vissza a cimoldalra
2018-02-23
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (3934)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (60480)
Kedvenc előadók (2820)
Társművészetek (1232)
Milyen zenét hallgatsz most? (24995)
Haladjunk tovább... (207)
Momus társalgó (6308)
Kedvenc művek (143)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2276)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11226)
A csapos közbeszól (95)

Hozzászólások a Momus írásaihoz (6520)
Simándy József - az örök tenor (516)
Komlóssy Erzsébet (35)
Élő közvetítések (6918)
Pantheon (2180)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (639)
Operett, mint színpadi műfaj (3521)
Palcsó Sándor (202)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2610)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1321)
Franz Schmidt (3062)
Lehár Ferenc (618)
Antonin Dvorak (190)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4180)
Szentély az isteni Anna Nyetrebko-nak (2921)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1202)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Fórum - Bánk bán (Sándor cár, 2003-03-28 14:16:41)

   
2942   Búbánat 2018-01-30 11:46:31

A BÁNK BÁNNAL SZEREPEL A KOLOZSVÁRI MAGYAR OPERA MAROSVÁSÁRHELYEN

2018 JANUÁR 29. HÉTFŐ, 17:30 Szinhaz.org

A Kolozsvári Magyar Opera társulata újra egy reprezentatív előadással, Erkel Ferenc: Bánk bán című operájával vendégszerepel Marosvásárhelyen február 3-án, szombaton este hat órától a Nemzeti Színház Nagytermében. A Marosvásárhelyen színre kerülő rendkívüli előadásban Miklósa Erika játssza Melindát, míg Bánk bánt Kovácsházi István alakítja. Vezényel: Kulcsár Szabolcs, rendező: Dehel Gábor.

2941   Búbánat 2018-01-22 16:28:43

A Magyar Kultúra Napján az M5 csatorna   Erkel Ferenc Bánk bán c. operájának ősváltozatát tűzi műsorára este 19:35-től.  

2018. 01. 22  19:35 - 22:10  M5 (HD)

A félig szcenírozott előadást a szerző születésének 200. évfordulója alkalmából 2010-ben láthatta a közönség a Magyar Állami Operaházban Héja Domonkos vezényletével. 

2010. november 6., Magyar Állami Operaház

Erkel Ferenc:

BÁNK BÁN
 

Az opera ősváltozata három felvonásban
Félig szcenírozott koncert

Szövegíró: Katona József nyomán Egressy Béni

Karigazgató: Szabó Sipos Máté

Karmester: Héja Domonkos
Rendező: ifj. Palcsó Sándor

Szereplők:

II. Endre: Geiger Lajos
Gertrudis: Lukács Gyöngyi
Ottó: Fekete Attila
Bánk bán: Kiss B. Atilla
Melinda: Kolonits Klára
Tiborc: Perencz Béla
Petúr bán: Kálmándi Mihály
Biberach: Szegedi Csaba
Udvarmester: Sárkány Kázmér

2940   oldalsonka • előzmény2939 2018-01-20 13:11:00

Állítsák vissza a tenor változatot! Kolonits Klárával, Lukács Gyöngyivel, László Boldizsárral Perencz Bélával és Horváth Istvánnal. Pál Tamás vezényeljen. Ez a szereposztás nyerfő lenne a USA-ban - meg természetesen itthon is. A mostani bariton változatból csak Kováts Kolost sajnálnám. De mindenre van megoldás szerintem, Csak akarni kell...

2939   parampampoli • előzmény2937 2018-01-20 10:52:53

Ez a produkció végleges garanciát fog adni arra, hogy soha az életben senkinek eszébe ne jusson a Bánk bán bemutatására még csak gondolni is....

2938   Búbánat 2018-01-20 10:26:58

Örülnünk kell, hogy végre eljut Amerikába Erkel Bánk bánja...megismerheti nemzeti operánkat az ottani (kis?) közönség - élőben!

2937   nickname 2018-01-20 10:22:13

Molnár Leventével a címszerepben? Vagy Szegedi Csabával? Meg Szemer Zitával - remélem akkor inkább Rőse Orsolyával. Nyilván nagysiker lesz. Ajánlom Ókovács figyelmébe a Muzsikában megjelent kritikát. Meg úgy minden más írást az előadásról - egyik se dicsérte különösebben a zenei megvalósítást, de se baj, erről is elmondhatja majd önelégülten, hogy nekem bezzeg sikerült, mi bezzeg megcsináéltuk, mindenki más csak beszélt róla. 

2936   IVA • előzmény2935 2018-01-18 23:49:38

Na hát! „Majdnem” a Metbe:
Képtalálat a következőre: „david h. koch theater new york ny”

2935   Búbánat 2018-01-18 23:21:31

Bánk bán – Vidnyánszky Attila által rendezett produkció – baritonváltozatát  október végén két előadás erejéig New Yorkba, a David H. Koch Színházba viszi az Operaház társulata.

2934   musicus2 • előzmény2932 2017-11-16 01:40:30

Kedves ED, rég voltam fenn itt, és látom, válaszoltál. Helyes. Összes műveimnek egyszerű utánanézned, mert nick szerint elolvashatod valamennyit. Ha nem teszed, az ignorancia. Nincs időm százszor leírni ugyanazt, tessék olvasni szorgosan. Elkövettem azt a hibát, hogy néhány trollal veszekedtem, még kezdő netező voltam, felesleges időpocsékolás. Amit Erkelről írtam, az minden tekintetben megalapozott. 

Ha a Fischer interjúban nem látod a csúsztatásokat,  az szerintem csak annyit jelent, hogy más optikán keresztül szemléled a világot. Ez jó, mert attól szép a világ, hogy különfélék vagyunk. Egyikünk szereti ha szadizzák, a másik viszont nem. 

Helyes, játsszunk operettgálát, erre "van igény". Kultúrdiplomáciára nincs szükség, szerinted. Szerintem igen. Hogy miért, azt ne tőlem kérdezd, az evidenciáknak nézz utána máshol. Igény arra van, amire igényt teremtenek (a kereskedelemben ez az üzletpolitika). A Fischer-féle nyílatkozatok pont az ellenkező irányba hatnak.

Károlyi Mihályt egyáltalán nem tartom pozitív személyiségnek, de annyit el kell ismerni, hogy Magyarországról sosem nyilatkozott rosszat külföldön, bármilyen volt a politikai környezet. Többet kellene tanulni Károlyitól. 

2933   musicus2 • előzmény2932 2017-11-16 01:40:24

Kedves ED, rég voltam fenn itt, és látom, válaszoltál. Helyes. Összes műveimnek egyszerű utánanézned, mert nick szerint elolvashatod valamennyit. Ha nem teszed, az ignorancia. Nincs időm százszor leírni ugyanazt, tessék olvasni szorgosan. Elkövettem azt a hibát, hogy néhány trollal veszekedtem, még kezdő netező voltam, felesleges időpocsékolás. Amit Erkelről írtam, az minden tekintetben megalapozott. 

Ha a Fischer interjúban nem látod a csúsztatásokat,  az szerintem csak annyit jelent, hogy más optikán keresztül szemléled a világot. Ez jó, mert attól szép a világ, hogy különfélék vagyunk. Egyikünk szereti ha szadizzák, a másik viszont nem. 

Helyes, játsszunk operettgálát, erre "van igény". Kultúrdiplomáciára nincs szükség, szerinted. Szerintem igen. Hogy miért, azt ne tőlem kérdezd, az evidenciáknak nézz utána máshol. Igény arra van, amire igényt teremtenek (a kereskedelemben ez az üzletpolitika). A Fischer-féle nyílatkozatok pont az ellenkező irányba hatnak.

Károlyi Mihályt egyáltalán nem tartom pozitív személyiségnek, de annyit el kell ismerni, hogy Magyarországról sosem nyilatkozott rosszat külföldön, bármilyen volt a politikai környezet. Többet kellene tanulni Károlyitól. 

2932   Edmond Dantes • előzmény2926 2017-10-08 17:15:51

Nehéz erre a "salátabeírásra" reagálni: a) annyi mindent érint b) politikai tartalmú cikket linkel be és itt azonnal nehéztüzelnek, ha csak súrolom a ki-tudja-hol-van határt c) nem olvastam az Erkelről és szándékos-tudatos mellőzéséről -elszabotálásáról?-szóló (be)írásodat. Úgyhogy csak pár megjegyzés.

Nem látom a csúsztatásokat a belinkelt cikkben.

Nem látom hol sikeres szerző Erkel külföldön. (Kivéve a Himnuszt, amikor magyar/ok tiszteletére játsszák.) 

Nem látom hol sikeres szerző Erkel itthon. Magas labdát adtam, de vállalom.

Nem látom az ellenérdekelteket. Ugyan ki(k)nek konkurencia Erkel?

Nem látom Fischer Ádám véleményét Erkelről, csak Főigazgató Úr véleményét (Erkel ürügyén?) Fischer Ádámról.

Kérdéseddel "miért exportálják a forradalmi operákat, miért éri meg a maoistáknak ez a befektetés?" mintha közvetve elismernéd, hogy a Bánk bán "exportja" nem valós igényt elégít ki. Ezzel egyet tudok érteni. A maoisták titulust amúgy nem javaslom: nem hinném, hogy a kínaiak örülnének, ha hallanák, még kevésbé örülne a "keleti nyitás" magyar apostola(i?). Mellesleg azaz nem mellesleg a -maradok ennél a szónál- kínaiak anyagi lehetőségei valamivel korlátlanabbak ilyesmire + jó eséllyel jelentős mértékben sajátjaiknak exportálják a kínai operát vö. magyar operettgálák Észak-Amerikában, Izraelben vagy napjainkban Londonba járó művészek. Na utóbbiak tényleg valós igényt elégítenek ki az ottani (több?) százezres magyar közösségnek.

BBC 20 évvel ezelőtti akciójára nincs rálátásom, arról viszont van tudomásom, hogy pl. bizonyos nagy angliai, USA-beli stb. hangversenytermeket bizonyos magyar együttesek a saját költségükre bérelnek ki. Saját költségükre = közpénzből, jobb esetben szponzorációból, de mint ismeretes: "nincs ingyen ebéd". Ilyen lesz-lenne az USA-beli Bánk bán is...csak jóval kisebb várható eszmei (még kevésbé anyagi) haszonnal mint pl. 1-1 magyar szimf. zenekar turnéja.

2931   Petyus • előzmény2929 2017-10-08 17:07:37

Hol jelent meg ez az interjú?

2930   Edmond Dantes • előzmény2925 2017-10-08 16:43:41

"Nem Los Angeles." Hanem? Ez így olyan mint: "nem volt taggyűlés". Egyébként tökmindegy. Lényeg, hogy menjen (el) rá jó sok zsé, persze megfelelő helyekre becsatornázva, megfelelő helyeken átcsorgatva.

2929   musicus2 • előzmény2927 2017-10-08 15:40:29

Tudomásom szerint mindkettőben vannak húzások, ahogy az Urtext Bátori Mária előadásában is  A hiteles műalakok továbbra is a ZTI által kiadott játszóanyag nélküli partitúrákban vannak elrekkentve. 
Fischer Ádám annak idején gyönyörűen nyilatkozott az Erkel operákról, most ezt annullálta egy poitikai interjúban. Most melyik véleményét vegyük komolyan? Fel kell tételezem, hogy nem ismeri az Erkel operák hiteles műalakját.

2928   Búbánat • előzmény2921 2017-09-25 22:29:07

Nemzeti büszkeség

Operavilag.net, 2017. szeptember 22.

Erkel Ferenc: Bánk bán – felújítás az Erkel színházban. KONDOR KATA írása a szeptember 9-i és 17-i előadásokról

"Az évadnyitó premier sok kívánni valót hagyott maga után, értékei ellenére sem felelt meg teljes mértékben az elvárásoknak. Jó volna hinni abban, hogy az illetékesek levonták belőle a szükséges tanulságokat, és képesek lesznek azokat gyümölcsözően felhasználni. Ha ez az (Erkel-) előadásokban megvalósulna, akkor nem csak üres szólam lenne a nemzeti büszkeség."
2927   nickname • előzmény2926 2017-09-22 23:56:36
Az Opera kiadta az eredeti Hunyadit húzások nélkül, az eredeti Bánkot néhány húzással. Ezek nem hiteles felvételek?
2926   musicus2 • előzmény2924 2017-09-19 23:21:18
Tündéri vagy...
Az alapcikk nem Ókovácsé, íme:
A csendőrpofon hungarikum
Nem piskóta ez az íromány. Csúsztatáskatalógus szerint sem.
Az általam tárgyalni merészelt tévedés megtalálható a "A zenei életben is lehet magyarkodni?" jajdeártatlan kérdésre adott válaszban. Megírtam, hogy mi a tévedés benne.
Egyébként már megírtam, kb ötvenszer, hogy miért sikeres szerző Erkel külföldön, és azt is, hogy miért nem engedték/engedik külföldre, miért nincs operáiból játszóanyag, kik ebben az ellenérdekeltek, miért nem készítettek hiteles hangfelvételeket, minket kivéve, de ez úgy látszik, ez személyes-családi ügy marad, meg a világé, ahol sikerünk volt vele.
Miért hitelesebb FÁ véleménye Erkelről, aki egyetlen Erkel operát nem vezénylet életében, sem itthon, sem máshol? És feltehetően nem ismeri egyetlen Erkel opera hiteles műalakját. Mert nem is érdekli, érthető okokból.
Vajon, ahogy felvetetted, miért exportálják a forradalmi operákat, miért éri meg a maoistáknak ez a befektetés? Azért mert tudnak valamit, amit te nem.(valóban nem?)
A BBC 1996-ban idehozta a zenekarát, annyi pénzért, ami akkor megfelelt a Bartók Rádió többéves költségvetésének. (Ők fizették, ha aggódnál miatta). Hogy ezt miért
csinálták, irdatlan pénzért, kérdezd meg tőlük.
Hogy a világ mitől megy előre? A földhözragadt anyagelvűségtől nem, az ziher.
2925   Momo • előzmény2924 2017-09-19 09:43:46
Nem Los Angeles.
2924   Edmond Dantes • előzmény2920 2017-09-19 09:38:36
a) Tartalmas válaszodból kifelejtetted a Babatündért: pedig fontos..
b) Tatjana unokaöccsének episztola-csúsztatásai nyomósabbak vagy -ha lennének- az enyémek?
c) "Csak" a lényegre felejtettél el reagálni: vajpn hány valódi, valóban érdeklődő, teljes árat fizető nézőnek lesz irdatlan (köz)pénzen exportálva a los angelesi Bánk bán?

PS 1. Talán egyszerűbb lett volna szimplán feltenni a beírásodban megbúvó "mit keresel ezen a fórumon"-t..válaszom is egyszerű: hát a Kárpát-Hazát!
PS 2. Akkor hát miben is téved Fischer Ádám?
2923   IVA • előzmény2922 2017-09-19 02:58:15
Amikor az Erkel Színház homlokzatára feszített molinón megláttam ezt a szarvas-„mellszobrot”, a Szűcs Gábor-féle tikres-tükrös Carmen lángvöröslő plakátján látható bika jutott eszembe róla, mely állat köztudottan a Carmen-dráma kulcsfigurája.
Alig várom, hogy színre kerüljön a Tosca, és legelésző birkanyáj jelenjen meg a plakátján!
2922   musicus2 • előzmény2921 2017-09-18 15:28:07
Könnyező szarvas?
Jó lenne.
A szarvasnak ki van szúrva mindkét szeme, véres seb mindkettő, a vér ráfolyik az orra nyergére. Ez egy csodaszarvas? Jó lenne. De nem is hasonlít. Előtte viszont ott a boroskupa - több is - mert gondold meg és igyál.
Összefoglalom az értelmezést: Bánknak kiszúrták a szemét egy jó pozícióval, majd felszarvazták, mire fel vérkönnyeket sír kiszúrt szemeiből. És közben vedel, mert meggondolta. És ha közelebbről megnézed az óriásplakátot - kint van a buszmegállókban - a szarvas nem tetem, nem márvány, hanem repedezett ócska, poros gipsz.
Lehet, hogy van más olvasata is ennek a plakátnak, előttem teljesen nyilvánvaló ez az értelmezés. Szerintem a plakát mint kinézetében mint szimbolikáját tekintve förtelmes, vérlázító. A varjús Hunyadié ehhez képest a Vénusz születése.
2921   Búbánat 2017-09-18 12:41:40
A könnyező szarvas

Operavilag.net, 2017. szeptember 11.

„Bánk bán-premierrel indult az Operaház 134. évada –
FÜLÖP KÁROLY gyorsjelentése a szeptember 9-i előadásról

Erkel Bánk bánjával megkezdődött a Magyar Állami Operaház legújabb évada. De melyik Erkel melyik Bánk bánjával? Erkelével? És melyik Operaház?”

2920   musicus2 • előzmény2887 2017-09-16 23:53:28
Hasonlatod Florence Foster-Jenkinsről és az északkoreai forradalmi operáról bájos. Nem is értem, hogy mit keresel ezen a fórumon, ha ennyire megveted a tárgyát.
Körülbelül ötvenszer leírtam már ezen a fórumon és máshol is, hogy egyik Erkel operának sincs kereskedelmi forgalomban, vagy akár kiadói kölcsönanyagként hiteles, vagy akár átdolgozott játszóanyaga. A Bánknak sincs! Ilyen körülmények között ezen operák nemzetközi sikertelenségéről beszélni gyalázatos csúsztatás.
2919   Búbánat 2017-09-13 10:24:52
Erkel: Bánk bán – próbafolyamat – video
2918   Pristaldus • előzmény2917 2017-09-12 07:04:19
Részben egyetértek a leírtakkal, de ez a Bánk bán nem azért bukik meg, mert a tenor változathoz szokott a fülünk, hanem azért, mert rossz a szereposztás!
Először is, a Bánk bán szerepéhez megfelelő hangvolumenű és énekelni nagyon tudó énekes kell, aki kiemelkedő egyéniség is a színpadon! Akárkire bízni a címszerepet enyhén szólva nagy felelőtlenség és könnyelműség!
Molnár Levente nem indiszponált volt, vagy ha igen, akkor már évek óta súlyosan az, mert más szerepeiben is rosszul énekelt! Például a tavalyi Bánk bánban, Petur bán szerepében.
De nem csak a címszerep landolt nem megfelelő énekesnél, hanem szinte az egész szereposztásra jellemző, hogy nem arra való hangok, egyéniségek és
kellő technikai felkészültségű énekesek léptek fel a műben.
2917   Petyus 2017-09-11 22:59:37
Az új Bánkról tegnap este egyszer már leírtam észrevételeimet, de a szöveg elszállt...
Mindazok, akik az elmúlt hatvannégy év során a tenor változatot hallgatták, nagy tenorjainkkal, szerintem nehezen fognak megbarátkozni ezzel a mischung előadással. Rendben van, hogy Kodály annak idején preferálta a mélyebb hangú címszerepez, és Palló Imre tizenhárom évig énekelte a nagyurat, és előadásában megmaradt a nagy ária szép felvétele. Ám az az előadás nem maradt fenn semmilyen hanghordozón az utókor számára, hogy viszonyítani tudjunk. Az is igaz, hogy érdeklődéssel vártuk az új produkciót, és Molnár Levente Bánk alakítását. A nemzetközi színpadokon jeleskedő művész élte ugyan a szerepet, ám hangilag indiszponált volt. A nagyúrban lejátsuódó érzelmi folyamatokat viszon nem tudta érzékeltetni, semmilyen árnyalást nem alkalmazott. És itt jön az emlék, Simándy, Ilosfalvy és Molnár András szárnyaló tenorja, valamint az újak közül Kovácsházi Istbán, László Boldizsár és Fekete Attila tavaszi produkciója igazolja, hogy tenorban megfelelő énekesek állnak rendelkezésre a nagyúr szólamára. És ők csak arra az 5-5 előadásra tanulták meg a szerepet. Ki tudja, mikor énekelhetik újra Bánkot. Megítélésem szerint egyébként a tavaszi sorozat előadásainak szereposztását látva legalább két, de talán három csapatot is ki tudna állítani a tenoros Bánkból. Most viszont csak Kováts Kolosnak örülhettem. És annak, hogy kezdés előtt a teljes nézőtér énekelte a Himnuszt. Kár, hogy az emelkedett légkőr nem prolongálódott a premierre.
2916   ebera • előzmény2914 2017-09-11 22:07:53
Nagy vonalakban egyetértek a kritikával, viszont amivel abszolúte nem: Szemere Zita szövegmondása hibátlan volt, minden szavát érteni lehetett. Komlósival pedig nagyon elnéző, " a színpadi jelenlét atmoszférateremtő képességét " sem sikerült hoznia.
2915   Momo • előzmény2909 2017-09-11 19:23:47
Azt mondja az Opera-Világ cikke:

"Az első felvonásban az ősváltozatból megismert jeleneteket és dramaturgiát véltem felismerni, a régi szövegkönyv sokszor avítt-archaikus mondataival – a második felvonástól viszont a Nádasdy Kálmán-féle átdolgozás két jelenetét láthattuk az évtizedek során a hallgatóság emlékezetébe vésődött szöveggel. Ám a királyné meggyilkolásával nem ért véget a felvonás: megérkezett II. Endre, s gyász borult a palotára, végül a jelenet az ugyancsak az ősváltozatból ismert himnikus-gyászos kórustétellel, majd a király áriájával ért véget. A Tisza-parti jelenet és a záró tabló ezek után szünet nélkül következett."
2914   bermuda 2017-09-11 18:57:13
http://operavilag.net/kiemelt/a-konnyezo-szarvas/

Gyorsjelentés a bemutatóról.
2913   Momo 2017-09-11 11:34:53
Bánk bán, a megújuló

"Erkel az általa ismert bel canto és korai Verdi-művek ismeretében komponálta operáját, és az átdolgozók sokat modernizáltak, gyorsítottak a darab menetén azzal, hogy több szakaszt húztak ki a hosszú kettősökből. Ahol szükségesnek érezte, Rékai belenyúlt a hangszerelésbe, sőt – miként Radnai évekkel korábban a Hunyadi László esetében – néhány apró részletet is komponált. Az indokok között szerepelt, hogy Erkel is megtette volna, ha még élne... Csakhogy ekkor már majdnem fél évszázada elhunyt, és zenész fiai közül sem élt egy sem! Különös hivatkozási alap, hiszen minden bizonnyal Bellini is máshogy írta volna meg a Normát, ha ismeri a Toscát."

(Caruso)
2912   Momo • előzmény2911 2017-09-11 11:29:01
Hát nem cáfolgatlak, mert fölösleges... leírtad a véleményedet, nem kell vele egyetérteni. Ennyi.
2911   Edmond Dantes • előzmény2904 2017-09-11 08:30:42
"Azért, amit korábban leírtál, az itt van ám, olvasható." Ha rajtad múlna...

Mit tagadok vadul, amiről "nyilatkozom valahogy", amit "képviselek"?

2896: jó szokásod szerint egy szóval sem reagáltál érdemben, cáfolattal sem. Nem is lehet (sajnos), mert ami ott áll, az színigaz.
2910   Momo • előzmény2909 2017-09-10 19:47:26
ó... ezek szerint tévedtem... :-))
2909   parampampoli 2017-09-10 19:43:34
Noha a honlap szerint:

"Az Opera új produkciójának különlegessége, hogy a nívós kiegészítések és átdolgozások hatására vagy ellenére a sikerét mindig őrző Bánk bán újra a Palló Imre alakjára és hangjára készült baritonváltozatban kerül színre, amely verzió létrehozását anno Kodály Zoltán is támogatta."
2908   Momo • előzmény2907 2017-09-10 19:29:52
Igen. Ez alapvetően az ősváltozatból van. Kihagyásokkal, néhol Nádasdyval, meg persze bariton Bánkkal.
2907   parampampoli • előzmény2906 2017-09-10 19:20:44
De nagyon arra hajaz, az átdolgozott változattól fényévekre van. Noha Palló az átdolgozott változat bariton verzióját énekelte, mikor a bariton változatot ígérték, mindenki arra gondolt.
2906   Momo • előzmény2905 2017-09-10 19:03:59
Azért mielőtt félre érti valaki: Ez a bariton Bánk nem tisztán az ősváltozat. Azon alapul.
2905   parampampoli • előzmény2901 2017-09-10 18:59:15
Az átdolgozást igen. Az ősváltozat, ez tegnap is egyértelmű volt, legalábbis számomra, és még sokak számára, akikkel beszéltem, fogyaszthatatlan volt és maradt.
2904   Momo • előzmény2896 2017-09-10 18:58:44
Értem. Az a baj ezzel, hogy nyilatkozol valahogy, képviselsz valamit, amiből kiderül az értékrended, a prioritásaid. Aztán amikor az ember ezt szóvá teszi, akkor vadul tagadod.

Azért, amit korábban leírtál, az itt van ám, olvasható.
2903   nizajemon • előzmény2902 2017-09-10 18:08:34
Tudom..nem Donizetti írta :)
2902   nizajemon • előzmény2901 2017-09-10 18:06:37
Mivel gyengébb mint bármelyik Donizetti?
2901   nizajemon • előzmény2897 2017-09-10 18:04:02
Megfelelő énekesekkel sikerre lehetne vinni bárhol.Meggyőződésem.
2900   Pál Tamás • előzmény2897 2017-09-10 17:57:13
Kedves Edmond Dantes, még ha igaza is lenne, a baj akkor is az, hogy egyáltalán nem erőltettük, csak a szánk járt.
2899   Pál Tamás • előzmény2895 2017-09-10 17:50:54
Kedves Héterő, ez az 1895-ös zongorakivonat itthon is kapható, gyönyörű hasonmás kiadásban, azonban - bár nagy vonalakban az eredeti partitúrát követi - lényeges pontokon eltér attól, s ami a legnagyobb baj, oldalanként mintegy tucat sajtóhibával jelent meg. Autentikusnak a legnagyobb jóakarattal sem nevezhető. Amúgy az eddigi - úgymond- ős-Bánk produkciók kényszerből ezt a kivonatot használták, mi is itt, Szegeden. Hogy egyáltalán használható lett, azt Kardos Gábor kollégám három havi aprólékos javító-igazító munkájának köszönhető.
2898   Héterő • előzmény2894 2017-09-10 16:20:26
Vannak, akiknek nem tetszik a Bánk bán, mert abban semmi más nincs, csak zene és dráma. Ki kellene cserélni az amúgy sem autentikus betétszámot egy szószerint (pardon a szlengért, dehát pont ezt látjuk) faszaváltozattal: Hazám, hazám...
Így talán meghozná a valódi dicsőséget Magyarországnak... ...ÉS igazi, fizető, érdeklődő és hálás közönség tapsol(na) nekik itthon és külföldön is. - ld. 2896
2897   Edmond Dantes • előzmény2893 2017-09-10 15:44:30
Tisztelt Karnagy Úr!
Nem-művészként (is) bátran ki merem jelenteni, hogy a Bánk bán világsikere nem kottán, zongorakivonaton és egyéb technikai okokon múlik, pontosabban maradt el. 150 év elegendő idő lett volna, hogy a nagyvilág fölfedezze. Nagyon örülnék, ha nem így lenne és bármelyik Bánk bán kellő mennyiségű kotta és egyebek terjesztése nyomán rövidesen megkezdené hódító útját a világszínpadon, de erre nem sok esélyt látok. Los Angelesben sem, máshol sem. A példaként említett Janacek-művek -mint Karnagy Úr is írja- valóban a „saját lábukon” mennek szerte a világba, de meggyőződésem szerint azért, mert jobbak, érdekesebbek, időszerűek vagy éppenséggel időtlenek, és nem azért, mert a partitúra(juk) menne(nek) minél több helyre. Ahogy a régi mondás tartja: ami nem megy, azt hiába erőltetjük.
2896   Edmond Dantes • előzmény2894 2017-09-10 15:32:55
Kész levelem szállt el (magánügy), de a kedvedért még egyszer hozzáfogok...sosem tudom ugyanazt kétszer írni..

Nem visszautasítom oldalvágásodat: "Lehet, hogy te boldog lennél egy olyan világban, ahol csak a kereskedelmi tévék vetélkedői jelentik a kultúrát" - inkább így reagálok: már nem állnál szóba velem, ha tényleg ilyennek gondolnál :-) persze túlélném, de így jobb; erről ennyit.

In concreto: a los angelesi Bánk bán-projekt meggyőződésem szerint nem olyan dolog, amire a "közösségnek" áldozni kell, feltéve, hogy "közösség" alatt a társadalom nagyobb részét érted, ahogyan én. Ezért "a közpénzre való állandó (nem állandó!) hivatkozás(om)" nem "ultima" csak "ratio".

"A pár száz főt érdeklő alternatív színházakat" az állam csörgő apró közpénzből támogatja..ha támogatja. Egyre kevésbé, egyre kevesebbeket, pedig ezek a színház nélkül (még!) létező társulatok hozzák a valódi dicsőséget Magyarországnak: rangos fesztiválokról rangos zsűrik rangos díjait ÉS igazi, fizető, érdeklődő és hálás közönség tapsol nekik itthon és külföldön is. Ez az igazi nemzeti dicsőség, tetszik-nem tetszik. Nekem speciel valóban tetszik...már amelyik tetszik (nem mindegyik) és már amelyik jó (nem mindegyik). Innentől fogva viszont már esztétika és ízlés kérdése.
2895   Héterő • előzmény2893 2017-09-10 15:18:55
Kedves Maestro, zongorakivonat-ügyben figyelmébe ajánlom az alábbiakat.
Az 1895-ös kiadást 2012. októbere óta bárki megtalálhatja: Bánk Bán zongorakivonat.
Tízféle formátumban (például pdf-ben) ingyen letölthető. Kipróbáltam megam is, 352 oldal, 26,6 Mb.
A pecsét a kivonaton: THE LIBRARY OF THE UNIVERSITY OF NORTH CAROLINA

Erkel - Bánk bán - Vocal Score - Score (1893) kapható nyomtatva $34.64 áron, 10 000 Ft alatt.
Így fest. Autentikus zongorakivonat azonban – az ős-Bánk mellett kardoskodó magyar zenetudomány nagyobb dicsőségére – nem létezik, írja.
Fórumtársunk, musicus2 megítélésére bízvást hagyatkozhatunk, hogy ezek a kiadványok autentikusak-e.
2894   Momo • előzmény2887 2017-09-10 12:43:06
Ez a közpénzre való állandó hivatkozás, mint ultima ratio... azért elég kevés egy idő után.

(Mondjuk akkor nem láttalak panaszkodni, amikor a pár száz főt érdeklő alternatív színházakat támogatta az állam közpénzből.
Ja, hogy azt az előző kormányok csinálták, és pont tetszik is neked… :-)

Nyilván vannak dolgok, melyekre, ha azt szeretnénk, hogy létezzenek a közösségnek áldozni kell. A tiszta haszonelvűség - különösen a kultúra területén - nagyon sok mindent megöl. Lehet, hogy te boldog lennél egy olyan világban, ahol csak a kereskedelmi tévék vetélkedői jelentik a kultúrát (mert az megéri), de van, aki nincs ezzel így.
2893   Pál Tamás • előzmény2879 2017-09-10 10:45:07
Az Operaház elviszi a Bánk bánt...

Igen, az jó, ha elviszi, de az lenne az igazi, ha a mű, a partitúra menne minél több helyre, ahogy az Ókovács által említett Janacek művek „saját lábukon” mennek szerte a világba. Ehhez azonban az kellene, hogy a partitúra, s ami talán még fontosabb, a ZONGORAKIVONAT hozzáférhető, azaz kölcsönözhető legyen. Autentikus zongorakivonat azonban – az ős-Bánk mellett kardoskodó magyar zenetudomány nagyobb dicsőségére – nem létezik, s a partitúrát is csak megvásárolni lehet. Aki valamennyire jártas az opera világában, tudja, hogy egy ismeretlen opera bemutatásának kulcsmozzanatai: ismerkedés a művel a zgrkivonat alapján, a partitúra és a zenekari anyag kikölcsönzése, felkészülés, bemutató. Ez a Bánk esetében lehetetlen, mert – mint ahogy már említettem – zongorakivonat nincs, kölcsönözhető zenekari anyag és partitúra nincs, mi több, az említett anyagok kölcsönzésével foglalkozó magyar kiadóvállalat, vagy más cég sincs, így a művet előadni kívánó színháznak egyszerűen nincs kihez fordulnia. Ki tudja, talán már megtörtént, s talán nem is egyszer, hogy a Bánk értékeire fölfigyeltek valahol a világban, szerették volna előadni, de mikor szembesültek ezzel a méltatlan, lehetetlen helyzettel, csüggedten lemondtak róla.
2892   parampampoli • előzmény2886 2017-09-10 10:27:44
Karizs Béla, Vadass Kiss László nem különben.
2891   Edmond Dantes 2017-09-10 10:26:24
Sokatmondó, hogy egyáltalán vita tárgyát képezheti egy olyan Bánk- (vagy bármilyen opera) verzió, amiben öt (5!) baritonszerep van (+ Zászlós) és egy negyednyi tenorszólam. Hogy még színpadra is kerül(hetett), az még sokatmondóbb. Az, hogy anno Palló Imrével kihozták...talán nem ebben a dologban kellene követni Márkus Lászlót és/vagy Nádasdy Kálmánt.
2890   Edmond Dantes • előzmény2889 2017-09-10 10:04:20
... akár a phenjani operában,
ahol amúgy is játszanak forradalmi operákat
2888   Edmond Dantes • előzmény2887 2017-09-10 09:58:20
...episztolát...
2887   Edmond Dantes • előzmény2884 2017-09-10 09:57:23
Nemigen vállalkoznék rá, hogy a Tatjána unokaöccsének csúsztatásoktól hemzsegő, gondolatokat összefüggéseiből szisztematikusan kiragadó, szinte minden állítását (vagy cáfolatát) támadható episztolát elemezzem, de ugyan miért és miben téved Fischer Ádám? Természetes, hogy minden színpadi alkotás: színdarab, opera, balett stb. a világon bárhol, mindenhol mondhat "valamit", akár a Bánk bán (vagy pl. a Babatündér), akár Los Angelesben akár a forradalmi operákat. A kérdés csupán az, hogy a) na und? b) hány embernek játsszák majd? Úgy értem, hány valódi, valóban érdeklődő, teljes árat fizető nézőnek? Vagy Los Angeles is a Kárpát-Haza egyik állomása? Elcsatolt terület? Ahová irdatlan (köz)pénzen kell exportálni a magyar kultúrát, abból is pont a Bánk bánt? Florence Foster Jenkins a saját pénzén népszerűsítette a "művészetét"!

Kurz és Vörösmarty után szabadon: megy-e a los angelesi Bánk bán által a világ elébb? Költő kérdésének "prózai" kiegészítése tőlem: nagyon sok (köz)pénzből, talán semmit. Vagy netán csak itthoni kevesek "világa" megy a los angelesi Bánk bántól elébb...
2886   telramund • előzmény2883 2017-09-10 09:55:32
Hiányzik a névsorból az igazi hőstenor Joviczky József,Király Sándor a méltatlanul sehol , soha nem említett Tarnay Gyula és talán még idesorolnám Bándi Jánost is és László Boldizsárt a legutóbbi időből.
2885   parampampoli • előzmény2883 2017-09-10 09:00:08
És akkor hova tetszik helyezni Ilosfalvyt? Mert Simándy és Molnár között épp egy ilyen nevű tenor is énekelte a címszerepet.
2884   musicus2 • előzmény2879 2017-09-10 01:53:26
Fischer Ádám téved, ha azt állítja, hogy a Bánk bán Los Angelesban nem mondhat semmit. A Bánk, és minden Erkel opera, úgy szól általános problémákról, hogy azokat magyar környezetbe helyezi. Pl. mit vet és arat egy olyan csoport, amely semmit sem hoz, de mindent vinne?
A Bánk a tisztesség drámája is, Lehetünk-e a magánéletben és hivatásunkban egyaránt tisztességesek, melyiknek van elsőbbsége?
Ahol külföldre engedték Erkelt, mindenütt sikere volt, saját tapasztalat (nem csak Komáron, Pozsony Stockholm és Arad, hanem Bukarest is, román közönséggel).
2883   musicus2 2017-09-10 01:23:27
A bariton Bánk felújítása eleve elhibázott gondolat. Csak akkor van létjogosultsága, ha éppen nincs karizmatikus tenor címszereplő, ahogyan Simándy és Molnár András között volt egy ilyen időszak. Akkor mégsem szedték elő ezt az átdolgozást, most pedig, amikor Bánk bán szerepére többen is kipróbáltan alkalmasak, előveszik. Nem értem, hogy milyen motivációk alapján döntött Így az Operaház vezetése. A zenei anyagot nem ismerem, ha el tudok menni egy előadásra, referálok.
2882   nickname • előzmény2881 2017-08-01 18:10:55
Az eredeti sikerében nem hisznek - pedig Kolonits Klárával nagyot szólna a tengeren túlon, akár meghúzott formában is. Mindezt a márciusi, szegedi előadás tanulságaként mondom! Pál Tamást megkérhetnék a zenei anyag gondozásával az előadás számára. De az Opera minden bizonnyal a saját előadását viszi majd - esetleg a Káel Csaba rendezést. Ókovács majd ezt is elmondhatja: mi megcsináltuk!
2881   Búbánat • előzmény2880 2017-08-01 10:51:10
Kíváncsian várom erre vonatkozóan az Opera részéről a hivatalos bejelentést - és a további részleteket a tervezett amerikai túráról.
2880   nickname • előzmény2879 2017-08-01 10:40:46
Pfuj és biztos a barton verziót, a megnyirbált Tisza-parti jelenettel. Kár! Akkor legalább maradtak volna meg a Ferencsik vezénylésével felvett verziónál!
2879   Búbánat 2017-07-31 23:03:40
Nyelvében él(c) a nemzet

ORIGO.HU, - -2017.07.31. 08:44

Ókovács szerint az opera – 2/35. levélária

A cikkből számunkra, azt hiszem, a leginkább érdeklő mondat:

„Biztos rossz hír néhányaknak, de a Magyar Állami Operaház 2018 októberében mégis elviszi az Újvilágba a Bánk bánt – és más műveket, pl. a Sába királynőjét, de baletteket is.”
2878   macskás • előzmény2872 2017-07-12 16:48:11
:)
2877   macskás • előzmény2875 2017-07-12 16:47:40
írd
2876   Klára • előzmény2864 2017-07-12 16:41:39
Szüleim és Nagyszüleim elbeszéléséből tudom, hogy Palló Imre baritonban ragyogó Bánk bán volt, de a későbbiekben vissza-tenorosított Bánk bánt is kiváló énekesek kiválóan énekelték. Nem a hangfekvésen és az énekesen múlnak a dolgok, manapság a rendezők és díszlettetvezők koncepciói teszik tönkre a darabokat (tisztelet a kivételnek)
Ami az x+1-ik átdolgozást illeti, csak szegény szereplők tudják észben tartani, hogy aznap este éppen melyik verzióban lépnek fel!
2875   Edmond Dantes • előzmény2872 2017-07-12 15:36:11
Csak privátban merek hozzáírni egy 3 szótagból álló szót a "gáz"hoz, hogy ne vádoljanak politizálással
:-)
2874   Petyus • előzmény2873 2017-07-12 15:00:28
Lalyjos! Nem látod a fától az erdőt!
2873   Heiner Lajos • előzmény2872 2017-07-12 13:44:06
Mondhatnam, nemileg gaz, bocsanat, nincs magyar ekezetem, mielott tragarsagert kigyomlalnanak.
2872   -zéta- • előzmény2871 2017-07-12 13:35:02
...nemzeti gáz...:-)
2871   macskás • előzmény2869 2017-07-12 12:38:09
Ez nem értelmezési probléma, ez egyszerűen gáz.
Ismerni kéne a blog írójának a romantikus operák kategorizálását.
2870   Búbánat 2017-07-12 11:49:06
Gildától Gildáig

Opera-vilag.net, 2017. július 10.

Szemere Zita 2014 óta az Operaház magánénekesnője, számos szerepét követően a nyár elején Gildaként is debütált az Operaház színpadán. Az elmúlt és a következő évadról beszélgettünk vele.
KOVÁCS ALEXANDRA és FAZEKAS JÚLIA interjúja

„– Vidám szerepek után idén Gilda voltál, jövőre pedig Melinda a Bánk bánban. Milyen az átállás?

– Úgy érzem, a karakteremhez közel állnak a komikus szerepek. A többiek, azt hiszem, vidám embernek tarthatnak. De ahogy ez lenni szokott, belül egész más folyamatok zajlanak.
Az a vidámság, ami kifelé látszik, belül másképp néz ki. Hiába kedves és vidám valaki, nagyon sok dráma zajlik benne.
Eddig arra volt lehetőségem, hogy a vidám oldalamat mutassam meg inkább, és szeretem ezt a vonalat, önfeledten lehet benne lubickolni. Érdekes persze, hogy az első szerepem nem ilyen volt, de utána megadta a sors, hogy másban is kipróbáljam magam. Nagyon szeretem a vígoperai szerepeimet, akár Blondét vagy Norinát.

Melinda nagy falat. Egy újabb lépcsőfok afelé, hogy az ember megvalósítsa önmagát és bizonyítani tudjon – főleg magának. Melinda érett nő, akinek gyereke van. Nagy kihívás a karakter, de hangilag is az: drámaibb színt kíván. Az én esetemben fontos, hogy mindez ne menjen a hang rovására, mert nekem nem drámai, hanem lírai koloratúrszoprán hangom van. Ez összetett feladat, sokat kell rajta dolgozni, de nagyon várom. Már próbálunk az őszi premierre, aztán kisebb szünet jön, és augusztusban folytatjuk a munkát. Kertesi Ingrid, a tanárom énekelte már a szerepet, így biztos vagyok benne, hogy mindenben segíteni fog nekem a siker érdekében.

Vidnyánszky Attila rendezéséről pedig elöljáróban annyit, hogy nagyon hiteles és jó lesz: szerintem mindenkinek oda fog tapadni a szeme a színpadra.
Ha két szereplő csak áll, olyankor a háttérben történik valami, szinte filmszerűen – nagyszerű lesz.”
2869   ebera • előzmény2868 2017-03-08 20:52:00
Valóban értelmezési problémáik vannak eszerint, nem attól lesz nemzeti opera egy mű, hogy magyar szerzője van.
2868   nickname 2017-03-08 20:09:09
A következp mondant olvasható az Operaház MimiBlogján: "Az új évadban a Bánk bán mellett másik nemzeti operánk, A kékszakállú herceg vára is új színrevitelben jut majd a közönség elé" - khm, nagyra becsülöm Bartókot: szeretem nagyon a Kékszakállút is, de szerintem a Kékszakállú nem nemzeti operánk. Bartók és Erkel két teljesen különböző zeneszerző.
2867   nickname • előzmény2865 2017-03-08 20:06:35
A rendező és díszlet- és jelmeztervező is ugyanaz lesz, mint akik a debreceni ős-Bánkot is színre vitték. Hát ez van. Bár várjuk meg, hogy végül Vidnyánszky fogja-e rendezni a darabot.
2866   -zéta- 2017-03-05 07:42:20
A Szegedi Nemzeti Színház jegyeket értékesít a Café Momus olvasói részére a március 14-i, 19 órakor kezdődő Bánk bán előadására. Megfelelő számú érdeklődés esetén különbuszt indítana Budapestről (16 órai indulással, az előadás utáni visszaindulással).
Jegyár: 2500,- Ft/fő (a földszintre szól)
Az autóbusz költsége az előzetes jelentkezés függvényében később kerül megállapításra.
Jelentkezés 2017. március 6-ig a bankbanszeged@gmail.com email címen.
Az előadás tervezett szereposztása:
II. Endre – Altorjay Tamás
Gertrudis – Laczák Boglárka
Ottó – Balczó Péter
Bánk bán – László Boldizsár
Melinda – Kolonits Klára
Petur – Réti Attila
Biberach – Cseh Antal
Tiborc – Kelemen Zoltán
a Szegedi Nemzeti Színház Ének- és Zenekara
vez. Pál Tamás
rendező: Galgóczy Judit
A produkció Erkel Ferenc operájának eredeti változata, Egressy Béni szövegével.
2865   -zéta- • előzmény2864 2017-03-05 07:41:30
A legbosszantóbb, hogy ugyanaz a Kocsár Balázs adja hozzá a nevét, aki először vette elő az ős-Bánkot Debrecenben...:-(
2864   musicus2 • előzmény1100 2017-03-05 01:17:26
Tehát a bariton Bánk partitúrája nem maradt Novoszivibivirovovszkban, és nem ette meg semmiféle jegesmedve (ahogy épp tíz évvel ezelőtt reménykedve feltételeztem).
Ennek örvendezek, mert meghallhatjuk, hogy milyen az a sokat emlegetett bariton Bánk. Én biztosan ott leszek a felújításon.
Nádasdy kongeniális átköltését most már két verzióban is játszani fogja az Operaház, kitörő örömünkre.
2863   musicus2 • előzmény2785 2017-03-05 01:08:20
A Magyar Állami Operaház műsorra tűzi a bariton Bánkot...
No comment.
2862   IVA • előzmény2861 2017-02-08 04:53:49
Pontosítom az utolsó mondatomat, hiszen dr. Gyémánt Csilla kifejezése szerint „a kommunista diktatúra idején az 1953 óta újra engedélyezett” műről lenne szó. Ez akár úgy is értelmezhető, hogy 1953-ban is engedélyezték, majd a kommunista diktatúra (értsd: a kommunista diktatúra Rákosi-korszak utáni) idején újra. Úgy gondolom, az elnagyolt utalás korántsem egzakt megfogalmazása feltétlenül tisztázásra szorul.
2861   IVA • előzmény2859 2017-02-08 04:23:29
A Mi újság a Magyar Állami Operaházban?-topicban, 57684. sz. hozzászólásomhoz A budapesti Operaház 100 éve című kiadványból (Zeneműkiadó, 1984) gyűjtöttem ki a Bánk bán felújításainak olyan időpontjait, amelyek arra utalnak, hogy a Rákosi-korszakban is adták a Bánk-bánt, amiből pedig arra lehet következtetni, hogy az nem volt betiltva.
Természetesen a hivatkozott könyvben is lehetnek tévedések. Ha majd bejuthatunk az Operaház épülő virtuális adattárába, ellenőrizhetjük ezeknek az adatoknak a helyességét, illetve valószínűleg még több adathoz hozzáférhetünk (pl. nemcsak a bemutatók, felújítások dátumaihoz, hanem valamennyi előadásáéihoz is).
Ismeretlenül tisztelve a színháztörténész jóhiszeműségét, az ő állításának pontossága is csak a forrás(ok) és azok tartalmának ismeretében válhat hitelessé (vagy hitelesebbé).
Valószínűnek tartom, hogy a Rákosi-diktatúrában valamennyi mű bármelyik színházban való előadását engedélyeztetni kellett. Sőt, az azt megelőző diktatúra idején is. Tehát az „újra” szócska utalhat csupán egy korábbi engedélyezésre is, amely után Rákosi idején újra engedélyezték, ez pedig nem azonos értelmű azzal, hogy be volt tiltva.
2860   Momo • előzmény2859 2017-02-08 03:31:52
Meg kéne kérdezni Gyémánt Csillát, hogy mire gondol. Nyilván nem véletlenül írta, amit írt.

Ezzel együtt érvényes, amit ennek kapcsán novemberben írtam: "A háború után, és az egész Rákosi-korszakban is folyamatosan műsoron volt a Bánk bán és a Hunyadi az Operaházban, vagy az Erkel Színházban. (1947-ben nem ment a Házban a Hunyadi.)"
Ez évadonként változó előadásszámot jelent.

Ezen kívül a Gördülő Opera is játszotta a Bánkot.
2859   musicus2 • előzmény2855 2017-02-08 02:36:39
Részlet Gyémánt Csilla esszéjéből:
"A kommunista diktatúra idején az 1953 óta újra engedélyezett „történelmi opera” előadása hasonló érzelmeket keltett, hiszen a Nádasdy-féle változat éppenséggel az Egressy által kihagyott jeleneteket – a Békétleneket és Petúr jelenlétének súlyát – állította vissza, Katona eredeti, szikárabb szövegével helyettesítve Egressy librettójának cirádáit."
Ha 1953-ban "újra engedélyezték" a Bánk bán operát, akkor előtte be volt tiltva? A múltkor volt erről egy kis vitánk, még sem emlékeztem rosszul? Vagy a szakirodalom ellentmondó? Ki tudna utánanézni?
2858   nickname 2017-02-07 21:46:43
És mégsem lesz bariton Bánk bán Debrecenben. A Csokonai Színház honlapján már nyilvános a szereposztás: a címszerepet tenorok éneklik majd.
2857   Petyus • előzmény2856 2017-02-06 14:35:56
Remélhetőleg a könyv magyar fordításban is megjelenik.
2856   Búbánat 2017-02-06 14:26:45
„Ágai Karola művészete a saját pályafutásomat vörös fonalként követi” – beszélgetés Némedi Csabával, az Ágai-könyv szerzőjével

- zéta -, 2017-01-23 [ Interjúk ]

„Egy nemzetközi reputációval rendelkező német kiadó, a LIT egyik vadonatúj kiadványát tartom a kezemben a jeles magyar drámai koloratúrszoprán, Ágai Karola Melinda-alakításáról. A német nyelvű könyv kapcsán annak szerzőjével, Némedi Csabával együtt idézzük föl a néhány éve elhunyt énekesnő alakját.”

„- Ágai Karola 1969-ben énekelte először Melinda szerepét és mintegy tíz évig tartotta repertoáron. Mennyire van ez a korszak dokumentálva szerinted?

- Ez nagyon ellentmondásos időszaka volt az Operaháznak a média szempontjából. Elvileg nem létezhetett volna ún. sztárkultusz, de visszaolvasva és –hallgatva az akkori forrásokat, nagyon jól tudjuk, hogy adottak voltak a korszak sztárjai. A teljesség igénye nélkül, csak a szopránoknál maradva kiemelném a lírai szoprán László Margitot és a drámai szoprán Déry Gabriellát. Szerintem ők ketten bárhol a világban megállták volna a helyüket akkoriban. Ágai Karolát a hazai, illetve a töredékesen fellelhető külföldi sajtó jelentős Mozart- és bel canto énekesnőnek könyvelte el. Szinte mindenki kiemelte még Zerbinetta szerepét, ami mint tudjuk egyben a belépőt is jelentette a New York-i Metropolitanbe, de ezen a tárgykörön kívül nagyon kevés egyebet lehetett fellelni róla. Ráadásul a kevés nemzetközi irodalom jó része ún. kereszthivatkozás, amely sztereotípiákra épül, kiemelik a virtuóz koloratúrkészséget, az üzembiztos topregisztert, a szuggesztív szerepformálást, az átlagos koloratúrszopránokhoz képest dúsabb középhangokat, nagyobb volument és átütő erőt. Nehéz volt olykor kibogozni, melyik forrás volt az első, s melyik az átvett híradás.”

„- A szerep még ugyanebben az évben lemezfelvétellel is járt, ami az évszám miatt nagyon fontos. Ekkoriban futott igazán fel a Hungaroton komolyzenei kínálata, és ez a felvétel mostani mércével elképesztő példányszámot ért el. Az Ágai-Komlóssy-Simándy-Melis-Faragó-Réti-Ferencsik csapat rendkívüli igényességű munkája a mai napig etalonnak számít. Véleményed szerint ez mennyiben befolyásolta a Művésznő pályáját a továbbiakban?

- 1969 májusában volt a felújítás, s tudjuk, hogy ez alig pár hónappal volt a nagysikerű MET-debütálás után. Ez művészileg fantasztikus szimbiózist jelentett, hiszen az olasz bel canto emblematikus szerepét össze lehetett kapcsolni a korszak magyar bel canto gyökerekkel rendelkező csúcsszerepében. Határozott meggyőződésem, hogy Ágai Karola Melinda szerepében tökéletesen tudta kamatoztatni a korábbi években, a bel canto szerepekben és természetesen korábbi Erkel szerepeiben szerzett tapasztalatait. Fantasztikus módon tudta ötvözni az alap bel cantót a helyivel, az ún. lokálkolorittal. Erkel Melinda szerepében elrejtette a magyar haza stilizált alakját (milyen érdekes, hogy mi anyaföldről beszélünk, míg a német például apaországról), ahol Melindában a magyar haza sorsa kumulál. Mindezt Ágai Karola megejtően tudta életre kelteni, tökéletesen azonosulva a karakterrel, ahogy a francia terminus is kifejezi, a Physique du rôle klasszikus és ritka esete valósult meg, amikor egy énekes vokális és szerepformáló készsége mellett a habitus, az attitűd, a színpadi játék és jelenlét is ötvöződik. Ebben a szerepben szinte végig a magyaros színek, a verbunkos stílus dominál. Számomra nagyon fontos tapasztalat volt, amikor Sieghart Döhring professzor, a német nyelvterület egyik legkiemelkedőbb bel canto és francia nagyopera kutatója a disszertációban kifejtette, hogy mik azok a stílusjegyek, amelyek nélkülözhetetlenek egy klasszikus őrülési jelenet során. Csak címszavakban felsorolva: a természeti hangok, a vihar, a szellemhangok megjelenése, olyan pillanatok, ahol az őrületbe esett személy a múltat megidézi. Nagyon fontos még a táncos ritmika, ami sokszor egy keringőre épül.”

„- A nemzetközi szakirodalom mennyire fogadja el egy kis ország külföldön ismeretlen komponistájának a belterjesnek tűnő egyéni megoldásait?

- Mi magyarok is hajlamosak vagyunk arra, hogy Erkelt egy kézlegyintéssel elintézzük, pedig ennél sokkal többet érdemel. Ha például Melinda szerepét csak az Őrülési jeleneten keresztül vizsgáljuk, azt kell mondanom, hogy a mi „kis” Erkelünk egy olyan zseniális megoldással állt elő, ami Bellininek vagy Donizettinek is csak el-elvétve jött össze, mégpedig a fent említett stílusjegyek kombinációja. A Tisza-parti jelenetben minden ilyen tipikus stílusjegy benne van: egy viharral indul, szellemhangok ugyan közvetlenül nem szólalnak meg, de a férfikar által imitált szél hangjai óva intik Melindát és Tiborcot a Tiszán való átkeléstől. Donizetti hasonló szituációban „megelégedett” a reményét vesztett Lucia nosztalgikus érzelmeinek felidézésével, s egy gyors keringővel (ez a Cabaletta) áttáncol egy másik dimenzióba. Ettől Erkel semmiben sem marad el, hiszen ott megjelenik a lassú és a gyors csárdás váltakozása. Olyan fogást alkalmazott, amitől mindez összetettebben kerül színpadra, mint a vezető olasz bel canto komponisták megoldásaiban. Mindezt a perfekciónak olyan fokán, ami annyira természetes, hogy elsőre szinte fel sem tűnik.”

„- Említetted, hogy Ágai Karola Ferencsik János vezénylete alatt visszatérhetett az ősváltozatra épülő szólamhoz a Tisza-parti jelenetben. Különös ugyanakkor, hogy a második szereposztásban nem koloratúrszopránra, hanem Dunszt Máriára bízták a feladatot.

- A rendelkezésemre álló adatok szerint ebben a rendezésben (ami 1979-ig ment) csak akkor játszották a koloratúr-verziót, amikor Ő volt kiírva. A váltótársak (a házon belül Dunszt Mária, Vámos Ágnes, Moldován Stefánia, beugróként a debreceni együttes kiemelten sokoldalú vezető énekesnője, Marsay Magda, a széria utolsó előadásain pedig az akkori fiatal generációt képviselő Tokody Ilona) abban az időszakban nagy valószínűséggel a Kenessey-verziót énekelhették (például azért, mert egyikőjük sem volt kimondottan koloratúrszoprán), amit sajnos még napjainkban egy-egy kivételtől eltekintve (például Debrecen korábbi és Szeged aktuális produkciója) sokan a standard változatnak tekintik. Az a tény, hogy az Operaház a koloratúr-verziót játszotta Ágai Karolával, egyedülálló jelenség volt, és egyben a Bánk bán recepciótörténetének is kiemelt eseménye. Ha jól emlékszem, Szűcs Márta volt a következő énekesnő, aki ugyanezt a változatot először elénekelte színpadon 1993-ban (egyébként egy későbbi előadás felvételének részletei a YouTube videomegosztón is elérhetők). Később Kertesi Ingrid, majd Keszei Bori énekelte, különféle nyitottabb, az ősváltozatból szemezgető formában. Kertesi Ingrid különleges helyet foglal el a Bánk bán diszkográfia szempontjából, mivel 1993-ban egy olyan teljes felvétel közreműködője, amely részben az ősváltozatból merít, majd 2011-ben kiadták vele az ősváltozat kritikai kiadása alapján készült teljes felvételt is. Színpadon Kolonits Klára vitte diadalra az ősváltozatot egy félig szcenírozott verzióban 2010-ben. De megállapíthatjuk, hogy az ősváltozatból kiinduló koloratúrverziónak praxisa, komoly előadási gyakorlata Ágai Karola után sem alakult ki. Én teljes mértékben elutasítom a csonkolt, dekolorált változatot, mert nemcsak a szerep vokális karaktere lett megváltoztatva (aminek a szándéka az lehetett, hogy a szerepet elérhetővé tegyék lírai szoprán, lirico-spinto, vagy akár drámai szopránok számára is), de ezáltal komolyan sérült az a zeneszerzői óhaj, hogy egy igazi magyar bel canto női főszerepet magunkénak tudhassunk. És akkor, amikor kesergünk Erkel munkáinak külföldi elutasítása miatt, tudni kell, hogy ennek oka lehet az is, hogy pont mi rángattuk ki az eredeti környezetéből ezzel az idegen átdolgozással. Manapság már szentségtörésnek számít, ha valaki transzponál vagy dekolorál, alapjaiban átdolgoz egy szerepet, hiszen ezzel meghamisítja a szerzői szándékot. Szerencsére elmúltak azok az idők, amikor például Joan Sutherland akár az Éj királynője szerepét, illetve Anna Moffo a Lucia szerepét transzponált verzióban énekelte akár a New York-i Metropolitanben is.”

2855   Búbánat 2017-01-19 18:17:24
A Café Momus fórumán található Pál Tamás karmester művész-blogjából másolom ide át a linket.

Gyémánt Csilla esszéje Erkel (ős) Bánk bánjának szegedi operabemutatója kapcsán.

„A hányatott sorsú, „tökéletlen remekmű” a Szegedi Nemzeti Színház színpadán,
2016 őszén”
2854   Petyus • előzmény2853 2016-12-29 12:51:17
Perencz Béla zseniális Tiborcáról sem feledkezhetünk meg!
2853   Petyus • előzmény2852 2016-12-29 12:44:40
Molnár András akár az Erkelben is énekelhetné még a nagyurat! Nagy Úr lenne istenigazából>
2852   parampampoli • előzmény2851 2016-12-29 11:11:45
Olyanok szerint, akik látták a Bánk bán törökbálinti koncertszerű előadását, Molnár András tökéletesen intakt hangi állapotban énekelte a címszerepet. Egyáltalán nem vagyok meglepve. Ilosfalvy még Molnárnál pár évvel idősebb állapotban is igazi Nagyúr volt.
2851   nickname 2016-12-29 11:08:29
Fekete Attila is énekel majd Bánkot májusban.

Nyilván keresik az új énekeseket a szerepre: László Boldizsár jó választás, Fekete Attila nem tudom. Persze még változhat addig ez is - mármint még visszaléphet a művész a szereptől.

2850   Búbánat • előzmény2849 2016-11-17 10:56:39
Szegeden
2849   Búbánat 2016-11-17 10:56:22

Kelemen Zoltán operaénekes művész-blogjában ír a szegeden közelmúltban bemutatott "ős-Bánk bán"-ról is (2016-10-11). Ebből idézem őt:

[...] "A Nádasdy-verzió hetven éves egyeduralma után először a Debreceni Csokonai Színház vette elő 2009-ben az "ősváltozatot", de az Operaház is játszotta pár évig, abban Petur bán szerepébe én is beállhattam, majd visszatértünk az átdolgozott verzióhoz, melyben továbbra is éneklem Petur bán szerepét. Akik látták valamelyik előadást, vagy ismerik az ősváltozat egyik CD-felvételét, azok számára aligha meglepő, hogy a két verzió elég jelentős mértékben eltér egymástól zeneileg és szövegben egyaránt. Nádasdyék sok helyen tömörítettek, transzponáltak, bizonyos számokat erősen meghúztak, egyet-kettőt el is hagytak, így az átdolgozás könnyebben énekelhető és jóval rövidebb lett, s nem utolsó sorban jobban hasonlít Katona József eredeti drámájára. Némileg módosult a jelenetek sorrendje is, a legjelentősebb változtatás pedig az volt, hogy az első felvonásbeli Bánk-Biberach kettősből Bánk-Petur kettős lett, persze teljesen más szöveggel, a jelenet pedig jóval korábbra került át. A Melinda-Ottó duett gyors záró szakaszába eredetileg Biberach is beleénekel, így az voltaképpen tercett, az átdolgozásban viszont csak ketten énekelnek. A Tiszaparti jelenet négy(!) részes Melinda-áriájából egyet teljesen elhagytak - ez a rész a mostani szegedi előadásban is húzva van, így az nagyjából megegyezik az 1969-es lemezen Ágay Karola által énekelt koloratúrás változattal, ami még így is sokkal bővebb, mint az általában játszott egyszerűsített, "dekolorált" forma. További jelentős különbség, hogy Endre király eredetileg már a második felvonásban színre lép, a királyné holtteste fölött elénekli az áriáját, melyben Petur bán is énekel egy mellékszólamot, majd a felvonást a király strettája zárja, amely a Nádasdy-verzióból teljesen hiányzik, az ária lassú része pedig átkerült a 3. felvonás fináléjába (de már Petur szólama nélkül, aki így csak az első felvonásban szerepel, igaz, ott sokkal jelentősebb feladata van). Az első felvonás finálé-együttese is gyors strettóval zárul az eredeti változatban, a másodikban pedig egy kórus-ima is felcsendül (ebből a kórus elhagyásával Nádasdy-féle változatban zenekari közjáték lett a 3. felvonás két képe közt.) Ezek tehát a leglényegesebb zenei különbségek. A másik fő eltérés szövegbeli. Egressy Béni librettójának nyelvezetét ma már erősen archaikusnak érezzük, a prozódiáját pedig reménytelenül elavultnak. Nádasdy modernebb hangzású, ugyanakkor költőibb, romantikusabb szöveget illesztett a régi helyébe, a prozódiája pedig sokkal jobban igazodik a zenei hangsúlyokhoz. A mostani szegedi előadásban is sok helyen ki lett igazítva a szöveg prozódiája, néhány, ma már nem használt szó helyére is modernebb változat került, de lényegét tekintve mégis megmaradt az eredeti Egressy-féle szöveg.

Jómagam nem szeretnék egyértelműen lándzsát törni egyik változat mellett sem. Sokáig természetesen az én számomra is az átdolgozott változat volt "A Bánk bán", és ha Petur bán szerepének birtokosaként nézem, akkor kétségtelenül azt szeretem jobban, hiszen abban egy duettel többet énekelhetek. Tiborc szerepe felől nézve viszont nem olyan nagy a különbség, a két változat még szövegében is alig tér el egymástól, tehát voltaképpen mindegy. Viszont ha azt nézem, hogy a szerző mit írt meg, akkor Erkel Bánk bánja mégiscsak az eredeti változat, az átdolgozás pedig minden erénye mellett is "csak" átdolgozás. Mindenképpen érdemes tehát megismerni az eredeti ősverziót, mert sok olyan zenei szépség tárul fel benne, ami az átdolgozásban nem hallható, és nem utolsósorban a szerző ezt írta meg, EZ az "igazi" Bánk bán, Erkel Ferenc eredeti operája. Remélem, a szegedi közönség szeretni fogja ezt a változatot is."
2848   -zéta- 2016-11-05 18:00:59
November 7-én, hétfőn este 19,55-től az M5-ön a Bánk bán felvétele 2010-ből (ős-Bánk)...
2847   Klára • előzmény2846 2016-11-01 10:53:18
Ez kétségkívül igaz.
Más:
valakinek el kellene gondolkodni azon, miért is nincsenek manapság olyan kvalitású énekesek, mint annak idején. És kérem,ne mondják a fiatalabbak azt, hogy ez merő nosztalgia és a "régi szép idők" visszasírása. Aki látott, hallott már operafelvételt egy Simándyval, Ilosfalvyval, Házy Erzsébettel, Tiszay Magdával, Takács Paulával,.. stb, az tudja miről beszélek, bocs mire gondolok. Választék, képzés, korai színpadra lépés, nem megfelelő repertoár erőltetése? Illetékesek, nem kellene evvel a kérdéssel is foglalkozni a sok önfényesítés mellett, helyett?
2846   nickname • előzmény2845 2016-11-01 10:39:44
A színház most is az eredetit játssza, mutatta be. csak hát a szerepekre alkalmas énekesek nélkül mit ér akár az eredeti, akár az átdolgozott változat előadása?
2845   Klára 2016-11-01 10:26:19
2016.nov. 7.-én 19.55.kor az m5 csatornán megismétlik a 2010.-es szegedi előadást, az eredeti Bánk Bán -t!
2844   nickname 2016-10-30 21:45:45
Nyilván már sohasem lesz olyan nagyszerű szereplő gárdánk a Bánk bánra, mint anno, de azért legalább egy jó szereposztást most is ki lehet állítani.

Bánk bán - László Boldizsár
Melinda- Kolonits Klára
Tiborc - Alexandru Agache
Gertrud - Wiedemann Bernadett vagy Lukács Gyöngyi
II. Endre - Rácz István - ki van írva a szerepre májusra
Ottó - Balczó Péter, de Boncsér is jó Ottó lehetne szerintem
Petur - Szemerédy Károly - ki is írták májusra a szerepre.

Egyébként a honlapon feltűnt Kovácsházi István neve is, mint címszereplő.
2843   Búbánat 2016-10-06 12:51:58
Holnap este:

Erkel Bánk bánjának eredeti változata kerül bemutatásra a Szegedi Nemzeti Színházban

„A magyar zenetudomány kutatásainak jóvoltából ma már hozzáférhetünk Erkel csorbítatlan partitúrájához, s csak ámuldozni tudunk az eredeti mű páratlan gazdagságán. A szerző jól ismeri és alkalmazza a korabeli francia és olasz operakomponálás mesterfogásait, s teremti meg – szinte a semmiből – az ezekhez méltó magyar operai nyelvet.

Előadásunk élni kíván az egész mű ismeretének új lehetőségeivel, s reméljük, gazdagítani tudjuk a darabhoz fűződő, s mindnyájunk számára oly fontos élményeket. „

Az előadás a Magyar Állami Operaház közreműködésével jön létre.

Bemutató: 2016. október 7.

http://www.szinhaz.szeged.hu/sznsz/szindarab/bank-ban-0

  
Műsorajánló
Mai ajánlat:
18:00 : Budapest
BMC, Könyvtár

Futó Balázs (zongora), Rácz József (hegedű)
Classicus Quartet:
Rácz József, Baksai Réka (hegedű), Tornyai Péter (brácsa), Zétényi Tamás (cselló)
BARTA GERGELY: Házioltár (zongorára)
FUTÓ BALÁZS: Deux esquisses perdues (hegedűre és zongorára)
BARTA GERGELY: Közjátékok (zongorára)
FUTÓ BALÁZS: Neutral grounds (zongorára)
FUTÓ BALÁZS: Pulse (vonósnégyesre) - ősbemutató

18:00 : Budapest
Festetics Palota

Koppándi Jenő (hegedű)
MÁV Szimfonikus Zenekar
"Nyolc évszak"
VIVALDI: Négy évszak
PIAZZOLLA: Négy évszak Buenos Airesben

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Chiao-Hua Chang (erhu – kínai hegedű)
Anima Musicae Kamarazenekar (művészeti vezető: G. Horváth László)
Palotás Gábor (timpani)
Vezényel: Dobszay Péter
"Live Animation - A Studio 5 szerzői estje"
Bella–Virágh–Solti–Varga–Kutrik
VARGA JUDIT: Black and White (ősbemutató)
SOLTI ÁRPÁD: Concertino vonósokra és szóló timpanira
KUTRIK BENCE: Emojik (ősbemutató)
VIRÁGH ANDRÁS GÁBOR: Genesys (ősbemutató)
BELLA MÁTÉ: Lethe (magyarországi ősbemutató)

19:00 : Budapest
Erkel Színház

MOZART: Cosi fan tutte

19:00 : Budapest
Klauzál Ház

Bazsinka Ivett (fagott)
Budafoki Dohnányi Zenekar
Vezényel: Guido Mancusi
MOZART: Linzi szimfónia C-dúr K. 425
MANCUSI: Fagottverseny
BEETHOVEN: III. (Eroica) szimfónia

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Szakcsi Lakatos Béla, Presser Gábor, Balázs János (zongora)
"Az improvizáció"
Improvizációs zongoraest – kalandozások a hangok és műfajok birodalmában

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Baráti Kristóf (hegedű)
Pannon Filharmonikusok
Vezényel: Gilbert Varga
JOHN ADAMS: Short Ride in a Fast Machine
BARBER: Hegedűverseny, Op. 14
PROKOFJEV: Rómeó és Júlia - részletek az I. és a II. szvitből

19:30 : Budapest
Pesti Vigadó

Baráth Emőke, Bakos Kornélia, Jónás Krisztina, Ducza Nóra, Kéringer László, Jekl László, Tomáš Šelc (ének)
Kodály Kórus Debrecen (karigazgató: Szabó Sipos Máté)
Savaria Barokk Zenekar korhű hangszereken
Vezényel: Németh Pál
HÄNDEL: SUSANNA oratórium HWV 66
18:00 : Siófok
Kálmán Imre Kulturális Központ, Siófoki református templom

Gesztesi-Tóth László (orgona), Mukk József (ének)
BACH: c-moll prelúdium és fúga BWV546
STRADELLA: Pieta Signore
BUXTEHUDE: Magnificat primi toni
HÄNDEL: F-dúr orgonaverseny Op.4. No.4.
HÄNDEL: Comfort ye Accompagnato és ária Messiás című operából
BIZET: Agnus Dei
MENDELSSOHN: A-dúr szonáta Op.65. No.3.

19:00 : Felsőőr
Messe Oberwart

"Kárpát-Haza OperaTúra"
LEHÁR: A víg özvegy

19:00 : Miskolc
Művészetek Háza

Roman Janál (ének)
Kassai Filharmonikus Zenekar
vezényel: Zbynek Müller
ALEXANDER MOYZES: Gömöri táncok ‒ szvit, Op.51
MUSZORGSZKIJ: A halál dalai és táncai
BOROGYIN: II. szimfónia
A mai nap
született:
1685 • Georg Friedrich Händel, zeneszerző († 1759)
1927 • Régine Crespin, énekes († 2007)
1929 • Vujicsics Tihamér, zeneszerző, népzenekutató († 1975)
elhunyt:
1704 • Georg Muffat, zeneszerző (sz. 1653)
1931 • Nellie Melba, énekes (sz. 1861)
1934 • Edward Elgar, zeneszerző (sz. 1857)