vissza a cimoldalra
2020-09-29
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11553)
A csapos közbeszól (95)

Társművészetek (2109)
A Magyar Zenekarok helyzetéről (99)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (62459)
Kolonits Klára (1183)
Eiffel Műhelyház (294)
Joan Sutherland - La Stupenda (121)
Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) (4114)
Zenetörténet (295)
Régizene (4463)
A MET felvételei (1216)
Operett, mint színpadi műfaj (4557)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4937)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4747)
Mi újság a ZAK-on és a hazai koncerttermekben? (309)
Callas (454)
Bartók Béla szellemisége (284)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Fórum - Bánk bán (Sándor cár, 2003-03-28 14:16:41)

 
2906   Momo • előzmény2905 2017-09-10 19:03:59
Azért mielőtt félre érti valaki: Ez a bariton Bánk nem tisztán az ősváltozat. Azon alapul.
2905   parampampoli • előzmény2901 2017-09-10 18:59:15
Az átdolgozást igen. Az ősváltozat, ez tegnap is egyértelmű volt, legalábbis számomra, és még sokak számára, akikkel beszéltem, fogyaszthatatlan volt és maradt.
2904   Momo • előzmény2896 2017-09-10 18:58:44
Értem. Az a baj ezzel, hogy nyilatkozol valahogy, képviselsz valamit, amiből kiderül az értékrended, a prioritásaid. Aztán amikor az ember ezt szóvá teszi, akkor vadul tagadod.

Azért, amit korábban leírtál, az itt van ám, olvasható.
2903   nizajemon • előzmény2902 2017-09-10 18:08:34
Tudom..nem Donizetti írta :)
2902   nizajemon • előzmény2901 2017-09-10 18:06:37
Mivel gyengébb mint bármelyik Donizetti?
2901   nizajemon • előzmény2897 2017-09-10 18:04:02
Megfelelő énekesekkel sikerre lehetne vinni bárhol.Meggyőződésem.
2900   Pál Tamás • előzmény2897 2017-09-10 17:57:13
Kedves Edmond Dantes, még ha igaza is lenne, a baj akkor is az, hogy egyáltalán nem erőltettük, csak a szánk járt.
2899   Pál Tamás • előzmény2895 2017-09-10 17:50:54
Kedves Héterő, ez az 1895-ös zongorakivonat itthon is kapható, gyönyörű hasonmás kiadásban, azonban - bár nagy vonalakban az eredeti partitúrát követi - lényeges pontokon eltér attól, s ami a legnagyobb baj, oldalanként mintegy tucat sajtóhibával jelent meg. Autentikusnak a legnagyobb jóakarattal sem nevezhető. Amúgy az eddigi - úgymond- ős-Bánk produkciók kényszerből ezt a kivonatot használták, mi is itt, Szegeden. Hogy egyáltalán használható lett, azt Kardos Gábor kollégám három havi aprólékos javító-igazító munkájának köszönhető.
2898   Héterő • előzmény2894 2017-09-10 16:20:26
Vannak, akiknek nem tetszik a Bánk bán, mert abban semmi más nincs, csak zene és dráma. Ki kellene cserélni az amúgy sem autentikus betétszámot egy szószerint (pardon a szlengért, dehát pont ezt látjuk) faszaváltozattal: Hazám, hazám...
Így talán meghozná a valódi dicsőséget Magyarországnak... ...ÉS igazi, fizető, érdeklődő és hálás közönség tapsol(na) nekik itthon és külföldön is. - ld. 2896
2897   Edmond Dantes • előzmény2893 2017-09-10 15:44:30
Tisztelt Karnagy Úr!
Nem-művészként (is) bátran ki merem jelenteni, hogy a Bánk bán világsikere nem kottán, zongorakivonaton és egyéb technikai okokon múlik, pontosabban maradt el. 150 év elegendő idő lett volna, hogy a nagyvilág fölfedezze. Nagyon örülnék, ha nem így lenne és bármelyik Bánk bán kellő mennyiségű kotta és egyebek terjesztése nyomán rövidesen megkezdené hódító útját a világszínpadon, de erre nem sok esélyt látok. Los Angelesben sem, máshol sem. A példaként említett Janacek-művek -mint Karnagy Úr is írja- valóban a „saját lábukon” mennek szerte a világba, de meggyőződésem szerint azért, mert jobbak, érdekesebbek, időszerűek vagy éppenséggel időtlenek, és nem azért, mert a partitúra(juk) menne(nek) minél több helyre. Ahogy a régi mondás tartja: ami nem megy, azt hiába erőltetjük.
2896   Edmond Dantes • előzmény2894 2017-09-10 15:32:55
Kész levelem szállt el (magánügy), de a kedvedért még egyszer hozzáfogok...sosem tudom ugyanazt kétszer írni..

Nem visszautasítom oldalvágásodat: "Lehet, hogy te boldog lennél egy olyan világban, ahol csak a kereskedelmi tévék vetélkedői jelentik a kultúrát" - inkább így reagálok: már nem állnál szóba velem, ha tényleg ilyennek gondolnál :-) persze túlélném, de így jobb; erről ennyit.

In concreto: a los angelesi Bánk bán-projekt meggyőződésem szerint nem olyan dolog, amire a "közösségnek" áldozni kell, feltéve, hogy "közösség" alatt a társadalom nagyobb részét érted, ahogyan én. Ezért "a közpénzre való állandó (nem állandó!) hivatkozás(om)" nem "ultima" csak "ratio".

"A pár száz főt érdeklő alternatív színházakat" az állam csörgő apró közpénzből támogatja..ha támogatja. Egyre kevésbé, egyre kevesebbeket, pedig ezek a színház nélkül (még!) létező társulatok hozzák a valódi dicsőséget Magyarországnak: rangos fesztiválokról rangos zsűrik rangos díjait ÉS igazi, fizető, érdeklődő és hálás közönség tapsol nekik itthon és külföldön is. Ez az igazi nemzeti dicsőség, tetszik-nem tetszik. Nekem speciel valóban tetszik...már amelyik tetszik (nem mindegyik) és már amelyik jó (nem mindegyik). Innentől fogva viszont már esztétika és ízlés kérdése.
2895   Héterő • előzmény2893 2017-09-10 15:18:55
Kedves Maestro, zongorakivonat-ügyben figyelmébe ajánlom az alábbiakat.
Az 1895-ös kiadást 2012. októbere óta bárki megtalálhatja: Bánk Bán zongorakivonat.
Tízféle formátumban (például pdf-ben) ingyen letölthető. Kipróbáltam megam is, 352 oldal, 26,6 Mb.
A pecsét a kivonaton: THE LIBRARY OF THE UNIVERSITY OF NORTH CAROLINA

Erkel - Bánk bán - Vocal Score - Score (1893) kapható nyomtatva $34.64 áron, 10 000 Ft alatt.
Így fest. Autentikus zongorakivonat azonban – az ős-Bánk mellett kardoskodó magyar zenetudomány nagyobb dicsőségére – nem létezik, írja.
Fórumtársunk, musicus2 megítélésére bízvást hagyatkozhatunk, hogy ezek a kiadványok autentikusak-e.
2894   Momo • előzmény2887 2017-09-10 12:43:06
Ez a közpénzre való állandó hivatkozás, mint ultima ratio... azért elég kevés egy idő után.

(Mondjuk akkor nem láttalak panaszkodni, amikor a pár száz főt érdeklő alternatív színházakat támogatta az állam közpénzből.
Ja, hogy azt az előző kormányok csinálták, és pont tetszik is neked… :-)

Nyilván vannak dolgok, melyekre, ha azt szeretnénk, hogy létezzenek a közösségnek áldozni kell. A tiszta haszonelvűség - különösen a kultúra területén - nagyon sok mindent megöl. Lehet, hogy te boldog lennél egy olyan világban, ahol csak a kereskedelmi tévék vetélkedői jelentik a kultúrát (mert az megéri), de van, aki nincs ezzel így.
2893   Pál Tamás • előzmény2879 2017-09-10 10:45:07
Az Operaház elviszi a Bánk bánt...

Igen, az jó, ha elviszi, de az lenne az igazi, ha a mű, a partitúra menne minél több helyre, ahogy az Ókovács által említett Janacek művek „saját lábukon” mennek szerte a világba. Ehhez azonban az kellene, hogy a partitúra, s ami talán még fontosabb, a ZONGORAKIVONAT hozzáférhető, azaz kölcsönözhető legyen. Autentikus zongorakivonat azonban – az ős-Bánk mellett kardoskodó magyar zenetudomány nagyobb dicsőségére – nem létezik, s a partitúrát is csak megvásárolni lehet. Aki valamennyire jártas az opera világában, tudja, hogy egy ismeretlen opera bemutatásának kulcsmozzanatai: ismerkedés a művel a zgrkivonat alapján, a partitúra és a zenekari anyag kikölcsönzése, felkészülés, bemutató. Ez a Bánk esetében lehetetlen, mert – mint ahogy már említettem – zongorakivonat nincs, kölcsönözhető zenekari anyag és partitúra nincs, mi több, az említett anyagok kölcsönzésével foglalkozó magyar kiadóvállalat, vagy más cég sincs, így a művet előadni kívánó színháznak egyszerűen nincs kihez fordulnia. Ki tudja, talán már megtörtént, s talán nem is egyszer, hogy a Bánk értékeire fölfigyeltek valahol a világban, szerették volna előadni, de mikor szembesültek ezzel a méltatlan, lehetetlen helyzettel, csüggedten lemondtak róla.
2892   parampampoli • előzmény2886 2017-09-10 10:27:44
Karizs Béla, Vadass Kiss László nem különben.
2891   Edmond Dantes 2017-09-10 10:26:24
Sokatmondó, hogy egyáltalán vita tárgyát képezheti egy olyan Bánk- (vagy bármilyen opera) verzió, amiben öt (5!) baritonszerep van (+ Zászlós) és egy negyednyi tenorszólam. Hogy még színpadra is kerül(hetett), az még sokatmondóbb. Az, hogy anno Palló Imrével kihozták...talán nem ebben a dologban kellene követni Márkus Lászlót és/vagy Nádasdy Kálmánt.
2890   Edmond Dantes • előzmény2889 2017-09-10 10:04:20
... akár a phenjani operában,
ahol amúgy is játszanak forradalmi operákat
2888   Edmond Dantes • előzmény2887 2017-09-10 09:58:20
...episztolát...
2887   Edmond Dantes • előzmény2884 2017-09-10 09:57:23
Nemigen vállalkoznék rá, hogy a Tatjána unokaöccsének csúsztatásoktól hemzsegő, gondolatokat összefüggéseiből szisztematikusan kiragadó, szinte minden állítását (vagy cáfolatát) támadható episztolát elemezzem, de ugyan miért és miben téved Fischer Ádám? Természetes, hogy minden színpadi alkotás: színdarab, opera, balett stb. a világon bárhol, mindenhol mondhat "valamit", akár a Bánk bán (vagy pl. a Babatündér), akár Los Angelesben akár a forradalmi operákat. A kérdés csupán az, hogy a) na und? b) hány embernek játsszák majd? Úgy értem, hány valódi, valóban érdeklődő, teljes árat fizető nézőnek? Vagy Los Angeles is a Kárpát-Haza egyik állomása? Elcsatolt terület? Ahová irdatlan (köz)pénzen kell exportálni a magyar kultúrát, abból is pont a Bánk bánt? Florence Foster Jenkins a saját pénzén népszerűsítette a "művészetét"!

Kurz és Vörösmarty után szabadon: megy-e a los angelesi Bánk bán által a világ elébb? Költő kérdésének "prózai" kiegészítése tőlem: nagyon sok (köz)pénzből, talán semmit. Vagy netán csak itthoni kevesek "világa" megy a los angelesi Bánk bántól elébb...
2886   telramund • előzmény2883 2017-09-10 09:55:32
Hiányzik a névsorból az igazi hőstenor Joviczky József,Király Sándor a méltatlanul sehol , soha nem említett Tarnay Gyula és talán még idesorolnám Bándi Jánost is és László Boldizsárt a legutóbbi időből.
2885   parampampoli • előzmény2883 2017-09-10 09:00:08
És akkor hova tetszik helyezni Ilosfalvyt? Mert Simándy és Molnár között épp egy ilyen nevű tenor is énekelte a címszerepet.
2884   musicus2 • előzmény2879 2017-09-10 01:53:26
Fischer Ádám téved, ha azt állítja, hogy a Bánk bán Los Angelesban nem mondhat semmit. A Bánk, és minden Erkel opera, úgy szól általános problémákról, hogy azokat magyar környezetbe helyezi. Pl. mit vet és arat egy olyan csoport, amely semmit sem hoz, de mindent vinne?
A Bánk a tisztesség drámája is, Lehetünk-e a magánéletben és hivatásunkban egyaránt tisztességesek, melyiknek van elsőbbsége?
Ahol külföldre engedték Erkelt, mindenütt sikere volt, saját tapasztalat (nem csak Komáron, Pozsony Stockholm és Arad, hanem Bukarest is, román közönséggel).
2883   musicus2 2017-09-10 01:23:27
A bariton Bánk felújítása eleve elhibázott gondolat. Csak akkor van létjogosultsága, ha éppen nincs karizmatikus tenor címszereplő, ahogyan Simándy és Molnár András között volt egy ilyen időszak. Akkor mégsem szedték elő ezt az átdolgozást, most pedig, amikor Bánk bán szerepére többen is kipróbáltan alkalmasak, előveszik. Nem értem, hogy milyen motivációk alapján döntött Így az Operaház vezetése. A zenei anyagot nem ismerem, ha el tudok menni egy előadásra, referálok.
2882   nickname • előzmény2881 2017-08-01 18:10:55
Az eredeti sikerében nem hisznek - pedig Kolonits Klárával nagyot szólna a tengeren túlon, akár meghúzott formában is. Mindezt a márciusi, szegedi előadás tanulságaként mondom! Pál Tamást megkérhetnék a zenei anyag gondozásával az előadás számára. De az Opera minden bizonnyal a saját előadását viszi majd - esetleg a Káel Csaba rendezést. Ókovács majd ezt is elmondhatja: mi megcsináltuk!
2881   Búbánat • előzmény2880 2017-08-01 10:51:10
Kíváncsian várom erre vonatkozóan az Opera részéről a hivatalos bejelentést - és a további részleteket a tervezett amerikai túráról.
2880   nickname • előzmény2879 2017-08-01 10:40:46
Pfuj és biztos a barton verziót, a megnyirbált Tisza-parti jelenettel. Kár! Akkor legalább maradtak volna meg a Ferencsik vezénylésével felvett verziónál!
2879   Búbánat 2017-07-31 23:03:40
Nyelvében él(c) a nemzet

ORIGO.HU, - -2017.07.31. 08:44

Ókovács szerint az opera – 2/35. levélária

A cikkből számunkra, azt hiszem, a leginkább érdeklő mondat:

„Biztos rossz hír néhányaknak, de a Magyar Állami Operaház 2018 októberében mégis elviszi az Újvilágba a Bánk bánt – és más műveket, pl. a Sába királynőjét, de baletteket is.”
2878   macskás • előzmény2872 2017-07-12 16:48:11
:)
2877   macskás • előzmény2875 2017-07-12 16:47:40
írd
2876   Klára • előzmény2864 2017-07-12 16:41:39
Szüleim és Nagyszüleim elbeszéléséből tudom, hogy Palló Imre baritonban ragyogó Bánk bán volt, de a későbbiekben vissza-tenorosított Bánk bánt is kiváló énekesek kiválóan énekelték. Nem a hangfekvésen és az énekesen múlnak a dolgok, manapság a rendezők és díszlettetvezők koncepciói teszik tönkre a darabokat (tisztelet a kivételnek)
Ami az x+1-ik átdolgozást illeti, csak szegény szereplők tudják észben tartani, hogy aznap este éppen melyik verzióban lépnek fel!
2875   Edmond Dantes • előzmény2872 2017-07-12 15:36:11
Csak privátban merek hozzáírni egy 3 szótagból álló szót a "gáz"hoz, hogy ne vádoljanak politizálással
:-)
2874   Petyus • előzmény2873 2017-07-12 15:00:28
Lalyjos! Nem látod a fától az erdőt!
2873   Heiner Lajos • előzmény2872 2017-07-12 13:44:06
Mondhatnam, nemileg gaz, bocsanat, nincs magyar ekezetem, mielott tragarsagert kigyomlalnanak.
2872   -zéta- • előzmény2871 2017-07-12 13:35:02
...nemzeti gáz...:-)
2871   macskás • előzmény2869 2017-07-12 12:38:09
Ez nem értelmezési probléma, ez egyszerűen gáz.
Ismerni kéne a blog írójának a romantikus operák kategorizálását.
2870   Búbánat 2017-07-12 11:49:06
Gildától Gildáig

Opera-vilag.net, 2017. július 10.

Szemere Zita 2014 óta az Operaház magánénekesnője, számos szerepét követően a nyár elején Gildaként is debütált az Operaház színpadán. Az elmúlt és a következő évadról beszélgettünk vele.
KOVÁCS ALEXANDRA és FAZEKAS JÚLIA interjúja

„– Vidám szerepek után idén Gilda voltál, jövőre pedig Melinda a Bánk bánban. Milyen az átállás?

– Úgy érzem, a karakteremhez közel állnak a komikus szerepek. A többiek, azt hiszem, vidám embernek tarthatnak. De ahogy ez lenni szokott, belül egész más folyamatok zajlanak.
Az a vidámság, ami kifelé látszik, belül másképp néz ki. Hiába kedves és vidám valaki, nagyon sok dráma zajlik benne.
Eddig arra volt lehetőségem, hogy a vidám oldalamat mutassam meg inkább, és szeretem ezt a vonalat, önfeledten lehet benne lubickolni. Érdekes persze, hogy az első szerepem nem ilyen volt, de utána megadta a sors, hogy másban is kipróbáljam magam. Nagyon szeretem a vígoperai szerepeimet, akár Blondét vagy Norinát.

Melinda nagy falat. Egy újabb lépcsőfok afelé, hogy az ember megvalósítsa önmagát és bizonyítani tudjon – főleg magának. Melinda érett nő, akinek gyereke van. Nagy kihívás a karakter, de hangilag is az: drámaibb színt kíván. Az én esetemben fontos, hogy mindez ne menjen a hang rovására, mert nekem nem drámai, hanem lírai koloratúrszoprán hangom van. Ez összetett feladat, sokat kell rajta dolgozni, de nagyon várom. Már próbálunk az őszi premierre, aztán kisebb szünet jön, és augusztusban folytatjuk a munkát. Kertesi Ingrid, a tanárom énekelte már a szerepet, így biztos vagyok benne, hogy mindenben segíteni fog nekem a siker érdekében.

Vidnyánszky Attila rendezéséről pedig elöljáróban annyit, hogy nagyon hiteles és jó lesz: szerintem mindenkinek oda fog tapadni a szeme a színpadra.
Ha két szereplő csak áll, olyankor a háttérben történik valami, szinte filmszerűen – nagyszerű lesz.”
2869   ebera • előzmény2868 2017-03-08 20:52:00
Valóban értelmezési problémáik vannak eszerint, nem attól lesz nemzeti opera egy mű, hogy magyar szerzője van.
2868   nickname 2017-03-08 20:09:09
A következp mondant olvasható az Operaház MimiBlogján: "Az új évadban a Bánk bán mellett másik nemzeti operánk, A kékszakállú herceg vára is új színrevitelben jut majd a közönség elé" - khm, nagyra becsülöm Bartókot: szeretem nagyon a Kékszakállút is, de szerintem a Kékszakállú nem nemzeti operánk. Bartók és Erkel két teljesen különböző zeneszerző.
2867   nickname • előzmény2865 2017-03-08 20:06:35
A rendező és díszlet- és jelmeztervező is ugyanaz lesz, mint akik a debreceni ős-Bánkot is színre vitték. Hát ez van. Bár várjuk meg, hogy végül Vidnyánszky fogja-e rendezni a darabot.
2866   -zéta- 2017-03-05 07:42:20
A Szegedi Nemzeti Színház jegyeket értékesít a Café Momus olvasói részére a március 14-i, 19 órakor kezdődő Bánk bán előadására. Megfelelő számú érdeklődés esetén különbuszt indítana Budapestről (16 órai indulással, az előadás utáni visszaindulással).
Jegyár: 2500,- Ft/fő (a földszintre szól)
Az autóbusz költsége az előzetes jelentkezés függvényében később kerül megállapításra.
Jelentkezés 2017. március 6-ig a bankbanszeged@gmail.com email címen.
Az előadás tervezett szereposztása:
II. Endre – Altorjay Tamás
Gertrudis – Laczák Boglárka
Ottó – Balczó Péter
Bánk bán – László Boldizsár
Melinda – Kolonits Klára
Petur – Réti Attila
Biberach – Cseh Antal
Tiborc – Kelemen Zoltán
a Szegedi Nemzeti Színház Ének- és Zenekara
vez. Pál Tamás
rendező: Galgóczy Judit
A produkció Erkel Ferenc operájának eredeti változata, Egressy Béni szövegével.
2865   -zéta- • előzmény2864 2017-03-05 07:41:30
A legbosszantóbb, hogy ugyanaz a Kocsár Balázs adja hozzá a nevét, aki először vette elő az ős-Bánkot Debrecenben...:-(
2864   musicus2 • előzmény1100 2017-03-05 01:17:26
Tehát a bariton Bánk partitúrája nem maradt Novoszivibivirovovszkban, és nem ette meg semmiféle jegesmedve (ahogy épp tíz évvel ezelőtt reménykedve feltételeztem).
Ennek örvendezek, mert meghallhatjuk, hogy milyen az a sokat emlegetett bariton Bánk. Én biztosan ott leszek a felújításon.
Nádasdy kongeniális átköltését most már két verzióban is játszani fogja az Operaház, kitörő örömünkre.
2863   musicus2 • előzmény2785 2017-03-05 01:08:20
A Magyar Állami Operaház műsorra tűzi a bariton Bánkot...
No comment.
2862   IVA • előzmény2861 2017-02-08 04:53:49
Pontosítom az utolsó mondatomat, hiszen dr. Gyémánt Csilla kifejezése szerint „a kommunista diktatúra idején az 1953 óta újra engedélyezett” műről lenne szó. Ez akár úgy is értelmezhető, hogy 1953-ban is engedélyezték, majd a kommunista diktatúra (értsd: a kommunista diktatúra Rákosi-korszak utáni) idején újra. Úgy gondolom, az elnagyolt utalás korántsem egzakt megfogalmazása feltétlenül tisztázásra szorul.
2861   IVA • előzmény2859 2017-02-08 04:23:29
A Mi újság a Magyar Állami Operaházban?-topicban, 57684. sz. hozzászólásomhoz A budapesti Operaház 100 éve című kiadványból (Zeneműkiadó, 1984) gyűjtöttem ki a Bánk bán felújításainak olyan időpontjait, amelyek arra utalnak, hogy a Rákosi-korszakban is adták a Bánk-bánt, amiből pedig arra lehet következtetni, hogy az nem volt betiltva.
Természetesen a hivatkozott könyvben is lehetnek tévedések. Ha majd bejuthatunk az Operaház épülő virtuális adattárába, ellenőrizhetjük ezeknek az adatoknak a helyességét, illetve valószínűleg még több adathoz hozzáférhetünk (pl. nemcsak a bemutatók, felújítások dátumaihoz, hanem valamennyi előadásáéihoz is).
Ismeretlenül tisztelve a színháztörténész jóhiszeműségét, az ő állításának pontossága is csak a forrás(ok) és azok tartalmának ismeretében válhat hitelessé (vagy hitelesebbé).
Valószínűnek tartom, hogy a Rákosi-diktatúrában valamennyi mű bármelyik színházban való előadását engedélyeztetni kellett. Sőt, az azt megelőző diktatúra idején is. Tehát az „újra” szócska utalhat csupán egy korábbi engedélyezésre is, amely után Rákosi idején újra engedélyezték, ez pedig nem azonos értelmű azzal, hogy be volt tiltva.
2860   Momo • előzmény2859 2017-02-08 03:31:52
Meg kéne kérdezni Gyémánt Csillát, hogy mire gondol. Nyilván nem véletlenül írta, amit írt.

Ezzel együtt érvényes, amit ennek kapcsán novemberben írtam: "A háború után, és az egész Rákosi-korszakban is folyamatosan műsoron volt a Bánk bán és a Hunyadi az Operaházban, vagy az Erkel Színházban. (1947-ben nem ment a Házban a Hunyadi.)"
Ez évadonként változó előadásszámot jelent.

Ezen kívül a Gördülő Opera is játszotta a Bánkot.
2859   musicus2 • előzmény2855 2017-02-08 02:36:39
Részlet Gyémánt Csilla esszéjéből:
"A kommunista diktatúra idején az 1953 óta újra engedélyezett „történelmi opera” előadása hasonló érzelmeket keltett, hiszen a Nádasdy-féle változat éppenséggel az Egressy által kihagyott jeleneteket – a Békétleneket és Petúr jelenlétének súlyát – állította vissza, Katona eredeti, szikárabb szövegével helyettesítve Egressy librettójának cirádáit."
Ha 1953-ban "újra engedélyezték" a Bánk bán operát, akkor előtte be volt tiltva? A múltkor volt erről egy kis vitánk, még sem emlékeztem rosszul? Vagy a szakirodalom ellentmondó? Ki tudna utánanézni?
2858   nickname 2017-02-07 21:46:43
És mégsem lesz bariton Bánk bán Debrecenben. A Csokonai Színház honlapján már nyilvános a szereposztás: a címszerepet tenorok éneklik majd.
2857   Petyus • előzmény2856 2017-02-06 14:35:56
Remélhetőleg a könyv magyar fordításban is megjelenik.
2856   Búbánat 2017-02-06 14:26:45
„Ágai Karola művészete a saját pályafutásomat vörös fonalként követi” – beszélgetés Némedi Csabával, az Ágai-könyv szerzőjével

- zéta -, 2017-01-23 [ Interjúk ]

„Egy nemzetközi reputációval rendelkező német kiadó, a LIT egyik vadonatúj kiadványát tartom a kezemben a jeles magyar drámai koloratúrszoprán, Ágai Karola Melinda-alakításáról. A német nyelvű könyv kapcsán annak szerzőjével, Némedi Csabával együtt idézzük föl a néhány éve elhunyt énekesnő alakját.”

„- Ágai Karola 1969-ben énekelte először Melinda szerepét és mintegy tíz évig tartotta repertoáron. Mennyire van ez a korszak dokumentálva szerinted?

- Ez nagyon ellentmondásos időszaka volt az Operaháznak a média szempontjából. Elvileg nem létezhetett volna ún. sztárkultusz, de visszaolvasva és –hallgatva az akkori forrásokat, nagyon jól tudjuk, hogy adottak voltak a korszak sztárjai. A teljesség igénye nélkül, csak a szopránoknál maradva kiemelném a lírai szoprán László Margitot és a drámai szoprán Déry Gabriellát. Szerintem ők ketten bárhol a világban megállták volna a helyüket akkoriban. Ágai Karolát a hazai, illetve a töredékesen fellelhető külföldi sajtó jelentős Mozart- és bel canto énekesnőnek könyvelte el. Szinte mindenki kiemelte még Zerbinetta szerepét, ami mint tudjuk egyben a belépőt is jelentette a New York-i Metropolitanbe, de ezen a tárgykörön kívül nagyon kevés egyebet lehetett fellelni róla. Ráadásul a kevés nemzetközi irodalom jó része ún. kereszthivatkozás, amely sztereotípiákra épül, kiemelik a virtuóz koloratúrkészséget, az üzembiztos topregisztert, a szuggesztív szerepformálást, az átlagos koloratúrszopránokhoz képest dúsabb középhangokat, nagyobb volument és átütő erőt. Nehéz volt olykor kibogozni, melyik forrás volt az első, s melyik az átvett híradás.”

„- A szerep még ugyanebben az évben lemezfelvétellel is járt, ami az évszám miatt nagyon fontos. Ekkoriban futott igazán fel a Hungaroton komolyzenei kínálata, és ez a felvétel mostani mércével elképesztő példányszámot ért el. Az Ágai-Komlóssy-Simándy-Melis-Faragó-Réti-Ferencsik csapat rendkívüli igényességű munkája a mai napig etalonnak számít. Véleményed szerint ez mennyiben befolyásolta a Művésznő pályáját a továbbiakban?

- 1969 májusában volt a felújítás, s tudjuk, hogy ez alig pár hónappal volt a nagysikerű MET-debütálás után. Ez művészileg fantasztikus szimbiózist jelentett, hiszen az olasz bel canto emblematikus szerepét össze lehetett kapcsolni a korszak magyar bel canto gyökerekkel rendelkező csúcsszerepében. Határozott meggyőződésem, hogy Ágai Karola Melinda szerepében tökéletesen tudta kamatoztatni a korábbi években, a bel canto szerepekben és természetesen korábbi Erkel szerepeiben szerzett tapasztalatait. Fantasztikus módon tudta ötvözni az alap bel cantót a helyivel, az ún. lokálkolorittal. Erkel Melinda szerepében elrejtette a magyar haza stilizált alakját (milyen érdekes, hogy mi anyaföldről beszélünk, míg a német például apaországról), ahol Melindában a magyar haza sorsa kumulál. Mindezt Ágai Karola megejtően tudta életre kelteni, tökéletesen azonosulva a karakterrel, ahogy a francia terminus is kifejezi, a Physique du rôle klasszikus és ritka esete valósult meg, amikor egy énekes vokális és szerepformáló készsége mellett a habitus, az attitűd, a színpadi játék és jelenlét is ötvöződik. Ebben a szerepben szinte végig a magyaros színek, a verbunkos stílus dominál. Számomra nagyon fontos tapasztalat volt, amikor Sieghart Döhring professzor, a német nyelvterület egyik legkiemelkedőbb bel canto és francia nagyopera kutatója a disszertációban kifejtette, hogy mik azok a stílusjegyek, amelyek nélkülözhetetlenek egy klasszikus őrülési jelenet során. Csak címszavakban felsorolva: a természeti hangok, a vihar, a szellemhangok megjelenése, olyan pillanatok, ahol az őrületbe esett személy a múltat megidézi. Nagyon fontos még a táncos ritmika, ami sokszor egy keringőre épül.”

„- A nemzetközi szakirodalom mennyire fogadja el egy kis ország külföldön ismeretlen komponistájának a belterjesnek tűnő egyéni megoldásait?

- Mi magyarok is hajlamosak vagyunk arra, hogy Erkelt egy kézlegyintéssel elintézzük, pedig ennél sokkal többet érdemel. Ha például Melinda szerepét csak az Őrülési jeleneten keresztül vizsgáljuk, azt kell mondanom, hogy a mi „kis” Erkelünk egy olyan zseniális megoldással állt elő, ami Bellininek vagy Donizettinek is csak el-elvétve jött össze, mégpedig a fent említett stílusjegyek kombinációja. A Tisza-parti jelenetben minden ilyen tipikus stílusjegy benne van: egy viharral indul, szellemhangok ugyan közvetlenül nem szólalnak meg, de a férfikar által imitált szél hangjai óva intik Melindát és Tiborcot a Tiszán való átkeléstől. Donizetti hasonló szituációban „megelégedett” a reményét vesztett Lucia nosztalgikus érzelmeinek felidézésével, s egy gyors keringővel (ez a Cabaletta) áttáncol egy másik dimenzióba. Ettől Erkel semmiben sem marad el, hiszen ott megjelenik a lassú és a gyors csárdás váltakozása. Olyan fogást alkalmazott, amitől mindez összetettebben kerül színpadra, mint a vezető olasz bel canto komponisták megoldásaiban. Mindezt a perfekciónak olyan fokán, ami annyira természetes, hogy elsőre szinte fel sem tűnik.”

„- Említetted, hogy Ágai Karola Ferencsik János vezénylete alatt visszatérhetett az ősváltozatra épülő szólamhoz a Tisza-parti jelenetben. Különös ugyanakkor, hogy a második szereposztásban nem koloratúrszopránra, hanem Dunszt Máriára bízták a feladatot.

- A rendelkezésemre álló adatok szerint ebben a rendezésben (ami 1979-ig ment) csak akkor játszották a koloratúr-verziót, amikor Ő volt kiírva. A váltótársak (a házon belül Dunszt Mária, Vámos Ágnes, Moldován Stefánia, beugróként a debreceni együttes kiemelten sokoldalú vezető énekesnője, Marsay Magda, a széria utolsó előadásain pedig az akkori fiatal generációt képviselő Tokody Ilona) abban az időszakban nagy valószínűséggel a Kenessey-verziót énekelhették (például azért, mert egyikőjük sem volt kimondottan koloratúrszoprán), amit sajnos még napjainkban egy-egy kivételtől eltekintve (például Debrecen korábbi és Szeged aktuális produkciója) sokan a standard változatnak tekintik. Az a tény, hogy az Operaház a koloratúr-verziót játszotta Ágai Karolával, egyedülálló jelenség volt, és egyben a Bánk bán recepciótörténetének is kiemelt eseménye. Ha jól emlékszem, Szűcs Márta volt a következő énekesnő, aki ugyanezt a változatot először elénekelte színpadon 1993-ban (egyébként egy későbbi előadás felvételének részletei a YouTube videomegosztón is elérhetők). Később Kertesi Ingrid, majd Keszei Bori énekelte, különféle nyitottabb, az ősváltozatból szemezgető formában. Kertesi Ingrid különleges helyet foglal el a Bánk bán diszkográfia szempontjából, mivel 1993-ban egy olyan teljes felvétel közreműködője, amely részben az ősváltozatból merít, majd 2011-ben kiadták vele az ősváltozat kritikai kiadása alapján készült teljes felvételt is. Színpadon Kolonits Klára vitte diadalra az ősváltozatot egy félig szcenírozott verzióban 2010-ben. De megállapíthatjuk, hogy az ősváltozatból kiinduló koloratúrverziónak praxisa, komoly előadási gyakorlata Ágai Karola után sem alakult ki. Én teljes mértékben elutasítom a csonkolt, dekolorált változatot, mert nemcsak a szerep vokális karaktere lett megváltoztatva (aminek a szándéka az lehetett, hogy a szerepet elérhetővé tegyék lírai szoprán, lirico-spinto, vagy akár drámai szopránok számára is), de ezáltal komolyan sérült az a zeneszerzői óhaj, hogy egy igazi magyar bel canto női főszerepet magunkénak tudhassunk. És akkor, amikor kesergünk Erkel munkáinak külföldi elutasítása miatt, tudni kell, hogy ennek oka lehet az is, hogy pont mi rángattuk ki az eredeti környezetéből ezzel az idegen átdolgozással. Manapság már szentségtörésnek számít, ha valaki transzponál vagy dekolorál, alapjaiban átdolgoz egy szerepet, hiszen ezzel meghamisítja a szerzői szándékot. Szerencsére elmúltak azok az idők, amikor például Joan Sutherland akár az Éj királynője szerepét, illetve Anna Moffo a Lucia szerepét transzponált verzióban énekelte akár a New York-i Metropolitanben is.”

2855   Búbánat 2017-01-19 18:17:24
A Café Momus fórumán található Pál Tamás karmester művész-blogjából másolom ide át a linket.

Gyémánt Csilla esszéje Erkel (ős) Bánk bánjának szegedi operabemutatója kapcsán.

„A hányatott sorsú, „tökéletlen remekmű” a Szegedi Nemzeti Színház színpadán,
2016 őszén”
2854   Petyus • előzmény2853 2016-12-29 12:51:17
Perencz Béla zseniális Tiborcáról sem feledkezhetünk meg!
2853   Petyus • előzmény2852 2016-12-29 12:44:40
Molnár András akár az Erkelben is énekelhetné még a nagyurat! Nagy Úr lenne istenigazából>
2852   parampampoli • előzmény2851 2016-12-29 11:11:45
Olyanok szerint, akik látták a Bánk bán törökbálinti koncertszerű előadását, Molnár András tökéletesen intakt hangi állapotban énekelte a címszerepet. Egyáltalán nem vagyok meglepve. Ilosfalvy még Molnárnál pár évvel idősebb állapotban is igazi Nagyúr volt.
2851   nickname 2016-12-29 11:08:29
Fekete Attila is énekel majd Bánkot májusban.

Nyilván keresik az új énekeseket a szerepre: László Boldizsár jó választás, Fekete Attila nem tudom. Persze még változhat addig ez is - mármint még visszaléphet a művész a szereptől.

2850   Búbánat • előzmény2849 2016-11-17 10:56:39
Szegeden
2849   Búbánat 2016-11-17 10:56:22

Kelemen Zoltán operaénekes művész-blogjában ír a szegeden közelmúltban bemutatott "ős-Bánk bán"-ról is (2016-10-11). Ebből idézem őt:

[...] "A Nádasdy-verzió hetven éves egyeduralma után először a Debreceni Csokonai Színház vette elő 2009-ben az "ősváltozatot", de az Operaház is játszotta pár évig, abban Petur bán szerepébe én is beállhattam, majd visszatértünk az átdolgozott verzióhoz, melyben továbbra is éneklem Petur bán szerepét. Akik látták valamelyik előadást, vagy ismerik az ősváltozat egyik CD-felvételét, azok számára aligha meglepő, hogy a két verzió elég jelentős mértékben eltér egymástól zeneileg és szövegben egyaránt. Nádasdyék sok helyen tömörítettek, transzponáltak, bizonyos számokat erősen meghúztak, egyet-kettőt el is hagytak, így az átdolgozás könnyebben énekelhető és jóval rövidebb lett, s nem utolsó sorban jobban hasonlít Katona József eredeti drámájára. Némileg módosult a jelenetek sorrendje is, a legjelentősebb változtatás pedig az volt, hogy az első felvonásbeli Bánk-Biberach kettősből Bánk-Petur kettős lett, persze teljesen más szöveggel, a jelenet pedig jóval korábbra került át. A Melinda-Ottó duett gyors záró szakaszába eredetileg Biberach is beleénekel, így az voltaképpen tercett, az átdolgozásban viszont csak ketten énekelnek. A Tiszaparti jelenet négy(!) részes Melinda-áriájából egyet teljesen elhagytak - ez a rész a mostani szegedi előadásban is húzva van, így az nagyjából megegyezik az 1969-es lemezen Ágay Karola által énekelt koloratúrás változattal, ami még így is sokkal bővebb, mint az általában játszott egyszerűsített, "dekolorált" forma. További jelentős különbség, hogy Endre király eredetileg már a második felvonásban színre lép, a királyné holtteste fölött elénekli az áriáját, melyben Petur bán is énekel egy mellékszólamot, majd a felvonást a király strettája zárja, amely a Nádasdy-verzióból teljesen hiányzik, az ária lassú része pedig átkerült a 3. felvonás fináléjába (de már Petur szólama nélkül, aki így csak az első felvonásban szerepel, igaz, ott sokkal jelentősebb feladata van). Az első felvonás finálé-együttese is gyors strettóval zárul az eredeti változatban, a másodikban pedig egy kórus-ima is felcsendül (ebből a kórus elhagyásával Nádasdy-féle változatban zenekari közjáték lett a 3. felvonás két képe közt.) Ezek tehát a leglényegesebb zenei különbségek. A másik fő eltérés szövegbeli. Egressy Béni librettójának nyelvezetét ma már erősen archaikusnak érezzük, a prozódiáját pedig reménytelenül elavultnak. Nádasdy modernebb hangzású, ugyanakkor költőibb, romantikusabb szöveget illesztett a régi helyébe, a prozódiája pedig sokkal jobban igazodik a zenei hangsúlyokhoz. A mostani szegedi előadásban is sok helyen ki lett igazítva a szöveg prozódiája, néhány, ma már nem használt szó helyére is modernebb változat került, de lényegét tekintve mégis megmaradt az eredeti Egressy-féle szöveg.

Jómagam nem szeretnék egyértelműen lándzsát törni egyik változat mellett sem. Sokáig természetesen az én számomra is az átdolgozott változat volt "A Bánk bán", és ha Petur bán szerepének birtokosaként nézem, akkor kétségtelenül azt szeretem jobban, hiszen abban egy duettel többet énekelhetek. Tiborc szerepe felől nézve viszont nem olyan nagy a különbség, a két változat még szövegében is alig tér el egymástól, tehát voltaképpen mindegy. Viszont ha azt nézem, hogy a szerző mit írt meg, akkor Erkel Bánk bánja mégiscsak az eredeti változat, az átdolgozás pedig minden erénye mellett is "csak" átdolgozás. Mindenképpen érdemes tehát megismerni az eredeti ősverziót, mert sok olyan zenei szépség tárul fel benne, ami az átdolgozásban nem hallható, és nem utolsósorban a szerző ezt írta meg, EZ az "igazi" Bánk bán, Erkel Ferenc eredeti operája. Remélem, a szegedi közönség szeretni fogja ezt a változatot is."
2848   -zéta- 2016-11-05 18:00:59
November 7-én, hétfőn este 19,55-től az M5-ön a Bánk bán felvétele 2010-ből (ős-Bánk)...
2847   Klára • előzmény2846 2016-11-01 10:53:18
Ez kétségkívül igaz.
Más:
valakinek el kellene gondolkodni azon, miért is nincsenek manapság olyan kvalitású énekesek, mint annak idején. És kérem,ne mondják a fiatalabbak azt, hogy ez merő nosztalgia és a "régi szép idők" visszasírása. Aki látott, hallott már operafelvételt egy Simándyval, Ilosfalvyval, Házy Erzsébettel, Tiszay Magdával, Takács Paulával,.. stb, az tudja miről beszélek, bocs mire gondolok. Választék, képzés, korai színpadra lépés, nem megfelelő repertoár erőltetése? Illetékesek, nem kellene evvel a kérdéssel is foglalkozni a sok önfényesítés mellett, helyett?
2846   nickname • előzmény2845 2016-11-01 10:39:44
A színház most is az eredetit játssza, mutatta be. csak hát a szerepekre alkalmas énekesek nélkül mit ér akár az eredeti, akár az átdolgozott változat előadása?
2845   Klára 2016-11-01 10:26:19
2016.nov. 7.-én 19.55.kor az m5 csatornán megismétlik a 2010.-es szegedi előadást, az eredeti Bánk Bán -t!
2844   nickname 2016-10-30 21:45:45
Nyilván már sohasem lesz olyan nagyszerű szereplő gárdánk a Bánk bánra, mint anno, de azért legalább egy jó szereposztást most is ki lehet állítani.

Bánk bán - László Boldizsár
Melinda- Kolonits Klára
Tiborc - Alexandru Agache
Gertrud - Wiedemann Bernadett vagy Lukács Gyöngyi
II. Endre - Rácz István - ki van írva a szerepre májusra
Ottó - Balczó Péter, de Boncsér is jó Ottó lehetne szerintem
Petur - Szemerédy Károly - ki is írták májusra a szerepre.

Egyébként a honlapon feltűnt Kovácsházi István neve is, mint címszereplő.
2843   Búbánat 2016-10-06 12:51:58
Holnap este:

Erkel Bánk bánjának eredeti változata kerül bemutatásra a Szegedi Nemzeti Színházban

„A magyar zenetudomány kutatásainak jóvoltából ma már hozzáférhetünk Erkel csorbítatlan partitúrájához, s csak ámuldozni tudunk az eredeti mű páratlan gazdagságán. A szerző jól ismeri és alkalmazza a korabeli francia és olasz operakomponálás mesterfogásait, s teremti meg – szinte a semmiből – az ezekhez méltó magyar operai nyelvet.

Előadásunk élni kíván az egész mű ismeretének új lehetőségeivel, s reméljük, gazdagítani tudjuk a darabhoz fűződő, s mindnyájunk számára oly fontos élményeket. „

Az előadás a Magyar Állami Operaház közreműködésével jön létre.

Bemutató: 2016. október 7.

http://www.szinhaz.szeged.hu/sznsz/szindarab/bank-ban-0

2842   tiramisu • előzmény2832 2016-06-26 19:34:08
Egyetértek.
2841   Kaliban • előzmény2833 2016-06-26 11:00:23
A Verdi-operák szólamainak átírásával kapcsolatos bejegyzésedet éreztem cinikusnak vagy legalábbis ironikusnak. Itt most nem egy modern rendezői elképzelésről van szó - csak visszanyúlnak egy korábbi rendezői változathoz, aminek nincs értelme. A bariton verzió egy konkrét rendezői koncepció és énekes gárda számára készült. Nem véletlenül ment rövid ideig. Értelmetlenség elővenni. Erkelhez semmi köze. Az ég adta egy világon semmi. Egyébként a modern rendezők nem nyúlnak bele a partitúrába. Csak húznak. Nádasdy idejében még előfordult, hogy brutálisabban beleírtak az eredeti partitúrába. Ez ugyanúgy hamisítás számomra, mint egy ízléstelen és nézhetetlen modern rendezés. De mindkettő a színházi gyakorlat része. Sajnos.
2840   Kaliban • előzmény2834 2016-06-26 10:53:17
Sándor Csaba Figarónak se volt rossz - bár lehet az is kicsit korai volt. Papagénójára is kíváncsi lettem volna. Nem jutottam el rá. Csalódottságom hatása alatt, nem kellően átgondolva írtam, amit írtam. Nem kellett volna. Igazatok van.
2839   Kaliban • előzmény2836 2016-06-26 10:50:16
Gondolom nem, de nem értem miért érdemes így játszani akármit is? Akármelyik Bánk verziót is? Megfelelő énekesek, gondos rendezés, karmesteri munka, zenei előkészítés nélkül? Ezért is hülyeség a Csokonai Színház érve a bariton verzió mellett. Ha nem egy igazán jó bariton énekli majd a címszerepet, akkor nem igen lesz jelentőség teljesebb Bánk.
2838   IVA • előzmény2836 2016-06-22 01:04:36
Talán elég is ennyi. Ebből a nem kiváló hang- és annál is rosszabb képminőségben látott jelenetből úgy érzem, a karmesternek nincs mit közölnie, kifejeznie a zenével, a rendezőt pedig az sem zavarja, hogy a dialógus elején Bánk nem kíváncsi arra, hogy kivel beszél, majd amikor később Bánk és Tiborc elengedi egymás kezét, meg is szűnik köztük a színpadi kapcsolat. Nem tudom, hogy ezeket hiányokat, hibákat érdemes-e még többet próbálni.
2837   IVA • előzmény2835 2016-06-22 01:01:43
Értem, kedves Csiki Gábor. Én a Magyar Állami Operaház tálaló írásaiban (ajánlók, interjúk) érzem folyamatosan a rendezői „koncepciók” magyarázataiban a süket dumát. Miért a mi választásunk jó, az eddigi érvénytelenekkel szemben? Mi tudjuk, mit, hogyan akarnak látni a fiatalok, hogyan kell ma egyáltalán, ma nem lehet úgy, mint... az egész világon stb. Ahogy Galgóczy Judit elmondta, majd leütötte a kalapácsot: „erről szól A trubadúr”. Mert azok a „dilettánsok”, akik előtte azt vitték színpadra, ami a darabban van, nem tudták.
Nem vagyok az István, a király, illetve előadástörténetének alapos ismerője, de engem meglepett, amikor Szörényi Alföldire bízta a darabját, és akkor mintha egy kissé megtagadta volna a bemutatónak és a korábbi előadásoknak azt a lelkületét, amely oly nagy sikert hozott számára. Ezek után nem tudom, hogy egy fiatal zenei vezető esetleges szólamfekvés-átírását hogyan fogadná.
Hozzászólását értelmezve nem értettem félre a Csokonai Színházhoz fűződő viszonyát. Nézőként én már számtalan negatív észrevételt írtam le az Operaház tevékenységéről, eladásairól meglehetős indulattal, olykor epésen ezen a fórumon – ennek ellenére merem vallani, hogy szeretem az Operaházat. Olyan ez a kapcsolat, mint egy elromlott házasság, amelynél jobbat mégsem lehet kitalálni.
2836   -zéta- • előzmény2834 2016-06-21 23:43:05
Vajon tudjuk, kapott-e a két említett fiatal énekes elég színpadi és zenekari próbát?
2835   Csiki Gábor • előzmény2833 2016-06-21 23:38:26
Kedves IVA, nagy örömmel olvasom komoly és megfontolt mondatait a témával kapcsolatban. Jómagam kissé megbántam, hogy egyáltalán írtam - mint általában mindig - , mert teljesen reményvesztett vagyok atekintetben, hogy a mai világban érdemes-e egyáltalán bármiről eszmét cserélni, felháborodnásunknak hangot adni, akár névvel, akár név nélkül... és igen: akár itt, egy fórumon, akár bármilyen más formában.

Tirádámat tulajdonképpen csakis az váltotta ki, hogy a Csokonai Színház egy ilyen süket sumával indokolja meg, hogy miért az átdolgozás átdolgozását tűzi műsorra. INkább ne tették volna. Ezt kapjátok, mert így döntöttünk, gyertek el, hallgassátok meg, nézzétek meg, aztán ki-ki tegye a véleményét oda, ahová akarja. Ez számomra egyenesebb és egyértelműbb kommnikáció, mint ez a "bariton hanggal a személyiség és a férfierő, meg az államférfi, mega mittoménmi"-sóder.
MIért kell folyton-folyvást hülyének nézni mindenkit ebben az országban? Amelynek két legismertebb nemzeti operájában (mindkettő remekmű szerintem, és mindkettőt egy olyan szező írta, akiknek későbbi zenei termése meg sem közelítette eme darabjaikat) a főhős államférfi és tenor hangfajú. Ezek: a Bánkbán, illetve az István a király. Nem, nem az Erkel, hanem a Szörényi! Vajon Sz. Levente megengedné, hogy István szerepét (ezáltal a darab 70%-át) letranszponálják/áthangszereljék, teszem at egy bariton hangú fiatal színész kedvéért? Nem hinném.

Végére még annyit: én 15 évvel ezelőtt két operaprodukció kapcsán felléptem a Csokonai Színházban, és nagyon szerettem azt a társulatot. (Remélem, ők sem utáltak engem.) Egyszóval nem velük van bajom, hanem az ilyen mellébeszéléssel.
2834   IVA • előzmény2832 2016-06-21 22:14:23
Meghallgattam a kettős hivatkozott felvételét. Szerintem elsősorban nem az énekesek tehetnek arról, hogy olyanok, amilyenek. A karmester segít ledarálni a jelenetet, a rendező (miután rosszul osztották ki a szerepeket) nem értelmezi a szöveget, nem játszatja az énekeseket, nem gondoskodik a világítási munkáról stb. Sándor Csaba nekem tetszett Budapesten, egy fiatal vőlegény, egy Mozart-hős szerepében: Masettóként. Egész lénye, hangja messze van még Tiborctól: évtizedekre.
2833   IVA • előzmény2831 2016-06-21 21:45:46
Szíved jogkörébe tartozik, hogy kit tartasz ideálisnak, kit nem, mit bánsz és mit nem, mi érdekel, mi nem, és minderről véleményt írni. Sőt, az ennyi után is írni még valamennyit.
Arra vagyok kíváncsi, ki viszonyult cinikusan »egy „autentikusabb” verzió színpadra állításához«, vagy Csiki Gábor hozzászólásához. (Csiki Gábor után ketten szóltunk a témához.) Vagy arra, hogy hol lehet olvasni a cinikus megváltozott jelentéséről.
2832   Kaliban • előzmény2831 2016-06-21 20:38:51
De a vitának úgy sincs semmi értelme, mert mindenki ragaszkodik a saját elképzeléseihez. Nem is akarok vitatkozni.

És még valami: számomra Simándy vagy Ilosfalvy, de Molnár András és Bádni János is tekintélyt parancsoló nagyúr volt. Ahogy Simándy elénekelte a végén a címszereplő utolsó mondatait az igazán megrázó volt. Ahogy fellépet Gertrúddal szemben a kettősben az igazán jelentőség teljes és tekintélyt parancsoló alaknak mutatta Bánkot. Éneklésével, színpadi megjelenésével, színészi alakításával egyaránt súlyt adott a figurának. Ahogy Ilosfalvy is,de Molnár vagy Bándi is képes volt erre. Nemrég meghallgattam a tubuson a Tiborc-Bánk kettőst Turpinszky Gippert Béla és Sándor Csaba előadásában. Mindkét énekes ígéretes tehetség szerintem, de az egész előadásuk jellegtelen, kifejezéstelen volt. Na, ez a legnagyobb baj, nem a tenor hiány. Hanem a kifejezőkészség hiánya. Ezt fiatal énekeseknél sokszor érzem manapság. Nincsenek nagy érzelmek, nincsenek igazi drámák a színpadon, izzó szenvedélyek, magukkal ragadó alakítások. Amit sajnálok. Simándyék felvétele ezért etalon. Mert az üt. Pozitív értelemben. Nagyon.
2831   Kaliban 2016-06-21 20:32:09
Szerintem a bariton verzió egész egyszerűen azért született meg, mert az átdolgozóknak volt egy rendezői-alkotói koncepciójuk, amibe nem fért bele az eredeti erekeli darab ezért saját elképzeléseikhez igazították azt. Az egész átdolgozás erről szól. Fodor Géza elemezte ezt részletesen. Szerintem igaza van. Nincs ebben semmi nagy dolog. Nádasdyék mindössze egy élő színházi gyakorlat szerint jártak el. Anno más operákat is átdolgoztak különböző okoknál fogva már a 19. században is.

Aztán ez Bánk átdolgozás tovább alakult a különböző felújítások alkalmával: tenor verzióhoz való visszatérés - egyébként egy Tiborc, Petur és Gertrud szólamának lejjebb szállításával is járt: az eredetileg bariton szerepek basszusok lettek -, Melinda szólamának átírása, aztán a koloratúrás részek megrövidített formában való visszaállítása, majd a közzenék elhagyása, szöveg variánsok, módosulások. Vagyis az "eredeti átdolgozás" nem volt "Szentírás", tehát nincs semmi benne, hanem a Nádasdy-Rékai-Oláh nevével fémjelzett verziót adják. Ez nem értékítélet velük szemben és nem megy szembe az átdolgozók akaratával sem. A bel canto operák brutális megcsonkítása külföldön is divat volt - lásd a két vh. között vagy a z1950-es években készült felvételeket - erre a tényre is Fodor mutatott rá.

Nálunk meg - lássuk be - igazi hagyománya sohasem volt a bel canto darabok előadásának. Szerintem ez is közre játszott az átdolgozásokban, illetve abban, hogy senkit sem érdekelt mit írt meg valójában Erke évtiezdeken át. Tehát lehet cinikusa viszonyulni egy autentikusabb verzió színpadra állításához, vagy Csiky Gábor hozzászólásához, csak kicsit komikusnak érzem azt. Ismerve a színházi előadói gyakorlatot akár egy Verdi-opera átírása se lehetett volna elképzelhetetlen. Azt hiszem a Staud Géza szerkesztette könyvben olvastam, hogy anno Verdi operát is adtak Budapesten a felére húzva. Ami azért brutális csonkítás volt és torzóvá tette a darabot. Nekem az átírt Bánk is torzó-szerű. Feszes dramaturgiával, de megcsonkított, esetenként a korszakban nem létezett zenei formákkal. Ami idegenül hatott számomra miután megismertem Erkel mintaképeit, azaz a kora romantikus olasz,francia operák világát. De ez az én véleményem. A színházak nyilván maguk döntik el melyik verziót játsszák.

Engem a bariton-verzió nem érdekel, ahogy az átírt Tisza-parti jelenettől is kirázz a hideg. Moldován Stefánia és Osváth Júlia számomra korántsem ideális Melinda. Nekem Ágay Karola, Szűcs Márta vagy Kolonits Klára az igazi Melinda. Ők nem voltak azok. Lehet emiatt kioktatni, hogy élőben nem is hallottam Osváth vagy Moldován alakítását - így igaz nem hallhattam, de a felvételek alapján nem is bánom. A bariton verzióból nincs hangfelvétel, de ettől függetlenül sem érdekel. Mert teljesen idegen a darab eredeti stílusvilágától. Ahogy az átírt Tisza-parti jelenet is. Ettől még lehet játszani bármelyik változatot és szeretni is. Csak a helyén kellene kezelni azokat. Mert azok bizony rendezői verziók! Elsődlegesen nem Erkel, hanem a színpadra állítók darabról alkotott koncepcióját és elképzeléseit tükrözik. Ami nem baj, mert ilyet csináltak mások is. Csak jó lenne már ezt kimondani. Ennyi.
2830   IVA • előzmény2828 2016-06-21 18:37:43
Logikus a feltételezés. Nem néztem utána, melyik tenor maradhat le a címszerepről, és melyik bariton lehet a kedvezményezett, viszont az operaénekesek mai terhelése és a gyors közlekedés mellett ez nem szokott problémát jelenteni. A Traviatához is sikerült Debrecennek megnyernie az ország legformátumosabb Violettáját (aki különben nem idegen a Csokonai Színházban).
Majd csak akad valahol a történelmi hűséget oly mértékben követni akaró átdolgozó és rendező, aki szerint Az álarcosbál Amelióját tenoristának kell alakítania, Renata meg lehet mezzoszoprán vagy szoprán.
2829   márta 2016-06-21 09:25:13
Szegeden tenor-változat lesz, de valószínűleg njem a Nádasdy-féle átdolgozás. Kérdés, melyik lesz Budapesten és Debrecenben?
2828   Edmond Dantes 2016-06-21 08:54:00
Látatlanban és az esetleges érintettek szíves elnézését kérve azt gondolom, hogy vagy nincs a társulatnak a címszerepre igazán alkalmas formátumos hőstenorja vagy egy címszerepre igazán alkalmas formátumos baritonnak kívánnak kedveskedni a (vissza)baritonosított Bánk bánnal. Hasonló volt a helyzet Bp.-en is, amikor Palló Imrére (és nem "csak úgy" általában baritonra) írták át a címszerepet. Palló akkoriban szinte az Operaház "legmagyarabb arca", hozzá mérhető sztár a tenorkulcsban nem volt...Domingo például még meg sem született.

III. Gusztávról érdemes tudni, hogy karaktere teljességgel eltért a Verdi által ábrázolttól vagy inkább sugallttól. Elsőszülött gyermeke, a későbbi IV. Gusztáv állítólag nem is tőle fogant és visszatérően felmerült annak gyanúja, hogy inkább saját neméhez vonzódott. Halálát illetve az ellene 1792-ben végrehajtott merényletet az udvar hivatalos jövendőmondója, Ulrica (!) Arfvidsson már 1786-ban meglehetős pontossággal megjósolta. Ehhez képest az Otello mellett éppen Az álarcosbál lett Verdi talán "legtenorabb" operája, hangsúlyozva Gustavo/Richard hősies + szerelmes = tenoros karakterét.
2827   IVA • előzmény2826 2016-06-21 02:28:06
„Evidens” válaszom nincs rá, de a bariton-változat mellett érvelő nem állítja, hogy a tenor Bánkok mind súlytalan, gyenge államférfinak hatottak volna, és azt sem, hogy más hőstenor szerepeket is bariton szólamra kellene átírni.
Én azért vagyok nyitott a bariton-verzióra mint alternatívára, mert A sevillai borbély Rosináját koloratúrszopránokkal ismertem és szeretettem meg, szerelmes, furfangos csitriként, a Rossini által elképzelt (és mostanában kötelezőnek látszó) mezzo-koloratúrokkal viszont minden hájjal megkent némbernek hallom a figurát. Nem kellemes a fülemnek, és nem tudom szeretni.
2826   Csiki Gábor • előzmény2825 2016-06-20 23:01:36
Nekem végül is tökmindegy, de azért valamennyire furdal a kíváncsiság, hogy vajon miféle összefüggés húzódik a hangfaj, szerep mögött "szunnyadó erő", valamint az "emberi nagyság" hármasa között.

Ha erre netán valakinek evidens válasza lenne, akkor arra lennék kíváncsi, hogy akkor az ilyenfajta átdolgozás pl.Verdi (és Rossini) Otello-jával kapcsolatban iskézen fekvő (mi több: kívánatos) lenne? Vagy akár az Álarcosbál Gustaf-ját is elővehetnénk - ha már államférfiakról beszél az idézett cikk - és készíthetnénk egy basszbariton-átiratot mondjuk Bryn Terfel számára, nem? Ja hogy AZOKKAL a darabokkal nem illik ezt megtenni? Áhá,értem.

Végül is Erkel csak a halála pillanatáig dolgozott a magyar zenekúltúráért, annak legalább öt szakterületén. De nem, ááááá, őt nem kell úgy megbecsülni, a kottalapjaihoz olyan alázattal közeledni, mint Verdi esetében.

Mindegy, "hángéiiz a szpesöl kantri", mondta egy barátom. De azért a fennt idézett sorokat kicsikét hadd kérjem ki Molnár András, Csák Jóska, Hormai Jóska és a többiek nevében.
2825   Kaliban 2016-06-20 22:32:32
1861-es nagy sikerű bemutatása óta Erkel Ferenc legjelentősebb operája számos változatban és átdolgozásban került színpadra. A jó szándékú változtatások mindig heves érzelmi reakciókat váltottak ki a szakma és a közönség körében egyaránt, ezzel is erősítve az opera máig tartó népszerűségét.
"Az 1940 és 1951 között játszott átdolgozásban Bánk szólamát baritonra cserélték, ami a késői Verdi-operák nagy bariton hőseihez hasonló, súlyosabb karaktert adott a szerepnek. Az egykorú kritika szerint „szinte pórusaiban hordozta magyarságát” ez a több mint egy évtizedig Palló Imre által megtestesített Bánk bán. A Csokonai Színház mostani felújítása is ezt a változatot veszi alapul, hogy Bánk alakjában egy erős államférfit tudjon megmutatni. Jóval nagyobb a tét, és megrendítőbb a tettek súlya, ha érezzük mögötte a szunnyadó erőt, az emberi nagyságot, amit megtör az intrika, a hatalomért harcoló kisemberek áskálódása." - forrás a debreceni Csokonai Színház honlapja. Hát.... Budapesten szerencsére maradnak a tenor főszerepnél. Gondolom Szegeden is.
2824   Momo • előzmény2823 2015-12-03 15:47:00
Ja, mert Kolozsváron mindvégig megvolt az az eredeti kottaanyag, amit néhol még itt is soronként raktak össze a zenetörténészek...

:-))))
2823   Kaliban • előzmény2822 2015-12-03 15:33:18
"Biberachnak, a lézengő lovagnak nem írt sok énekelni valót Erkel" - na most akkor hogy is vagyunk azzal, hogy Kolozsváron sohasem játszották az átdolgozást??? Hiszen Erkel lényegesen több énekelni valót írt a lézengő ritternek, min amennyit Rékai és Nádasdy meghagyott neki. Egy ilyen kijelentésből arra következtetem, hogy Kolozsváron sem az "eredeti" megy. Valaki esetleg tud infot erre vonatkozóan?
2822   Búbánat 2015-12-03 11:03:19
Gondolj merészet és nagyot

Erkel Ferenc: Bánk bán – Kolozsvári Magyar Opera

/2015. november 24, Magyar Fórum – Medveczky Attila/

A Janovics Jenő Napok keretében, november 5-én tűzte műsorára Erkel Bánk bánját a Kolozsvári Magyar Opera.

„Ami Dehel Gábor rendező legnagyobb érdeme, hogy a cselekményt nem helyezte át más korba, a koncepció mentes minden lila ködös modernizmustól. A jelmezek a történet korát idézték. Az viszont érthetetlen volt számomra, hogy a magyar uraknak, az úgynevezett békétleneknek miért kell leadniuk kardjukat, mielőtt a királyi udvarba beléptek. Ilyenre a magyar történelemben nem volt példa. Szintén nem tudott sokat kezdeni a rendező a Tisza-parti jelenettel, ahol valami vízi tündérek, vagy boszorkányok, mint Melinda őrületének kivetülései hajszolják öngyilkosságba a meggyalázott nőt. Mindezeken kívül maga a rendezés nem volt öncélú, és a zene elsőbbségét szolgálta.”
2821   Búbánat 2015-11-30 09:17:11
A Magyar Állami Operaház művészei lépnek fel a gyulai felújított Erkel Ferenc Művelődési Központ november 30-ai ünnepélyes átadóján

/Gyulai Hírlap – Súr Enikő - 2015. november 19.

Az ingyenesen megtekinthető műsor színvonalában és tartalmában is méltó lesz a művelődési központ gyulai kultúrában betöltött szerepéhez, valamint Erkel Ferenc és Gyula országos kulturális jelentőségéhez.

Dr. Görgényi Ernő polgármester: a 18 órakor kezdődő átadón az Operaház teljes zenekara jelen lesz. A megújult színházteremben a Bánk bán betétei hangzanak el, majd két balettelőadást láthatnak a nézők.
– A program összeállításakor az is célunk volt, hogy megmutassuk, mit tud a terem új, korszerűsített színpad-, fény- és hangtechnikája – fejtette ki a városvezető, hozzátéve, hogy az előadásokat azok is élvezni fogják, akik kevésbé járatosak a táncművészet és az opera világában.

Katona Katalin, a művelődési központot üzemeltető cég ügyvezetője hangsúlyozta: a helyiségben 460 néző fér el, de a műsorról azok sem maradnak le, akiknek nem jutott belépőjegy, a második emelet előterében ugyanis vetítővásznon kísérhetik figyelemmel a programot.

A nagy érdeklődésre való tekintettel a részvételt előzetes regisztrációhoz kötik a szervezők. Jegyek november 26-ig igényelhetők az erkelmuvhazgyula@t-online.hu e-mail címen és a művelődési ház telefonszámán. A belépőket a jelentkezés sorrendjében osztják szét, az érdeklődőknek november 26-án és 27-én küldenek visszajelzést.
2820   Werbőczy • előzmény2819 2015-10-29 09:55:49
Hiába veri itt mindenki a nyálát, őket semmi nem érdekli. Se a közönség, se az eredeti vagy az átolgozott mű közötti különbség, sem az átdolgozók neve.
A honlapon olyan igénytelenség uralkodik, kezdve a helyesírási hibáktól a művek cselekményének röhögést kiváltó megfogalmazásáig, hogy jogosan kérdezhetjük: ezek normálisak?
2819   musicus2 • előzmény2817 2015-10-29 09:47:29
Ezen a fórumon már annyit írtunk az "eredeti-átdolgozott" Erkel operák kérdéséről, hogy felesleges újranyitnunk a vitát. Tudományos értekezést lehetne írni erről, de nem ide. "Miért utálja Erkelt a mindenkori véleményformáló elit?" címmel, például.
Mindenesetre az Operaház nem a széles tömegek szakadatlan tiltakozása miatt cserélte le az eredeti (húzott, de eredeti!) Bánkot az átdolgozottra. Nem azért, mert a közönség nem értette a hun-türk-ősmagor-sumér-finnugor (nem kívánt törlendő!) szöveget. Nem a sorozatos elmarasztaló kritikák miatt. Nem is a sikertelenség és az üres házak miatt. Ha nem ezért, akkor miért?
Csak.
Mert így tetszett.
Hogy miért tetszett így, arról már untig írtam. Csakazértse írom le még egyszer.
Viszont a zseniálisan kommunikáló Ókovács sem tudná megindokolni, hogy a honlapról fél éve miért hiányzik az átdolgozók neve, ha már az átdolgozást játsszák. Feledékenység? Ugyan már.
2818   ladislav kozlok 2015-10-28 19:11:15
Okovacs ur,
ha jol emlekszem akkor a KOSTELNICKA ariajat az elso felvonasbol szoktak kihuzni.
2817   Kaliban • előzmény2816 2015-10-28 19:05:30
Már a premier idején se volt feltüntetve az átdolgozás ténye. Se a bemutató plakátján, se a honlapon, se a színlapokon. A vezetőség szerint az átdolgozásokat kell játszani és kész. Azok is Erkel művei. Nem akarok vitát nyitni: mindenki azt szereti, amelyiket akarja. Ókovács a Bánk bán kapcsán a momuson megjelent interjújában így érvelt:

Két aktualitás: a Bánk bánban kicsit fű alatt visszakúszott a Rékai-Nádasdy féle változat. Milyen koncepció húzódik e mögött?

"- Őszinte leszek: néhány esetben az átdolgozás jobb, mint az eredeti. Puccini is ötször átdolgozta a Pillangókisasszonyt és azt játssza az egész világ.

- De azt Puccini dolgozta át…

- Egressy Béni legendásan rossz prozódiáját nagyon nem jó hallgatni. Hamarosan lesz új Bánk bán rendezés, de nem gondolom, hogy addig is az ős-Bánkot kéne játszanunk, a helyettesítést sem könnyíti meg. Más dolog a zenetörténet és más a napi igények kiszolgálása – ráadásul létezik a konzsenialitás is: Nádasdyék Bánkja nem hinném, hogy csak az én számomra lett tökéletes. Gondoljunk csak bele, hogy a Figaro vagy a Don Giovanni hány áriáját hagyják ki a művek szinte minden előadásán? Most volt egy vita, a Jenufa egy jelenetét a világon mindenütt húzzák, mi is így adjuk, marad is így. Vagy említsem a híres Richard Strauss-anekdotát, aki felháborodott, hogy Pesten a húzás nélküli Elektrát kellett vezényelnie? Nem a zenetörténészeknek játszunk elsősorban, de amit eljátszunk, azt játsszuk el tisztességesen."

Mindenesetre az átdolgozás tényének jelzése az átdolgozókkal szemben is szükséges lenne. Egészen egyszerűen azért, mert az ő szellemi munkájuk is benne a most futó előadásokban. Ergo: ez az ő emlékükkel szemben is tiszteletlenség szerintem.
2816   musicus2 • előzmény2815 2015-10-28 15:10:26
Rákerestem, és megdöbbenve látom, hogy a Hunyadi László esetében is "feledékeny" volt az Operaház, mert ennél a produkciónál sincs feltüntetve a szöveg és a zene átdolgozóinak neve!
2815   musicus2 • előzmény2813 2015-10-28 14:48:40
Jelentem, hogy az operaház honlapján még fél év után sem tüntették fel azt, hogy a Bánk bánt Nádasdyék átdolgozásában játsszák. Hiába, az a fránya feledékenység...
2814   telramund • előzmény2812 2015-04-02 13:09:59
Ebben teljesen igazad van!
2813   Búbánat • előzmény2812 2015-04-02 12:15:32
Egyszerűen arról lehet szó, hogy "elfelejtették" kicserélni a szövegszerkesztőben az elmúlt évadokban játszott Bánk-"ősváltozat" színlapján feltüntetett alkotókat; pontosabban "hozzátenni" az átdolgozók nevét. Feledékenység. Szerintem.
2812   musicus2 • előzmény2811 2015-04-02 11:43:32
Nem kezdődik, folytatódik. Egyébként erre az ügyre a tényközlésen túl eddig nem reagáltam érdemben. Az Operaház diszkrecionális joga levenni a műsorról az eredeti Bánkot, akár öt szezon után, és az is az ő joguk, hogy ezt mindenféle szakmai megokolás nélkül tegyék...
De most nem ez a bajom, hanem az, hogy az átdolgozást úgy "árulják" mintha eredeti lenne. Ez nem tisztességes dolog. És nem csak Erkellel és Egressyvel szemben, hanem Nádasdyval és társaival szemben sem, akik ezt az átdolgozást jegyezték.
2811   telramund 2015-04-02 11:27:37
Na kezdődik megint a régi nóta.
2810   musicus2 2015-04-02 11:26:02
Nádasdy Kálmán Erkel-átdolgozásait sokan tartják az eredeti operák meghamisításnak, én is közéjük tartozom. Ezt az ítéletet lehet vitatni, vagy lehet vele egyetérteni.
Az viszont, hogy
az Operaház honlapján nem tüntetik fel azt, hogy nem az eredeti, hanem a Nádasdy-féle átdolgozott Bánk bán van a műsoron, nos ez egyértelműen hamisítás, a közönség félrevezetése. A produkció Erkel és Egressy neve alatt fut, a stáblistán nyoma sincs Nádasdynak és társainak. Mintha a bortermelő a máslást hatputtonyos aszú cimkével palackozná és árulná.
Talán szégyellik azt, hogy Nádasdyt játszanak Egressy helyett?
2809   musicus2 • előzmény2805 2015-03-31 19:53:53
Csak meg ne ártson az a sok Erkel... még Nádasdyval higítva is óvatosan kell adagolni, ugyebár...
De mintha lenne egy szobor az operaház rendezői bal oldalán... ül ott az a szakállas valaki, és egyre morcosabb.
Vigyázzunk, mert ha leszáll onnan...
2808   cirmi • előzmény2807 2015-03-14 13:39:58
Nagyon koszonom!
2807   Búbánat • előzmény2806 2015-03-14 12:56:48
Kiss B. Atilla énekli Bánkot. És a tegnap Kiváló Művész címet kapott Kertesi Ingrid lesz Melinda a ma esti ünnepi operaelőadáson.
 
Hírek
• Most Budapesten is ingyen hallhatják a Fesztiválzenekart
Műsorajánló
Mai ajánlat:
19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Szenthelyi Miklós zeneakadémiai osztályának hallgatói
Mozart: C-dúr concertone két hegedűre és zenekarra, K. 190 – 1. Allegro spiritoso
Paulik Lídia, Zemplényi Zsófia (hegedű)
Lalo: Spanyol szimfónia, op. 21 – 1. Allegro non troppo
ifj. Mága Zoltán (hegedű)
Csajkovszkij: Hat darab, op. 51 – 6. Valse sentimentale (átirat)
Bruch: Skót fantázia, op. 46 – 4. Finale. Allegro guerriero
Kuti Róbert (hegedű)
Csajkovszkij: D-dúr hegedűverseny, op. 35 – 1. Allegro moderato
Bácsy-Schwartz Zoltán (hegedű)
Mozart: „Deh, vieni alla finestra” – Don Giovanni szerenádja a Don Giovanni második felvonásából
Bizet: „Votre toast, je peux vous le rendre… Toreador, en garde” – Escamillo Torreádor-dala a Carmen második felvonásából
Szenthelyi Krisztián (ének)
Brahms: D-dúr hegedűverseny, op. 77 – 2. Adagio, 3. Allegro giocoso, ma non troppo vivace
Korb Vanessza (hegedű)
Csajkovszkij: D-dúr hegedűverseny, op. 35 – 2. Canzonetta. Andante, 3. Finale. Allegro vivacissimo
Hodos Dániel (hegedű)
MÁV Szimfonikus Zenekar
Vezényel: Szenthelyi Miklós

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Bogányi Gergely (zongora)
Chopin: Bolero, op. 19
Chopin: E-dúr scherzo, op. 54
Chopin: Berceuse, op. 57
Chopin: Tarantella, op. 43
Chopin: Asz-dúr „Polonéz-fantázia”, op. 61
Liszt: Mazeppa - transzcendens etűd
Műsorváltozás
A mai nap
született:
1930 • Richard Bonynge, karmester
1942 • Jean-Luc Ponty, jazz-muzsikus