vissza a cimoldalra
2019-05-24
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11348)
A csapos közbeszól (95)

Élő közvetítések (7874)
Elena Mosuc-drámai koloratúra (901)
Jonas Kaufmann (2385)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3252)
Erkel Színház (10115)
Kimernya? (3066)
Birgit Nilsson (41)
Operett, mint színpadi műfaj (3917)
Bende Zsolt (153)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61688)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1665)
Lisztről emelkedetten (951)
Franz Schmidt (3336)
Carl Maria von Weber (130)
Opera, operett, dalciklus, librettók, szövegkönyvek, versek (598)
Edita Gruberova (3081)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Fórum - Operett a magyar rádióban (1949-1990) (Búbánat, 2008-03-06 21:20:47)

 
3151   Búbánat 2019-02-28 11:14:22

A Dankó Rádió mai operettműsorában -Túl az Óperencián” - néhány részlet szólalt meg

Behár György – Szabó György - Baranyi Ferenc Fekete rózsa című, Szendrey Júlia életének egyik megrázó szakaszát feldolgozó daljátékából.

A daljátékból László Margit  („Akit a szerelem sírig elkísér”; Párja nélkül a madár…”)  és Róka István („Ó, miért, hogy a boldogságom…”) énekelt dalokat,  km .a Magyar Rádió Esztrádzenekara, vezényel: Pál Tamás. A stúdiófelvétel 1974-ben készült.

A délelőtti adás ismétlése ma 18 és 19 óra között hallgatható meg a rádió hullámhosszán és online az interneten.

Érdemesnek tartom e ritkán felhangzó daljáték színpadi bemutatójáról megjelent egyik méltató kritikát ide bemásolni:

Fekete rózsa

Romantikus dalmű bemutatója Kaposvárott

  • Magyar Nemzet, 1974. március 14.

Petőfi özvegyének képzeletbeli perét újítja föl Szabó György, amikor színpadra vitte Szendrey Júlia életének egy rövid szakaszát. Megérteni és megértetni akarta az asszony elhatározását, hogy ismét — és hamarosan — férjhez ment, így hát hiteles dokumentumok, kutatások alapján földolgozta e második házasság előzményeit. A Fekete rózsa című darabban az osztrák titkosrendőrség mesterkedéseit mutatja be, azoknak a bécsi ügynököknek az intrikáit, akik később Széchenyit az öngyilkosságba, 1850- ben pedig Szendrey Júliát egy korai és Petőfihez méltatlan második házasságba kergették. A hazugságok, a provokációk, a tőrbecsalás ördögi gépezetét Szabó György úgy ábrázolja, hogy abból a néző előtt világosan kitűnjék: Heydte ezredesnek a Petőfi elestéről írott jelentése pontosan ezt az utat szabta meg az ifjú özvegy számára.

Történelmi dokumentumdráma is lehetett volna a Fekete Rózsa, de Szabó György musicalpályázatra készülvén zenés darabot formált ebből a témából. Műfaja szerint tehát a Fekete rózsa romantikus dalmű lett, Behár György zenéjével, Baranyi Ferenc — és részben Petőfi — verseivel. Világos a szándék: a szerzők az adott és olykor már kompromittált műfajt belülről kívánták megújítani, azt akarták bizonyítani, hogy Kacsóh Pongrácz és Farkas Ferenc útját lehet, sőt érdemes is folytatni.  

A bizonyítás nagyrészt sikerült is. Szendrey Júlia alakja a hangulatos, szép zenével övezve, drámaibban bontakozik ki, és egy fényes főúri bál, a bujdosó 48-as honvédeket rejtegető cigánysereg, vagy a fogadó, ahol tőrbe csalják Júliát, a muzsika által még plasztikusabbá válik. Szokványos ábrázolásra téved azonban a darab, amikor a zene Haynau helyettesének a Júlia iránt ébredt szerelmét ábrázolja; Lichtenstein hercegnek régi operettek öregedő hősére emlékeztető, itt föltétlenül hamis és történelmietlen szerepét a tenorária még jobban hangsúlyozza. Bizonyos magyarkodásokat ugyancsak fölöslegesen hordoz a darab. Kétségtelen azonban, hogy Szabó György szövege a legtöbb helyen irodalmi veretű, nemes anyagból szőtt, finoman korhű, Baranyi Ferenc versei pedig ízlésesen igazodnak a témához, meg a romantikus hangvételhez is.
A muzsika külön méltatást kíván. Behár György az úgynevezett könnyűzenének egyik legigényesebb mestere, mégsem áll úgy a zenei élet középpontjában, ahogyan ezt megérdemelné. Pedig a Fekete Rózsához írt muzsikája is egyaránt tanúskodik fölényes mesterségbeli tudásáról, dallamgazdagságáról, az invencióról és a jó iskolázottságról, — Siklós Albertnál és Weiner Leónál tanulta a főiskolán a zeneszerzést. Behár most valóságos bemutatót, kis zenei tárlatot tart munkáiból; nagyszerű formakészséggel tud bécsi keringőt, népies műdalt, bonyolult polifon kórust, cigánytáncot, áriát és operettfinálét komponálni. Szemére lehetne vetni, hogy e sokféle téma miatt ekletikus is olykor a zenéje; ez a vád azonban csak annyiban igaz, hogy Behár György híven igazodott a feladathoz, amely éppen az eklektika felé sodorta. Egy-egy remekül fölrakott zenekari hangzás, szimfonikus igényű közzene, lefelé lépdelő fércekből szőtt, modern hangvételű dallam viszont azt mutatja, hogy a komponista olykor kilépett a megszokottból és új utakat keresett.
A romantikus hangulatot adó, könnyedén fölvázolt, mégis szép díszletekben — Szinte Gábor színpadképeiben — Zsámbéki Gábor rendezte a Fekete Rózsát, szöveg és zene egységét új ízléssel teremtve meg. A rendező is a szerzőkhöz hasonlóan valami újat kívánt adni ebben a műfajban, és vállalkozása a nyitó képben, majd Garay János otthonában és a Júlia elhatározását megérlelő jelenetben sikerült a legjobban. Némelykor azonban az operett sablonjai is ott kísértettek a játékban, főleg a fogadóbeli jelenetben és a cigánytáborban.
Szendrey Júliát finoman, törékenyen, mély gyászán is felülemelkedő méltósággal ábrázolta Molnár Piroska. A fiatal művésznő biztos érzékkel kerülte el a zenés műfaj közhelyeit és azokat a buktatókat, amelyek egy nagyon ismert történelmi személynek sablonos életrekeltéséből adódhatnak. Kitűnő, fanyar-ironikus, kissé a közönséggel is összekacsintó alakítás Fontos Magdáé Lichtenstein herceg kikapós feleségeként. A szerelmet és az intrikát ügyesen egyeztető, karrierista osztrák tisztet Gonda György játszotta, tehetségesen. Rózsa Tibornak csak addig a pontig sikerült hitelesítenie a herceget, amíg egy Erdélyi Mihály-operettet idéző jelenetben rá nem döbben szerelmére Júlia iránt: hangja őt a nehéz ária eléneklésére egyébként sem teszi teljesen alkalmassá. Kiss Jenő, Garay József, Radics Gyula, Somogyi Géza alakításai említésre méltóak még a szereplők közül.

A szerzők elképzeléseihez jól igazodó, regényes jelmezeket Mialkovszky Erzsébet tervezte, a táncbetétek koreográfiáját Rajka Péter készítet te. Ez a koreográfia nem szánt a karnak könnyű feladatot, amelyet mégis jól oldottak meg a táncosok. Elismerést érdemel a zenekar, amely Behár György vezényletével a muzsika legigényesebb részeit is odaadással, gonddal, szimfonikus együtteshez méltóan szólaltatta meg.
/Gábor István/

 

3150   Búbánat 2019-02-27 17:09:18

A  Dankó Rádió mai „Túl az Óperencián” műsorának tartalmából:

Arthur Sullivan - William Schwenck Gilbert: A cornwalli kalóz, avagy a becsület rabja 
/Eredeti címe: The Pirates of Penzance, or The Slave of Duty (1879) /

A Rádió Dalszínházának a bemutatója: 1975. augusztus 24. Kossuth Rádió, 13.23 – 14.39

A verseket fordította: Fischer Sándor

Km.: az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkar (karigazgató: Sapszon Ferenc) 

Vezényel: Breitner Tamás

Részletek:

- Lányok kara (MRT Énekkarának női kara)

- Rendőrök siralma (Németh Sándor, az MRT Énekkarának férfikara): „Aki foglalkozásának a rabja….  aki rendőr. sorsa nem öröm”

- Samuel és a kalózok kara – Dal a jó kalózokról (Miller Lajos, km. az MRT Énekarának férfi kara)

- Kórusjelenet, Mabel és Frederic kettőse (Kalmár Magda, B. Nagy János, km. az MRT Énekkara): 
„Tündöklően kék az ég, mily kellemes a vidéki lét, azt remélem így marad, bár tegnap esett egész nap, és holnap eshet újra még a földeken a csapadék, én nem tudom, de híre jár, hogy idén meleg lesz a nyár, és holnap eshet, újra még a földeken a csapadék… /- Hol volt e leány, ki csókról álmod, szíve után, ki félve ébred…/- Ó, így van, ó, e boldog álom: való!.../- Mily tündöklően kék az ég, mily kellemes a vidéki lét…/- Hol volt a szív magányban álmodozva, mi végre boldog békességre ébredt volna…”

- A kalózkirály dala (Melis György, km. az MRT Énekkarának férfikara ): „Jobb élni, halni lázadón…./Hogyha én rabolni indulok…  én vagyok a kalózkirály…  Igazért azért ha kell, kiáll a kalózkirály…”

 

Jacobi Viktor – Bródy Miksa –Martos Ferenc: Sybill

Két részlet szólalt meg Pitti Katalin és Csurja Tamás 1985-ös énekfelvételéről („Illúzió a szerelem”; bevezetés és dal a hercegnőről – km. a Fővárosi Operettszínház Énekkara) valamint „Sybill levele és kettős”  Pitti Katalin és Leblanc Győző énekében, utóbbi a Zenés TV Színház 1980-as operettfilmjének hanganyagából, az MRT Szimfonikus Zenekarát  Makláry  László vezényli.

 

A délelőtti operettadást ma 18 órától ismét meghallgathatjuk a Dankó Rádió hullámhosszán és az internetes elérhetőségeken.

 

3149   Búbánat • előzmény43 2019-02-26 17:38:26

 

 

Németh Marika 1964-ben a Magyar Rádió stúdiójában, Mark Twain Egymillió fontos bankjegy című művéből írt Londoni szenzáció című zenés játék felvételekor

- forrás: Fortepan / Szalay Zoltán

Herbert Kawan: Londoni szenzáció (zenés játék) 

A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1964.

Mark Twain „Az egymillió fontos bankjegy” c. regénye nyomán írta Andreas Baner. 
Fordította és rádióra alkalmazta Hunyady József. Versek: Raics István
A zenét rádióra átdolgozta: Balassa P. Tamás.

Vezényel: Hidas Frigyes
Km.: az MRT esztrádzenekara.

Zenei rendező: Ruitner Sándor

Papageno.hu -  -2019. február 26.

Németh Marika, a 20. század egyik legnépszerűbb operettprimadonnája

„Az operett műfajában aratott sikert, pedig operáról, Mozartról, Zerlináról, Blondéról ábrándozott az ifjú koloratúrszoprán, akiből a hazai színpadok egyik legismertebb primadonnája lett. Azon kevesek közé tartozott, aki a Csárdáskirálynő Szilviáját és Cecíliáját is alakította.”

 

3148   smaragd • előzmény3147 2019-02-26 16:36:55

 

A mai műsort a Kemény Egon nyitánya zárta:

 

Kemény Egon - Szász Péter - Raics István: „Szerencsés utazás” 

 

Magyar Rádió, 1950  Rádióoperett 

Szereplők: Gyurkovics Mária, Szabó Miklós 

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.

3147   Búbánat 2019-02-26 14:57:49

A Dankó Rádió mai operettműsorában („Túl az Óperencián)”  a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya megemlékezett a ma huszonhárom esztendeje elhunyt kiváló  operett-primadonnáról, Németh Marikáról (Pécs, 1925. június 26. – Budapest, 1996. február 26.).  

Két Lehár-operett egy-egy dalának bejátszása idézte meg Németh Marika szépséges énekhangját és alakját:

Lehár Ferenc – Carlo Lombardo – Harsányi Zsolt: Három grácia  - Hélène dala „Szív, óh, szív, tán a mennybolt hív, oly forrón hív, van-e szebb ennél…./ Vigyázz, szomorú szerelmes sose légy! Vigyázz, hogy a délibáb vagy a szív hova hív!...”   (Németh Marika, km. az MRT Szimfonikus zenekara, vezényel: Sebestyén András ) - 1962. július 8-án, a Kossuth Rádióban hangzott el (17.10 – 17.40): „Új Lehár felvételeink” 

Lehár Ferenc – Alfred Maria Willner, Robert Bodanzky -  Gábor Andor: Cigányszerelem: Ilona dala „Messze a nagy erdő, messze száll a felhő, messze megyek édes rózsám, tetőled”(Németh Marika, km. a Budapesti Operettszínház Zenekara)

 

További Lehár-dalok is felcsendültek a rádióadásban:

Lehár Ferenc – Ludwig Herzer, Fritz Löhner-Beda – Szenes Andor: Friderika   A Rádió Dalszínházának bemutatója (keresztmetszet): 1972. április 3., Kossuth Rádió 19.20 -20.10 óra
A felvételen Andor Éva, Kalmár Magda, Bende Zsolt, Simándy József, valamint a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus zenekara és Énekkara működik közre, Sebestyén András vezényel.

- Diákkar és Salomea dala (Kalmár Magda és az MRT Énekkarának férfikara):

 „Egy nővel annyi baj van, hogy el nem fér egy dalban, hát meg kell küzdeni! Mi boldogok leszünk!.../-  Ez ostrom! Én áttörök majd! Én áttörök majd!...- Kegyelem!...- Hahó, ti vakmerő hősök! Térdre gyorsan mind!....Így szeretem én ezt már! … /Brávó! Maradjanak térden még! Udvarolni tessék, egy-kettő! Ezt igényli minden nő! … Otthon  az asszony még az úr, táncol a jókedv pazarul….Csókra való az asszonynép!"

Goethe dala: (Simándy József) - „Ó lányka, ó lánykám, imádlak én! Te drága, te drágám, te légy enyém!”

Lehár Ferenc - Ottokar Tann-Bergler - Emil Norini - Mérei Adolf: A bécsi asszonyok

-  A katonakarmester-dal (Palcsó Sándor, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Vincze Ottó)

„- A banda élén így megyek, száz szem tekint felém!  Csin-csin-tra-rá, csin-csin-trará… Megállanak az emberek az utca két felén, Csin-csin-tra-rá, csin-csin-trará …de a hallgatóság ó, de nagyszerű! És főleg nőnemű, csinos parázsszemű! Megnyílanak kint mind az ablakok és a földi angyalok!   Csupa lány! Csupa szép! …Sok kis kéz ím rám mutat: / Ó, de szép, de csábító, oly hódító elbódító! Sóhajt nőcske-lányka száz, értem ég szívében láz! Rám borul a kis hamis, megolvad még a jégcsap is, hogyha szemtől szembe néz, a pillantása megigéz!...” 

 

Megemlítem még a rádió operettműsorában elhangzott zenék közül Johann Strauss Egy éj Velencében című operettjéből hallott részleteket is:

- Farsangi kórus (km. a Földényi-kórus és az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Lehel György) - keresztmetszet, 1960. augusztus 25, Kossuth Rádió, 20.23 – 21.30  Dalszöveg: Szabó Miklós

- Gondola-dal: „Várlak az éjben, a csillagfény villog reád, szerenádtól ég a vágyam, a gondolán…/ fenn a holdfény jár, gyere, csókolj már! Borulj ránk, csillagos éj!...Ó jöjj, kicsikém!.../ Hó-hahó! Hó-hahó! Jöjj vélem, édes……” (Kovács József, km.  a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Pál Tamás) - Kovács József szóló operettlemeze, részletek, Qualiton, 1985

Az operettnek Gáspár Margit és Kristóf Károly szövegére  a Rádió Dalszínháza teljes stúdiófelvételéről - km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás  - 1966. július 16., Kossuth rádió 20.28 – 22.00:

- Annina dala (Házy Erzsébet, km. az MRT Énekkara)

- Négyes a III. felvonásból: „Álarc mögé, maszkok közé…” (Házy Erzsébet, Ilosfalv Róbert, Zentay Anna, Kishegyi Árpád)

- Ciboletta és Pappacoda kettőse (Zentay Anna és Kishegyi Árpád)

„- Micsoda? Férj! Menjek hozzá? De jó lesz a házasság? Hát buta vagyok én?!.../Igaz, nem vagyok túl okos, de mégsem buta éppen, és férjuramnak nem jogos, hogy engem így lenézzen…/Ezennel mondd meg hát, célod a házasság?...”

A délelőtti adást ismét meghallgathatjuk a Dankó Rádióban és az interneten ma 18 és 19 óra között.

3146   Búbánat 2019-02-25 12:39:58

A Dankó Rádió mai operettműsorából (a "Túl az Óperencián" de.-i adásának ismétlése: du. 18 és 19 óra között)

Jacobi Viktor: Leányvásár - Nyitány (km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara)

 

Lehár Ferenc: Luxemburg grófja

Különböző énekfelvételekről (a Fővárosi Operettszínház Énekkara és Zenekara, Leblanc Győző, Kalmár Magda, Zentay Anna,  Rátonyi Róbert, Tiboldi Mária, Egri József, Szilágyi Olga)

 

Carl Zeller: A madarász

Különböző énekfelvételekről:

Simándy József - "Nagyapám húsz éves volt"

Kalmár Magda - "Viszem a postazsákot én"

Kishegyi Árpád,  Várhelyi Endre - "Professzor a nevem,  hazám az egyetem…"

Csonka Zsuzsanna: „Rajna táj, égi báj…” 

Kalmár Magda, Kónya Sándor, Réti József: "Hogyha látlak én... /Sose harcolj a nőkkel!"

 

Huszka Jenő: Szabadság, szerelem - Nyitány (a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Várady László vezényli)

 

3145   Búbánat • előzmény37 2019-02-24 20:32:27

a Magyar Rádió stúdiója a Csárdáskirálynő rádióváltozatának felvételekor.

 Korondi György és Házy Erzsébet operaénekesek, jobbra Feleki Kamill színművész.

1968., Fotó: Szalay Zoltán

Forrás: Fortepan.hu

3144   Búbánat 2019-02-23 11:14:56

A Dankó Rádió mai operettműsorából:

Fényes Szabolcs – Harmath Imre – Romhányi József: Maya

A Rádió Dalszínházának a bemutatója: 1971. április 12. Kossuth Rádió, 19.57 – 22.00

Vezényel: Gyulai Gaál Ferenc
Km.: az MRT Szimfonikus zenekara és énekkara (Karigazgató: Bódy Irma)

  • Maya belépője: „Megjöttem, tessék… Azt mondják rólam, hogy szívem titkon jó’ van. Barátaim! Ne higgyétek el! Jó lenni rossznak..../Szeretnék egyszer kicsit boldog lenni, óó-ó, ó-ó-ó … szeretnék egyszer szeretni, óó-ó, ó-ó-ó, szeretnék egyszer egy vidám napot… útszéli virág vagyok…” (Házy Erzsébet)
  • Gorilla dala – Légionista induló: Ratatata, bármi vár, élet-halál, ma csupa tűz még az élet pajtikák, mind egy, előre gyerünk! Ma csupa tűz még a véred hajt tovább, bátran előre hát!” (Radnai György, kórus) 
  • Maya, Barbara és Rudi hármasa a 2. felvonásból: „Ahol mi járunk, tapsorkán.../ Oda vagyok magáért, a fekete hajáért, egyetlenegy szaváért, mosolyáért…”  (Házy Erzsébet, Galambos Erzsi, Rátonyi Róbert) 
  • Maya, Barbara, Rudi jelenete: „Párizs, te szép…” (Házy Erzsébet, Galambos Erzsi, Rátonyi Róbert, kórus)
  • Barbara belépője – Macskaszerenád: „ Párizs kellős közepén…lakott egy finom kis cicamica… Miau, miau…” (Galambos Erzsi, kórus)
  • Együttes: „Kellene ma éjjel egy kis haccáré, haccacáré…” (Galambos Erzsi, Németh Marika, Rátonyi Róbert, Korda György

Egy másik stúdiófelvételről:

  • Maya és Charlie szerelmi kettőse a 2. felvonásból: „De nem erről van szó, könyörgök… De messze-messze tűnt már a tegnap… /Szívem ezt a dalt szívemből tépte még, de majd szíven talál…. My sweet heart…" (Petress Zsuzsa, Ilosfalvy  Róbert, km. az MRT Szimfonikus Zenekara)

A délelőtt elhangzott adást ismét meghallgathatjuk délután hat és hét óra között a rádióban és az internetes elérhetőségén. "Túl az Óperencián"

3143   Búbánat 2019-02-22 15:44:49

A Dankó Rádió délelőtt elhangzott operettműsorában  - „Túl az Óperencián” - csendültek fel a következő operettmelódiák, amelyeket a délután hat órakor kezdődő ismétlő adásban újra meghallgathatunk:

I. Kálmán Imre-Bakonyi Károly-Gábor Andor: Tatárjárás

- Kettős: „„Óh, holdas este! Miért vagy szívem veszte! Óh holdas est… Emlékszik e dalra, szíve daláraTe voltál lelkem ringató zenéje…/Ne mondd, hogy a szíved már halott…" (Gencsy Sári és Svéd Sándor, km. a Magyar Néphadsereg Központi Zenekara, vezényel: Sebestyén András) - 1955

Treszka dala: „A kis Juliska azt kívánja tudni módfelett: belül egy nagy huszárkaszárnya, jaj, milyen lehet?…/Adj egy édes csókot drága kis babám! Így kívánja ezt a huszár reglama…” (Zentay Anna és a Magyar Állami Hangversenyzenekar, vezényel: Pécsi József) - 1959

- Riza dala, I. felv.: „…A bölcs sematizmus, a biblia, tán okosabb, mint…”  (László Margit, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Vincze Ottó) – 1967. szeptember 3., Kossuth Rádió, 14.22 – 15.00 – részletek.

-  „Treszka dala: "Sárgarépa, citronád, megjöttek a katonák, sej, haj, a katonák…./Hajrá, előre, a sík mezőre, rohamra rajta, rajta, rajta…”  (Kukely Júlia, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Breitner Tamás) - Kálmán Imre-operettest közvetítése a Csepeli Munkásotthonból (1979. december 3., 3. Műsor, 19.00 - 20.30)

 

II. Jacobi Viktor – Martos Ferenc – Bródy Miksa: Leányvásár

A Rádió Dalszínházának a bemutatója: 1964. július 18., Kossuth Rádió, 20.52 – 23.33

Km. Németh Marika, Házy Erzsébet, Udvardy Tibor, Palcsó Sándor, Bilicsi Tivadar, Csákányi László, az MRT énekkara és szimfonikus zenekara.

Zenei rendező: Járfás Tamás. Rendező: Cserés Miklós dr.

Négy részlet csendült fel az operett rádiófelvételéről:

- Bessy, Lucy, Fritz és gróf Rottenberg négyese: „Kezdje végre, gróf úr… hogy udvarol egy valódi úr...” (Házy Erzsébet, Németh Marika, Palcsó Sándor, Bilicsi Tivadar)

- Lucy és Tom szerelmi kettőse, I. felv.: „Ha lennék egy lánykának édes, szerelmes babája, királynőnek tenném meg őt az egész nagy világ előtt! … /Ha jönne a leány, ki szeretne igazán, elébe elmennék! Ha jönne a leány
szerelem ifjú tavaszán, csak az övé lennék! …” (Németh Marika, Udvardy Tibor)

- Bessy és Fritz kettőse, I. felv.: „- Nagyon vad ez a vadon, ülök a padon, s unalommal nézek szét. /- Megyek ide-oda már,ha kegyeskednék  helyet adni cseppecskét./- Ne papoljon már, az idő eljár, ide mellém, úrficskám! /-kicsi szívem ijedez, tudom Isten, lesz szigorú vizsgám. /-
Kettecskén, az élet édes álom kettecskén, szerelemben összenőve, sülve-főve, kettecskén. Kettecskén, veszélyes üldögélni kettecskén, bizseregve forr a vérem, furcsa,  kérem,  kettecskén. 
…” (Házy Erzsébet, Palcsó Sándor)

- Bessy és Fritz kettőse, II. felv.: „Lassan uram, édes uram, miért oly mohó!? …./Na de méltóságos úr, nem szokás ölelni ily vadul…” (Házy Erzsébet, Palcsó Sándor)

A "Leányvásár" televíziós változatának hangfelvételéről is hallhattunk egy vidám kettőst. (Rendező: Zsurzs Éva. Zenés TV Színház bemutatója: 1985. február):

- Bessy és Fritz kettőse (Dzsilolo-duett): „Történt hajdanán, hogy egy hottentotta lány, Párizsba ment, a kis bohó, Dzsiloló, dzsiloló, dzsiloló…” (Hüvösvölgyi Ildikó, Szerednyei  Béla, km. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, karmester: Hidas Frigyes)
 

3142   Búbánat 2019-02-21 11:11:35

A Rádió Dalszínháza - új felvételén - Kálmán Imre - Kulinyi Ernő A bajadér című operettjének keresztmetszetét sugározta 1982. augusztus 14-én, a Petőfi Rádióban, 16.35 és 17.30 óra között.  Ezen a  rádiófelvételen mások mellett Zempléni Mária, Molnár András és C. Tóth Pál énekel, a Magyar Rádió Énekkarát és Szimfonikus Zenekarát Sebestyén András vezényli.

A Dankó Rádió nemrég véget ért operettműsorában errről a felvételről most  három részlet csendült fel:

  • Odette belépője: „Oly szép e tündöklő ováció…/Szép primadonna, csodál a világ, színpadi fényben, ha játszani lát...”.  (Zempléni Mária, km. C. Tóth Pál és az MRT Énekkara)
  • Radjami dala. I. felv.: „Óh, bajadérom , kit a szívem imád! Óh, bajadérom,  megöl érted a vágy, magányom éjjelén, szívemnek drága napsugára csak te légy!  .... Ó bajadérom, táncolj még!”  (Molnár András)
  • Radjami és Odette kettőse, II. felv: „- Mondd, szeretsz-e hát? - Szeretlek én, forrón, szívből…- szerelmem, jöjj ide, ülj le hát… /Szebb vagy mint fenn az ég, mely csillagfényben ég, óh, bajadérom, táncolj még …/Édes drága szempár, nézz le rám…”  (Zempléni Mária, Molnár András)

Egy korábbi operettfelvételről pedig egy vidám duett hangzott még el:

  • Marietta és Napoleon St. Cloche kettőse: „Jönne velem nagysá’d shimmyt járni,  bizsereg a talpam, nem tud várni..."  (Zentay Anna, Kishegyi Árpád, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás)  -  Keresztmetszet: 1962. augusztus 8., Kossuth Rádió, 20.20 - 21.10

A műsor elején Honthy Hanna énekfelvételei közül hallottuk Lajtai Lajos  - Kellér Dezső Három tavasz c. operettjéből a   "Máshol is ragyognak csillagok"  kezdetű dalát.

A délelőtti műsorban énekelt még Rácz Kati, Mahó Andrea és  a műsor e heti vendége, Zöld Csaba, a Madách Színház és a József Attila Színház színművésze, akivel a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélget.

A "Túl az Óperencián" mai adása Franz von Suppé Fatinitza című operettjének nyitányával ért véget. (a Magyar Állami Operaház Zenekarát Sándor János vezényli - Hungaroton, Suppé-nyitányok, 1989)

A délelőtti adást ma 18 és 19 óra között megismétli a rádió. 

3141   Búbánat • előzmény51 2019-02-19 21:34:13

Magyar Rádió stúdiója.  Jacobi Leányvásár című operettjének felvételekor, Németh Marika operett-primadonna és Udvardy Tibor operaénekes.

1964. Fotó: Szalay Zoltán

Forrás: FortePan

A Rádió Dalszínházának a bemutatója: 1964. július 18., Kossuth Rádió, 20.52 – 23.33

3140   smaragd • előzmény3129 2019-02-19 15:17:33

 

Néhány  februári előzmény: 3126, 3123, 3120, 3119, 3113 és a többi....

KEMÉNY EGON "Hatvani diákjai" és "Komáromi farsang" című daljátékai az eredeti, 1955-ös és 1957-es rádiófelvételek digitalizált,  "felfrissített" felvételei a most megjelent CD duplaalbumokon, hamarosan kaphatók lesznek.

 

Ezzel szinte egyidőben jelent meg Furtwängler és a Berlini Filharmonikusok rádiófelvételeinek összkiadása / YT videó,  itt látható.

 

Nagyon sok hasonlóság van a két KEMÉNY EGON CD elkészülte és a német kiadás dokumentálása között, amint a rövid videón láthatjuk. A régi szalagok a hangarchívumok polcairól kerültek a lejátszó "magnókra", és hallhatjuk, láthatjuk azt a lelkesültséget is, ahogy erről a munkafolyamatról készítői visszaemlékezve mesélnek. Amint mondják nagyszerű, megkapó pillanat volt a régi szalagokat először látni és a zenét hallani, az eredetit, amit annak idején felvettek...

 

Örülök ennek a kisfilmnek, mert pontosan ilyen élményekkel - csodálatos munkalégkörben, felejthetetlenül  és nagy munkával -  készültek a "Hatvani diákjai" és a "Komáromi farsang" digitalizált mesterlemezei is az MTVA kiváló munkatársai együttműködésével.

3139   Búbánat 2019-02-18 12:25:00

Házy Erzsébet rádiós énekfelvételei közül ma is hallhattunk egyet a Dankó Rádió operettműsorában: tegnap még Lehár Ferenc A víg özvegy című operettjének 1962-es rádiófelvételéről (a II. fináléból) élvezhettük gyönyörű szopránját (Házy mellett Koltay Valéria, Udvardy Tibor, Kövecses Béla, Palcsó Sándor énekel, km. az MRT Énekkara),                       és mára is jutott egy operettegyüttes-részlet, amiben Házy Erzsébet csodás énekhangját élvezhetjük:

-  Kálmán Imre Csárdáskirálynő című operettjének 1968-as rádiófelvételéről szólalt meg most Edwin, Bóni, Stázi és Szilvia négyese („- Jöjjön, eljárunk egy kört, ne várjon, jöjjön, csábít a tánc.../- Buckó, na kezdjük, Muckó, miért vesztegetjük drága időnk.../- Hurrá, hurrá, ha sose sóhajtunk...")  - Házy énekpartnerei:  Zentay Anna, Korondy György  és Rátonyi Róbert, itt is Sebestyén András vezényli az MRT Szimfonikus Zenekarát).

A Csárdáskirálynő-felvételen éneklő két művészről külön megemlékezett a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya:

a mai napon született Rátonyi Róbert  (Budapest, 1923. február 18. – Budapest, 1992. október 8.)  és Korondy György (Győr, 1936. február 18. -  2015. június 30.)

Rájuk emlékezve csendültek fel még a következő operettrészletek az adásban:

Márkus Alfréd-egyveleg (Rátonyi Róbert)

Fényes Szabolcs – Halász Rudolf – Romhányi József: Két szerelem

 "Háp-háp, sárgakacsaláb…,  Gá-gá-gá,,,,,  Kot-kot-kot…,  Toll-toll-toll, csupa pihe toll…” (Zentay Anna, Rátonyi Róbert, Km. a Fővárosi Operettszínház zenekara, vezényel: Bródy Tamás) – 1955

•  Egy másik stúdiófelvételről is hallottunk egy részletet: „Hajnali vallomás –„Kék hajnali fény ragyog a fákon át”- énekli Ilosfalvy Róbert, km. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Gyulai Gaál Ferenc)  - 1961

 

Kálmán Imre – Kulinyi Ernő fordításában: A hollandi menyecske 

Jelenet: „ Annyi nő van a világon, izgató, mind tetőtől-talpig álomszépek…/- Lángra gyúl mindig új változatban, máma ez, holnap az, száz alakban…” (Korondy György, km. Kishegyi Árpád, az MRT Énekkarának Férfikara, vezényel: Vincze Ottó) – a Magyar Rádió 1967-es, új stúdiófelvételéről

Kálmán Imre - Herczeg Géza fordításában: Josephine császárné (keresztmetszet, 1982. október 24. , Kossuth rádió, 12.50 – 13.50)

•   Napóleon dala (Korondy György, az MRT Szimfonikus zenekarát és énekkarát Bródy Tamás vezényli)

 

Ezt a műsort - „Túl az Óperencián” – ma délután hat és hét óra között ismét meghallgathatjuk a Dankó Rádióban és online az internetes elérhetőségeken.
 

3138   Búbánat 2019-02-16 12:37:11

A Dankó Rádió mai operettműsorában elhangzott:

Jacques Offenbach: A szép Heléna

A Rádió Dalszínházának bemutatója. Teljes felvétel – magyar nyelven

1965. december 20., Kossuth Rádió 18.58 – 21.52

Szövegét Henry Meilhac és Ludovic Halevy írta
Fordította: Fischer Sándor

Zenei rendező: Járfás Tamás

Rendező: Horváth Ádám

Vezényel: Bródy Tamás

Km.: a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Vajda Cecília)

Részletek:

- A királyok bevonulása és a királyok kupléja (Kishegyi Árpád, Külkey László, Palcsó Sándor, Maleczky Oszkár, Melis György, Palócz László, énekkar)

- Templomi kar (MRT Énekkarának Női kara)

- Heléna románca – Ima Vénuszhoz (Házy Erzsébet, km. az MRT Szimfonikus Zenekara):

A szép Heléna – így neveznek, vagy Nidon lánya, a hamis. És azt mondják, rám súlyt helyeztek, hű Thézeusz és mások is. Én nem vagyok könnyelmű léha, csak ellenállni oly nehéz, A bajkeverő Vénusz léha. Csalogatón, szemembe néz. Csalogatón, szemembe néz./ Oh, Vénusz, mondd, neked örömet ád, ha félre csúszik a, csúszik az erényes láb. Oh, Vénusz, mondd, neked örömet ád, ha félre kúszik a,  kúszik az erényes láb…”

- Szerelmi kettős – „Álomkettős”  (Házy Erzsébet, Réti József):

„- Igen, ez mind csak álom… igen ez álom, szerelmes álom… /Ó, hercegnő, csodállak!... ezért találtam őt csak szépnek!.../ igen az álom,  szerelmes álom,  éjszaka csodás… szent varázs… mely véget ér... hajnalban már véget ér, élvezd,  élvezd, mely eltűnik, mint álom… a  képzelet, mily szárnyra kél …   mind ez csak álom,  mind ez csak álom, mely üdvöt ígér.”

- Oresztész kupléja (Bende Zsolt, Km. Maleczky Oszkár és az MRT Énekkara):

„Tegnap a megnyílt új labirintus kis kabaréját néztem meg, íme, a hölgyek Makarintusz szépei közt a legszebbek, Partenisz és Leona, véled akarnak ismerkedni…/-Hölgyei engem is izgatnak, ámde hiába, el kell menni…”

Egy másik rádiófelvétel: Kelen Péter énekfelvételei közül hangzott most el:

- Paris ítélete az 1. felvonásból. (Kelen Péter, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Lukács Ervin):

„Álomisten nagy vitába keveredett,  döntésre közülük melyik…/ Nos ifjú Paris, jól figyelj…/ Evoé, egészen biztos, az, ki győz a versenyen…szép istennő,   tőrbe csalják…”

 

Egész héten át a Párizsban élő mezzo-szoprán, Csordás Klára a vendég a Dankó Rádió „Túl az Óperencián” műsorában, akivel a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélget.

 

Kurt Weill:Szeptember dal”  - Csordás Klára – ének; Harazdy Miklós – zongora  (Zsidó Nyári Fesztivál, 2018. augusztus 30., Goldmark terem)

Bartók Béla: Nyolc magyar népdal – mely ciklusból az adásban kettő hangzott el:

-  „Asszonyok, asszonyok, had’ legyek társatok;

- "Ha kimegyek arra a magos tetőre”   (Csordás Klára – ének; Simon Izabella – zongora  - Zeneakadémia Nagyterem, 2007. január 7.)

Jerome Kern-dal: „Tegnapok”  - Csordás Klára – ének; Jeff Cohen – zongora  (Zsidó Nyári Fesztivál 2014. szeptember 3., Goldmark terem)


Az adás elején és végén egy-egy Offenbach-nyitány fogta keretbe az elhangzott zenéket:

- Kékszakáll (Müncheni Rádió Szimfonikus Zenekara)

- A tamburmajor lánya (a Loire-vidék Szimfonikus Zenekara, vezényel: Marc Soustrot)

 

Ismétlés ma délután hat és hét óra között a Dankó Rádióban és az interneten (a www.dankoradio.hu).

3137   Búbánat 2019-02-15 11:39:55

A Dankó Rádió most délelőtt elhangzott „Túl az Óperencián” adásának zenei összeállításából kiemelem:

Florimond Hervé: Nebáncsvirág 

A Rádió Dalszínházának a bemutatója: 1958. február 2.. Kossuth adó 20.10 – 22.20

Fordította: Zágon István. Rádióra alkalmazta: Innocent Vincze Ernő. Rendező: Solymosi Ottó

Km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás

Erről a teljes rádiófelvételről szólaltak meg most a következő dalok: 

- Fernand dala: "Hogy szőke lesz a feleségem, vagy barna lesz? Nem tudom…” (Baksay Árpád, a Földényi-kórus Férfikara)

- Denise dala - „Klastromdal” – „Ó, mily szép itt az élet…/Klastrom, édes otthonunk, jó nekünk, hogy itt lakunk, ájtatosan és boldogan…” (Neményi Lili, a Földényi-kórus Nőikara, orgona)

- Loriot dala: „ Az én hazám, Saint-Étienne…/Óh, én szegény, szegény, bamba legény…” (Fekete Pál)

- Denise és Celestine kettőse - „A gránátos dal” – „A gránátos szép ember volt / - és Nürrenbergből jött lovon /- Egy hercegnő meglátta ott /- ki Rómából jött vasúton…/ /- És mit csinál a jó vitéz? Álkatonásra rá se néz…- Miért mondd ilyet? - Egy az oka, egy az oka, hogy csak ólomkatona…./- mondhatom, hogy szép vitéz…” (Neményi Lili, Ráday Imre)

- Denise dala - Nagydob-kuplé „- Az utcán végig szól a zene, a banda játszik indulót. Egy kis nő lépked oldalt vele, s hallgatja a zeneszót…/Csak üssed jól, csak üssed jól, úgy jobban szól, üssed egyfolytában…” (Neményi Lili )

- Az I. felvonás fináléja:  „És most egy szót se többet...  a hintó előállt...”   (Neményi Lili, km. Ráday Imre és a Földényi-kórus Nőikara)

 

A rádióműsorban hallhattuk még a következő zenéket:

- Jacques Offenbach: Hoffmann meséi – "Barcarola " - a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát Breitner Tamás vezényli

- Kozma József - Vécsey Ernő: „Hulló levelek" Csordás Klára (ének); Harazdy Miklós (zongora) - Zsidó Kulturális Fesztivál 2018., Goldmark Terem, 2018. augusztus 30.

- Irving Berlin: „Keresem a zongorát” - Csordás Klára (ének), Harazdy Miklós (zongora) - Zsidó Kulturális Fesztivál 2018., Goldmark Terem, 2018. augusztus 30.

- Ábrahám Pál – Harmath Imre: Bál a Savoyban   - Daisy belépője: „Karnevál, az élet csupa karnevál,  óh, yes…” (Bodor Edina)

- George Gershwin:  Porgy és Bess  - „Summertime” -  Csordás Klára (ének); Jeff Cohen (zongora) – Zsidó Kulturális Fesztivál 2014., Goldmark Terem  „Énekek éneke”- 2014. szeptember 3.

Az adás végén Jacques Offenbach Szép Heléna című operettjének nyitánya hangzott el stúdiófelvételről - a Magyar Állami Hangversenyzenekart Bródy Tamás vezényli.

 

Ezt a műsor ma 18 és 19 óra között ismét meghallgathatjuk a rádióban és az interneten (www.dankoradio.hu).

3136   Búbánat 2019-02-14 15:36:24

A Dankó Rádió „Túl az Óperencián”  délelőtti adásában hallhattuk:

Lehár Ferenc – A.M. Willner, R. Bodanzky –  Gábor Andor: Cigányszerelem

- Ionel (János) dala a rózsaágról – „Leánykérő dal" (Molnár András, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Nagy Ferenc) - A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1984. július 9., Petőfi Rádió 20.35 – 22.15

- Ilona és Dragotin "Csók-kettőse"  (Horváth Eszter, Palcsó Sándor, km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel Bródy Tamás (koncertfelvételről: 1973. október 29., Rádió 6-os stúdió, Lehár-emlékest a zeneszerző halálának 25. évfordulója alkalmából)

 „…- Én tudok egy titkos receptet, mely ifjúságot ád…  Nos, árulja el végre már: mitől örök az ifjúság?…/- Egy dal kísér, amíg csak élsz, egy dal…a vágyról, a csókról beszél…/Addig tart az ifjúság, míg a szívemben ég a szánk, míg az ajkad, mint a tűz…./Csókban van az ifjúság… Csókolj! Semmitől se félj! Csók az orvosság…. ott van a boldogság, az ifjúság…”

- Paulette, Berta, Tivadar és Mihály négyese (Decsi Ágnes, Takács Tamara, Fülöp Attila, Mersei Miklós, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Nagy Ferenc) - A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1984. július 9., Petőfi Rádió 20.35 – 22.15

 

Kálmán Imre – Gábor Andor: Csárdáskirálynő - Mióta lesek a csodára, trallala, melyért a szív remeg?…/Túl az Óperencián, boldogok leszünk...” (Csordás Klára énekel,  zongorán kísér: Harazdy Miklós ) - Goldmark-terem, 2018. augusztus 30.

Csajkovszkij-dal: Szelíd csillagok ragyogtak nekünk”  (Csordás Klára - ének, Klukon Edit- zongora) – „Arcus Temporum  Fesztivál” Pannonhalmán – 2008. augusztus

Egy Chopin-dal is felhangzik Csordás Klára előadásában.

Offenbach: A gerolsteini nagyhercegnő - Nyitány (a Filharmónia Zenekart  Neville Marriner vezényli)

 

Ismétlés ma délután hat és hét óra között a rádióban és az internetes elérhetőségeken is.

3135   Búbánat 2019-02-14 09:05:10

Tegnapelőtt este a Bartók Rádió sugározta Sullivan híres operettjét, "A gondolások" 1957-es, angol nyelvű stúdiófelvételét.  Nekem megvan CD-n ennek teljes zenei anyaga,  jó volt most a rádióban is újra meghallgatni az akár vígoperának is tekinthető klasszikus nagyoperettet, de közben ismét elgondolkoztam azon,  hogy mennyi sok nagyszerű operettből nem készült még magyar nyelvű rádiófelvétel. Igaz, az operettirodalom javát felvette a Magyar Rádió, de mégis, van hiányérzetem.

Egy listát állítottam össze azokból a címekből, melyek véleményem szerint megérdemelték volna – megérdemelnék,  hogy mindenkori nagyszerű magyar operaénekeseink közreműködésével magyar nyelven is megszólaltassák és rádióra alkalmazzák – a megvalósult sok kitűnő operett rádióváltozata mellett ezeket is teljes- vagy keresztmetszet-formában megismerhessük, megkedveljük:

Arthur Sullivan: The Gondoliers (A gondolások); The Sorcerer (A varázsló); Patience; Iolanthe; Princess Ida; Ruddigore; The Yeomen of the Guard (A testőrök);  Ivanhoe (opera)

Sidney Jones: San Toy – csak részletek vannak belőle; The Girl from Utah (Az utah-i lány)

Jacques Offenbach -  La Périchole; La fille du Tambour-major (A tamburmajor lánya); Geneviève de Brabant (Brabanti Genovéva); Le voyage de Messieurs Dunanan Père et fils (Dunanan apó és fia utazása); Coscoletto [ou Le Lazzarone] (A makaróniárus); Vert-vert (Kakadu); La princesse de Trébizonde (A trapezunti hercegnő); Les brigands (A banditák) – csak részletek vannak belőle; Fantasio; Le voyage dans la lune (Utazás a Holdba); Le docteur Ox ; Madame Favart; Robinson Crusoe; Die Rheinnixen - opera

Charles Lecocq: Les cent vierges (A száz szűz); Giroflé-Girofla (Ibolya-Viola); La petit duc (A kis herceg)

André Messager: Passionnément (A nászéjszaka) - csak részletek vannak belőle

Franz von Suppé: Fatinitza; Pique Dame

Carl Millöcker: Das verwunschene Schloss (Boszorkányvár)

Carl Zeller: Der Obersteiger (A bányamester) – csak részletek vannak belőle; Der Vagabund (A csavargó)

Leo Fall: Die Dollarprinzessin (A dollárkirálynő); Die Kaiserin (A császárnő); Die spanische Nachtigall (A spanyol csalogány) – csak részletek vannak belőle.

Richard Heiberger: Der Opernball (Az operabál)

Paul Lincke: Frau Luna; Lysistrata (Makrancos hölgyek)

Oskar Nedbal: Polenblut (Lengyel vér)

Lehár Ferenc: Wiener Frauen (Bécsi asszonyok) - csak részletek vannak belőle; Der Rastelbinder (A drótostót) - csak részlet van belőle; Das Fürstenkind (A hercegkisasszony) - csak részletek vannak belőle; Der Sterngucker (A csillagok bolondja); Die blaue Mazur (A kék mazúr) - csak részletek vannak belőle.

Persze, még lehetne folytatni a sort…

3134   Búbánat 2019-02-13 17:32:21

Hamarosan, 18 órától kezdődik a délelőtti operettműsor ismétlése a Dankó Rádióban - "Túl az Óperencián".

Az adásban ezek a zenék is felcsendülnek:

 

Szirmai Albert - Emőd Tamás: Mézeskalács - Közzene - a Magyar Állami Hangversenyzenekart Pogány László vezényli

 

Pjotr Iljics Csajkovszkij – Josef Klein – Harsányi Zsolt nyomán Erdődy János: A diadalmas asszony

Részletek, 1984  az MRT Énekkarát és Szimfonikus Zenekarát Breitner Tamás vezényli.

  •  Menysikov dala, I, felv.: „Mennyi szépet..." /"Hol az az asszony, ki rabul ejtett? hol az az asszony, kit nem felejtek? hol van a mámor, az örök lobogás? hol az a nő, aki minden nap más?..." (Gulyás Dénes és az MRT Énekkarának Férfikara)
  • Szonya és Vaszilij vidám kettőse, I. felv.: „Bánja az ördög, akármi vár, törje fejét csak a szamár” (Zempléni Mária és Rozsos István)

Részlet, 1958  - Induló együttes (Zentay Anna, Fekete Pál, Göndöcs József, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és a Földényi-kórus, vezényel Bródy Tamás)

 

Jacques Offenbach: Dunanan apó és fia utazásaKözzene - a Magyar Állai Hangversenyzenekart Fischer Sándor vezényli.

3133   Búbánat • előzmény3132 2019-02-12 11:40:31

A Dankó Rádió műsorában, Nagy Ibolya szerkesztésében Offenbach-műveiből összeállított zenék is felhangzanak annak apropóján, hogy ezen a héten francia impressziók, benyomások is teret kapnak a műsorvezető és a Párizsban élő Csordás Klára opera-és koncerténekesnő beszélgetésében.

Már a tegnapi adásban volt Offenbach-zene: „Az elisondói lány” részletei, meg a „Mámor dala” a Périchole-ból Csordás Klára koncertfelvételéről – utóbbit ma újra meghallgathattuk az adás elején.

Most másik Offenbach-egyfelvonásos daljátékból, „A 66-os szám”-ból szólaltak meg nagyszerű részletek  -három különböző rádiófelvételről:

Pittaud de Forges és Laurenciu szövegét fordította és rádióra alkalmazta - Innocent Vincze Ernő.

  • Francois dala: „A házaló-dal” (Miller Lajos, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András) -  (1976. augusztus 16., Kossuth Rádió 20.25 - 21.05: „Sass Sylvia és Miller Lajos új operettfelvételei” )

„Hej, itt a házaló, vegye meg, vegye meg, vegye meg, amit kéne, s amit kéne. Ha olcsó is, de jó, akad itt, akad itt, akad itt ezerféle, van itt minden féle. Mind, ami szép, mind, ami jó, nálam kapható, végeladás, nincs maradás…./ Tessék, tessék, gyűszű, festék.....tessék, tessék! /Bájos szőke leányka, egy kendő néked oly szépen állna, nos, próbálj, bátran, vedd csak bátran, mily szép vagy benne, nézd, csak nézz! Kis barna kincsem, no, nézd csak, ennél szebb lánc nincsen, csak próbáld fel hát, persze, ingyen. Oly szép, vagy mint egy álomkép! Oly szép vagy, mint egy álomkép! /Itt minden holmi kapható! És ingyenesen látható! Vegyék, vigyék, vegyék, vigyék, vegyék! Van itt mindenből épp elég! /Hej, itt a házaló….”

  • Stúdió-keresztmetszet: Kertesi Ingrid, Gulyás Dénes és Melis György énekel, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Pál Tamás vezényli. A felvétel bemutatója: 1989. jan. 23.

= Susan dala, Susan és Piccolo kettőse (Kertesi Ingrid, Gulyás Dénes): „…Útra keltem rögtön, én szülőhazám, tiroli csúcsok, el kellett válnom; édesanyám el kellett válnom, idegen földön, a csalit járnom, a bánat úgy szívemben vádolt, hát áldjon az ég!... / - Az utat én is véled járom, megosztom sorsom mindenképp, mert Téged bármi bánat várjon, az élet csak Tevéled szép!; szülőhazám…” 

= Susan és Piccolo kettőse (Kertesi Ingrid, Gulyás Dénes):
„Ó, szép Tirol, ó szép Tirol!, hol jódli szól… /- Csacsogóan csendül, ki csilingel, ki kolompol, az a sok kis csengő, tele dalban szól - Csacsogóan csendül, ki csilingel, ki kolompol, az a sok kis csengő, tele dalban szól-, Kislány, jön a dombról, szöknél haza már, titkon kire gondol, itthon mire vár?...”

= François, vándor házaló bordala (Melis György, km. Kertesi Ingrid és Gulyás Dénes)

„-Szerencse fel, ifjú úr! Teljesülhet minden vágya! Isten éltesse Önt! Soká-soká-soká! Igyunk egyet reá, itt a jó, finom óbor! Régen sajtolták ezt, nemes szőlőbogyót. E szív, e száj a legszebben üdvözli önt! A jó burgundit! /- A legszebb hely - a legszebb hely-, a borral teli pince, s egy pincebor - egy pincebor-, a föld egy drága kincse, úgy a jó bor - úgy a jó bor-, a bíbor színben égő…/- Hej, csúszik a bor, ha bármi bánat érjen, csúszik a bor, ha sorsod jobban áll; kell az a bor, mert ízlik bármiképpen, boldogságra, búbánatra kell a telt pohár…/ -gluglu-gluglu-gluglu-gluglu-gluglu-gluglu-gluglu… - akármi boldogságra, búbánatra kell a telt pohár…”

  • Finálé (László Margit, Palcsó Sándor, Radnai György, km. az  MRT szimfonikus zenekara és énekkara, vezényel: Fischer Sándor) -  Az operett teljes felvételének a bemutatója: 1964. december 27., Kossuth Rádió 17.00 – 18.00

„Most adj kezet! Most adj kezet! Úgy szép a sors, ha páros! Ha van gyerek, ha van gyerek, ne egy gyerek legyen, de számos, így oly öröm, így oly öröm és boldogság a bűnös. Csak egy, csak egy s a fő, a fő és ezt kívánom néktek. Elfut a nyár, ki hatvanhat, az látja, és az a sors, hogy végül meg kívánsz! Forduljon úgy az éveitek száma, hogy lehessen hatvanhatból kilencvenkilenc!...”

 

Irving Berlin: „Szeretem a zongorát” - a dalt Csordás Klára énekli, zongorán kísér: Harazdy Miklós (Zsidó Kulturális Fesztivál 2018 - Csordás Klára dalestje)

 

Ma 10 éve hunyt el Gyulai Gaál János (Budapest, 1924 – Budapest, 2009) zeneszerző.

Emlékére,  Aszlányi Károly - Romhányi József szövegére és verseire komponált  a „ Hét pofon” musicaljének két részlete szólalt meg a rádiófelvételről Felföldi Anikó, Harsányi Frigyes, Lőte Attila előadásában (km. az MRT Szimfonikus Zenekara és a Stúdió 11). Bemutató: 1970. december 25 – 31.  Kossuth Rádió, I - VII. rész.

 

Webber: Evita – a musical részlete: „Miért kell hogy sírj, Argentina?” (Mahó Andrea)

A délelőtti adás végén Gershwin melódiái csendültek fel az „Egy amerikai Párizsban” - ból  (Váradi Katalin vezényli a  Szombathelyi Szimfonikus Zenekart)

Ezt a műsort ismét meghallgathatjuk délután hat és hét óra között a Dankó Rádióban, és az interneten is, „Túl az Óperencián”.

3132   Búbánat • előzmény3131 2019-02-11 19:12:09

DANKÓ RÁDIÓ - Túl az Óperencián Csordás Klárával - 7. hét

3131   Búbánat • előzmény3130 2019-02-11 17:55:06

Mától egész héten át a jelenleg Párizsban élő, Cziffra-díjas mezzo-szoprán operaénekes-koncerténekes művésznővel, Csordás Klárával,  beszélget a Dankó Rádióban a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya. 

Hamarosan – hat órától – kezdődik a délelőtti operettműsor ismétlése.

Csordás Klára énekfelvételei közül most meghallgathatjuk:

Jacques Offenbach: Périchole „A mámor dala”  (Csordás Klára énekét  zongorán Balogh József kíséri) – koncertfelvételről

Leonard Bernstein: West Side Story „Tonight” (énekel Csordás Klára, zongorán közreműködik: Harazdy Miklós)

Goldmark Károly egy dalát énekli Csordás Klára, zongorán kíséri: Balogh József

Az Offenbach- és Jacobi-operettrészleteket is tartalmazó adás végén egy ritkán hallható Goldmark-szerzemény : Zrínyi - szimfonikus költemény  (1903) dallamai csendülnek még fel - az MRT Szimfonikus Zenekarát Oberfrank Géza vezényli.

3130   Búbánat 2019-02-11 15:27:33

A Dankó Rádió mai operettműsorában  - „Túl az Óperencián”  - hallhattuk délelőtt, és ma 18 és 19 óra között az ismétlésben megint módunk lesz erre:

I. Jacques Offenbach - Innocent Vincze Ernő: Az elizondói lány (1966. május 1., Kossuth Rádió 20.10 – 21.03) László Margit, Ilosfalvy Róbert, Radnay György, az MRT szimfonikus zenekara.

Zenei rendező: Járfás Tamás.

Rendező: Cserés Miklós dr.

Zenei rendező: Járfás Tamás.
Rendező: Cserés Miklós dr.

Szereposztás:

Manuelita – László Margit (Váradi Hédi)
Miguel, fiatal baszk férfi– Ilosfalvy Róbert (Mécs Károly)
Vertigo, fogadós – Radnay György (Ungvári László)

Km. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara
Vezényel Vincze Ottó.

A daljáték három részlete hangzott el erről a stúdiófelvételről:

- Vertigo áriája (Radnay György)

- Manuelita és Miguel második második kettőse (Ilosfalvy Róbert és László Margit)

- Finálé (László Margit, Ilosfalvy Róbert, Radnay György)

 

II. Jacobi Viktor – Martos Ferenc – Bródy Miksa: Leányvásár

A Rádió Dalszínházának a bemutatója: 1964. július 18., Kossuth Rádió, 20.52 – 23.33

Km. Németh Marika, Házy Erzsébet, Udvardy Tibor, Palcsó Sándor, Bilicsi Tivadar, Csákányi László, az MRT énekkara és szimfonikus zenekara.

Zenei rendező: Járfás Tamás.

Rendező: Cserés Miklós dr.

Négy részlet csendült fel az operettből:

- Lucy, Bessy és Tom hármasa: „Szép ez a vidék” (Németh Marika, Házy Erzsébet, Udvardy Tibor)

- Lucy és Tom szerelmi kettőse a II. felvonásból: „Csöndes álmok éjjelén” (Németh Marika, Udvardy Tibor)

- Négyes: „Kezdje végre, gróf úr… hogy udvarol egy valódi úr” (Házy Erzsébet, Németh Marika, Palcsó Sándor, Bilicsi Tivadar)

- Bessy és Fritz kettőse (Dzsilolo-duett): „Történt hajdanán, hogy egy hottentotta lány, Párizsba ment, a kis bohó, Dzsiloló, dzsiloló, dzsiloló…” (Házy Erzsébet, Palcsó Sándor)

3129   smaragd • előzmény3121 2019-02-11 09:21:44

 

Házy Erzsébet (Lilla), Lehoczky Éva (Kőmívesné, a színtársulat tagja, olasz primadonna), Fekete Pál (Bájligeti Kázmér, a színtársulat igazgatója, a nápolyi király) és Ilosfalvy Róbert (Csokonai Vitéz Mihály) 1957 körül készült portréi a CD duplaalbum Ismertető füzetének második oldalán, ill. a főszereplőké Házy Erzsébeté és Ilosfalvy Róberté a hátsó borítón is láthatók.

Forrás, copyright és köszönet: Operaház Emlékgyűjtemény.

 

KEMÉNY EGON: Komáromi farsang    

A daljáték rövid tartalma:

Komáromban, 1798 farsangi bálján Csokonai Vitéz Mihály pártfogója, Fábián Juliánna írónő házában találkozhat szerelmével, Lillával. Csokonai tanítani szeretne, híres költő, de pénztelen, emiatt szóváltásba kerül Lilla apjával, Vajda Péterrel, a gazdag kereskedővel. Ekkor toppan be a bálterembe Lavotta János zeneszerző, hegedűvirtuóz – Csokonai barátja – , színtársulata körében. Lavotta magyar dalát Csokonai elénekli, és zenéjére Lillával táncol, ezt látva Vajda Péter haragra gerjed. A költő találkát kér Lillától. Kettesben maradva Kajdács Kelemen fogadójában tervezgetik életüket. Lavotta színészeivel éppen itt szállt meg. Hiányzó társulati tagjai szerepeire Lillát és Csokonait kéri fel. Lilla kedvéért stafírungjáért apja komáromi házához utaznak vissza, ahol Kraxelstumpf óbester éjjeli zenét ad. Lavotta Csokonai szerenádját és a szöktetést készíti elő: jelmezbe öltözött víg komédiásai fondorlatosan leitatják az éjjeli baktert, és a létraállításon szorgoskodnak. Végül lovas szekéren együtt térnek vissza a fogadóba. A két szerelmes első reggelére ébred. Miközben a társulattal generálpróbára készülnek, Lilla dadája gyors esküvőjüket szervezi. Lavotta a paphoz lovagol. Váratlanul Vajda Péter jelenik meg és tanúi előtt, mindenki hallatára végrendelkezik. Ekkor az országúton a csurgói diákok dala hangzik fel –  új professzoruknak, Csokonai Vitéz Mihálynak hozzák elnyert kollégiumi katedrája hírét.

3128   smaragd • előzmény3123 2019-02-11 09:18:34

 

Petress Zsuzsa (Fodorító Amálka), Mezei Mária (Elmira), Bessenyei Ferenc (Hatvani István professzor) és Simándy József (Kerekes Máté szolgadiák) 1955 körül készült portréi a CD duplaalbum Ismertető füzetének második oldalán, ill. a főszereplőké Bessenyei Ferencé és Simándy Józsefé a hátsó borítón is láthatók.

Forrás, copyright és köszönet: Operaház Emlékgyűjtemény, PIM – OSZMI, MTI.

 

KEMÉNY EGON: Hatvani diákjai                     

A daljáték rövid tartalma:

Hatvani István külföldi egyetemeken elismert tudós. A Debreceni Református Kollégium professzora, ingyen gyógyítja betegeit. A haladást szolgáló kísérleteit sokan varázslatnak, boszorkányságnak tartják.  Diákjai, Kerekes Máté, Pálóczi Horváth Ádám, és a többiek, édesatyjukként szeretve tisztelik, kántussal dicsőítik. 1780-ban a császári biztos Hatvani régi ellenségével, a Kollégium matézis professzorával, összeesküvést tervel ki ellene. Szövetségeseikkel – Bule Lajos a kapatos, volt pedellus, Füzéressy Kristóf, az arisztokrata származására büszke, de bukásra álló kollégiumi diák és előkelő dáma rokona, Elmira  –  külhoni ajánlat elfogadására próbálják rábírni az „ördöngös” Hatvanit, hogy megszabadítsák tőle Debrecent. Kerekes Máté szegény szolgadiák beleszeret Fodorító Amálkába, akinek apja hallani sem akar róla, mert diplomás férjet szán neki. A gazdag csizmadia céhmester leánya hozományát ősi címerük némi aranyozásához Kristóf szeretné elnyerni, Fodorító Márton vagyonára Elmira is szemet vet. A magyar tudós, Hatvani, hűséges marad nemzetéhez és kedves diákjaihoz, a fiatalok boldogsága lesz legszebb tiszteletdíja.

3127   Búbánat • előzmény3126 2019-02-10 18:56:41

Úgy van! Most éppen Lehár Arany és ezüst keringőjének dallamai szólnak - a mai adás zárásául.

3126   smaragd • előzmény3123 2019-02-10 18:54:55

 

Kiváló hangminőségben hallhattuk a  "Hatvani diákjai" részleteit.

Ez az öröm a "Komáromi farsang" elkövetkezendő ismétléseinél is vár ránk :-).

A 2 KEMÉNY EGON-CD dupla-album hangrestaurátora Komesz Zsolt volt (MTVA).

3125   Búbánat • előzmény3124 2019-02-10 18:33:21

Dankó Rádió     mai ismétlés kb: 18. 35-kor

https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo

KEMÉNY EGON - Ignácz Rózsa - Soós László - Ambrózy Ágoston: Hatvani diákjai (1955)

Magyar Rádió, a daljáték rádióváltozata

- A jelenet  - CD 1, 20. track - szereplői: Simándy József, Zenthe Ferenc, Bessenyei Ferenc, Sinkovits Imre, Lázár Gida, Horváth Tivadar, Dékány László, Suka Sándor. (Próza)

- CD 2,  2. track: Petress Zsuzsa és Bessenyei Ferenc énekel egy kettőst (km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Lehel György):  "Szép is vagyok jó is, mégis árva vagyok" 

Áthozom ide a Kemény Egon-topicból:

Ruitner Sándor:

 20.

"Fodorító Amálka az éj leple alatt felkeresi Hatvani professzort, hogy értesítse az ellene szőtt összeesküvésről, amit Kristóf amúgy udvarlás közben fecsegett ki… Bessenyei Ferencet szerepei –abban az időszakban – kemény, vagy még keményebb vonások felöltésére kényszerítették. Akkor éppen így skatulyázták be. Amikor ennek az összeállításnak tervezgetésekor visszahallgattam a következő részletet, meg kell mondanom, most először lepett meg az a puha, szeretetteljes hang, ami itt megszólal:..."

21.

"Feltétlenül szükségesnek érzem megemlíteni, hogy Bessenyei Ferenc ekkortájt ismerkedett és barátkozott meg a zenés műfaj rejtelmeivel. Éppen ezért feltűnő volt, hogy ez a fantasztikus indulatokkal és hallható energia-felesleggel rendelkező művész szinte félénk kis nyuszivá változott abban a pillanatban, amikor a szimfonikus zenekar előtt kellett énekelnie az imént hallott kettőst….

Volt olyan pillanat is, amikor azt kérte, hogy – csakúgy mint Sinkovits – ő is kapjon énekes dublőrt, akadt olyan momentum, amikor egyszerűen ki akart rohanni a stúdióból, de közben a szerep, amit felvállalt, percről percre, szinte láthatóan, érezhetően vált sajátjává…"

Forrás: Kemény Egon-topic  -  „smaragd” fórumtárs  bejegyzései (1519., 1520. sorszámok):

"Arckép egy mű tükrében"

KEMÉNY EGON  és a "Hatvani diákjai" című daljáték

Írta és összeállította: Ruitner Sándor

Szerkesztő: Schubert Ferenc

Magyar Rádió, 1997

3124   Búbánat • előzmény3123 2019-02-10 18:09:42

A zeneszám bejátszása előtt Nagy Ibolya megemlékezett a ma 100 éve született Bessenyei Ferencről.

3123   smaragd 2019-02-10 18:02:38

 

Dankó Rádió     mai ismétlés kb: 18. 30-kor

https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo

KEMÉNY EGON - Ignácz Rózsa - Soós László - Ambrózy Ágoston: Hatvani diákjai (1955)

Magyar Rádió, a daljáték rádióváltozata

Ma, nagy meglepetésemre már hallhattunk is egy jelenetet - osztályterem, tanóra, felelés Hatvani professzornál a Debreceni Református Kollégiumban - a most megjelent, restaurált és digitalizált CD felvételből (amely "felfrissítve" került vissza az MTVA Zenei Archívumába), majd a "Megkérdeztem a madártól" című duettet Petress Zsuzsa és Bessenyei Ferenc énekelte.

A jelenet és a duett kiválasztásakor Nagy Ibolya műsorvezető-szerkesztő felelevenítette azt a rádiótörténeti tényt, amikor a Hatvani diákjaiban először szólalt meg prózában az operaénekes Simándy József és a színész, Bessenyei Ferenc a darab énekszerepét is megformálta. Mindketten kiválóan.

A daljátékrészlettel Bessenyei Ferenc születésének mai, 100. évfordulójára is emlékezünk nevezetes főszerepével a "Hatvani diákjai"-ban.

A jelenet  - CD 1, 20. track - szereplői: Simándy József, Zenthe Ferenc, Bessenyei Ferenc, Sinkovits Imre, Lázár Gida, Horváth Tivadar, Dékány László, Suka Sándor.

A teljes darabot, benne a fenti jelenettel legutoljára 2005-ben,

Kemény Egon születésének 100. évfordulóján

sugározta a Rádió, hallhatták a rádióhallgatók.

Közreműködött a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényelt Lehel György

 

Túl az Óperencián"  - NAGY IBOLYA  műsora  -  Dankó Rádió  

3122   Búbánat 2019-02-09 17:59:12

Zerkovitz Béla – Szilágyi László: Csókos asszony

Az operett részleteiben énekelni halljuk:

Bódi Barbara, Kékkovács Mara, Oszvald Marika, Peller Anna,  Csonka András, Dolhai Attila, Faragó András,  km.l a Fővárosi Operettszínház énekkara és zenekara. Vezényel: Silló István  (2013-as hangfelvétel)

 

Dankó Rádió "Túl az Óperencián"  délelőtti adásának az ismétlése most kezdődik (6-tól 7 óráig)

 

Emlékeztetőül: egy régi rádiós műsor volt:

Emlékezés Zerkovits Bélára – „Hulló falevél” – 1969. január 19., Petőfi Rádió 11.01-12.00

Km.: Koltay Valéria, Petress Zsuzsa, Zentay Anna, Ajtay Andor, Bilicsi Tivadar, Kishegyi Árpád, Rátonyi Róbert, Udvardy Tibor, Vámosi János, valamint az Állami Hangversenyzenekar

Vezényel: Behár György

Kristóf Károly összekötőszövegét elmondja: Ráday Imre

Szerkesztő: dr. Józsa Ibolya 

3121   smaragd • előzmény3119 2019-02-09 14:39:15

 

A

KEMÉNY EGON: Komáromi farsang dupla-album CD kiadvány

producere Kemény Anna Mária, így az ismertető füzet (booklet) tartalma is az ő munkája. 

Idetartozik egyebek mellett a teljes és részletes szereposztás felkutatása és összeállítása,  a daljáték tartalmi összefoglalása valamit a tracklista elkészítése.

3120   smaragd • előzmény3117 2019-02-09 14:32:23

 

A

KEMÉNY EGON: Hatvani diákjai dupla-album CD kiadvány 

producere Kemény Anna Mária, így az ismertető füzet (booklet) tartalma is az ő munkája. 

Idetartozik egyebek mellett a teljes és részletes szereposztás felkutatása és összeállítása,  a daljáték tartalmi összefoglalása valamit a tracklista elkészítése.

3119   Búbánat 2019-02-09 14:09:17

Kapcs. 3110. sorszám

Kemény Egon: Komáromi farsang – daljáték 

Írta: Erdődy János és Gál György Sándor

Versek: Erdődy János
Dramaturg: Fischer Sándor és Haán Endre

Zenei rendező: Ruitner György

Rendező: László Endre

A Rádió Dalszínházának a bemutatója: 1957. március 9., Kossuth Rádió, 20.00 – 22.00

Közreműködik:

Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és a Földényi-kórus (karigazgató: Földényi János)

Vezényel: Lehel György 

Szereposztás:
Csokonai Vitéz Mihály, költő – Ilosfalvy Róbert és Zenthe Ferenc
Lilla, Vajda Julianna – Házy Erzsébet és Korompai Vali
Vajda Péter, gazdag komáromi kereskedő, Lilla apja – Deák Sándor
Lavotta János, zeneszerző, hegedűvirtuóz – Gönczöl János és Molnár Miklós
Fábián Juliánna, írónő – Berky Lili
Joachim von Kraxelstumpf, szekerészóbester – Bilicsi Tivadar
Korponay báró – Szabó Ernő
Hajós Gáspár, Lilla vőlegénye– Hlatky László
Bájligeti Kázmér, a színtársulat igazgatója, a nápolyi király – Fekete Pál 
Kőmívesné, a színtársulat tagja, olasz primadonna – Lehoczky Éva
Dajka – Völcsey Rózsi
Kajdács Kelemen fogadós, kocsmáros – Gózon Gyula

Éjjeli bakter – Rózsahegyi Kálmán

Fixi és Foxli, arszlánok – Göndöcs József és Kibédi Ervin

A szőnyi kálomista pap – Viola Mihály

Közjegyző – Harkányi Ödön

Majordomus – Kishegyi Árpád

Ordonánc – Lontai István

Színészek – Barabás Irén, Basilides Zoltán, Kéri Gyula, Galgóczy Imre

Vendégek – Kolozs Margit, Galamb György

Éjjeli hangok – Dózsa István és Gál János

Csurgói diákok – Baracsi Ferenc, Balázs Péter, Egressi István

Történik Komáromban, az 1798-as év farsangján

 

A daljáték teljes rádiófelvétele  dupla albumon (2 CD)  megjelent (2019)

Kiadó: Breaston & Lynch Média Kft.

3118   smaragd • előzmény3116 2019-02-09 13:56:40

Érdemes, és természetesen ideillő, a Magyar Rádió-beli operettek, rádióoperettek, daljátékékok és rádiódaljátékok fórumába. Én is terveztem, most itt is olvasható, nagyon örülök, köszönöm a fáradozást.

3117   Búbánat • előzmény3116 2019-02-09 13:21:14

Rádió Dalszínházának a bemutatója: 1955. január 23., Kossuth Rádió, 20.30 – 23.00

„Hatvani diákjai”

Daljáték

Írta: Ignácz Rózsa és Soós László

Versek: Ambrózy Ágoston

Zenéjét szerezte: Kemény Egon

Zenei rendező: Ruitner Sándor

Rendezte: Molnár Mihály és Szécsi Ferenc

Közreműködik a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és a Földényi-kórus (karigazgató: Földényi János)

Vezényel: Lehel György

 A hegedűszólót Ramor Ervin adja elő.

A szereposztásból: 

Hatvani István, a Debreceni Református Kollégium természettan professzora – Bessenyei Ferenc

Bankós Tóbiás, a matézis professzora – Kovács Károly

Domokos, a poétika professzora – Bárdi Ödön

Varjas János rektor, professzor – Kőváry Gyula

Kerekes Máté, Hatvani famulusa – Simándy József

Pálóczi Horvát Ádám – Sinkovits Imre (Bende Zsolt)

Naszályossy – Zenthe Ferenc

Kapocs – Hadics László

Csukás – Suka Sándor

Szilvássy – Dékány László

Füzéressy Kristóf – Horváth Tivadar

Kocsondi – Lázár Gida (Gedeon)

Reszegi pedellus – Csákányi László

Bule, volt pedellus – Gózon Gyula

Fodorító Márton, csizmadia céhmester– Tompa Sándor

Fodorító Amálka, a leánya – Petress Zsuzsa

Czibljavzek, császári biztos – Dénes György

Elmira (özv. füzéresi Füzéressy  Szvetozálné, Khetsch Elmira) – Mezei Mária 

Pfutscher – Pethes Sándor

 

A daljáték teljes rádiófelvéteel  dupla albumon (2 CD)  megjelent (2019)

Kiadó: Breaston & Lynch Média Kft.

3116   Búbánat • előzmény2892 2019-02-09 12:39:37

Kapcs.: 2892, 2896,  2919. sorszámok

Érdemesnek találtam a Kemény Egon-topicba  „smaragd” fórumtárstól részletekben beírt Ruitner Sándor-szöveg idézeteket  - a sorszámozás folytonosságát megtartva -  ide átmásolni.  

Simándy József rádiós szereplését (szerepét)  a rádiódaljátékban különösen kidomborítja Ruitner Sándor: a „Hatvani diákjai”  bemutatójára visszaemlékező rádiós műsorában elhangzottak érdeklődésre tarthatnak számot itt az „Operett a magyar rádióban” topicban is.

Arckép egy mű tükrében

KEMÉNY EGON 

és a "Hatvani diákjai"

című daljáték

Írta és összeállította: 

Ruitner Sándor

Szerkesztő: Schubert Ferenc

Magyar Rádió, 1997

Rövid részleteket idézek a két részes műsorból 

1.

Bejátszás: a Nyitány részlete

Az elhangzott dallamidézet félreérthetetlenül tanúskodik arról, hogy szerzője nemcsak ismeri, de lelke mélyéig magáénak is vallja azt a zenei világot, amely erre a kis népre jellemző. Az elmondottak Kemény Egonra vonatkoztatva azért bírnak különös jelentőséggel, mert külföldi születés és tanulmányok, majd divatos könnyűzenei tevékenység után, csaknem 50 évesen kezdett újra ismerkedni ezzel a különös szépségű művészi kolorittal; s ehhez a kapcsolathoz az első lépéseket pontosan az imént hallott daljáték-téma megzenésítésével tette meg.

2.

"Mielőtt erről részletesebben beszélnék, engedtessék meg, hogy magáról a komponistáról szóljak néhány szót: Kemény Egon manapság pontosan olyan idős, azaz kilencvenkét éves lenne, mint a magyar zeneszerzők doyenje, Farkas Ferenc, ha megérhette volna ezt a szép kort. Ugyanakkor még azt is félve kell mondanom, hogy a nevét az ifjabb hallgatói nemzedék legfeljebb zenetörténeti adatként ismeri, hiszen a forgalomban levő zenei lexikonok szerkesztői egyszerűen tudomást sem vettek arról, hogy a komponista élt és évtizedeken át az egyik legnemesebb eszközökkel élő szerzője volt zenei életünknek… Kemény Egon – mint említettem – nem magyar földön született, hanem a császárvárosban és zenei bölcsője sem idehaza ringott, hanem ugyanott, a bécsi főiskolán, ahol Franz Schmidt volt a mestere…"

3. 

"Birtokomban van egy tanulmánykötet, amely a Magyar Muzsika Könyve címmel 1935-ben jelent meg – dr. Molnár Imre szerkesztésében -, s ennek a vaskos kötetnek az utolsó fejezete, közel 300 oldal, ezt az alcímet kapta: A 20. század zenélő Magyarországa. Nos, ennek a 300 oldalnak lexikális részében és arcképcsarnokában is helyett kapott az akkor 30 esztendős fiatalember, aki már abban az időben is – ismétlem 1935-ben! – gyakran foglalkoztatott szerzője volt a Magyar Rádiónak. S ehhez az adathoz szorosan kötődik az a meglepő kiegészítés, hogy a Bécsben végzett komponista darabjai ilyesfajta címeket viseltek: 4 tételes magyar szvit; Hullámzó Balaton /magyar népdalfeldolgozás/; vagy az idegenesen csengő, de mindenképpen hazai származásra utaló Népdal-potpourri…És még egyszer hadd emeljem ki: mindez a hazai rádiózás legkorábbi periódusában."

4.

„A Molnár-féle lexikon arról is tudósít, hogy Kemény Egon 1935-ben már tagja a Magyar Zeneszerzők Szövetségének, sőt a Színpadi Szerzők Egyesületének is. Teljes joggal, hiszen ekkor már túl van első operettpremierjén.

….

1929-ben a Fővárosi Operettszínház mutatta be Egon Kikelet utca 3 című darabját, amely a szakmai sikert meghozta ugyan, de ennek nem volt anyagi vonzata, vagyis elmaradt a nagyon várt kasszasiker…Csaknem 15 esztendős színházi „szünet”, valamint a II. világháború vérzivatara  után,  Fényes Szabolcs első igazgatóság idején mutatták be következő operettjét, a Fekete liliomot, amelynek főszerepét Karády Katalin játszotta – nagy sikerrel – Az ezt követő években indult be teljes gőzzel a rádiós operett-műhely.

És ez volt az a pillanat, amikor a szép melódiák, valamint az ezeket megszólaltató szép hangok szerelmese elérhette végre régi – még Bécsből eredeztethető – vágyát, hogy vokális kompozíciói a legmagasabb rendű művészetekhez szokott közönség zenei igényei szerint szólaljanak meg.”

5.

„Egyszer mosolyogva így emlékezett /Kemény Egon - megjegyzés:smaragd/  erre:

„Micsoda boldogság volt az első rádióoperett főszerepében Gyurkovics Mária számára egyáltalán papírra vetni a koloratúrák kottaképét…Aztán szinte a fellegekben járva, a felvételt visszahallgatni. Mert lehet, hogy egy olyan nagy színházi siker, amit pl. a Valahol délennel megértem, egy operettszerző számára a felejthetetlenül elegáns estélyi ruhát jelenti, de ezen a bizonyos frakkon vagy szmokingon a legszebb dísz az a briliánsokkal kirakott nyakkendőtű, vagy mandzsettagomb, amit egy ilyen rádiós darab énekes remeklése nyújt. Nem ezért a kevés pénzért, hanem ezért a hihetetlen szépségért érdemes csinálni!...”

6.

"Vagy gondolj bele (folytatta Kemény Egon – megjegyzés: smaragd): a kedvemért, a barátságunkért Simándy Jóska hajlandó volt elvállalni élete első  – és sokáig egyetlen – operettszerepét. Belemenve abba a szinte elképesztő játékba, hogy mikrofon elé álljon egy olyan prózai hátizsákkal, amit vele szemben olyanok viseltek, mint Bessenyei, Mezey Mária, Sinkovits….és a hozzájuk hasonló óriások…Arról már nem is szólva, hogy itt a Rádióban én is visszatérhettem ahhoz a magyar zenei világhoz, amely nem a kodályi gyökerekből sarjadt ugyan, de nekem mindig itt volt a szívem csücskében…”

Bejátszás:  Még azt mondják, nem illik

7.

"Az már a próbák során eldőlt, hogy a szereplők tetszését egy pillanat alatt megnyerte Kemény Egon muzsikája, amelynek diákdalaiból pl. kiérződött a kutató munka is, amit a komponista a régmúlt időkből ránk maradt könyvek és kották folytatott azért, hogy a darab zenei nyelvezetét mennél hitelesebbé tegye. Az egyéni szereplőkről később szólok majd részletesebben, most hadd említsem csak az együtteseket: mindenek előtt a Rádió Szimfonikus Zenekarát és annak élén Lehel Györgyöt, aki már ekkor is szívügyének tekintette a magyar „ügyek” szolgálatát, legyenek azok szimfonikus alkotások, operák, vagy – mint jelen esetben is – operettek, illetve daljátékok. Régi, rutinos rádiós lévén  Lehel pontosan tudta, mit miért kérünk, sőt időnként ő javasolt bizonyos új megoldásokat. Munkánkat nagyban megkönnyítette az is, hogy a zenekar szívesen dolgozott vele…"

8.

"A másik együttes, amelyről feltétlenül szólnom kell: a Földényi-kórus, Földényi János, az együttes vezetője régi „motoros” volt a kórus-szakmában, nem véletlenül lett a Rádió énekkarának alapító tagja. Már ennek előtte is volt egy kamarakórusa, amit nagyszerű tagokból toborzott. Rutinos öregek és akadémiai ösztöndíjukat ezzel a keresettel kiegészítő fiatalok pompás elegye volt ez a társaság, amelyből bármelyik pillanatban kóristából – szólistává avanzsálhattak az olyan fiatalok, mint Réti Jóska, Bende Zsolt, vagy Molnár Miklós… de a névsort még sokáig folytathatnám…"

9.

"Így volt ez a Hatvani diákjai felvételén is, amikor pl. kiderült, hogy Simándy gyönyörű tenorja mellett a Pálóczi Horváth Ádám szerepét megformáló Sinkovits Imre énekhangja és melódiaépítő készsége – enyhén szólva – nem válna az anyag zenei összképének dicsőségére…"

10.

"De ott volt a kórusban Bende Zsolt, aki egy pillanat alatt megtanulta, sőt szinte lapról olvasva a kottaképet úgy ugrott be Imre helyett, hogy az a felvétel végén – tőle megszokott mókás kedvvel – így fordult a többi színész felé: „Na, mit szóltok ehhez?! Nem kéne ennek a Sinkovitsnak az Operában énekelni?!”… Az ezt követő nevetés - azt hiszem - híven jellemezte azt az általános jókedvet, ami az egész felvétel alatt uralkodott; de ehhez nagyon nagy mértékben hozzájárult a darab alapanyaga is."

11.

"Érzésem szerint ez a kettős hatás érződik azon a jeleneten is, amit most felidézni kívánok. S mivel ez a részlet közvetlenül a nyitányhoz csatlakozik, tehát a darab kezdete, szinte előre vetíti a játék egészének hangulatát. Hosszú lenne a teljes közreműködő-listát felolvasni, éppen ezért csak az együttesbe kiválóan beilleszkedő Simándy Józsefre szeretném felhívni a figyelmet, akinek prózai és énekes megszólalása a jelenetben különös értéket képvisel."

12.

„Az elhangzott részletben a zenei anyagra jellemző két koloritot ismerhettek meg: egyrészt az egészséges romantikát kifejező lírát, másrészt azt a diákosan vidám hangot, amely a pillanat tört része alatt képes lenne feloldani bármilyen drámai feszültséget.”…

13.

..."Kemény Egon zeneszerzői palettáján már a kezdetek óta, tehát a harmincas évektől, előkelő helyet foglaltak el a dalok, a sanzonok, s csak félve merem kimondani a szót: a slágerek. Ez utóbbival kapcsolatosan sürgősen hozzá kell tennem: soha nem írt egyetlen számot sem azzal a kifejezett szándékkal, hogy az sláger legyen. Annak a jelenetnek a végén, amelynek bevezetését az imént hallhatták, kifejezetten Mezey számára írt Egon egy sanzont, ami látszólag ezzel a céllal íródott. De csak látszólag, hiszen a dal hangulatával, mondanivalójával törésmentesen illeszkedik a mesefolyamatba és szinte észre sem vesszük, hogy melyik pillanatban szólalt meg, úgy simul bele a prózai szövegbe. Az pedig már kifejezetten Kemény Egon érdeme, hogy a dalt úgy szabta rá Mezey Mária hangalkatára, ahogy az a legelegánsabb operett-divatlapok szerint írva vagyon."

14.

"Operettet említettem, merthogy ez az a bizonyos harmadik hang, amelyről korábban szó volt. És ez az operett-hang idézzen bár verseiben historikus eseményt, huszadik századi megnyilvánulás a javából… Bár lehet, hogy az előadástól válik igazán azzá…

Mezey partnere a jelenetben az a Horváth Tivadar, aki színészként és rendezőként gyakori közreműködője volt a Rádió Dalszínháza produkcióinak. Ezúttal egy olyan debreceni kollégistát alakít,  akinek a butaságánál csak rangjával való kérkedése ellenszenvesebb…"

15.

…”Kerekes Máté szerepét Kemény Egon eleve Simándy József hangalkatára komponálta, mint ahogy Elmiraként is csak Mezey Máriát tudta elképzelni…Amikor azt hallottam, hogy Simándy lesz Máté szerepének megalkotója, csodálkoztam és hitetlenkedtem, de azután valaki - talán éppen Egon volt az - elmondta, milyen szoros barátság fűzi őket össze, s ekkor már nem kételkedhettem tovább.”…

16.

“ S hogy miért volt a kétely? Nos, nem sokkal a Hatvani előtt vettük fel Simándyval itt a stúdióban azt a nagyszerű Carment, ...

Jóska és Szecsődy Irénke megszólalásaiból csak úgy árad a tisztaság, amely ennek a két figurának a megformálásához elengedhetetlenül szükséges.

Amikor a szünetben Jóskának is elmondtuk, miről beszélgettünk, nevetve tiltakozott:

"Isten mentsen tőle! Még hogy én és a próza?! Olyan messze vagyunk egymástól, mint Makó Jeruzsálemtől!..Hiszen Te tudod a legjobban, …a Fidelióban is milyen nehezen birkóztam meg azzal a pici szöveggel! Pontosan azért nem vállalnék semmi pénzért operettet; arra  hál’ Istennek ott van Sárdy Jancsi, meg Udvardy Tibor, akik kitűnően csinálják…” Nos, ilyen előzmények után azt kellett tapasztalnom, hogy Simándy nemcsak elénekli, de a prózai részt is eljátssza barátja, Kemény Egon kedvéért.”

17.

Elmira haditervében – a következő lépésben – a leánykérés szerepel. Leánynézőbe indul tehát unokaöccsével Fodorító uram házába. A látogatás furcsa eredménnyel zárul, …

Kemény Egon a jelenetet egy olyan kettőssel zárja, amely alkalmat ad egy téma kettős arculatának bemutatására. Elmira kioktatja Fodorító uramat a társasági viselkedés szabályaira, hangulatos dalt énekelve a bontonról, s ezt a mester  a maga tenyeres talpas  modorában próbálja  leckeként megismételni.

18.

“Mezey Máriáról óhatatlanul eszébe jut az embernek az operettszínházi siker, amit Kemény Egon a Valahol Délennel végre magáének mondhatott.

Egon ebben a színpadi játékban a dél-amerikai dallam és ritmusvilágot olyan szerencsésen ötvözte a magyar érzésvilágból táplálkozó muzsikával, hogy az ember szinte mindkettőt magáénak szerette volna vallani.”

(Hozzáteszem: Kemény Egon 1929-ben és 1946-ban bemutatott operettszínházi nagyoperettjei is sikeresek voltak. Ruitner Sándor itt minden bizonnyal a Valahol délen kasszasikerére utalt. /„smaragd”/)

19.

“A Hatvani diákjaiból Mezey és Petress neve is ott ékeskedett a Valahol délen plakátján, s a zeneszerző ott is két külön zenei világot teremtett számukra, hogy tökéletesen érvényre juthassanak művészi habitusuk legvonzóbb vonásai.

 Amire korábban nem volt példa, a Valahol délen szinte hónapokkal a pesti bemutató után megjelent előbb Moszkvában; ezt követően pedig a hatalmas ország különböző városaiban, szinte megszámlálhatatlan bemutatót ért meg a darab.”

20.

"Fodorító Amálka az éj leple alatt felkeresi Hatvani professzort, hogy értesítse az ellene szőtt összeesküvésről, amit Kristóf amúgy udvarlás közben fecsegett ki… Bessenyei Ferencet szerepei –abban az időszakban – kemény, vagy még keményebb vonások felöltésére kényszerítették. Akkor éppen így skatulyázták be. Amikor ennek az összeállításnak tervezgetésekor visszahallgattam a következő részletet, meg kell mondanom, most először lepett meg az a puha, szeretetteljes hang, ami itt megszólal:..."

21.

"Feltétlenül szükségesnek érzem megemlíteni, hogy Bessenyei Ferenc ekkortájt ismerkedett és barátkozott meg a zenés műfaj rejtelmeivel. Éppen ezért feltűnő volt, hogy ez a fantasztikus indulatokkal és hallható energia-felesleggel rendelkező művész szinte félénk kis nyuszivá változott abban a pillanatban, amikor a szimfonikus zenekar előtt kellett énekelnie az imént hallott kettőst….

Volt olyan pillanat is, amikor azt kérte, hogy – csakúgy mint Sinkovits – ő is kapjon énekes dublőrt, akadt olyan momentum, amikor egyszerűen ki akart rohanni a stúdióból, de közben a szerep, amit felvállalt, percről percre, szinte láthatóan, érezhetően vált sajátjává…"

22.

"A Hatvani diákjai csak az első lépést jelentette Kemény Egon szerzeményi között és rádiós tevékenysége során a híres Debreceni Kollégium felé vezető úton. A darab sikere után elmondta, hogy szívéhez nagyon közel áll az a világ, amely abból a légkörből, azoknak a történelmi személyiségeknek, főleg irodalmároknak a szelleméből áradt. Talán ennek a kijelentésének köszönhető, hogy az operettszínházi Valahol délen közjáték után, nekiveselkedett egy Csokonai-daljáték megírásának, Erdődy János társaságában."

 (Megjegyzés: A "Valahol Délen" bemutatója és kasszasikere után (1956) 1957-ben felújításban került újra a Fővárosi Operettszínház színpadára. A Csokonai darab a "Komáromi farsang" (1957), amely színpadi műnek indult, de végül a magas művészi színvonal eléréséhez a Magyar Rádió tudott lehetőséget adni, rádiódaljáték formájában./ smaragd)

23.

"A darab címe „Komáromi farsang” volt és a Lilla - Csokonai szerepkettős énekszólamait a felejthetetlen  sztár-kettős, Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert tolmácsolta…."

24.

"Ezt követte a hatvanas évek elején az a zenés játék, amelynek főhőse Fazekas Mihály volt. Vitányi János korábban megjelent ifjúsági regénye, a Főhadnagy Fazekas képezte a libretto alapját, s a cselekmény menetébe szépen épültek be az Erdődy János verseinek ihletéséből született zeneszámok; egyetlen kivétellel: a darab végkifejlete felé az Amelie-hez írt gyönyörű Fazekas-versre írt dalt Kemény Egon… "   

25.

“A forradalom idején játszódó darabban Fazekas Mihály, a Debreceni Kollégium valamikori lázadó diákja, az osztrák hadsereg tisztjeként kénytelen francia földre lépni, de ott, egy kisvárosban, a hadsereg esztelen dúlását látva végleg szakít dicstelen hivatásával. A főszerepnek ezúttal csak énekes szerepét vállalta fel Simándy József, a prózai szövegrészeket Darvas Iván tolmácsolta; s hogy ez ne legyen feltűnő, így tettünk a többi szereplő esetében is.

26.

"Amikor -  immár a Rádió Dalszínházának dramaturgjaként – ennek a darabnak a megzenésítésével „megkínáltam”  Kemény Egont, azt mondta: „Tudod, milyen régen várok erre?! Végre meglesz a harmadik debreceni téma… ami a Hatvanival kezdődött…„

 27.

"A professzor diákjai kocsmai kirándulásra indulnak, s erre építik az összeesküvők a maguk tervét. Tudják, ha Hatvani értesül diákjai kocsmázásáról, biztosan elmegy, hogy felősségre vonja őket. A hatósági személyek segítségével ekkor lephetik meg a társaságot. A cselekmény menetében most ott tartunk, hogy a kocsmában a Pálóczi-Horváth Ádám vezette kompánia éppen az előre küldött hatósági spiclit táncoltatja."

28.

“Eddig nem idéztük egyik jelenetét sem, de a játékban időről-időre feltűnik az iszákos Bule Lajos, a kollégium valamikori pedellusa…

… Nos, ezen az állandóan kapatos Bule Lajoson most – úgy tetszik – beteljesedik a végzet….

A zseniális  Gózon Gyula megformálta Bule  ebben a kocsmajelenetben eszméletlenül esik össze….

….Mindenki azt hiszi, hogy meghalt, csak a belépő Hatvani nem, aki azonnal hozzálát, hogy életre keltse.

A manőver közepette törnek rá a társaságra a hatóság emberei, hangoztatva, hogy titkos praktikáinak egyikén kapták rajta a professzort. Ennek a részletnek a centrumában szólal meg az a kis dalocska, amit a felejthetetlen  Gózon Gyula egyik emlékezetes alakításaként őrzök a szívem mélyén….

(Bejátszás: Bule Lajos dala – Gózon Gyula)"

29.

"Már csak egyetlen jelenetet szeretnék felidézni a Hatvani diákjai című daljátékból: a darab Fináléját, amely tulajdonképpen az a nyilvános tárgyalás, amit hosszú és szisztematikus manőverrel, az Elmira vezette trupp szervezett a professzor ellen…. Előtte azonban engedjenek meg egy rövidke zárszót:

Említettem, hogy Kemény Egon neve nem található a ma használatos zenei lexikonokban. Viszont mai és a következő vasárnap estéken – amennyiben hallgatták és hallgatni fogják a Rádió Dalszínházának műsorait – meggyőződhetnek arról, hogy milyen érdemtelenül felejtődött el ilyen rövid idő alatt ennek a szín- és melódiagazdag palettával rendelkező komponistának a neve. 

...

...

S ahogy a darabbeli Hatvani professzor perbe száll a haladásért, úgy perelek én – ezt a műsort is felhasználva – egy tiszta szívű „dalnok” életműve feledésbe merülése ellen!"

3115   Búbánat 2019-02-08 19:21:24

1949. december 11., Petőfi Rádió, 19.00 – 21.00

Jacques Offenbach - Alfred de Musset és mások nyomán fordította - Innocent Vincze Ernő: „Fortunio dala"

Rádióra alkalmazta és verseit fordította Innocent Vincze Ernő.

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát vezényli: Polgár Tibor

Személyek: Gózon Gyula, Temesi Hédi, Újlaki László, Fekete Pál, Spiegel Annie, Dékány László, Győző László, Gyuricza Ottó, Somogyvári Pál.

Az énekfelvételek közreműködői: Pogány Zsuzsa, Rafael Márta, Szabó Miklós, Déry Pál, Kenedy Róbert, Külkey László, Somogyvári Lajos és a Pro Musica énekegyüttes

 

Ez volt az első teljes rádiófelvétele Offenbach operettjének, amit kilenc évvel később követett a prózai részek redukálásával az új, stúdiótechnikailag is korszerűbb  operettfelvétel.

A Rádió Dalszínházának a bemutatója: 1958. június 22., Kossuth Rádió, 20.20 – 21.25

Alfred de Musset és mások nyomán fordította: Fischer Sándor és Innocent-Vincze Ernő

Vezényel: Fischer Sándor

Km.: a Magyar Állami Hangversenyzenekar


Zenei rendező: Fejes Cecília
Rendező: Szécsi Ferenc

Szereposztás:

Fortunió, ügyvéd és jegyző - Maleczky Oszkár
Lauretta, a lánya - Házy Erzsébet
Valentin, Fortunió írnoka - Ilosfalvy Róbert
Friquet, Fortunio patvaristája - Kishegyi Árpád
Babette, szakácsnő - Palánkay Klára
Guilleaume, írnok - Réti József
Landry, írnok - Kövecses Béla
Sylvain, írnok - Külkey László
Saturnin, írnok - Bende Zsolt

3114   Búbánat • előzmény3113 2019-02-08 12:52:46

Az interjúban elhangzottak alapján örömmel várom a KEMÉNY EGON életmű - CD sorozatában most megjelent  1, 2 azaz a "Hatvani diákjai" és a "Komáromi farsang" rádiófelvételei után a további kiadványokat: talán kijöhet a "Krisztina kisasszony" és "A messzetűnt kedves",  valamint a "Valahol Délen"  felvétele is!

Alkalom lehetne: jövő évben, a zeneszerző születésének 115. évfordulója tiszteletére. 

 

3113   smaragd • előzmény3110 2019-02-08 12:22:54

 

Nagy öröm, hogy a magyarországi 20. századi könnyűzene komoly oldalán megjelent két új CD, a  KEMÉNY EGON életmű - CD sorozat 1, 2 azaz a "Hatvani diákjai" és a "Komáromi farsang".

Ezzel "kézzel foghatóvá" váltak a művek és néhány hét múlva megvásárolhatók lesznek, jelezni fogom, amikor már kaphatók lesznek.

Mihelyt elkészül a webshop, az otthonról vásárlás lehetőségét kedvelők is megrendelhetik.

A CD bemutató előtt  a helyszínen Kemény Anna Máriával, Kemény Egon zeneszerző lányával interjút készített az M5 Híradó részére Kassai Katalin, az összefoglaló itt látható, kb. 14'30"-nál kezdődik: https://www.mediaklikk.hu/video/m5-hirado-2019-02-07-i-adas/#

3112   Búbánat • előzmény3111 2019-02-07 10:47:22

A Komáromi farsang részletei (Km. Házy, Ilosfalvy, Bilicsi, Göndöcs, Hlatky, Kishegyi, a Földényi-kórus, az MR Szimfonikus Zenekara, vezényel Lehel György – 1957. március 9., Kossuth Rádió 20.00 – 22.00)  mellett még egy operettből csendültek fel ma délelőtt részletek a Dankó Rádió „Túl az Óperencián”’ adásában:

Szirmai Albert – Martos Ferenc: Alexandra 

  • A gárdisták kara: „Büszkén állanak itten a gárdisták, a vitézek a harcmezőn… büszkék, vakmerők, a csapást elhárítják!” (Szabó Miklós, km, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara, vezényel: Bródy Tamás) - 1961. április 29., Petőfi Rádió 19.05-19.40

A zeneszerző születésének 100. évfordulója alkalmából új felvétel készült az operett legszebb részleteiből - Bemutató:1980. július 2., Petőfi Rádió 18.35 – 19.25

Közreműködik: Oszvald Marika, Pászthy Júlia, Kelen Péter, Maros Gábor és Palcsó Sándor, valamint a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc).

Vezényel: Sebestyén András

Most a következő részletek szólaltak meg erről a felvételről:

  • Szerelmi kettős: „Túl az üveghegyek kék ködén, túl az Óperenciák vizén, boldogság zöld szigetére várva,vár engem, vár ott több kicsi bárka…/Érted halni boldogság lett volna…/- Elszédülök, érzem, lüktet a vérem, hagyjon el, hagyjon el, kérem!...- Többé el nem engedlek, magamhoz ölellek, egyetlen szerelmes párom!... Mindez csak álom, mindez csak álom!...” (Pászthy Júlia, Kelen Péter)
  • A király dala:Repül a szél, szívemig ér az ifjúság tündére…./Kicsi feleség, aranyos kis párom, a te csókod várom! Pilletáncból, bármi szép volt, már elég volt! Kicsi feleség, te leszel a jóság, gyere hát, hisz oly suhanó a boldogság!” (Palcsó Sándor)
  • A grófnő és Károly vidám kettőse:  „Nékem a szerelem, egyetlen elemem, nem kell hozzá ész, udvarlok hevesen, úgy mint  csak kevesen, prédám gyorsan kész…/Esküvőre hív az ének, gingalló…az ereszre fecskefészket építsünk, aztán majd fél tucat kisfecskével szépítsük…”   (Oszvald Marika, Maros Gábor)
  • A grófnő dala: „El ne fuss, légy diplomatikus, ha udvarlóid udvarlással üldöznek…./ Ötven-hatvan év, kutyabaj, ha a szív csupa fény! Egy-két- három ránc, kutyabaj, ha vígan megy a tánc /Öreg úrral flörtöl az ember, fiatallal kezdeni nem mer, öreg úr az még nem vén, engem ő protezsál, ő véd… (Oszvald Marika, az MRT Énekkarának  férfikara)

Az adás befejező száma volt:

Franz von Suppé: Költő és paraszt – a Nyitány részlete (Km. a Magyar Állami Hangversenyzenekar, vezényel: Ferencsik János) – koncertfelvételről.

Ezt a műsort ismét meghallgathatjuk a  Dankó Rádióban és az internetes elérhetőségeken is ma 18 és 19 óra között.

3111   Búbánat • előzmény3110 2019-02-07 09:15:31

Épp most  szólnak részletek a Komáromi farsangból a Dankó Rádióban: Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert, Bilicsi Tivadar és mások énekelnek...

3110   smaragd 2019-02-07 05:11:06

 

"CANTO CANTARE, AMO AMARE…”

MEGHÍVÓ

2019. február 7., 19:00

Till Ottó-terem

ÓBUDAI TÁRSASKÖR

KEMÉNY EGON: Hatvani diákjai és Komáromi farsang című daljátékainak CD-bemutatója

Kemény Egon (Bécs, 1905– Budapest, 1969) kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző halálának 50. évfordulója előtt tisztelegve jelenik meg a két duplaalbumot tartalmazó CD.

A kiváló szerző nagyoperettjeit a Fővárosi Operettszínház után – Kikelet utca 3.(1929), Fekete liliom (1946), Valahol Délen (1956) – a Kassai Nemzeti Színház (1929) és a Miskolci Nemzeti Színház is játszotta (Krisztina kisasszony, színpadi változat,1961). A Magyar Rádióval 1934-ben kezdődött a kapcsolata, az intézmény évtizedeken át művei bemutatóinak egyik fő helyszíne lett. A lemezeken most megjelenő daljátékait is a Magyar Rádió mutatta be: a Hatvani diákjait 1955-ben, majd két év múlva a Komáromi farsangot. 

Mindkét rádiódaljáték magyar szellemi nagyságokat állít középpontba: Hatvani István tudós professzort diákjaival a 18. századvégi Debreceni Református Kollégiumban, illetve  Csokonai Vitéz Mihály költőt szerelmével, Lillával Komáromban, az 1798-as év farsangján.

Élvonalbeli művészek hallhatók a főszerepekben: Bessenyei Ferenc (Hatvani professzor), Házy Erzsébet (Lilla), Ilosfalvy Róbert (Csokonai Vitéz Mihály), Petress Zsuzsa, Simándy József, Sinkovits Imre és Zenthe Ferenc. A kisebb szerepeket is kiválóságok alakítják: Bende Zsolt, Berky Lili, Bilicsi Tivadar, Csákányi László, Fekete Pál, Horváth Tivadar, Gózon Gyula, Lehoczky Éva, Mezei Mária, Rózsahegyi Kálmán, Tompa Sándor és még sokan mások.

Az est díszvendége: Kemény Anna Mária, Kemény Egon zeneszerző lánya, zenei hagyatéka gondozója

Közreműködik: 

Nagy Ibolya Déryné-díjas énekművésznő, a Dankó Rádió Túl az Óperencián című műsora szerkesztő-műsorvezetője

Kassai István Liszt-díjas zongoraművész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja

https://obudaitarsaskor.hu/index.php/hu/component/jem/event/38881-canto-cantare-amo-amare

3109   Búbánat 2019-02-05 12:26:36

Az alábbi részletek szólaltak meg a Dankó Rádió mai operettműsorában:

Szirmai Albert – Bakonyi Károly – Gábor Andor: Mágnás Miska

A Rádió Dalszínházának a bemutatója: 1969. április 5. , Kossuth adó 19.52 – 22.00

Km. az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara, vezényel: Sebestyén András

  • Nyitány
  • Marcsa, Pixi és Mixi hármasa: „Hallod lelkem, rózsás kertem… /Adj egy csókot, tillárom, haj, nem lesz abból se bú se baj…” (Zentai Anna, Kishegyi Árpád, Külkey László) 
  • Baracs dala:„Győztem, s mondhatom, sajnálom nagyon…/Bátorság, és nonsalansz…. ezzel győzni fogsz!...  Bátran járj, ezzel úr maradsz!…” (Korondy György, énekkar)
  • Marcsa és Miska kettőse: „- Cifra szűre nincs a lónak… Csiribiri, csiribiri, kék dolmány…/- Felmászott a nyúl a fára…”  (Zentai Anna, Palcsó Sándor)
  • Rolla és Baracs kettőse: „- Azt hittem egy percig, hogy…./- A nő szívét ki ismeri, ezer csodával van teli…/Isten veled, búcsúzni fáj, tündéri álomkép…”  (Andor Éva, Korondy György)
  • Marcsa dala: „Súrolok mindig, és sikálok…. Fáj, fáj a szívem, hej, hogy fáj!…” (Zentai Anna)
  • Marcsa és Miska kettőse: Így mulatok, úgy mulatok…/Cintányéros cudarvilág…”  (Zentai Anna, Palcsó Sándor)

 

Huszka Jenő – Bakonyi Károly - Martos Ferenc: Bob herceg 

I. „Huszka operettjeiből részletek”az új rádiófelvétel bemutatója: 2015 áprilisa, Dankó Rádió

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát és Énekkarát (karigazgató: Pad Zoltán) Kovács János vezényli

  • Bob belépője: „Londonban, hej, van számos utca és minden utcán van sarok…”  (Balczó Péter)
  • Bob és Annie kettőse - Szerenád: „Úgy megszerettem ezt a kicsi, ómódi házat…/Érted eped a szívem, téged hív a gitárom… jöjj ide keblemre, jöjj ide kicsi párom...” (Fischl Mónika, Boncsér Gergely, az MRT énekkara)
  • Pomponius dala - A holló legendája: „Volt egyszer egy fehér galamb, ragyogott a tollazata…/Szép tavaszra, nyárra-őszre, szép galambom, visszajössz-e?...” (Clementis Tamás)
  • Annie dala: „Jaj, de jó, ha egy lány szerelmes.../Jaj, cipicupi, cup-cup, cuppant a csók…”  (Dancs Annamari, az MRT Énekkarának női kara)

II. A Rádió Dalszínházának bemutatója – az operett teljes stúdiófelvétele: 1965. szeptember 11., Kossuth Rádió 20.25 – 22.00

  • Plumpudding, Gipsy és Pickwick vidám hármasa: „Most először járok erre, mondhatom, szép kis hely…/Jaj, jaj, mi lehet az illem itt a fényes udvarnál, jaj, jaj, fejemen a hajszál égnek áll….” (Palcsó Sándor, Kishegyi Árpád, Külkey László)

Jacques Offenbach: A tamburmajor lánya - Nyitány (a Loire-vidék Szimfonikus Zenekart Marc Soustrot vezényli).

 

Ezt a délelőtt elhangzott operettadást ismét meghallgathatjuk ma 18 és 19 óra között, a Dankó Rádió "Túl az Óperencián" műsorában.  Interneten is a www.dankoradio.hu oldalról.

3108   Búbánat • előzmény2313 2019-02-05 11:51:08

Kapcs. 2313. és 2314. sorszámok

Kiegészítés

Behár György – Majoros István – László Endre: Anyámasszony katonája - zenés játék

A Magyar Rádió bemutatója: 1961. november 

Km. Andor Éva, Petress Zsuzsa, Tolnay Klári,   Bessenyei Ferenc, Juhász Pál és Bikádi György, valamint a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara. 

Vezényel: Sebestyén András

Magyar Rádió 20-as stúdiója. Behár György – Majoros István – László Endre: Anyámasszony katonája, az Ifjúsági Rádiószínpad zenés játékának felvételekor Petress Zsuzsa és Juhász Pál 

1961. Fotó:  Szalay Zoltán

Forrás: Fortepán

"Anyámasszony katonája című rádióoperettjét hallottuk e fórumon. A darabot röviden úgy jellemezhetném: erkölcsi-társadalmi tanulsággal átszőtt könnyű, szórakoztató játék. Majoros István meseszövésén, szituációin, párbeszédein a tapasztalt drámaíró kezenyoma: könnyedén, játékosan bonyolította a kedves, nem nagyigényű, de színvonalas darabot. Ez a morális-társadalmi ihletésű játékosság jellemezte a társszerző-rendező László Endre munkáját is. Behár György fülbemászó, invenciózus zenéjét élveztük: csupán egy-két érzelmesebb számnál szerettük volna, ha messzebb rugaszkodik a hagyományos operettstílustól. A színészek is „játszottak", elevenül és jókedvűen: Tolnay Klári, Petress Zsuzsa, Andor Éva, Bessenyei Ferenc, Juhász Pál és Bikádi György.

/Görgey Gábor/  - "Rádió-Televízió" – 1961. november 9., Magyar Nemzet

3107   Búbánat • előzmény1977 2019-02-05 10:49:06

Kapcs. 1977. sorszám

A Magyar Rádió stúdiója. Bródy Tamás – Gombos László Nílusparti randevú  című zenés rádiójátékának felvételekor.  Benkő Gyula és Petress Zsuzsa 

1962. Fotó: Szalay Zoltán

Forrás: Fortepán

3106   Búbánat • előzmény29 2019-02-04 22:59:07

Kapcs. 29. sorszámhoz

A Magyar Rádió stúdiója. Barlay Zsuzsa és Palócz László operaénekesek Arthur Sullivan A mikádó című operettjének rádiófelvételén. (A Rádió Dalszínházának a bemutatója: 1968. január 27., Kossuth Rádió 19.30 – 21.26)

1967. Fotó: Szalay Zsolt

Forrás: Fortepán

3105   Búbánat • előzmény1939 2019-02-04 22:22:20

Kapcs. 1939. sorszámhoz

a Magyar Rádió stúdiója. Gyöngy Pál - Kristóf Károly Minden jegy elkelt című rádióoperettjének felvételekor. Bitskey Tibor, Vetró Margit, Neményi Lili és Rozsos István színművészek, énekművészek

Rozsos István és Kiss Manyi a rádióoperett felvételekor

1958. Fotó: Szalay Zoltán

Forrás: Fortepán

3104   Búbánat • előzmény1883 2019-02-04 21:55:57

Kapcs. 1883. sorszámhoz

A Magyar Rádió stúdiója. Karl Zeller A madarász című operettjéből készült rádióváltozat felvételekor. Fábry Edit és Szabó Miklós operaénekesek, csokornyakkendővel Pethes Sándor, jobbra Kazal László színművészek.

1959. Fotó:  Szalay Zoltán

Forrás: Fortepán

3103   Búbánat • előzmény2164 2019-02-04 21:44:44

Kapcs. 2164. sorszámhoz

A Magyar Rádió stúdiója.  Farkas Ferenc  - Innocent Vincze Ernő Vidróczki című dalművének rádiófelvételekor.  Rafael Márta, Petress Zsuzsa énekművészek és Ladányi Ferenc színművész.

1959. Fotó: Szalay Zoltán

Forrás: Fortepán

3102   Búbánat • előzmény514 2019-02-04 21:36:05

Kapcs. 514. sorszámhoz

A Magyar Rádió stúdiója, Miljutyin Nyugtalan boldogság című operettjének rádiófelvétele. Bilicsi Tivadar és Zentai Anna színművészek, jobbra Fekete Pál operaénekes. 

1958. Fotó:  Szalay Zoltán

Forrás: Fortepán

3101   Búbánat • előzmény56 2019-02-04 21:24:16

Kapcs. 56. sorszámhoz

Magyar Rádió stúdiója, Carl Millöcker Gasparone című operettjének rádiófelvétele, hátul Melis György és Barlay Zsuzsa, elől balra Ágay Karola operaénekesek, elől jobbra Bródy Tamás zeneszerző, karmester. 

1971., Fotó: Szalay Zoltán

Forrás: Fortepán

3100   Búbánat 2019-02-04 10:46:55

A Dankó Rádió ma délelőtti operettműsorában előbb egy magyar zenés komédiából, majd egy bécsi klasszikus nagyoperettből szólaltak meg részletek:

Vincze Ottó – Vidor Miklós: A szüzek városa (1964. december 26., Kossuth Rádió, 20.05 – 22.00) 

A rádiófelvétel részleteiben közreműködött: Andor Éva, Kovács Ibi, Palcsó Sándor, Bilicsi Tivadar, Csajányi György,  a Földényi-kórus és az MRT szimfonikus zenekara. Vezényel: Vincze Ottó.  (Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: László Endre.)

Mark Twain novellája „A lóvátett város” alapötletéből született meg ez a zenés rádióváltozat. A történet szereplői jellegzetes Mark Twain-figurák: az amerikai kisváros sok szeretettel, iróniával, humorral megrajzolt alakjai — a polgármester, a seriff, a tiszteletes. a kocsmáros, az utcaseprő, a főszerkesztő stb.

 A helyszín egy vadnyugati kisváros, melybe két fiatal újságíró érkezik azzal a szándékkel. hogy riportsorozatban számoljon be e példás erkölcséről híres városról. A helyi előkelőségek leányainak megtetszik a két jóképű fiú, de ők már szemet vetettek két csinos kalaposlányra. A visszautasítás botránnyal jár, a fiúknak távozni kell, de elhatározzák, hogy a rajtuk esett sérelemért bosszút állnak . . .
 

Franz von Suppé  Camillo Walzel – Richard Genée - Harsányi Zsolt fordítása nyomán rádióra alkalmazta: Kardos György – Róna Frigyes: Boccaccio

I. Előbb egy koncertfelvétel részlete csendült fel az operettből:

  • Bevezető jelenet - kórusegyüttes: Palcsó Sándor, Mersei Miklós,  az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel Breitner Tamás  - Suppé-est közvetítése a Csepeli Munkásotthonból (1978. január 16., Petőfi rádió 19.00 -21.36) 

II. A Rádió Dalszínháza teljes stúdiófelvételének a bemutatója volt: 1961. június 24.,  Kossuth Rádió 20.30 – 23.35.  Km.: László Margit, Ágai Karola, Palánkay Klára, Sándor Judit, Ilosfalvy Róbert, Maleczky Oszkár, Réti József, Bende Zsolt, Kishegyi Árpád, Külkey László, Palcsó Sándor, Várhelyi Endre, Nádas Tibor, az MRT Énekkarát és Szimfonikus Zenekarát Erdélyi Miklós vezényli. (Zenei rendező:Ruitner Sándor. Rendező: Molnár Mihály)

Erről a stúdiófelvételről hallottuk most:

  • Lotteringhi, a kádár dala  (Hordó-dal):”Ma reggel óta jár az asszony szája már... tralaralalala- la-la  - oiohe oioha- lalarala…/ Bumti rapata, Bumti, bumti, bumti rapata! …”Vesszen az asszonyi zsarnokság!...” (Külkey László, énekkar)
  • Olasz-kettős: „Mia bella fiorentina disprezzi l’amor, ignori furbettina le piaghe del cor…/ Firulin, firulin, firulera l’in fiamma al dolce amor, firulin, firulin, firulera l’in fiamma al dolce amor…” (László Margit, Ilosfalvy Róbert)
  • Bordal - Lambertuccio, Pietro, Leonetto, Boccaccio jelenete:   A csókhoz leány kell és éhes férfiszáj…  már inkább undici, dodici, tredici, ez a derék, így a jó!...)   (Bende Zsolt, Ilosfalvy Róbert, Réti József, énekkar)

A „Túl az Óperencián” adásának ismétlése ma délután hat és hét óra között hangzik el a Dankó Rádióban és az interneten.

3099   Búbánat 2019-02-01 10:53:57

Két Polgár Tibor-operettből szólaltak meg részletek ma délelőtt a Dankó Rádió "Túl az Óperencián" műsorában:

Polgár Tibor – Révay József: A furfangos özvegy

- Nyitány (km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Polgár Tibor)

- Szerenád (Szabó Miklós,  km. a Földényi-kórus és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás)

- Dal (Rafael Márta, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) - A rádióbemutató: 1950. január 15., Petőfi Rádió, 19.30 – 21.00

 

Polgár Tibor – Darvas Szilárd: Egy amerikai Londonban

A Fővárosi Operettszínház zenekarát Török Emil vezényli

  • „Pár szó az egész” (Ákos Stefi, Kishegyi Árpád)
  • „Lennék én csak a tanára, rá sem ismerne magára” (Ákos Stefi, Kazal László)
  • „Szeresd az életet” (Csákányi László) -  A rádiófelvétel részleteinek bemutatója: 1956. július 9., Petőfi Rádió 16.20 – 16.50

Ezt a műsort ismét meghallgathatjuk a Dankó Rádióban és az internetes elérhetőségén délután 18 és 19 óra között.

3098   Búbánat 2019-01-31 18:23:57

Sajnos, operettzenét ma nem hallunk a Dankó Rádió "Túl az Óperencián" adásában.

3097   smaragd 2019-01-31 18:01:43

 

Dankó Rádió     mai ismétlés kb: 18.04

https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo/

KEMÉNY EGON - Harmath Imre: "Ritka madár a szerelem" (1935)

Magyar Rádió, angolkeringő

A régi nagy sikert, slágerszámot a hatvanas években új hangszereléssel játszotta a Magyar Rádió vonós tánczenekara, Bolba Lajos vezényelt.

Túl az Óperencián"  - NAGY IBOLYA  műsora  -  Dankó Rádió  

3096   Búbánat 2019-01-30 15:05:51

A Dankó Rádió ma délelőtti "Túl az Óperenciás" adásában részleteket hallottunk

Farkas Ferenc – Dékány András Csínom Palkó  című daljátékának 1963-as, új rádiófelvételéről (Bemutató: 1963. május 1., Kossuth Rádió 20.10 – 22.10)

Vezényel: Lehel György (az 1950-es első változatban is ő dirigálta a rádió zenekarát)

Km.: az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (Karigazgató: Vajda Cecília)

Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: Mikó András

A bejátszott dalbetétekben (és prózában is) Andor Éva, Házy Erzsébet, Komlóssy  Erzsébet, Neményi Lili, Domahidy László, Palócz László, Radnay György és Simándy József énekelt, km. az MRT Énekkara.

Az elhangzott részletek között voltak ezek is: 

  • Kati és Jankó kettőse: „- Katinkám, ide gyere!..../- Elmondom szemedbe, szívem szerint szeretlek, szemérmes virágom…./- Kis Duna-ág, nagy Duna-ág, gyöngyös fodros habja. Csupa ragyogó hajnali fény csillog-villog rajta…”  (Andor Éva, Palócz László)
  • Koháry grófné és Rosta Márton kettőse: „- Ájn, cváj, dráj, ájn, három a tánc, fordulunk, térülünk, már szinte szédülünk, lobbanó, libbenő tánc!.../ - Bódító szárnyalás, bájos-üde lányvarázs, tova tűnő kacagás!…Ájn, cváj, dráj, ájn, három a tánc, fordulunk, térülünk, már szinte szédülünk, lobbanó, libbenő tánc! Csak utánam, az a vágyam, pihekönnyen és lágyan, ez a tánc még csupa játék, csupa kellem és báj! Így bókolunk ez előkelő, hölgyeim, látják? Így fordulunk, ugye kitűnő? És most megállj!...”  (Neményi Lili, Szabó Ernő)
  • Rosta és Éduska kettőse: „- Jó estét, jó estét, áldás, erő békesség! - Jó estét, jó estét, mindenkinek kedvesség!.../- Rosta Márton, híres ember Pozsonyban, itten áll most előttetek valóban, készíti a mézeskalács szíveket. Gyertyát, ánizst, és cukorból egeret…”. (Házy Erzsébet, Szabó Ernő, énekkar férfikara)

A délutáni ismétlés a szokott időben, 18 és 19 óra között kerül adásba. 

3095   Búbánat • előzmény2164 2019-01-30 13:33:03

Kapcs. 2164. sorszám

Muzsika, 1959. október szám

FARKAS FERENC: VIDRÓCZKI

Gondolatok egy zenés színpadi műfajról

Kicsit régen volt a július 20-i* rádióbemutató: Farkas Ferenc és Innocent Vincze Ernő Vidróczki című rádiójátékának előadásáról részletes beszámolót írni most már talán késő lenne. A mű keltette emlékek, a műfaj jelentősége, eddigi és tovább vezető útja mégis napirendre tűz néhány gondolatot. Feljegyzésük talán nem érdektelen.

Vidróczki gyakori szereplője a Mátravidék népdalainak, betyár-mondáinak. Nem is régen élt, mégsem volna könnyű valóságos alakját rekonstruálni. Hiszen a betyár élete mindig is megkívánta a titokzatosságot. Felbukkant itt-ott, tett ezt-azt. Az egyes jelenetek szemes fültanúi igyekeztek valamilyen összefüggést találni a „kalandok" között, többnyire fantáziájuk segítségével. Lehet, hogy több mindent nem is ő követett el, amit neki tulajdonítottak, csak „hasonlított" rá, keze nyomára ismertek egy-egy sikerült csínyben. Végül nevéhez tapadt egy sereg legendás esemény, jellemvonás is, ami már igazán csak a nép képzeletének volt szülötte.

Így lett Vidróczki is, a parasztság hőse, elnyomói veszedelme, magyarok védelmezője, mint több más társa. A róla szóló legendák egyes feldolgozásai valóban balladaszerű lazaságban (és egyben tömörséggel) foglalták össze alakját, tetteit. A balladamondónak sok mindent elhisz a hallgató, így válik meseszerűvé, nő csodatevővé a rendkívüli tulajdonságaival elhíresült hős. A ballada szívesen él csodás motívumokkal. Semmi különöset nem találunk abban, hogy a népdalban Vidróczki holtából is szembeszáll a vármegyével: „Hej, Vidróczki, most gyere ki, hat vármegye vár ideki!"„Mit ér nekem hat vármegye? Tizenkettő jöjjön ide!"

A mesévé, csodává, emberen túli erővé válásnak, az általánosodásnak ezt a finom mezsgyéjét leste és jelölte meg Arany János egyik balladájában. Ez az a „keskeny palló", amelyen a Vörös Rébék átalmegy, s íme, már nem is ember, nem is ártó vénasszony többé, hanem maga az ártás, az elszabadult rossz lélek: már röpül is, egyik fáról a másikra, már nem is egyedül van, hanem többszöröződik, kézzel el nem érjük, meg nem ölhetjük. „Akinek azt mondja: kár! nagy baj éri és nagy kár: Hess, madár!" — Ez az a híd, amelyen a Cantata Profana „kilenc szép szál fia" is áthaladva, szarvassá válik.

Ezen a „keskeny pallón" túl azonban a művészi alak már csak eposzban vagy balladában él meg, színpadon nem! Az általánosításnak ezt a fokát a színpad nem tűri. A színpad húsból-vérből való embereket, a műfajnak megfelelő logikát és építkezést kíván. A színpadon Vidróczkinak is emberré kell válnia, úgy élnie, úgy cselekednie, hogy a balladának majd elhigyjük: „Mit ér nekem hat vármegye?" Ez nemcsak a Vidróczki librettójának legalaposabb gondja, hanem minden balladából visszaformált színpadi műnek, így Hajdú Mihály Kádár Kata-librettójának is.

Mindezt azért kellett kissé hosszú lére ereszteni, hogy jobban lássuk a Vidróczki-darab műfaji nehézségeit, és tovább pillantsunk belőle egész zenés színpadunk problematikájára. Mert a rádióműsor a Vidróczkit „balladának" jelöli. Innocent Vincze Ernőnek pedig az volt a gondja, hogy eleven színpadot faragjon a töredékes népi hagyományból. Nem volt könnyű, már csak azért sem — mint egy beszélgetésben Farkas Ferenc is utalt rá —, mert Vidróczki kora történelmileg nagyon is közel van, szinte nagyapáink idején — azon a határon, amikor a „történelmi" színpad sok vonatkozásban a „társadalmi" színpaddal érintkezik, múlt és jelen fordulóján. A felépítésben mégis meg kellett tartani a képek lazább összefüggésének módszerét: nem felvonásokban, hanem szinte „ka!and"-okban bemutatni Vidróczki alakját, sorsát, mint a Háry Jánosét is. így kívánta az anyag sajátos természete, ennyi maradt a balladaszerűségből. Csak ez a lazább képfűzés adhatja valami okát, miért nevezi a rádióműsor a művet balladának.
Mert egyébként az érdekes és épkézláb történet valóban színházzá teszi a témát, bármennyire járja is a kitaposott utakat. Ismerős motívumai a műfajnak a cselédsorú, elnyomott szegénylány és a betyár romantikus szerelme; a gőgös és kalandvágyó nagyúri hisztérika fellángolása és a két nő rivalizálása. A betyár is a dolog természete szerint plebejus hős és kései kuruc, nemzeti ügy bajnoka is egyúttal; a megcsúfolt császári katona pedig Csínom Palkó nótája óta — vagy még régebben talán? — szívderítő figurája a mesetípusnak. Mégis, a puszta megszokás ismert keretein jóval túlvezeti Vidróczki történetét néhány keményen formált, nem sablonosan felléptetett alak: Vidróczki édesanyja, Marsó Lenci pandúr-figurája.

Szerepük éppen elég a vérbeli színpadi szerző leleményéből a régi anyag újrateremtéséhez.
Színpaddá vált tehát a ballada, de mégsem egészen, hanem a színpadnak egy különös átmeneti műfajában: a rádiószínpadon. A rádiószínpad azzal, hogy nem láttatja, csak hallatja a történést, közelebb áll a meséhez, több szabadságot enged a fantáziának, mint a látható színpad. A látás sokkal konkrétabb képet ad, mint a hallás. A hallásból szerzett hiányos adatokat sokkal gazdagabban, többféle módon egészíthetjük ki, mint a látási képeket (ha világos van és nincs köd; a romantikus színpadon egyszerre jelenik meg a mese és a sötétség!). A „ballada" és a színház sehol olyan szerencsésen nem találhat egymásra, mint a rádiójátékban. Ezért ad a rádiószínház olyan kitűnő alkalmakat zenei megoldásra. A zene esztétikájában, nagyfokú általánosító képességében is igen fontos a látás és a hallás közti ilyen különbség. A zenének ez a vonása az opera esztétikájáról is sok mindent elárul. Ezért olyan otthonos a zene rádiójátékban is.

Emlékezzünk vissza, mennyi jó színpadi zene kezdte pályafutását az utóbbi évtized folyamán a rádióban. Ha most elsősorban a Csínom Palkóra gondolunk, nemcsak a zeneszerző azonossága miatt tesszük. A téma, a feldolgozás módja, az egyes szereplők és a zenei anyag is annyi hasonlóságot mutat, hogy az összehasonlítás elől nem tudunk kitérni. Már ebben a művében szerencsés kísérletet tett Farkas Ferenc arra, hogy a népi hős köré formált nemzeti daljáték műfaját egyesítse a népszerű operett jó hagyományaival, s a kétféle zeneiség két társadalmi réteg, kél nemzeti magatartás, két erkölcs közötti különbség szembeállítását tette számára lehetővé.

Ezt az utat járta tovább a Vidróczki zenei megoldásában, még nagyobb színpadi igénnyel. Feltűnő, hogy a Vidróczkiban aránylag kevesebb az önálló „szám", dal, zárt apró együttes. A szerző inkább az egész cselekmény átzenésítésére törekedett, s a különböző zenei rétegek drámai egybedolgozásának valóban szép példáit adja. Hallhatóan nagy gondot fordít a színpadi énekbeszéd megmunkálására, a prózai szövegmondás énekké válásának megoldására. Az egységet szolgálja azzal is, hogy a beszéd és a zene érintkező felületein a döccenőket igyekszik mennél jobban lecsiszolni. — Nehezebb és talán kevésbé népszerű, kevésbé könnyű sikerű út, de igényesebb és messzebb vezet. Az opera-műfaj is erre felé haladt a múlt században, eljutott oda, ahol a zeneszerző már egyben rendezővé is válik. Zenéje önállóan szabja meg a színpadi akció lebonyolódását, a szereplők magatartását.
 

A Csínom Palkóban mintegy tíz évvel ezelőtt a népszerű és mégis igényes daljátéki hang feléledését köszöntöttük, a Vidróczkiban is elsősorban ennek a nem olcsó módon népszerű zenés színpadi műfajnak újabb állomását szeretnénk üdvözölni. Daljátéknak azért nem merjük nevezni, mert egybekomponáltsága már sok helyen túlmegy a daljáték szokott formai keretein. A zeneszerző szeme előtt a népszerű opera megvalósításának, újbóli megalkotásának célja lebeg, olyan értelemben, ahogyan népszerű volt a maga korában és ma is az Mozart Varázsfuvolája, Verdi legtöbb művei, Puccini operaszínpada. A céllal egyet kell értenünk, de megvalósulásáról csak akkor beszélhetünk, ha a rádiójáték kiszabadul a rádióból és valódi, látható színpadon is talpára áll. Tudjuk, hogy eddigi kísérleteink alkalmával mindig ott bokrosodtak a gondok, ahol az akusztikus rádiószínpadról vizuális, valóságos operaszínpadra kellett lépniük az utóbbi évtized műveinek. Hiába, az operai librettista sem terem a rózsabokorban. A műfaj különben is világszerte permanens válságban van, új meg új műfajokban próbál újjászületni.

Közbevető megoldásnak, iskolának kínálkozik a film. Közelebb áll a rádiószínpadhoz, mint a valóságos játékszín, mert sokkal szabadabban tágíthatja színhelyét, idejét, technikai lehetőségeivel sokkal jobban követheti a képzeletet, mint emez. Eddig is iskolája volt zeneszerzőinknek, Farkas Ferenc is sokat tanult saját filmzenéiből ahhoz, hogy a Vidróezki zenéjét ilyen színpadi igénnyel megoldhassa. Különös és tanulságos esete a látott kép és a hallott hang drámai egységének.
Sokféle módja lehetséges a gyakorlati megközelítésnek. Hogy melyik mikor és hogyan válik be, azt majd a következő évek mutatják meg.

Annyi bizonyos, hogy a Vidróczki jó úton tesz egy lépést az új magyar zenésszínpad meghódítására.
Gondolatmenetünk nem az előadás elemző bírálata felé vágott. Mégis meg kell köszönnünk a július 20-i bemutató szereplőinek, egész együttesének és vezetőinek, hogy a művet hiteles interpretációjukkal erre az útra segítették. Csakis tolmácsolásuk hitelében bízva merhettünk ilyen módon belekapni témánkba is.

/Ujfalussy József/

* Megjegyzés: a cikk elején szereplő július 20-i dátumhoz képest már 1959. május 30-án megvolt a Vidróczki bemutatója (Kossuth Rádió, 20.30 – 22.00 óra.)

3094   Búbánat 2019-01-29 12:20:02

A Dankó Rádió mai operettműsorából:

Kálmán Imre - Martos Ferenc - Bródy Miksa: Zsuzsi kisasszony (külföldön a darab átdolgozott változata, más librettóra: A farsang tündére) operettjéből hallhattunk három számot más-más felvételekről:

- Péterfi dala, I. felv.: „Hajnalcsillag fenn az égen, várlak rózsám, olyan régen…, hej, cicám…jaj, jaj, jaj! Jaj, Zsuzsikám, jaj, Zsuzsikám! Egy pici csók kellene ám!...” (Peller Károly)

- Zsuzsi dala:  „Sétál a korsón a szende kislány, a nap fénye szétomlik hullámos haján,…/ Légy az icipici párocskám! Páratlannál szebb a páros szám…” (Koltay Valéria, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel Sebestyén András)

- Dal: „Rózsákat himbál a szél... /Holdfényes, illatos nyáréjszakák, hűs kert ölén, szép rózsafák… Hol vagytok nyáréjszakák…” ( Kövecses Béla, km. a Magyar Állami Hangversenyzenekar, vezényel: Bánfalvy Miklós ) 

 

Fényes Szabolcs - Harmath Imre - Romhányi József:  Maya

A Budapesti Operettszínházban sok év után nemrég visszakerült a repertoárba  Fényes Szabolcs első, nagysikerű darabja. Most a Magyar Rádió 1971-es. teljes stúdiófelvételéről hallottunk néhány dalbetétszámot az operett jól ismert dalai közül: 

A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1971. április 12. Kossuth Rádió, 19.57 – 22.00

Km.: az MRT Szimfonikus zenekara és énekkara (Karigazgató: Bódy Irma), Vezényel: Gyulai Gaál Ferenc

Zenei rendező: Fejes Cecília. Rendező: Cserés Miklós dr.

Részletek:

- Maya, Barbara és Rudi hármasa a 2. felvonásból „Oda vagyok magáért..” (Házy Erzsébet, Galambos Erzsi, Rátonyi Róbert)

- Maya, Barbara, Rudi jelenete „Párizs, te szép…” (Házy Erzsébet, Galambos Erzsi, Rátonyi Róbert, énekkar) - megjegyzem, ezt a pompás tercettet  - számomra értthetetlenül - valamiért kihagyták a mostani színházi bemutató zeneszámai közül!

- Barbara belépője: „Macskaszerenád - Miau” (Galambos Erzsi, énekkar)

- Együttes: „Haccáré, haccacáré…” (Galambos Erzsi, Németh Marika, Rátonyi Róbert, Korda György)

 

Vincze Ottó - Barabás Tibor - Semsei Jenő  – Romhányi József: Budai kaland - Balettzene (Magyar Állami Hangversenyzenekar, vezényel Gyulai Gaál Ferenc)

(Megjegyzem: az 1962 decemberében készült rádió-stúdiófelvételen Németh Marika, Petress Zsuzsa, Kishegyi Árpád, Radnay György, Szabó Miklós és a  Fővárosi Operettszínház Énekkara is közreműködik. 

Szívesem venném, ha a Dankó Rádióban ebből a daljátékból más, vokális részlet is felcsendülne olykor-olykor…)

A délelőtt elhangzott műsort ismét meghallgathatjuk ma 18  és 19 óra között a rádióban és az interneten is.

Ezen a héten a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya egy „könnyűzenei” együttes, a „Kamilka & Pesti Sikk”  jazz-pop-funk formációt létrehozó Kiss Kamilkával (szövegíró, énekes, fuvolán és zongorán játszik) és férjével, Lőrincz Ádámmal (dalszerző, zongorista) beszélget a „Túl az Óperencián” adásában.

 

3093   Búbánat 2019-01-28 14:46:24

Sárközy István – Benedek András – Semsei Jenő: A szelistyei asszonyok

A daljáték szövegét Mikszáth Kálmán kisregénye nyomán írták a szerzők, a verseket Innocent Vincze Ernő írta.

A Rádió Dalszínháza új bemutatója: 1983. augusztus 20., Kossuth Rádió 15.05 – 16.42

Km.: az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc). Vezényel: Breitner Tamás

Zenei rendező: Fejes Cecília.

Rendező: Békés András.
Szerkesztő: Bitó Pál

Szereposztás:

Mátyás király – Kalocsay Miklós
Szelistyei asszonyok:
Anna – Mészöly Katalin
Mária – Sudlik Mária
Vuca – Zempléni Mária
Nagy András, kocsis – Miller Lajos (Csernák János)
Mujko, udvari bolond – Benedek Miklós
Rostó Pál, prefektus – Sólyom Nagy Sándor
Wolfgang, kocsmáros – Palcsó Sándor
Czobor hadnagy – Mersei Miklós
Vendelné, fogadósné – Divéky Zsuzsa
Marini lovag – Lesznek Tibor
Bánffy, ajtónálló – Dózsa László
Kassai Mihály, földesúr – Kertész Péter

A Dankó rádió délelőtti operettműsorában ebből a ritkán játszott daljátékból és erről a rádiós felvételéről hangzottak el részletek Mészöly Katalin, Sudlik Mária, Zempléni Mária, Miller Lajos, Benedek Miklós és Sólyom Nagy Sándor, valamint az MRT Énekkarának előadásában.

Hozzáteszem, egy korábbi rádiófelvétel-keresztmetszetről (1961) - Vuca szerepében - Zentai Anna énekhangját is hallhatjuk, az MRT Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényli.

A Túl az Óperencián adásának ismétlését ma 18 és 19 óra között hallgathatjuk meg a rádióban és az interneten is.

3092   Búbánat • előzmény2018 2019-01-27 15:19:16

Kapcs.  2018., 446. sorszámok

Lehár Ferenc: Paganini

Rádió Dalszínházának bemutatója: 1981. március 16., Kossuth Rádió 19.15 – 20.35

Paul Knepler és Béla Jenbach szövegét fordította Kulinyi Ernő, átdolgozta és rádióra alkalmazta Erdődy János

Vezényel: Sebestyén András

Km.: az MRT Szimfonikus zenekara és énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc)

A hegedű szólót Hidy Péter játssza

Zenei rendező: Fejes Cecília
Rendező: Bozó László

Szerkesztő: Bitó Pál

Szereposztás:

Anna–Elisa – Kalmár Magda
Niccolo Paganini – Gulyás Dénes
Bartucci, Paganini titkára – Csákányi László
Felice herceg, Anna-Elisa férje – Rozsos István
Pimpinelli, kamarás – Palcsó Sándor
Bella Giretti, énekesnő – Lehoczky Éva
Laplace grófnő, udvarhölgy – Császár Angéla
Hédouvelli, tábornok – Gelley Kornél
Marco, Filippo, Emanuele, parasztok – Nagy István, Ambrus András, Szatmári István
Fogadós – Balázs Péter
Szobalány – Fodor Zsóka
Egy hang – Emőd György

 

A rádió új operettbemutatója alkalmából az  RTV Újságban volt olvasható az alábbi cikk:

„Másfajta hepiend”

Örültem, amikor a Rádió felkért Lehár Paganinijének fordítására és átdolgozására. Szeretem az ilyen munkát, és immár három évtizednél hosszabb kapcsolat köt a zenés színpadi műfajokhoz: társszerzője voltam sok operettnek, musicalnek és zenés vígjátéknak – ez most a tizenhatodik ilyen darabom. Zenei érdeklődésem, némi tájékozottságom és a muzsika szeretete segít ebben. Mindig örömmel dolgoztam zenés darabokon, és ami a fontosabb: a közönség is örömét lelte bennük, amint a darabok fogadtatása mutatta. Számomra üdítő változatosság az ilyen munka, jól megfér harminc-egynéhány történelmi regényem, filmjeim és egyebek írásával.

S ami a Paganinit illeti: ennek a darabnak – a dallamgazdag és változatos Lehár-muzsikán kívül – még sajátos vonzereje is van. Az operett műfaját a sznobok általában lekezelik, és egyik „érvük”, hogy ezek a művek törvényszerűen megnyugtató befejezéssel, úgynevezett hepienddel végződnek. Nos, a Paganininek is hepiendje van, de meglehetősen szokatlan alakulású. Szó sincs ennek a darabnak fináléjában a főszereplő-szerelmespár boldog összeborulásáról és egyesüléséről – ellenkezőleg!  Paganini, a nagy hegedűs, nem áldozza fel művészi szabadságát egy asszonyért, hanem a darab végén búcsút vesz tőle, és elindul világhódító útjára: a nő helyett az igazi nagy szerelmet, hegedűjét választja. És az asszony is belátja, hogy egy művész küldetése fontosabb a szerelemnél: elengedi a férfit.

Ez az érdekesség, másfajtaság teszi még vonzóbbá a művet, nemcsak nekem, aki dolgoztam rajta, de remélhetőleg a közönség számára is emberibbé válik ettől a történet és igazabbá. Bízom benne, hogy ez lesz a hallgatók véleménye is.

Még egy megjegyzés. Itt-ott ismerős sorokkal fog találkozni a hallgató. A nagyon kedvelt Lehár-muzsikák szövegeinek voltak régebbi fordításai és természetesen ismert felvételei is. Abban egyeztünk meg, hogy a régóta közismert, szinte kívülről tudott egyik-másik népszerű szövegsort meghagyom, és csak a továbbiakban kap új szöveget a muzsika. Így is történt.

/Erdődy János/

 

Az operett másik ismert magyar nyelvű rádiófelvétele: 

Lehár Ferenc – Kulinyi Ernő: Paganini 

A rádió dalszínháza bemutatója: 1958. május 2., Kossuth Rádió 19.00 - 19.50 - keresztmetszet

Ezen a stúdiófelvételen Orosz Júlia, Zentay Anna, Kishegyi Árpád, Szabó Miklós éneklik a főbb szerepeket. Km. Ney Tibor – hegedű, valamint a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara. Vezényel: Bródy Tamás.

3091   Búbánat 2019-01-26 13:20:59

A Dankó Rádió délelőtti „Túl az Óperencián”  műsorában részletek szólaltak meg

Sidney Jones – Lionel Monkton Gésák (vagy egy japán teaház története)  című operettjéből:

Az operett rádióváltozatának bemutatója a Rádió Dalszínháza égisze keretében: 1970. február 14., Kossuth Rádió 19.25 – 20.37

Owen Hall szövegét Fáy E. Béla és Makai Emil fordította. A verseket Brand István írta
Rádióra alkalmazta: Innocent Vincze Ernő


Km.: az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (Karigazgató: Sapszon Ferenc). Vezényel: Bródy Tamás

A  szereposztás ez volt:

Az öreg Vuncsi – Feleki Kamill - próza
A fiatal Vuncsi – Kibédy Ervin - próza
Mimóza – László Margit (Domján Edit)
Fairfax – Bende Zsolt (Mécs Károly)
Molly – Petress Zsuzsa
Cunningham – Reményi Sándor (Csanaky József)
Katána – Bartha Alfonz (Verdes Tamás)
Lady Constance - Simor Erzsi - próza
Juliette – Csala Zsuzsa - próza
Imári márki – Csákányi László

Az operett rövid tartalma:  Angol hajó vesztegel egy japán kikötőben, ahol "A tízezer gyönyörűséghez” címzett teaházat sűrűn látogatja Fairfax angol hajóstiszt, aki – bár vőlegény – nem tud ellenállni a bájos gésa, Mimóza táncának. Ebből számos bonyodalom származik…
A darab rádióváltozatában ezt a történetet meséli el a teaház volt tulajdonosa – F e l e k i Kamill.

Ebből a klasszikus angol operettből hallottunk most három dalt az adásban:

- Fairfax kóruskíséretes „tengerész-dala” (Bende Zsolt és a Magyar Rádió és Televízió Énekkarának Férfikara):

„Én tengerész vagyok, ám a fényes ég ragyog, mert az otthonunk a széles óceán! És ha partra léphetünk,  úgy örülnek nekünk, összecsődül annyi asszony és leány! Minden ember arca víg, sorra mind kezet szorít, és távozáshoz hívnak ám a nők! Járva messzi tájakat, ennyi kedvesünk akadt, egyre csak visszavárnak ők. /- Víg a tengerész! Bátor és merész! Lángra gyúl, ha lányra néz és átölelni kész! Hej, nincs időnk, hahó, lányka, vár hajónk, egy búcsúcsók, s az ég megáld! Az ég megáld, az ám!….”

-Mimóza dalkeringője:  „Szeretni szép…csak tánc… csak énekelj…”  (László Margit)

- Cunningham dala a kis japánokról: „Ha gőzhajód Japánba ér, és vár Nagasaki… félreáll Jappy, mert  vár a kis Jacky---/… I am Jappy and happy!...” (Reményi Sándor, km. az MRT Énekkara)
 

Az adás végén pedig Kemény Egon – Erdődy János Krisztina kisasszony című operettje nyitányának dallamai csendültek fel (km. az Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Lehel György – rádióbemutató:1959. augusztus 22., Kossuth Rádió, 20.25 – 22.00)

Ezt a műsort ma délután hat és hét óra között ismét meghallgathatjuk a Dankó Rádióban és az internetes elérhetőségén.

3090   Búbánat 2019-01-25 11:45:44

Iszaak Oszipovics Dunajevszkij: Szabad szél – az operett keresztmetszete

A Magyar Rádió új felvételének bemutatója 1964. április 2., Kossuth Rádió 20.30 – 21.46:

A dalszöveget Innocent Vincze Ernő és Romhányi József fordította

Közreműködik: Barlay Zsuzsa, Forgács Éva, Koltay Valéria, László Margit, Neményi Lili, Szőnyi Olga, Kishegyi Árpád, Külkey László, Palcsó Sándor, Palócz László, Melis György, 

valamint az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Sebestyén András

Az összekötőszöveget elmondja: Elekes Pál

Zenei rendező: Fejes Cecília Szerkesztő: Bitó Pál

Erről a stúdiófelvételről szólaltak meg újra részletek a Dankó Rádió most délelőtt elhangzott  operettműsorában:

  • Nyitány
  •  Hármas (Koltay Valéria, Forgács Éva, Barlay Zsuzsa) és
  • Pepita dala (Bolero), II. felv.: „Házunkban, hol világra jöttem, csemete sok volt, épp egy tucat…/Az ördög bújt belém…” (Koltay Valéria)
  • Matrózinduló „Tengerésznek, tengerésznek…./  Tengerész! Tengerész!  … légy merész… összetart,  tettre kész, harcra kész… célhoz érsz!” (MRT Énekkarának férfikara)

Egy korábbi (1950-es évek) rádiófelvételéről is elhangzott egy részlet:

  • Stella és Markó szerelmi kettőse: "Stella, nézd, hogy sugárzik a fény a kék tengeren, mégis itt-ott sötétlik mélyében száz rejtelem. Stellám! Sorsunk mélyén is rejtőzhet még száz veszély! Tán még ma csak néma sugárban ég szenvedély!...”(Gencsy Sári, Melis Györgykm. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Lehel György)

A "Túl az Óperencián" adásának ismétlését délután hat és hét óra között hallgathatjuk meg a Dankó Rádióban és az interneten.

3089   Búbánat 2019-01-24 11:45:29

A Dankó Rádió ma délelőtt elhangzott operettműsorában hallhattuk:

Lehár Ferenc –  Robert Bodanzky és Alfred Maria Willner – Gábor Andor: Luxemburg grófja – részletek két stúdiófelvételről:

  • Bevezető kórus és Renée belépője: (Udvardy Tibor és az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Sebestyén András) 1966. február 26., Kossuth Rádió, 20.25 - 22.00
    „Szép igazán, barátaim, ez a rajongás személyemért… Hogy ősöm volt ama Luxemburg, a nagy tivornyák hőse…. Hej, lirilirilári, ez mind csak lárifári, fenn az ernyő, nincsen kas…”

  • Juliette és Armand kettőse, II. felv. (Zentay Anna és Rátonyi Róbert, km. a  Fővárosi Operettszínház zenekara. Vezényel: Breitner Tamás) – 1964, Hungaroton felvétel
    „Kérem, nézzen reám! /- türelem, türelem…/- Gimbelem, gombolom, légy enyém, angyalom, a félelemre nincs okom, hiszen szeretsz te, jól tudom…/…- Gombolom, gimbelem, a tiéd a szívem, a félelemre nincs okod, hiszen szeretlek/elveszlek, jól tudod!”

  • Bazil dala:  (Feleki Kamill,  km. a  Fővárosi Operettszínház zenekara. Vezényel: Breitner Tamás) – 1964, Hungaroton felvétel
    „Szívem szeret, valóság ez, nem álom. Szívem szeret, örömmel konstatálom. Szívem szeret, mint aki most húszéves. Szívem szeret, szeretni olyan édes. Szívem szeret, úszom ifjúi tűzben. Csak verseket olvasnék, kötve-fűzve. Szívem szeret, szívem szeret, az ember el se hinné, hogy ilyen lehet. Lehet….”

  • Fleury és Basil kettőse, II. felv. (Honthy Hanna, Feleki Kamill, km. a  Fővárosi Operettszínház zenekara. Vezényel: Breitner Tamás) – 1964, Hungaroton felvétel
    „Nagy arszlán volt a kopasz úr… Polkatáncos, polkatáncos voltam deli legény…”

  • ​​​​​​​Juliette és Brissard „bohém” kettőse: (Zentay Anna és Palcsó Sándor) 1966. február 26., Kossuth Rádió, 20.25 - 22.00
    „Egy kis szoba kell, hol szűk is a hely, de elférünk, hat jó emelet, a nap benevet, s mi nem félünk. Nem kérek mást, csak... /Gyerünk,tubicám, se kocsink se lovunk, én s a cicám, mi csak elkocogunk. Friss örömet csak a jó szív ád. Vesszen a pénz, de a csók mi vár…” 

A „Túl az Óperencián” adásának szerkesztő-műsorvezetője, Nagy Ibolya megemlékezett a műsorban  

Zentay Annáról, aki ma két éve hunyt el 93. életévében. Emlékére bejátszásra került  Fényes Szabolcs – Szilágyi László Fehér akácok című dala (Zentay Anna, km.  a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara Gyulai Gaál Ferenc vezényletével;

Két mai születésnapos énekművészt - operaénekest -  is köszöntött Nagy Ibolya – velük ugyancsak beszélgetett egykor rádióműsorában:

Kelen Péter

Behár György – Baranyi Ferenc: Dal: „Ó mért, hogy a boldogságom ára az árulásom, miért vagyok gyáva… „ (Kelen Péter, km. a MÁV Szimfonikus Zenekar, vezényel:Behár György)  - Behár György:  Szállnak a darvak - Behár György dalai ℗ 1976 HUNGAROTON RECORDS  lemezről

Iván Ildikó

Lehár-egyveleg  - válogatás az Éva és A víg özvegy dallamaiból - Iván Ildikó előadásában.

Ezt a délelőtti adást ismét meghallgathatjuk a Dankó Rádióban ma 18 és 19 óra között.

3088   smaragd 2019-01-23 18:56:29

64 évvel ezelőtt, ezen a napon volt a "Hatvani diákjai" bemutatója.

3087   Búbánat 2019-01-23 11:27:10

A Dankó Rádióban ma délelőtt sugárzott  operettműsorból kiemelem Fényes Szabolcs daljátékának részleteit:   

Fényes Szabolcs - Békeffi István – Semsei Jenő: Rigó Jancsi  

 A Rádió Dalszínházának a bemutatója: 1973. december 26., Kossuth Rádió, 19.09 – 21.40

Az elhangzott dalokat Kalmár Magda, Németh Marika, Petress Zsuzsa, Korondi György, Bende Zsolt, Rátonyi Róbert és Bilicsi Tivadar éneklik. 

A rádiófelvételen a Magyar Rádió Énekkarát és Szimfonikus Zenekarát Sebestyén András  vezényli.

Ezen a héten a szerkesztő-műsorvezető Nagy Ibolya a Madách Színház művészével, Barát Attilával beszélget.

Az adás további részében egy-egy részlet csendült fel a Madách Színház két zenés produkciójából:

Tolcsvay László - Müller Péter - Müller Péter Sziámi: Mária evangéliuma – rockopera/oratórium

A részletben Sáfár Mónika, Vikidál Gyula, Sasvári Sándor  énekét halljuk –(1991, Hungaroton)

„Sok esztendővel Jézus, s néhány hónappal Mária halála után János apostol, a „Mennydörgés Fia” azon meditál: miért mondta néki Mestere, a keresztre feszített Jézus saját anyjára letekintve, s mintegy végső üzenetként: „IME A TE ANYÁD”. Ez a dráma János emlékezetében, s önmagával viaskodó hatalmas látomásaiban zajlik. A hagyományok szerint azonban mindaz, ami a lélekben történik, nem magánügy, hanem közügy. János, mintegy őskeresztény gyülekezet papja, maga köré idéz egy világot: vízióból, saját bizonytalanságából, vad gyűlöletéből és magasztos felismeréseiből nyilvános rítust teremt.

E rítus a beavatások sorozata. A káosz és az elaljasodás közepette avatja be Jánost Jézus szelleme a Szeretet misztériumába, készíti fel őt az Anyaság titkának megértésére. Ebben a fenyegetettségben avatják be az angyalok Máriát a Földi és Égi Szerelem titkába, értik meg a bölcs királyok és primitív pásztorok az ember isteni voltának csodáját, sejti meg a maga szerepét József, az ács. A hatalom, s a mélyre zuhant nép őrjöngésének közepette kénytelen Mária megtanulni az Elengedést, s világosodik meg végül Jánosban az „Ecce Mater tua” jelentése: az Anyaság – férfiember számára oly nehezen felfogható – misztériuma.”

 

Andrew Lloyd Webber – Tim Rice – Blum Tamás – Galambos Attila: József és a színes szélesvásznú kabátmusical

- Barát Attila énekel (a "Mesélő") –2011, CD

„Andrew Lloyd Webber csodálatos műve a Biblia legszebb, drámai fordulatokban leggazdagabb történetén, a József legendán, illetve Thomas Mann tetralógiáján alapul.
Andrew Lloyd Webber és sok éven át vele együtt dolgozó alkotó társa, Tim Rice szövegíró kollégiumi szobatársakként találtak rá a József témára. Felnőttpukkasztó, szertelen művet alkottak belőle, amely 1967-ben oratórikus formában került színre. Már ebben a verzióban is halmozta a sikereket. "Felnőtt" színpadon, kibővítve, 1972-ben az edinburghi fesztiválon mutatták be. Webber végül is fittyet hányva a színpad törvényeinek, egymást követő dalok laza szerkezetű sorában meséli el a kiválasztott fiú történetét, akinek kitaszítottsága és felemelkedése a megbocsátás és a tolerancia nagy példázata.
A darab bejárta a világ nagy színpadait és mindenütt hatalmas sikerrel játsszák.
Webber áradó melódiái, szellemes, friss stílusváltásai remek, szórakoztató, ironikus és ugyanakkor ihletett, katartikus élményt nyújtanak.”

 

Ezt a délelőtti zenei összeállítást ismét meghallgathatjuk a Dankó Rádióban és az interneten ma 18 órától: "Túl az Óperencián”.

3086   Búbánat 2019-01-22 12:45:44

A Dankó Rádióban a Túl az Óperencián” adása elején a Magyar Kultúra Napjáról emlékezett  meg a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya.

Felcsendült Erkel Ferenc Bánk bán című operájából Bánk áriája („Hazám, hazám…” ) Simándy József énekfelvételéről, km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Ferencsik János

A mai operettadásban elhangzott zenék voltak:

Huszka Jenő – Háy Gyula – Fischer Sándor: Szabadság, szerelem

Közreműködik a Földényi-kórus és a Magyar Rádió szimfonikus zenekara. Vezényel: Várady László (A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1955. május 10., Kossuth Rádió)

Részletek:

- Petőfi Sándor megzenésített verse is betétszáma a darabnak – Béla dala: „Szabadság, szerelem, e kettő kell nekem! Szabadság, szerelem, e kettő kell nekem! Szerelmemért feláldozom az életet, szabadságért feláldozom szerelmemet!...”  (Hadics László, Földényi-kórus)

- Erzsók és András vidám kettőse: „… Nem kívánok egyebet, egyebet, mint egy ilyen icipici csókocskát! Semmi baj nem fenyeget, fenyeget, ettől ugyan nem dől össze a világ! Mert a csók olyan, mint az orvosság, csókra kivirul a boldogság!...”  (Zentay Anna és Kishegyi Árpád)

- Judit és Béla kettőse: „Ó, csakhogy hazaértem ---/ Áldom az ég urát…”  (Petress Zsuzsa és Radnay György)

- Erzsók és András keringő-kettőse: „Csók csak kettesbe’ jó, ajkad másnak nem tartható…./nem, nem maradhatok, csak ahogy való: derül ki a szép, mi jó...” (Zentay Anna és Kishegyi Árpád)

- Melchior doktor dala: „Társtalanul járogat az orvos…/Doktor úr, Doktor úr, itt bent valami fáj” (Csákányi Lászlónak egy másik stúdiófelvételről bejátszott dalszáma)

- Palotás – a II. felvonás nyitó tánca


Kálmán Imre – Bakonyi Károly – Gábor Andor: Tatárjárás

- Nyitány

- „Hajrá, előre, a sík mezőre…” (Kukely Júlia, az MRT énekkara és szimfonikus zenekara, vezényel: Breitner Tamás) - Kálmán Imre-operettest közvetítése a Csepeli Munkásotthonból (1979. december 3., 3. Műsor, 19.00 –20.30 ) 

- „A kis Juliska azt kívánja tudni módfelett: belül egy nagy huszárkaszárnya, jaj, milyen lehet?…/Adj egy édes csókot drága kis babám! Így kívánja ezt a huszár reglama…” (Zentay Anna és a Magyar Állami Hangversenyzenekar, vezényel: Pécsi József) 1959

- „Óh, holdas este!… Te voltál lelkem ringató zenéje…/Ne mondd…” (Gencsy Sári és Svéd Sándor, km. a Magyar Néphadsereg Központi Zenekara, vezényel Sebestyén András)  - 1955.  Megjegyzem, ez a kettős egy másik Kálmán Imre operettből - a „Kis király” – való, de az idők folyam a ”Tatárjárás” részévé vált.

 

Ezt a délelőtti adást 18 és 19 óra között ismét meghallgathatjuk a rádióban és az interneten.

3085   Búbánat • előzmény363 2019-01-21 15:39:57

Kapcs.: 363. sorszám

Kiegészítés

Fényes Szabolcs –Csizmarek Mátyás - Halász Rudolf: Csintalan csillagok

A Rádió Dalszínház bemutatója: 1981. december 25., Kossuth Rádió 20.36 – 22.00

Rádióra alkalmazta: Kárpáthy Gyula

Km.: az MRT Szimfonikus zenekara és énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc), valamint a Stúdió 11

Vezényel: Sebestyén András


Zenei rendező: Bárány Gusztáv
Rendező: Bozó László

Szerkesztő: Bitó Pál

Szereposztás:

Lia – Kalmár Magda
Ági – Oszvald Marika
Berci bácsi – Haumann Péter
Tamás – B. Nagy János (Maros Gábor)
Pisti – Tímár Béla
Nóra – Felföldi Anikó
A nagykövet – Kaló Flórián

Az új rádióbemutató elé az  alábbi ajánló sorokat írta a szerkesztő  a korabeli RTV Újságban:

„Ha netán valaki hallott volna már ilyen című operettről, az nem a véletlen műve, bár ez a zenés vígjátéknak is nevezhető darab nem tartozott Fényes Szabolcs legsikeresebb művei közé. Mindjárt hozzá kell tennünk: nem a zenén múlott.  Fényes Szabolcs ebben a munkájában sem adott kevesebbet a hallgatóknak, mint több más, sikeres művében. A mese azonban, melyre a játék épült, egy kissé botladozóra sikerült. Igaz, a szerző nehéz leckét vállalt. Mai figurákat mozgatott egy olyan zenei világban, melyre valóban operaszerű, nagy ívű, romantikus dallamok jellemzőek. Színpadra sem túl szerencsés köntösben került annak idején a darab.

A Rádió Dalszínházának szerkesztősége megpróbálkozott a korán hamvába holt, jobb sorsra érdemes muzsika megmentésével. Ehhez a librettó rádiószerűsítésére, magyarul: átdolgozására volt szükség, ebben Kárpáthy Gyula működött közre, Bozó László rendezése pedig a hallgatót segíti abban is, hogy kedves, látványos díszleteket képzelhessen maga elé.”

3084   Búbánat 2019-01-20 10:46:49

1952. december 25., Kossuth Rádió 20.20 – 22.00

Magyar Nemzet, 1952. december 27.

Rádiókritika

ZENG AZ ERDŐ

Dékány András—Farkas Ferenc daljátéka a rádióban

Rádióközönségünk bizonyára nagy érdeklődéssel várta a „Csinom Palkó” szerzőinek új daljátékát. Ezúttal nem történelmi, hanem mai témát dolgoztak fel. Zenés darabjuk az erdősítésről szól. Megmutatja, hogyan hajtja végre népgazdaságunk a fásítási programot. Lányok vidám énekszója veri fel a Bükk csendjét. Az erdészeti iskola növendékei érkeztek meg tanárukkal erdőültetés és gyakorlati tanulmányok céljából. Ezen a vidéken fittyet hánynak a tilalmi rendeletekre: a közbirtokosság választott elnöke kivágatja a hegyomlást megakadályozó véderdőt s a fa eladásánál megsüti a maga pecsenyéjét. A favágókat a markában tartja, mert csaknem valamennyien adósai. Balla Marci erdész jól ismeri Cobák elnök mesterkedéseit, aki nem enged beleszólni senkit az ügyek vezetésébe s célja elérésére még gyújtogatásra, sőt gyilkosságra is képes. Kitör a vihar, dörren a fegyver, de az erdő ítél: Cobák gazdát elpusztítja a leomló hegyoldal.

A témát kedves szerelmi történet szövi át. Két fiatal s egy idősebb pár találja meg a boldogságát. A szövegkönyv gördülékeny s szórakoztató, bár a hallgató furcsának találja, hogy a becsületes emberek miért nem lépnek fel erélyesebben és idejében az illetékes tanácsnál. A szövegkönyv derék erdész-figurája jól megrajzolt alak. Dékány igen kedvesen mutat meg egy fa- madár- mókusrajongó vidám, tapasztalt öreget. A tanár túlságosan »professzor«-os, Cobák gazda pedig (róla első pillanatban tudtuk hogy »ellenség«) sematikus »rossz ember«. Melegszívű asszonyt írt meg Dékány: Tera néni s törekvő, tanulnivágyó parasztlányt: Nemes Bori személyében.


Farkas Ferenc melódiákban gazdag, színes muzsikáján érdekes kettősség húzódik végig. Zenéjének egyik fele a régi nagy operettek nemes hagyományait, másik fele pedig a magyar jellegű hangvételt követi. Helyes-e ez a kettősség? Vitatható. Furcsa a Bükkben az idős férfi s nő polkáját hallgatni, pedig ez a polka egyébként tetszetős, kerek dallammal felépített zeneszám. Farkas bőven adja a szebbnél szebb zenét. »Gyertek lányok, hej, halihó«, »Be szép az erdő«, »DomboIdalon játszottunk« (keringő-duett), »Van nekünk egy mozdonyunk« (vidám duett), »Bujdosó dal« (színmagyar zene), »Fű, fa, virág, ez a világ« című dalai bájosan szóltak s még egy tömegdallal is megtoldotta a darabot (»Bimbós tulipán«). A vihart festő zene erőteljes és hatásos. A női kórus kanonikus éneke különleges hangszínekkel érvényesül a darab első és zárójelenetében. A zeneszerző nagy érdeme, hogy eltalálja a daljáték mindenkihez szóló muzsikáját; olyan igényességgel, mint kevesen élő zeneszerzőink közül!
Sárdy János több mint egy éve nem játszott darab-főszerepet a rádióban s így örvendtünk hangjának. Balla Marci erdészt alakította. Gózon Gyula csak úgy »szórta« a jókedvet. Tímár József tanár-alakítása még színesebb lehetett volna, ha szövege engedi. Kiss Manyi örökké jókedvű, ugrabugra lánykát játszott, Zentay Anna pedig csengő szopránjával hűen, művészien szólaltatta meg Farkas dalait. Berky Lili édesanya-alakítása sok kedves percet szerzett, Képessy József viszont nehezen küzdött meg a Cobák-szereppel. Az az elképzelés, hogy korcsma-jelenetében zenével, »hej, de« felkiáltásokkal mutassák meg, hogyan is mutat az ilyen gazda, nem vált be s legfeljebb műparaszti hangulatot árasztott az »Erdő mellett dombon van a babám háza« című dal kíséretével. Szécsi Ferenc rendezése komoly munka volt, éppen így Vaszy Viktoré is a Forrai-kórus és a rádiózenekar élén.

3083   Búbánat 2019-01-20 10:46:46

1952. december 25, Kossuth Rádió 20.20 – 22.00

Magyar Nemzet, 1952. december 27.

Rádiókritika

ZENG AZ ERDŐ

Dékány András—Farkas Ferenc daljátéka a rádióban

Rádióközönségünk bizonyára nagy érdeklődéssel várta a „Csinom Palkó” szerzőinek új daljátékát. Ezúttal nem történelmi, hanem mai témát dolgoztak fel. Zenés darabjuk az erdősítésről szól. Megmutatja, hogyan hajtja végre népgazdaságunk a fásítási programot. Lányok vidám énekszója veri fel a Bükk csendjét. Az erdészeti iskola növendékei érkeztek meg tanárukkal erdőültetés és gyakorlati tanulmányok céljából. Ezen a vidéken fittyet hánynak a tilalmi rendeletekre: a közbirtokosság választott elnöke kivágatja a hegyomlást megakadályozó véderdőt s a fa eladásánál megsüti a maga pecsenyéjét. A favágókat a markában tartja, mert csaknem valamennyien adósai. Balla Marci erdész jól ismeri Cobák elnök mesterkedéseit, aki nem enged beleszólni senkit az ügyek vezetésébe s célja elérésére még gyújtogatásra, sőt gyilkosságra is képes. Kitör a vihar, dörren a fegyver, de az erdő ítél: Cobák gazdát elpusztítja a leomló hegyoldal.

A témát kedves szerelmi történet szövi át. Két fiatal s egy idősebb pár találja meg a boldogságát. A szövegkönyv gördülékeny s szórakoztató, bár a hallgató furcsának találja, hogy a becsületes emberek miért nem lépnek fel erélyesebben és idejében az illetékes tanácsnál. A szövegkönyv derék erdész-figurája jól megrajzolt alak. Dékány igen kedvesen mutat meg egy fa- madár- mókusrajongó vidám, tapasztalt öreget. A tanár túlságosan »professzor«-os, Cobák gazda pedig (róla első pillanatban tudtuk hogy »ellenség«) sematikus »rossz ember«. Melegszívű asszonyt írt meg Dékány: Tera néni s törekvő, tanulnivágyó parasztlányt: Nemes Bori személyében.


Farkas Ferenc melódiákban gazdag, színes muzsikáján érdekes kettősség húzódik végig. Zenéjének egyik fele a régi nagy operettek nemes hagyományait, másik fele pedig a magyar jellegű hangvételt követi. Helyes-e ez a kettősség? Vitatható. Furcsa a Bükkben az idős férfi s nő polkáját hallgatni, pedig ez a polka egyébként tetszetős, kerek dallammal felépített zeneszám. Farkas bőven adja a szebbnél szebb zenét. »Gyertek lányok, hej, halihó«, »Be szép az erdő«, »DomboIdalon játszottunk« (keringő-duett), »Van nekünk egy mozdonyunk« (vidám duett), »Bujdosó dal« (színmagyar zene), »Fű, fa, virág, ez a világ« című dalai bájosan szóltak s még egy tömegdallal is megtoldotta a darabot (»Bimbós tulipán«). A vihart festő zene erőteljes és hatásos. A női kórus kanonikus éneke különleges hangszínekkel érvényesül a darab első és zárójelenetében. A zeneszerző nagy érdeme, hogy eltalálja a daljáték mindenkihez szóló muzsikáját; olyan igényességgel, mint kevesen élő zeneszerzőink közül!
Sárdy János több mint egy éve nem játszott darab-főszerepet a rádióban s így örvendtünk hangjának. Balla Marci erdészt alakította. Gózon Gyula csak úgy »szórta« a jókedvet. Tímár József tanár-alakítása még színesebb lehetett volna, ha szövege engedi. Kiss Manyi örökké jókedvű, ugrabugra lánykát játszott, Zentay Anna pedig csengő szopránjával hűen, művészien szólaltatta meg Farkas dalait. Berky Lili édesanya-alakítása sok kedves percet szerzett, Képessy József viszont nehezen küzdött meg a Cobák-szereppel. Az az elképzelés, hogy korcsma-jelenetében zenével, »hej, de« felkiáltásokkal mutassák meg, hogyan is mutat az ilyen gazda, nem vált be s legfeljebb műparaszti hangulatot árasztott az »Erdő mellett dombon van a babám háza« című dal kíséretével. Szécsi Ferenc rendezése komoly munka volt, éppen így Vaszy Viktoré is a Forrai-kórus és a rádiózenekar élén.

3082   Búbánat • előzmény463 2019-01-19 13:12:27

Kapcs. 463. sorszám

Kiegészítés

Az RTV Újságban megjelent cikk a Rádió Dalszínházának új bemutatója elé:

"Rádiós daljáték-bemutató:"

Melibea és Calisto szerelme

„A prózai rendező emlékei a lehető legkellemesebbek e daljáték hosszútávú előkészületeiről, próbáiról és fölvételeiről. (Azt tapasztaltam, a zenei rendező, Fejes Cecília is szívesen bábáskodott az énekszámok és a zene megörökítésekor.)

Amikor operaénekesek és prózai színészek játszanak együtt, úgy vélhetnénk, az a legnagyobb gond, hogyan juttathatjuk közös nevezőre az így egymás mellé került, kétfajta, egymástól elütő előadásmódot. Meglepő talán, de nekem ez esetben (és más alkalmakkor is) az okozott több fejtörést: hogyan tudom összehangolni az operisták prózai szövegmondását – saját éneklési módjukkal, hogy ti. egységesnek hasson a kettő, noha „másutt” énekel az operaénekes és „másutt” beszél. Aki ugyanis annyira „elől” beszél (amennyire „elől” énekel), annak úgy hat a prózai beszéde, mintha – valaki mást hallanánk helyette. Szerencsénkre ide, a rájuk eső párbeszédek előadására is jó színészi képességű énekeseket sikerült szerezni. Főként ők jelenítik meg ezt a régi Rómeó és Júlia-mintájú szerelmes történetet.

A rendező, természetesen, elfogult a mű és előadása megítélésében. Mindazonáltal megkockáztatom kijelenteni, hogy a sokrétű, kitűnően énekelhető, vonzó zenének, valamint a fordulatos párbeszédeknek és verseknek meghallgatása örömöt szerez majd a hallgatónak. Nem utolsósorban azért, mert – ahogy az ebben a műfajban gyakran megesik – a daljáték figuráiban a mai, romantikára hajló ember akár magára ismerhet.”

/Cserés Miklós dr./

Behár György: Melibea és Calista szerelme 

A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1981. február 18., Petőfi rádió, 21.43-23.00

(„18 éven felülieknek!”)

Szövegét Fernanda de Rojas drámájából, András László fordítása és átdolgozása nyomán Erdődy János írta.

Vezényel: Oberfrank Géza

Km.: az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc); a Stúdió együttes

Zenei rendező: Fejes Cecília

Rendező: Cserés Miklós dr.

Szerkesztő: Bitó Pál

Szereposztás:

Melibea – Kincses Veronika
Calisto, kóbor lovag – Gulyás Dénes
Pleberio, Melibea apja – Polgár László
Alisa, Melibea anyja – Tolnay Klári
Celestine, kerítőnő – László Margit
Sempronio, Parmeno, Calisto szolgái – Haumann Péter, Maros Gábor
Areusa, Elicia örömlányok – Oszvald Marika, Medgyesi Mária
Rodrigo, szökött szerzetes – Csákányi László
Astaroth, az ördögök fejedelme – Raksányi Gellért

Megjegyzem, a Melibea és Calista szerelme eredetileg Behár György musicaljeként keletkezett és a Toledói szerelmesek címen is ismert darab rádiódaljátéknak átdolgozott változata.

Adalék ehhez még:

RÁCZ GYÖRGY: Operettvilág

SZÍNHÁZ – Színházművészeti Elméleti és Kritikai Folyóirat (1984. szeptember)

A Toledói szerelmesek nem volt sem operett, sem musical. Kezdetben erősen megkurtított formában, de még így is végtelenül hosszú tragédiaként aratott kétes sikert a Katona József Színházban, azután Erdődy János ízléses tömörítéssel rövidebbre gyomlálta azt, hogy rádiós daljáték lehessen belőle, majd ismét fel kellett hígítani, így lett a Fővárosi Operettszínház méltatlanul megbukott produkciója, amin Behár György szimfonikus igényű, magasrendű zenéje sem tudott segíteni.”

3081   Búbánat 2019-01-18 11:49:29

A Dankó Rádió elhangzott "Túl az Óperencián” műsorából kiemelek két zenei blokkot, amelyekben egy-egy operett rádiófelvételéről Házy Erzsébet csodálatos szopránját is újra élvezhettük, sőt, az egyikben nemcsak szépséges énekhangját, de a jelenet szereplőjeként prózamondását is halljuk.  

Polgár Tibor A lepecsételt asszony c., Krúdy Gyula elbeszélése nyomán, Kristóf Károly szövegére és verseire készült daljáték.

A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1962. január 6., Kossuth Rádió, 20.45 – 22.55

A felvételen Házy Erzsébet, Zentay Anna, Sárdy János, Rátonyi Róbert, Palócz László, Radnay György, Reményi Sándor, Molnár Miklós énekelnek, a szöveget (prózát) is ők mondják.

Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: Molnár Mihály.

Közreműködik a Földényi-kórus és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara 
Vezényel: Kerekes János 

Három részlet hangzott fel erről a stúdiófelvételről:

-  Baptiste belépője (Rátonyi Róbert és a Földényi-kórus):

„Nevem Jean Baptiste Valeur, fényes francia ügyőr…./ Csin-csin kis golyóm mindig elgurítható, mint a férfi és a nő, mégis egymáshoz való, csin-csin kis golyóm mindig egymáshoz való, mint a férfi és a nő, gyakran összekoccanó…” 

-  Budeusz Anna és Szvanicai Pál szerelmi kettőse (HÁZY ERZSÉBET és SÁRDY JÁNOS): 

Dialógus (próza): 
„- Anna, merre vagy? Budeusz Anna! - Pál! - Engedj be, oltsd el a világot! Zárd be az ajtót! - Mégis eljött, kegyelmed, Krakkóba? - El, a hitvesi csókodért! - Engedjen! - A feleségem vagy! – Veled vagyok! – Megesküdtem, el nem hagylak, eljöttem utánad! – A király futárt menesztett Lublóra, hogy vasraverve hozzák ide, kegyelmedet! Így parancsolták! – Megkönnyítettem őfelsége dolgát. Magam dugtam nyakam a hurokba. – Fejét veszik, ha itt találják! – Féltesz? Akkor szeretsz! – Sajnálnám, fiatal életét! – Mit ér ez az élet, ha Te nem gondolsz velem!? – Ne velem beszéljen, hanem menjen, meneküljön! – Nélküled egy tapodtat sem! Jössz? – Ne vesztegesse az időt! – Nem jössz!?... Isten megáldjon, Anna!...- Csendesebben! Meghallhatják! – Hadd hallják! Kezükre adom magam! - Ne tegye!!! Nem engedem!../ - Elállod az utamat, akkor nem mondtál igazat, Budeusz Anna! – Ne, hallgasson, kérem! – Egy szavad boldoggá tesz! Anna! Szeretsz? – Szememből olvashatsz! De menj, ne most!...

Szerelmi kettős (ének): 
„- Most akarom a csókodat, most keresem az ajkadat, remegve mondom, hogy add a szád! Dobban a szívem, mert Rád talált! Most akarom, hogy jöjj velem! Ne legyen benned félelem! Kitárom előtted nyílt szívem, mert lángoló és tündöklő: a szerelem! /- Szeretlek tavasszal, amikor virágzik a rét, szeretlek nyáron, amikor tiszta kék az ég, szeretlek ősszel amikor sárgul a levél, szeretlek télen amikor minden hófehér! /- Szeretlek reggel, amikor kezdődik a nap! Érzem és várom, szomjazom a csókjaidat! Szeretlek este,. Csillagos, forró éjjelen. Szerelmem megbolondul, mert végtelen! Hiszen jobban szeretlek, mint az életem! „

Dialógus (próza) – a muzsika hangjai alatt:
„ – Szívem, a folyosó végén ajtó nyílik a rózsaszobába. Tudom a testőröktől, hogy onnan kijuthatunk a szabadba. Ha megfújják a kürtöt, odavárlak. Lefutunk a nagylépcsőn. Kinyitom a zárat. Kint jó olajat szereztem. Söpri a szél a havat. Nyomunkat vesztik.
- Haza! Lublóra!
- Túl azon, messze! Ahol már nem parancsol Szaniszló király!”


Szerelmi kettős (ének) – folytatás – refrén:

- Szeretlek reggel, amikor kezdődik a nap!
- Érzem és várom, szomjazom a csókjaidat! 
- Szeretlek este, csillagos, forró éjjelen. Szerelmem megbolondul, mert végtelen!
Együtt: - Hiszen jobban szeretlek, mint az életem!
 

- Vidám ballada (Rátonyi Róbert):
„Compiegne-ben egy diák szerette a jó bort, mivel pénze sose volt, folyton szomjazott, amikor a fogadós nyárson sütött tyúkot, sóvárogva nézte a püspökfalatot….” „

 

Ifj. Johann Strauss: A denevér

Szövegét Meilhac és Halévy vígjátéka nyomán Karl Haffner és Richard Genée írta.

A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1963. december 25., Kossuth adó, 19.05 –22.00

A magyar szöveget Evva Lajos fordítása nyomán Fischer Sándor írta.

Vezényel: Lehel György

Km.: az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (Karigazgató: Vajda Cecília)

Részletek:

  •  „Órakettős”, II. felv. , Eisenstein – Rosalinda (Házy Erzsébet, Szőnyi Ferenc)

 „Ez az ízlés, ez a szellem, ez a termet ritka kellem, ó, a láb itt csókra csábít…/ El ne szállj, te lelkem álma, te csábító szirén, vedd a maszkodat le drága, hogy az arcod lássam én…/ - Régi baj, csak néha érzem, gyorsan elmúlik ma már, gyorsabb most az érverésem, mint ahogy az óra jár/ - Itt az óra, nézzük meg…” 

  • Pezsgő-tercett  - Adél, Orlovszky, Eisenstein (László Margit, Kozma Lajos, Szőnyi Ferenc, énekkar)   

„A szőlő égi nedve, lalala, életünknek kedve, lalala. A császárok, királyok, a grófok és lakájok mind szolgái, míg élnek a szőlővenyigének. No, koccints hát, az áldásunk ma rászáll, ki császárok közt császár. Koccints, koccints tehát!…/Felségnek ez mindig jár, mindig jár, így dukál, Első pezsgő néven ő  császár és király…/Ő felsége sokáig éljen! A császár és király!”   

  • Falke dala, jelenet és a  II. felvonás fináléja - Rosalinda, Adél, Orlovsky, Dr. Falke, Frank, Eisenstein, Kórus (Házy Erzsébet, László Margit, Kozma Lajos, Melis György, Radnay, György, Szőnyi Ferenc, énekkar)

„- Lovag uram, köszöntöm Önt …- Merci, merci, merci! – Lovag úr, márki úr, igyuk ki!... – Egy szót urak, hallgassanak… Mivel a párok itt egymásra leltek,  a vágyban egyek a rokoni lelkek, hadd legyen egy testvéri nagy társaság, ki itt van, legyen egy család…. /- Most minden kézben egy telt pohár, s dalolja együtt mindegyik pár:  Egy család,  egy család a sok barát, pertu lesz itt mind a vendég….Most egy csók, s testvérként: dúdoljuk, most egy csók, dúdoljuk,  együtt dúdoljuk…. /- Elég volt! Már elég! Keringőre várunk rég! Fel mind vidám táncra, ez megkoronázza a mai kedves szép szupét!  /- Táncoljunk már, no táncoljunk már, ezt várja minden pár! /Ó ez az éj, ez a boldogság… /- Testvér, hány óra van, nézd csak meg! Az én órám rosszul jár…/- Egy, kettő, három, négy, öt, hat. Sietek, sietek, hol a kalapom?... - Menjünk egy darabig, komám; a sarkon elválunk, tán…/- Ó, ez az éj, ez a boldogság, vágy meg a bor tüze mámort ád, adna az élet is oly sok jót, mint egy órában ád a bor, s a csók!”

 

Ismétlés: délután 18 és 19 óra között, az interneten online is (www.dankoradio.hu)

3080   Búbánat • előzmény3077 2019-01-18 11:06:31

1950. október 18., Kossuth Rádió, 20.30 – 21.10:

Kókai Rezső: Fülemüle 

zenés játék Arany János elbeszélő költeménye nyomán.

Írta: Bárány Tamás

Rádióbemutató: 1950. október 18., Kossuth Rádió, 20.30 – 21.10:

A daljáték néhány részletét az ötvenes években még sugározta a rádió

  • Nyitány  (Stúdió zenekar, vezényel Fischer Sándor)
  • Katica dala (Miklós Kata)
  • Úttörő-induló
     

Radiofónia 2.

75 esztendő a magyar zene hullámhosszán (1925 - 2000) A rádiósorozat rövidített, írásos változata Összeállította: Bieliczkyné Búzás Éva

2. kötet: 1945-1974 .

Kókai Rezső-daljátékai: a Fülemüle, a Lészen ágyú és a Hét falu kovácsa

Az 1949-es évtől a Rádió úgynevezett „operett-brigádja” hétről-hétre új zenés játékot, operettet mutatott be. A Hol késnek a rádió-operettek? c. írás azonban már változásról tudósított: „A Rádió igyekezett újabb és újabb operettel kellemes szórakozást nyújtani. A folytatás azonban elmaradt. Az átmeneti operett-szünet oka a műfaj rádióbeli átszervezése. Eddig főleg mennyiséggel igyekeztünk kielégíteni a szórakoztató műfaj iránti igényt, most azonban a minőségi munkára kell áttérnünk, ezért megszűnt az ’operett-gyártás’”

 A minőségi munka érdekében igyekeztek megnyerni az úgynevezett komoly zeneszerzőket is, mint például Kókai Rezsőt.

 Tamássy Zdenkó, a könnyűzenei osztály akkori vezetője, később így emlékezett a közös vállalkozásra: „Megkérdeztük Kókai Rezsőt, hogy volna-e kedve daljátékokat írni. Szívesen vállalkozott rá. Ő ezt előtanulmánynak tekintette az operaíráshoz. Szűkebb baráti köre és tanítványai tudták, hogy szerette a könnyűzenét is. Többször hallottam őt dzsesszmuzsikát zongorázni, és mondhatom, briliáns volt.  Kókai Rezső a Rádió rendelésére írta a Fülemüle, a Lészen ágyú és a Hét falu kovácsa c. daljátékait. Akkor még lakklemezre rögzítettük a darabokat, javításra nem volt lehetőség, ezért a felvételre nagyon felkészülten kellett megjelenni a szereplőknek és a zenekarnak. Kókai is ott volt minden alkalommal. A Kókai-daljátékok bemutatói kiemelkedő események voltak a Rádióban, mert olyan nemes-veretű, igényesen hangszerelt, népszerű könnyűzenét tudott írni, amely már az opera határát súrolta. Őszintén megmondom, hogy azért nem buzdítottuk több daljáték írására, mert nem akartuk a komolyzenétől elvonni, hiszen az volt az ő igazi területe.”

A Kókai-daljátékok közül legnagyobb sikert az 1951-ben bemutatott Lészen ágyú érte el, amely Gábor Áronnak, a szabadságharc legendás ágyúkészítő mesterének regényes történetét dolgozta fel. Gyurkovics Mária, a kor legkiválóbb koloratúrszopránja olyan szívhez szólóan énekelte a női főszereplő, Krisztina áriáját, hogy igazi sikerszám vált belőle.

3079   Búbánat 2019-01-18 11:03:50

1980. november 12., Kossuth Rádió 17.07 – 18.00

A Rádió Dalszínházának bemutatója.

Szönyi Erzsébet – Donászy Magda: Az igazmondó juhász

Egyfelvonásos daljáték (meseopera Mátyás király korából)

Km. az MRT Énekkara, Gyermekkórusa és Szimfonikus Zenekara

Vezényel: Sándor János

 Zenei rendező: Matz László

Szereposztás:

A juhász – B. Nagy János

Mátyás király – Miller Lajos

Burkus király – Polgár László

Fáni, a leánya – Zempléni Mária

Mujkó, udvari bolond – Deák Pálma

Hírnök – Michels János

Kapus – Moldvay József

Udvarmester – Heim László

3078   Búbánat 2019-01-18 10:43:22

1981. január 10. , Petőfi Rádió 7.53 - 8.07:

"Bemutatjuk új operettfelvételünket" - Kelen Péter énekel

Közreműködik az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Lukács Ervin

1. Jacques Offenbach: Szép Heléna - Paris dala

2. Leo Fall: Sztambul rózsája - Ahmed dala

3. Lehár Ferenc: A mosoly országa - Szu-Csong dala ("Vágyom egy nő után")

 

3077   Búbánat • előzmény479 2019-01-17 22:15:54

Kapcs. 479. sorszám

Pontosítás, kiegészítés

Kókai Rezső – Nadányi Zoltán: Hét falu kovácsa.

Rádiódaljáték a magyar szabadságharc korából.

A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1954. március 14., Kossuth Rádió 18.40 – 20.36

Vezényel: Várady László

Km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara

Zenei szerkesztő: Kókai Rezső

Rendező: László Endre

Szereposztás:

Pozsár Mihály, kovácsmester: Rajczy Lajos

Erzsók, a felesége: Orsolya Erzsi

Piroska, a leányuk: Vass Éva

Katica: Kovacsóczy Katalin

Kun Gergely, halászlegény: Bitskey Tibor

Szücs János: Joó László

Szilágyi Sándor, hajdú: Soós Lajos

Birizdó Bálint, öreg csősz: Bihari József

Bodza István, módos gazda: Hlatky László

Veres Miska: Agárdi Gábor

Timkó Marci: Árva János

Gróf Pospichil Edmond: Pethes Sándor

Ottó, a lakája: Dénes György

Történik 1848 nyarán, Szigligeten, a kovácsműhelyben

Részletek a rádiófelvételről:

  • Nyitány és a kovács dala (Jámbor László, km.: az MRT szimfonikus zenekara
  • Vidám dal (Jámbor László)

Rádióbírálat

Magyar Nemzet, 1954. március 23.

Hét falu kovácsa”

Egyre-másra mutat be a rádió olyan jó színműveket, melyek szinte kívánják a további, a színpadi feldolgozást. A »Kérők«-ből irt Polgár Tibor-opera után most Nadányi Zoltán verses történelmi mesejátékáról mondhatjuk el, hogy már a rádióban is elragadó volt, annyira. hogy színpadot követel magának.

Nadányi Zoltán mesejátéka a nép ügyében s a nép nyelvén szóló magvas és mégis szinte kecsesen könnyed írás. A címben említett mesebeli kovács, Pozsár Mihály, 1848 táján kovácsolta a vasat a szigligeti vár alatt; hét falu parasztságára dolgozott, ha kellett, hitelbe. A gróf aztán csörgő forintokért ráveszi a kovácsot: hagyja abba a kalapálást, mert a munka hangja fölhallatszik a toronyba s elűzi az álmatlan uraság maradék nyugodalmát. Pozsár Mihály végülis rááll az alkura; csakhogy akkor meg a hét falu marad kovács nélkül, a körülötte élő parasztság fordul el tőle (az egy zsírosgazda kivételével). Rágja a lelkiismeret a kovácsot, s tetejébe a gróf még csúfot űz belőle. Pozsár Mihályban lassan megérik az elhatározás, hogy újra fölveszi a kalapácsot. Föl is veszi, s már a 48-as honvédsereg mellé álló földműves nép kaszáit igazítja vele egyenesre.

Ez a történet lényege. S ezt Nadányi Zoltán olyan izgalmasan, fordulatosan, annyi eleven mellékszereplő fölléptetésével mondja el, hogy a legjobb népmesékhez hasonló hatást kelt; lenyűgözi hallgatóját, aki egyszerre gyönyörködik a történet fordulataiban és mély életigazságában.

A sok szereplő közül a főhős, Pozsár Mihály nemcsak drámabeli helyzete következtében emelkedik ki, hanem emberi nagysága révén is. Öntudatos, szabad ember, férfi, aki kész kiállni a maga kis portájáért a gróffal szemben. »Itt a gróf parancsa szellő...« — üzeni a várba. Vívódása, gyötrelmes álom-látása, megaláztatása és elhatározása végül: egy nagy lélek változásai. Ami azért fontos, mert a »hét falu kovácsa« így tud egymagasságba emelkedni a népmese képzeletvilágából kelt hősökkel. Azaz: így válik emberi teljességében jelképivé.

A mesejáték stílusáról, verseléséről csak annyit, hogy Nadányi Zoltán, nagy példák nyomán, a népnyelv leleményességét, hajlékonyságát, erejét emeli irodalmivá; ritmusai, rímei az élő beszéd természetes, de sosem hivalkodó ütemességét, csengését sűrítik költészetté. Gazdag és költői magyarsággal szól — ebben is a népköltészettel rokon.

A »Hét falu kovácsá«-t László Endre gondos rendezőmunkája nyomán élvezetes előadásban hallhattuk. Rajczy Lajos (a kovács) megfelelt a dráma-adta nagy és nehéz feladatnak: erős volt még vívódásai közepette, becsületes és bölcs még a rossz alku perceiben is. Éreztetni tudta Pozsár Mihály változását, ébredését; s azt, hogy ez többet jelent hét falu ügyénél. Egy kurta szerepben Bihari József hangját hallottuk, ízes játékára sokáig emlékezni fogunk. Vass Éva alakításában az erő és határozottság jól vegyült gyengédséggel, sőt érzelmességgel. Bitskei Tibor — a Kossuth, Petőfi nevét emlegető, a nép ügyéért küzdő halászlegény szerepében — kissé több színnel jellemezhette volna a hős kemény elszántságát. Orsolya Erzsi, Pozsárné szerepének megfelelően, egyetlen nagy sopánkodás volt, szinte megrendítően önző és rövidlátó. A kisebb szerepek alakítói közül Dénes György és Pethes Sándor nevét kell megemlítenünk; vérbő komédiázó kedvükkel tették teljesebbé a mese hangulatát.

A mesejáték zenéjét Kókai Rezső írta. A muzsika helyenként komorabb, súlyosabb a kelleténél; mintha nem derűs alaphangú meséhez, hanem hős-eposzhoz készült volna. A dalok azonban szépek, jól fűződnek a cselekményhez, érzelmi erejükkel gazdagítják.

A »Hét falu kovácsa« költőjének igaz rádiósikere, remélhető színpadi sikere, de egész eddigi költői életműve is azzal a reménnyel bíztat, hogy Nadányi Zoltán nevével ezentúl nemcsak műfordítások, hanem önálló költői alkotások fölött is sűrűbben találkozhatunk.

/S. Gy./

3076   Búbánat 2019-01-17 12:09:42

A Dankó Rádió „Túl az Óperencián” adásának mai zenei összeállításában hangzottak el:

Huszka Jenő – Szilágyi László: Erzsébet

- „Szeptember végén” /Petőfi Sándor/ -  „Még nyílnak a völgyben a kerti virágok…”(Balczó Péter, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Kovács János) - 2015

- „Madárdalos zölderdőben jártam, hol mindig nyár van, soha nincsen tél…/Rózsám, viruló kis rózsám, te légy most a postám, leveleddel üzenem…”(Kalmár Magda, km.a MÁV szimfonikus zenekar, vezényel: Behár György) 

- Stefi és Flórián kettőse, II. felv.: „Szüret előtt, már nincs elég időnk, hát szüret után lesz az esküvőnk.../Délibábos Hortobágyon egy kis kurta kocsma van, s mert a jó bort úgy imádom , hát ott érzem jól magam…” (Galambos Erzsi  és Németh Sándor, km. a MÁV szimfonikus zenekar, vezényel: Behár György) - 1979. február 24., Petőfi rádió 21.20-22.00: Huszka daljátékaiból részletek

Ezeket a Huszka-részleteket is újra meghallgathatjuk a rádió 18 órakor kezdődő ismétlő adásában.

3075   Búbánat 2019-01-16 10:09:52

A Dankó Rádió imént véget ért operettműsorában ezek a zenék is elhangzottak:

Jacques Offenbach:  Az elisondói lány - Nyitány (MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel Vincze Ottó)  - teljes stúdiófelvétel rádióbemutatója: 1966. május 1., Kossuth Rádió 20.10 – 21.03 

Huszka Jenő – Martos Ferenc: Lili bárónő

  • „ Egy férfi képe van a szívem közepébe’, szívemnek éjében fénylő sugár…” (Németh Marika)
  • „Mi kell a férfiaknak, nem lány, de asszony ajkak…/Csók nem is igaz tán, ha nem tüzes asszonyi ajka, amely adja,…/ Nem illik lánynak lenni, de illik észrevenni, s jóvátenni a hibánk.…”  (Németh Marika, Rátonyi Róbert, MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel:  Kerekes János   (részletek, Qualiton, 1962) 

Ábrahám Pál-egyveleg (Km. Felföldi Anikó, Galambos Erzsi, Házy Erzsébet, Kalmár Magda, Tiboldi Mária, Vári Éva, Zentay Anna, Farkas Bálint, Miller Lajos, Németh Sándor, Ötvös Csaba)

Ezt az adást ismét meghallgathatjuk a rádióban ma 18 órától „Túl az Óperencián”

3074   Búbánat 2019-01-16 00:15:31

Kókai Rezső – Halász Péter – Romhányi József: Lészen ágyú

regényes daljáték

A daljáték az 1848-as szabadságharcban játszódik és GÁBOR ÁRON-ról szól.

A Rádióbemutató ideje: 1951. július 17.,  Kossuth Rádió 20.45 – 23.10.

Közreműködik: a Magyar Állami Operaház zenekara és a Forrai-kórus

Vezényel: Polgár Tibor

Zenei rendező: Rónai Tibor

Rendező: Török Tamás

A szereposztásból:

Gábor Áron – Bessenyei Ferenc

Édesanyja – Berki Lili

Krisztina – Mészáros Ági

Harangöntő Dániel – Lehotay Árpád

Zsuzsanna, a leánya – Kiss Manyi

Gáspár, Boldizsár, cigányok a harangöntő műhelyében – Bodó György és Rajci Lajos

Továbbá: Pártos Erzsi, Rácz Vali, Rátonyi György, Ungvári László, Apáthy Imre,  Ascher Oszkár, Balázs Samu, Gózon Gyula, Kemény László, Komlós Vilmos, Kőmíves Sándor, Maklári János, Pándi Lajos, Rajnai Gábor, Szatmári István…

A prózát mondó színművészek mellett operaénekes közreműködők: Gyurkovics Mária, Melis György, Bencze Miklós,  Kishegyi Árpád…

A korabeli rádióújságból a színlap:

A darab bemutatója kapcsán a Magyar Rádió című műsorújságban nemcsak több kép (Bessenyei Ferenc Mészáros Ágival és Berki Lilivel,  valamint a rendező, Török Tamás), de kritika is megjelent, mégpedig Ábel Péter honvéd aláírással: „Bessenyei Ferenc (Gábor Áron) különösen a székely ezermester bölcs önmérsékletét, csendes derűjét emelte ki. A rajongó fanatizmusra már kevesebb hangja maradt.”

Ebben az időben még nem bízták a drámai színészekre az éneklést, így a zenés darabokban más mondta a szöveget és más énekelte a dalbetéteket. Bár Bessenyei Ferenc pályája első tíz évében megszámlálhatatlan operett, sőt sok opera előadásban is szerepelt, a rádióban ezt vagy nem tudták, vagy ennek ellenére sem akarták az akkori rendet, elképzelést felborítani. Így a Lészen az ágyu... című daljátékban a dalokat nem ő énekelte, de hogy a műsorújságban felsorolt operaházi énekesek közül ki volt az ő párja, nem tudni. De a fent említett kritikából kiderül, hogy ez az akkori hallgatók számára sem volt egyértelmű, mert Ábel Péter ezt írja: „A szép énekhangok néha zavarólag hatottak, mert a kettős szereposztás miatt lehetetlen volt megállapítani: ki énekel, illetve ki helyett

Török Tamás-ról ez áll a lexikonban: „Török Tamás (1925-1993) író, rendező, dramaturg. A Pázmány Péter Tudományegyetemen magyar-filozófia-esztétika szakot végzett  1948-ban, majd a Magyar Rádió rendezője, 1956-57 között a dramaturgia vezetője volt. 1958-tól 1960-ig a győri Kisfaludy Színház dramaturg-rendezője, utána 1962-ig a Hunnia Filmgyár dramaturgja. 1970-1985 között ismét a Magyar Rádió irodalmi igényességű, jó ízlésű, sokoldalú, árnyalatokra érzékeny rendezője. Jászai Mari díjas, érdemes művész.” 
    

Kókai Rezső: Lészen ágyú! - Krisztina dala - Gyurkovics Mária

3073   Búbánat 2019-01-15 12:47:29

„Túl az Óperencián”  - Dankó Rádió

A mai műsorban ezek a zenék is elhangoztak Nagy Ibolya szerkesztésében:

Buday Dénes dalait

Udvardy Tibor („Orgonavirág”),

Rátonyi Róbert („Szép hely, jó hely Teherán, de ott is teher ám a feleség”),

Koltay Valéria és Külkey László („Kiskacsa fürdik a római-parti strandon”)

énekfelvételeiről hallottuk. (Az  MRT Szimfonikus Zenekarát Sebestyén András vezényelte.)

 

Jerry Bock: Hegedűs a háztetőn

Magyar szöveg: G. Dénes György és Reményi Gyenes István

Részletek voltak:

„Hagyomány” (Bessenyei Ferenc, énekkar)

„Ha én gazdag lennék” (Bessenyei Ferenc)

„Csoda lett!” (együttes)

„Bordal”   (együttes)

Bessenyei Ferenc mellett közreműködik: Petress Zsuzsa, Halász Aranka, Kovács Zsuzsa,  Csongrádi Kata, Karády Judit, Megyeri Mária, Fónay Márta, Maros Gábor…,

a Fővárosi Operettszínház Énekkara és Zenekara, vezényel: Lendvay Kamilló – (Hungaroton, LP - 1971; CD -1986)

Délután hat és hét óra között ismétli a Dankó Rádió

3072   Búbánat 2019-01-14 14:12:44

Ma Huszka Jenő - Szilágyi László Mária főhadnagy című operettjének 2014-es MTVA_Dankó Rádió stúdiófelvételéről hangoztak fel részletek:

Nyári Zoltán,  Geszthy Veronika, Boncsér Gergely, Kalocsai Zsuzsa,  Szendi Szilvi, Kerényi Miklós Máté, Kékkovács Mara  énekelnek. A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Kovács János vezényli.

A "Túl az Óperencián" adásának elején Gyöngy Pál Muzsikáló kastély c. rádióoperettjének (1956)  nyitányát hallottuk (km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara,  Bródy Tamás vezényel),  a műsor végén  meg Kemény Egon Szerencsés utazás c. rádióoperettjének (1950) előjátékát hallgathattuk meg (km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara,  Lehel György vezényel).

Mától egész héten át  Csongrádi Kata énekesnő-előadóművész  a vendége  a szerkesztő-műsorvezető Nagy Ibolyának a rádió Nagymező utcai "látványstúdiójában".

Ezt a délelőtt elhangzott adást ma 18 és 19 óra között ismét meghallgathatjuk a Dankó Rádióban és az interneten is ( www.dankoradio.hu).

3071   Búbánat 2019-01-13 15:52:37

Medgyesi Mária színművésznőta Budapesti Operettszínház örökös tagját, születésnapján egy szép énekfelvételének bejátszásával köszöntötte a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya, a Dankó Rádió mai operettműsorában!

Kacsóh Pongrác: János vitéz

  • Jancsi belépője: „Én a pásztorok királya, legeltetem nyájam…” (Kovács József)
  • Az I. felvonás fináléja (Oszvald Marika, Békés Itala, Benkóczy Zoltán, Hadics László, Kovács József, a Fővárosi Operettszínház Énekkara és Zenekara.  Vezényel: Oberfrank Géza (Qualiton, 1979)

Ezek a részletek csendültek fel a Dankó Rádió ma délelőtti Túl az Óperencián adásában.  Ismétlés ma délután hat órától.

3070   Búbánat • előzmény3066 2019-01-13 10:56:53

De addig is, amíg ezek a tervek, vágyak megvalósulnak, kézenfekvő lenne  CD-n megjelentetni azokat a Huszka-operettrészleteket, amelyeket a Dankó Rádió és az MTVA együttműködésében mint új stúdiófelvétel, a rádióban négy évvel ezelőtt, a zeneszerző születésének és halálának évfordulója emléke tiszteletére bemutattak: 


A Magyar Rádió 6-os stúdiójában 2014 decemberében harminckét népszerű operettrészletet vettek fel Huszka Jenő műveiből, ezeket 2015 áprilisában sugározta először a Dankó Rádió.

Az alábbi művészek működtek közre a stúdiófelvételen: Benedekffy Katalin, Dancs Annamária, Fischl Mónika, Geszthy Veronika, Kalocsai Zsuzsa, Kékkovács Mara, Nagy Ibolya, Szendy Szilvi valamint Balczó Péter, Boncsér Gergely, Clementis Tamás, Kerényi Miklós Máté, Nyári Zoltán, Peller Károly. A Magyar Rádió Szimfonikus zenekarát és énekkarát (karigazgató: Pad Zoltán) Kovács János vezényelte.

A 32 részlet közül 31-et megtaláltam a rádió facebook oldalán, melyek a következők:

- Lili bárónó - Fischl Mónika; Egy férfi képe van a szívem közepében
- Lili bárónő - Dancs Annamari & Kerényi Miklós Máté Duett - Radagan 
- Lili bárónő - Benedekffy Katalin; Lili dala (No.13) 
- Lili bárónő - Szendy Szilvi & Kerényi Miklós Máté; Gyere csókolj meg 
- Lili bárónő - Benedekffy Katalin & Nyári Zoltán; Cigaretta duett (No.2) 
- Lili bárónő - Geszthy Veronika & Boncsér Gergely; Szerelmi duett (No.11) 
- Lili bárónő - Nagy Ibolya & Nyári Zoltán; Szerelmi duett (No.5) 

- Mária főhadnagy - Szendy Szilvi & Kerényi Miklós Máté; Én teveled
- Mária főhadnagy - Kalocsai Zsuzsa; Trallala (No.11) 
- Mária főhadnagy - Nagy Ibolya & Boncsér Gergely; Én mától kezdve csak terólad álmodom 
- Mária főhadnagy - Kékkovács Mara & Peller Károly; A bugaci határon (No.12)
- Mária főhadnagy - Kalocsai Zsuzsa & Nyári Zoltán - Kettős (No.3) 
- Mária főhadnagy - Kékkovács Mara & Kerényi Miklós Máté & Peller Károly; Ladilom (No.9) 
- Mária főhadnagy - Benedekffy Katalin & Peller Károly; Nem nehéz a lánynak (No.6) 
- Mária főhadnagy – Nyári Zoltán; Nagy árat kér a sors a boldogságért
- Mária főhadnagy - Geszthy Veronika & Boncsér Gergely; Szabad-e remélnem

- Bob herceg - Balczó Péter; Bob belépője 
- Bob herceg - Fischl Mónika & Boncsér Gergely & Magyar Rádió Énekkara; Szerenád 
- Bob herceg - Dancs Annamari; Jaj de jó ha egy lány 
- Bob herceg - Clementis Tamás; Holló legendája 

- Gül baba - Fischl Mónika; Leila belépője (No.2) 
- Gül baba - Balczó Péter; Gábor diák éneke (No.5) 
- Gül baba - Geszthy Veronika & Magyar Rádió Énekkara; Dal a török nők sorsáról
- Gül baba - Boncsér Gergely; Gábor diák dala az I. felvonásból 
- Gül baba - Clementis Tamás; Mujkó nótája 
- Gül baba - Nyári Zoltán & Magyar Rádió Énekkara; Bordal a II. felvonásból (No.11) 
- Gül baba - Fischl Mónika & Balczó Péter & Magyar Rádió Énekkara; Szerelmi kettős (No.12) 

- Erzsébet - Kalocsai Zsuzsa; Van az úgy kérem
- Erzsébet – Balczó Péter; „Szeptember végén”
- Erzsébet - Nagy Ibolya; Rózsám, viruló kis rózsám 

- Szép Juhászné - Kékkovács Mara & Peller Károly; Magyar lánynak…

3069   smaragd • előzmény3068 2019-01-13 10:54:50

 

A pontosság nagyon lényeges, a műfaji meghatározás a CD kiadásnál is nagyon lényeges. 

3068   Búbánat • előzmény3067 2019-01-13 10:46:06

A lényeg nem ez...

3067   smaragd • előzmény3066 2019-01-13 10:43:26

 

KEMÉNY EGON Hatvani diákjai és a Komáromi farsang című műveinek műfaja daljáték azaz rádiódaljáték tehát nem operett, nem rádióoperett.

Gondolom, hogy elírtad :-).

Bizony rögös út lehet a kiadványok meghallgatásáig eljutni, mindenkinek sok sikert kívánok és előrejutást a megkezdett úton!

 

3066   Búbánat • előzmény3064 2019-01-13 10:09:10

Most, hogy rövidesen  CD-n kijön Kemény Egon két rádióoperettjének zenei anyaga az MTVA támogatásával, bízom benne, ezzel egy ígéretes és érdemes folyamat indult el,  amely folytatódni fog, hiszen sok szép operett vár(hat) arra, hogy a már  meglévő, digitalizált rádiófelvételekről "korongon"  is megjelenjenek.  Persze, tudom,  nem olcsó mulatság ez: a kezdeményezés mellé  anyagi források meglétének is társulnia kell.  

A rádió archívumának ilyen "tengerkincse"   közül  a Dankó Rádióban Nagy Ibolya jóvoltából és szerkesztésében napról-napra hallunk gyönyörű operettrészlet-bejátszásokat. 

 Itt van mindjárt számomra két nagyon kedves daljáték, melyeknek zenei anyaga  "korongra"  méltó lenne:

Kacsóh Pongrác: Rákóczi - Történelmi daljáték
Teljes felvétel. 

A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1964. január 4. Kossuth adó 20.25 – 22.00

Szövegkönyv: Bakonyi Károly (alapötlet és dialógusok), Endrődi Sándor, Pásztor Árpád (dialógusok) és Sassy Csaba (versek). 

Vezényel: Kerekes János

Km.: az MRT énekkara és szimfonikus zenekara (Karigazgató: Vajda Cecília)

Zenei rendező: Ruitner Sándor
Rendező: László Endre

Szereposztás:

II. Rákóczi Ferenc – Udvardy Tibor 
Reutheim Magda – Sándor Judit
Andris, tárogatós hadnagy – Palcsó Sándor
Katica – Andor Éva
Kuczug Balázs – Palócz László
Sienowski hercegnő – Neményi Lili
Amália, Rákóczi felesége – Barlay Zsuzsa
Heister Hannibál, császári ezredes – Bende Zsolt (Kálmán György)
Bodinyi, Rákóczi nevelője – Horváth Jenő
Bercsényi Miklós – Ujlaky Gábor
Galgóczi Imre, jobbágy – Ambrus András
Esze Tamás – Zenthe Ferenc
Andris apja – Márkus Ferenc
Gránátos Mihály – Rajz János
Wratislaw gróf, császári követ – Horváth Tivadar
Tiszt Rákóczi seregéből – Turgonyi Pál
Inas a hercegnőnél – Dózsa István
I. hang – Zoltai Miklós
II. hang – Szoó György

Jacques Offenbach: Fortunió dala
egyfelvonásos operett - teljes felvétel

Rádió Dalszínháza bemutatója: 1958. június 22., Kossuth adó, 20.20 – 21.25

Alfred de Musset és mások nyomán fordította: Fischer Sándor és Innocent-Vincze Ernő
Vezényel: Fischer Sándor

Km.: a Magyar Állami Hangversenyzenekar

Zenei rendező: Fejes Cecília
Rendező: Szécsi Ferenc

Szereposztás:

Fortunió, ügyvéd és jegyző – Maleczky Oszkár
Lauretta, a lánya: Házy Erzsébet
Valentin, Fortunió írnoka – Ilosfalvy Róbert
Friquet, Fortunio patvaristája – Kishegyi Árpád
Babette, szakácsnő – Palánkay Klára
Guilleaume, írnok –Réti József
Landry, írnok – Kövecses Béla
Sylvain, írnok – Külkey László
Saturnin, írnok – Bende Zsolt

Lehetne még sok operettet említenem hazai és külföldi szerzőktől, amelyeket  szívesen venném, ha a meglévő, magyar nyelvű rádiófelvételeikről - akár részleteiben is – rákerülnének  CD-re  és ilyen kiadványban elérhetővé válnának, mint a most megjelenésre váró Hatvani diákjai és a Komáromi farsang rádióoperettek lesznek.

 

3065   smaragd • előzmény3064 2019-01-13 00:05:53

 

Én is tájékozódtam, egyetértek: 

örömteli újdonság, hogy a 

"Hatvani diákjai"

 és a 

"Komáromi farsang" című daljátékok 

- a teljes művek - az MTVA együttműködésével kiadásra kerülnek.

KEMÉNY EGON - Ignácz Rózsa - Soós László - Ambrózy Ágoston: „Hatvani diákjai” 

Magyar Rádió 1955 Rádiódaljáték 

Hatvani professzor – Bessenyei Ferenc

Kerekes Máté – Simándy József

női főszerepben: Petress Zsuzsa 

továbbá Mezei Mária, Sinkovits Imre, Tompa Sándor, Gózon Gyula és mások.

A Magyar Rádió 64 tagú Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte, közreműködött a Földényi kórus 40 tagú férfikara. 

Zenei rendező: Ruitner Sándor

Rendező: Molnár Mihály és Szécsi Ferenc

KEMÉNY EGON - Gál György Sándor - Erdődy János: „Komáromi farsang” 

Magyar Rádió 1957 Rádiódaljáték

Csokonai Vitéz Mihály – Ilosfalvy Róbert és  Zenthe Ferenc

Lilla – Házy Erzsébet és Korompai Vali

továbbá Deák Sándor, Gönczöl János, Berky Lili, Bilicsi Tivadar, Szabó Ernő, Hlatky László, Fekete Pál, Lehoczky Éva, Völcsey Rózsi, Gózón Gyula, Rózsahegyi Kálmán. 

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte 

Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: László Endre

 

A két KEMÉNY EGON - CD -  dupla albumok -  bemutatóján részletek hallhatók a nagysikerű rádiódaljátékok digitalizált felvételeiből.

"Canto, cantare, amo, amare..."

KEMÉNY EGON

Az est díszvendége:   Kemény Anna Mária, Kemény Egon zeneszerző lánya, aki zenei hagyatéka gondozója

Közreműködik:

Nagy Ibolya, Déryné díjas énekművésznő,  a Dankó Rádió Túl az Óperencián című műsora szerkesztő-műsorvezetője

Kassai István Liszt-díjas zongoraművész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja

A rendezvény helye és ideje: 

Óbudai Társaskör

Budapest, III. kerület Kiskorona utca 7.

2019. február 7., 19:00 óra

A belépés díjtalan, 

a két duplaalbum CD a helyszínen megvásárolható.

A rendezvény az Óbudai Társaskör honlapján: https://obudaitarsaskor.hu/index.php/hu/component/jem/event/38881-canto-cantare-amo-amare

 

3064   Búbánat 2019-01-12 22:13:08

Örömmel olvasom, hogy Kemény Egon két rádióoperettjének részletei hamarosan CD-n is hozzáférhetővé válnak: Hatvani diákjai és Komáromi farsang

„CANTO, CANTARE, AMO, AMARE…”

„Kemény Egon (Bécs, 1905– Budapest, 1969) kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző halálának 50. évfordulója előtt tisztelegve jelenik meg a két duplaalbumot tartalmazó CD.”

A lemezbemutatóra az Óbudai Társaskör Till Ottó termében kerül sor (2019. február 7., 19:00)

Közreműködők:

Kassai István zongoraművész

Kemény Anna Mária 

Műsorvezető: Nagy Ibolya (Dankó Rádió) 

„Mindkét rádiódaljáték magyar szellemi nagyságokat állít középpontba: Hatvani István tudós professzort diákjaival a 18. századvégi Debreceni Református Kollégiumban, illetve  Csokonai Vitéz Mihály költőt szerelmével, Lillával Komáromban, az 1798-as év farsangján.”

Élvonalbeli művészek hallhatók a főszerepekben:

Bessenyei Ferenc (Hatvani professzor),

Házy Erzsébet (Lilla),

Ilosfalvy Róbert (Csokonai Vitéz Mihály),

Petress Zsuzsa, Simándy József, Sinkovits Imre és Zenthe Ferenc.  

A kisebb szerepeket is kiválóságok alakítják: Berky Lili, Bilicsi Tivadar, Csákányi László, Fekete Pál, Horváth Tivadar, Gózon Gyula, Lehoczky Éva, Mezei Mária, Rózsahegyi Kálmán, Tompa Sándor és még sokan mások.

A belépés díjtalan.

Támogató: MTVA

3063   Búbánat 2019-01-12 10:32:04

A Dankó Rádió mai operettműsorában hallhattuk:

Zerkovitz Béla – Szilágyi László: Csókos asszony

Csonka András, Oszvald Marika, Peller Anna, Bódy Barbara, Huszti Péter, Kékkovács Mara, Dolhai Attila, a Budapesti Operettszínház énekkara és zenekara, vezényel Silló István

– a színház 2009-es előadásának hangfelvételéről részletek

A "Túl az Óperencián" délelőtti adását ma 18 órától megismétli a rádió.

 

3062   Búbánat 2019-01-11 18:00:30

Kálmán Imre – J. Brammer – A. Grünwald – Kulinyi Ernő: Cirkuszhercegnő

Az  operettből 1965-ben részleteket vett fel a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat (Qualiton, 1965)

Fedora - HÁZY ERZSÉBET
Mábel - Koltay Valéria
Nagyherceg - Kishegyi Árpád
Mister X - Udvardy Tibor
Tóni - Rátonyi Róbert

Km. a Fővárosi Operettszínház Énekkara és a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara

Vezényel: Bródy Tamás 

Erről a hanglemezfelvételről az alábbi dalok lesznek hallhatóak a Dankó Rádióban mindjárt, a 18 órakor kezdődő „Túl az Óperencián” adásában:

1. „Pour l’amour” (Fedora belépője) – HÁZY ERZSÉBET és az énekkar

2.  „Én édes drága férjem, Iván…”  (Mábel, Tóni) – Koltay Valéria és Rátonyi Róbert

3. „Trombita zeng és pereg a dob…/ Máma itt, holnap, oly mindegy…/ Egy drága szempár ragyog igézve rám…” (Mr. X belépője) - Udvardy Tibor

4. Ég áldjon, galambom, még akad Pesten kalandom…”  (Mábel, Tóni) – Koltay Valéria, Rátonyi Róbert

5.„Kislány, vigyázz, csókra szomjas a huszár…/ …Kislány, a tűzzel vigyázz!” (Nagyherceg, Mr. X.)Kishegyi Árpád, Udvardy Tibor, énekkar férfikara

3061   Búbánat • előzmény1560 2019-01-10 11:06:09

Kapcs. 1643. sorszám

Jean Gilbert - franciás hangzású felvett művésznév -, Berlinben élt komponista (Hamburg, 1879 - Buenos Aires, 1942), aki születésekor még Max Winterfeld névre hallgatott.

A maga korában nagy népszerűségnek örvendett  német komponista műveit nálunk alig vagy nem játszották, pedig operettjei közül a legismertebbek -  A hermelines nő (1920); Marinka, a táncosnő (1923); A bíborruhás asszony (1927) - megérdemelték volna, hogy színpadre kerüljenek és ott is maradjanak,  mert a darabok története érdekes, fordulatos,  a cselekményük jól felépített, a zenéjük pedig igen vonzó és melodikus,  fülbemászó dallamokkal teli.

Szerencsére a Magyar Rádió e három operett legszebb dalait, kettőseit megörökítette: egyazon évben egyszerre (1957) mutatta be a magyar nyelvű új stúdiófelvételét - a dalszöveg Harsányi Zsolt fordítása  - , amelyen Gyenes Magda, Osváth Júlia, Vámos Ágnes, Zentay Anna, Kishegyi Árpád, Kövecses Béla, Lendvay Andor, Rátonyi Róbert énekel, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás.

Erről a rádiófelvételről most - a Dankó Rádióban már nem először – a komponista két operettjének részletei szólaltak meg az adásban:

1.) Jean Gilbert: Marinka, a táncosnő 

- Kettős a II. felvonásból: „Jöjj, sétálj velem… /Csókolj, ha szeretsz, mert így boldog lehetsz…”
(Gyenes Magda, Rátonyi Róbert)

- Kettős az I. felvonásból: „…A titkos, kis bútorozott szoba vár, titok, hogy az én kicsikém oda jár….” (Gyenes Magda, Rátonyi Róbert)

- Hármas (Vámos Ágnes, Lendvai Andor, Rátonyi Róbert)

2.) Jean Gilbert: A bíborruhás asszony

- Kettős: „Némely férj nem szól, pedig tudja jól, hogy a nő merre lép, merre jár… /Mókus, te hallgatsz, mindig csak hallgatsz, hiszen te nem szeretsz már engem. Mókus, ha megcsalsz… „ (Gyenes Magda, Rátonyi Róbert)

- Kettős: „Jő, a szép idő…. /Május elsején az ember csókra ébred, május elsején új kalandot vár…” (Zentai Anna, Kishegyi Árpád)

Délután hat és hét óra között ismét meghallgathatjuk ezeket a kedves operettmelódiákat a Dankó Rádióban. "Túl az Óperencián"

3060   Búbánat 2019-01-08 15:12:41

A Dankó Rádió „Túl az Óperencián” adás-sorozatának ma délelőtti műsorában elhangzott zenék voltak:

Jacques Offenbach: Orfeusz az alvilágban

A Rádió Dalszínháza teljes stúdiófelvételének a bemutatója: 1963. július 20., Kossuth Rádió 20.45 – 23.15 (közben szünet: 22.00 – 22.30 hírek, időjárás, sport)

Szövegét írta: Halévy és Cremieux. Fordította: Romhányi József

Km.: az MRT énekkara és szimfonikus zenekara (Karigazgató: Vajda Cecília). Vezényel: Blum Tamás.

 Hegedűszóló: Hidy Péter. Zenei rendező: Fejes Cecília. Rendező: Rácz György

Most ezek a részletek hangoztak el az adásban:

  •  A közvélemény és Orfeusz kettőse, I. felv.: „- Jöjj! jöjj! jöjj! Jöjj! jöjj! jöjj!  Hív a becsület,  jóhírem fontosabb mindennél …/ - Jöjj! Bármi kedves is nékem a hitvesi tisztesség…” (Barlay Zsuzsa, Bartha Alfonz )
  •  Euridiké kupléja, I. felv.: „Egy asszony hogy ha csókot kap most… „ (László Margit)
  • Styx Jankó dala, II. felv.: „Voltam király Beóciában, hatalmas, édes, nagy király!... (Maleczky Oszkár)
  • Euridiké dala, II. felv.: „…Oly könnyű szívvel várlak téged! …” (László Margit)
  • Euridiké és Jupiter kettőse, II. felv.: - „légyjelenet” (László Margit, Melis György)

„- De különös, kellemes szellőcske lengedez, lebbenve száll… - csak legyeskedj legyecske egyszer  belejössz már!...  Ügyes légy! Zümmögve szállj…- Nézd, egy formás szárnyú szép légy! Egyet nem láttam még..../- Jöjj, kis legyecske, maradj nálam, bús árvaságom fékezd hát…. légy jó pajtásom, kedves társam…/- Nyakon csíplek, hogy el ne szállj!... Elkaplak, elkaplak te szemtelen kis féreg!...- Kedveske, majd a végén én csaplak le téged!.../- Jól van hát, így hálóm lesz ma hálód végre… zzzzzzzz… zzzzzzzz…”

 

Ma négy éve halt meg a Fővárosi Operettszínház karmestere, a Miskolci Nemzeti Színház egykori zeneigazgatója: Váradi Katalin. Emlékére szólaltak meg most a rádióban felvételei, amelyeken Ő vezényli:

  • az Operettszínház zenekarát (Kálmán Imre, Ábrahám Pál dalait Kalocsai Zsuzsa, Bozsó József és Teremi Trixi énekli) és

 

  • a Szombathelyi Szimfonikus Zenekart; tolmácsolásukban George Gershwin Egy amerikai Párizsban című zenekari darabjának dallamai csendültek fel az adás végén.

Dankó Rádió e heti operettműsorának vendégei a stúdióbanHadzsikosztova Gabriella és Tóth József színészek, akikkel a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélget.

Ezt a műsort újra meghallgathatjuk az ismétlésben,  ma délután hat és hét óra között a Dankó Rádió hullámhosszán és interneten is a  www.dankoradio.hu oldalon.

3059   Búbánat 2019-01-07 14:32:20

Leonard Bernstein: West Side Story - részleteket hallhattunk a musicalből ma délelőtt a Dankó Rádió műsorában:

Dolhai  Attila -  "Maria"

Rost Andrea és José Carreras  - "Tonight"

Házy Erzsébet "Mily szép vagyok" –km. a  Harmónia Vokál és a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Gyulai Gál Ferenc. (Qualiton LP-1967; Kossuth Rádió, 1969. június 22.,19.10 -19.44) 

Galambos Erzsi – „Amerika"  

 

Az műsort Franz von Suppé Pajkos diákok című operettje előjátékának stúdiófelvétele vezette fel (az MRT Szimfonikus Zenekarát Breitner Tamás vezényli)

A "Túl az Óperencián" adását ismét meghallgathatjuk ma 18 órától a Dankó Rádióban.

 

3058   Búbánat 2019-01-06 17:08:55

Ezen a héten minden nap Medveczky Ádám karmesterrel beszélgetett a Dankó Rádió Túl az Óperencián műsorában a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya.

A mai adásnapon ezek a zenék is elhangoztak a műsorban:

Erkel Ferenc: Hunyadi László - Palotás (a Magyar Állami Operaház zenekarát vezényli Medveczky Ádám)

Wolfgang Amadeus Mozart: Figaró házassága - nyitány (a MATÁV Szimfonikus Zenekart vezényli Medveczky Ádám)

Giuseppe Verdi: Rigoletto - Kesztyűária  (Gulyás Dénes, az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Medveczky Ádám)

Kálmán Imre - Harsányi Zsolt: Marica grófnő

a részletekben közreműködött: Kincses Veronika, Kalmár Magda, Kukely Júlia, Gulyás Dénes, Rozsos István, az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Breitner Tamás és Sebestyén András

Ezt a délelőtti adást ma 18 órától ismét meghallgathatjuk a Dankó Rádióban.

 

 

3057   Búbánat 2019-01-05 10:33:11

Ma is kaptunk (kapunk) a Dankó Rádióban mintegy hatvan percet Medveczk Ádám karmester és Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető stúdióbeli beszélgetéséből, hozzá az alábbi zenéket:

1.) Erkel Ferenc: Bánk bán – Magyar tánc (Miskolci Szimfonikus Zenekar, vezényel: Medveczky Ádám) - koncertfelvételről

2.) Giacomo Puccini: Gianni Schicchi – Lauretta áriája (Pitti Katalin, km. a Budapesti Filharmóniai Társaság zenekara, vezényel: Medveczky Ádám)

3.) Jacobi Viktor – Martos Ferenc – Bródy Miksa: Sybill

  • Sybill levele, Sybill és Petrov kettőse, I. felv.: „Kis Petrovom, remélem, megbocsátjahogy búcsú nélkül hagytam el magát…./ Én édes asszonyom, Sybill, visszajő a szép idill!...”  (Pitti Katalin, Leblanc Győző) – 1985
  • Bevezető kórus és Sybill dala a hercegnőről, II. felv. „Volt egy hercegnő…” (Pitti Katalin, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Makláry László) 1985
  • A nagyherceg és Sybill kettőse, II. felv.: „A kandallóban rőzse ég, pattog izzó parázs... Parázs, parázs, szép piros parázs... / Illúzió a szerelem, szívek tündérszép illúziója, kacéran játszik körülem, rózsás illúzió...” (Pitti Katalin, Csurja Tamás, km. az MRT Szimfonikus zenekara, vezényel: Makláry László) – 1985
  • Sarah és Poire vidám kettőse: „Esküszöm, anyukám, más leszek ezután, hisz a szívem olyan égő, vad…/Ha valami van, ez az, ami roppant jó, de csak amikor az ereje roppantó…”  (Koltay Valéria, Kishegyi Árpád, km. az MRT Szimfonikus zenekara, vezényel: Sebestyén András) - 1962. január 10., Kossuth Rádió 20.25 – 22.00  - teljes felvételről

4.) Erkel Ferenc: Dózsa György - Fegyvertánc (Miskolci Szimfonikus Zenekar, vezényel: Medveczky Ádám) - koncertfelvételről

5.) Kodály Zoltán: Marosszéki táncok (Győri Filharmonikus Zenekar, vezényel: Medveczky Ádám) - - koncertfelvételről

 

"Túl az Óperencián" - ismétlés ma délután hat és hét óra között a Dankó Rádió hullámhosszán  - az internetes elérhetőségeken is online meghallgatható ez a műsor.

3056   Búbánat • előzmény3055 2019-01-04 16:07:34

A Dankó Rádió ma délelőtt elhangzott operett-adásában hallottuk („Túl az Óperencián”)

1.) ifj. Johann Strauss: Éljen a magyar!  - gyorspolka (Győri Filharmonikus Zenekar, vezényel: Medveczky Ádám)

2.) Otto Nicolai: A windsori víg nők – Falstaff bordala „Már bölcsömben anyatej helyett már bort követeltem én…” (Gregor József, km. a Magyar Állami Operaház zenekara, vezényel: Medveczky Ádám)

3.) Arthur Sullivan - William Schwenck Gilbert: A cornwalli kalóz, avagy a becsület rabja 
/Eredeti címe: The Pirates of Penzance, or The Slave of Duty (1879) /

A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1975. augusztus 24. Kossuth Rádió, 13.23 – 14.39

A verseket fordította: Fischer Sándor

Km.: az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkar (karigazgató: Sapszon Ferenc) 

Vezényel: Breitner Tamás

Részletek:

- Stanley, gárdaezredes dala: „- Csak hánykolódom ágyamban, az álom elkerül …. kis folyócska álmodozva zúg, mint a gerle búg…” (Gregor József és az MRT Énekkarának  férfikara)

- Lányok kara (MRT Énekkarának női kara)

- Rurh dala  „- Még gyermek volt a kis Frederic…  csak martalóc a kalóz, nem gyengéd lelkű hajós…”  (Barlay Zsuzsa)

- Rendőrdal (Németh Sándor, az MRT Énekkarának férfikara)

- Csatainduló: „- Bárki szembeszáll velünk… zeng a trombitám…”   (Sólyom-Nagy Sándor, Gregor József, Németh Sándor, Kalmár Magda és az MRT Énekkara)

- Kórusjelenet, Mabel és Frederic kettőse (Kalmár Magda, B. Nagy János, km. az MRT Énekkara): 
„-Tündöklően kék az ég, mily kellemes a vidéki lét, azt remélem így marad, bár tegnap esett egész nap, és holnap eshet újra még a földeken a csapadék, én nem tudom, de híre jár, hogy idén meleg lesz a nyár, és holnap eshet, újra még a földeken a csapadék… /- Hol volt e leány, ki csókról álmod, szíve után, ki félve ébred…/- Ó, így van, ó, e boldog álom: való!.../- Mily tündöklően kék az ég, mily kellemes a vidéki lét…/- Hol volt a szív magányban álmodozva, mi végre boldog békességre ébredt volna…”

- Paradox-hármas /Ruth – Richard - Frederic/ (Barlay Zsuzsa, Melis György, B. Nagy János):
„- Hogy elhagytad a bandánkat, csak bánat érte a lelketek, csak próbáltuk mi azzal, hogy kedvünk több legyen… de végül jött egy ötletünk, mi paradox…. az ötlet az a paradox…. jó vicc, jó hecc, mulatni fogsz. mily ellentmondó paradox….- Ez paradox, ez paradox, de istenien paradox, ha-ha-ha-ha-ha-ha-ha-ha, de paradox / - Mi tudtuk azt, hogy kedveled a szójátékot, ugratást, az ellentmondó helyzetet, a furcsa sokkhatást, és annyit bátran mondhatok, hogy ennél jobb nem jött nekem, bár kockáztatjuk most nyakunk, de halld az ötletet….jó vicc, jó hecc, mulatni fogsz, mily ellentmondó paradox.. - Ez paradox, ez paradox, de istenien paradox, ha-ha-ha-ha-ha-ha-ha-ha, ez paradox /- Ez paradox és vicces ám, a józan észnek fittyet hány, ha esztendőket számítva már huszonkettő múltam én; a születésnap számít csak! a születésnap számít csak! Ötéves gyermek vagyok még!!! – Ötéves gyermek ő ma még!!! ha-ha-ha-ha-ha-ha-ha-ha… - Ez paradox, ez paradox, de istenien paradox, ha-ha-ha-ha-ha-ha-ha-ha, ez paradox….ez istenien paradox!” 

- Finálé „- Ti győztetek, mert gyorsabb voltatok, de diadalmat nem arattatok!  Add meg magad a királynőnk nevében! – Na jó, megadjuk magunk, van hibánk, de mi mind angolok vagyunk.  - Védekezz a törvényszék előtt! …  - Bocsáss meg nekem, egy kalózkirály ... lányaimat nőül adom néktek!..."   (Barlay Zsuzsa, Kalmár Magda, B. Nagy János, Gregor József,  Melis György, Sólyom-Nagy Sándor, az MRT Énekkara)

 

4.) Lehár Ferenc: Pacsirta – Juliska belépője: "Akkor vagyok boldog, mikor elbolyongok erdő sűrűjében, tarka réten…/kis pacsirta víg dalol, ég felé száll…" (Tiboldi Mária, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Váradi Katalin)

5.) Kálmán Imre: Csárdáskirálynő - Bóni dala: „- Hányszor mondtam már magamnak…./Jaj, cica eszem azt a csöpp kis szád, nélküled még a mennyország  is fád.  Nem megyek el egyedül oda. Nem hagylak el soha…(Bozsó József és a Fővárosi Operettszínház Zenekara, vezényel: Váradi Katalin)

6.) Lehár Ferenc: Giuditta  - Giuditta dala: „- Olyan forró ajkamról a csók, olyan fehér ez a  kis kacsó …” (Kalocsai Zsuzsa és  a Fővárosi Operettszínház zenekara, vezényel: Váradi Katalin)

 

7.) Morricone filmzenéiből  (MÁV Filharmonikus Zenekar, vezényel: Medveczky Ádám)

 

Az adás ismétlése ma 18 és 19 óra között a Dankó Rádióban. 

3055   Búbánat 2019-01-03 19:49:24

Túl az Óperencián Medveczky Ádámmal - 1. hét

DANKÓ RÁDIÓ,  Mediaklikk.hu,  2019. január 02.

A december 31-január 6. közötti adások tartalmából.

3054   Búbánat 2019-01-03 11:46:31

Ezen a héten minden nap Medveczky Ádám karmester a vendég a Dankó Rádió stúdiójában, akivel a "Túl az Óperencián” szerkesztő-műsorvezetője, Nagy Ibolya beszélget.

A mai zenei bejátszások a következők voltak:

1. Aram Hacsaturján: Álarcosbál (szvit) – keringő (Győri Filharmonikus Zenekar, vezényel: Medveczky Ádám)

2. Kodály Zoltán: Háry János (szvit) – A császári udvar bevonulása  (Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara,  vezényel: Medveczky Ádám)

3. Pietro Mascagni: Parasztbecsület - Santuzza románca (Sass Sylvia, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Medveczky Ádám)

4. Carl Millöcker – Theo Mackeben -  Hans Martin Cremer - Paul Knepler - J. M. Welleminsky -  Lakatos László  fordítása nyomán Szenes Andor: Dubarry  - részletek

- Dubarry keringő dala: „Átéltem már néhány szerelmet, és csókokat, és bókokat, …/Mindegy nekem, mi lesz velem, ha egyszer felgyúl a szívem…” (Sass Sylvia, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András) - Sass Sylvia operettdalokat énekel, 1977. március 26.,  Kossuth Rádió 18.45-19.13

- René dala: Oly szép az élet, mikor a szemedbe nézek! --- Mily szép az élet! Tiszta mámor! Ha látlak téged, szívem újra lángol! Karomba zárlak, el nem bocsátlak…”  (Molnár András, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel  Oberfrank Géza) - 1982. május 7., Kossuth adó 20.45 – 21.30 

- Margot és Brissac vidám kettőse: „Reszket bennem minden ideg, szívem, mint a láva ég.  Miért vagy hozzám hát hideg, megfázom a végén még! Hallgass rám! Van egy kis időm, hát imádlak én! A szíved odavan, és ehhez joga van. Van egy kis időm, hát szeress belém! Nem vagyok eseted, a lábad be se tedd!…/Van egy kis időm, hát kívánlak én…”  „(Petress Zsuzsa, Palcsó Sándor  km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) - 1973. január 30., Kossuth Rádió 19.25 - 20.23.

5. Bartók Béla – Balázs Béla: Kékszakállú herceg vára utolsó jelenet „Te voltál a legszebb…” (Palánkay Klára, Székely Mihály, a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarát Ferencsik János vezényli)

6. Jacques Offenbach: Kékszakáll

Részletek a Rádió Dalszínháza 1978. december 26-án 19.53 – 22.00 óra között bemutatott teljes stúdiófelvételéről. A felvételen a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc) működik közre Bródy Tamás vezényletével.

 A magyar dalszöveget írta: Fodor Ákos

- Vadóc dala (Kalmár Magda)

Akadna tán oly pásztorlányka, aki néhány dalra is vehet, ugye, de több akad, ki keresztet hányva .../Hallod-e, hallod, ejnye, nem hallod, nem akarsz a kis Vadócot pajkosságra venni? Nem akad, nem akad, nem, nem akad….…/ És minden pajkos leánynak szükséges rossz egy pajkos legény, akadna is, ki őt imádja, ám a hitvány nem néz felém…” (Kalmár Magda)

- Bevezető jelenet, udvaroncok kara és Oszkár gróf dala a II. felvonás első képéből (Bende Zsolt és az MRT Énekkarának Férfikara )

„- Nagy barátunk, várva várunk… bölcsességet, tisztességet visszük engedelmesen, itt ő a miniszter és első regiszter…- Üdvözöllek, jó urak! …- Vár az ékes hódolat! - Bármelyik nyájas úr, elfordulok s hátba szúr, célja nincs más, csak a konc, hisz udvaronc, de mind, de mind, zihál és sóhajt, mint ki semmi mást, semmi többet nem óhajt, csak hallani a hódoló dalt. Megértik majd, megértik majd, urak, a dalt!.../- Kényes mesterségből él meg, tudja ezt, ki udvaronc, ütik vérmes nagy remények, ám gyakran másé lesz a konc, ám ha be akar futni ő, próbáljon meg fekve futni, fekve futni, fekve futni, akkor fog csak célba jutni, célba jutni, célba jutni, hogyha meg se mozdul ő, célja úgy elérhető…."

- A III felvonás fináléja (Házy ErzsébetKalmár Magda, Lehoczky Éva, Horváth Eszter, Forgács Júlia, Tordai Éva, Szabó Anita, Domonkos Zsuzsa, Róka István, Melis György, Palcsó Sándor, Fülöp Attila, Bende Zsolt, MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás)

„…Nevem Kékszakáll, új örömömre készen áll!”

7. Ernst Fischer: Az alpoktól délre - részlet (MÁV Szimfonikus Zenekar, vezényel: Medveczky Ádám)

A műsorismétlés 18 órakor kezdődik a Dankó Rádióban, és az interneten is meghallgatható.

3053   Búbánat 2019-01-02 10:21:54

E héten Medveczky Ádám karmesterrel beszélget a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya a Dankó Rádió „Túl az Óperencián” adásában.

A délelőtti műsorban – amit ma 18 órától újra meghallgathatunk az ismétlésben – a következő zenék hangoztak el:

Ifj. Johann Strauss: Egyiptomi induló (Győri Filharmonikus Zenekar, vezényel: Medveczky Ádám)

Erkel Ferenc: Bánk bán - Magyar tánc (Miskolci Szimfonikus Zenekar, vezényel: Medveczky Ádám) – koncertfelvétel

Giuseppe Verdi: A trubadúr - Cigánykórus (Magyar Állami Operaház Énekkara és Zenekara, vezényel: Medveczky Ádám)

Giacomo Puccini: Turandot - Kalaf áriája „Nessun dorma”  (Daróczy Tamás, a MATÁV Szimfonikus Zenekar, vezényel: Medveczky Ádám)  - koncertfelvétel

Erkel Ferenc: Ünnepi nyitány (Miskolci Szimfonikus Zenekar, vezényel: Medveczky Ádám) – koncertfelvétel

Ma 150 éve született Pazeller Jakab Mátyás. Szerzeményei közül most elhangzott:

  • Keine wie Du (Szabadi Vilmos – hegedű; a Duna Szimfonikus Zenekar, vezényel: Pazeller Frigyes)
  • Herkulesfürdői emlék - keringő (Magyar Állami Hangversenyzenekar, vezényel: Ferencsik János)

Lehár Ferenc: A víg özvegy

A rádiófelvétel bemutatója: 1962. december 8., Kossuth Rádió 18.55 – 21.27.  a Rádió Dalszínháza teljes felvétele

Szövegét André Meilhac Attasé című darabja alapján Victor Léon és Leo Stein írták, a magyar dalszövegek Mérey Adolf munkája. Rádióra átdolgozta: Kristóf Károly

Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: Rácz György.

  •  Az I. felvonás fináléja (Hanna, Valencienne, Daniló, Rosillon, Cascade, St. Brioche, kórus)  - Házy Erzsébet, Koltay Valéria,  Udvardy Tibor, Kövecses Béla, Kishegyi Árpád, Külkey László, az MRT Szimfonikus zenekara és Énekkara (Karigazgató: Vajda Cecília) Vezényel: Sebestyén András

„-Válasszon engem! Magam ajánlom! Legyen a szavazata kedvező… - Láb alól most elteszem…  -Válassza csak Cascadát, válassza csak St. Brioscht… -Éppen jókor érkezem…-Óh hőn szeretett szép hazám… -Válassza csak Rosillont, csak az egyetlent ki táncra való…  -Táncom önnel járom…-Nem táncolok… -A táncot tízezerért! - a tánca csak ennyit megér… -Bolond szegény… -De kitűnő a gondolat. Kérem a táncomat.  -Nem táncolok…” 

3052   Búbánat 2019-01-01 14:09:31

ifj. Johann Strauss: A cigánybáró 

A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát és Énekkarát Ferencsik János vezényli.

 A Rádió Dalszínházának a bemutatója: 1961. április 2., Kossuth Rádió, 18.50 – 21.30

Szövegét Jókai Mór novellája nyomán Igna(t)z Schnitzer írta. Fordította és rádióra átdolgozta: Szinetár György.  A versszövegeket Fischer Sándor fordította.

Részletek:

  • Barinkay belépője, I. felv.: „Mint sok szegény, de víg legény, a nagyvilágot jártam én…/Mert a szív és az ész együtt mindenre kész. Mindig előre nézz! Légy merész s célhoz érsz!…” (Ilosfalvy Róbert, km. énekkar)
  • Cigánykórus és jelenet az I. felvonásból: „Vigyázni jó, élni jó, hol cigány él… Vigyázz! Vigyázz! Vigyázz! A cigány  itt tanyáz…/- A sors mily változó…/- A hű cigányszívre te számíthatsz… /- A vajdaságot elfogadom!...” (Házy Erzsébet, Komlóssy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert, énekkar)
  • Zsupán belépője, I. felv.: „Itt vagyok, miért hivatott?.../ Hja, az irkafirka nékem sose volt mesterségem. Már ifjú gyermekkorban sertések közt éltem...” (Melis György, km. Lendvai Andor)
  • Jelenet és kincskeringő: „Valamikor…, ez az a pont.”; „Jaj, mily csodás, itt a kincs, a kincs…”; Nézd, arra lent, mi cseng, mi peng…” ˙(Házy Erzsébet, Komlóssy Erzsébet,  Ilosfalvy Róbert)
  • Finálé-részlet  „Mert a szív és az ész, együtt mindenre kész. Mindig előre nézz! Légy merész s célhoz érsz!…” ( Ilosfalvy Róbert, énekkar)

A Győri Filharmóniai Zenekar Strauss-polkákat játszik. Vezényel: Medveczky Ádám

Erkel Ferenc: Himnusz   - a Nemzeti Filharmonikus Zenekart Medveczky Ádám  vezényli

 

E héten Medveczky Ádám karmester a vendége a rádióműsornak, vele Nagy Ibolya beszélget az adásban.

Dankó  Rádió - "Túl az Óperencián" 

A délelőtt elhangzott adás ismétlését ma 18 órától hallgathatjuk meg a rádióban és online az internetes elérhetőségeken.

 
Műsorajánló
Mai ajánlat:
13:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Falvai Anna (zongora)
Falvai Anna zongora DLA zárókoncertje
HAYDN: f-moll variációk, Hob. XVII:6
CHOPIN: 2. (b-moll) scherzo, op. 31
SZKRJABIN: 10. zongoraszonáta, op. 70
SCHUMANN: Bécsi karnevál, op. 26

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Nakagawa Makoto (zongora)
Nakagawa Makoto zongora diplomakoncertje
J.S. BACH: Das wohltemperierte Klavier, 1. kötet – esz-moll prelúdium és fúga, BWV 853
BEETHOVEN: 26. (Esz-dúr) zongoraszonáta, op. 81a („Les Adieux”)
LISZT: Zarándokévek, 2. év: Itália – 7. Dante-szonáta
RACHMANINOV: 2. (b-moll) zongoraszonáta, op. 36 (1931-es, átdolgozott változat)

19:00 : Budapest
Erkel Színház

PUCCINI: A Nyugat lánya

19:00 : Budapest
Óbudai Társaskör

Érdi Tamás (zongora)
Bevezetőt mond: Bolla Milán
CHOPIN: cisz-moll Fantaisie Impromptu, op. posth. 66
Desz-dúr prelűd, op. 28/15, (Esőcsepp-prelűd)
g-moll ballada, op. 23
Berceuse, op. 57
Asz-dúr polonéz, op. 53
c-moll noktürn, Brown index, 108
Andante spianato és Grand Polonaise brillante, op. 22, Esz-dúr

19:00 : Budapest
Klauzál Gábor Budafok-Tétényi Művelődési Központ

Szilvágyi Sándor (gitár), Szerekován János (tenor)
Budafoki Dohnányi Zenekar
Vezényel: Yaniv Attar
SCHUMANN – BALOGH MÁTÉ: Dichterliebe – Metamorphosen
RODRIGO: Con cierto de Aranjuez
DVOŘÁK: IX. szimfónia

19:00 : Budapest
BMC, Koncertterem

Novus String Quartet:
Kim Jaeyoung, Kim Young-Uk (hegedű), Kim Kyuhyun (brácsa), Moon Woongwhee (cselló)
SCHUBERT: c-moll „Quartettsatz” vonósnégyes No. 12, D 703
BERG: Lírikus szvit
DVOŘÁK: G-dúr vonósnégyes, No. 13, Op. 106

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Henning Kraggerud (hegedű)
Concerto Budapest
Vezényel: Nikolaj Szeps-Znaider
WAGNER: Trisztán és Izolda – Előjáték és Izolda szerelmi halála
BRUCH: 1. (g-moll) hegedűverseny, op. 26
BEETHOVEN: 3. (Esz-dúr) szimfónia, op. 55 („Eroica”)

20:00 : Budapest
Szent István Bazilika

Orgonaestek Virágh Andrással (operaénekesekkel és hangszeres művészekkel)
19:00 : Szombathely
Bartók Terem

Fejérvári Zoltán (zongora)
Savaria Szimfonikus Zenekar
Vezényel: Madaras Gergely
BEETHOVEN: II. (B-dúr) zongoraverseny, op. 19
MAHLER: I. szimfónia, D-dúr “Titán”
A mai nap
történt:
1918 • A kékszakállú herceg vára bemutatója (Budapest)
1948 • A Koldusopera bemutatója (Cambridge)
született:
1922 • Kórodi András, karmester († 1986)
1960 • Paul McCreesh, karmester