vissza a cimoldalra
2019-11-12
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11446)
A csapos közbeszól (95)

Kimernya? (3273)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4430)
Operett, mint színpadi műfaj (4146)
Zenetörténet (256)
Bartók Rádió (757)
Legyen a zene mindenkie! - avagy mit tehetnenk a mai magyar enekoktatasert (61)
Lisztről emelkedetten (977)
Társművészetek (1439)
Eiffel Műhelyház – Bánffy terem (109)
Balett-, és Táncművészet (5936)
musical (188)
Élő közvetítések (8232)
Pantheon (2442)
Momus-játék (5761)
Palcsó Sándor (267)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3499)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Fórum - Operett a magyar rádióban (1949-1990) (Búbánat, 2008-03-06 21:20:47)

 
3398   Búbánat 2019-08-26 10:03:14

DANKÓ RÁDIÓ - Túl az Óperencián: 2019 év első felének válogatása - 35. hét

Az augusztus 26. és szeptember 1. közötti adások tartalmából:

„Nos, így a nyár végén, (és terveim szerint majd az év végén is) egy válogatást készítek az idei év beszélgetéseiből, és persze felvételeiből is, hogy Önök se felejtsék Őket, és legyenek annyira a szívük, elméjük és lelkük mélyén, mint ahogy nekem is az életem részeivé váltak. Hiszem továbbá, hogy érdemes Rájuk figyelni és követni példájukat, értékrendszerüket.”

Túl az Óperencián minden nap 9:04-től és 18:04-től a Dankó Rádióban!

A mai adásban három művésszel készített év eleji beszélgetések felvételeiből kaptunk bejátszott részleteket:

Medveczky Ádám karmester (A 2019. január 1-6. közötti adásokból)

Kodály Zoltán: Háry János – intermezzo

Johann Strauss: Éljen a magyar!  - polka

Johann Strauss: A denevér - nyitány

Hadzsikosztova Gabriella, színésznő-énekművész, a Malko Teatro alapítója - tagja volt a Rock Színháznak, és 16 évig a Magyarországi Német Színháznak. (A 2019. január 7-13. közötti adásokból)

Csongrádi Kata színésznő, musical-énekesnő (A 2019. január 14-20. közötti adásokból)

Jerry Bock – Reményi Gyenes István – G Dénes György: Hegedűs a háztetőn – Részlet: „Hagyomány”

 Km. Bessenyei Ferenc, Petress Zsuzsa, Halász Aranka, Kovács Zsuzsa, Csongrádi Kata, Karádi Judit, Megyeri Mária, Maros Gábor, Dániel Gábor és mások. A Fővárosi Operettszínház Ének-és Zenekarát Lendvay Kamilló vezényli. (Hungaroton felvétele, 1986)

 

Ism. du. hat és hét óra között.

3397   Búbánat 2019-08-25 12:03:24

Tíz évvel ezelőtti operettszínházi Csárdáskirálynő- produkció hangfelvételéről szólalt meg néhány részlet a Dankó Rádió mai operett-adásában:

Gábor Andor fordítását átdolgozta: Kállai István és Kerényi Miklós Gábor

Énekelnek: Fischl Mónika, Szendy Szilvi, Peller Károly, Vadász Dániel. Vezényel: Makláry László.

A felvétel a Budapesti Operettszínház előadásán készült, 2009. május 2-án. Az előadás rendezője: Kerényi Miklós Gábor

A „Túl az Óperencián” műsorának ismétlése 18 órától hallgatható meg a rádióban.

3396   Búbánat • előzmény1789 2019-08-24 23:32:16

Kapcs. 1788., 1789. sorszámok

Kiegészítés

"A muzsika polihisztora" - zenés beszélgetés Szabó Miklós operaénekessel

1987. június 29., Kossuth Rádió, 21.00 - 22.00

A műsort Meixner Mihály vezeti.

Szerkesztő: Varga F. István

3395   Búbánat 2019-08-24 11:46:07

Lehár Ferenc – magyar szöveg Gábor Andor: Luxemburg grófja

Több felvételről hallottunk részleteket a Dankó Rádió délelőtti operett-adásában:

- Angéla dala:Minden nap egy rózsaszál…/Láthatjuk, valóban roppant ritkaság…”  (Kalmár Magda, km. a Magyar Állami Operaház Zenekara,  vezényel: Nagy Ferenc)

A Qualiton lemezéről (keresztmetszet, 1964) szólalt meg három részlet:

A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Breitner Tamás vezényli:

- Basil belépője:Szívem szeretvalóság ez nem álom... /VulkánIzzó tüze hull rám…” (Feleki Kamill)

- Fleury belépője:   „Mennyi ember!... /Konfetti-felhő száll…/Jó hírnév, jó modor a fő!...”  (Honthy Hanna)

Juliette és Brissard (bohém) kettőse„Egy kis szoba kell, hol szűk is a hely, de elférünk, hat jó emelet, a nap benevet, s mi nem félünk. Nem kérek mást, csak... /Gyerünk,tubicám, se kocsink se lovunk, én s a cicám, mi csak elkocogunk. Friss örömet csak a jó szív ád. Vesszen a pénz, de a csók mi vár…” (Zentay Anna és Rátonyi Róbert)

 

A Rádió Dalszínháza felvételéről (bemutatója: 1966. február 26., Kossuth Rádió, 20.25 - 22.00) hangzott el az alábbi részlet:

- Nyitókórus, farsangi jelenet és René belépője: ” Farsang van, itt a karnevál!...  - „Szép igazán, barátim, ez a rajongás személyemért… Hogy ősöm volt ama Luxemburg, a nagy tivornyák hőse… végrendeletével így lettem  gróf ma éjjel  ./ Hej, lirilirilári, ez mind csak lárifári, fenn az ernyő, nincsen kas…” (Udvardy Tibor, km.  az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Sebestyén András)

 

A „Túl az Óperencián” műsorának zárásaként Lehár Ferenc ÉVA című operettjének a dallamai csendültek fel a Magyar Állami Hangversenyzenekar előadásában, Török Emil vezényletével  - 1958. április 8., Kossuth Rádió 20.20 (részletek).

 

Ezt a műsort a ma délután hat órakor kezdődő adásban ismét meghallgathatjuk a Dankó Rádióban.

3394   Búbánat 2019-08-23 10:31:45

A Dankó Rádió ma délelőtti, „Túl az Óperencián” műsorában hallott zenék közül említem meg:

- Johannes Brahms: 7. Magyar tánc (a Londoni Fesztiválzenekart Alfred Scholz vezényli)

- Aldobolyi Nagy György – Brandon Thomas - Szenes Iván: Charley nénje – a zenés játékból Lehoczky Zsuzsa, Tolnay Klári,  Bodrogi Gyula, Ernyei Béla, Paudits Béla, Páger Antal és Radnay György énekel részleteket, km. a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat Kamarazenekara a zeneszerző vezényletével

- Jacques Offenbach: Utazás a Holdra  - Nyitány  (Marc Soustrot vezényli a  Loire-menti Filharmonikus Zenekart)

Ezt a műsort  ismét meghallgathatjuk a délután 6 órakor kezdődő adásban.

3393   Búbánat • előzmény283 2019-08-22 19:43:41

Kapcs. 283. sorszám

Magyar Rádió stúdiója, László Margit operaénekes, Petress Zsuzsa operett énekes, Szénássy István  - 1974

Fotó: Szalay Zoltán

Fortepan.hu

Horusitzky Zoltán – Romhányi József: Egyetlenegy éjszaka

A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1974. november 23. Kossuth rádió 20.50 – 22.00

Km. László Margit, Petress Zsuzsa, Palcsó Sándor, Palócz László, Sólyom-Nagy Sándor, Szénássy István, az MRT énekkara és szimfonikus zenekara. Vezényel: Jancsovics Antal.

Zenei rendező: Fejes Cecília. Rendező: Cserés Miklós dr.

3392   Búbánat 2019-08-21 17:31:59

A Dankó Rádió „Túl az Óperencián” adásában ma délelőtt szép részletek szólaltak meg a Csínom Palkó daljátékból:

Farkas Ferenc – Dékány András: Csínom Palkó

A Magyar Rádió új felvétele: 1963. május 1., Kossuth Rádió, 20.10 – 22.00

Km. Házy Erzsébet, Gyurkovics Mária, Andor Éva, Komlóssy Erzsébet, Neményi LiliSimándy József, Palócz László, Melis György, Radnay György, Szabó Ernő, Domahidy László. Az  MRT Énekkarát és Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényli. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: Mikó András.

Részleteket hallottunk a daljátékból:

- Förgeteg dala (Radnay György)

„Sejehaj, betyár, te szegény betyár! Éltedért, sorsodért, vásott fokosodért, sejehaj, semmidért se kár! Hogyha jő a tél, havat fú a szél, erdőben, mezőben, nádi menedékben, sejehaj, hóvihar elér! Mögötted a zsandár, üldöztet a császár! Sszaladjál, nyargaljál, lóhalálában fussál!”

- Örzse dala (Komlóssy Erzsébet)

„Tányér, bogrács, fakanál, puhaágy és pörkölt-libamáj! Ez az asszonynak, ez az asszonynak, ez az asszonynak a dolga! Éles kard és buzogány! Kanóc, puska és kacagány!  Ez a férfiak, ez a férfiak, ez a férfiaknak gondja…/Nem férfi az, aki fél! Nem asszony az, aki fél! A bátorság Isten útján nagyon sokat ér!... De ha szól a harci csatariadó, … mert az asszonynak, mert a lánynak ott vagyon ilyenkor a  dolga.”


- Éduska és Palkó kettőse, I. felv.  (Házy Erzsébet, Simándy József)

Dialógus (próza):

Palkó: Éduska! Te volnál?

Éduska: Apám régen kijött a házból. Őt keresem.

Palkó: Az istállóba ment. Te meg ne félj! Nem harapok!
Éduska: Tudom. Nem kutya…

Palkó: Nem. Csak darutollas pávakakas.

Éduska: Nem azért mondtam, hogy bántsam. Mifelénk a legények sastollat hordanak a süvegüknél.

Palkó: Sastollat? Vadászok?

Éduska: Kurucharcosok! Bottyánnál. Esze Tamásnál.

Palkó: A kurucok fövegén sastoll a dísz?!

Éduska: Egy szál a közembernek, kettő a tisztnek, három a főtisztnek…

Palkó: Majd szerzek én sastollat is!   Hanem honnan tudod te olyan jól, hogy mennyi toll díszíti a kurucok fövegét?

Éduska: Majd megtudja, ha megtudja.

Palkó: Furcsa jószág vagy te! Egyszer még szeretnék találkozni veled!

Éduska: Majd ha magán is sastoll lesz, egyszer…

Palkó: Addig?

Éduska: Addig... Jó éjszakát!

(ének):

Palkó:

 Jójszakát, kisleány, a nevem Csínom Palkó,
Szívem tereád olyan régen vár!

Éduska:

Jójszakát, jójszakát, az álom ringasson el,
Csupa csodaszép messzi cél felé!

Palkó:

A hangod akár a bársony – rám borul majd a
Holdsütötte fényes éjszakán.

Együtt:

 Jójszakát, jójszakát, ha lecsukódik pillánk,
Az álom kapuján ugye gondolsz majd rám?

Palkó:

Az én vallomásom ne bántson meg téged,
Élj tovább is álmán szép tündérmeséknek.
A rózsák majd, ha újra nyári fényben érnek,
Vidám menyegzővel várlak téged…

Éduska:

Jójszakát, jójszakát! Leszáll a csillagos éj.

Szívem tereád olyan régen vár.

Palkó:

Jójszakát, jójszakát! Az álom ringasson el,

Csupa csodaszép messzi cél felé!

Éduska

A hangod akár a bársony – rám borul majd a
Holdsütötte fényes éjszakán.

Együtt:

Jójszakát, jójszakát, ha lecsukódik pillánk,
Az álom kapuján ugye gondolsz majd rám!

 

- Jelenet, Rosta Márton és Éduska kettőse (Házy Erzsébet, Szabó Ernő, km.  Férfikar)

1.
Rosta:
Jó estét, jó estét,
Áldás, erő, békesség!

Éduska:
Jó estét, jó estét,
Mindenkinek kedvesség!

Mind (férfikar):
Ha, ha, ha, ha, ha, ha,
Csak egy leány s az apja!
Pántlikás kosárja,
Hetyke a kis kalapja.

Rosta:
Rosta Márton,
Híres ember Pozsonyban,
Itten áll most
Előttetek valóban.

Éduska:

Készíti a mézeskalács szíveket.

Rosta:
Gyertyát, ánizst, és cukorból egeret.

Éduska:
Menta, ánizs, 
És törökméz, csupa jó.
Hozzád adva
Egy maréknyi szép dió.
Ebből lesz a Rosta féle keverék.

Együtt:

Tessék, tessék!

Itten helyben ezt egyék!

2.

Rosta:
Jó estét, jó estét,
Nem kell nekünk fényesség.

Éduska:
Eltöltjük az estét,
Itt a finom édesség!

Rosta:
Jó estét, jó estét,
Mézeskalácsot tessék!

Éduska:
Ki éhes, ehessék.
Vendégeket fektessék!

Rosta:
Rosta Márton,
Híres ember Pozsonyban,
Itten áll most
Előttetek valóban.

Éduska:
Készíti a mézeskalács szíveket.

Rosta:
Gyertyát, ánizst, és cukorból egeret.

Éduska:
Menta, ánizs, 
És törökméz, csupa jó.
Hozzá adva
Egy maréknyi szép dió.
Ebből lesz a Rosta-féle keverék.

Együtt:
Tessék, tessék,

Itten helyben ezt vegyék!
 

- Zsuzsika és Balogh Ádám kettőse a II. felvonásból  (Gyurkovics Mária, Melis György) 

Zsuzsika:
Oh, hogy itt vagy végre, aranyos szép párom! Merre jártál eddig én édes virágom?

Balogh Ádám:

Bármerre is jártam, csak utánad vágytam! Tábor magányába, háború zajában kék szemedet láttam.

Zsuzsika:
Hűséges szívemmel szerettelek mindég, s nem felejtettem első csókodat! Vártam visszatérted éjnapon át mindég: bárcsak meghallhatnám drága hangodat!

Balogh Ádám:
Hűséges szívemmel éji magányomban szálltam veled a dalnak szárnyain! Elrepültem hozzád titkos találkára, néked elmesélni bűvös álmaim!

2.
Balog Ádám:
Látod édes rózsám, megígértem néked, hogy mire a darvak vándorútra térnek, útján hervadásnak, hideg őszi szélnek, édes mátkapárom, harmatos virágom, visszajövök érted!

Refrén ism.: Hűséges szívemmel…
 

- Rosta Márton és Koháry grófné kettőse – II. felv. (Neményi Lili, Szabó Ernő)

Rosta:

Ájn, cváj, dráj, ájnc, három a tánc! Fordulunk, térülünk, már szinte szédülünk, lobbanó, libbenő tánc! Új módi sikk, s mily jólesik, fórném és bécsies, cseppet sem régies, mesébe kívánkozik.

Koháryné:

Bódító szárnyalás, bájos-üde lángvarázs, tovatűnő kacagás. Ájn, cváj, dráj, ájnc, három a tánc. Fordulunk, térülünk, már szinte szédülünk, lobbanó, libbenő tánc!  

Csak utánam, valahányan, pihekönnyen és lágyan, ez a tánc még csupa játék, csupa kellem és báj! Így bókolunk ez előkelő, hölgyeim, látják? Így fordulunk, ugye kitűnő? És most megállj!

Refrén ism. Ájn, cváj, dráj, ájnc...

- Kórus-jelenet…- Hé! Tyukodi! Legények, ide! Katonák…” (MRT Énekkarának férfikara)

 

Az adás végén még elhangzott:

Vincze Ottó: Budai kaland - Balettzene (km. a Magyar Állami Hangversenyzenekar, vezényel: Gyulai Gaál Ferenc) - 1962. december, Kossuth Rádió

 

Ismétlés: du. 6 és 7 óra között, a Dankó Rádióban és az internetes oldalon is (www.dankoradio.hu)

3391   Búbánat 2019-08-20 17:20:34

A Dankó Rádió mai, ünnepi műsorában nem volt operett.  Az elhangzott zenék közül említem meg: 

- Kodály Zoltán: Ének Szent István királyhoz (Magyar Rádió és Televízió Énekkara, vezényel: Sapszon Ferenc)

- Erkel Ferenc – Kölcsey Ferenc: Himnusz  (az MRT Énekkarát,  Gyermekkarát és a Magyar Állami Hangversenyzenekart Ferencsik János vezényli)

Kodály Zoltán: Székelyfonó A csitári hegyek alatt régen leesett a hó..” (népdalfeldolgozás)  (Andor Éva, Simándy József, km.  a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara, vezényel: Ferencsik János (A felvétel készült: 1970)

- Kókai Rezső: István király az oratórium koronázási jelenete (Km. a kibővített Szent István Király Oratóriumkórus és Szent István Király Szimfonikus Zenekar. Vezényel: Záborszky Kálmán) – Hősök tere, „Örömkoncert” - 2003. augusztus 19. 

Kókai Rezső István király című színpadi oratóriuma 1938-ban, a Szent István halálának 900. évfordulójára meghirdetett zeneszerzői pályázatra készült, és megnyerte a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium első díját. Elsőként 1942. március 15-én - Oláh Gusztáv rendezésében - az Operaházban mutatták be, de a második világháború miatt csak hat előadást érhetett meg. 1945 után a darabot témája miatt, ideológiai okokból félretették. Záborszky Kálmán hosszas kutatás után 1987-ben, az Országos Széchényi Könyvtárban találta meg. A következő évben hangversenyszerű változatát, majd 1996-ban és 2000-ben a színpadi változatát vezényelte;

Hősök tere, „Örömkoncert” - 2003. augusztus 19.: az oratórium monumentális koronázási jelenete is elhangzott - „Négyezer hang és kétszázötven hangszer szólalt meg”.

Kórusok érkeztek az ország több pontjáról, Budapest mellett Ceglédről, Sárospatakról, Veszprémből, Debrecenből, Miskolcról, Szolnokról, Nyíregyházáról, Gyöngyösről, Hegykőről, Karcagról, Kolozsvárról, Kisújszállásról, Székesfehérvárról, Mezőtúrról, Szegedről, Jászberényből, Vásárosnaményból, Pécsről, Nagyváradról, Nagykanizsáról, Vácról, Várpalotáról. A hangverseny muzsikusai: a Szent István Király Szimfonikus Zenekar, a Szent István Király Zeneművészeti Szakközépiskola Szimfonikus Zenekara, a Szent Király Zeneiskola Szimfonikus Zenekara és a Jubileumi Szimfonikus Zenekar tagjai. Az est szólistái: Berczelly István, Herczenik Anna, Molnár András és Wiedemann Bernadett voltak.

- Ah, hol vagy magyarok Tündöklő csillaga” (XVIII. századi kéziratos forrásból; dallam gyökere egy középkorból származó adventi gregorián ének.)

- Hector Berlioz: Rákóczi-induló (kibővített Szent István Király Szimfonikus Zenekar, vezényel: Záborszky Kálmán) - Hősök tere, „Örömkoncert” - 2003. augusztus 19.

 

Ma hat órától újra meghallgathatjuk a délelőtti adást a rádióban. "Túl az Óperencián"  Felelősszerkesztő-műsorvezető: Nagy Ibolya.

3390   Búbánat 2019-08-20 11:08:38

Négy nappal ezelőtt a Dankó Rádióban a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya Kerekes Jánosra emlékezett (Budapest, 1913. április 18. – Budapest, 1996. augusztus 16.): huszonhárom évvel ezelőtt ezen a napon hunyt el kora ismert, népszerű zeneszerző-karmestere, akinek neve máig főként az 1950-es évek egyik legsikeresebb magyar  operettje, az Állami Áruház komponistájaként él a köztudatban.  A „Túl az Óperencián” műsorában gyakorta felhangzanak részletek a Darvas Szilárd - Szenes Iván szövegkönyvére 1952-ben komponált színpadi darabjának rádiófelvételéről (Petress Zsuzsa, Zentay Anna, Feleki Kamill, Melis György, Mindszenti Ödön, Kazal László, km. a Tóth-kórus, az Állami Színházak Szimfonikus Zenekara és a Magyar Rádió Tánczenekara. Vezényel maga szerző. – Rádióbemutató:1953. március 24., Kossuth adó)

Az operett korabeli népszerűségét mi sem bizonyította jobban, hogy színházak sora játszotta az „Állami Áruház”-at, sőt az említett rádiókeresztmetszet-felvétele mellett, azonos címmel zenés mozifilmet is forgattak belőle; Kerekes János elvállalta, hogy saját művének motívumait felhasználva megkomponálja hozzá a zenét.

A zeneszerző ismert rádióoperettjei, rádiódaljátékai még: Dalol az ifjúság (1951); Kard és szerelem (1957); Boldogságfelelős (1957); A kapitány lánya (1961); A majlandi tornyok (1961); Palotaszálló ((az 1951-es keletkezésű színpadi mű zenéjének felvétele, 1962); Hófehérke és a hét törpe (1964); Házasodj, Ausztria! (1968); Sárgarigó és az alkirály (1973)

Kerekes János operaházi karmesterként is működött, de a rádióban és a hanglemezgyárban is – a saját szerzeményein túl - sok operettfelvétel, -részlet zenei irányítása fűződik nevéhez:

  • Behár György: Dalolnak a pacsirták (1953)
  • Gyöngy Pál – Török Rezső: Muzsikáló kastély (1956)
  • Florimond Hervé – Polgár Tibor: Lili (keresztmetszet, 1959)
  • Huszka Jenő – Martos Ferenc: Lili bárónő (részletek, Qualiton, 1962) 
  • Huszka Jenő – Bakonyi Károly – Martos Ferenc: Bob herceg (részletek, Qualiton, 1962) 
  • Huszka Jenő – Martos Ferenc: Gül Baba (részletek, Qualiton, 1962) 
  • Huszka Jenő – Szilágyi László: Mária főhadnagy (részletek, Qualiton, 1962) 
  • Kacsóh Pongrác – Bakonyi Károly – Heltai Jenő: János vitéz (részletek, Qualiton,1954
  • Kacsóh Pongrác – Bakonyi Károly – Heltai Jenő: János vitéz  (részletek, 1979.)
  • Kacsóh Pongrác - Bakonyi Károly - Endrődi Sándor - Pásztor Árpád - Sassy Csaba: Rákóczi (1964)
  • Kálmán Imre – Bakonyi Károly: Az obsitos (részlet, 1957)
  • Lehár Ferenc – Mérey Adolf: A víg özvegy (részletek, Qualiton, 1960) 
  • Carl Millöcker – Gáspár Margit – Kardos György – Blum Tamás: A koldusdiák (1964)
  • Polgár Tibor – Kerekes János – Innocent Vincze Ernő – Erdődy Sándor: Déryné (részletek, 1951)
  • Polgár Tibor – Kristóf Károly: A lepecsételt asszony (1962)
  • Szőnyi Erzsébet – Benedek András: Száz cifra köntös (1965)

 

A napokban bukkantam rá régi rádióműsorok között erre az adáscímre:

„Zenés beszélgetés Kerekes Jánossal”

1987. április 19., Petőfi Rádió, 16.00 -16.59

Műsorvezető: Meixner Mihály

Szerkesztő: Bitó Pál

„Kerekes János zeneszerző-karmester a nagy műveltségű, sokoldalú magyar művészek közé tartozik. Évtizedeken át volt korrepetitora, majd karnagya az Operaháznak, és közben egyre-másra aratta zeneszerzői sikereit is. Operettek, zenés játékok, különböző zenekari művek és számos filmzene került ki tolla alól. A remek memóriával rendelkező művész kitűnő beszélgető partner, a mintegy órás műsorban híres énekesekről, és saját műveiről vall színesen, rokonszenvesen.”

Talán egyszer, a Dankó Rádió műsorába Nagy Ibolya beszerkeszt részleteket ebből az archív rádiós portréműsorból.

3389   Búbánat 2019-08-19 11:09:25

Gál Róbert: Délibábos Hortobágyon – Huszka Jenő élete és művei /Rózsavölgyi és Társa, 2010/

Ebből az életrajzi kötetből idézem az alábbi sorokat:

 Ketten voltak a Magyar Színház színpadán. Egy angyali kedvességű, magyaros karakterű kurtanemes és egy tubák ízű, színes ruhába bújt fűzfapoéta. Beszélgettek a bál egyik különtermében.

- Kedves öcsém! Milyen sápadt maga. Bántja valami? Örülni kell. Felállt az első felelős magyar kormány. Battyány Lajos a miniszterelnök.

- Hagyjon már, bátyámuram! Most jövök a boltból. Tudja, milyen boltból?

- Nem.

- A sírboltból.

- Ebben az ünnepélyes pillanatban nem illik viccelni. Maga költő?

- Az volnék.

- No, akkor szavaljon valamit!

- „Még nyílnak a völgyben a kerti virágok, Még zöldel a nyárfa az ablak előtt, De látod amottan a téli világot? Már hó takará el a bérci tetőt.”

- Mikor írtad ezt a gyönyörű költeményt, kedves öcsém?

- Szeptember végén.

Így, nyíltszíni tapssal kezdődött Huszka Jenő-daljáték, a Gyergyói bál második felvonása 1941. január 5-én az Izabella téri teátrum színpadán. Ez az idétlen tréfa még elment a nagy világégés második évében. Ennyit engedélyezett a kulturális cenzúra. Csak ennyit.

A megzenésített Petőfi-vers teljes terjedelmében az Erzsébet 1939-es premierjén hangzott el. Csak akkor és csak ott…


Ezt a részletet most azért vettem elő a könyvből,  mert a "Szeptember végén"  dalbetétet  a Dankó Rádió mai operettműsorában újra hallhattuk – ezúttal az énekművész Nagy Ibolya  csodálatos tolmácsolásában, szép énekfelvételéről! (A Pécsi Szimfonikus Zenekart Cser Miklós vezényli.)  

Nagy Ibolya mint a  „Túl az Óperencián” műsorvezetője,  további részleteket szerkesztett be Huszka Jenő – Szilágyi László Erzsébet  című daljátékából:

- Ida és Axaméthy tábornok kettőséből részlet: Van az úgy, kérem, néha, néha, úgy ég a szív, s az ajkunk néma.  Ezer szép álmot sző az ember, beszélni nem tud, szólni nem mer…”  (Kalocsai Zsuzsa, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Kovács János) - 2014

- Ida belépője:Madárdalos zölderdőben jártam, hol mindig nyár van, soha nincsen tél…/Rózsám, viruló kis rózsám, te légy most a postám, leveleddel üzenek. Szerelmes rózsám, neked szól az üzenet …” (Kalmár Magda, km. a MÁV Szimfonikus Zenekar, vezényel: Behár György) - 1979

- Stefi és Flórián vidám kettőse:Szüret előtt már nincs elég idő, hát szüret után lesz az esküvő.  És azután, majd nászútra megyünk, hegyen - völgyön boldogok leszünk...  /- Délibábos Hortobágyon egy kis kurta kocsma van, mert a jó bort úgy imádom, hát ott érzem jól magam...” (Galambos Erzsi és Németh Sándor, km. a MÁV Szimfonikus Zenekar, vezényel: Behár György) - 1979

Az adás végén Johannes Brahms IV. Magyar táncának a dallamai csendültek fel (a Londoni Fesztiválzenekart Alfred Scholz vezényli).

 

Műsorismétlés: ma délután hat és hét óra között a Dankó Rádióban.

3388   Búbánat 2019-08-18 16:58:13

A Dankó Rádió mai operettműsorából említem meg:

Lehár Ferenc – Mérey Adolf: A víg özvegy  - Vilja-dal  (Szeredy Krisztina)

Bródy Tamás – Szenes Iván: Balkezes bajnok – zenés játék  (részletek, 1954)  - a Magyar Rádió esztrádzenekarát a szerző vezényli.

Két részlet - egy kettős és egy dal - hangzott fel a rádiófelvételről: 

-  „Csak azért hozott engem a gólya, hogy te légy az én szívem lakója! Teljes komfort vár a kislakásban, benne hűség, szerelem és vágy van!.../- Miért nem vagy ily kedves hozzám máskor is? E vallomást elhallgatnám százszor is!...” (Németh Marika és Rátonyi Róbert)

-  „Mondd, miért…”  (Németh Marika)

A délelőtti adás ismétlése:  ma 18 és 19 óra között

"Túl az Óperencián"

A két vendég a stúdióban, akikkel a felelősszerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélget: Szeredy Krisztina és Egyházi Géza operett ill. musical énekes-színészek.

3387   Búbánat 2019-08-17 11:42:17

A Dankó Rádió mai operettműsorában felhangzottak ismét a Leányvásár jól ismert melódiái; kettősök - számomra megunhatatlanok…

Jacobi Viktor – Martos Ferenc – Bródy Miksa: Leányvásár

Km.  az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András

A Rádió Dalszínháza bemutatója:1964. július 18., Kossuth Rádió, 20.52 – 23.33

- Tom és Lucy szerelmi kettőse, I. felv. (Németh Marika, Udvardy Tibor)

„- Ha lennék egy lánykának édes szerelmes babája, királynőnek tenném meg őt az egész nagy világ előtt! - Ha lennék egy szerelmes, édes legénynek a párja, de szép volna szép a világ, álmaink tündér csodák! - Ha jönne a leány, aki szeretne igazán, elébe elmennék! Ha jönne a leány, szerelem ifjú tavaszán,csak az övé lennék! - Nem szólana a szám, csak a kezét szorítanám, csak a szemét nézném! - Behunyva a szemem...- Reszketne a kezem...- Az ajkát érezném!...”

- Bessy és Fritz kettőse, I. felv.  (Házy Erzsébet, Palcsó Sándor)

 „- Nagyon vad ez a vadon,  ülök a padon, s unalommal nézek szét.  - Megyek ide-oda már, ha kegyeskednék helyet adni cseppecskét.  - Ne papoljon már, az idő eljár,  ide mellém, úrficskám!  - Kicsi szívem ijedez, tudom Isten, lesz  szigorú vizsgám.  /- Kettecskén,  az élet édes álom kettecskén, szerelemben összenőve, sülve-főve, kettecskén.  - Kettecskén,  veszélyes üldögélni kettecskén, bizseregve forr a vérem,  furcsa kérem ,kettecskén…”

- Bessy és Fritz kettőse, II. felv.  (Házy Erzsébet, Palcsó Sándor)

 „- Lassan uram, édes uram, miért oly mohó, kár e nagy sietés. Hát hol marad az udvarias bók, sima szó, kézcsókra kész bevezetés. - Nem tehetek róla, ez a sorvasztó láz, nincs hozzá élő szavam. Lázban ég és nem vigyázva szenvedély, ha megrohan. /- Na, de, méltóságos úr! Nem szokás ölelni ily vadul. - Mert a Méltóságos úr túlon túl dúl-fúl.

 - Bessy és Fritz kettőse, II. felv.  (Házy Erzsébet, Palcsó Sándor)

„-Történt hajdanán, hogy egy hottentotta lány, Párizsba ment a kis bohó! - Gilolo, gilolo, gilolo - Oly szörnyen szegény, derekán egy kis kötény, több éppenséggel semmi, ó! - Gilolo, gilolo, gilolo  - Csak ment, mendegélt, egy kukkot sem beszélt, csupán az utcasarkon posztoló… - .gilolo, gilolo, gilolo...- ...rendőr úr előtt, ki rendre inti őt, mondta hottentottául: Gilolo! / - Nincsen több ily csoda gazella-termet, a fekete Afrika ölében  termett ez! Tűz folyik erében, hajának ében fürtje lengedez! Ha,ha,ha. Szép szeme sötétje csillog, ha mosolyog, fogsora fehérje villogó, s van neki kicsinyke köténye, Gilolo!...”
 

Frederick Loewe - magyar dalszöveg szöveg GDénes György:  My Fair Lady  - „Ma éjjel táncolnék, örökké táncolnék, ha ő kér táncra fel….” (Szeredy Krisztina énekfelvételéről - zongorakísérettel)

 

Vincze Zsigmond (1874 – 1935) – Kulinyi Ernő (1893 – 1945): Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarország!  

("A hamburgi menyasszony" operett betétdala - Szeredy Krisztina énektolmácsolásában, zongorakísérettel:

Hol szőke sellő, lenge szellő játszik a Tiszán,
Ott él egy nép, legendák népe, ott az én hazám.
Az ősi Kárpát őrzi álmát, hű Csaba vezér,
Ki csillagoknak égi útján vissza-visszatér.

Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarország,
Gyönyörűbb, mint a nagyvilág.
Ha zeng a zeneszó, látom ragyogó, szép orcád.
Táltos paripánkon odaszállunk
Hazahív fű, fa, lomb, s virág.
Úgy sír a hegedű, vár egy gyönyörű szép ország.

Ott dalos ajkú mind a lány, mert dal terem a fán
És délibábos tündérkastély leng a vén Tiszán.
A Rónaságon, hét határon száll, repül a szél,
Huszárok kedve éri csak be, hogyha szárnyra kél.

Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarország…”
 

Lehár Ferenc: Cigányszerelem – keringő (a Bécsi Johann Strauss Zenekart Willi Boskovsky vezényli)

"Túl az Óperencián" - Ezt a műsort ma délután hat és hét óra között ismét meghallgathatjuk a Dankó Rádióban -  és a rádió internetes oldaláról is elérhető az adás.

3386   Búbánat • előzmény3379 2019-08-16 15:45:44

Budapest, 1971. március 2. Barlay Zsuzsa, a Magyar Állami Operaház tagja.

MTI Fotó: Keleti Éva. Tulajdonos: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum
 

A Liszt-díjas, Érdemes művészt, Barlay Zsuzsa operaénekesnőt, a Magyar Állami Operaház Örökös Tagját köszöntötte mai – 86. – születése napján a Dankó Rádió Túl az Óperencián adásának szerkesztő-műsorvezetője. Nagy Ibolya gratulációjához, jókívánságaihoz én is csatlakozom:

Sok szeretettel kívánok Barlay Zsuzsának jó egészséget, boldogságot és boldog születésnapot!

A gratuláció mellé egy dal is járult:

Carl Millöcker: Gasparone (1884., Bécs, Theater an der Wien)

Friedrich Zell és Richard Genée librettója nyomán a dalszövegeket Róna Frigyes fordította magyarra. Albert István összekötőszövegét elmondja: Békés Rita és Bánffy György

- Zenóbia dala (Barlay Zsuzsa, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) - Az operett keresztmetszetének bemutatója 1972. július 8-án volt a Kossuth Rádióban (19.31 – 20.53).  

A délelőtti adást ma délután hat és hét óra között az ismétlésben újra meghallgathatjuk a Dankó Rádióban.

3385   Búbánat • előzmény3363 2019-08-15 23:01:21

Kapcs. 3363., 3276. sorszámok

Kiegészítés

„A banditák a Rádió Dalszínházában

(Az új operettfelvétel bemutatója  - 1987. február 16. Kossuth Rádió 20.24 – 22.00  - elé, Bitó Pál szerkesztő ismertető-ajánló sorai az RTV Újságból)

Párizsban, a Boulevard Montmartre 7. szám alatt van az a zöld színű épület, a Théâtre des Variétés, ahol annak idején (1869)  bemutatták Jacques Offenbach Les Brigand (A banditák)  című művét. A premier után a Figaró hasábjain azt fejtegette a kritikus, hogy a szerző új alkotása átmenet a buffo-operett és a vígopera között. A darab Rablók címmel még Offenbach életében színre került hazánkban is.

Az a műfaj, amit Offenbach a XIX. század közepén Párizsban elkezdett, nagyon kevés rokonságot mutat azzal, amit ma operettnek nevezünk. Nem is hívták akkor még operettnek, hanem operának. Pedig az operett elnevezés, mint az opera kicsinyítése, már a XVIII. században ismert volt, így nevezte Mozart is a Szöktetés a szerájból-t, amelyben az olasz vígoperák recitativóival ellentétben prózai részek és a dalszerű áriák, együttesek váltakoztak.

Offenbach kezdetben egyfelvonásos vígoperákat írt, ilyen az Eljegyzés lámpafénynél című is, amely operettnek csak abban az értelemben nevezhető, hogy kisopera és egyfekvonásos. Rokonságot legfeljebb a régi francia pásztorjátékkal tart. Az az új szín, amely a ma klasszikus operettnek nevezett műfaj francia formáját jellemzi, egyrészt a politikai aktualitások kifigurázása, másrészt a XIX. századbeli francia tragikus- nagyoperák üressé vált pátoszának parodizálása, nagyképűségének leleplezése. Igaz ugyan, hogy a politikai témák felhasználása, az uralkodó és szentnek tartott eszmék kigúnyolása és fonákja sem colt új a párizsi nép előtt.  A vaudeville, mely évszázadokkal előbb még utcai dal volt, később pedig ismert kuplék, sanzonok színpadi vidám keretbe foglalt játékát jelentette, már 1700 óta ismert volt Párizsban.

 Offenbach a három műfaj: a vígopera, a pásztorjáték és a vaudeville hangját egyesítette teljes estét betöltő dalműveiben, az Orfeusz…-ban, a Szép Helénában, majd A banditákban stb.

A több mint száz színpadi alkotás, ez a páratlan gazdag életmű a tragikus operától a zenés vígjátékig, az érzelmes dalműtől a bohózatig mindent felölel.

A banditáknak nemcsak a zenéje elragadó, de szellemes a szövege, cselekménye is, és igen jó szerepek, jellemek vannak benne. A cselekmény legfőbb mozgatója Lorenzo, Mantua hercege, aki a granadai hercegnőt szeretné elvenni feleségül, hogy hozományával segítsen saját silány anyagi helyzetén. A házasságnak azonban feltétele, hogy meg kell hódítani a granadai herceg részére Nápolyt. A herceg Falsacappa rablóvezérrel is tárgyal az ügyről, és bátor katonáját Fragolettót küldi a banditákhoz. A zsiványvezér és a hozományvadász herceg tárgyalásai során Fragoletto rájön a turpisságra, s hogy megakadályozza terveiket, cselből beáll a rablók közé…

 

3384   Búbánat 2019-08-15 17:52:57

A rövidesen – hat órakor – kezdődő ismétlő rádióadásban (Dankó Rádió – „Túl az Óperencián”) a Csárdáskirálynő  két dalszáma (Szeredy Krisztina, Domoszlay Sándor énekfelvételei) mellett részletek hangzottak el ebből az operettből is:

Vincze Ottó - Barabás Tibor - Semsei Jenő  – Romhányi József: Budai kaland  (keresztmetszet -  1962. december, Kossuth Rádió)  Gyulai Gaál Ferenc – Németh Marika, Petress Zsuzsa, Kishegyi Árpád, Radnay György, Szabó Miklós, a  Fővárosi Operettszínház Énekkara, a Magyar Állami Hangversenyzenekar. Az összekötőszöveget Semsei Jenő írta és Gálcsiki János mondja el.

- Anna dala "Beteg vagyok, légy a gyógyítóm!... Szállj ide hozzám, búj ide vélem, drága párom!..." (Németh Marika)
- dal: „Legényélet, víg élet, amíg élek, így élek.” (Szabó Miklós)
- kettős: „Börtönöd ajtaja szélesre tárva"  (Németh Marika, Szabó Miklós)

3383   Búbánat 2019-08-14 22:31:03

1987. május 23., Kossuth Rádió 20.10 – 21.10

„SZTÁROK A 6-OSBAN”

Népszerű opera- és operetthangverseny

Közreműködik: Pitti Katalin, Pánczél Éva, Gulyás Dénes, Csurja Tamás, Melis György, valamint

a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara.

Vezényel: Dénes István

Az est házigazdái: Béres Ilona és Mohai Gábor

Az összekötőszöveget írta:  Albert István

Rendező: Vadász Gyula

Műsor:

1. Erkel: Bánk bán

a) Előjáték és Bánk áriája, II. felv. (Gulyás)

b) Bordal (Csurja)

2. Verdi: Traviata

a) Bordal (Pitti, Gulyás)

b) Germont áriája, II. felv. (Melis)

3. Rossini: A sevillai borbély – Rosina és Figaro kettőse (Pánczél, Csurja)

4. Bizet: Carmen – Cigánydal (Pánczél)

 

5. Johann Strauss: A cigánybáró – Zsupán belépője (Melis)

6. Lehár Ferenc – Mérey Adolf: A víg özvegy – Vilja-dal (Pitti)

7. Lehár Ferenc – Kulinyi Ernő – Erdődy János: Paganini – Szerelmi kettős „Nem szeret így téged más” (Pitti, Gulyás)

8. Kacsóh Pongrác – Dénes István – Heltai Jenő: János vitéz Bagó dala „Egy rózsaszál” (Csurja)

9. Jacobi Viktor – Martos Ferenc: Sybill „Illúzió a szerelem” (Pánczél, Csurja)

10. Kálmán Imre – Gábor Andor: A csárdáskirálynő „A lányok, a lányok” (Pitti, Pánczél, Gulyás, Csurja, Melis)

3382   Búbánat 2019-08-14 10:37:16

A Dankó Rádióban most délelőtt elhangzott operettadásban hallottuk:

Ábrahám Pál – magyar szöveg Harmath Imre: Viktória

Énekelnek: Bozsó József és Teremi Trixi; Szeredy Krisztina és Egyházi Géza

- „Mauzi, te édes kisegér”

- „Édes mamám, magát is a papám, csókkal csalogatta tán…”

- „ Ladiladilom.../Honvéd banda szól a Stefáni-, szól a Stefánián..."

Ábrahám Pál – magyar szöveg Heltai Jenő-Romhányi József:  Bál a Savoyban

- Madeleine és Aristid kettőse: „A férjed szerelmes beléd, letérdel rajongón eléd.../- A férjed csak ismerjük el, úgy csókol, hogy jobban sem kell..." (Házy Erzsébet, Melis György, az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) - a Magyar Rádió felvétele: 1963. május 5., Kossuth Rádió, 17.10 – 17.40  

Forrás:  Részletek Ábrahám Pál operettjeiből (Bál a Savoyban, Hawaii rózsája, Viktória)” – Km. Házy Erzsébet, Petress Zsuzsa, Zentai Anna, Baksay Árpád, Kishegyi Árpád, Melis György, Radnai György, az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, ill. a Harmónia Vokál és az MRT Esztrádzenekara. Vezényel: Bródy Tamás
 

Kálmán Imre  - magyar szöveg Gábor Áron: Csárdáskirálynő  

- „Emlékszel még, jut még eszedbe a múltunk? Szép volt, de szép, minden perc üdvöt kínált....”,

-  „Te rongyos élet, bolondos élet, mitől tudsz olyan édes lenni, mint a méz….” (Szilágyi Olga és Egyházi Géza)

 

A "Túl az Óperencián" adásának délutáni ismétlése 18 órakor kezdődik.

3381   Búbánat 2019-08-13 13:29:29

A Dankó Rádió délelőtti operettműsorában többek közt Lehár  Ferenc - Martos Ferenc Pacsirta című operettjéből szólaltak meg részletek:

- Juliska belépője (Tiboldi Mária  operettlemezéről, km. a Stúdió Zenekar)

 „Akkor vagyok boldog, mikor elbolyongok, erdő sűrűjében, tarka réten, a rigó száll, száll, száll, öröm az élet, örökös a nyár. Hol a patak mormol, száz kis méh barangol, vadvirágok nyílnak kint a fűben, ragyogó kék fent az ég, oly gyönyörű, oly vidám az én tanyám. /Kis pacsirta víg dalol, ég felé száll… én is, én is szállni vágyom a magasba fel, oda hol a kedves kis pacsirta vígan énekel.  Leheveredek a fűben, nyújtózom egy jót, úgy hallgatom, úgy figyelem a pacsirtaszót. Kérdem a felhőt, kérdem a szellőt, mikor kerül haza ő, mikor lesz az esküvő? Gondol-e reám? A barna babám, gondol-e reám? / Akkor vagyok boldog, mikor elbolyongok …”

Keresztmetszet-felvétel: 1978. augusztus 20., Kossuth Rádió 13.10 – 13.50  - a  Magyar Rádió új operettfelvételének bemutatója

Km. Andor Éva, László Margit, Bende Zsolt, Rozsos István, az MRT szimfonikus zenekara. Vezényel: Sebestyén András

Pali dala  (Bende Zsolt, km. a MRT Énekkarának Nőikara

Pali, drágám, pattanj lelkem, mondta jó anyám… /- Palikám, Palikám, kis barnám, gyere szaporán vissza megint!  Palikám, Palikám, gondolj rám, feléd a leány vágyva tekint. Bajszodon vastagon fénylik a zsír, érted a lány szíve sír. Megszakad szívem egy csókod után, gyere hát, kis Palikám! /Kórus ismétli: Bajszodon vastagon fénylik a...

/No, én be is vásároltam, úgy ahogyan kell, bár a pénzem még a boltban nem költöttem el. S mert az ajtó nem volt zárva, be is tértem én a kávéházba, lett is bizony nagy zsivaj, haj, jaj, jaj! Azt mondja egy cifra dáma, gyere hozzám, drága!  S körülvett a sok-sok lány, csupa kedves, mindahány.  De a fizetésnél aztán kiderült, nincs meg a bukszám, ki is dobtak, vége, pont. A sok lány meg így dalolt: Palikám, Palikám, kis barnám, gyere szaporán vissza megint!  Palikám, Palikám, gondolj rám, feléd a leány vágyva tekint. Bajszodon vastagon fénylik a zsír, érted a lány szíve sír. Megszakad szívem egy csókod után, gyere hát, kis Palikám!

/ Kórussal: Bajszodon vastagon fénylik a zsír, érted a lány szíve sír. - Sose sírj, én a  pénzem után, pali vagy kis Palikám!”

Kórusjelenet, kettős, induló és palotás  (László Margit, Bende Zsolt és az MRT Énekkara):

„- Véget ért az aratás… /- Nézz le reám, kis Juliskám, mondd, szeretsz-e még? Kedvesem, szerelmesem, vársz-e úgy, mint rég! Mondj igent, de mit jelent, ajkadon e furcsa csend? Mit se szólsz, nem válaszolsz, a szívem fáj itt bent. Miért tekintesz így reám, elfelednél már talán? Mondj egy szót, egy biztatót, de válaszolj, angyalkám! /- Ejnye-ejnye, de sürgős! No, lesz az úr még friss….felelj inkább te nekem: kitartottál-e hűn?.... /- ….Nem felejt a szívem… Táncba viszlek, jöjj velem, arra visz az út!...”  (tánc)

Kálmán Imre A bajadér című operettjéből egy-egy részlet csendült fel Szeredy Krisztina,  Horváth Tamás) (Shimmy-duett)  és Egyházi Géza (Radzsami dala : „Ó, bajadérem, kit a szívem imád…”) énekfelvételeiről.

A műsorban a felelősszerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya  köszöntötte Czigány György Erkel Ferenc-, Liszt Ferenc- és József Attila-díjas magyar író, költő, újságíró, szerkesztő, zenei rendező, műsorvezető, érdemes művészt születésnapja alkalmából, aki tegnap töltötte be a 88. életévét. 

A hangbejátszásban Czigány György felolvasta Milyen derűs című verskölteményét, mialatt saját zongorajátékában hallottuk  Rossi a-moll toccatáját,  Bartók Béla átdolgozásában.

A "Túl az Óperencián" adását ma 18 és 19 óra között újra meghallgathatjuk az ismétlésben.

3380   Búbánat 2019-08-12 17:59:58

A Dankó Rádióban most hat órakor kezdődő ismétlő operettadásban a Marica grófnő részleteit  Pitti Katalin, Szász Kati, Szilágyi Olga, Berkes János és Egri József, valamint a "Túl az Óperencián" e heti vendégei, Szeredy Krisztina és Egyházi Géza énekfelvételeiről hallgathatjuk meg. 

3379   Búbánat • előzmény3378 2019-08-11 20:45:25

Az előző bejegyzésben leírtak folytatása:

Barlay Zsuzsa a Nagy Ibolyával folytatott beszélgetése során szólott még arról, hogy már nem énekel sehol, énektanítást sem vállal, mert: „ez egy ugyanolyan komoly munka, mint hogyha én magam énekelnék.  És nagyon nagy fáradsággal jár, egy óriási felelősséggel jár. Az ember a növendékeiben akarná önmagát megvalósítani, és azt, mint tudjuk, nem lehet. Megfáradtam, míg eljutottam a nyugdíjig, úgyhogy nem ambicionáltam.”

Már nem igen mozdul ki otthonából.  Az Operában utoljára nem sokkal a dalszínház bezárása előtt járt, amikor Ókovács Szilveszter főigazgatótól – ünnepélyes keretek között - átvette az Operaház Örökös Tagsága kitüntetését. Különben mindennapjait a budai, csillaghegyi, kertes házában tölti. Korábban tartott állatokat, kutyája is volt, de mióta már az sincs, a szép virágjait gondozza.

Nagy Ibolya: Szeretettel és örömmel emlékezik a sok-sok rádió operettre, aminek részese volt, és arra is, hogy szülei mennyire szerették ezt a műfajt. A mai napig hála járja át, ha a rádióra és egyáltalán a pályára gondol, és a jókedve, optimizmusa talán innen is eredeztethető.

Hogy miből merített az élete során erőt, s főként, „mi tartotta meg ilyen egyenesen a gerincét”? – a beszélgetés végén így összegzett:

„Hű, hát ezt nagyon nehéz, nem tudom igazán megfogalmazni… Nyilván volt egy ilyen nagyon erős hajtóerő bennem – gondolom -, ami átsegített a hétköznapokon, nehézségeken, nagyon akartam, és nyilván volt bennem sok erő, és nagyon hittem a hivatásomban. Azt hiszem, hogy ez a legfontosabb, az ember hisz benne és nagy erőt ad a hit.  Valamiben mindenkinek hinnie kell! Én annak idején egyházi iskolába jártam, apácákhoz, egészen 47-ig, ’48-ban államosították, én ott nagyon jó nevelést kaptam és ezt kívánnám most is mindenkinek. Felnőtt korában mindenki választhat, hogy tartja-e a vallását vagy nem, de énszerintem, gyerekkorban nagyon erős morális tartást ad a vallásos nevelés, és én azt kaptam.”

Nagy Ibolya: Zsuzsa! Ez egy csodálatos végszó - zárógondolat volt, és szeretném nagyon megköszönni ezt a hetet! Nagy élmény volt Veled lenni, és további erőt és egészséget és boldogságot kívánok magam és a Rádió munkatársai nevében is!

Barlay Zsuzsa: Köszönöm nagyon szépen! Nagyon jólesik, hogy gondoltok rám és én köszönöm a jókívánságokat!

Barlay Zsuzsa a jövő héten, augusztus 16-án ünnepli a 86. születésnapját! - még visszatérünk rá...

 

3378   Búbánat 2019-08-11 14:18:54

Nagy Ibolya, a Dankó Rádió „Túl az Óperencián” műsorának felelősszerkesztő-műsorvezetője Barlay Zsuzsával, a Liszt-díjas, Érdemes Művész operaénekesnővel, a Magyar Állami Operaház Örökös Tagjával készített interjút – a Művésznő otthonában készült beszélgetés részleteit ezen a héten naponta hallhattuk a rádióban, ma délelőtt elkövetkezett az utolsó interjúbejátszás.

Barlay Zsuzsa visszaemlékezett a kezdetekre, a Lakner bácsira és színésziskolájára, ahol ő is elindult, és olyan ismert kollégákkal tanult ott együtt, mint például Galambos Erzsi vagy Pápay Erzsi:

„Kamaszlányok voltunk, de a színpaddal kapcsolatos fegyelmet és a színpadi magatartást mi már ott megkaptuk és természetesnek vettük, és nekem legalábbis ez a kőkemény fegyelem soha nem esett nehezemre.  Mindig meg is követeltem magam körül, nagyon rossz néven vettem, hogyha valaki a színpadi partnerek közül nem volt fegyelmezett, de hát ez nem volt jellemző abban az időben. És hát ennek élénk példája Galambos Erzsi is, aki fantasztikus szorgalommal, mindig bemelegített, mindig első volt a színházban, aki bement előadás előtt, bemelegítette az izmait, bemelegítette a hangját. Nekünk ez természetes volt, és nem esett nehezünkre.

Arra a kérdésre, hogy az operisták és prózisták között volt-e kapcsolata a pályája során, igennel felelt: „Nekem volt átjárásom. Nem minden operistának volt, mert tényleg aki csak kőkeményen az opera felé tendált, annak nem volt ilyen háttere, mint nekem. Az enyém nagyon színes volt, így visszamenőleg is.

A Házy Erzsivel mindig mentünk a vígszínházi premierekre, mindig ketten mentünk az Iván bemutatóira. Úgyhogy én sok-sok régi nagy előadást láttam.  (Molnár Ferenc-bemutatók; Fizikusok; színészóriások, mint Bulla Elma, Sulyok Mária, Mensáros László is…. csodálatos időszak volt, aranyidők… Az én számomra persze az az aranyidő, ami akkor volt.”

Barlay Zsuzsa Nagy Ibolyával folytatott beszélgetése során szólott még arról, hogy már nem énekel sehol… a napjait a budai csillaghegyi kertes házában tölti; az énektanítást soha nem ambicionálta. Összegzésként megfogalmazta: miből merített az élete során erőt.

Ezeket a mondatait majd leírom ide a délután hat és hét óra között megismételt adást követően.

 

Barlay Zsuzsa operett-énekfelvételeiről ma a következő darabokból szólaltak meg részletek:

Carl Millöcker: Gasparone

(1884., Bécs, Theater an der Wien)

Millöcker ismert operettjeinek (A koldusdiák, Dubarry, Szegény Jonathán) rádiófelvételeit követően a hetvenes évek elején elkészült a Gasparone hangfelvétele is, neves operaénekeseink közreműködésével.  Az operett keresztmetszetének a bemutatója 1972. július 8-án volt a Kossuth Rádióban (19.31 – 20.53).  

Friedrich Zell és Richard Genée librettója nyomán a dalszövegeket Róna Frigyes fordította magyarra. Albert István összekötőszövegét elmondja: Békés Rita és Bánffy György

Zenei rendező: Balassa Sándor. Szerkesztő: Bitó Pál

A rádiófelvételen énekel: Ágai Karola, Barlay Zsuzsa, Kalmár Magda, Kishegyi Árpád, Korondy György, Kovács Péter, Melis György, Sólyom-Nagy Sándor. A z MRT Énekkarát és Szimfonikus zenekarát Bródy Tamás vezényli.

A nálunk kevéssé ismert és érdemtelenül  ritkán játszott bécsi klasszikus nagyoperettből készült rádiófelvétel énekszámai a kétezres évek elejéig viszonylag sűrűn szerepeltek a rádió operett-műsoraiban.

Ideírom ezeket:

  1. A kocsmáros és a csempészek dala (Kishegyi Árpád, Sólyom-Nagy Sándor)
  2. Hármas (Ágai Karola, Barlay Zsuzsa, Melis György)
  3. Jelenet (Ágai Karola, Kalmár Magda, Korondy György, Kishegyi Árpád, Melis György, Sólyom-Nagy Sándor)
  4. Az I. felvonás fináléja (Ágai Karola, Barlay Zsuzsa, Kalmár Magda, Kishegyi Árpád, Korondy György, Kovács Péter, Melis György, Sólyom-Nagy Sándor, az MRT énekkara)
  5. Zenobia dala (Barlay Zsuzsa)
  6. A kocsmáros dala (Kishegyi Árpád)
  7. A kocsmáros és a kocsmárosné dala (Kalmár Magda, Kishegyi Árpád)
  8. Carlotta és Erminio kettőse (Ágai Karola, Korondy György)
  9. Együttes (Ágai Karola, Barlay Zsuzsa, Kalmár Magda, Kishegyi Árpád, Korondy György, Melis György, Sólyom-Nagy Sándor, az MRT énekkara)
  10. Induló (MRT Énekkara)

Egyedülálló érdekességként jegyzem meg:  az operett címszereplője, a bandita,  egyáltalán nem jelenik meg a darabban, csak mindvégig róla beszélnek. Az operettirodalomban talán nincs is erre példa.

Magyar Rádió stúdiója, Carl Millöcker Gasparone című operettjének rádiófelvétele, hátul Melis György és Barlay Zsuzsa, elől balra Ágay Karola operaénekesek, elől jobbra Bródy Tamás zeneszerző, karmester. 

1971., Fotó: Szalay Zoltán. Forrás: Fortepán

Most négy részlet csendült fel az operettből: Zenóbia dala (Barlay Zsuzsa); Együttes (Ágai Karola, Barlay Zsuzsa, Kalmár Magda, Kishegyi Árpád, Korondy György, Melis György, Sólyom-Nagy Sándor, az MRT énekkara); Kocsmáros és kocsmárosné kettőse (Kalmár Magda, Kishegyi Árpád) Induló: „A karrier jön…” (MRT Énekkara)

 

Oscar Straus: Varázskeringő 
"Ein Walzertraum" Bemutató: 1907. 03. 02. Bécs, Carl Theater - 1907. 11. 26. Budapest, Király Színház

Felix Dörmann és Leopold Jacobson szövegét fordította: Mérey Adolf. Verseket fordította: Fischer Sándor

-  Dinasztia-hármas (Barlay Zsuzsa, Palcsó Sándor, Kovács Péter, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Sebestyén András) - A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1967. március 25., Kossuth Rádió 19.25 – 20.50

- Keringőkettős: „Halkan száll, halkan, lágy áldomás, negédes dallam, lombsuttogás. Olthatatlan lángok hevítenek, rózsás hullámok fürösztenek…” (Székelyhidi Hajnal, Kovács József, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel Pál Tamás)

 

Johann Strauss: A cigánybáró 

Szövegét Jókai Mór nyomán Ignatz Schnitzer írta, a dalszövegeket Fischer Sándor fordította.

- Jelenet, Czipra, Szaffi és Barinkay hármasa, II. felv.  – Kincskeringő (Barlay Zsuzsa, Horváth Eszter, Simándy József,  km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Nagy Ferenc)  - részletek, 1974. május 12., Kossuth Rádió, 13.09 – 13.38 

„- Figyelj, hadd magyarázom én el, mily álmot látott Szaffi éjjel!”; „- Lám, lám, kinn nevet ezen egyre csak, nem hisz a meseszerű álomnak.”
„-Valamikor…, ez az a pont.”;  „- Jaj, mily csodás, itt a kincs, a kincs!…”; „ -Nézd, arra lent, mi cseng, mi peng…” ˙

 

Vásáry Tamás zongoraművész-karmesternek, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának örökös tiszteletbeli főzeneigazgatójának mai születésnapja alkalmából, a Dankó Rádióban Nagy Ibolya  a világhírű muzsikus két felvételét szerkesztette be:  

az adás elején Kodály Zoltán: Háry János – intermezzo;

az adás végén Johann Strauss: A denevér – nyitány (km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara)

A délelőtti rádióadás ismétlését ma 18 és 19 óra között újra meghallgathatjuk.

3377   Búbánat • előzmény3376 2019-08-10 15:05:27

A Dankó Rádió „Túl az Óperencián” adásában a Magyar Állami Operaház Örökös Tagjával, Barlay Zsuzsa Liszt- díjas, Érdemes Művész   operaénekesnővel beszélget ezen a héten a felelősszerkesztő – műsorvezető, Nagy Ibolya

A mai műsor elején szó esett énekversenyekről, melyek jó alkalmat jelentenek a fiatal énekművészeknek nemzetközi színtéren is bemutatkozniuk, megmérettetni magukat. Barlay Zsuzsa két ilyen versenyen vett részt: Toulouse-ban és Münchenben.

Nagy Ibolya szóba hozta az idén ősszel immár negyedik alkalommal megrendezendő Házy Erzsébet Nemzetközi Tehetségkutató Énekversenyt, amelynek színhelye ezúttal is Érsekújvár lesz; maga Házy Erzsébet is felvidéki volt.  „Klemen Terézia ennek megálmodója, szervezője, mozgatórugója”

Barlay Zsuzsa Házy Erzsébetről további információkat osztott meg, idézem szavait:

„Tulajdonképpen sokat mesélt az Erzsi arról, hogy ő Pozsonyban született, és hogy az első éveit Pozsonyban töltötte. A húgait is ismertem, három húga volt, mind a hárommal alkalma volt még találkozni annak idején. Az Erzsi ennek folytán remekül tudott németül, amit nagyon tudott hasznosítani, amikor minden évben kijárt Mörbischbe meg Bécsbe: Víg özvegyet, Cigánybárókat énekelt. Nagyon hasznos volt, hogy tudott németül, mert Pozsony, mint köztudomású többnyelvű, és ők ilyen iskolába is jártak. Darvas Ivánnal való házasságának fontos pillére volt Pozsony, mert Iván ugyanígy, Pozsonyba járt iskolába és ugyanilyen gyökerekből táplálkozott, úgyhogy ez az idilli időszakban, a szerelem kezdeti időszakában ez egy nagyon nyomós indok volt, ami összetartotta őket.

- Feladatomnak érzem, hogy amíg én élek, addig az Erzsi emlékét próbálom fenntartani és ápolni.” „Házy Erzsi olyan korszakos művész volt, hogy még évtizedekkel a halála után is ő téma, és sokszor pletykatéma, egy csomó valótlanság is kering felőle, de ő tanította nekem azt (neki meg azt hiszem Honthy tanította), hogy „mindegy, hogy mit beszélnek az emberről, csak beszéljenek…”  Házy nagyon sokszor emlegette ezt a mondást.

Barlay Zsuzsa sorolja az eddig megjelent három, Házy Erzsébetről szóló könyvet:

- I. Horváth Ágnes: Házy Erzsébet (a könyv szerzője statiszta volt azokban az operákban, amelyekben Házy volt a női főszereplő) – Accordia Kiadó, 2002., 2004.

- Bartók Gergely: Házy Erzsébet művészete szerepei tükrében (2012)

 - Klemen Terézia: Az évszázad Manonja – Házy Erzsébet (ez volt az utolsó ilyen – képeket is tartalmazó könyv, ami Házyról megjelent. (2018)

Én teszem (: Búbánat) ehhez hozzá, van egy negyedik kiadvány is. Szíki Károly: Erzsébet és Sándor – Házy Erzsébet és Széki Sándor emlékére (magánkiadás, 2013;

Egy ötödik írást is megemlítek, Szeghalmi Elemér a szerzője, a címe: Tündérország földi követeHázy Erzsébet  (Szeghalmi Elemér: Operisták – írók és alkotások)  Új Ember kiadó, 2001.

A beszélgetésben a Ferencsik János karmesterrel való együtt dolgozása kapcsán ismét érintette Házy Erzsébet munkásságát, nadrágszerepeiről szólva: „hogy ő milyen Cherubin volt a Figaróban, és hogy milyen megrendítő volt A rózsalovagban, a fiúszerepben – én mindig valami olyan drámai szomorúságot éreztem ezekben a figurákban Házynál, de lehet, hogy én ezeket így beleképzeltem; az ő nagyon drámai élete volt a háttérben. Mert ő nem nevezhető egy szerencsés embernek a magánéletében.”

Házy Erzsébet idén, októberben, lenne 90 éves!

Nagy Ibolya kérdezte Barlay Zsuzsát nagy karmesterekről, akikkel együtt dolgozott az Operában, közülük kikre emlékszik szívesen vissza?

Említi Erdélyi Miklóst, Kórodi Andrást, Lamberto Gardellit, sokan vannak,  de Ferencsik karmesteri tevékenységére, emberi nagyságára külön kitért:

 Ferencsik Jánosról: (Barlay Zsuzsa a lakásában - ahol az interjú készült - mutat egy képet, azon Ferencsik születésnapja alkalmából köszöntik a művészek.

"- Kedvencei voltak a Mozartok és Richard Straussok. Ő a német szerzőkben volt a legerősebb. Születésnapjain vagy a Figaró házasságát vagy A varázsfuvolát vezényelte. (Hozzáteszi: több ilyen születésnapi alkalmat megélt vele…) Ezeket ő kérte, választotta, és a személyekhez is ragaszkodott, akiket ő szeretett. Nála elsősorban a zeneiség volt a főszempont. Karmestereknél az nagyon számít. A hangra kevésbé érzékenyek, mint a muzikalitásra. Nagyon megtisztelő volt számára, hogy őt mindig beválogatta ezekbe a produkciókba: Ariadné Naxoszban; A rózsalovagot nagyon szerette…"

Nagy Ibolya kérdezte még a legnagyobb, legkedvesebb, legtöbb visszhangot kiváltó szerepeiről is:

„- Isten tudja, amivel kapcsolatban engem jegyeznek, az a Hamupipőke! Békés András nekem találta ki, hogy elővették ezt a darabot, mondván, nekem testreszabott dolog. És hát az ember nagyon hálás is ezért. Tudom, hogy mindenkinek ez maradt meg a fejében velem kapcsolatban, de hát nekem sok nagyon kedves szerepem volt ezen kívül is: Azucena (A trubadúr),  A cigánybáróban, Az álarcosbálban, sok kis apró szerepben (Borisz Godunov, Anyegin…) - kisebbek, nagyobbak egyaránt. Nagyon sokszor voltam dada, társalkodónő, anya… – ami az altoknak jut,  de tulajdonképpen mindegyikben lehet valami jót csinálni, és kell is, mert azok nem annyira kidolgozott és sok lehetőséget rejtő szerepek, de mindegyikben ki kell találni valamit. A sevillai borbélyban azt találtam ki, hogy mindig náthás vagyok és prüszkölök egyet-kettőt, szóval, mindig valami színt kell belevinni, és akkor mindjárt élettel teli a figura. Ha valakinek valami jó ötlete volt, akkor hagyták. Akkor, abban az időben két nagy rendező volt: Mikó András és Békés András.” 

A Barlay Zsuzsával készített beszélgetés befejező részét holnap délelőtt 9 órától és az ismétlésben délután hat órától hallgathatjuk meg a rádióban.

A mai adásban elhangzott zenék között hallottuk:

I. Szirmai Albert: Mágnás Miska - nyitány (az MRT Szimfonikus Zenekarát Sebestyén András vezényli)

II. Erkel Ferenc: Névtelen hősök - A lányok kara; Özvegy Sáskáné és Csipkés Tamás, módos gazda kettőse (Barlay Zsuzsa, Gregor József, km. a  Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkarának női kara, vezényel: Kórodi András) –a Rádió Dalszínházának bemutatója: 1980. december 26., Kossuth adó 19.47 – 21.11. Az opera dalszövegét Tóth Ede librettója nyomán Romhányi József írta.

III. Giacomo Puccini: Manon Lescaut - Ékszerária, II. felv. (Házy Erzsébet, km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Erdélyi Miklós) - Qualiton; a hanglemezfelvétel ideje: 1965. március 7.

IV. Kodály Zoltán: Háry János - Örzse dala „Hej két tikom tavali, három harmad évi, ha tudtátok, hogy az enyém, mért adtatok enni?...”  (Házy Erzsébet, km. a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara, vezényel: Erdélyi Miklós) – 1969

V.  Ábrahám Pál – Harmath Imre: Viktória - "Nem történt csak elválunk csendben, good night…” (Házy Erzsébet, Melis György, az  MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) - Részletek Ábrahám Pál operettjeiből (Bál a Savoyban, Hawaii rózsája, Viktória) - a Magyar Rádióban először elhangzott: 1963. május 5., Kossuth Rádió, 17.10 – 17.40

VI. Carl Millöcker - Magyar szöveg Lakatos László, a versek fordítója: Szenes Andor:  Dubarry  - Jeanne dala  „Ne gondolj, semmi rosszra… Ma élni jó, ma élni szép…” (Házy Erzsébet, az MRT Énekkarának nőikara  és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) - Rádiós bemutató - Cark Zeller A madarász c. operettjének felvett részleteivel együtt - 1973. január 30., Kossuth adó 19.25 - 20.23: „Operettest” (A rádiófelvételt audió kazettán, majd LP-n illetve 2006-ban CD-n  megjelentette a Hungaroton)  Magyar szöveg: Lakatos László. A versek fordítója: Szenes Andor

VII. Arthur Sullivan - William Schwenck Gilbert: A cornwalli kalóz ,avagy a becsület rabja 
/Eredeti címe: The Pirates of Penzance, or The Slave of Duty (1879) /

A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1975. augusztus 24. Kossuth Rádió, 13.23 – 14.39

A verseket fordította: Fischer Sándor

Vezényel: Breitner Tamás
Km.: az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc)


Zenei rendező: Fejes Cecília
Rendező: Horváth Ádám

Szerkesztő: Bitó Pál

Szereposztás:
Richard, a kalózkirály – Melis György
Samuel, a hadnagya – Miller Lajos
Frederick, kalózjelölt – Nagy János - a „B” betűt neve elé ekkor még nem tette ki – (próza: Maros Gábor)
Stanley, az angol hadsereg első gárdaezredese – Gregor József
Mabel, Kate, Edith, Isabel, a leányai – Kalmár Magda, Káldy Nóra, Csűrös Karola, Schütz Ila, 
Edward, rendőrminiszter – Németh Sándor
Ruth, a kalózok mindenese – Barlay Zsuzsa

- Ruth vallomása (Barlay Zsuzsa)

„Még gyermek volt a kis Frederic, de úgy látta az atyja, hogy vakmerő a végletekig, hát tengerésznek adja. És engem kért, hogy nézzek szét, hisz én dajkáltam Fredet!...Én féltettem, de megértettem, így boldog lett a vadóc! Jobb tengeren, mint menhelyen, az én szívem nem daróc!  /De balga voltam én, és kissé nagyot halló. Hogy tévedtem, már sajnos tény, az ember, végre, gyarló. Az atyja arra kért engem, a gyermek legyen hajós.  A szót én félreértettem, úgy hallottam, hogy: kalóz!  Oly végzetes nagy vétek ez, így sorsa így lett baljós! Csak martalóc a vad kalóz, nem jámborlelkű hajós! / Bár nemsokára rájöttem, hogy most bolondot tettem. De a csúf hibát és a nagy galibát, bevallani nem mertem. Most mit tegyek, hogy védjem meg, egy jó ötletem támadt. Mint ingyenes és mindenes, beálltam banditának! … mily bárgyú volt a kalóz, de ha több lett volna sütnivalóm, nem volna ő most kalóz!

- A kalózkirály dala (Melis György, km. az MRT Énekkarának férfikara)

„Jobb élni-halni lázadón, fekete zászló gyors hajón, mint adni szentet - jámborat, mert rózsaszív a gondolat. Oly csalfa világba visz utad, az is ám kalóz, csak mást mutat. Itt egyet vall a szív és a száj: én nyíltan vagyok kalózkirály!  Nyíltan vagyok kalózkirály! Igazért azért felkiált a hű kalózkirály. A kalóz, kalózkirály! Igazért azért felkiált a hű kalózkirály! /- Hogyha én rabolni indulok, királyi példára gondolok. Hajót tán többet süllyesztek el, mint egy oly király, ki jól nevelt. De hány kicsi nemes uralkodóm kaparintotta meg úgy a trónt, hogy arra jobb, ha nem tekint, ily mocskos munka én nálam nincs! Nyíltan vagyok kalózkirály! Igazért azért felkiált a hű kalózkirály. A kalóz, kalózkirály, igazért azért felkiált a hű kalózkirály!”

- Finálé (Barlay Zsuzsa, Kalmár Magda, B. Nagy János, Gregor József,  Melis György, Németh Sándor, Sólyom-Nagy Sándor, az MRT Énekkarának férfikara és nőikara)

„-Ti győztetek, mert gyorsabb voltatok, de diadalt mégsem arattatok!  - Ne mond, hogy árvák vagytok, légy szíves!  -Tedd azt, mit minden angol férfi tesz! Add meg magad! Add meg magad a királynőnk nevében! - Hogyan?! - Úgy van!  - Add meg magad a királynőnk nevében! - Na jó, megadjuk hát magunk, bár van hibánk, de angolok vagyunk. – Majd védekezz a törvényszék előtt! - Egy percet! El kell mondanom, ki ő!  Egy bátor férfi ő, nem csőcselék! Nemes úr, aki csak tévútra tért! - És mind nemesek?- Úgy van: nemesek! - De mind? - Hát szinte mind! - Egy angol szíve ettől megpuhul, bár van hibánk, de megbecsüli azt: ki úr!  Bocsáss meg énnekem, exkalózkirály! Úr mindig úr, ez rátok éppígy ál! A rangotok ma újra felvettétek, s a lányaimat nőül adom néktek!...”  

VIII. Gioacchino Rossini: Hamupipőke - Hamupipőke ariosója  „Élt egy herceg réges-rég… (Barlay Zsuzsa)  -

https://www.youtube.com/watch?v=poslO886aH4  - lásd Videón is.

 

IX. Erkel Ferenc: Hunyadi László – Palotás (a Magyar Állami Operaház Zenekarát Kocsár Balázs vezényli) – koncertfelvétel

 

Ezt a műsort ismét meghallgathatjuk a rádióban ma délután hat és hét óra között.

3376   Búbánat • előzmény3375 2019-08-09 12:10:19

Ezen a héten Barlay Zsuzsa operaénekesnő (alt - mezzo), a Magyar Állami Operaház örökös tagja vendége a Dankó Rádió operettműsorának!  

A jövő héten 86. születésnapját ünneplő Liszt-díjas, Érdemes művésszel Nagy Ibolya,„Túl az Óperencián”  adásának felelős szerkesztő-műsorvezetője beszélget

A mai adásban Barlay Zsuzsa megint több témát érintett: a színpadtól való végső búcsúja; a szöveg memorizálása; a súgó szerepe; az Operaház és az Erkel Színház műsorpolitikájának elkülönülése; a külföldi turnék - az Opera Vérnászának „utaztatásáról”; a kortárs zeneszerzőkről alkotott véleménye.

- Nagy Ibolya: Milyen volt elbúcsúzni a színpadtól? Mennyire volt könnyű letenni a lantot?

- „Azt tudom, hogy amikor abbahagytam az éneklést, akkor hirtelenjében nem tudtam mit kezdeni a szilveszterestéimmel, mert visszamenőleg évtizedeken át, szilveszterkor A szevillai borbély ment, nagyjából mindig ugyanazokkal a szereplőtársakkal, aminek mindig az volt a vége, hogy a kellékes behozott egy tálcán egy üveg pezsgőt és hat pezsgős poharat, a Melis Gyuri megtöltötte a poharakat, egyet lenyújtott a súgólukba a súgónak, és a közönségre tartva a poharat, felköszöntöttük a közönséget és akkor szabad volt mindenkinek egy korty pezsgőt innia. És amikor abbahagytam az éneklést és először voltam itthon szilveszter este, egyszerűen nem tudtam magammal mit kezdeni, hogy mit szokás ilyenkor csinálni, mert elfelejtettem, mert annyira természetes volt, hogy mindig ott voltunk a színházban, és egymást köszöntöttük az újévben.”

- Nagy Ibolya: Nagyon sok mókás történet kering a súgókkal kapcsolatban, illetve a memória-kihagyásokkal kapcsolatban?

- „Igen, voltak, akik szövegbajlódósak voltak, nem akarom név szerint egyik régi kollégámat se említeni, de nekem nagyon jó volt a szövegmemóriám, de volt, akinek kevéssé. És a súgó nemcsak a szöveget súgta, hanem be is intett és vezényelt, úgyhogy annak nagyon jó kottaolvasónak és jó zenei felkészültnek kellett lennie. És az is volt.”

- Nagy Ibolya: Turnék – országon belül és kívül is voltak...

- „Az országon kívül is, mert például a Vérnásszal bejártuk jóformán az összes európai országot, a Lorca-darab  az olyan erős, és azt mindenütt ismerik, a Vérnászt, ha modern zenével kapcsolatban vannak is fenntartások, de ennek mindig nagyon nagy sikere volt. Ugye, Házy volt a menyasszony, Komlóssy az anyag, úgyhogy az Operának a legjavát küldték ilyenkor külföldre. És bizony, sok-sok országot bejártuk ezzel a produkcióval."

- Nagy Ibolya: És Te hogy voltál a kortárs zenével, a kortárs zeneszerzőkkel?

„Mérsékelten. Mert a zeneszerzők nem nagyon értenek az énekhanghoz, és hajlamosak rá, hogy szélsőséges szólamokat írjanak: hogy a tenorista csak a magas C-ken énekelje szöveget, vagy az alt csak brummogjon a feneketlen mélységben. Nem értenek annyira az énekléshez, tulajdonképpen az énekeseket kicsit mindig le is nézték az úgynevezett zenészek, ugye, a zenekari tagok, mindig az énekesek azok zenén kívüli lényeknek számítottak. Ezt mindig éreztük is, volt aki nagyon rossz néven vette, sokan csak nevettünk rajta. Mondtuk, hogy próbálja meg kiállni egyszer és próbálja meg. Mert kritizálni nagyon könnyű, de odaállni és megpróbálni, akkor kisebb lenne a szájuk.”

Az adásban bejátszott zenék között volt:

I. Jacobi Viktor: Jánoska   Nyitány (Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Vincze Ottó)

II. Arthur Sullivan - William Schwenck Gilbert: A Fruska 
/Eredeti címe: H.M.S. Pinafore (1878) /

Rádió Dalszínháza bemutatója: 1973. január 22. Kossuth adó, 19.47 

Szövegét William Schwenck Gilbert írta.

Rádióra alkalmazta: Romhányi József

Verseket fordította: Blum Tamás

Vezényel: Blum Tamás
Km.: Az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (Karigazgató: Sapszon Ferenc)


Zenei rendező: Fejes Cecília
Rendező: Cserés Miklós dr.

Szerkesztő: Bitó Pál

Szereposztás:

Sir Joseph Porter – Várhelyi Endre (Balázs Samu)
Kapitány – Kishegyi Árpád (Agárdy Gábor)
Josephine – Kalmár Magda (Csűrös Karola)
Ralph, matróz – Rozsos István (Körmendi János)
Dick, matróz – Sólyom-Nagy Sándor (Garas Dezső)
Fedélzetmester – Kovács Péter (Sztankay István)
Muskátli – Barlay Zsuzsa (Tolnay Klári)
Dada – Divéky Zsuzsa (Kárpáti Magda)

Km.: Pogány Margit, Bay Gyula, Felvinczy Viktor és Lázár Gedeon

- Muskátli dala: „Jó néhány éve volt, vigyáztam kisbabákra… néhány pennyért..” (Barlay Zsuzsa, énekkar) 

- Ralph dala, Ralph és Muskátli kettőse: „A csalogány búsong a körtefán, úgy énekel, mint lány a zongorán…”  (Rozsos István, Barlay Zsuzsa, Férfikar)

Jelenet és finálé: „Mily meglepő-e fordulat, így rögtön más a hangulat, hogy szent szerelmek szelleme, most költözött a lelkembe, a nap is felragyog…”/”Érted ment hát Muskátli, jó öreg Muskátli, senki sem tudja, hogy miért, de aztán…” (Barlay Zsuzsa, Divéky Zsuzsa, Kalmár Magda, Rozsos István, Sólyom-Nagy Sándor, Várhelyi Endre,  az MRT Énekkarának Férfikara)

 

III. Robert Planquette: Rip van Winkle 
Operett két részben

A Rádió Dalszínházának a bemutatója: 1968. december 28., Kossuth Rádió, 19.46 – 22.00

Szövegét Washington Irwing két elbeszélése nyomán Henri Meilhac, Philippe Gille és Henry Brougham Farnie írta.

Fordította és rádióra alkalmazta: Romhányi József

Vezényel: Breitner Tamás

Km. az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc)

Zenei rendező: Erkel Tibor

Rendező: Cserés Miklós dr.
Szerkesztő: Bitó Pál

Szereposztás:

Rip van Winkle –Melis György (Sinkovits Imre)
Nelly, a felesége –Petress Zsuzsa
Lowna, a gyermekük –Nagy Rita (Lázár Márti) és 20 évvel később: Erdész Zsuzsa (Gombos Katalin)
Derrick, polgármester –Palócz László (Bessenyei Ferenc)
Jack, a fia –Szabó Józsi (Béres Erzsébet) és 20 évvel később: Réti József (Fodor Tamás)
Jácint, a konyhalány –Andor Éva (Földi Teri)
Nick, a kocsmáros –Palcsó Sándor (Agárdy Gábor)
Kata, a lánya –Barlay Zsuzsa (Szemes Mari)
Ichabod, orvos –Kishegyi Árpád (Deák B. Ferenc)
Hudson –Gregor József
Kapitány –Képessy József
Kikiáltó – Rónaszéki András

- Kórus és négyes: „A csók csattan újra…” (Andor Éva, Barlay Zsuzsa, Kishegyi Árpád, Palcsó Sándor, km.  az Énekkar férfikara)

- Rip dala: „Vígan gyertek velem… /Röpke szó, elillanó, szeretem az éjszaka csókos álmát…” (Melis György, Énekkar)

- Rip bordala (Melis György, Énekkar)

- A II. felvonás fináléja: „Húsz év után felébredsz talán… Ne hagyj itt…” (Gregor József, Melis György, km. Réti József és az Énekkar)

Itt említem meg, hogy azért lenne még mit bejátszani erről a rádiófelvételről: Barlay Zsuzsa énekhangját további szép részletekben is megcsodálhatnánk:

- Kuplé (Barlay Zsuzsa, Kishegyi Árpád)

- Az I. felvonás fináléja (Andor Éva, Barlay Zsuzsa, Petress Zsuzsa, Kishegyi Árpád, Palcsó Sándor, Melis György, Palócz László, énekkar)

- Lámpás tercett (Andor Éva, Barlay Zsuzsa, Petress Zsuzsa)

- Kate kupléja (Barlay Zsuzsa)

IV. Lehár Ferenc: Éva - Nyitány (az MRT Szimfonikus Zenekarát Sebestyén András vezényli)

 

A délelőtti adás ismétlése aznap 18 és 19 óra között hallgatható meg a Dankó Rádióban, és az interneten is online, a www.dankoradio.hu oldalról.

3375   Búbánat • előzmény3372 2019-08-08 20:55:49

„Dankó Rádió – „Túl az Óperencián”  - ezen a héten minden nap Barlay Zsuzsával, a Liszt-díjas, Érdemes Művésszel, a Magyar Állami Operaház Örökös Tagjával beszélget a felelősszerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya.

A ma elhangzott műsorban - lásd még a 3373. sorszámnál - Barlay Zsuzsa Nagy Ibolyának arra a bevezető témaindítására, miszerint a humoráért is nagyon szerették, elmondta (szavait egyes szám harmadik személybe tettem):

- Nagyon szerette önmagát is kifigurázni, nagyon eltérő volt az alkata a többi operai kollégától, és a kicsiségéből adódóan nagyon sok vicces dolog történt, és örültek annak, hogy önmaga kifigurázására felhasználta. Nem tudja, hogy a vígoperákban ők mulattak-e jobban vagy a közönség; imádtak hülyéskedni a színpadon – persze fegyelmezett körülményeken belül, mert abból nem mehettek ki…, nagyon sok nevetés volt maguk között, nagyon sok vicces dolog. Ez kicsit a munkát könnyítette, kedélyessé tette, és a kemény életben nagyon jó feloldó dolog a humor. Melis Györggyel rengeteget hülyéskedtek, László Margitnak is fantasztikus humora volt.  Nagyon jó barátnők voltak. Nekik nagyon gazdag volt az operán kívüli koncertéletük, amiben kettejüket szinte jobban foglalkoztatták, mint Operában – bár nem nagyon lehet különbséget tenni, de rengeteg nagy koncerten énekeltek együtt. Olyan összeszokott társaság volt, Réti József volt kezdetben még sok évig a partnerük volt, aztán ő hamar meghalt, és akkor más lépett a helyére. Sok ember volt, aki inkább a koncerteket látogatta, mint az operaelőadásokat. Ők nagyon ismert operaénekesek voltak.

- Az Opera előtt két évig, 1959-1961-ig az Országos Filharmónia szólistája volt, ami „ráfutást” jelentett neki az Operára… Az énekkari hét éve után (1952-1959-ig a Magyar Rádió Énekkarának a tagja) ez egy nagyon jó átmenet volt arra, hogy megszokja, nem akkor vesz levegőt, amikor az eszébe jut: az énekkarban hajlamos rá az ember, hogy nincs ennek jelentősége, de amikor szólót énekel, akkor van. S akkor „újra megtanul állva énekelni,  nem ülve széken. Sok különbség van a két dolog között, és ez egy nagyon szerencsés jó átmenet volt, és tulajdonképpen bevezette a koncertéletbe, mert ott nekik kötelező koncertjeik voltak.

- Mesterek? Kiktől szerezte meg az alapokat? Kinél tanult?

- Zenei gimnázium adta az alapokat; énektanárhoz soha nem járt. Amíg konzervatorista volt, annál az egy tanárnőnél tanult; a színpadon maguktól a kollégáktól tanult nagyon sokat, hogy hogyan énekelnek;  tulajdonképpen magának adott énekórákat, amikor éppen volt erre ideje és energiája Például Melis Györgytől, Réti Józseftől tanult sokat… A mintákat kellett csak megfigyelni és leutánozni, mert az egy  „utánzós műfaj az éneklés”, köztudott dolog,  és amikor az ember a  saját testébe át tudja  ezt az érzetet ültetni, hogy az hogy működik, akkor az olyan módon engedelmeskedik utána, automatikussá válik, és az jobb napon, rosszabb napon egyaránt engedelmesen az ember szolgájává válik.  Két egyforma hang nincs, két egyforma fizikum nincsen, az embernek önmagának kell megtalálnia azt a testi helyzetet, ami optimálisan alkalmas a hang képzésére. Ami bonyolult is, meg nagyon egyszerű is. Sose lehet tudni igazából, hogy mikor melyik, de a helyet megtalálni, az bonyolult. De utána, mikor az megvan, akkor az egyértelműen kiszolgálja az embert.

- „Klasszikus operettet énekelni igazán mámor” - hozza szóba Nagy Ibolya a következő témát.  Miként vélekedik erről Barlay Zsuzsa?

- "Imádtam az operettet” – vallja, és amennyire az alt hangra adódik lehetőség, akkor mindig részt is vett benne, és nagy hálája a Rádiónak, amelyik egész életén át nagyon hű barátja volt, ez kezdődött az Énekkarral s tulajdonképpen már akkor ott őt megismerték és később olyan természetes volt, hogy szinte hazajárt a Rádióba. A „6-os stúdiónak minden négyzetcentiméterét ismerte” és otthon volt benne, és az emberi kapcsolatai oly jók voltak a Rádióval, természetesen, amiben csak lehetett, foglalkoztatták.

Színpadon A cigánybáró nagy operettbeli szerepe az egyik kedvence volt: olyan igényes a szólam, hogy mindig „kis Azucena”-ként hívta a Cziprát; hangi igényesség szempontjából az operai Azucenával (A trubadúr) vetekszik.

Az Azucena legnagyobb drámai szerepe volt az Operában.  Ez neki egy nagy mélyvízbe ugrás volt, mert alig volt egy rövid ideje az Operában, és most utólag tudja, milyen kockázatos volt színpadi és zenekari próba nélkül egy bejáratott előadásba egyszerűen beállni, úgyhogy a világítás, a zenekar, minden teljesen vadonatúj volt számára, de sikeresen teljesítette a próbát   Felteszi, hogy mindenkinek volt egy  ilyen mérföldköve, amin megmérték az alkalmasságát, hogy megfelel-e, bizony nagyon sokan voltak, akik egy-egy ilyen próbát követően eltűntek közülük.  Emlékszik, Simándy, Takács Paula voltak a szereplőtársak, olyan módon segítették a kollégák, hogy megmutatták, hova álljon, hogy forduljon, hogy az a legelőnyösebb legyen. Fantasztikus, sok szeretetett és segítséget kapott.

Lehet, hogy „időskori szentimentalizmus” a részéről, de így látja a dolgokat visszamenőleg – teszi hozzá Barlay Zsuzsa

 

(Az interjú további részleteit  pénteken, szombaton és vasárnap hallgathatjuk meg.)

3374   smaragd 2019-08-08 18:07:08

RÓZSAVÖLGYI ÉS TÁRSA ZENEMŰBOLT

Mai tájékozódásom eredménye, hogy Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert felvételei kifogytak, Simándy Józseftől még kapható, a nagyhírű üzletben. Egy ideje új üzletvezetés van és remény nyílt  arra, hogy pezsgőbb lesz a kereskedelmi szellem.

A fentiek értelmében is egyedülálló KEMÉNY EGON: Hatvani diákjai és Komáromi farsang CD kiadvány-sorozata.

A Rózsavölgyi webáruház most már bővebb tájékoztatást is ad a zeneszerzőről és a Kemény Egon-CD kiadványokról:

   

A SZERZŐRŐL 

KEMÉNY EGON (Bécs, 1905 – Budapest, 1969) a 20. századi magyar könnyűzene kiválósága, kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző. Neve és zenéje már életében fogalom lett, magas színvonalat garantáló márka. Bécsben született és ott végezte el a Zeneművészeti Főiskolát. Tanára Franz Schmidt volt. Karrierje 1927-ben, 21 évesen, Budapesten, a Fővárosi Operettszínházban indult, a mai Budapesti Operettszínház színpadi művei bemutatóinak fő helyszíne: Kikelet utca 3. (1929), Fekete liliom (1946), Valahol Délen (1956). Nagyoperettjeit sztárszereposztással, revükoreográfiával, pompás jelmezekkel és díszletekkel vitték színre. Nagyszerű szerzőtársai méltán vehették ki részüket a sikerekből. Filmzenéjével 1940-ben nézőszám-rekordot állított fel a Fűszer és csemege című hangosfilm.

1934-től közel negyven éven át a Magyar Rádió felkéréseinek is eleget tett. Tehetsége elismeréseként 1953-ban gyermekkarra írt zenekari műveiért, 1955-ben a Hatvani diákjai című daljátékáért részesítették a rangos zenei kitüntetésben, Erkel Ferenc-díjban. A rádiódaljáték (1937) és a rádióoperett (1949) műfajteremtő zeneszerzője, szimfonikus könnyűzenéje, dalai, sanzonjai híressé tették a rádióhallgatók körében is. Műveiben magyar operacsillagok énekeltek és a prózai szerepeket legkiválóbb színészeink játszották.

Emlékére 2019-ben jelent meg két magyar témakörű sikerdarabja – a debreceni Hatvani István professzornak és a költő Csokonai Vitéz Mihálynak emléket állító – Hatvani diákjai (1955) és a Komáromi farsang (1957) című daljátékainak dupla CD-albumai, az MTVA támogatásával.

HATVANI DIÁKJAI

Kemény Egon - Ignácz Rózsa - Soós László - Ambrózy Ágoston: Hatvani diákjai

Magyar Rádió, 1955. Rádiódaljáték 2 részben. Kemény Egon Erkel Ferenc-díjas daljátéka.

Hatvani István professzor – Bessenyei Ferenc, Kerekes Máté – Simándy József, Amálka –Petress Zsuzsa. További szereplők: Mezey MáriaSinkovits ImreZenthe FerencBende ZsoltTompa SándorHorváth TivadarGózon GyulaCsákányi LászlóKovács KárolyKőváry GyulaHadics LászlóDénes György és mások. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: Molnár Mihály és Szécsi Ferenc. A Magyar Rádió 64 tagú Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte, közreműködött a Földényi-kórus 40 tagú férfikara.

CD-újdonság, a patinás rádiófelvétel (1955) 21. századi korszerű zenehallgatáshoz alakított felújítása. Fordulatos, 18. század végi történet, középpontban a Debreceni Kollégiumban Hatvani István tudós professzorral és diákjaival, romantikus szerelmi szállal és nem kevés császári intrikával. Kemény Egon zenei tehetségével korhűen idézi fel a nagy hagyományú magyar iskola szellemiségét, a Kántust, az ősi magyar diákélethez fűződő tréfákat, a büszke civisváros társasági életét, a dialógusokkal és a dalszövegekkel a daljáték nemes szórakozásban részesíti a hallgatót.

A művészeti élet szenzációja volt, hogy a Hatvani diákjaiban játszott először prózai szerepet is az operaénekes Simándy József  és a színész, Bessenyei Ferenc először énekelt daljátékszerepben a Magyar Rádióban.

Kemény Egon életműve sorozat, CD 1. –  az MTVA támogatásával, 2019.

KOMÁROMI FARSANG

Kemény Egon - Gál György Sándor - Erdődy János: Komáromi farsang

Magyar Rádió, 1957. Rádiódaljáték 2 részben.

Csokonai Vitéz Mihály – Ilosfalvy Róbert és Zenthe Ferenc, Lilla – Házy Erzsébet és Korompai Vali. További szereplók: Bilicsi TivadarGózon GyulaRózsahegyi Kálmán, Fekete Pál, Lehoczky Éva, Kishegyi Árpád, Berky Lili, Völcsey Rózsi, Deák Sándor, Gönczöl János, Molnár Miklós és mások. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: László Endre. A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.

CD-újdonság, a patinás rádiófelvétel (1957) 21. századi korszerű zenehallgatáshoz alakított felújítása. Csokonai Vitéz Mihály és Lilla szerelmét tárja elénk a történet. A daljáték meseszövése fordulatos, szellemes, Kemény Egon zenéje korhű és stílusgazdag – a 18. század végi Komárom bálterméből indul és Csokonait professzori állása elnyeréséig kísérhetjük el. A cselekmény Csokonai Vitéz Mihály költő és Lavotta János zeneszerző, hegedűvirtuóz barátságán keresztül idézi fel az első magyar nyelvű színjátszótársulat és a verbunkos zene kezdeteit. A szerzők, az operaénekesek és a színészek, a rádió dramaturgjai, rendezője, zenei rendezője, a zenekar és a kórus – valamennyien emlékezetes rádiós művet alkottak, amelynek csillaga még ma is ragyog. A daljáték nemes szórakozásban részesíti a hallgatót.

Kemény Egon életműve sorozat, CD 2. –  az MTVA támogatásával, 2019.

Internetes lehetőség továbbá: www.kemenyegon.hu

3373   Búbánat 2019-08-08 17:38:08

A Dankó rádió mai operettműsorában (a délelőtti műsort 18 és 19 óra között újra  meghallgathatjuk)  két „klasszikus operett” dalai csendültek-csendülnek fel:

 Sir Arthur Sullivan - William Schwenck Gilbert: A mikádó 
/Eredeti címe: The Mikado (1885) /

A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1968. január 27. Kossuth rádió 19.30 – 22.00

Fordította és rádióra alkalmazta: Romhányi József

Vezényel: Breitner Tamás

Km.: az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara (Karigazgató: Bódy Irma)

Zenei rendező: Erkel Tibor
Rendező: Békés András

 A vígoperai nívójú klasszikus nagyoperettből hat nagyszabású jelenet kilenc kitűnő operaénekesünk utolérhetetlen tolmácsolásában hangzik fel:

A  mikádó – Kovács Péter (Mensáros László)
Nanki-Poo, a fia, vándor énekes – Réti József (Kaló Flórián)
Ko-Ko, Titipu legfőbb hóhéra – Várhelyi Endre (Bárdy György)
Pooph-Bah, pénzügyminiszter – Palcsó Sándor (Csákányi László)
Pish-Tush, előkelő úr – Palócz László (Szendrő József)
Yum-Yum, Ko-Ko gyámleánya és menyasszonya – László Margit (Váradi Hédi)
Pitti-Sing – Barlay Zsuzsa (Béres Ilona)
Peep-Bo – Déry Gabriella (Domján Edit)
Katisha, idősebb udvarhölgy – Komlóssy Erzsébet (Bakó Márta)

 

- Kórus és Pitti Sing dala (Barlay Zsuzsa, énekkar) 

- Nanki-Poo és Ko-ko kettőse (Réti József, Várhelyi Endre, km. László Margit, énekkar) „Ha szép virág szirmokat bont, tralala…”

- Ötös - A mikádó dala és jelenet (Kovács Péter, Barlay Zsuzsa, Komlóssy Erzsébet, Palcsó Sándor, Várhelyi Endre)

- Női hármas (László Margit, Déry Gabriella, Barlay Zsuzsa) „Három kis hölgy” „Három a kislány kettő lesz”

. Hadd idézzem most az elhangzott tercettet a versek sorrendjében Várhelyi Endre, Barlay Zsuzsa és Palcsó Sándor énekli, közreműködik az MRT Énekkara:

„- Az áldozat rémülten ordibált, vadul vicsorgott vissza rám, közben húzott, rángott, ráncigált, mert ideges volt talán, én bal kezemmel elkaptam őt, a jobban volt a bárd… A jobb kezemmel, itt a bárd, hát irgalmam ne várd, ha végre lecsap az éles bárd  (Várhelyi Endre, énekkar)
/ - Az áldozat remegve reszketett, mikor megcsillant pengén a fény, mert tudta, hogy boldog már nem lehet, hisz már csak egy percig él, olyan riadtan bámul, néz körül, hogy hirtelen szemedbe néz, s zavart arca felderül… Olyan boldog lett, oly elégedett, hogy folytában engem lát, engedelmével…. (Barlay Zsuzsa, énekkar)
/ - Lecsapott már az éles bárd, feje lágyan porba hullt, de nem maradt helyben, meg nem állt, mert élénken elém gurult, nekem bólintott, ügyesen, nyaktalan, fejet hajtva, ahogy dukált, hogy illemet a boldogtalan, hogy rangnak ezt kíván , hogy ezt kíván: ez a tisztelet, oly jól esett, szinte dagadt e hű kebel, hogy odagurult a megboldogult, az illemnek megfelelt.” (Palcsó Sándor, énekkar)

Barlay Zsuzsa és Palócz László a Rádió stúdiójában, A mikádó felvételekor

1967. Fotó: Szalay Zsolt - Forrás: Fortepán

- Együttes: (László Margit, Déry Gabriella, Barlay Zsuzsa, Komlossy Erzsébet, Palcsó Sándor, Palócz László, énekkar) 

 „Az ifjúság… tralalalala….”

 

ifj. Johann Strauss: A cigánybáró

Szövegét Jókai Mór novellája nyomán Igna(t)z Schnitzer írta. Fordította és rádióra átdolgozta: Szinetár György.  A versszövegeket Fischer Sándor fordította.

Három különböző felvételről szólaltak meg a dalok:

- Jelenet és Kincskeringő (Barlay Zsuzsa, Kincses Veronika, Berkes János, az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Breitner Tamás) – élő koncertfelvételről

- […]  - Valamikor…, ez az a pont…/ Nézd arra bent, mi cseng, mi peng, hogy csillog ottan, villog titokban. Mily lánggal ég a szép nyakék. Sok drágakővel, arany esővel, így hát való volt az álomkép!.../- Mily szép lesz az életed édes. - Most már minden gond véget ér. - Így gondtalan élni de szép lesz. - Ruha, étel, ami még kell, mulatások, utazások.    - Boldog légy, ez a cél, mindennél többet ér…”

– Barinkay belépője (Molnár András, km.. a Magyar Rádió Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Oberfrank Géza)  - „Kincses Veronika és Molnár András új operettfelvételeiből, vezényel Oberfrank Géza: 1982. május 7., Kossuth adó 20.45 – 21.30

„Mint sok szegény, de víg legény, a nagyvilágot jártam én, és jobb híján egy éven át vezettem menazsériát…/Mert a szív és az ész, együtt mindenre kész, mindig előre nézz, légy merész s célhoz érsz…”

- Zsupán belépője (Melis György, km. Lendvay Andor, km. az MRT Szimfonikus zenekara, vezényel: Ferencsik János) – Rádió Dalszínháza bemutatója: 1961. április 2., Kossuth Rádió, 18.50 – 21.30.

„Hja, az irka-firka nékem sose volt a mesterségem. Már apró gyermekkorban csak sertések közt voltam…”

- Cigánykórus (Száni: Gazdag Géza – próza, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus zenekara, vezényel: Ferencsik János) – Rádió Dalszínháza bemutatója: 1961. április 2., Kossuth Rádió, 18.50 – 21.30.

 

Az adás első részében csendült fel:

Lehár Ferenc: Kék mazúr - Nyitány (MRT Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényli)

Johannes Brahms: A nővérek

A dal előadói: László Margit, Barlay Zsuzsa, zongorán kísér: Freymann Magda

 

Az adás végén Lehár Ferenc A víg özvegy című operettjének nyitányát a Berlini Szimfonikus Zenekar játssza, vezényel: Vladimir Mikhailovich Jurowski)

„Dankó Rádió – „Túl az Óperencián”  - Barlay Zsuzsával, a Liszt-díjas, Érdemes Művésszel, a Magyar Állami Operaház Örökös Tagjával beszélget a felelősszerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya.

3372   Búbánat • előzmény3369 2019-08-07 19:45:20

Ami még kimaradt a mai rádióbeszélgetésből a Dankó Rádió Túl az Óperencián adásában, leírom:

Nagy Ibolya: Idén ősszel lesz 70 éves a Honvéd Művészegyüttes, jövőre a Rádiókórus.  Sokan jöttek az ötvenes-hatvanas években ezekből a remek kórusokból az Operaházba, például a Palcsó Sanyi bácsi is:

Barlay Zsuzsa:

Igen, hát nagyon hasonló a sorsunk, mert őt a sorkatonaságnál fedezték fel, hogy remekül énekel, és ő is megkerülve a Zeneakadémiát és ilyen hivatalos fórumot, onnan bekerült a Honvéd Művészegyüttesbe. Én ugyanígy, érettségi után rögtön Rádióénekkar. És tulajdonképpen az utcáról kerültünk be az Operába. Mert annak a normális módja az, hogy Zeneakadémián végez valaki operatanszakon és akkor egyenes útja vezet az Operaház tagsága felé. De, hát nálunk ez nem így volt sem a Sanyinál, sem nálam. De erős meggyőződésem a mai napig is, hogy ez belső adottság kérdése, hogy valaki olyan elszántan törekszik egy cél felé, hogy végül is azt eléri.

Megfelelő zenei képzettségem az bizony ott történt, mert olyan kemény kottaolvasás és fegyelem, és kamaraéneklés, ami később nagyon jól jön, hogy az ember a  színpadon is tudja figyelni a partnereit, és az együtt éneklésben ez  nagyon-nagyon fontos előtanulmány volt. Úgyhogy én nagyon sokat köszönhetek a Rádióénekkarnak,

Nagy Ibolya: Házy Erzsébet régi és kitartó barátság volt, ha jól tudom.

Barlay Zsuzsa:

Olyan régi a barátságunk, hogy ő ugyanoda járt zenei gimnáziumba, csak ő följebb, ugye négy évvel volt idősebb nálam.  Legendás volt az ő érettségije: matematikából semmit nem tudott. Az érettségi elnök megkérdezte végül: „hát mit tud végeredményben?”  Azt mondta, hogy: énekelni. Ez aztán szálló legenda volt még évekig a gimnáziumban, hogy a Böbe mit tud énekelni, nem matematikát.  Aztán jó pár év eltelt, míg újra találkoztunk az operában, de hát azért ezek a gyerekkori szálak nagyon erősek maradnak.

Komlóssy Erzsi volt osztálytársam,  köztünk hat hét korkülönbség van….úgyhogy mi is akkortól ismertük már egymást. És annak ellenére, hogy mondjuk nagyjából azonos fachban énekeltünk, de hátmindig a legnagyobb szeretet volt közöttünk egymás iránt, egész a haláláig. Ezek örökké tartó szálak.

Nagy Ibolya: Sokak szerint megosztó személyiség volt Házy Erzsébet, de hogy zseniális, egyedülálló, az bizonyos. Mi volt varázsának titka?

Barlay Zsuzsa:

Varázsa az egyértelmű volt, ami a színpadon volt látható és hallható. A magánéletben ő egy kicsit tüskés volt, túlságosan elrontották én szerintem azzal, hogy egész kislánykorától folyton azt hallotta, hogy ő mennyire gyönyörű, és hogy milyen csodálatos, és ez biztos, hogy valamilyen torzulást okoz a jellemben. És ő tulajdonképpen egy nagyon bizonytalan és nagyon sérülékeny ember volt  De ezt kevesen láthatták, mert ő nagyon titkolta, és bizonyos időnként durvaságokkal védekezett az ellen, hogy az ő valódi lényét megismerjék, mert ő nagyon sebezhető volt. De hát erre senki sem büszke, mindenki titkolni próbálja. És ő ennek egyik ilyen példája volt. De valahol mégiscsak tudták ezt az emberek, és különböző legendák keringtek vele kapcsolatban: hogy mennyire rosszul lát. Hát nem látott ő olyan nagyon rosszul, csak felnagyították. Gyerekkori rövidlátó volt, a húgai szintén, úgyhogy mindegyik szemüveges kislány volt, de hogy idősödött, mindig mondta nekem: „képzeld el, hogy egyre jobban látok, és már nem kell szemüveg”, ugye, a rövidlátóknál ez így van, hogy előrehaladtával ez javul…

Nagy Ibolya: Házy Erzsébet sztár volt a javából.  

Barlay Zsuzsa:

Igen, sztár volt, de az még nagyon más világ volt ilyen szempontból. A mi előttünk lévők még nagyobb sztárok voltak, és nagyon nagy tisztelet vette őket körül. Hát Osváthnak, Takács Paulának, én nem tudom, hányszor mutatkoztam be, mert ezek olyan fantasztikus egyéniségek voltak, és olyan légkör vette őket körül az Operában, és a hierarchia akkor még annyira élő és erős volt, hát ma már azt hiszem, hogy ez nagyon-nagyon lecsökkent. Már a mi időnkben is kezdődtek ezek a demokratikus egyenlőségjelek, pedig a színházban nincsen demokrácia. Ott hierarchia van. Egyes pályák olyanok, hogy ott hierarchia van: az orvosoknál, a jogászoknál, az egyházban, és ez valamikor a színházban is így volt…. Nekünk még a műszaki nem verhetett a fenekünkre, hogy „Na, szia, Zsuzsika”, hanem „kezit csókolom, művésznő”. Hogy aztán ez jó vagy nem jó, nem tudom, de így volt. És megtartotta a rendet, valójában. A rend nagyon fontos a színházban. Megfelelő tisztelettel beszéltek velünk. Ferencsik, ha bejött a zenekar elé: „Jó reggelt, hölgyeim, uraim!”  

3371   Búbánat • előzmény3370 2019-08-07 19:42:15

Ibolyának én is gratulálok nénapjához, és külön köszönöm meg neki a Barlay Zsuzsával készített rendkívül érdekes interjút, amelyből részleteket hallunk ezen a héten a Dankó Rádió általa szerkesztett és vezetett  "Túl az Óperencián"  műsorában!

3370   smaragd 2019-08-07 17:36:14
Ibolya-nap alkalmából boldog névnapot kívánok Ibolyának!
3369   Búbánat • előzmény3368 2019-08-07 17:24:49

Pótlólag:

A mai rádióműsorban - a délelőtti adást hamarosan, 18 órától ismét meghallgathatjuk -  a vendég Barlay Zsuzsa operaénekesnőt a régmúlt időkről is kérdezte Nagy Ibolya

Barlay Zsuzsa a beszélgetésük elején érintette magánéletének alakulását, miért maradt magára, miért él egyedül... Az ötvenes évek végétől már csak a pályájára koncentrál; úgy fogalmazza meg: „valamit valamiért”…” mindennek ára van az életben”,  „minden nem lehet meg együtt.”

Mesélt arról, hogy  kissé „zárt világban" éltek az Operán belül: civilek nemigen közeledtek hozzájuk, a művészek  nem nagyon jártak sehova, esetleg üres óráikban, két próba között felkereshették az Opera Klubot; úgynevezett társadalmi életet,  ide-oda járást nem nagyon engedhettek meg maguknak. Ilyen szempontból ez egy zárt közösség volt. A hivatásukért, foglalkoztatásukért a magánéletükből sokat be kellett áldozniuk. Szórakozás nem volt engedélyezett. 

"Sokan voltak, akik nem éltek megfelelő életmódot az éneklés miatt, és azok rájuk is fizettek, ezt  tudtuk, láttuk magunk körül. A kilengések nem tesznek jót a pályának." - mondja Barlay Zsuzsa.   

- Házy Erzsébet sztár volt a javából.  – igen, hát az még nagyon más világ volt ilyen szempontból. A mi előttünk lévők még nagyobb sztárok voltak, és nagyon nagy tisztelet vette őket körül. Hát Osváthnak, Takács Paulának, én nem tudom, hányszor mutatkoztam be, mert ezek olyan fantasztikus egyéniségek voltak, és olyan légkör vette őket körül az Operában, és a hierarchia akkor még annyira élő és erős volt, hát ma már azt hiszem, hogy ez nagyon-nagyon lecsökkent. Már a mi időnkben is kezdődtek ezek a demokratikus egyenlőségjelek, pedig a színházban nincsen demokrácia. Ott hierarchia van. Egyes pályák olyanok, hogy ott hierarchia van: az orvosoknál, a jogászoknál, az egyházban, és ez valamikor a színházban is így volt…. Nekünk még a műszaki nem verhetett a fenekünkre, hogy „Na, szia, Zsuzsika”, hanem „kezit csókolom, művésznő”. Hogy aztán ez jó vagy nem jó, nem tudom, de így volt. És megtartotta a rendet, valójában. A rend nagyon fontos a színházban. Megfelelő tisztelettel beszéltek velünk. Ferencsik, ha bejött a zenekar elé: „Jó reggelt, hölgyeim, uraim!”  

 

3368   Búbánat • előzmény3367 2019-08-07 11:53:00

A Dankó Rádióban, Nagy Ibolyának Barlay Zsuzsával folytatott egész heti beszélgető-műsorában természetesen szép zenei részleteket is hallunk megszólalni:

 A Túl az Óperencián délelőtti adásának nyitó száma egy

Johann Strauss-szerzemény volt, a Filharmonica Hungarica zenekart Eduard Strauss (1910. március 24. –1969. április 6.) vezényelte.

2.) Kodály Zoltán: Székelyfonó - Görög Ilona balladája Bizony csak meghalok, anyám, édesanyám…”  (Andor Éva, Barlay Zsuzsa, Simándy József, km. az MRT Énekkara (karig. Sapszon Ferenc) és a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara Vezényel: Ferencsik János)  A felvétel készült: 1970

3.) Kálmán Imre – magyar szöveg Szenes Andor – Szenes Iván: A montmartre-i Ibolya - a felcsendült részletekben Kalmár Magda, Kincses Veronika, Begányi Ferenc, Molnár András,  Póka Balázs, Rozsos István énekel, közreműködik az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Breitner

 

Barlay Zsuzsa mindmáig jó barátságot ápol Palcsó Sándorral, Házy Erzsébettel pedig elhunytáig köztudottan jó viszonyt ápolt.

A műsorban  róluk is  szeretettel szól.

 

4.) Leo Fall – magyar szöveg Harsányi Zsolt – Innocent Vince Ernő: Pompadour

Km. az  MRT Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Bródy Tamás

 A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1967. szeptember 9., Kossuth Rádió, 20.31-22.00

- Madame Pompadour belépője (Házy Erzsébet, km. Koltay Valéria)

„- Ma érzek itt magamban valamit, ami nyugtalanít! Oly furcsa ez, olyan izgató, mi biztató! A vérem úgy bizsereg, tenyerem viszket, oly ideges vagyok, hogy széttörnék mindent! És hogyha még ez sem elég, lesz valami más is, adja az ég!  Hej-haj! Hej-haj! /- Hej, ha kezembe kapnék egy férfit, egy férfit, de igazit ám! Szinte gondolni sem merem végig, oly forró, oly vad a szám! Lázas csók, mely izzóan ég, elkábító, az volna jó! Jaj, ha egyet ma kaphatnék! Mi lenne itt ma még, mi lenne itt ma még, mi lenne itt ma még!...”

- Pompadour és René kettőse (Házy Erzsébet és Korondy György)

„….- Egy életem van, egy halálom, ezt néked zálogul ajánlom!  Ki téged oly forrón imád! Szeress csak egy kicsikét, szeress egy kicsikét, ezt a te hű katonád!... /- Drága tisztúr! Kérem szépen  már ki kell a sorból lépnem, én már nem bírom tovább!... Én boldog szerelmes vagyok, de szerelmes vagyok! …- Lassan, fiacskám, a hévvel!... – Jeanne! Jeanne!... Miért küldesz el?! – Hogy éjszaka majd visszahívjalak! ...- Ezt nem vállalom!.. - Ezt parancsolom!...- Legyen benned szánalom!..- Hasat be! Mellet ki! Fordulj arra! Indulás! Irány a fogház!...”

- Pompadour és Calicot kettőse (Házy Erzsébet és Palcsó Sándor)

"- Izgat, ha a szádat nézem, most értem meg csak egészen Putifárné álláspontját, ahogy azt a vének mondják; én is érzem, szóról-szóra…/- Ez a bolond nő megszédül! Isten tudja, mi lesz végül?! Jobb is volna kívül lennem! Asszonyom, most el kell mennem!...- Hagyd a gondot! Lári-fári…- Bármily nagy kitüntetésnek tartom, mégis azt kell mondanom, hogy: pardon! Engem ne igézzen! Más fiúra nézzen! Ó…./ - József, óh, József, na, gyere, ne félj! Majd rájössz, hogy milyen jó a szenvedély!.  Ó Jo-jo-jo-jo-József, te, gusztusos gyerek, ha nem lett volna köpenyed, nem érzed ezt a meleget! Ó József, óh, József, na, gyere, ne félj! Majd rájössz, hogy milyen jó a szenvedély!  /- Ez a dolog nem megy babra, felszólítom: hagyja abba! Végre bennem van szemérem, köpenyem, ne fogja, kérem! Egyre jobban érzem én, hogy minden csepp türelmem elfogy! Óh…! /- Vágyam az kimondhatatlan, s épp ezért feloldhatatlan…./-  Rémes ez, hogy így kacsingat, esküszöm, hogy még megingat. Gusztusom kezd lenni rája. Távozom! Alá szolgája! /- Óh, ne hagyj így engem…./- Téves helyen kereskedik nálam!Túlságosan csiklandós a vállam!Továbbá a mellem. Kérem, legyen jellem! Óh!  /- József, óh, József, na, gyere, ne félj! Majd rájössz, hogy milyen jó a szenvedély!. Ó Jo-jo-jo-jo-József, te, gusztusos gyerek… /- Nézze, hogyha gyáva vagyok, van arra egy nagyon-nagyon bennem hajlam, hogyne lenne, csakhogy éppen az van bennem:  ha elkezdem, édes kincsem, se Isten, se ember nincsen! Óh!..."

 

Az operettadás végén

Franz von Suppé Pajkos diákok című operettjének nyitányát a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara adja elő, vezényel: Breitner  Tamás  (a Rádió dalszínháza bemutatója: 1966. december 28., Kossuth Rádió 19.30 – 20.39).

 

Ezt a műsort ma délután hat és hét óra között ismét meghallgathatjuk a Dankó Rádió hullámhosszán és az internetes elérhetőségen is (www.dankoradio.hu).

3367   Búbánat • előzmény3366 2019-08-06 16:37:50

A Dankó Rádió "Túl az Óperencián" műsorában ezen a héten Barlay Zsuzsával, az Operaház Örökös Tagjával, Liszt Ferenc-díjas, Érdemes Művésszel beszélget a felelősszerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya.  

Folytatva a tegnap megkezdett életrajzi visszatekintést, Barlay Zsuzsa számára gyermekkorától kezdve egyértelmű és természetes volt, hogy ezt a pályát fogja választani; el se tudta volna képzelni másképp az életét. „Így utólag tudom – mondja -, hogy mennyi buktató lehetett volna, és hogy hányszor siklott volna félre. És hála a Jóistennek, mindennap megköszönöm, hogy megúsztam ezeket a buktatókat, és sikerült. Szerencsére, akkor nem is voltam ennek tudatában, hogy hányszor félre mehetett volna a dolog, úgyhogy én ezért egy ilyen optimista vagyok a mai napig is, pedig hát az én koromban nem nagyon szoktak már optimisták lenni, de én utólag úgy látom, hogy a szerencse nagyon mellettem volt, mert nagyon sok szerencse kell a pályához, bizony, és nagyon sokszor félre mehet egy apróságon, amit csak így utólag  vesz észre az ember.” 

„- Hát óriási nagy dolog – folytatja Barlay Zsuzsa -, mikor az ember a szobában zongorakíséret mellett történő énekórákról először kerül a színpadra, zenekari kísérettel egy óriási teret kell beénekelni. Erről vagy beszélünk vagy nem utólag, de ez egy akkora lépés a szobában történő énekórák után, hogy ezt nagyon sokan nem élik túl és nem veszik jól ezt az akadályt. Nos, van aki beszél róla, van aki nem, de tulajdonképpen ezt mindenki átéli és átérzi. Én azokban a viharos időkben a Zeneakadémiának a közelébe sem kerültem, meg sem fordult a fejemben, hogy ezt lehetne; az érettségi után rögtön rádióénekkar, ahova szerencsére felvettek, és ahol hét évig voltam (1952-1959-ig), és a hét év alatt hál’ Istennek, nem ment tönkre a hangom, és folyamatosan éberen tudtam magam tartani, és a sok munka mellett rendszeresen gyakoroltam, és hát ilyen nagyon kanyargós út után végül is az Opera lett a végállomás”

[…] „ - Ezt a fajta bizonytalanságot mi nem éreztük, amit én most látok a fiataloknál, hogy tulajdonképpen nem tudják máról holnapra, hogy mi lesz a sorsuk, és hova kell vetődniük. Nálunk ez ismeretlen volt még, mert aki bekerült az Operába és ott letette  a garast, hogy úgy mondjam, tehát megbizonyosodtak róla, hogy alkalmas, és ott fogja tölteni az életét, akkor mi tudtuk, hogy nyugdíjas korunkig ott a helyünk. Tehát ezt a fajta bizonytalanságot, máról holnapra való élést, mi nem ismertük. Minden másodikán megkaptuk a fizetést, akár mi történt körülöttünk. Most nincs státusrendszer, most szerepekre hívják be az embereket. Ha behívják, egy évben háromszor-négyszer énekel; milyen fantasztikus izgalom lehet az, ha valakinek hónapok kihagyása után kell színpadra lépnie, hát ezt mi el se tudjuk képzelni!"

Arra a kérdésre, hogy mennyire volt „izgulós fajta”, ezt válaszolja:

„- Volt egy időszak, átmenet, mikor az ösztöneimből a tudatomba történt bennem a változás, hogy megéreztem ennek a súlyát meg a felelősségét; nagyon fiatalon még semmi felelősséget nem éreztem, csak úgy örömből énekeltem. S aztán később az ember már nemcsak örömből énekel, persze az mindig örömteli dolog, de  ekkor már nyomás is van az emberen, és minél több sikere van, és minél előbbre jut a pályán, annál nagyobb a nyomás és annál nagyobb a felelősség. A világsztárokat sose irigyeltem, mert ahhoz olyan idegrendszer kell, hogy annak az elvárásnak mindig megfeleljenek. Minél magasabban van valaki, hát annál nagyobbat lehet zuhanni, azt tudjuk…”

A mai beszélgetés végén Barlay Zsuzsa még elmesélte, hogy nem szívesen utazott külföldre, de ha már kint volt, a munka mellett azért sok szép látnivaló is várta, amiben gyönyörködhetett; azokban az időben az átlagember még nem tehette meg, hogy rendszeresen utazzon, neki megadatott az Opera társulatával sok szép és érdekes helyre eljutni a nagyvilágban…

Barlay Zsuzsával a Rádióban felvett operettek közül ma is két dalműből hangzottak el részletek:

Jacques Offenbach: Orfeusz az alvilágban

A Rádió Dalszínháza teljes stúdiófelvétele bemutatójának ideje: 1963. július 20., Kossuth Rádió 20.45 – 23.15.

Szövegét írta: Halévy és Cremieux. Fordította: Romhányi József

Km.: az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara

Vezényel: Blum Tamás.

- A közvélemény és Orfeusz kettőse, I. felv. (Barlay Zsuzsa, Bartha Alfonz)

 „- Jöjj! jöjj! jöjj! Jöjj! jöjj! jöjj!  Hív a becsület,  jóhírem fontosabb mindennél …/ - Jöjj! Bármi kedves is nékem a hitvesi tisztesség…” 

- Euridiké kupléja, I. felv.  (László Margit) 

„Egy asszony hogy ha csókot kap most…A férjem mit sejthet még, nem sejti még…  ha vágya bármi, teljesül most, már hajnalban kel. Édes illatfelhő lebben, a szívemre száll…. szívem téged vár, szívem téged vár. Kit vár, kit vár… „ 

- Euridiké és Jupiter kettőse, II. felv.:„Légyjelenet” (László Margit, Melis György)                               

„- De különös, kellemes szellőcske lengedez, lebbenve száll… - csak legyeskedj legyecske egyszer  szemembe belejössz már!...  Ügyes légy! Zümmögve szállj…- Nézd, egy formás szárnyú szép légy! ….Mily formás lágy ….Egyet nem láttam még..../- Jöjj, kis legyecske, maradj nálam, bús árvaságom fékezd hát…. légy jó pajtásom, kedves társam…/- Nyakon csíplek, hogy el ne szállj!... Elkaplak, elkaplak te szemtelen kis féreg!...- Kedveske, majd a végén én csaplak le téged!.../- Jól van hát, így hálóm lesz ma hálód végre… zzzzzzzz… zzzzzzzz…”

Styx Jankó dala, II. felv(Kishegyi Árpád, km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Kerekes János)

„Voltam király Beóciában, hatalmas, édes, nagy király! Elhunytam, jaj, de pórul jártam, nincs most pénzem, egy vas sem már. Ez bizony fáj, de mégsem bánom, a földi kincset üsse kő! Az fáj, hogy szép, selymes párnán nem nálam háltál, drága nőm! Ó, bárcsak éltél volna nálam, mikor király voltam Beóciában!...”

 

Kemény Egon – Erdődy János: A messzetűnt kedves

Történelmi rádiódaljáték Fazekas Mihály életéről. Vitányi János hátrahagyott darabját befejezte és a verseket írta: Erdődy János

A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1965. május 22., Kossuth Rádió 20.25 – 22.00

A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényli.

- Szüretelők dala ("Korcsmárosné kápolnája a pince...") - Barlay Zsuzsa és Kishegyi Árpád, Földényi-kórus

- Az első szerelem dala ("Kislány voltál, most már nagylány...") - Andor Éva (Julika), Simándy József (Fazekas Mihály)

 

A délelőtti adást ma 18 és 19 óra között megismétli a rádió, a műsor az internetről is elérhető a www.dankoradio.hu oldalról.

3366   Búbánat • előzmény3365 2019-08-05 18:05:57

Az előző beírásom szövegéből kimaradt egy szó. Ezt pótolom még:

A mondat helyesen:

Ő fog mesélni, "vallani" életéről, mindennapjairól;  visszatekinteni az Operában, a koncerttermekben vagy a rádió stúdiójában eltöltött időszakára, több évtizedes énekművészi munkáira - mégpedig élő adásban, az éter hullámhosszán.

https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo/

3365   Búbánat • előzmény3364 2019-08-05 16:30:56

Barlay Zsuzsa alt-mezzo operaénekesnő, a Magyar Állami Operaház örökös tagja a vendége mától egész héten át a Dankó Rádió operettműsorának!  

A jövő héten 86. születésnapját ünneplő Liszt-díjas, Érdemes művésszel Nagy Ibolya, a „Túl az Óperencián”  adásának felelős szerkesztő-műsorvezetője beszélget. Bármily meglepő is, mivel érzelmileg jobban kötődöm kedvenc operaénekeseimhez, mint operettművészeinkhez, és jobban érdekel is a pályafutásuk, az énekművészetük, a sorsuk alakulása, érthetően felcsillant a szemem, mikor a napokban a tudomásomra jutott, hogy ezen a héten -  volt operaénekes kollégák után - a Dankó Rádió mikrofonja előtt a nagyszerű Barlay Zsuzsa lesz a „soros”,  hogy Ő fog mesélni, "vallani",  életéről, mindennapjairól,  visszatekinteni az Operában, a koncerttermekben vagy a rádió stúdiójában eltöltött, több évtizedes énekművészi munkáira - mégpedig élő adásban, az éter hullámhosszán.

A mai műsorban a szülői háttérről, az indíttatásról, a gyermekkorának balett-vers-színjáték-ének-zene tanulás időszakáról, a már kezdetben rátalált rádiós gyermekműsorokban való apróbb szerepléseiről is mesélt Barlay Zsuzsa:

Már három és fél éves korában balettiskolába járt, majd édesanyja beíratta Lakner Artúr gyerekszínházába, ahol szavalt is, az éneklés csak ezután következett: 1948-tól járt zenegimnáziumba, 16 éves korától kezdett éneket és zenét tanulni… akkor még nem gondolt arra, hogy operaénekes lesz, „majomkodtam, mint minden kislány” – emlékszik vissza gyerekkori élményeire. Énekelte a korabeli slágereket és filmdalokat, magasan, mélyen, tetszés szerint, nem volt korlát, minden hangnemben szívesen énekelt,  gyerekes szórakozásnak tekintette az egészet.

A Rádiónak is volt gyerekszínháza, amit Kilián Zoltán vezetett. (Az ő rádiótársulatához tartozott egykoron Örkényi Éva és Ruttkai Éva  színésznők is). Barlay Zsuzsát gyermekkorában érte ez az újabb lehetőség a megmutatkozásra,  még a háború előtti kor ez, a gyermekrádióban kis színdarabokat adtak elő, benne apró szerepeket kaptak a tehetséges gyerekek.  Anyukája kísérte el oda is, még akkor olvasni nem tudott. Ezek a gyerekműsorok minden héten élő adásban mentek. Úgy fogalmazza meg: "az ösztönösség időszaka volt, még nem mérte fel mindennek a súlyát, amit játéknak tekintett." 

Szüleinek is szép énekhangja volt, kiválóan énekeltek, édesanyja, aki gyönyörűen zongorázott is, nagy operettrajongó volt, így rengeteg operettkivonat-kottája van. Például a Három a kislányt vagy a János vitézt a kórusrészekkel együtt mindent betéve tud a mai napig is…

Édesapja a háború előtt zenés színielőadásokat rendezett  Csillaghegyen, volt ott színjátszókör, rendszeresen zajlottak előadások, s így rengeteg alkalma nyílott gyermekként színpadon megmutatnia magát. Mostanában mérte fel, hogy mennyi alkalma lett volna az elkallódásra, míg ebből az ösztönös „gyerekbohóckodásból” felnőtt énekessé vált, és hogy milyen nehéz volt neki ez az átmeneti időszak: az 1948-as államosítás után nehéz évek következtek, például az érettségit követően azonnal munkahelyet kellett keresnie magának, mivel ő lett a családfenntartó…

Beszélt az operaénekes-operettbonviván Sárdy Jánosról, akivel színpadon sajnos már nem találkozott, bár az utolsó éveiben „haknikon” összefutottak,  de együtt nem énekelt vele.

Barlay Zsuzsa a színpadi operaszerepei mellett sok-sok operettfelvételt készített a Rádióban. Egyik kedves daljátéka, amelyben operaénekes kollégájával, a kitűnő Udvardy Tiborral  - akire szeretettel emlékezett vissza - énekelt együtt, Kacsóh Rákóczija volt: a címszereplő fejedelem feleségének alt szólama volt az övé. Egy másik jól sikerült rádiófelvétele volt Sullivan A Fruska című operettjének hajókikötőbeli zsibárusa, egykori dajka,  aki a magyar keresztségben a „Muskátli” nevet kapta az átíróktól és szerepe szerint  a darab végén rajta múlik mindenki boldogsága, megnyugvása.

Következzék a műsorban sugárzott zenei bejátszásoknak az ismertetése:

Szirmai Albert – Rajnai András: Táncos huszárok - Keringő (a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényli)

Kacsóh Pongrác – Erdődy Sándor – Pásztor Árpád – Sassi Csaba: Rákóczi

A „történelmi daljáték” teljes stúdiófelvétele a Rádió Dalszínháza bemutatójaként először 1964. január 4-én a Kossuth adón hangzott el 20.25 – 22.00 óra között.

Kerekes János vezényelte a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát és Énekkarát

- Rákóczi és Amália (Rákóczi neje) búcsúkettőse: „- Kezembe a kezed, szívemre a szíved, édes párom, tudom, hogy utolszor, tudom, hogy örökre el kell válnunk…” (Barlay Zsuzsa, Udvardy Tibor)

 

Kacsóh Pongrác – Bakonyi Károly – Heltai Jenő: János vitéz

Rádió Dalszínháza bemutatója: 1959. december 27., Kossuth Rádió18.40 – 21.05; Rádióra átdolgozta: Karinthy Ferenc

 Km. Házy Erzsébet, Lehoczky Éva, Sárdy János, Palló Imre, Szakács Sándor, Radnay György, Pethes Ferenc, Gobbi Hilda, Göndöcs József, Molnár Miklós, Harkányi Ödön, a Földényi-kórus, a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Polgár Tibor

- Jelenet (A francia királykisasszony, a francia király, Jancsi, énekkar); Jancsi dala a II. felvonásból „Ó, mily öröm, ó mily boldogság,,,” (Lehoczky Éva, Szakács Sándor, Sárdy János, Kórus)

-  Bagó dala „Egy rózsaszál szebben beszél…” ; jelenet és a II. felvonás fináléja – km.: Jancsi, a francia királykisasszony, a francia király, Bagó és az énekkar (Palló Imre, Sárdy János, Lehoczky Éva, Szakács Sándor, Kórus)

 

Arthur Sullivan: A Fruska

/HMS Pinafore, or The Lass That Loved a Sailor/ - 1878

Szövegkönyv: William Schwenck Gilbert

Rádióra alkalmazta: Romhányi József
Verseket fordította: Blum Tamás

A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1973. január 22. Kossuth adó, 19.47 – 21.30

Km.: az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara, vezényel: Blum Tamás

- Jelenet és Muskátli dala (Barlay Zsuzsa, valamint Divéky Zsuzsa, Kalmár Magda, Rozsos István, Várhelyi Endre)

„- Hű szívem, nem látlak többet már, én rám e kétszer két yardos cella vár…/- Majd ha elmondom a titkomat végre már, kétszer két yardos cellája nyitva áll…”  

- Az admirális dala (Várhelyi Endre, énekkar)

„De szép volt az elmúlt ifjúság egy ügyvéd-irodában mint diák, a széket poroltam, a párnákat, ha a porszemek és a cérnaszállak rászálltak, a háztartási munka úgy megtetszett, az admirálissághoz végül ez kellett….”

- A kapitány dala a tengernagyról és matrózkórus (Kishegyi Árpád és az MRT Énekkarának Férfikara):
„- Legénységem, köszöntlek! – Sir, jó reggelt! – Remélem, jól van mind! – Hogyne, és Önnek  is. - Valahogy én is megvagyok, de jobban, ha látlak titeket. – Büszkévé tett, Sir!/ - Mert bölcsen parancsolni tudni kell. … Ha a személyzetem jó, akkor rendben a hajó, s akkor pompás minden út…. No, ha rokonom egy lord, gőgös nem vagyok, se zord, ha kell, fel is seprek én. Bárhogy száguldoz a szél, a kapitány nem fél, és nem tengeribeteg soha! – A szíve? – A helyén. – Mert olyan - kemény legény! -sose tengeribeteg szegény, hát éljen, éljen, éljen ő…

-  Tengerészek kara (Férfikar)

 „A kéklő óceánt hófehér hajónkban járjuk, és nincs panasz miránk, úgy pucoljuk meg az ágyút..”

- Jelenet és finálé (Barlay Zsuzsa, Divéky Zsuzsa, Kalmár Magda, Rozsos István, Sólyom-Nagy Sándor, Várhelyi Endre,  az MRT Énekkarának Férfikara)

„Mily meglepő-e fordulat, így rögtön más a hangulat, hogy szent szerelmek szelleme, most költözött a lelkembe, a nap is felragyog…”/”Érted ment hát Muskátli, jó öreg Muskátli, senki sem tudja, hogy miért, de aztán…”

 

Lehár Ferenc: Luxemburg grófja – keringőegyveleg (a Bécsi Johann Strauss Zenekart Willi Boskovsky vezényli)

 

A „Túl az Óperencián” minden nap 9:04-től és az aznapi ismétlésben, 18:04-től hallható a Dankó Rádióban.

3364   Búbánat 2019-08-05 07:51:06

Mától:

DANKÓ RÁDIÓ - "Túl az Óperencián" Barlay Zsuzsával - 32. hét

(augusztus 5-től 11-ig)

de. 9.00 - 10..00, az ismétlésben 18.00 - 19.00

Barlay Zsuzsa

Nagy Ibolya, felelős szerkesztő-műsorvezető:  "Szeretettel és örömmel emlékezik a sok-sok rádió operettre, aminek részese volt, és arra is , hogy szülei mennyire szerették ezt a műfajt. A mai napig hála járja át, ha a rádióra és egyáltalán a pályára gondol, és a jókedve, optimizmusa talán innen is eredeztethető".

3363   Búbánat • előzmény3276 2019-08-04 14:30:24

Kapcs. 3276. sorszám

Jacques Offenbach – Kristóf Károly: Banditák

/Les Brigands - Párizs, Théâtre des Variétés, 1869) 

Nagyoperett három felvonásban

Új felvétel!

A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1987. február 16., Kossuth Rádió, 20.24 – 22.00

Henri Meilhac és Ludovic Halévy szövegkönyvét magyarra fordította és rádióra alkalmazta: Kristóf Károly

Közreműködik: a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc)

Vezényel: Breitner Tamás

Zenei rendező: Fejes Cecília.

Rendező: Bozó László.

Szerkesztő: Bitó Pál

Szereposztás:

Fragoletto, közkatona – Berkes János

Falsacappa, rablóvezér – Begányi Ferenc

Fiorella, Falsacappa leánya – Kalmár Magda

Pietro, alvezér – Póka Balázs

Domino, rabló – Korcsmáros Péter

Barbavano – Mersei Miklós

Lorenzo, uralkodó herceg – Fülöp Attila (Mécs Károly) 

A granadai hercegnő – Decsi Ágnes

Don Moszkito, spanyol nagykövet – Benedek Miklós

Malacca, márkinő – Takács Tamara

Cinella, udvarhölgy – Csonka Ibolya

Hortensia, udvarhölgy – Császár Angéla

Pipo, fogadós – Buss Gyula

Pipetta, a leánya – Pregitzer Fruzsina

Antonio, miniszter – Izsóf Vilmos

Campoletto, főkapitány – Szersén Gyula

Udvarmester – Szatmári István

3362   Búbánat 2019-08-04 14:26:59

(Az előzményhez kapcsolás miatt átvittem a következő sorszámhoz)

 

3361   Búbánat 2019-08-03 11:08:58

A Dankó Rádió „Túl az Óperencián” operettműsorának zenei kínálatában hallottuk ma délelőtt:

Lehár Ferenc: Giuditta – Giuditta dala: „Olyan forró ajkamról a csók…”  (Kalocsai Zsuzsa, km. a Fővárosi Operettszínház Zenekara, vezényel: Váradi Katalin)

Ábrahám Pál - Földes Imre – Harmath Imre: Viktória 

- „Alattunk dübörög az összekötő vasúti híd…/Ahol az ember felmászik a fára, s a turul-madárra, ott van Budapest…” (Vörös Edit, Peller Károly)

A Budapesti Operettszínház 2013-as, élő felvételéről következtek részletek Csonka András, Kékkovács Mara, Peller Anna, Peller Károly, Frankó Tünde, Dolhai Attila András énekével, km. a Budapesti Operettszínház Zenekara, vezényel: Makláry László.

- „Édes mamám, magát is a papám csókkal csalogatta tán”  (Kékkovács Mara, Csonka András)  

- „Kérem, maradjon, szépen kérem…/- Nem történt semmi, csak elválunk csöndben, good night, good night, good night…” (Frankó Tünde, Dolhai Attila)

- „Mausy, te édes kisegér...” (Kékkovács Mara, Csonka András)

- „Tyúkocskám…” (Peller Anna, Peller Károly)

Kálmán Imre: Csárdáskirálynő - „Emlékszel még?...” (Vörös Edit, Domoszlay Sándor) 

Lehár Ferenc: A víg özvegy

Szövegét André Meilhac Attasé című darabja alapján Victor Léon és Leo Stein írták, a magyar dalszövegek Mérey Adolf munkája.

- Danilo belépője „- Nékem szerelmetes hazám…./- Az orfeum tanyám, ott békén hagy hazám…”  (Domoszlay Sándor)

- Grisette-dal, II. felv.  (Oszvald Marika) 

„Este odakinn az utcán, trallalli és trallalla, szép grisettek, csábos fruskák, járnak-kelnek, fel s alá….  /- Íme, itt a kis grisettek, akikért úgy lelkesedtek: Lolo, Dodo, Zsuzsu, Frufru, Cloclo, Margo. E moi! /- Rittantouri tantirette, e voila les belles grisettes, Les grisettes de Paris, Rittantouri tantiri!...”

- Szerelmi kettős, III. felv.  (Nem került bekonferálásra, kik éneklik. Tippem: Kalocsai Zsuzsa és Harsányi Frigyes):

„- Minden vágyam, súgom lágyan, jöjj, szeress! Szívem tágul, majd elkábul, jöjj, szeress! Minden érintésed szívem járja át, hinni kell, hogy eljön majd a boldogság. /- Dalod szívemhez szól, jólesik, nagyon jól! A szív csak ver szegény, és arra kér, hogy légy enyém. Némán elhallgat a száj, de mégis minden zengi már: szeretlek téged és vágyom rád! /- Minden vágyam…” 

(Megjegyzem: ezen a felvételen részben más dalszöveggel  halljuk a jól ismert kettőst, az elején Danilo részéről: Hallgat ajkam, hív e dallam: Jöjj, szeress! Kínok tépnek, mégsem kérlek: Jöjj, szeress!  Büszke némaság van már az ajkamon. Érzem, érzem, hogy szeretsz, szeretsz nagyon.”)

- Nyitójelenet: Cascade és Zéta kettőse Kishegyi Árpád és Palcsó Sándor tolmácsolásában, km.  az  MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András  - A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1962. december 8., Kossuth Rádió 18.55 – 21.27.

„-  De szép ez az este, de fényes, oly dús ragyogó, vidám----Éljen ő, a bőkezű báró, sokáig éljen! Éljen ő!... /- Én szívből köszönetet mondok, hogy tetszik mind e fény, e dísz..."   

Megjegyzem:  Mérey Adolf  dalfordításában a szereplők nem "Pontevedró" szavat, hanem a "Montenegró" földrajzi nevet használják (és éneklik)  e rádiófelvételen.  

 

Az adás végén Lehár-egyveleg zenét hallottunk Illényi Katica (hegedű) és a Győri Filharmonikus Zenekar előadásában.  Silló István vezényel.

Ezt a műsort a 18 órakor kezdődő adásban ismét meghallgathatjuk a Dankó Rádióban.

3360   Búbánat 2019-08-02 18:02:20

A  „Túl az Óperencián” e heti két vendége, Vörös Edit és Domoszlay Sándor. Beszélgetőtársuk a felelős szerkesztő - műsorvezető, Nagy Ibolya.

A délelőtti operettadás ismétlése  mindjárt kezdődik  (18.04 – 19.00), benne részleteket hallunk

 ifj. Johann Strauss A cigánybáró (Vörös Edit, Domoszlay Sándor, a Váci Szimfonikus Zenekar, vezényel: Farkas Pál) című operettjéből („Ki esketett” – duett;  Saffi belépője; Toborzó)

Ezt követően Lehár Ferenc A mosoly országa című operettjéből előbb Domoszlay Sándor énekelte saját felvételéről Szu-Csong dalát („Vágyom egy nő után…”),

majd Kalmár Magda és Bende Zsolt, illetve Házy Erzsébet és Simándy József  tolmácsolásában csendült fel az operettből pár dal.

A jól ismert melódiák az operett egyetlen teljes, magyar nyelvű - Harsányi Zsolt dalszövege - rádiófelvételéről szólaltak meg (km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel Bródy Tamás) -  a Rádió Dalszínháza bemutatója: 1971. november 11., Kossuth Rádió, 19.35 – 21.29. 

- Mi belépője, I. felv.:

„Engedjék meg hát a nőnek, éljen ember módra ő meg, legyen okos és kecses teremtés… szívem bánatos, mert a flört tilos…. ezzel szemben nincs megoldás, és még mennyi báj, titkolnunk muszáj. Társadalmi helyzetünkkel még egy csók is egybejöhet, ám a nő csak stoppolásra jó.  Persze mindig otthon ülni, évenként egy bébit szülni, tűrhetetlen szituáció!  Szenved sok-sok asszony és leány. El nem csókolt csókkal, jaj, de kár!  Unjuk most már ezt a dolgot, csókot kérünk, csókot, csókot! Ezért sír most asszony-millió….”  (Kalmár Magda)

- Mi és Feri kettőse, II. felv.:

„- Nem formált a jó Isten ezerféle fajt, csak az emberek csináltak a fajok körül bajt, ezért mi most, kis angyalom, búsulhatunk majd. - Nem értik meg egymást a különféle nép, kiket, bizony, ezer szokás ezerfelé tép. - Ámde míg a fajták tarka harca vív, megmaradt egyformán mindenütt a szív. / Ne félj, ne félj bolond szívem, úgyis tudod már, hogy egy nagyon csinos leány csakis terád vár…” (Kalmár Magda, Bende Zsolt)

  • A III. felvonás részletei; a finálé (Házy Erzsébet, Simándy József)   - Szu-Csong és Liza jelenete: „... - Mi nálunk a férfi a nőt akár meg is ölheti!... Ha gyűlölsz, akkor miért vagy mellettem hát?  Szólj!... "

Szu-Csong: Mit tettem én?! …  Volt egy bűvös lány, boldog napsugár, melyre szívem  mind hiába vár… Szegény Szu-Csong!… Szegény Szu-Csong”…

Liza és Szu-Csong búcsúkettőse (Házy Erzsébet, Simándy József)

Szu-Csong: „Vágytam egy nő után, egy nő után! Űzött a vágy…”

Mosolygó nézés és jólnevelt arc, mögötte fájjon, akármilyen harc.  Mögötte könnyezik a szívem. Egy kicsit vérzik is, de nem tudja más. Mögötte fájjon akármilyen harc, mögötte könnyezik a szívem. De hogy itt benn mi fáj. Azt nem tudja más.” (Simándy József)

 

3359   Búbánat 2019-07-31 18:01:59

Ma sem maradunk Huszka-dallamok nélkül a Dankó Rádióban: a Lili bárónő operett részletei is megszólalnak a most kezdődő adásban.

3358   Búbánat • előzmény939 2019-07-30 21:19:52

Kapcs. 939. sorszám

Pontosítás

Huszka Jenő – Jókai Mór - Háy Gyula - Fischer Sándor: Szabadság, szerelem

A daljáték keresztmetszet-felvételének a bemutatója: 1955. június 25, Kossuth Rádió, 18.20 – 19.00

Közreműködik: Petress Zsuzsa, Zentay Anna, Jámbor László, Kishegyi Árpád, Csákányi László,

a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, a Földényi-kórus Férfikara.

Vezényel: Várady László

  1. Nyitány
  2. Szabadságdal: „Felvirradott a hajnal, a népek hajnala”  (Jámbor László és férfikar)
  3. Erzsók és Andris kettőse: „Nem kívánok egyebet, egyebet, mint egy ilyen ici-pici csókocskát…” (Zentay Anna és Kishegyi Árpád)
  4. Judit belépője: „Száll, száll a tavaszi remény” (Petress Zsuzsa)
  5. Béla dala: „Szabadság, szerelem, e kettő kell nekem!" -  (Petőfi  Sándor megzenésített verse) (Jámbor László és férfikar)
  6. Erzsók és Andris kettőse – „Játék-kettős”: -„Csók csak kettesben jó, ajkad másnak nem tartható” (Zentay Anna és Kishegyi Árpád)
  7. Honvédek dala: „Virradóra” (Jámbor László és férfikar)
  8. Béla dala – „Bujdosó-dal”:  - „A bujdosó, a bujdosó bolyong magában elhagyatottan” (Jámbor László és férfikar)
  9. Judit dala: „Párja után száll a madár” (Petress Zsuzsa)
  10. Judit és Béla szerelmi kettős:  „- Ó, csakhogy hazaértem, boldog ez a nap, hogy csókra idenyújtod ajakad”!...  „- Áldom az ég urát, hogy nékem adott ma téged! Jó volt így várvi rád, most érzem, mily szép az élet!... (Petress Zsuzsa és Jámbor László)
  11. Melchior dala:Társtalanul járogat az orvos”  „Doktor úr, doktor úr, itt bent valami fáj…” (Csákányi László)
  12. Palotás - a II. felvonás nyitó tánca

Judit és Béla kettősét, valamint Béla "Szabadság, szerelem"-dalát később felvette a Rádió újra, Petress Zsuzsa partnereként Radnay Györggyel,  ill. Hadics Lászlóval  is, továbbá Judit még egy dalát, III. felv.:"Irigyeim sokan vannak"  - más - más időpontokban.

3357   Búbánat 2019-07-30 10:03:19

A Dankó Rádió most véget ért operettműsorában elhangzott zenék közül említem meg:

Polgár Tbor – Révay Róbert: Furfangos özvegy – Nyitány (Km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara,  vezényel: Bródy Tamás) – A daljáték rádióbemutatója: 1950. január 15., Petőfi Rádió, 19.30 – 21.10

Szirmai Albert – Bakonyi Károly – Gábor Andor: Mágnás Miska

részletek:

- Geszthy Veronika és Domoszlay Sándor

- A Rádió stúdiófelvételéről: Andor Éva, Zentay Anna, Palcsó Sándor, Korondy György, Kishegyi Árpád és Külkey László, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András  - (Teljes rádiófelvétel bemutatója: Rádió Dalszínháza - 1969. április 5., Kossuth adó 19.52 – 22.00)

 

Kálmán Imre – magyar szöveg Harsányi Zsolt: Marica grófnő

részletek:

-  Domoszlay Sándor

- Vörös Edit

- Teremi Trixi, Fésűs Nelli, Bozsó József…

Ismétlés ma délután hat és hét óra között a Dankó Rádióban – „Túl az Óperencián”

3356   Búbánat • előzmény3353 2019-07-29 12:20:18

A  „Túl az Óperencián” e heti két vendége, Vörös Edit és Domoszlay Sándor. Beszélgetőtársuk a felelős szerkesztő - műsorvezető, Nagy Ibolya.

A nevezett operett-és musicalénekesek előadásában,  valamint Oszvald Marika, Szolnoki Tibor, Csere László, Fischl Mónika és Vadász Dániel énekfelvételeiről csendültek fel a Csárdáskirálynő jól ismert dalszámai a Dankó Rádió mai operettműsorában

 A Dankó Rádió 2015-ös Huszka-emlékhete  (akkor 140 éve, 1875. április 24-én született, és ötvenöt esztendővel korábban, nyolcvanötödik évében,1960. február 2-án  halt meg a komponista) a rádióban arról is nevezetes volt, hogy megismerkedhettünk vadonatúj Huszka-felvételekkel! 
A Magyar Rádió 6-os stúdiójában 2014 decemberében harminckét népszerű operettrészletet vettek fel az MTVA és a Dankó Rádió együttműködésében! (Bob herceg, Gül baba, Lili bárónő, Mária főhadnagy, Erzsébet, Szép Juhászné)

 A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát és Énekkarát (karigazgató: Pad Zoltán) Kovács János vezényelte.

Az alábbi művészek működtek közre a stúdiófelvételen: Benedekffy Katalin, Dancs Annamária, Fischl Mónika, Geszthy Veronika, Kalocsai Zsuzsa, Kékkovács Mara, Nagy Ibolya, Szendy Szilvi, valamint Balczó Péter, Boncsér Gergely, Clementis Tamás, Kerényi Miklós Máté, Nyári Zoltán, Peller Károly.

Az adás további részében részleteket hallhattunk:

Huszka Jenő – Szilágyi László: Mária főhadnagy (1942) Ebből az operettből kilenc szám (dal és kettős) hangzott el az említett „Huszka-összesen”-ből Geszthy Veronika, Kalocsai Zsuzsa, Kékkovács Mara, Nagy Ibolya, Szendy Szilvi, Boncsér Gergyely, Kerényi Miklós Máté, Nyári Zoltán és Peller Károly előadásában.

Most erről a felvételről szólaltak meg a következő dalok:

- „Trallala” (Kalocsai Zsuzsa)
- „A bugaci határon” (Kékkovács Mara és Peller Károly)
- „Ladilom” (Kékkovács Mara, Kerényi Miklós Máté és Peller Károly)
- „Szabad-e remélnem, hogy egyszer megsajnál”  (Geszthy Veronika és Boncsér Gergely)

 A délelőtti műsor befejező száma volt:

Jacques Offenbach: A tamburmajor lánya (km. a Loire-vidék Szimfonikus Zenekara, vezényel: Marc Soustrot).

Ismétlés délután hat és hét óra között a Dankó Rádióban.

3355   Búbánat • előzmény3354 2019-07-29 10:48:03

"Barátságon" van a hangsúly, természetesen!

3354   smaragd • előzmény3352 2019-07-29 06:48:36

„Kemény Egon és Simándy József barátsága is legendás volt.”

Most olvastam előző bejegyzésedet és nem hagyhatom szó nélkül, hogy Nagy Ibolya a legendás szót a tegnapi műsorban a fenti mondatban használta, nem pedig úgy, ahogy feltételezem, véletlenül elírtad.

A mai szóhasználatban elterjedt „legenda” eredetileg szentek történeteit mesélte el, ugyanakkor mende-monda jelentése is van – Nagy Ibolya széles hallgatótáborához szól ezzel a manapság elterjedt jelzővel.

Régen elég volt annyit mondani hazánkban – barátság – és mindenki azt értette ez alatt, hogy a barátok vállvetve kiállnak egymásért…

Ez a szemlélet jellemezte az Ábrahám-Kemény barátságot (Budapest-Lipcse-Berlin). Ugyanúgy a Kemény-Simándy barátságot is, amelynek csúcspontja akkor volt, ahogyan Ruitner Sándor egyik műsorában elmondta, amikor zeneszerző barátja felkérte és barátja kedvéért Simándy József a „Hatvani diákjai”-ban Kerekes Máté szerepének prózai részét is elvállta (1955).

Kemény Egon zeneszerző életművében az operaénekes Simándy József 1954–ben tűnik fel:

Kemény Egon – Dalos László: „Mosolyod”

dal tenor hangra nagyzenekari kísérettel, 5’

1954. január Simándy József részére készült Sárospatakon, 1953-ban.

Tegnap meghallgathattuk…

Az akkor már nagyoperettjeivel, kisoperettjeivel, dalaival és dalciklusaival, sanzonjaival, gyermekeknek komponált műveivel, gramofonfelvételeivel magának nevet és szakmai elismerést szerzett, nagy színpadi és rádiós sikereket aratott, és rangos zenei elismeréssel kitűntetett Erkel Ferenc-díjas (1953) Kemény Egon zeneszerző karrierje középső szakaszában járt (www.kemenyegon.hu), Simándy József operaénekesi pályája 1946–ban indult, Kossuth-díj: 1953.

Az évek során, még a 60-as években, is Kemény Egon számos korábbi siker-darabját Simándy József hangjára átírta vagy transzponálta, a Magyar Rádió felvételeken örökítette meg. Példaképpen a tegnap hallott „Szerenád” című dalát említem.

A legendás szóhasználatnál maradva:

a „Kemény Egonra emlékezünk halála 50. évfordulóján” műsorhéten Nagy Ibolya összeállításában (2019. július 22-28.) a zeneszerző valamennyi elhangzott művét rádiófelvételeken  l e g e n d á s  oparaénekesnők, operaénekesek és prózai előadóművészek adták elő.

3353   Búbánat • előzmény3347 2019-07-28 22:10:07

LÁTOGATÁS HUSZKA JENŐNÉL

  • Szinház és Mozi, 1955. április 1.

E látogatás előtt néhány nappal kezembe akadt a »Képes Krónika« című lap 1926-os évfolyama, melyben nagy örömömre egy egészoldalas Huszka interjút találtam, bizonyos Barátlh Kálmán tollából. A cikket elvittem Huszka Jenőhöz, aki figyelmesen nézi s azt mondja:
—Baráth Kálmán?... Ha akarja, bemutatom: a feleségem, Huszka Jenőné, született Arányi Mária, írói álnéven Baráth Kálmán ...

— Tízéves koromban írtak rólam először az újságok. Legközelebb a Zeneakadémia elvégzése után emlékeztek meg rólam, amikor — mint jogász — a kultuszminisztérium fogalmazója voltam és közben megírtam a Bob herceg zenéjét. Ösztönösen, érzésből írtam. Aztán jött a többi, az Aranyvirág, a Cül baba, a Tündérszerelem, a Lili bárónő, az Erzsébet, a Gyergyói Bál, a Mária főhadnagy. Ez utóbbi három történelmi témájú.  A hősi kor, a szabadságharc a második világháború előtt különösen foglalkoztatta képzeletemet.  Az 1942 szeptemberében végülis bemutatott Mária főhadnagy-ot nagy huzavona előzte meg: a német elnyomás elleni tiltakozása sokaknak nem tetszett.
— És a háború után?
— 1942 óta rengeteg zenei anyag gyűlt össze bennem s csak a megfelelő szövegkönyveket kerestem.
Megtaláltam Kristóf Károlyét, a Szép juhászné-t, amelyet a rádió mutatott be először, s most szülővárosom színháza, a szegedi színház adja elő, a tervek szerint április 24-én, nyolcvanadik születésnapomon... De ezt még megelőzi a Fővárosi Operettszínház, ahol a Szabadság, szerelem kerül színre a felszabadulás ünnepének tiszteletére. Ennek a daljátéknak a témája évek óta foglalkoztat s így örömmel fogadtam a nyáron az Operettszínház felkérését. Leutaztam a Balatonra, elkészültem az operettel — rövid egy esztendő alatt a másodikkal!
— És a továbbiakban? A következő hónapokban és években, túl a nyolcadik évtizeden?
— Egyelőre pihenek. Várom az operettszínházi bemutatót, amely az igen tehetséges rendező, Szinetár Miklós és a szereplők gondos munkája révén jó előadásnak Ígérkezik. Várom a Blaha Lujza Színház Gül baba előadását, amelyben Latabár Kálmán is játszik. Hogy ezután mi lesz?  Nem tudom. Annyi biztos: témám, mondanivalóm még van...

/Gáti Károly/

3352   Búbánat 2019-07-28 18:01:08

A délelőtti rádióműsor ismétlése kezdődik, most 18 órától 19 óráig tart:

„Kemény Egonra emlékezünk, halálának 50. évfordulóján”

https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo/

Elérkeztünk a Kemény Egon-emlékhét utolsó adásnapjához a Dankó Rádióban. A „Túl az Óperencián” felelősszerkesztő-műsorvezetője, Nagy Ibolya, egész héten át a stúdióban a zeneszerző lányával, Kemény Annamáriával beszélgetett a Kemény Egon-életműről és -hagyatékról, valamint a családi emlékeiről is kérdezte.

A mai műsor számomra legérdekesebb és legmeghatóbb perceit az az interjúbejátszás jelentette, amelyben Ráday Imre színművész beszélgetett Kemény Egonnal. (Ezt megelőző egyik adásban ugyancsak Kemény Egon hangját hallhattuk egy másik interjúból, amit Boros Attila rádiósszerkesztő készített 1967-ben a komponistával:Zenés beszélgetés Kemény Egonnal pályájáról” )

Az adásban felhangzó zenék:

Kemény Egon: Különös dallam  - e szimfonikus könnyűzenét a Magyar Rádió Esztrádzenekara tolmácsolásában szólal meg, vezényel: Gyulai Gaál Ferenc) -1965

Kemény Egon - Tabi László - Erdődy János: Valahol Délen (1957 – rádiófelvétel; nem a teljes operettet vették fel, hanem - keresztmetszetszerűen - a főbb részletekből állították össze a stúdiófelvételt; érdekesség, hogy Melis György két szerep szólamát is felénekelte: Péteriét és Bodzásét!)

 A Fővárosi Operettszínház énekkarát és Zenekarát Bródy Tamás vezényli.

Most ezek a részletek hangzanak fel az operettből:

- Jutka és Rodrigo duettje: „Ha meggondolnád mégis a dolgot, szép kislány…”  (Gyenes Magda, Rátonyi Róbert)

- Anna és Péteri kettőse „Árván vártam, hogy valaki rám talál” (Petress Zsuzsa, Melis György)

- Lolita bolerója  "Fekete az ég, ötvénylő szél zúg... A vágyakozás úgy sír a szélben..." (Mezei Mária)

- Anna és Bodzás kettőse „Csendesen vártam a válaszod arra, hogy szeretsz-e engem?…/- Egy szót se szólj! A szerelemre rábeszélni senkit nem lehet…” (Petress Zsuzsa, Melis György)

- Rodrigo dala: Kandúr-szerenád „Ha az este leszáll, párjával táncol a lány” (Rátonyi Róbert)

Kemény Egon és Simándy József barátságáról is szó esik a műsorban.

A legendás tenorista rádiófelvételei közül hallhatjuk ezeket a dalokat:

- Kemény Egon – Kulinyi Ernő: Szerenád  (Simándy József, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Lehel György) –az  1937-ben komponált dal új felvétele a  "Hogy tetszik" c. rádióműsorban hangzott el,  1955 júliusában.

- Kemény Egon- Dalos László: Mosolyod – Mosolyod száll a szélben, tündöklő tollú, hófehér madár..Repül a szív, nem ér el,szemednek tiszta kékje messze már….”  (Simándy József, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Polgár Tibor)1954 (lásd még az 1613., 1614., 1615, sorszámoknál is.)

Kemény Egon – Erdődy János: A messzetűnt kedves - történelmi rádiódaljáték Fazekas Mihály életéről.

A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1965. május 22., Kossuth Rádió 20.25 – 22.00

A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.

Erről a rádiófelvételről most két részletet hallunk

- Mihály és Ámeli „rózsa- kettőse" (László Margit, Simándy József)
„- Messzi földről jött egy Jó magyar huszár, távoli határból, hol madár se jár... /-Vas-deres lován a franciák honába jött a messzi táj felől a jó magyar huszár…”
 

- „Ámeli-dal „- Fazekas Mihály költő verssoraira (Simándy József)
Mint mikor a nap az ellátás szélére lejutván visszatekint, s az aranygyapjas felhőknek alóla a már barnuló erdőkre veresses arany színt leggyent…”

Az adás végére maradt:

Kemény Egon: Ritka madár a szerelem - angol keringő (1935) – a hatvanas években készült új hangszereléssel játssza a Magyar Rádió Vonós Tánczenekara. Vezényel: Bolba Lajos.

3351   smaragd • előzmény3349 2019-07-28 17:06:57

KEMÉNY EGON

kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző portréja, 1967 körül

DANKÓ RÁDIÓ 

KEMÉNY EGONRA EMLÉKEZÜK, halálának 50. évfordulóján

2019. július 22 - 28.  30. hét

naponta: 9:04-10:00-ig és                 hamarosan kezdődik az ismétlés: 18:04-19:00

https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo/

DANKÓ RÁDIÓ: http://stream001.radio.hu:8080/mr7.aac

„ A stúdióban e heti vendégem a kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző Kemény Egon lánya, Kemény Anna Mária, akivel együtt emlékezünk édesapjára, halálának 50. évfordulója tiszteletére – így indult a mai műsor.

Nagy Ibolya felelősszerkesztő-műsorvezető bevezetőjét ma

  • Kemény Egon: „Különös dallam” című zeneműve (1965) indította arra az útra, amely igen sokszínű zenei műfajban alkotott szerzeményeihez vezetett minket, hacsak némi betekintésre is, amennyit ez a műsorhét még megengedett…

A Magyar Rádió Esztrád Zenekara, vezényelt: Gyulai Gaál János.

Nagy Ibolya a megjelent Kemény Egon CD-kel kapcsolatos terveiről kérdezte Kemény Anna Máriát, aki elmondta, hogy nagyon fontosnak tartja azt a lehetőséget, amely abban rejlik, hogy a Kemény Egon művek révén a kor előadóművészvész-csillagainak-, valamint szerzőtársainak-, és a megzenésített irodalmi- és történelmi témák hagyományőrző köreihez is eljussanak a Kemény-életmű zenedarabjai, azaz a CD-albumok a „Hatvani diákjai” és a „Komáromi farsang” – kimondatlanul is erősítve összetartozásunkat. A Lavotta-kultusz, a Hatvani-kultusz az eddigiekhez mindenképpen hozzátartozik és ezen a ponton lépett be Kemény Egon: „Díszpalotás” című zongoraátirata (1938), amelyet Kassai István, Liszt Ferenc-díjas zongoraművész felvett műsorára és idén már nagy sikerrel többször eljátszotta.

Ezt a témát követte Kemény Egon – Tabi László – Erdődy János: „Valahol Délen” című nagyoperettje, amelyet a Fővárosi Operettszínház (1956) kasszasikerét követően az Állami Déryné Színház vitt el az akkori vidéki közönséghez – országos  sikerrel, Kemény Egon kamarazenekari hangszerelésével.

A korabeli, azaz restaurált, archív rádiófelvételekről az nagyoperett változatos zenei műfajait hallottuk:

„Még nincsen senkim sem…”  – foxtrot, Gyenes Magda és Rátonyi Róbert

A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.

„Árván vártam…” – dalkeringő, Petress Zsuzsa és Rátonyi Róber

A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.

A vágyakozás – bolero, Mezey Mária

A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.

„Egy szót se szólj...” – dal és lassú fox, Petress Zuzsa és Melis György

A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.

„Ha az este leszáll…”(’kandúr-sztep’) – foxtrot, Rátonyi Róbert

A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.

Nagy Ibolya felvetette Kemény Egon és Simándy József , ahogyan ma mondják: ’legendás’ barátságát, amelyről Kemény Anna Mária megemlítette Simándy Józsefné, Jutka asszony részvételét a februári CD-bemutatón, ahol díszvendégként maga is a színpadon emlékezett a művészbarátságból fakadó szép művekre, ezt követően pedig a családhoz kapcsolódó gyermekkori emlékeit.

Elhangzott:

  • Kemény Egon – Kulinyi Ernő: „Szerenád” (1937) – dal, Simándy József 

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte (1955).

  • Kemény Egon – Dalos László: „Mosolyod” (1952) – dal, Simándy József

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Polgár Tibor vezényelte (1953).

A szerkesztő-műsorvezető Nagy Ibolya végül Kemény Anna Máriát arról kérdezte, vajon melyik mű tekinthető Kemény Egon életműve csúcspontjának – és itt tértek rá „A messzetűnt kedves” című daljáték (1965) rövid részletezésére, kiemelve Fazekas Mihályt, a Lúdas Matyi szerzőjét, akinek életéről készült a Magyar Rádióban – és a műsorban visszatérve a francia témákhoz is, a hét elejére – ez a varázslatosan szép, számtalan nemes magyar vonatkozású darab.

  • Kemény Egon – Erdődy János: „A messzetűnt kedves”

Rózsa-kettős – László Margit és Simándy József

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte

  • Kemény Egon – Fazekas Mihály: „A messzetűnt kedves”

Ámeli-dal – Simándy József

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.

És itt jött, a műsor legvégén Nagy Ibolya szerkesztői bravúrja, amely méltó volt az emlékezéshez és meglepetést szerzett minden hallgatónak:

ismét Kemény Egon zeneszerzőt hallhattuk, aki családi idilljét a Kapy utcában, és zenei pályájának évtizedek óta nem hallott részleteiből idézett: barátja, Ráday Imre színművész készített vele interjút – „Zenés beszélgetés Kemény Egonnal” címmel.

Majd ismét az égig szállt egy dallam… egyik legnagyobb korai sikere:

  • Kemény Egon: „Ritka madár a szerelem…” (1935)

A Magyar Rádió Vonós Tánczenekara, Bolba Lajos vezényelt.

NAGY IBOLYA és KEMÉNY ANNA MÁRIA a Dankó Rádió új stúdiójában, 2019. július

Az e heti műsor magas színvonala Nagy Ibolya érdeme.

Most készült először olyan rádióműsor tartalmi- és zenei összeállítás –, amely Kemény Egon kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző karrierjének pályaívét időrendi sorrendben – sok eddig (a 2013-as Kemény Egon-emlékhét óta fellelt) nem ismert életrajzi adattal, zenével szinte teljes körűen felrajzolta, és a zeneszerzővel készült interjúkkal fűszerezve tette még hitelesebbé és szebbé.

A műsorhét sikere Nagy Ibolya főszerkesztő-műsorvezető vezetésével vendége, Kemény Anna Mária mellett a Zenei Archívum munkatársainak is köszönhető, akik Nagy Ibolya kérése olyan, gyakran több évtizede nem hallott felvételeket restauráltak és tettek sugárzásra alkalmassá a Kemény Egon-évforduló tiszteletére, és hoztak egyúttal műsorba szerkeszthető helyzetbe, hogy még mára is jutott a nagy meglepetésekből és talán még maradt is az elkövetkező adásokhoz.

Azok a hallgatók, akik ma délelőtt leültek a készülékek mellé – ahogyan régen mondták – szívükbe zárhatták Kemény Egon zenéjét, amely „olyan, hogy meghallgatva elteszi magának az ember…” mondta néhány órával ezelőtt nekem nagy örömmel, a műsorhoz elsőként gratulálók között, a szépkorúan is fiatalos Bradányi Iván, aki pályakezdésekor  – még, ha futólag is,  – ismerte Kemény Egont a Bródy Sándor utcai Magyar Rádió épületéből, a stúdiókból és a Pagodából…

Ezúton is köszönöm a Café Momus szerkesztőségének, hogy lehetőséget kaptam Franz Schmidt és Kemény Egon zeneszerző fórumának megnyitására, továbbá Héterő fórumtársunknak, hogy műszaki tudásával önzetlenül hozzájárult (link) az e heti adáshét műsorainak zavartalan meghallgatásához.

KEMÉNY EGON zeneszerző művei szerző jogvédelem alatt állnak.

Az elhangzott felvételek az MTVA tulajdonában vannak.

3350   Búbánat 2019-07-27 19:41:06

Balatonfüred - Anna-bál

A programsorozat részeként ma éjjeli szabadtéri műsor:

22.30 - 23.30 óra

"A lányok, a lányok, a lányok angyalok..."

Operettgála Kálmán Imre műveiből

Közreműködnek a Magyar Állami Operaház szólistái, balettművészei és a Mendelsshon Kamarazenekar

Kriszta Kinga, Horváth István, Haja Zsolt, Erdős Attila

közreműködik a veszprémi Mendelssohn Kamarazenekar
művészeti vezető: Kováts Péter

vezényel: Ménesi Gergely

Az ördöglovas - nyitány
A csárdáskirálynő: Táncolnék a boldogságtól - Horváth István, Kriszta Kinga
A csárdáskirálynő:
A lányok, a lányok... - Haja Zsolt, Erdős Attila
A csárdáskirálynő:
Sylvia belépője - Kriszta Kinga
Marica grófnő:
Hej, cigány... - Horváth István
A csárdáskirálynő:
Jajj, cica - Erdős Attila
A csárdáskirálynő:
Hajmási Péter, Hajmási Pál... - Haja Zsolt, Erdős Attila
Marica grófnő:
Szép város Kolozsvár - Kriszta Kinga, Haja Zsolt, Horváth István, Erdős Attila

A műsort színpadra állítja: Káel Csaba

Ókovács Szilveszter, az Operaház igazgatója elmondta, hogy idén is megrendezik a szívkórház előtti téren felállított nagyszínpadon az Operagálát. Előtte egy nappal a Magyar Állami Operaház művészei lépnek fel, vasárnap este pedig a Gyógy téren operafilm vetítés lesz. Az Operaház énekesei ezúttal a báli operettműsorban is fellépnek, a Kálmán Imre-estet Káel Csaba rendezi.

A Müpa vezérigazgatója azt mondta,

„Balatonfüredhez és magához az Anna-bálhoz is rengeteg szép élmény fűz, többek között a bál első, világszerte nézhető televíziós közvetítését is én rendeztem. Fantasztikus ez a közel 200 éves hagyomány, és visszajáró vendégként büszkén és őszintén mondhatom,Európában is egyedülálló az esemény magával ragadó hangulata.Épp ezért gondolom fontosnak, hogy időről időre megújuljon az eseménysorozat: ennek szellemében született meg a rendhagyó operettest ötlete is. Kálmán Imre legismertebb műveiből – mindenek előtt a Csárdáskirálynő-ből – csendülnek fel majd dalok. A Mendelssohn Kamarazenekar mellett nagyszerű operaénekesek, kiváló táncművészek közreműködnek a produkcióban, és maga a helyszín is különleges. Zoób Kati divattervezővel közösen gondolkodva fogalmazódott meg a gondolat, hogy érdemes lenne kilépni a bálterem falai közül és zenével tölteni meg a varázslatos kertet, a parkot is. Kálmán Imre zenei zsenialitása, életműve nagy inspiráció számunkra: operettjeiből rengeteg zenei motívum és melódia már-már önálló életet él, rengetegen dúdolják itthon és az országhatárainkon túl, kincset érő zenei hagyomány ez.”

3349   smaragd • előzmény3340 2019-07-27 17:15:10

DANKÓ RÁDIÓ 

Kemény Egonra emlékezünk, halálának 50. évfordulóján

2019. július 22 - 28.  30. hét

naponta: 9:04-10:00-ig és                 hamarosan kezdődik az ismétlés: 18:04-19:00

https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo/

DANKÓ RÁDIÓ: http://stream001.radio.hu:8080/mr7.aac

„ A stúdióban e heti vendégem a kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző Kemény Egon lánya, Kemény Anna Mária, akivel együtt emlékezünk édesapjára, halálának 50. évfordulóján – így indult a mai műsor.

Nagy Ibolya felelősszerkesztő-műsorvezető bevezetőjét ma

  • Kemény Egon: „Eső és napsütés” című műve (Hangulatkép nagyzenekarra,1958.) követte.

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.

Ezután rövid beszélgetést hallottunk Kemény Egon és a rádióoperett, mint az új rádiós műfajt teremtő „Májusfa” zeneszerzőjéről is, és a

  • „Talán a csillagok” (1949)

 az elhangzott részletek, híres keringői közül kettő:

Kemény Egon – Romhányi József:

Hópehely - keringő – Gyurkovics Mária

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.

Szélvész dala – Mindszenti Ödön

a Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.

Hóvirág - keringő – Gyurkovics Mária

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.

valamint az első rádiódaljáték Kemény Egon: „Schönbrunni orgonák” című darabjáról (1937).

Tegnap az Anna-napra Kemény Egon megzenésített Juhász Gyula költeménye utalt, a mai Anna-bálra Eisemann Mihály operettjének részletei.

Nagy Ibolya Ruitner Sándor zenei rendező, dramaturg egyik régebbi műsorából olvasott fel egy részletet:

„Kicsit félve kell említenem, hogy Kemény Egon neve és személye a mai fiatalság számára nem tartozik az ismert zeneszerzők közé. És ehhez az is hozzátartozik, hogy művei manapság egyre ritkábban szólalnak meg különböző műsorokban, sőt ezt meg kell toldanom egy olyan jelenséggel, amely egyszerűen méltatlan ahhoz a gazdag életműhöz, amivel megajándékozott minket.

Nevét ugyanis hiába keresi az ember az újabb kiadású zenei lexikonokban, a szerkesztők egyszerűen megfeledkeztek róla: szándékosan tették ezt vagy a véletlen műve volt, ma már hiába kutatjuk, a tényeken nem tudunk és nem is érdemes változtatni.

Vagyunk azonban néhányan, és én boldogan sorolom magamat is ezek közé, akik szeretettel gondolnak vissza azokra a közös munkákra, amelyek során egy-egy kompozíciójának partitúrája hangzó formát öltött.

A róla szóló ismertetőkben egyébként ezt olvashatjuk, hogy szerzeményeiben gondosan ápolta az osztrák és német zenei hagyományokat. Ez így, egyszerűen nem igaz.

Hiszen a korábbi, 1935-ös kötet lexikális részében a komponista kifejezetten magyar hangvételű szerzeményeit sorolja fel a szerkesztő.

Ennyit a gondosan ápolt osztrák és német zenei hagyományokról…”

Magyar Rádió, stúdiófelvétel: Komáromi farsang (1957)

Kemény Egon, Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert, Ruitner Sábdor, Erdődy János és mások

Kemény Egon Archívum – www.kemenyegon.hu

2019-ben a Kemény Egon életmű-sorozat – az MTVA támogatásával megjelent – első két dupla-albuma februári CD-bemutatója (https://www.youtube.com/watch?v=FMRDsMg0nX4) felidézése után  - ízelítőül azoknak a hallgatóknak is, akik még nem ismerik a műveket, vagy régen nem hallották a18. század végén játszódó két történelmi daljátékot, rövid tartalmuk ismertetésével, a

  • Hatvani diákjai”-ból

„Megkérdeztem a madártól…” – kettős, Petress Zsuzsa (Amálka) és Bessenyei Ferenc (Hatvani István professzor)

és a

  • Komáromi farsang”- ból, amely Csokonai Vitéz Mihály és Lilla szerelméről szól  – hangzott el néhány részlet:

Nyitány

„Az első reggel…” – kettős, Házy Erzsébet (Lilla) és Ilosfalvy Róbert (Csokonai Vitéz Mihály)

Kraxelstumpf óbester szerenádja ”Egy-kettő…”Bilicsi Tivadar

„Lilla, szívemet ne vesd meg…”  kettős, Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert

A mai műsor végén

  • Kemény Egon: Könnyűzene szimfonikus zenekarra, hegedűre, gordonkára, zongoraszólóra című (1955)  négy tételes művének I. tételét Ramor Ervin (hegedű), Tokaji András (gordonka) és Petri Endre (zongora) előadásban.

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.

3348   Búbánat 2019-07-27 11:35:05

A Dankó Rádió mai operettműsorából („Túl az Óperencián”)

Kemény Egon - Mesterházi Lajos - Szász Péter - Romhányi József: Májusfa (1949. május 1.) 

- az első rádióoperett. (Fábry Edit, Ferrari Violetta, Horváth Tivadar, Pándy Lajos, Darvas Iván, Kárpáti Zoltán, Rátonyi Róbert, Rafael Márta, Ruttkay Éva, Gera Zoltán, Pogány Margit, Bilicsi Tivadar, Hlatky László és Mindszenti Ödön, a Fővárosi Operettszínház Zenekara, vezényel: Majorossy Aladár. Rendező: Rácz György 

A „Májusfa-keringőt” a rádiófelvételen (1950) Gyurkovics Mária énekelte.

Nagy sikerére való tekintettel készült el az új rádiós műfajt teremtő darab szilveszteri változata:

Kemény Egon – Szász Péter – Romhányi József: Talán a csillagok (1949. december 31.)

A rádiófelvételen Bán Klári, Gyenes Magda, Gyurkovics Mária, Pogány Margit, Rafael Márta, Hadics László, Mindszenti Ödön, Rátonyi Róbert énekel. km. a Magyar Rádió Szimfonikus zenekara és a Földényi-kórus. Vezényel: Lehel György  

A felhangzott dalok között Gyurkovics Mária énekhangján megszólalt most a Hóvirág-keringő is.
 

Ma rendezik meg a hagyományos balatonfüredi Anna-bált

Ennek apropóján az adásban részletek hangzottak el ebből az operettből:

Eisemann Mihály – Baróti Géza: Füredi Annabál (1959. március 28., Kossuth Rádió, 20.20 -22.15) 

Gyulai-Gaál Ferenc vezényli a Magyar Rádió Esztrád Zenekarát

 Bende zsolt

- Kettős: (Petress Zsuzsa, Bende Zsolt)

- Dal: „Nem tudok Pest nélkül élni” (Bende Zsolt, énekkar)

- Vidám kettős: „Kicsi kocsi kellene… /Ha autónk volna, élnénk boldogan…” (Zentay Anna, Rátonyi Róbert)

- Dal: „Oly boldog vagyok én!...”  (Petress Zsuzsa)

- Vidám kettős: „Csopak, Somló, Badacsony! Borral töltsd a kulacsom!...” (Zentay Anna, Latabár Árpád)   

 

Kemény Egon - Ignácz Rózsa - Soós László - Ambrózy Ágoston: Hatvani diákjai

"- Szép is vagyok, jó is, mégis árva vagyok.../- Nem születtünk kóbor, vándorló madárnak... Megkérdeztem a madártól, a fecskétől, a gólyától..."  (Petress Zsuzsa, Bessenyei Ferenc, km. a Nagyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Lehel György) - Rádióbemutató: 1955. április 9., Kossuth Rádió 20:30-21:59;  22:15-23:08

Kemény Egon - Erdődy János - Gál György Sándor: Komáromi farsang

A rádiódaljáték alábbi részleteiben a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényli.  Rádió Dalszínháza bemutatója: 1957. március 9., Kossuth Rádió, 20.00 – 22.00

- Közzene

- Lilla és Csokonai szerelmi kettőse: „Az első reggel szép szavadra várok!  - Az első reggel édes volt az álmod….” (Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert)

 - Kraxenstumpf szerenádja: „ Egy, kettő...”  (Bilicsi Tivadar)

- Csokonai és Lilla kettőse, I, felv:: „Lilla, szívemet ne vesd meg, úgy szeretlek, nem feledlek, bízd rám az életed!.../-  Arra kérlek, légy türelmes! Engedelmes, illedelmes…”  (Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert)

A rádióadás végén hallottuk:

Kemény Egon: Könnyűzene gordonkára, hegedűre és zongorára nagyzenekari kísérettel 

A négy tételes szvitből az egyik szólalt meg: a gordonkaszólót Tokaji András, a hegedűszólót Ramor Ervin, a zongoraszólót Petri Endre játssza, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát  Lehel György vezényli (1955)
 

Ezt a műsort a délutáni ismétlésben – hat és hét óra között – újra meghallgathatjuk.
 

3347   Búbánat • előzmény3332 2019-07-26 21:27:32

Kapcs. 3332. sorszám

Szép siker a „Szép juhászné

(Esti Budapest – Rádióműsor-melléklete, 1954. december 24-től 1955. január 2-ig.)

 Tizennégy évi hallgatás után ismét operettbemutató szerzőjeként olvashattuk Huszka Jenő nevét. Sok évtized nagy színpadi sikerei után most a Rádiószínház mutatta be vasárnap este a „Szép juhászné“ című, Kristóf Károly szövegére készült új Huszka-operettet. Az „örökszép“, fülbemászó melódiák ősz mestere most sem tagadta meg önmagát. A „Szép juhászné“ bőven ömlő melódiái a mai hallgatóságban is a hazaszeretet érzését keltik fel és ápolják, ugyanúgy, mint ahogyan a „Szép juhászné“-hoz címzett budai vendéglőben ápolták a szabadságharc lángoló szellemét az ott gyülekező mesterlegények, jurátus-diákok, a Bach-korszak idegen elnyomói ellen lázadó, tüntető magyarok. Mert róluk szól ez az új és izgi-vérig magyar operett.

A Rádiószínház — mint mondani szokták — parádés szereposztásban mutatta be a „Szép juhászné“-t.

Már az is eleget mond, ha a címszereplővel, Neményi Lilivel az élén, ide írjuk Sárdy János (Szoboszlay Dénes), Petress Zsuzsa (Krisztinka), Bilicsi Tivadar (Brézelmayer). Rátonyi Róbert (Szép Rudi), Hadics László (Kovács), Makai Margit, Bánki Zsuzsa, Csákányi László, Rozsos István, Szilágyi Bea, Dékány László és Rajz János nevét.

A fordulatos, izgalmas szövegkönyv valamennyiüknek hálás szerepet juttatott s ők nagyszerűen meg is oldották ezeket. A zenében nem is egy olyan szám van — hogy csak a boldogságról szóló sanzont, a Szabadság-indulót és a Krisztinka-Rudi-kettőst említsük —, amely nagy népszerűségre tarthat számot. Nem csalódnánk, ha az említett sanzon nemsokára gyakori száma lenne a Szív küldi-nek! A rádió-nyújtotta lehetőségeket viszont nem ártott volna jobban kihasználni, mert sokszor az az érzésünk, hogy színpadi művet hallunk, nem pedig rádióoperettet.

Sokezer hallgatónak szerzett kellemes estét a Rádiószínház ezzel a bemutatóval. Az újságíró is kellemesebben érezte magát lakásában, a rádiója mellett, mint a pénteki sajtóbemutatón, ahol a tévedésből fűtetlenül maradt helyiségben „csak“ a darab, a zene és a színészek játéka forrósította a hangulatot. Viszontlátásra „Szép juhászné“, esetleg — színpadon?

3346   smaragd • előzmény3345 2019-07-26 19:17:06

Hátmégha tudott volna róla... :-) De most összejött a dolog.

Nagy Ibolya ráérzett, meghallgatta, és leadta! :-) Köszönjük!

A restaurálást is!

3345   Búbánat • előzmény3343 2019-07-26 19:15:27

Az 1904. sorszám alatt írtam az alábbi pár sort, idemásolom:

(a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya  ezzel a zenei bejátszással "teljesítette" az alábbi kívánságunkat)

2017-02-05 12:22:57

"Érdemesnek találom a Dankó Rádió zenei kínálatának „operett-gazdája”, Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető figyelmébe ajánlani a nevezett Kemény Egon- daljáték-különlegességet; talán olvassa ezt a beírásom, és kedvet kap a rádió hangarchívumában kutatni a „Szabad szívek” rádiófelvétele után. Jó lenne a daljáték hangfelvételéről néhány szép zenei részletet megismernünk! Kemény Egon híres alkotásainak (pld. Hatvani diákjai; Valahol Délen; Komáromi menyasszony; A messzetűnt kedves) fülbemászó zenéje, dallamai ismeretében bizonyára érdeklődés mutatkozna e mára elfelejtett (?) daljáték – ha nem is a szüzséje – zenéje, énekszámai, melódiái iránt."

3344   smaragd • előzmény3343 2019-07-26 19:11:00

 

Nem véletlenül indult el a Kemény Egon életmű CD-sorozat....már van mit megvenni, hazavinni, meghallgatni.

Talán a hétvégén még sorra kerül a Hatvani diákjai és a Komáromi farsang.

Mindegyik Kemény Egon rádiódaljátéknak van színpadi változata is.

3343   Búbánat • előzmény3342 2019-07-26 19:07:27

Úgy van! Ezt is CD-n ki kell adni!

 

3342   smaragd • előzmény3341 2019-07-26 19:04:03

Óriási volt!

Szokatlan, az egész mű egy nagy folyam dialógusokkal, minden bizonnyal egyedülálló zenei és énekesi szempontból is. Még sok itt nem hallott zenei része van, tüzes magyar dallamok.

Nem hiába kértük már évek óta Ibolyát csendben célozgatva... :-)

3341   Búbánat • előzmény3250 2019-07-26 18:31:13

Kapcs. 3340., 3339., 3250.,1904., 150. sorszámok

https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo/

A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1960. március 26., Kossuth Rádió 18.– 21.40

Az előző sorszám alatti "smaragd" -bejegyzésből ezt az alábbi bekezdést  "hozzárendelem" a korábbi beírásaimhoz:

 Kemény Egon – Békés István: „Szabad szívek” – Finálé

Történelmi daljáték, játszódik: Debrecenben.

Főszerepben: Sándor Judit és Bende Zsolt továbbá a Fináléban: Raffael Márta, Zentay Anna.

A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte, közreműködött a Földényi-kórus.

Ezt a művet is feldolgozta azaz Kemény Egon életműve felelevenítésénél műsorában megemlítette Ruitner Sándor: a darabot terjedelmessége miatt (120’) ritkán sugározták, de a zene olyan kiváló, hogy Sándor Judit operaénekesnő még évtizedekkel később is reménykedve emlegette - vajon meg van-e még a szalag, nem törölték- e le…és íme, a Zenei Archívum megőrizte, restaurálta és Nagy Ibolya szerkesztésében ma meghallgathatjuk ezt a hosszabb részletet a műsor végén.

/Dankó Rádió - "Túl az Óperencián" - az isméztlésben meghallgatható a 18 órakor kezdődött műsor végén kb. 18:40-től 19:00 óráig./

3340   smaragd • előzmény3335 2019-07-26 17:31:45

 

DANKÓ RÁDIÓ 

Kemény Egonra emlékezünk, halálának 50. évfordulóján

2019. július 22 - 28.  30. hét

naponta: 9:04-10:00-ig és                 hamarosan kezdődik az ismétlés: 18:04-19:00

https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo/

DANKÓ RÁDIÓ: http://stream001.radio.hu:8080/mr7.aac

„ A stúdióban e heti vendégem a kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző Kemény Egon lánya, Kemény Anna Mária, akivel együtt emlékezünk édesapjára, halálának 50. évfordulóján – így indult a mai műsor.

Nagy Ibolya felelősszerkesztő-műsorvezető bevezetőjét

  • Kemény Egon: „Estefelé” című műve (Karakterdarab esztrád-zenekarra, 1964.) követte.

A Magyar Rádió Esztrád-zenekarát Gyulai Gál János vezényelte.

A mai beszélgetések témái röviden:

Kemény Egon nagyoperettjei, bemutatói a Fővárosi Operettszínházban: 1929, 1946 és 1956 és a revü

www.kemenyegon.hu

Kemény Egon – Bródy István – Harmath Imre: „Kikelet ucca 3” (1929) Pesti operett 3 felvonásban, nagyoperett. Bemutató: Fővárosi Operettszínház (ma: Budapesti Operettszínház) 1929. április 27. Főszereplők: Somogyi Erzsi, Eggerth Márta, Fejes Teri, Kertész Dezső, Sarkadi Aladár, Halmay Tibor, Kabos Gyula, Szirmai Imre. Rendező: Szabolcs Ernő. Díszlet: Gera Zoltán. Ruhatervező: Váradi Tihamér. Jelmez: Berkovits Andor. A táncokat betanította: Rott Ferenc. Karmester: Ábrahám Pál.

Kikelet ucca 3

Kemény Egon muzsikája – Ábrahám Pál karmester – Kerpely Jenő csellószólói

Muzsikája szenzáció! Az új komponista, Kemény Egon csupa ötlet, invenció, frissesség, melódia. Ez a fiatal tehetség briliánsan megérezte, hogy mi kell a pesti ember fülének (Pesti Napló, 1926. részlet)

és a Kassai Nemzeti Színházban:

  • Kemény Egon - Bródy István - Harmath Imre: „Kikelet ucca 3.” Bemutató a Kassai Nemzeti Színházban 1929. október 12. Fő szerepekben: Fülöp Sándor, Jeney János, Várady Pál, Farkas Pál, Szigethy Irén, Elek Ica, Kálmán Manci, Szántó Jenő, Némety Zoltán, Simon Marcsa. Rendező: Szántó Jenő. Karnagy: Fischer Károly. Díszlet: Ütő Endre. A nyitányt Kemény Egon vezényelte.

Kemény Egon - Nóti Károly - Földes Imre - Halász Rudolf: „Fekete liliom” (1946) Romantikus nagyoperett 3 felvonásban. Bemutató: Fővárosi Operettszínház (ma: Budapesti Operettszínház) 1946. december 20. Főszereplők: Karády KatalinGombaszögi EllaFejes TeriSomogyi NusiLatabár KálmánNagy IstvánGozmány GyörgyZentay Ferencid. Latabár ÁrpádPártos GusztávTemessy HédiZsolnay HédiPetress Zsuzsa. Rendező: Tihanyi Vilmos. Karnagy: Endre Emil. Díszlet: Bercsényi Tibor. Karády Katalin, Fejes Teri, Gombaszögi Ella ruhái a Szitanágay-szalonban készültek. Revükoreográfia: Rudas-fivérek.

„Fekete liliom

Különösen tetszett Kemény Egon szép és ragyogóan hangszerelt muzsikája. Ábrahám Pál legjobb barátja és állandó hangszerelője eddig csak egy saját művel jelentkezett a zenés színpadon, az 1929-ben bemutatott Kikelet utca 3 című darabjával. A Fekete liliom 18 évi szünet után született, és mindenki megállapította, milyen sajnálatos volt ez nagy kimaradás, hiszen Kemény Egon muzsikája lehári s kálmáni nívót képviselt, ugyanakkor magán viselte a modern zenei irányzatok stílusjegyeit.

Rátonyi Róbert: Operett I.-II.”

Kemény Egon - Tabi László - Erdődy János: „Valahol Délen” (1956) Nagyoperett 3 felvonásban Bemutató: Fővárosi Operettszínház (ma: Budapesti Operettszínház) 1956. március 30. Főszereplők: Petress ZsuzsaMezey MáriaSennyei Vera, Gaál Éva, Borvető János, Homm Pál, Rátonyi Róbert, Peti Sándor. Rendező: Dr. Székely György. Karmester: Bródy Tamás. Díszlet: Fülöp Zoltán Kossuth-díjas. Jelmez: Márk Tivadar Kossuth-díjas.

„Valahol Délen

Bródy Tamás vezényelte Kemény Egon csodálatosan szép muzsikáját, vérforraló spanyol ritmusait, szép magyar dalait, melyeket Erdődy János verseire írt.

Rátonyi Róbert: Operett I.-II.”

A mai műsorban elhangzott további zeneszámok:

dal

  • Kemény Egon – Erdődy János:

Valahol Délen – dal, Melis György

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.

Kemény Egon 1934-től a Rádió háziszerzője, Ruitner Sándor zenei rendező, dramaturg korabeli egyik műsorbeli megállapítása szerint

megzenésített költemények:

  • Kemény Egon – Juhász Gyula: „Milyen volt szőkesége…” dal (1940) Nagykovácsi Ilona énekel, zongorán kísért Polgár Tibor
  • Kemény Egon – József Attila: „Tél” (1941) – műdal, Melis György

dal és sanzon:

  • Kemény Egon – Bornemissza Endre: „Bárányfelhő” (1966) – dal, Melis György
  • Kemény Egon – Bornemissza Endre: „Reggeli telefon” (1964) – sanzon, Melis György

A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.

koloratúrdal:

  • Kemény Egon – Erdődy János: „Hajnali szerenád” (1958) – Lehoczky Éva

Koloratúrdal szimfonikus zenekarral

Az Állami Hangverseny Zenekart Hidas Frigyes vezényelte.

Kemény Egon a Magyar Rádió felkérésére komponálta ezt a koloratúrdalt Lehoczky Éva részére. Ezt megelőzően a „Komáromi farsang” című daljátékában szerepelt prózában és koloratúr dallal (1957).

Lehoczky Éva 1965-től lépett fel Az éj királynője szerepében Németországban és a Magyar Állami Operaházban. https://hu.wikipedia.org/wiki/Lehoczky_%C3%89va

És végül még egy különlegességet kínált Nagy Ibolya, amelyet a rádióhallgatók nagyon régóta nem hallhattak:

daljátékrészlet:

  • Kemény Egon – Békés István: „Szabad szívek” – Finálé

Történelmi daljáték, játszódik: Debrecenben.

Főszerepben: Sándor Judit és Bende Zsolt továbbá a Fináléban: Raffael Márta, Zentay Anna.

A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte, közreműködött a Földényi-kórus.

Ezt a művet is feldolgozta azaz Kemény Egon életműve felelevenítésénél műsorában megemlítette Ruitner Sándor: a darabot terjedelmessége miatt (120’) ritkán sugározták, de a zene olyan kiváló, hogy Sándor Judit operaénekesnő még évtizedekkel később is reménykedve emlegette - vajon meg van-e még a szalag, nem törölték- e le…és íme, a Zenei Archívum megőrizte, restaurálta és Nagy Ibolya szerkesztésében ma meghallgathatjuk ezt a hosszabb részletet a műsor végén.

(A Rádióélet címlapkép és szereposztás Fórum - Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (smaragd, 2016-09-10 17:01:08) az1665 számú bejegyzésben.)

„Túl az Óperencián” – NAGY IBOLYA műsora – Dankó Rádió

3339   Búbánat 2019-07-26 12:16:12

Kemény Egon: Estefelé (Km. Magyar Rádió Esztrádzenekara, vezényel: Gyulai Gaál János.

Kemény Egon – Tabi László – Erdődy János: Valahol Délen – „Valahol Délen, idegen tájon” (Melis György, a Fővárosi Operettszínház zenekara, vezényel: Bródy Tamás) - 1957

A Dankó Rádió délelőtti operettműsorának első részében főleg Kemény Egon-dalok hangzottak fel, magyar költők (Juhász Gyula, József Attila, Bornemissza Endre) megzenésített versei. Ezek is:

Kemény Egon – Juhász Gyula: Milyen volt szőkesége? (Nagykovácsi Ilona, zongorán kísér és a Magyar Rádió Zenekarát vezényli Polgár Tibor)

Kemény Egon – Bornemissza Endre:  a) Bárányfelhő; b) Reggeli telefon (Km. a MÁV Szimfonikus Zenekar, szólót énekel: Melis György. Vezényel: Vincze Ottó)

Kemény Egon – Erdődy János: Hajnali szerenád - koloratúrdal (Lehoczky Éva, km. a Magyar Állami Hangversenyzenekar, vezényel: Hidas Frigyes) - 1958

Az adás végére maradt:

 Kemény Egon – Békés István Szabad szívek  című „regényes”  daljátékából a finálé.

 A felvételen énekel: Sándor Judit, Zentay Anna, Rafael Márta, Bende Zsolt, Bikády György,  km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és a Földényi-kórus. Vezényel: Lehel György - A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1960. március 26., Kossuth Rádió 18.– 21.40

A „Túl az Óperencián”  műsorát ma délután hat és hét óra között ismét meghallgathatjuk a rádióban.

3338   smaragd • előzmény3337 2019-07-26 00:44:20

 

Jó lenne, ha CD-n megjelenne a "Krisztina kisasszony" is, nívós alkotás. Szórakoztató, emellett mint minden Kemény Egon-darab, a rádiós színművei is, tiszta erkölcsi értékeket képvisel.

A legkisebb feladat a stúdiófelvétel jogdíjának megfizetése, a fotó most már megvan! :-)

3337   Búbánat • előzmény3336 2019-07-25 22:56:20

Ha lesz CD a Krisztina kisasszony digitalizálandó rádiófelvételéről, úgy ez a fotó talán rákerülhetne akkor a  lemezkísérő füzetre. .. (ha nem jogdíj köteles...)

3336   smaragd • előzmény3335 2019-07-25 21:08:18

Óriási!

Most látom először ezt a fotót, nagyon örülök neki!

3335   Búbánat • előzmény3334 2019-07-25 19:22:11

Kapcs. 3334, 3333,  1928., 1895., 1.764., 1.193., 182.  sorszámokhoz

Magyar Rádió stúdiója, Kemény Egon - Erdődy János Krisztina kisasszony című  "dalos rádiójátékának" felvétele. Dajbukát Ilona, Gyenes Magda, Rátonyi Róbert, Petress Zsuzsa és Bitskey Tibor színművészek. (1959)

Forrás: Fortepan.hu

Fotó: Szalay Zoltán

 

Kemény Egon – Erdődy János: Krisztina kisasszony 

Rádió Dalszínháza bemutatója: Kossuth Rádió, 1959. augusztus 22., 20:25  - 22:00 

Vezényel: Lehel György

Km.: a Magyar Rádió Szimfonikus zenekara és a Földényi-kórus

Zenei rendező: Ruitner Sándor
Rendező: Cserés Miklós dr.

Szereposztás:

Krisztina kisasszony – Petress Zsuzsa
Balogh István – Kövecses Béla (Bitskey Tibor)
Brunner Joachim – Bilicsi Tivadar
Puchmann, karmester – Pethes Sándor
Kőrösi úr – Sugár Mihály
Patkóné asszonyság – Somogyi Nusi
Napóleon – Ungvári László
Eugene de Beauharnais – Rátonyi Róbert
Madame Blanche – Gyenes Magda
Szárnysegédek – Szatmári István, Mezei Lajos
Polgármester – Sugár Lajos
Tanácsos – Baló Elemér
Porkoláb – Gonda György
Máticsné – Dajbukát Ilona
Csaplárosné – Nádori Margit
Betyárok – Deák Sándor, Varga András, Balázs István, 
Szomszédasszonyok – Seress Erzsi, Szatmári Margit, Csatay Ibolya

3334   smaragd • előzmény3328 2019-07-25 17:36:22

 

 

DANKÓ RÁDIÓ 

Kemény Egonra emlékezünk, halálának 50. évfordulóján

2019. július 22 - 28.  30. hét

naponta: 9:04-10:00-ig és                 hamarosan kezdődik az ismétlés: 18:04-19:00

https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo/

DANKÓ RÁDIÓ: http://stream001.radio.hu:8080/mr7.aac

A mai műsor 18. századi magyar témájú daljáték zenéjével indult:

  • Kemény Egon: „Hatvani diákjai” – Nyitány

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte,

majd folytatódott zenei pályaívének bemutatása – az emlékhéten elsősorban zenéje alapján – Nagy Ibolya felősszerkesztő - műsorvezető és a hét vendége, Kemény Anna Mária gondolatai és szavai vezették be a muzsikát.

„Egy új Jacobi született” – idézte a fel Nagy Ibolya az egyik korabeli írásban Kemény Egon zenei indulását kiváltó szakmai meglepetést majd röviden a Kemény Egon - Harmath Imre szerzőpárról beszélgettek.

Ezen a héten egyébként kevésbé a műismertetésé, mint inkább Kemény Egon saját kompozícióié a főszerep. Emellett a zeneszerző kollégáinak készített hangszereléseiről is szó esett már, és ma is.

A tegnapi francia ihletettségű légkört – Kemény Egon: „Krisztina kisasszony”, Franz Schmidt: „Notre Dame”, Intermezzo, Kemény Egon:”Messzetűnt kedves” – most ismét a napoleoni időkben játszódó „Krisztina kisasszony” című rádióoperett részletei hozták vissza, a Kemény-Erdődy szerzőpár szép, máskor igen szellemes zenei fordulataival és verseivel:

  • Kemény Egon – Erdődy János: „Krisztina kiasasszony”

Krisztina románca – Petress Zsuzsa

Dal a hódításról – Petress Zsuzsa és Rátonyi Róbert

Dal a rabmadárról – István és Krisztina, a főszereplők kettőse, Petress Zuzsa és Kövecses Béla

Blanche és Brunner kettőse – Gyenes Magda és Bilicsi Tivadar

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.

A fiatal zeneszerző, Kemény Egon 1927-től a Fővárosi Operettszínház szerződtetett korrepetitora, majd karmestere volt, komponált, parádés kivitelű gyermekoperetteket vezényelt, gyermeksztárok és hírességek fellépésével. Nagyoperettje bemutatója (1929) után hirtelen Lipcsébe és Berlinbe vezette a sorsa Ábrahám Pál zenei munkatársaként és barátjaként.

1933-ban hazatérve 1934-től a magyar rádióban ért el sikereket, Rádió Budapest I.  

Ebben az időben kortársainak is hangszerelt, eredeti kottakiadványokból válogatva most csak Buday Dénes: Csárdás című operettje, Seres Rezső és Lajtai Lajos egy-egy művéről esett szó.

Nagy Ibolya szerkesztése és a Zenei archívum jóvoltából régi, restaurált felvételek is bekerültek a műsorba (hallgatván felismerhetjük Kemény Egon hangszerelését…):

  • Buday Dénes: „Csárdás” (1936), az operett rádiófelvételeiből:

Nem tudok hinni magának…– Udvardy Tibor

Szeretném a boldogságot egyszer megtalálni… – Honthy Hanna

Merci bien…– Rafael Márta és Baksay Árpád

Kiskacsa fürdik a …– Koltay Valéria és Külkey László

A következő rövid téma a „Fűszer és csemege” (1939/1940) című hangosfilm volt, amellyel a kiváló alkotók és sztárszereplők mellett filmzenéjével Kemény Egon is nagy sikert aratott.

Ahogyan Nagy Ibolya tegnap előtt Kemény Egon gyönyörű dalait említette, majd válogatásban hallottunk is néhányat, úgy szólt ma igényes és nehéz koloratúráiról – itt tért rá az adás a „Májusfa” és „ikertestvére” a „Talán a csillagok” az első rádióoperettek, részleteire:

  • Kemény Egon – Romhányi József:

Balaton-keringó – rádiófelvételen: Gyurkovics Mária énekli

Konyt-kettős – Gyenes Magda és Rátonyi Róbert

Sör- dal – Mindszenti Ödön, Rátonyi Róbert

Kirándulódal  – Bán Klári, Gyenes Magda, Pogány Marit, Mindszenti Ödön, Rátonyi Róbert, Hadics László

A rádiótörténeti jelentőségű első rádióoperettek vidám dalai után, amelyek hallatán Kemény Egon mellett sok-sok művésztársára is szeretettel és megbecsüléssel gondolhatunk – az emlékhéthez méltó emelkedettséget nyújtott:

  • Kemény Egon: Könnyűzene fúvósokra (1954, 9’) című műve.

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.

„Túl az Óperencián” – NAGY IBOLYA műsora – Dankó Rádió

https://hu.wikipedia.org/wiki/Kem%C3%A9ny_Egon

3333   Búbánat 2019-07-25 11:25:00

A Dankó Rádió ma délelőtti „Túl az Óperencián” adását ma délután hat és hét óra között ismét meghallgathatjuk.  

A műsorban elhangzott zenék:

Kemény Egon - Ignácz Rózsa - Soós László - Ambrózy Ágoston: Hatvani diákjai  - Nyitány (a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényli) - 1955. január 23., Kossuth Rádió, 20.30 – 23.00

Kemény Egon – Erdődy János: Krisztina kisasszony  (a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényli)  - 1959. augusztus 22., Kossuth Rádió, 20.25 – 22.00

Részletek csendültek fel:

- Krisztina dala  "A madárka dalol az ágon... " (Petress Zsuzsa)

-" Dal a rabmadárról" - István és Krisztina kettőse: "Kósza felhő úszik fenn az égen, rab madárka búsan néz felé, szabadságnak vágya él szívében, várja, hogy a kalitkának rácsa nyílik-é..."  (Petress Zsuzsa, Kövecses Béla)

- Krisztina és Eugene kettőse:  "Dal a hódításról: „- Az ellenségen könnyebb győzni, mint egy asszonyon…/ A hódításhoz kell egy hadsereg..." (Petress Zsuzsa, Rátonyi Róbert)

- Blanche és Brunner kettőse: Ha én egyszer tereád szemet vetek, nem is mondok akkor hát nemet neked. - Hogyha egyszer tereád vetek szemet, nem is mondhatok talán neked nemet…” (Gyenes Magda, Bilicsi Tivadar)

 

Buday Dénes- Szilágyi László: Csárdás

-  Vécsey dala, II. felv.: Nem tudok hinni magának, mert megcsalt a nyár…” (Udvardy Tibor, km. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Behár György) - Qualiton SLPX 16577

-  Rozika belépője, I. felv.: „Szőke Tisza, zúgva rohan…/Szeretném a boldogságom egyszer megtalálni…” (Honthy Hanna, km. a Fővárosi Operettszínház Zenekara, vezényel: Török Emil) -1957

- Rozika és Gusztáv herceg kettőse, II. felv.: Merci bien! Köszönöm azt, hogy még egyszer fellángolt az én szívem! Merci bien! Köszönöm azt, hogy oly boldog voltam, mint még senki sem. …” (Rafael Márta, Baksay Árpád, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Török Emil) - 1957

- Joli és Jani kettőse, I. felv. „Nincs innen messze a Római part, hallom a népszerű jazz zenekart. Duuu, digiduu. …/ Kiskacsa fürdik a római parti strandon, gá-gá…”  (Koltay Valéria, Külkey László, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Lehel György) – 1958

 

Kemény Egon - Mesterházi Lajos - Szász Péter - Romhányi József: „Májusfa” (1949. május 1.)

A „Májusfa” zenéje nagy sikert aratott, a rádióhallgatók kívánságára készült el az új rádiós műfajt teremtő darab szilveszteréji folytatása, ”zenei ikertestvére”:

Kemény Egon - Szász Péter - Romhányi József: „Talán a csillagok” (1949. december 31.) Rádióoperett.

Szereplők: Gyurkovics Mária, Bán Klári, Gyenes Magda, Rátonyi Róbert, Hadics László. A Magyar Rádió Szimfonikus zenekarát Lehel György vezényelte.  Erről a stúdiófelvételről szólaltak meg most részletek.

Az adás végén hangzott el: 

Kemény Egon: Könnyűzene fúvósokra  (km. a Magyar Rádió Zenekara, vezényel: Lehel György ) - 1954

3332   Búbánat • előzmény3325 2019-07-24 20:49:44

Huszka Jenő új operettje

/Magyar Nemzet, 1954. október 29./

A Fő-utca 15. számú házának kapujában szokatlan a forgalom. A csendes épület egyik lakásába rádiósok igyekeznek. Karmester, rendező, dramaturg, a zenei osztály vezetői, meg néhány művész. A házigazda, a 79 esztendős Huszka Jenő fogadja őket az ajtóban. A vendégek, lehetnek vagy tizenöten-húszan, helyet foglalnak. Elfogódottan figyelik az ősz mestert, amint leül a zongorához.
Huszka Jenő játszani kezd, másfél évtized hallgatás után írt új operettzenéjét mutatja be az egybegyűlt és a kíváncsiságtól izgatott fiataloknak, közülük többen most találkoznak először a Bob herceg és a Gül baba dallamainak alkotójával.
A zeneszerző keze fiatalosan fut végig a billentyűkön. Felcsendül az új operett, a "Szép Juhászné" első dallama. A dal olyan melodikus, hogy a második strófát már valamennyien dúdolják. Amint befejezi, lelkes tapsolásba kezdenek.
Fáradhatatlanul zongorázik az operett nagy mestere, miközben a társaság egy része a gyöngyfinomsággal leírt partitúra-oldalakat böngészi: hogyan is hangzik ez majd nagyzenekarral, szólistákkal, kórussal… Aztán kis csend.

Egy fiatal muzsikus feláll a helyéről, odalép Huszka Jenőhöz:
- Engedje meg, hogy valamennyiünk nevében egy mondatban foglaljam össze gondolatainkat: köszönjük, hogy e szép délután részesei lehettük... Igyekszünk, hogy a magyar rádió méltó keretek között mutassa be a legújabb Huszka Jenő-operettet!

 

"Bob herceg"-től "Szép Juhászné"-ig."

Ma este, 19.00 órakor sugározza a Kossuth-adó Huszka Jenő új operettjét, a „Szép Juhászné”t

/Szabad Ifjúság, 1954. december 19./

 Halkan muzsikáló, dallamosan csengő nevét bizonyára rengetegen ismerik ebben az országban. Az is lehet azonban, ha megkérdezed, kicsoda ő, sokan talán nem is tudnának hirtelenjében felelni rá. Pedig milyen gyakran találkozunk vele! Ezrek és ezrek dúdolják, fütyülik, éneklik, vagy merengve hallgatják, ami legelőbb az ő szívéből szökkent virágba. Csengő-bongó, gyönyörű muzsikája a szelek szárnyán reppenve járta be e földet és megpihen ma is ezüsthajú nagyanyók és első szerelemre lobbant unokák ajkán.
Magammal viszlek most, nyájas olvasó, egyetlen rövid órára a kedves dalok bölcsőjéhez, kigondolójához, megálmodójához ...

Öreg, derűs ember Huszka Jenő. Olyan éppen, mint a muzsikája, amely évtizedek óta mindig fiatalosan csendül fel. Ül a kellemesen meleg szobában, lábai plédbe csavarva, élénk szemében vidámság csillog. Beszélgetni kezdünk múltról, jelenről, tervekről.
- Hogyan barátkozott meg Huszka Jenő a zenével?
- Le kell ballagnunk, gondolatban, a szőke Tisza nagy városába, Szegedre. A szegedi zenedébe íratott édesapám, hogy hegedülni tanuljak. Kisgyerek voltam még, mindössze nyolc esztendős. Két év múlva vizsgáztam. Ha a szegedi újságnak, amely beszámolt erről a vizsgáról, hiszek, akkor: sikeresen. A középiskola után feljöttem Pestre, egyetemre és a zeneakadémiára jártam. Hubay Jenő hegedűművészt akart faragni belőlem kiküldött Párizsba, hogy zenekari gyakorlatot is szerezzek.
- S hogyan barátkozott meg a zene Huszka Jenővel?
- Pesten, az egyetemi kollégáim, hogy próbára tegyenek s valami hasznomat is vegyék, húszéves koromban jogászcsárdást komponáltattak velem. Akkoriban olvastam Martos Ferenc versét Bob hercegről, ebből meg melodrámát írtam. A „Bob herceg”, az operett, csak későbben született. 1902. december 20-án volt a bemutatója. Érdemes erről beszélgetni kicsit ...

- Beszélgessünk róla!

- Óriási angoltánc-őrület volt akkoriban Budapesten, színpadon csak külföldi, főleg angol szerzők operettjeit láttuk. Ezek között az én operettemet csak nagynehezen fogadta el a Népszínház, a karácsonyi „holtszezonra”. Hézagpótlónak szánták s nagy siker lett belőle: elérte a százas szériát, szemben a 15—20 előadást jelentő sikerekkel. A „Bob herceg" ráirányította a figyelmét az operettre a zeneakadémia évjáratának, ahol Kálmán, Jacobi, Szirmai tanult. Kálmán Imre hét évvel később, 1909-ben mutatkozott be a „Tatárjárás”- sal, Bécsben.
- Aztán?
- ...Jött a többi. „Aranyvirág”, ebben Szamosi Elza aratot nagy sikert, „Gül baba”, ebben tűnt fel Rátkay Márton. Környei Béla a „Tündérszerelem”-ben ugrott ki. A ,,Rébusz báró”-ban Petrás Sári, a „Nemtudomká”-ban Lábas Juci indult ... Hosszú volna folytatni a felsorolást.
- Végül hosszú hallgatás következett. Mi volt az oka ennek?
Inter arma silent Musae. Fegyverzaj közepette hallgatnak a múzsák. A Budapest felszabadításáért vívott harcokban 15-16 bombatalálatot kapott a ház s ránk szakadt. Feleségem édesanyja meghalt. A „Tündér szerelem” partitúrája a lángok martaléka lett. Nagyon megbetegedtem, elhagyott az erőm. De most már egészséges vagyok, újra komponálok.

A rádió megrendelésére írtam a „Szép Juhászné" című operettet, december 19-én mutatják be.
- Hogyan támadt a „Szép Juhászné” gondolata?
- Az én gyermekkorom nem esett messzire a szabadságharctól. Hitet, erőt s többször témát is merítettem 1848-ból. A „Szép Juhászné” valamivel később, 1859-ben, a sötét Bach- korszakban játszódik, a hasonló nevű vendégfogadóban, amelyet még Mátyás király építtetett. Ez volt az elnyomás ellen küzdő, a szabadságharc szent eszméjét valló magyar fiatalemberek központja. Ők elevenednek meg ebben az operettben…

- Tervei?
- Dolgozni, dolgozni, dolgozni!... Most írom Jókai Politikai divatok című műve nyomán készülő „Szabadság, szerelem" operettemet a Fővárosi Operettszínház részére. A címadó Petőfi-verset nagy szeretettel zenésítettem meg. A szövegkönyv Háy Gyula munkája. Tavaszra tervezzük a bemutatót.


S persze, hogy megkérdem még — a búcsúzás előtt — Huszka Jenőtől: mi a titka sikereinek?

- Azért lehet egyáltalán sikere a muzsikámnak, mert a nép megérzi benne, hogy az övé. Nem szavakkal, hanem zenével mondom el alkalomról alkalomra: mennyire szeretem én Budát, hegyeinket, völgyeinket, az embereket, gyönyörű hazánkat.

Öreg, derűs ember Huszka Jenő. És őszinte. Dalai a szívéből virágoznak s ezért lelnek örökös otthont ezüsthajú nagyanyók és első szerelemre lobbant unokák szívében.

/Simon. Gy. Ferenc/

3331   Búbánat • előzmény3327 2019-07-24 18:46:07

Kemény Egon -  Vitányi János – Erdődy János: A messzetűnt kedves

- „Az első szerelem dala" - kettős (Andor Éva, Simándy József, km.,  az MRT Szimfonikus Zenekara. vezényel Bródy Tamás) -1965. május 22., Kossuth Rádió 20.25 – 22.00

A dalkettőst megelőző dialógus prózában:

Mihály (Darvas Iván):
Kékszemű Julika...mégiscsak bátor nagylány vagy.

Julika (Örkényi Éva):
Igazán mondod? Akkor el is viszel a Nagyerdőbe sétálni? És nem küldesz bubával játszódni, ha jövök?

Mihály (Darvas Iván):
Ezután ne bubával játszódj.

Julika (Örkényi Éva):
Mi mással.

Mihály (Darvas Iván:)
Hát - velem.

Julika (Örkényi Éva)
Oktondi vagy...Mihály (nevet)

Énekkettős:
Julika (Andor Éva)
Téged ringassalak, 
téged altassalak
Aztán úgyis elküldesz

Mihály (Simándy József)
Ezután soha. És kérhetsz tőlem, amit akarsz.

Julika: Akármit?
Mihály: Ha kívánod csillagot is hozok az égről!

Mihály és Julika:
Kislány voltál, most már nagylány
Bizonyám, hosszú a szoknyám
Kicsi piros szádat megcsókolnám...
Ó, hogyne, ha hagynám.



-"Rózsa- kettős" (László Margit, Simándy József, km.,  az MRT Szimfonikus Zenekara. vezényel Bródy Tamás) -1965. május 22., Kossuth Rádió 20.25 – 22.00

Vitányi János hátrahagyott művének címe: "A rózsát hozó huszár"

A stúdiófelvételen  e dalkettőst dialógus (próza) előzi meg:

Darvas Iván (Fazekas Mihály): 
Kardnál szívesebben hordok kezemben egy szál virágot...

Domján Edit (Ámeli): 
Ó.....a rózsát hozó huszár?
 

Énekkettősben:

Mihály (Simándy József)
Messzi földről jött egy 
Jó magyar huszár
Távoli határból, hol madár se jár...

Ámeli (László Margit)
Vas-deres lován a
Franciák honába
Jött a messzi táj felől
A jó magyar huszár

Ámeli, Mihály (László Margit, Simándy József)
Szebb is lenne minden,
Jobb is lenne már,
Kürt helyett ha szólna
Énekes madár...

3330   Búbánat • előzmény3329 2019-07-24 18:04:36

Kemény Egon –Gál György Sándor - Erdődy János: Komáromi farsang

Csokonai dala, I. felv.  (Ilosfalvy Róbert, km. a  Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel Lehel György)  - 1957. március 9., Kossuth Rádió, 20.00 – 22.00

Sötét lepel borul reám,

Nincs házam nékem, nincs hazám.

A költő sorsa fájó példa:

Lebeg fölötte rossz planéta…

Szegény költő lelkén tapad

Ezernyi gond

Az is bolond

Ki Hunniának sarában bennragad

 

Poéta vagy, ki nagyra tör?

Elnyom, gyaláz és meggyötör

A grófok, bárók, úrikénye,

Nyomdász, cenzor gőgös szeszélye

És sárba rántja életed

Ezernyi gond

Az is bolond

Ki Hunniának csak poéta lett!

 

Ha lányt szeretsz, megkérdezik:

Miféle kóborló ez itt?

Van földje, stalluma tán?

Ha nincs, akkor másé a lány!

Ha pénztelen, már is mehet!

Ezért a gond,

Az is bolond,

Ki itt szívére hallgat! és szeret!

 

3329   Búbánat • előzmény3327 2019-07-24 18:03:42

Kemény Egon –Gál György Sándor - Erdődy János: Komáromi farsang

Lilla románca, I. felv.  (Házy Erzsébet, km. a  Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel Lehel György)  - 1957. március 9., Kossuth Rádió, 20.00 – 22.00

Könnyű lepke, kis madár

Száll a lenge légben…

Vajh ki tudja, hogy mi jár

A lány fürtös fejében?

Menten elmesélem…

 

Könnyű lepke, kis madár

Röpke hírnök, égi…

Egy legény szavamra vár.

A válaszom reméli,

Vidd a szómat néki:

 

Könnyű lepke, kis madár,

Száll az ágról-ágra,

Vágyva vár a lányka már

A csókra, boldogságra…

Merre jár a párja?…

3328   smaragd • előzmény3326 2019-07-24 16:59:21

 

DANKÓ RÁDIÓ 

Kemény Egonra emlékezünk, halálának 50. évfordulóján

2019. július 22 - 28.  30. hét

naponta 9:04-10:00-ig és                  hamarosan kezdődik az ismétlés: 18:04-19:00

https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo/

DANKÓ RÁDIÓ: http://stream001.radio.hu:8080/mr7.aac

A műsorhét harmadik adásával mondhatni spirálisan halad felfelé Kemény Egon életműve tekintetében, visszautalásokkal az előző napokra is és a 2013-ban elhangzott Kemény Egon - emlékhétre.

Nagy Ibolya és Kemény Anna Mária beszélgetésének mai témái röviden:

A kétszeres Erkel Ferenc-díjas Kemény Egon zeneszerző pályájának budapesti indulása

a modern táncslágerektől (1927) – színpadi előadásuk az akkor rangos Rott Kis Kabaréban  

Ábrahám Pállal töltött baráti és zenei munkatársi évei Berlinben valamint a németországi zenei vonatkozások napjainkban

beszélgetés Kassáról   

a Bécsi Zeneakadémia, ahol Franz Schmidt volt az igazgató és Kemény Egon tanára is, aki tanulmányait vezette.

Nagy Ibolya felelősszerkesztő-műsorvezető tehetségét ismét megcsodáltam –, ahogyan én érzem – asszociációkkal építette fel a műsor zenei szerkezetét.

Az elhangzott műrészletek:

rádióoperett 2 részben.

Előjáték

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.

A színpadi nagyoperett-változatát a Miskolci Nemzeti Színház mutatta be 1962-ben.

  • Ábrahám Pál – Földes Imre – Harmath Imre: Viktória (1928)

operett 3 felvonásban

Nagy Ibolya utalt a tegnapi archív Kemény Egon-interjúban megismert történetre, a brácsa bevezetése a magyarországi jazzhangszerelésbe Kemény Egon kezdeményezésére (1928) valósult meg

a "Good Night" („Nem történt semmi..”) című számban, Kemény Egon hangszerelése

Gramofonfelvételről hallottuk, Kalmár Pál, Tóth Erzsi és az Odeon zenekar előadásában

rádiódaljáték 2 részben.

Csokonai dala: „Sötét lepel borult reánk…”Ilosfalvy Róbert

Dal a nápolyi királyrólFekete Pál, Kishegyi Árpád

Lilla románca „Könnyű lepke, kis madár…”Házy Erzsébet

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.

  • Franz Schmidt: „Notre Dame”, „Intermezzo” az operából

a Berlini Filharmonikusokat Herbert von Karajan vezényelte, aki (rövid ideig) Schmidt-tanítvány is volt.

történelmi rádiódaljáték Fazekas Mihály életéről

Az első szerelem dalaAndor Éva és Simándy József

Szüretelők dalaBarlay Zsuzsa és Kishegyi Árpád

Rózsa kettős – László Margit és Simándy József

A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényelte, közreműködött a Földényi-kórus.

  • Kemény Egon: „Tangó” című szimfonikus műve (1954), a Rádiózenekart Kerekes János vezényelte – zárta a mai műsort.

„Túl az Óperencián” – NAGY IBOLYA műsora – Dankó Rádió

3327   Búbánat 2019-07-24 10:44:27

A Dankó Rádió nemrég véget ért „Túl az Óperencián” műsorában Kemény Egon három operettjéből szólaltak meg részletek:

- Krisztina kisasszony – előjáték (A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényli) – 1959

- Komáromi farsang (Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert, Bilicsi Tivadar, Fekete Pál, Göndöcs József, Hlatky László, Kishegyi Árpád, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és a Földényi- kórus. Vezényel: Lehel György) - 1957

- Messzetűnt kedves (Andor Éva, Barlay Zsuzsa, László Margit, Kishegyi Árpád, Simándy József, az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel Bródy Tamás) – 1965

A műsorban részlet szólalt meg Franz Schmidt (Schmidt Ferenc) operájából: Notre Dame – Intermezzo (a Berlini Filharmonikus Zenekart Herbert von Karajan vezényli)

Ábrahám Pál – Harmath Imre: Viktóriaa Kemény Egon hangszerelésében felcsendülő dal („Nem történt semmi, csak elválunk csendben…Good  night...) archív felvételről, Sándor Anna és Kalmár Pál  énekében szólalt meg, km. az Odeon Tánczenekar és énekkar)

Kemény Egon egyéb, nem operett zenéi közül az adás végén - ún. szimfonikus könnyűzeneként -, a „Tangó”hangzott el (Kerekes János vezényli a Magyar Rádió Esztrád Zenekarát.) - 1954

 

Ismétlés délután hat és hét óra között a Dankó Rádióban.

3326   smaragd • előzmény3323 2019-07-24 05:15:20

 

Éppen most jelent meg az alábbi tájékoztató, amely az MTVA Archívumának hangrestaurációs és digitalizációs munkáját ismerteti és Kemény Egon zeneszerző 2019-ben kiadott (MTVA támogatásával) „Hatvani diákjai” (1955) és „Komáromi farsang” (1957) dupla CD-albumai megjelenéséhez is kapcsolódik (www.kemenyegon.hu), akárcsak a tegnap elhangzott „Zenés beszélgetés Kemény Egonnal pályájáról” című (1967) interjúhoz –, amelyek az MTVA Hangtárának féltett kincseihez tartoznak.

Örülök, hogy végre megjelent az MTVA Archívumában folyó kiváló szakmai munkáról ez az ismertető, és most már nem csak a Berlini Filharmonikusok hasonló tevékenységéről olvashatunk – amint azt korábbi bejegyzésemben már ismertettem.

https://www.hirado.hu/kultura-eletmod/teveradio/cikk/2019/07/23/uj-kephez-uj-hangot-adunk

A Rádióarchívumban modern technikával történik a régi hanganyagok restaurálása.

A szennyeződések eltávolítása után a digitalizáció, majd a hanganyag megtisztítása következik.

A Rádióarchívumban a restaurálás 1995-től zajlik. Az ehhez szükséges eszközök beszerzése, a technológiai folyamat kidolgozása 2000-ig megtörtént. A munka minőségét mutatja, hogy a vietnami tévétől, a Bayerische Rundfunktól (Bajor regionális közszolgálati médium), de a BBC-től is jártak Magyarországon szakemberek, hogy a módszereket és a modern eszközöket tanulmányozzák.

A képkockákat filmszalagra rögzítik. Hasonlóan történik ez a hanggal is: valamilyen hordozóra (régen lemez, optikai szalag, mágnesszalag, CD stb.) rögzítik a hangot.

A restaurálás első része a mechanikai előkészítés. A hanghordozót olyan fizikai állapotba kell hozni, hogy a hang lejátszható legyen. Szemrevételezés, a sérülések detektálása után lemezek esetében ez történhet ultrahangos tisztítással, a lakkréteg helyreállításával, illetve a barázdákból el kell távolítani a szennyeződéseket. Ennek szintén több módja van, desztillált vízzel vagy speciális tisztítóhabbal végezhető.

Szalagok esetében egészen más a helyzet. Vannak olyan típusok, melyek a nedves levegő hatására lejátszhatatlanná válnak. Ezeket először „ki kell sütni”, azaz 53 Celsius-fokon 5 órán keresztül inkubátorban szárítani ahhoz, hogy a lejátszáshoz megfelelő legyen a szalag minősége.

A tisztítás után következik a digitalizáció, azaz a hang digitális átjátszása és eltárolása. Ehhez természetesen le kell játszani a hanghordozókat, amihez megfelelő berendezésre van szükség. A hasznos hanganyagot veszik föl a szakemberek számítógéppel – a hasznos területen kívül kis elő-és utózajjal -, ami éppen olyan egyedi a hanghordozók esetében, akár az embereknél az ujjlenyomat.

Az archívumban nem a lehető legjobb minőség előállítása a cél, hanem az eredetit leginkább megközelítő állapot reprodukálása. Vannak olyan hanghordozók, például a lakklemezek, melyekből egy-egy darab található az archívumban, tehát ezek kordokumentumok, melyek az adott kor technológiai fejlettségéről is információval szolgálnak.

Ezért kell szem előtt tartani a restaurálás etikáját. A folyamat során szoftveres eszközökkel kitisztítják a hangzást: eltávolítják a zörejeket, sercegést, recsegést és a hangfelvételi hibákat. De a félbehagyott levegőt vagy az elfojtott köhögést – mivel ezek részei az eredeti felvételnek – nem tüntetik el, jóllehet a technológia ezt lehetővé tenné. A restaurálás következtében a beszéd is érthetőbbé válik, plasztikusabb lesz a hangzás.

A zajcsökkentés valamilyen szinten természetesen automatizálható, de akárcsak a filmek esetében, nem szabad túl érzékenyre állítani a szoftvert, nehogy hasznos terület vesszen el a hangból. Így viszont csak a nagy hibák tűnnek el a felvételről, a többi a szakemberek tudásán és érzékenységén múlik.

S hogy mi történik manapság a Rádióarchívum műhelyeiben? A normál 78-as lemezek megmentése, illetve a filmek hangjának restaurálása zajlik.

3325   Búbánat • előzmény3324 2019-07-23 21:19:30

Az előbbi bejegyzéshez még pótlásként:

Kapcs. 3324. és 162. sorszámok

Huszka Jenő – Kristóf Károly: Szép Juhászné
A Rádiószínház bemutatója: 1954. december 19. , Kossuth Rádió, 19.00 – 21.36

A bemutató-felvétel „színlapján”  szerepel: „bevezetőt mond Huszka Jenő” (a későbbi ismétlésekkor ez az adat  már nem szerepel a  színlapon.

Vezényel: Lehel György

Km.: a Magyar Rádió  Szimfonikus Zenekara és Énekkara

Zenei rendező: Ruitner Sándor (a bemutató „színlapján” még nem tüntetik fel a nevét)

Rendező: Apáthy Imre

Szereposztás:

Özv. Szikszay Bálintné, a „Szép juhászné” vendéglő tulajdonosa (a bemutató szereposztás közlésében  csak egyszerűen: Szikszay Katalin  – Neményi Lili
Szoboszlay Dénes – Sárdy János
Kovács, jurátus – Hadics László
Breselmayer Tódor, patikus – Bilicsi Tivadar
Krisztina, a leánya – Petress Zsuzsa
Szép Rudi, illemtanár – Rátonyi Róbert
Castilla, színésznő – Bánki Zsuzsa
Atuneng grófnő – Makay Margit
Xavér, a fia – Dékány László
Dunkel – Csákányi László
Fruzsina, varrónő – Szilvássy Bea
Újdondász – Rozsos István
Katzenbeisser, fogalmazó - Rajz János
Hajótiszt – Lázár Tihamér
Csendőr – Palotai István

A műsorújságban a szereposztás felett Gencsy Sári (ének) feltüntetésre került, míg a későbbi Rádió Dalszínház-beli ismétlésekkor neve nem szerepel.

Történik 1856 tavaszán és nyarán, Pest – Budán

3324   Búbánat • előzmény162 2019-07-23 20:51:54

Kapcs. 162. sorszám

Kiegészítés

 A „Magyar Rádió” műsorújság

X. évfolyam, 50. szám

1954. dec. 13-19.

3323   smaragd • előzmény3319 2019-07-23 17:38:30

KEMÉNY EGON  ZENESZERZŐ PORTRÉJA 1935 körül

DANKÓ RÁDIÓ 

Kemény Egonra emlékezünk, halálának 50. évfordulóján

2019. július 22 - 28.  30. hét

naponta 9:04-10:00-ig és ismétlés 18:04-19:00

https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo/

DANKÓ RÁDIÓ: http://stream001.radio.hu:8080/mr7.aac

Ma, Kemény Egon kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző halálának 50. évfordulóján Nagy Ibolya felelősszerkesztő-műsorvezető a zeneszerző legnagyobb operett-sikerével kezdte a műsort:

  • a „Valahol Délen” nagyoperett Előjátékát hallhattuk, amely már elég régóta nem szerepelt a rádióprogramban.

A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.

A hét vendége, Kemény Anna Mária családi emlékeiből idézett.

A program gerincét az MTVA Zenei Archívumában megőrzött és a mai megemlékezésre digitalizált archív riport és a köré illesztett Kemény Egon-művek alkották.

„Zenés beszélgetés Kemény Egonnal pályájáról” ez volt a címe a fiatal rádiós műsorvezető, Boros Attila 1967-ben készült interjújának. Külön érdekesség, hogy ez a műsor hosszú évtizedek eltelte után ma hallható ismét Kemény Egon hangjával és „részvételével”…

A röviden felelevenítették:

  • a pályakezdést, Harmath Imre és Ábrahám Pál személyét. A híres Ábrahám – Kemény barátságról és munkatársi kapcsolatról a kérdésre válaszolva mondott el részleteket a zeneszerző, egy történetet is elmesélve…
  • majd az akkor 23. életévében levő zeneszerző első nagyoperettjét, a Kikelet ucca 3. szereplőinek nevét: Eggerth Mártával a főszerepben, Somogyi Erzsit, Kabos Gyulát és Halmay Tibort emelte ki az akkori csillagok közül a zeneszerző
  • ezt követte Kemény Egon és a gershwini szimfonikus könnyűzene, jazzparafrázis „amely természetesen az akkori időben…hát…megdöbbentően hatásos volt..”, megzenésített költeményei, a gyermekifjúságnak komponált szvitjei valamint a magyar rádióhoz fűződő közel negyven éves alkotómunkájának egyes részletei, személyes vonatkozásokat is megemlítve.

Elhangzott művek és műrészletek:

  • 32-es baka vagyok én… Ábrahám Pál – Harmath Imre indulója, Kemény Egon hangszerelése, Weygand Tibor énekelte
  • Kemény Egon – Képes Géza: Szeptemberi tűnődés (1950) – dal, Rösler Endre

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Polgár Tibor vezényelte.

  • Kemény Egon - Juhász Gyula: Szerelem (1941) - dal, Melis György
  • Kemény Egon - Erdődy János: Valahol Délen – dal, Melis György
  • Kemény Egon - Raics István: Nézd, hogy ragyog ránk a rét… kettős, dal Gyurkovics Mária és Szabó Miklós („Szerencsés utazás”, rádióoperett, 1950)
  • Még nincsen senkim sem… kettős, foxtrot Gyenes Magda és Rátonyi Róbert („Valahol Délen”, a nagyoperett rádiófelvétele, 1956)

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.

A dalok mellett ékszerként csillant fel

  • Kemény Egon – Anatol France – Tiszai Márton: „A néma asszony” című kupléja (sanzon) is, amelyet most az archív felvétel felújításával Lukács Margit  briliáns előadásában élvezhettünk, stúdióelőadás a Rádiózenekarral – az emlékezést az életmű egyik vidám darabjával színezte. A zeneszerző 1948-ban Rácz Vali részére komponálta.

Nagy Ibolya hozzáértő szerkesztéssel és zenei válogatásával szép emléknapot készített, amely méltó Kemény Egon zeneszerző nevéhez és életében elért sikereihez.

A műsort Kemény Egon

  • „A tavaszhoz” című műve –  rapszódia zongorára és szimfonikus zenekarra (1957) –  zárta.

 A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát Borbély Gyula vezényelte, Petri Endre zongorázott.

„Túl az Óperencián” – NAGY IBOLYA műsora – Dankó Rádió

3322   smaragd • előzmény3321 2019-07-23 13:36:59

 

Azt hiszem, hogy soraiddal (3321 számú bejegyzés) sikerült felkeltened az érdeklődést a mai műsor iránt, amely a "KEMÉNY EGON – emlékhét" kiemelkedő adása, már csak a mai évforduló miatt is.

Nagy Ibolya felelősszerkesztő-műsorvezető kiváló tartalmi és zenei összeállítása méltó volt az alkalomhoz, ahogy a műsorban említette, Kemény Egon gyönyörű dalaiból is hallhattunk egy párat.

Az MTVA Zenei Archívuma a mai alkalomra digitalizálta a zenetörténeti szempontból is értékes Kemény Egon interjút „Zenés beszélgetés Kemény Egonnal pályájáról”. Ebben a zeneszerző olyan témákat is érint, amelyeket korábban nem, ezek egyike barátságuk és munkatársi kapcsolatuk – egy történettel illusztrálva – Ábrahám Pállal.

Fő művei közül a fiatal rádiós, Boros Attila, kérdésére részletesebben első nagyoperettjét említette (1929), Eggerth Mártát, aki a Kikelet ucca 3. főszerepét játszotta és másokat.

Rácz Vali számára komponálta, a rádiófelvételen Lukács Margit énekli „A néma asszony” című kuplét (sanzon). Ez a ritkaság a műsor egyik ékköve…nagyon régi felvétel ugyanis, nyilvános stúdióelőadás lehetett. Lukács Margit briliáns művészetével, ahogyan a zene és a versfordítás nagyszerűségét felmutatta, nagy tapsot és sikert aratott ezzel a kis darabbal.

3321   Búbánat 2019-07-23 11:36:54

Egy archív rádiófelvételről hallottuk beszélni Kemény Egont:  Boros Attila interjúvolta meg a zeneszerzőt 1962-ben készített rádióműsorában.

A Dankó Rádióban egész héten át Kemény Egon zenei munkássága a központi téma - ma van halálának 50. évfordulója!  Ebből az alkalomból a komponista lányát, Kemény Annamáriát 2013 után  ismét a rádió stúdiójába invitálta  Nagy Ibolya, a "Túl az Óperencián" szerkesztő-műsorvezetője, hogy a műsorában elevenítse fel édesapja életútját. 

A mai adásban, az említett Boros Attila-féle rádióriportban maga Kemény Egon emlékszik vissza pályájának alakulására, a bejátszott részletekben beszélt Ábrahám Pál zeneszerző műveibe való  "besegítéséről" mint zenéinek sok esetben meghangszerelője. Kitért a kezdetekre,  az első operettjére, aztán felsorolta a későbbi időkben részben a rádió felkérésére komponált szerzeményeit,  rádióoperettjeit, daljátékait, egyéb szimfonikus könnyűzenei műveit (szvit, rapszódia, dal, sanzon, egyéb).  Szólt kedvenc költőiről, akiknek verseire zenét komponált (József Attila, Juhász Gyula, Kosztolányi Dezső), de írt kuplékat, ifjúsági műveket stb. 

A műsor zenei részében részletek szólaltak meg a Valahol Délen című operettből (Melis György, Gyurkovics Mária, Szabó Miklós, Gyenes Magda, Rátonyi Róbert, km. a Fővárosi Operettszínház Zenekara, vezényel: Bródy Tamás - 1957).  De más Kemény Egon-zenék (dal, kuplé...) is felcsendültek a mai adásban.

A műsor ismétlését meghallgathatjuk a rádióban 18 és 19 óra között. 

3320   Búbánat • előzmény2438 2019-07-22 20:53:54

Kapcs. 2438. sorszám.

Kiegészítés

„Látogatás Németh Marikánál” – Boros Attila műsora

Az adás sugárzási ideje: 1979.  április 14.,  Petőfi Rádió 19.21 – 20.30

Közreműködik: Melis György, Reményi Sándor, Simándy József

Riporter: Boros Attila

Szerkesztő: Bitó Pál

A  „Túl az Óperencián” adásában ebből az archív rádióműsorból játszott be részleteket a szerkesztő-műsorvezető Nagy Ibolya - azon a héten, amikor Boros Attila volt a beszélgetőtársa (2017. december 3.)

Akkor még nem sikerült meghatároznom a bejátszott riportrészletek eredetét, a forrást: mi volt a műsor címe, hol és mikor került először adásba ez a Németh Marikával készült riport.

A 2438. sorszám alatt visszaolvasható a beszámolóm, amiben részleteztem, milyen bejátszásokat hallottunk a Dankó Rádió operettműsorában ebből a régi rádióriportból;  egyebek közt a bejátszott hangfelvételről meghallgathattuk "élőben" Boros Attila zongorakíséretével  Németh Marika énekét, aki Mozart Figaró házassága című operájából  Cherubino-áriáját adta elő („Asszonyok, lányok…”)

3319   smaragd • előzmény3318 2019-07-22 17:54:51

 

DANKÓ RÁDIÓ 

Kemény Egonra emlékezünk, halálának 50. évfordulóján

2019. július 22 - 28.  30. hét

naponta 9:04 - 10:00-ig és ismétlés 18:04 - 19:00

https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo/

http://stream001.radio.hu:8080/mr7.aac

Nagy Ibolya szerkesztésében a mai műsort

Kemény Egon: Ritka madár a szerelem című angolkeringője vezette be.

Újdonság volt annak idején, hogy a felvétel a Rádió vonószenekarára íródott.

A gramofonfelvételeken (1935) mások mellett Sebő Miklós énekelte Harmath Imre szövegét.

Ezt követte egy válogatás:

Kemény Egon – Dalos László: Őszi sétaSándor Judit és Rösler Endre

Őszi séta – dalciklus (1952) A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Polgár Tibor vezényelte.

Kemény Egon – Vaszilij Kazin: A kőműves esti dala (1949) – Melis György

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.

Kemény Egon – Gaál Zsuzsa: Ha visszanézek…(1957) –  Mezei Mária

Sanzon, a Magyar Rádió Vonószenekara, vezényelt Kerekes János.

Kemény Egon – Kótzián Katalin: Mindenki tanul…(1962) –  Radnai György

Magyar Rádió és Televízió Énekkara, Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, vezényelt Breitner Tamás

Majd a most megjelent „Hatvani diákjai” CD jeleneteit és dalait teljes egészükben hallhattuk.

Nevezetességük, mi több rádiótörténeti jelentőségük (1955), hogy:

  • Hatvani István professzor szerepében állt először Bessenyei Ferenc a rádió mikrofonja előtt énekesként is (ahogyan azt a 1634, 1627 számú bejegyzések stúdiófelvételein is látjuk)
  • Simándy József Kerekes Mátéként a teljes prózai szöveget is előadta

emellett Petress Zsuzsa  Fodorító Amálka ének- és prózai alakításában is gyönyörködhettünk, a fenti férfi főszereplők oldalán.

(CD 1/ 18., 19., 20.

18. Jelenet és kántus                                                                                         

(Sinkovits Imre, Suka Sándor, Lázár Gedeon, Horváth Tivadar, Hadics László, Dékány László, Csákányi László, Simándy József, Bessenyei Ferenc, Földényi-férfikar)

19. A Hatvanit dicsőítő kántus 

(Simándy József, Földényi-férfikar, harmónium)

20. Jelenet                                                                                                                  

(Lázár Gida, Simándy József, Zenthe Ferenc, Bessenyei Ferenc, Sinkovits Imre, Horváth Tivadar, Dékány László, Suka Sándor)

CD 2/ 2., 3., 4., 5  track)

2. Amálka és Hatvani kettőse "Megkérdeztem a madártól…"                                           
(Petress Zsuzsa, Bessenyei Ferenc, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara)

3. Jelenet                                                                                                                           

(Petress Zsuzsa, Simándy József, Bessenyei Ferenc)

4. Jelenet                                                                                                                             
(Petress Zsuzsa, Simándy József, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara)

5. Amálka és Máté kettőse "Ha majd a fény..." és a jelenet vége                                         
(Petress Zsuzsa, Simándy József, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara)

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.

A műsort

Kemény Egon: Keringő rapszódia című hangversenykeringője (1965) zárta, a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát Sándor János vezényelte, Petri Endre zongorázott.

3318   Búbánat • előzmény3317 2019-07-22 12:02:59

A Dankó Rádióban részletek hangoztak el a Hatvani diákjai című Kemény Egon-operettből: Petress Zsuzsa, Bessenyei Ferenc, Simándy József  énekel (és prózát mondanak a dialógusokban)  ezen a régi rádiófelvételen. (Dupla CD-n is már hozzáférhető a teljes darab, amiről már többször hírt adtam én is.)

Bár nem operett, de megemlítem: ritka, Kemény Egon-dalok is megszólaltak a műsorban: Sándor Judit, Melis György, Mezei Mária, Radnay György... előadásában.

Holnap talán a másik megjelent dupla CD-ről (Komáromi farsang) is hallunk szép részleteket a Dankó Rádió "Túl az Óperencián" műsorában. 

A délelőtti adás a megszokott időben, délután hat és hét óra között hallgatható vissza a rádióban és online az elérhető internetes oldalakról.  

3317   smaragd • előzmény3316 2019-07-22 07:20:57

 

...Kemény Egon kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerzőre emlékezünk halálának 50. évfordulója tiszteletére (3315 bejegyzés)...

Minden bizonnyal meglepetés lesz a műfaj...hiszen a Kemény Egon-életmű zenei sokszínűségéről is híres volt. A CD-sorozat célja éppen ennek újbóli bemutatása :-).

3316   Búbánat • előzmény3315 2019-07-21 20:42:44

Talán megtudjuk a műsorban Kemény Annamáriától, lesz-e, kijön-e újabb Kemény Egon-CD? - a rádió hangarchívumából kiírt, digitalizáltan elérhető és megvásárolható Hatvani diákjai és a Komáromi farsang rádiódaljátékok után, a tervezett lemezsorozat részeként.

Már olvasom is a megnyitott linkről: a tervek szerint, igen.

3315   smaragd 2019-07-21 18:51:31

 

DANKÓ RÁDIÓ

A jövő heti műsort a mai napi végén ajánlja Nagy Ibolya felelősszerkesztő-műsorvezető:

Kedves Hallgatóink!

A jövő héten Kemény Egon kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerzőre emlékezünk halának 50. évfordulója tiszteletére.

A stúdióban lánya, Kemény Anna Mária lesz segítségemre, sok szeretettel várjuk Önöket az Óperencián innen és túlról…

https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo/

https://www.mediaklikk.hu/danko-radio/cikk/2019/07/21/tul-az-operencian-kemeny-egonra-emlekezunk-halalanak-50-evfordulojan-30-het

"Túl az Óperencián" - Nagy Ibolya műsora - Dankó Rádió

3314   Búbánat • előzmény3313 2019-07-21 15:04:17

3313   Búbánat 2019-07-21 14:00:48

Szirmai Albert - Emőd Tamás: Mézeskalács 

A Dankó Rádió mai operettműsorában ebből a daljátékból hallottunk részleteket, amelyek két stúdiófelvételről szólaltak meg.

A Magyar Rádió már az ötvenes években – többször is - felvett részleteket a dalműből (1954: Dobay Lívia, Petress Zsuzsa, Kishegyi Árpád, Nagypál László, az Operaház zenekara Pogány László vezetésével; 1957: Lorenz Kornélia, Rafael Márta, Melis György, Nagypál László; 1951: Raffai Erzsébet, Svéd Sándor;…) de a teljes ének-zenei anyag felvételére – mintegy keresztmetszet formában - megkésve, csak a hetvenes évek végén kerített sort.

A Mézeskalács új felvételének a bemutatója 1977. január 21-én,  a Kossuth Rádióban volt, 17.19 – 18.04 óra között.  

Ezen a felvételen Andor Éva, Házy Erzsébet, Melis György, Palcsó Sándor és Rozsos István énekel, a Magyar Rádió és Televízió Énekkarát és Szimfonikus Zenekarát Sebestyén András vezényli. Erről a rádiófelvételről hallottuk most:

- Előjáték és vásári jelenet (Km.  Palcsó Sándor, Rozsos István és az MRT Énekkara)

- A királynő és Buhu kettőse, I. felv.: „Bú-hús a, bú-hús a, bú-hús az élet, a bortul vidámul fel csak a lélek. Az ember, az ember, ni-hincsen fábul, egy sült bolond is kirúg a hámbul!.../Fordulj ügyesen, rózsás jegyesem, szökjünk széjjel galambocskám, angyalmódra kegyesen!....” (Andor Éva, Palcsó Sándor)

- Encella és Jóska kettőse, II. felv.: „- Ne menj el, ne menj el, szívem szép katona! Nem eresztlek el én vitézem sehova! Kapsz tőlem sisakot, koronát, paripát, az ujjadra veszek jegygyűrűt, karikát…/- Eressz el, eressz el, királynő kegyesen! Van nékem aki vár, gyűrűsöm, jegyesem. Kapok én szekeret, taligát, boronát, köt nekem a babám a mezőn koronát!…”  (Andor Éva, Melis György)

A Magyar Rádió a nyolcvanas évek közepén Pitti Katalinnal és Csurja Tamással a Mézeskalács két részletét újra felvette (Km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Makláry László):

- Encella királynő dala, I. felv.: „A kis királykisasszonyoknak be jó dolguk van őnekik! Az oldaluknál mindig őrt áll kilenc fráj és tíz gardedám ... /És mégis, mégis, furcsa egy dolog! A szép királynők mégse boldogok, egy kis cseléd, higgyétek nékem el, az nem cserélne Őfelségével!…..”  (Pitti Katalin)

- Örzse és Jóska szerelmi kettőse, I. felv.: „- Vidd ezt a mézest véled el, a tarisznyádba tedd el, talán még sor kerül reá, ne hadd itt Jóska, vedd el.…/Szív küldi szívnek szívesen, szív a szívtől kapja szívből kedvesen…” (Pitti Katalin, Csurja Tamás) részletek, 1985

 

A "Túl az Óperencián" operettműsorát ma délután ismét meghallgathatjuk a Dankó Rádióban hat és hét óra között (a rádió internetes oldaláról is elérhető az adás).

3312   Búbánat 2019-07-20 11:37:20

A  Dankó Rádió „Túl az Óperencián” mai műsorában elhangzott zenék közül említem meg:

Lehár Ferenc – magyar szöveg Gábor Andor: Luxemburg grófja – Sir Basil belépője: „Szívem szeret, valóság ez, nem álom…” (Feleki Kamill, Km. a Fővárosi Operettszínház Énekkara és Zenekara, a Breitner Tamás) – Keresztmetszet, 1964. Hungaroton felvételről

Erkel Ferenc: Dózsa GyörgyFegyvertánca Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Kovács János vezényli

Huszka Jenő Jókai Mór Politikai divatok című regénye nyomán, Háy Gyula és Fischer Sándor szövegére komponálta meg az utolsó színpadi művét: Szabadság, szerelem"

A „Szabadság, szerelem” bemutatója 1955. április 2-án a Fővárosi Operettszínházban volta rádió stúdiófelvételére nem sokat kellett várni, alig egy hónappal később, 1955. május 10-én már hangszalagra rögzítették a darabot: a dalokat és kettősöket Petress Zsuzsa, Zentay Anna, Csákányi László, Hadics László, Jámbor László, Kishegyi Árpád és Radnay György énekelték, közreműködött a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és a Földényi Kórus, Várady László vezényelt. Érdekesség, hogy ezen a stúdiófelvételen Lávay Béla szólamát hárman is megszólaltatták: Hadics László, Jámbor László, Radnay György.

Most ismét hallhattunk részleteket ebből a daljátékból:

-  Béla dala Hadics László előadásában hangzik el. „Szabadság, szerelem” (Petőfi Sándor megzenésített verse is betétszáma a darabnak!)

 „Szabadság, szerelem, e kettő kell nekem! Szabadság, szerelem, e kettő kell nekem! Szerelmemért feláldozom az életet, szabadságért feláldozom szerelmemet! Szabadság, szerelem, e kettő kell nekem! Szabadság, szerelem, e kettő kell nekem! Szerelmemért feláldozom az életet, szabadságért feláldozom, feláldozom szerelmemet! Szabadság, szerelem, e kettő kell nekem!"

- Judit  dala: „Párja után száll a madár…” (Petress Zsuzsa)

- Erzsók és András Játékkettőse (Zentay Anna és Kishegyi Árpád) 

„ Csók csak kettesbe’ jó, ajkad másnak nem tartható…Nem, nem maradhatok, csak ahogy való: derül ki szép, mi jó.”

- Szerelmi kettős (Petress Zsuzsa és Radnay György)

„Ó, csakhogy hazaértem, boldog ez a nap, hogy csókra idenyújtod újra ajakad! Sose féltem háború tüzében.../ - Áldom az ég urát, hogy nékem adott ma téged! Jó volt így várni rád, most érzem, mily szép az élet! ….Bennem most béke van. Száz fénylő szivárvány ragyog a felhők között le ránk. A szívünkben nem lehet nagyobb és szebb érzés, mint e láng! ”

- Erzsók és András vidám kettőse (Zentay Anna és Kishegyi Árpád)

„… Nem kívánok egyebet, egyebet, mint egy ilyen ici-pici csókocskát! Semmi baj nem fenyeget, fenyeget, ettől ugyan nem dől össze a világ! Mert a csók olyan, mint az orvosság, csókra kivirul a boldogság! Nem kívánok egyebet, egyebet, mint egy ilyen icipici csókocskát! /- Hallod-e angyalom, értsd meg a szót…”

- Melchior dala: „Társtalanul járogat az orvos” – „Doktor úr, Doktor úr, itt bent valami fáj” - Csákányi László jól ismert felvételéről csendül fel a dal!  „Szellő szárnyán…” -  Huszka Jenő operettdalai című Hungaroton felvételen a MÁV Szimfonikus Zenekar játszik, vezényel Behár György. A hangszerelés nem eredeti. (LP-lemez, Qualiton, SLPX 16601, 1978-as felvétel) (CD-lemez, Hungaroton, HCD 16807, 1990-es kiadás).

 

Huszka Jenő – Kristóf Károly: Szép Juhászné

A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1954. december 19., Kossuth Rádió 19.00 – 21.35

Km.: a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara, Vezényel: Lehel György

Ebből az operettből egy  részlet szólalt meg:

- János szabadság-dala (Sárdy János, km. a  Magyar Rádió Énekkarának Férfikara)

 „Háromszínű ősi magyar lobogó, fújja a szél, fújja, mind azt fújja: él a magyar szabadság,hősök dicső múlta, hibázhatja bárhogyan is az idő, újjáéledt mi korunkban az erő, háromszínű ősi magyar lobogó, lengjen, a szél fújja /Vállvetve vívja meg ez a nép harcát, fáradnak, kéz akad a helyén száz, védi e hős csapat a hazát, pajtás, jöjj velünk, jó lesz ha közibénk állsz!…./Szállj be csak bátran most közibénk, pajtás, védd meg az ősi magyar zászlót! ” 

 

A délelőtt sugárzott rádióműsorban befejezésül a Csárdáskirálynő-operettből egy keringőegyveleg hangzott el a Philharmonia Hungarica Zenekar előadásában, Doráti Antal vezényel.

A Túl az Óperencián adásának ismétlése délután hat és hét óra között hallgatható meg a Dankó Rádióban.

3311   Búbánat 2019-07-19 20:58:37

 A Rádiószínház bemutatója:1955. augusztus 7., Kossuth Rádió, 16.20 – 17.30

Buday Dénes - Babay József: Három szerelmesek

Zenés mesejáték.

Rendezte: Török Tamás

 km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és a  Földényi-kórus

Vezényel: Török Emil

Szereposztás:

Anyó – Berky Lili

Katalin – Németh Marika

Móka Mókus –Vörösmarty Lili

Vakapó – Kőváry Gyula

Öregtölgy – Kőmíves Sándor

Pöröly Péter – Littasy György

Cérna Károly – Csákányi László

Hallgatag Mátyás – Bodó György

Kitikatt János – Gózon Gyula

Fűrész Gábor – Hlatky László

Bimmbamm Péter – Balázs István

Közreműködik: Szabó Miklós - ének

3310   smaragd • előzmény3228 2019-07-19 09:06:41

 

„A balatoni szellő csak rólad mesél…”

Ez a romantikus érzelem a heves nyári zápor után, a napfényes kék ég alatt, „… a Balaton-parton…” tört rám, de előtte még egy meglepetés ért. Végre rászántam magam ugyanis, és tegnap leutaztam egy gyors csobbanás erejéig kedvenc tavamhoz. A Balaton-expresszen a hangtalan Intercity vagonban ülve, a tiszta ablakokon kitekintve, egyszercsak feltűnt egy mosolygó fiatalember, kis dobozzal a kezében és barátságos mosollyal minden utasnak ajándékképpen átnyújtott egy-egy Balaton Limonádé szeletet. Szinte mindenki elfogadta, kisgyermeki megelégedettséggel mosolygott… és a váratlan fordulat frissitőleg hatott… Ugyanez a jelenet visszafelé is megismétlődött. Remélem, hogy kis emlékem nem minősül reklámnak, úgy érzem, hogy ez a fogás a MÁV START és a gyártó részéről profi kivitelezésben a finomság legjobb népszerűsítője – és főleg: kis dolgoknak is örülhet az ember :-) !

  • „A balatoni szellő csak rólad mesél…” „… a Balaton-parton…”

„Balaton – keringő” 

Gyurkovics Mária énekli Kemény Egon – Romhányi József operettslágerét az első rádióoperett rádiófelvételén, kísér a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, Lehel György vezényletével az első rádióoperettben: „Májusfa” (1949)

3309   Búbánat 2019-07-19 09:02:19

Fényes Szabolcs Tóth Miklós - Szenes Iván: Az első pillanat

rádióoperett

A Rádiószínház bemutatója: 1956. augusztus 2., Petőfi Rádió 16.10-17.30

Közreműködik: a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és a Földényi-kórus (karigazgató: Földényi János)

Vezényel: Lehel György

Rendezte: Zsurzs Éva

Szereposztás:

Kató – Petress Zsuzsa

Piri – Bán Klári

Panni – Mednyánszky Ági

Marci bácsi – Bilicsi Tivadar

Gábor – Zenthe Ferenc

Tivadar – Rátonyi Róbert

Pali – Bárdy György

 

A teljes felvétel sugárzását megelőzően az operett zenei részleteit keresztmetszet formájában már korábban bemutatta a rádió: 1955. június 17.,  Kossuth Rádió, 19.20 – 19.50. Az összekötő szöveget Fábián Imre írta.

 

3308   Búbánat 2019-07-18 17:52:29

Mindjárt meghallgathatunk a Dankó Rádió operettműsorában néhány Buday Dénes-dalt:

Buday Dénes – Szilágyi LászlóCsárdás

Km. Petress Zsuza, Rafael Márta, Honthy Hanna, Baksay Árpád, a Fővárosi Operettszínház Zenekara, vezényel: Török Emil  (1957)

Rafael Márta és Baksay Árpád - "Merci bien"

Honthy Hanna - „Szeretném a boldogságot egyszer megtalálni” -

Petress Zsuzsa és Baksay Árpád  - "Nem tudok hinni magának"

 

Buday Dénes - Babay József: Csodatükör

Lehoczky Éva és Palócz László kettősében - „Harmatos a fűszál… /Szép a világ…”   - km. az MRT Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Bánfalvy Miklós  - (1959)

 

"Túl az Óperencián" - a de. műsor ismétlése: 18.00 - 19.00

 

 

3307   Búbánat 2019-07-17 22:37:27

Vincze Ottó: Párizsi vendég

Zenés vígjáték

A Rádió Dalszínházának a bemutatója: 1986. szeptember 8., Petőfi Rádió 21.20 – 23.45

Szigligeti Ede A bajusz című vígjátéka nyomán szövegét írta: Tabi László. A verseket írta és rádióra átdolgozta: Erdődy János

Közreműködik: az MRT Szimfonikus Zenekara

Vezényel: Nagy Ferenc

Zenei rendező: Fejes Cecília

Rendezte: Varga Géza

Szerkesztő: Bitó Pál

 

Szereposztás:

Thusnelda grófnő – Váradi Hédi

Babett, komorna – Oszvald Marika

Koltai Alispán – Gregor József

Adelaid, a felesége – Császár Angéla

Erzsi, Koltai húga – Hűvösvölgyi Ildikó

Várközi gróf – Korcsmáros Péter

Hugolini gróf – Benedek Miklós

Bándi, Koltai inasa – Maros Gábor

Bitó Pál szerkesztő cikke az RTV Újságban (1986. szeptember)

A magyar vígjátékírás XIX. századi jeles művelője, Szigligeti Ede írta A bajusz című vidám történetet. „A darabjait, a népi alakjait a népszínművekkel rokonítják, szerelmi történetek, vígjátékok örök kelléktárából valók.”

A bajusz című darabot a Fővárosi Operettszínház megbízásából az 50-es évek elején Tabi László és Erdődy János alkalmazta színpadra Párizsi vendég címmel. Zenéjét Vincze Ottó szerezte, aki jól tudta, hogy a zenés játékot a finoman szőtt dallam, kellemes, friss, vidám ritmus élteti. A Blaha Lujza Színház a Párizsi vendég című zenés játékkal nyitotta meg kapuit 1954, november 5-én, a főszerepben Mezei Máriával, aki kitűnő játékával ajándékozta meg a színház látogatóit.

Színházaink akkoriban jórészben csak politikai töltetű darabokat vittek a közönség elé. A Párizsi vendég, valami más volt – játék, könnyed mulatság, önfeledt néhány óra. Nem várt sikere volt tehát a darabnak: a bemutató a Fővárosi Operettszínház akkori kamaraszínházában megszakítás nélkül, százhatvannál több előadást ért meg, és azóta sem kerül le a színházak műsoráról.

A darab meséje egyszerű: Koltai alispán és családja Bécsbe utazik, az alispán nem érzi jól magát az idegen világban, de felesége és húga élvezi a szokatlan és színes életet. S ekkor betoppan a váratlan párizsi vendég: Thusnelda grófnő, ki a maga ízlése szerint szeretné átformálni a Koltai család életét, a bécsi illeszkedve. Mellesleg a grófnő Koltait a vagyonából is ki akarja forgatni, s ebben az igyekezetében szövetségest talál a hozzá hasonló kalandor Hugolini gróf személyében.

A zenés játék szereplői a hosszú színpadi pályafutás után most a Magyar Rádió közönsége előtt jelennek meg.

(A zenés játék első rádiófeldolgozását (részletek) 1955-ben sugározta Kossuth Rádió.  A stúdiófelvétel előadói voltak: Petress Zsuzsa, Mezei Mária, Zentay Anna, Kishegyi Árpád, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara. Vezényelt Várady László.)

3306   Búbánat 2019-07-16 13:45:19

Udvardy Tiborra emlékezett a Dankó Rádió operettműsorában a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya!  

A kiváló tenorista ma harmincnyolc éve hagyott itt bennünket: a 67. életévében hunyt el  1981. július 16-án, Balatonbogláron. Udvardy Tibor több évtizedes operaénekesi pályafutása alatt sok-sok lírai meg drámai tenor fő- és karakterszerep nagyszerű alakításával örvendeztette meg mindenkori közönségét.

Udvardy az operaszerepei mellett szívesen lépett fel operettekben is, hiszen a jó megjelenésű művész szép énekhangjához remek színészi véna is járult, így nem állt távol tőle a bonviván-szerepkör sem; anno Lehár Ferenc is felfigyelt Udvardyra és megkaphatta „A Garabonciás” Józsi szerepét az Operaház új bemutatójában (1943. február 21.); a darabot - ami a Cigányszerelem átdolgozása -, maga a komponista tanította be a társulatnak és vezényelte a premier-előadáson.  A korabeli beszámolók szerint a címszerepben Udvardy Tibor énekben, megjelenésben egyik legsikeresebb produkcióját nyújtotta. Emblematikus operettszerepe volt A víg özvegy Danilója, amit mintha rászabtak volna: fellépett ezzel az Opera produkciójában a Margitszigeten is, később rádió- és hanglemezfelvételeken is megörökítették vele a bohém, követségi titkárt. Emlékezetes alakítást nyújtott Johann Strauss A denevér című nagyoperettjének Eisensteinjeként is,  de szerepelt  még A cigánybáró és a Három a kislány című darabokban is.

A Rádió különösen sokat foglalkoztatta: operettek, daljátékok zenei felvételeinek egész sorában számítottak rá – nemkülönben, a Qualiton/Hungaroron kiadó több operett hanglemezfelvételén is hallhatjuk Udvardy Tibor nemes orgánumú tenorját.

Teljes operettek-daljátékok, keresztmetszetek, részletek stúdiófelvételein énekel Udvardy, akinek előadásában a Dankó Rádió operettműsoraiban – örömünkre – rendszeresen felcsendülnek operettfelvételei; a rádió hangarchívumaiban található felvételek egy része már digitalizálva is eljut a hallgatókhoz.

Udvardy Tibor énekhangját őrzik egyebek között ezek a darabok:

Lehár Ferenc: A víg özvegy, A mosoly országa, A cárevics, Pacsirta, A kék mazúr, Luxemburg grófja, Éva,  Frasquita, Friderika

Kacsóh Pongrác: Rákóczi

Jacobi Viktor: Leányvásár

Kálmán Imre: A bajadér, A cirkuszhercegnő, Az ördöglovas, Csárdáskirálynő

Huszka Jenő: Mária főhadnagy, Lili bárónő

Nádor Mihály: Babavásár

Zerkovitz Béla: Csókos asszony; dalok

Buday Dénes: Csárdás; dalok

Fényes Szabolcs operettdalai

Szirmai Albert: Alexandra

Bródy Tamás: Nílusparti randevú

Buttykay Ákos: Ezüstsirály

Robert Stolz operettdalai

Dmitrij Kabalevszkij: Dalol a tavasz

Oscar Straus: Varázskeringő

Pjotr Csajkovszkij–Josef Klein: A diadalmas asszony 

Johann Strauss: A cigánybáró, Egy éj Velencében, A denevér

 

A „Túl az Óperencián” mai adásában Udvardy Tibor operettfelvételei közül most A denevérből hangzottak el részletek.

Udvardynak egyik "ütős" szerepe volt az Operában Eisenstein is, Johann Strauss operettjében. A Magyar Hanglemezgyártó Vállalat parádés stúdiófelvételt készített a dalműből (Qualiton, LPX 16558/59  - 1968; CD-1996), az MRT Énekkarát és Szimfonikus Zenearát Lehel György vezényli.  (Megjegyzem, öt évvel korábban, 1963-ban, ugyancsak Lehel György vezényletével, a Denevérből komplett rádiófelvétel készült Házy Erzsébet, László Margit, Szőnyi Ferenc, Ilosfalvy Róbert, Melis György, Radnay György, Kozma Lajos és mások közreműködésével.)

  •  Rosalinda - Eisenstein kettőse - „Óra-duett”, II. felv. (Ágai Karola, Udvardy Tibor )

 „Ez az ízlés, ez a szellem, ez a termet ritka kellem, ó, a láb itt csókra csábít…/ El ne szállj, te lelkem álma, te csábító szirén, vedd a maszkodat le drága, hogy az arcod lássam én…/ - Régi baj, csak néha érzem, gyorsan elmúlik ma már, gyorsabb most az érverésem, mint ahogy az óra jár/ - Itt az óra, nézzük meg, lássuk, hogyan ketyeg…”

  • Pezsgő-tercett  (László Margit, Udvardy Tibor, Külkey László, énekkar)

„A szőlő égi nedve, lalalalalala, életünknek kedve, lalalalalala. A császárok, királyok, a grófok és lakájok mind szolgái, míg élnek, a szőlővenyigének. No, koccints hát, az áldásunk ma rászáll, ki császárok közt császár. Koccints, koccints tehát!…/Felségnek ez mindig jár, mindig jár, így dukál! Első pezsgő néven ő  császár és király!…/…Ő felsége sokáig éljen! A császár és király!”   

  • Falke dala, jelenet és a  II. felvonás fináléja (Ágai Karola, Gaál Éva, László Margit, Bende Zsolt, Külkey László,  Palócz László, Udvardy Tibor, énekkar)

„ Lovag uram, köszöntöm Önt …- Merci, merci, merci! – Lovag úr, márki úr, igyuk ki!... – Egy szót urak, hallgassanak… Mivel a párok itt egymásra leltek,  a vágyban egyek a rokoni lelkek, hadd legyen egy testvéri nagy társaság, ki itt van, legyen egy család…. /- Most minden kézben egy telt pohár, s dalolja együtt mindegyik pár:  Egy család  a sok barát, pertu lesz itt mind a vendég….Most egy csók, s testvérként: dúdoljuk, most egy csók, dúdoljuk,  együtt dúdoljuk…. /- A csókból már elég, keringőre várunk rég. Fel mind vidám táncra, ez megkoronázza a mai kedves szép szupét!  /Táncoljunk már, no táncoljunk már, ezt várja minden pár! /Ó ez az éj, ez a boldogság… /- Testvér, hány óra van, nézd csak meg! Az én órám rosszul jár…/- Egy, kettő, három, négy, öt, hat. Sietek, sietek, hol a kalapom?... /- Ó, ez az éj, ez a boldogság, vágy meg a bor tüze mámort ád, adna az élet is oly sok jót, mint egy órában ád a bor, s a csók!”

A délelőtti műsort meghallgathatjuk 18 és 19 óra között az ismétlésben, a Dankó Rádió hullámhosszán és a rádió internetes elérhetőségén.

3305   Búbánat 2019-07-15 14:23:23

Tegnap után ma is Lehár-opedrettzene szólt a Dankó Rádió Túl az Óperencián műsorában:

Lehár Ferenc: Luxemburg grófja (1909)

Librettó: Alfred Maria Willner és Robert Bodanzky

Fordította: Gábor Andor

A librettót átdolgozta: Békeffi István és Kellér Dezső

Km. a Fővárosi Operettszínház Énekkara és Zenekara, vezényel: Breitner Tamás - Keresztmetszet - 1964. Hungaroton-felvétel

Részletek:

  • Nyitókórus, farsangi jelenet és René belépője: ” Farsang van, itt a karnevál  - „Szép igazán, barátim, ez a rajongás személyemért… Hogy ősöm volt ama Luxemburg, a nagy tivornyák hőse… végrendeletével így lettem  gróf ma éjjel.../ Hej, lirilirilári, ez mind csak lárifári, fenn az ernyő, nincsen kas…” (Baksay Árpád, km.  az Operettszínház Énekkara)
  • Bazil dala: „Szívem szeretvalóság ez nem álom... /VulkánIzzó tüze hull rám…” (Feleki Kamill)
  • Polkatáncos-kettős (Honthy Hanna, Feleki Kamill)
  • Angèle és René szerelmi kettőse"Várj, várj, szép délibáb, ne szállj, ne szállj tova, tán édes álom játszik velünk és vissza se tér soha.... " (Petress Zsuzsa, Baksay Árpád)

A Lehár-blokk elején még egy vidám kettős hangzott fel ugyanebből az operettből, de ezúttal egy koncertfelvételről:

  • Juliette és Brissard kettőse: Egy kis szoba kell, hol szűk is a hely, de elférünk, hat jó emelet, a nap benevet, s mi nem félünk. Nem kérek mást, csak... /Gyerünk,tubicámse kocsink se lovunk, én s a cicám, mi csak elkocogunk. Friss örömet csak a jó szív ád. Vesszen a pénz, de a csók mi vár…” (Petress Zsuzsa és Palcsó Sándor, km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) -  Magyar Rádió 6-os stúdiója, 1973. október 29., Petőfi Rádió, Lehár-emlékest a szerző halálának 25. évfordulója alkalmából

Lehár Ferenc - Alfred Maria Willner és Robert Bodanzky - Gábor Andor magyar szövegével:  Cigányszerelem (1910) - Ilona dala "Messze a nagy erdő.../Volt, nincs, fene bánja, volt, nincs, vigye kánya… (Frankó Tünde, km. a Budapesti Operettszínház Zenekara, vezényel: Makláry László) - koncertfelvételről bejátszás (2013)

 

A délutáni ismétlés 18 és 19 óra között hallgatható meg a rádióban.

3304   Búbánat 2019-07-14 17:03:28

A Dankó Rádió délelőtti operettműsorát – „Túl az Óperencián” - ismét meghallgathatjuk délután hat és hét óra között. Vendég a stúdióban: Juhász Előd zenetörténész, rádiós-tévés szerkesztő, zenei író.

 Lehár Ferenc: A mosoly országa

Négy részlet szólalt  meg  ebből az operettből:

- Mi belépője, I. felv.:

„Engedjék meg hát a nőnek, éljen ember módra ő meg, legyen okos és kecses teremtés… szívem bánatos, mert a flört tilos…. ezzel szemben nincs megoldás, és még mennyi báj, titkolnunk muszáj. Társadalmi helyzetünkkel még egy csók is egybejöhet, ám a nő csak stoppolásra jó.  Persze mindig otthon ülni, évenként egy bébit szülni, tűrhetetlen szituáció!  Szenved sok-sok asszony és leány. El nem csókolt csókkal, jaj, de kár!  Unjuk most már ezt a dolgot, csókot kérünk, csókot, csókot! Ezért sír most asszony-millió….”  (Kalmár Magda)


- Mi és Feri kettőse, III. felv. – Zig-zig-duett/Fehér virág

Zig-Zig-Zig…/ - Fehér virág, kacér virág, idegen mezőkön termettél! Fehér virág, kacér virág, miért hogy muskátli nem lettél? Miért is nem lehet, hogy kalapomhoz tűzzelek?! Miért is nem lehet, hogy pántlikába fűzzelek?! Fehér virág, kacér virág, de kár hogy nem otthon termettél!.../- Piros virág, tilos világ, idegen mezőkön termettél…” (Kalmár Magda, Bende Zsolt)

- Mi és Feri kettőse, II. felv.:

„- Nem formált a jó Isten ezerféle fajt, csak az emberek csináltak a fajok körül bajt, ezért mi most, kis angyalom, búsulhatunk majd. - Nem értik meg egymást a különféle nép, kiket, bizony, ezer szokás ezerfelé tép. - Ámde míg a fajták tarka harca vív, megmaradt egyformán mindenütt a szív. / Ne félj, ne félj bolond szívem, úgyis tudod már, hogy egy nagyon csinos leány csakis terád vár…” (Kalmár Magda, Bende Zsolt, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) - A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1971. november 11., Kossuth Rádió 19.35 – 21.29. 

- Szu-Csong dala, II. felv.: „Vágyom egy nő után” (Berkes János, km. a Debreceni Filharmonikus Zenekar, vezényel: Kaposi Gergely)

 

Kálmán Imre: Az ördöglovas - „Suhan az éj, elkerül az álom, a kicsi szobámon ma ragyog a nyár…./Ma Önről álmodtam megint, bocsánat, asszonyom, de nincsen abban semmi bűn, ha Önről álmodom…. Rózsa virult az ágon, csók tüze gyúlt a számon, arca pirult, hozzám simult, s a két karomba hullt….(Simándy József, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András) – „Simándy József új operettfelvételei”- 1970. május 2., Kossuth Rádió, 13.11 – 13.34

Ifj. Johann Strauss: A denevér – Adél kacagódala (Ejmárki úr, ön nem pirul…” (Fischl Mónika)

Ábrahám Pál: Bál a Savoyban – Daisy belépője „A Csendes Óceánon átkeltem én, az úton úgy fűtött a legszebb remény, hogy vén Európa lesz az új hazám, egy új fiú vár itt reám…./Aj, de jó, szívemben itt a nagy ribillió! Oh, yes! Aj, de jó, titokban csókolózni, jaj, de jó! Jó lesz!...”  (Várkonyi Andrea)  - Megjegyzem: az eredeti magyar fordításban inkább ismert e dal szövege („No nézd csak itt a Daisy váratlanul....../Karnevál, az élet tarkabarka karnevál, ó, yes…”)

3303   Búbánat 2019-07-13 17:55:19

A Dankó Rádióban mindjárt, hat és hét óra között meghallgathatjuk a délelőtti operett műsor ismétlését.  Az adásban három operettből szólalnak meg részletek:

I. ifj. Johann Strauss: Egy éj Velencében – nyitány (az MRT Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényli) – keresztmetszet: 1960. augusztus 25, Kossuth Rádió, 20.23 – 21.30

-Gondoladal (németül) Fekete Attila - MÁV Szimfonikus Zenekar – Török Géza, karmester -  Koncertfelvétel

II. Lehár Ferenc: Cigányszerelem.

Szövegét Alfred Maria Willner és Robert Bodarzky írta, magyarra átültette Gábor Andor, akinek fordítását átdolgozta: Zoltán Pál és  G. Dénes György, a rádióra alkalmazta: Semsei Jenő:

A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1984. július 9., Petőfi Rádió 20.35 – 22.15

A stúdiófelvételen énekel: Decsi Ágnes, Kincses Veronika, Kukely Júlia, Takács Tamara, Gulyás Dénes, Molnár András, Bende Zsolt, Fülöp Attila, Mersei Miklós, közreműködik  az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Nagy Ferenc

Erről a felvételről most három énekszám csendült fel az adásban:

-Zórika dala (Kincses Veronika)

- Négyes:  „Az élet olyan, mint a színház” ( Kukely Júlia, Takács Tamara, Fülöp Attila, Bende Zsolt )

- János dala  –„ Leánykérődal” (Molnár András)

III. Kálmán Imre: A montmartre-i ibolya

Szövegét Julius Brammer és Alfred Grünwald írta, magyarra átültette Szenes Andor, rádióra átdolgozta: Szenes Iván

A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1983. január 1.,  Kossuth Rádió 20.30 – 22.00

A stúdiófelvételen énekel: Kincses Veronika, Kalmár Magda, Begányi Ferenc, Molnár András, Póka Balázs, Palcsó Sándor, Rozsos István, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus zenekara. Vezényel: Breitner Tamás

Erről a felvételről most öt énekszám csendült fel az adásban: Kincses Veronika, Molnár András, Póka Balázs és Rozsos István, valamint a rádióénekkar előadásában.

 

A Túl az Óperencián vendége ezen a héten Juhász Előd zenetörténész, rádiós és televíziós szerkesztő, zenei író, aki a rádióstúdióban Nagy Ibolya mikrofonja előtt eleveníti fel a múltból legendás művészekkel, zeneszerzőkkel való találkozásait, akikre szívesen emlékszik vissza, akikhez esetleg személyes kapcsolatok is fűzték; riporteri, szerkesztői, írói munkájának alanyai lehettek: Kodály Zoltán, Szokolay Sándor, Igor Sztravinszkij, Leonard Bernstein, Placido Domingó, Luciano Pavarotti, Kocsis Zoltán, Vukán György, Eszterházy Péter… Lehár Ferenc művei is szóba kerültek annak kapcsán, hogy Bad Ischlben is megfordult "zenei örökségünk nyomában". Sőt, mint elárulta, itthon pedig alkalma volt elvezényelnie az Arany és ezüst keringőt a Madách Színházban egy, a  Fővárosi Tanács zenekarának az élén valami ünnepi műsorban. A korábbi adásokban Gershwinről is  bőven szólt a róla írt könyve kapcsán... 

3302   Búbánat 2019-07-12 17:50:58

Rövidesen, hat órától ismétli meg a Dankó Rádió a délelőtti, Túl az Óperencián adását.  Benne részletek szólalnak meg Szirmai Albert - Martos Ferenc Alexandra című operettjéből is: 

A zenei felvétel ideje, közreműködők: 1980. július 2., Petőfi Rádió, 18.35-19.25 - Pászthy Júlia, Oszvald Marika, Kelen Péter, Maros Gábor, Palcsó Sándor, az MRT énekkara és szimfonikus zenekara. Vezényel: Sebestyén András.

3301   Búbánat • előzmény3296 2019-07-11 15:31:44

A Dankó Rádió ma délelőtti operettműsorából különösen az alábbi ének-zenéket ajánlom a rádióhallgatók figyelmébe a ma délután hat órakor kezdődő ismétlés során:

Carl Millöcker: A koldusdiák - Ollendorf belépője:  „- Katonákkal bánni könnyű, de az asszonyokkal nem!  Mert a női lélek, szörnyű, nincsen benne fegyelem! …./Hófehér hattyúvállát csókoltam én. Akkor jött a nagypofon! Most is érzem arcomon!  Hogy az ördög vinné el, ez még nem történt meg velem…” (Melis György, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Pál Tamás) -  A Rádió Dalszínháza új felvételének a bemutatója: 1988. december 25., 16.35 – 18.15

 

Ábrahám Pál – Harmath Imre: – Néger dal” – „Ismertek jól, hol a dob szól, és hawaii-gitár, ott vagyok én mulattató - a nagy néger sztár…./Egy Johnny vagyok, semmi egyéb, ha szemem ragyog, nevet a nép, pénzért, money-ért táncolok ó, du-du-du-dú…”  (Melis György, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Bródy Tamás) - részletek, 1963. március 2., Kossuth Rádió

 

Szuperkoncert Budapesten - Népstadion, 1996. július 30.   - Diana Ross, Rost Andrea, José Carreras, Placido Domingo, km. a Magyar Állami Hangversenyzenekar és a Magyar Rádió Énekkara. Vezényel: Vjekoslav Šutej 

Erről a koncertfelvételről  három részletet hallottunk:

  • Leonard Bernstein: West Side Story„Tonight, Tonight” (Rost Andrea, José Carreras)
  • Erkel Ferenc: Bánk bán - Bánk áriája, II. felv.: „Mint száműzött ki vándorol a sűrű éjen át, s vad förgetegben nem lelé Vezérlő csillagát… /Hazám, hazám, Te mindenem!... (Placido Domingo   - magyarul énekli! )
  • Lehár Ferenc: A víg özvegy - szerelmi kettős, III. felv.  "Lippen schweigen, ‘s flüstern Geigen: hab mich lieb! All die Schritte sagen: Bitte, hab mich lieb! Jeder Druck der Hände deutlich mir’s beschrieb. Er sagt klar, ‘s ist wahr, ‘s ist wahr, du hast mich lieb! ..." (Rost Andrea és Placido Domingo)    (Ide írom magyarul a teljes versszakot, Mérey Adolf dalszövegével: „Minden vágyam, súgom lágyan, csak szeress!..  Hallgat ajkam, hív e dallam: jöjj, szeress! Kínok tépnek, mégsem kérlek: Jöjj, szeress!  Büszke némaság van már az ajkamon. Érzem , érzem ,hogy szeretsz, szeretsz nagyon! / Minden vágyam súgom lágyan… -  Jöjj, szeress! - - Minden nézés forró kérés...Jöjj, szeress!  Minden érintése szívem járja át, hinni kell, hogy  eljön majd a boldogság!...”

Lehár Ferenc – Mérey Adolf: A víg özvegy  - A Rádió Dalszínházának bemutatója – teljes stúdiófelvétel – 1962. december 8., Kossuth Rádió 18.55 – 21.27. 

A Magyar Rádió és Televízió  Énekkarát és Szimfonikus Zenekarát Sebestyén András vezényli.

Erről a magyar nyelvű felvételről három részlet hangzott el:

- Grisette-dal, II. felv. (Koltay Valéria, MRT Énekkarának nőikara)

 „Este odakinn az utcán, trallalli és trallalla, szép grisettek, csábos fruskák, járnak-kelnek, fel s alá. Trallalli és trallalla, trallalli és trallalla, hipp-hopp, kipp-kopp, hipp-hopp, kipp-kopp, járkálunk csak fel s alá.  …. /Rittantouri tantirette, e voila les belles grisettes, les grisettes de Paris, rittantouri tantiri! Rittantouri tantirette, e voila les belles grisettes, les grisettes de Paris, rittantouri tantiri!....” 

- Danilo belépője, I. felv.  (Udvardy Tibor) 

Nekem szerelmetes szép hazám, sok bajt, munkát csinál, az ám! Mivel a dolgom sok nagyon, délnél tovább nem alhatom. A hivatalban, óh, egek, egy teljes órát görnyedek, …/Az orfeum, tanyám,  ott békén hagy hazám, tegeznek ott a hölgyek, és csókkal üdvözölnek!  Lolo, Dodo, Zsuzsu! Margo, Clo-Clo, Fru-Fru! A hazaszeretetnél szerelmük többet ér…”  

- Hanna és Danilo kettőse, II. felv.  (Házy Erzsébet, Udvardy Tibor)  

„- Hoppla, drágám, kis hamis, jönnek a huszárok! Vígabban süt a nap is, hogyha süthet rájuk!  Hoppla, a kis szemfüles! Férjet foghat menten! Csípd meg, fogd meg! Légy ügyes! Koccints rája szentem! /- Víg mosollyal ajakán csalja-hívja őt a leány!- Tetszik néki a huszár,Ezt a vak is látja már! /Bamba, bamba gyászvitéz, ki a lányra rá se néz, nem kell neki angyal, lova tova nyargal! Bamba-bamba gyászvitéz! Hopplá, hopplá, hopplá-hó!... /- Illeg-billeg a huszár!Teremtette, óh de kár! Víg mosollyal ajakán, lovast lóvá tesz a lány…- Felsült a kis angyal! Lova tova nyargal! Bamba-bamba gyászvitéz!”  

„Túl az Óperencián” a heti vendég a rádió stúdiójában: Juhász Előd  zenetörténész, tévés és rádiós műsorvezető, szakíró, a hazai zenei ismeretterjesztés jeles alakja. Beszélgetőpartnere: Nagy Ibolya, szerkesztő-műsorvezető.

3300   Búbánat 2019-07-10 17:52:17

1985. november 4., Kossuth Rádió, 12.45 - 13.00 

„Régen találkoztunk”

A Rádió stúdiójában Rapcsányi László szerkesztő-műsorvezető vendége: László Margit énekművész

3299   Búbánat • előzmény926 2019-07-10 17:41:07

Kapcs. 925., 926. sorszámok

Egy régi rádióműsor:

1984. december 24., Petőfi Rádió, 15.58 - 16.58

"Egy óra Petress Zsuzsával"

Műsorvezető: Rapcsányi László

Szerkesztő: Bitó Pál

(Ismétlése volt: 1985. április 18., Petőfi Rádió, 19.05 - 20.05)

2015 márciusában Petress Zsuzsa-emlékhét volt a Dankó Rádióban: a „Túl az Óperencián” műsorának szerkesztő-műsorvezetője, Nagy Ibolya - március 6-án - bejátszott riport-részleteket a Magyar Rádió hangarchívumában fellelhető, fent megnevezett rádióműsorból.

 
Műsorajánló
Mai ajánlat:
18:00 : Budapest
Szent Gellért Plébániatemplom

Weiner liturgikus bérleti sorozat I. - Sztán István emlékére
HAYDN: Korál
Romasz Jácint, Svajka Lázár, Erdősi Máté (trombita) Felkészítő tanár: Monoki Attila
Pusztán Fanni, Haga Réka, Nagy Sándor (trombita) Felkészítő tanár: Ifj. Sztán István
J.S. BACH: Ária a 208- as kantátából
J.J. MAURET: Rondó
Sallai D. Barna, Horeczky Balázs (trombita), Bereczky Bence Gergő (kürt), Dogi Henrik (harsona), Ocskai Miklós (tuba), Felkészítő tanár: Kovács Kálmán
GRIEG: 2 elégikus melódia op.34. (1. Szívfájdalom, 2. Az utolsó tavasz)
Szakgimnáziumi vonószenekar, Vezényel: Ludmány Emil
SUSATO: Reneszánsz táncok I., II., VI. tétel
J.S. BACH: Choral
Huszti Boldizsár, Springs Botond, Sallai D. Barna, Horeczky Balázs (trombita), Wadi Shahin Ákos, Bereczky Bence Gergő (kürt), Ruzsányi István, Dogi Henrik, Nok Roland (harsona), Vida Mátyás, Hegyi Máté (tuba), Körényi Péter, Ligeti Kadosa (ütőhangszerek), Felkészítő tanár: Bálint Rezső
KODÁLY: Esti dal
Weiner Vegyeskar, Vezényel: Balassa Ildikó

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

A Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola, a Dunaharaszti AMI, a Bartók Konzervatórium ütőhangszeres növendékei (felkészítő tanárok: Tóth Benedek, Bojtos Károly, Holló Aurél)
A Zeneakadémia ütőhangszeres hallgatói
Amadinda Ütőegyüttes
"Amadinda Percussion Project" - Hommage à Balázs Oszkár
BALÁZS OSZKÁR: Nyolc trió
BALÁZS OSZKÁR: Utazás Pentatóniába
BALÁZS OSZKÁR: Három burleszk
BALÁZS OSZKÁR: Integráció
JOHN CAGE: Amores
BALASSA SÁNDOR: Quartetto per percussioni, op. 18
19:30 : Debrecen
Kölcsey Központ

Goran Filipec (zongora)
Kodály Filharmonikusok Debrecen
Vezényel: Kollár Imre
"Lemezbemutató koncert"
LISZT–BUSONI: Spanyol rapszódia
LISZT: Magyar fantázia, De Profundis, Haláltánc
A mai nap
született:
1833 • Alekszandr Porfirjevics Borogyin, zeneszerző († 1887)
1939 • Lucia Popp, énekes († 1993)
elhunyt:
1948 • Umberto Giordano, zeneszerző (sz. 1867)
1997 • Kroó György, zenetörténész (sz. 1926)
2010 • Henryk Górecki, zeneszerző (sz. 1933)
2013 • John Tavener, zeneszerző (szül. 1944)