vissza a cimoldalra
2018-01-21
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Társművészetek (1228)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (60404)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (3889)
Milyen zenét hallgatsz most? (24992)
Kedvenc előadók (2815)
Haladjunk tovább... (207)
Momus társalgó (6308)
Kedvenc művek (143)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2276)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11213)
A csapos közbeszól (95)

Erkel Színház (8775)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2563)
Operett, mint színpadi műfaj (3464)
A Porgy és Bess Magyarországon (226)
musical (174)
Kolonits Klára (1029)
Bretz Gábor (119)
Operamúzeum (912)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1284)
Franz Schmidt (3024)
Bánk bán (2941)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4150)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (533)
Abbado – az ember (146)
Bartók Béla (1881-1945) (200)
Bartók Béla szellemisége (264)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Fórum - Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (Momo, 2007-10-05 23:03:48)

   
2432   joska141 • előzmény2431 2017-12-19 20:01:07

December 15 és Január 28 között - Bál a Savoyban, Macbeth, Carmen. Szívből kívánok sok sikeret László Boldizsárnak ezen 3 teljesen különböző hangot kívánó szerep megformálásához.

2431   márta 2017-12-19 17:55:54

Karácsony környékén meg lehet nézni a macbeth eredeti, 1847-es firenzei változatát a szuegediektől.

 

https://www.facebook.com/vtvszeged/videos/1533563936754119/

2430   Tejberizs 2017-12-18 16:17:39

A Színház honlapján olvasható a Carmen előadói gárdája. Bemutató: 2018. január 26.

Vezényel: Gyüdi Sándor, Koczka Ferenc

A főbb szerepekben:

Carmen: Laczák Boglárka, Gaál-Wéber Ildikó

Don José: László Boldizsár, Turpinszky Gippert Béla

Micaela: Kónya Krisztina, Ferenczy Orsolya

Escamillo: Cseh Antal, Réti Attila

2429   zenebaratmonika • előzmény2428 2017-12-15 15:36:24

Ábrahám Pál ezen operettje a szerző leghíresebb és legtöbbet játszott műve, a magyar fordítást Heltai Jenő készítette Alfred Grünwald és Fritz Löhner Beda librettója alapján. Érdekesség, hogy 2017. dec. 17-én, tehát vasárnap Ábrahám-Grünwald-Beda: Mese a Grandhotelben c. darabja koncert formájában repertoárra kerül a Komish Oper Berlinben, aminek magyar verzióját szintén Heltai Jenő fordította. A Bál a Savoyban magyar dalszövegeit Romhányi József fordította, tehát nem Harmath Imre.

Azt írják, hogy az első magyar jazzoperát Ábrahám Pál szerezte, vajon melyik darab lehet ez?

Én csak egy operájáról tudok, ez az Etelka szive c. egyfelvonásos bábopera, aminek Mohácsi Jenő írta a librettóját, aki Ábrahám mohácsi születésű anyai nagyszüleinek volt a barátja. A Fővárosi Bábszínház mutatta be a darabot, megnyitásakor, 1917-ben.

 

2428   Búbánat • előzmény2427 2017-12-15 15:15:44

A Bál a Savoyban című operettrevüvel készül a Szegedi Nemzeti Színház

2427   Búbánat • előzmény2426 2017-12-15 15:14:08

Bál a Savoyban - Szegedi Nemzeti Színház - bemutató

Bemutató: 2017. december 15. - 19:00

További előadások:

december 16. – 15:00; 19:00

december 17. – 15:00; 19:00

december 22. – 19:00

december 23. – 19:00

2018. január 11. – 18:00

január 13. – 19:00

január 14. – 15:00

Szereplők:
    Henry de Faublas  - László Boldizsár, Szélpál Szilveszter
    Madeleine, a felesége  - Nánási Helga, Gyüdi Eszter
    Madeleine unokatestvére, Daisy Parker  - Csorba Kata
    Musztafa Bey  - Gömöri Krisztián, Figeczky Bence
    La Tangolita, brazíliai táncosnő  - Laczák Boglárka
    Celestin Fourmint, ügyvéd  - Barnák László, Ferencz Nándor
    Pomerol, a Savoy főpincére  - Rácz Tibor
    Archibald, komornyik  - Ádám Tamás
    René - Ferencz Nándor, Barnák László
    Maurice - Gömöri Krisztián, Figeczky Bence
    Polette, Musztafa exfelesége - Göblyös Sára
    Lili - Máthé Beáta
    Csónakos, Monsieur Albert - Büte László
    Musztafa további feleségei - Baracskai Judit, Ferenczy Orsolya, 
    Himmer Veronika, Stefanik Kata, Szabados Tímea

Alkotók

    Díszlettervező  - Molnár Zsuzsa
    Jelmeztervező  - Rátkai Erzsébet
    Világítástervező - Stadler Ferenc
    Koreográfus asszisztens - Varga József
    Koreográfus  - Bóbis László
    Karigazgató - Kovács Kornélia

    Vezényel  - Koczka Ferenc, Kardos Gábor

     Rendező  - Horváth Péter

Közreműködők

a Szegedi Szimfonikus Zenekar, a Szegedi Nemzeti Színház énekkara, 
a Szegedi Nemzeti Színház tánckara, a Tömörkény István Gimnázium tánctagozatos hallgatói

2426   zenebaratmonika 2017-12-14 10:02:32

Megy valaki közületek a Bál a Savoyban előadásra? Pénteken premier lesz....

2425   nickname • előzmény2421 2017-11-30 17:26:56

Keszei Bori, mint Gilda = vicc. Mondjuk lesz mikroport - legalább majd lehet hallani. 

2424   márta 2017-11-30 14:15:26

Lehet, hogy KIss Andrással nem Basiliót énekeltetni kapitális baklövés, de ahogy Bartolót énekli, az telitalálat!

2423   Matyus • előzmény2421 2017-11-30 13:54:02

Ezek sosem tudnak egy rendes szereposztást kiállítani? 

2422   -zéta- • előzmény2421 2017-11-30 13:28:48

Hmmm...

2421   márta 2017-11-30 13:00:48

Nem egészen ide illik, de meghírdették a nyári szabadtéri Rigoletto szereposztását.

Herceg: László Boldizsár

Gilda: Keszei Bori

Rigoletto: Kendi Lajos

Sparafucile: Kiss András

Maddaléna: Ádám Zsuzsa

Monterone: Kováts Kolos

Giovanna: Kalmár Magda

Rendező. ifj. Harangozó Gyula

Jelmeztevező: Tihanyi Ildi és Náray Tamás

Nem írták, de valszeg karmester: Pál Tamás

 

2420   -zéta- • előzmény2418 2017-11-22 23:08:32

Kiss Andrással nem Basiliót énekeltetni kapitális baklövés...

2419   Búbánat 2017-11-22 19:09:45

CD 0411 WEBER, Carl Maria von: A bűvös vadász (részletek magyar nyelven)

Ea.: Sebestyén Sándor, Horváth József, Moldován Stefánia, Berdál Valéria, Szalma Ferenc, Megyesi Pál, Sinkó György, a Szegedi Nemzeti Színház Ének- és Zenekara, vez. Vaszy Viktor

Magyar nyelvű élő felvétel, készült 1959-ben a Szegedi Nemzeti Színházban 78' 05"

Kiadó: [Budapest] : OTP Bank + Hungexim, 1992

Melléklet: mell.
Zenei tárgyszó: opera, keresztmetszet
Eredeti cím: Der Freischütz
Egys.cím: A bűvös vadász. Részletek
Szakjel: CD 0411
Lejátszási idő: 78 min 5 s
Gyári szám: HUN 001

A rádióban 1959-től kezdve többször is lejátszották ezt a teljes felvételt és persze önállóan, részleteket is sugározva ebből. 

Ennek a szegedi produkciónak a "színlapja": 

Carl Maria von Weber: A bűvös vadász
Bemutató: Szegedi Nemzeti Színház - 1958

Fordította: Szabó Miklós

Vezényel: Vaszy Viktor

Km.: a Szegedi Nemzeti Színház zenekara és énekkara (karigazgató: Komarniczky Tamás)

Rendező: Abonyi Tivadar

Szereposztás:

Ottokár, cseh herceg - Sebestyén Sándor
Kuno, hercegi fõvadász - Horváth József
Agáta, a leánya - Moldován Stefánia
Annuska, fiatal rokon - Berdál Valéria 
Gáspár, elsõ vadász - Szalma Ferenc
Max, második vadász - Megyesi Pál
Remete - Sinkó György
Kilián – Szabadi István
Nyoszolyólány – Mére Ottilia
Samiel – Halmágyi Mihály

 

Ruitner Sándor  írja ismertetőjében A bűvös vadász 1959. évi szegedi előadásának hangfelvételéről készült  CD-kiadvány borítójának belső oldalán:

„A most megjelenő lemez, amelyről Weber operájának legszebb énekes részleteit hallhatjuk – túl az esztétikai élvezeten - , historikus értéket képvisel: bepillantást (pontosabban: ’behallgatást’) enged a Szegedi Nemzeti Színház operatársulatának egy olyan előadásába, amelynek kedvéért – 1959-ben – nagyon sok operabarát és kritikus zarándokolt le a tiszaparti városba. A Vaszy Viktor irányítása alatt működő, és azokban az években második fénykorát élő együttes nyújtotta zenei és drámai élmény nemcsak akkor és ott, a nézőtéren ülőket nyűgözte le, de ma is szinte ’átsüt’ a mikrofonok képezte akusztikus térbe… És ez a sugárzás képezi a lemez másik historikus értékét: 1959-ben ugyanis a Magyar Rádió meglehetősen kezdetleges (saját mérnökei és technikusai által ’szerkesztett’) technikai felszereltsége miatt, aligha vállalkozhatott egy ’kihelyezett stúdióban’ történő, a budapesti Bródy Sándor utcában rögzített produkcióhoz hasonlítható, azaz művészileg és technikailag összevethető felvételre…

A Bűvös vadász szegedi előadásának nagyszerűsége mégis egy ilyesfajta ’kaland’ vállalására késztette e sorok íróját, az anyag akkori rádiós rendezőjét. A körülményekről mindenképpen el kell mondanom, hogy a lelkesedés az egyébként egykedvű rádiósokat is magával sodorta: szinte ámulva néztük, ügyes kezek miként varázsolnak – különböző díszletelemek segítségével – a színpadból igazi stúdiót, az igazgatói irodából pedig technikai helyiséget… Nem beszélve arról, hogy a művészbejáró előtt álló rögzítő kocsiból kiszűrődő hangokra állandóan nyüzsgő tömeg figyelt… Az egy héten át tartó felvételeknek ezt a hangulatát talán azok is érzékelik, akiknek otthonába csak most jut el a Vaszy Viktor irányította ’zenés műhely’ egyik különleges szépségű ékszere. Az a pompás ötvösmunka, amelyben az idősebb, tapasztalt művészek rutinos produktumának mély tüzű-, és tehetséges, feltörekvő fiatalok lázas álmainak szinte fehéren izzó ékkövei, pompásan illeszkednek a fegyelmezett zenekari és énekkari hangzás önmagában is szépséges aranyfoglalaltába.

Szegedi és a tiszaparti városból elszármazott művészek egyéni produkcióit már számtalan lemezfelvétel őrzi. Ami most megszólal, abban különbözik tőlük, hogy ez a csaknem 80 perc Szeged város kulturális történelméből egy emlékezetes zenei korszak teljes értékű, és ugyanakkor különleges csillogású tükre.”

(Ruitner Sándor)

 

VIGILIA 1993/8 – augusztus száma:

„A bűvös. vadász régi-új felvételen Carl Maria von Weber leghíresebb műve, A bűvös vadász (Der Freischütz) nem tartozik a Magyarországon gyakran játszott operák közé. E mellőzöttség azért is érthetetlen, mert a német népzene Ländler- hangvételét francia és itáliai dallamossággal ötvöző, fordulatos cselekményű romantikus opera hálás és látványos színpadi mű, és az énekeseket sem állítja technikailag megoldhatatlan feladat elé. Ennek ellenére A bűvös vadászt Budapesten alig-alig játszották, nagy sikerrel mutatták be viszont a kompozíciót az utóbbi évtizedek során Pécsett és Szegeden. A Hungexim új lemezkiadó első publikációja A bűvös vadász 1959-es szegedi előadásának reprodukciója. Az eredeti felvételt a Magyar Rádió készítette, Ruitner Sándor zenei rendező irányításával, meglehetősen kezdetleges technikai körülmények között, monóban (a Rádió csak a hetvenes évek elejétől alkalmaz sztere6technikát). A technikai hiányosságok mellett további zavaró tényező, hogy az új CD a teljes operának csak egyes részleteit tartalmazza, és a válogatás nem az "opera-keresztmetszet" műfaji szabályai szerint történt: érthetetlen, hogy a nyitány, és számos, a cselekmény szempontjából kulcsfontosságú ária nem szerepel a lemezen. Ennek ellenére értékes és tiszteletreméltó a Hungexim vállalkozása; egyrészt azért, mert bepillantást enged az ötvenes- évek végének valóban virágzó _szegedi operaéletébe, másrészt az elsőrangú énekesi teljesítmények miatt. Az Agáta szerepét alakító Moldován Stefánia hangjának nagy viv6ercje, gazdag árnyalatai; Berdál Valéria (Annuska) sokoldalúsága és humora; a negatív figurát (Gáspár) igazi operai karakterré formáló Szalma Ferenc basszbaritonja egyaránt maximálisan érvényesül. A felvétel igazi meglepetése azonban Max, a vadászlegény megtestesítője, a szakmai körökben is kevéssé ismert Megyesi Pál kitűnő teljesítménye. A zenekar játéka lendületes, érezhetően lelkes és expresszív, így a technikai bizonytalanságok, pontatlanságok ellenére is élvezhető. A hangszeresek, a kórus és a szólisták produkciójában egyaránt világosan nyomon követhető Vaszy Viktor, a XX. század egyik legjelentősebb magyar karmestere, az egyik utolsó valódi színházi karmester munkájának hatása. A bűvös vadász régi-új felvételével a kiadó a kilencven éve született Vaszy Viktornak is méltó emléket állított. „

(Retkes Attila)

 

2418   kothner 2017-11-22 12:47:30

A Sevillai Borbély Szegeden

 

A Mozart-da Ponte operák óta a buffa már nem pusztán karakter- és helyzetkomikum-kavalkád többé, a humor és a passzió mellett megjelenik a ráció is. A valóságalapú, kerek, logikus történet fontos szerepet kap, miközben megmarad a virtuóz vokalitás, az improvizáció, az aktualizálás. A Sevillai-ban is lényeges hogy Almaviva nem közember, hanem gróf, s szerelemből kifolyólag rangon alul készül házasodni. Rosinát magához emeli, s mint tudjuk, az itt zsémbeskedő veszélyes gyámatya, Bartolo, s a bajkeverő Basilio lakájként fog szolgálni a grófi udvarban. Egyszóval: Beumarchais éleslátó valóságábrázolása itt is jelen van, ha nem is olyan mértékben mint Mozart korábbi remekében a Figaroban. Ebből kifolyólag a szerelmi szál is őszintébb és mélyebb mint a buffa primitíven bájos holotmiglan-holtodiglanja. Talán ezért is van, hogy a habkönnyű Barbiere halhatatlan tűnik (No meg Rossini zsenialitása okán, meg még ki tudja miért).

 

A szegedi Sevillait a szereplők végigkomédiázzák, hatásosan és sikeresen, a fentiekkel nem sokat törődve. A gróf ugyanazt a rossz szlenget beszéli, mint Fiorello , s természetesen tegeződnek, mint mindenki mindenkivel, s Rosina szájából is elhangzik egy „köpni, nyelni nem tudok” az első finálé megdermedt pillanatában. Mintha minden szereplő ugyanabból a hajléktalan-szállásból bújt volna elő (az új fordítás Galambos Attila munkája). A rációval „sincs nagyon törődve”. Az „inutil precauzione”, azaz „hiábavaló elővigyázatosság”, amely a mű eredeti címének is része, az új verzióban el sem hangzik, helyette a „felejtsd el a tervet” szöveg szerepel, s ezt Rosina akkor mondja ki először, mikor még fogalma sincs arról, hogy gyámatyja el akarja venni (mert hogy egy ilyen mondat csak erre a tervre vonatkozhat). A Rágalom-ária alatt a közönség közé szétszórt, s a Bartolo házára kiszögezett röplapok Figarot gyalázzák, miközben az ária egyértelműen a grófot veszi célba. Felületességről tanuskodik az is, hogy a színház honlapján található darabismertetés Rosina helyett Susannának nevezi a női főszereplőt.

 

Az előadás zeneileg egyensúlyzavaros. A recitativókból túl sok van, a „zárt” számok, amelyek a zene lényegét adják, meg vannak csonkítva. A szegedi produkció mindkét Almavivája el tudta és el szerette volna énekelni a gróf második felvonásbeli virtuóz nagyáriáját, de erre nem kaptak lehetőséget. A „Finale Primo”-t, a darab legjelentősebb zeneszámát brutális húzással adják, a zárórész modulációja, amely a stílus és a komponista egyik legjellemzőbb kézjegye, teljesen kimarad. A recitativókra visszatérve, ha ezeket a stílusra kötelező olaszos svádával adnák elő, azaz gyorsan és virtuózan, az egyensúly nem borulna föl. No de – s itt érkezünk el a szegedi produkció leglényegesebb jellemzőjéhez – eme recitativók minden mondata, sőt minden szava meg van terhelve olyan plusz cselekményekkel és tennivalókkal, amelyek sebességüket jelentősen fékezik. Emellett jól érzékelhető az a rendezői törekvés, amely szerint a szöveget (mind a recitativókban, mind a zárt zeneszámokban) szájbarágósan kell értelmezni és hangsúlyozni, ennek kárát látja a „bel canto”, a „szép éneklés”, a kelleténél sokkal többször hallunk értelmetlenül agyonhangsúlyozott szókezdéseket és szóelválasztásokat, cantabile helyett mintha hallássérülteket akarnának informálni a darab tartalmáról. Ez a nyivánvalóan a rendező által inspirált ugatásszerű hangadás elsősorban a Bartolót alakító két kitűnő művész (Kiss András, Cseh Antal) teljesítményét befolyásolja.

 

Az előadás sikerét (mert hogy a siker vitathatatlan) alapvetően két dolog biztosította. Mindenekelőtt a darab. Rossini mestermunkája regeteg fölös terhet elbír a hátán úgy, hogy értékei mégis ragyognak, különösen, ha ehhez még jó vokális produkciók is hozzásegítenek. Mindkét tenor kitűnő adottságokkal rendelkező fiatal művész, Rab Gyula dallamérzékenységével, Hanczár György színpadi jelenlétével tűnik ki. A Figarók, Kendi Lajos és Balla Sándor komoly tapasztalatukkal segítik az előadást. Altorjay Tamás hozza régi színvonalát Basilióként, Pataki Bence ugyanebben a szerepben jelentős előrelépést mutat. Vada Juli zseniális Berta, Frankó Tünde is jó. Jók a kicsik, Szélpál és Major, mint Fiorello, Taletovics mint őrtiszt. Kovács Éva hatalmasat fejlődött, Rosinája kedves, egyéni és virtuóz. Banai Sáráról egyelőre nincs mit írni.

 

A siker másik záloga a tömérdek rendezői ötlet, az állandó nyüzsgés, amely ugyan nem a mű eredeti szellemében, hanem alapvetően annak ellenére, ahelyett, de mégis rendkívüli hatásfokkal képes ébrentartani a közönség figyelmét és biztosítani a tapsokat. Az előbbiekben minősített vokális produkciók szinte mindig csak a rájuk aggatott pótcselekményeken áttörve képesek érvényesülni. Figaro belépője alatt három markos borbélysegéd borotválja a nézőket a széksorok közt (természetesen maffiózókhoz illő fekete szemüvegben – jaj ezek a klisék!– mintha Kero harminc év előtti bakátstéri Carlos-ából lépnének elő), Rosina a belépőt Berta és Ambrogio (Nemes Roland) szünni nem akaró tevés-vevése közben adja elő, Bartolo – amúgy iszonyatosan meghúzott – áriája közben bemosakszik, s a kiirthatatlan Berta + Ambrogio segédletével kegyetlen vizsgálatra készül és így tovább... Akármilyen jól teljesítenek az énekművészek, produkciójuk szükségszerűen kísérőzenévé silányul, a nézők figyelmét a rendező vonja magára, rá kell figyelni, arra, amit ő talált ki, ő adott hozzá a véleménye szerint nyilván gyenge, megtámogatandó műhöz, s a – véleménye szerint – kiszámíthatatlan, esetleges szólistai értékekhez. Na már most Kero ezt jól csinálja. Ötletei mindig vannak, jobbak-rosszabbak vegyesen, de a hatás biztos. A szereplők jönnek mennek, a három maffiózó, ha épp nem borotvál, Rosinának udvarol, ki horgászni indul, ki tüzet oltani rohan (mert a vihar-zene alatt természetesen villám csap Bartolo házába). Mondanom sem kell, hogy a nyitány alatt szemtanui leszünk Bartolo és házanépe Sevillaba való költözésének, kicsit zavarosan ugyan, de megismerkedünk a darab szereplőivel, szóval Kero gondoskodik arról, hogy egy pillanatig se unatkozzunk, de arról is, hogy egy pillanatig se tudjunk a darabra magára figyelni, csak őrá, az ő remek ötleteire.

 

Úgy hírlik, az előadás egy szép terv első állomása. Előadták már Szentendrén, s színre kerül majd Budapesten az Operettszínházban, s más helyszíneken is, olyanokat is beleértve, ahol egyébként nincs operajátszás. A terv ötletgazdája és megvalósítója Vadász Dániel – maga is kitűnő tenor – szerint a cél: új lendületet adni a magyar operaéletnek, új közönséget bevonni az operakedvelők táborába, s nem mellesleg, új lehetőségeket nyitni a kitűnő magyar operaművészeknek. Őszintén remélem, a terv megvalósul, és tiszta szívvel kívánok sok sikert a közreműködőknek. A szegedi Sevillait látva úgy gondolom, van remény a sikerre, de a láthatóan komoly munkával létrehozott produkció arra a csapdára is felhívja a figyelmet, ami az egész remek kezdeményezést tévútra viheti. Egy opera befogadása ugyanis – csak úgy, mint a létrehozása – nem könnyű, nem egyszerű feladat. Minden egyes operai alkotás, és minden előadás számtalan tényező együttes erőfeszítésének következtében jön létre, szövegíró, díszlet és jelmeztervező, zenekar, kórus, színház, közönségszervezés, stb stb. Az eredmény is ilyen, sok, különböző oldalról megközelíthető műalkotás, amelynek értékei egycsapásra nem tárulnak fel, megértéséhez, élvezetéhez sok-sok alkalomra van szükség. Ezért hiba azt gondolni, abból kiindulni, hogy elég a nehezebben megközelíthető összefüggéseket leegyszerűsíteni, ...például egy könnyen érthető, hatásos, szaftos poénokkal tűzdelt, ám kabaré nívójú szöveggel felváltani a valódi viszonyokat mind tartalmában, mind formájában kifejező eredetit, ...vagy látványos cselekményekkel elterelni a figyelmet a zene elvontabb, több figyelmet kívánó történéseiről (vagy urambocsá' egyszerúen kihúzni azokat),... egyszóval a valódi értékeket csak részben felmutatva, egy lebutított, leegyszerűsített előadással a megértés, a hozzáférés útját a valódinál könnyebnek láttatni.

 

Ja, és el ne feledjem, a férfikar együtt is, tagonként is kitűnő volt, a zenekar és a két karnagy, Pál és Gyüdi tette a dolgát. Székely László díszlete túlsúlyos, mint az egész előadás, a jelmezek jók, de nem egyéniek, kivéve talán Almaviva énektanári szerelését.

 

2417   Pál Tamás 2017-11-22 12:42:35

próbabeírás

2416   zenebaratmonika • előzmény2414 2017-11-22 11:48:56

Végül Kero rendezte?

Elvileg ő volt kiírva.

2415   Heiner Lajos • előzmény2413 2017-11-22 11:30:21

Mindenfele asszonkak irogatnak ide, a Marta meg az a Ciroka vagy hogyishijjak Ciloka? Meg Tunde.

2414   Heiner Lajos • előzmény2413 2017-11-22 11:29:15

Jogos a feddes, Szegeden az egyik Sevillai nem is volt igazan Sevillai, hanem Se villa, se borbely.

2413   parampampoli • előzmény2411 2017-11-22 10:41:30

Lajos, nem vagy igaz.... -:))))))))

2412   Búbánat • előzmény2410 2017-11-22 10:26:51

Nemsokára lát(hat)om az Operettszínházban.

2411   Heiner Lajos • előzmény2410 2017-11-22 09:49:10

De, en igen. Tobbek kozott Pragaban, Otava nagyszeru rendezeseben, Becsben egy eleg kozepes eloadast, Szegeden legalabb ket rendezest, aztan nem felejtem el azt a pesti eloadast, ahol Luigi Alva enekelte Almavivat.

MIert, Te meg nem lattad? Javaslom, szand ra Magad, nagyszeru darab.

2410   márta 2017-11-22 09:30:05

Senki se látta a Sevillait?

2409   fiordiligi • előzmény2408 2017-06-07 19:47:58
Gyüdi Sándor nem csak a Fauston, de más operákon is teljesen kívül áll... Nem szabadna vezényelnie... Ja, és szimfonikus programot sem. A dögunalom enyhe kifejezés...
2408   Tejberizs 2017-06-06 16:33:08
Tudom, hogy az idei szegedi Faust-szériáról írni már nem "új"-ság. Csak ma reggel olvastam Heiner Lajos beszámolóját az "Operabemutatók" rovatban a május 26-i előadásról. E cikk címe, "Zeneileg nagyszerű - A szegedi Faustról", késztet írásra. Nem a "Hozzászólások a Momus írásaihoz" topicba írok, mert úgy érzem, sokkal inkább ide tartozik.
Az eddigi beszámolókból az az összkép alakul(hat) ki az olvasókban a Faust-produkcióról, hogy egy rendezésileg gyenge, de zeneileg nagyszerű produkció hat előadását láthatta-hallhatta a publikum.
A rendezés/színpadra állítás véleményem szerint is gyenge, sőt teljességgel nevetséges volt. Elhűlve gondoltam arra az előadások közben, hogy ez lenne a "magas művészet"?! Számomra a balett sem volt kivétel a nevetségesség alól. Pl.: A tánckar női tagjai piros alsóneműben gépfegyverekkel hadonásznak?! A tánckar férfi tagjai egy asztalt csapkodnak és időnkét átugranak rajta?! Stb.
A rendezés a zenei megvalósítás minőségébe is keményen beleszólt. Hogy lehet egy kórust asztalok alatt, kacatok közt fekve énekeltetni úgy, hogy nem is látják a karmestert?! Hogy lehet egy énekest arra kényszeríteni, hogy egy hangilag és érzelmileg is igen megterhelő finálét egy kétemeletes, rozoga asztal-építmény tetején énekeljen el?! Stb.
Egyetértek Heiner Lajossal: Bodolay Gézának szerintem sincs semmi fogékonysága az opera iránt, sőt, az égvilágon semmi köze sincs hozzá, és véleményem szerint is az lenne a legjobb, ha soha többet nem nyúlna operához, hogy ne okozzon több kárt az eddigieknél.
Mégsem a rendezés/színpadra állítás miatt írok igazából, hanem egyes, a zenei megvalósításban tapasztalt jelenségek okán.
Természetesen egyetértek az előttem szólókkal abban, hogy Pál Tamás gyönyörűen és hatalmas szakmai tudással muzsikált, továbbá az énekesek és a hangszeresek is erejükhöz és tehetségükhöz mérten kitettek magukért. Az előttem szólók részletesen elemezték a szereplők erényeit-hibáit. Arra azért kíváncsi lennék, mire gondolt a Szegedi Nemzeti Színház felelős vezetése, amikor Turpinszky-Gippert Bélát meghívta Faust szerepére: teljesen értelmetlen volt küszködnie a szólammal, pl. még a transzponált cavatina is meghaladta erejét.
DE, számomra egyenesen ijesztő volt hallani a kórust! Sajnos, megfigyelésem szerint, ez egy tendencia: egyre romlik a kórus hangi állapota, egyre lejjebb csúszik a kórus hangi teljesítményének minősége. És ez nem csak a létszám problémája. Ez nagy baj, mert szólistákat lehet idehívni, de kórust nem... És egy még nagyobb gond. Pál Tamást méltán dicsérték a beszámolók, de Gyüdi Sándor is vezényelte a Faustot. És Gyüdi Sándor vezénylése úgy zenei megformálás, mint érzelmi kifejezés tekintetében véleményem szerint a Faust-produkció mélypontja volt. Számomra úgy tűnt, mintha teljesen kívül állna a zenén, a művön. Akárcsak a rendezőnek, sajnos Neki sincs sok köze az operához, és így teljesen értelmetlen az előadás, szétesik az egész. Az a legrémisztőbb az egészben, hogy az ilyen előadások mutatják azt a sötét "rögvalóságot", ami akkor vár ránk, szegedi operaszeretőkre, ha Pál Tamás valami okból leteszi a pálcát...
2407   Tejberizs • előzmény2406 2017-05-29 13:03:55
Bocsánat! "Évad Énekese..."
2406   Tejberizs 2017-05-29 13:01:57
Összefoglaló az évadzáró társulati ülésről.
Vaszy Viktor-díj: Cseh Antal
Évad Énekesnője díj: Kónya Krisztina
Évad énekese díj: László Boldizsár
Évad Ifjú Énekese: Kiss András (Mefisztó)
Énekkari Nívódíj: Somogyvári Tímea Zita
Továbbá, megújult a Színház honlapja.
2405   nickname • előzmény2403 2017-05-27 13:07:00
Pár éve, mikor a Szegedi Nemzeti Színház a Boccanegrával vendégszerepelt Pesten, az előjáték alatt szólalt meg az Erkelben a mögöttem ülő telefonja, aki erre felvette és közölte, hogy most előadáson van :-).

A tegnapi Faust én is láttam: nem ragadott magával. A rendező a darab kulcsfontosságú jeleneteit nem rendezte meg. Az ékszerária előzménye pl. mintha teljesen elmaradt volna. Nem helyeztek el semmilyen ékszert Margitnak: helyette egy reneszánsz ruhát szorongatott magához Margit. Az egész annyira zavarosan volt felskiccelve, hogy ha először látom a darabot, akkor nem igazán tudtam volna eligazodni, hogy mi is történik éppen. Aztán a börtönjelenet vagy a templomi jelenet se volt éppen hatásosan megoldva. Az előadást nézve felértékelődött bennem a budapesti új, Faust rendezés -mert lehet utálni, hogy a lengyel rendező legalább minden megrendezett és nem lógott semmi a levegőben. Szegeden nem ezt éreztem.

Szerencsére Pál Tamás most is kitett magáért és a zenekar nagyon ihletetten játszott egész este. Nagy tetszett Kiss András Mefisztója. Nemcsak hangja van, de intelligensen énekel és jól játssza is a szerepét Remélem egyszer Pesten is fog nagyobb feladatokat kapni. László Boldizsár is intelligens énekes, akivel kapcsolatban csupán azt emelhetjük kifogásnak, hogy ezúttal nem sikerült neki érzelmileg azonosulnia a szereppel, ezenkívül most nem éreztem olyan szépen árnyaltnak az éneklését, mint a márciusi Bánk bánban. Kónya Krisztina sokkal jobb Margit, mint akik az idei évadban Budapesten énekelték a szerepet. Kendi Lajos ugyan nem múlta felül Kelemen Zoltán a múlt évadban Budapesten énekelt Valentinjeit - én ebben a szerepben szerettem talán legjobban a művészurat -, de figyelemreméltó baritonhang birtokosa, még ha van is csiszolni való az éneklésén. Tetszett Horák Renáta Siebelként és sokkal jobban bejött Márta kisebb szerepében Laczák Boglárka, mint Gertrúdként. Persze Wiedemann budapesti Mártáit nem múlhatta felül az alakítása. Egyedül Ajtorjay Tamás Wagnerjét éreztem mélypontnak, illetve az énekkart meg túlságosan kis létszámúnak ehhez a francia nagy operához. Ezt leszámítva színvonalas előadás volt. A rendezést leszámítva az őszi, budapesti Faust előadások mellett is megállta volna a helyét.
2404   Pristaldus • előzmény2402 2017-05-27 10:55:15
Ez így van! De soha ne feledjük, hogy az ilyen szereposztási tévedések elsősorban a szereposztók bűntettei!
2403   Heiner Lajos 2017-05-26 23:35:06
Földszint bal 11. sor, 7. szék.
A ma esti szegedi Faust-előadáson itt ült az az "úr", akinek a mobilja megszólalt, jó hangosan, előadás alatt.
Az illető nehezen kapcsolt - és nem kikapcsolt.
Hosszasan tanulmányozta, ugyan ki hívhatta.
Mintegy fél órával később mobilja ismét csöngött.
Nagydarabnyi testhez úgy tűnik, mogyorónyi agy társul, de végül csak eljutott a kortexéig, ez így nincs rendben.
Kirohant, mint Zrínyi.
Csak épp a mobilt bepottyantotta széke alá.
Nem vette észre, utána szóltak.
Ha Zrínyi, legyen egy másik Zrínyi is, és vadkan.
A szünet bő húszperces volt. Már szólt a Katonakórus, amikor hősünk csörtetve betört. Felállítva hat embert.
Negyvenvalahány éve járok operába.
Ilyen kőbunkóval még nem találkoztam
2402   Gabor11 2017-05-26 12:12:01
Pedig, ha igazak a pletykák, benne tisztelhetjük jövőre Carment, csak legyen aki nézi és hallgatja.....
2401   Búbánat • előzmény2398 2017-05-21 16:42:28
A Wikipédia szerint László Boldizsár kétszeres, Kelemen Zoltán háromszoros Dömötör-díjas művész – tehát ők már megkapták ezt a díjat.
2400   zsoly • előzmény2398 2017-05-21 16:19:54
Mennyire hiteles ez a szavazás? Van közjegyző? Vagy házi biznisz?
2399   Pristaldus • előzmény2398 2017-05-21 14:36:52
Laczák Boglárka??? Egy hangi katasztrófa! Hallgathatatlan!
2398   kothner 2017-05-21 10:35:35
Furcsán szavaztak a szegediek. Kónya Kriszta, Kovács Éva helyett a rikácsoló Laczák Boglárka, László Boldizsár és Kelemen Zoltán helyett az ordító Cseh Antal lett Dömötör-díjas
2397   ladislav kozlok • előzmény2393 2017-05-16 19:38:02
Jo lenne, ha lenne egy utazási iroda, pld. MOMUS-TOUR ;))
2396   Tejberizs 2017-05-16 19:11:29
Márok Tamás írása a Faustról.
2395   nickname • előzmény2393 2017-05-08 17:55:26
Főleg ha tényleg Kolonits lesz Elvira és felkérik mellé László Boldizsárt, Pál Tamás fog vezényelni, nagyszerű lesz!
2394   Petyus • előzmény2393 2017-05-08 17:27:33
Kedves Zéta! Már most jelentkezem. Valóban remek darab, igazi bel canto zene. Emlékszem, a premieren, amikor a második felvonás elején felment a függöny, óriási taps tört ki a nézőtéren a világszínvonalú díszlet láttán. No és amit a szólisták és a zenekar hozzátett Gardelli vezényletével, Kincses, B. Nagy, Miller, Kováts, Molnár közreműködésével, az több volt mint csoda... De ténylegh!
2393   parampampoli 2017-05-08 17:09:58
A momus máris kezdheti szervezni a busztranszfert! -:)
2392   márta 2017-05-08 10:37:00
Ernani még soha nem volt Szegeden, Pesten is jó régen. Pedig kitűnő darab.
2391   nickname • előzmény2388 2017-05-07 11:58:51
Ott leszek! :-)

Mondjuk én 26-án a Faustot is megnézem Szegeden.
2390   Cilike • előzmény2388 2017-05-06 15:31:48
És Kolonits Klára lesz Elvira, tudtommal.
2389   vigkrisz • előzmény2388 2017-05-06 15:29:45
Elhozhatnák majd az Erkel-be is a Primavera fesztiválra!
2388   Búbánat 2017-05-06 11:35:18
A 2017/2018-as évad bemutatóterve

Lesz VERDI: ERNANI!!! – bemutató 2018. április 27.

Rendező: Göttinger Pál

Vezényel: Pál Tamás.
Koreográfus: Katona Gábor.
2387   lámpaoltogató 2017-04-30 18:15:07
A szegedi Faust szombati előadását láttam, amelyet László Boldizsár magas C-je vokálisan az egekbe röpített. Ehhez járult Kendi Lajos váratlanul pazar belcantoja Valentin szerepében, és Nadia Cerchez drámai jelenléte, akinek minden megszólalása szíven talál. Csak kicsit hiányzott az ördögi G a Mefisztó-rondó végén, mert Kiss András gyönyörű basszusa így is megfelelő támasza volt az ilyen szinten ritkán összejövő insieme incantevole-nak, azaz varázslatos együttesnek. Azt csak találgatni lehet, vajon Bodolaynak mi volt a szándéka a fegyenckórussal, a vészkorszakokat idéző vetítéssel, s más a butaságokkal, még szerencse, hogy Gounod darabja nem igazi dráma, s ha van mit nézni, feszengés nélkül végigülhető a három óra. Nézni pedig van mit, a remek Walpurgis-éjt (Juronics) előadó táncos fiúk és lányok (utóbbiak igen csábos öltözékben) végig sürgik-forogják az előadást, nem unatkozunk. Meg van itt minden más, hatalmas inga (remek ötlet!), vagy Goethe és Schiller páros szobra Weimarból, hol fejjel, hol fej nélkül, ki tudja, miért. A zene szép, s Pál Tamás biztos nem haragszik meg, ha a Walpurgis egészen pazar előadását emelem ki az interpretációból, ám ez azt jelzi, hogy a Maestro éppen operakarmesterként pontosan tudja, hogy a francia stílben mi a lényeg.
2386   tiberio • előzmény2380 2017-04-07 08:44:10
Nagyon igaz! Aki lemaradt róla, érdemes felkerekedni és Szegedre utazni. Ilyen énekeseket bármikor szívesen hallgatnék a MÁO-ban, ide értve még a kisebb szerepek alakítóit is mint Inez vagy Ruiz.A legösszetettebb alakítást Wiedemann Bernadett nyújtotta, neki aztán mindegy, hogy a színpad mélyére helyezi a rendezés vagy, ha a nézőtérnek háttal énekel. Valódi őserő szólal meg instrumentumán, egész egyszerűen fantasztikus! És olyan jó látni, hogy játszik!Nem győzöm hangsúlyozni, hogy milyen nagyra értékelem azokat az énekeseket akik nem érik be azzal, hogy a színpad széléről nagy terpeszben szemmel tartják a karmestert, hanem élnek a szerepükben.
A rendezésben voltak meghökkentő pillanatok, némelyik ötlet inkább megmosolyogtatott - mint például Manrico előkerülése a súgólyukból, majd az azt követő bágyadt heverészése -, másikukat erőltetettnek találtam - mint a rögtönzött disznóvágást és az állat tetemével kapcsolatos túlkapásokat -, de összességében hálás vagyok, hogy a rendező nem egy holdbázison játszatta a történetet. A díszletre nem lehet sok szót vesztegetni azt hiszem. Ami elsőre eszembe jut az az, hogy olcsó. A kivitelezése is, és funkciói is. A
szegediek parókakészítőire keresem a szavakat. Ha majd megtalálom, szólok. :)
2385   márta • előzmény2384 2017-03-31 11:27:22
Igazad van, mondjuk úgy,kíváncsi vagyok, másokra is úgy hat-e az előadás, mint énrám.
2384   IVA • előzmény2383 2017-03-31 01:21:05
Nem unszolásként mondom, de a véleményezés nem olyan dolog, amit egyikünk elvehet a másiktól.
2383   márta 2017-03-30 08:32:39
Nehezen tartom vissza magamat, hogy ne írjak hosszan, részletesen lelkendezve a tegnapi Trubadúrról. De meghagyom a pesti fórumozóknak. Aki még nem vett jegyet,m az igyekezzen.
Aki lemarad, az magára vessen.
2382   ebera • előzmény2380 2017-03-29 23:25:28
Nagyon várom ezt az előadást, viszont nem értem miért nem fogynak a jegyek. Jó régen megvettem a jegyeket nehogy lemaradjak róla, most néztem, hogy bőven, túlságosan bőven van még rá jegy.
2381   zsoly • előzmény2380 2017-03-29 22:47:55
Káprázatos volt! Kár bármi többet is mondani! TUTTI BRAVI!
A két héttel ezelőtti Bánk bán katarzis után most ez! Gyúrjunk a Faustra is! :-)
2380   Heiner Lajos 2017-03-29 22:39:36
Valószínűtlennek tartom, hogy van ma Magyarországon olyan operatársulat, amelyik egy Trubadúr-előadásra olyan dirigenst, és négy főszereplőt tud kiállítani, mint ma este a Szegedi Nemzeti Színház tette.
Aki nem hiszi, járjon utána.
Április 6-án, az Erkel Színházban.
2379   Tejberizs 2017-03-22 19:21:30
A Színház honlapján olvasható az április végi Faust előadói gárdája.
2378   zsoly • előzmény2375 2017-03-20 21:39:14
Szóval egyetértünk :-) Csak én még mindig heves leszek, ha arra gondolok, hogy mi történt a darabbal fél évszázadon keresztül.
2377   zsoly • előzmény2375 2017-03-20 21:37:23
A bel canto áriáknak is sajátja, hogy egy tételmondatot exponálnak és körbeéneklik. Donizetti és Bellini pocsék librettóit miért nem írja át senki? Erkelt sem kellett volna átírni. A nagyária átköltéséből, épp a lényeg lett elmismásolva: neked kell ELŐBB segítenem...
Engem teljesen levett az eredeti Erkel a lábamról. A Nádasdy-féle ABC egyszerűségű drámát csinált belőle, és úgy tette nemzeti kinccsé, hogy a bel canto lenyirbálása miatt eladhatatlanná vált külföldön... Most kellett rádöbbennem, hogy Erkel anyanyelvi szinten beszélte azt, ami miatt Donizettit és Bellinit a mai napig világszerte ünneplik? Nem kérek már többet a csonkított Bánk bánból...

Egyébként gimnazisták és felső tagozatosok nézték végig az előadást 16-án, ifjúsági bérlet volt. Az ő fegyelmezettségük a bizonyíték, hogy fogyasztható az ős-Bánk.
2376   nickname • előzmény2375 2017-03-20 20:53:01
14-i - a 14. előadáson voltam ott
2375   nickname • előzmény2344 2017-03-20 20:52:18
Amúgy engem a március 16-i előadás pont arról győzött meg, hogy jó énekesekkel az eredeti verzió sem unalmas sőt! Szerintem olykor csak hátra kell dőlni és élvezni a zenét. Az, amit Kolonits produkált a hosszú Tisza-parti jelenetben teljesen igazolta Erkelt: ezt így kellett megírnia, mert így sokkal izgalmasabb és lélektanilag hitelesebb az őrülési jelenet. De ahhoz, hogy erre rádöbbenjünk kellett egy Kolonits Klára. Nekem a Hazám, hazám egyszerű szövege is tetszik: ugyanolyan szép ezzel a szöveggel is az ária, mintha benne lennének az arany mezők és ezüst folyók.

Kíváncsi lennék, ha legalább felvételről megnézné mindenki, legalább a Tisza-parti jelenetet ebben az előadásban és nyilatkozna. Komolyan érdekelne ki mit gondol.
2374   márta 2017-03-20 10:36:51
Búbánatnak igaza van.
Viszont a 14-diki előadáson forgatott a Szeged TV, Kolonits összes jelenetet rögzítette, és majdnem mindent László Boldizsárral is profi minőségben.
Ebben a műsorban le is adott két részletet, a Pál Tamás interjúban és a legvégén a Hazám,hazámat.
http://vtvszeged.hu/s_!musorok/i_korut_18/t_K%C3%B6r%C3%BAt/index.html
A felvétel további sorsa még kérdéses.
2373   Búbánat • előzmény2372 2017-03-20 09:46:46
Tudomásom szerint a szegedi TV felvette a teljes Bánk bánt - de még a bemutató idejéből; nem valószínű hogy a helyi televízió újra rögzítette volna a teljes operát. Kolonits Klára Melinda-alakítása- mint olvashattuk a beszámolókból - a reveláció erejével hatott, úgyhogy sajnálhatjuk ha erről az előadásról nem kapunk - jó minőségben - hang- és képfelvételt, ami ily módon való megörökítésre bizonyul(t).
2372   parampampoli • előzmény2371 2017-03-19 20:43:50
Ez azt jelenti, hogy a szegedi TV le fogja adni a Bánk teljes felvételét ?
2371   márta 2017-03-19 13:40:49
A március 16-diki előadás teljes fölvétel.
2370   márta 2017-03-19 13:40:15
A múlt heti két kolonitsos Bánkról eddig - ha jól számolom - 5 kalóz videofelvétel került föl a YT-ra, gyönge minőségű képpel. Nem számítva, hogy Szeged TV "hivatalosan" is fölvett részleteket.
2369   nickname • előzmény2368 2017-03-15 17:58:11
Kolonits is meghatódott szerintem, mikor a végén meghajoltak látszott rajta. László Boldizsár pedig olyan szépen megfogta a magas hangokat,annyira finoman felépítette a románcot és a nagy áriát is, olyan szépen, érzelem gazdagon szólt a Bánk-Melinda jelenet is, mint ahogy évtizedek óta nem volt rá példa szerintem.
2368   zsoly 2017-03-15 15:19:49
Fantasztikus este volt! Voltak zavaró szeplői, de azokat egyszerűen feledem, olyat kaptunk Kolonits Klárától, László Boldizsártól, Kelemen Zoltántól, a jelentősebb eredeti szerepben figyelemre méltóan megszólaló Cseh Antaltól, és nem utolsó sorban Pál Tamástól! És Erkel eredeti bel canto remekétől! Nem emlékszem, mikor fordult velem elő utoljára, hogy egy előadás alatt többször is percekig libabőrös voltam, vagy épp percekig a könnyem folyt. Tegnap megtörtént. Köszönöm! A nagy elődök sorához új Bánk-Melinda páros csatlakozott.
2367   márta 2017-03-15 15:02:07
Jelezzük a vezetőség felé. Talán jövőre tervezik a Primaverára.
2366   ladislav kozlok • előzmény2364 2017-03-15 14:41:13
Meg Pozsonyba is.
2365   -zéta- • előzmény2364 2017-03-15 14:22:57
Primavera?
2364   márta 2017-03-15 14:18:38
Vagy: a szegedi produkciót egyszerűen el kell vinni Pestre is.
2363   nickname 2017-03-15 11:27:08
A tegnapi Bánk bán számomra teljes mértékben bebizonyította, hogy megfelelő énekesekkel és jó rendezéssel az eredeti Erkel opera is életképes és előadható ma is. Kolonits előadásában a Tisza-parti jelenet nem nyúlik, mint a rétes tészta, hanem megrendítően fejezi ki egy megtört nő tragédiáját. Hihetetlen profizmussal állította a koloratúrákat az énekesnő a dráma szolgálatába. Csodálatosan kidolgozott éneklése, hiteles színészi teljesítménye számomra a 2000 óta eltelt 17 év legkatartikusabb Melinda alakítását hozta el. És végre, sok-sok év után, László Boldizsár szerepében igazi nagyurunk van! Aki nem bariton, hanem tenor! Cseh Antal is remek Biberach volt - az apró hiáktól elteintek. Viszont a többi szereplő nem ért fel hozzájuk. Pál Tamás irányítása alatt az általam okt. 29-én látotthoz képest az egész előadás új fajta dimenziót kapott: zeneileg hirtelen minden a helyére került, a kórus is jobban teljesített, mint októberben. Szégyen, hogy egy ilyen Bánk előadásért az embernek Szegedig kell utaznia, holott a fővárosban is lehetne kiállítani a darabhoz egy jó szereposztást! Amatőr baklövés, hogy Kolonits nem énekelhet Melindát Pesten! Sőt: a legnagyobb merénylet Erkellel szemben.
2362   -zéta- 2017-03-02 16:23:49
A Szegedi Nemzeti Színház jegyeket értékesít a Café Momus olvasói részére a március 14-i, 19 órakor kezdődő Bánk bán előadására. Megfelelő számú érdeklődés esetén különbuszt indítana Budapestről (16 órai indulással, az előadás utáni visszaindulással).
Jegyár: 2500,- Ft/fő (a földszintre szól)
Az autóbusz költsége az előzetes jelentkezés függvényében később kerül megállapításra.
Jelentkezés 2017. március 6-ig a bankbanszeged@gmail.com email címen.
Az előadás tervezett szereposztása:
II. Endre – Altorjay Tamás
Gertrudis – Laczák Boglárka
Ottó – Balczó Péter
Bánk bán – László Boldizsár
Melinda – Kolonits Klára
Petur – Réti Attila
Biberach – Cseh Antal
Tiborc – Kelemen Zoltán
a Szegedi Nemzeti Színház Ének- és Zenekara
vez. Pál Tamás
rendező: Galgóczy Judit
A produkció Erkel Ferenc operájának eredeti változata, Egressy Béni szövegével.
2361   nickname • előzmény2360 2017-02-25 11:36:06
Kolonitscsal
2360   nickname • előzmény2359 2017-02-25 11:35:52
Igen. Én Kolonitsal szívesebben hallgatom a hosszabb verziót - aki meg nem szereti, annak ott lesznek a budapesti előadások. Gondolom nem az ősváltozatot fogják bemutatni a következő szezonban sem.
2359   Búbánat • előzmény2358 2017-02-25 11:09:44
Mint ismeretes, ez az "ős" Bánk bán opera, amit Galgóczy Judit rendezett meg tavaly októberben Szegeden.
2358   nickname 2017-02-25 11:03:27
Kinn van a színház honlapján a márc. 14 és 16. Bánk bán előadások szereposztása.

Bánk bán - László Boldizsár
Melinda - Kolonits Klára
Ottó - Balczó Péter
Biberach - Cseh Antal
Petur bán - Réti Attila
Tiborc - Kelemen Zoltán
Gertrúd - Laczák Boglárka
II. Endre - Altorjay Tamás

Vezényel: Pál Tamás

Én már vettem jegyet vagy két hete :-).
2357   Heiner Lajos 2017-02-15 20:19:03
http://tiszatajonline.hu/?p=103225

A szegedi Don Pasquale kritikája.
2356   nickname • előzmény2355 2017-02-13 14:38:19
És jegyeket mikor lehet venni a márciusi előadásokra? A 14-i előadás nekem tökéletes lenne és megszeretném nézni.
2355   márta 2017-02-13 14:12:03
Márciusban újra lesz Bánk bán Két előadáson, úgy tűnik 14-én és 16-án Melinda KOLONITS KLÁRA lesz.
2354   pio • előzmény2353 2017-02-04 16:21:47
Sándor János a vége-tapsból egy meghajlás után szerényen kivonult. Ezzel talán azt akarta jelezni, hogy szerinte a rendezőnek-, rendezésnek észrevétlen kell működnie. Rokonszenves magatartás...
2353   lámpaoltogató 2017-02-04 09:20:57
Rendezői kényszerzubbony nélküli Don Pasqualet láttunk a szegedi színházban. Világos vonalvezetés, remek deklamáció, a commedia dell'arte kedves némaszereplői, helyzet- és jellemkomikum egyensúlya: Sándor János színpadán évszázados derű honol, valahogy így játszhatták a darabot megírása idején. A gondterhelt korszerűség sanyarú korában előadók és közönség hálásan lubickolt a belcanto forrásvizében tegnap. Az élmény mégsem lett rendkívüli, mert Gyüdi Sándor mintha nem akarta volna tudomásul venni, hogy egy remekmű partitúrája hever előtte a pulton. Okos dirigálásából sok más mellett különösen az a pár tizedmásodpercnyi csend hiányzott, amely a pofon után a habkönnyű komédiát átlendíti a mély tragikum világába. Kár, mert az énekesek hozták a darabot és önmagukat. Kelemen Zoltán érces színeket kever a dottore cselszövő hajlékonyságához, Cseh Antal a szokványos vénember-karikatúra helyett robinsoni darabosságával lóg ki elegáns környezetéből. Kónya Kriszta szép és kedves, bár talán kicsit túlságosan gyönyörködik a saját hangjában. Horváth István énekelni és gitározni is nagyon jól tud. Nagyszerű a kórus, a „repül a pénz” virtuóz előadása az énekkari művészek odaadásán kívül valószínűleg a rendező és a koreográfus Varga József közös munkájának köszönhető. És nagyszerű a látvány, Gyarmati Ágnes díszletét és jelmezeit szívesen néztük az egész régóta várt igazi szegedi operaesten.
2352   márta 2016-12-21 10:53:34
Láttam Pesten a Luciát Kolonitssal. Ezt Lámpaoltogatónak is látnia kellene! Kíváncsi lennék a véleményére!
2351   márta 2016-12-19 17:32:11
Gyüdi Sándor válasza a Szegedi Operabarátok Egyesületének:

Igen Tisztelt Operabarátok!

A Délmagyarország 2016. december 17-i számában megjelent: szegedi operarajongók kifogásolták, hogy mostanában kevés az operaelőadás a színházban. Mivel az Operabarátok Egyesületének legutóbbi összejövetelén is felmerült a kérdés, és ott – az ünnepi alkalomra való tekintettel – nem tartottam volna szerencsésnek a problémával részletesen foglalkozni, megpróbáltam összefoglalni az ezzel kapcsolatos gondolataimat azzal a szándékkal, hogy Elnökasszonyt megkérem, körlevél formájában juttassa el a tagságnak.

Egyébként feltételezem, hogy a Délmagyarországot a problémával nem az egyesület tagjai keresték meg, hiszen Önöknek – tekintettel arra, hogy másfél évtizede az Operabarátok szinte minden rendezvényén jelen vagyok, szinte valamennyiüket személyesen ismerem – a problémáról való eszmecserére megvan a közvetlen lehetőségük, nem szükséges az újságon keresztül, anonim olvasóként hozzám fordulni. Ha a szegedi operajátszást érintő bármely kérdésben az egyesület tagjai nem a személyes utat választják, akkor felesleges a rendezvényekre elmennem.

Mindenesetre az olvasói jelzés nyomán elhatároztam magam arra, hogy az opera iránt legelkötelezettebb szegediek – az egyesület tagsága – számára az újságban megjelenteknél részletesebben megvilágítsam a problémát. A mellékletben statisztikailag összehasonlítom az elmúlt évad és a jelenlegi évad operai játszási adatait. Lényege: az előző évadban 4 új operaprodukciót láthatott a szegedi közönség, továbbjátszás nem volt – ebben az évadban 5 új produkció és 2 továbbjátszás (összesen tehát 7 különböző opera) előadási kerülnek színre Szegeden. Az egyéb paraméterek – összes előadásszám, budapesti előadások, gálaműsorok, könnyűműfajú zenés darabok, külföldi megjelenés – terén az adatok a tavalyival megegyezők, vagy annál kedvezőbbek. Egyetlen téren nem tudunk előrelépni: kétségtelenül nem tudjuk biztosítani az operajátszás időbeli egyenletességét. Ennek okairól szól a mellékelt összefoglalóm második része.

Nagyon örülök minden olyan kritikának – beleértve az olvasói levelet is –, melyben keveslik az operaelőadások számát. Muzsikusként, operakarmesterként kifejezetten jól jön nekem, színidirektorként hivatkozási alapot teremt, hogy van ilyen szegedi néző/olvasó, mert – valljuk be – a szegediek 90 %-a, beleértve a színházba időnként betévedőket, inkább azt kérdezné: minek ennyi opera?

Kedves Operabarátok! Ugye senki nem gondolja Önök közül azt, hogy nem törekszem a műfaj szegedi pozícióit megőrizni, minél több produkciót, minél több előadást létrehozni, minél magasabb színvonalon. Ugyanakkor nagyon súlyosak a korlátaink. Szeretném, ha az elkötelezettek beavatottak is lennének, ezért ebben a körben a legteljesebb őszinteséggel tárom fel az összefüggéseket a mellékelt összefoglalóban. Kérem, olvassák figyelemmel, a színháznak és az egyesületnek a szegedi operajátszás iránti közös felelősségének tudatában.

Minden kedves szegedi Operabarátnak társulatom tagjaival együtt áldott ünnepeket, békés, boldog új esztendőt – benne sok szép operai élményt – kívánok:

Gyüdi Sándor
2350   Tejberizs 2016-12-19 17:23:42
Gyüdi Sándor főigazgató nyilatkozata a Délmagyarban az operamentes hónapok okairól.
2349   Petyus • előzmény2348 2016-11-22 10:27:48
.
2348   Petyus 2016-11-22 09:16:24
Kár volt a Bánk bánt csak hat előadásra betanulni... Jön a Pasquale, és mi lesz akkor a Bánkkal?
Volt egy olyan hiteles infóm a titkárságról, hogy januárban megint játsszák. Nagyon szeretném megnézni már csak Boldi Bánkja és Pál Tamás dirigálása miatt is.
2347   Heiner Lajos • előzmény2346 2016-11-22 08:08:24
2346   kothner 2016-11-21 19:38:29
A Szegedi Nemzeti Színházban 2017 február 3-ig, a Don Pasquale premierjéig nincs kitűzve operaelőadás- Gyüdi Sándor, Pál Tamás, mi történik itt?!
2345   márta • előzmény2344 2016-11-05 14:44:36
Azért hosszabb beszélgetést érdemelne, mi a különbség a két változat között. Nádasdyék átdolgozása szerintem is nagyon szerencsés.
2344   Cilike • előzmény2340 2016-11-05 14:35:56
Szembenéztünk vele és két év után visszatették a Nádasdy-félét. Hidd el, se Ppp, se én nem vagyunk az opera vagy Erkel ellenségei, de ez az átdolgozás tette lehetővé, hogy a darab olyan népszerű legyen és műsorom maradjon.
2343   márta • előzmény2342 2016-11-05 14:32:45
Nádasdyék átdolgozásában milyen dramaturgiai hibákat látsz?
2342   nickname • előzmény2341 2016-11-05 07:45:21
Miért lenne ez egy harc? Nem értem ezt a görcsösséget Nádasdyék mellett. Ez az opera változatokban létezik és ez megmásíthatatlan tény. Az Andrássy úton most az átdolgozás megy, ami már nem is az igazi átdolgozás, inkább annak meghúzott verziója,hiszen nemcsak arról van szó,hogy mikor Melinda szerepébe beállt Ágai kinyitották a Kenessey által átírt Tisza-parti jelenetet, hanem arról is, hogy pl. a közzenéket elhagyták, a szöveg is változott. Ha az ember meghallgatja a mű felvételeit kisebb változtatásokat észrevehet a különböző időpontban készült felvételek szövege között. Aztán most Debrecenben a bariton-verziót adják majd. Ennyi. Szerintem ez nem katasztrófa, mint ahogy sokan gondolják. Pl. Kolonits előadásában nagyszerű volt hat éve Melinda vágatlan szólama. Engem a dramaturgiai bakik se zavarnak - azok vannak a Nádasdyék átdolgozásában is, csak azokról nem akarnak tudomást venni. Nekem már akkor szemet szúrtak, mikor még nem ismertem az eredetit. egy színháznak joga van eldöntenie melyik Bánk bánt játssza. Nyilván több szempontot mérlegelni kell a döntés során, de nem hiszem, hogy akkor harc lenne azért,hogy az eredeti vagy az átdolgozás menjen. Ez badarság. Ez csak műsorpolitika. Lehet siránkozni, hogy hová jutottunk ez ügyben is, de változik a világ, csak az ember néha nehezen képes változtatni a szemléletén. Bár ezt most lehet, hogy sértésnek fogod venni.
2341   parampampoli • előzmény2340 2016-11-03 10:12:20
Jól fogalmazol: szembenézni. Mert az bizony egy harc, nem is kicsi. Én legalábbis mindig alulmaradtam benne.
2340   márta 2016-11-03 09:53:36
Igen, Nádasdyék átdolgozása sok szempontból igen szerencsés és színvonalas. De azért érdemes szembenézni az eredeti alkotással is.
2339   parampampoli • előzmény2337 2016-11-03 09:41:10
Nem véletlenül dolgozták át Nádasdyék a művet.
2338   márta • előzmény2337 2016-11-03 09:14:01
Azért szédelgett be Gertrud, mert így írták meg Erkelék.(Ja, és mert megitta az altatót.) Nem Bánk megy felelősségre vonni őt, hanem összetalálkoznak a palotában.
A nagy duett utáni királyi bevonulás meg a kétrészes ária nekem se tetszik itt, nem túl hatásos felvonásvég.
És az is suta, hogy Petúr elénekli a bordalt, majd csak statisztál. De hát Erkel 4 jelentős baritonszerepet írt a Bánkba, neki ennyi jutott.
Én egyébként az énekeseket jónak vagy nagyon jónak találtam. Különösen izgalmas, hogy nem fajsúlyos és súlyos öregecskedő nénik-bácsik áriáznak teli torokból, hanem egy fiatal társaság énekli a maga igazságát. Gondoljuk meg: egy 25 év körüli Melindát és egy 30 körüli Gertúdot darál be a történelem.
2337   Marzimino 2016-11-02 18:13:05
A vasárnap látott előadás alapján néhány észrevétel, vagy megfáradt hozzászólás részemről, ahogy vesszük. Énekeseket nem taglalnék, nagyjából egyetértek az elhangzottakkal. Kerestem az okokat, hogy mért tűnt nekem úgy, többször kínosan "leül" a darab. Aztán arra jutottam,az alapoktól kellene elindulni. Rendezés, dramaturgia, rendezés...Csak pár példa: a Bánk-Gertrúd nagy duett előtt ott a feszültséggel teli zene, ami valamiféle színpadi változást igényelne. De ehelyett Bánk csak állt, Gertrúd meg beszédelgett a színpadra. De mért nem Bánk indul a királynéhoz, mért fordítva van? Végül is, így is lehet, de nincs akkora hatás. Nyilván díszletileg ez könnyebb. A duett után nem sokkal tömegjelenet, a fél kórus -merániak-félholt a színpadon fekve. Meg egy más része ki is ment a színpadról.(?) De hát hogyan szóljon így egy nagy kórustömb utána? Talán ez válasz egy korábbi fórumozó énekkari megszólalásra tett jogos felvetésére. Aztán: Petúr szerepe itt ennyire kicsi? A bordal után el is tűnik. Hogy ez az ősváltozat sajátsága, vagy a mostani előadás jellemzője, azt nem tudhatom. A nyitókép is zavaros látványban. A merániaknak a királynővel kellene bevonulni, gondolom én, akár ősváltozat, akár átdolgozás. Furcsa volt, hogy a bordalt már ők is éneklik. A végét pedig feledném; az énekkari esőkabátos zászlólengetős tablót. Messziről úgy nézett ki, mint esőben összegyűlt emberek a kolbásztöltő fesztiválon.
2336   nickname • előzmény2335 2016-11-02 17:07:29
Az átdolgozott verzió se szólt volna jobban ezzel a szereposztással 29-én. Egyszerűen ha nincsenek olyan énekesek, akik legalább korrektül képesek megszólaltatni egy operát, akkor azt minek bemutatni? Más egy premier és más egy repertoár előadás. A premiertől elvárható lenne, hogy a lehetőségekhez képest megpróbálják a legjobbat kihozni az előadásól, legalább a főszerepekre találjanak ideálishoz közeli énekeseket. Legalább egy szereposztásban. Ez esetben ez nem történt meg. Sajnos. És sajnos lenne akkor is, ha az átdolgozást mutatták volna be, mert ez most független attól, hogy melyik változatot adják.
2335   parampampoli • előzmény2329 2016-11-02 15:25:40
Ez az eredeti változat, ha az énekesek nem alkalmasak rá minden szempontból tökéletesen, felesleges vállalkozás. Ha valaki nem tudja elénekelni jól még az átdolgozott változatot se, minek erőltetni a még nehezebbet? Valaki mondta, egyszer régen, hogy ami nem megy, azt ne erőltessük. Igaz, őt ma nem nagyon szokás és illik idézni... Ettől függetlenül az operára alkalmazva a mondást biztosan igaza volt.
2334   nickname • előzmény2333 2016-11-02 13:02:44
Ha jó az előadás még a hazai közönség is tud tombolni, ha visszafogottabb is, mint a külföldi. Azért a május Bellini Koncerten, vagy az áprilisi, debreceniek Traviatáján az Erkelben, vagy a tavaszi Par-Bajokon voltak szép tapsok az előadások végén. Ez a Bánk bán előadás nem volt magával ragadó. László Boldizsár egymaga nem képes elvinni a hátán az egész előadást.
2333   márta 2016-11-02 09:19:19
Én már nagyon várok egy jó közönséget, amelyiknek megismételteti a Hazám, hazámat.
  
Műsorajánló
Mai ajánlat:
11:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Déri György (cselló), Kemenes András (zongora)
A:N:S Chorus
Vezényel és mesél: Bali János
"Liszt-Kukacok Akadémiája"
A „felesleges” kotta
Alleluja. Non vos relinquam orphanos – gregorián
Alleluja. Non vos relinquam orphanos – organum duplum
Viderunt omnes – organum quadruplum (részlet)
SCHUBERT: Die Advokaten (Az ügyvédek), D. 37
WEBERN: Drei kleine Stücke (Három kis darab), Op. 11
KURTÁG: Jelek, játékok és üzenetek – Message-consolation á Christian Sutter
KURTÁG:Játékok (részletek)

11:00 : Budapest
MűPa, Fesztiválszínház

LOL
Balett-est két részben

11:00 : Budapest
Erkel Színház

RÁNKI GYÖRGY: Pomádé király új ruhája

18:00 : Budapest
Kassák Múzeum

Traverata - korhű hangszereken:
Balogh Vera (fuvola), Feltein Attila (hegedű), Móré László (brácsa), Maróth Bálint (cselló)
MOZART: Kontratáncok K.609
JOHANN NEPOMUK WENDT: A-dúr kvartett nr.3
MOZART - WENDT: A varázsfuvola [K.620]

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Tímár Sára (ének)
Sebő Ferenc, Dúcz Erzsébet, Enyedi Ágnes, Égető Emese, Horváth Sára, Orbán Johanna, Paár Julianna, Soós Réka (ének)
Kalász Máté, Mihó Attila (hegedű)
Fekete Márton (brácsa), Lelkes András (bőgő), Szabó Dániel (cimbalom, ének), Juhász Zoltán (furulya), Halászi Lehel (furulya, kaval, tánc), András Orsolya (ütőgardon, ének)
Tázló együttes:
Draskóczi Lídia (hegedű), Sófalvi Kiss Csaba (furulya), Németh László (koboz), Benke Félix (dob)
Tímár Sára lemezbemutató koncertje
"Minek nevezzelek…"

19:00 : Budapest
MűPa, Fesztiválszínház

LOL
Balett-est két részben

19:00 : Budapest
Erkel Színház

PUCCINI: Tosca

19:45 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Radu Lupu (zongora)
Budapesti Fesztiválzenekar
Vezényel: Fischer Iván
J.S. BACH: II. (h-moll) szvit, BWV 1067
SCHUMANN: a-moll zongoraverseny, Op.54
RACHMANINOV: II. (e-moll) szimfónia, Op.27
19:00 : Veszprém
Hangvilla

Szokolay Balázs (zongora)
Győri Filharmonikus Zenekar
Vezényel: Berkes Kálmán
CSAJKOVSZKIJ: b-moll zongoraverseny, Op.23
FRANCK: d-moll szimfónia, FWV 48
A mai nap
született:
1848 • Henri Duparc, zeneszerző († 1933)
1941 • Plácido Domingo, énekes
1945 • Peter Konwitschny, operarendező
1947 • Matuz István, fuvolista
elhunyt:
1851 • Albert Lortzing, zeneszerző (sz. 1801)
1948 • Ermanno Wolf-Ferrari, zeneszerző (sz. 1876)
1973 • Szabolcsi Bence, zenetörténész (sz. 1899)