vissza a cimoldalra
2019-11-22
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11450)
A csapos közbeszól (95)

Zene, ifjúság, jövô (80)
Operett, mint színpadi műfaj (4152)
Élő közvetítések (8250)
Kimernya? (3303)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3512)
Társművészetek (1463)
A Magyar Zenekarok helyzetéről (88)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4611)
Erkel Színház (10375)
Magyar Rádió operafelvételei és operaközvetítések – magyar előadóművészekkel (999)
Palcsó Sándor (271)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1806)
Franz Schmidt (3457)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2358)
Meg kell újítani az ének-zene oktatást! (137)
Pantheon (2446)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Fórum - Bánk bán (Sándor cár, 2003-03-28 14:16:41)

 
2771   smaragd • előzmény2770 2014-12-12 10:53:49
Kedves Tőled, hogy segítesz, mert ez engem már régóta bánt, hogy elfelejtettem a szereplők nevét, pedig sokáig emlékeztem rájuk.
Itt most már csak a regressziós hipnózis segíthet... vagy egy színlap :-) Amikor H.L. Sz.M. nevét írta, úgy éreztem ő volt, de már sajnos korábban elhunyt. (Mélyen el van ez az emlék nálam valami miatt temetve, úgy látszik.)
2770   telramund • előzmény2768 2014-12-12 10:08:15
Talán Faragó András volt(az utolsó igazi baszbariton.Micsoda énekes volt és színész),de akár Ütő Endre.
2769   smaragd • előzmény2767 2014-12-12 03:41:02
Utánanéztem - Te biztos fejből tudod - az évszám mutatja, hogy Székely Mihály sajnos nem lehetett.
2768   smaragd • előzmény2767 2014-12-10 18:15:37
Szíven találtál.
A bűvölet révén, sajnos szinte semmire nem emlékszem már. Mivel ékkő ez az emlék,azóta nem néztem meg a darabot, maradjon annak.
Tökéletes,feszes, tiszta érzet van bennem róla, és a díszlet, távolban egy hegycsúcson kék vár. A név: Judit.
Az előadás 1965-66-ban lehetett.
(Tilos kiszámolni hány éves vagyok!!!)
Édesapám, ha élne még, meg tudná mondani.
Boldog lennék, ha egy régi színlapot olvashatnék erről az előadásról, akkor felismerném a művészeket, így nem szeretnék butaságokat mondani,amúgy is a Bánk bán topicba kerültünk...

2767   Heiner Lajos • előzmény2766 2014-12-10 09:26:38
Meg Szekely Mihaly enekelte?
2766   smaragd 2014-12-10 05:53:24
A kékszakállú herceg várá előadásra (anno!) a IV. általánosban elvittek minket, az egész osztályt. Maradandó élményem egész életemre, elbűvölt. Azután fogalmazási verseny volt erről a programról (amit én nyertem, :-) bocs, hogy magamról írtam)
Ma is meg lehetne tenni, sok jó pedagógus örülne neki, úgy vélem.
2765   tiramisu • előzmény2735 2014-12-10 01:24:01
Erkel szerencsénkre Magyarországba' született, így nem lett a következő (II.) Donizetti, hanem Első Erkel Ferenc!
2764   IVA • előzmény2758 2014-12-10 00:30:38
Jellemző az általános pazarlásra.
2763   IVA • előzmény2757 2014-12-10 00:29:38
Márpedig A kékszakállú herceg várához lennének megfelelő énekesek, akik megfelelő számú előadás során még össze is tudnának forrni a szerepükkel.
A Bartók-balettek előadásához pedig gyönyörű választékot hagyott ránk id. Harangozó Gyula és Seregi László. Ezek a darabok nemcsak a közönség számára lennének nagyon fontosak, hanem azért is, hogy a társulat kifejezésmódját, előadói kultúráját, műveltségét is gazdagítsák. A Víg özvegy-revű kevésbé alkalmas erre.
2762   parampampoli • előzmény2758 2014-12-09 22:20:21
Ez így van.
2761   musicus2 • előzmény2742 2014-12-08 15:20:55
A Bánk bán topic 2683. hsz. óta a téma áttolódott a Bánk bán operáról szóló megjegyzésekről Erkel Ferencre, így momo felvetésére ott fogok válaszolni.
2760   musicus2 • előzmény2742 2014-12-08 15:20:45
A Bánk bán topic 2683. hsz. óta a téma áttolódott a Bánk bán operáról szóló megjegyzésekről Erkel Ferencre, így momo felvetésére ott fogok válaszolni.
2759   Búbánat • előzmény2757 2014-12-08 11:03:05
Sajnos, ez a pár előadás is általában a Március 15-e köré van csoportosítva.
2758   telramund • előzmény2754 2014-12-08 10:57:10
Két éve Miskolcon a fesztiválon elhangzott a 3 mű Román Sándor vezette Experidance együttes előadásában,fantasztikus koreográfiákkal a Kékszakállúban Lukács Gyöngyivel és Alexandru Agache-vel.Egy az egyben átvehette volna az Operaház!A Bartók örökösök is áldásukat adták az előadásra!Aztán mindenből nem lett semmi!Pedig kitűnő volt!
2757   tollnok • előzmény2755 2014-12-08 05:26:24
A Bartók színpadi műveket is állandó műsoron kellene tartania az Operának! Ezzel egyetértek! Háry most legalább van - még ha olyan amilyen is. A Hunyadi a bemutatás évadában ment magasabb előadás számmal, mert az Operakaland része volt és még számos más, zártkörűnek induló előadást rendeztek belőle. Aztán redukálták az előadásszámat évadonként 4-5 estére. A Bánk bán évadok óta öt-hat esténél többször nem látható. Kicsit olyan érzése van az embernek, mintha csak kötelesség szerűen játszanák őket, hogy na, azért mégis csak Erkel van nekünk más nem. A Bartók műveket meg fogalmam sincs miért mellőzik???? Persze most lehet hivatkozni a megfelelő/ideális énekesek hiányára, de ennyi erővel több darabot nem kellene vagy csak ritkán játszani.
2756   IVA • előzmény2755 2014-12-08 04:29:31
tábort
2755   IVA • előzmény2742 2014-12-08 04:24:30
A Háry János egy évvel ezelőtti felújítása előtt ezen a fórumon kérdezte valaki (nem emlékszem, ki), hogy ugyan, kinek kell a Háry? Akkor jelentkeztem, hogy nekem kell, mert én szeretem.
A Bánk bánnak és a Hunyadi Lászlónak volt akkora kultusza nálunk a múlt században, mint a Toscának, vagy az Otellónak: ugyanazok a kiváló művészek állították színpadra Erkel fő műveit, mint a nemzetközi repertoár remekeit, ugyanolyan kiváló, nagy énekesek működtek közre bennük, egyetlen évadban sem hiányoztak a repertoárról, s talán még az előadásszámuk is magasabb volt. Nekem volt szerencsém még elcsípni azok utolsó előadásait, akkor szerettem meg az Erkel-operákat. Élveztem a zenéjüket, a drámájukat – s közben nem törtem a fejem azon, hogy jobb-e a Tosca, vagy az Otello. Amint a Tosca- és az Otello hallgatása közben sem azt élvezi az ember, hogy mennyivel jobb, mint a Bánk bán. Az, hogy színház és néző által megbecsült darabjai voltak az Operaháznak, a rádiónak, a lemezgyárnak, szerintem kultusz (volt).
Magam ugyan nem képezek egy tábor, de én most is szívesen tartoznék a Hunyadi László rajongótáborához, Szűcs Gábor marhaságait viszont éppen elég volt háromszor végignéznem, köszönöm, nem kérek belőlük többet.
2754   IVA • előzmény2719 2014-12-08 03:58:48
Ehhez képest az Operaház Bartók színpadi műveit is a legnagyobb lelki nyugalommal mellőzi évadokon át. (A kékszakállú herceg várának tavalyi előadásait inkább felejtsük el.)
2753   smaragd • előzmény2746 2014-12-07 15:47:38
Ahogy az első bekezdést olvastam, hirtelen előbukkant múltbéli általános műveltségem...mintha ezt a gimnáziumban, főiskolán tanultuk volna.
(Olyan kort élünk, amikor az ember csak felejt, mert nincs késztetés a szinten tartásra, sem a fejlődésre, megszűnt az elvárás, a szellemi csúcsok közelítése. Ez rám sajnos biztosan vonatkozik zenei műveltségbeli téren.
Itt , Veletek, újra van kihívás, mert többet tudtok nálam ezen a területen, és ez motivál.)
Eszembe jutott az is, hogy az Erkel életéről szóló film is bemutatja ezeket az óriási ambíciót kívánó tetteket.
Lisztről úgy tudom, hogy mindig magyarnak vallotta magát.
Írásod többi része is tetszik mert szépen van
megfogalmazva, lényegi és fontos!
Alant én is erre gondoltam, "élvezni a zenét", ahogy írod, hiszen azért komponálta. Most sem értem még, miért kellene a legnagyobbakhoz hasonlítani egy zeneszerzőt. Van, akinek ő a legnagyobb, ha esetleg nem is zenetudós az illető.
Ami a régi magyar nyelvet illeti: nem árt az sem, ha elgondolkodunk elalvás előtt, kb hány magyar szót használtunk aznap, és azok között hány olyan volt, amit előző nap nem. Lesújtó lehet az eredmény. Ahogy ma belenéztem az értelmezőbe, ami kicsit régi, már nem egy olyan szót találtam, amit nem ismerek. Szégyen. Viszont egész nap tudtam volna lapozgatni, olyan érdekes.
Tehát egy régi szövegkönyv megköveteli a felkészülést az operai előadásra, interneten a szöveget közölni is lehetne előtte valamilyen formában. Mindezzel a néző, operarajongó csak gazdagodna.
(A ballonkabátos darabokhoz ez nem kell.)
2752   smaragd • előzmény2749 2014-12-07 15:25:54
Nahát, Te is erre gondoltál? ? :-)Örülök!
A pátosz lényegében része az operai stílusnak, a drámának, a drámai előadásnak.
(Azt hiszem ezzel nekem ennyi mára elég is a pátoszból, mielőtt elsírom magam :-))
2751   tollnok • előzmény2750 2014-12-07 13:23:01
Most hallgattam meg az első két felvonást. Szerintem túl sok mindent a szövegen nem kellene változtatni. Néhány szót kicserélni, mondatszerkezeteket megváltoztatni, persze ez is munka lenne és el kellene végeznie valakinek. Jó mindegy majd meglátjuk hogy mi lesz vagy nem lesz. Én minden hibájuk, hiányosságuk, illetve az előadói megvalósítás minden egyenetlensége ellenére gyűjtöm az Erkel operák újabb és régi felvételeit is. Vagyis a Dózsát is megveszem majd, ha kijön. Meg meg kellene venni a Ferencsik vezényelte Hunyadit is, mert azt is kiadták CD-n is már.
2750   Búbánat 2014-12-07 13:02:23
Erkel életében másképp beszéltek magyarul; a nyelv azóta változott és változik, így sohasem lesz képes a ma közönsége igazán befogadni a Bánk bánt, ha a korabeli, szövegkönyv-nyelvezetben jut el hozzá.

Eljátszom a gondolattal: ha például olasz nyelvre lefordítanák Erkel operáit, mai fülünkkel hogyan fogadnánk be azokat?
2749   Búbánat • előzmény2748 2014-12-07 12:57:35
Köszönöm. Megelőztél...
2748   smaragd 2014-12-07 12:38:10
Lázin Beatrix, a mai műsorban - "Túl az Óperencián" -
zenei élményei között kiemelte azt a német operát, amelyben a darab pátosza az operaénekest is, de a közönséget még inkább megérintette, felemelte, és felejthetetlen élményévé tette. Ismétlés ma, 17:35 után, dankoradio.hu .
2747   smaragd 2014-12-07 07:33:01
pátosz
szavakban, magatartásban,műalkotásban:
hév, szenvedély,lendület. Fellengősség, dagály.
zseni:
lángelme, lángész
zseniális:
lángeszű.Egészen rendkívüli tehetségű, ill. ilyen személyre valló.
Magyar Értelmező Kéziszótár, Akadémia Kiadó, Budapest, 1972
2746   tollnok 2014-12-07 07:27:46
Bartók, Kodály és Liszt mellett olyan értelemben van a helye Erkelnek, hogy eme három zeneszerző mellett ő tett legtöbbet a magyar zenéért, zenei életünkért számos intézmény megalapításában, működtetésében részt vett, számos szerző operáját mutatta be Magyarországon. Rengeteget vezényelt, iszonyatos szervezői munkát hajtott végre. Hihetetlenül le volt maradva a magyar zenei élet az 1800-as években a csehekhez, lengyelekhez képest is. Pl.: gyakorlatilag egészen a Zeneakadémia megnyitásáig nem volt Magyarországon olyan intézmény, amely szakképzett operaénekeseket adott a színházaknak. Az értelmiségi elit pedig lenézte a műfajt - erről ha jól emlékszem valamelyik írásában Bónis Ferenc értekezik - tehát nem volt könnyű dolga Erkelnek. Majdnem mindent a semmiből kellett megteremtenie és ha a körülményeket és a magyar zene ügyéért elvégzett nagy munkáját tekintjük, akkor ott van a helye Bartok, Kodály és Liszt mellett - még ha Liszt inkább nemzetközi is volt, nem magyar, ő is sokat tett a magyar zenei életéért.

Európai viszonylatban pedig a Smetana-Moniuszko-Glinka trióba tenném negyediknek. A nagy, romantikus, kelet-európai, nemzeti operaszerzők sorába tartozik és igenis, nincs okunk szégyenkezni miatta! Se Moniuszko, se Glinka, se Smetana nem volt nála jobb operaszerző. Az, hogy nem helyezhetjük Verdi vagy Puccini mellé nem baj - ettől még értéket képvisel hozzánk szól, nekünk szól, a miénk. Színvonalas, romantikus operakomponista volt, akinek operái eredeti állapotuknak is magukkal ragadóak, ha az ember nem várja el azt tőlük, mint a Verdi vagy Donizetti operáktól. Ha az ember nem mér mindent a legnagyobbakhoz, ha az ember hajlandó hátra dőlni és élvezni a zenét.

Ja és amúgy az eredeti Borisz elővétele után sok helyen visszatértek a Korszakov változathoz, már azonban hála Istennek, Muzsorgoszkij remekművét már gyakorlatilag mindenhol eredeti formájában játsszák. Remélem, hogy az Erkel operákkal kapcsolatban is hasonlónak lehetünk majd tanúi. Még akkor is, ha sokan egyenesen Nádasdy zseniális személye elleni támadásnak veszik átdolgozásuk támadását. Pedig nem az és annak idején ő is megmondta, hogy az eredeti darab nem veszett el, megvan és lecserélhető vele az átdolgozás. Ez be is fog következni! Lehet, hogy még ötven év kell hozz, de az átdolgozások esetlegesek és nem örökre szólnak! Shakespeare halála után 200 évnek kellett eltelnie, hogy végre az angolok elkezdjék eredeti, nem átírt formájukban játszani drámáit, de Shakespeare győzőt! Ahogy Erkel is fog!
2745   Haandel 2014-12-07 07:08:55
Operabase → Performances → Composer:

Ferenc Erkel (1810 - 1893)
Stanislaw Moniuszko (1819 - 1872)
Bedřich Smetana (1824 - 1884)
2744   Haandel • előzmény2742 2014-12-07 07:06:37
A)
„Ez az egész azért lenne fontos, mert, ahogy távolodunk az időben a művek keletkezésétől, egyre inkább csak a legjobb darabok maradnak meg a köztudatban. Minden más lassan kikopik.”

B)
... ahogy távolodunk az időben a művek keletkezésétől, egyre inkább csak a legjátszotabb darabok maradnak meg a köztudatban.
2743   smaragd • előzmény2742 2014-12-07 07:00:49
Nem hozzám íródott, ám vannak benne olyan részek, amit mások is magukra vehetnek, ezért jelentkezem most.
Nemzeti pátosz - eleve a magyar lelkület része!
Miért kell ezt tagadni?
Miért nem szabad mély érzelmeket tisztán megélni?
Ki tilthatja meg? Magyar a magyarnak?
Ami nemzeti, az nem azonos a nemzeti pátosszal,csak sokan szeretik azonnal túlfokozni.
"..nem elég jók, hogy a köztudatban maradjanak" - ez sem igaz minden esetben. Amit nem játszanak, vagy esetleg szintén valamilyen átiratban esetleg gyengén adnak elő, az nem is lehet sikeres.
A köztudat művészeti kategória? Van opera, népopera, nem véletlenül alakult ki eredetileg, mit hogyan és hol adnak elő. Jóízlés és közízlés. Nem hierarchia, de a nézőtéren ülőkhöz alakított előadásmód, műválasztás, stb.
Bevallom ez a topic/fórum elindított engem a zenetörténet tanulmányozás felé, eddigi tanulmányaim egészen más irányban folytak.
(Azt sem értem, miért használsz konkrét nevet, ha az illető itt nem nevezi meg magát)
2742   Momo • előzmény2739 2014-12-07 05:49:09
Kedves István!

Én inkább azt szerettem volna, hogy nemzeti pátosztól, mentesen tudjunk beszélni erről a dologról. Mert egyszerűbbé tenné az életet. És lám, kiderült, hogy - amúgy - még neked is az a véleményed, hogy Erkel nem tartozik a zseniális zeneszerzők közé. Vagyis nem az első vonal. Aztán persze, amikor közvetlenül Erkelről kellett nyilatkozni, akkor kiderült, hogy mégiscsak egy zseni. Így megy ez, és akkor vége az értelmes beszélgetésnek, jönnek a szurkolói megnyilvánulások és az egymás fejéhez vagdosott negatív erkölcsi kategóriák.

Ez az egész azért lenne fontos, mert, ahogy távolodunk az időben a művek keletkezésétől, egyre inkább csak a legjobb darabok maradnak meg a köztudatban. Minden más lassan kikopik. Egy-egy kivétellel – ki emlékszik Cilea, Giordano vagy Mascagni nagy rakás operájára...? Ki hallgatja rendszeresen Puccini, vagy Wagner fiatalkori műveit...?

Nem kell ide sötét ármány: Nem elég jók ahhoz, hogy a köztudatban maradjanak.

Ami megmarad, az a Tosca, az Aida, az Otello, (és sorolhatnám a zseniális műveket a Don Giovannitól a Traviatán keresztül a Turandotig).
De azért azt mindenki tudja, amikor egy Erkel operát hallgat, hogy ez bizony se nem a Tosca, se nem az Otello. Nem csoda, hogy nincs kultusza, művei többségének nincs rajongó tábora, legnépszerűbb darabja, a Bánk bán pedig egy átdolgozott, könnyített, ballaszttól megszabadított változatban igazán népszerű.

Én azt gondolom, hogy nem az a feladat Erkel kapcsán, hogy jobbnak lássuk, mint amilyen, hanem az, hogy úgy szeressük, amilyen.

Nagysága szerintem nem abban áll, hogy zseniális szerzőként, zseniális műveket alkotott, mert erre nem volt képes. Ezt mások jobban művelték. Az se baj, ha manapság nem imádják úgy a darabjait, mint egy-egy népszerű olasz operát. Ugyanakkor szervező, alkotó és előadói tevékenysége mégiscsak korszakos, mert olyasmit csinált, amit ha ő nincs, ilyen súllyal és jelentőséggel senki nem művel ebben a Hazában. Intézmény volt egy olyan korban, amikor még nem igazán voltak intézményeink.

Ezért gondolom,hogy igazad van abban, amikor nagymonográfiát, kritikai összkiadást és átfogó zenetudományi elemzést követelsz, mert ha mi nem csináljuk, ha mi nem figyelünk arra, ami nekünk fontos, akkor ugyan kicsoda...?

2741   Héterő • előzmény2739 2014-12-07 04:25:50
E(rk)lefánt és N-O-R-Kisegér ballag át a fahídon. Megszólal az egérke: - Hallod, hogy dübörgünk?
Nos, éppen erről van szó!

Nem Erkel, - mint zeneszerző - minősítő "besorolása" a fő kérdés. Ha egyszer - áldásos tevékenységed nyomán - talán hozzájutunk végre (!) a gányolás nélküli változathoz, majd eldöntjük: tetszik-e, vagy sem. Egy vita kapcsán álmodó mondott egyszer nagyon tanulságos dolgot: ezt szeretjük (értsd: ezt a fuserálmányt - magyarázat tőlem), mert ezt szoktuk meg.

Megdöbbentő azonban, hogy eddigi hozzászólásaik alapján hozzáértőnek, zeneszeretőnek bizonyuló, erkölcsileg is nyilván feddhetetlen fórumozók - bocsánat a triviális fogalmazásért - gyakorlatilag elfogadják a közönséges lopást, hamisítást, mint a művészetben elfogadható eljárást. A végén még unokáink is - mondjuk - a Bohém castingból ismerik majd meg Puccinit...

Kedves musicus2, ne vegye el a kedvedet néhány - valószínűleg csak elhamarkodott, nem kellően átgondolt, (sajnos) tisztán lopáspárti - vélemény nemes igyekezetedtől.
2740   smaragd • előzmény2739 2014-12-07 03:53:31
Jó erőt kívánok ehhez a nagy munkához!
Az idő Neked dolgozik :-), mindenre fény derülhet, ez kötelességünk is.
Visszaadni,azt, amit mások elvettek Erkeltől.
Lehet, hogy 2003 óta csak mostani bejegyzéseid útján derült ki, hogy Erkelről nem készült eddig nagymonográfia? Már ez is óriási lépés részedről, hogy felhívtad rá a figyelmet.
Szerintem nagy zeneművészeket, zeneszerzőket nem lenne szabad egymáshoz hasonlítani. Ez nem csak szubjektív dolog, hanem lehetetlen is. Gyakran nem is voltak kortársak, eltérő adottságokkal születtek, különböző életkörülmények között dolgoztak - és mégis jó (zalbarna) a muzsikájuk. Ez a fontos.
Hogy jövünk mi ahhoz egyáltalán, hogy zseniket minősítsünk - holtuk után ?
2739   musicus2 • előzmény2737 2014-12-07 01:28:48
Brávó, Momo, te "zseniálisan" húztál be a csőbe. Te ehhez értesz, én Erkelhez értek, amennyire értek. Elfogult vagyok mellette, mert ismerem az értékét, itt, helyben. És sejteni vélem az értékét nemzetközi összehasonlításban is. Te is elfogult vagy, ez nyilvánvaló. Látom, te is tanultál dialektikus materializmust, de ezek szerint jobb voltál belőle, mint én.
Amit írtam, megírtam, és vállalom.
Az egésznek talán az az eredője, hogy merészeltem az Erkel "átköltéseket" annak nevezni, amik. Minden érdekeltet "megnyugtatok", hogy ezt a jövőben is meg fogom tenni. Nem átkokat szórva, hanem a tények gyilkos fegyverével. Az eredeti és az átírt szövegkönyvek nyilvánosságra hozásával le fogom leplezni az összes machinációt, a Bátori Máriától a Névtelen hősökig, ahogy ezt már a Dózsával és az István királlyal megtettem.
Köszönöm azt, hogy megerősítettél ebben a szándékomban.
2738   musicus2 • előzmény2736 2014-12-07 00:47:02
Két kérdésed választ provokált, azaz kihívóan válaszra késztetett, ismersz, hogy nem hagyok válasz nélkül ilyen kérdéseket... Ezért is köszöntem meg...
2737   Momo • előzmény2735 2014-12-07 00:43:17
- zseniális dallaminvenció
- zseniális formaérzék
- kiválóan ért hozzá, hogy kell színpadi hatást elérni
- páratlan érzék a librettók kiválasztásában


Oké. De akkor milyen jelzőket használnál a nagy operaszerzőkre. Mozart, Verdi, Wagner, Puccini...? Ha Erkel zseniális, páratlan, kiváló, akkor ők micsodák...? Ugyanezek...?

Egyrészt belátjuk (alább olvasható), hogy nemzeti mesterünk szerzőként nem ér fel a legnagyobbakhoz, másrészt mégis úgy beszélünk róla, mintha felérne...?

Hisz, ami zseniális, az zseniális... ugye.
2736   Momo • előzmény2735 2014-12-07 00:30:14
Provokáció helyett úgy is felfoghatnád a kérdéseimet, mint lehetőséget, hogy részletesebben kifejtsd a véleményedet.
(Meg is teszed.) Így a többiek megismerhetik a gondolataidat, és tudják, hogy mi alapján mondod, amit mondasz.
2735   musicus2 • előzmény2717 2014-12-07 00:18:56
Hogy Erkel milyen tekintetben volt zseni? Még egy provokatív kérdés.
Sajnos, nem fogom megírni azt a meggyőző értekezést, amit erről bizonnyal valaki meg fog írni, a még megírandó részkutatásokat összegző jövőbeni nagymonográfia adatai alapján. Ez nem az én feladatom, nem vagyok profi zenetudós, sem esztéta. De véleményem van, és ez valamennyire megalapozott is.
Erkel zsenijét éppen Nádasdyék bizonyították. Ha valakinek ilyen mértékben csonkítják és kutyulják egyveleggé a zenéjét, mint ők tették Erkel két legnépszerűbb operájának zenéjével, és ez a zene még ilyen állapotban is képes hatni, sőt, szerethetőnek lenni, akkor Erkel zseni volt.
Zseni? Pl. dallaminvenciójában. Hihetetlen mennyiségű sláger van egy-egy operájában. (Németh Amadé szerint ha Erkel Olaszországba születik, ő lett volna a következő Donizetti).
Pl. formaérzékében. Csak annyit és annyiszor ismétel, amennyit a forma elvisel, de nem is kevesebbet, mint amennyi szükséges (ahogy számomra a „megbukott” Sarolta zongorakivonatából kiderült). Az István király felvonásai szinte szimfóniatételek benyomását keltik, ahogyan egy amerikai kritikus megjegyezte (Fanfare Magazine 2014/09-10).
Pl. színpadi érzékében. Kiválóan értett ahhoz, hogy hogyan lehet színpadi hatást elérni (Bánk II. felv., Hunyadi IV. felv., Dózsa IV-V. felv., István király IV. felv., ezek hozzáférhetőek).
Pl. ahogy képes volt a kizárólag kisformákban megnyilvánuló magyar zenei nyelvből koherens nagyformát létrehozni (Sarolta, Dózsa). Vagy pusztán a magyar dikció által magyarrá tenni egy teljesen általános európai zenei nyelvezetet (István király).
Pl. librettóinak kiválasztásában. Páratlan érzékkel választotta ki azokat a szövegkönyveket – köztük meglepően korszerű librettókat (Legány Dezső szerint) – amelyek amellett, hogy megragadták a magyarság egy-egy aktuális sorskérdését, olyan alapvető, általános mondanivalót hordoztak, ami miatt ezek a szövegkönyvek ma is időszerűek, és nemzetközi téren is érvényesek.
2734   musicus2 • előzmény2719 2014-12-07 00:01:40
Azt hittem, világos volt, ahogyan fogalmaztam: „De Erkel helye ott van Liszt és Bartók MELLETT hazánk zenetörténetében, zeneszerzői kvalitását tekintve is.” Tehát HAZÁNK ZENETÖRTÉNETÉBEN. Erre jöttök azzal, hogy Liszthez és Bartókhoz képest Erkel ilyen meg olyan. Jól van, legyen, de ha Liszt és Bartók mellé nem helyeznétek Erkelt a magyar zenetörténetben, mert ő ilyen meg olyan, akkor hát ki lenne az, aki mellé tennétek? Akár jelenlegi hiányos ismereteink birtokában?
Erkel HAZÁNK ZENETÖRTÉNETÉBEN unikum, mert abban a műfajban, amiben életműve javát megalkotta, nem szárnyalta túl senki, és nem is fogja. Ilyen minőségében nálunk éppen úgy páratlan, mint Liszt és Bartók.
2733   telramund • előzmény2730 2014-12-06 23:35:00
Hogy az egész Himnusz mennyire tökéletes,mi sem bizonyítja jobban,hogy a rákosi érában behívták Kodály Zoltán,hogy írjon egy új himnuszt Magyarországnak.
Abban az igen nehéz,ellentmondást nem tűrő időben Kodály a beszélgetés során csak annyit mondott."Magyarországnak van Himnusza ,megírta már Erkel Ferenc.
2732   Búbánat • előzmény2730 2014-12-06 22:49:58
A Himnusz zenekari utójátéka is tökéletes (kár, hogy a nemzetközi sporteseményeken a külföldi drukkerek számára - akik nem hallják, mert "levágják" a végét - soha nem fog ez kiderülni.
2731   Búbánat • előzmény2727 2014-12-06 22:47:09
Már csak azért sem lehet, mert Erkel elsősorban színpadi (opera) szerző volt - bár írt sok minden mást is. Bartók egyetlen operát komponált (meg két balettot), de az ő jelentősége a zene más területén domborodik ki. Liszt meg unikum. Egyetlen kategóriába sem sorolható, így őt egyszintre hozni bárkivel is - reménytelen vállalkozás...

De: Erkel dallamvilága operáiban él tovább, ami a szívünkből kitörölhetetlen. Akármilyen változatban is kerül elénk. Mint nemzeti operaszerzőnket, e vonatkozásban nálam senki nem előzi meg a hazai palettáról.
2730   zalbarna • előzmény2729 2014-12-06 21:25:37
..és : a Himnusz zenekari bevezető része tökéletes...
2729   zalbarna • előzmény2728 2014-12-06 21:23:15
... A jóra nem mondom...
2728   zalbarna • előzmény2727 2014-12-06 21:21:16
Nekem : Erkel jó. A Jó a legfelső kategória. A zseniség élvezeti kategória. Mozart zseni. Mozart jó. Erkel jó. Ajóra nem mondom, hogy kevesebb valaminél. Jó. Ez a legfelső kategória.
2727   Sipi • előzmény2719 2014-12-06 19:39:24
Én sem, és bár sok mindenben egyetértek Erkel rajongóival, de azért nem tenném egy szintre Bartókkal és Liszttel.
2726   smaragd • előzmény2713 2014-12-06 18:39:55
Le a kalappal az utolsó bekezdésed előtt!
Változnak az idők, és még eljöhet az a kor, amikor a magyarság rejtélyeit megfejthetjük.
Tisztelet mindenkinek, aki szépen beszéli nyelvünket, és minden zeneszerzőnek, aki továbbviszi mindazt, amit őseitől kapott.
Ezért is olyan fontos minden, amit írtál, megismerni Erkelt, művei zenetörténeti és egyéb vonatkozásait, ahogy írtad.Pénzt lehetne gyűjteni a kottákhoz, vagy lehetne egy tudományos projekt célja.
És azután lehetne mindenkinek saját véleménye.
2725   Haandel • előzmény2202 2014-12-06 18:26:05
Döntsön az amerikai közönség!


Betsy Ann Bobolink says:
February 5, 2011 at 7:15 PM
“An Erkel a day keeps the doctor away.”

A whole-hearted “Hear Hear!” to MrsJC. Bank Ban and Hunyadi Laszlo are delightful, and I’m glad to hear that Erkel is even being considered by an American company. The music is just a bit like Lehar high on Tokay. I also have his Satori, King Stephen, and Bathori Maria — or, if you’re listening to it backward, Maria Bathori.

Everyone ought to have a little Erkel to play with every day. As they say in my family, “An Erkel a day keeps the doctor away.” You put a boy in a corner and let him play with his Erkel and there won’t be as much need for Ritalin, let me tell you.
2724   Petyus • előzmény2722 2014-12-06 18:19:53
:-)))
2723   Petyus • előzmény2722 2014-12-06 18:19:22
Legyen verseny! Döntsön a közönség! Játsszák párhuzamosan mindkét változatot! Dőljön el nemes csatában, melyiket szereti jobban a publikum. Maradjon repertoáron a jobb!
2722   Haandel • előzmény2721 2014-12-06 18:16:52
Parampampolinak igaza van!

A zeneszerzőverseny nem lóverseny,
hanem zeneszerzőszeretőverseny!

(;-)
2721   parampampoli • előzmény2719 2014-12-06 18:03:21
Szerintem se. De nagyon szerethető.
2720   telramund • előzmény2716 2014-12-06 18:00:53
Maximálisan egyetértek!És a Hunyadi László esetében is!
2719   Cilike 2014-12-06 17:56:38
Nem vagyok zenetörténész, de Erkel nem egy színvonal Bartókkal és Liszttel. Szedrintem.
2718   zalbarna • előzmény2716 2014-12-06 17:51:48
Áááá, az félig Nádasdy...:)
2717   Momo • előzmény2713 2014-12-06 17:00:07
Erkel zseni volt... szerinted milyen tekintetben?
2716   parampampoli • előzmény2714 2014-12-06 16:04:19
Nekem az átdolgozott változat is Erkel! Erkel és az ő műve -- és mint ilyet, imádom. Megismertem az ősváltozatot, és nem tetszik. Pedig Erkel az is.
2715   zalbarna • előzmény2714 2014-12-06 14:47:17
bocs Nádasdy...
2714   zalbarna 2014-12-06 14:42:37
Nekem jó, mert Erkel engem zeneileg győzött meg. ( nem "hazafiúilag ") A Himnusz zenekari bevezetőjétől már gyerekkoromban el voltam bűvölve. ( a "himnusz" fogalmáról még fogalmam sem volt, a "zene" fogalmát már ismertem. ) Most is azt mondom, hogy tökéletes, egyedülálló és jellegzetes. Zeneileg. Sztem musicus2-nek igaza van. Sokan nem ismerik Erkelt. Erkelt az ismeri, az ismerheti, akinek megmutatja magát. Azoknak elég jó is..:)

És hát ez az, amire az eredeti nélkül nincs sok esély...

Hogy értsük egymást: Sztem húzni lehet, értelmezni pláne lehet ( közben is azért " konzultálni " kell folyamatosan a szerzővel !! , mint ahogy Ferencsik tette, mert ő mindig Erkelt vezényelt, a Nádasdiból is Erkelt vezényelt, mert képes volt erre a konzultációra ), de van egy határ. Mindig ott van ez a határ. És sztem az etika a határőr. Elveszed a másét, vagy nem.


Most ehhez vegyétek hozzá, hogy én valszeg egy kicsit kleptomán alkat vagyok.... de hát akkor is ez a helyzet.
2713   musicus2 • előzmény2707 2014-12-06 14:40:46
Kösz a provokációt.
Nem, Erkelnek nem lesz Mozart mellett a helye. Mozartnak Bach és Händel mellett van a helye, Beethoven társaságában, és a lábaiknál ott ül még Schubert. (mielőtt felhördülne valaki, ezt Kroó Györgytől hallhattuk az egyik zenetörténet óráján, és ezzel mélységesen egyetértek). Ez egy más dimenzió.
De Erkel helye ott van Liszt és Bartók MELLETT hazánk zenetörténetében, zeneszerzői kvalitását tekintve is. Ezt ismereteim birtokában állítom. Hogy a nemzetközi mezőnyben hol fogják jegyezni? Talán Smetana MELLETT. Nem mindegy? Értékelni fogják, mert ma NEM ISMERIK, tehát nem is értékelhetik. Mint ahogy ma még nálunk is igen kevesen ismerik. Hogyan lehetne ilyen körülmények között értékelni? A nagymonográfia, az átfogó zenetudományi elemzés és a kritikai összkiadás, vagy inkább a gyakorlati célú játszóanyag (és a hiteles hanganyag) tenné lehetővé azt, hogy Erkelt értékelhessük. Jelenleg egyik sem áll rendelkezésre. Nincs!
Erkel szerintem zseni volt, az a baj vele, hogy Magyarországon élt, és többet merészelt tenni a magyar kulturális életért, mint bárki. Ez az én saját véleményem. Magyarországon magyarnak lenni (vállalni identitásunkat, cselekvőlegesen is) mindig is veszélyes üzem volt, és ma is az. Ez pedig az én saját tapasztalatom.
2712   smaragd • előzmény2710 2014-12-06 12:11:08
Köszönöm szépen! :-)Nagyon érdekel.
2711   Momo 2014-12-06 10:05:44
Ez egy létező dolog. Richard Strauss átdolgozta Gluckot, Sosztakovics Muszorgszkijt... Nemeskürty tanár úr meg Gárdonyi Gézát...
(és a János vitéz c. daljáték is mellbevágó tulajdonképpen Petőfihez képest... az emberek meg szeretik...)
2710   macskás • előzmény2705 2014-12-06 09:56:17
Van róla egy könyv: Berlioz: Rákóczi-induló. Keletkezéstörténeti tanulmánnyal közreadja Bónis Ferenc.
2709   macskás • előzmény2706 2014-12-06 09:53:30
Sztem a Mozart-operákba is.
2708   Sipi • előzmény2706 2014-12-06 09:50:51
Tudtam, hogy magas labda lesz. :-) Sőt, Wagner is belepiszkált a Kilencedikbe.
2707   Momo • előzmény2704 2014-12-06 09:40:26
Szóval a nagymonográfia, az átfogó zenetudományi elemzés és a kritikai összkiadás teszi a nagy zeneszerzőt?

És, ha mindezek meglesznek? Akkor kiderül, hogy zseni volt...? Hogy Mozart mellett a helye...?

Csak kérdezem...
2706   -zéta- • előzmény2698 2014-12-06 08:18:23
Amúgy a mindenki által szentként tisztelt Gustav Mahler rendesen beledolgozott Beethoven Kilencedikjébe, pesti koncertjén a nnegyedik tétel indulóját külső zenekarral játszatta...
2705   smaragd 2014-12-06 04:05:03
Adja Isten!
Boldog vagyok, hogy az alábbi zenei, színházi rövid elemzéseket beírtátok ide!
Sokat tanultam belőle.
A sors is komoly erő. Az Erkel-filmben van egy jelenet, amikor Erkel Berlioznak átadja a Rákóczi-induló kottáját, azzal az ígérettel, hogy a híres francia zeneszerző külföldön kiadatja és Erkelt elindítja a külvilági siker útján. B. sajátjaként adatta ki.Erkel itthon tudomást szerezve erről, valami ilyesmit mondott: nem baj,örülök a zene sikerének. (Nem pontos az amit ide írtam, de hasonló...)Maga a zeneszerző is sugallhatja azt, hogy életműve homályba burkolózik, szerénységével, ami nagyságát is mutatja.
Nagyon fontos az ilyen komoly és őszinte véleménynyilvánítás, mint amilyenek a tegnapiak!
Mivel én nem vagyok zenetörténész külön örülök annak, hogy tudorok is megszólaltak tegnap :-), sajnos nem ismerlek Titeket.
(tegnapi bejegyzésemet nagyrészt a mai helyzetre értettem, igaz, ebbe a fórumba írtam, de nem baj...)
Maga a Rákóczi-induló is megérne egy saját fórumot, úgy érzem.

2704   musicus2 • előzmény2702 2014-12-06 02:56:25
Erkellel az a baj, hogy beszélünk róla, de nem ismerjük.
Az Erkel életműről nagymonográfia még nem íródott (ami meg lenne belőle, azt NEM adták ki 2010-ben). A főművek esztétikai, zenei-formatani, összehasonlító stb. elemzése a zenetudomány óriási adóssága. Az erkeli életmű elemzése az egyetemes zeneirodalom tükrében EL SEM KEZDŐDÖTT. Idegennyelvű irodalom alig van, s ami van, az túlnyomórészt elavult szemléletet tükröz, vagy megmaradt a zenetudományi körök háborítatlan rezervátumában.
Az operákból nyomtatott kottaanyag nincs, vagy ha van, az vagy átdolgozás, vagy egy partitúra, játszóanyag nélkül, de a gyakorlat szempontjából mindegyik használhatatlan. A kéziratos kottaanyaghoz hozzáférni anyagiak híján lehetetlen, mert a másolási díj - a honi pénztárcához képest - az eget veri.
Hangzóanyag sincs, vagy ha van, az átdolgozás, húzott változat (a legutóbbi Hunyadi és Bánk felvételek is húzottak!). Nem tartjátok különösnek, hogy a forgalomban levő ÖSSZES Erkel opera felvétel közül egyetlen egy olyan van, ami hitelesen teljes műalakot reprodukál, és azt magyarországi támogatás nélkül kellett elkészíteni, és külföldön kiadni?! Történetesen a mi István királyunk ez a felvétel, amit egy akkor éppen kirúgott és egy eleve állástalan muzsikus hozott létre, kétszáz önkéntes, lelkes harcostársnak köszönhetően...
Hogy legyünk objektívek? Egy olyan zeneszerzővel kapcsolatban, akit nem ismerünk, mert se alapos irodalom, se hiteles hangzóanyag, se használható kottaanyag, semmi sincs? 121 évvel Erkel halálát követően, a rendszerváltásnak nevezett valami után 25 évvel?
Ez sajnos, nem indulati kérdés vagy objektivitás kérdése, ezek tények, szégyellnivaló, gyalázatos tények...
A tények pedig makacs dolgok, a szégyenből pedig csak munkával lehet kikászálódni.
Erkölcsi alap pedig VAN, ez az erkölcsi alap pedig azé a zeneszerzőé, akinek az életművét elrekkentették, elképesztően keskennyomtávú érdekek mentén. Hogy kik ők, és miért tették, amit tettek, arra ötven év múlva senki sem lesz kíváncsi, mert
addigra Erkel már régen el fogja érni azt a megbecsülést az egyetemes zeneirodalomban, amit megérdemel.
2703   Búbánat • előzmény2702 2014-12-05 23:36:57
További kérdéseket vet fel, hogy a Bánk bán opera eredeti (első ismert) partitúrájába bedolgoztak-e - és ha igen, mennyire - az "Erkel-fiúk". Mert a későbbi átdolgozók így arra a következtetésekre is juthattak, ha nekik szabadott, akkor ez másoknak is megengedhető. Függetlenül a jogdíjtól, Nádasdyék úgy gondolhatták: "miért ne tehetnénk ezt meg mi is?"
2702   Momo • előzmény2701 2014-12-05 23:23:16
Azért nem mondják ki, hogy nem tartják elég jó szerzőnek Erkelt, mert jönnek fanatikusok, akik aztán "erkölcsi alapon" lesajnálják a másikat a véleménye miatt. (Mintha bárkinek lenne bármire erkölcsi alapja a másikkal szemben.) És senki se szeretné magát tartósan erkölcsi hullának érezni a véleménye miatt.

Pedig mért ne lehetne ilyesmit kimondani...? Ha azt mondom, hogy Meyerbeer nem volt olyan jó szerző, mint Verdi, vagy Puccini, akkor azért hümmögve egyetértünk. A Beethoven, Smetana sorrend sem kérdéses... sőt a Beethoven Brahms se... Csak hát Erkel kapcsán könnybe lábad a szemünk, ökölbe szorul a kezünk, befeszül a gyomunk... és nem vagyunk képesek objektívek maradni... se pro se kontra.
2701   tollnok 2014-12-05 22:18:35
Mármint a Hovanscsinát ugye, mert a Borisz Godunovot Muszorgszkij meghangszerelte, nem is akárhogy! Rimszkij-Korszakov azért nyúlt hozzá, mert 1882-ben levették a műsorról és Korszakov szerette volna visszaemeltetni azt a repertoárba. Másrészt pedig mert idegenül viszonyult Muszorgszkij újszerű harmóniavilágához! Tudtommal a Carment se játszották már, mikor Ernest Guiraud hozzányúlt, a Hoffmann meséit pedig Offenbach nem fejezte be. Ezzel szemben a Bánkot és Hunyadit Erkel befejezte.

Shakespeare-ről meg csak annyit, hogy se a klasszicista, se a romantikus színházi előadói gyakorlat és dramaturgia nem tudott mit kezdeni darabjaival, ezért össze-vissza átírták, rövidítették, toldozták-foldozták azokat. Szigligeti Ede egyenesen kijelentette, hogy az a legjobb, ha Shakespeare műveit sehogy se játsszuk, de se Móricz, de Babits vagy Kosztolányi nem tartotta jó drámaírónak Shakespeare-t. Szerintük Shakespeare-t olvasni kell, nem játszani. Tolsztoj egész monográfiát szentelt annak, hogy bebizonyítsa, hogy márpedig Shakespeare igen is rossz drámaíró. Hogy miért fanyalogtak? Mert nem elégítette ki Shakespeare színház művészete elvárásaikat! Nagy alkotók voltak a felsoroltak? Kétségtelen! Igazuk volt Shakespeare-rel kapcsolatban? Nem és nem! Mészöly Dezső egy tanulságos esszét írt arról, hogy miért nem szerették Shakespeare-t a 19. században és a huszadik század első évtizedeiben. Ne gondolja tehát senki azt, hogy akkora fellebbezhetetlen tekintély, hogy igaza lehet abban, hogy csakis az átírt Erkel operák az életképesek.

A másik: vajon a közönség hogyan viszonyult az új verziókhoz, azok első bemutatása idején? Vajon a siker ellenére, nem voltak sokan, akik idegenkedtek tőle? És lássuk be: a sikerhez kellenek jó énekesek és kell egy jó rendezés is. Az Erkel operák átírt verzióit rendre a legnagyobb énekeseket keltették életre a közönség számára. Már csak Ágay Karola, Simándy, Melis, Ilosfalvy, Jovczky, Delli Rózsi, Komlóssy Erzsébet stb. neve miatt is bementek az emberek ezekre az előadásokra. Ergo abban, hogy egy jól sikerült színházi művet mennyit játszanak anno nagy szerepe volt annak is, hogy voltak-e egy darabhoz megfelelő énekesek. Talán ez ma már nem esik olyan mértékben latba, mint a rendszerváltás előtt.

A Opera meg foglaljon állást, miért az átírt verziókat játssza, mikor számos szakmabeli nem tatja ezt helyesnek és a debreceniek már sikerre vitték az eredeti Bánk bánkt és egyrészt ne azt írja ki a honlapjára, hogy Erkel Ferenc - Egressy Béni: Hunyadi László, mert ez egy akkora ferdítés, amilyet keresve is nehezen találnánk! A régi, hanglemez kiadások is megjegyezték a Borisz esetében, hogy hangszerelte és átdolgozta Nyikolaj Rimszkij-Korszakov!!! Könyörgöm ez lenne a korrekt!!! Engem ez bosszant a leginkább.

És még valami: már régen nem az eredeti átdolgozást játsszák, hanem kvázi az átdolgozás az átdolgozását. Hogy milyen volt az eredeti átdolgozás ama Ferencsik dirigálta felújítás előtt, melyre Ágay Karola (hála Istennek) vissza alakíttatta a Tisza-parti jelenetet eredeti formájára? Aki kíváncsi rá, az írjon pü-ben és küldök hozzá egy felvételt! De igazából már azon a rádiófelvételen se az eredetit átdolgozást rögzítették, hiszen abban bariton volt Bánk szerepe!

Egy szónak is száz a vége: senki ne gondolja már, hogy ő az Atyaúristen és neki van igaza, hogy csakis az átírt verzió a jó és életképes! Nyilván az átdolgozás is életképes, ha annyi évig műsoron tudott maradni, de még egy Tolsztoj is beszélt hülyeségeket Shakespeare kapcsán! Vagy a színház világában oly otthonosan mozgó, tehetséges színész és drámaíró is, mint Szigligeti. Ennyit akartam. Meg a másik: ha Nádasdy a színvonal egyeseknek, akkor igazán elismerhetnék, hogy ők nem tartják jó operaszerzőnek Erkelt, csak egy harmadvonalbeli komponistának, akinek az alapanyagából jó operát lehetett írni. Csak hát derogál mindenkinek leszólni egyetlen nagy romantikus operaszerzőnket. Csak azt nem értem miért? Nem baj, ha valakinek ez a véleménye, csak fel kellene vállalni! Várnai Péter vagy Kertész Iván is felvállalhatta volna, merthogy érdekes módon, csak a szövegkönyvet szólják le, holott Rékai és Radnai a zenét is drasztikusan átírta. Na már most ha Erkelt egyébként jó zeneszerzőnek tartották, akkor erre mi szükség volt? Miért nem lehet kimondani, ha nem tartják jó zeneszerzőnek Erkelt????? Persze senki nem fog válaszolni ezekre a kérdésekre, mert mindenki fújja a magáét.
2700   Sipi 2014-12-05 20:37:47
Amúgy függetlenül attól, hogy zeneileg, élvezetileg melyik a jobb, az igaz, hogy ekkora átdolgozás után kiírni, hogy Erkel Ferenc: Bánk Bán, hát nem igazán etikus. Írják ki, hogy Nádasdy Kálmán - Erkel Ferenc: Bánk Bán. És akkor mindenki tudja, hogy mit is kap.

Én is olvastam, Ferencsik valamelyik könyvében írják, hogy örült az átdolgozásnak. De hogy melyik a sikeresebb, azt azok után hogy az elmúlt sok évtizedben csak az egyiket játszották, hát nem mernék véleményt nyilvánítani. Annyi tény, hogy az átdolgozás sikeres.
2699   telramund • előzmény2696 2014-12-05 20:37:43
Örömmel várom az átdolgozást,mert eme színpadi művét nem kedvelem.De a többit még nem bátnsd,ha nem feltétlen ahhoz lenne még kedved:):):)
2698   Sipi • előzmény2697 2014-12-05 20:27:16
Miért nem egyből a Beethoven Kilencedik? Ha már, akkor már... :-)
2697   -zéta- • előzmény2696 2014-12-05 20:18:06
A Fábólfaragott-at nem ajánlom, még védelem alatt áll (70 év, ugye...), próbálkozz a Berg Hegedűversennyel, ott is van mit igazítani és már lehet is...
2696   zalbarna • előzmény2695 2014-12-05 17:29:19
Szíved joga! Majd a napokban átírom kissé a Fábólfaragottat, hátha úgy jobban tetszik a jónépnek....:) ( a jogdíj is elfér nálam...amúgy meg nincs is vele szinte semmi munka....játék az egész.. kissé igazítok itt-ott, elveszek, betoldok, átírom eszbe, a cét bébe, kis dramaturgia aszt csá... a lényeg már megvan, a harc már megharcoltatott nemde?
2695   telramund • előzmény2693 2014-12-05 11:07:30
Nekem az élmény a fontos,azért megyek el,aztán otthonomban elmélkedhetek etikáról, esztétikáról és vagy meggyőzöm magam vagy sem.
De az esetek nagy részében az élményem nem rontom el felesleges filozofálgatásokkal.

A számitógépem karbantartójával szoktam nehezen megértetni,hogy én egy egyszerű "felhasználó" vagyok,akinek nem kell tudnia,bent mit csinál a gép.Nekem a lényeg ,hogy a monitoron azt lássam ,amit szeretnék.Ha most eredeti a szoftver vagy nem engem nem nagyon izgat:az eredmény a lényeg!
2694   parampampoli • előzmény2693 2014-12-05 11:02:35
Eszmefuttatásod érdekes, és tulajdonképpen igaz. Folyik az elbeszélés, és mindenki szereti továbbra azt, amit eddig.
2693   zalbarna • előzmény2691 2014-12-05 10:37:10
Az a tény, hogy azt játszották. Az a sikeres, amit játszanak. Ne gyártsunk illuziókat sztem. Az elkanyarodás ott van ( mint eddig mindig itt a fórumon ebben a kérdésben ) , hogy Telra is meg Te is ( meg még sokan mások ) esztétikai síkon gondolkoztok és vitáztok, holott a kérdés sztem etikai síkon vetődött fel. ( magyarul : nem arról szól sztem a szpícs valójában, hogy melyik cukor édesebb , ( ez az esztétikai sík, amin tényleg felesleges vitázni), hanem hogy melyik cukor lopott . Egymás melleti elvitázás esete forog fenn. Míg az egyik oldal az esztétikai tényezőket értékeli, a másik oldal az etikáról beszél. Valódi egymás-mellett-elbeszélés folyik itt.
2692   Petyus • előzmény2691 2014-12-05 10:32:15
Jómagam is az átdolgozott változaton nőttem fel. Szívemhez nőtt, nagyon sokszor láttam-hallottam.
Az ősváltozatot érdeklődéssel fogadtam, de sokkal nehezebben volt feldolgozható, hiszen a fülemben mindig a megszokott részek csendültek fel. Így is volt néhány nagyjelenet, például Bánk és Gertrúd kettőse a második felvonásban, ahol a nagyúr a királynő számonkéréseire igennel, nemmel válaszol, s válik egyre indulatosabbá, ami végül a tragédiához vezet. Mindezek ellenére én is a visszaállítás mellett szavaznék.
2691   parampampoli • előzmény2690 2014-12-05 09:28:37
Egyetértek. 2014-ből azzal vádolni Nádasdyékat, hogy a jogdíj miatt dolgozták át, és tették páratlanul sikeresé az eredeti művet, teljes képtelenség. És hát az átdolgozott változatot nem csak én meg az azt kedvelők fogadták el, hanem az összes jelentős muzsikus, karmester, Ferencsiktől Komor Vilmosig. Blztosan nem kényszerből vagy anyagi okokból tették.

Egyébként ez egy ezerszer lerágott csont, ezen a fórumon is hatszorosan túlbeszéltük. Mindenki szajkózza saját álláspontját. Hogy mi lesz, melyik változatot fogják játszani, majd elválik. Hogy melyik volt sikeresebb, az egyelőre tény. Az átdolgozott.
2690   telramund • előzmény2689 2014-12-05 09:08:48
Hát azért van ebben bizonyos előítélet.És nem minden csak a pénzről szól.Hallgasd Muszorgszkijt 4 órán keresztül egy zongorával,mert ugyebár az az eredeti!
Akik belenyúlnak más művébe azért rendszerint nem magukat jelölik szerzőként,hanem csak átdolgozóként.
És mi a véleményed Shakespeare kifordításaiból?Vagy egyáltalán lefordításából?Hiszen azok is új művek a szerzők szellemében./egyes esetekben sokkal jobbak/
A BÁnk bánt az ártdolgozásnál példanélküli sikerré tették az ősváltozatr sosem futott volna be ekkora karriert megynugtatlak.Én minden ősváltozatra,ismeretlen bel canto művek befogadására hajlandó vagyok, sőt terjesztésére is.De az ős Bánkon azt hittem sosem leszek túl.

Egyébként úgy érzem meddő fejtegetés kinek a pap ,kinek a papné,de az soha nem jutott eszembe,hogy valakinek anyagi haszna van az átdolgozásból és azért ne kedveljem.De a mai világ erről szól.Csak nem az én világom!
Azt pedig,hogy a múltból állandóan a jelent halljam ki-már bocsánat szórakozni megyek a többit megkapom a közértben-mármint a jelent!
2689   smaragd 2014-12-05 04:10:46
Tudjuk, hogy a szerzői jogvédelem lejárta után szabadon nyúlhat bárki egy darabhoz.
Én is gondolkodtam rajta, vajon tetszene-e egy nagy zeneművésznek műve mai akár operai, akár operett színházbeli átdolgozása. Lehet, hogy tetszene. Bár szerintem nemigen! Talán, megéreznék benne a mai kor időszerűségét. Talán nagylelkűen elfogadnák egyes átdolgozók kisszerűségét. Nem hiszem azonban, hogy valóban örülnének neki!
Az átdolgozás egyértelműen jövedelmet hoz az átdolgozónak. Neve felkerül, bekerül...a rejtett hiúság nagy motiváló erő.
Szerintem szegénységi bizonyítvány az ilyesmi, nem tud mást, saját művével nem kerülhetne fel és be a nagy művészek közé, ami főleg szellemi kategória.
2688   zalbarna • előzmény2687 2014-12-04 23:49:47
( hogy Ő mit szólna hozzá...mint rendszergazda... ha már a szerzőség nem értelmezhető...)
2687   zalbarna • előzmény2685 2014-12-04 23:47:45
Erkelt kérdezted ?
2686   zalbarna • előzmény2684 2014-12-04 23:46:54
Hohó, éppen úgy, mint régen :) Lásd Nádasdy....
2685   parampampoli • előzmény2683 2014-12-04 22:29:48
Adná Isten, hogy visszacseréljék! Kost was kost.
2684   Sipi • előzmény2683 2014-12-04 22:20:37
Ezek szerint a jogdíjak élvezői olyan pozícióban vannak, hogy befolyásolni tudják az Opera műsorpolitikáját.
2683   musicus2 2014-12-04 19:22:06
Felröppentették a lufit: hírlik, hogy az Operaház vezetősége fontolgatja, hogy a repertoárban visszacseréli az eredeti Bánkot az átírt változatra, a Nádasy-Oláh-Rékai-Kenessey-féle kompilációra. Néhány lejjebb közölt hozzászólást olvasva, talán a széles néptömegek követelésének engednének csupán?...
Ugye, képtelenség. Vagy mégsem?
Tekintsük át a kronológiát.
1. 2010-ben az Operaház sikerrel eljátssza a Bánk bán eredeti (bár kissé meghúzott, de eredeti) zenéjét, félig szcenírozva, és rögzíti ugyanezt CD-n. A repertoárra viszont egy felemás zenei anyagot vesznek fel.
2. A Margitszigeten pompás kiállításban bemutatják az István királyt, de 34 helyen meghúzva. A CD-re, magánkezdeményezés jóvoltából a teljes zene felkerül. A mű a kecsegtetések ellenére sem került az Operaház színpadára.
3. CD-re játsszák a Hunyadi meghúzott, de eredeti zenéjét. A színpadi előadásokra már csak a Nádasdy-féle átirat jut, nehogy sikert arathasson az eredeti, mint a Bánk bán esetében.
4. A Dózsa zenéjét egyetlen koncertszerű előadáson mutatják be a Mészöly-Oberfrank-féle erősen meghúzott szövegátdolgozásban. A CD-re ugyanez kerül. Az Operaház nem veszi a művet a repertoárra.
Ennek a folyamatnak - elvileg - kiteljesedése lehetne a Bánk átköltésének mennybevétele is.
Zalbarna topictársunk egykori hozzászólásának egyik fordulata nem hagy nyugodni. Magyarországon az értelmiség nem veszi tudomásul már az evidenciákat sem, s ha szóba kerülnek, úgy viselkedik, mintha nem tudná, hogy miről van szó. Ilyen evidencia pl. a szerző autoritása. Vagy az eredeti és a hamis definíciója. Egymáshoz való viszonyuk. Értékük, értéktelenségük.
Sok minden szóba került már ebben a rovatban, eléggé bőségesen, és... mintha el sem hangzott volna. Kezdjem megint? Nem teszem.
Most már túl sokan tudják azt, hogy az Erkel operák átdolgozásainak egyik fontos mozgatórugója az új szövegért és a zenei átdolgozásért minden egyes előadás után járó igen tetemes mértékű szerzői jogdíj. Misztifikációnak nincs helye!
Dixi!
2682   Búbánat 2014-12-03 20:11:34

Könyvárverés!

199., ERKEL Ferencz:
Bánk bán eredeti nagy dalmű 3
felvonásban szerzé s zongorára két
kézre alkalmazta: - -.

(Pest, 1861.) Rózsavölgyi és Társa.
95 p. illusztris litografált címlappal
Erkel Ferenc portréjával, amely Cánzi
Ágost munkája, továbbá egy litografált
oldalon a szerző ajánlása „Nagy
Károlyi Gróf Károlyi György Úrnak”.
Első kiadás!

Korabeli aranyozott egészvászon kötésben.
A litografált címlap körülvágott,
szélein javított.
A Bánk Bán jelentette Erkel Ferenc
pályájának csúcsát, amelyet 1861 március
9-én mutattak be óriási sikerrel.
36A szerző ünneplése felért egy politikai
demonstrációval.”

Kikiáltási ár: 30 000 Ft

Abaúj Antikvárium
és Aukciósház
76. Könyvárverés

Kiállítás:
2014. december 16-án (kedden),
az árverés napján 12 től - 17 óráig,
az árverés kezdetéig.
Az árverés helyszínén (MEDOSZ Hotel),
Budapest, VI. ker. Jókai tér 9.
Tel.: 20/428-9105
E-mail: abaujantik@gmail.com
A katalógus olvasható:
www.konyvlap.hu / www.konyvpub.hu
Az árverést vezeti:
Pogány János

Árverés:
2014. december 16-án (kedden) 17 órai kezdettel
MEDOSZ Hotel, Budapest, VI. ker. Jókai tér 9.

2681   tiramisu • előzmény2680 2014-10-27 09:53:50
Egyetértek az Erkelről írottakkal.
2680   Cilike 2014-10-27 09:22:16
Erkelnek elévülhetetlen érdeme, hogy megteremtette a nemzeti operát, a nemzeti operastílust, a belcanto alapján, magyar verbunkos motívumokkal. Mindig is helye kell hogy legyen a magyar operaszínpadon. De a véleményem tartom. Én nem hergelltem magam - nem szokásom, főleg nem egy olyan részben, amiben nem is vagyok színpadon. De ha megnézed az eredetit, az első felvonás fináléja -ami nem az, amit játszanak -kész vicc. Egy presto, pattogós együttes, abszolút ellentmondásban a szöveggel és a szituációval. De nem fogok belemenni a csapdába és nem kezdem el kielemezni az egészet, mi az, ami szerintem jogosan lett kihúzva, átírva. Nekem is jogom van a véleményemhez, neked is. Én nem minősítettelek, te igen.
2679   yatu92 • előzmény2672 2014-10-27 08:55:08
Kapjon már a fejéhez vagy vegyen be egy nyugtatót! Mindenkit oltogat itt, mert hergelte magát a próbák alatt, vagy felületes, vagy rosszindulatú, vagy csak hülye, mert nem az tetszik neki, ami magának. Én nem ismerem egyik Bánk bánt se olyan jól, hogy véleményt mondjak, de amit úgy kell védeni, ahogy maga teszi, biztosan nem jobb.
2678   zalbarna • előzmény2676 2014-10-26 23:47:14
" Az eredeti művek megismerésekor döbbentem rá, hogy Erkel nem volt az a kitűnő zeneszerző, akinek én gondoltam. "


Így pontos.
2677   parampampoli • előzmény2676 2014-10-26 23:27:51
"Persze most se mondom, hogy korszakalkotó zseni volt Erkel"

Ez meg a másik.
2676   zalbarna • előzmény2663 2014-10-26 23:25:07
" Erkel nem volt az a kitűnő zeneszerző, akinek én gondoltam. "


Basszus, végre egy őszinte mondat.

Egy kendőzetlen vélemény.
2675   parampampoli • előzmény2674 2014-10-26 23:20:11
Azzal a különbséggel, hogy én nem minősítettelek se felületesnek, se semmi másnak azért, mert jobban szereted az eredeti változatot.
2674   parampampoli • előzmény2673 2014-10-26 23:18:41
Az igazában mindenki biztos, azért írja le a véleményét.
2673   Janus • előzmény2671 2014-10-26 23:06:42
Nem azért de te is tökéletesen biztos vagy az igazadban. Hát legyél.
2672   Janus • előzmény2666 2014-10-26 23:05:55
Bocsánat, szerintem semmi vontatottság nincs abban a duettben - szerintem tudatosan hergelted magad próbák alatt, hogy pfuj micsoda csapnivaló a szöveg és a dramaturgia, kell ez nekünk? És mára nagyrészt a Korszakov féle Borisz is eltűnt a világ opera színpadairól, így lesz ez egyszer az Erkel átdolgozásokkal is. Lehet majd lesznek új átdolgozások, de kb. sehol a világon nincs olyan, mint nálunk az Erkel operákkal. Szerintem ezzel a Carment és Hoffmann meséi esetét egy lapon nem lehet említeni, de a Korszakov átdolgozta Boriszt se. És egy rendezés nem az örökkévalóságnak szól! Ahogy egy átdolgozás se. A színház világa változóban van és nem értem miért kell csökönyösen ragaszkodni valami régihez. Lehet, hogy nem lesz jobb Bohémélet rendezésünk pl., de ettől még nem mehet 200 évig egy rendezés. Vagy ha igen ez unicum, hungaricum lesz. Az ilyen mértékű átdolgozások is ilyenek - nem örök időknek szólnak. De mindegy: itt úgyis mindenki megszokta a régit, jó lesz a még. Semmi nyitottság nincs bennetek. Ez látszik abból is, hogy csak az állandó repertoár darabok, a legnépszerűbb operák bemutatóiról hajlandóak nyilatkozni a fórum törzstagjai. És ha ezeket más megközelítésben szólaltatják meg, mint megszoktátok, már elutasítóak vagytok. Amit megint csak nem mindig egészen értek. De mindegy.
 
Műsorajánló
Mai ajánlat:
18:00 : Budapest
Jókai Anna Szalon

Kónya István (barokk lant)
"La conversation"
A fejedelmi udvarok és polgári szalonok lantmuzsikája: Weiss, Visée, Bittner és Blohm művek

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Varga Oszkár (hegedű), Matuska Flóra (cselló), Dani Imre (zongora)
"Haydn Reloaded"
TORNYAI PÉTER: Piano Trio No. last-but-one
HAYDN: 44. (E-dúr) zongoratrió, Hob. XV:28
BALOGH MÁTÉ: Mrs. Trio
DVOŘÁK: 4. (e-moll) zongoratrió, op. 90 („Dumky”)
21: "Kóda" - kötetlen beszélgetés az előadókkal

19:00 : Budapest
Duna Palota

Dimitris Dekavallas (gitár)
Duna Szimfonikus Zenekar
Vezényel: Garo Avessian
Műsorvezető: Zelinka Tamás
"Csodák a zenében"
BEETHOVEN: Coriolan – nyitány, op.62
RODRIGO: Concierto de Aranjuez
BEETHOVEN: 8. (F-dúr) szimfónia, op.93

19:00 : Budapest
BMC, Koncertterem

Kelemen Zoltán (bariton)
Óbudai Danubia Zenekar
Vezényel: Pál Tamás
Házigazda: Eckhardt Gábor
LUI (apák, szerelmek, barátok)
Verdi-portrésorozat Ecjhardt Gáborral 3.
VERDI: Stiffelio – Nyitány
Macbeth – Perfidi!... Pietá rispetto amore
Traviata – Di Provenza il mar, il suol
Don Carlos – Per me giunto
Rigoletto – Cortigiani, vil razza dannata
Macbeth – Balettzene
Az álarcosbál – Eri tu
Don Carlos – O Carlo, ascolta

19:00 : Budapest
Nádor Terem

Farkas Katalin (hegedű), Fervágner Csaba (nagybőgő)
MORTARI: Duettini Concertati (1966)
PENDERECKI: Duo Concertant for Violin and Double bass
GLIERE: Suite for Violin and Double Bass
SÁNDOR LÁSZLÓ: Duó hegedűre és nagybőgőre - ősbemutató
PIAZZOLLA: 3 Tangos (arr. Andreas Wiebecke-Gottstein)

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Balázs János, Szakcsi Lakatos Béla (zongora)
MVM Koncertek "A zongora 1-ben"
Az improvizáció

19:45 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Elisabeth Leonskaja (zongora)
Budapesti Fesztiválzenekar
Vezényel: Fischer Iván
DVOŘÁK: d-moll legenda, op. 59/1
DVOŘÁK: II. szláv tánc, op. 46/2
DVOŘÁK: Nem mondom el - kórus vegyes karra, op. 29, No. 3
BEETHOVEN: IV. (G-dúr) zongoraverseny, op. 58 (11.21-én és 23-án)
BEETHOVEN: V. (Esz-dúr, „Császár”) zongoraverseny, op. 73 (11.22-én)
DVOŘÁK: VII. (d-moll) szimfónia, op. 70

20:00 : Budapest
Szent István Bazilika

Orgonaestek Virágh Andrással (operaénekesekkel és hangszeres művészekkel)
A mai nap
történt:
1928 • A Bolero bemutatója (Párizs)
született:
1458 • Jacob Obrecht, zeneszerző († 1505)
1710 • Wilhelm Friedemann Bach, zeneszerző († 1784)
1901 • Joaquin Rodrigo, zeneszerző († 1999)
1913 • Benjamin Britten, zeneszerző († 1976)
1951 • Kent Nagano, karmester
1962 • Sumi Jo, énekes
elhunyt:
2007 • Maurice Béjart, koreográfus (sz. 1927)
2017 • Dmitrij Alekszandrovics Hvorosztovszkij, énekes (sz. 1962)