kossuth adó 18.50 – 19.50

Szövegét Lapointe írta. Fordította és rádióra alkalmazta: Romhányi József

Vezényel: Hidas Frigyes
Km.: a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara

Zenei rendező: Fejes Cecília
Rendező: Horváth Ádám
 

- Nyitány

2. Jacques Offenbach:  Fortunio dala (La chanson de Fortunio –1861)

egyfelvonásos operett

Alfred de Musset és mások nyomán fordította: Csepregi Lajos. Rádióra átdolgozta Fischer Sándor és Innocent-Vincze Ernő.

Két teljes rádiófelvételét készítette el és mutatta be a Rádió Dalszínháza:

1958. június 22., Kossuth adó, 20.20 – 21.15: Házy Erzsébet, Palánkay Klára, Ilosfalvy Róbert, Bende Zsolt, Kishegyi Árpád, Kövecses Béla, Külkey László, Réti József, km. a Magyar Állami Hangversenyzenekar, vezényel: Fischer Sándor. Rendező: Szécsi Ferenc

Most a másik, későbbi stúdiófelvételről szólaltak meg részletek:

- 1982. május 7., Kossuth Rádió, 20.45 – 21.30: Kincses Veronika (Hűvösvölgyi Ildikó), Takács Tamara, Molnár András, Fülöp Attila, Korcsmáros Péter, Martin János, Rozsos István, Wendler Attila - ének, Kállai  Ferenc (Fortunio ügyvéd ) - próza; az MRT Szimfonikus Zenekarát  Breitner Tamás vezényli.

Zenei rendező: Bárány Gusztáv

Rendező: Bozó László  

• Lauretta dala (Kincses Veronika

„…- Gondold meg jól, hogy mit csinálsz! Hát jól vigyázz, hát jól vigyázz, könnyen pórul járhatsz!  Könnyen pórul járhatsz, végül könnyen pórul jársz!  Egy szó mint száz, csak jól vigyázz!...Csak annyit mondok, jól vigyázz”
 

• Valentin dala (Molnár András)

„A vágyam, a vágyam, csak érte lángol, érte ég! A vágyam, a vágyam lázban vár már réges-rég!...”


• Kórus, jelenet és vízdal (Takács Tamara, Molnár András, Fülöp Attila, Martin János, Rozsos István, Wendler Attila)

 „- Nincs itt az úr…az ember így felszabadul… Az ördög vigye a sok aktát! Örökös írás, görnyedés!….- Éljen a jókedv, végre kimondom, most mulatunk!  Itt az idő! Ennivalót! Most ez a fontos! Halljuk a konyhát, mit mond ő…
 …- Babett, Babett, drága, siess!… - Adj valamit már légy szíves!...- Úgy éhezek!... /- No, mi a baj? Halljuk a szót!  - Ennivalót! Ennivalót! – De mit verik a házat fel! Hisz adok én, csak szólni kell! Van egy-két alma és kenyér…   /- Van alma, az álom, és finom kenyér, ez mennyei álom, mely mindent megér!...Szép órát ígér! /- Babett, ez nekünk nem elég! Mert ehhez pedig üdítő víz kell!  Valami ital illenék! Töltsd poharamat tele vízzel! …Enyhet nyújtsz, mikor eljön az asszony!... Rajta, Babett, itt a pohár! Szívem e víztől vágyva vár… Rajta, Babett, itt a pohár!...”

• Valentin és Frique kettőse és jelenet (Molnár András, Fülöp Attila, Martin János, Rozsos István, Wendler Attila)

 „… - Nincs arra szó, hogy én mit érzek, mit rejt-e dal? Ha bennünk él egy hit, mely éltet, hallgatni kell! …Nevét elhallgatom, míg élek, mert nincs remény!...  /- A sanzon, a sanzon, de régóta vártuk, végre megtaláltuk! …  - A gazdánk dala…. - Írjuk fel, írjuk fel, mert erről másolat is kell… /- Te bűvös dal!  Ki téged hall, szerelmes dal, édes dal, szerelmet vall, bűvös dal…/- Most kivirul a szerelem… győz ez a dal a szíveken… győzni fog minden asszonyon az én dalom!... Babett, te drága konyhalány! A szíved lángra gyújtanám!...Csak szólj egy szót, tiéd a csók!…”

• Finálé (Kincses Veronika, Takács Tamara, Molnár András, Fülöp Attila, Korcsmáros Péter, Martin János, Rozsos István, Wendler Attila és az MRT énekkara)

„Nincs arra szó, hogy én mit érzek, mit rejt-e dal? Ha bennünk él egy hit, mely éltet, hallgatni kell! …Nevét elhallgatom, míg élek, mert nincs remény!...- Babett! Valentin megtalálja Laurette-tét, és én? – Hallgasson, maga kis Fortunio! …”


3. Jacques Offenbach: A szép Heléna  (La belle Hélène – 1864)

Operett három felvonásban

Rádió Dalszínháza teljes felvétele – magyar nyelven

Rádió Dalszínháza bemutatója: 1965. november 20. Kossuth Rádió 19.58 – 21.52

Fordította: Fischer Sándor

Vezényel: Bródy Tamás
Km.: az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (karigazgató: Vajda Cecília)

Zenei rendező: Járfás Tamás

Rendező: Horváth Ádám

A szereposztásból:

Páris – Réti József (Fülöp Zsigmond)
Menelaus – Melis György (Feleki Kamill)
Heléna – Házy Erzsébet (Váradi Hédi)
Agamemnon – Palócz László (Kállai Ferenc)
Calchas – Maleczky Oszkár (Greguss Zoltán)
Achilles – Palcsó Sándor (Kaló Flórián)
Ajax I. – Kishegyi Árpád (Gyenge Árpád)
Ajax II. – Külkey László (Miklóssy György)
Orestes – Bende Zsolt (Tordy Géza)
Bacchus – Koltay Valéria (Örkényi Éva)
Parthamis - Gombos Éva (Böröndi Kati)
Leone – Erdész Zsuzsa (Szegedi Erika)
 

A teljes III. felvonás hangzott el a prózai dialógusokkal:

-  Mulató jelenet és Orestes dala (Bende Zsolt, énekkar)

"Mikor a szív lánggal éget… /TaigetoszraTaigetoszravesszen az ki irigy…”

- Prózai jelenet – dialógus  (Váradi Hédi, Örkényi Éva. Szegedi Erika, Feleki Kamill, Kállai Ferenc, Greguss Zoltán)

- A gálya érkezése és Paris dala (Réti József, km. Erdész Zsuzsa, Gombos Éva, Házy Erzsébet, Bende Zsolt, Kishegyi Árpád, Külkey László, Maleczky Oszkár, Melis György, Palcsó Sándor,  Palócz László, énekkar) 

- … Hát mindenekelőtt te balga népség, vedd tudomásul azt, ne legyen kétség… Mert Vénusz itt az úr, az ő uralma hív!…”

- Prózai jelenet – dialógus (Váradi Hédi, Örkényi Éva. Szegedi Erika, Feleki Kamill, Fülöp Zsigmond, Kállai Ferenc, Greguss Zoltán)

 „- Hogy viselkedhet így egy főpap?”  … „- De hol van a királynő?”

- Heléna érkezése, jelenet és a III. felvonás fináléja (Erdész Zsuzsa, Gombos Éva, Házy Erzsébet, Koltay Valéria, Bende Zsolt, Kishegyi Árpád, Külkey László, Maleczky Oszkár, Melis György, Palcsó Sándor, Palócz László, Réti József, énekkar)

„- Ki az ott? - A szép nő!.. - Mily szép!...- Szeme kéklő! …- Egy hangot hallottam! Úgy rémlik, hogy nem ismeretlen az! - Nagy Vénusz főpapja keres. Kyterébe kísér, Vénusz szentélyéig, hogy így lecsillapítsuk a sértett istennőt! - Kegyes isteni nőt!...- Ez sértés!.. Engedj hát! -  Én segítek majd.  - Segítsd meg őt a bajban! - De hogy segíted őt? - Az ég megsúgja majd. /- Én vagyok szerelmes párod, Páris, Vénusz pásztora! - Mit hallok?! - Jössz-e vélem, erre várok, jöjj, hajózzunk már tova! - Ezt a tisztesség szava… - De én, mint király, elrendelem! - Hiába, ez a végzetem! …/ - No, indulj el Kyterébe, el Kyterébe, el Kyterébe Vénusz szigetére!… - A néped könyörög! …- Menjünk el hát Kyterébe!.. .- El Kyterébe, el Kyterébe, el Kyterébe, el-el-el…/- Figyelj reám, Menelausz király! Már Helénára, többé ne várj!  Páris vagyok!.../-  El Kyterébe, el Kyterébe, el Kyterébe, el-el-el…”

 

4. Jacques Offenbach: A szökött szerelmesek (Monsieur et Madame Denis – 1862)

Operett egy felvonásban

Rádió Dalszínháza bemutatója: 1981. július 13., Kossuth adó 20.06 - 20.57

Szövegét Laurencin és Michel Delaporte írta. Fordította és rádióra alkalmazta: Huszár Klára.

Zenei rendező: Fejes Cecília

 Rendezte: Seregi László

Vezényel: Breitner Tamás, km. az MRT Szimfonikus zenekara

- Nyitány 

 

(Megjegyzem, A piaci dámák és A szép Heléna rádiófelvételének rendezője a napokban elhunyt Horváth Ádám.)

A „Túl az Óperencián” műsorának délelőtti adását ismét meghallgathatjuk ma hat és hét óra között a Dankó Rádióban és az internetes elérhetőségén ( www.dankoradio.hu)

3272   Búbánat 2019-06-20 12:00:32

Ma 200 éve született az "operett atyja",  a "Champs Élysées Mozartja" , Jacques Offenbach. (Köln, 1819. június 19 -  Párizs, 1880. október 5.)

A Dankó Rádió Túl az Óperencián műsorában mától vasárnapig Offenbach művei állnak a középpontban: a Magyar Rádió Offenbach-felvételeiből válogat a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya. 

A mai adásban hallottuk:

Jacques Offenbach: A 66-os szám – Nyitány – a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényli.

Jacques Offenbach: Eljegyzés lámpafénynél 

Az operettből két teljes rádiófelvétel készült: az első 1956. január 8-án került bemutatásra; a televízió e hangfelvétel felhasználásával, ugyanazokkal az énekesekkel, a következő évben elkészítette az első operettfilmjét is: Szabó Miklós, Neményi Lili, Sándor Judit, Szilvássy Margit szereplésével; Fischer Sándor vezényli a rádiózenekart.

Szövegét Leon Battu írta. Fordította és rádióra alkalmazta: Fischer Sándor

1978-ban készült el az egyfelvonásos operett új stúdiófelvétele: Breitner Tamás a karmester, Decsi Ágnes, Kalmár Magda, Takács Tamara, Rozsos István énekel, km. az MRT Szimfonikus Zenekara.

Most ez utóbbi rádiófelvételről szólaltak meg részletek:

- Denise, Fanchette, Catherine és Pierre négyese (Decsi Ágnes, Kalmár Magda, Takács Tamara, Rozsos István):

„- Szól az esti lágy harangszó, nyár idején, hallgat az éj. Szól az esti lágy harangszó itt van a nyugodalmas éj…”

- Bordal (Kalmár Magda, Decsi Ágnes, Takács Tamara, Rozsos István)

„- Este hogyha csendesek a házak, a kert, az udvar munka után, jó baráttal tűz közelében iddogálni jólesik ám. - Az ég is szereti a jó bort! Tele lenne másképp szőlőszemmel! –Hát, tölts a poharadba óbort! A bú, a gond nem kell nekem, nem! - Emelem poharam, - emelem poharam, - emelem poharam,- emelem poharam! Koccints hát, koccints hát, a jó bort Isten adta nékünk! Koccints hát, koccints hát, hogy lenne másképp szőlőszem, még az ég is a jó bort szereti, hogy lenne másképp szőlőszem, emelem poharam, emelem poharam, nem kell gond nekem, nem, nem, nem!....”

- „Veszekedő-kettős” (Kalmár MagdaTakács Tamara)

„…Itt a finom úri dáma, de csúnya a szája…/Azt se tudja, mit beszél, kikaparom a szemét, ami sok az sok, mégis sok…./ Volna egy tanácsom, hagyd őt, ezt ajánlom… Egy tanácsom, szépen mondj le róla… Bárhogyis reméled, nem dőlök be néked…/ Dühbejöttem, dühbejöttem….”

- Fanchette és Catherine kettőse (Kalmár MagdaTakács Tamara

„- Boldogult uram, ha méregbe jött, fogott egy botot és azzal ütött…./ - Én voltam, hát aki méregbe jött, fogtam egy seprűt és ütöttem őt, püföltem, azt hitték elmenekült….nem használt könyörgés, rimánkodás, éjjel és nappal is zengett a ház….”

- Finálé (Kalmár Magda, Decsi Ágnes, Takács Tamara, Rozsos István)

 

Jacques Offenbach: Orfeusz az alvilágban

A Rádió Dalszínháza teljes stúdiófelvétele bemutatójának ideje: 1963. július 20., Kossuth Rádió 20.45 – 23.15.

Szövegét írta: Halévy és Cremieux. Fordította: Romhányi József

Km.: az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara (Karigazgató: Vajda Cecília).  Vezényel: Blum Tamás.

Pásztordal (Réti József)

„Én Ariszteusz vagyok! A kincsem néhány bárány és egy-két bödön méz, mely ragyog szépen sárgán. Nem gyötri lelkem kín, a szívem sose fáj. Hiszen más gondom nincs, csak ez a kicsi nyáj. /Zöld mezőben, tarkaréten járom utam én, kék gyönyörű tiszta égből árad rám a fény, száll zümmögve ágról-ágra mézet gyűjt a méh. Nincs édesebb élet, mint a jámbor pásztor lét, mint a jó, jámbor pásztor lét. Imádom sorsomat százszor, sohasem kérek mást, így élem éltem, mint egy boldog álmodást.”

- A közvélemény és Orfeusz kettőse, I. felv. (Barlay Zsuzsa, Bartha Alfonz)

 „- Jöjj! jöjj! jöjj! Jöjj! jöjj! jöjj!  Hív a becsület,  jóhírem fontosabb mindennél …/ - Jöjj! Bármi kedves is nékem a hitvesi tisztesség…” 

Jacques Offenbach: Orfeusz az alvilágban  - Styx Jankó dala, II. felv. (Kishegyi Árpád, km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Kerekes János)

„Voltam király Beóciában, hatalmas, édes, nagy király! Elhunytam, jaj, de pórul jártam, nincs most pénzem, egy vas sem már. Ez bizony fáj, de mégsem bánom, a földi kincset üsse kő! Az fáj, hogy szép, selymes párnán nem nálam háltál, drága nőm! Ó, bárcsak éltél volna nálam, mikor király voltam Beóciában! /Volnék király Beóciában, királyi trónszék várna rád! Itt bolyong már boldogult árnyam, ez aztán szép kis boldogság! Mit adhat már egy koldus lélek, kiteszi bús lelkét eléd! De édes lelkem, azért félek, hogy ezzel tán nem sokra mégy! Élhetnél ám gazdagon nálam, volnék király Beóciában!”

Jacques Offenbach: Orfeusz az alvilágban (részletek, 1989. január 23., Petőfi Rádió; 1991, Radioton)  - Kertesi Ingrid lemezéről: „Operában és operettben”  Km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Pál Tamás

-  Euridike kupléja (Kertesi Ingrid)

„ Egy asszony, hogy ha csókot kap most… s ha vágya bármi teljesül most, már hajnalban kel. Édes illatfelhő lebben, a szívemre száll…. szívem téged vár, szívem téged vár. Kit vár, kit vár…/ A férjem mit sem sejthet még, nem sejti még, a nyáj a pásztort várja rég, őt várom rég. Őt várom rég. A férjem mit sem sejthet még, a férjem semmit sem sejt még…”

- Euridiké és Jupiter kettőse, II. felv.: „Légyjelenet” (Kertesi Ingrid, Miller Lajos) 

„- De különös, kellemes szellőcske lengedez, lebbenve száll… -Csak legyeskedj legyecske egyszer  belejössz már!...  Ügyes légy! Zümmögve szállj…- Nézd, egy formás szárnyú szép légy! Egyet nem láttam még..../- Jöjj, kis legyecske, maradj nálam, bús árvaságom fékezd hát…. légy jó pajtásom, kedves társam…/- Nyakon csíplek, hogy el ne szállj!... Elkaplak, elkaplak te szemtelen kis féreg!...- Kedveske, majd a végén én csaplak le téged!.../- Jól van hát, így hálóm lesz ma hálód végre… zzzzzzzz… zzzzzzzz…”

A délelőtti műsor végén Manuel Rosenthal Offenbach  művei nyomán komponált Párizsi vidámságok című balettszvitjénak (1938) dallamai csendültek fel a Bostoni Szimfonikus Zenekar előadásában, vezényel: Seiji Ozawa.

Az adás ismétlését meghallgathatjuk ma délután hat és hét óra között a Dankó Rádióban és az internetes elérhetőségén is.

3271   Búbánat 2019-06-19 10:53:28

A Dankó Rádió szerkesztő-műsorvezetője, Nagy Ibolya, a Túl az Óperencián műsorában a hét első három napján telefonon kereste meg a június 20. és 23. között Veszprémben megrendezésre kerülő II. Rátonyi Róbert Operettfesztivál művészeti vezetőit, akiket a programról (Állami Áruház; Csókos asszony; Mágnás Miska; Operettgála) és Rátonyi Róbert veszprémi kötődéséről is kérdezett.

Szirmai Albert – Bakonyi Károly – Gábor Andor: Mágnás Miska

Keleti Márton rendező filmoperettje 1948-ban készült, amit 1949-ben mutattak be a mozik.

A film ének-zenei anyagából most két részlet hangzott el:

- Marcsa, Pixi, Mixi hármasa: „Csiribiri-csiribiri…” (Mészáros Ági, Latabár Kálmán, ifj. Latabár Árpád)  

- Rolla és Baracs szerelmi kettőse: „ Azt hittem egy percig, hogy szíve az enyém…/A nő szívét ki ismeri, ezer csodával van teli…/Isten veled, búcsúzni fáj, tündéri álomkép…” (Németh Marika, Sárdy János)

A Rádió Dalszínháza felvételéről következtek részletek

km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András – a felvétel bemutatója: 1969. április 5. , Kossuth adó 19.52 – 22.00

- Marcsa, Pixi, Mixi hármasa: „Hallod lelkem, rózsás kertem, miért vagy oly kacér?…./Adj egy csókot, tillárom, hej, nem lesz abból se bú, se baj.…” (Zentay Anna, Kishegyi Árpád, Külkey László)

- Marcsa és Miska kettőse, III. felv.: Cifra szűre nincsen lónak, kocsis nem való grófnak… Csiribiri-csiribiri kék dolmány, a gróf kendre fittyet hány… /-Felmászott a nyúl a fára, eccer ment el bálba….” (Zentay Anna, Palcsó Sándor)

- Marcsa és Miska kettőse, III. felv.: „Hoppsza, Sári, hoppsza, hó! Minden nap egy forduló! Ráadásnak három csók…”  (Zentay Anna, Palcsó Sándor)

- Marcsa és Miska kettőse, II. felv.: „Így mulatok, úgy mulatok… /Cintányéros cudarvilág, iszok egy kortyocskát…” (Zentay Anna, Palcsó Sándor)  - koncert

 

Lehár Ferenc – Jenbach Béla, H. Reichert - Kulinyi Ernő: A cárevics

- Iván és Mása vidám kettőse, II. felv.: „Elmennék én hozzád, babám. ha este várnál rám! Nem bánod meg hidd el, cicám, ma éppen szomjas szám! Amikor a két szemedet látom, csókjaidra egyre jobban vágyom! Nem bánod meg hidd el, cicám, csak egyszer várj még rám!” (Bódy Barbara, Szabó Dávid, km. a Budapesti Operettszínház Zenekara, vezényel: Makláry László) – élő, koncertfelvételről  

- Szonja dala, I. felv.: „Jön majd egy férfi, ki rám nevet…” (Kalocsai Zsuzsa, km. a Fővárosi Operettszínház Zenekara, vezényel: Váradi Katalin) - „Operett Primadonna” – Kalocsai Zsuzsa lemezéről, 1988.

- Tangó - duett: Mi kell még.../ nem szerettem így még soha mást…”  (Tokody Ilona, Kovács József, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Pál Tamás) - Kovács József operettlemeze - részletek, Qualiton,1985.

- Iván és Mása vidám kettőse, III. felv.:Nézd a szemem… Jaj, de jó, hogy itt vársz… (Zentay Anna, Kishegyi Árpád, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) – a Rádió Dalszínháza felvételéről – keresztmetszet, 1969.

 

A délelőtti adást ma 18 és 19 óra között ismét meghallgathatjuk a Dankó Rádióban és az internetes elérhetőségén.

3270   smaragd • előzmény3265 2019-06-19 05:40:30

 

A 3252 szám alatti bejegyzésben előre jelzett írás:

 

Hanghordozóváltás: Kemény Egon két rádiós daljátéka CD-albumokban

 

A hangrögzítés, felvétel-készítés kezdetei óta felgyűlt dokumentumokat hangarchívumok őrzik. Az őrzésnél hasznosabb az ismételt használatba vételük, alkalmankénti felidézésük, újrajátszásokkal való életben tartásuk. Természetesen módjával, hiszen folyamatosan gyűlnek az anyagok.

A Magyar Rádió hangarchívumának kincsei elvileg mindmáig felhasználható a műsorkészítésnél, azonban – ismerve az aktuális műsorstruktúrákat – elenyésző a felhasználás mértéke. Éppen ezért nagy öröm, ha digitalizált felvételek kerülnek forgalomba.

A régi hangversenyek hangképeinek felidézése annyiból is érdekes, hogy az előadóművészet-történet közelmúltjáról ad mindennél megbízhatóbb (hang)képet, ám fokozott mértékű a jelentősége annak, ha időközben szinte kihalásra ítélt műfajok kerülnek átmentésre.

Ilyesmire került sor a közelmúltban, amikor Kemény Egon lánya, Kemény Anna Mária arra az elhatározásra jutott, hogy a zeneszerző halálának 50. évfordulójáról két daljáték CD-albumban való megjelentetésével emlékezik meg.

Több évtizeddel ezelőtt, az Ifjúsági Főosztály szerkesztőjeként gyermekkari művek szerzőjeként találkoztam először a nevével. Összeállításokban szívesen idéztem fel a Játszótéren című dalciklust, a Csillebérci fák alatt, vagy a Sétarepülés című, kamarazenekar-kíséretes szvitet. Többi művének csak címével találkoztam a kartontárban – de tudtam arról, hogy rádiós daljátékok szerzője is.

Érdemes elgondolkozni csodálatosan gazdag nyelvünk szóhasználatán, pontosabban, szavaknak azon a sajátosságán, hogy időről-időre másik, módosult jelentésük kerül előtérbe. Ilyen a „könnyűzene” kifejezés, amely Kemény Egon esetében korántsem csupán slágereket jelent (bár azokat is komponált, és népszerű tánc-számokat), hanem elsősorban az alkalmazott zeneszerzés lehetőségeinek gazdag tárházát. Kemény Egon, aki a családi emlékezet szerint ötéves korától zeneszerzőnek készült, szívesen vett részt mindenfajta zenei háttértevékenységben, beleértve más szerzők műveinek hangszerelését, átiratok készítését, vagy gyakorló muzsikusként korrepetíciót, vezénylést. Saját kompozícióinál az operett és a filmzene jelentett ígéretes pályakezdést, és főként a rádió, ahol gyakran kérték fel rádiójátékok zenéjének megírására. Nevéhez fűződik az első rádiós daljáték (Schönbrunni orgonák, 1937) és az első rádiós nagyoperett (Májusfa, 1949) – ez utóbbival kezdődött a Rádiószínház, majd a Rádió Dalszínháza rendkívül népszerű sorozata. De miként későbbi korszakos jelentőségű kezdeményezés, a TV-operáké, ez is kiszorult a műsoridőből.

Kemény Anna Máriának köszönhetően élvezhető minőségűre feljavított, digitalizált előadások jelentek meg. A Hatvani diákjai című daljátékot, amiért második Erkel-díját kapta, először 1955. január 23-án sugározta a Kossuth adó, a Komáromi farsang első adása 1957. március 9-én volt. Mindkét történet magyar tematikájú, az előbbi szövegét Ignácz Rózsa és Soós László, verseit Ambrózy Ágoston írta, az utóbbinak az írói zenei ismeretterjesztő könyvek szerzőiként ismertek (Erdődy János, Gál György Sándor).

A daljátékokat hallgatva, utólag megérthető, hogyan lehetett egykor TV (és más audiovizuális média) nélkül „élni”. A rádió a színvonalas műsorokkal házhoz szállította a kultúrát, élvezetes formában (általános műveltséget szerezhetett szinte észrevétlen, akinek volt módja rendszeresen hallgatni a műsorokat). A daljátékok felvétele több szempontból is tanulságos. Kiderül, hogy igényes munkával az egykor rendelkezésre álló technikai lehetőségek is biztosították az élményszerű előadás lehetőségét. Atmoszféra-teremtőek a jelenetek, mondhatni, láttatóak. És érthető a történet, „ülnek” a poénok. Az előadók számára korántsem tűnt „hakni”-nak a könnyű műfajba való kalandozás – Bessenyei Ferenc énekes szerepben Hatvani professzorként mutatkozott be a Rádióban, s e daljátékban volt először prózai szerepe is Simándy Józsefnek (Hatvani famulusa, Kerekes Máté). Partnereik között hallhatjuk többek között Petress Zsuzsát és Mezei Máriát. A Komáromi farsangban – élve a stúdió-adta lehetőséggel – több szerep esetében megosztották a prózai és zenei feladatokat, Csokonai Vitéz Mihály beszédhangját Zenthe Ferenc, énekhangját Ilosfalvy Róbert adta, Lillát Házy Erzsébet és Korompai Vali „alakította”, Lavotta Jánost pedig Gönczöl János és Molnár Miklós. Csodálatosan énekel Lehoczky Éva (olasz primadonnaként is kiváló), és elragadóan komédiázik Bájligeti Kázmérként Fekete Pál.

Nosztalgiázás az idősebbeknek, akik annakidején „élőben” találkozhattak ilyen rádióműsorokkal, és időutazás a fiataloknak. Zenészeknek külön tanulságos megfigyelni a műgondot, az igényes interpretációt – és nem utolsó sorban észrevenni azt a mesterségbeli tudást, ami a szerzők részéről biztosította a nívós kikapcsolódást. Hogy a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara Lehel György vezényletével milyen kedvvel vett részt ebben a munkában (felvétel-készítő és koncertező munkája mellett), az szintén „átjön” a felvételen.

A „könnyűzene” így nyer sajátos értelmezést ezekben a régi-új felvételekben.

 

Fittler Katalin       

3269   Búbánat 2019-06-18 13:33:41

A Dankó Rádió mai operettműsorából:

  • Zerkovitz Béla – Szilágyi László: Csókos asszony

Az operett részleteinek előadói: Pápai Erika, Igó Éva, Földi Teri, Bede-Fazekas Annamária, Méhes László, Darvas Iván, Kern András és a Vígszínház együttese (1987., Radioton, LP)

  • Az MTVA – Dankó Rádió közös produkciója volt: a Magyar Rádió 6-os stúdiójában 2014  decemberében harminckét népszerű operettrészletet vettek fel Huszka műveiből.  Az új stúdiófelvételt tematikusan,  részletekben mutatta be a Dankó Rádió: először  Huszka Jenő születésének 140. és halála 55. évfordulóján, 2015 áprilisában  hangoztak el a Túl az Óperencián adásában, és azóta folyamatosan a műsorán tartja a rádió ezeket  a Huszka-dalokat és kettősöket.

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát és Énekkarát (karigazgató: Pad Zoltán) Kovács János vezényli.

Most a Mária főhadnagy részletei csendültek fel a rádióban:

- Nyári Zoltán; „Nagy árat kér a sors a boldogságért”

- Benedekffy Katalin és Peller Károly; „Nem nehéz a lánynak”

- Szendy Szilvi és Kerényi Miklós Máté; „Én teveled”

- Kalocsai Zsuzsa és Nyári Zoltán; „Némán várni egy boldog percet”

- Geszthy Veronika és Boncsér Gergely; „Szabad-e remélnem, hogy egyszer megsajnál”

- Kékkovács Mara, Kerényi Miklós Máté és Peller Károly; Ladilom”

 

  • Lehár Ferenc: A bécsi asszonyok  - Nyitány (az MRT Szimfonikus Zenekarát Vincze Ottó vezényli)

Ezt  a délelőtti műsort ma délután hat és hét óra között újra meghallgathatjuk a Dankó Rádióban és az internetes oldaláról.

 

3268   Búbánat 2019-06-17 16:03:17

A Városmajori Szabadtéri Színpadon holnap este kerül színre Kerekes János operettje: az Állami Áruház. Az ötvenes évek elejének nevezetes zenés színházi darabját a Fővárosi Operettszínház mutatta be 1952-ben, majd pár évvel később sikeres mozifilmet is forgattak belőle – ezúttal a Kecskeméti Katona József Színház előadásában láthatjuk majd az operettet, ami idei produkciójuk. 

Ennek apropóján ma délelőtt a Dankó Rádió Túl az Óperencián műsorában részletek csendültek fel az operett korabeli rádiófelvételéről:

  • Kerekes János - Darvas Szilárd - Szenes Iván: Állami Áruház

Petress Zsuzsa, Zentay Anna, Feleki Kamill, Melis György, Mindszenti Ödön, Kazal László énekét hallhattuk, km. a Tóth-kórus, az Állami Színházak Szimfonikus Zenekara, a Magyar Rádió Tánczenekara, vezényel a szerző: Kerekes János  (keresztmetszet, 1953. március 24., Kossuth Rádió) 

  •  Huszka Jenő – Szilágyi László: Erzsébet

A daljáték részletaiben Galambos Erzsi, Kalmár Magda, Németh Sándor énekhangján csendültek fel dalok, a MÁV Szimfonikus Zenekarát Behár György vezényli (Hungaroton;  1979. február 24., Petőfi rádió 21.20- 22.00) 

- Ebben a daljátékban szerepel Huszkának Petőfi Sándor Szabadság, szerelem című verse megzenésítése – ezt a dalt most Balczó Péter énekfelvételéről hallhattuk, km. a  Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Kovács János (Dankó Rádió-MTVA 32 Huszka-operettrészlet stúdiófelvétele, 2014)

 

A mai adás ismétlése 18 és 19 óra között hangzik el a Dankó Rádióban.

3267   Búbánat 2019-06-14 10:33:44

A Dankó Rádió nemrég véget ért operettműsorának zenei tartalmából:

  • Lehár Ferenc: A kék mazúr

Az operett részleteinek rádiófelvételéről most a Keringő hangzott el (az MRT Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényli) - 1965. augusztus 20., Kossuth Rádió 14.05 – 15.15

  • Gyulai Gaál János – Aszlányi Károly - Romhányi József: Hét pofon

A zenés játék rádiófelvételéről egy Duettet énekelt Felföldi Anikó és Harsányi Frigyes (km. az MRT Szimfonikus Zenekara. Vezényel a szerző) -1970. december 25 – 31.  Kossuth Rádió, I - VII. rész 

  • Kálmán Imre - magyar szöveg Gábor Andor:  A csárdáskirálynő

 „Nem él jobban Kínában sem a kínai császár….  /Hajmási Péter, Hajmási Pál! A barométer esőre áll…”  (Teremi Trixi, Kiss Zoltán)

  • Ábrahám Pál – Földes Andor - Harmath Imre: Viktória

A részletekben hallottuk: Teremi Trixi és Bozsó József közös énekfelvételei mellett az Operettszínház előadásán készült felvételről Frankó Tündét, Kékkovács Marát, Csonka Andrást, Dolhai Attilát, Huszti Pétert, Peller Károlyt. A Budapesti Operettszínház Énekkarát és Zenekarát Makláry László vezényli.

  • Operettegyveleget énekelt Harsányi Frigyes
  • Franz von Suppé: Boccaccio  - az operett Nyitányának dallamaival fejeződött be a mai zenés műsor (az MRT Szimfonikus Zenekarát Erdélyi Miklós vezényli) – a teljes stúdiófelvételt a Rádió Dalszínháza mutatta be 1961. június 24-én a Kossuth Rádióban ( 20.30 – 23.35)

A „Túl az Óperencián” operettműsora mindennap délelőtt kilenckor és az ismétlésben délután hat órakor hallható a Dankó Rádió hullámhosszán, ami az interneten is elérhető.

3266   Búbánat 2019-06-13 10:39:39

Az imént ért végett a napi rendszerességű operettműsor a Dankó Rádióban.

A „Túl az Óperencián” adásában ezek a zenék is elhangzottak:

Lehár Ferenc: Vadrózsák – keringő (km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Rácz Márton) - koncertfelvételről

Kálmán Imre: Marica grófnő

Magyar szöveg: Harsányi Zsolt

 - Marica és Tasziló kettőse: Szent Habakukk, mi van velem? én a helyem már nem  lelem! …./Egy az élet, egyszer élsz csak, kincsem, gondold meg ezt…” (Bordás Barbara, Boncsár Gergely)

- A II. felvonás fináléja (Bordás Barbara, Dancs Annamaria, Boncsár Gergely, km. a Budapesti Operettszínház Énekkara és Zenekara, vezényel: Makláry László) – a felvétel a Budapesti Operettszínház előadásán készült, 2012. október 21-én.

 

Lehár Ferenc: A Víg özvegy

Magyar szöveg: Mérey Adolf

Daniló belépője Harsányi Frigyes előadásában (a bejátszott részlet felvétele Japánban készült, a Fővárosi Operettszínház társulatának vendégjátékán, vezényel: Makláry László) -  „A szerelmetes szép hazám, hogy mennyi gondot ád, az ám… kezdetű dalszöveg elején az első szavakat japánul énekli Harsányi Frigyes)

ifj. Johann Strauss: Császárkeringő (km. a Győri Filharmonikus Zenekar, vezényel: Medveczky Ádám) koncertfelvételről

A szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya, ezen a héten Teremi Trixivel és Harsányi Frigyessel beszélget frádióműsorában.

 

Ezt az adást ismét meghallgathatjuk ma délután, 18 és 19 óra között a Dankó Rádióban.

3265   smaragd • előzmény3264 2019-06-09 17:32:58

 

PIROS PÜNKÖSD NAPJÁN 

https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo/

A mai műsor gerincét képező időben – hasonlóan a tegnap előtti „Hatvani diákjai” szerkesztéséhez (amely a Nyitány részletével indult és a Jelenetben Bessenyei Ferencet is hallottuk), a héten Nagy Ibolya műsorában Kovács Géza igazgatóval https://www.mediaklikk.hu/danko-radio/cikk/2019/06/03/tul-az-operencian-kovacs-gezaval-23-het/ beszélget ­– a Kemény Egon életműsorozat első két dupla CD-albumából hangzottak el felvételek.

Mint ismeretes, a két daljáték megjelenése újdonság abban a tekintetben, hogy most már két Kemény Egon-CD is kapható, a rádiófelvételek kikerültek az MTVA Zenei Archívumából és egyúttal digitalizálva, hangrestaurálással vissza is kerültek, így a mai első műrészlet is a CD-kiadás révén hallható ismét.

A „Komáromi farsang” zenéjét ezúttal egyfolytában sugározza a rádió, így a dalok és előadásuk szépsége, a humoros szerenád mint egy zenezuhatag hull a hallgatóra, kedvet csinál a CD-k megvásárlásához  – https://kemenyegon.hu/  –, amihez manapság már nem csak lejátszó szükséges, hanem az is, hogy ismét helyet csináljunk a szívünkben Kemény Egon műveinek és időt szakítsunk daljátékai meghallgatásához. Ez utóbbi gondolat illik a hét folyamán elhangzott témákhoz.

Dankó Rádió – mai ismétlés: 18.25 órától  

Kemény Egon - Gál György Sándor - Erdődy János: „Komáromi farsang”

Magyar Rádió 1957. Rádiódaljáték 2 részben.

Főszereplők: 

Csokonai Vitéz Mihály – Ilosfalvy Róbert és Zenthe Ferenc

Lilla – Házy Erzsébet és Korompai Vali.

Szereplők:

Deák Sándor, Gönczöl János, Molnár Miklós, Berky LiliBilicsi Tivadar, Szabó Ernő, Hlatky László, Fekete Pál, Lehoczky Éva, Kishegyi Árpád, Völcsey Rózsi, Gózon GyulaRózsahegyi Kálmán és mások.

Zenei rendező: Ruitner Sándor.

Rendező: László Endre.

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte. Közreműködött a Földényi-kórus.

 

KEMÉNY EGON – Erdődy János: Komáromi farsang

Csokonai dala "Sötét lepel borul  reánk …"                                                        
Ilosfalvy Róbert, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara

Kraxelstumpf óbester szerenádja "Egy-kettő, egy-kettő ..."                            
Bilicsi Tivadar, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara

Lilla románca  "Könnyű lepke, kis madár ..."                                       

Házy Erzsébet, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara

A nápolyi király dala "Ferdinándusz büszke nevem ..."                          
Fekete Pál, Kishegyi Árpád, Földényi-kórus, Magyar Rádió Szimfonikus  Zenekara

Lilla és Csokonai kettőse "Az első reggel …"                                                                
Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara

 

KEMÉNY EGON: Komáromi farsang    

A daljáték rövid tartalma:

Komáromban, 1798 farsangi bálján Csokonai Vitéz Mihály pártfogója, Fábián Juliánna írónő házában találkozhat szerelmével, Lillával. Csokonai tanítani szeretne, híres költő, de pénztelen, emiatt szóváltásba kerül Lilla apjával, Vajda Péterrel, a gazdag kereskedővel. Ekkor toppan be a bálterembe Lavotta János zeneszerző, hegedűvirtuóz – Csokonai barátja – , színtársulata körében. Lavotta magyar dalát Csokonai elénekli, és zenéjére Lillával táncol, ezt látva Vajda Péter haragra gerjed. A költő találkát kér Lillától. Kettesben maradva Kajdács Kelemen fogadójában tervezgetik életüket. Lavotta színészeivel éppen itt szállt meg. Hiányzó társulati tagjai szerepeire Lillát és Csokonait kéri fel. Lilla kedvéért stafírungjáért apja komáromi házához utaznak vissza, ahol Kraxelstumpf óbester éjjeli zenét ad. Lavotta Csokonai szerenádját és a szöktetést készíti elő: jelmezbe öltözött víg komédiásai fondorlatosan leitatják az éjjeli baktert, és a létraállításon szorgoskodnak. Végül lovas szekéren együtt térnek vissza a fogadóba. A két szerelmes első reggelére ébred. Miközben a társulattal generálpróbára készülnek, Lilla dadája gyors esküvőjüket szervezi. Lavotta a paphoz lovagol. Váratlanul Vajda Péter jelenik meg és tanúi előtt, mindenki hallatára végrendelkezik. Ekkor az országúton a csurgói diákok dala hangzik fel –  új professzoruknak, Csokonai Vitéz Mihálynak hozzák elnyert kollégiumi katedrája hírét.

KEMÉNY EGON: Hatvani diákjai                     

A daljáték rövid tartalma:

Hatvani István külföldi egyetemeken elismert tudós. A Debreceni Református Kollégium professzora, ingyen gyógyítja betegeit. A haladást szolgáló kísérleteit sokan varázslatnak, boszorkányságnak tartják.  Diákjai, Kerekes Máté, Pálóczi Horváth Ádám, és a többiek, édesatyjukként szeretve tisztelik, kántussal dicsőítik. 1780-ban a császári biztos Hatvani régi ellenségével, a Kollégium matézis professzorával, összeesküvést tervel ki ellene. Szövetségeseikkel – Bule Lajos a kapatos, volt pedellus, Füzéressy Kristóf, az arisztokrata származására büszke, de bukásra álló kollégiumi diák és előkelő dáma rokona, Elmira  – külhoni ajánlat elfogadására próbálják rábírni az „ördöngös” Hatvanit, hogy megszabadítsák tőle Debrecent. Kerekes Máté szegény szolgadiák beleszeret Fodorító Amálkába, akinek apja hallani sem akar róla, mert diplomás férjet szán neki. A gazdag csizmadia céhmester leánya hozományát ősi címerük némi aranyozásához Kristóf szeretné elnyerni, Fodorító Márton vagyonára Elmira is szemet vet. A magyar tudós, Hatvani, hűséges marad nemzetéhez és kedves diákjaihoz, a fiatalok boldogsága lesz legszebb tiszteletdíja.

 

"Túl az Óperencián" - NAGY IBOLYA műsora - Dankó Rádió

3264   smaragd • előzmény3263 2019-06-08 06:06:24

A tegnap sugárzott daljáték-részletekhez a zenei együtteseket is megemlítve:

Kemény Egon - Ignácz Rózsa - Soós László - Ambrózy Ágoston: „Hatvani diákjai”  

Magyar Rádió, 1955 rádiódaljáték 2 részben.

 

Hatvani professzor – Bessenyei Ferenc, Kerekes Máté – Simándy József, női főszerepben: Petress Zsuzsa, további szereplők: Mezey MáriaTompa SándorSinkovits ImreZenthe FerencBende ZsoltHorváth TivadarKovács KárolyKőváry GyulaHadics LászlóGózon GyulaCsákányi LászlóDénes György és mások.

Zenei rendező: Ruitner Sándor.

Rendező: Molnár Mihály és Szécsi Ferenc.

A Magyar Rádió 64 tagú Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte, közreműködött a Földényi-kórus 40 tagú férfikara.

3263   smaragd • előzmény3256 2019-06-07 17:30:59

 

3262   smaragd • előzmény3256 2019-06-07 17:30:55

 

Dankó Rádió - ismétlés: 18.00 órakor  

https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo/

Kovács Géza, a Magyar Rádió Zenei Együtteseinek igazgatója a mai műsorban a rádióoperettekről is beszélt, Kemény Egon zeneszerzőt kiemelve, munkásságát néhány szóban méltatva.

Ezt követően Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető a „Hatvani diákjai”- ból válogatott, azt a részletet is hallhattuk, amelyet Melis György énekelt (Hatvani professzor szerepében, a daljáték eredeti felvételének nem része, hanem később külön vele is felvették…)

 

Jelenet  –  Amálka és Máté - Petress Zuzsa és Simándy József

Szerenád „Édes lányka, szép Amálka…” – Amálka és Máté - Petress Zuzsa és Simándy József

Elmira sanzonja Hatvaniról és a debreceni úri dámákról „Elpirult, miért pirult…” – Elmira -Mezei Mária

Bule Lajos dala „ Aki felönt a garatra…” – Bule Lajos, volt pedellus - Gózon Gyula

Amálka és Hatvani kettőse ”Megkérdeztem a madártól…” – Amálka és Hatvani professzor -Petress Zsuzsa és Melis György

 

Jó érzés volt Kovács Géza szavait, gondolatait hallgatni, aki a hétfői műsorban elmondta, hogy mennyire meglepte az a meleg, családias légkör, amely belépésekor a Rádiózenekarban fogadta.

Úgy vélem, szerencsés pályamódosítást hozott sorsa: műveltsége, széles látóköre, nemzetközi tapasztalata és rátermettsége révén büszkék lehetnek rá az együttesek és nagymértékben hozzájárul ahhoz is, hogy a közönség magas színvonalú koncertélményekben részesül. Külföldi zenei szervezetekben betöltött vezető szerepével méltón képviseli hazánkat!

 

"Túl az Óperencián" - NAGY IBOLYA műsora - Dankó Rádió

3261   Búbánat 2019-06-04 10:24:06

Egy ritkán hallható rádiófelvételről szólalt meg három részlet a Dankó Rádió mai operettműsorában:

Polgár Tibor – Carlo Goldoni komédiája nyomán írta Révay József: A furfangos özvegy

A Rádiófelvétel bemutatója - részletek: 1950. január 15., Petőfi Rádió, 19.30 – 21.00

Km. a Földényi-kórus és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara.

Vezényel: Bródy Tamás

- Nyitány

- Dal: „Jaj, de szép a szerelem” (Rafael Márta)

- Dal: - Szerenád (Szabó Miklós, km. a Földényi-kórus)


Újra meghallgathatjuk a délutáni ismétléskor hat és hét óra között, a Túl az Óperencián műsorában, mely adás-sorozatnak ezen a héten a Magyar Rádió Zenei Együtteseinek igazgatója,  Kovács Géza a vendég, akivel a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélget.

3260   Búbánat 2019-06-03 10:42:51

Ma 120 éve hunyt el ifjabb Johann Strauss  (Bécs, 1825. október 25.  Bécs, 1899. június 3.)  Ebből az alkalomból a Dankó Rádióban a bécsi „keringőkirály” műveinek zenéi szólaltak meg a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya válogatásában.  

  • ifj. Johann Strauss: A denevér – Nyitány (az  MRT Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényli)

 

  • ifj. Johann Strauss: Éljen a magyar!  - Polka  (A Magyar Állami Hangversenyzenekart Ferencsik János vezényli)

 

  • Ifj. Johann Strauss: A cigánybáró

A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1961. április 2., Kossuth Rádió, 18.50 – 21.30

Operett három felvonásban – két részben (126 perc)

Szövegét Jókai Mór nyomán Ignatz Schnitzer írta, a dalszövegeket Fischer Sándor fordította.

Vezényel: Ferencsik János

Km.: az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (Karigazgató: Vajda Cecília)


Zenei rendező: Ruitner Sándor

Rendező: Solymosi Ottó

Barinkay belépője, I. felv.: „Mint sok szegény, de víg legény, a nagyvilágot jártam én…/Mert a szív és az ész együtt mindenre kész. Mindig előre nézz! Mindig előre nézz! Légy merész s célhoz érsz!…” (Ilosfalvy Róbert, km. énekkar)

 - Cigánykórus és jelenet az I. felvonásból: „- Vigyázni jó, félni jó, hol cigány él!”; „A sors mily változó…”; „A hű cigányszívre te számíthatsz…” „- …a  cigányvajda megérkezett!....-  A  vajdátok leszek! …  A vajdaságot elfogadom! …” (Házy Erzsébet, Komlóssy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert, énekkar)

Zsupán belépője, I. felv.: „- Itt vagyok! Miért hivatott? - Aláírását kérik most! - Én írni!? De drága uram! Sejtelmem sincs, hogyan! Hja, az irka-firka nékem Sose volt a mesterségem. Már apró gyermekkorban, csak sertések közt voltam. A költészet nem pálya- Ezer villám és sertésvész. Különb a disznó hája, hiszen ehhez nem kell ész. Ha-ha… Mert az ideálom, semmi más, mint jó evés és jó ivás!...” (Melis György, km. Lendvai Andor)

- Szaffi és Barinkay szerelmi kettőse, II. felv.  „- Ki esketett? Felelj! - Te mondd: - A pap egy kis pacsirta volt. - A gyertya fénye volt a hold,- S az égbolt oly szép volt, oly áhítat honolt! - Sok csillag, ó, rajta csillogó kis hímes aranyfolt.- Dalolt lágyan, édesen a fán a fülemüle! A vágyról, a vágyról beszélt az éneke. - Dalolt lágyan, édesen a fán a fülemüle! A vágyról, a vágyról beszélt az éneke. /- Ki volt tanúnk? Felelj…” (Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert, énekkar)

Jelenet és kincskeringő,  II. felv.: „Valamikor…, ez az a pont.”; „Jaj, mily csodás, itt a kincs, a kincs…”; Nézd, arra lent, mi cseng, mi peng…” ˙(Házy Erzsébet, Komlóssy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert)

  •  ifj. Johann Strauss: Császárkeringő (a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarát Ferencsik János vezényli)

 

Mától, ezen a héten Kovács Géza művészeti menedzser, a Magyar Rádió Zenei Együtteseinek ügyvezető-igazgatója a vendég a rádió stúdiójában, akivel Nagy Ibolya beszélget.  

A Rádió Zenei Együtteseinek élén 2017.március 15. óta áll Kovács Géza, aki előtte 22 évig a Magyar Állami Hangversenyzenekar, majd jogutódja, a Nemzeti Filharmonikus Zenekar és a Nemzeti Énekkar igazgatója, főigazgatója volt. 

A délelőtti adást ma 18 órától ismét meghallgathatjuk a Dankó Rádióban és az internetes oldalán. Túl az Óperencián”

3259   Búbánat 2019-05-31 11:28:42

A Dankó Rádió Túl az Óperencián című műsorában ebből az operettből hallhattunk részleteket a ma délelőtti adásban:

Kálmán Imre – magyar szöveg: Harsányi Zsolt – Innocent-Vincze Ernő: A cigányprímás

  • Rácz Pali dala - Stradivári-dal (Gárday Gábor)

„Mi a jobb és mi a szebb: hegedű vagy asszony…/Szól  a nóta, csend a vége, ám a nőnél fuccs a béke…/ Az ócska Stradivari egy árva szót se szól, de hogyha játszom rajta, oly bájosan dalol.…” 

Az operett keresztmetszetének rádiófelvétele először 1964. szeptember 7-én, a Petőfi Rádióban hangzott el (20.00 és 21.00 óra között). Km. az  Andor Ilona Gyermekkara, az MRT Énekkarának Nőikara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Vincze Ottó

Erről a felvételről két részlet hangzott el:

  • Sári dala (Koltay Valéria, km.  a Gyermekkar és Nőikar)

"Nádfedelű kicsi falu rózsája idejön egy vadidegen országba”

  • Vidám négyes (Kishegyi Árpád, Melis György, Koltay Valéria, Németh Marika)

Köszönöm! Köszönöm! Ez a perc nagy öröm!…/- Voltam egyszer én is büszke bálkirály, jártam én is száz leány után…/ - Egy király, egy cigány…./ - Áll a bál….  jöjjön a bor, jöjjön a francia pezsgő!.../ - Én vagyok a bálkirály…  áll a bál, Rácz a király…” 

Részletek a Qualiton hanglemezfelvételéről (1965., km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Breitner Tamás):

  • Juliska és Laci kettőse (Petress Zsuzsa, Kelen Tibor)

„Szállszálltovaszáll a nyár, hervad a csók, mint a rózsák 

  • Sári dala: Mese a királylányról (Zentay Annakm. a Fővárosi Operettszínház Énekkarának Női kara)
  • Sári és Gaston vidám kettőse, 1. felv.,

„Hacacáré erre, hacacáré arra, elhagy a csizmám sarka…/furcsa tánc az úri fajta…” (Zentay Anna és Kishegyi Árpád)

Megint egy másik stúdiófelvételről szólalt meg:

- Sárika és Gaston keringődala (Petress Zsuzsa, Szabó Miklós, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Vincze Ottó (Qualiton – HLP OK 6500 – Kálmán Imre operettrészletek, 1957)

Végre átfog a karod, fogj csak át, ha akarod!.../Lárifári, nem kell várni, frissen jó a csók! Fürge légy, ha rád fonódnak rózsaszín kacsók! …”

 

Az operettműsor elején Lehár Ferenc A mosoly országa című operettjéből a Vágyom egy nő után kezdetű ária hangzott el Laki Péter, a Budapesti Operettszínház tenoristájának énekfelvételéről.

 

Ezt az adást ismét meghallgathatjuk a Dankó Rádióban, ma 18 és 19 óra között.

3258   Búbánat 2019-05-30 11:12:06

A Dankó Rádió mai operettműsorából kiemelem:

Alexandre Charles Lecocq: Angot asszony lánya
A Rádió dalszínháza bemutatója volt: 1960. augusztus 21., Kossuth Rádió, 20.15 – 22.00 óra.
Magyar szöveg: Kristóf Károly és Romhányi József. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: László Endre. Km. Házy Erzsébet, Németh Marika, Geszty Szilvia, Kiss Manyi, Szabó Miklós, Rátonyi Róbert, Fekete Pál, valamint az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Vajda Cecília). Vezényel: Polgár Tibor.

A következő részletek szólaltak meg erről a rádiófelvételről:

  • Hortensie Langé dala: (Németh Marika, km. az MRT Énekkarának Nőikara )

„Csak a férfi való katonának, katonának, ki meg nem hátrál, mindig támad, hős vitéz, ha jő a vész, a harcban el nem fárad, a vésszel szembenéz….” 

  • Hortensie Langé és Ange Pitou kettõse (Németh Marika, Szabó Miklós, km. az MRT Énekkara)

"Ön mindig az utcákon jár, és hallgatja, mit mond a Párizs, hát árulja el most mit várjak holnaptól, na, mondja máris! De fontos az őszinte szó, így hallja meg vélem a nép is!/- Ó, Párizs, köztársaság, ím ma már! Esküszöm én, hogy az lesz végül! / - … mert ilyenről szó sincs…, a fennálló rend örökké és remélve itt soha nem ér véget! Ha rám hallgat, célszerű lesz, mert számít az ön véleménye. /- Válaszom csak ez: vesszen már a király! És a köztársaság éljen!” 

  • Kórusjelenet és Pomponnet belépõje   (Rátonyi Róbert és az MRT Énekkara)

 -„Esküvő, esküvő lesz ma nálunk!… - Jövök már, köszönöm, köszönöm… Éljen soká, éljen soká… Hol van az én szép tündéri párom?…Párizs népe engem bámul, Pomponnet-t, a vőlegényt….Hol a hajtű? Hol a fésű?…”

  • Kórusjelenet (MRT Énekkarának Nőikara)

„ Nem tud más segíteni rajtunk, jaj, más segíteni rajtunk, mint Ön drága jó művész úr! Mert oly ártatlan a mi lányunk, oly ártatlan a mi lányunk, mint az égen a bárányfelhő…” 

  • Jelenet és keringő (Házy Erzsébet, Németh Marika, Geszty Szilvia, Szabó Miklós)

„- Vendégünk felvette szép ruháját… Azt hiszem sikerült a fiút megnyernem… /- Vigyázz, Pitou! Időt kell nyerned! Bármilyen kínos ez a helyzet. Üdvözöllek szép Mademoiselle, csinos ruhát vettél ma fel! /- Légy üdvözölve, uram! Mi történt?... /- Sajnálom, nincs mondanivalóm más! /- Szegény leány, úgy sajnálom őt! Ezért kár volt lefújni az esküvőt! /- Mit válaszolsz kis Clairette? Szívemben szerelem helyett most más szív él! Elárulhatom, valakit szeretek nagyon, nagyon! És soha el nem hagyom!./- Így tehát, a fiú hozzátartozik? Szerelmes belé ő is! /- Pitou, hát szószegőnek vélsz? Ígérted... hallgass!… /- Én úgy szegem meg adott szavamat, mint ezt az esküvőn is hallottad! És úgy teszek! Ezt jegyezd meg, Clairette! /- Ó. Így már értem! .../ - Nos, Ange Pitou! Öné most e ház! … Jól vigyázz!...-  Rendelkezzék mindennel!.....- Előre! Kezdődjék már a tánc!...” (keringő - balettzene)

 

Kocsis Zoltán ma lenne 67 éves.

A 2016. november 6-án elhunyt zongoraművész-karmester-zeneszerző emlékére, a Dankó Rádió „Túl az Óperencián” műsorának végén Ravel Bolerója csendült fel a Nemzeti Filharmonikusok  előadásában, élükön Kocsis Zoltánnal –  élő, koncertfelvételről hangzott el a zenemű, amit a 18 órakor kezdődő ismétlőadásban, háromnegyed hét táján, újra meghallgathatunk a rádió hullámhosszán (és/vagy az internetes oldaláról).

3257   Búbánat 2019-05-29 11:29:39

A Dankó Rádió operettműsorában ma részletek szólaltak meg Johann Strauss Egy éj Velencében című operettjéből.

Három stúdiófelvételről következtek dalok – megjegyzem: Zentai Anna és Kishegyi Árpád két rádiófelvételen is énekli szólamát.

- Kórus és Caramello belépője - tarantella (Szabó Miklós, km. a Földényi-kórus és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Lehel György) - keresztmetszet, 1960. augusztus 25, Kossuth Rádió, 20.23 – 21.30. Rendező: Solymosi Ottó.

 „- Evviva, Caramello, a borbély!... - Üdv néktek ifjak-lányok, Velence fényei, sok kedves hű barát!… Én borbély vagyok most is, csak változatlanul, és tudjátok, az én gazdám, a herceg, nagy úr!  /- És most ámulni fogtok, mert elmondok egy titkot: a herceg erre jár.,../- Az urbinói herceg, csak halkan mondom nektek, a nőket kedveli, ez néki gyönge pontja, de nékem ő elmondta, mert jóban vagyunk mi. Így élek, úri módon és megvan rá a módom. De miért is küszködnék, van minden jóban részem! Mert én tartom kézben a herceg üstökét!... Az élete a móka, nagy pompakedvelő, és úri passziója a tánc és a nő! Csak ő a példaképem a jó élet terén! Bár nem volt könnyű éppen, de lépést tartok én! Nem hencegek, nevetség  ha próba kell, no, tessék… - Hős Caramello!..../- Tarantella tánca kell-e még, nem járja senki? - arra mind a ki táncos, jól figyeljen, megtanítom énekelve, lépjen víg a nóta jelre, így a lábat átemelve! Tűzbe-lángba elmerengve, szédítően égve benne. Lángra gyúl a nők szerelme, tamburinnal körbe lengve, rá a pénz miért ne lelne …szép kisasszonyt átölelve, meg nem állva, szárnyra kelve! Járd a táncot… párra lelve! Táncra kell most mind ki fürge, körbe-körbe- körbe!  - Ó, Caramello! Lám, a példakép, éljen az élet, mely csodaszép!...”

- Ciboletta és Pappacoda kettőse (Zentai Anna és Kishegyi Árpád, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Lehel György)

 „- Micsoda? Férj! Menjek hozzá? Jaj, de jó lesz a házasság! Hát buta vagyok én?! A csókokból nem élünk meg, így hát, korai még… Igaz, nem vagyok túl okos, de mégsem buta éppen! És férjuramnak nem szabad, hogy engem így lenézzen! Mi ketten sosem válunk el, ezt én is belül érzem…./- Ezennel mondd meg hát, célod a házasság?…”

 

- Vacsora ötös és szakács-dal (Udvardy Tibor, Ilosfalvy Róbert, Házy Erzsébet, Zentai Anna, Kishegyi Árpád, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) - a Rádió Dalszínházának a teljes felvételének a bemutatója: 1966. július 16., Kossuth rádió 20.28 – 22.00. Rendező: Horváth Ádám.

 „- Ketten borulnak vállamra, trallalala, de szívem vágya csak Barbara…Caramello! Mit keresel itt? - Őfelsége, megbocsát, vállalom, hogy felszolgálok, új személyzet, jót nem állok… - Ne menj el, maradj itt!... – Én vagyok a szakács… Nini, Ciboletta?!... Ciboletta! Hűtlenkedel! - Felséges úr, egy jó tanács!.../ - Csakis az nyer, aki mer! Csiribiribumm, a konyhakés, csiribiribumm, most tettre kész, a húst előveszem, a tűzre felteszem, csiribiribumm, most hozzá mész, csiribiri, finom töltelék, köréje barna lé, titok mi kell belé, így idekeverem- odakavarom majd, hamarosan… a fogás most kész. Csiribiribumm, most sütök mást, csiribiribumm, egy főtt tojást… ez a dal most kész. ”  


- Ciboletta és Pappacoda kettőse (Zentai Anna és Kishegyi Árpád, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás)

 „- Nos, jó! Én okos nem vagyok, de mégis annyit mondok… /- búsulni úgysem jó, a férjünk, mint a pillangó, a vágyban mind forró, de holnap elfogy, mint a hó…” - a duettnek dallama ugyanaz, ami a  másik bejátszott felvételen szólal meg - de itt másik dalszöveggel éneklik.

 

- Gondola-dal (Kovács József, km.  a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Pál Tamás) - Kovács József szóló operettlemeze, részletek, Qualiton, 1985

„- Várlak az éjben, a csillagfény csillog reád, gyere bátran, ég a vágyam, s a gondolám…/Fenn a holdfény jár, gyere, csókolj már! Borulj ránk, csillagos éj! Míg a kéklő messzeség… Jöjj, kicsikém!  Vár az éden, szerelmes csók! Jöjj, nagyon várlak, szívem ma oly lángoló! / Hó-hahó! Hó-hahó!.. Hó-hahó!”

 

Még egy részletet hallhattunk Johann Strauss operettjéből: az Egy éj Velencében nyitányának dallamaival fejeződött be a ma délelőtti műsor.

A Túl az Óperencián adását délután hat és hét óra között megismétli a Dankó Rádió. Az interneten is elérhető a műsor a rádió honlapjáról.

3256   smaragd • előzmény3215 2019-05-27 19:33:44

 

RUITNER SÁNDOR zenei rendező, 1953-ban, Magyar Rádió

(archivum.mtva.hu)

RUITNER SÁNDORRA EMLÉKEZVE

2019. május 27. - Ruitner Sándor zenei rendező, dramaturg születésének 90. esztendejében, halála 2. évfordulóján - Wikipédia-oldal nyílt.

 

Ruitner Sándor (Budapest, 1929. október 14. - Budapest, 2017. május 27.) Erkel Ferenc- és Nádasdy Kálmán-díjas zenei rendező, dramaturg.

Emlékét, két rádiós zenei rendezését, a „Hatvani diákjai” és a „Komáromi farsang” című daljátékok, Kemény Egon - CD-k (2019) is őrzik.

https://hu.wikipedia.org/wiki/Ruitner_S%C3%A1ndor

3255   Búbánat • előzmény3084 2019-05-27 11:30:46

Kapcs. 3084. sorszám bejegyzéséhez

Farkas Ferenc -Dékány András – Dalos László: Zeng az erdő 

A Magyar Rádió két stúdiófelvételt készített ebből a rádió-daljátékból:

I. 1952. december 25, Kossuth Rádió, 20.20 – 22.00

Vezényel: Vaszy Viktor

Km. Zentay Anna, Berky Lili, Kiss Manyi, Sárdy János, Bikády György, Csákányi László, Gózon Gyula, Képessy József, valamint a Forrai-kórus és a Magyar Rádió Szimfonikus zenekara.

 Rendező: Szécsi Ferenc

 

II. 1965. augusztus 21., Petőfi Rádió 14.45-16.00

„Bemutatjuk új rádiófelvételünket” 

Az átdolgozott, 1965-ös rádióváltozat bemutatójához a keretjátékot írta: Baróti Géza

Vezényel: Lehel György

Km.: a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara és Énekkara

Zenei rendező: Ruitner Sándor

Rendező: Rácz György

Szerkesztő: Bitó Pál

A szereposztásból:

Özv. Balla Mártonné – Kiss Manyi
Marci, a fia – Palcsó Sándor
Bözsi, a lánya – Komlóssy Erzsébet
Nemes Bori – László Margit
Kernács professzor - Csákányi László
Parádi Pál – Palócz László

Vidorka Mátyás – Melis György

A Dankó Rádió ma délelőtti operettműsorában e daljáték mindkét rádiófelvételéről hallottunk részleteket:

Az 1952-es felvételről egy dal szólalt meg:

•  Fütty-dal: „Csupa virág, ez a világ, jó barátaim a füvek, a fák…” (Gózon Gyula)

 

Az 1965-ös felvételről a következő részletek hangzottak el:

- Marci belépője:

„Be szép az erdő, a tarka rét! Fák sűrű lombján napsugár ég! Mohos fenyők, mind föld felett, úgy ragyog a kéklő ég…” (Palcsó Sándor)

-  Bori dala – Mókus-dal:

 „Hallod-e te kicsike mókus-pajtás, kérlek, szépen felelj nekem arra, eljön-e vajon ide jópajtásom… /Úgy bíz' a csiribiri mókus pajtás…” (László Margit)

- Marci és Bori szerelmi duettje (László Margit, Palcsó Sándor)

„Domb oldalon játszottunk még valamikor régen, szálltak felettünk a felhők a magas égen! …/Emlékszel, tavasz idején, kószáltunk, ugye, te meg én? Ránk várt az erdő a domb oldalán!....”  (László Margit, Palcsó Sándor)

- Vidorka Mátyás bujdosó-dala – ballada:

„Bükk és Bakony tája, és az ékes Mátra, századoknak harcán át 
szegény bujdosóknak, holtbiztos tanyája…/ Erdő-erdő, sűrű a rengeteg, hej, de sokat bujdostam tebenned!...” (Melis György és az MRT Énekkara)

- Marci dala:

 „Búcsúlevél ez…” (Palcsó Sándor)

- Özv. Balla Mártonné és a professzor kettőse:

 „Hogy ha egyszer ketten öregek táncra perdülünk…” (Kiss Manyi, Csákányi László)

 

Mától, ezen a héten új vendégekkel beszélget aTúl az Óperencián” műsorának szerkesztő-műsorvezetője, Nagy Ibolya, a Dankó Rádió stúdiójában:

Baranyi Ferenc Kossuth-díjas költő, műfordító, író – és barátai:

Kassai Franciska költő, zeneszerző, előadóművész

Csák József operaénekes, egyetemi tanár

Amúgy a délelőtti adás Giuseppe Verdi Aida című operájából a Győzelmi kórus és bevonulási induló részletével indult (Km. a Magyar Állami Operaház Énekkara és Zenekara,  vezényel: Kocsár Balázs - koncertfelvételről) és 

Jacques Offenbach Fortunio dala című daljátéka nyitányának (Breitner Tamás vezényli az MRT Szimfonikus Zenekarát – a Rádió Dalszínháza új bemutatója: 1982. május 7., Kossuth Rádió, 20.45 – 21.30) dallamaival ért véget.

Ismétlés: ma délután hat és hét óra között.

3254   Búbánat 2019-05-26 16:05:55

 Ma és holnap este láthatjuk az Erkel Színházban Puccini ritkán játszott Fecské-jét. Az opera lírai töltetű zenéjének dallamvilága közelít az operettmuzsikához - annak is a komolyabb, átkomponált, fajsúlyosabb darabjaihoz -, és tudjuk, Puccini és Lehár zeneművészete az 1910-es évek közepétől kölcsönösen hatott egymásra, ami nemcsak a melódiaszövésben vagy a gazdag hangszerelésben mutatható ki; már a Fecske partitúrájában is felfedezhetők korabeli tánczenék, a keringő, tangó, polka, foxtrott egyes elemei, amelyek Lehár  műveiben is az idő tájt egyre-másra felbukkannak és inspirálhatták Puccinit. 

Aktuálisan, a Fecske című Puccini-mű részleteMagda dala - csendült fel Tatai Nóra énekfelvételéről a Dankó Rádió ma délelőtti operett-adásában: az áriát Siska Ádám zongorakíséretével énekelte a pályakezdő fiatal operaénekesnő, aki patrónusával, Gulyás Dénes operaénekessel, a Pécsi Nemzeti Színház operaigazgatójával együtt, ezen a héten a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélgetőtársa volt a „Túl az Óperencián” műsorban.

További zenék között volt:

Lehár Ferenc – Kulinyi Ernő – Erdődy János: Paganini

- Kártyajelenet  (km. Lehoczky Éva, Gulyás Dénes, Palcsó Sándor, az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András) – a teljes operett a Rádió Dalszínháza bemutatójaként, 1981. március 16-án hangzott el a Kossuth Rádióban, 1 9.15 – 20.35-kor.

A jelenet dalszövegéből idézek részleteket:

- A csóknak ára van….rá ha vágyol és szeretsz, majd sírsz utánam…
fizess meg mindenért, fizesd az árat!... Egy boldog pillanat mindent megér…
- Nem kedvez nekem a kártyajárás…/- Visszanyerte a pénzét!…/- Egy férfi mindent a káróra tesz…./- Treff, kör….- Ő vesztett!...
- Nincs többé pénzed, szegény barátom!.... – De mégis játszom! Felteszem hegedűmet is! …
- Nem, nem!... Itt a Stradivarim áll a 100 arany ellen! Tartja? – Tartom….- Vesztettem…
- A kör dámán ön rajtaveszt… - Még gúnyolódik! Unom ezt! 
- Megcsalta önt a kártyajárás! – Így hát a nőknél szerencséje lesz.Egy szép nő többet ér, mint egy játszma, csomagkártya, és többet ér az aranynál. Ha felcsendül egy derűs, ezüst új kacagás… 
- Pénz után futottam én csupán! De most már másra vágyom, szerelemre várok én! 
Nem futok más után, csupán a pénz után, 
mióta a szerelem sugara süt felém! 
Rőt arany, sápadt ezüst nékem szemét, 
engem nem boldogít ma már. 
Mást akarok: egy asszony szívét!
Mert szívem szerelemre vár! 
- A csóknak ára van…

Kálmán Imre – Harsányi Zsolt: Marica grófnő 

 A Rádió Dalszínházának a bemutatója: 1982. február 18., Kossuth Rádió  20.00 – 21.29

A stúdiófelvételen közreműködik  Kincses Veronika, Kalmár Magda, Gulyás Dénes, Korcsmáros Péter, Rozsos István, az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényelt Breitner Tamás

Erről a rádiófelvételről most a következő részleteket hallottuk:

- Tasziló dala: Mondd meg, hogy imádom a pesti nőket” (Gulyás Dénes)

 -Tasziló és Liza kettőse: „Kis húgom, légy vidám, angyalom, nézz le rám…/- Kis húgom/- bátyuskám - nézz le rám, légy vidám, nézz le rám, kis virág, drága napsugár…” (Kalmár Magda, Gulyás Dénes)

- Marica és Tasziló kettőse: „Szent Habakuk, mi van velem! … /Egy az élet, egyszer élünk…” (Kincses Veronika, Gulyás Dénes)

Élő koncertfelvételről szólalt meg Marica és Zsupán kettőse:Szép város, Kolozsvár, én ott lakom a Szamosnál, jöjj, hát mért haboznál? Angyalkám gyere már…/… Szép város, Kolozsvár, majd ott lakunk a Szamosnál, hol minden piros, fehér, zöldben jár!” (Kukely Júlia, Gulyás Dénes, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Breitner Tamás) - Kálmán Imre-operettest közvetítése a Csepeli Munkásotthonból, 1979. december 3., Petőfi Rádió 19.40 –21.40   ezen a Kálmán-esten fellépett még  Kalmár Magda, Pászthy Júlia, Gáti István, Korondy György, Palcsó Sándor is, valamint az MRT énekkara.

Gioacchino Rossini: Tarantella (La Danza) - Gulyás Dénes – ének,  km. Garam Zsuzsa - zongora

Franz von Suppé: A szép Galathea  - Nyitány (a Magyar Állami Operaház zenekarát Sándor János vezényli) (1989, Hungaroton kiadvány)

 

A jövő héten holnaptól  Baranyi Ferenc költő és barátai, Kassai Franciska színész-előadóművész és Csák József operaénekes lesznek Nagy Ibolya vendégei, beszélgetőtársai a „Túl az Óperencián” műsorában.

A délelőtti adás ismétlését ma 18 órától hallgathatjuk meg a Dankó Rádióban.

3253   Búbánat 2019-05-25 10:33:33

 

Dankó Rádió – „Túl az Óperencián” – szerkesztő-műsorvezető: Nagy Ibolya

E heti vendégek a stúdióban: Gulyás Dénes operaénekes, a Pécsi Nemzeti Színház operaigazgatója és volt tanítványa,Tatai Nóra operaénekesnő, aki Massenet Manon című operájának címszerepét énekelte ez év januárjában a pécsi operabemutatón

Az operettműsor tartalmából:

- Egy operaária Gulyás Dénes felvételéről: Verdi: Rigoletto – Kesztyűária (Km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Medveczy Ádám)

- Musical-operett részlet Tatai Nóra előadásában: Leonard Bernstein: Candide – Kunigunda koloratúráriája: „ Glitter and Be Gay” (Szabó Ferenc János működik közre zongorán)

- Kálmán Imre – Gábor Andor: A Csárdáskirálynő – „Lányok, a lányok…” (Korondy György, Gáti István, Gulyás Dénes, Korondy György, az MRT Énekkarának Férfikara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Breitner Tamás) - Kálmán Imre-operettest közvetítése a Csepeli Munkásotthonból (1979. december 3., 3. Műsor, 19.00 –20.30)

- Kálmán Imre: A Csárdáskirálynő – Az I. felvonás fináléja (Házy Erzsébet, Palócz László, Feleki Kamill, Rátonyi Róbert, az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel Bródy Tamás) – a Rádió Dalszínházának bemutatója: 1968. június 1., Kossuth Rádió 19.20 – 22.00

- Szirmai Albert – Gábor Andor: Mágnás Miska – „Cintányéros cudarvilág”  (Szász Kati, Egri József)

A délelőtti adás ismétlése ma délután hat órától hallgatható meg a rádióban és az internetes elérhetőségeken

,

3252   smaragd • előzmény3215 2019-05-25 08:16:05

 

 

FITTLER KATALIN: HANGHORDOZÓVÁLTÁS

KEMÉNY EGON két rádiós daljátéka CD-albumokon

 

címmel a CRITICAI LAPOK 2019. 03-04. száma (10.oldal) ismerteti a februárban kiadott "Hatvani diákjai" és "Komáromi farsang" című műveket, zeneszerzőjük pályaívét, megemlékezve a Rádió Dalszínházáról is.

3251   Búbánat 2019-05-24 12:09:41

DANKÓ RÁDIÓ „Túl az Óperencián” Gulyás Dénessel és Tatai Nórával  - 21. hét

 

A Kossuth-díjas operaénekessel, a Pécsi Nemzeti Színház operaigazgatójával és volt növendékével, a pécsett Gulyás Dénes rendezésében januárban bemutatott Manon címszereplőjével, Tatai Nórával beszélget a rádióműsorban ezen a héten minden nap a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya.

A héten naponta kapunk egy-egy bejátszott részletet Jules Massenet Manonjából,  a 2019. januárban bemutatott opera hangfelvételéről. Tatai Nóra énekli Manont, a Pécsi Nemzeti Színház zenekarát Oberfrank Péter vezényli. A rendező: Gulyás Dénes.

A délelőtti adás Lehár Ferenc Friderika című operettjének Közzenéjével indult (Km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András) - 1972

Berkes János operaénekest köszöntötte mai születésnapján Nagy Ibolya a stúdióból, Brodszky Miklós - Harmath Imre bejátszott örökzöld dalával:

„Ha holdfénybe öltözött már egész Sevilla, és az esti szél szava zenél, oly szép minden, mint hogyha csak az ég kinyílna, s a csalódott szív újra remél… /Pardon, pardon szenyóra, pardon, pardon egy szóra…”

Részletek következtek egy- egy Kálmán- és Lehár-operettből:

Kálmán Imre – Szenes Andor: A montmartre-i ibolya

Kincses Veronika, Kalmár Magda, Molnár András, Póka Balázs, Rozsos István énekel, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara.  Vezényel: Breitner Tamás - 1983. január 1., Kossuth rádió 20.30 – 22.00

- Violetta dala: „Csak egy, amire kérem, ha szeret kicsikét” (Kincses)

- Művészhimnusz – Raoul, Florimond, Henry és Violetta négyese: Művész, ha gyötör a szegénység, ha elhagy a reménység, ne add el a lelkedet! Ha látod, a tehetség semmit sem ér, csak harcolj szüntelen a jobb holnapért…”  (Kincses, Molnár, Rozsos, Póka, énekkar)

-  Ninon és a gavallérok jelenete: „Ma ha egy asszony kissé szép…/ Carambolina, Caramboletta”  (Kalmár, férfikar)

 - Violetta belépője: „Az én dalom egy egyszerű dal…” (Kincses)

- Jelenet és finálé: ,Ninon, Ninon, én ébren álmodom…”  (Kincses, Kalmár, Molnár, Rozsos, Póka, énekkar)

 

Lehár Ferenc – Gábor Andor - Zoltán Pál – Semsei JenőCigányszerelem

Kincses Veronika, Kukely Júlia, Gulyás Dénes, Mersei Miklós énekel, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Nagy Ferenc - 1984. július 9., Petőfi Rádió 20.35 – 22.15

-  Józsi dala: „Egy szép szerelem véget ért, eljöttem egy búcsúcsókra… Enyém leszel, Zórika, vár a boldogság…” (Gulyás)

- Ilona és Józsi kettőse: „Mondd meg, hogy szeretsz-e még, mondd, úgy, mint rég…” (Kukely, Gulyás)

- Cigánykórus és jelenet (Kincses, Kukely, Gulyás, Mersei, énekkar)

- Dal és kettős: „Valahol régen, erdőszélen…” (Kincses, Gulyás)

- Ilona csárdása: „Messze a nagy erdő, messze száll a felhő, messze megyek édes rózsám tetőled… /Volt, nincs, fene bánja, volt nincs vigye kánya, volt szeretőm  mindig, volt elég….”  (Kukely)

Az adás Franz von Suppé  Fatinitza című operettje nyitányának dallamaival fejeződött be. (a Magyar Állami Operaház Zenekarát  Sándor János  vezényli) - 1989, Hungaroton. Megjegyzem, a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat ezen lemezén csak Suppé-nyitányok hallhatóak: Könnyű lovasság, Fatinitza, Pikk dáma, Költő és paraszt, Banditák, A szép Galathea, Pajkos diákok, Reggel, délben és este Bécsben  

Ezt az operettműsort ma délután hat és hét óra között ismét meghallgathatjuk a Dankó Rádióban és online az internetes elérhetőségeken (www.dankoradio.hu).

3250   Búbánat • előzmény1904 2019-05-23 18:17:17

Kapcs. 1904., 130. sorszámok

Sándor Judit és Bende Zsolt

 Kemény Egon – Békés István „Szabad szívek” daljátékának rádiófelvételén

Rádió és Televízió Újság címlapján - 1960. március 14-20. szám

A fotót áthoztam innen:

1665  smaragd • Fórum - Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (smaragd, 2016-09-10 17:01:08)

3249   Búbánat 2019-05-23 13:24:40

A Dankó Rádióban Bende Zsoltra emlékezett Nagy Ibolya:  az operaénekes ezen a napon hagyott itt bennünket. (Budapest, 1926. május 23. – Budapest, 1998. június 27.)

A kiváló baritonistánk emlékére énekfelvételéről felcsendült a „Kaliforniai dal Szirmay Albert- Gábor Andor Gróf Rinaldó című operettjéből: Száll a szellő, száll, messzi földig jár… / Kaliforniába vágyom,   az arany hazája vár…” A rádiófelvételen közreműködik a Magyar Állami Hangversenyzenekar, vezényel: Breitner Tamás  - az operett részleteit a Kossuth Rádió sugározta először 1965. április 16-án, 20.30-tól, a felvételen Bende Zsolt mellett Házy Erzsébet, Zentay Anna és Rátonyi Róbert énekel.

A „Túl az Óperencián” műsorban ezen a héten Gulyás Dénes operaénekes, a Pécsi Nemzeti Színház operaigazgatója és tanítványa, a pécsi  Manon-előadás címszereplője Tatai Nóra operaénekes a vendég, akikkel a szerkesztő-műsorvezető beszélget.

Ma is kaptunk egy bejátszást Massenet operájából - a hangfelvételen Tatai Nóra énekét halljuk Manon egyik áriájának rövid részletében. (2019. január, Pécsi Nemzeti Színház, Manon –bemutató)

A műsorban hallhattuk még:

Szergej Rahmanyinov Op.34. románcai közül a Polonszkij szövegére komponált Disszonancia című dalt Tatai Nóra énekfelvételéről.

Kodály Zoltán – Balázs Béla: Czinka Panna balladája - Kalmár Magda és Gulyás Dénes énekelt részleteket a műből. A felvételen Lehel György vezényli a Magyar Rádió Énekkarát és Szimfonikus Zenekarát.

Pjotr Csajkovszkij – Josef Klein: A diadalmas asszony  (Csajkovszkij dalaiból, és a Hattyúk tava c. balett zenei motívumaiból összeállított és meghangszerelt darab olyasféle, mint Schubert - Berté Három a kislány c. daljátéka). 

- Menysikov dala, I, felv.”Hol az az asszony, ki rabul ejtett? hol az az asszony, kit nem felejtek? hol van mámor, az örök lobogás? hol az a nő, aki minden nap más?... Hol az az asszony, akire vágyom?…”   (Gulyás Dénes és az MRT Énekkarának Férfikara, vezényel Breitner Tamás)

A Dankó Rádió ma délelőtti operettadása Lehár Ferenc Pacsirta című operettjéből egy keringő-egyveleggel indult  (a Bécsi Johann Strauss Zenekart Willi Boskovsky vezényli)  és Johann Strauss  A cigánybáró című operettjének nyitánya dallamaival fejeződött be (Carlos Kleiber vezényli a Bécsi Filharmonikusokat – koncertfelvétel)

Ismétlés ma délután hat és hét óra között.

3248   Búbánat 2019-05-22 15:19:30

A Dankó Rádió operettműsorában a szerkesztő-műsorvezető Nagy Ibolya megemlékezett a ma 20 esztendeje elhunyt kiváló tenoristánkról, Szabó Miklós operaénekesről (Székesfehérvár, 1909. november 27. - Budapest, 1999. május 22) - aki nemcsak nagyszerű énekművész volt, számtalan opera-, operettszerep, meg dal- és nótafelvétel fűződik a nevéhez, hanem hosszú élete során műfordítóként, zenés színpadi darabok dalszövegeinek írójaként is tevékenykedett, és ebben a mivoltában szintén maradandót alkotott.

Rá emlékezve csendült fel a rádióban énekfelvételei közül  egy Buday Dénes-dal mellett még

 - Luigi Denza – Szabó Miklós: Funiculi-funicula (Szabó Miklós és a Földényi Kórus, km. a Magyar Állami Hangversenyzenekar) – Szabó Miklós e dalnak nemcsak előadója, hanem mint remek zenei műfordító itt az olasz szöveg magyarra fordítója is. 

Az alábbi fotót találtam az MTVA interneten hozzáférhető archívumában:

Házy Erzsébet és Szabó Miklós -  „Operettkettős”  - Charles Lecocq - Kristóf Károly - Romhányi József Angot asszony lánya című operett rádiófelvételén

Fotó: Szalay Zoltán felvétele a Magyar Rádió stúdiójában készült, 1960-ban.

Közzétette: Rádió és Televízió Újság, 1960. november 14 – 20. lapszámának címoldalán

 

A „Túl az Óperencián” rádióműsor vendége ezen a héten Gulyás Dénes operaénekes, a Pécsi Nemzeti Színház operatagozatának igazgatója, rendezője és tanítványa, a pécsi  Manon-előadás címszereplője Tatai Nóra operaénekes, akikkel Nagy Ibolya beszélget.

Jules Massenet operájának januári pécsi bemutatóján készült hangfelvételről most megszólalt Manon két áriája Tatai Nóra előadásában.

 

Ezt követte Gulyás Dénes egyik operettfelvételéről bejátszott részletek:

Huszka Jenő – Martos Ferenc: Gül Baba

- Gábor diák belépője: „Rászállt a galambom a budai várra, a budai várnak bástyája fokára. (Gulyás Dénes)

- Gábor diák dala: „Az utolsó kívánságom, halljátok meg emberek! Süvegem fejembe vágom, vérpadra vígan megyek!.../ Ott túl a rácson egy más világ van, amelynek érzem bűvös illatát!...” (Gulyás Dénes)

- Leila és Gábor diák szerelmi kettőse: „Ha volnék egy énekes madárka, tehozzád szólna mindegyik dalom…./Szép égi virágom, jó sorsomat áldom…/Jer, vélem, édes, szökjünk el innen…” (Farkas Katalin, Gulyás Dénes)

- Gábor diák bordala: „ A kulacsom kotyogós, kotyogós, hej, a gégém, iszamós, csuszamós…/ Borban az igazság, borban a vigasz, borban hadd felejtsünk, borban a tavasz…” (Gulyás Dénes, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Makláry László) - részletek, Qualiton, 1986 

 

A délelőtti adás ismétlése ma 18 és 19 óra között hallgatható meg a Dankó Rádióban és online a www.dankoradio.hu oldalon.

3247   Búbánat • előzmény3246 2019-05-21 13:21:32

Az előbb lemaradt a Stradivari-dal előadójának neve: Svéd Sándor

3246   Búbánat 2019-05-21 11:20:11

A Dankó Rádió ma délelőtti, Túl az Óperencián adásában  ezek a zenék is elhangzottak:  

Kálmán Imre – magyar szöveg Harsányi Zsolt: A cigányprímás  - Stradivári-dal  (Rácz Pali dala)

Mi a jobb és mi a szebb:  hegedű vagy asszony?…/- Szól a nóta, csend a vége, ám a nőnél fuccs a béke,…. /Az ócska Stradivari egy árva szót se szól…” (Km. a  Magyar Állami Operaház Zenekara , vezényel:  BródyTamás)

Ruggero Leoncavallo: Bajazzók – Nedda áriája „Madárdal”  Tatai Nóra előadásában (zongorakísérő: Siska Ádám)

Kodály Zoltán – Harsányi Zsolt: Háry János - Háry dala a IV. kalandból  „Felszántom a császár udvarát…”   (Melis György)

Jacques Offenbach magyar szöveg Innocent Vincze Ernő: A 66-os szám  - (részletek, 1989. január 23., Petőfi Rádió; 1991, Radioton)  Az  MRT  Szimfonikus Zenekarát Pál Tamás vezényli.

Erről a felvételről két számot hallottunk:

- François, vándor házaló bordala – előadja Melis György, km.  Kertesi Ingrid és Gulyás Dénes

„Szerencse fel, ifjú úr! Teljesülhet minden vágya! Isten éltesse Önt! Soká-soká-soká! Igyunk egyet reá, itt a jó, finom óbor! Régen sajtolták ezt, nemes szőlőbogyóból. E szív, e száj a legszebben üdvözli önt! A jó burgundit! /- A legszebb hely - a legszebb hely -, a borral teli pince, s egy pincebor - egy pincebor-, a föld egy drága kincse, úgy a jó bor - úgy a jó bor-, a bíbor színben égő…/- Hej, csúszik a bor, ha bármi bánat érjen, csúszik a bor, ha sorsod jobban áll; kell az a bor, mert ízlik bármiképpen, boldogságra, búbánatra kell a telt pohár…/ -gluglu-gluglu-gluglu-gluglu-gluglu-gluglu-gluglu… - akármi boldogságra, búbánatra kell a telt pohár…”

- Házalódal  (Melis  György)

 „Hej, itt a házaló, vegye meg, vegye meg, vegye meg, amit kéne, s amennyit kéne! Ha olcsó is, de jó, akad itt, akad itt, akad itt ezerféle, van itt minden féle. Mind, ami szép, mind, ami jó, nálam kapható. Végeladás, nincs maradás…./Tessék, tessék, gyűszű, festék.....tessék, tessék!  / - Bájos szőke leányka, egy kendő néked oly szépen állna, nos, próbálj, bátran, vedd csak bátran, mily szép vagy benne, nézd, csak nézz! Kis barna kincsem, no, nézd csak, ennél szebb lánc nincsen, csak próbáld fel hát, persze, ingyen. Oly szép, vagy mint egy álomkép! Oly szép vagy, mint egy álomkép!   /- Itt minden holmi kapható! És ingyenesen látható! Vegyék, vigyék, vegyék, vigyék, vegyék! Van itt mindenből épp elég!  /Hej, itt a házaló….”

Az operettműsor befejező száma volt:

Franz von Suppé: A könnyű lovasság – nyitány (a Magyar Állami Hangversenyzenekart Ferencsik János vezényli)

Ezen a héten naponta Gulyás Dénes operaénekes és tanítványa, Tatai Nóra operaénekes a vendég a rádió stúdiójában, a beszélgető társ: Nagy Ibolya szerkesztő, műsorvezető.

A délelőtti adás ismétlése ma délután hat és hét óra között hallgatható meg a rádió hullámhosszán és az internetes elérhetőségeken.

3245   Búbánat 2019-05-20 11:25:04

Gulyás Dénes operaénekessel, a Pécsi Nemzeti Színház operatagozatának zeneigazgatójával, rendezővel és tanítványával, a pécsi  Manon-előadás címszereplőjével, Tatai Nóra operaénekessel beszélget Nagy Ibolya, a Dankó Rádió Túl az Óperencián című operettműsorának szerkesztő-műsorvezetője -  ezen a héten minden nap.

A ma délelőtti adásból – amit a délután hat órakor kezdődő ismétlésben is meghallgathatunk – kiemelem ezeket a műsorszámokat:

Kálmán Imre – Harsányi Zsolt magyar szövegével: Marica grófnő

Tasziló dala: „Mit tudjátok ti benn, hogy idekint mi fáj. Hej, voltam egyszer én is büszke bálkirály…/Hej, cigány…” (Gulyás Dénes, km. az  MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel Breitner Tamás)a Rádió Dalszínházának bemutatója: 1982. február 18., Kossuth Rádió  20.00 – 21.29  (Megjegyzem, Sebestyén András zenei vezetésével, Németh Marika, Andor Éva, Simándy József és mások énekfelvételével  a Rádió 1963-ban már készített egy teljes felvételt a Marica grófnőből. )

Szergej Rahmanyinov Op.34. románcai közül a Polonszkij szövegére komponált Disszonancia című dalt hallhattuk most Tatai Nóra énekfelvételéről

Lehár Ferenc – Kulinyi Ernő és Erdődy János magyar szövegével: Paganini  

Három részlet hangzott el az operettből:

 - Paganini dala: „Volt nem egy, de száz babám(Gulyás Dénes)

-Anna-Elisa és Paganini szerelmi kettőse: „Súgd meg…./Nem szeret így téged más…” (Kalmár Magda, Gulyás Dénes)

- Bevezető kórus és búcsújelenet - finálé - „Megyek, Firenze vár…”  (Kalmár Magda, Gulyás Dénes, Palcsó Sándor, Rozsos István, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Sebestyén András) – A Rádió Dalszínházának a bemutatója: 1981. március 16., Kossuth Rádió 19.15 – 20.35. (Megjegyzem, ezt a teljes felvételt megelőzően csak keresztmetszet készült az operettből: 1958-ban mutatta be a Rádió, Bródy Tamás vezényelt, a főbb szerepeket Orosz Júlia, Zentay Anna, Szabó Miklós és Kishegyi Árpád énekelték.)

 

Giacomo Puccini: Gianni Schicchi – Lauretta áriája (Bellai Eszter, km. a Győri Filharmonikus Zenekar, vezényel: Koncz Tamás)

Wolfgang Amadeus Mozart: A varázsfuvola - Papagena és Papagano kettőse - „Pa-pa-pa-pa”  (Csengery Adrienne és Melis György, km. a   Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Erdélyi Miklós)

 

Carl Millöcker: A szegény Jonathán  - Nyitány  (a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Vincze Ottó vezényli) – (1956)

3244   Búbánat 2019-05-17 20:54:23

Mindig örömmel hallgatok Lehárt! 

Itt van a Dankó Rádió is, amelynek - és akinek: a szerkesztő-műsorvezetőjének - hála és köszönet, hogy rendszeresen felcsendül  napi sugárzású operett adásaiban a  nagy magyar komponistának valamelyik gyönyörű zenéje.  Ma például az igen ritkán játszott Lehár-dalmű, A hercegkisasszony  intermezzójával  indult a délelőtti és az ismétlésben a délutáni rádiós műsor ("Túl az Óperencián").

Ezzel kapcsolatosan érdemesnek tartom elmondani, hogy ez a szépséges instrumentális zenei részlet arról a rádiós felvételről való, melyen részletek szólalnak meg Házy Erzsébet új operettfelvételeiből:

A Magyar Állami Operaház Zenekarát Bródy Tamás vezényli. 

  1. Robert Planquette: Rip van Winkle – Alice levéláriája
  2. Pjotr Csajkovszkij - Joseph Klein: A diadalmas asszony – Mártha románca
  3.  Lehár Ferenc: Hercegkisasszony – Mary-Ann dala + Közzene
  4. Oscar Straus: Búcsúkeringő – Vera Lisaweta Opalinski grófnő dala „Rózsadal”
  5. Lehár Ferenc: Luxemburg grófja – Angéla belépője „Boldogság, ki tudja, mi a boldogság, aki nem volt szerelmes még…”
  6. Lehár Ferenc: Paganini – Liza belépője „Szép álom, szállj a szívemre”

 (1976. december 26., Petőfi Rádió, 15.44 -16.06) 

Erről a rádiófelvételről olykor-olykor a Házy Erzsébet énekelte operettdalok - benne Lehár! -  is műsorra kerülnek az adássorozatban.

A mai adásból egy másik elhangzott zeneszámot is kiemelek: 

Kacsóh Pongrác – Heltai Jenő – Petőfi Sándor – Bakonyi Károly János vitéz című daljátékának egy kevéssé ismert stúdiófelvételéről szólalt meg a Tűndérországban játszódó utolsó jelenet - azaz a III. felvonás fináléja, melynek végén a zenekari hangzásba szőve, az utolsó taktusok alatt prózában, mintegy narrátorként Molnár Piroska színművésznő  Iluska és Jancsi boldog révbe jutásának "elmesélésével" lezárja történetüket. Ez a dramaturgiai megoldás nem szokványos befejezése a János vitéz daljátéknak -  ezzel mintha kihangsúlyozná Petőfi Sándor elbeszélő költeményének sugárzó, népies romantikáját, meseszövését.

A szereplők voltak: 

Kovács József, Oszvald Marika, Gárday Gábor, Molnár Piroska, a Fővárosi Operettszínház Énekkara és Zenekara, vezényel Oberfrank Géza. 

(1979, Qualiton; rádióbemutató: 1981. április 16., Petőfi Rádió 14.00 – 16.30)  Rendező: Vámos László

3243   Búbánat 2019-05-16 21:34:59

„A Csínom Palkó születése”

„1950. február 19-e híres nevezetes dátum az úgynevezett rádióoperettek történetében, ekkor készült el ugyanis az a Csínom Palkó, amelynek zenéjéért május 1-jén a kitűnő komponista, Farkas Ferenc Kossuth-díjat kapott, s így lett a darab máig is az egyetlen így kiemelt alkotása a rádiónknak.

Az elnökségnek valamiféle máig is megmagyarázhatatlan előérzete volt a művel kapcsolatban, hiszen akkor már sok hónapja kísérleteztünk valamiféle új műfaj kialakításával, mégis éppen most, a februári ősbemutató előtt határozta el magát, hogy a soron következőt, a Csínom Palkót, egy éjszakai fogadás keretében, mintegy előzetesként bemutatja a sajtónak. A siker bennünket is meglepett, hiszen a próbák, a felvételek során őszintén szólva nem sejtettük, hogy a többinél mennyivel kimagaslóbb alkotás létrehozásának részesei lehetünk, legkevésbé pedig azt, hogy a bemutatót követően a darab kibővített színpadi változata megjárja majd Operaházunkat, a vidéki színházakat, a Szegedi Ünnepi Játékokat, sőt még külhoni dalintézetek színpadait is.

Sok évvel később a Csínom Palkóból újabb felvétel is készült, most már csupa operaénekes részvételével, de őszinte örömmel hallottam egyszer, hogy a Hanglemezgyártó Vállalat tervei közt szerepel a teljes ősbemutató közrebocsátása. Ugyanakkor fájdalommal tölt el mindannyiunkat, hogy Rátonyi Róberten és az operettprimadonnává avatott Ruttkai Éván kívül (akinek a szerepét az Operaházban Gyurkovics Mária alakította!) jóformán már egyetlen szereplő sem él, s itt kegyelettel soroljuk fel Sárdy János, Gózon Gyula, Mányai Lajos, Rajczy Lajos, Solthy György, Rozsos István nevét.

De hogy azonnal valami vidámabbról is beszámoljak, ismét egy legendát kell eloszlatnom: a mű létrejöttének tudatosan kitervelt voltáról szóló elképzeléseket. A Csínom Palkó ugyanis a következőképp született meg:

Szász Péternek eszébe jutott egyszer, hogy az akkor ismét divatba jött nagyoperett, A csárdáskirálynő két, csak nótában szereplő, de színpadi valóságukban meg nem jelenő alakjáról: Hajmási Péterről és Hajmási Pálról afféle persziflázs-játékot kellene kitalálni, s az ötlet megvalósítására a Rádiónak sokszor dolgozó Dékány Andrást, sok felnőtt és ifjúsági mű íróját kérte fel, egy folyosói, futó megbízatással. Nos, Dékány örömmel vállalta is a feladatot; amire azonban írógépe elé ült, mindössze annyi maradt meg emlékezetében a pár szavas megbeszélésből, hogy két összeillő, egymásra rímelő nevű férfiról kell zenés rádiódarabot írnia. Meg is írta azt – Csínom Palkóról és Csínom Jankóról. Hogy tévedése, amelyet kitűnő párbeszédekkel, fordulatos helyzetekkel és ízléses, szinte költői versszövegekkel tetézett, eljut egészen a Kossuth-díjig, arra sem ő, sem mi nem gondoltunk egy percig sem, viszont Szász Péterrel mind a ketten megkaptuk munkásságunk jutalmát Farkas Ferenc nagyszerű háziasszony feleségétől, aki a díjkiosztás napján csodálatos uzsonnával vendégelt meg bennünket, amelynek fénypontja egy hatalmas csokoládétorta volt.

A felvételek kapcsán is történt azonban egy derűs eset, amelyet azután sokáig emlegettünk; a darab sokszori ismétlése nem is engedte meg, hogy elfeledkezzünk róla.

A darabnak rengeteg szereplője volt, és a színészek – ők, úgy látszik, megérezték azt, amit mi nem – nagy feszültségben mondták, énekelték szerepüket. A szeretetre méltó, nagyszerű énekes-színész, Sárdy János, annyi siker hőse pedig úgy izgult, hogy egyszer csak kettőt lapozott példányában, s úgy folytatta a szövegmondást. Mivel pedig akkor még nem létezett a magnótechnika, amelynél nem probléma egy rész letörlése és újramondása, a Csínom Palkót is úgynevezett nagy-lakkra rögzítettük. Mindannyian kétségbeesetten néztünk egymásra a technikai-rendezői fülkében, miképp lehet ezt kijavítani, és egyáltalán: miképp fog Sárdy az eredeti, előző lapon rögzített szöveghez visszatérni. Ő azonban pár szó elmondása után rájött tévedésére, visszalapozott, és mielőtt az odaillő mondatot kimondta volna, odaszólt nekem a mikrofonon át:

- Pardon, Gyurikám!

Miután pedig a lemez ezt is rögzítette, a mintegy huszonöt ismétlés során minden alkalommal törhették a hallgatók a fejüket, hogy melyik kuruc vitézt hívhatták a darabban Gyurinak, s miért kellett attól Csínom Palkónak bocsánatot kérnie!

(R á c z  G y ö r g y nek, a Rádió volt főrendezőjének, a rádióoperett-műfaj kitalálójának a közelmúltban a Go-press gondozásában megjelent M e s t e r e k  á r n y é k b a n  című kötetéből)”

RTV Újság, 1984. június 10 – 17.  (23. szám)

 

1., ősváltozat: „a rádióból indult el” - 1950. január 21., Petőfi Rádió, 19.30 - 21.00; Rácz György a fenti cikkében - tévesen - 1950. február 19-ét említ.

Farkas Ferenc – Dékány András: Csínom Palkó (vidám zenés játék)

Vezényel: Lehel György
Km.: A Magyar Rádió szimfonikus zenekara és énekkara

Rendező: Rácz György

Szereposztás

Csínom Palkó – Sárdy János
Csínom Jankó – Rátonyi Róbert
Bottyán János, tábornok – Solthy György
Balogh Ádám, kapitány – Újlaky László (énekhang: Reményi Sándor)
Tyukodi pajtás – Pécsi Sándor
Förgeteg, haramiavezér – Rajczy Lajos
Rézangyal, haramia  – Győző László
Koháry gróf, labanc tábornok – Képessy József
Koháry grófné – Hollós Melitta
Zsuzsika, nevelőnő – Németh Marika
Rosta, mézeskalácsos – Gózon Gyula
Vénuska, a leánya – Ruttkai Éva (Megjegyzem: a karakter neve 1951-ben változik Éduskára, amikor az operaházi [Városi Színház] bemutatóra Bálint Lajos átdolgozza Dékány András szövegkönyvét.)

Piperec báró, császári megbízott – Rozsos István
A fejedelem – Gáti József
Cinka Panna – Lukács Margit
Rajta Miska, kuruc – Náday Pál
Kese Tamás, kancellista – Lázár Tihamér
Kucug Balázs, labanc – Tassy András
Daru, kocsmáros – Mányai Lajos
Polgármester – Téri Árpád
Tiszt – Pálos György


2. változat: 1963. május 1., Kossuth Rádió, 20.10 – 22.00

Farkas Ferenc – Dékány András – Bálint Lajos: Csínom Palkó – 3 felvonásos daljáték

Vezényel: Lehel György
Km.: az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (Karigazgató: Vajda Cecília)

Zenei rendező: Ruitner Sándor
Rendező: Mikó András

Szereposztás:

Csínom Palkó – Simándy József
Csínom Jankó – Palócz László
Balogh Ádám, kapitány – Melis György
Zsuzsika – Gyurkovics Mária
Rosta Márton – Szabó Ernő
Éduska, a leánya – Házy Erzsébet
Tyukodi, a strázsamester – Domahidy László
Förgeteg, betyár – Radnay György
Örzse – Komlóssy Erzsébet
Kati – Andor Éva
Koháry gróf – Deák Sándor
Koháry grófné – Neményi Lili

Közreműködik még: Albert István, Balogh László, Barsi Béla, Bikádi György, Fenyő Aladár, Kovács Péter, Lippay Ferenc, Michels János, Őze Lajos, Palkó József, Szénási Ernő, Szénási István, Szilasi Gyula, Vándory Gusztáv

Ismert még egy rádiós változat, melyben ezúttal csak részleteket vettek fel Gyurkovics Mária, Sándor Judit, Szabó Miklós, Melis György, Katona Lajos énekével, közreműködött a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és a Forrai-kórus. Vezényel: Forrai Miklós - 1952. február 26., Petőfi Rádió, 15.00 – 15.45

3242   Búbánat • előzmény2197 2019-05-16 11:35:09

Kapcs. 2197. sorszám

„Utam muzsikálva járom” - Zenés beszélgetés Sárdy Jánossal

Riporter: Czigány György

Elhangzott: 1963. december 25-én, a Kossuth Rádióban, 10.55 – 11.56 órakor

Km.: Németh Marika, Tolnay Klári és Palló Imre

Az összekötőszöveget Stella Adorján írta

Szerkesztő: Bitó Pál

Sárdyt három évvel később (1966-ban) Czigány György ismét meginterjúvolta rádiós műsorában, amiről itt a 2197. sorszám alatt - Nagy Ibolya szerkesztőnek a  Dankó Rádióban a művészre emlékező operettműsora kapcsán - szóltam.

3241   smaragd 2019-05-15 17:59:45

 

Dankó Rádió     mai ismétlés kb: 18.03

KEMÉNY EGON: "Komáromi farsang"

Daljáték, Magyar Rádió, 1957

https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo

A mai műsor elején hangzott  fel a Nyitány, amelyben a

Minden vagy te nékem...Csokonai szerenádja majd Csokonai-Lilla duett, Ilosfalvy Róbert és Házy Erzsébet

Létra-kórus - Földényi-kórus

Sötét lepel borul reánk...Csokonai dala, Ilosfalvy Róbert

Áldomásra cimborák....a csurgói diákok nótája, Földényi-kórus

műrészletek dallamaira ismerhetünk.

Főszerepben:

Csokonai Vitéz Mihály - Ilosfalvy Róbert, próza: Zenthe Ferenc

Vajda Julianna, Lilla - Házy Erzsébet, próza: Korompai Vali

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.

 

További részletek és CD:  www. kemenyegon.hu

 

"Túl az Óperencián"  - NAGY IBOLYA  műsora  -  Dankó Rádió  

3240   Búbánat 2019-05-13 11:07:05

A Dankó Rádió „Túl az Óperencián” adásában hallhattuk most délelőtt:

Kálmán Imre: Csárdáskirálynő

Kokas László, Kékkovács Mara, Molnár Marica, Oszvald Marika, Szász Kati, Szendy Szilvi,  Csere László, Peller Károly és mások énekében szólaltak meg most ismert dalok az operettből.

Lehár Ferenc: Cigányszerelem

Az elhangzott dalok előadói: Fischl Mónika, Kalocsai Zsuzsa, Boncsér Gergely, Faragó András, Vadász Dániel énekel, a Budapesti Operettszínház énekkarát (karigazgató: Drucker Péter) és zenekarát Makláry László vezényli. Az élő, ének-zenei felvétel a 2012. november 3-i sznházi előadáson készült.

Kokas László operetténekes és lánya, Kokas Piroska színésznő a vendégei ezen a héten a Dankó Rádió operettműsorának. Beszélgetőtársuk: Nagy Ibolya, szerkesztő-műsorvezető

A délelőtti adást ma 18 és 19 óra között ismét meghallgathatjuk a rádióban és az internetes elérhetőségén.

3239   Búbánat 2019-05-12 12:10:51

Ma 316 éve, 1703. május 12-én II. Rákóczi Ferenc brezáni kiáltványában harcba szólította Magyarország “nemes és nemtelen” lakóit, szabadságharcot hirdetve a Habsburgok uralmának lerázására, az ország függetlenségének kivívására.  

A Dankó Rádió mai operettműsorában a témát feldolgozó két daljátékból hallhattunk részleteket:

Kacsóh Pongrác – Erdődy Sándor – Pásztor Árpád – Sassi Csaba Rákóczi című történelmi daljátékából csendült fel

Rákóczi dala, jelenet és Rákóczi megtérése:

„- Hogyha jő az este, várom félve-lesve, vár-e rám a csöndes álom, vagy kerget a kétség, kerül a reménység, leszel-e az én párom?... ” (Udvardy Tibor)

„- Nagyságos fejedelem! Mindnyájan megértjük szíved fájdalmát…” / - „Fülembe csendül egy nóta még, ott szunnyadott már a szívembe rég. A dajkanóták emléke kél, egy árva népről bús dalt regél…” (Udvardy Tibor ének és próza, km. Agárdy Gábor, Palcsó Sándor – próza; az MRT Szimfonikus Zenekarát Kerekes János vezényli) - Rendező: László EndreA daljáték teljes felvételének Rádió Dalszínház-beli bemutatója: 1964. január 4., Kossuth Rádió, 20.25 – 22.00. 

Farkas Ferenc – Dékány András: Csínom Palkó

Részletek szólaltak meg a daljátékból. Km. az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (Karigazgató: Vajda Cecília). Karmester: Lehel György.  Rendező: Mikó András. A Rádió Dalszínházának új, teljes stúdiófelvételéről: 1963. május 1, Kossuth Rádió, 20.10 – 22.00

- „Jelenet, Tyukodi dala és kórus: „Katonák, katonák…”  (Domahidy László,  km. az MRT Énekkarának férfikara)

- Kati és Jankó kettőse: „Katinkám, ide gyere!..../Elmondom a szemedbe, szívem szerint szeretlek, szemérmes virágom…./Kis Duna-ág, nagy Duna-ág, gyöngyös fodros habja, csupa ragyogó hajnali fény csillog-villog rajta…” (Andor Éva, Palócz László)

- Csatajelenet (Domahidy László, Radnay György, Komlóssy Erzsébet, Házy Erzsébet -  próza;  induló -  zenekar)

- Kuczug Balázs elfogása – táborjelenet (Palócz László, Radnay György, km. Deák Sándor, Neményi Lili – próza)   

- Jelenet és a III. felv. fináléja: „Nézzétek, Tyukodi a bakon”; „Jól verekedtetek, a rangot megérdemlitek”; „Csínom Palkó, Csínom Jankó, csontos karabélyom”  - próza és ének (Andor Éva, Gyurkovics Mária, Házy Erzsébet, Komlóssy Erzsébet, Domahidy László, Palócz László, Melis György, Simándy József, Szabó Ernő, énekkar)

 

Ma 135 évvel ezelőtt született Bedřich Smetana (1824. március 2. – Prága, 1884. május 12) a cseh zene első nagy komponistája,  akinek a nevéhez a később a nemzete függetlenedéséhez kapcsolódó zenei motívumvilág megteremtése kapcsolódik. Emiatt hazájában sokan a cseh zene atyjának tekintik.

A „Túl az Óperencián” adásának elején Az eladott menyasszony című operájából a Komédiások tánca hangzott el (III. felv,), a műsor végén pedig a Hazám című, a cseh nép régi dicsőségét és a cseh tájak szépségét idéző, hat részből álló szimfonikus ciklus „Moldva”  tételének a dallamai csendültek fel.

 

Ezen a héten ma utoljára vendégeskedett a rádió stúdiójában Kovács István – Sajgál Erika színészházaspár, akikkel a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélget.

A délelőtti adás ismétlése ma 18 és 19 óra között hallgatható meg rádióban és az interneten (www,dankoradio.hu).

3238   Búbánat • előzmény1953 2019-05-09 21:51:51

Kapcs. az 1953 és 1952. sorszámú bejegyzésekhez

Lehár Ferenc: Cigányszerelem

Az operett rádióváltozata (a legteljesebb változat, stúdiófelvétel magyar nyelven)

A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1984. július 9., Petőfi Rádió 20.35 – 22.15

Szövegét Alfred Maria Willner és Robert Bodarzky írta.

Fordította:  Gábor Andor. Átdolgozta: Zoltán Pál és G. Dénes György

Rádióra alkalmazta: Semsei Jenő

A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát és Énekkarát (karigazgató: Sapszon Ferenc) Nagy Ferenc vezényli.

Zenei rendező: Bárány Gusztáv

Szerkesztő: Bitó Pál

Rendezte: Békés András


Szereposztás:

Ilona, primadonna – Kukely Júlia (próza: Szegedi Erika)

Cigányprímás – Gulyás Dénes (Papp Zoltán)

Drágfay Péter, földbirtokos – Bende Zsolt (Zenthe Ferenc)

Zórika, a lánya – Kincses Veronika (Venczel Vera)

János, Zórika vőlegénye – Molnár András (Rubold Ödön)

Paulette, Zórika barátnője - Decsi Ágnes (Schütz Ila)

Berta, Paulette nevelőnője – Takács Tamara (Mányai Zsuzsa)

Tivadar, színész – Fülöp Attila (Szacsvay László)

Kutula Vincze, cigányvajda – Mersei Miklós (Izsóf Vilmos)

Lina – Arányi Adrien (próza)

Törzsőrmester – Fogarasi Endre (próza) 

3237   Búbánat 2019-05-08 11:02:36

A Dankó Rádió ma délelőtti operettműsorában hallhattuk:

1. Lehár Ferenc: Korallenlippen – PolkaMazurka (a Zuglói Filharmonikus Zenekart Rácz Márton vezényli) – koncertfelvétel: 2015. február 7., Pesti Vigadó)

2. Kálmán Imre – Harsányi Zsolt: Marica grófnő

Négy részlet szólalt meg a rádió teljes felvételéről: km . Kincses Veronika, Gulyás Dénes, Korcsmáros Péter,  Rozsos István, az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Breitner Tamás. A  Rádió Dalszínházának bemutatója: 1982. február 18., Kossuth Rádió  20.00 – 21.29

3. Jacques Offenbach – Romhányi József: A gerolsteini nagyhercegnő (keresztmetszet, 1968. november 20., Petőfi Rádió, 10.00 - 11.17 óra)  Házy Erzsébet, Németh Marika, Erdész Zsuzsa, Koltay Valéria, Svéd Nóra, Divéky Zsuzsa, Réti József, Melis György, Bartha Alfonz, Kishegyi Árpád, Michels János és Pere János.Az MRT Szimfonikus Zenekarát és Énekkarát Bródy Tamás vezényli. A Zenei rendező: Balassa Sándor. Rendező: Cserés Miklós dr. Szerkesztő: Bitó Pál

A magyar nyelvű teljes stúdiófelvétel prózai dialógusokkal együtt -,  először 1970. augusztus 19-én,  a Kossuth Rádióban (20.07 – 23.04 óra) hangzott el a Rádió Dalszínházának bemutatójaként.  

Három részlet szólalt meg erről a stúdiófelvételről:

  • Bevezető jelenet és Fritz dala, I. felv. (Réti József, km. Németh Marika és az MRT Énekkara)

Wanda: 
Szívem, Fritz, ó, milyen bátor! Csatába mégy!…

Fritz:
Ki nekem ront, pórul járhat! 
Ki nekem ront, pórul járhat! 
Mert visszavár, visszavár csókos szád!

Gyertek, szép leányok, csókra epedőn, 
Selymes ágyban háltok, mi a harcmezőn, 
Levest kap a baka, komisz kenyeret, 
Holnap puska ropog, ágyú riogat,
Úgyis elpatkolok, ma még hadd igyak,
Ide veled jó bor! Na, hörpintsük fel! 
Anya, apa, sógor, ma búcsúznunk kell! 

Ó szép szemű lányok, ó hős férfinép!
Most rúgjuk a port! 
Víg körtáncot járj!
Perdülj, fordulj! Ó!

Körbe perdülünk, lengve lendülünk, 
Mint a búgócsiga, Mint a kerge nyáj, 
Erre lendülünk, arra perdülünk, 
Mint a búgócsiga, mint a kerge nyáj! 
Fordulj, perdülj, mint a búgócsiga, mint a kerge nyáj! 
Fordulj, perdülj, mint a búgócsiga! Röppen, szállj! 

Kórus: 
Perdülj, fordulj, mint a búgócsiga, mint a kerge nyáj! Perdülj, fordulj, mint a búgócsiga, röppen, szállj!

  • Jelenet és Bumm tábornok belépője, I. felv. (Melis György, km. Réti József és az MRT Énekkarának férfikara)

Bumm: 
Ez botrány! Ezer ördög! 
Itt a táborban lányok! 

Fritz: 
Bumm! Mindig rosszkor jön!

Bumm: 
Megáll a józan ész! Kergekór. 
Hogy itt mit látok?!

Fritz: 
Az angyalbőrben még a férfiszívünk ég, 
A férfiszívünk ég…

Bumm: 
Megint Ön! Ön felesel!

Fritz: 
Csak épp egy szót! 

Bumm: 
Egy szót se, egy szót se! 
Elönt a méreg, vérem forr!
És akkor jön a vasszigor!

Kórus: 
Ha egyszer mérges, vére forr. 
Jaj, akkor jön a vasszigor!…

Bumm: 
Ahogy felnyihog harci ménem, 
Föl, harcra hát, 
Rohamra indulok én az élen,
Hegy-völgyön át, 
Seregem ellensége reszket, 
Hátrálni kár. 
Riadtan, messze bukkan nyeszlett, 
És meg sem áll. 
Hátrál a nyeszlett 
És meg sem áll. Szólt: 

Refrén:
Piff, paff, puff, tarapapabum, 
Legyőzött a generál, Bumm, bum! 
Piff, paff, puff, tarapapabum,
Nem áll meg itt közben a generál, Bumm, bum!

Kórus: 
Piff, paff, puff, tarapapabum, 
Legyőzött generál, Bumm, bum!
Piff, paff, puff, tarapapabum,
Nem áll meg itt közben a generál, Bumm, bum!

Bumm: 
Hogyha győzelem híre szárnyal, 
vár rám a nép! 
Ünnepi dallal, száz szép lánnyal, 
Tündér zenék. 
De már a csata után várnak 
Új harcmezők, 
Ahol a karjaikba zárnak 
A bájos nők, 
Csókkal várnak a bájos nők. Ó!

Refrén:
Piff, paff, puff, tarapapabum, 
És ott is győz generál Bumm, bum!
És Piff, paff, puff, tarapapabum, 
És ott is győz generál Bumm, bum! 

Kórus: 
Piff, paff, puff, tarapapabum, 
És ott is győz generál Bumm, bum!
És Piff, paff, puff, tarapapabum, 
Más nem győzhet, generál Bumm, bum!

  • A nagyhercegnő dala, a nagyhercegnő és Fritz kettőse a II. felvonásból (Házy Erzsébet és Réti József)

Nagyhercegnő:
- A férj ezt mondta nékem, kérlek, 
Mondd néki el azt, amit érzek! 

Fritz: 
-De mit?

Nagyhercegnő: 
- Amit itt látsz…
Mondd el azt, hogy kellemes és megnyerő.
Mondd el azt, hogy bódító férfi…
Mondd el azt, mennyit tudna itt még hódítani!...
És győzni néha többet ér, 
Ha ezt közvetíti a vágya. Ó! 
Mondd el azt, hogy megláttam vágyait.
Mondd el azt, hogy mindenem lángol.
Mondd el azt, hogy így hatott rám a zsivány, 
Pedig nem vagyok ám én fából. Ó!

Jaj, nincs nyugtom, percnyi sem, 
Csak szenvedek nappal és éjjel!
Csak álmodom róla szüntelen, 
És nem adom reményem, mégsem. Ó!

Mondd el azt, ha kerülni fog: meghalok!
Mondd el azt, hogy várok rá végig!
Mondd el azt, hogy adjon vigaszt!
Mondd el azt néki: vágyom, itt vagyok én is!

Nos, hát! Nos, hát, most mit válaszol nekem?

Fritz: 
- Sorsom dől el ezen! 
Nagy gond: igen vagy nem? 
Nagy gond: igen vagy nem? 

Nagyhercegnő:
- Mit mondd? Mit mondd? Nincs rosszabb, mint a kétség! 
Mit mondd? Döntse el, hogy sorsa mit hív!
Mit mondd? Mit mondd? Mit mondd? Nos, hát?

Fritz:
- Mondja azt, hogy én vele érzek.

Nagyhercegnő:
- Eddig nagyon jó…

Fritz
- Biztos szép, biztos kedves lélek

Nagyhercegnő:
- Eddig nagyon jó…

Fritz
-Azon kell tehát igyekeznem

Nagyhercegnő:
- Ez is nagyon jó…

Fritz:
- Hogy a szívem is így érezzen

Nagyhercegnő:
- Ez is nagyon jó…

Fritz:
- Ez mind szép volna, csak azt kéne tudnom, 
Hogy miről van itt szó? Miről volna szó? 
Az ördög engem örök tűzbe dugjon, 
Ha tudom, milyen sóvárgó..,

Nagyhercegnő:
- Nos, hát?

Fritz:
- Nos, hát…

Nagyhercegnő:
- Nos, hát?

Fritz:
- Mondja még, hogy én vele érzek.

Nagyhercegnő:
- Eddig nagyon jó…

Fritz
- Biztos szép, biztos kedves lélek

Nagyhercegnő:
- Eddig nagyon jó…

Fritz
- Azon kell tehát igyekeznem

Nagyhercegnő:
- Ez is nagyon jó…

Fritz:
- Hogy a szívem is így érezzen

Nagyhercegnő:
- Ez is nagyon jó… Most érti már? 

Fritz:
- Ez tehát a szó…

Nagyhercegnő:
- Én vagyok ő….

Fritz:
- Ez érthető…

A mai rádióműsor utolsó zenéje volt Kálmán Imre Tatárjárás című operettjéből a palotás (az MRT Szimfonikus Zenekarát Vincze Ottó vezényli) - az operett részleteinek bemutatója: 1967. szeptember 3., Kossuth Rádió 14.22 – 15.00 

A Túl az Óperencián” adását ma 18 és 19 óra között ismét meghallgathatjuk a Dankó Rádióban és az internetes elérhetőségeken.

3236   smaragd • előzmény3235 2019-05-07 17:27:48

 

Én is pont most olvastam el a FEJES CECÍLIÁRÓL szóló megemlékező mondatokat és a rádióújságcikket, nagyon jó! Jólesik emlékezni rá, érdemes a 751. számú bejegyzésre is kattintani....nagyszerű életművet alkotott.

Talán sikerül majd egy fiatalabb korában készült portrét is találni róla.

Ez a felvétel otthonukban készült, ahol mindig szólt a zene.

Ebben a hónapban lesz Ruitner Sándor zenei rendező, dramaturg halálának évfordulója is. Tőle tudom, hogy "Cili"-t gyakornokként tették mellé a Rádióban, így indult a szép rádiós és személyes, sok évtizedes kapcsolat.

3235   tiramisu • előzmény3230 2019-05-07 17:18:19

Drága Cili, köszönjük!  Hiányzol....

3234   tiramisu • előzmény3230 2019-05-07 17:18:16

Drága Cili, köszönjük!  Hiányzol....

3233   tiramisu • előzmény3230 2019-05-07 17:18:03

Drága Cili, köszönjük!  Hiányzol....

3232   tiramisu • előzmény3230 2019-05-07 17:18:01

Drága Cili, köszönjük!  Hiányzol....

3231   tiramisu • előzmény3230 2019-05-07 17:17:58

Drága Cili, köszönjük!  Hiányzol....

3230   Búbánat • előzmény754 2019-05-07 14:38:42

A Magyar Rádió nyugalmazott zenei rendezője, FEJES CECÍLIA, 2015. március 18-án halt meg.

751. soraszám alatt emlékeztem Reá, most pedig idemásolok az RTV Újságból egy régi, harmincöt évvel ezelőtt megjelent cikket: Fejes Cecíliát mint zenei rendezőt bemutató portrét:

A ZENE „MŰFORDÍTÓJA”

RTV Újság, 1984. február 6 – 12.

/Udvardy István/

Részlet a cikkből:

Fejes Cecília, a rádiós zenei rendező, hívén korábbi önmagához, nyugdíjba vonulása alkalmából sem hajlandó nyilatkozni. „Nem szeretek magamról beszélni” – pattintatja velem vissza golyóstollam hegyét – „elég alaposan ismernek a muzsikusok ahhoz, hogy bármi újat tudjak mondani”.

A szerénység, különösen a művészvilágban, mindig gyanús. Vagy azért, mert tapshívogatóan kacér, vagy . mint jelen esetben is – valami titkos aranyfedezetet sejtet: tehetségben, tudásban, emberségben. Fejes Cecíliának van mire szerénynek lennie. Emberemlékezet óta, megszakítás nélkül állandó megnyugtató alakja, jelensége az „akváriumnak”, a sokszorosan hangszigetelt ablakú, 6-os stúdióra tekintő rendezői fülkének. Mi, muzsikusok ugyanis a harsogó fortisszimók és a lélegzetállító pianisszimók ár-apálya közt egy kicsit mindig a csend világának kijáró tisztelettel övezzük a tompított lámpák fénykörében némán moccanó párka-árnyakat: a felvételünk magnószálát pörgető rendező-hangmérnök-technikus triászt.

Bizonyára akadnak a rádióhallgatók között, akikben felötlik a kérdés: vajon mit kell, mit lehet rendezni a zeneműveken, a közvetítéseken. Elvégre itt nem léphet be senki jobbról vagy balról, mint a színház vagy operai előadáson – hiszen a zeneszerző ma vezérkönyvben minden hang helyét és idejét, sőt megszólaltatásának módját, erejét, színét, hangulatát is pontosan előírta. Ha igaz az, hogy a „zene: rend az időben”, mire való akkor a rend rendezése?

Hevesi Sándor egyhelyütt a rendező hármas feladatáról ír: összehangolni – például a Hamlet esetében – az eredeti történet idejének Dániáját, az író világát, az Erzsébet-kori Angliát, s végül a jelenkort, amelyben a darab elhangzik.  Ugyancsak hármas – bár nem ennyire időakrobatikus – próbatétel vár a többrétegű üvegfallal izolált, partitúrába mélyedő zenei rendezőre is: meg kell teremtenie a zenemű, az előadó és a hallgató ideális találkozását. Bizony, ez sokszor igen bonyolult dolog. A jó zenei rendezőnek otthon kell lennie a zenei korok, formák, stílusok világában, elemző részletességgel ismernie kell a műveket, tudnia kell bánni olykor egyszerre több száz felajzott művésszel, s miközben belül két-három taktussal „előre hallja” a zenét – állandóan számításba kell vennie a technikai berendezés átadó képességét. Gondoljon csak arra az olvasó, hogy például reggelizés közben hányszor kénytelen otthoni vevőkészülékén – olykor nem minden bosszankodás nélkül – kézi irányítással kiegyenlíteni a beszéd és a zeneszó közti hangerőkülönbséget, s menten fogalmat tud alkotni arról a munkáról, amelyet egy száz hangszerből álló zenekar (hegedűk, csellók, fuvolák, kürtök, hárfák, harangok), gyakran még egy vagy több szólista, énekkar, gyermekkórus stb. hangszín- és hangerőbeli effektusainak arányos visszaadása jelent a rendező számára.  A mikrofonerdővel elemeire bontott, csatornákba terelt, majd a keverőasztalon újraötvözött zenét úgy nyújtani át, hogy mindez természetesnek hasson! Hogy összekapcsolja a két világot – a mikrofonon inneni, s a hangszórón túl.

Fejes Cecília hivatott értője ennek az ördöngös mesterségnek. Kiapadhatatlan türelemmel, tiszteletreméltó igényességgel újra meg újra ismételteti a felvételt, amíg csak a kívánt mércét el nem éri. S a szakmai precízség mellett még kiváló pszichológusnak is kell lennie. Bátorítani a mikrofonlázzal küszködő előadókat – közönség híján, taps, mosoly vagy bármiféle visszajelzés, feloldás nélkül néha igen dermesztő a szenvtelen piros lámpáknak muzsikálni - ; erőt önteni pályakezdő ifjú szerzőkbe, akiket kiver a halál vize, amikor először hallják vissza első zenekari kompozíciójukat; tapintatosan meggyőzni az énekes szólistát, hogy jobb lesz a felvételt az áriavégi kadenciával kezdeni, mert fáradtan már nem visz úgy a voce („vinni visz, csak nem hoz”  - felel rá az operai humor); vagy esetleg fül mellett elengedni a világjáró nagymenő nem éppen hangfogós fricskáját – „nem vagyok hajlandó rádiószerűen muzsikálni, legyen a rádió muzsikaszerű” - ; és így tovább.  S mindezek mellett, egy-egy hosszabb, több tételes zenemű felvételekor fejben  tartani a napokkal korábban szalagra rögzített zenei részek hangulatát, karakterét, tempóit, a hangolás magasságát; ezenkívül ügyelni a szöveg értelmezésére, magyarságára, tisztaságára, érthetőségére – egyszóval azonosulni az előadókkal, de közben mindent kívülről, a közönség fülével hallgatni.

Fejes Cecília mindezt tudja. És nemcsak tudja – éli. Átéli ezt a kicsit műfordításhoz hasonló művészetet, amelyben nem egyszerűen csak átplántálni kell valamit, hanem szinte újraalkotni, az eredeti szellemében. Teszi a maga módján: egyszerűen, érzékenységét leplező szűkszavú határozottsággal, olykor befelé kuncogó humorával. Teszi, mintha kívül állna, s közben – észrevétlen – mindenből részt vállal.

Egy világtalan zongorahangoló elbeszéléséből jegyeztem meg a következő félmondatot: „… és hallottam a hangján, hogy elsápad.” Nos, a vérbeli zenei rendező –amilyen Fejes Cecília is – a rendezőfülke félhomályában ilyesféle röntgenhallással dolgozik: már a kezdő taktusból megérzi, hogy izgatott, elfogódott, fáradt, feldobott, tanácstalan vagy megszállottan lelkes előadók „megfordítására” kell-e felkészülnie, azaz, mennyit ajánlatos hozzátennie vagy mérsékelnie ahhoz, hogy a mű és a hallgató közt a legideálisabb kapcsolat jöjjön létre.

Raffaelló kései remekén – bolognai képtár féltve őrzött büszkeségén – Cecília, a muzsikusok védőszentje e tisztéből épp „nyugdíjba vonul”: eltaszítja magától a […] zeneszerszámokat, amidőn meghallja az égből alászálló angyalok énekét. Reméljük, hogy a mi Cecíliánk – hiszen lehet-e „kiérdemesülni” a hangszeres zene szeretetéből? – sokkal inkább a Rubens festményén orgonáló, vagy az ugyancsak barokk Zampieri mester vásznán gambázó néhai elődjének példáját követve, továbbra is pártfogolja az instrumentális zenét, és – szerény, de férfiasan határozott zenei instrukcióival – segíti Rádiózenekarunkat, és sok-sok hazai meg külföldi muzsikustársunkat.

3229   Búbánat 2019-05-06 12:41:52

Ábrahám Pál zeneszerző ma ötvenkilenc éve hunyta le örökre a szemét (Zombor, 1892. november 2. – Hamburg, 1960. május 6.)

Megjegyzem, a múlt héten a szerbiai – vajdasági - körutazásom során Zomborba is eljutottam.

A komponista emlékére a Dankó Rádió mai operettműsorában részletek csendültek fel a Földes Imre - Harmath Imre librettójára írt Viktória című operettjéből.  A Budapesti Operettszínház élő felvételéről Frankó Tünde, Dolhai Attila, Peller Anna, Peller Károly, Kékkovács Mara, Csonka András, Huszti Péter  előadásában szólaltak meg az ismert énekszámok, valamint Teremi Trixi, Bozsó József és Vásári Mónika énekfelvételeiről is elhangzottak dalok ebből az Ábrahám-operettből.

A szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya a „Túl az Óperencián” adásában a 83 éves korában elhunyt  Gencsy Sári (szoprán) operaénekesre is emlékezett - aki ugyancsak ezen a napon halt meg, tizenegy évvel ezelőtt (Debrecen 1924. augusztus 16. -  Budapest, 2008. május 6.). 

Gencsy Sári emlékére négy operett-duett szólalt meg, amelyekben Melis Györggyel és Svéd Sándorral énekelt együtt:

Iszaak Oszipovics Dunajevszkij: Szabad szél

Szöveg: V.V. Vinyikov, V.K. Kracht, V.J. Tipot

Fordította: Hámos György és Gáspár Endre, rádióra alkalmazta: Innocent Vincze Ernő

No.3. KERINGŐ - Stella és Markó szerelmi kettőse, I. felv.: „Stella, nézd, hogy szikrázik a fény a kék tengeren! Mégis, titkon sötétlik mélyében száz rejtelem. Stellám, sorsunk mélyén is rejtőzhet még száz veszély! Bár még csak néma sugárban ég s nem beszél….” (Gencsy Sári és Melis György, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara)

Ábrahám Pál: Viktória - John Cunlight dala: „Vén fiákeren suhantam én a Ringen át…/ Pardon, madame, hadd nyújtsak át egy szál rózsát” (Gencsy Sári, Svéd Sándor, km.  a Magyar Néphadsereg Központi Zenekara, vezényel: Sebestyén András)

Kálmán Imre  - Bakonyi Károly–Gábor Andor: Tatárjárás - Kettős: „Óh, holdas este, miért vagy szívem veszte… Tebenned éltem, tebenned reméltem, te voltál lelkem ringató zenéje” (Gencsy Sári, Svéd Sándor, km.  Magyar Néphadsereg Központi Zenekara, vezényel: Sebestyén András ) - megjegyzem, ez a kettős egy másik Kálmán Imre-operettből - a Kis király” – való, de az idők folyamán a ”Tatárjárás” részévé vált.

Kálmán Imre – Harsányi Zsolt: Marica grófnő  - Kettős:  „Kishúgom - bátyuskám - angyalomnézz le reám, kis leány, légy vidámdrága napsugár…” (Gencsy  Sári, Svéd Sándor)

 

Mától egész héten át Kovács István és Sajgál Erika színészházaspárral beszélget Nagy Ibolya  az operettműsorában

A délelőtti adást ma 18 és 19 óra között ismét meghallgathatjuk a Dankó Rádió hullámhosszán és az interneten is a www.dankoradio.hu oldalon.

3228   smaragd 2019-05-01 17:56:19

 

"Túl az Óperencián" - NAGY IBOLYA MŰSORA - Dankó Rádió

https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo/

a mai adás ismétlésében 18.30- kor:

 

70 ÉVES A RÁDIÓOPERETT!

Kemény Egon - Mesterházi Lajos - Szász Péter - Romhányi József: „Májusfa”

Bemutató: Magyar Rádió, 1949. május 1.

A „Májusfa” című első, új, magyar rádióoperettről

újabb fotók és rádióújságcikkek állnak rendelkezésünkre, amelyeket most itt részben közreadok, ugyanis egész tanulmányt lehet most már összeállítani a fórumainkon eddig megjelent és a további dokumentumokból, remélhetőleg nemsokára elkészül.

Dr. Rácz György, Kemény Egon, Tamássy Zdenkó, Ruitner Sándor, Ruttkay Éva, Rátonyi Róbert és mások emlékeit őrzik a fennmaradt cikkek, riportok és fényképek – mindannyian örömmel gondoltak vissza a darab készítésére, amelyet a hallgatók részére a Rádióélet mutatott be, pályájuk nevezetes állomásaként tartották számon – új rádiós műfaj keletkezett.

A szereplők és a versíró tekintetében még majd alaposan egyeztetni kell a különböző forrásokat.

Ruttkay Éva a címlapon  - MÁJUSFA

Stúdiófelvétel a MÁJUSFA című rádióoperett alkotóival és szereplőivel: 

Előadás a studióban: 

MÁJUSFA
Mesterházi  Lajos és Szász Péter nagyoperettje.
Zenéjét szerzette: Kemény Egon.
A Fővárosi Operettszínház zenekarát Majorossy Aladár vezényelte.
Közreműködik a Földényi-kórus.
Rendező: Rácz György
Szereplők:
Ferrari Violetta, énekhangja: Fábry  Edit, Horváth Tivadar, Dékány László, Rátonyi Róbert, Kárpáti Zoltán, Bilicsi Tivadar, Szigeti Jenő, Szakáts Miklós, Pálos György, Kardos Magda, Hlatky Edit, Parragh Éva, Ruttkay Éva, Fehéregyházi Tibor, Baló Elemér, Győző László.(Más helyen levő szereposztás szerint Darvas Iván, Pándy Lajos, Rafael Márta is játszott az operettben.)

Kit hallunk? Irodalmi műsorvezető: Balla Katalin (Rádióélet, 1949.)

… A rádióhallgató jogosan fintorog: mi köze a grófnő és tiszttartó, az isteni díva és az álruhás báró bonyolultnak látszó ám valójában igen szimpla szerelmi történetéhez? Igaza van: semmi!

A klasszikus operett és vígjáték valóban szórakoztató lehet, de új, mai darabot is akar hallani. A kívánság érthető és jogos. Erről elég szó esik. Megpróbáljuk – jelentették ki Mesterházi Lajos és Szász Péter, a rádió irodalmi osztályának munkatársai. Nekiültek és megírták az első mai rádió-operettet. Hogy a sikerre mennél több reményük legyen, segítségül hívták Devecseri Gábort, aki a verseket és Kemény Egont, aki a zenét írta. Az operett hősnője 18 éves, kedves, okos, csinos kislány. Itt él közöttünk, nincsenek különleges tulajdonságai, nem él álomvilágban – és sosem merengett még a tengerparton, hacsak a Magyar Tenger partján nem, ahová az üzemi nyaraltatás elvitte. Hősnőnk ugyanis egy pestkörnyéki textilgyár szorgalmas, vidám munkásnője; dolgozik – és énekel, mégpedig az üzemi kultúrcsoport díszelőadásán. Tehetségére felfigyeltek és a kislány otthagyja a gyárat, színésznő lesz.

Hogy ezzel a gyárat társait, régi életét valóban otthagyja-e, ekörül forog a mese. A választ az egymás után pergő, humorban, zenében bővelkedő jelenetek sora adja meg. Felvonul az operett minden kelléke: szerelem, féltékenység, összeveszés, holdfényes est a Balatonon – de ne féljenek, kedves rádióhallgatók, a megoldás megnyugtató lesz mindenki számára. Kísérlet ez, de kísérletek nélkül nem tudjuk megközelíteni célunkat, hogy valóban vidám szórakoztató mai műsort sugározhassunk. Hogy a kísérlet mennyire sikerült, erre Önöktől várjuk a választ. Hallgassák meg a „Májusfa” című operettünket, május 1-én, este 20.50-kor a Kossuth adón.”

archivum.mtva.hu

A kísérlet várakozáson felül jól sikerült: legnagyobb hatással a Májusfa - keringő volt a hallgatóságra, ennek következtében olyan sokan telefonáltak be válaszként a rádióba, hogy Szilveszterre elkészült a második, most már nem kísérleti…rádióoperett,  Kemény Egon: „Talán a csillagok”.

Nagy Ibolya a mai műsorba az alábbi dalokat szerkesztette a „Májusfa” sikerét követő „Talán a csillagok” 1949. szilveszteri ikerdarabot is említve:

Kemény Egon – Romhányi József:

Balaton – keringő (Májusfa) Gyurkovics Mária énekelte a rádiófelvételen

Konty-kettős (Talán a csillagok) Gyenes Magda és Rátonyi Róbert

Kirándulók-dala (Talán a csillagok) Bán Klári, Gyenes Magda, Pogány Margit, Mindszenti Ödön, Rátonyi Róbert, Hadics László

A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.

3227   Búbánat 2019-04-20 11:47:01

A Dankó Rádió  mai  operettműsorában elhangzott zenék közül kiemelem Jacobi Viktor - Bródy Miksa -Martos Ferenc Leányvásárjának a részleteit:

- Tom és Lucy kettőse, 2. felv.: „Csendes álmok éjjelén, ringó csónak lágy ölén, asszonyomhoz járok én, visz az álom…/ - Mért nem jött vissza ő, a nyugalmam nem lelem, merre jár, engem hova vár, álmom nincsen már…” (Németh Marika, Udvardy Tibor)

- Lucy, Bessy és Tom hármasa, 1. felv.: „Szörnyű helyzetben voltunk, jaj, mind a ketten…/Szép ez a vidék…” (Németh Marika, Házy Erzsébet, Udvardy Tibor) 

- Bessy és Fritz kettőse, 2. felv.: „- Lassan uram, édes uram, miért oly mohó? Kár e nagy sietés. Hát hol marad az udvarias bók, sima szó, kézcsókra kész bevezetés, /- Nem tehetek róla, ez a sorvasztó láz, nincs hozzá élő szavam. Lázban ég és nem vigyázva szenvedély, ha megrohan…  /- Na, de, méltóságos úr! Nem szokás ölelni ily vadul.…” (Házy Erzsébet, Palcsó Sándor)

- Bessy és Fritz kettőse - Jenki-kuplé: „Volt valahol, élt valahol egy aranyos nő, róla e dalban sok szó lesz, Yorkba bemegy és nyitott egy boltot is ott ö, egy pálinkás-boltot, ó, yes.…” (Házy Erzsébet és Palcsó Sándor)

- A Fináléból részlet: „Lettem egy édes, szerelmes nőnek a párja, királynőnek teszem meg az egész világ előtt!…” (Németh Marika, Udvardy Tibor)

A „Túl az Óperencián” adásában még egy részletet hallhattunk Jacobi operettjéből: a televíziós változatban Bessy és Fritz szerepét Hüvösvölgyi Ildikó és Szerednyei Béla alakította, most annak a produkciónak zenei anyagából szólalt meg kettősükben a vidám Dsilolo-duett: „Történt hajdanán, hogy egy hottentotta lány, Párizsba ment, a kis bohó, Dsiloló, dsiloló, dsiloló…”

Ezt az adást ma délután hat és hét óra között ismét meghallgathatjuk a Dankó Rádióban és az interneten is, a rádió weblapján online.

3226   Búbánat • előzmény3225 2019-04-19 01:09:54

Franz von Suppé, belga és dalmát származású osztrák komponista, a „Bécsi operett” megteremtője 200 éve született. (Spalato – ma Split, Dalmácia, 1819. április 18. – Bécs, 1895. május 21.)

Legismertebb művei: Boccaccio; A szép Galathea; Pajkos diákok;

A többi operettjének inkább a nyitányai váltak ismertté, a hangversenytermekben, de a rádiós zenei műsorokban is gyakran felhangzanak a pompás dallamai: Költő és paraszt; Könnyű lovasság; Fatinitza; Pikk dáma;  Banditák; Reggel, délben, este Bécsbem

Tegnap a Dankó Rádió operettműsora nem felejtkezett el Suppé születésének bicentenáriumáról: részleteket hallottunk a Boccaccióból (László Margitra és Ilosfalvy Róbertre is emlékezvén a rádiófelvételen énekelt Fiametta-szerep és a címszerep kapcsán);  a "Könnyű lovasság"  és a "Költő és paraszt" nyitányait a MÁV  Szimfonikus Zenekar koncerzelőadásain vezényelte Kesselyák Gergely illetve Medveczky Ádám.

 

 
Műsorajánló
Mai ajánlat:
17:00 : Budapest
Szent István Bazilika

Virágh András (orgona)

19:00 : Budapest
Óbudai Társaskör

Meláth Andrea tanszékvezető növendékei:
Topolánszky Laura, Fenyvesi Gabriella, Erdős Róbert, Gulyás Bence, Katoh Hiroko, Finszter Eszter, Tuznik Natália, Alter Katalin
Harazdy Miklós, Szabó Ferenc János (zongora)
Schubertiáda - A dal mint műfaj különböző korokban - Zenés, prózai este zeneakadémistákkal

19:30 : Budapest
Budavári Mátyás-templom

5 éves az Örökifjú Zenebarátok Kórusa
Pitoni, Arcadelt, Praetorius, Mozart, Miskinis, Kodály, Kayamar művei

19:30 : Budapest
BMC Koncertterem

Ligeti Ensemble & Concerto Budapest & Rácz Zoltán
ELLIOTT CARTER: Two Controversies and a Conversation
ELLIOTT CARTER: Klarinétverseny
CHARLES IVES: III. (The Camp Meeting) szimfónia
A mai nap
történt:
1966 • A Lincoln Centerbe költözött a Metropolitan Opera House
született:
1098 • Hildegard von Bingen († 1179)
1887 • Nadia Boulanger, zeneszerző és tanár († 1979)
elhunyt:
1782 • Farinelli (Carlo Broschi), kasztrált énekes (sz. 1705)
1977 • Maria Callas, énekes (sz. 1923)