vissza a cimoldalra
2018-06-19
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (60852)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4024)
Momus társalgó (6335)
Milyen zenét hallgatsz most? (24997)
Társművészetek (1255)
Haladjunk tovább... (213)
Kedvenc előadók (2821)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2277)
Kedvenc művek (143)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11277)
A csapos közbeszól (95)

Opernglas, avagy operai távcső... (20090)
Erkel Színház (9334)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (888)
Ilosfalvy Róbert (803)
Marton Éva (724)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1423)
Franz Schmidt (3140)
Élő közvetítések (7242)
Palcsó Sándor (212)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2764)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4281)
Charles Gounod (219)
Kolonits Klára (1073)
Média, zene, ízlés (82)
Balett-, és Táncművészet (5525)
Pantheon (2227)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Fórum - Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (Momo, 2007-10-05 23:03:48)

 
2475   -zéta- 2018-04-06 22:52:11

Interjú Gyüdi Sándorral a szegedi helyzetről...

2474   pio 2018-03-30 21:03:50

Két éve megjelent írásom újból időszerú, ezért belinkelem mégegyszer.

Alaposan készültem, mielőtt nekikezdtem volna írásomnak. Elolvastam minden hozzáférhetőt Gyüdi Sándorról, beszéltem azokkal a munkatársaival és ismerőseivel, akik hajlandók voltak őszintén megnyilatkozni (egyetlen beszélgetőtársamnak sem írom le a nevét). Mindezt azért, mert szeretném felfejteni a Szegeden kialakult Gyüdi-galaxis természetét, s levonni azokat a konklúziókat, amelyek esetleg segítenek megszabadítani a város zenei és színházi életét a főigazgató bénító tevékenységétől.
Adva van egy rendkívüli képességekkel rendelkező személyiség. Intelligenciája kiemelkedő, emlékezőtehetsége kivételes, sokoldalúan művelt, világismerete, információi naprakészek. Pályája tükrözi kiváló képességeit, szegedi karrierje egyenesen ível a Vaszy-kórus karigazgatásától a Szegedi Nemzeti Színház főigazgatói posztjáig, s magáénak tudhatja a Szegedi Szimfonikus Zenekar művészeti vezetését, mely együttesnek – a nagy ívű emelkedés első lépcsőjeként – jó ideig igazgatója volt. Egyéb tisztségeit (pl. elnökségi tagság a Magyar Kórusok Egyesületében, stb) nem sorolom, de van belőlük jó néhány.
Ha célzottan vizsgáljuk egyéniségét, s ezt tegyük meg, mert tevékenységét a művészet területén fejti ki, a kép ellentmondásosabb, s az ellentmondások rendkívüliek. Két fő kérdést kell körüljárnunk, az egyik a művészi tehetség, a másik a vezetői alkalmasság.
Az első alig függ össze a fentebb említett kiváló tulajdonságokkal, ám Gyüdi ezen a téren is képes volt rendkívülit felmutatni: kamarakórusa, a Canticum megérdemelten kapott nemzetközi elismerést, sikerrel járta be Európát, csiszolt, kulturált előadásmódja, életteli hangzása a mai napig hiányzik zenei életünkből. Végzettsége is ezirányú: kórus-karmesteri diplomát szerzett a Zeneakadémián. Kórusvezetői tevékenységének egyéb állomásai is pozitívak, karigazgatóként sikerrel vendégeskedett a Magyar Állami Operaházban, a torinói operában. Aki tehát karmesteri tevékenységének sivársága alapján ítél Gyüdi zenei képességeiről, nyilvánvalóan téved, a tehetség jelen van, s a kóruséneklés világában nagyszerűen tud manifesztálódni. 
A tehetség és az intelligencia viszonya nagyon különös, közismert, hogy vannak énekművészek, akik szűk szakmájuk területén intelligensek, azon belül mindent értenek, miközben a világban alig tudnak eligazodni. Ezzel szemben, Gyüdinél a beszűkülés nagyon különös formája nyilvánul meg. Ő nem egy területen mutatkozik tehetségesnek, szemben az egész szürkeségével (ez a gyakoribb, ilyenkor mondjuk pl., hogy „hülye, de az énekléshez van esze”), hanem személyiségének remek tulajdonságai egy-egy részterületen egyszerűen nem funkcionálnak. Tragikus (de talán nem véletlen), hogy az egyik ilyen részterület éppen a zenekari dirigálás.
Kezdve ott, hogy ez az egyébként kiegyensúlyozott mozgású, jó testalkatú férfi nevetségesen ugra-bugrál vezénylés közben, s határozott leütések helyett darabosan rántja föl karjait minden egyes „egynél”, szellemi teljesítménye is érthetetlenül lecsökken. Nagy kapacitású memóriáját nem működteti, a partitúrába mered, s nem csak képtelennek bizonyul hibátlanul követni az odaírtakat, de egyik alkalomról a másikra saját megoldásait is elfelejti. Következményeit tekintve azonban a legtragikusabb érthetetlen igénytelensége a próbák folyamán. Mintha lelki sokkban vezetné együttesét, a legnyilvánvalóbb hibákat sem javítva nyargal keresztül az előadandó darabon, úgynevezett „művészi koncepció” magatartásában egyáltalán nem jelenik meg, szóbeli kommunikációjából pedig végképp hiányzik. Ez utóbbi annál különösebb, mert egyébként zenéről, művészetekről élvezetesen és tartalmasan tud megnyilatkozni.
Még ennél is árulkodóbb furcsaság, hogy – előadóművészként – más területen mentes a fent leírt görcsöktől. Jól, kiművelt torokkal énekel, s ezt szívesen teszi, nem egyszer ezzel helyettesítve a karmesteri tennivalókat. Láttuk már prózai szerepben is (Kurázsi mama), ott is jól teljesít.
Semmi jele, hogy Gyüdi tisztában lenne karmesteri mivoltának problémáival, mi több lehetetlenségével. Elhalmozza magát, s helyzeténél fogva elhalmozzák őt dirigensi feladatokkal, amelyek évek (évtizedek) óta sorra-rendre megoldatlanok maradnak, s – megint csak helyzeténél fogva – megbírálatlanok, s személye, mint karmester, érinthetetlennek bizonyul.
Nem feladatom és nem is lennék képes rá, hogy ennek a különös lelki torzulásnak eredetét kutassam. Az ennek okán a szegedi zenei életben kialakult helyzet az, amely arra késztet, hogy ezt az elemzést közreadjam, és következményeire rámutassak. Nincs ma már Szegeden muzsikus, aki ne lenne tisztában a fent leírtakkal, s ne látná, hogy városunk szimfonikus zenei élete szürke, nyomott, hogy a Szegedi Szimfonikus Zenekar belső problémái éppoly betokosodottan kibeszéletlenek, mint művészeti vezetőjük alkalmatlansága. Minden kijavítatlan hiba újabb ötöt eredményez, s a hatalmi helyzetből fakadó érinthetetlenség elejét veszi a legszükségesebb minőségi személycseréknek. Ha a vezető karmester nyilvánvaló meg nem felelése szóbahozhatatlan, a színvonal alatt teljesítő zenekari művészt sem lehet jobb munkára késztetni. S főleg elmondhatatlan kár, hogy a zenélés öröme helyett összeszorított fogú bosszankodás lengi be a Szegedi Szimfonikus Zenekar hétköznapjait.

2473   Tejberizs • előzmény2468 2018-03-19 15:40:57

Privát üzenet ment

2472   márta 2018-03-16 15:03:06

A másik szereposztásban az ifjú Ádám Zsuzsanna, Turpinszky Gippert Béla, Réti Attila és Kiss András énekli a főszerepeket.

2471   Myway 2018-03-15 18:39:12

Lehetséges lenne, hogy a színház nem terjesztette fel PÁL TAMÁSt???

2470   zenebaratmonika • előzmény2469 2018-03-14 17:03:13

A Bál a Savoyban egy nemzetközleg jegyzett operett, rengeteg országban játszák, a zenéje csodálatos, a szövegkönyvből lehet jót is kihozni meg kevésbé jót.

2469   Tejberizs • előzmény2468 2018-03-14 16:36:22

A Színház honlapja szerint március 17-én 15 órától lesz az utolsó előadás. Az áprilisi naptár is fent van már, abban nincs Bál a Savoyban. De sok szabad nap is van még benne; nem tudni, oda miket terveznek. A májusi műsornaptár pedig még szinte teljesen üres. Szerintem nem vesztett sokat, hogy nem látta. Hétvégén összeírom a véleményemet, és jövő hét elején elküldöm privát üzenetben.

2468   zenebaratmonika • előzmény2467 2018-03-13 18:10:30

Áprilisban nem lesz már? Remélem azért meg lehet még nézni, csak nehéz lejutni Szegedre és mindig esti előadások vannak, tehát az esti vonatot se lehet elérni. A jegyek elég jól fogytak rá, remélem még műsoron marad. Milyen volt az előadás? Kikkel láttad?

2467   Tejberizs • előzmény2466 2018-03-13 09:22:08

Én voltam két előadáson, még decemberben (16. este, és 23.)

2466   zenebaratmonika 2018-03-10 11:03:36

A Bál a Savoybant látta valaki közületek Szegeden?

2465   Marzimino • előzmény2461 2018-03-10 09:44:26

Valóban ő rendezte volna. De se nem mondta vissza, nem is váltották le. Hiszen nem volt hivatalos felkérés, és szerződés sem született. Ez a valódi helyzet, mégpedig a szegedi városháza korrekt forrásától. Természetesen egy színház működésébe belefér a szereplő -és egyéb változtatás, viszont szakmailag és morálisan is kifogásolható, ha valakit nagyjából egy éven át azzal hitegetünk, hogy feladata lesz. Ez is egy példa a jelenlegi főigazgató "áldásos" tevékenységére.

2464   IVA • előzmény2460 2018-03-10 04:43:27

De az Erkel színházi vendégjáték szereposztása már fenn van a MÁO honlapján:

Ernani – László Boldizsár
Don Carlos – Kelemen Zoltán
Don Ruy Gomez de Silva – Cseh Antal
Elvira – Nadia Cerchez
Giovanna – Somogyvári Tímea Zita
Don Riccardo – Bónus Gábor
Jago – Major Attila
Karmester: Pál Tamás

2463   Heiner Lajos • előzmény2461 2018-03-09 17:55:08

Göttingerdämmerung?

2462   Heiner Lajos • előzmény2451 2018-03-09 17:52:55

Márta kutyus, hogy te milyen okos vagy! A három mondatban csak egyetlen szót kutyultál el!

2461   Búbánat • előzmény2460 2018-03-09 15:18:08

Korábbról:  Göttinger Pál rendezte volna Szegeden az Ernanit. Ezek szerint visszamondta =vagy leváltották...

2460   Tejberizs 2018-03-09 14:06:51

Felkerültek a Színház honlapjára az Ernani áprilisi előadásainak adatai

(Konkrét napi szereposztás még nincs.)

2459   nickname • előzmény2458 2018-02-16 14:53:17

Akkor nem reménykedhetünk benne, hogy Szegeden továbbra is lesznek izgalmas opera bemutatók - egy szem Don Giovanni lesz jövőre. Ezt igazán sajnálom. 

2458   -zéta- 2018-02-16 14:21:31

Barnák László az új direktor...

2457   IVA • előzmény2440 2018-02-14 19:38:33

Támogatta Barnák Lászlót a szakmai grémium - ő maradt az egyetlen színigazgató-jelölt
http://www.delmagyar.hu/szeged_hirek/tamogatta_barnak_laszlot_a_szakmai_gremium_-_o_maradt_az_egyetlen_szinigazgato-jelolt/2549629/

2456   -zéta- • előzmény2455 2018-02-13 09:21:33

Egy cikk a témáról...

2455   -zéta- 2018-02-13 06:47:33

Gyüdi Sándor közleménye...

2454   márta 2018-02-12 17:44:20

Az már egy másik sorozat. Egyetlen darabja.

2453   Tejberizs • előzmény2450 2018-02-12 09:50:00

A Színház honlapja szerint március 21-én lesz még egy bérletszünetes Carmen. A szereposztás még nincs fent.

2452   ladislav kozlok • előzmény2450 2018-02-11 16:26:17

Nagyon orulok, kedves Márta, hogy tetszett Lászlo muvész úr. Azt hiszem egyszer már írtam - Pozsonyban  nagyon szeretjuk Boldizsárt, nélkule nem nagyon lehetne Carment, Triptichont vagy Turandotot játszani. Es a PARBAJ-t.

2451   márta 2018-02-11 14:30:22

Amúgy rájöttem, hogy László Boldizsárnak és Hosszú Katonkának titokban ugyanaz az edzője. Mindketten azt csinálják, hogy a versenyt tekintik edzésnek. Hát így is lehet.

2450   márta 2018-02-10 20:14:19

Ma volt a Carmen-sorozat utólsó előadása. Szinte telt ház, lelkes siker. A rendezéssel erős fenntartásaim vannak, de a közönséget láthatóan nem zavarja. Ferenczy Orsolya betegsége miatt később állt be Michaelának. Szép, telt hang, és tartása van, ez egy büszke falusi lány. Nagysszerű. László Boldizsár hajlamos a külsőséges megoldásokra, de ha belülről dolgozik - mint ma - üti a világszínvonalat. Hangja még fényesebben villog, mint  a tőrje. Rögtön teljesen világos volt: Josénál a Virágária a fordulópont, élete onnan válik sorsszerűvé. Elszántan, de nagy szenvedések árán járta be szükségszerű útját. 

 

Bárki lesz az igazgató, el ne sorvassza az operajátaszást! nagyszerű dolgokra képes, és van közönség is.

2449   Tejberizs 2018-02-09 07:51:18

Gyüdi Sándor főigazgatói pályázata elérhető a szinhaz.org oldalon.

Más: tegnap este bemutatkozott Micaela szerepében Ferenczy Orsolya. Nagyon jó! Aki teheti, nézze-hallgassa meg a szombat délutáni (15 óra) előadásban!

2446   márta • előzmény2444 2018-02-08 09:45:44

A Don Giovanni a következő évadra szól. A szegedi operatagozatban nagyszerű produkciók születtek az elmúlt időszakban.

2445   -zéta- • előzmény2444 2018-02-07 19:50:06

Az egyik jelölt pályázatáról, s az abban található tervekről beszélünk, nem többről...

2444   parampampoli • előzmény2441 2018-02-07 19:32:11

Csak Don Giovanni? Nem arról volt szó, hogy lesz Ernani is?

2443   nickname • előzmény2441 2018-02-07 19:10:08

Sajnos az utánjátszás vidéken mindenhol megszűnt és minden vidéki, operát is játszó színháznál maradt az egy operaelőadás évente - kivétel Szeged és Debrecen voltak az emlékeim szerint a ketőezres évek második felétől. Azóta a vidéki operatagozatok helyezete egyre romlik - és persze romlik folyamatosan a rendszerváltás óta.

2442   Bátor Ulán • előzmény2441 2018-02-07 18:07:04

Beleolvastam Barnák László pályázatába, és azt látom, hogy az operatagozat élén Gyüdit tartaná meg. Lelke rajta, de jelentős változás ezen a területen akkor nem várható, még ha a pályázat egésze tartalmaz is jobbító szándékú felvetéseket. Az utóbbi évek operatermése nem tetszett, és ezt még a kivételek sem erősítették sajnos. Főként a rendezések riasztottak el. Hiába jó egy énekes, ha az összkép lehangol. És a mostani Carment még nem is láttam. 

2441   Myway • előzmény2440 2018-02-04 23:26:26

Sok érdekesség van a pályázatban, de sokkal hangsúlyosabban kellene kezelni az OPERATAGOZAT munkáját. Vissza kell állítani országos rangját. Na nem fog sikerülni visszahozni a Vaszy-korszakot, de legalább a PÁL, OBERFRANK periódusokat meg kellene közelíteni.

A tervezett egy szál DON GIOVANNI miatt kár operatagozatról beszélni. Olyan mint halottnak a csók! Szegeden évente minimum 3 új operaelőadás kell és legalább 3 utánjátszás az előző évadokról - egyébként nincs értelme operáról beszélni. Tudomásul kéne venni, hogy egykoron a Szegedi Opera volt a második legrangosabb zenés színház az országban. Sajnos Gyűdi igazgatóval ez nem fog menni. Ott lesz minden, ahol a part szakad, ha az egyetlen hozzáértőt, PÁL Tamást nem aktivizálják.

2440   IVA 2018-02-04 18:48:07

Barnák László és főigazgatói pályázata:
https://szinhaz.org/csak-szinhaz/csak-szinhaz-hirek/2018/02/02/barnak-laszlo-palyazata-szeged/#.WnShgWFxSbI.facebook

2439   márta 2018-02-03 14:07:43

Irigykedve olvastam - dni- brilliáns beszámolóját a Carmenről. Elemzésével nagy mértékben egyetértek, feleségét viszont túlzottan radikálisnak és kissé leegyszerűsítőnek érzem: Carmen nem lotyó. Ugyanakkor valóban SZINTE semmi sem történt.

A tények kedvéért: valójában Keszég László 2x már rendezett operát, pl A varázsfuvolát. 

A többi sajnos stimmel.

 

2438   zenebaratmonika • előzmény2437 2018-02-03 12:09:40

A Bál a Savoybant látta valaki Szegeden?

Sajnálom, hogy ilyen gyenge lett a Carmen, különben Carmen és Tangolita egyformán alt/mezzo hangot igénylő szerep és hasonló karakter is, bár Tangolita nem cigány, hanem latin táncosnő.

2437   Tejberizs 2018-02-01 18:04:44

Márok Tamás írása a szegedi Carmenről a tiszatájonline-on.

2436   parampampoli • előzmény2435 2018-01-28 21:27:01

Nem ebben volt Carmen Laczák Boglárka? Ami már önmagában képtelenség.

2435   márta 2018-01-28 18:31:09

Különös egy műfaj ez az opera. A másdik előadásom megbetegedett a kíírt Michaela, ismét Kónya Krsiztinának kellett énekelni. Két klasszissal jobb volt, mint előző este. 

2434   Pristaldus • előzmény2433 2018-01-27 16:57:14

A Carmenhez legelőször is egy jó hangú és énekelni tudó Carmen kellene!

2433   lámpaoltogató 2018-01-27 12:24:11

Szeged, Carmen 2018 január 26.

 

Gyanítom, hogy Keszég Lászlónak, a szegedi Carmen rendezőjének néptáncos múltja van. Ez nem szégyellnivaló, megboldogult Sík Ferenc is úgy kezdte, s információim szerint Juronics is a Balettintézet néptáncos szakán diplomázott. Ők továbbléptek, Keszég nem, különben mivel magyarázzam, hogy Carmenjében az állandóan ott lebzselő táncművészek lépten-nyomon táncra fakadnak, ha kell, ha nem? A nyitókép katonáinak ostoba ide-oda lépegetésétől a Chanson Bohéme kávéházi revűképén keresztül a néptáncos élőképek avult, dilettáns szelleme lengi át az előadást. Keszég bizonyára elmulasztotta elolvasni a saját bemutatójához készült amúgy elég silány kis röplapot, amelyben főleg a Carmen életszagú drámaiságáról esik szó. Mert hát abból, a két összebékíthetetlen morál tragikus összecsapásából nem kapunk semmit. Sem a az unalmas díszletvilágban, sem a jellegtelen ruhákban, sem színpadi történésben, sem játékban. Marad a zene, itt szerencsére működnek a tradíciók, Gyüdi régen látott jó formában hozza a zenekart, tartja kézben az előadást, a kórus remek. A lényeget azonban a dilettáns rendezés haloványra betegítette: az éneklésre gondolok. Sajnos – bár nem énekeltek rosszul – szereplőink átélés helyett szinte kivétel nélkül csak illuszráltak, persze ki-ki a maga énektudása szerint. Egyenkénti méltatásuk ilyen szomorú körülmények között úgy érzem éppenséggel méltatlan lenne.

 

A siker nem maradt el, az élmény igen.

2432   joska141 • előzmény2431 2017-12-19 20:01:07

December 15 és Január 28 között - Bál a Savoyban, Macbeth, Carmen. Szívből kívánok sok sikeret László Boldizsárnak ezen 3 teljesen különböző hangot kívánó szerep megformálásához.

2431   márta 2017-12-19 17:55:54

Karácsony környékén meg lehet nézni a macbeth eredeti, 1847-es firenzei változatát a szuegediektől.

 

https://www.facebook.com/vtvszeged/videos/1533563936754119/

2430   Tejberizs 2017-12-18 16:17:39

A Színház honlapján olvasható a Carmen előadói gárdája. Bemutató: 2018. január 26.

Vezényel: Gyüdi Sándor, Koczka Ferenc

A főbb szerepekben:

Carmen: Laczák Boglárka, Gaál-Wéber Ildikó

Don José: László Boldizsár, Turpinszky Gippert Béla

Micaela: Kónya Krisztina, Ferenczy Orsolya

Escamillo: Cseh Antal, Réti Attila

2429   zenebaratmonika • előzmény2428 2017-12-15 15:36:24

Ábrahám Pál ezen operettje a szerző leghíresebb és legtöbbet játszott műve, a magyar fordítást Heltai Jenő készítette Alfred Grünwald és Fritz Löhner Beda librettója alapján. Érdekesség, hogy 2017. dec. 17-én, tehát vasárnap Ábrahám-Grünwald-Beda: Mese a Grandhotelben c. darabja koncert formájában repertoárra kerül a Komish Oper Berlinben, aminek magyar verzióját szintén Heltai Jenő fordította. A Bál a Savoyban magyar dalszövegeit Romhányi József fordította, tehát nem Harmath Imre.

Azt írják, hogy az első magyar jazzoperát Ábrahám Pál szerezte, vajon melyik darab lehet ez?

Én csak egy operájáról tudok, ez az Etelka szive c. egyfelvonásos bábopera, aminek Mohácsi Jenő írta a librettóját, aki Ábrahám mohácsi születésű anyai nagyszüleinek volt a barátja. A Fővárosi Bábszínház mutatta be a darabot, megnyitásakor, 1917-ben.

 

2428   Búbánat • előzmény2427 2017-12-15 15:15:44

A Bál a Savoyban című operettrevüvel készül a Szegedi Nemzeti Színház

2427   Búbánat • előzmény2426 2017-12-15 15:14:08

Bál a Savoyban - Szegedi Nemzeti Színház - bemutató

Bemutató: 2017. december 15. - 19:00

További előadások:

december 16. – 15:00; 19:00

december 17. – 15:00; 19:00

december 22. – 19:00

december 23. – 19:00

2018. január 11. – 18:00

január 13. – 19:00

január 14. – 15:00

Szereplők:
    Henry de Faublas  - László Boldizsár, Szélpál Szilveszter
    Madeleine, a felesége  - Nánási Helga, Gyüdi Eszter
    Madeleine unokatestvére, Daisy Parker  - Csorba Kata
    Musztafa Bey  - Gömöri Krisztián, Figeczky Bence
    La Tangolita, brazíliai táncosnő  - Laczák Boglárka
    Celestin Fourmint, ügyvéd  - Barnák László, Ferencz Nándor
    Pomerol, a Savoy főpincére  - Rácz Tibor
    Archibald, komornyik  - Ádám Tamás
    René - Ferencz Nándor, Barnák László
    Maurice - Gömöri Krisztián, Figeczky Bence
    Polette, Musztafa exfelesége - Göblyös Sára
    Lili - Máthé Beáta
    Csónakos, Monsieur Albert - Büte László
    Musztafa további feleségei - Baracskai Judit, Ferenczy Orsolya, 
    Himmer Veronika, Stefanik Kata, Szabados Tímea

Alkotók

    Díszlettervező  - Molnár Zsuzsa
    Jelmeztervező  - Rátkai Erzsébet
    Világítástervező - Stadler Ferenc
    Koreográfus asszisztens - Varga József
    Koreográfus  - Bóbis László
    Karigazgató - Kovács Kornélia

    Vezényel  - Koczka Ferenc, Kardos Gábor

     Rendező  - Horváth Péter

Közreműködők

a Szegedi Szimfonikus Zenekar, a Szegedi Nemzeti Színház énekkara, 
a Szegedi Nemzeti Színház tánckara, a Tömörkény István Gimnázium tánctagozatos hallgatói

2426   zenebaratmonika 2017-12-14 10:02:32

Megy valaki közületek a Bál a Savoyban előadásra? Pénteken premier lesz....

2425   nickname • előzmény2421 2017-11-30 17:26:56

Keszei Bori, mint Gilda = vicc. Mondjuk lesz mikroport - legalább majd lehet hallani. 

2424   márta 2017-11-30 14:15:26

Lehet, hogy KIss Andrással nem Basiliót énekeltetni kapitális baklövés, de ahogy Bartolót énekli, az telitalálat!

2423   Matyus • előzmény2421 2017-11-30 13:54:02

Ezek sosem tudnak egy rendes szereposztást kiállítani? 

2422   -zéta- • előzmény2421 2017-11-30 13:28:48

Hmmm...

2421   márta 2017-11-30 13:00:48

Nem egészen ide illik, de meghírdették a nyári szabadtéri Rigoletto szereposztását.

Herceg: László Boldizsár

Gilda: Keszei Bori

Rigoletto: Kendi Lajos

Sparafucile: Kiss András

Maddaléna: Ádám Zsuzsa

Monterone: Kováts Kolos

Giovanna: Kalmár Magda

Rendező. ifj. Harangozó Gyula

Jelmeztevező: Tihanyi Ildi és Náray Tamás

Nem írták, de valszeg karmester: Pál Tamás

 

2420   -zéta- • előzmény2418 2017-11-22 23:08:32

Kiss Andrással nem Basiliót énekeltetni kapitális baklövés...

2419   Búbánat 2017-11-22 19:09:45

CD 0411 WEBER, Carl Maria von: A bűvös vadász (részletek magyar nyelven)

Ea.: Sebestyén Sándor, Horváth József, Moldován Stefánia, Berdál Valéria, Szalma Ferenc, Megyesi Pál, Sinkó György, a Szegedi Nemzeti Színház Ének- és Zenekara, vez. Vaszy Viktor

Magyar nyelvű élő felvétel, készült 1959-ben a Szegedi Nemzeti Színházban 78' 05"

Kiadó: [Budapest] : OTP Bank + Hungexim, 1992

Melléklet: mell.
Zenei tárgyszó: opera, keresztmetszet
Eredeti cím: Der Freischütz
Egys.cím: A bűvös vadász. Részletek
Szakjel: CD 0411
Lejátszási idő: 78 min 5 s
Gyári szám: HUN 001

A rádióban 1959-től kezdve többször is lejátszották ezt a teljes felvételt és persze önállóan, részleteket is sugározva ebből. 

Ennek a szegedi produkciónak a "színlapja": 

Carl Maria von Weber: A bűvös vadász
Bemutató: Szegedi Nemzeti Színház - 1958

Fordította: Szabó Miklós

Vezényel: Vaszy Viktor

Km.: a Szegedi Nemzeti Színház zenekara és énekkara (karigazgató: Komarniczky Tamás)

Rendező: Abonyi Tivadar

Szereposztás:

Ottokár, cseh herceg - Sebestyén Sándor
Kuno, hercegi fõvadász - Horváth József
Agáta, a leánya - Moldován Stefánia
Annuska, fiatal rokon - Berdál Valéria 
Gáspár, elsõ vadász - Szalma Ferenc
Max, második vadász - Megyesi Pál
Remete - Sinkó György
Kilián – Szabadi István
Nyoszolyólány – Mére Ottilia
Samiel – Halmágyi Mihály

 

Ruitner Sándor  írja ismertetőjében A bűvös vadász 1959. évi szegedi előadásának hangfelvételéről készült  CD-kiadvány borítójának belső oldalán:

„A most megjelenő lemez, amelyről Weber operájának legszebb énekes részleteit hallhatjuk – túl az esztétikai élvezeten - , historikus értéket képvisel: bepillantást (pontosabban: ’behallgatást’) enged a Szegedi Nemzeti Színház operatársulatának egy olyan előadásába, amelynek kedvéért – 1959-ben – nagyon sok operabarát és kritikus zarándokolt le a tiszaparti városba. A Vaszy Viktor irányítása alatt működő, és azokban az években második fénykorát élő együttes nyújtotta zenei és drámai élmény nemcsak akkor és ott, a nézőtéren ülőket nyűgözte le, de ma is szinte ’átsüt’ a mikrofonok képezte akusztikus térbe… És ez a sugárzás képezi a lemez másik historikus értékét: 1959-ben ugyanis a Magyar Rádió meglehetősen kezdetleges (saját mérnökei és technikusai által ’szerkesztett’) technikai felszereltsége miatt, aligha vállalkozhatott egy ’kihelyezett stúdióban’ történő, a budapesti Bródy Sándor utcában rögzített produkcióhoz hasonlítható, azaz művészileg és technikailag összevethető felvételre…

A Bűvös vadász szegedi előadásának nagyszerűsége mégis egy ilyesfajta ’kaland’ vállalására késztette e sorok íróját, az anyag akkori rádiós rendezőjét. A körülményekről mindenképpen el kell mondanom, hogy a lelkesedés az egyébként egykedvű rádiósokat is magával sodorta: szinte ámulva néztük, ügyes kezek miként varázsolnak – különböző díszletelemek segítségével – a színpadból igazi stúdiót, az igazgatói irodából pedig technikai helyiséget… Nem beszélve arról, hogy a művészbejáró előtt álló rögzítő kocsiból kiszűrődő hangokra állandóan nyüzsgő tömeg figyelt… Az egy héten át tartó felvételeknek ezt a hangulatát talán azok is érzékelik, akiknek otthonába csak most jut el a Vaszy Viktor irányította ’zenés műhely’ egyik különleges szépségű ékszere. Az a pompás ötvösmunka, amelyben az idősebb, tapasztalt művészek rutinos produktumának mély tüzű-, és tehetséges, feltörekvő fiatalok lázas álmainak szinte fehéren izzó ékkövei, pompásan illeszkednek a fegyelmezett zenekari és énekkari hangzás önmagában is szépséges aranyfoglalaltába.

Szegedi és a tiszaparti városból elszármazott művészek egyéni produkcióit már számtalan lemezfelvétel őrzi. Ami most megszólal, abban különbözik tőlük, hogy ez a csaknem 80 perc Szeged város kulturális történelméből egy emlékezetes zenei korszak teljes értékű, és ugyanakkor különleges csillogású tükre.”

(Ruitner Sándor)

 

VIGILIA 1993/8 – augusztus száma:

„A bűvös. vadász régi-új felvételen Carl Maria von Weber leghíresebb műve, A bűvös vadász (Der Freischütz) nem tartozik a Magyarországon gyakran játszott operák közé. E mellőzöttség azért is érthetetlen, mert a német népzene Ländler- hangvételét francia és itáliai dallamossággal ötvöző, fordulatos cselekményű romantikus opera hálás és látványos színpadi mű, és az énekeseket sem állítja technikailag megoldhatatlan feladat elé. Ennek ellenére A bűvös vadászt Budapesten alig-alig játszották, nagy sikerrel mutatták be viszont a kompozíciót az utóbbi évtizedek során Pécsett és Szegeden. A Hungexim új lemezkiadó első publikációja A bűvös vadász 1959-es szegedi előadásának reprodukciója. Az eredeti felvételt a Magyar Rádió készítette, Ruitner Sándor zenei rendező irányításával, meglehetősen kezdetleges technikai körülmények között, monóban (a Rádió csak a hetvenes évek elejétől alkalmaz sztere6technikát). A technikai hiányosságok mellett további zavaró tényező, hogy az új CD a teljes operának csak egyes részleteit tartalmazza, és a válogatás nem az "opera-keresztmetszet" műfaji szabályai szerint történt: érthetetlen, hogy a nyitány, és számos, a cselekmény szempontjából kulcsfontosságú ária nem szerepel a lemezen. Ennek ellenére értékes és tiszteletreméltó a Hungexim vállalkozása; egyrészt azért, mert bepillantást enged az ötvenes- évek végének valóban virágzó _szegedi operaéletébe, másrészt az elsőrangú énekesi teljesítmények miatt. Az Agáta szerepét alakító Moldován Stefánia hangjának nagy viv6ercje, gazdag árnyalatai; Berdál Valéria (Annuska) sokoldalúsága és humora; a negatív figurát (Gáspár) igazi operai karakterré formáló Szalma Ferenc basszbaritonja egyaránt maximálisan érvényesül. A felvétel igazi meglepetése azonban Max, a vadászlegény megtestesítője, a szakmai körökben is kevéssé ismert Megyesi Pál kitűnő teljesítménye. A zenekar játéka lendületes, érezhetően lelkes és expresszív, így a technikai bizonytalanságok, pontatlanságok ellenére is élvezhető. A hangszeresek, a kórus és a szólisták produkciójában egyaránt világosan nyomon követhető Vaszy Viktor, a XX. század egyik legjelentősebb magyar karmestere, az egyik utolsó valódi színházi karmester munkájának hatása. A bűvös vadász régi-új felvételével a kiadó a kilencven éve született Vaszy Viktornak is méltó emléket állított. „

(Retkes Attila)

 

2418   kothner 2017-11-22 12:47:30

A Sevillai Borbély Szegeden

 

A Mozart-da Ponte operák óta a buffa már nem pusztán karakter- és helyzetkomikum-kavalkád többé, a humor és a passzió mellett megjelenik a ráció is. A valóságalapú, kerek, logikus történet fontos szerepet kap, miközben megmarad a virtuóz vokalitás, az improvizáció, az aktualizálás. A Sevillai-ban is lényeges hogy Almaviva nem közember, hanem gróf, s szerelemből kifolyólag rangon alul készül házasodni. Rosinát magához emeli, s mint tudjuk, az itt zsémbeskedő veszélyes gyámatya, Bartolo, s a bajkeverő Basilio lakájként fog szolgálni a grófi udvarban. Egyszóval: Beumarchais éleslátó valóságábrázolása itt is jelen van, ha nem is olyan mértékben mint Mozart korábbi remekében a Figaroban. Ebből kifolyólag a szerelmi szál is őszintébb és mélyebb mint a buffa primitíven bájos holotmiglan-holtodiglanja. Talán ezért is van, hogy a habkönnyű Barbiere halhatatlan tűnik (No meg Rossini zsenialitása okán, meg még ki tudja miért).

 

A szegedi Sevillait a szereplők végigkomédiázzák, hatásosan és sikeresen, a fentiekkel nem sokat törődve. A gróf ugyanazt a rossz szlenget beszéli, mint Fiorello , s természetesen tegeződnek, mint mindenki mindenkivel, s Rosina szájából is elhangzik egy „köpni, nyelni nem tudok” az első finálé megdermedt pillanatában. Mintha minden szereplő ugyanabból a hajléktalan-szállásból bújt volna elő (az új fordítás Galambos Attila munkája). A rációval „sincs nagyon törődve”. Az „inutil precauzione”, azaz „hiábavaló elővigyázatosság”, amely a mű eredeti címének is része, az új verzióban el sem hangzik, helyette a „felejtsd el a tervet” szöveg szerepel, s ezt Rosina akkor mondja ki először, mikor még fogalma sincs arról, hogy gyámatyja el akarja venni (mert hogy egy ilyen mondat csak erre a tervre vonatkozhat). A Rágalom-ária alatt a közönség közé szétszórt, s a Bartolo házára kiszögezett röplapok Figarot gyalázzák, miközben az ária egyértelműen a grófot veszi célba. Felületességről tanuskodik az is, hogy a színház honlapján található darabismertetés Rosina helyett Susannának nevezi a női főszereplőt.

 

Az előadás zeneileg egyensúlyzavaros. A recitativókból túl sok van, a „zárt” számok, amelyek a zene lényegét adják, meg vannak csonkítva. A szegedi produkció mindkét Almavivája el tudta és el szerette volna énekelni a gróf második felvonásbeli virtuóz nagyáriáját, de erre nem kaptak lehetőséget. A „Finale Primo”-t, a darab legjelentősebb zeneszámát brutális húzással adják, a zárórész modulációja, amely a stílus és a komponista egyik legjellemzőbb kézjegye, teljesen kimarad. A recitativókra visszatérve, ha ezeket a stílusra kötelező olaszos svádával adnák elő, azaz gyorsan és virtuózan, az egyensúly nem borulna föl. No de – s itt érkezünk el a szegedi produkció leglényegesebb jellemzőjéhez – eme recitativók minden mondata, sőt minden szava meg van terhelve olyan plusz cselekményekkel és tennivalókkal, amelyek sebességüket jelentősen fékezik. Emellett jól érzékelhető az a rendezői törekvés, amely szerint a szöveget (mind a recitativókban, mind a zárt zeneszámokban) szájbarágósan kell értelmezni és hangsúlyozni, ennek kárát látja a „bel canto”, a „szép éneklés”, a kelleténél sokkal többször hallunk értelmetlenül agyonhangsúlyozott szókezdéseket és szóelválasztásokat, cantabile helyett mintha hallássérülteket akarnának informálni a darab tartalmáról. Ez a nyivánvalóan a rendező által inspirált ugatásszerű hangadás elsősorban a Bartolót alakító két kitűnő művész (Kiss András, Cseh Antal) teljesítményét befolyásolja.

 

Az előadás sikerét (mert hogy a siker vitathatatlan) alapvetően két dolog biztosította. Mindenekelőtt a darab. Rossini mestermunkája regeteg fölös terhet elbír a hátán úgy, hogy értékei mégis ragyognak, különösen, ha ehhez még jó vokális produkciók is hozzásegítenek. Mindkét tenor kitűnő adottságokkal rendelkező fiatal művész, Rab Gyula dallamérzékenységével, Hanczár György színpadi jelenlétével tűnik ki. A Figarók, Kendi Lajos és Balla Sándor komoly tapasztalatukkal segítik az előadást. Altorjay Tamás hozza régi színvonalát Basilióként, Pataki Bence ugyanebben a szerepben jelentős előrelépést mutat. Vada Juli zseniális Berta, Frankó Tünde is jó. Jók a kicsik, Szélpál és Major, mint Fiorello, Taletovics mint őrtiszt. Kovács Éva hatalmasat fejlődött, Rosinája kedves, egyéni és virtuóz. Banai Sáráról egyelőre nincs mit írni.

 

A siker másik záloga a tömérdek rendezői ötlet, az állandó nyüzsgés, amely ugyan nem a mű eredeti szellemében, hanem alapvetően annak ellenére, ahelyett, de mégis rendkívüli hatásfokkal képes ébrentartani a közönség figyelmét és biztosítani a tapsokat. Az előbbiekben minősített vokális produkciók szinte mindig csak a rájuk aggatott pótcselekményeken áttörve képesek érvényesülni. Figaro belépője alatt három markos borbélysegéd borotválja a nézőket a széksorok közt (természetesen maffiózókhoz illő fekete szemüvegben – jaj ezek a klisék!– mintha Kero harminc év előtti bakátstéri Carlos-ából lépnének elő), Rosina a belépőt Berta és Ambrogio (Nemes Roland) szünni nem akaró tevés-vevése közben adja elő, Bartolo – amúgy iszonyatosan meghúzott – áriája közben bemosakszik, s a kiirthatatlan Berta + Ambrogio segédletével kegyetlen vizsgálatra készül és így tovább... Akármilyen jól teljesítenek az énekművészek, produkciójuk szükségszerűen kísérőzenévé silányul, a nézők figyelmét a rendező vonja magára, rá kell figyelni, arra, amit ő talált ki, ő adott hozzá a véleménye szerint nyilván gyenge, megtámogatandó műhöz, s a – véleménye szerint – kiszámíthatatlan, esetleges szólistai értékekhez. Na már most Kero ezt jól csinálja. Ötletei mindig vannak, jobbak-rosszabbak vegyesen, de a hatás biztos. A szereplők jönnek mennek, a három maffiózó, ha épp nem borotvál, Rosinának udvarol, ki horgászni indul, ki tüzet oltani rohan (mert a vihar-zene alatt természetesen villám csap Bartolo házába). Mondanom sem kell, hogy a nyitány alatt szemtanui leszünk Bartolo és házanépe Sevillaba való költözésének, kicsit zavarosan ugyan, de megismerkedünk a darab szereplőivel, szóval Kero gondoskodik arról, hogy egy pillanatig se unatkozzunk, de arról is, hogy egy pillanatig se tudjunk a darabra magára figyelni, csak őrá, az ő remek ötleteire.

 

Úgy hírlik, az előadás egy szép terv első állomása. Előadták már Szentendrén, s színre kerül majd Budapesten az Operettszínházban, s más helyszíneken is, olyanokat is beleértve, ahol egyébként nincs operajátszás. A terv ötletgazdája és megvalósítója Vadász Dániel – maga is kitűnő tenor – szerint a cél: új lendületet adni a magyar operaéletnek, új közönséget bevonni az operakedvelők táborába, s nem mellesleg, új lehetőségeket nyitni a kitűnő magyar operaművészeknek. Őszintén remélem, a terv megvalósul, és tiszta szívvel kívánok sok sikert a közreműködőknek. A szegedi Sevillait látva úgy gondolom, van remény a sikerre, de a láthatóan komoly munkával létrehozott produkció arra a csapdára is felhívja a figyelmet, ami az egész remek kezdeményezést tévútra viheti. Egy opera befogadása ugyanis – csak úgy, mint a létrehozása – nem könnyű, nem egyszerű feladat. Minden egyes operai alkotás, és minden előadás számtalan tényező együttes erőfeszítésének következtében jön létre, szövegíró, díszlet és jelmeztervező, zenekar, kórus, színház, közönségszervezés, stb stb. Az eredmény is ilyen, sok, különböző oldalról megközelíthető műalkotás, amelynek értékei egycsapásra nem tárulnak fel, megértéséhez, élvezetéhez sok-sok alkalomra van szükség. Ezért hiba azt gondolni, abból kiindulni, hogy elég a nehezebben megközelíthető összefüggéseket leegyszerűsíteni, ...például egy könnyen érthető, hatásos, szaftos poénokkal tűzdelt, ám kabaré nívójú szöveggel felváltani a valódi viszonyokat mind tartalmában, mind formájában kifejező eredetit, ...vagy látványos cselekményekkel elterelni a figyelmet a zene elvontabb, több figyelmet kívánó történéseiről (vagy urambocsá' egyszerúen kihúzni azokat),... egyszóval a valódi értékeket csak részben felmutatva, egy lebutított, leegyszerűsített előadással a megértés, a hozzáférés útját a valódinál könnyebnek láttatni.

 

Ja, és el ne feledjem, a férfikar együtt is, tagonként is kitűnő volt, a zenekar és a két karnagy, Pál és Gyüdi tette a dolgát. Székely László díszlete túlsúlyos, mint az egész előadás, a jelmezek jók, de nem egyéniek, kivéve talán Almaviva énektanári szerelését.

 

2417   Pál Tamás 2017-11-22 12:42:35

próbabeírás

2416   zenebaratmonika • előzmény2414 2017-11-22 11:48:56

Végül Kero rendezte?

Elvileg ő volt kiírva.

2415   Heiner Lajos • előzmény2413 2017-11-22 11:30:21

Mindenfele asszonkak irogatnak ide, a Marta meg az a Ciroka vagy hogyishijjak Ciloka? Meg Tunde.

2414   Heiner Lajos • előzmény2413 2017-11-22 11:29:15

Jogos a feddes, Szegeden az egyik Sevillai nem is volt igazan Sevillai, hanem Se villa, se borbely.

2413   parampampoli • előzmény2411 2017-11-22 10:41:30

Lajos, nem vagy igaz.... -:))))))))

2412   Búbánat • előzmény2410 2017-11-22 10:26:51

Nemsokára lát(hat)om az Operettszínházban.

2411   Heiner Lajos • előzmény2410 2017-11-22 09:49:10

De, en igen. Tobbek kozott Pragaban, Otava nagyszeru rendezeseben, Becsben egy eleg kozepes eloadast, Szegeden legalabb ket rendezest, aztan nem felejtem el azt a pesti eloadast, ahol Luigi Alva enekelte Almavivat.

MIert, Te meg nem lattad? Javaslom, szand ra Magad, nagyszeru darab.

2410   márta 2017-11-22 09:30:05

Senki se látta a Sevillait?

2409   fiordiligi • előzmény2408 2017-06-07 19:47:58
Gyüdi Sándor nem csak a Fauston, de más operákon is teljesen kívül áll... Nem szabadna vezényelnie... Ja, és szimfonikus programot sem. A dögunalom enyhe kifejezés...
2408   Tejberizs 2017-06-06 16:33:08
Tudom, hogy az idei szegedi Faust-szériáról írni már nem "új"-ság. Csak ma reggel olvastam Heiner Lajos beszámolóját az "Operabemutatók" rovatban a május 26-i előadásról. E cikk címe, "Zeneileg nagyszerű - A szegedi Faustról", késztet írásra. Nem a "Hozzászólások a Momus írásaihoz" topicba írok, mert úgy érzem, sokkal inkább ide tartozik.
Az eddigi beszámolókból az az összkép alakul(hat) ki az olvasókban a Faust-produkcióról, hogy egy rendezésileg gyenge, de zeneileg nagyszerű produkció hat előadását láthatta-hallhatta a publikum.
A rendezés/színpadra állítás véleményem szerint is gyenge, sőt teljességgel nevetséges volt. Elhűlve gondoltam arra az előadások közben, hogy ez lenne a "magas művészet"?! Számomra a balett sem volt kivétel a nevetségesség alól. Pl.: A tánckar női tagjai piros alsóneműben gépfegyverekkel hadonásznak?! A tánckar férfi tagjai egy asztalt csapkodnak és időnkét átugranak rajta?! Stb.
A rendezés a zenei megvalósítás minőségébe is keményen beleszólt. Hogy lehet egy kórust asztalok alatt, kacatok közt fekve énekeltetni úgy, hogy nem is látják a karmestert?! Hogy lehet egy énekest arra kényszeríteni, hogy egy hangilag és érzelmileg is igen megterhelő finálét egy kétemeletes, rozoga asztal-építmény tetején énekeljen el?! Stb.
Egyetértek Heiner Lajossal: Bodolay Gézának szerintem sincs semmi fogékonysága az opera iránt, sőt, az égvilágon semmi köze sincs hozzá, és véleményem szerint is az lenne a legjobb, ha soha többet nem nyúlna operához, hogy ne okozzon több kárt az eddigieknél.
Mégsem a rendezés/színpadra állítás miatt írok igazából, hanem egyes, a zenei megvalósításban tapasztalt jelenségek okán.
Természetesen egyetértek az előttem szólókkal abban, hogy Pál Tamás gyönyörűen és hatalmas szakmai tudással muzsikált, továbbá az énekesek és a hangszeresek is erejükhöz és tehetségükhöz mérten kitettek magukért. Az előttem szólók részletesen elemezték a szereplők erényeit-hibáit. Arra azért kíváncsi lennék, mire gondolt a Szegedi Nemzeti Színház felelős vezetése, amikor Turpinszky-Gippert Bélát meghívta Faust szerepére: teljesen értelmetlen volt küszködnie a szólammal, pl. még a transzponált cavatina is meghaladta erejét.
DE, számomra egyenesen ijesztő volt hallani a kórust! Sajnos, megfigyelésem szerint, ez egy tendencia: egyre romlik a kórus hangi állapota, egyre lejjebb csúszik a kórus hangi teljesítményének minősége. És ez nem csak a létszám problémája. Ez nagy baj, mert szólistákat lehet idehívni, de kórust nem... És egy még nagyobb gond. Pál Tamást méltán dicsérték a beszámolók, de Gyüdi Sándor is vezényelte a Faustot. És Gyüdi Sándor vezénylése úgy zenei megformálás, mint érzelmi kifejezés tekintetében véleményem szerint a Faust-produkció mélypontja volt. Számomra úgy tűnt, mintha teljesen kívül állna a zenén, a művön. Akárcsak a rendezőnek, sajnos Neki sincs sok köze az operához, és így teljesen értelmetlen az előadás, szétesik az egész. Az a legrémisztőbb az egészben, hogy az ilyen előadások mutatják azt a sötét "rögvalóságot", ami akkor vár ránk, szegedi operaszeretőkre, ha Pál Tamás valami okból leteszi a pálcát...
2407   Tejberizs • előzmény2406 2017-05-29 13:03:55
Bocsánat! "Évad Énekese..."
2406   Tejberizs 2017-05-29 13:01:57
Összefoglaló az évadzáró társulati ülésről.
Vaszy Viktor-díj: Cseh Antal
Évad Énekesnője díj: Kónya Krisztina
Évad énekese díj: László Boldizsár
Évad Ifjú Énekese: Kiss András (Mefisztó)
Énekkari Nívódíj: Somogyvári Tímea Zita
Továbbá, megújult a Színház honlapja.
2405   nickname • előzmény2403 2017-05-27 13:07:00
Pár éve, mikor a Szegedi Nemzeti Színház a Boccanegrával vendégszerepelt Pesten, az előjáték alatt szólalt meg az Erkelben a mögöttem ülő telefonja, aki erre felvette és közölte, hogy most előadáson van :-).

A tegnapi Faust én is láttam: nem ragadott magával. A rendező a darab kulcsfontosságú jeleneteit nem rendezte meg. Az ékszerária előzménye pl. mintha teljesen elmaradt volna. Nem helyeztek el semmilyen ékszert Margitnak: helyette egy reneszánsz ruhát szorongatott magához Margit. Az egész annyira zavarosan volt felskiccelve, hogy ha először látom a darabot, akkor nem igazán tudtam volna eligazodni, hogy mi is történik éppen. Aztán a börtönjelenet vagy a templomi jelenet se volt éppen hatásosan megoldva. Az előadást nézve felértékelődött bennem a budapesti új, Faust rendezés -mert lehet utálni, hogy a lengyel rendező legalább minden megrendezett és nem lógott semmi a levegőben. Szegeden nem ezt éreztem.

Szerencsére Pál Tamás most is kitett magáért és a zenekar nagyon ihletetten játszott egész este. Nagy tetszett Kiss András Mefisztója. Nemcsak hangja van, de intelligensen énekel és jól játssza is a szerepét Remélem egyszer Pesten is fog nagyobb feladatokat kapni. László Boldizsár is intelligens énekes, akivel kapcsolatban csupán azt emelhetjük kifogásnak, hogy ezúttal nem sikerült neki érzelmileg azonosulnia a szereppel, ezenkívül most nem éreztem olyan szépen árnyaltnak az éneklését, mint a márciusi Bánk bánban. Kónya Krisztina sokkal jobb Margit, mint akik az idei évadban Budapesten énekelték a szerepet. Kendi Lajos ugyan nem múlta felül Kelemen Zoltán a múlt évadban Budapesten énekelt Valentinjeit - én ebben a szerepben szerettem talán legjobban a művészurat -, de figyelemreméltó baritonhang birtokosa, még ha van is csiszolni való az éneklésén. Tetszett Horák Renáta Siebelként és sokkal jobban bejött Márta kisebb szerepében Laczák Boglárka, mint Gertrúdként. Persze Wiedemann budapesti Mártáit nem múlhatta felül az alakítása. Egyedül Ajtorjay Tamás Wagnerjét éreztem mélypontnak, illetve az énekkart meg túlságosan kis létszámúnak ehhez a francia nagy operához. Ezt leszámítva színvonalas előadás volt. A rendezést leszámítva az őszi, budapesti Faust előadások mellett is megállta volna a helyét.
2404   Pristaldus • előzmény2402 2017-05-27 10:55:15
Ez így van! De soha ne feledjük, hogy az ilyen szereposztási tévedések elsősorban a szereposztók bűntettei!
2403   Heiner Lajos 2017-05-26 23:35:06
Földszint bal 11. sor, 7. szék.
A ma esti szegedi Faust-előadáson itt ült az az "úr", akinek a mobilja megszólalt, jó hangosan, előadás alatt.
Az illető nehezen kapcsolt - és nem kikapcsolt.
Hosszasan tanulmányozta, ugyan ki hívhatta.
Mintegy fél órával később mobilja ismét csöngött.
Nagydarabnyi testhez úgy tűnik, mogyorónyi agy társul, de végül csak eljutott a kortexéig, ez így nincs rendben.
Kirohant, mint Zrínyi.
Csak épp a mobilt bepottyantotta széke alá.
Nem vette észre, utána szóltak.
Ha Zrínyi, legyen egy másik Zrínyi is, és vadkan.
A szünet bő húszperces volt. Már szólt a Katonakórus, amikor hősünk csörtetve betört. Felállítva hat embert.
Negyvenvalahány éve járok operába.
Ilyen kőbunkóval még nem találkoztam
2402   Gabor11 2017-05-26 12:12:01
Pedig, ha igazak a pletykák, benne tisztelhetjük jövőre Carment, csak legyen aki nézi és hallgatja.....
2401   Búbánat • előzmény2398 2017-05-21 16:42:28
A Wikipédia szerint László Boldizsár kétszeres, Kelemen Zoltán háromszoros Dömötör-díjas művész – tehát ők már megkapták ezt a díjat.
2400   zsoly • előzmény2398 2017-05-21 16:19:54
Mennyire hiteles ez a szavazás? Van közjegyző? Vagy házi biznisz?
2399   Pristaldus • előzmény2398 2017-05-21 14:36:52
Laczák Boglárka??? Egy hangi katasztrófa! Hallgathatatlan!
2398   kothner 2017-05-21 10:35:35
Furcsán szavaztak a szegediek. Kónya Kriszta, Kovács Éva helyett a rikácsoló Laczák Boglárka, László Boldizsár és Kelemen Zoltán helyett az ordító Cseh Antal lett Dömötör-díjas
2397   ladislav kozlok • előzmény2393 2017-05-16 19:38:02
Jo lenne, ha lenne egy utazási iroda, pld. MOMUS-TOUR ;))
2396   Tejberizs 2017-05-16 19:11:29
Márok Tamás írása a Faustról.
2395   nickname • előzmény2393 2017-05-08 17:55:26
Főleg ha tényleg Kolonits lesz Elvira és felkérik mellé László Boldizsárt, Pál Tamás fog vezényelni, nagyszerű lesz!
2394   Petyus • előzmény2393 2017-05-08 17:27:33
Kedves Zéta! Már most jelentkezem. Valóban remek darab, igazi bel canto zene. Emlékszem, a premieren, amikor a második felvonás elején felment a függöny, óriási taps tört ki a nézőtéren a világszínvonalú díszlet láttán. No és amit a szólisták és a zenekar hozzátett Gardelli vezényletével, Kincses, B. Nagy, Miller, Kováts, Molnár közreműködésével, az több volt mint csoda... De ténylegh!
2393   parampampoli 2017-05-08 17:09:58
A momus máris kezdheti szervezni a busztranszfert! -:)
2392   márta 2017-05-08 10:37:00
Ernani még soha nem volt Szegeden, Pesten is jó régen. Pedig kitűnő darab.
2391   nickname • előzmény2388 2017-05-07 11:58:51
Ott leszek! :-)

Mondjuk én 26-án a Faustot is megnézem Szegeden.
2390   Cilike • előzmény2388 2017-05-06 15:31:48
És Kolonits Klára lesz Elvira, tudtommal.
2389   vigkrisz • előzmény2388 2017-05-06 15:29:45
Elhozhatnák majd az Erkel-be is a Primavera fesztiválra!
2388   Búbánat 2017-05-06 11:35:18
A 2017/2018-as évad bemutatóterve

Lesz VERDI: ERNANI!!! – bemutató 2018. április 27.

Rendező: Göttinger Pál

Vezényel: Pál Tamás.
Koreográfus: Katona Gábor.
2387   lámpaoltogató 2017-04-30 18:15:07
A szegedi Faust szombati előadását láttam, amelyet László Boldizsár magas C-je vokálisan az egekbe röpített. Ehhez járult Kendi Lajos váratlanul pazar belcantoja Valentin szerepében, és Nadia Cerchez drámai jelenléte, akinek minden megszólalása szíven talál. Csak kicsit hiányzott az ördögi G a Mefisztó-rondó végén, mert Kiss András gyönyörű basszusa így is megfelelő támasza volt az ilyen szinten ritkán összejövő insieme incantevole-nak, azaz varázslatos együttesnek. Azt csak találgatni lehet, vajon Bodolaynak mi volt a szándéka a fegyenckórussal, a vészkorszakokat idéző vetítéssel, s más a butaságokkal, még szerencse, hogy Gounod darabja nem igazi dráma, s ha van mit nézni, feszengés nélkül végigülhető a három óra. Nézni pedig van mit, a remek Walpurgis-éjt (Juronics) előadó táncos fiúk és lányok (utóbbiak igen csábos öltözékben) végig sürgik-forogják az előadást, nem unatkozunk. Meg van itt minden más, hatalmas inga (remek ötlet!), vagy Goethe és Schiller páros szobra Weimarból, hol fejjel, hol fej nélkül, ki tudja, miért. A zene szép, s Pál Tamás biztos nem haragszik meg, ha a Walpurgis egészen pazar előadását emelem ki az interpretációból, ám ez azt jelzi, hogy a Maestro éppen operakarmesterként pontosan tudja, hogy a francia stílben mi a lényeg.
2386   tiberio • előzmény2380 2017-04-07 08:44:10
Nagyon igaz! Aki lemaradt róla, érdemes felkerekedni és Szegedre utazni. Ilyen énekeseket bármikor szívesen hallgatnék a MÁO-ban, ide értve még a kisebb szerepek alakítóit is mint Inez vagy Ruiz.A legösszetettebb alakítást Wiedemann Bernadett nyújtotta, neki aztán mindegy, hogy a színpad mélyére helyezi a rendezés vagy, ha a nézőtérnek háttal énekel. Valódi őserő szólal meg instrumentumán, egész egyszerűen fantasztikus! És olyan jó látni, hogy játszik!Nem győzöm hangsúlyozni, hogy milyen nagyra értékelem azokat az énekeseket akik nem érik be azzal, hogy a színpad széléről nagy terpeszben szemmel tartják a karmestert, hanem élnek a szerepükben.
A rendezésben voltak meghökkentő pillanatok, némelyik ötlet inkább megmosolyogtatott - mint például Manrico előkerülése a súgólyukból, majd az azt követő bágyadt heverészése -, másikukat erőltetettnek találtam - mint a rögtönzött disznóvágást és az állat tetemével kapcsolatos túlkapásokat -, de összességében hálás vagyok, hogy a rendező nem egy holdbázison játszatta a történetet. A díszletre nem lehet sok szót vesztegetni azt hiszem. Ami elsőre eszembe jut az az, hogy olcsó. A kivitelezése is, és funkciói is. A
szegediek parókakészítőire keresem a szavakat. Ha majd megtalálom, szólok. :)
2385   márta • előzmény2384 2017-03-31 11:27:22
Igazad van, mondjuk úgy,kíváncsi vagyok, másokra is úgy hat-e az előadás, mint énrám.
2384   IVA • előzmény2383 2017-03-31 01:21:05
Nem unszolásként mondom, de a véleményezés nem olyan dolog, amit egyikünk elvehet a másiktól.
2383   márta 2017-03-30 08:32:39
Nehezen tartom vissza magamat, hogy ne írjak hosszan, részletesen lelkendezve a tegnapi Trubadúrról. De meghagyom a pesti fórumozóknak. Aki még nem vett jegyet,m az igyekezzen.
Aki lemarad, az magára vessen.
2382   ebera • előzmény2380 2017-03-29 23:25:28
Nagyon várom ezt az előadást, viszont nem értem miért nem fogynak a jegyek. Jó régen megvettem a jegyeket nehogy lemaradjak róla, most néztem, hogy bőven, túlságosan bőven van még rá jegy.
2381   zsoly • előzmény2380 2017-03-29 22:47:55
Káprázatos volt! Kár bármi többet is mondani! TUTTI BRAVI!
A két héttel ezelőtti Bánk bán katarzis után most ez! Gyúrjunk a Faustra is! :-)
2380   Heiner Lajos 2017-03-29 22:39:36
Valószínűtlennek tartom, hogy van ma Magyarországon olyan operatársulat, amelyik egy Trubadúr-előadásra olyan dirigenst, és négy főszereplőt tud kiállítani, mint ma este a Szegedi Nemzeti Színház tette.
Aki nem hiszi, járjon utána.
Április 6-án, az Erkel Színházban.
2379   Tejberizs 2017-03-22 19:21:30
A Színház honlapján olvasható az április végi Faust előadói gárdája.
2378   zsoly • előzmény2375 2017-03-20 21:39:14
Szóval egyetértünk :-) Csak én még mindig heves leszek, ha arra gondolok, hogy mi történt a darabbal fél évszázadon keresztül.
2377   zsoly • előzmény2375 2017-03-20 21:37:23
A bel canto áriáknak is sajátja, hogy egy tételmondatot exponálnak és körbeéneklik. Donizetti és Bellini pocsék librettóit miért nem írja át senki? Erkelt sem kellett volna átírni. A nagyária átköltéséből, épp a lényeg lett elmismásolva: neked kell ELŐBB segítenem...
Engem teljesen levett az eredeti Erkel a lábamról. A Nádasdy-féle ABC egyszerűségű drámát csinált belőle, és úgy tette nemzeti kinccsé, hogy a bel canto lenyirbálása miatt eladhatatlanná vált külföldön... Most kellett rádöbbennem, hogy Erkel anyanyelvi szinten beszélte azt, ami miatt Donizettit és Bellinit a mai napig világszerte ünneplik? Nem kérek már többet a csonkított Bánk bánból...

Egyébként gimnazisták és felső tagozatosok nézték végig az előadást 16-án, ifjúsági bérlet volt. Az ő fegyelmezettségük a bizonyíték, hogy fogyasztható az ős-Bánk.
2376   nickname • előzmény2375 2017-03-20 20:53:01
14-i - a 14. előadáson voltam ott
 
Műsorajánló
Mai ajánlat:
11:00 : Budapest
Erkel Színház

Billy Elliot - A musical

18:00 : Budapest
Erkel Színház

Billy Elliot - A musical

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Joyce DiDonato
Il Pomo d'Oro Zenekar
HÄNDEL: Jephta - No. 20: Scenes of horror, scenes of woe, HWV 70
LEO: Andromakhé - Prendi quel ferro, o barbaro!
DE CAVALIERI: La rappresentatione di anima e di corpo - Sinfonia
PURCELL: g-moll chaconne, Z. 730
PURCELL: Dido és Aeneas - When I am laid in earth (Dido búcsúja), Z. 626
HÄNDEL: Agrippina - No. 87: Pensieri, voi mi tormentate, HWV 6
GESUALDO: Tristis est anima mea
HÄNDEL: Rinaldo - Lascia ch'io pianga mia cruda sorte, HWV 7a
PURCELL: Az indián királynő - They tell us that You mighty powers, Z. 630
HÄNDEL: Zsuzsanna - Crystal streams in murmurs flowing, HWV 66
ARVO PÄRT: Da pacem Domine
HÄNDEL: Rinaldo - Augelletti, che cantate, HWV 7a
HÄNDEL: Ariodante - Dopo Notte
A mai nap
született:
1913 • Gyurkovics Mária, énekes († 1973)