vissza a cimoldalra
2018-05-26
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (60802)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (3983)
Társművészetek (1254)
Momus társalgó (6334)
Milyen zenét hallgatsz most? (24996)
Haladjunk tovább... (213)
Kedvenc előadók (2821)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2277)
Kedvenc művek (143)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11275)
A csapos közbeszól (95)

Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2733)
Opera, operett, dalciklus, librettók, szövegkönyvek, versek (581)
Operett, mint színpadi műfaj (3605)
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (2530)
Élő közvetítések (7199)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (845)
Erkel Színház (9289)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (713)
A nap képe (2056)
Momus-játék (5490)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1407)
Franz Schmidt (3127)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4274)
Simándy József - az örök tenor (536)
Kolonits Klára (1066)
Jonas Kaufmann (2255)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Fórum - Társművészetek (-zéta-, 2007-11-13 12:07:15)

- film, könyv, gasztro, építő, képző, tánc, etc -
 
1153   miketyson • előzmény1152 2017-07-10 00:50:56
ez ennél szerintem bonyolultabb. példádnál maradva: ha valaki vasárnap este, tudván, hogy nncs otthon kenyered, eladna neked egy zsemlét egymillió forintért, akkor azt mondod, hogy inkább megvárod a hétfő reggelt, nem? a tulajdoos a munkácsikat körülbelül ötvenszeres áron próbálta eladni az államnak,tudva, hogy nagy a nyomás, meg kell venni...
1152   Klára • előzmény1151 2017-07-09 16:18:10
Én még a letakarás előtt láttam a 3 Munkácsy-t Debrecenben. Grandiózus látvány, elmondhatatlan élmény volt. Láttam idős embereket, akik a terem bejáratától szó szerint térden csúszva közelítették meg, mint egy oltárképet. A mindenkori magyar kormányok szégyene, hogy a Golgota megvásárlására nem képesek - az, hogy nincs pénz, mese habbal. Mint gyakorló háziasszony és családanya pontosan tudom, hogy arra van pénze a családnak, amire akarjuk, csak közös akarat kell, és persze adott esetben egy kicsit spórolni kell. Egész egyszerűen erre nincs politikai akarat. Talán egy fél stadionnal kevesebbet kellene építeni!
1151   Búbánat 2017-06-15 21:47:00
Lehull a lepel a Golgotáról a Déri Múzeumban

Borsod Online, 2017.06.15 15:05

Átmenetileg leveszik a leplet a debreceni Déri Múzeumban a Munkácsy-trilógia részét képező Golgota című festményről a Múzeumok Éjszakája kapcsán, 24-én – jelentette be a rendezvényt beharangozó sajtótájékoztatón a Déri Múzeum Munkácsy-termében Papp László, Debrecen polgármestere. Elmondta: erre azután kerülhet sor, miután telefonon egyeztetett Pákh Imrével, a kép tulajdonosával, aki engedélyt adott erre. A polgármester hozzátette: mivel sajnos továbbra sincs megegyezés Pákh Imre és a magyar állam között a kép további sorsáról, mindhárom monumentális alkotás együttes megtekintésére most csak szombaton, illetve keddtől péntekig lesz lehetőség.
1150   Búbánat • előzmény1142 2017-06-13 23:24:53
KOVÁSZNAI GYÖRGY ÉS A KORTÁRS ANIMÁCIÓ

A tárlat egyrészt Kovásznai György (1934-1983) legendás animációs életművét, másrészt egy épp a Pannónia Stúdióban gyártás alatt álló új rajzfilmsorozat képeit dolgozza fel.

(1021 Budapest, Hűvösvölgyi út 64-66.)

A kiállítás 2017.05.31. - 2017.06.28. között tekinthető meg a Pannónia Stúdió belső tereiben.

(Cím: 1021 Budapest, Hűvösvölgyi út 64-66.)

1149   IVA • előzmény1148 2017-06-13 04:51:29
Remélhetőleg itt valami szerepre is utal, nem csupán divatos vizuális motívum.
1148   Héterő 2017-06-08 13:54:38
A mai magyar irodalomba is becsusszant a tolószék.
1147   Edmond Dantes 2017-06-08 10:43:34
François Ozont muszáj megnézni és Ozonról (be)írni is muszáj. Legújabb filmje is élvezetes, a szó minőségi értelmében tartalmasan szórakoztató. Az embernek valamiért a pár éve Arany Pálmát nyert Haneke-alkotás, A fehér szalag jut eszébe, később pedig Renoir klasszikus Nagy ábrándja. Csakhogy az utóbbi filmet még egy nagy francia-német háborúskodás követte, remélhetőleg az utolsó. Ozon filmje -mint mondani szokás- jókor, jó helye(ke)n készült, noha nem kizárólag és talán nem is elsősorban pacifista célzatú alkotás mint Renoiré volt 1937-ben, de napjainkban aktuálisabb mint bármikor a 2. világégés óta. A francia fiatalember a Frantz családjánál tett látogatása okának titkába már a film közepe táján beavatja az özvegy menyasszonyt és bennünket is, ám a rendező személyisége és több filmje miatt a nézőben a film végéig, sőt, utána is benne marad a kérdés: vajon tényleg a teljes igazságot láttuk-hallottuk avagy Ozon bőröndje még egy titkos rekeszt rejt? Melyik mese az igazi? Netán az, amit el sem meséltek, csupán a néző fantáziájára bízzák? Lekerekítetlenségében is elgondolkodtató és maradandó darab. A filmben többször hallható Chopin-nocturne hegedű-átiratban pedig egyszerűen varázslatos.

Frantz - francia/német filmdráma, rendező és (Philippe Piazzoval közösen) forgatókönyvíró: François Ozon
1146   Haandel 2017-06-07 18:29:33
Divide and rule
1145   Búbánat • előzmény1144 2017-05-26 17:16:07
Madridban zár a Szépmű és az MNG nagy kiállítása, de a sorozat folytatódik
1144   Búbánat 2017-05-26 17:15:33
[url] http://artportal.hu/magazin/klasszikus/madridban-zar-a-szepmu-es-az-mng-nagy-kiallitasa-de-a-sorozat-folytatodik; Madridban zár a Szépmű és az MNG nagy kiállítása, de a sorozat folytatódik [/i]

http://artportal.hu - 2017-05-2

„E hét végéig még látogatható a madridi Thyssen-Bornemisza Múzeumban a Kincsek Budapestről: A reneszánsztól az avantgárdig című, a két legnagyobb hazai közgyűjtemény anyagából válogatott, kilencven tételt felvonultató kiállítás.”

„[…] Spanyol vonatkozásai persze más alkotásoknak is lehetnek: VI. Fülöp is hosszasan időzött például Mátyás király és felesége, Aragóniai Beatrix márvány képmása előtt és nem véletlenül került be az anyagba Munkácsy Mihály nagyméretű Liszt-portréja sem, hiszen a magyar zeneszerző-zongoraművész 1844 októberében épp a múzeumnak ma otthont adó épületben adta nagysikerű madridi koncertjét.”
1143   Edmond Dantes 2017-05-25 09:38:08
A Radnóti Színház Futótűz-előadásáról távozóban arra gondoltam: vajon eddig miért nem filmesítették meg Wajdi Mouawad filmszerűen pergő, időben-térben szerteágazó, sokszereplős, sokcselekményes drámáját? Aztán kiderült: 2010-ben Felperzselt föld címmel már megfilmesítették, 2011-ben Oscar-díjra is jelölték.
Súlyában, súlyosságában, horderejében és valamelyest végkifejletében is a görög sorstragédiákra emlékeztet a libanoni születésű, a polgárháború elől családjával kisgyermekként Kanadába menekült Mouawad hosszú, de csaknem mindvégig lebilincselő alkotása. Jelenidőben kezdődik és a keretes szerkezet jegyében jelenidőben fejeződik be a mű, a darab folyamán gyakorta váltakoznak az idősíkok, de a cselekmény mindvégig jól követhető, világos. Egy néhány napja elhunyt asszony, Nawal Marwan végrendeletében úgy rendelkezik, hogy ikergyermekei, Jeanne és Simon kutassák fel Libanonban maradt és/vagy eltűnt apjukat és bátyjukat és ha rájuk bukkannak, adják át nekik az általa írt, névre szóló borítékban található levelet, amelyet az asszony közjegyző barátja ad át az ikreknek, akiknek a kapcsolata anyjukkal évek óta megszakadt. Ifjonti dac és anyjuk iránti -nem egyformán intenzív, de közös- haragjuk, sőt gyűlöletük ellenére, nem kismértékben a jegyző terelgetésének köszönhetően Jeanne mégis felvállalja a nyomozást és a történet elkezdődik...a múltban. A cselekmény középpontjában azonban mégsem a lány (még kevésbé öccse), hanem az anya sorsa, életútja áll, szinte gyereklány korától kezdve, amikor még otthon, Libanonban erőszakkal elvették tőle elsőszülött gyerekét (az ikrek által felkutatandó idősebb fivért), majd rettenetes megpróbáltatásai egy rettenetes polgárháború sújtotta országban, ahonnan valamiképpen sikerült Kanadába jutnia. Boldogságot, megnyugvást azonban ott sem lelhetett, miként igazi családot sem építhetett fel: a múlt borzasztó árnyai ezt lehetetlenné tették.

Napjaink menekültválsága, menekültáradata -mondhatnánk- különösen aktuálissá teszi a darab színrevitelét...de szó sincsen aktualizálásról, még kevésbé aktuál-politizálásról. Költőien szép és költőien megrendítő, szikrázóan drámai és megejtően emberközeli a mű, amelyet Alföldi Róbert vitt színre a kicsiny, mégis tágasnak tűnő térben, amely -mint például ugyanott a Learben is- éppen a kis térbe zártság jóvoltából felfokozott drámai hatást kelt. Alföldi mélységes művészi alázattal, hogy ne mondjam, tisztelettudással közelít témához, irodalmi nyersanyaghoz, előadókhoz, közönséghez egyaránt. Rendezése egy szélsőséges világban és egy szélsőséges világot megjelenítő tragédiában: tiszta, összefogott, szélsőségektől mentes. A dramaturg (Kelemen Kristóf) helyében én talán végrehajtottam volna néhány apró igazítást, ráncfelvarrást, netán húzást. Alföldi állandó díszlettervezője, Menczel Róbert színpadképe maximálisan kihasználja, előnyére fordítja a szűk tér lehetőségeit és jók Nagy Fruzsina jelmezei: jók, mert jeleznek, de nem erőszakosak, nem didaktikusak.

Nawal, a gyereklány, a fiatalasszony és a halott anya: Kováts Adél fogja és foglalja össze egy emberi élet megannyi drámáját, szenvedését, melyet ikrei elől elhallgatott titkai és emiatt megromlott kapcsolataik tesznek még súlyosabbá. A roppant szerephez szinte önmagát felülmúlva nő föl és járja végig nehéz útját a történésben. Az ő hol szánni- hol szeretni való ellenpontja László Zsolt csetlő-botló, kezét-tördelő jegyzője, aki nagyon is tudatosan látja el az asszony által rábízott feladatot és irányítja az ikerpár cselekedeteit a megismerés, indulataikat a megértés, megbocsátás irányába. Lovas Rozi remekel Nawal húga, Sawda szerepében: az ő lázadó, felejteni és megbocsátani nem akaró indulatait fékezi le Nawal az előadás egyik csúcsjelenetében. Jók a fiatalok: Martinovics Dorina és Olasz Renátó eh. is: magasról indul haragjuk, gyűlöletük: így lesz hatásos a megértésük, megbocsátásuk a katartikus fináléban. Sodró Eliza pompás, bár kicsit tán elrajzolt karaktert hoz az ápolónő alakjában, Pál András kulcsszereplővé válik a végjátékban, parányi szerepében is megvillan a Nawalt annak idején útnak indító nagymama, Csomós Mari (a friss Nemzet Színésze) miként a többiek: Gazsó György, Martin Márta, Schneider Zoltán, Rusznák András és Csarnóy Zsuzsanna.
A nagy csapatjátékos Alföldi Róbert ismét nagy csapatot hozott létre és nagy estét csinált.

Wajdi Mouawad: Futótűz - Radnóti Színház, 2017. május 19.
1142   Búbánat • előzmény1141 2017-04-29 19:14:30
Eddig ismeretlen, régi magyar rajzfilmek a Pannónia Stúdióban
1141   Búbánat 2017-04-29 19:13:46
[url] http://fidelio.hu/vizual/2017/04/29/eddig_ismeretlen_regi_magyar_rajzfilmek_a_pannonia_studioban/; Eddig ismeretlen, régi magyar rajzfilmek a Pannónia Stúdióban [/url

FIDELIO/MTI
2017.04.29. 12:45

„Idén negyven esztendős minden idők legnézettebb magyar rajzfilmje, a Dargay Attila által rendezett Lúdas Matyi. Ez alkalomból szombattól látható kiállítás a rajzfilmrendező és képregényrajzoló alkotásaiból Budapesten, a Pannónia Stúdióban.

A két emeleten elhelyezkedő tárlat középpontjában a Lúdas Matyi című rajzfilm áll, apropóját pedig az adja, hogy április 7-én volt a rajzfilm bemutatójának a 40. évfordulója és az idén lesz Dargay Attila születésének 90. évfordulója - hangsúlyozta Füle Viktória, a Pannónia Emlékstúdió kurátora.

A május 27-ig látható tárlat anyagát Henrik Irén operatőr, Dargay Attila özvegye biztosította a stúdió számára. Az alsó szinten a Lúdas Matyi című filmből több mint 30 alkotást mutatnak be, köztük olyan eredeti karakterterveket is, amelyeket Dargay Attila szánt volna a filmhez, de aztán a Jankovics Marcell által tervezett figurákat fogadták el.[...]"


1140   Búbánat 2017-04-29 19:07:55
Lőrinczy György kulturális menedzsert nevezi ki az Nemzeti Kulturális Alap (NKA) alelnöki feladatainak ellátására május 1-től Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, az NKA elnöke - közölte a tárca sajtóirodája az MTI-vel pénteken.

Az új alelnök megbízatása – operettszínházi főigazgatói feladatkörének megtartása mellett – négy évre szól – olvasható a közleményben.

“Megtiszteltetés és szakmai kihívás a Nemzeti Kulturális Alap alelnöki pozíciója, hiszen az NKA a magyarországi kultúrafinanszírozás, és ezáltal a páratlanul gazdag magyar művészeti élet alappillére. Köszönöm Balog Zoltán miniszter úrnak a bizalmat és a felkérést” – írta az MTI-hez eljuttatott közleményében Lőrinczy György.
Hozzátette: ebben a funkciómban sem kíván mást tenni, mint a szakmában eltöltött harminc évében, illetve a közelmúltban az NKA Színházművészeti Kollégiumának vagy az Emmi Színházművészeti Bizottságának tagjaként.

“Az eltérő ízlés és a különböző meggyőződés alapján alkotó művészek és szakmai szervezetek együttműködését szeretném erősíteni. Valamennyi fontos kérdésben a kormányzati döntéshozók és a szakmai szereplők konstruktív és őszinte párbeszédét kívánom támogatni, mindenekelőtt azonban a nemrégiben átalakított adminisztratív rendszer megújuló működését kell segítenem” – fogalmazott Lőrinczy György.




1139   Edmond Dantes 2017-03-30 20:09:44
Martin McDonagh ír sikerszerző 2015-ös londoni sláger-újdonsága gyorsan Pestre, a Katonába ért. Szórakoztató, fekete-abszurd angol komédia a Hóhérok egy papírforma szerint korántsem vicces témában. 1965, a halálbüntetést éppen most törölték el Britanniában, a munka nélkül maradt utolsó hóhér kocsmát nyit valahol a kevéssé vonzó Észak-Angliában. A kocsma éli mindennapi (értsd: részeg) életét, közben egy bűnügyi szál is belopódzik a történetbe..."Félnetek nem kell" (én az abszurd műfaja miatt előzetesen féltem): a darab nem hatol lélektani mélységekbe, nem elmélkedik hosszasan a "legyen-e-halálbüntetés?" kérdéséről, mondjuk szórakoztató lektűr, akár szilveszteri mulatságnak is elmegy ott, kicsit hosszú első és megfelelő méretű második résszel. A színészként Enyedi Ildikó díjnyertes filmjében nemrég debütáló Morcsányi Géza vélhetően bravúros (félre)fordítása elhozza az észak-angliai korcsma többszörösen kifacsart tájszólását. Gothár Péter nagyon tud "McDonaghul": rendezői és díszlettervezői kezei közt a színészek szokott és elvárt nívójukon hozzák formájukat. Fekete Ernő excellál mint "második legjobb főhóhér"; a legjobb és tényleg létezett főhóhér, Pierrepoint is megjelenik a fináléban: Máté Gábor. Rezes Judit kiváló a gintől átitatott korcsmárosné alakjában, tetszett 15 éves lányuk szerepében Jordán Adél, nemkülönben Tasnádi Bence és persze a többiek is: A Társulat.
(Martin McDonagh: Hóhérok, Katona József Színház, 2017.03.22.)
1138   IVA 2017-03-20 03:48:02
Nemrég az Operaház főzeneigazgatójának „fellépési naptára” kapcsán esett szó arról, mi a főzeneigazgató feladata. Nem foglaltam állást a vitában, mert nem tudom, hogy erre a kérdésre a zene- vagy színháztudomány, illetve csupán az egyes gyakorlatok adnak-e választ. (Érdekes módon nem találtam a főzeneigazgató fogalmát definiáló szócikkeket.)
Egyéb dolgok után böngészve akadtam egy 1960-as Nemzeti színházi bemutató, az Irkutszki történet plakátjára (a cikkből nagyítható), amelynek alsó sávja egyéb előadásokra is felhívja a figyelmet. Marton Endre, Ádám Ottó „mellett” a nagy presztízsű klasszikusok (Az ember tragédiája, Vízkereszt vagy amit akartok, Antonius és Cleopatra) Major Tamás, kétszeres Kossuth-díjas, kiváló művész kezében voltak. Nyilván több más darab is, sőt játszott is rendesen, filmezett is, később televíziózott is. Major ekkor (1945-től 1962-ig) a Nemzeti Színház igazgatója volt. (Majd főrendezője.)
Ehhez sem fűzök állásfoglalást, csupán annyit, hogy hagyományok, példák (példaképek) mindig akadnak.
1137   lujza • előzmény1136 2017-03-19 03:14:37
Igazad van, írtad, hogy szép a film. csak én a szónak egészen más jelentésére gondoltam. Azt hiszem, ott akadtam ki, amikor azt írtad, hogy Mária vágyának titokzatos tárgya Endre. Én ezt félremagyarázásnak gondolom.
1136   Edmond Dantes • előzmény1135 2017-03-18 11:39:18
Hát igen, én sosem értek semmit és semmihez...csak most jöttél rá? Mások itt már rég tudtomra adták ugyanezt...
Mellesleg árva szóval se írtam, hogy nem szép film, ellenkezőleg: azt írtam, "minden szép..." stb. Az, hogy "nem nagyon tudok mit kezdeni vele", nem jelenti azt, hogy lerántottam volna. Ha elolvasol még egyszer (nem muszáj) rá fogsz jönni, hogy minden sorom védhető, vállalható.
1135   lujza • előzmény1133 2017-03-18 02:53:10
Én azt hiszem, semmit se értettél. Nagyon szép film.
1134   tiramisu • előzmény1133 2017-03-17 11:34:29
A Miért? -ekre , Miért ne! a válaszom.
Szép a film.
Örülök a sikerének.A közönség is élvezte ! A világítás felkapcsolásakor megérdemelt tapssal jutalmazta az alkotást.
1133   Edmond Dantes • előzmény1128 2017-03-16 10:01:00
Tegnap este megnéztem a Testről és lélekrőlt. Bevallom, nem nagyon tudok mit kezdeni vele. Remélem mindent értettem, valós történéseket és szimbolikát egyaránt. Minden szép, minden jó, minden nagyon művészi, (sok) minden jól szájbarágós: szarvasok etc., az ún. halivudi stílus (milyen is az?) szerelmesei sem csalódhatnak a végkifejlet tekintetében. Enyedi Ildikó ill. filmje egy darabig úgy tesz, mintha egy igazi, sokszereplős, több szálon futó, cselekményes történetet akarna elmesélni, aztán úgy a felétől -virtuálisan- legyint egyet és nyilvánvalóan kizárólag a két főszereplőre fókuszál. Hogy miért tesz így és hogy kit jelenít meg, kit álmodik bele Mária (Borbély Alexanrda) figurájába, az számomra nem kétséges. Miként az sem, hogy "Mária" vágyainak titokzatos tárgya, Endre szerepére miért éppen a színésznek amatőr, most debütáló Morcsányi Gézát kérte fel. A pesti színjátszás számos kiválóságát és szerepüket csupán szükséges körítésként, elillanó epizód(isták)ként kezeli, kár. E réges-régi vonzalom ihlethette a mag(v)asan díjazott alkotást, melyet a zsúfolt nézőtér dicséretes figyelemmel, pisszenés nélkül követett végig két órán át, a záró stáblista utolsó kockájáig.
1132   IVA 2017-03-13 01:58:18
Nem tartanám mindenáron fontosnak bejegyezni ide a Röhrig Géza amatőr színész lehetőségeiről és választásairól szóló kis interjút, ha nem kapcsolódna az Opera-topicban gyakran felmerülő és éppen kiújult témához.
Nem mindig tudjuk, hogy feltétlenül áldozat az a művész, aki háttérbe szorul, vagy mellőzöttnek tűnik. A példának hozott eset hőse ugyan nem hivatásos színész, és nem is mindennapos privát személyiség, de kétségtelenül nagy sikert ért el hirtelenül, és választhatná a könnyebb, látványosabb és anyagilag és kecsegtetőbb utat is. Van, aki nyilatkozik ilyen ügyben, van, aki nem.
1131   Búbánat • előzmény1129 2017-03-12 14:52:13
Kapcs. 1129. sorszám

Francia árverési szokás, hogy hasonló „nemzeti kincsekhez”, írókhoz, tudósokhoz kapcsolódó kollekciók esetében a közintézmények elővásárlási joggal rendelkeznek, így nem is csoda, hogy mind az író szülővárosa, Nantes, mind lakhelye, Amiens képviseltette magát az aukción, ahol személyesen, telefonon, illetve interneten is lehetett licitálni.
Nantes városa végül több dokumentummal, színezett rézkarccal, litográfiával, valamint jó néhány értékes plakáttal lett gazdagabb, például a 80 nap alatt a Föld körül 1886-os színházi bemutatóját hirdető darabbal.
A párizsi Théatre du Châtelet-ban nagy sikerrel, hatvan évig futó előadás szövegkönyvét Verne maga írta Adolphe Dennery segédletével. Jules Verne az 1880-as években költözött az észak-franciaországi Amiens-be, ahol haláláig lakott, sírja is az amiens-i Madeleine temetőben található. A múlt héten tartott aukción az Amiens-i Városi Könyvtár az író Honorine Devi-
ane-nal kötött házasságához kapcsolódó leveleket szerzett meg, melyek közül négy Verne szignójával van ellátva.
A fent említett, kuriózumnak számító térképre viszont mind ez idáig egyik közintézmény sem volt vevő.
1130   Búbánat • előzmény1129 2017-03-12 14:48:38
[/url]
A LINCOLN-SZIGET REJTÉLYE
1129   Búbánat 2017-03-12 14:47:18
A Magyar Idők szombati számából másolom ide:

A leghíresebb francia aukciósházban, a párizsi Hôtel Drouot-ban 166 tételből álló Verne-kollekciót bocsátottak árverésre múlt héten. A magángyűjtemény darabjai mintegy 425 ezer euró összértékben keltek el, ám a legértékesebb darab, a francia író által saját kezűleg rajzolt térkép nem talált vevőre.

A 2012-ben elhunyt svájci műgyűjtő, Jules Verne-specialista Éric Weissenberg hagyatékából származó kollekciót bocsátott árverésre a tulajdonos Boisgirard–Antonini cég március elején Párizsban. A 166 darabból álló gyűjteményben levelekre, fotókra, rézkarcokra, első kiadásokra és egyedi kötetekre lehetett licitálni. A kollekció legérdekesebb tételeit, köztük egy 1874-ből származó térképet, melyet Verne maga rajzolt A rejtelmes sziget című regénye első kiadásához, a Drouot aukciósház hagyományainak megfelelően az aukció előtt a nagyközönség is megtekinthette.

Az itthon sokáig csak Verne Gyulaként ismert francia író (1828–1905) egyik legkedveltebb regénye A rejtelmes sziget, melyben többek közt az író történeteinek legendás alakja, Nemo kapitány sorsára is fény derül. A kollekció legértékesebb darabjaként számon tartott, 21×13 cm-es térkép az elefántfej formájú Lincoln-szigetet ábrázolja, rajta Verne saját kezű, vörös és fekete tintával írt megjegyzéseivel (a sziget részei, tájegységek neve angolul szerepelnek). Az először folytatásokban, majd 1875-ben kiadójánál, a Hetzelnél megjelent regényben szereplő térképet Verne eredetije alapján már Jules Férat grafikus rajzolta – a magyar kiadásokban is utóbbit láthatjuk.

A 100 és 150 ezer euró közé becsült térkép végül nem kelt el az árverésen, az AFP francia hírügynökség jelentése szerint aukción kívüli, csökkentett árú eladása zajlik. Gazdára talált ugyanakkor, több mint 52 ezer euróért, A rejtelmes sziget egy egyedi kötésű, kemény fedeles példánya, melyből mindösszesen öt darab készült még 1874-ben a regényt folytatásokban megjelentető Bibliothéque d’éducation et de récréationnál.

Szintén elkelt egy 1856-ból származó fénykép, mely a 28 éves írót ábrázolja. Mivel a fotó Verne saját tulajdonát képezte, és nem készült róla másolat, ezért értékét öt-hatezer euró közé becsülték. Már jóval nagyobb összegért, mintegy nyolc-tízezer euróért lehetett hozzájutni az árverésen az író első nagyregényének, az Öt hét léghajón-nak 1865-ből származó első kiadásához. Az aukcióra bocsátott kötet különlegessége, hogy a híres francia fotográfus, Nadar által 1873-ban készített fénykép van beletűzve, amelyen Verne feltételezett szeretője, Estelle Hénin látható.


1128   lujza • előzmény1127 2017-03-06 01:21:01
Különlegesen szép film a Testről és lélekről. Finom, érzékeny, hiteles munka. Kicsit hosszú, de ezt a témát csak lassan lehet elmondani. Kiválóak és hitelesek a főszereplők, de a többiek is, pl. Békés Itala elképesztő! Remek az operatőri munka, fantasztikusak az álomjelenetek. Megrázó jelenet éppúgy van benne, mint humoros, és valahogy nagyon magyar. Szerintem Enyedi legjobb filmje, érdemes volt sokáig várnia rá! Igencsak többet ér, mint sok olyan operaelőadás, amiről itt beszámolót olvasok. Szerintem továbbra is fogják adni az Urániában is.
1127   IVA • előzmény1125 2017-03-03 04:52:13
Attól tartok, ha nekem annyira nem fog tetszeni, mint Az én XX. századom, a Bűvös vadász, vagy a kritikusok által magasztalt Simon mágus, akkor én sem fogom jónak tartani. Ha pedig annyira nem, mint a Tamás és Juli, akkor egyenesen rossznak. A filmhéten való kedvezményes vetítéséről lemaradok, azt pedig nem tudom még, szeretnék-e annyit (vagy még többet) költeni rá, mint egy „erkeles” előadásra.
1126   IVA • előzmény1123 2017-03-03 04:44:46
Olyan, amilyen – ez szerintem is pontos méltatás. Hogy mennyire értünk egyet a film legnagyobb, mindenesetre legszenzációsabb nemzetközi díjazásával, az akkor tudnánk megmondani, ha láttuk volna a mezőny valamennyi alkotását, amelyeknél többre értékelték, sőt, ha ismernénk korábbi évek díjazott rövidfilmjeit is.
Nekem is tetszett a Mindenki, de még mielőtt nyert, úgy gondoltam, hogy az utóbbi másfél évtizedben minden évben akadt egy-két ilyen jó magyar rövidfilm. Ugyanakkor az is egy képességet feltételez, hogy egy alkotó vagy egy alkotógárda jelentős versenyig, sőt díjig tudja vinni a filmjét.
Én azért úgy gondolom, ha egy újságíró aláírja a cikkét, abban a „nem jó” vagy a „rossz” a „neki nem tetszett” szinonimája. Amint a fórumra írt véleményünkben is.
1125   lujza • előzmény1123 2017-03-03 01:48:30
Enyedi Ildikó filmjéről is olvastam kritikát, ami jól lehúzta. Igaz, még az Arany medve előtt.
1124   Momo 2017-03-02 01:25:11
Ja igen: nekem tetszett. Jó volt látni ezt a filmet.

Köszönet az alkotóknak!

:-))
1123   Momo • előzmény1122 2017-03-02 01:17:31
(Ugyanis ez a film, nem jó, vagy rossz, hanem: olyan amilyen.
Az egy más kérdés, hogy az emberek rendszeresen azt hiszik, hogy ami nekik "nem tetszik" az alapvetően "rossz" is egyben. Pedig hát simán lehet, hogy csak nem elég nyitottak, vagy valami miatt épp képtelenek észrevenni a pozitívumokat.)
1122   Momo 2017-03-02 01:09:19
Ezen meg röhögök:

Hiába kapott Oscart, nem igazán jó film a Mindenki - 444

"ez a film összességében nem több, mint egy árva gagre épülő, de a megvalósítás során elnagyolt, és ami a legrosszabb, saját alapfelvetését átgondolni lusta kísérlet"

(Vajda Gábor - 444)
1121   Momo 2017-03-02 01:06:49
Honnan jött a film alapötlete?

"Egy svéd lány mesélte, aki Angliában volt a lakótársam. Vele ez megtörtént gyerekkorában, de a befejezést persze már én költöttem hozzá. Amikor elmesélte a történetet, nagyon megütött, hogy mennyire alattomosan kegyetlen ilyet csinálni egy gyerekkel. Akkor kitaláltam a történet vázát és megpróbáltam megírni angolul egy írópárossal, akikkel korábban is dolgoztunk együtt, de nem egészen működött. Eltettem, majd amikor jött a médiatanács pályázata, a saját gyerekkoromat felhasználva újra megírtam, de már a magyar viszonyok közé."


(Deák Kristóf interjú - index)
1120   Edmond Dantes • előzmény1116 2017-03-01 16:57:23
Igy igaz,van szimbolikus jelentese,van bizony espedig tagabb ertelemben is,nem kicsit,nagyon ld 1113 itt.
1119   Cilike • előzmény1118 2017-02-28 15:04:52
Ezt most mire írod? Nem írtam volna, hogy filmről beszélek?
1118   macskás • előzmény1114 2017-02-28 11:18:08
Cilike, ez film:)
1117   Búbánat 2017-02-28 10:38:47
Az Oscar-díjat nyert kisfilmben egy valódi énekkar is szerepelt, a Bakáts Téri Ének-Zenei Általános Iskola kórusának tagjai közé állt be a Mindenki két főszereplője.
A gyerekek tegnap este az iskolájukban éjszakáztak, a tornateremben leterített matracokon aludtak.
Az Oscar-gála idején aztán összegyűltek a tévé előtt, tortát ettek, gyerekpezsgőt bontottak, majd a győztes kihirdetésekor hatalmas üdvrivalgásban törtek ki. Az öröm pillanatait a képre kattintva élheti át.

Így örültek a Mindenki gyerekszereplői az Oscarnak
1116   Cilike • előzmény1115 2017-02-27 18:36:22
Hozzátenném, hogy természetesen a történetnek van egy szimbolikus jelentése is, az elitizmusról, a teljesítmény-centrikusságról, hogy mi a fontosabb, a tömegeket elérni vagy egy szűk csoportot a legjobbra kihozni, szól az összetartásról , a lojalitásról, a kirekesztésről. Amúgy meg én nem is hiszem, hogy sok olyan gyerek akarna kórusban énekelni, akinek rossz a hallása, hiszen nem is talál benne élvezetet. Nálunk például van egy templomi kórus, amelyik nem énekel makulátlanul, de hát ha szeretik csinálni, az ember nem perfekcionista, elnézi azt a kis intonációs bizonytalanságot egy amatőr társaságnál. Gyerekeknél még főleg.
1115   IVA • előzmény1114 2017-02-27 17:53:02
Számomra csak akkor lett hiteles a történet, amikor megtudtam, hogy a film 1991-ben játszódik (a szereplő gyerekek tehát az 1982-es születésű Deák Kristóf generációjához tartoznak). Ez az idő ugyanis már nálunk is a nyugati kultúrából érkezett leplezetlen teljesítményorientáltság, önbizalom-építés („Mi vagyunk a legszebbek, legjobbak”) stb. időszakának kezdeti szakasza. (Az én nevelkedésem idején mindenféle nyílt öndicséret viselkedési és jellemhibának számított.)
Nekem viszont ismeretlen az osztályénekkar gyakorlata. Mindig olyan iskolába jártam, ahol valamennyi osztály jobb hangú, muzikális gyerekeiből állították össze az iskolai énekkart – miért kellett volna bárkinek is hallgatnia?
1114   Cilike • előzmény1113 2017-02-27 12:46:09
Én énekeltem gyerekkoromban énekkarban, sose volt ilyen. Nem hiszem, hogy ma gyakorlat lenne. Igaz, nem is voltak az énekkarok ilyen teljesítmény-orientáltak. Nekem tetszett a film, és ami fő, a zsűrinek is.
1113   Edmond Dantes 2017-02-27 09:34:22
Mindenki (Sing)
Oscar-díj a legjobb rövidfilmnek - 2017

Ha csak a film szimpla cselekményét nézzük, számomra nem kimagasló alkotás. Nem tudtam, hogy (gyerek)kórusokat "tátikázókkal" = "némán éneklőkkel" vattáznak-vattáztak ki. Nem tudnék állást foglalni, mi a jó megoldás a filmbéli eset(ek)ben. Ekkora pozitív gyerekszolidaritás pedig elég életszerütlen, sokkal gyakoribb az ellenkezője: ld. a nagyfilmek között Oscart nyerő Holdfényt mint legfrissebb és -sajnos- hihető példát mint arról ez előtt már írtam. Amit a Mindenkibe/ből viszont beleláttam-kiolvastam: igenis létezik összefogás! Összefogás a rossz ellen, a rossz akarat ellen, a rossz felsőbbség ellen, a rossz hatalom ellen. Gratula a magyar alkotóknak!
1112   Edmond Dantes 2017-02-27 09:31:31
Holdfény (Moonlight)
Oscar-díj a legjobb filmnek - 2017

Háromfelvonásos (film)dráma, nem teljesen kiegyenlített színvonalon. A gyermek Chiron azaz a Little-felvonás kimagasló filmművészeti teljesítmény, a környezet- és lélekábrázolás elsőrangú, igényes a képi-operatőri megvalósítás, a színvilág, a zenei háttér és remek a Little-t alakító kisfiú, Alex R. Hibbert. A mindenkiben, már a kisgyermekben ott lakozó Gonosz színre lép az iskolatársak képében, hogy eltapossa a "kicsit", a gyengé(bbe)t, a "másmilyent", noha ez a másmilyenség ekkor = egy kisiskolásnál még jelen sincs. A középső, "Chiron"-felvonás egyenes folytatása az elsőnek, korrekt, jó színvonalon, ebben a szakaszban érik be a szó minden (nemi, tudati, elszántsági) értelmében a főhős és itt ér Oscar-(jelölés) magaslatra a drogos-prosti anya (Naomie Harris) alakítása is. A harmadik felvonás: Feka (Black), a felnőtt Chiron, aki kitört a gyermekkori megalázottságból, van saját élete, a saját lábán áll (más kérdés, hogy mily módon), de nem biztos, hogy boldogabb lett. A rendező-forgatókönyvíró (Barry Jenkins) úgy tűnik, mintha elbizonytalanodott volna, mit is kezdjen a felnőtt Chironnal és további életével, a film az utolsó harmadban kicsit (kicsit?) leül. Mégis: a halmozottan hátrányos kisebbségi lét megannyi attribútumát felvonultató igazi művészfilmet láttunk. Oscar? Ha van két össze nem vethető film, akkor a La-La-Land (Kaliforniai álom) és a Moonlight azaz a két legesélyesebbnek tartott alkotás az. A Golden Globe-on könnyebb volt: amannak jutott a zenés-vígjáték kategória fődíja, emennek a drámaié. Az Akadémiának döntenie kellett: a saját aranykorát reinkarnáló, könnyed, szellemes, önironikus-parodisztikus Álmot választja vagy kihasználva saját egyetlen "voksolási" lehetőségét, azt a filmet díjazza, amely egy zavaros, baljós jövőjű világban (amilyen most a miénk) korunk égető problémáit: a gyermekerőszakot, kisebbségek kirekesztését-üldözését, másság kezelését boncolgatja.
Mint kiderült: ez utóbbit választotta, szerencsés -mert talán az utolsó- pillanatban.
1111   macskás 2017-02-26 08:04:53
1111
1110   macskás 2017-02-26 08:04:40
1109   Edmond Dantes • előzmény1107 2017-02-22 21:19:21
Helyesbítés:
A Lenint kerekesszékben alakító színész nem Csákányi Eszter, hanem Kútvölgyi Erzsébet. A két érintett művésznő szíves elnézését kérem. Minden egyebet (1107) fenntartok.

A fórumon oly divatos kerekesszék toposzt kárpótlásul és ezennel továbbfejlesztem. Mivel Porgy (egyelőre?) nem számít mozgáskorlátozottnak -"csak nyomorék"- pl. az Edinburghi Fesztivál produkciója nyilván csak a múló divat szeszélyének hódolva ülteti Porgyt kerekesszékbe. Javaslatom: valahol, egy másik rendezésben Porgyból az újszerűség jegyében síkfutóbajnokot lehetne faragni...de nem ám paralimpián!
1108   IVA • előzmény1107 2017-02-22 17:22:08
A hozzászólás "prototípusa" azoknak, amelyekben nem az előzményre ömlik a szó. (Hogy az előzményre hivatkozás elmarad, csupán sunyiság.)
A Lenint megszemélyesítő színésznő nem Csákányi Eszter. Ettől függetlenül írhatsz ide egy tanulmányt Csákányi Eszterről, sőt Csákányi Lászlóról is, és még bemásolhatod saját szerzeményű illemtankönyvedet is.
1107   Edmond Dantes 2017-02-22 13:58:05
Hölgyek, színésznők korát nem szokás emlegetni, de nem tilos. Két dolog nincs rendjén.

1) Ha vannak 40 éves Júliák és 70 éves Lucrezia Borgiák -vannak-, akkor úgy gondolom, "hogy az 53 éves korában nyilván már nagybeteg államférfi" (Lenin) szerepét bárki eljátszhatja. Fiatal, öreg, férfi, nő. Ölég gyakran előfordul mostanság, hogy férfi szerepét nő, nő szerepét férfi alakítja és nem csupán a némelyek által megvetett "alternatív" színházakban. Feltéve, hogy pl. Vidnyánszky Attila -saját meghatározása szerint- „költői színháza”, a Nemzeti Színház nem számít alternatívnak, ahol pl. Luka (Éjjeli menedékhely) szerepét Törőcsik Mari, az Ahogy tetszik Jaques-ját Udvaros Dorottya, Rosalindát Trill Zsolt, a "rusnya parasztlány" (Juci) szerepét -távozásáig- Eperjes Károly alakította. Minden van.

2) Csákányi Eszter -már ha ő lenne a Lenint alakító " 66 éves színésznő" (ő az): wikipédia és más forrás szerint 1953. június 10-én született azaz 63 éves. Tévedni csak pontosan, szépen, ahogy...nem illik.
1106   IVA • előzmény1104 2017-02-20 02:23:48
Ez komoly? Sokat segítettél, mert sosem hallottam még erről... Bár valami rémlik: mintha – színházi szokásokon túl – az lett volna a szerzők szándéka, hogy női hanggal érzékeltessék a szereplő serdülőkorát. Talán a 66 éves színésznő szerepeltetésének célja is az, hogy az 53 éves korában nyilván már nagybeteg államférfi illúzióját keltse. :-)
1105   Edmond Dantes • előzmény1104 2017-02-19 10:18:32
Valamint olyan is, hogy férfiak játszanak női szerepeket. Ölég sokáig csak ők. A színház már csak ilyen. Volt, van és lesz mindenféleség.
1104   miketyson • előzmény1102 2017-02-19 08:44:29
Na jó, de Cherubino? Rómeó? Van ám olyan, hogy nők játszanak férfi szerepeket.
1103   IVA • előzmény1101 2017-02-18 22:07:37
Ha belegondolok, hogy a múlt században még filmeket néztem a Május 1. moziban (akkor anyukám mondta, hogy az államosítás előtt Átrium volt), sőt még a XXI. század elején is filmbemutatókat láttam az Átriumban – minden lehetséges.
Egyébként nem kizárt, hogy éppen a kinyuvasztott, ám jobb fővárosi mozik közt akadna olyan operajátszásra alkalmas kamaraszínház, amilyennek a szükségességét felvetetted. (Már amelyik még áll, illetve nem alakították át bálteremmé.) Nekem a Szikra mozi volt a kedvencem, amely később a Metró nevet kapta, de működött Ruttkai Éva Színházként és Nyugati Teátrumként is.
1102   IVA • előzmény1100 2017-02-18 22:04:13
Na hát! Jó tudni, köszönöm!
A piros öltönyt kész vagyok szimbolikus jelmezként elfogadni. Már csak azt kell bebizonyítanod, hogy Lenin nő volt. Biztosan sikerülni fog.
1101   Momo • előzmény1099 2017-02-18 10:42:21
Nyilván jön a darab az Operaházba... :-)
1100   Edmond Dantes 2017-02-18 10:41:38
https://hu.wikipedia.org/wiki/Vlagyimir_Iljics_Lenin#/media/File:Lenin-last-photo.jpg
1099   IVA 2017-02-18 05:31:57
Kútvölgyi Erzsébet Lenin szerepében, a Maladype Színház Dada Cabaret című előadásában, az Átrium Film-Színházban.
Jól látom, miben ül?
1098   lujza • előzmény1097 2017-02-09 01:38:48
Engem mégis megerősítettél abban, hogy nem olyan fontos ez. A Bölcs Náthán egész biztos jobb.
1097   Edmond Dantes • előzmény1096 2017-02-08 10:11:48
Kedves Lujza, igazán nem akarom senkinek elvenni semmitől a kedvét, a tiédet sem, Lessingtől sem: sem ezzel a beírással sem máskor. Nem kritikát írtam, bár a kritikák is szubjektívek és egyetlen kritika sem megfellebbezhetetlen. A leírtak csupán személyes benyomásaimat tükrözik, bár -mint remélem mindig vagy többnyire- igyekeztem jóindulatú elfogulatlansággal közelíteni a produkcióhoz. Nádasdy tanár úr közvetlenül előttem ült és udvariasan megtapsolta a közreműködőket, nem messze tőle egy másik színházi vezető, Borgula András (Gólem Színház), szóval élénk szakmai és közönségérdeklődés van az előadás iránt, pedig még a múlt szezonban mutatták be és hát valljuk be, nem slágerdarab.
Kurz: semmi lebeszélés és semmi rábeszélés :-)
1096   lujza • előzmény1091 2017-02-08 01:18:26
Köszönöm, hogy megírtad! Nagyon gondolkoztam, hogy megnézzem-e.
1095   Búbánat 2017-02-07 13:25:45
Két, mostanság ismeretessé vált hír Dinyés Dánielről - a zenés színház világából:

Dinyés Dániel 2017. január 1-től a Budapesti Operettszínházhoz szerződött első karmesternek. - vezényelni fogja egyebek közt a Csárdáskirálynőt és a márciusban bemutatásra kerülő Víg özvegyet.

Dinyés Dániel a zeneszerzője a Frida című, bemutatásra váró, prózával, zenével, tánccal és videóanimációval készülő zenés színházi újdonságnak – Frida Kahlo életéről szóló, Duda Éva Társulat és a Budapesti Operettszínház közös darabját márciustól láthatjuk az Átrium Film - Színházban.

Mindezek tükrében érdemes elolvasni az alábbi interjút, amelyet még tavaly nyáron készítettek Dinyés Dániellel:

Dinyés Dániel: „A jó operaelőadás jelen idejű”

nullahategy.hu, 2016. június 9.
CSETE BORBÁLA – 061.hu

„Dinyés Dániel zeneszerzőként végzett a Zeneakadémián, 2004-ben a Nemzeti Színházban kezdett dolgozni, majd zenei vezetője lett a Bárka Színháznak, és a kaposvári Csiky Gergely Színháznak.”

„- Milyen számodra a szabadúszó lét?
- Nem szeretem, de jelenleg ez egy megoldás arra, hogy a lehető legkevesebbet kelljen foglalkoznom művészeten kívüli dolgokkal. Próbálom nem a politikával, hanem Mozarttal és más zeneszerzőkkel tölteni az életem, bármily naivan is hangozzék ez totálisan cinikus világunkban. Szabadúszóként, amikor Selmeczi György elvitt a Nemzetibe, ettől jobboldalivá lettem, majd ugyanaznap délután átsétálva Kovalik Balázshoz Mozart-maratont próbálni, hirtelen liberálissá váltam: azonnal érezhető volt mindig a világ megítélése. Az más kérdés, hogy evvel a két emberrel egy időben dolgoztam, ez nem zavart senkit akkor, amikor ítélkezni kellett gyorsan felettem. A művészethez ennek semmi köze, mégis állandóan szembejön velem: miért szerepeltem zsidó kabaréban, ha voltam katolikus kántor? És ha az igazat felelem: mert érdekelt; mert minél több mindent akarok megismerni; mert szeretek tanulni és fejlődni; mert kihívás, akkor azt vagy nem hiszik el, vagy rosszabb és az esetek nagyobb százalékában, személyes sértésnek veszik. Ugyanis a jelenlegi életünkben a kíváncsiság és teljesítés nem elég: a hited kell, a meggyőződésed, minden porcikád, hogy egy nagyobb „ügyet” szolgálj. Nem tolhatsz szekeret anélkül, hogy alá ne akarjanak íratni veled egy vér és dac szövetséget valami ellen. Ha megjegyzem, hogy „én valamiért szeretek munkálkodni, nem ellen”, akkor úgy néznek rám, mint egy fejlődéstani zsákutcára. Tudom, hogy avítt vagyok ezzel a gondolatommal, de a társulati létnek látom értelmét, ami az előadó művészetet illeti, nem a szabadúszásnak. A Bárkában imádtam tag lenni, és szívesen lennék ismét társulati tag ott, ahol érdemi művészeti munka folyik. Csak jelenleg ez rögtön azt vonja maga után, hogy egy zászló alá is beálltam, amely zászlón nem művészeti ideák sorakoznak, hanem gyümölcsök, növények, zöld, narancssárga, piros és piros-fehér csíkos színek. Ezekhez meg semmi közöm. Legszívesebben évad közben színházzal foglalatoskodnék, havi 6-7 alkalommal operát vezényelnék, nyáron komponálnék és egész évben a feleségemmel daloznék a mások és saját örömünkre. Pontosan tudom, hogy ennek semennyi az esélye, de ezzel az elérendő célkitűzéssel biztosítom magamnak azt, hogy egész életemben fejlődni és dolgozni akarjak. Csak ha aktívan foglalkozom a zenével, csak ez vesz ki az életből és lelkileg összegereblyézve rak vissza.”
1094   Momo • előzmény1091 2017-02-06 17:01:54
Na, én például szeretem a Bölcs Náthánt. :-)
1093   Edmond Dantes • előzmény1091 2017-02-06 16:20:28
jav:
... és lánya becsületét m e g ő r i z n i 'a priori' óhajtó atya...
1092   Momo 2017-02-06 15:37:45
Szörényiről és Bródyról jelentett a CIA


"A Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) titkos jelentései között szerepel a Szörényi–Bródy szerzőpáros neve is. A CIA az István, a király rockoperát veszélyesnek tartotta."


(Bors)
1091   Edmond Dantes 2017-02-06 11:50:12
Gotthold Ephraim Lessing: Emilia Galotti
Katona József Színház/Kamra, 2017. február 3.

Lessing nevét itthon nem sokan ismerik, bölcsészek és irodalomrajongók A bölcs Náthánnal, esetleg a Minna von Barnhelmmel barátkozhattak már. Emilia Galotti c. művét talán soha nem játszották nálunk. Szerb Antal méltatása szerint "klasszikus zártságban, a szükségszerűség elvéhez való szigorú ragaszkodásban nem marad el a legjobb Racine-drámák mögött sem, ha költői szépségben nem is éri utol azokat". (Rövidítve.)
Már az első színben, Gonzanga herceg (Keresztes Tamás) nagyjelenetében, amiben rágerjed a nem rangbéli Emiliára (Mészáros Blanka) és elrendeli: megszerezni őt, bármi áron, szóval már itt felsejlik emlékezetünkben egy sokkal ismertebb mű, amikor pedig előtérbe lép a vőlegény erőszakos eltakarítását 'a posteriori' és lánya becsületét megelőzni 'a priori' óhajtó atya (Fekete Ernő), fejünkhöz csapunk: A király mulat! A "felsőbb" és "alsóbb" osztályok közötti átjárhatatlanságot, a társadalmi különbségek ledönthetetlen korlátait pedig sokan mások, egyebek közt bizonyos Schiller erősebben jelenítette meg: a nagyszerű Ármány és szerelem úgy negyedóra múlva szintén a néző eszébe jut. Ha a Lessing-darabból is olyan maradandó zenés színpadi mű születik mint a két fent említettből Verdi Luisa Millere és (még inkább) Rigolettója, talán elnézőbbek lehetnénk az Emilia Galottival. Ennek híján azonban inkább vállunkat vonogatjuk: miért is kellett ez itt és most?

Menteni a (nehezen) menthetőt, Fehér Balázs Benő rendezése túlhangsúlyozott gesztusokkal, parodisztikus elemekkel feldúsítva egyfajta stilizált idézőjelbe teszi a darabot, megspékelve manapság elengedhetetlen utcai szlenggel, káromkodással (fordítás: Bíró Bence, konzulens: Forgách András). Takátsy Péternek nem hisszük el, hogy az ő Marinellije -ami a Schiller/Verdi-műben Wurm- az a kis- és/vagy nagystílű intrikus-cselszövő, aminek Lessing megírta, pedig kulcsfigurája a darabnak. 1-2 jelenetében a többi szereplő (Fullajtár Andrea, Dankó István, Dér Zsolt, Jordán Adél, Tasnádi Bence) sem tesz hozzá semmi különöset a produkcióhoz. Főszereplővé így leginkább a díszlet és a jelmezek (Izsák Lili) valamint a zene (Dargay Marcell) lép elő: a nagy üres, babaház-szerű rózsaszín dobozban, személyiségre szabott ruhákban, (hang)erős, olykor diszkós-villogó fényekkel még feljebb turbózott hanghatások-zenék között pereg a fent már említett ismertebb művekből előre kikövetkeztethető cselekmény, még egy szünettel is súlyosbítva. Némi húzás és szünet nélküliség valamicskét tán javított volna e poros szomorújáték utáni szomorkás emlékeinken. Marad a kérdés: miért is kellett?
1090   IVA 2017-01-30 04:07:07
Deák Kristóf Oscar-díjra jelölt kisjátékfilmje:
Mindenki
(Jelszó a megnézéshez: a film címe kisbetűvel)
1089   Haandel 2017-01-25 18:39:58
Sales of Orwell’s ‘1984’ spike after Kellyanne Conway’s ‘alternative facts’


Wikipédia
1088   Edmond Dantes • előzmény1087 2017-01-16 13:35:58
Köszönöm az észrevételt. A Cherbourgi esernyőket még gyerekkoromban láttam és csak 1-2 nagy slágerét -benne a fő számot- ismerem. A másik filmet, amit mint látom, ugyanaz a rendező, Jacques Démy jegyez és szintén Catherine Deneuve a női főszereplő, még annyira sem, pedig mint szintén látom, utóbbi film ráadásul hemzseg a világsztároktól: Deneuve nővére, a tragikusan fiatalon elhunyt Françoise Dorléac, Michel Piccoli, Gene Kelly és a 100. életévében járó Danielle Darrieux is játszik benne.
1087   Búbánat • előzmény1086 2017-01-11 20:49:50
„A kaliforniai álom” ének-beszéd eszköztára engem emlékeztet A rochefort-i kisasszonyok (Les Demoiselles de Rochefort, 1968) vagy a Cherbourgi esernyők (Les Parapluies de Cherbourg, 1964) című francia zenés filmek világára is; valami utánaérzésre hajaz…
1086   Edmond Dantes 2017-01-11 14:47:25
Kaliforniai álom (La La Land) 2017. január 8.

Megnéztem egy filmet, ezt. Nem hasonlítom össze a Moulin Rouge-al (sem), utóbbit amúgy sem láttam. A találó eredeti cím = La La Land többszörös jelentésű, lefordíthatatlan. A film is többszörös jelentésű lehet, nekem például kedvesen (ön)ironikus paródia is: Hollywood megint egyszer görbe tükröt tart saját maga elé, saját múltja elé, 1-1 villanással tiszteleg régi nagy sztárok (Ingrid Bergman, James Dean és mások) és a dzsessz régi nagyjai előtt, kicsit csúfolódik a filmmusical-iparral, de nem ellene, parodizál régi stílusokat és a befejezés is a lehetséges befejezések közül az egyik vagy éppen "a" legvállalhatóbb. Semmi szélsőség, a giccs adagolása is a kifejezést, az(ön)iróniát szolgálja. Senki ne vágyjon a "régi nagyok" produkciójára: se Fred Astaire ördöngös táncaira, se Frank Sinatra bársonyos baritonjára, se Eleanor Powell vagy Ginger Rogers géppuskalábára, se Julie Andrews édesen csengő énekére: saját olvasatomban az ő és egykori, nagynevű kollégáik dicső múltjára emlékezik és emlékeztet Emma Stone és Ryan Gosling korrekt, hibátlan alakítása, de ők nem musical-színészek! (Író-rendező: Damien Chazelle) A mai Golden Globe-ok átadásakor (később pedig az Oscaron) kiderül, szereti-e Hollywood a filmet, szereti-e közreműködőit...és/de leginkább: szeret-e jót szórakozni önmagán?

Frissítés ma: s z e r e t (i)! = GG jelölés--->7 GG-díj. Folyt. köv. feb. 26-án a 89. Oscar-díjátadón...
1085   IVA 2017-01-10 05:37:21
Egy remek oldal Párizsról!
A színes négyzetekre, majd aláhúzott szövegekre kattintva sokfelé lehet kalandozni a térben, az időben, az opera, a zene világában.
1083   IVA 2017-01-06 03:42:49
Milyen építészeti és városmegújítási élményekben lesz részünk Budapesten?
1082   rotor 2016-12-04 01:18:33

Mindenki figyelmébe ajánlom ezt az új vers CD-t, a KOGART kiadása.

Kondor Béla
Ne szólj, csak jóravalót! - címmel

Mohai Gábor előadóművész, Binder Károly zongoraművész lemeze
1081   Edmond Dantes 2016-11-29 09:18:10
Székely Csaba: Kutyaharapás
A Szkéné Színház, a Nézőművészeti Kft., a Vádli Alkalmi Színházi Társulás és a Tatabányai Jászai Mari Színház közös előadása, Szkéné, 2016. november 27.


Tarantino kedvelők, Tarantino-levegőjű produkciókra fogékonyak és még sokan mások figyelmébe! Székely Csaba a Bánya-trilógia után merészet dobott (húzott?). Az amerikai filmmágus első filmjét, a Kutyaszorítóban-t "magyarította", vélhetően a filmalkotó(k) engedélyével. Színházi remake, magyar rögvalóságba helyezve, alulnézetből. (Vajon...khm... "felülnézetből" hogyan festene?) Hivatalos műfaji meghatározása mocskosszájú gengszterdráma...teszem hozzá: mint a film. Dráma? Közben a közönség halálra röhögi magát, Tarantino már csak ilyen, aki meg még rajta is csavar egyet mint itt Székely, pláne. A végén azért mindenki élve távozik. Kicsit lassú indítás után minden és mindenki hamar felpörög, megszokjuk a tévés átkötő alámondásokat-közjátékokat és a néző mindvégig remekül szórakozik. Aktuálpolitika mérsékelten adagolva: v a n (sosem lehet elég)...na de ki hagyhatná ki az aktuálpolitikát egy magyar rögvalóságba ültetett mocskosszájú gengszterdrámából? Szikszai Rémusz rendezése igazi csapatmunkát pakolt a Szkénébe = "Vádli és Tsai" ld. fent, a stáblistáról legyen elég egyetlen név: szakmai tanácsadó Ambrus Attila. Ismerős a neve? Akkor jó. Lehet máris próbálkozni a jegyszerzéssel. Nem könnyű.
1080   IVA 2016-11-10 01:32:35
Kedvenc színpadi rekvizitumunk A kaméliás hölgy dunaújvárosi előadásában. Igazán eredeti!
1079   Edmond Dantes 2016-11-06 11:30:29
Ferdinand von Schirach: Terror
Katona József Színház/Kamra, 2016. november 3.

Van egy régi tapasztalatom: bizonyos témájú filmek, színdarabok nem szoktak megbukni. A bírósági tárgyalásos-esküdtszékes valamint a repülőgépes-repülőteres filmek, színdarabok is ilyen nyerő helyszíneken játszódnak. Ferdinand von Schirach alig egyéves színdarabja tehát kétszeresen is sikerre van ítélve: valójában szinte nem is színdarab, hanem egy fiktív repülőgépes esemény bírósági utóélete egyetlen vádlottal. A Lufthansa LH2047-es járata terroreltérítés folytán a müncheni futballstadionba csapódna, ahol éppen német-angol barátságos meccset játszanak 70.000 néző előtt. A német légierő vadászpilótája ismerve, de semmibe véve a német Alkotmánybíróság idevonatkozó határozatát és saját felettesei utasítását, lelövi az utasszállítót, úgymond "megmentve ezzel 70.000 néző életét", a repülőgép 164 utasa "néhány perc múlva így is-úgy is meghalt volna". Ennek az elképzelt, de nem elképzelhetetlen esetnek a bírósági tárgyalását követhetjük nyomon mint "esküdtek" 110 percen át a Kamrában. Az érvek és ellenérvek zavarba ejtően szerteágazók: Kant etikájának boncolgatásától kezdve azon keresztül, hogy joga van-e egyetlen embernek "hic et nunc" dönteni emberek életéről és ha igen, miként, milyen algoritmussal, egészen odáig, hogy amikor repülőjegyet veszünk és utasok vagyunk, magunk is felelőssé válunk életünkért. Eldöntheti-e egy pilóta egy normális ország normálisan működő Alkotmánybíróságának határozatáról, hogy márpedig az "rossz" és ő azt semmibe veszi? Eldöntheti-e egy katona, egy vadászpilóta, hogy eme hatályos törvény eltérített gép lelövését t i l t ó döntését semmibe veszi? A választ ki-ki az előadás végén leadható szavazatával ("fölmentem" - "elítélem") megadhatja, az aznapi eredményt mindjárt ki is hirdetik és a bírónő indoklást fűz az aktuális (aznapi) "esküdtszéki" döntéshez. A szerző sejthetően -de nem tudhatóan- mindkét lehetséges esküdtszéki határozathoz írt 1-1 bírói indoklást.

Dömötör András rendező és Kálmán Eszter (díszlet-jelmez) ezt a szikár, inkább jogi ügy- semmint színmű-jellegű alkotást adekvát módon állítja színpadra: szürke falak, szürke tárgyalótermi asztal, hideg, neoncsöves világítás, repülőgép-ülésekre emlékeztető székek az asztal "hatósági" oldalán. A vádlott egyszerű széken, sokáig a közönségnek háttal ül, a színváltozások "black-out"-ja alatt = teljes sötétségben repülőgépmotor zúg. Kiss Eszter tökéletes a bíró szerepében: higgadt, szenvtelen, okosan kérdez és okosan reagál: végig ő tartja kézben a tárgyalást. Fullajtár Andrea államügyészként első megszólalásaiban furamód szinte védőügyvéd szájába illő kérdéseket tesz fel, Mészáros Béla védője meg épp ellenkezőleg, eleinte kissé túl lazára "veszi a formát". Később aztán helyreáll a rend: az ügyész vádol, a védő véd. Tanúként Rajkai Zoltán állig begombolkozott, rendíthetetlennek tűnő, de mégiscsak zavarba hozható felettes katonatisztje és Rezes Judit férjét a katasztrófában elvesztő özvegye típusalakok, jó színvonalú interpretációban. Kovács Lehel kulcsfigura ugyan az utasszállítót lelövő Lars Koch szerepében, de túl sokat ő sem tud kezdeni az alakkal: vádlottként tanú-feletteséhez hasonlóan állig begombolkozva, hajlíthatatlanul, olykor képtelen érvekkel védi a saját igazát.

Kellemesen borzongató színjáték egy halálosan borzongató világ halálosan fenyegető veszélyei közepette. Spoiler, poéngyilkosság: n i n c s, nem is lehet, mert minden egyes előadás "esküdtszéke" = közönsége estéről estére más-más, elítélő vagy fölmentő ítéletet hozhat.

Hazaérkezve első dolgom volt megnézni az internetet: örömmel konstatáltam, hogy az aznapi ( november 3-ai) LH2047-es járat Berlin felől nemrég rendben leszállt Münchenben: megnyugodtam...a z n a p r a.
1078   Edmond Dantes • előzmény1077 2016-11-01 13:49:47
Dés László—Geszti Péter—Grecsó Krisztián
A Pál utcai fiúk
zenés játék két részben
Vígszínház, 2016. október 31.
1077   Edmond Dantes 2016-11-01 13:48:14
Molnár Ferenc halhatatlan regényét is elérte a balsors avagy a j o b b (?) sors: a Dés László-Geszti Péter szerzőpáros, Grecsó Krisztián (szövegkönyv) és Radnóti Zsuzsa (dramaturg) musicalt alkotott belőle, premier előtti előadásait a hosszú ünnepre időzítette a Vígszínház. Ahogyan nemzedékek nőttek fel, jöttek és mentek el A Pál utcai fiúk 110 éves élete alatt, megjósolható, hogy a társulat is hosszabb időre berendezkedhet a produkció előadására, amit így a fellépők közül számosan ki fognak "nőni". A regény időtlen időszerűsége vagy ha úgy tetszik, korszerűtlen korszerűsége, üzenete minden korban -divatos szóval élve- átjött és át fog jönni eztán is. Üdítő kivétel az iskolai kötelező olvasmányok között, amiknek többsége, bevalljuk vagy sem, napjainkra vagy már korábban, bizony elavult. Rácz tanár úr elmaradhatatlan Bunsen-égője azonban mindig és mindenki számára lángra fog kapni. A Vígszínház újdonsága eleinte kissé ellenállni látszik a színpad elvárásainak: bár rögtön "ott vagyunk" a nyitó jelenet kémiaóráján vagy utána a híres, édes Grundon, a színpadi ritmus számomra kissé döcögős, később a Vörösingesek színre lépésével aztán felpörög.
Természetszerűleg meg kell szoknunk azt is, hogy itt és most kizárólag fiú-férfi szereplők fognak játszani-énekelni-táncolni, ami bizonyos monotonsággal jár miként -előkelő, megtisztelő hasonlat következik!- Puccini Angelica nővér-operájában a csak női hangokat megszólaltató muzsika. A hivatalos műfaji megjelölésből ("zenés játék") az első rész java inkább játék, néhány zenés betéttel, később és szünet után már több a zene.

Kimaradtak a Nemecsek-szülők, így a grund őre, Janó (Gados Béla) párszavas szerepét leszámítva Fesztbaum Béla mértéktartó, érzelmesen szigorú Rácz tanár ura az egyetlen "öreg". A "fiúk" közül élre kívánkozik Józan László karcos-kemény Áts Ferije, hibátlanul hozza a figura összetett, tisztességes-rosszfiú karakterét. Wunderlich József nehezebben birkózik meg Bokával, talpig becsületes-kristálytiszta jellemű alakokat amúgy is nehezebb átütően megformálni. Csapó Attilának könnyebb s egyben bonyolultabb dolga van: áruló majd megtérő Gerébje, jellemhullámzása, -fejlődése valahogy nem ütött szíven. A főhős, csupa-nagybetűs NEMECSEK ERNŐ szerepére kicsit le kellett betegíteni-gyengíteni az általam a tévés Egynyári kalandban megismert, kisportolt Vecsei Miklóst: görnyedt tartással, kisfiús frizurával, bő ruhában többé-kevésbé sikerült elhitetnie, hogy ő a legkisebb lábú, legvéznább Pál utcai fiú, egyben a legnagyobb hős is. Király Dániel/Csónakos,Tóth András/Kolnay, Zoltán Áron/Barabás, Szántó Balázs/Weisz, Csiby Gergely/Richter, Medveczky Balázs/Csele és Kovács Olivér/Leszik nevét másoltam még ide a színlapról a Pál utcaiak közül. Jók a vörösinges Pásztorok: Ember Márk és Nádas Gábor Dávid, Szebenics kis szerepét Tóth Máté alakítja. A Vörösingesek csapatát a Nemes Nagy Ágnes Művészeti Szakgimnázium 'színész-és táncos képzésének növendékei' adják elő.

Szenzációs, szinte főszerepet kap az előadásban Khell Csörsz sokfunkciós díszlete, amint iskolapadokból pillanatok alatt farakásokká vagy éppen füvészkerti híddá, üvegházzá, búvóhellyé alakul, az szinte jelkép: mind-mind a gyerekek életének kulcshelyszíneit jeleníti meg bravúrosan. Kifejezőek Benedek Mari jelmezei. Horváth Csaba táncai akkor a legjobbak, amikor a srácok testükkel-kezükkel "verik a tamtamot". Marton László higgadt távolságtartással, túlfűtöttség nélkül irányítja a népes szereplőgárdát.
És a fináléban a kötelező mai üzenet sem marad el: a két csapat együtt énekel a grund (értsd: a haza) közös, minden ellenségeskedésen, viszályon felülemelkedni parancsoló szükségéről.
1076   lujza • előzmény1075 2016-10-31 01:01:24
Nagyon köszönöm! Érdekes, a BMC-ben feliratozva vetítették, nem szinkronizálva. Egyébként csak ajánlani tudom ezt a filmet.
1075   cviki57 • előzmény1073 2016-10-30 19:21:21
A Vezeklés a youtube-on
1074   Búbánat 2016-10-30 18:26:36
Múzeum+ OPERA

mng.hu

2016. november 10., csütörtök, 18.00–22.00

A Magyar Nemzeti Galéria novemberi Múzeum + estje nem véletlenül szól az operáról. A harminc év után újjárendezett 19. századi állandó kiállításunk igazán látványos keretet nyújt az operáról szóló programjainknak. Erről szól az Élő Múzeumcafé beszélgetése is. Az opera nagy korszaka a 19. század. Történelem, látványos díszletek, szerelem, dráma, szenvedély – mindaz, ami a 19. század festészetében is mindmáig annyira magával ragadja a nézőt.

Tárlatvezetéseinken kalauzunk lesz az Operaház főigazgatója, közelebbről is megismerjük a 19. század világát, és a legnépszerűbb magyar operahőst, Hunyadi Lászlót. Az Aida világát egy egyiptológus előadása hozza közelebb hozzánk. Ízelítőt kapunk Alföldi Róbert új Varázsfuvola-rendezéséből és természetesen mindezek mellé tapintható tárlat, workshop, teaház, etyeki borok és zene.

VENDÉG TÁRLATVEZETŐINK

18.00 ÓKOVÁCS SZILVESZTER, a Magyar Állami Operaház főigazgatója

20.00 ROST ANDREA Kossuth-díjas operaénekes
1073   lujza 2016-10-26 02:33:19
A BMC könyvtárában Tengiz Abuladze grúz filmrendező Vezeklés című filmjét vetítették, az apropót a benne szereplő Arvo Part zenék adták. Én ezt a filmet valamikor a rendszerváltás előtt láttam, és akkor nagyon megrázott. Kíváncsi voltam, ma is hat-e még, de szerencsére igen. A zsarnokságról szól, szépen, megrázóan. A kemény téma ellenére a csehekre jellemző humorral van megtűzdelve, és gyönyörű, költői álomképekkel. Ha valaki hozzá tud férni, tudom ajánlani.
1072   Ardelao 2016-10-25 11:26:07

Könnyek nélkül - Bara Margit
1071   tiramisu • előzmény1070 2016-10-23 16:18:21
:-)
1070   Cilike • előzmény1069 2016-10-23 15:26:04
Érdekes, én is pont most néztem meg, két napja.
Az az igazság, hogy másra számítottam. Nem úgy, hogy jobbra, vagy rosszabbra - másra. Azt hittem, egy vicces film lesz, amint jót kacagok. Nem ez a helyzet. Bár az éneklési jelenetek valóban nagyon mulatságosak, az egész sokkal, de sokkal emberibb, meghatóbb. Persze, lehet kérdezni:mit sajnálunk egy milliomosnőn, miért nem lehet neki megmondani, hogy nincs tehetsége az énekléshez, hogy szörnyű, amit csinál? Meryl Streepben van a titok nyitja. Ahogy ő játssza a szerepet, nem lehet nem szeretni. Pontosan meg lehet érteni, hogy a pénz nem minden. Bevallom, én sírtam, de jó értelemben, meghatottságtól, még ha tudom is, hogy idealizált történetet láttam, de a remek színészek olyan élményt tudtak adni, ami több volt, mint amire számítottam.
1069   Edmond Dantes 2016-10-23 14:54:11
Megnéztem a fórumon már szétszedett Florence Foster Jenkinsről szóló Florence - A tökéletlen hang c. filmet. Pontosabban: Florence élete utolsó hónapjainak-heteinek nagyjából valósághű, hangulatos krónikáját, Stephen Frears (rendező) és Nicholas Martin (forgatókönyvíró) munkáját. A "hangulathoz" a nézőtéri feszengés-fészkelődés, a kínos szituációkban érzett nemszeretem-érzés, inkább-elbújnék-fíling ugyanúgy hozzátartozik mint a meghatottság, szeretet, sajnálkozás vagy hahota. A film pont attól jó, hogy (miként főhősnője) sokféle érzést vált ki, kiből-kiből ízlése, egyéni alkata, értékrendje szerint. Saját utólagos tapasztalatom alapján azt tanácsolom mindenkinek, aki megnézi a filmet, hogy előzetesen legalább a wikipédián fellelhető Florence-életrajzot és az onnan kinyitható kapcsolódó oldalakat olvassa el, hogy tárgyszerűen nagyjából előre képbe kerüljön.

1944 rettenetes évét írjuk, Florence ekkor 76 éves, ismert felvétele(i) is ebben az évben (!) készült(ek), a nevezetes Carnegie Hall-beli hangverseny 1944. október 25-én volt. A szerencsére szintén csak utólag olvasott kritikákban sok a tévedés, ami miatt más = téves megvilágításba kerülhet/nek Florence -és férje- élete, személyisége, motivációja, az életpálya, benne az énekesi "karrier" mozgatórugói.

Hugh Grant szinte önmagát játssza el és valóságosan önmagát múlja felül a férj-menedzser St Clair Bayfield szerepében és bár a valóságoshoz képest túlfiatalítva és kissé túljátszva szerepét, nagyon jól hozza Simon Helberg a zongorakísérő, Cosmé McMoon figuráját. Meryl Streep immár sokadik tuti szerepfilmjét kapta meg (kérte el?), alakítása ezúttal is vérprofi, hibátlan: nem kevesebb, de nem nem több. A téma iránt érdeklődőknek jó szívvel ajánlom a 110 perces darabot.

PS A film végén többek közt megtudhatjuk, hogy a Carnegie Hall hangtárából mind a mai napig az említett koncert anyaga a legtöbbször kikért felvétel.
1068   Edmond Dantes • előzmény1067 2016-10-11 19:21:22
Christopher Marlowe: II. Edward
CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál
Budapest Music Center, 2016. október 9. 15h00
1067   Edmond Dantes 2016-10-11 17:39:13
Világirodalom-történetében Szerb Antal Marlowe-t -nyilván nagyrabecsülése jeleként- Shakespeare Keresztelő Szent Jánosának titulálja, ám ma legismertebb, legtöbbet játszott és 1991-ben Derek Jarman által meg is filmesített drámáját meg sem említi. (Ruszt József is 1991-ben vitte színpadra a II. Edwardot az akkor kivirágzó Budapesti Kamaraszínházban, Gálffi Lászlóval a címszerepben.) Most Alföldi Róbert rendezte meg a darabot a Café Budapest (lánykori nevén Budapesti Őszi Fesztivál) felkérésére, de hírek szerint a produkció túléli a fesztivál néhány előadásos szériáját és hamarosan átkerül a budai Átriumba.

Marlowe nem tett se többet, se kevesebbet mint nagyjából a történtekhez híven megírta a saját neméhez (túlságos nyíltsággal?) vonzódó király és környezete történetét, s ezzel beírta magát a világirodalomba is. (A sztori Druon Az elátkozott királyok c. közismert regényében is megjelenik mellékszálként.) Reneszánsz nyíltsággal, bővérűséggel feszegeti a közhatalom csúcsán lévő(k) köz- és magánélete-magánerkölcsei összeférhetőségének-összeférhetetlenségének határait vagyis azokat a kérdéseket, amelyek, más "vetületben" ugyan, de napjainkig aktuálisak...hogy ne menjünk messzebbre, magában Angolországban is amint azt, csak két 20. szd.-i példával illusztrálva, VIII.Edward és Károly herceb&Lady Diana "esete" fényesen jelzi. A "bővérű" jelző a színpadi és valóságos történésekre is érvényes: szinte mindenki és mindenkinek az ellensége, utóda a kín- és vérpadon illetve utóbbival egyenértékű halállal végzi be földi létét, a már nem-király Edwardon kívül szerelme (Gaveston), fivére (Kent), Spencer(ék), Mortimer, a királyné tanácsadója-szeretője és mások. Izabella királyné a fia, III.Edward kegyelméből megússza egy szimpla hazaszáműzetéssel Franciaországba.

Alföldi rendezésében az a meglepő - ha ez meglep valakit- hogy nincs benne semmi különösebben meglepő. Minimál- de jól működő, helyszín-csereszabatos díszletek közt, jól stilizált jelmezekben (díszlet-jelmez: Tihanyi Ildi) pereg a dráma, csupán 1-2 jelenetet éreztem kicsit hosszadalmasnak. Egyetlen jelentős kifogásom: Gavestont és a gyermek III.Edwardot azonos színész játssza, ugyan miért? Eszmei mondanivalót nem látok e szerepkettőzésben, takarékosság címén meg szerencsétlen dolog lenne. Jelentős és nem csupán "szakmai" szerepet kapnak a zenészek: Lengyel Zoltán/orgona, Szűcs Péter/klarinét-szaxofon, Zétényi Tamás/cselló, ők is "be vannak rendezve" az előadásba. Olykor "csak" gesztusokkal, olykor megszólalnak, olykor egy aktuális hullát cipelnek...és közben sokat és jól zenélnek.
Fekete Ernő a tőle megszokott és elvárt magas színvonalon hozza a szerelmes és szerelmei közepette arányt tévesztő, munkakörét nem kellő alázattal ellátó/el-nem-látó királyt és a megkínzott-szenvedő trónja-fosztottat, jeles kollégái között is uralja a színt. A boldogult, egykori Alföldi-Nemzetis csapatból itt Radnay Csilla, Szatory Dávid és Makranczi Zalán alakításának örülhettünk, ahogy az "öregek" közül Jordán Tamásnak és Gyabronka Józsefnek, aki a sajnos már szintén csak egykori Krétakörben teljesedett ki színészileg. Patkós Márton, Mihályfi Balázs, Medveczky Balázs, Fábián Szabolcs és Sztarenki Dóra közreműködése tette teljessé azt az illúziónkat, hogy Alföldi Róbert úgyszólván mindig, mindenhol csapatot, együttest tud létrehozni - akár csak egyetlen produkció erejéig mint tette azt ezúttal a Budapest Music Centerben.
1066   Búbánat 2016-10-02 22:28:44
Operatörténeti kiállítás

Ismerd meg az Operaház, a magyar operajátszás és az opera történetét!

Az Allee Bevásárlóközpontba látogatók megismerkedhetnek az opera évszázadokra visszanyúló múltjával és a legizgalmasabb kulisszatitkokkal. Az ismert szerzők és előadók bemutatása mellett felidézhetjük a magyar operacsillagok legendáit.

Nyerj kétfős luxushétvégét Bécsbe

Szeretnél részese lenni az opera varázslatos világának?

Vásárolj 5000 Ft felett az Allee bármelyik üzletében október 1. és 31. között! Ha szerencsés vagy, a rengeteg értékes nyeremény mellett fődíjként kétfős luxushétvégét is nyerhetsz Bécsbe, páros belépővel a Bécsi Operaházba!

A játékszabályzatot itt tudod megtekinteni.

Operamesék a kifutón

Monumentális divat- és táncbemutatók az Allee-ban

Világhírű operák inspirálták az Allee Bevásárlóközpont Operamesék a kifutón Divathetek idei rendezvénysorozatát. Az etióp királylány, a spanyol cigánylány vagy éppen Cso-cso-szán is megjelenik a nagyszabású és ingyen látogatható divatshowkban, ahol modellek, táncosok formálják meg a jól ismert szerepeket és mutatják be a legújabb őszi kollekciókat.

A divatbemutatók 2016. október 7-8-9. és 14-15-16. között lesznek láthatók a bevásárlóközpont földszinti nagyszínpadán. A különleges showműsorhoz kapcsolódik egy nyereményjáték és egy operatörténeti kiállítás, amely segítségével a Magyar Állami Operaház régmúltjából is megtudhatunk érdekes információkat.

A divatbemutatókat az Allee szakembergárdája Lukács Gabi és Lakatos Márk segítségével álmodta színpadra.

Két októberi hétvégén keresztül összesen 16 fergeteges divat- és táncshow várja az érdeklődőket az Allee Bevásárlóközpontban. Az Aida, a Diótörő, a Carmen, az Álarcosbál, a Háry János, a Figaro házassága, a Szentivánéji álom, a Pillangókisasszony, a Hattyúk tava, a Rigoletto, a Traviata, vagy éppen a Sevillai borbély ihlette azokat a divatbemutatókat, amelyek 2016. október 7-8-9. és 14-15-16. között lesznek láthatók a bevásárlóközpont földszinti nagyszínpadán.

Az ingyenesen megtekinthető divatbemutatók időpontjai:

október 7., péntek 16:30/A 18:00/B
október 8., szombat 14:00/A 15:30/B 17:00/A
október 9., vasárnap 14:00/A 15:30/B 17:00/A

október 14., péntek 16:30/B 18:00/A
október 15., szombat 14:00/B 15:30/A 17:00/B
október 16., vasárnap 14:00/B 15:30/A 17:00/B
1065   Edmond Dantes • előzmény1064 2016-09-19 15:38:08
Kohlhaas - Szkéné Színház
A Szkéné Színház, a Zsámbéki Színházi Bázis és a MASZK Egyesület (Szeged) közös előadása, 2016. szeptember 18.
1064   Edmond Dantes 2016-09-19 15:34:01
Kohlhaas Mihály valóságban létező alakja Kleist elbeszélése (majd annak dramatizált változata) nyomán lett ikonikus figura, aki Szerb Antal szavaival "olyan becsületes, hogy becsületének, jussának merev védelmében rablóvezér lesz". A XX. szd. fedezte fel igazán Kleistet és életművét s lett, ismét Szerb Antalt idézve, ám az ő megállapításától ("sosem vált népszerű íróvá") teljesen eltérően, máig nagyon keresett színpadi szerző, Kohlhaas pedig számos további mű fő- és antihőse. A produkció persze nem hagyja ki a mának szóló áthallások lehetőségeit, de sem reménykedni sem aggódni nem szükséges: nem "direkt" politikai színházat látunk. A Szkéné Színház, a Zsámbéki Színházi Bázis és a MASZK Egyesület koprodukciója sikeres vállalkozás. Hegymegi Máté hivatalosan színházrendező és fizikai színházi koreográfus. E kettős végzettsége adódik össze az előadásban, aminek stiláris előképei a Krétakörben (W - munkáscirkusz stb.) már léteztek, sőt: virultak. A címszereplő, Nagy Zsolt "nagyzsoltos" fizikai képességei mellé ezúttal remek dobszólóval is előrukkol; öröm volt látni a Nemzeti Alföldi-érájában kiugrott Bánfalvi Esztert kissé sápadt kettős ("Első" kanca és Kohlhaasné) szerepében, a "másik" kancát és Kohlhaas lányát Bach Kata játszotta-mozogta. A férfi szereplők közül Nagy Norbert tronkai Vencelként nem volt igazi ellensúly, noha ténylegesen ő Kohlhaas igazi céltáblája, a lócsiszár végül már beérné a rajta venni kívánt elégtétellel. A társulat -a már említettek mellett Fehér László, Jankovics Péter, Király Attila, Kárpáti Pál, Pallag Márton, Horkay Barnabás- egységes, színvonalas produkciója elfedi az apróbb bakikat, kiegyenlíti az itt-ott észlelhető hiányosságokat. Igazi kulcsszereplő pedig őselemünk, a víz: szinte az első perctől az utolsóig benne tocsognak-locsognak, hemperegnek, küzdenek, szenvednek, élnek-halnak a közreműködők. Mi úgyis tudjuk Petőfi óta: Azért a víz az úr!
1063   Edmond Dantes 2016-07-24 12:51:25
Esterházy Péter emlékének szentelik Eötvös Péter Halleluja című oratóriumát a Salzburgi Ünnepi Játékokon.

A mű szövegkönyvét Esterházy készítette, Daniel Harding brit karmester vezényletével a Bécsi Filharmonikusok adják elő július 30-án, a Magyar Rádió Énekkara közreműködésével. Az ünnepi játékok így tiszteleg a nagy európai gondolkodó, Esterházy Péter előtt. Sokan máris "Esterházy-oratóriumként emlegetik a darabot.

Továbbiak itt:
http://www.salzburgerfestspiele.at/concert/salzburg-contemporary-2016/eotvos/vienna-philharmonic
1062   cviki57 2016-07-24 07:33:38
AZ M3-as TV 10.25-től egy 2004-ben Alessaro Barricoval készült portréfilmet sugároz.
Barrico Vértelenül című könyvéből készült a librettója Eötövös Péter Senza Sangue operájának, amelyet az Armel fesztiválon láthattunk.
és itt még egy ideig
1061   lujza • előzmény1060 2016-07-20 01:27:09
Gerne!
1060   Heiner Lajos • előzmény1059 2016-07-19 18:58:14
So vielen Dank für diese Information!
1059   lujza 2016-07-19 02:52:26
Németül értőket, ha érdekli, a deutschlandfunk Esterházy Péter halála alkalmából megismételt egy 2013-as adást, melyben kedves zenéiről beszél. Szombatig még meghallgatható itt:
http://www.deutschlandfunk.de/am-mikrofon-der-schriftsteller-und-essayist-peter-esterhazy.827.de.html?dram:article_id=360228
1058   Haandel • előzmény1057 2016-07-16 17:56:37
Columbo?

Akkor, ''Just one more thing ~ csak még egy dolog'' (Columbo), illetve érdekesség:

By 1835 Marie had settled down in Baker Street, London, and opened a museum....
Wikipedia
&
The Sherlock Holmes Experience


(Valami nAgyon gyanús... ;-)
1057   Momo • előzmény1056 2016-07-13 23:41:26
Igen. Most szerepelt a hétvégi Columbo epizódban. :-)

Érdekesség, hogy nem a panoptikum valódi épülete szerepelt a film végi külső jelenetben.
A Királyi Zeneakadémia homlokzatára írták ki, hogy London Wax Museum.
1056   Haandel 2016-07-13 20:25:24
Madame Tussaud panoptikuma

Marie Tussaud (1761-1850) Anna Maria Grosholtz néven született Strasbourgban, Franciaországban.
1055   Héterő • előzmény1054 2016-06-28 19:48:08
Jól mutat Wagner-illusztrációként is.
1054   Haandel 2016-06-28 18:07:47
Ajvazovskij

Images

Wikipedia
Ivan Aivazovsky
 
Műsorajánló
Mai ajánlat:
11:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia

Mikolaj Warszynski (zongora)
LISZT: Zarándokévek, 2. év (Itália) – 2. Il Penseroso
LISZT: Három koncertetűd – 3. Un sospiro
LSIZT: Két koncertetűd – 2. Gnomenreigen
LISZT: Liebesträume (Három noktürn) – 3. Oh Lieb, so lang du lieben kannst
LISZT: 2. ballada
LISZT: Zarándokévek, 2. év (Itália) – 6. 123. Petrarca-szonett
LISZT: 10. magyar rapszódia
LISZT: 1. legenda – Assisi Szent Ferenc a madaraknak prédikál
LISZT: 12. magyar rapszódia

11:00 : Budapest
Olasz Kultúrintézet

MÁV Szimfonikus Zenekar
Közreműködik és vezényel: Baráti Kristóf
BEETHOVEN: Hegedűverseny
DVOŘÁK: VIII. szimfónia

17:00 : Budapest
Müpa, Üvegterem

Drahos Evelin (ének)
Harazdy Miklós (zongora)
J.S. BACH: Ich folge dir gleichfalls - ária a János passióból, BWV 245
HÄNDEL: Tornami a vagheggiar - részlet az Alcina című operából
PURCELL: Hark, the Ech'ing Air - részlet a Tündérkirálynő című operából
MOZART: Exultate, jubilate, K. 165 - Alleluja!
LISZT: In Liebeslust, S. 318
KODÁLY: Várj meg madaram, Op.14, No.3
PUCCINI: Quando m'en vo' soletta - részlet a Bohémélet című operából
DONIZETTI: Regnava nel silenzio - részlet a Lammermoori Lucia című operából

17:00 : Budapest
Olasz Kultúrintézet

MÁV Szimfonikus Zenekar művészei
BOISMORTIER: Szonáta Op. 40 No. 5
MENDELSSOHN: Oktett Op. 20
BOISMORTIER: Szonáta Op. 40 No. 6
MENDELSSOHN: C-dúr szimfónia No. 13

18:00 : Budapest
Zeneakadémia, XXIII. terem

Kruppa Bálint tanítványai
"Házimuzsika a Zeneakadémián"

18:30 : Budapest
Zeneakadémia, X. terem

Az Indiana University rézfúvós kvintettje és a Zeneakadémia diákjai
DUKAS: La Péri - Fanfár
ROLAND BARETT: Three Frames
ANTHONY PLOG: 2. Mozaik rézfúvós kvintettre
DUKE ELLINGTON: It Don’t Mean A Thing If It Ain’t Got That Swing (David Kosmyna átirata)
HIDAS: Signal

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Artemis Quartett:
Vineta Sareika, Anthea Kreston (hegedű), Gregor Sigl (brácsa), Eckart Runge (cselló)
MENDELSSOHN: 3. (D-dúr) vonósnégyes, Op.44/1
SOSZTAKOVICS: 5. (B-dúr) vonósnégyes, Op.92
SCHUMANN: A-dúr vonósnégyes, Op.41/3

19:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia

Kölcsey Kórus
Arte Semplice Kamarakórus
Vezényel: Duffek Ildikó
"Duffek Ildikó karvezetés DLA zárókoncertje"
WEELKES: The Nightingale, the Organ of Delight
WILBYE: Come Shepheard Swaynes
WEELKES: On the Plaines Fairie Traines
FARMER: Faire Phyllis I saw sitting all alone
BENNET: Weepe O Mine Eyes
MORLEY: April is in My Mistris Face
ORBÁN GYÖRGY: Come Away
JEAN BELMONT: The Passionate Shepherd to His Love
BRITTEN: Öt virágének, Op.47 – 4. The Evening Primrose
ARCADELT: Il bianco e dolce cigno
MONTEVERDI: Cor mio, mentre vi miro (a 4. madrigálkötetből)
CLAUSETTI: L’ombra dei boschi d’Aser
CLAUSETTI: Saltavan ninfe
KODÁLY: Négy olasz madrigál – 1. Chi vuol veder, 2. Fior scoloriti, 3. Chi d’amor sente
KOCSÁR MIKLÓS: Négy madrigál – 1. Alkonyi dal, 2. Elfojtódás
VAJDA JÁNOS: Álmok – 1. Álom pávákkal, 2. Szélnóta
PETROVICS: Hervadáskor
TÓTH PÉTER: Magyar madrigálok – 9. Elmehetsz már, 10. Magas hegyről foly le a víz, 12. Bordal (asszonycsúfoló)

19:00 : Budapest
Belvárosi Szent Mihály Templom

"Organ & Choir"
A mai nap
született:
1926 • Miles Davis, jazz-muzsikus († 1991)
1938 • Teresa Stratas, énekes
elhunyt:
1999 • Paul Sacher, karmester (sz. 1906)