vissza a cimoldalra
2018-07-17
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (60951)
Momus társalgó (6347)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4053)
Társművészetek (1259)
Milyen zenét hallgatsz most? (24997)
Haladjunk tovább... (213)
Kedvenc előadók (2821)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2277)
Kedvenc művek (143)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11286)
A csapos közbeszól (95)

Erkel Színház (9430)
Verdi-felvételek (539)
Balett-, és Táncművészet (5529)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (940)
Operett, mint színpadi műfaj (3634)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2805)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4306)
Palcsó Sándor (220)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1441)
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (2603)
Élő közvetítések (7302)
Jonas Kaufmann (2260)
Erkel Ferenc (1048)
Franz Schmidt (3154)
Kimernya? (2722)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (742)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Fórum - Erkel Ferenc (Momo, 2007-12-20 08:53:16)

   
1047   nickname 2018-07-14 23:22:23

Mit találtam: Erkel-operák szövegkönyveinek 19. századi kiadásai digitalizálva!

A Brankovics György és a Sarolta is ott van, meg a Dózsa György, az István király - ez utóbbi kettőt azonban Kassai István is elérhetővé tette a neten. 

1046   telramund 2018-06-29 15:17:47

De unalmas a Billy Elliot téma.Egy közepes musical a több ezer hasonló között.Erről sajtózni nyugaton kimeríti a röhej kategóriáját.Eleve nem kellett volna ennyi előadást ,főleg nyáron 11 órakor betervezni.Többnyíre azok lettek lemondva.

Pár éve volt  a Nyakfelmetsző Jack (lehet más volt a címe)az sem kellett a kutyának sem.Pár előadás után lehúzták a rendőnyt és nem volt ennyi óbégatás utána.Az egész politika most.Nagyon röhejes,demokrácia hiányáról beszélni ,mert egy gyenge musicelből elmarad néhány előadás.

1045   nickname • előzmény1044 2018-06-21 17:14:09

Az Ardó Máriával készült felvétel eléggé megvan húzva és a szöveget is kiigazították. 

1044   musicus2 • előzmény1043 2018-06-21 16:27:39

A Bátori Mária rádiófelvétele is húzott, és Fodor Ákos vadonatúj szöveget írt hozzá - hiába, Erkel szerzőtársává válni csábító dolog, persze, hisz a szerző még tiltakozni sem tud ellene. Pászthy partnere Hormai Horváth József volt, mint István herceg, jól emlékszem? A Musica Hungarica (Éliás Tibor kiadója) is felvette az operát Ardó Mária és  adták  főszerepeket
http://www.zti.hu/erkel/bm_cds_en.htm
Hogy ez a felvétel mennyire teljes, nem tudom, már régen hallottam, amikor még nem voltam ennyire bensőséges kapcsolatban a darabbal. Majd egyszer leírom az átírt szövegeket is - hogy mikor, az egyelőre nagy kérdés. 

1043   parampampoli • előzmény1040 2018-06-20 19:15:13

Nekem a koncert nagyon tetszett anno, és örülök, hogy megvan a felvétele. A húzások nem zavarnak. Egyébként a műnek van teljes felvétele, a 80-as években készült a Rádióban, Pászthy Júlia gyönyörű Bátori Máriát énekelt. (A tenorpartnerrel volt nagy gond, annál László Boldizsár klasszisokkal jobb. Sőt: nagyon jó.)

1042   -zéta- • előzmény1041 2018-06-20 18:08:43

Szerintem a válasz (és a döntés) ennél sokkal prózaibb okokra vezethető vissza. Az egyik szólista olyan szinten nem tudta a szólamot, hogy nem lehetett kiadni lemezen...:-(

1041   musicus2 • előzmény1040 2018-06-20 16:35:06

Sajnos, az opera I. felvonásában ezen az előadáson is voltak húzások, szerintem művészi szempontból indokolatlanul. Az más kérdés, hogy a média (jelen esetben a mr) mit kíván, pl. azt, hogy a felvonások ne legyenek hosszabbak egy óránál, mert a híreknek pontos időben kell jönnie. (Igen, ez még mindig létező szempont, olyan, mint a bojtosúszós hal, amiről azt hittük, hogy már a karbonkorban kihalt).

Egyébként úgy emlékszem, hogy a Bátori Máriáról teljes előadást és teljes stúdiófelvételt ígértek, ebből lett egy kiváló, de enyhén húzott koncertszerű (és reklámszabotázzsal megbuktatott) előadás és ennek élő keresztmetszet felvétele. 

1040   nickname • előzmény1039 2018-06-20 14:34:39

És miért csak keresztmetszett jött ki? A teljes operát ki kellett volna adniuk,még ha csak koncert felvételen is, de ennyit megérdemelt volna Erkel - ezzel már operai életműve fele megjelent volna eredeti formájában cédén. 

1039   musicus2 • előzmény1038 2018-06-20 14:14:59

A magam részéről súlyos mulasztásnak tartom, hogy a Bátori Mária előadásából nem készítettek stúdiófelvételt. Egy kivétellel a kiosztás kiváló, a művészek felkészültek és lelkesek voltak. (l. 1016. hsz.) Egyszerűen nem értem, hogy miért éppen ezen kellett spórolni, hiszen a felvétel nem került volna horribilis összegbe. Ismét egy elpuskázott lehetőség. Viszont ez a keresztmetszet lemez hatásosan lehetetleníti el, hogy a belátható jövőben teljes felvétel készüljön a műből.  

1038   Búbánat 2018-06-16 11:17:39

 

Megjelent a Bátori Mária című opera élő CD-felvétele

Megjelent az OperaTrezor legfrissebb darabja: Erkel Ferenc első operája, a Bátori Mária 2016. november 6-án koncertszerű változatban csendült fel az Erkel Színházban. Ennek az előadásnak a keresztmetszetét őrzi a most megjelent kiadvány.

Erkel 1839-ben kezdett dolgozni első operáján, mely nem készült el teljesen az 1840. augusztus 8-i bemutatóra, és további előadásain is számos korrekcióval szólalt meg. Erkel több ízben átdolgozta az például az opera fináléját, és az opera nyitánya is csak a bemutatót követően, egy szerzői jutalom-előadás alkalmával szólalt meg először, 1841. november 9-én. A mű sikere leginkább abban állt, hogy a közönség és a kortársak hosszú ideig az első magyar operát ünnepelték a Bátori Máriában, amely a négy évvel később bemutatott Hunyadi Lászlóval együtt a Nemzeti Színház magyar operai alappillére maradt egészen a Bánk bán 1861-es premierjéig.

Szereplők: Kolonits KláraPalerdi AndrásLászló BoldizsárKelemen Zoltán, Geiger LajosCsiki GáborFülep Máté
Közreműködik a Magyar Állami Operaház Zenekara és Énekkara
Karigazgató: Strausz Kálmán
Karmester: Kocsár Balázs

A CD már kapható az Opera Shopban.

 

/Forrás: Opera.hu/

1037   Búbánat • előzmény1035 2018-06-15 11:30:29
  • Budapesti Hírlap, 1893. június 17.

Erkel Ferenc halála

/Budapest, jún. 16. /


A művészet palotáin gyászlobogók lengnek, a magyar zene mesterének halálát hirdetve. Az egész főváros mély részvéttel hallotta Erkel Ferenc elhunytát s testületek, intézetek s mindazok — és ez az egész nemzet — kik valaha a nagy zeneköltő magasztos, magyar szívet forraló és vigasztaló dallamain lelkesültek, a végső tisztelet impozáns megadására készülnek.

Előkészületek a temetésre.

Fekete zászlót tűztek ki az operaházra, a nemzeti színházra, a népszínházra, a szinészegyesület palotájára, a zeneakadémiára, a nemzeti zenedére, a magyar zeneiskolára, a zeneművészek körének s az Otthon írók s hírlapírók körének helyiségeire stb.
Az operaház részéről ma Vécsey báró elment Hieronymi belügyminiszterhez s engedélyt bért, hogy Erkelt az operaház költségére temessék el, amibe a miniszter készséggel beleegyezett. A ravatalt az operaház csarnokában állítják fel, ahova ma este vitték a holttestet. A közönséget szombaton déltől bocsátják a ravatalhoz.
A temetés június 18-án, vasárnap, délután 3 órakor lesz. Az egyházi szertartást Stieber Vince terézvárosi plébános végzi. Budapest főváros tanácsa ingyen díszsírhelyet enged át.
Testületileg részt vesznek a temetésen az orsz. színészegyesület, a színházak személyzete, a kir. zeneakadémia, mely ezért vasárnap délelőttre kitűzött vizsgálati hangversenyét szerdára, esti 7 órára halasztotta s még számos testület. A menetben részt vesz az opera teljes férfikara, azonkívül a zenekarnak fúvóhangszereket kezelő tagjai. Beszentelés után a zenekar Erkel Hunyady Lászlójának gyászindulóját adja elő, a temetőben pedig az opera énekkara, valamint az összes dalegyesületek Erkel Himnusz- t adják elő, az operaház zenekarának kísérete mellett.

A nemzeti- és operaszínház több koszorút helyez a ravatalra, külön az intendatura, az igazgatóságok és a személyzetek s karok. Koszorút küld a Liszt Ferenc társaság is. Az országos színészegyesület koszorúján ez a felirat lesz : „Az országos magyar színészegyesület — a magyar dalműzene alapvetőjének.“ Már eddig is számos koszorút küldöttek.


A család a következő gyászjelentést adta ki:

Alulírottak megtört szívvel jelentik a feledhetetlen jó férjnek, a legjobb apának, nagyapának, testvérnek, sógornak, nagybátyának,
Nagyságos Erkel Ferenc úrnak,
a M. Kir. Operaház főzeneigazgatójának, az Orsz. M. Kir. Zeneakadémia volt igazgatójának és tanárának, a III. osztályú vaskorona-rend és a Ferenc József-rend lovagjának, a Budapesti Filharmóniai Társaság alapítójának és díszelnökének, B.-Gyula város díszpolgárának, az összes hazai dalárdák főkarnagyának és tiszteletbeli tagjának, a pesti sakkkör elnökének stb. stb. a folyó június hó 15-dikén
áldásos életének 83-ik és boldog házasságának 53-ik évében, a halotti szentségek ájtatos fölvétele után, esti 9½órakor, végelgyengülés következtében történt gyászos elhunytát.
A boldogultunk hűlt tetemei folyó június hó 18-án, vasárnap délután 3 órakor fognak a M. Kir. Operaház előcsarnokában beszenteltetni és a Kerepesi-úti temetőben örök nyugalomra helyeztetni.
Az engesztelő csendes szent miseáldozat a folyó hó 20-án délelőtt 9 órakor a terézvárosi plébániatemplomban, az ünnepélyes requiem pedig november 7-én, az üdvözültnek születésnapján fog a Mindenhatónak bemutattatni.


Budapest, 1893. június hó 16-án.

Áldás és béke hamvainak!

Özv. Erkel Ferencné szül. Adler Adél, neje,  Erkel Gyula, Erkel László, Erkel Sáridor, Erkel Mária, Erkel Lajos, Erkel István, gyermekei, Erkel Rezső dr. testvére, Erkel Lászlóné szül. Wittmann Mária, Erkel Sándorné szül. Szabó Róza, menyei, özv. Hajóssy Ottónó szül. Erkel Ágnes, Erkel János és neje, Erkel Ödön, unokaöccsei, Erkel Rezsőné szül. Unger Karolin, Szerényi Károlyné szül. Adler Anna, Szerényi Károly, Adler György, sógornők és sógorok, Sándor, Mariska, Jenő, Sárika, Rózsika, Ilka, Ferenc és Mariska, unokák.


Az orvos elbeszélése

Jelenik Zsigmond dr., Erkelnek régi kezelő orvosa és barátja így beszélte el egyik munkatársunknak a betegség lefolyását:

Az öreg úr legfőbb baja a szívtúltengés volt, melyben már évek éta szenvedett. De életét mindig olyan okos önmérséklettel rendezte be, olyan józanul élt és táplálkozott, hogy ez a szervi betegség sohasem okozott neki bajt. Februárban azonban, csúnya, hideg időben elment rendes kávéházába, a hol a Sakk-klub, melynek elnöke volt, tartotta üléseit. Ez a kirándulás ártott meg neki először is, meghűlt s heves láz döntötte hamar ágyba. Nemsokáig tartott a tüdőgyulladás, mely megtámadta, erős szervezete s a gondos ápolás hamar visszaadták egészségét, fájdalom, nem teljesen. A szívbeteg öreg úr állandóan gyengélkedett s teljes étvágytalanság vett rajta erőt.
Hozzátartozói azt hitték, hogy a svábhegyi kertek, erdők üde levegőjében majd elmúlnak ezek a maradék-bajok és siettették az áthurcolkodást, a mi négy héttel ezelőtt meg is történt. Csakhogy az idő nem volt kegyelmes a rekonvaleszcensnek. A mióta kiköltözködött a zöldbe, állandóan esett az eső, lucskos és hűvös idő járt, úgy, hogy a beteg szobáját folytonosan fűteni kellett, így esett meg egy kevésbé óvatos percben, hogy valahonnan hideg szél csapta meg az ősz mestert. Megint meghűlt és másodszor is kétoldali katarrhális tüdőgyulladást kapott.
Hogy milyen hatalmas konstrukciójú öreg volt a nyolcvanhárom éves ember, látszik abból, hogy megint kiheverte a betegséget. A tüdőlob, mely fiatal emberekből százával szedi áldozatait, kétszerre sem tudta legyőzni az ő hatalmas életerejét. Persze, hogy a nagy betegség után csak romja maradt a régi Erkelnek. A pamlagra fektették rendesen, vagy nagy karosszékbe ültették, honnan csendesen nézgelődött ki az ablakon. Csak az ágytól félt, oda még éjjelre sem szeretett lefeküdni.
így üldögélte át életének utolsó napjait. A szívgyengeség egyre fokozódott: öreg szíve nyolcvanhárom évi dobogás után fölmondta a szolgálatot, mindig lassabban működött, úgy, hogy már alig lehetett hallani. Ő maga is két hét óta folyvást halálával foglalkozott. Esténként mindig azzal feküdt le, hogy
Nem élek reggelig.
Tegnap reggel még jóízűen megreggelizett, aztán leült a díván sarkára, előkérte kicsiny selmeci pipáját, melyből mindig magyar dohányt szívott, rágyújtott és pipázott. Állandóan eszméleten volt, beszélgetett fiaival, a kik korántsem sejtették, hogy olyan közel van a halálhoz. Délután 2—3 óra között rosszul lett, lélegzetvétele megrövidült, és elkezdett félrebeszélni.
Szívhűdés érte, a mely aztán váratlanul közel hozta a katasztrófát. Családja rögtön orvosért küldött s Jelenik dr. este 6 érakor ott is volt náluk. Fájdalom, Erkel betegsége ellen lehetetlen volt küzdenie s egész működése arra szorítkozott, hogy az öreg urat a pamlagról ágyába vitette. Itt is egyre félrebeszélt a beteg. Fantazmagóriáiban állandóan a zenével foglalkozott. Haldoklóágyán is muzsikát hallott mindig, s egyszer hangosan kiáltott föl:
Nem ez az igazi magyar dal!

Azután lassanként elcsitult. Szíve mind lassabban-lassabban vert, szeme csendesen lecsukódott, s füle bezárult minden földi muzsika elöl. Egyszerűen, nyugodtan, fájdalom nélkül halt meg. Elaludt a nélkül, hogy a halálküzdelem megzavarta volna nyugtát.

Az öreg test, mely nyolcvanhárom évig szolgálta fiatal lelkét, összeroskadt. Hiába volt a gondos ápolás, szerető fiainak önfeláldozó gondoskodása.


Különfélék

Ritka testi erővel és egészséggel áldotta meg a gondviselés a magyar műzene nesztorát, vidám aggság mosolygott feléje, midőn nyugalomba vonult. Ha a nyugalom nem volt ínyére s midőn betegség és kor az utóbbi időben lelki energiáját: A büszkeséget megernyesztették, gyakran hallatott övéi előtt »keserű kifakadásokat amiatt, hogy foglalkozás és befolyás nélkül kell életének utolsó napjait eltöltenie.

— A franciák — mondá — Auber-t és Thomas-t legkésőbb vénségükben is szívesen látták az aktív szereplés terén, míg én — nem műveimet, hanem magamat éltem túl.

Barátainak száma igen csekély volt, de azokhoz őszinte szívvel ragaszkodott, viszont haragját és gyűlöletét soha sem tudta leplezni.
Midőn az idén kora tavasszal a hűlés által előidézett tüdőbántalom lázzal kezdett föllépni, mohón kívánkozott a Svábhegyre, hol annyi boldog napot látott. Mert egy félszázad óta látogatta ő a | Svábhegyet, mikor még az egész hegy cserjés pusztaság volt. Egyik nyáron, midőn a Névtelen hősök-et írta, Leányfalvára ment nyaralni, de nem tudott hűtlen lenni régi emlékeihez, visszakívánkozott a Svábhegyre.
Ez idén március első felében a halál bús sejtésével ment ki. Soha sem tudott zongora nélkül el lenni, de ez idén, midőn fiai szóba hozták, hogy a zongorát kiviszik, szinte idegesen ellenezte azt.
— Minek? úgy sem fogok én többet játszani…

 A három hónapig tartó betegséget nagyrészt egy zsöllyében ülve szenvedte át, irtózott az ágytól s csak nagy rábeszélésre tudta magát elhatározni, hogy abba bele feküdjék.
A hosszú szenvedések alatt csak igen ritkán csillant meg benne az élethez való vágy és remény. Néhány hét előtt Vaszilievics Adél operaénekesnő Gothából hazajövet meglátogatta. A kisasszony Erkel egyik legbensőbb barátjának, Vaszilievics Vazul kúriai bírónak a leánya, kit az agg mester minden nyáron oktatott a zenei tudományokban. Ez idén a hálás tanítvány súlyos betegen találta önfeláldozó tanárát, nagy megindulás vett rajta erőt s Erkel látva azt, így szólt hozzá :

— Csak menjen, kisasszony, ez idén is Mária- Remetére a búcsúra ... imádkozzék értem . .. mert még nagyon sok tanulni valónk van.

Egyébként biztosan érezte a közel véget s ezt gyakran ismételte fiai előtt. Midőn Pista fia biztatta, hogy a szebb időjárás beálltával az udvaron, a fák hűsében hamarabb összeszedi magát, az öreg maestro csüggedten így válaszolt:

— Én már az udvarra élve nem kerülök ki.

Fájdalom, sejtése beteljesedett.

1036   smaragd • előzmény1035 2018-06-15 08:13:29
Szép. Köszönöm.
1035   Ardelao 2018-06-15 00:14:40

125 évvel ezelőtt, ezen a napon hunyt el ERKEL Ferenc, a magyar nemzeti opera megteremtője, és ő ennek a műfajnak mindeddig a legnagyobb képviselője. Annyira együttérzett a nemzettel, mint kívüle – előtte – egyetlen zeneköltőnk sem.  

"Erkel Ferenc síremléke.

Erkel Ferenc 1893. június 15-én este hunyt el Budapesten. A család és a hazai zenei világ fájdalmát fokozta, hogy a nemzeti opera megteremtője előtt öt nappal halt meg Elek fia, aki Gyula bátyjához és Sándor öccséhez hasonlóan kora jeles zeneszerzője és karmestere volt. Erkel Elekben a magyar operett megteremtőjét tisztelhetjük.

Erkel Ferenc életének utolsó két évét leszámítva mindvégig aktív volt, megélte karmesteri 50. jubileumát, amelyet 1888-ban az egész ország ünnepelt és 1890 őszén, 80 évesen még dirigálta a filharmonikusok zenekarát. 78 éves koráig soha sem volt beteg. 1893 telén azonban a zord időjárás következtében komoly tüdőgyulladást kapott és bár ebből kigyógyult, de szervezete nagyon legyengült. Amikor már nagyon gyöngélkedett, 1893 májusában felköltözött a Svábhegyre. Június elején már annyira gyenge volt, hogy a kertbe sem tudott kimenni és már látogatókat sem fogadott. Lajos fia ápolta és intézte ügyeit. Elek fia halálát sem tudatták vele, hogy kíméljék. 1893. június 15-én reggel már látszott, hogy közel a vég, úgyhogy délután körbevették családja tagjai, akik este 9 óra után azt vették észre, hogy elaludt örökre, olyan csöndesen, hogy észre sem vette senki, hogy pontosan mikor.

Az elhunytat június 17-én az Operaház nagy előcsarnokában ravatalozták fel. A Vasárnapi Újság a következőképpen tudósított a temetésről:  

«A márvány-oszlopokat és falakat fekete posztó borította. Zöldelő délszaki növények mindenfelé s a szalagos koszorúk özöne. Kandeláberek, gáz csillárok égtek a sötét pompa e komorságában. E hó 18-ikán délelőtt a közönség is megtekinthette a ravatalt, s a tolongó zarándoklás egész 2 óráig tartott, mikor a csarnokot bezárták, hogy az elhunyt családjának tagjai, rokonai, barátai az utolsó búcsúra járulhassanak. A csarnok egészen megtelt a közélet és művészvilág előkelőségeivel. Később a küldöttségek kezdtek érkezni, aztán a koszorúknak külön két kocsira helyezéséhez láttak. Nem sokkal délután 3 óra előtt nyílt meg újra a csarnok. Csak belépti jegyekkel lehetett oda jutni. A küldöttségek közt Ráth Károly főpolgármester, Gerlóczy alpolgármester, a hatóság több tagja; a színházak képviselői; az operaszínház részéről gr. Zichy Géza intendáns, Nikisch Artúr az új igazgató, ki épen most érkezett meg, a zenészeti egyesületek, színészek, művészek, írók, országgyűlési képviselők, zene- és dalkörök. A koporsót az elhunyt családjának tagjai vették körül, továbbá az intendáns, az operaház vezetőivel. Három órakor érkezett meg Stieber Vincze terézvárosi plébános, nagy papi kíséret mellett s ekkor kezdődött a szertartás. A kárpitok mögött elrejtett operai énekkar adta elő az egyházi dallamokat, s az elhunyt mester - A halálnak éjszakája - kezdetű gyönyörű gyászdalát oly meghatóan, hogy a csarnokban alig maradt szem szárazon.»

Ekkor Zichy Géza gróf állott a koporsó mellé s meghatottan a következő szavakkal vett búcsút a nagy halottól:

«Drága halott! Te, ki e háznak s egyúttal a nemzetnek annyi dallamot adtál. Téged innen némán el nem bocsáthatunk. Magunknak tartozunk azzal, hogy itt, koporsód előtt fájdalmunkat elzokogjuk, fájdalmunkat. mely minden szavában, sóhajában, könnyeiben az egész nemzeté. A magyar dal milliók ajkán élt, de a színpadra, művészi széles formában Te hoztad először. A nép, élő zeneérzékének, tehetségének legigazabb kifejezése Te voltál: élő láng a mi lángunkból, élő szív a mi szívünkből és most egy meghalt darab a mi testünkből. Nehéz időben, fejletlen korszakban lankadatlanul fáradtál e legeszményibb ügyért, a magyar zenéért. A hang, mely szívből fakadt, szívre talált s mi nemcsak egy nagy zeneelme, hanem egy még nagyobb érző szív drága omladékainál is állunk. A magyar nemzeti opera alapköveit Te raktad le, de nemcsak alapköveit, hanem első fényes márványlépcsőit is, melyek fel az ideálok örök szép pantheonjához visznek. Bármily magasra fogják is az utódok e lépcsőt felépíteni, az alkotmány alapja minden időkre a Tied lesz. Te legmagyarabb zeneköltő, nesztora a dalok mestereinek és Tenmagad tanítványa, könnyezve búcsúzzunk Tőled. E könnyeket nemcsak a fájdalom sírja, hanem a hála is. Mi néked annyival tartozunk, s most már nem tehetünk Érted egyebet, mint hogy híven megőrizve emlékedet, kérjük a nagy kegyelmű Istent, hogy nemesen érző lelkedet az örök harmónia boldog hónába kegyelmesen felvegye. Erkel Ferencz, Isten veled!»

― Ezt követően Mihalovich Ödön, a Zeneakadémia igazgatója, mondott rövid búcsúztatót az akadémia nevében, melynek évkönyveiben - mint mondta - a legfényesebb lapok Erkel Ferenc nevével fűződnek egybe. Amikor a gyászoló közönség elhagyta az Operaházat és a koporsót kihozták az épületből, megszólalt a Filharmóniai Társaság zenekara a „Hunyady László" gyászindulóját játszva. Az Andrássy út zsibongó tömege ekkor elnémult, és a hatlovas gyászkocsi lassan elindult, előtte az egyesületek zászlóikkal, majd az opera ének- és zenekara. Míg a gyászmenet Kerepesi úti temetőbe ért, felváltva az Opera zenekara játszott, majd a férfikar énekelt. Gyászdalokat adtak elő Beethoven, Meyerbeer, Müller, Bebicsek és más zeneszerzőktől, közbe-közbe pedig Erkel néhány dalát játszották vagy énekelték. Közben a Bazilika és a terézvárosi templom harangjai hallatszottak. A Népszínháznál a kar ugyanabba a gyászindulóba kezdett, amellyel néhány nappal korábban Erkel Eleket kisérték utolsó útjára.

Este 6 óra felé ért a menet a temetőbe. A díszsírhely körül, melyet a főváros a temető főútvonala mentén jelölt ki, a rendőrség előzetesen kordont vont, hogy a halott kísérőinek helyet biztosítson. A sírnál Stieber plébános még egyszer beszentelte a koporsót, majd Nikolics Sándor, az operaház zenekarának nyugalmazott művésze és a magyar zeneiskola igazgatója mondott még egy rövid beszédet, és végül az Opera énekkara Erkel legnépszerűbb művével, a Himnusszal búcsúztatta el a nagy zeneszerzőt.

A Deák-mauzóleum közelében, a Trefort Ágoston melletti díszsírhelyen (Id. ma a Fiumei úti Nemzeti Sírkert 29-1-6) azonban sokáig csak egy egyszerű kereszt állt. 11 évnek kellett eltelnie, hogy végre méltó síremlék jelölje Erkel földi maradványainak helyét. A síremlékre történő pénz összegyűjtése akkor kapott végleges lendületet, amikor 1903 januárjában maga a miniszterelnök, Széll Kálmán sürgette meg az Operaház igazgatójához intézett levelében a síremlékállítást.

A síremléket végül is a Filharmóniai Társulat készíttette el 1904-ben, Kallós Ede szobrászművésszel, akinek ekkor (1896 óta) állt már egy jól sikerült Erkel-szobra Gyulán. Kallós láthatóan nem akarta gyulai szobrát utánozni, úgyhogy a síremléken nem is formázta meg a zeneszerző alakját, hanem szimbolikus megfogalmazást használt műve elkészítésénél, melyben Márkus Géza műépítész is segítségére volt. A síremlék egy álló, fölfelé keskenyedő, építészetileg szépen képzett nagy kőlap, melybe bronz dombormű van illesztve.

A domborművön egy éneklő fiatal lány látható, kezében kottás könyvvel, ami arra utal, hogy nem népies, hanem műzenére nyíltak meg ajkai, amint a szomorúfűz alatt mereng. A háttérben elmosódó folyó és az apró házak a „Bánk bán" Tisza parti jelenetére emlékeztetnek. A bronzkép fölött, a párkányon lecsüggesztett fejű stilizált szfinx a magyar szimfóniát jelképezi. A szfinx fölött van bevésve a Himnusz két első taktusa, alatta pedig az „Erkel Ferencz" név.

A síremléket Erkel születésének 94. évfordulóján, 1904. november 7-én avatták fel, ünnepélyes keretek között. A korabeli fényképek tanúsága szerint nagyon sokan megjelentek a jeles eseményen, többek között a kultuszminisztérium művészeti ügyeket intéző tanácsosai, a Tudományos Akadémia, a zenei konzervatóriumok, színházak, művészeti és irodalmi társulatok, kaszinók és társaskörök képviselői, egyszóval a politikai és művészvilág prominensei, az Operaház pedig testületileg. A fővárost a főpolgármester képviselte. Az Erkel-család tagjai közül részt vett a síremlékavatón Erkel Ferenc Gyula nevű fia, a zeneakadémia tanára családjával, valamint Erkel István postatisztviselő és Erkel Lajos operaházi ügyelő. Az ünnepségen az operaházi zenekar a „Szent István" című opera Fohászát adta elő nyitányul, majd Metz Albert a filharmonikusok nevében emlékezett meg Erkelről. A lepel lehullásakor az Operaház férfi kara a Himnuszt énekelte, majd Máder Raoul, az Opera igazgatója kezdte meg a koszorúzást és Erkelről szólva kiemelte Himnuszát, mint ami egyszerűségében, szépségében páratlan a nemzeti himnuszok közt. Mihályfi Károly a Nemzeti Színház nevében tett koszorút, mire az énekkara Szózatot adta elő. Berzeviczy Albert kultuszminiszter koszorúját K. Lippich Elek helyezte az emlékre, a Kisfaludy Társaságét Kozma Andor, a Képzőművészeti Társulatét Márk Lajos tette a sírra és küldtek koszút a Bécsi Filharmonikusok is.

A Magyar Tudományos Akadémia nevében Ponori Thewrewk Emil koszorúzott, aki a következő beszédet mondta:

― «Az élet nyughatatlan ösztöne ráveszi az embert, hogy a föld gyomrából is kincset bányásszon. A halál parancsa viszont arra kényszerít bennünket, hogy még legdrágább kincseinket is a földbe temessük. A temető egy végtelen kincstár, minden sír egy-egy fiókja, azért is méltán nevezte el az emberiség legklasszikusabb népe az alvilág fejedelmét Plutonnak, ugyanazzal a szótővel, mely a kincs plutosz-féle elnevezésére szolgál. Ami virul: hervad; múlnia kell annak, ami él. Ez örök törvény, ez alól a törvény alól nincs kivétel. A különbség csak az, hogy míg az emberiség számlálhatatlan ezrei haláluk után csakhamar a feledés országába költöznek, a nemzetek kiváló szülöttének élete örök emlékké változik át. Ilyen örök emlékül él a halottak városában történetünk, nemzeti géniuszunk számos hőse, akik közé Erkel Ferencz is tartozik. Árpád népének két anyanyelve van: a magyar nyelv és a magyar zene. Erkel Ferencz volt az, aki megmutatta, hogy második anyanyelvünket, a magyar zenét miképp kell a drámai művészet fenséges magaslatára emelni. Ennek az elévülhetetlen érdemnek elismerése tanulságul állok itt, mint a Magyar Tudományos Akadémia képviselője. Azzal az óhajtással, hogy a nagy zeneköltő iránt való hódolatunk szítsa azt a lelkesedést, mely Erkel Ferencz követőiben lángol, termékenyítse azt az alkotó erőt, melyet a természet beléje ihletett, minden újabb nemzedék újabb remekkel díszítse kulturális haladásunk útját, Erkel Ferencz szelleme, Erkel Ferencz hatása örökké éljen!»

Erkel Ferenc sírja közelében nyugszanak fiai is: Sándor, Lajos, Gyula és egy kicsit messzebb, de ugyancsak a Nemzeti Sírkertben Elek fia (László fia sírja Pozsonyban található).

Megható már ez a momentum is, de még ennél is meghatóbb és szebb, amikor sírja előtt emlékező diákok egy csoportját látjuk a Himnuszt énekelni.”

Forrás: Debreczeni-Droppán Béla, HONISMERET, 2010. (38. évfolyam, 6. szám)

Erkel Ferenc sírja a Kerepesi temetőben

1034   Búbánat 2018-05-28 10:04:34


Bartók Rádió ma esti műsora

19.00 – 19.30

125 éve hunyt el Erkel Ferenchttp://hangtar.radio.hu/images/kh0.png

II/1. rész


Szerk.-mv.: Katona Márta

1033   Búbánat 2017-12-21 12:54:31

A tavaly novemberi Bátori Mária koncertszerű előadás majd’ 80 perces keresztmetszete külön CD-n megjelenik az Opera kiadványai sorozatában; a MagyarOpera200 elnevezésű díszdobozban 50 magyar opera CD-i között is szerepel Erkel operája – Kocsár Balázs vezényel, Kolonits Klára énekli a címszerepet!

1032   Búbánat 2017-11-08 12:13:13

https://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:jn5BwlFxSGMJ:https://mapasapp.com/satelite/rua-franz-erkel/+&cd=27&hl=hu&ct=clnk&gl=hu

Nem is tudtam, hogy Brazíliában, São Pauloban  közterületet (utcát) neveztek el Erkel Ferencről…

 R. Franz Erkel - Jardim Orly

R. Franz Erkel - Jardim Orly, São Paulo - SP, Brasil

 

1031   Ardelao • előzmény1030 2017-11-07 23:48:37

BUDA VÁRÁBAN

Kolozsvár évszázados hagyományokat őrző légköre után Erkel Ferenc Pesten merőben más világba került. Itt is bőven érték benyomások, hangulatok, amelyeknek látása, átélése tovább formálták jellemét, élet- és világfelfogását, a mélyen hatottak alkotó tevékenységére.

A nagyvárosi élet lüktetése, az öntudatosodó polgárság hangulata, a magyar nemzeti-kultúra fokozódó megerősödése az állandó német behatások ellenére mindmegannyi állásfoglalásra késztető, tettekre sarkaló tényező volt. 

Erkel családjával együtt éveken át lakott a budai várban. Lakásuk az Úri utcában, a Ciegler-féle házban volt. Ezen a környéken akkoriban még teljes épségükben pompáztak a XVIII. század végén barokk- és copfstílusban, s a XIX. század elején klasszicista stílusban épült házak. De voltak olyanok is bőven, amelyek még a XV. században épültek. A tulajdonképpeni vár középkori falaival, későbbi századok emlékeivel maga az élő történelem. A XIII. századbeli gótikus templom tornyában – csakúgy, mint az ország valamennyi templomában – minden délben tizenkét órakor megkondult a harang. Ebben a templomban hirdették ki először a pápai rendeletet: Hunyadi János nándorfehérvári győzelmének emlékére világszerte kötelező a déli harangszó! 

A zeneköltő, míg a várban lakott, naponta hallotta a nagy Hunyadi János emlékét hirdető harangszót s naponta átsétált a Szent György téren (ma Dísz tér, megj., A.), ahol valamikor a törökverő hős fiára, Lászlóra lesújtott a bakó. Fény és sötét árny a hősi múltból, mit nem felejthet a magyar. Nem felejtette Erkel sem. Élete végéig – akkor is, amikor már közvetlen környezetében semmi sem figyelmeztette a régmúlt idők eseményeire, hiszen Pestnek, az ifjú világvárosnak lakója lett – minden operájában nemzeti múltunk alakjaihoz, történelméhez nyúlt.  

 

APRÓSÁGOK ERKELRŐL 

Erkel „sasszemű,” biztos és erélyes-kezű karmester volt. Vezénylő pálcája nyomán sorra keltek életre a leghíresebb operák: a Varázsfuvola, a Bűvös vadász, a Fidelió és még sok más. Nemcsak azzal tűnt ki, hogy a hatalmas operai együttest nagyszerűen összetartotta, hanem a zenekari hangversenyek stílusos, gondosan kidolgozott vezetésével is. A Filharmóniai Társaság megalapítása az ő nevéhez fűződik. 1865. március 25-én a Vigadóban elsőnek mutatta be nálunk a szimfóniák legnagyobbját, IX. -et Beethoventől. 

A fővárosi közönség nem maradt adósa Erkelnek. Nemcsak tapssal, éljenzéssel viszonozta művészetét, hanem annyi ajándéktárggyal, hogy ötvenéves karmesteri jubileumán egy kiállításra való gyűlt belőlük össze. Ezüstből, aranyból készült babérkoszorúk és sok más dísztárgy között kitűnt értékes voltával egy vezénylő pálca, amelynek leírását a «Honderű» című újságban olvashatjuk:

„A pálcza nagyobb középrésze ezüstből készült. Markolata egészen arany, arabeszk czifrázatokkal gyönyörűen ékesített. Ez arany markolatnak, mely az ezüst részről lesrófolható, két oldalán Magyarország czímere áll, s alsó gombján egy ezüst lant van. Belső ürege 50 darab aranyat rejte magában.”   

Az ajándékhoz tartozott még egy vörös-bársony tok is, amely szintén 50 darab aranyat tartalmazott. Az értékes ajándékot Erkel nem csak, mint karmester kapta.

A mesébe illő karmesteri pálcáért aranyban fel sem mérhető kincset adott cserébe nemzetének: a Hunyadi László című operát.

Várkonyi Ida (Kis történetek nagy zeneszerzőkről).

1030   Ardelao • előzmény1024 2017-11-07 16:12:21

 

EGY TUDÓS ÉS EGY MŰVÉSZ  TALÁLKOZÁSA

Kolozsvárott történt az 1830-as évek elején, hogy Brassai Sámuel, később országos hírű polihisztor – matematikus, nyelvész, filozófus és természettudós – elgondolkozva sétált az utcán. Egyszerre csak valahonnan távolról zongoraszót hallott. A nagy tudós jól értett a zenéhez is. A nyitott ablakból hangzó zongorázásról azonnal megállapította, hogy az nemcsak afféle „klampérozás.” Amint közeledett a hang forrásához, mindinkább meggyőződött róla, hogy komoly zeneművet játszik az ismeretlen zongorista. Mozart, Mendelssohn vagy Beethoven? Egyelőre még nem hallotta olyan jól, hogy biztosan megállapíthassa.

Az utca másik oldaláról egy ismerőse üdvözölte, de bizony ő észre sem vette, mert minden figyelmét a zongoraszóra összpontosította. Már csak néhány lépés választotta el a szép muzsikát árasztó nyitott ablaktól. Szerencséjére az utcán csend volt. Sem járókelők zaja, sem kocsik zörgése nem zavarta meg a zenei műélvezetben. Lassította lépéseit, majd megállt. Háttal egy fának támaszkodott, közvetlenül az ablak alatt, a járda szélén. A kissé kényelmetlen, alkalmi «páholy»-ban elhelyezkedve olyan tökéletes művészi gyönyörűségben volt része, hogy sok karosszékben ülő hangverseny-látogató is megirigyelhette volna!

Az ismeretlen zongorista nagy művésze volt hangszerének. Kolozsvárott akkoriban már bőven volt zongora – több mint az országban másfelé, – akadtak már néhányan, akik mestermódra kezelték, de ilyen feltűnően szép játékot még nem hallott Brassai uram. Nem is mozdult egy tapodtat sem, amíg csak az ismeretlen művész be nem fejezte a darabot.

Brassai most hirtelen mozdulattal a nyitott ablakhoz lépett. Egész egyszerűen és meglehetős harsány hangon bekiáltott a szobába:

  • Ki vagy öcsém?

A megszólított valóban „öccse” volt a tudósnak, legalábbis olyan értelemben, hogy tíz évvel fiatalabb volt nála. Sok elismerő szót, tapsot, virágot kapott már zongorázásáért. Ez a követelő hangsúllyal elhangzott kérdés: - Ki vagy öcsém? – váratlanul érte s éppen ezért módfelett meglepte. Óvatosan az ablakhoz lépett. Kilesett a csipkefüggöny mögül. Látva Brassai bizalomkeltő mosolyát, rokonszenves, értelemtől fénylő arcát, habozás nélkül kihajolt az ablakpárkányon és bemutatkozott:

  • Erkel Ferenc vagyok.
  • Én meg Brassai Samu – hangzott a viszonzásul.

Kezet fogtak az ablakon keresztül, s ezzel meg is történt az ismerkedés.  Mindketten olyan természetűek voltak, hogy kevés szóból is sokat értettek. A zeneértő tudósnak elég volt, amit addig hallott, hogy tisztában legyen vele, milyen nagy művész az a kerek arcú, fürtös hajú, szelíd tekintetű ifjú, aki most kihajol az ablakból. A művész pedig már hallotta Brassai hírét, s megtiszteltetésnek vette, hogy ilyen őszinte nyíltsággal hódol tehetsége előtt.

Ebből a nem mindennapos ismerkedésből – melyet később maguk többször beszéltek el nevetve – életre-szó ló, mély barátság lett.

Várkonyi Ida (Kis történetek nagy zeneszerzőkről).

1029   Búbánat 2017-11-07 15:44:40

Bartók Rádió mai műsora:

21.06 – 22.00 Kassai István zongoraestje

Km. Sawada Aya (hegedű)

I. Erkel: Változatok Bartay Endre Csel című operájának témájára

II. Mosonyi:

1. Két gyöngyszem - a) Harmatos rózsa, b) Harmatozó szemek,

2. Pusztai élet - fantázia,

III. Erkel: Duo brillant - magyar fantázia hegedűre és zongorára,

ráadás,

Erkel: Magyar fantázia hegedűre és zongorára - részlet

 

 (Tiszadob - Református templom, 2012. augusztus 9.)

1028   Ardelao • előzmény1024 2017-11-07 15:20:01

Czeizel Endre: A zeneszerzői géniuszság gyökerei

Erkel Ferenc családfaelemzésének tükrében

1027   Búbánat • előzmény1025 2017-11-07 14:35:03
  • Békés Megyei Hírlap, 1993. február 20-21 / 43. szám

1893. június 15-én halt meg Erkel Ferenc, a magyar nemzeti  opera megteremtője  Budapesten. A századik évfordulón országszerte  rangos  eseményekkel emlékeznek a zeneszerzőre, aki 1810. november 7-én  született Gyulán.  A szülővárosban 1989-ben megalakult az Erkel Ferenc Társaság, elnöke dr.  Bonis Ferenc zenetörténész.

— Elnök úr, a hatvanas években könyve jelent meg Erkelről. Korábban is foglalkoztatta a zenetörténészeket személye?

— Kötetem első része Erkellel foglalkozik, másik része pedig, ha szabad így kifejezni, az  Erkelhez  vezető  utakkal. Történeti    szükségszerűség hozta létre mint jelenséget, és megvolt az előzménye a magyar zene történeti fejlődésében.  Az első Erkel-életrajzot Ábrányi  Kornél  írta,  a  zeneszerző halála után egy évvel adták   ki.   1910-ben   Erkel születésének  centenáriumára jelent meg Fabó Bertalan Erkel-emlékkönyve. Scherer Ferenc az 1940-es években írt új életrajzot. Ezt követte Németh Amadé munkája a Kis Zenei Könyvtár sorozatban. Jelentősebb  Erkel-tanulmányok  jelentek meg a Szabolcsi Bence és  Bartha Dénes  által közreadott  Zenetörténeti  tanulmányok sorozatban.

— A közvéleményt ugyanígy foglalkoztatta Erkel művészete?

— A Pesti Magyar Színház megnyitása  után  néhány  hónappal, 1838-ban a színház első  karmestere.  Amikor  első operáját, a Bátori Máriát 1840. augusztus 8-án bemutatták, attól a naptól hívják a színházat Nemzeti  Színháznak.  Erkel főzeneigazgató, addig, amíg a Nemzeti Színház az opera műfajának  is  otthont  adott.  Az Operaház  1884-es  megnyitásától ott főzeneigazgató. Erkel operabemutatói  az  István  király kivételével mind a Nemzeti  Színházban  voltak.  Az 1840-es években divatba jött a népszínmű. Erkel többnek kísérőzenéjét írta népdalok, népies  műdalok  felhasználásával. Ez akkor hihetetlenül fontos  volt:  hozzájárult  a  még nem túlságosan magyar főváros azzá válásához. A Nemzeti Színházban  mutatták  be  a Himnuszt is, mellyel pályázatot nyert 1844-ben. Erkel mindenképpen népszerű volt.

— Később? Hiszen operáit átírták...
—  Az  átírás  azt  mutatja, hogy amit ki akart fejezni, napirenden volt. Csak esetleg a kor másképpen akarta olvasni, mást  látott  benne  vagy  úgy gondolták,  a  kor  követelményeihez kell igazítani. A Bátori Mária című operában például olyan hangszerek fordulnak elő, amelyek a későbbi zenekari  gyakorlatban  nincsenek. Ezeket pótolni kellett. A zenei matériát másképpen formálták például 1940-ben Palló Imre kedvéért. Bánk bán szerepét átírták baritonra.  Az  opera olasz eredetű műfaj. Az olasz operában mindig tenor a hős, ez így honosodott meg nálunk is. Természetes volt, hogy Bánk bán, minthogy hős, nem is lehetett más, mint tenor. Később azt mondták: elképzelhetetlen, hogy Magyarország nagyura bajusszal és szakállal, kucsmában  és  karddal  tenor hangon csiviteljen. Csakis bariton lehet! Ilyen alakja éppen volt  a  magyar  operajátszásnak, Palló Imre, a korszakalkotó baritonénekes.

— Szövegeket  ugyancsak átírtak.
— A XIX. század másként kezelte  a  magyar  prozódiát. Századunk   sokkal   érzékenyebb, hála Kodály munkásságának, kinek elve volt: a magyar nyelvben rejlő dallamot kell a zenének  is kifejezni, a magyar   nyelv   természetes hangsúlyai  nem  ellenkezhetnek a zenével. A Hazám, hazám ária az eredeti, Erkel által megzenésített  verzióban  így kezdődött: „Miként vándor, ki téved ez...” Gyönyörű jambus,
csak éppen nem felelt meg a zenének,  amit ráírtak.  Nádasdy Kálmán  írt ugyancsak jambusokat, amelyek nem törték meg a zenét: „Mint száműzött, ki vándorol...” Az, hogy valakit  átírnak,  nem  jelenti, kevésbé  népszerű,  kevésbé tisztelik. Hogy  jól  csinálják vagy sem, hűségesek vagy hűtlenek, más kérdések. Van, aki azt  mondja:  engem  ez  mind nem  érdekel,  ahhoz  akarok visszatérni, amit a szerző megálmodott... Ezek mind lehetséges dolgok, melyeken míg világ a világ, vitatkozni fognak. Addig azonban Erkel mindig aktuális lesz...

— Sokan  úgy  vélik,  Erkel mégis csak,,poros”.
— Az a tény, hogy korunk mind több művét fedezi fel, az ellenkezőjét  mondja.  Az  a tény,  hogy  az  Operaház  két slágere  a  Varázsfuvola  és  a Bánk bán — melyeknek mindig,  bármikor  műsorra  tűzik nagy  látogatottsága  van  — sem ezt bizonyítja. A közönség igenis igényli a régit is! És igényli, hogy Erkel munkásságának egy-egy újabb fejezetét megismerhesse.    Ismeretlen operáit, felfedezett  zongoraműveit, népszínműveit. Erkel nem  magányos  mester  volt. Ezért szenteljük neki és korának a nyári gyulai tudományos ülésszakot.  Kortársai,  Liszt Ferenctől Mosonyi Mihályig, mind megpróbáltak elérni valamit a magyar zenében. Néha hasonlót, néha pontosan az ellenkezőjét. Ez volt a XIX. század  magyar  zenéjének  igazi története. Erkel művészete él és azt gondolom, még nagyon sokáig. Meglepetéseket tartogat a magyar muzsika barátainak.


Az emlékév fölött védnökséget vállaltak az ország vezetői, a hazai tudományos és művészeti élet vezető személyiségei.  Erkel-operákat  mutatnak  be  színházak,  a  Magyar Rádió valamennyit sugározza, a televízió is többet közülük. 1993  talán  minden eddiginél teljesebben nyújtja át azt, amit tudnunk kell a magyar zenekultúra megálmodójáról.

/Szőke Margit /
 

 

1026   Ardelao • előzmény1024 2017-11-07 14:30:11

Erkel Ferenc szülőháza (emlékháza) Gyulán:

1025   Búbánat • előzmény1021 2017-11-07 14:20:10
1024   Ardelao • előzmény1022 2017-11-07 14:04:27

 

207 évvel ezelőtt, ezen a napon született ERKEL FERENC emlékére:

(1810. november 7.)

ERKEL FERENC KOLOZSVÁROTT

S mit adott Kolozsvár, ahová a pozsonyi tanulóévek után került Erkel?

Ez a város telve van gótikus, reneszánsz, barokk és klasszicista stílusú, magyaros ízléssel formált, megkapóan szép műalkotásokkal. E műemlékek a hangulatoknak szinte vég-nélküli sorát keltették a művész lelkében. Itt, ahol már 1814-ben megindult az «Erdélyi Múzeum» című ismeretterjesztő folyóirat Döbrentei Gábor szerkesztésében, ahol 1819-ben zeneiskolát alapítottak «Muzsikai Egyesület» néven, ahol 1821-ben megnyílt az ország legelső állandó magyar színháza, a fiatal művész joggal érezhette, hogy a magyar kultúra központjába jutott.

Itt természetes volt a magyar szó – nem úgy mint Pozsonyban, vagy akár Pesten,  - a magyar dal pedig állandóan jelenvaló, éltető eleme volt a muzsikálásnak. Kolozsvárt születtek meg az első magyar operai kísérletek is: Ruzitska  „Béla futása” és „Kemény Simon” című operái. Történelmi témák. De lehetett-e ebben a környezetben másképpen, mint évszázadokban gondolkozni? A városban, ahol Hunyadi Mátyás szülőháza állt, hol a mindennapos ismerősök, barátok évszázadok óta ismert családok nevét hordozták, a múlt emlékei mindig ott kísértenek. Az ifjú Erkel – iskolai tanulmányainak elvégzése után – itt teljesen a művészeteknek a muzsikának élhetett. Időközben apja is belenyugodott, hogy zenei pályára megy. Talán Liszt sikerei táplálták reményeit.

Erkel nagyon megszerette Kolozsvárt, de talán még jobban a város lakóit. Az ő magyar szellemükön, derűs és lelkes kedélyükön, zamatos beszédjükön keresztül szerette meg igazán a várost. S mennyire megszerette! Arca kipirult, szeme megcsillant, ha Kolozsvárról beszélt:

„Ami vagyok, mindent Kolozsvárt töltött éveimnek köszönhetek – mondta nemegyszer. – Ott műveltem ki magamat zongoraművésznek, ott tanultam legtöbbet, ott lelkesítettek s ott kötötték szívemre a magyar zene elhanyagolt ügyét s ott telt meg a szívem a szebbnél szebb magyar népdalok árjával, melyektől nem is többé szabadulni s nem is nyugodtam meg addig, míg csak ki nem öntöttem a lelkemből mindazt, amit már akkor éreztem, hogy kiöntenem kell.”

 

 Péterfy Ida

 Az idézet: „Kis történetek nagy zeneszerzőkről” című könyvéből.

Móra Ferenc Könyvkiadó

1959.

1023   Búbánat • előzmény1022 2017-11-07 14:01:46

Erkel Ferenc a nemzeti romantikus opera megteremtőjének születésnapja

2013 óta a Magyar Opera Napja.

ECHO tévé (2017)

Vendég: Ókovács Szilveszter igazgató, Magyar Állami Operaház 

(video időtartam: 11:14 perc)

 

1022   Búbánat 2017-11-07 13:58:03

NOVEMBER 7. – ERKEL FERENC SZÜLETÉSNAPJA – 1810

1021   Búbánat 2017-11-07 11:18:00

A Magyar Opera Napján

Bartók Rádió: 12.36 – 15.06.

 Erkel Ferenc: Bátori Mária - opera két felvonásban

(hangversenyszerű előadás)

Szövegét - Dugonics András színműve alapján - Egressy Béni írta

Vezényel: Kocsár Balázs

Km. a Magyar Állami Operaház Ének- és Zenekara

Karig.: Strausz Kálmán

Szereposztás:

Kálmán, Magyarország királya - Palerdi András (bariton)

István, a fia, trónörökös - László Boldizsár (tenor)

Árvai, királyi tanácsadó - Kelemen Zoltán (bariton)

Szepelik, királyi tanácsadó - Geiger Lajos (bariton)

Bátori Mária, nemes hölgy - Kolonits Klára (szoprán)

Miklós, Mária fivére - Csiki Gábor (tenor)

Hírnök, kém, Szepelik bizalmasa - Fülep Máté (bariton)

Bakó - Szvétek László (basszus)

 

(Erkel Színház, 2016. november 6.)

1020   Ardelao 2017-06-15 11:49:32

124 évvel ezelőtt, ezen a napon (1893. június 15-én) hunyt el Erkel Ferenc, a magyar nemzeti opera megteremtője.

„Erkel élete a magyar zenei művelődés felvirágzásának hősi eposza.”
(Németh Amadé)

A zeneszerzőre emlékezve, kivonatosan idézem Legány Dezsőnek az „Erkel Ferenc művei és korabeli történetük” (Zeneműkiadó, Budapest, 1975.) című könyvében megjelent írását „Bátori Máriá”-ról, Erkel Ferenc viszonylag ritkán játszott operájáról.

ERKEL FERENC: Bátori Mária
„Opera 2 felvonásban.
Szövegét írta Egressy Béni Dugonics András hasonló című drámája nyomán.
Bemutató: Pest, Nemzeti Színház, 1840. augusztus 8.
Vezényelt: Erkel Ferenc.

„……………………………………..

Művészi értelemben a Bátori Máriával kezdődik a magyar opera története. Bemutatóját telt ház ünnepelte nagy sikerként. De a magyar nyelvű sajtó szinte nem is vett tudomást róla, kivéve a Honművészet, mert akkor még alig akadt magyar zenekritikus, és féltették is az operától a dráma jövőjét. Idő kellett hozzá, hogy a közönség heve a kritikusokra átragadjon. ……………

Bemutatójának napján nevezték először a Magyar Színházat Nemzeti Színháznak.

Szép sikerű első operáját Erkel utóbb még kiegészítgette és változtatott rajta. István új áriája karkísérettel az első felvonásban 29-én hangzott fel először. Erkel bizonyára Joób (Zsigmond tenor, megj. A.) számára írta, az ő hangjához igazodva. ……………. A nyitány első, 1841. XI. 11-i előadásáról XI. 13-án ad hírt a Pesti Hírlap. ………….. 1852. VI. 25-én újra előadták a régen nem játszott operát. Mária szerepébe a vendégszereplő Liebhardt Lujzának Erkel új áriát komponált, amely ezen és az opera ezt követő előadásain (VII.3., VII. 5., VII. 10.) igen nagy tetszést aratott (Pesti Napló, VI. 27., VII. 13.). Bizonyára azonos a Somfai (László) által, Mária cabalettájaként említett áriával.

1858. január 28-án közölte a Hölgyfutár, hogy szorgalmasan tanulják a Bátori Máriát, melyen Erkel némi előnyös változtatásokat tett, különösen a Hollósy Kornéliának kiosztott címszerepet mondják igen szépnek és nagy hatásúnak. Az operát február 1-én adták elő, új zenei részletekkel, de a Hölgyfutár kritikusa csak az I. felvonás utolsó jelenetét látta, ezért az újításokra nem tér ki. (Hölgyfutár, II. 3.). Egy másik kritikus szerint (Pesti Napló, 1858.II. 4.) különösen tetszett a nyitány, az induló, a női kardal, a II. felvonásban Mária szép éneke és a kvartett, az I. felvonás duettje – a kritikus szerint – egyike a legnehezebb énekszámoknak. Új részletekről ő sem tesz említést. A Divatcsarnok (1858. II. 9.) nagyon dicséri az I. felvonásban Mária románcát, majd duettjét Istvánnal, a hatalmas férfi kvartettet, a II. felvonásban Mária cabalettáját, a vadász- és bordalokat, de új számokról szintén nem beszél. (Érdemes itt emlékeztetni arra, hogy már az 1852-ben Liebhardt Lujzának komponált új ária kapcsán azt írta akkor a Hölgyfutár VI.25-én, hogy az új ária a II. felvonásba készült.)

A Bartók Szakiskola könyvtárában, 26372 szám alatt megtalálható az 1858. II. 1-i előadás súgókönyve. Pontosan tájékoztat arról, hogy az operát akkor milyen formában játszották. Erkel a kérdéses előadást nem az OSzK-ban őrzött partitúrából vezényelte, a súgókönyvben ugyanis több oly nagy, összefüggő szövegrész található, melynek zenei anyaga az OSzK-beli partitúrában nincs meg. …………….

…………………………..

Az új részletek legjavának, sőt esetleg valamennyiének zenéjét Erkel az 1858-as felújításhoz komponálhatta meg. Mindegyikben Máriának van jelentős szerepe. Feltehetően Erkel a változtatásokat Hollósy Kornéliára tekintettel eszközölte, hogy ezáltal Mária szerepét minél hálásabbá tegye. A változtatásokkal az opera is nyert.

Major helyesen gyanítja ……….., hogy a Bátori Mária indulója először a szabadságharc előtt jelenhetett meg. A Honderű ugyanis 1846. XII. 22-én bejelenti, hogy a Hunyadihoz hasonlóan a Bátori Mária néhány füzetnyi kivonatban nemsokára megjelenik zongorára, a Pesti Hírlap igazgatója, Zichy Ferraris Manó gróf nejének ajánlottan. Többet erről a tervről nem írnak, a Pesti Hírlapban sem. Csak az induló jelent meg, Zichy neje nem fogadta volna el az ajánlást? Máig tisztázatlan, mi történt a bejelentett néhány füzetnyi terjedelemmel.

Az operából a nyitány lett a legnépszerűbb. 1844. XII. 25-én Nagyszombatban az ottani egyházi zeneegylet nagy hangversenyt adott, amelyen a város zeneileg igen művelt közönségének a Bátori Mária nyitánya nagyon megnyerte tetszését. (Honderű, 1845. I. 25.). Nem lappang tehát Nagyszombatban is hiteles másolat belőle?

Somfai említi, hogy az OSzK zeneműtárában őrzött eredeti partitúrából hiányzik a nyitány, s annak autentikus másolata 1954-ben került az OSzK-ba, Kolozsvárról. E hiány oka az lehet, hogy a nyitányt ismételten előadták Pesten, Erkel vezényletével, s ő azt erre a célra az eredeti partitúrából kiemelhette. 1870. VIII. 22-én is vezényelte azt, a pesti országos dalárverseny díszhangversenyén. Az eredeti kézirat eszerint Budapesten kell, hogy legyen, ha még megvan. Másolat esetleg Brüsszelben is található belőle. 1881-ben a budapesti Harmónia zeneműkiadó igazgatóját a brüsszeli filharmónia karnagya, Bequet megkérte, küldjön magyar zenekari műveket. Az igazgató Erkel „Bátori Mária” című operájának nyitányát és Schauer (Sárosi) Ferenc „Atalájának” tánczenéjét küldte meg (Fővárosi Lapok, 1882. I. 3.). Nem nagyon valószínű, hogy az eredeti kézirat s nem annak egy másolata került volna Brüsszelbe.

1844. május 20-án a pesti Nemzeti Színház bemutatta a teljes Bátori Máriát Pozsonyban, és Schodelné (Klein Rozália, 1811-1854) igen nagy sikert aratott benne; egykor neki készült Mária szerepe. Bartay igazgató vitte el oda a Nemzeti Színház együttesét vendégszerepelni az ott tartott országgyűlés idején. A „Hunyadi László” operát és a „Két pisztoly”-t is akkor játszották ott és egyáltalán vidéken először ……………. . 1846. IV. 25-én Kolozsváron is hallani lehetett a Bátori Máriából egy részletet ………….. .

A kéziratban lévő német fordítás valószínűleg 1853-ból származik, amikor a Nemzeti Színház bécsi, berlini vendégszereplését tervezték, kizárólag magyar operákkal ………….. .”
1019   musicus2 2017-06-09 13:19:40
A MÁO műsorrendjében követhető, hogy Erkel operáiról a "kreatív közösségi zenehallgatás" előadássorozatában rendszeresen szó esik. A Bátoriról és az István királyról szólón ott voltam. Általában egy zenetörténész beszél konzervzenével illusztrálva, de van hogy operaénekes is közreműködik - mivel sajnos nincs zongora a helyiségben (III. emeleti büfé), csak mint beszélgetőtárs. A Bátoriban Kolonics Klárát tapsolhattuk.
1018   musicus2 2017-01-05 00:08:44
Erkel István király - a 2012-es CD felvétel teljes egészében hallható a Youtube-on. Akinek nincs meg, most meghallgathatja.
1017   musicus2 • előzmény1015 2017-01-05 00:04:15
Néhány értékelésbeli gyom került a virágoskertbe. Nem kiforrott a Bátori Mária? Erkel a Bánk bán bemutatója előtt is vállalta az operát, elő is adták. Németh Amadé, aki a 80-as években vezényelte a rádiófelvételt, állította, hogy nem hallatszik a Bátorin, hogy első opera lenne. A finálé a befejezetlenség érzetét kelti? Hát éppen ez benne a szokatlan, modern: a nyitott befejezés. A nyitány és a nyitókórus kapott még bírálatot, mint eklektikus zene - éppen azok a formarészek, amelyek külön is önálló életet éltek, különösen a nyitány...
Az opera előadói mindent megtettek az előadás sikeréért, a művészek dicsőségére válik ez az előadás.
1016   musicus2 • előzmény1014 2017-01-04 23:50:28
Kedves Gábor! A Ballet Hongrois-tól kezdve a finálé végéig ki lett húzva az egész formarész. tehát a H-dúr lassú, és a h-moll friss, ami egy teljes verbunkos forma, és az utána következő ismétlés, ami keretbe foglalja a finálét. Az opera tisztán magyar részei jelentik ennek a műnek az újdonságát. A CD-n biztos ki fogják nyitni a a húzást. A CD jelentősége abban áll, hogy ez lehetne ebből az operából az első teljes, Urtext felvétel.
Sajnos, az utóbbi időben igencsak sok dolgom akadt, ezért nem tudok utánanézni-hallgatni a húzásoknak, de ennek nincs is jelentősége.
Egyébként az Urtext anyagnak vannak olyan részei, amik nem kerültek bele az opera közreadott műalakjába (helyesebben törzsszövegébe), de függelékként ott vannak a partitúrában. Ilyen Mária-István később komponált kettőse, az opera elvetett hosszabb fináléja, valamint azok a magyar tánctételek, amiket az opera háromfelvonásos előadása során iktattak be, mint balett-divertissement-t. Ezeket emlékezetből írom, nem ellenőriztem a partitúrából, ami jelenleg "el van ásva".
1015   Csiki Gábor 2016-12-03 12:23:57
Bár az esemény pont egy hónapja volt, mégis megjelent egy friss kritika a Bátori Mária Erkel Színház-beli előadásáról.
1014   Csiki Gábor • előzmény1013 2016-11-17 22:20:13
Kedves musicus2!
Hozzászólásának második felében olvasható állításával kapcsolatban ("éppen az első finálé második fele maradt ki") meglehetősen tanácstalan vagyok.

A Bátori Mária első felvonásának fináléja tudtommal szinte teljes egészében elhangzott. Ami kimaradt belőle, az egy "Balett hongroise" című, zongorakivonatban pár oldal terjedelmű zenekari anyag, valamint ehhez kapcsolódóan néhány énekkari megszólalás - amelyek viszont a húzás előtt már egyszer elhangzottak, tehát lényegében ismétlések. A húzott rész semmiképpen nem a D-dúr finálé második felét jelenti, hanem annak pár percnyi részét.

Mi magunk egy olyan teljes zongorakivonatból dolgoztunk, amelyet (idemásolva a zongorakivonat második oldalának lábjegyzetét)...

"A MTA BTK Zenetudományi Intézet "Erkel operák" partitúrakiadásának (főszerkesztő: Tallián Tibor) első két kötete alapján (közreadó: Dolinszky Miklós és Szacsvay-Kim katalin), megjelent: Rózsavölgyi,, Budapest 2002) a zongoraszólamot írta és a kottaképet összeállítota: Kassai István.

Én úgy értelmeztem, hogy ez a zongorakivonat az Urtext partitúra teljes anyagának játszó-letétje, amelyben semmilyen jelzés, megjegyzés nem árulkodik arról, hogy a partitúrához képest kevesebb zenei anyagot tartalmazna. De ezt talán, ha jól sejtem, senki nem tudja jobban igazolni, avagy cáfolni, mint Ön... (kacsintás-smiley)

A lemezzel kapcsolatban mindössze arról tudok beszámolni, hogy a BM-előadást megelőző zenekari összpróbákon már teljes apparátusával jelen volt a Magyar Rádió műszaki stábja, valamint a zenei rendező. A próbák alatt nagyon sok rész felvételre került, így egy jövőbeni CD elkészítéséhez az élő rádióadásánél jóval több felett anyag áll rendelkezésre.

Arról nem tudok, hogy a BM előadásának zenei anyagából (így tehát az előre felvett anyagokból is) hiányoznának olyan teljes tételek, jelenetek, amelyeket esetleg az Urtext partitúra tartalmazna. Annyi biztos, hogy igenis rendelkezésre áll egy olyan hanganyag, amelyből megítélésem szerint egy teljes operafelvételt is ki lehetne adni. Természetesen a "teljes operafelvétel" megjelölés nem jelenti azt - és remélem, ebben egyetért velem - hogy a darab ősváltozatához képest nem lehetnek benne kisebb, jól megfontolt húzások, hiszen ha nem így értelmeznénk, akkor a piacon fellelhető temérdek Trubadúr, Lammermori stb. CD-felvétel közül igen keveset fogadhatnánk el teljesnek.

Úgy érzem, enyit talán elmondhattam a BM felvételének (számomra is sok ismeretlent tartalmazó) kérdéséről, anélkül hogy ezzel komoly belső szervezeti titkot tárnék a nyilvánosság elé. Igazából azt sem tudom, hogy a felvett hanganyag felett az Operaház avagy a Magyar Rádió birtokolja-e a jogokat. Azt viszont tudom, hogy ez nem is tartozik rám.
1013   musicus2 • előzmény1010 2016-11-17 00:15:14
A Dózsa Györgyből nem készült stúdiófelvétel, mert a 2014-es előadás a Mészöly-Oberfrank féle átdolgozás volt. Megjegyzem, hogy ez a legkíméletesebb valamennyi általam ismert átköltés közül, a zenét csak húzták, nem kutyulták össze. Mészöly teljesen új szöveget írt a zenére, de nem dramatizált, meghagyta az eredeti jelentéstartalmat.
Csakhogy az eredeti szöveg Jókai és Szigligeti munkája, tehát nem illendő teljesen kicserélni akkor sem, ha az új szöveg egyébként jó.
Úgy látszik, nem akart az Operaház egy húzott formát CD-re venni, inkább megvárják az Urtext kiadást, ami pár éven belül elkészül.
A Bátori koncertelőadását az Urtext partitúrából játszották. Az első felvonást meghúzták - sejtésem szerint a rádió miatt (a szent és sérthetetlen műsoridő, ugyebár). Sajnos, éppen az első finálé második fele maradt ki, ami egyike az opera legérdekesebb magyar stílusú számainak. Az egész egy hatalmas verbunkos tétel. A CD felvétel alkalmával ki fogják nyitni a húzásokat. Remélem, álhír, rossz vicc, hogy nem készül a teljes operából stúdiófelvétel ezzel a gárdával.
1012   musicus2 • előzmény1010 2016-11-17 00:15:10
A Dózsa Györgyből nem készült stúdiófelvétel, mert a 2014-es előadás a Mészöly-Oberfrank féle átdolgozás volt. Megjegyzem, hogy ez a legkíméletesebb valamennyi általam ismert átköltés közül, a zenét csak húzták, nem kutyulták össze. Mészöly teljesen új szöveget írt a zenére, de nem dramatizált, meghagyta az eredeti jelentéstartalmat.
Csakhogy az eredeti szöveg Jókai és Szigligeti munkája, tehát nem illendő teljesen kicserélni akkor sem, ha az új szöveg egyébként jó.
Úgy látszik, nem akart az Operaház egy húzott formát CD-re venni, inkább megvárják az Urtext kiadást, ami pár éven belül elkészül.
A Bátori koncertelőadását az Urtext partitúrából játszották. Az első felvonást meghúzták - sejtésem szerint a rádió miatt (a szent és sérthetetlen műsoridő, ugyebár). Sajnos, éppen az első finálé második fele maradt ki, ami egyike az opera legérdekesebb magyar stílusú számainak. Az egész egy hatalmas verbunkos tétel. A CD felvétel alkalmával ki fogják nyitni a húzásokat. Remélem, álhír, rossz vicc, hogy nem készül a teljes operából stúdiófelvétel ezzel a gárdával.
1011   telramund 2016-11-16 18:39:23
Ja akik lesajnálták a rádió közvetítést ,most nyafoghatnak.
1010   Petyus • előzmény1009 2016-11-16 16:00:19
Dózsa Györgyből is teljes lemezt ígértek a koncert alapján két éve. Bátori Máriát is felvették, akkor miért csak 80 perces keresztmetszet készül ebből is. Korábban stúdiófelvételt ígértek, ami nem jött össze. Ezt megértem. De megtörtént a felvétel, vagy mégsem?
1009   Búbánat • előzmény1006 2016-11-16 15:07:05
Most azt hallottam, hogy a Bátori Mária-koncert-előadásból mintegy 80 perces keresztmetszet kerül lemezre - ahogy a Dózsa György CD esetében is történt. Viszont később elkészítik stúdiófelvételre a teljes Bátori Mária operát.
1008   Klára 2016-11-16 14:34:44
Nincs szándék, és kész..... Valamennyi előttem szólóval egyetértek! Lehet Erkel Ferenc zsenialitásáról és az egyes darabok aktualitásáról szépeket mondani, de nincs mögötte TETT! Mindegy, hogy PR vagy marketing, csinálni kell! Reklám kell, plakát, közönségszervezés, mindegy minek hívjuk, de nem működik. Ahogy a MÁO fórumán írtam, ha a közönségszervezők az eladott jegyek után kapnák a fizetésüket, talán megindulna valami! Az Operaházat - úgy tűnik- fenntartják a külföldieknek, csak az a baj, hogy ide nem a Staatsoper, vagy a Scala közönsége jön, hanem az a kispénzű, aki otthon nem tudja megfizetni, ide pedig a 4tagú család eljön 1 otthoni jegyárért, miközben a honi operabarát és -értő közönség egyre jobban kiszorul.
Ennél már csak az rosszabb, amikor a kedves utazásszervezők a 3-4 napos wellness-hétvégéhez csapnak egy operalátogatást, ami vagy kimarad, mert ugye ide wellness-ezni jönnek, vagy totális érdektelenség miatt félidőben elmennek! Saját tapasztalat!
1007   smaragd • előzmény1005 2016-11-16 05:53:16

Az Operaház rangja vitathatatlan.
Amennyiben lett volna szándék, ott tartották volna meg a kiemelkedő operai előadásokat, amely gesztus lett volna Erkel Ferenc életműve tiszteletének, és annak az elveszítetett operarajongó közönségnek is, amely ismert okok miatt (rendezések) már évek óta nem vesz operabérletet,  kényszerűségből megszüntetve több évtizedes operalátogatását.
Ha lenne szándék, mindezt jóvá tehetné az Igazgatóság, tanulva a történtekből, a művészi előadás eleganciáját megismételve most már az Operházban.
Hiú remény?
1006   IVA • előzmény1005 2016-11-16 03:01:23
Köszönöm a véleményedet, kedves Musicus2!
Csak az előadásra érkeztem, a főigazgató beszédét nem hallottam. Sajnos a „kipipáltuk” mint ambíció, érzékletes. Beírhatjuk a brigádnaplóba.
Az az érdekes, hogy ha az előadás felvételéből készülne lemez, és a végén hallható lenne az ünneplés, az a sikert dokumentálná egyértelműen: a művészi és a szervezési sikert. Mert a hiányos nézőtér „nem hallatszana”.
Személy szerint kevésbé örültem volna, ha az koncertet az Operában tartják meg, mert ott drágább és rosszabb helyről néztem volna. De valóban hagyomány, hogy egy produkció rangját az operaházi helyszínnel hangsúlyozzák: ott ment a 3 Bartók is (a rekonstrukció éveit kivéve), ott lesz májusban a mostani „Bartók TáncTriptichon” is, és a kortárs magyar darabokat is mind az Operában mutatták be, a Vérnásszal kezdődően.
1005   musicus2 • előzmény1004 2016-11-16 02:04:07
Most olvastam IVA beszámolóját a Verdi Requiem és Erkel Bátori Máriájának előadásáról. A Bátorin ott voltam.
Döbbenetes, hogy egymás után tönkre lehetett tenni két Erkel opera kvázi bemutatóját, a Dózsa Györgyét, és most a Bátoriét. Méghozzá ugyanazzal az eszközzel, a PR hiányával. Egyszer egy ilyen eset lehetne az ügyetlenségnek, vagy a rátermettség hiányának a következménye, de kétszer egymás után kimondható, hogy ez bizony szabotázs. A Dózsa előadása a felkelés 500 évfordulójának kiemelt eseménye volt, és hogy a Bátori előadása miért volt fontos, arról Ókovács Szilveszter ünnepi beszéde, amit az előadás előtt mondott el, mindenre kiterjedő indoklást adott. Talán nem értesült a közönségszervezés arról, hogy ez a két előadás két kiemelt esemény?
Egyébként sejtem, hogy hol a baj. A közönségszervezést ugyanis már nem közönségszervezésnek hívják, hanem marketingnek. Vagy másnak? Nem mindegy? Úgy látszik, azóta nem feladatuk a közönségszervezés. De azt azért meg kellene vizsgálni, hogy ha nem a reklám, akkor mi?!
Az üres házak módot adnak arra, hogy elinduljon a károgás: lám, az Erkel operák nem vonzzák a közönséget, nem kell őket a repertoárra venni. És hogy ismét elhangozzanak azok a provinciális baromságok, hogy hát Erkel nem is igazán világszínvonalú, csak átdolgozott formában (vagy még úgy sem) képes hatni stb. Erkelt kipipáltuk, és kész.
Ez bizony szabotázs. És ezekért a botrányokért nem a művészeti vezetés a felelős. A művészek csodálatosak voltak mindkét előadáson.
Halkan megkérdezem azért, ha a Lear megérdemelte a példaszerűen, gyönyörűen szcenírozott előadást, akkor Erkel miért nem? A Lear megérdemelte a kiemelt pr-t óriásplakátot stb, Erkel miért nem? A Lear megérdemelte a hat (ha jól emlékszem hat) előadást, az Erkel operák miért nem? A Leart az Operaházban játszották, ahol egy kisebb nézőszám sem kínosan feltűnő és a turisták amúgy is megtöltik a nézőteret. Erkelt miért kellett az Erkelbe tenni, amely az ország talán legnagyobb befogadóképességű színháza? Kérdések, amelyek válasz nélkül maradnak.
1004   márta 2016-11-08 16:18:46
A nemcsak az ének-, hanem az IPad kezelési technikája is elég jó.
1003   Búbánat 2016-11-07 23:06:53
Az Operaház Facebook oldalára feltettek néhány fotót a Bátori Mária-koncertelőadásról.

2016. 11. 06. Budapest - Erkel Színház

1002   Búbánat • előzmény1000 2016-11-07 22:22:09
Köszönöm. Igazán praktikus eszköz akkor annak kezében, aki így tudja felhasználni/alkalmazni!
1001   Cilike • előzmény1000 2016-11-07 21:47:41
IPadje van, mindig azt használja. Okos dolog, rengeteg kottát rá lehet tölteni és sötétben is látható.
1000   Csiki Gábor • előzmény996 2016-11-07 21:12:50
Apró hozzáfűzni való: az a kütyü Boldi kezében nem eBook-olvasó, hanem valami gigantikus méretű iPod vagy iPad, amin egy - részemről kiismerhetetlen bonyolultságú - kotta-kezelő program van. Boldi mindenesetre brilliáns módon bánik vele.
999   Csiki Gábor • előzmény997 2016-11-07 20:49:11
Köszönöm Cilike, köszönöm Búbánat, nagyon kedves Tőled, Öntől. Én még nem mertem meghallgatni a felvételt; talán hónapok (évek?) kellenek, hogy elég bátorságot gyűjtsek hozzá. :)
998   Heiner Lajos • előzmény996 2016-11-07 20:40:06
Pedig azt hittem, Koton Zingeres korában megtanult kottát olvasni..-)
997   Cilike • előzmény996 2016-11-07 20:04:53
Gratulálok, Gábor, örömmel olvastam a beugrásról, meghallgatom a felvételt, nagyon kiváncsi vagyok!
996   Búbánat • előzmény995 2016-11-07 19:54:22
Én azt hallottam, a terv az volt, hogy még a koncertszerű előadás előtt felveszik a zenét, ami lemezre kerül; ezt ejtették, de az Opera honlapján az olvasható, hogy a rádió által közvetített előadás nyomán CD-n kihozzák a Bátori Máriát!
Én bízom ebben az ígéretben.

Magam is gratulálok Csiki Gábornak, aki biztos tenorján adta elő Miklós egyáltalán nem könnyű, komoly énektechnikát igénylő szólamát a második részből, a vidám - férfikart is foglalkoztató - bordalt, de a László Boldizsárral énekelt közös kettőse is emlékezetes, szép jelenetként él bennem tovább...

Érdekességként említem meg: a szerepeket éneklő művészek közül László Boldizsár egyedüliként kezében nem kottával, hanem egy eBook olvasóval érkezett…
995   Csiki Gábor • előzmény994 2016-11-07 15:02:21
Társaim nevében is köszönöm az elismerő szavakat. Bár tájékozottságom a lemez ügyével kapcsolatban eléggé felszínes, én úgy tudtam, hogy ki lesz adva.
994   parampampoli 2016-11-07 14:02:15
Erkel: Bátori Mária
Erkel Színház - 2016.11.06.

A tegnap esti Bátori Máriát illetően, ha jól emlékszem, eredetileg arról volt szó, hogy lemezfelvétel fog készülni. Mint hallom, ez a terv el lett felejtve – kár ! Mert nem hiszem, hogy a közel-távoli jövőben lesz még két olyan énekes, mint akik tegnap énekelték a két főszerepet. Ők is, a mű nemzeti kultúrkincs-jellege is megérdemelné egy lemezfelvétel beruházását. Még szerencse, hogy a tegnapi koncertet közvetítette a rádió; így, aki akarja, megőrizheti magának, a lelkesebbek, pubblikálva valamilyen megosztó oldalon, a szélesebb utókornak is. Óriási tisztelet és elismerés minden közreműködőnek, akik fáradságot nem kímélve, hatalmas munkát és energiát befektetve megtanulták a művet! Sokan azt gondolják, hogy egy koncert erejéig megtanulni és kottából elénekelni, nem is olyan nagy dolog. Póriasan fogalmazok: nem a fenét! Mert egy szerep megtanulása nem azt jelenti, hogy leolvasom a kottát és énekelek: az olaszok találó kifejezése szerint torokba kell tenni egy szerepet („mettere nella gola”), ami nehéz és hallatlan időigényes feladat, már ha valaki úgy akar egy szerepet abszolválni, ahogy azt a tegnapi est főszereplői tették.

A műről röviden pár dolgot mondanék: egyrészt olyan, mint a Bánk bán ősváltozata, amelyről éppen ma zéta kiváló írásában értekezett. Nem tartozom vele egy táborba az átdolgozás megítélését illetően, abban annál inkább, hogy jól látom és érzékelem az ősváltozat olyan dramaturgiai és prozódiai sutaságát, mely a Bátori Mária librettóját is jellemzi. Gyakran terjengős, indokolatlanul hosszú, különösen a zeneileg is elég fantáziátlan recitativókban, mondatszerkezetei, szófűzése, kifejezései nem egyszerűen régiesek, hanem mai fülnek, szemnek egyenesen megmosolyogtatók. Ahol azonban megjelenik a feszültség, az érzelmi töltet, ott hirtelen azonnal érzékelhető Erkel dallaminvenciója is. Nem olyan magas szinten, mint a Bánk legszebb perceiben, itt-ott túlságosan is emlékeztetve a nagy elődök vagy kortársak zenéire, de fülnek és szívnek nagyon kellemesen.

Hogy az énekesek torkának is olyan kellemes-e, arról ellenben nem vagyok meggyőződve, mert a mű három szerepe igencsak próbára teszi, még a legfelkészültebb, legtechnikásabb énekeseket is. Mária szólama is nagyon nehéz, drámaitól Éj királynőjéig egyesít szinte minden szoprán fachot, hol trilláztatja a magasban, hol hosszú frázisokon át „brummogtatja” a mélységben. István szólama majdnem az énekelhetőség határán mozog, embertelenül magas fekvésben szinte mindig, örülhet a tenor, ha a végéig egyáltalán eljut hangját megőrizve: a Hugenották Raouljához és a Tell Vilmos Arnoldjához tudnám hasonlítani. Kisebb szerep Miklósé, terjedelmében feltétlenül, de azért abban az egy felvonásban, amelyikben szerepel, Erkel őt is alaposan megdolgoztatja. Ezek a szerepek nagyon emlékeztetnek Erkel példaképére, a fiatal Verdire: az ő korai operában tapasztalja az ember, hogy a szerző még nem tudta, mit lehet elvárni, mire képes egyáltalán az emberi hang, ezért gyakorta messze túllép a vokális realitások határain.

A tegnapi koncert három főszereplője azonban kitűnően állta a próbát. Kolonits Klára Máriája csak annak volt meglepetés, aki nem követi figyelemmel pályáját az utóbbi években. Ha meglepetés nem is volt, élménynek hatalmas. Csodálatos volt figyelni most is azt a fölényes technikai biztonságot és érzelmi azonosulást, amely általában jellemzi produkcióit. Csak fájdalommal tudtam gondolni arra, hogy a szereposztók kénye miatt idén sem énekelheti Melindát, talán legjobb szerepét, és a nagy Bánk-szériában a tavasszal helyette a szerepre nagyrészt alkalmatlan énekesnők vannak kitűzve. (A négyből három biztosan.) Innen üzenem az illetékeseknek, ha lehet ilyet mondani, a magyar operarajongók nevében: KÖVETELEM, hogy Kolonits Klárának adják meg a lehetőséget Melinda szerepére!!

István szerepe, ha lehet, még Máriáénál is nehezebb, és öröm volt látni, hallani, hogy László Boldizsár milyen fölényes biztonsággal énekelte. Pedig ez a szerep már nem az ő mostani fachja: Manrico, Bánk, Richárd gróf, Asszád után istenkísértés volt bevállalnia, a helyében nem mertem volna megtenni. Ő megtette – jól tette! Nekünk nagyon jól, hogy önmagának és hangjának is jót tesz vele, ebben nem vagyok egészen biztos. Túl nagy értéke ő már a magyar operakultúrának, ideje lenne, hogy merjen válogatni, és gyakrabban, sokkal gyakrabban nemet is mondani egy felkérésre.

Miklós, Mária testvérének szerepében először hallottam volna Hanczár Györgyöt, akire már a szegedi versenygyőzelem óta kíváncsi vagyok. A lehetőség sajnos elmaradt, mert Hanczár lemondott, és helyette Csiki Gábor ugrott be. Ezért önmagában is köszönet illeti, ha nem vállalja el, az egész produkció kútba esett volna. Neve elég későn tűnt fel az internetes szereposztásban, ebből arra következtetek, hogy a felkérést is későn kapta. Ami produkcióján egyáltalán nem látszott, mert tökéletes biztonsággal és szereptudással érkezett, szólamával jól vezetve a vadász-együttest.

Az a zenei biztonság, ami őt jellemezte, nem tett volna rosszat a negyedik főszerepnek mondható Kálmán királyt éneklő Palerdi Andrásnak se. Az első felvonásban, amikor a szerep recitatívókra koncentrálódik, Palerdi a pár nappal korábbi Requiemhez képest örvendetesen egészségesebb hangot hallatott, ami a második felvonás kantábilis részeiben, különösen az együttesekben, szertefoszlott. Palerdinek, úgy vélem, sokkal több idő kell egy-egy szerep betanulásához, túlterheltsége miatt gyakran tűnik úgy, hogy félkész szereptudással áll ki, aminek a hangi produkció látja kárát. Pontosan érzékelni lehet, hol vannak szereptudási gondjai: olyankor hangja volumenben felére csökken, miközben a karmestert szuggeráló pillantgatásainak száma exponenciálisan növekszik.

A kisebb szerepekben, amelyekben valójában hangi mutatnivaló nem sok akad, Geiger Lajos, Kelemen Zoltán és Szvétek László közreműködött, különösebb hiba és erény nélkül. Sajnos Fülep Máté ezúttal sem győzött meg arról, hogy operaszínpadon lenne a helye: hangminősége és technikai felkészültsége, ahogy azt a Traviatában már konstatálni lehetett, a comprimario szerepkörre se teszi alkalmassá.

Kitűnő volt jelentős feladatában a kórus, szép hangon, magabiztosan és lelkesedéssel tették hozzá az est sikeréhez a maguk részét, ugyanez mondható el az Erkel Színház előadásain nem mindig remeklő zenekarról is. Kocsár Balázs személyében, úgy vélem, megvan a magyar repertoár megfelelő gondozására alkalmas karmester, tavalyi Hunyadija után ez most még egyértelműbbé vált. Ideje lenne a Bánk bánra is gondolnia: címszereplője már lenne László Boldizsár személyében. Melindája is lenne, tegnap este hallhatta. Hallotta?
993   IVA • előzmény992 2016-11-07 05:24:30
... És nem keleti opera, legfeljebb keleti tárgyú.
Kedves Musicus2, ha én hasonló észrevételeket bejegyzek valahova (nem feltétlenül erre a fórumra), pl. azt, hogy anno ≠ annak idején, azzal szoktak rám támadni, hogy a nyelv változik.
De szívből remélem, hogy az észrevételedet megszívleli az illetékes szerkesztő.
992   musicus2 • előzmény990 2016-11-07 03:28:54
Idézet a pr cikkből:
2015-ben újra világhírű magyar művel ünnepeltünk: a 100 esztendeje elhunyt Goldmark Károly monstruózus keleti operájával, a Sába királynőjével.
Monstruózus = riasztó méretű, idomtalan, ormótlan, szertelen, éktelen, iszonyú, förtelmes, torz, szörnyű.
A Sába riasztó méretű? Tetszett-e látni a Parsifalt? Vagy válasszunk a többi jelentés közül?...
Szereti Ön Goldmarkot?!
Off vége.
Ott voltam a Bátorin. Különös volt ez az este, a tapasztalatok és tanulságok összegzése hosszabb időt vesz majd igénybe.
991   Klára • előzmény989 2016-11-06 12:00:17
Ennyire futotta? Ennyit invesztáltak bele?
990   IVA • előzmény987 2016-11-06 06:43:23
Köszönet, kedves Joska141!
Hogy gyorsan megtaláljátok
989   IVA • előzmény986 2016-11-06 06:41:34
Nem hiszem el, hogy az Operaház marketingje, közönségszervezése nem lett volna képes ennél jobb teljesítményre.
988   IVA • előzmény985 2016-11-06 06:41:00
Köszönjük, kedves Musicus2!
987   joska141 • előzmény986 2016-11-06 06:06:19
Próbálják féláron is adni - Ma este színház honlapon - így 1 db jegy már 188 (!!!) Ft-ért is kapható.
Ez már szerintem megalázó a közreműködők részére is.

Ha egy Domingo koncert lehetett ingyenes, akkor...

Igaz, hogy az ellenpélda: Ugyanekkor megy az Operában a Walkür. Erre féláron (!!!) a legolcsóbb jegy 7.438 Ft, de összesen már csak 43 db szabad hely van.
986   musicus2 • előzmény984 2016-11-06 01:24:30
A honlapon az eladott jegyek tekintetében a nézőtér szinte üres. Vajon változni fog-e ez az előadásig?
985   musicus2 • előzmény983 2016-11-06 01:21:45
A Bátori Mária 1840-es bemutatója előtt a kelet-európai "nemzeti" operaiskolák közül csak az orosz jelentkezett Glinka Ivan Szuszanyin-ával (1836). A cseh, lengyel stb. nemzeti operák első jelentős alkotásai jóval későbbiek. Verdi első operáját, az Oberto-t egy évvel korábban mutatták be, a másodikat, Pünkösdi királyságot néhány nappal a Bátori Mária bemutatója után. Első jelentős sikert hozó operája a Nabucco másfél évvel, Wagner első egyéni hangú operája a Bolygó hollandi három évvel későbbi.
Erkel a Bátori Máriában már félreismerhetetlenül egyéni hangján szólal meg. Az opera a Hunyadi erényeinek többségével már rendelkezik. Nem érződik első operának. Maga Erkel sem érezte meghaladottnak, ifjúkori zsengének első operáját, hiszen a bemutatót követő tizennyolcadik évben is felújították.
984   Búbánat 2016-11-05 22:11:31
Az Opera honlapjáról:

A magyar opera napját megelőző vasárnap, 2016. november 6-án egy ritkaság csendül fel: Erkel Ferenc Bátori Mária c. operájának koncertszerű előadását hallhatja a közönség Kolonits Klárával a címszerepben.

Erkel Ferenc első operájának koncertszerű előadását hallhatják, később pedig a stúdiófelvétel is megjelenik CD-n.

Az előadást megelőzően tartjuk az Opera belső díjainak, jubileumi aranygyűrűinek átadását is, ekkor avatjuk az új Örökös Tagokat, Mesterművészeket is. És természetesen a színház előcsarnokában álló Erkel-szobor koszorúzásáról sem feledkezünk meg.

Szereplők: Kolonits Klára, Palerdi András, László Boldizsár, Kelemen Zoltán, Geiger Lajos, Hanczár György, Fülep Máté

Karmester: Kocsár Balázs
Karigazgató: Strausz Kálmán

Rendező: Aczél András

2016. november 6. | Erkel Színház

17.15 koszorúzás
17.30 díjátadás
19.30 Bátori Mária – hangversenyszerű előadás
983   Beatrice • előzmény978 2016-11-02 12:17:10
Cikk a Bátori Máriáról
982   nickname • előzmény975 2016-10-30 19:06:07
Tényleg bocsánat, hülyeséget írtam. Az utolsószámon tényleg énekel a jósnő, viszont nincs feltüntetve Wiedemann neve. Se a kísérőfüzetben, se a orítón.
981   nickname • előzmény980 2016-10-30 19:03:08
gyengébben
980   nickname • előzmény975 2016-10-30 19:02:25
Wiedemann művésznő nem énekel a CD-én - a Jósnő énekelte részleteket kihagyták a válogatásból. Ezért nem tüntették fel a kiadványon az ő nevét. A költőt pedig Heiter Melinda énekli - igaz, gyengében szerintem, mint Schöck Atala 2010-en. A 2010-es előadásól is készült rádiófelvétel. Azt a Bartók le is adta és én fel is vettem magamnak.
979   nickname • előzmény976 2016-10-30 18:59:55
Én az OperaShopan vettem meg. A CD egy nyolcvanperces válogatás a 2014-es koncert anyagából. 1500 forint volt. A következő számok vannak rajta:

1. felv.
Előjáték
No. 1 Introduzione - Igaz hívők az Úrban
No.2/b Dózse esküje - Én Dózsa György
No.2/d Terzettino - Hogy nézett rám
No2./eJelenet - Izmos kezed van
No.4 Finale - Isten, segíts

II. Felv.
No.6/a,b A költő dala - Négy vége van a világnak
No.6/e Fegvertánc
No7/a,Recitatico és Cavatina - Ma tréfás kedved van

III. Felv.
No.8/b Lőrinc pap tanítása - Istentől elrugaszkodott nép
No.8/c Zápolya közbelépése - Te azt mondod
No.8/d Zápolya áriája - Valóban derék egy hadsereg
Magas ég, mért-e vad csatazaj?
NO.9/Együttes - Üszök, Halál!

IV. Felv.
No.12 Dózsa és Laura kettőe - Úgy várom ezt a nőt

V. Felv.
No.17 Dózsa víziója - Új kardot adjatok
No.18 Finale - Mi ez? Te vagy?

Szereposztás:

Dózsa - Fekete Attila
Csáky Laura - Miksch Adrienn
Rózsa - Fodor Beatrix
II. Ulászló - Geiger Lajos
Zápolya - Kelemen Zoltán
Bornemissza - Boncsér Gergely
Költő - Heiter Melinda
Lőrinc barát - Cser Krisztián
Barna - Molnár Zsolt
Ambrus - Geiger Lajos
Bagos - Pintér Dömötör
978   Búbánat • előzmény977 2016-10-04 13:15:13
Már idejében gondoskodtam magamnak jegyről - még a szereposztás ismerete nélkül. A Bátori Mária koncertszerű előadása elé nagy várakozással tekintek! Igazi az operaínyencségre van kilátásunk. A közzétett közreműködők, a szereplőgárda névsora garantálja, hogy remek előadásra kerül sor, hatalmas élményben lesz részünk!
977   musicus2 • előzmény974 2016-10-04 12:59:08
Felkerült az operaház honlapjára a Bátori Mária szereposztása, jegyet is lehet venni a koncertelőadásra. Alig lehet megtalálni a hirdetést, a cím alapján nem, csak a dátum alapján adja ki a kereső! Mivel a linkek alól a tartalmak elég gyorsan el szoktak tűnni, idemásolom az egészet.

Részletek
Helyszín
Erkel Színház
Dátum 2016. november 6.
Kezdés ideje 19:30 Befejezés ideje 22:30

Szereposztás
Karmester - Kocsár Balázs
Kálmán - Palerdi András
István - László Boldizsár
Árvai - Kelemen Zoltán
Szepelik - Geiger Lajos
Bátori Mária - Kolonits Klára
Miklós - Hanczár György
Szepelik bizalmasa - Fülep Máté

Alkotók
Rendező - Aczél András
Karigazgató - Strausz Kálmán

Fülep Máté ezek szerint egyedül fogja énekelni a három kis basszusszerepet, a Hírnököt, a Kémet és a Bakót, "Szepelik bizalmasa" néven.
Őszintén remélem, hogy az előadást az Operaháztól megszokott reklámkampány előzi majd meg!
976   musicus2 • előzmény975 2016-10-04 12:25:43
Ez az a CD, amit csak látni lehet... vagy még azt sem. Én egyetlen példányával "találkoztam" eddig. Somogyváry Ákos, az Erkel Társaság elnöke mutatta meg nekem - ne nyúld le, Pista! -, de ennek már több, mint egy éve. Hol lehet megvenni?! Egyébként, ha valóban ez a szereposztás a CD borítón, akkor valami történt a zenei anyaggal. Ezen a koncertelőadáson ugyanis NEM Schöck Atala volt a Költő (mint 2010-ben), hanem Heiter Melinda. Az előadás egyetlen olyan szereplője, akit "félreosztottak". A Költő szerepe a Dózsában hasonló Petúréhoz a Bánk bánban. Kimondja azt, amit senki sem mer. Semmiképpen sem egy lírai hangra szabott nadrágszerep.
975   Búbánat 2016-09-20 23:33:02
A napokban végre megjelent – a régóta várt - Erkel Dózsa György című operájának koncertszerű előadásáról készült keresztmetszet-CD.
Itt most csak egy valamit észrevételezek: számomra érthetetlen módon lemaradt/kimaradt?/ Wiedemann Bernadett neve a CD-ről - a dobozról, a benne lévő korong borítójáról, és a kísérőfüzetben részletezett szereposztásból, így nincs ott a fényképes pályarajza sem a többi, közreműködött énekművészé mellett.
A korongon található egyetlen részletben hallhatjuk énekét: V. felvonás, 13. track – No. 17. Dózsa víziója – Új kardot adjatok (Dózsa, Rózsa, Jósnő) – 10’40”
Énekelnek: Fekete Attila, Fodor Beatrix, Wiedemann Bernadett
A Jósnőnek ez jelentős énekelnivalója, amit kiválóan adott elő Wiedemann az Erkel Színház 2014. november 17-i koncertszerű előadásán, amelynek mintegy 80 percnyi zenei anyagát (részleteket) - tartalmazza ez a lemez.

Nem tudom, figyelmetlenségből, véletlenül hagyták ki a kiadványból a Wiedemann nevét? De ha az énekművésznek saját kérése volt, hogy ne tüntessék fel nevét a CD borítóján és a korongon, úgy vélem, a félreértések elkerülése végett ezt a körülményt talán jelezni kellett volna a kísérőfüzetben a kiadványért felelősöknek.

Szereplők:

Dózsa György - Fekete Attila
Csáki Laura - Miksch Adrienn
Rózsa, Dózsa menyasszonya - Fodor Beatrix
II. Ulászló, magyar király - Geiger Lajos
Zápolya, erdélyi vajda – Kelemen Zoltán
Bornemissza, magyar nemes - Boncsér Gergely
Költő - Schöck Atala
Jósnő - Wiedemann Bernadett
Lőrinc barát - Cser Krisztián
Barna, parasztlegény - Molnár Zsolt
Ambrus, szabó - Geiger Lajos
Bagos, mészáros - Cser Krisztián

Magyar Állami Operaház Zenekara
Nemzeti Énekkar

Vezényel: Kocsár Balázs

/1 CD - OperaTrezor – 2016/

Dózsa György – CD , külső lemezborítója

(Cser Krisztián honlapján találtam)
974   Búbánat 2016-08-26 18:06:44
Erkel Ferenc: Báthori Mária

Az Erkel Színházban novemberben bemutatásra kerülő, egyszeri koncert-előadás szereposztása még nem ismeretes: az Opera honlapján az opera szereplői neve mellett csupa N.N. áll.
973   Ardelao 2016-08-21 16:03:17

A zongorista

— Ha Erkelt nem sorolhatjuk is a csodagyerekek közé, billentyűs játékosként hamar feltűnést keltett: tíz esztendős korában már helyettesítette apját az orgonánál, egy évvel később pedig nyilvánosan is fellépett Gyulán. A pozsonyi bencés gimnáziumban töltött évek után első munkáját is hangszerjátékosként szerezte. Csáky Kálmán gróf gyermekeinek zongoraoktatását vállalta Kolozsvárott. Ez idő tájt azonban már kiemelkedő virtuózként is számon tartották és Ábrányi Kornél Erkel-életrajza szerint „magyar zongora-ábrándokat írt s változatokat eredeti magyar dallamok felett, melyeket akkor még nem tett közzé, de nyilvános hangversenyekben bemutatott s ez irányban nagy mértékben magára vonta a közfigyelmet, nemcsak, hanem az élesebb belátók előtt akkor már úgy tűnt fel, mint a magyar zene jövendő újjáteremtője.” Ezek közül a kompozíciók közül azonban máig sem került elő egyetlen egy sem, így kérdéses, nem főként improvizációkról lehetett- e szó.

— Mikor 1834-ben egy Steinlein-Saalenstein grófné által felkínált zenemesteri állás reményében elhagyta Erdélyt, a grófnő szemerédi birtokára utazván Pesten is megállt, s május 4-én hangversenyt adott a Nemzeti Kaszinóban. A kor talán legavatottabb hazai zenekritikusa Mátray Gábor, jelen volt az eseményen, s meleg szavakkal üdvözölte az új virtuózt a » Honművész « hasábjain:
„Előadatott: 1. Spohr E-dúr quartettje, 2. Kalkbrenner 93. szerzeményét (Grande Marche stb..), quintett kíséret mellett (violonnal) fortepianón ritka ügyességgel, mind a jobb, mind a bal kéznek egy irányos fürgeségével játszá a Kolzsvárról jött s éppen Pesten keresztül utazó, Békés-Gyulán született hazánkfija a klavírtanító Erkel Ferenc úr. Valamint jeles előadását méltán megtapsoltuk, úgy méltán s kétszeresen örülhettünk, hogy ezen érdekes intézetünk megismertete oly honi s tisztán magyarul beszélő hangászművészt, kiben méltán büszkék lehetünk, annyival inkább, mivel ő csupán Magyar és Erdély országban tökéletesíté magát, mint remekjátszó, Nagyméltóságú Steinlein grófnéhoz jutván hangásztanítónak, azon kellemes remény biztat, hogy őt jövő télen több ízben hallhatjuk.”

— Mátray reményei beteljesültek, hiszen Erkel nem csupán vissza-vissza látogatott Pestre, de a következő esztendőkben ott is telepedett le. S bár szerződése a budai Várban játszó Magyar Színjátszó Társasághoz kötötte, a következő esztendőkben a főváros kamarazenei életének is egyik kulcsfigurája lett számtalan hangszeres vagy énekes vendégművész zongorakísérőjének. Szólista fellépésein a klasszikusok — Mozart és Beethoven — mellett Weber, Moscheles, Kalkbrenner, Thalberg és főként Hummel virtuóz darabjait szólaltatta meg, amire a korabeli Pesten alig néhányan lehettek képesek. De 1835. november elsején ő mutatta be Chopin e-moll zongoraversenyét is a magyar közönségének, amit Mátray ismét lelkes recenzióban méltatott a » Honművészben: «
„Ezen itt még nem hallatott ’s új ízléssel készült hangmű nemcsak belső kellemes mineműségére, hanem igen helyes előadására nézve is köztetszést nyert s Erkel urat, mint egyik legjelesebb fortepianistánkat, ki a művészi és érzékeny játszás párosításának tudományát oly nagy mértékben sajátjává tudja tenni, örömmel jutalmazták tapsaikkal a válogatott műértő hallgatók.”

— Erkel ebben az időszakban írt billentyűs hangszerre is számító kompozíciói ugyancsak szorosan kapcsolódnak saját hangverseny-fellépéseihez.A zenekarral kísért „Phantasia és változatok Rákóczynak erdélyies témájára” egy felvonásközi szünetben szólalt meg — Erkel előadásában — a Magyar Színházban, a „Phantasia klavirra az erdélyi Rákóczi-dal themajára” Joseph Menter müncheni gordonkaművész hangversenyén hangzott el a zeneszerző tolmácsolásában, és kétségtelenül hasonló alkalomra készülhettek a „Csel-variációk” is. Éppígy konkrét eseményekhez kapcsolódnak az 1830-as évek vége felé született kamaraművek is. A Duo brillant Henri Vieuxtemps belga hegedűművész, az „Adagio Bartay Endre › Csel ‹ czímű operájából vett témára” Theodor Moralt müncheni kürtös, a „Változatok Bartay Endre
› Csel ‹ czímű eredeti operájából a magyar toborzó themajára” pedig az ugyancsak Münchenből érkezett Joseph Menter csellista és a zeneszerző egy-egy közös fellépésére iródott: az „Erinnerungen an H.W. Ernst” pedig voltaképpen nem több az 1840 májusában ugyancsak Pesten vendégeskedő Heinrich Wilhelm Ernst hegedűművész két művének átiratánál.

— 1840-41 után azonban nem csupán a zongorakompozíciók, de Erkel nyilvános fellépései is szemlátomást megritkulnak. Ennek egyik oka kétségtelenül Erkel színházbeli teendőinek megszaporodása lehetett, különösen a „Bátori Mária” hatalmas sikere után, amikor erőit feltehetőleg immár a következő operája a „Hunyadi” kompozíciós munkájára igyekezett tartogatni. De a virtuóz karrier feladásában Liszt 1839-40 fordulóján adott pesti hangversenyei is szerepet játszhattak, akivel Erkel — karmesteri munkája összes napi nyűgével a vállán —
talán már nem érezte volna képesnek magát versenyre kelni. (Hogy Erkelre nagy hatást tett Liszt látogatása, az „Emlékül Liszt Ferencre” is bizonyítja, amely már 1840 januárjában megjelent Erkel gyerekkori ismerőse, Wagner József kiadásában).

— Miután maga Erkel visszahúzódott a zongoristaként való nyilvános fellépésektől, zongorakompozíciói is megritkultak: 1844 márciusában ugyan még eljátszotta egy Capriccióját (amely talán az „Erinnerungen” második részével lehetett azonos), az „Original Ungarischer” és a két kései albumlap-kompozíció azonban már csak afféle mutatvány-kompozíció, a „Marche Hongroise” pedig valószínűleg egy korábbi zenekari induló átirata. Erkelnek azonban nem sikerült végleg elszakadnia ifjúkora kedves hangszerétől: az 50-es évek elején – alighanem a nagy család okozta anyagi gondjait ellensúlyozandó – Albrecht főherceg gyermekeinek zongoratanárául szegődött, s a Zeneakadémián is ő vitte vállain a zongoraosztályokat, hiszen Liszt csak mintegy az év negyedében volt Pesten, hogy személyesen vezethesse az oktatást. Az oktatás mellett azonban Erkelnek saját kiváló technikáját is sikerült sokáig megőriznie: a 80.születésnapját ünneplő hangversenyen az első tételbe illesztett saját kadenciával, maga játszotta Mozart d-moll koncertjének zongoraszólamát, ráadásként pedig egyik kedvenc Liszt-darabját, Bellini „A puritánok” című operájának témáira írott fantáziát.

(OSZK dokumentum)
972   Búbánat 2016-08-20 09:32:53
A Bartók rádióban este felhangzik Erkel operájának „csonka” változata: ezúttal ezt a jelentősen átdolgozott-átírt István király stúdiófelvételét hallgathatjuk meg

19.00 – 20.40 Erkel: István király

Háromfelvonásos opera

Zenéjét Németh Amadé, a Dobsa Lajos Drámája nyomán készült librettót Ruitner Sándor dolgozta át.

Várady Antal verseit Dalos László írta újra.

Vez. Kovács László

Km. a Magyar Rádió Énekkara (karig. Strausz Kálmán),
a Honvéd Férfikar (karig. Tóth András) és
a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara

Szereposztás:

István király - Martin János (bariton)
Gizella királyné - Takács Tamara (mezzoszoprán)
Imre herceg - Daróczy Tamás (tenor)
Crescimira - Szendrényi Katalin (szoprán)
Asztrik apát - Gurbán János (bariton)
Péter, a velencei herceg fia - Póka Balázs (bariton)
Vazul - Egri Sándor (bariton)
Barang, sámán - Szüle Tamás (basszus)
Sebős, Imre apródja - Mukk József (tenor)
Jóva, Gizella udvarhölgye - Németh Judit (mezzoszoprán)
Futár - Korpás Ferenc (bariton).

971   Ardelao 2016-06-15 17:46:32

123 évvel ezelőtt, ezen a napon hunyt el Erkel Ferenc.

(1810.XI.7. Gyula – 1893.VI.15. Budapest)



Rövid idézet Legány Dezső könyvéből:

— „A múló világban van az életnél jóval lassabban változó elem: a sokak lelkivilága. Ez csak külsőségeit veti le könnyen és váltja fel mással, de magva szívósan ellenáll a felmorzsoló időnek, s ritkán és keveseknek nyílik meg.

— Éppen ezért mi, szegények a régebbi művészi hagyományokban, semmilyen tanulságot sem hagyhatunk eltűnni könnyelműen, ami a sokak lelkének bontogatására oktat. Bartók és Kodály előtt Erkel is ezen dolgozott, más szinten ugyan, mégis egész életén át. Nem az a lényeges ebben, mennyire jutott el a népig, hanem hogy hite szerint annak teremtőerejével működött együtt, s azt az egyetemeset kereste, ami mindnyájunkat összeköt.”

Legány Dezső:
ERKEL FERENC
Művei és korabeli történetük

Zeneműkiadó Budapest 1975.
970   Búbánat 2016-04-25 21:22:31
Kassai István -„Felfedeztem Erkel Ferencet”

Operavilag.net, 2016. április 18.

Az ismeretlen Erkel címmel adott koncertje előtt beszélgettünk Miskolcon, a Herman Ottó Múzeum Szemere-szalonjában Kassai István Liszt-díjas zongoraművésszel. VONA ILDIKÓ interjúja

– Egy teljes hangversenyt szánt Erkel Ferenc műveinek. Miért?

– A mai rendezvény főszervezője, Flach Antal javasolta ezt a koncertet, mert ismeri az ilyen irányú tevékenységemet. 1987-ben történt, hogy felfedeztem Erkel Ferencet. Kaptam akkor egy felkérést a világ egyik legnagyobb lemezkiadójától, és Ernest Bloch összes műve után ajánlottam az Erkel-összest, amit fel is vettünk. Kis híján harminc éve játszom már a darabjait. Erkel nem csak operaszerző és Himnuszunk zeneköltője volt, hiszen majdnem minden műfajban alkotott. Sokáig a legjobb magyarországi karmesternek és zongoristának számított, de aktívan részt vett a zenei élet szervezésében. Jelentős szerepet játszott a Zeneakadémia, az Operaház, a Filharmóniai Társaság, az Országos Daláregylet megalapításában, sőt zenei tevékenysége mellett még sakkozóként is komoly eredményeket ért el.
969   Búbánat 2016-04-18 13:48:59
ERKEL NYOMÁBAN - RIPORTSOROZAT

A fa, melynek árnyékában Erkel komponált

Munkácsy Mihályéhoz hasonlóan Erkel Ferenc öröksége is össznemzeti ügy • Gyula, a kultúra szigeterődje (1.)

MNO.hu, Kiss Eszter Veronika

„Bár a Bánk bán Los Angeles-i bemutatója néhány éve nem valósult meg, maga Plácido Domingo mondta a Shakespeare-estély előtti sajtótájékoztatóján: továbbra is szándékában áll, és reméli, hogy sikerül megszerveznie a tengerentúli előadást. Erkelről ugyanis méltatlanul kevés szó esik tőlünk nyugatabbra, holott művészete amolyan összekötő kapocs Liszt és Bartók között, tulajdonképpen úgy is fogalmazhatunk, hogy Erkel ismerete nélkül sem Liszt, sem Bartók életműve nem érthető meg teljes mélységében.

Maga Erkel is ezer szállal kötődik a három hete látogatható Almásy-kastélyhoz, amelynek ura a zeneszerző idejében a Wenckheim család volt. Ők hívták meg Gyulára az Erkeleket; Erkel Ferenc édesapja, aki tanítóként, kántorként és karnagyként is tevékenykedett a városban, a kastély zenei életében is részt vett. A zeneszerző e kastély parkjában sokat komponált, annak a fának az elhalt törzse, amely alatt olyan nagy művek születtek, mint a Bánk bán, ma is látható.”


Ahol élményekkel elevenedik meg a múlt

A megújult Almásy-kastély annyi érdekességet rejt magában, hogy nem lehet kihagyni • Gyula, a kultúra szigeterődje (2.)


Erkel, a lokálpatrióta

A zeneszerző emlékezete • Gyula, a kultúra szigeterődje (3.)

Erkelről szóló sorozatunk zárásaként gyulai kötődéséről írunk, amely alapjaiban határozza meg a kisváros lakóinak identitását. Görgényi Ernő polgármester is megemlíti, hogy mivel a legtöbb közintézményt, iskolát, művelődési házat, kórust Erkel Ferencről nevezték el, a városban lakó gyerekek egész kis koruktól jól ismerik a zeneszerző nevét.

„Az Erkel Ferenc-emlékház az Erkel-bicentenárium alkalmából újult meg 2011-ben, újranyitása óta korszerű, a multimédia lehetőségeit is kihasználó tárlattal várja a látogatókat. Olyan különleges tárgyakat találunk itt, mint Erkel harmóniuma – amelyet a zeneszerző Liszt Ferenccel közös tanítványának, gróf Zichy Gézának ajándékozott –, Erkel sétabotja, karmesteri pálca, szivarszipka, levelek és kották, korabeli fényképek, egyebek között a legelső Erkel-fotó az 1860-as évek elejéről, az utazáshoz használt néma zongora, egy ezüstserleg, jubileumi sakkalbum, mivel a komponista kiváló sakkozó is volt. Természetesen az egykor itt működő elemi iskola berendezését is megidézik, ebben a teremben kisebb koncerteket, előadásokat is lehet rendezni, az udvaron található hatalmas sakktábla pedig színpadként is funkcionál szabadtéri hangversenyek idején.”
968   musicus2 • előzmény967 2016-03-21 12:29:42
A rádiófelvétel egy nagyon erősen húzott, némileg átdramatizált - tehát sajnos zeneileg sem hiteles - változat volt. Az Erkel Színházban a 90-es években játszott átdolgozás szövege teljesen átírt ugyan (a rádiófelvételéhez képest is), de valószínűleg csak húzott formája az eredetinek. Ez valóban hosszabb, tehát teljesebb, mint a Ruitner-féle rádiós átköltés.
Azt, hogy Erkel-ügyben miben reménykedhetünk az Operaházban, és miben nem, azt senki sem tudja. A 2010-es eredeti Bánk bemutató előtt és után több ígéret elhangzott az Erkel életművel kapcsolatban, de az Operaház színpadára eddig mindössze egyetlen (részben) eredeti Erkel operát sikerült felvinni. És ezt a Bánkot éppen most cserélték vissza a Nádasdy-féle "konzseniális" kompilációra, pedig erre az égvilágon semmi komoly érv nem volt. Tisztában kell lennünk azzal, hogy a hivatalosságok körében még mindig befolyása van annak az érdekcsoportnak, amely Erkel-ügyben mindent kézből kontráz. Hogy miért, azt ők tudják, de nem mondják. Nyilván erre a hallgatásra meg van az okuk: ha ugyanis ez a játszma a nyilvánosság előtt zajlana, leleplező ereje lenne.
Reménykedjünk abban, hogy a korszellem változik, lassan, de biztosan. És abban is, hogy az új művészeti vezetésnek lesz hatalma ahhoz, hogy elérjen valamit ezen a téren.
967   Kaliban • előzmény965 2016-03-21 11:06:29
Igen tudom, hogy felvették ott voltam a koncerten. Nem az eredeti, de valamivel teljesebb verzió ment, mint amit anno szcenírozottan játszottak vagy amit felvettek a rádióban az 1990-es években.

Én a szervezésen érdeklődtem először a kiadványok felől. Ott semmi biztosat nem tudtak - minthogy nem hozzájuk tartozik. Aztán az OperaShopban kérdeztem utána. Ott megint azt tapasztaltam, hogy bár ez lenne az Operaház kiadványainak elsődleges értékesítő helye, nem sokat tudnak róla, hogy a megígért felvételek mikor jelennek meg, de ígérték, hogy utánaérdeklődnek. Pár héttel később - mikor ismét betértem hozzájuk - a hölgy azt mondta, hogy biztos információkat nem kapott róla, hogy mikorra várható a kiadvány, arra vonatkozóan pedig nem kapott biztos információt, hogy a teljes anyagot adják-e majd ki. Megint eltelt pár hét és ekkor kaptam azt az információt,hogy abban ne reménykedjek, hogy újra felveszik a közel jövőben az egész zenei anyagot stúdióban. Azt nem tudom, hogy az OperaShopon kívül hol lehetett volna még erről érdeklődni.

Erkel-ügyben jó hír szerintem, hogy Kocsár Balázs váltotta Halász Pétert. Egyébiránt én reménykedek egy Brankovics cédében is, ami az eredeti anyagot rögzíti majd.
966   Búbánat • előzmény962 2016-03-21 08:56:50
A Dózsa György koncertelőadás keresztmetszete már megjelent CD-n; csak nem a "nagyközönség" számára: az előadás közreműködői már tavaly novemberben kézbe vehették a lemezt. Úgy tudom, az OperaTrezor-sorozat kiadványa kereskedelmi forgalomba április-május hónaptól lesz megvásárolható. (Értesüléseim szerint jelenleg a nyomdai sokszorosítás zajlik.)
965   musicus2 • előzmény962 2016-03-21 02:09:20
A Dózsa György tavalyelőtti koncert előadását (Erkel Színház 2014. november 17) felvették, éjszakába nyúló javítópróba is volt. Ebből készítettek egy keresztmetszetet, többet nem is érdemes kiadni belőle. Nem az előadás minősége miatt (az kiváló volt), hanem azért, mert az Urtext játszóanyag híján a Mészöly Dezső - Oberfrank átdolgozást játszották. Információim szerint fel fogják venni az eredetit, amikor a Zenetudományi Intézet Dózsa-közreadása elkészül. Ki mondta, hogy erre "nem igazán" van kilátás? Honnan szerezte az információt?
A Bátori Mária hiteles felvétele viszont még az idén elkészül. Ebből is készült átdolgozott felvétel a rádióban, hála Istennek, nem adták ki. A kolozsvári felvételt még nem hasonlítottam össze az eredetivel. mindhárom szövegkönyvet ugyanúgy közölni fogom, ahogy az István királyéval és a Dózsáéval tettem.
964   Búbánat • előzmény963 2016-03-15 19:36:35
ERKEL, F.: István király (King Stephen)

Catalogue No: 8.660345-46
Physical Release: 02/2014
963   Búbánat • előzmény961 2016-03-15 19:33:35
Ez az István király-felvétel, amit most kezd sugározni a rádió, a NAXOS kiadó gondozásában jelent meg, azt hiszem tavaly vagy tavalyelőtt. A CD megvásárolható a lemezboltokban. (Nekem megvan.)
962   Kaliban • előzmény960 2016-03-15 19:15:23
Örvendetes, hogy cédén is kiakarják adni, de sajnos még a Dózsa sem jött ki és információim szerint elképzelhető, hogy még akár évekig nem is jön majd ki :-(. Hallottam olyat is, hogy a Dózsából nem is a teljes, 2014 novemberében felvett anyagot tervezik kiadni - hát sajnálom, ha nem így lenne. De ha esetleg stúdióban újra felvennék az egészet és ehhez a kritikai kiadás készítőivel együttműködve egy szövegben és zenében teljesebb és a szerzői szándékokhoz hűebb verziót készítenének cédé kiadásra, annak örülnék és azért szívesen várnék akár éveket is. De érdeklődésemre azt a választ kaptam, hogy erre nem igazán van kilátás...

A kolozsvári Erkel-felvételek hát nem az igaziak. A Brankovicsot is agyonhúzták és sajnos zeneileg se lett egy nívós kiadvány. De összehasonlítva azt a Magyar Rádió Brankovics felvételével nem teljesen ugyanaz a kettő. Talán a kolozsváriaké valamivel hitelesebb. Nem tudom.
961   Búbánat 2016-03-15 15:45:12
Ma este a Bartók Rádió közvetíti:

19.35 – 22.07.

Erkel: István király

Opera négy felvonásban.

Szövegét - Dobsa Lajos I. István király c. tragédiája nyomán - Váradi Antal írta.

Vezényel: Csányi Valéria.

Km. az István Király Operakórus (karig. Somogyvári Ákos) és a MÁV Zenekar.

Szereposztás:

István, magyar király - Gurbán János (bariton)
Gizella királyné - Bokor Jutta (alt)
Imre herceg - Nyári Zoltán (tenor)
Crescimira, a horvát fejedelem lánya - Bazsinka Zsuzsanna (szoprán)
Vazul, árpádházi herceg - Sárkány Kázmér (bariton)
Sebős, Buda fia - Daróczi Tamás (tenor)
Péter, a velencei herceg fia - Ambrus Ákos (bariton)
Jóva, Gizella udvarhölgye - Sánta Jolán (alt)
Zolna, Jóva leánya - Szakács Ildikó (szoprán)
Gellért püspök - Valter Ferenc (basszus)
Csanád vezér - Fátrai János (bariton).
960   musicus2 • előzmény959 2016-03-15 00:39:23
A Bátori Mária felújításának és a hozzá kapcsolódó CD felvételnek a karmestere Kocsár Balázs lesz. A produkció a Zenetudományi Intézet Urtext kiadványa alapján készül. Emberemlékezet óta - vagy talán Erkel ideje óta - ez lesz az első hiteles előadás. A rádiófelvétel egy "átköltött" csonk - hatalmas húzásokkal és (minő meglepetés...) átírt szöveggel. Sajnos, a kolozsvári előadás még ennél is rövidebb volt.
959   Kaliban 2016-03-03 12:00:33
Lesz koncertszerűen Bátori Mária novemberben.
958   Búbánat 2015-11-10 10:45:00
Erkel és a kulturális megszállók

MNO.hu. Kiss Eszter Veronika, 2015. november 7., szombat 12:10, frissítve: szombat 12:14

„[…] Erkelnél a nemzeti öntudat nemcsak a témaválasztásban, de a zenében is megjelent. Ha a világzene töretlen sikerét nézzük, akkor azt kell mondanunk: ez sem idegen a mai magyar divatirányzattól. Mindezek alapján már csak az a kérdés, akkor egy nemzeti opera születése miért várat olyan sokat magára?
Az István, a király sikere talán közelebb visz a válaszhoz. Kesselyák Gergely karmester már korábban felvetette, hogy a legnagyobb probléma az opera népszerűségvesztésében elsősorban az, hogy a mai, kortárs operák zenei nyelvezete alapjaiban idegen a közízléstől, az emberek nem tudnak mit kezdeni azokkal a dallamokkal, amelyek nem az általuk könnyen befogadható, hazafelé is fütyülhető melódiavilágba tartoznak. Ehhez jön hozzá a silány könnyűzene médiabeli uralma, a felületes musicalek népszerűsége, a komolyzene társadalmi presztízsének meglehetősen alacsony szintje, és az az általános műveletlenség, amely a II. világháború óta generációról generációra rohamosan nő, a harminc alatti korosztálynál pedig már kifejezetten fájóan jelentkezik.
Persze, sokat rontott ezen a helyzeten a rendszerváltás utáni kultúrpolitika, a művészetoktatás-ellenesség, a hozzá nem értés, az ország rossz anyagi helyzete és az, hogy a hirtelen jött szabadpiaccal a művészet területén sem tudtunk mit kezdeni. Mostanra, éppen azért, mert ezen a területen is a félműveltek uralkodnak, és számukra kínos, ha valamihez nem értenek igazán, szándékosan diktálják felülről a kevésbé értékeset. Népzene helyett elnagyolt világzenét, opera helyett musicalt, minőségi helyett tucatot. Nagy kérdés, Erkel és mindaz, amit ez a név képvisel, legyőzheti-e a kulturális megszállókat?"
957   Búbánat • előzmény956 2015-11-07 16:28:00
A beszélgetés után azonnal következik egy mintegy félórás kép és zene bejátszás az operából - ez egy másik link:

Erkel: István király - Képmozaik a 2010- es komáromi, a hangfelvétel a 2012-es budapesti előadásból való
956   Ardelao • előzmény954 2015-11-07 12:29:49
Nagyon jó a bejátszás !
955   Ardelao • előzmény954 2015-11-07 12:25:48
Igen!

Ma, Erkel Ferenc-re emlékezünk, aki 205-évvel ezelőtt született , a zeneszerzőre, zongoraművészre és karmesterre. A magyar opera megteremtőjére, zenepedagógusra valamint, kiváló sakkmesterre, aki a Pesti Sakk-kőr első elnöke is volt.
És neki köszönhetjük a mai napig is élő nemzeti himnuszunkat is.

— „Páratlan szervezőképességével, pedagógiai készségével és eredményes munkásságával hervadhatatlan érdemeket szerzett a magyar zenekultúra terén. Erkel keményfejű, karakán magyar volt. Sem a támadás, sem a meg nem értés, vagy éppen az elfogult bírálat el nem keserítette. Tovább kutatott – keresett, a tegnapot elfelejtve csak a holnap, a magyarság jövője érdekelte.” Részlet Falk Géza: >A Magyar Muzsika Mesterei< című könyvéből (1937).

Erkel Ferenc (*1810.november 7. Gyula - †1893.június 15. Budapest)
954   Búbánat 2015-11-07 11:20:41
Erkel Ferenc 1810. november 7-én született, Gyulán.

A nagy zeneszerzőnkre emlékezve, ezt a beszélgetést linkelem ide be:

Erkel Ferenc István király című operájának előkészületei – Csányi Valéria és Kassai István

Közzététel: 2013. máj. 17.

Erkel Ferenc István király című operájáról Csányi Valéria karmester, Kassai István, a Magyar Művészeti Akadémia levelező tagja, Erkel-kutató és az előadás főszervezője illetve Somogyvári Ákos karigazgató, az Erkel Társaság elnöke beszél. A zeneszerző utolsó befejezett operáját 2013. május 20-án, hétfőn adják elő a MOM művelődési központban.

Még több video: http://bit.ly/mma-tv
953   Búbánat • előzmény951 2015-10-20 21:57:57
Kedves musicus2!

Kérlek, erősítsd meg infómat: ha jók az értesüléseim, megint előadjátok az István királyt. Úgy hallottam, itt Pesten, egy koncerten részletek hangzanak el Erkel operájából. Igaz ez a hír? Ha igen, lehetne erről az előadásról többet megtudni: hol és mikor kerül bemutatásra, esetleg a közreműködőkről is megtudhatnánk valamit?
952   Kaliban • előzmény951 2015-10-20 18:42:54
Köszönöm az információt. Előadják a Brankovicsot? Remélem nem az átdolgozást. Azt már ismerem, kíváncsi lennék az eredetire. De hát még a Dózsa cd se készült el, csak Dohnányi Tenorját lehet kapni. Ami persze nem csak, csak hát két opera cédét ígértek a tavalyi évadban és én várom a Dózsát.
951   musicus2 • előzmény950 2015-10-20 15:55:29
Ha jól értesültem:
1. Az Erzsébet közreadási folyamata zajlik, mármint az Erkel-írta II. felvonásé.
2. A Sarolta grafikája készen van, korrektúra folyamat szükséges.
3. A Dózsa közreadása elindult.
4. a Brankovics-csal igyekezni kell, ha az operaház fel szeretné újítani, hogy hol tartanak vele, nem tudom.
A ZTI honlapján szereplő agenda szerint mind a négy operának meg kellett volna jelennie 2015 végéig, legalábbis az igen óvatos dátumozást én így értelmezem.
Sajnos, az egész Erkel opera projekt a magyarországi humán kutatás akut alulfinanszírozottságától szenved. A zenetudományt nem ismerik el, mint alapkutatást. Emiatt az intézetnek óvatos és takarékos becslés szerint harmad annyi munkatársa van, mint amennyi szükséges lenne. Alapművek nincsenek feldolgozva, kiadva.
950   Kaliban 2015-09-28 13:16:12
Ha már indul a Bartók kritikai kiadás eszembe jutott, hogy vajh az Erkel operák kritikai kiadás-sorozatával mi lehet? Mintha leállt volna a kiadási folyamat az utóbbi években. 2010 óta semmit sem hallottam felőle. AZ erre alakult kutatócsoport/műhely még működik? Vagy ilyen nem is alakult, csak én hittem azt, hogy van ilyen. Persze Szacsvai-Kim Katalin azóta megírt egy doktori disszertációt az Erkel-műhelyből, középpontban az Erzsébet c. részben Erkel komponálta opera elemzésével, vagyis van még, aki folytatja, folytatta közben a kutatást. Anno Tallián azt nyilatkozta, hogy a Sarolta kiadás közeli állapotban van és a Dózsa és a Brankovics munkálatai is előrehaladott állapotban vannak.
949   musicus2 2015-09-09 14:32:56
Versenyfelhívás. Kaptam, küldöm.

A Gyulai Kulturális és Rendezvényszervező Nonprofit Kft. és a Mogyoróssy János Városi Könyvtár Zeneműtára és Erkel-gyűjteménye
2015. november 6-án, 14.00 órai kezdettel
Erkel zenetörténeti vetélkedőt
hirdet.

A vetélkedő helyszíne: Erkel Ferenc Emlékház(5700 Gyula, Apor tér 7.)
Nevezési feltételek:
· A vetélkedőre háromfős csapatok jelentkezését várjuk (a jelentkezéseket érkezési sorrendben fogadjuk) 2015. október 30-ig.

A vetélkedő témakörei:
· Erkel Ferenc élete és munkássága
· Erkel Ferenc zeneművei

Felhasználható irodalom:
D. Nagy András–Márai György: Az Erkel család krónikája (Gyula, 1992)
Németh Csaba: A gyulai Erkel Ferenc Múzeum Erkel-gyűjteménye (Gyula, 2007)
Németh Amadé: Erkel( Budapest, 1979.)
Szőke Margit: Erkel Ferenc lelőhely-bibliográfia(Gyula, 2010.)

Jelentkezés és bővebb információ:
Kovács Ágnes szervező (tel.: 06-70/944-32-75, e-mail cím: muvhazagi@t-online.hu)
A felkészüléshez segítségnyújtás a Gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtár Zeneműtárában.

Komment: Amint látható, az ajánlott irodalom listájában csak Németh Amadé könyve található, mint Erkel Ferencről szóló összefoglaló mű. A nem túl terjedelmes könyvet 1979-ben adták ki... Sem a halál centenáriumán, sem a születés bicentenáriumán nem jelent meg tehát olyan könyv, amit egy ilyen versenyen fel lehetne adni irodalomként?
Nem. Nem született.
Hihetetlen, de nem. Hálás utókor. Magyarországi kultúrpolitika.
  
Műsorajánló
Mai ajánlat:
Nincs mai ajánlat
A mai nap
született:
1960 • Dawn Upshaw, énekes
elhunyt:
1998 • Lamberto Gardelli, karmester (sz. 1915)