vissza a cimoldalra
2017-12-15
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Társművészetek (1220)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (3859)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (60213)
Momus társalgó (6308)
Milyen zenét hallgatsz most? (24990)
Kedvenc előadók (2814)
Kedvenc művek (143)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2276)
Haladjunk tovább... (205)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11198)
A csapos közbeszól (95)

Erkel Színház (8606)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (574)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (6449)
Berlioz újratemetése (144)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2454)
Élő közvetítések (6749)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1143)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1204)
Franz Schmidt (2976)
Momus-játék (5374)
Lisztről emelkedetten (880)
Zenetörténet (210)
Operett, mint színpadi műfaj (3408)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (424)
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (2427)
Bartók Béla szellemisége (256)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Fórum - Társművészetek (-zéta-, 2007-11-13 12:07:15)

- film, könyv, gasztro, építő, képző, tánc, etc -
 
1119   Cilike • előzmény1118 2017-02-28 15:04:52
Ezt most mire írod? Nem írtam volna, hogy filmről beszélek?
1118   macskás • előzmény1114 2017-02-28 11:18:08
Cilike, ez film:)
1117   Búbánat 2017-02-28 10:38:47
Az Oscar-díjat nyert kisfilmben egy valódi énekkar is szerepelt, a Bakáts Téri Ének-Zenei Általános Iskola kórusának tagjai közé állt be a Mindenki két főszereplője.
A gyerekek tegnap este az iskolájukban éjszakáztak, a tornateremben leterített matracokon aludtak.
Az Oscar-gála idején aztán összegyűltek a tévé előtt, tortát ettek, gyerekpezsgőt bontottak, majd a győztes kihirdetésekor hatalmas üdvrivalgásban törtek ki. Az öröm pillanatait a képre kattintva élheti át.

Így örültek a Mindenki gyerekszereplői az Oscarnak
1116   Cilike • előzmény1115 2017-02-27 18:36:22
Hozzátenném, hogy természetesen a történetnek van egy szimbolikus jelentése is, az elitizmusról, a teljesítmény-centrikusságról, hogy mi a fontosabb, a tömegeket elérni vagy egy szűk csoportot a legjobbra kihozni, szól az összetartásról , a lojalitásról, a kirekesztésről. Amúgy meg én nem is hiszem, hogy sok olyan gyerek akarna kórusban énekelni, akinek rossz a hallása, hiszen nem is talál benne élvezetet. Nálunk például van egy templomi kórus, amelyik nem énekel makulátlanul, de hát ha szeretik csinálni, az ember nem perfekcionista, elnézi azt a kis intonációs bizonytalanságot egy amatőr társaságnál. Gyerekeknél még főleg.
1115   IVA • előzmény1114 2017-02-27 17:53:02
Számomra csak akkor lett hiteles a történet, amikor megtudtam, hogy a film 1991-ben játszódik (a szereplő gyerekek tehát az 1982-es születésű Deák Kristóf generációjához tartoznak). Ez az idő ugyanis már nálunk is a nyugati kultúrából érkezett leplezetlen teljesítményorientáltság, önbizalom-építés („Mi vagyunk a legszebbek, legjobbak”) stb. időszakának kezdeti szakasza. (Az én nevelkedésem idején mindenféle nyílt öndicséret viselkedési és jellemhibának számított.)
Nekem viszont ismeretlen az osztályénekkar gyakorlata. Mindig olyan iskolába jártam, ahol valamennyi osztály jobb hangú, muzikális gyerekeiből állították össze az iskolai énekkart – miért kellett volna bárkinek is hallgatnia?
1114   Cilike • előzmény1113 2017-02-27 12:46:09
Én énekeltem gyerekkoromban énekkarban, sose volt ilyen. Nem hiszem, hogy ma gyakorlat lenne. Igaz, nem is voltak az énekkarok ilyen teljesítmény-orientáltak. Nekem tetszett a film, és ami fő, a zsűrinek is.
1113   Edmond Dantes 2017-02-27 09:34:22
Mindenki (Sing)
Oscar-díj a legjobb rövidfilmnek - 2017

Ha csak a film szimpla cselekményét nézzük, számomra nem kimagasló alkotás. Nem tudtam, hogy (gyerek)kórusokat "tátikázókkal" = "némán éneklőkkel" vattáznak-vattáztak ki. Nem tudnék állást foglalni, mi a jó megoldás a filmbéli eset(ek)ben. Ekkora pozitív gyerekszolidaritás pedig elég életszerütlen, sokkal gyakoribb az ellenkezője: ld. a nagyfilmek között Oscart nyerő Holdfényt mint legfrissebb és -sajnos- hihető példát mint arról ez előtt már írtam. Amit a Mindenkibe/ből viszont beleláttam-kiolvastam: igenis létezik összefogás! Összefogás a rossz ellen, a rossz akarat ellen, a rossz felsőbbség ellen, a rossz hatalom ellen. Gratula a magyar alkotóknak!
1112   Edmond Dantes 2017-02-27 09:31:31
Holdfény (Moonlight)
Oscar-díj a legjobb filmnek - 2017

Háromfelvonásos (film)dráma, nem teljesen kiegyenlített színvonalon. A gyermek Chiron azaz a Little-felvonás kimagasló filmművészeti teljesítmény, a környezet- és lélekábrázolás elsőrangú, igényes a képi-operatőri megvalósítás, a színvilág, a zenei háttér és remek a Little-t alakító kisfiú, Alex R. Hibbert. A mindenkiben, már a kisgyermekben ott lakozó Gonosz színre lép az iskolatársak képében, hogy eltapossa a "kicsit", a gyengé(bbe)t, a "másmilyent", noha ez a másmilyenség ekkor = egy kisiskolásnál még jelen sincs. A középső, "Chiron"-felvonás egyenes folytatása az elsőnek, korrekt, jó színvonalon, ebben a szakaszban érik be a szó minden (nemi, tudati, elszántsági) értelmében a főhős és itt ér Oscar-(jelölés) magaslatra a drogos-prosti anya (Naomie Harris) alakítása is. A harmadik felvonás: Feka (Black), a felnőtt Chiron, aki kitört a gyermekkori megalázottságból, van saját élete, a saját lábán áll (más kérdés, hogy mily módon), de nem biztos, hogy boldogabb lett. A rendező-forgatókönyvíró (Barry Jenkins) úgy tűnik, mintha elbizonytalanodott volna, mit is kezdjen a felnőtt Chironnal és további életével, a film az utolsó harmadban kicsit (kicsit?) leül. Mégis: a halmozottan hátrányos kisebbségi lét megannyi attribútumát felvonultató igazi művészfilmet láttunk. Oscar? Ha van két össze nem vethető film, akkor a La-La-Land (Kaliforniai álom) és a Moonlight azaz a két legesélyesebbnek tartott alkotás az. A Golden Globe-on könnyebb volt: amannak jutott a zenés-vígjáték kategória fődíja, emennek a drámaié. Az Akadémiának döntenie kellett: a saját aranykorát reinkarnáló, könnyed, szellemes, önironikus-parodisztikus Álmot választja vagy kihasználva saját egyetlen "voksolási" lehetőségét, azt a filmet díjazza, amely egy zavaros, baljós jövőjű világban (amilyen most a miénk) korunk égető problémáit: a gyermekerőszakot, kisebbségek kirekesztését-üldözését, másság kezelését boncolgatja.
Mint kiderült: ez utóbbit választotta, szerencsés -mert talán az utolsó- pillanatban.
1111   macskás 2017-02-26 08:04:53
1111
1110   macskás 2017-02-26 08:04:40
1109   Edmond Dantes • előzmény1107 2017-02-22 21:19:21
Helyesbítés:
A Lenint kerekesszékben alakító színész nem Csákányi Eszter, hanem Kútvölgyi Erzsébet. A két érintett művésznő szíves elnézését kérem. Minden egyebet (1107) fenntartok.

A fórumon oly divatos kerekesszék toposzt kárpótlásul és ezennel továbbfejlesztem. Mivel Porgy (egyelőre?) nem számít mozgáskorlátozottnak -"csak nyomorék"- pl. az Edinburghi Fesztivál produkciója nyilván csak a múló divat szeszélyének hódolva ülteti Porgyt kerekesszékbe. Javaslatom: valahol, egy másik rendezésben Porgyból az újszerűség jegyében síkfutóbajnokot lehetne faragni...de nem ám paralimpián!
1108   IVA • előzmény1107 2017-02-22 17:22:08
A hozzászólás "prototípusa" azoknak, amelyekben nem az előzményre ömlik a szó. (Hogy az előzményre hivatkozás elmarad, csupán sunyiság.)
A Lenint megszemélyesítő színésznő nem Csákányi Eszter. Ettől függetlenül írhatsz ide egy tanulmányt Csákányi Eszterről, sőt Csákányi Lászlóról is, és még bemásolhatod saját szerzeményű illemtankönyvedet is.
1107   Edmond Dantes 2017-02-22 13:58:05
Hölgyek, színésznők korát nem szokás emlegetni, de nem tilos. Két dolog nincs rendjén.

1) Ha vannak 40 éves Júliák és 70 éves Lucrezia Borgiák -vannak-, akkor úgy gondolom, "hogy az 53 éves korában nyilván már nagybeteg államférfi" (Lenin) szerepét bárki eljátszhatja. Fiatal, öreg, férfi, nő. Ölég gyakran előfordul mostanság, hogy férfi szerepét nő, nő szerepét férfi alakítja és nem csupán a némelyek által megvetett "alternatív" színházakban. Feltéve, hogy pl. Vidnyánszky Attila -saját meghatározása szerint- „költői színháza”, a Nemzeti Színház nem számít alternatívnak, ahol pl. Luka (Éjjeli menedékhely) szerepét Törőcsik Mari, az Ahogy tetszik Jaques-ját Udvaros Dorottya, Rosalindát Trill Zsolt, a "rusnya parasztlány" (Juci) szerepét -távozásáig- Eperjes Károly alakította. Minden van.

2) Csákányi Eszter -már ha ő lenne a Lenint alakító " 66 éves színésznő" (ő az): wikipédia és más forrás szerint 1953. június 10-én született azaz 63 éves. Tévedni csak pontosan, szépen, ahogy...nem illik.
1106   IVA • előzmény1104 2017-02-20 02:23:48
Ez komoly? Sokat segítettél, mert sosem hallottam még erről... Bár valami rémlik: mintha – színházi szokásokon túl – az lett volna a szerzők szándéka, hogy női hanggal érzékeltessék a szereplő serdülőkorát. Talán a 66 éves színésznő szerepeltetésének célja is az, hogy az 53 éves korában nyilván már nagybeteg államférfi illúzióját keltse. :-)
1105   Edmond Dantes • előzmény1104 2017-02-19 10:18:32
Valamint olyan is, hogy férfiak játszanak női szerepeket. Ölég sokáig csak ők. A színház már csak ilyen. Volt, van és lesz mindenféleség.
1104   miketyson • előzmény1102 2017-02-19 08:44:29
Na jó, de Cherubino? Rómeó? Van ám olyan, hogy nők játszanak férfi szerepeket.
1103   IVA • előzmény1101 2017-02-18 22:07:37
Ha belegondolok, hogy a múlt században még filmeket néztem a Május 1. moziban (akkor anyukám mondta, hogy az államosítás előtt Átrium volt), sőt még a XXI. század elején is filmbemutatókat láttam az Átriumban – minden lehetséges.
Egyébként nem kizárt, hogy éppen a kinyuvasztott, ám jobb fővárosi mozik közt akadna olyan operajátszásra alkalmas kamaraszínház, amilyennek a szükségességét felvetetted. (Már amelyik még áll, illetve nem alakították át bálteremmé.) Nekem a Szikra mozi volt a kedvencem, amely később a Metró nevet kapta, de működött Ruttkai Éva Színházként és Nyugati Teátrumként is.
1102   IVA • előzmény1100 2017-02-18 22:04:13
Na hát! Jó tudni, köszönöm!
A piros öltönyt kész vagyok szimbolikus jelmezként elfogadni. Már csak azt kell bebizonyítanod, hogy Lenin nő volt. Biztosan sikerülni fog.
1101   Momo • előzmény1099 2017-02-18 10:42:21
Nyilván jön a darab az Operaházba... :-)
1100   Edmond Dantes 2017-02-18 10:41:38
https://hu.wikipedia.org/wiki/Vlagyimir_Iljics_Lenin#/media/File:Lenin-last-photo.jpg
1099   IVA 2017-02-18 05:31:57
Kútvölgyi Erzsébet Lenin szerepében, a Maladype Színház Dada Cabaret című előadásában, az Átrium Film-Színházban.
Jól látom, miben ül?
1098   lujza • előzmény1097 2017-02-09 01:38:48
Engem mégis megerősítettél abban, hogy nem olyan fontos ez. A Bölcs Náthán egész biztos jobb.
1097   Edmond Dantes • előzmény1096 2017-02-08 10:11:48
Kedves Lujza, igazán nem akarom senkinek elvenni semmitől a kedvét, a tiédet sem, Lessingtől sem: sem ezzel a beírással sem máskor. Nem kritikát írtam, bár a kritikák is szubjektívek és egyetlen kritika sem megfellebbezhetetlen. A leírtak csupán személyes benyomásaimat tükrözik, bár -mint remélem mindig vagy többnyire- igyekeztem jóindulatú elfogulatlansággal közelíteni a produkcióhoz. Nádasdy tanár úr közvetlenül előttem ült és udvariasan megtapsolta a közreműködőket, nem messze tőle egy másik színházi vezető, Borgula András (Gólem Színház), szóval élénk szakmai és közönségérdeklődés van az előadás iránt, pedig még a múlt szezonban mutatták be és hát valljuk be, nem slágerdarab.
Kurz: semmi lebeszélés és semmi rábeszélés :-)
1096   lujza • előzmény1091 2017-02-08 01:18:26
Köszönöm, hogy megírtad! Nagyon gondolkoztam, hogy megnézzem-e.
1095   Búbánat 2017-02-07 13:25:45
Két, mostanság ismeretessé vált hír Dinyés Dánielről - a zenés színház világából:

Dinyés Dániel 2017. január 1-től a Budapesti Operettszínházhoz szerződött első karmesternek. - vezényelni fogja egyebek közt a Csárdáskirálynőt és a márciusban bemutatásra kerülő Víg özvegyet.

Dinyés Dániel a zeneszerzője a Frida című, bemutatásra váró, prózával, zenével, tánccal és videóanimációval készülő zenés színházi újdonságnak – Frida Kahlo életéről szóló, Duda Éva Társulat és a Budapesti Operettszínház közös darabját márciustól láthatjuk az Átrium Film - Színházban.

Mindezek tükrében érdemes elolvasni az alábbi interjút, amelyet még tavaly nyáron készítettek Dinyés Dániellel:

Dinyés Dániel: „A jó operaelőadás jelen idejű”

nullahategy.hu, 2016. június 9.
CSETE BORBÁLA – 061.hu

„Dinyés Dániel zeneszerzőként végzett a Zeneakadémián, 2004-ben a Nemzeti Színházban kezdett dolgozni, majd zenei vezetője lett a Bárka Színháznak, és a kaposvári Csiky Gergely Színháznak.”

„- Milyen számodra a szabadúszó lét?
- Nem szeretem, de jelenleg ez egy megoldás arra, hogy a lehető legkevesebbet kelljen foglalkoznom művészeten kívüli dolgokkal. Próbálom nem a politikával, hanem Mozarttal és más zeneszerzőkkel tölteni az életem, bármily naivan is hangozzék ez totálisan cinikus világunkban. Szabadúszóként, amikor Selmeczi György elvitt a Nemzetibe, ettől jobboldalivá lettem, majd ugyanaznap délután átsétálva Kovalik Balázshoz Mozart-maratont próbálni, hirtelen liberálissá váltam: azonnal érezhető volt mindig a világ megítélése. Az más kérdés, hogy evvel a két emberrel egy időben dolgoztam, ez nem zavart senkit akkor, amikor ítélkezni kellett gyorsan felettem. A művészethez ennek semmi köze, mégis állandóan szembejön velem: miért szerepeltem zsidó kabaréban, ha voltam katolikus kántor? És ha az igazat felelem: mert érdekelt; mert minél több mindent akarok megismerni; mert szeretek tanulni és fejlődni; mert kihívás, akkor azt vagy nem hiszik el, vagy rosszabb és az esetek nagyobb százalékában, személyes sértésnek veszik. Ugyanis a jelenlegi életünkben a kíváncsiság és teljesítés nem elég: a hited kell, a meggyőződésed, minden porcikád, hogy egy nagyobb „ügyet” szolgálj. Nem tolhatsz szekeret anélkül, hogy alá ne akarjanak íratni veled egy vér és dac szövetséget valami ellen. Ha megjegyzem, hogy „én valamiért szeretek munkálkodni, nem ellen”, akkor úgy néznek rám, mint egy fejlődéstani zsákutcára. Tudom, hogy avítt vagyok ezzel a gondolatommal, de a társulati létnek látom értelmét, ami az előadó művészetet illeti, nem a szabadúszásnak. A Bárkában imádtam tag lenni, és szívesen lennék ismét társulati tag ott, ahol érdemi művészeti munka folyik. Csak jelenleg ez rögtön azt vonja maga után, hogy egy zászló alá is beálltam, amely zászlón nem művészeti ideák sorakoznak, hanem gyümölcsök, növények, zöld, narancssárga, piros és piros-fehér csíkos színek. Ezekhez meg semmi közöm. Legszívesebben évad közben színházzal foglalatoskodnék, havi 6-7 alkalommal operát vezényelnék, nyáron komponálnék és egész évben a feleségemmel daloznék a mások és saját örömünkre. Pontosan tudom, hogy ennek semennyi az esélye, de ezzel az elérendő célkitűzéssel biztosítom magamnak azt, hogy egész életemben fejlődni és dolgozni akarjak. Csak ha aktívan foglalkozom a zenével, csak ez vesz ki az életből és lelkileg összegereblyézve rak vissza.”
1094   Momo • előzmény1091 2017-02-06 17:01:54
Na, én például szeretem a Bölcs Náthánt. :-)
1093   Edmond Dantes • előzmény1091 2017-02-06 16:20:28
jav:
... és lánya becsületét m e g ő r i z n i 'a priori' óhajtó atya...
1092   Momo 2017-02-06 15:37:45
Szörényiről és Bródyról jelentett a CIA


"A Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) titkos jelentései között szerepel a Szörényi–Bródy szerzőpáros neve is. A CIA az István, a király rockoperát veszélyesnek tartotta."


(Bors)
1091   Edmond Dantes 2017-02-06 11:50:12
Gotthold Ephraim Lessing: Emilia Galotti
Katona József Színház/Kamra, 2017. február 3.

Lessing nevét itthon nem sokan ismerik, bölcsészek és irodalomrajongók A bölcs Náthánnal, esetleg a Minna von Barnhelmmel barátkozhattak már. Emilia Galotti c. művét talán soha nem játszották nálunk. Szerb Antal méltatása szerint "klasszikus zártságban, a szükségszerűség elvéhez való szigorú ragaszkodásban nem marad el a legjobb Racine-drámák mögött sem, ha költői szépségben nem is éri utol azokat". (Rövidítve.)
Már az első színben, Gonzanga herceg (Keresztes Tamás) nagyjelenetében, amiben rágerjed a nem rangbéli Emiliára (Mészáros Blanka) és elrendeli: megszerezni őt, bármi áron, szóval már itt felsejlik emlékezetünkben egy sokkal ismertebb mű, amikor pedig előtérbe lép a vőlegény erőszakos eltakarítását 'a posteriori' és lánya becsületét megelőzni 'a priori' óhajtó atya (Fekete Ernő), fejünkhöz csapunk: A király mulat! A "felsőbb" és "alsóbb" osztályok közötti átjárhatatlanságot, a társadalmi különbségek ledönthetetlen korlátait pedig sokan mások, egyebek közt bizonyos Schiller erősebben jelenítette meg: a nagyszerű Ármány és szerelem úgy negyedóra múlva szintén a néző eszébe jut. Ha a Lessing-darabból is olyan maradandó zenés színpadi mű születik mint a két fent említettből Verdi Luisa Millere és (még inkább) Rigolettója, talán elnézőbbek lehetnénk az Emilia Galottival. Ennek híján azonban inkább vállunkat vonogatjuk: miért is kellett ez itt és most?

Menteni a (nehezen) menthetőt, Fehér Balázs Benő rendezése túlhangsúlyozott gesztusokkal, parodisztikus elemekkel feldúsítva egyfajta stilizált idézőjelbe teszi a darabot, megspékelve manapság elengedhetetlen utcai szlenggel, káromkodással (fordítás: Bíró Bence, konzulens: Forgách András). Takátsy Péternek nem hisszük el, hogy az ő Marinellije -ami a Schiller/Verdi-műben Wurm- az a kis- és/vagy nagystílű intrikus-cselszövő, aminek Lessing megírta, pedig kulcsfigurája a darabnak. 1-2 jelenetében a többi szereplő (Fullajtár Andrea, Dankó István, Dér Zsolt, Jordán Adél, Tasnádi Bence) sem tesz hozzá semmi különöset a produkcióhoz. Főszereplővé így leginkább a díszlet és a jelmezek (Izsák Lili) valamint a zene (Dargay Marcell) lép elő: a nagy üres, babaház-szerű rózsaszín dobozban, személyiségre szabott ruhákban, (hang)erős, olykor diszkós-villogó fényekkel még feljebb turbózott hanghatások-zenék között pereg a fent már említett ismertebb művekből előre kikövetkeztethető cselekmény, még egy szünettel is súlyosbítva. Némi húzás és szünet nélküliség valamicskét tán javított volna e poros szomorújáték utáni szomorkás emlékeinken. Marad a kérdés: miért is kellett?
1090   IVA 2017-01-30 04:07:07
Deák Kristóf Oscar-díjra jelölt kisjátékfilmje:
Mindenki
(Jelszó a megnézéshez: a film címe kisbetűvel)
1089   Haandel 2017-01-25 18:39:58
Sales of Orwell’s ‘1984’ spike after Kellyanne Conway’s ‘alternative facts’


Wikipédia
1088   Edmond Dantes • előzmény1087 2017-01-16 13:35:58
Köszönöm az észrevételt. A Cherbourgi esernyőket még gyerekkoromban láttam és csak 1-2 nagy slágerét -benne a fő számot- ismerem. A másik filmet, amit mint látom, ugyanaz a rendező, Jacques Démy jegyez és szintén Catherine Deneuve a női főszereplő, még annyira sem, pedig mint szintén látom, utóbbi film ráadásul hemzseg a világsztároktól: Deneuve nővére, a tragikusan fiatalon elhunyt Françoise Dorléac, Michel Piccoli, Gene Kelly és a 100. életévében járó Danielle Darrieux is játszik benne.
1087   Búbánat • előzmény1086 2017-01-11 20:49:50
„A kaliforniai álom” ének-beszéd eszköztára engem emlékeztet A rochefort-i kisasszonyok (Les Demoiselles de Rochefort, 1968) vagy a Cherbourgi esernyők (Les Parapluies de Cherbourg, 1964) című francia zenés filmek világára is; valami utánaérzésre hajaz…
1086   Edmond Dantes 2017-01-11 14:47:25
Kaliforniai álom (La La Land) 2017. január 8.

Megnéztem egy filmet, ezt. Nem hasonlítom össze a Moulin Rouge-al (sem), utóbbit amúgy sem láttam. A találó eredeti cím = La La Land többszörös jelentésű, lefordíthatatlan. A film is többszörös jelentésű lehet, nekem például kedvesen (ön)ironikus paródia is: Hollywood megint egyszer görbe tükröt tart saját maga elé, saját múltja elé, 1-1 villanással tiszteleg régi nagy sztárok (Ingrid Bergman, James Dean és mások) és a dzsessz régi nagyjai előtt, kicsit csúfolódik a filmmusical-iparral, de nem ellene, parodizál régi stílusokat és a befejezés is a lehetséges befejezések közül az egyik vagy éppen "a" legvállalhatóbb. Semmi szélsőség, a giccs adagolása is a kifejezést, az(ön)iróniát szolgálja. Senki ne vágyjon a "régi nagyok" produkciójára: se Fred Astaire ördöngös táncaira, se Frank Sinatra bársonyos baritonjára, se Eleanor Powell vagy Ginger Rogers géppuskalábára, se Julie Andrews édesen csengő énekére: saját olvasatomban az ő és egykori, nagynevű kollégáik dicső múltjára emlékezik és emlékeztet Emma Stone és Ryan Gosling korrekt, hibátlan alakítása, de ők nem musical-színészek! (Író-rendező: Damien Chazelle) A mai Golden Globe-ok átadásakor (később pedig az Oscaron) kiderül, szereti-e Hollywood a filmet, szereti-e közreműködőit...és/de leginkább: szeret-e jót szórakozni önmagán?

Frissítés ma: s z e r e t (i)! = GG jelölés--->7 GG-díj. Folyt. köv. feb. 26-án a 89. Oscar-díjátadón...
1085   IVA 2017-01-10 05:37:21
Egy remek oldal Párizsról!
A színes négyzetekre, majd aláhúzott szövegekre kattintva sokfelé lehet kalandozni a térben, az időben, az opera, a zene világában.
1083   IVA 2017-01-06 03:42:49
Milyen építészeti és városmegújítási élményekben lesz részünk Budapesten?
1082   rotor 2016-12-04 01:18:33

Mindenki figyelmébe ajánlom ezt az új vers CD-t, a KOGART kiadása.

Kondor Béla
Ne szólj, csak jóravalót! - címmel

Mohai Gábor előadóművész, Binder Károly zongoraművész lemeze
1081   Edmond Dantes 2016-11-29 09:18:10
Székely Csaba: Kutyaharapás
A Szkéné Színház, a Nézőművészeti Kft., a Vádli Alkalmi Színházi Társulás és a Tatabányai Jászai Mari Színház közös előadása, Szkéné, 2016. november 27.


Tarantino kedvelők, Tarantino-levegőjű produkciókra fogékonyak és még sokan mások figyelmébe! Székely Csaba a Bánya-trilógia után merészet dobott (húzott?). Az amerikai filmmágus első filmjét, a Kutyaszorítóban-t "magyarította", vélhetően a filmalkotó(k) engedélyével. Színházi remake, magyar rögvalóságba helyezve, alulnézetből. (Vajon...khm... "felülnézetből" hogyan festene?) Hivatalos műfaji meghatározása mocskosszájú gengszterdráma...teszem hozzá: mint a film. Dráma? Közben a közönség halálra röhögi magát, Tarantino már csak ilyen, aki meg még rajta is csavar egyet mint itt Székely, pláne. A végén azért mindenki élve távozik. Kicsit lassú indítás után minden és mindenki hamar felpörög, megszokjuk a tévés átkötő alámondásokat-közjátékokat és a néző mindvégig remekül szórakozik. Aktuálpolitika mérsékelten adagolva: v a n (sosem lehet elég)...na de ki hagyhatná ki az aktuálpolitikát egy magyar rögvalóságba ültetett mocskosszájú gengszterdrámából? Szikszai Rémusz rendezése igazi csapatmunkát pakolt a Szkénébe = "Vádli és Tsai" ld. fent, a stáblistáról legyen elég egyetlen név: szakmai tanácsadó Ambrus Attila. Ismerős a neve? Akkor jó. Lehet máris próbálkozni a jegyszerzéssel. Nem könnyű.
1080   IVA 2016-11-10 01:32:35
Kedvenc színpadi rekvizitumunk A kaméliás hölgy dunaújvárosi előadásában. Igazán eredeti!
1079   Edmond Dantes 2016-11-06 11:30:29
Ferdinand von Schirach: Terror
Katona József Színház/Kamra, 2016. november 3.

Van egy régi tapasztalatom: bizonyos témájú filmek, színdarabok nem szoktak megbukni. A bírósági tárgyalásos-esküdtszékes valamint a repülőgépes-repülőteres filmek, színdarabok is ilyen nyerő helyszíneken játszódnak. Ferdinand von Schirach alig egyéves színdarabja tehát kétszeresen is sikerre van ítélve: valójában szinte nem is színdarab, hanem egy fiktív repülőgépes esemény bírósági utóélete egyetlen vádlottal. A Lufthansa LH2047-es járata terroreltérítés folytán a müncheni futballstadionba csapódna, ahol éppen német-angol barátságos meccset játszanak 70.000 néző előtt. A német légierő vadászpilótája ismerve, de semmibe véve a német Alkotmánybíróság idevonatkozó határozatát és saját felettesei utasítását, lelövi az utasszállítót, úgymond "megmentve ezzel 70.000 néző életét", a repülőgép 164 utasa "néhány perc múlva így is-úgy is meghalt volna". Ennek az elképzelt, de nem elképzelhetetlen esetnek a bírósági tárgyalását követhetjük nyomon mint "esküdtek" 110 percen át a Kamrában. Az érvek és ellenérvek zavarba ejtően szerteágazók: Kant etikájának boncolgatásától kezdve azon keresztül, hogy joga van-e egyetlen embernek "hic et nunc" dönteni emberek életéről és ha igen, miként, milyen algoritmussal, egészen odáig, hogy amikor repülőjegyet veszünk és utasok vagyunk, magunk is felelőssé válunk életünkért. Eldöntheti-e egy pilóta egy normális ország normálisan működő Alkotmánybíróságának határozatáról, hogy márpedig az "rossz" és ő azt semmibe veszi? Eldöntheti-e egy katona, egy vadászpilóta, hogy eme hatályos törvény eltérített gép lelövését t i l t ó döntését semmibe veszi? A választ ki-ki az előadás végén leadható szavazatával ("fölmentem" - "elítélem") megadhatja, az aznapi eredményt mindjárt ki is hirdetik és a bírónő indoklást fűz az aktuális (aznapi) "esküdtszéki" döntéshez. A szerző sejthetően -de nem tudhatóan- mindkét lehetséges esküdtszéki határozathoz írt 1-1 bírói indoklást.

Dömötör András rendező és Kálmán Eszter (díszlet-jelmez) ezt a szikár, inkább jogi ügy- semmint színmű-jellegű alkotást adekvát módon állítja színpadra: szürke falak, szürke tárgyalótermi asztal, hideg, neoncsöves világítás, repülőgép-ülésekre emlékeztető székek az asztal "hatósági" oldalán. A vádlott egyszerű széken, sokáig a közönségnek háttal ül, a színváltozások "black-out"-ja alatt = teljes sötétségben repülőgépmotor zúg. Kiss Eszter tökéletes a bíró szerepében: higgadt, szenvtelen, okosan kérdez és okosan reagál: végig ő tartja kézben a tárgyalást. Fullajtár Andrea államügyészként első megszólalásaiban furamód szinte védőügyvéd szájába illő kérdéseket tesz fel, Mészáros Béla védője meg épp ellenkezőleg, eleinte kissé túl lazára "veszi a formát". Később aztán helyreáll a rend: az ügyész vádol, a védő véd. Tanúként Rajkai Zoltán állig begombolkozott, rendíthetetlennek tűnő, de mégiscsak zavarba hozható felettes katonatisztje és Rezes Judit férjét a katasztrófában elvesztő özvegye típusalakok, jó színvonalú interpretációban. Kovács Lehel kulcsfigura ugyan az utasszállítót lelövő Lars Koch szerepében, de túl sokat ő sem tud kezdeni az alakkal: vádlottként tanú-feletteséhez hasonlóan állig begombolkozva, hajlíthatatlanul, olykor képtelen érvekkel védi a saját igazát.

Kellemesen borzongató színjáték egy halálosan borzongató világ halálosan fenyegető veszélyei közepette. Spoiler, poéngyilkosság: n i n c s, nem is lehet, mert minden egyes előadás "esküdtszéke" = közönsége estéről estére más-más, elítélő vagy fölmentő ítéletet hozhat.

Hazaérkezve első dolgom volt megnézni az internetet: örömmel konstatáltam, hogy az aznapi ( november 3-ai) LH2047-es járat Berlin felől nemrég rendben leszállt Münchenben: megnyugodtam...a z n a p r a.
1078   Edmond Dantes • előzmény1077 2016-11-01 13:49:47
Dés László—Geszti Péter—Grecsó Krisztián
A Pál utcai fiúk
zenés játék két részben
Vígszínház, 2016. október 31.
1077   Edmond Dantes 2016-11-01 13:48:14
Molnár Ferenc halhatatlan regényét is elérte a balsors avagy a j o b b (?) sors: a Dés László-Geszti Péter szerzőpáros, Grecsó Krisztián (szövegkönyv) és Radnóti Zsuzsa (dramaturg) musicalt alkotott belőle, premier előtti előadásait a hosszú ünnepre időzítette a Vígszínház. Ahogyan nemzedékek nőttek fel, jöttek és mentek el A Pál utcai fiúk 110 éves élete alatt, megjósolható, hogy a társulat is hosszabb időre berendezkedhet a produkció előadására, amit így a fellépők közül számosan ki fognak "nőni". A regény időtlen időszerűsége vagy ha úgy tetszik, korszerűtlen korszerűsége, üzenete minden korban -divatos szóval élve- átjött és át fog jönni eztán is. Üdítő kivétel az iskolai kötelező olvasmányok között, amiknek többsége, bevalljuk vagy sem, napjainkra vagy már korábban, bizony elavult. Rácz tanár úr elmaradhatatlan Bunsen-égője azonban mindig és mindenki számára lángra fog kapni. A Vígszínház újdonsága eleinte kissé ellenállni látszik a színpad elvárásainak: bár rögtön "ott vagyunk" a nyitó jelenet kémiaóráján vagy utána a híres, édes Grundon, a színpadi ritmus számomra kissé döcögős, később a Vörösingesek színre lépésével aztán felpörög.
Természetszerűleg meg kell szoknunk azt is, hogy itt és most kizárólag fiú-férfi szereplők fognak játszani-énekelni-táncolni, ami bizonyos monotonsággal jár miként -előkelő, megtisztelő hasonlat következik!- Puccini Angelica nővér-operájában a csak női hangokat megszólaltató muzsika. A hivatalos műfaji megjelölésből ("zenés játék") az első rész java inkább játék, néhány zenés betéttel, később és szünet után már több a zene.

Kimaradtak a Nemecsek-szülők, így a grund őre, Janó (Gados Béla) párszavas szerepét leszámítva Fesztbaum Béla mértéktartó, érzelmesen szigorú Rácz tanár ura az egyetlen "öreg". A "fiúk" közül élre kívánkozik Józan László karcos-kemény Áts Ferije, hibátlanul hozza a figura összetett, tisztességes-rosszfiú karakterét. Wunderlich József nehezebben birkózik meg Bokával, talpig becsületes-kristálytiszta jellemű alakokat amúgy is nehezebb átütően megformálni. Csapó Attilának könnyebb s egyben bonyolultabb dolga van: áruló majd megtérő Gerébje, jellemhullámzása, -fejlődése valahogy nem ütött szíven. A főhős, csupa-nagybetűs NEMECSEK ERNŐ szerepére kicsit le kellett betegíteni-gyengíteni az általam a tévés Egynyári kalandban megismert, kisportolt Vecsei Miklóst: görnyedt tartással, kisfiús frizurával, bő ruhában többé-kevésbé sikerült elhitetnie, hogy ő a legkisebb lábú, legvéznább Pál utcai fiú, egyben a legnagyobb hős is. Király Dániel/Csónakos,Tóth András/Kolnay, Zoltán Áron/Barabás, Szántó Balázs/Weisz, Csiby Gergely/Richter, Medveczky Balázs/Csele és Kovács Olivér/Leszik nevét másoltam még ide a színlapról a Pál utcaiak közül. Jók a vörösinges Pásztorok: Ember Márk és Nádas Gábor Dávid, Szebenics kis szerepét Tóth Máté alakítja. A Vörösingesek csapatát a Nemes Nagy Ágnes Művészeti Szakgimnázium 'színész-és táncos képzésének növendékei' adják elő.

Szenzációs, szinte főszerepet kap az előadásban Khell Csörsz sokfunkciós díszlete, amint iskolapadokból pillanatok alatt farakásokká vagy éppen füvészkerti híddá, üvegházzá, búvóhellyé alakul, az szinte jelkép: mind-mind a gyerekek életének kulcshelyszíneit jeleníti meg bravúrosan. Kifejezőek Benedek Mari jelmezei. Horváth Csaba táncai akkor a legjobbak, amikor a srácok testükkel-kezükkel "verik a tamtamot". Marton László higgadt távolságtartással, túlfűtöttség nélkül irányítja a népes szereplőgárdát.
És a fináléban a kötelező mai üzenet sem marad el: a két csapat együtt énekel a grund (értsd: a haza) közös, minden ellenségeskedésen, viszályon felülemelkedni parancsoló szükségéről.
1076   lujza • előzmény1075 2016-10-31 01:01:24
Nagyon köszönöm! Érdekes, a BMC-ben feliratozva vetítették, nem szinkronizálva. Egyébként csak ajánlani tudom ezt a filmet.
1075   cviki57 • előzmény1073 2016-10-30 19:21:21
A Vezeklés a youtube-on
1074   Búbánat 2016-10-30 18:26:36
Múzeum+ OPERA

mng.hu

2016. november 10., csütörtök, 18.00–22.00

A Magyar Nemzeti Galéria novemberi Múzeum + estje nem véletlenül szól az operáról. A harminc év után újjárendezett 19. századi állandó kiállításunk igazán látványos keretet nyújt az operáról szóló programjainknak. Erről szól az Élő Múzeumcafé beszélgetése is. Az opera nagy korszaka a 19. század. Történelem, látványos díszletek, szerelem, dráma, szenvedély – mindaz, ami a 19. század festészetében is mindmáig annyira magával ragadja a nézőt.

Tárlatvezetéseinken kalauzunk lesz az Operaház főigazgatója, közelebbről is megismerjük a 19. század világát, és a legnépszerűbb magyar operahőst, Hunyadi Lászlót. Az Aida világát egy egyiptológus előadása hozza közelebb hozzánk. Ízelítőt kapunk Alföldi Róbert új Varázsfuvola-rendezéséből és természetesen mindezek mellé tapintható tárlat, workshop, teaház, etyeki borok és zene.

VENDÉG TÁRLATVEZETŐINK

18.00 ÓKOVÁCS SZILVESZTER, a Magyar Állami Operaház főigazgatója

20.00 ROST ANDREA Kossuth-díjas operaénekes
1073   lujza 2016-10-26 02:33:19
A BMC könyvtárában Tengiz Abuladze grúz filmrendező Vezeklés című filmjét vetítették, az apropót a benne szereplő Arvo Part zenék adták. Én ezt a filmet valamikor a rendszerváltás előtt láttam, és akkor nagyon megrázott. Kíváncsi voltam, ma is hat-e még, de szerencsére igen. A zsarnokságról szól, szépen, megrázóan. A kemény téma ellenére a csehekre jellemző humorral van megtűzdelve, és gyönyörű, költői álomképekkel. Ha valaki hozzá tud férni, tudom ajánlani.
1072   Ardelao 2016-10-25 11:26:07

Könnyek nélkül - Bara Margit
1071   tiramisu • előzmény1070 2016-10-23 16:18:21
:-)
1070   Cilike • előzmény1069 2016-10-23 15:26:04
Érdekes, én is pont most néztem meg, két napja.
Az az igazság, hogy másra számítottam. Nem úgy, hogy jobbra, vagy rosszabbra - másra. Azt hittem, egy vicces film lesz, amint jót kacagok. Nem ez a helyzet. Bár az éneklési jelenetek valóban nagyon mulatságosak, az egész sokkal, de sokkal emberibb, meghatóbb. Persze, lehet kérdezni:mit sajnálunk egy milliomosnőn, miért nem lehet neki megmondani, hogy nincs tehetsége az énekléshez, hogy szörnyű, amit csinál? Meryl Streepben van a titok nyitja. Ahogy ő játssza a szerepet, nem lehet nem szeretni. Pontosan meg lehet érteni, hogy a pénz nem minden. Bevallom, én sírtam, de jó értelemben, meghatottságtól, még ha tudom is, hogy idealizált történetet láttam, de a remek színészek olyan élményt tudtak adni, ami több volt, mint amire számítottam.
1069   Edmond Dantes 2016-10-23 14:54:11
Megnéztem a fórumon már szétszedett Florence Foster Jenkinsről szóló Florence - A tökéletlen hang c. filmet. Pontosabban: Florence élete utolsó hónapjainak-heteinek nagyjából valósághű, hangulatos krónikáját, Stephen Frears (rendező) és Nicholas Martin (forgatókönyvíró) munkáját. A "hangulathoz" a nézőtéri feszengés-fészkelődés, a kínos szituációkban érzett nemszeretem-érzés, inkább-elbújnék-fíling ugyanúgy hozzátartozik mint a meghatottság, szeretet, sajnálkozás vagy hahota. A film pont attól jó, hogy (miként főhősnője) sokféle érzést vált ki, kiből-kiből ízlése, egyéni alkata, értékrendje szerint. Saját utólagos tapasztalatom alapján azt tanácsolom mindenkinek, aki megnézi a filmet, hogy előzetesen legalább a wikipédián fellelhető Florence-életrajzot és az onnan kinyitható kapcsolódó oldalakat olvassa el, hogy tárgyszerűen nagyjából előre képbe kerüljön.

1944 rettenetes évét írjuk, Florence ekkor 76 éves, ismert felvétele(i) is ebben az évben (!) készült(ek), a nevezetes Carnegie Hall-beli hangverseny 1944. október 25-én volt. A szerencsére szintén csak utólag olvasott kritikákban sok a tévedés, ami miatt más = téves megvilágításba kerülhet/nek Florence -és férje- élete, személyisége, motivációja, az életpálya, benne az énekesi "karrier" mozgatórugói.

Hugh Grant szinte önmagát játssza el és valóságosan önmagát múlja felül a férj-menedzser St Clair Bayfield szerepében és bár a valóságoshoz képest túlfiatalítva és kissé túljátszva szerepét, nagyon jól hozza Simon Helberg a zongorakísérő, Cosmé McMoon figuráját. Meryl Streep immár sokadik tuti szerepfilmjét kapta meg (kérte el?), alakítása ezúttal is vérprofi, hibátlan: nem kevesebb, de nem nem több. A téma iránt érdeklődőknek jó szívvel ajánlom a 110 perces darabot.

PS A film végén többek közt megtudhatjuk, hogy a Carnegie Hall hangtárából mind a mai napig az említett koncert anyaga a legtöbbször kikért felvétel.
1068   Edmond Dantes • előzmény1067 2016-10-11 19:21:22
Christopher Marlowe: II. Edward
CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál
Budapest Music Center, 2016. október 9. 15h00
1067   Edmond Dantes 2016-10-11 17:39:13
Világirodalom-történetében Szerb Antal Marlowe-t -nyilván nagyrabecsülése jeleként- Shakespeare Keresztelő Szent Jánosának titulálja, ám ma legismertebb, legtöbbet játszott és 1991-ben Derek Jarman által meg is filmesített drámáját meg sem említi. (Ruszt József is 1991-ben vitte színpadra a II. Edwardot az akkor kivirágzó Budapesti Kamaraszínházban, Gálffi Lászlóval a címszerepben.) Most Alföldi Róbert rendezte meg a darabot a Café Budapest (lánykori nevén Budapesti Őszi Fesztivál) felkérésére, de hírek szerint a produkció túléli a fesztivál néhány előadásos szériáját és hamarosan átkerül a budai Átriumba.

Marlowe nem tett se többet, se kevesebbet mint nagyjából a történtekhez híven megírta a saját neméhez (túlságos nyíltsággal?) vonzódó király és környezete történetét, s ezzel beírta magát a világirodalomba is. (A sztori Druon Az elátkozott királyok c. közismert regényében is megjelenik mellékszálként.) Reneszánsz nyíltsággal, bővérűséggel feszegeti a közhatalom csúcsán lévő(k) köz- és magánélete-magánerkölcsei összeférhetőségének-összeférhetetlenségének határait vagyis azokat a kérdéseket, amelyek, más "vetületben" ugyan, de napjainkig aktuálisak...hogy ne menjünk messzebbre, magában Angolországban is amint azt, csak két 20. szd.-i példával illusztrálva, VIII.Edward és Károly herceb&Lady Diana "esete" fényesen jelzi. A "bővérű" jelző a színpadi és valóságos történésekre is érvényes: szinte mindenki és mindenkinek az ellensége, utóda a kín- és vérpadon illetve utóbbival egyenértékű halállal végzi be földi létét, a már nem-király Edwardon kívül szerelme (Gaveston), fivére (Kent), Spencer(ék), Mortimer, a királyné tanácsadója-szeretője és mások. Izabella királyné a fia, III.Edward kegyelméből megússza egy szimpla hazaszáműzetéssel Franciaországba.

Alföldi rendezésében az a meglepő - ha ez meglep valakit- hogy nincs benne semmi különösebben meglepő. Minimál- de jól működő, helyszín-csereszabatos díszletek közt, jól stilizált jelmezekben (díszlet-jelmez: Tihanyi Ildi) pereg a dráma, csupán 1-2 jelenetet éreztem kicsit hosszadalmasnak. Egyetlen jelentős kifogásom: Gavestont és a gyermek III.Edwardot azonos színész játssza, ugyan miért? Eszmei mondanivalót nem látok e szerepkettőzésben, takarékosság címén meg szerencsétlen dolog lenne. Jelentős és nem csupán "szakmai" szerepet kapnak a zenészek: Lengyel Zoltán/orgona, Szűcs Péter/klarinét-szaxofon, Zétényi Tamás/cselló, ők is "be vannak rendezve" az előadásba. Olykor "csak" gesztusokkal, olykor megszólalnak, olykor egy aktuális hullát cipelnek...és közben sokat és jól zenélnek.
Fekete Ernő a tőle megszokott és elvárt magas színvonalon hozza a szerelmes és szerelmei közepette arányt tévesztő, munkakörét nem kellő alázattal ellátó/el-nem-látó királyt és a megkínzott-szenvedő trónja-fosztottat, jeles kollégái között is uralja a színt. A boldogult, egykori Alföldi-Nemzetis csapatból itt Radnay Csilla, Szatory Dávid és Makranczi Zalán alakításának örülhettünk, ahogy az "öregek" közül Jordán Tamásnak és Gyabronka Józsefnek, aki a sajnos már szintén csak egykori Krétakörben teljesedett ki színészileg. Patkós Márton, Mihályfi Balázs, Medveczky Balázs, Fábián Szabolcs és Sztarenki Dóra közreműködése tette teljessé azt az illúziónkat, hogy Alföldi Róbert úgyszólván mindig, mindenhol csapatot, együttest tud létrehozni - akár csak egyetlen produkció erejéig mint tette azt ezúttal a Budapest Music Centerben.
1066   Búbánat 2016-10-02 22:28:44
Operatörténeti kiállítás

Ismerd meg az Operaház, a magyar operajátszás és az opera történetét!

Az Allee Bevásárlóközpontba látogatók megismerkedhetnek az opera évszázadokra visszanyúló múltjával és a legizgalmasabb kulisszatitkokkal. Az ismert szerzők és előadók bemutatása mellett felidézhetjük a magyar operacsillagok legendáit.

Nyerj kétfős luxushétvégét Bécsbe

Szeretnél részese lenni az opera varázslatos világának?

Vásárolj 5000 Ft felett az Allee bármelyik üzletében október 1. és 31. között! Ha szerencsés vagy, a rengeteg értékes nyeremény mellett fődíjként kétfős luxushétvégét is nyerhetsz Bécsbe, páros belépővel a Bécsi Operaházba!

A játékszabályzatot itt tudod megtekinteni.

Operamesék a kifutón

Monumentális divat- és táncbemutatók az Allee-ban

Világhírű operák inspirálták az Allee Bevásárlóközpont Operamesék a kifutón Divathetek idei rendezvénysorozatát. Az etióp királylány, a spanyol cigánylány vagy éppen Cso-cso-szán is megjelenik a nagyszabású és ingyen látogatható divatshowkban, ahol modellek, táncosok formálják meg a jól ismert szerepeket és mutatják be a legújabb őszi kollekciókat.

A divatbemutatók 2016. október 7-8-9. és 14-15-16. között lesznek láthatók a bevásárlóközpont földszinti nagyszínpadán. A különleges showműsorhoz kapcsolódik egy nyereményjáték és egy operatörténeti kiállítás, amely segítségével a Magyar Állami Operaház régmúltjából is megtudhatunk érdekes információkat.

A divatbemutatókat az Allee szakembergárdája Lukács Gabi és Lakatos Márk segítségével álmodta színpadra.

Két októberi hétvégén keresztül összesen 16 fergeteges divat- és táncshow várja az érdeklődőket az Allee Bevásárlóközpontban. Az Aida, a Diótörő, a Carmen, az Álarcosbál, a Háry János, a Figaro házassága, a Szentivánéji álom, a Pillangókisasszony, a Hattyúk tava, a Rigoletto, a Traviata, vagy éppen a Sevillai borbély ihlette azokat a divatbemutatókat, amelyek 2016. október 7-8-9. és 14-15-16. között lesznek láthatók a bevásárlóközpont földszinti nagyszínpadán.

Az ingyenesen megtekinthető divatbemutatók időpontjai:

október 7., péntek 16:30/A 18:00/B
október 8., szombat 14:00/A 15:30/B 17:00/A
október 9., vasárnap 14:00/A 15:30/B 17:00/A

október 14., péntek 16:30/B 18:00/A
október 15., szombat 14:00/B 15:30/A 17:00/B
október 16., vasárnap 14:00/B 15:30/A 17:00/B
1065   Edmond Dantes • előzmény1064 2016-09-19 15:38:08
Kohlhaas - Szkéné Színház
A Szkéné Színház, a Zsámbéki Színházi Bázis és a MASZK Egyesület (Szeged) közös előadása, 2016. szeptember 18.
1064   Edmond Dantes 2016-09-19 15:34:01
Kohlhaas Mihály valóságban létező alakja Kleist elbeszélése (majd annak dramatizált változata) nyomán lett ikonikus figura, aki Szerb Antal szavaival "olyan becsületes, hogy becsületének, jussának merev védelmében rablóvezér lesz". A XX. szd. fedezte fel igazán Kleistet és életművét s lett, ismét Szerb Antalt idézve, ám az ő megállapításától ("sosem vált népszerű íróvá") teljesen eltérően, máig nagyon keresett színpadi szerző, Kohlhaas pedig számos további mű fő- és antihőse. A produkció persze nem hagyja ki a mának szóló áthallások lehetőségeit, de sem reménykedni sem aggódni nem szükséges: nem "direkt" politikai színházat látunk. A Szkéné Színház, a Zsámbéki Színházi Bázis és a MASZK Egyesület koprodukciója sikeres vállalkozás. Hegymegi Máté hivatalosan színházrendező és fizikai színházi koreográfus. E kettős végzettsége adódik össze az előadásban, aminek stiláris előképei a Krétakörben (W - munkáscirkusz stb.) már léteztek, sőt: virultak. A címszereplő, Nagy Zsolt "nagyzsoltos" fizikai képességei mellé ezúttal remek dobszólóval is előrukkol; öröm volt látni a Nemzeti Alföldi-érájában kiugrott Bánfalvi Esztert kissé sápadt kettős ("Első" kanca és Kohlhaasné) szerepében, a "másik" kancát és Kohlhaas lányát Bach Kata játszotta-mozogta. A férfi szereplők közül Nagy Norbert tronkai Vencelként nem volt igazi ellensúly, noha ténylegesen ő Kohlhaas igazi céltáblája, a lócsiszár végül már beérné a rajta venni kívánt elégtétellel. A társulat -a már említettek mellett Fehér László, Jankovics Péter, Király Attila, Kárpáti Pál, Pallag Márton, Horkay Barnabás- egységes, színvonalas produkciója elfedi az apróbb bakikat, kiegyenlíti az itt-ott észlelhető hiányosságokat. Igazi kulcsszereplő pedig őselemünk, a víz: szinte az első perctől az utolsóig benne tocsognak-locsognak, hemperegnek, küzdenek, szenvednek, élnek-halnak a közreműködők. Mi úgyis tudjuk Petőfi óta: Azért a víz az úr!
1063   Edmond Dantes 2016-07-24 12:51:25
Esterházy Péter emlékének szentelik Eötvös Péter Halleluja című oratóriumát a Salzburgi Ünnepi Játékokon.

A mű szövegkönyvét Esterházy készítette, Daniel Harding brit karmester vezényletével a Bécsi Filharmonikusok adják elő július 30-án, a Magyar Rádió Énekkara közreműködésével. Az ünnepi játékok így tiszteleg a nagy európai gondolkodó, Esterházy Péter előtt. Sokan máris "Esterházy-oratóriumként emlegetik a darabot.

Továbbiak itt:
http://www.salzburgerfestspiele.at/concert/salzburg-contemporary-2016/eotvos/vienna-philharmonic
1062   cviki57 2016-07-24 07:33:38
AZ M3-as TV 10.25-től egy 2004-ben Alessaro Barricoval készült portréfilmet sugároz.
Barrico Vértelenül című könyvéből készült a librettója Eötövös Péter Senza Sangue operájának, amelyet az Armel fesztiválon láthattunk.
és itt még egy ideig
1061   lujza • előzmény1060 2016-07-20 01:27:09
Gerne!
1060   Heiner Lajos • előzmény1059 2016-07-19 18:58:14
So vielen Dank für diese Information!
1059   lujza 2016-07-19 02:52:26
Németül értőket, ha érdekli, a deutschlandfunk Esterházy Péter halála alkalmából megismételt egy 2013-as adást, melyben kedves zenéiről beszél. Szombatig még meghallgatható itt:
http://www.deutschlandfunk.de/am-mikrofon-der-schriftsteller-und-essayist-peter-esterhazy.827.de.html?dram:article_id=360228
1058   Haandel • előzmény1057 2016-07-16 17:56:37
Columbo?

Akkor, ''Just one more thing ~ csak még egy dolog'' (Columbo), illetve érdekesség:

By 1835 Marie had settled down in Baker Street, London, and opened a museum....
Wikipedia
&
The Sherlock Holmes Experience


(Valami nAgyon gyanús... ;-)
1057   Momo • előzmény1056 2016-07-13 23:41:26
Igen. Most szerepelt a hétvégi Columbo epizódban. :-)

Érdekesség, hogy nem a panoptikum valódi épülete szerepelt a film végi külső jelenetben.
A Királyi Zeneakadémia homlokzatára írták ki, hogy London Wax Museum.
1056   Haandel 2016-07-13 20:25:24
Madame Tussaud panoptikuma

Marie Tussaud (1761-1850) Anna Maria Grosholtz néven született Strasbourgban, Franciaországban.
1055   Héterő • előzmény1054 2016-06-28 19:48:08
Jól mutat Wagner-illusztrációként is.
1054   Haandel 2016-06-28 18:07:47
Ajvazovskij

Images

Wikipedia
Ivan Aivazovsky
1053   Búbánat 2016-06-20 12:02:31
Az M3 tévé éjjeli műsorsávjában láthatjuk:

2016. június 21. kedd 00:00 - 00:55

„A Mester - 100 éve született Nádasdy Kálmán”

Művészeti műsor (2004)

Nádasdy Kálmán rendező, színházigazgató, színészpedagógus, műfordító. Tanítványai, színészei, opera-énekesei legendákat mesélnek róla. A műsorban néhányan felidézik varázslatos alakját, lebilincselő óráit és csodálatos rendezéseit. A mindennapjaira, felesége, Birkás Lilian operaénekes emlékezik.

Rendezte: Kovács Júlia

Időtartam: 55 perc

Ismétlés: holnap, június 21., M3 TV, 13.40 - 14.40
1052   Edmond Dantes 2016-06-20 09:20:18
A 2016-os POSZT díjazott előadásai
2016. jún 18. szombat
A szakmai zsűri díjai:

Legjobb előadás:
MACSKA A FORRÓ BÁDOGTETŐN
Rendező: Zsótér Sándor
Kecskeméti Katona József Színház

Legjobb rendezés:
Horváth Csaba
A TE ORSZÁGOD
Forte Társulat/Trafó

Legjobb női főszereplő:
Trokán Nóra
MACSKA A FORRÓ BÁDOGTETŐN
Kecskeméti Katona József Színház

Legjobb férfi főszereplő:
László Zsolt
LEAR KIRÁLY
Radnóti Miklós Színház, Budapest

Legjobb női mellékszereplő:
Danis Lídia
MOLIÈRE: TARTUFFE
Jászai Mari Színház, Tatabánya

Legjobb férfi mellékszereplő:
Tasnádi Bence
AZ OLASZLISZKAI
Katona József Színház, Budapest

Legjobb jelmez:
Adriana Grand
VÍZKERESZT, VAGY AMIRE VÁGYTOK
Tamási Áron Színház, Sepsiszentgyörgy

Legjobb díszlet:
Menczel Róbert
LEAR KIRÁLY
Radnóti Miklós Színház, Budapest

Legjobb dramaturg:
Szikszai Rémusz
MOLIÈRE: TARTUFFE
Jászai Mari Színház, Tatabánya

Különdíj:
A Liliomfi teátristáinak
Budaörsi Latinovits Színház

A közönségzsűri díja:
PISZKAVAS
Pécsi Harmadik Színház

A Színházi Dolgozók Szakszervezetének Básti Lajos-díja:
Horváth László Attila
TÚL ZAJOS MAGÁNY
Móricz Zsigmond Színház, Nyíregyháza

A Magyar Művészeti Akadémia
Színházművészeti Tagozata által alapított alkotói díj:
Füsti Molnár Éva
PISZKAVAS
Pécsi Harmadik Színház

A MASZK Országos Színészegyesület és a
Mozaik Művészegyesület díjai:

A legjobb férfi szereplő:
Szatory Dávid
LEAR KIRÁLY
Radnóti Miklós Színház, Budapest

A legjobb női szereplő:
Csombor Teréz
MACSKA A FORRÓ BÁDOGTETŐN
Kecskeméti Katona József Színház

A Fidelio különdíja:
A LILIOMFI teátristái
Budaörsi Latinovits Színház
1051   Haandel 2016-06-05 09:30:28
Google's gigapixel camera reveals exquisite details in famous works of art

"The capture time has been reduced drastically," Marzia Niccolai, technical program manager at the Cultural Institute, told The Verge. "Previously, it could take almost a day to capture an image. To give you an idea, now if you have a 1 meter by 1 meter painting, it would take 30 minutes."


View images in ultra high resolution
Art Camera Images
1050   joska141 • előzmény1048 2016-05-31 06:40:36
Nagyon-nagyon egyetértek Önnel, Hamvai Kornél fordításait-átdolgozásait illetően. Sajnos nevezett szerző ezekkel az átdolgozásokkal teljesen meghamisítja az eredeti művek szellemiségét.

Gondoljunk bele: a Madách Színházban bemutatott Feydeau fordítása-átdolgozása – Kézről-kézre – gyakorlatilag megbukott.
A több színházban bemutatott Camoletti: Boeing, Boeing habkönnyű vígjáték átdolgozásában, a mobil telefonok alkalmazásával a darab alapvető – akkori technikai színvonalra épülő – komikumforrását iktatta ki.
És így tovább lehetne sorolni. Érdekesség, hogy saját fordításait-átdolgozásait és újra meg újra átdolgozza, ezzel természetesen mindig közönségesebb lesz, jó példa erre a József Attila színházban bemutatott Ikrek, melyet a Madách Színházban már szájbarágósabb 1*3 néha 4 címmel játszanak.

Már eljutottam oda: ha valamelyik színház Hamvai Kornél fordítást-átdolgozást hírdet, messze elkerülöm. Köszönöm, hogy felhívta a figyelmemet erre az Edward Albee előadásra.
1049   IVA • előzmény1047 2016-05-30 23:58:17
Az Örkény Színház közönsége nagyon szeret tapsolni az Örkény Színházban. Rossz szülő módjára szereti színházát.
Mindkét beszámolód érdekes és élvezetes.
1048   IVA • előzmény1046 2016-05-30 23:56:52
A meghágás eredeti értelmében nem trágár, emberre értelmezve persze durva, viszont érzékletes. Egy másik beszámolóban azt olvastam, hogy Hamvai fordításában különben hemzsegnek a trágárságok. Ezt – pontosabban ennek már a hírét is – azért kifogásolom, mert a nyelvezet „mai köntösbe öltöztetése” ugyanúgy az eredeti mű meghamisítása, mint helyszínének, miliőjének megváltoztatása azzal az ürüggyel, hogy a darabot közelebb kell hozni a mai közönséghez.
Elbert János fordításában a darab három előadását láttam. A szövegen nyilván változtatgattak a dramaturgok, rendezők. A Madách Kamara előadásában (Lengyel György rendezését kb. 1968-ban láttam) meghökkentő volt a smárolok szó Tolnay Klári szájából. Az ő Marthája, némi kertelés után, nagy nehezen nevezte meg (mert szerinte ordináré kifejezés), mi hiányzik George-ból: a szufla. (Az utóbbi szerepben Gábor Miklós remekelt. Későbbi élményeim: 1999-ben a Radnótiban Gothár Péter rendezésében Csomós Mari és Bálint András, 2000-ben a Miskolci Nemzeti Színház produkciójában, Fehér György rendezésében a Merlinben Almási Éva és Andorai Péter játszotta a főszereplő házaspárt. És persze a film. A Centrál-beli előadásról nemcsak a mű fordításának híre beszélt le, hanem a férfi főszereplő választása is, akinek színészetét nem kedvelem.)
1047   Edmond Dantes 2016-05-30 08:58:37
Mikó Csaba: Apátlanok
Örkény Színház, 2016. május 27.

Nem tudom, mennyit ér "az évad legjobb magyar drámája"-díj, amit 2013-ban az Apátlanok nyert el, de ez a darab szimplán c s a p n i v a l ó. Igaz, legalább en bloc csapnivaló: tartalmában, dramaturgiailag, szövegében, színpadi megjelenésében egyaránt; egy szóval: menthetetlen. "Irodalmi színpad" párhuzamos, egymást követő monológokkal, többnyire "kifelé", a közönség irányába fordulva, egymáshoz csak elvétve beszélnek a színészek, éspedig szinte mindannyian jókora bakiparádét csapva, de mindegy is. A családregény (családdráma) bejáratott műfajában ennyire elrontani valamit mint ezt az alibidarabot, nos az tényleg "művészet". A (fél)amatőr rendezés is rásegít a fullasztó unalomra a nézőtér fullasztó melegében, utóbbiról legalább nem az alkotó(k) tehet(nek), hanem az energiával (nézőtéri hűtéssel) igencsak takarékos színház. Ha már takarékoskodnak, inkább az előadás folyamán egyre több, már-már szemet vakító vetítést és a vele járó energiapazarlást foghatták volna vissza, ha időben szólnak a rendezőnek: s o k! A produkció egyetlen értékelhető eleme a díszlet, Boros Lőrinc munkája. Egy kiadós búúúzás a végén elkelt volna, de a "kötelező" (?) vastaps nem maradt el: a közönség a pénzéért ezúttal is ragaszkodott a tenyértornához. Én eltekintettem tőle.

Kedves Örkény Színház: neee! Üdvözlettel: egy viszonylag gyakori látogatójuk.
1046   Edmond Dantes 2016-05-25 10:14:26
Speciális "titka" lehet Edward Albee-nak, ami bő fél évszázada írt drámáját a divatos darabok sokaságát gyorsan elkoptató és gyorsan múló idő máig életben tartja. A titok nyitja valószínűleg az, hogy a Nem félünk a farkastól szerepdarab: nem véletlen, hogy Mike Nichols klasszikussá vált filmfeldolgozásában mind a négy szereplő Oscar-jelölést kapott s közülük ketten, Liz Taylor és a mára elfeledett Sandy Dennis el is vitte a szobrocskát. Házaspárok, családok házi titkai, egymás marcangolása, élveboncolása, bilik kiborogatása újból és újból színpadi és filmes slágertéma, ám a mássága okán "igazi" házasságban sosem élő Albee jól felépített darabja máig egyfajta kályha, igazodási pont az ebben a toposzban születő újabb alkotásoknak.

Ezúttal a Centrál Színház tűzte ki eme irodalmi lektűrt, Hamvai Kornél frissen szóló, ütős, telitalálatos újrafordításában. Az amerikai kisváros kissé zsúfolt polgári szalonjában (díszlettervező: Pallós Nelli) a falon diszkréten elhelyezett Virginia Woolf-fotó utal az eredeti címre (Who's Afraid of Virginia Woolf?), aminek magyar (félre?)fordítása a három kismalac-mese gyerekdalocskájára hajaz: "Nem félünk a farkastól, farkastól, farkastól! Nem bánt az, csak megkóstol..."
Kóstolgatja, hogy ne mondjam (fel)zabálja egymást rendesen Martha és George, a főszereplő-házaspár és ha marakodásban, gonosz(kodó) héjanászban nem is, de másképpen: sunnyogásban, álszenteskedésben a darab folyamán "méltó" párjuk lesz a másik duó, Honey és Nick is. A poénos szócsatákkal induló, hisztérikussá fokozódó csetepaté(k) után az előadás végére mégis megérkezik a katarzis, megteremtve az előadás legihletettebb pillanatait. Básti Juli is a fináléban magaslik önmaga fölé, a színpadot mindvégig betöltő, hatalmas sörényű perszóna ekkor omlik össze esendő, szinte törékeny emberi lénnyé. Rudolf Péter fordítva építkezik: az ő azaz az általa alakított George nagy produkciója az utolsó fél óra, hogy a legutolsó pillanatban ő is asszonyához szelídüljön...aztán "holnap újból folytatjuk?" Schmied Zoltán Nickje is alakul menet közben: jól nevelt, erkölcsös tudós-férj álarcát levetve, előttünk áll a törtető ifjonc, akinek házasság vagy adott esetben a rektor öregecskedő lányának meghágása (a szó a darabban hangzik el!) nem gond, csupán 1-1 lépcső a karrierhez vezető úton. Egyedül Honey (Ágoston Katalin) marad bugyuta, "szőke nő" karakterét megtartó statikus figura, a szerepből ennyit tud kihozni. Puskás Tamás rendezése tapinthatóan Básti Marthajára épül.
1044   tiramisu • előzmény1043 2016-05-12 22:11:15
:-)
1043   Búbánat • előzmény1042 2016-05-11 10:26:08
Tegnap délután arra jártam. „Kipróbáltam”. Nekem sem tetszik annyira az átépített tér. Talán a borongós idő is közrejátszott ebben…. Mindenesetre, ahhoz képest, amilyen lehetetlen állapotok voltak ott korábban, kétségtelenül megújult. Funkcióját igazán majd a következő napokban, hetekben fogja „visszakapni” és betölteni.
Félek, hogy a régi „zsibvásár” visszatelepül. Továbbá probléma szerintem, hogy újra csak a villamos síneken lépdelünk át, hogy az immár „karcsúsodott” metróépülethez vagy a villamos peronokhoz eljussunk.

Viszont határozottan több a "zöld" terület, és ez jó, csak aztán jönnek az ebek is...
1042   IVA 2016-05-11 04:50:57
Az építőművészethez kapcsolódva.
Még nem tudom, mennyire (nem) fog tetszeni, ha ott járok, de ez is elkészült.
1041   Edmond Dantes 2016-05-05 09:22:24
Egyik élő klasszikusunk nagy mondásának: "túltoltuk a biciklit" analógiájára: "túltolják a kerekesszéket".
1040   IVA • előzmény1039 2016-05-05 03:39:11
Ne siessünk annyira előre.
A lefúrt lábú (...) énekesek (...) ideje rég lejárt” – ugye, már nem szükséges feltüntetnem, kitől való idézetből szerkesztettem ezt? Most jön a görgő, guruló énekesek kora.
1039   Búbánat • előzmény1038 2016-05-04 18:27:49
Színpad, film után még mi jöhet...
1038   Búbánat • előzmény1037 2016-05-04 18:21:59
Lásd a 2653- sz. bejegyzésemet is az "Operett mint színpadi műfaj" topicból.
1037   IVA 2016-05-04 01:00:51
Szinte már műfaj: a „kerekes székes film”
1036   Búbánat 2016-05-03 20:51:44

120 éves Vígszínház - Hol vagy szabad világ?

Balogh Gyula, Népszava|2016. máj 3. 05:45

Maratoni, de sok szép, személyes pillanattal teli gálaesttel köszöntötte a társulat és a népes vendégfellépők hada a 120 éves Vígszínházat vasárnap este. Az éjfél után véget ért műsorban több budapesti és vidéki együttes is kivette a részét az ünneplésből. A több mint öt órás alkalmi produkcióban helyet kaptak közéleti kiszólások is. Volt, aki a Fesztiválzenekar támogatásának csökkentését hozta szóba, más arról beszélt, hogy a jelenlegi hatalom milyen kulturális értékeket tüntet el éppen, de szerencsére a Vígszínház továbbra is a maradók között van.
1035   IVA • előzmény1033 2016-05-02 05:18:35
Én arra tippelek, hogy a darab személye nem véletlenül törökszentmiklósi szintén, hanem Monori Lili is belefolyhatott az alkotás munkájába.
Pazarul díszletezett Sámson és Delila-előadások fináléjában Dágon monumentális temploma omlik össze. Annak romjait is újjá kell építeni a következő előadásra, méghozzá annak második szünetében. Ilyen a kunszt.
1034   Haandel 2016-05-01 18:27:42
Franz Kafka: was the author completely unmusical?
1033   Edmond Dantes 2016-04-28 12:20:24
Mundruczó Kornél: Látszatélet
Proton Színház, Trafó, 2016. április 27.

Korábbi, nagyon erős tartalmú és erős kivitelezésű színházi munkái sorába illeszkedve, (Wéber Katával közösen) ismét szerzőként is jegyzi legújabb produkcióját Mundruczó Kornél. A Látszatélet premierje tegnap este volt a Trafóban. Amikor éppen nem filmet rendez Mundruczó, hanem színházat csinál, valójában akkor is filmet látunk. Felfoghatjuk a darabot úgy is mint két, egymást követően játszódó anya-fiú történetet. Vászonra vetített hatalmas monológgal indul az előadás, amelyben az egyik -történetesen roma származású- anya, Ruszó Lőrincné, esedékes kilakoltatása ürügyén, netán elkerülése végett meséli el saját illetve családja élettörténetét: "honnan indultam-miért/hová érkeztem" s mint utóbb kiderült, számomra ez a nyitójelenet lett a darab legütősebb epizódja. Az egyvégtében játszott, csaknem kétórás darab valójában kétfelvonásos. Szünet helyett azonban az előadás másik nagy "dobását", a színváltozást helyén maradva nézheti végig a közönség, sőt, ez a színváltozás a mű szerves részévé válik: a szegényes lakásbelsőt rejtő dobozdíszlet vagy tízperces "cigánykerékkel" 360 fokban fordul meg, közben ízzé-porrá zúzódnak egy nyomorult élet szegényes bútorai, limlomja, jelképezve a magára maradt öregasszony életének összeomlását. A második szakaszban egy másik nyomorult sors kél nyomorult életre a romokon: brutális élettársa elől menekül a bérleménybe az új bérlő, becsempészve kisiskolás fiát. Itt is látunk filmes bejátszást az előzményekről, amik a fiatal anyát és gyermekét menekülésre késztették, aminél még ez a nyomorult józsefvárosi kégli is jobb lehet, amelyben a durva színváltozás után szinte egyetlen tárgy maradt csak a helyén: a falon függő, szőke kisfiú fényképe, amit még Ruszó Lőrincné fia, Istvánka avagy "Szilveszter" talált valahol és vitt fel a lakásba, mert ő is ilyen szeretne lenni: szőke és ami a lényeg, n e m-cigány. És erre a portréra h a j a z h a t a fiatal anya valóban szőke kisfia, talán azt jelképezve: szőkén és nem-cigányként is lehet az emberfia perifériára szorult nyomorult, hátránnyal induló pária. A darab vége felé aztán megjelenik Ruszóné filmes "álomjelenetében" már látott fia, "Szilveszter" azaz Istvánka is, hogy elvigyen egy bizonyos tárgyat, aminek kilétét nem árulhatom el, mert az előadás valószínűleg fő poénnak szánt záró csattanóját lőném le vele.

Mundruczó ismét erős előadást hozott létre Proton-társulatával, szinte válogatás nélkül bele- és teleszórva napjaink aktuális, fájón "divatos" témáival: cigánykérdés, szegregáció, végrehajtás-kilakoltatás, halmozottan hátrányos élethelyzet(ű)ek, családon belüli (és kívüli) erőszak és más társadalmi igazságtalanságok. Kérdések sokasága...válasz azaz megoldás úgyszólván nincs. Az erős előadás azonban kevés és szegényes írott nyersanyagra épül. A szándékoltan elnyújtott jelenetek lassúsága, eseménytelensége egy idő után fárasztóvá válik, az elnyújtottság időhúzásnak tűnik, "legyen meg az egész estés terjedelem". Pedig bőven lett volna még miről beszélni, az alkotó azonban, bízva a néző türelmében és a látványelemekben, beérte a már említett hangsúlyosan vizuális effektek felsorakoztatásával. Ágh Márton már méltatott díszlete (és kelléktára!) szinte főszereplővé lép elő, Domán Melindával közösen a jelmezeket is ő tervezte. Asher Goldschmidt zenéje hatásosan simul a műhöz.
A szerző-rendező által az utóbbi években szinte újra felfedezett Monori Lili a filmes prológusban szuggesztív erővel jeleníti meg a hozzá hasonlóan -véletlenül?- törökszentmiklósi születésű cigányasszonyt, színpadi jelenlétével már inkább csak bevégzi Ruszóné drámáját. A régi Krétakörös gárdából Láng Annamária a "másik" anyát, Rába Roland a végrehajtót játssza rutinosan, nem túl sok játéklehetőségüket kihasználva. A fináléban váratlanul kulcsfigurává előlépő Istvánkát-"Szilvesztert" a végzős színihallgató Jéger Zsombor alakítja, a kisfiú gyakorlatilag néma szerepét pedig a színlap szerint Kozma Dáriusz vagy Gerendás Ruben.

Az előadás után nagy munka vár a díszletezőkre és a kellékesre (Fekete Tamás): a miniatűr szemétteleppé változ(tat)ott enteriőrt a mai előadásra újra fel kell építeni, miként holnapra is, megannyi Kőműves Kelemenként. Ők azonban remélhetőleg szerencsésebbek lesznek mint a balladai Déva várának építőmestere és családja.
1032   Edmond Dantes 2016-04-25 21:36:00
Talán inkább itt lenne a helye, de az Operett, mint színpadi műfaj-topikba került:

tegnap láttam egy Kálmán Imre-Rarität újdonságot az Operettszínházban és a fenti topikba írtam be az ea.-ról.
1031   lujza • előzmény1029 2016-04-25 02:34:21
Érdekes blogot találtál. Egészen elvesztem benne.
1030   Kaliban • előzmény1029 2016-04-24 10:29:51
És ötvenegy éve mindezt pont Shakespeare születésének és halálának napján - legalábbis a hagyomány szerinti születésének és halálának a napján - rombolták le.
1029   IVA 2016-04-24 00:53:52
51 év múltán is megrázó képsor
1028   Ardelao 2016-04-20 14:17:52

Ma 101 éve, hogy megszületett Szeleczky Zita színésznő(1915.IV.20.).
Pályafutása során, sok zenés színműben és operettben is szerepelt.
(Érden, 1999.VII.19-én hunyt el).
1027   Edmond Dantes 2016-04-13 10:54:20
http://fidelio.hu/szinhaz/2016/04/12/lemondott_nemeth_kristof_jatekszin_igazgatoja/
1026   Búbánat 2016-04-13 10:16:07
400 éves Shakespeare-kötetre bukkantak egy kastélyban

/MTI, 2016. április 7./

William Shakespeare drámáinak egy csaknem 400 éves kiadását találták meg egy skót kastélyban, Bute szigetén.
Az irodalomtörténészek által Első fólióként emlegetett kiadvány William Shakespeare darabjainak 1623-ban megjelent első gyűjteménye, amely a neki tulajdonított harminchat színpadi művet tartalmazza.
A teljes címén Mr. William Shakespeare vígjátékai, királydrámái és tragédiái című gyűjteményt mintegy 750 példányban nyomtatták ki. A darabok között szerepel a Macbeth és az Ahogy tetszik című színmű is.
A bute-i Mount Stuart gótikus kastélyban talált kiadás hitelességét Emma Smith, az Oxford Egyetem Shakespeare-kutatója állapította meg.
A professzor a BBC-nek nyilatkozva felidézte: amikor kapcsolatba léptek vele a gyűjtemény gondozói, nem gondolta, hogy tényleg egy Első fólióról van szó, ám a közelebbi vizsgálat bebizonyította, hogy valóban a ritkaság került elő.
A három bőrborítású kötet becslések szerint 2,5 millió fontot (966 millió forint) érhet. Az Első fólióból a most fellelt példánnyal együtt mindössze 234 maradt fenn a kutatók mai ismeretei szerint.
Smith hangsúlyozta, hogy a kiadvány nélkül Shakespeare munkáinak fele elveszett volna. A gyűjteményes kiadást először 1623-ban, hét évvel Shakespeare halála után publikálták.
A kötetet először csütörtöktől nézheti meg a közönség a Mount Stuart kastélyban megnyílt kiállításon, amely október 30-ig látogatható.

Két éve Franciaországban, a Calais közeli Saint-Omer egykori jezsuita kollégiumának gyűjteményében fedeztek fel egy Első fóliót, melyet idén nyáron a londoni Shakespeare's Globe-ban is kiállítanak.
hirdetés

A brit drámaíró 1616. április 23-án hunyt el, idén számos megemlékezést tartanak halálának 400. évfordulójának alkalmából.
1025   tiramisu • előzmény1024 2016-03-30 21:59:49
De így sem sikerül!!!

Ha végigolvastad volna....
Persze, hogy az olvasóban van a hiba!!!
1024   szálkák • előzmény1021 2016-03-30 08:56:28
Az ötödik után értelmet nyert? Akkor bennem van a hiba.
1023   IVA • előzmény1019 2016-03-30 03:47:09
Kedves Cilike, nem tudom, hány nő sorsát ismered, de számuk a földünkön élő több, mint 3 és fél milliárd nő viszonylatában nem lehet reprezentatív.
1022   Edmond Dantes • előzmény1021 2016-03-29 21:47:26
A köpennyel letakarós aforizma tényleg szellemes...
...de előbb még hadd nézzem meg a darabot :)
(az eredeti "igazit" is nagyon szeretem ám!)
1021   tiramisu • előzmény1008 2016-03-29 21:00:35
Amit itt össsssze meg vissssszzzza hablatyolnak Puccini zenéjéről! Kb. 5x kell elolvasni, hogy valami értelmet nyerjen A Kritikusok szavainak egymásutánisága, a "nagyot akarok írni" feeling zagyvasága! De így sem sikerül!- Az egész Pintér -ötlet olcsó, takarjuk le tehát az egészet egy köpennyel.
1020   Edmond Dantes • előzmény1019 2016-03-29 10:38:14
offra off
Tisztelt Cilike, bár nem engem szólított meg + vastagon "offol", amiért engem itt meg szoktak kövezni sőt, k ö v e s z t e n i mint a húsvéti sonkát, ami most volt időszerű :) szóval hallgasson egy nem-tapasztalt, de sok mindent halló(tt) fórumtársára, az volnék én.

Attól, hogy Kegyed nem tud dolgokról, nem hallott róluk és/vagy nem avatta be Kegyedet bizonyos dolgokba "nagyon sok nő" (és férfi), akit "ismer" meg n e m ismer, attól azok a személyek, jelenségek, események létezhetnek, sőt: léteznek!

Ön igen sok mindent tud, de -ahogy jómagam- Kegyed s e m hordozza a bölcsek kövét és nem tudója minden titkoknak és az emberi lélek (valamint test) megannyi végtelen, rejtélyekkel teli rezdülésének.
 
Műsorajánló
Mai ajánlat:
11:00 : Budapest
Erkel Színház

"Bohém kiskarácsony"
ismétlés: 14:00

16:00 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

A Magyar Rádió Gyermekkórusának együttesei
Vezényel: Matos László
"Karácsonyi koncert"

18:00 : Budapest
Zeneakadémia, Kupolaterem

"Házimuzsika a Zeneakadémián"
Fülei Balázs tanítványai

18:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti Kamaraterem

Rónai Gábor (trombita, tanára: Kirsch János)
A Zeneakadémia BA I. évfolyamos hallgatói
Vezényel: Kováts Péter
TELEMANN: G-dúr szvit, TWV 55:G10 („Burlesque de Quixotte”)
HÄNDEL: D-dúr szvit trombitára és zenekarra, HWV 341
MOZART: D-dúr divertimento, K. 136
HOLST: Szent Pál-szvit, Op.29/2
PHILIP GLASS: Company (vonószenekari változat)
WEINER: Divertimento, op. 20 – Jó alapos csárdás, Rókatánc

18:00 : Budapest
MTA Zenetudományi Intézet

Kalafszky Adriana (szoprán), Lachegyi Imre (blockflöte), Szászvárosi Sándor (viola da gamba), Tegyei Zoltán (csembaló), Nagy Réka (viola da gamba)
"Barokk muzsika - hangverseny Telemann halálának 250. évfordulójára"

19:00 : Budapest
Aranytíz Kultúrház

"Történelmi Táncklub a Mare Temporis táncosaival"

19:00 : Budapest
Klauzál Gábor Budafok-Tétényi Művelődési Központ

Harsányi Elina (hegedű)
Budafoki Dohnányi Zenekar
Vezényel: Kornel Laszlo Thomas
C.Ph.E. BACH: D-dúr szimfónia
BARBER: Hegedűverseny op. 14
SIBELIUS: II. szimfónia

19:00 : Budapest
Klebelsberg Kultúrkúria

Tóth Armand karmester, zeneszerző
Horváth Béla (oboa), Granik Anna (zongora)
Házigazda: Detvay Mária Marcella
"Grazioso Zeneszalon"

19:00 : Budapest
Magyar Rádió Márványterme

Ted Rosenthal zongora
"Gershwin-est"

19:00 : Budapest
Nádor Terem

Belovári Beatrix (barokk fuvola), Tóth-Vajna Zsombor (csembaló)
Harmonia Caelestis Barokk Zenekar
Tóth-Vajna Gergely (moderátor)
Purcell, Couperin, Händel, Stanley és J. C. Bach művei

19:00 : Budapest
Óbudai Társaskör

Érdi Tamás (zongora)
CHOPIN: Andante spianato és nagy polonéz, Op.22
DEBUSSY: A boldog sziget
Suite bergamasque
BARTÓK: Este a székelyeknél, BB 51/5
Improvizációk magyar parasztdalokra, op. 20, BB 83
Román népi táncok, BB 68
KODÁLY: Marosszéki táncok
BARTÓK: Allegro barbaro, BB 63

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Szabóki Tünde, Wiedemann Bernadett, Horváth István, Rácz István (ének)
Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, Énekkara, Gyermekkórusa
Vezényel: Vásáry Tamás
KODÁLY: Psalmus Hungaricus
KODÁLY: Szimfónia
KODÁLY: Nyári este
KODÁLY: Budavári Te Deum

20:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti Kamaraterem

Moldoványi András (zongora)
A Zeneakadémia BA II-III. évfolyamos hallgatói
Vezényel: Ménesi Gergely
SUK: Szerenád
BEETHOVEN: 5. (Esz-dúr) zongoraverseny, Op.73
DVOŘÁK: c-moll szláv tánc, Op.46/7
DVOŘÁK: C-dúr szláv tánc, Op.46/1
20:00 : Pécs
Kodály Központ

"Maestro Solti Nemzetközi Karmesterverseny – Döntő"
A mai nap
született:
1873 • Kacsóh Pongrác, zeneszerző († 1923)
1905 • Farkas Ferenc, zeneszerző († 2000)
1917 • Hilde Zadek, énekesnő
1939 • Andor Éva, énekművész († 2014)
1943 • Perényi Eszter, hegedűs
elhunyt:
1792 • Joseph Martin Kraus, zeneszerző (sz. 1756)
1909 • Francisco Tárrega, zeneszerző, gitáros (sz. 1852)
1984 • Jan Peerce, énekes (sz. 1904)