vissza a cimoldalra
2018-10-17
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61132)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4069)
Társművészetek (1278)
Kedvenc előadók (2824)
Milyen zenét hallgatsz most? (24998)
Haladjunk tovább... (214)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2283)
Momus társalgó (6348)
Kedvenc művek (143)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11291)
A csapos közbeszól (95)

Élő közvetítések (7452)
Balett-, és Táncművészet (5560)
Pantheon (2263)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1503)
Franz Schmidt (3197)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2930)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (1112)
Momus-játék (5543)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4355)
Ilosfalvy Róbert (816)
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (2606)
Lehár Ferenc (641)
Opernglas, avagy operai távcső... (20144)
Erkel Színház (9460)
Jonas Kaufmann (2275)
Franz Schubert (308)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Fórum - Charles Gounod (frushena, 2006-11-12 23:34:12)

   
218   Búbánat 2018-06-17 20:24:56

A 200 éve született Charles Gounod emlékére

(Párizs, 1818. június 17. - Saint-Cloud, Párizs,  1893. októbet 18.)

  • Alkotmány, 1902. szeptember 30.  (VII. évfolyam. 232. szám)

Gounod.

«Faust»-jának századik előadása alkalmából.

— Az Alkotmány eredeti tárcája. —

Teljes csöndben, a nagy nyilvánosságot nem érintve, adták e napokban Operánkban a francia mester lángelméjű művét. Bízvást megragadhatjuk ezt az alkalmat, hogy az élők sorából elköltözött művészről megemlékezzünk: Gounod mély vallásosságú ember volt és mint zenész a keresztény művészetet képviselte.
Gounod egész lényét, gondolkodását, a létről való nézeteit átjárta az a mély vallásosság, amelyet nemes és finom érzésű természeteknél rendesen találunk. Az érzékhaladóba való ez a beleélése erősen meglátszik zenéjén. A «Faust» című operájának minden ütemét titokszerű homályba borította; sejtelmes beszéde az a francia mester mély érzésű és igazán vallásos szívének. Kit nem hatott meg a «Faust» titokszerű, mélabús előjátéka? Eltekintve magától a művészileg érdekes alkotástól, minden hangja és minden üteme igazi zene, megkapó és meggyőző. Vagy az ötödik kép (a börtönbeli jelenet) zenéje a hatalmasan megkapó és mesterien fogalmazott orgonatétellel. Mélyen meghatva hallgatjuk ezt az előjátékot, melynek mindenható hanghatása velünk sejteti, hogy a zenei igaz és szép a kereszténység kebelében született, a katholikus szerzetes cellájában ápoltatott és nagyra fejlesztetett.
Még ott is, ahol Gounod vidám lesz, zenei nyelve mindig nemes és világos; zenéjének fölépítése és alaki tökéletessége öröm a hallgató fülének és a bíráló theoretikus vizsgáló szemének.

Ámbátor lírikus ő, a kellő pillanatban a drámai hatás keltéséhez is ért, amint Margit halála, a börtönbeli jelenet, Bálint halála stb. bizonyítja. Mint a jó ízlés embere az oly mozgalmas drámai jelenetekben a legmélyebb hatást a legegyszerűbb művészeti eszközökkel éri el. Itt fölismerhető Mozart befolyása a mester művészeti fejlődésére. A salzburgi csodaembernek mindig nagy bámulója volt Gounod. «Faust»-beli dallamainak egész modora Mozart befolyása alatt áll. Dallamainak világos fogalmazása, alakilag tökéletes fölépítése, azoknak üdítő, meleg érzésű és sohasem mesterkélt tartalma Gounod-t előttünk mindig kedvessé és nagyra becsülendővé teszik.

Életének egész folyása munkáról és pihenés nélkül való tanulásról tesz bizonyságot. Gounod Károly Ferenc 1818. június 17-én született Párisban. Első zenei impulzusait anyjától nyerte, aki jeles zongorázó volt. 1836—38. a konzervatóriumban Halévy alatt ellenpontot tanult és eközben szorgalmasan próbálkozott a zeneszerzéssel. 1837-ben a második, 1839-ben pedig «Fernand» c. kantátájával az első állami zeneszerzési díjat nyerte. Rómában való három évi tartózkodása alatt Palestrina stílusát tanulmányozta; 1841-ben a Lajos-templomban egy háromszólamú zenekari misét, 1842-ben pedig Bécsben egy rekviemet adott elő. Amint tehát látjuk, Gounod a keresztény zeneművészet emlőin fejlődött, amely későbbi alkotásaiban mértékadó volt. Bécsből visszatérve, orgonista és karmesteri állást vállalt a «külső missió» templomában, hittudományi előadásokat hallgatott, bejárt a papnevelőintézetbe és föl akarta venni az egyházi rendeket. Schumannal és Berlioz-val való ismeretsége által hatalmas impulzusokat nyerve, fölhagyott az eddig művelt iránnyal és lángoló buzgalommal a modern opera felé fordult. Mindamellett ez új korszakban ismét egyházi művet alkotott, mely reá terelte a világ figyelmét: egy londoni hangversenyen (1851.) «Messe solennelle» című művéből töredékeket adtak elő, melyeket a kritika és a közönség csodálattal fogadott. Még ugyanebben az évben a párisi nagy Operában előadták «Sappho»-ját. A darab zenéje, noha magában véve sok szép részlete miatt becses, hajótörést szenvedett a gyönge szövegen és a szerző csekély színpadi ismeretén. Második operája, «La nonne sanglante», ugyane hibák miatt nem tudott sikert aratni. Ezek a kudarcok azonban Gounod-t még erősebb tanulásra serkentették, míg végre erős küzdelem után tehetsége érvényesült. E művészeti fejlődés közepette még időt tudott magának szakítani arra, hogy vallásos érzelmeinek is eleget tegyen és miséket, karokat s két szimfóniát irt.

További kísérlete volt ezután Le médecin malgré lui c. vígoperája, melynek szintén nem volt nagyobb sikere, mivel a vidám hangnem a szerző magába szállott természetének csak kevéssé felelt meg. A sok balsiker azonban Gounod-ra nézve csak szükséges előkészítő iskola volt, a tisztulás folyamata, melyből a nagy alkotások kerültek ki. Már 1859-ben döntő sikere volt Faust-tal, mely operája a Théatre Lyrique-ben március 19-én került színre először és az összes művelt államokon és a föld valamennyi előkelő színpadján át vette útját. A kitűnő szöveg a maga lírikus részleteivel legjobban megfelelt a francia ember egyéniségének, ezért ez a zene, párosulva ezzel a szöveggel, a francia iskola legkiválóbb műremekéül szolgálhat. Szándékosan mondjuk, hogy a francia iskoláé, mert Gounod «Faust»-ja a szó szoros értelmében iskolát teremtett. Minden, amit ő utána más francia mesterek komponáltak, epigonok munkája. Zseniális harmóniabeli ötleteit és eredeti egyéniségének más figyelemreméltó jeleit ezek az epigonok fölkapták, úgy hogy minden, amit mások «Faust» után írtak, a Gounod-féle sajátosságok bélyegét viseli magán.

Hogy Gounod-t a németek üldözték és ócsárolták, az dicsőségére válik. Az a vád, hogy Gounod «Faust»-ja Goethe művének rövidítése, semmivé omlik, ha meggondoljuk, hogy a német operaszerzők egyike sem gondol arra, hogy Goethe költeményéből operaszöveget csináljon. Wagner bizonyára elsajátította volna a fölötte háládatos anyagot, azonban, bölcsen előrelátva a biztos kudarcot, messze kitért az elől, hogy Faustot megzenésítse. Már a Wagner komponálta Faust-nyitány, a maga szegényes tartalmával és a Faust-cselekvénynek legkevésbé sem zseniális felfogásával bizonyítja, hogy a mester nem foglalkozott komolyabban ezzel az anyaggal.
Egyébként — igazában véve — Gounod stílusa inkább német, mint francia és sokban Mozartra, Weberre, sőt Wagnerre is emlékeztet.

Hogy a francia mester következő művei kevesebb sikert arattak, annak egyedül a választott anyag az oka. 1860-ban Philemon és Baucis került színre; sok tekintetben kiváló alkotás, telve lírai szépségekkel, melyet húsz évvel ezelőtt a bécsi udvari Operában láttunk és csodáltunk.
1867-ben végre Gounod egy második kifogástalan művel állott elő: «Romeo és Julia»; és mondhatjuk, hogy a jól ismert szerelmes pár méltán sorakozik Fausthoz. Gounod ezután következő operái ismét jelentéktelenek. Azonban ugyanez időtájt egész sorozata keletkezett a gyönyörű miséknek, úgyszintén egy Pater noster, egy Stabat Mater, továbbá oratóriumok és szimfóniák, valamint a Bach prelúdiumai fölött való, világszerte énekelt és játszott elmélkedés («Méditation»).
 

Látjuk tehát, hogy Gounod a templomban kezdte és ott végezte zenei tehetségének érvényesítését. Bebizonyította, hogy csak az lehet a művészetben erős és megtisztulva, akinek lelkét az erős hit járja át.

Bombay Artur.

217   Búbánat 2018-06-16 11:12:45

Bartók Rádió, ma este, 19.35 – 21.57

Közvetítés a müncheni  Prinzregententheaterből  (2015. január 25.)

Charles Gounod: Cinq-Marshttp://hangtar.radio.hu/images/kh0.png

Négyfelvonásos opera

Szövegét: Paul Poirson és Louis Gallet írta


Vez.: Ulf Schirmer

Km.: a Müncheni Rádió Szimfonikus Zenekara és a Bajor Rádió Énekkara (karig.: Stellario Fagone)


Szereposztás:

Cinq-Mars márki - Mathias Vidal (tenor),
Thou tanácsadója - Tassis Christoyannis (bariton),
Pére Joseph, Richelieu bíboros küldötte - Andrew Foster-Williams (basszus),
Fontrailles grófja - André Heyboer (bariton),
XIII. Lajos király - Jacques-Greg Belobo (basszus),
Kancellár - Jacques-Greg Belobo (basszus),
De Montmort - Andrew Lepri Meyer (tenor),
De Montrésor - Matthias Ettmayr (basszus),
De Brienne - Wolfgang Klose (bariton),
Eustache, a kém - Matthias Ettmayr (basszus),
Marie de Gonzague hercegnő - Véronique Gens (mezzoszoprán),
Marion Delorme - Norma Nahoun (szoprán),
Pásztor - Marie Lenormand (szoprán)

216   Búbánat 2017-01-21 14:19:39
Élőben láthatjuk (Müpa)-hallhatjuk (Bartók Rádió) ma este 19.00-től a New York-i Metropolitan Operaházból a közvetítést:

Gounod: Rómeó és Júlia

Ötfelvonásos opera

Szövegét - William Shakespeare drámája nyomán - Jules Barbier és Michel Carré írta

Vezényel: Gianandrea Noseda

Km. a Metropolitan Operaház Ének és Zenekara (karig.: Donald Palumbo)

Szereposztás:

Júlia - Diana Damrau (szoprán)
Rómeó - Vittorio Grigolo (tenor)
Lőrinc barát - Mikhail Petrenko (basszus)
Mercutio - Elliot Madore (bariton)
Stéphano - Virginie Verrez (szoprán)
Capulet - Laurent Naouri (basszus)
Tybalt - Diego Silva (tenor)
Gertrúd - Diana Montague (mezzoszoprán)
Verona hercege - Oren Gradus (basszus)
Pâris - David Crawford (bariton)
Grégorio - Jeongcheol Cha (bariton)
Benvolio - Tony Stevenson (tenor)

Rendezte: Bartlett Sher


215   lujza 2016-09-01 01:06:55
Most látom, hogy mitől menekültem meg, pedig sajnáltam, hogy nem voltam itthon, amikor a Classica leadta ezt a Faustot. Az Ö1 közvetítette a premiert, hallgatva nem volt rossz, nekem is különösen Agresta tetszett. De a Medici tv-n még egy ideig látni is lehet, ha valakinek ez a vágya.
214   Robesz • előzmény213 2016-08-31 21:48:01
Na, ide jutottunk hogy már azt vitatjuk melyik inkább a bóvli :)
Elég rossz, hogy itt tart egyébként a mûfaj sajnos.
213   Cilike • előzmény212 2016-08-31 21:28:37
Nekem ez még inkább bóvli volt a Kerekes Ferkós,Danilós mozgásokkal, a szerencsétlen bohócnak öltöztetett tömeggel.
212   Robesz • előzmény206 2016-08-31 18:27:24
Cilike, a gyerek az ajándékdoboz volt :))

Jó nagy marhaság volt egyébként, de szeritem nem nagyobb, mint az itthoni. Itt leginkább csak jelképesen volt ábrázolva minden és a magam módján inkább vagyok híve ennek, mint holmi bóvlinak, pompom lányoknak, hajléktalanoknak meg krikett pályának vagy mi a franc. Jó a szakállas nő már nálam is sok :D
A főszereplő hármas azonben remek volt, kiváltképp Agresta!!
211   Cilike 2016-08-31 11:31:17
Én viszont még mindig ott tartok, hogy az opera drámai műfaj. Cd-n csak egy része rögzíthető, mert hozzátartozik a színpadi cselekmény. Bevallom őszintén, ha egy előadás számomra nézhetetlen, mint a múltkori Carmen a Mezzon, akkor azt nem is hallgatom. Gesamtkunst forever.
210   Búbánat • előzmény209 2016-08-31 11:01:15
Ehhez még hozzáteheted: CD-t is hallgathatunk mind e helyett.
209   telramund 2016-08-31 10:32:27
Egy biztos a rádióban és a tv-ben is Gounod muzsikája szólt.Számomra ez volt a lényeg.Már Budapesten megszoktam, hogy nem kell a színpadra nézni,legjobb a 3.emelet nem látó helyére ülni,akkor teljes a muzsika élvezete.
208   Robesz • előzmény207 2016-08-30 21:55:26
Én ma félig megnéztem, holnap folytatom.
Ha valami eszembe jut, majd megosztom veled :)
207   parampampoli • előzmény206 2016-08-30 21:53:21
Kettőt és könnyebbet...!
206   Cilike 2016-08-30 21:37:15
De most már tényleg mondja meg valaki, aki látta teljeskörűen, hogy mi történt itten? Mert Margit terhes se volt, gyereket se láttunk, akit megölt volna, akkor most volt börtön vagy nem volt és egyáltalán miről szólt ez az előadás? Hmmm???
205   telramund 2016-08-30 21:26:09
a másik egy híján 2o......
204   telramund 2016-08-30 21:22:29
Egy mondat: egyik Faust 19 a másik 2o.Mindenki választhat.Zeneileg azonban jóval magasabb volt a színvonal Valentint leszámítva a salzburgi Faust.
203   Cilike • előzmény202 2016-08-30 19:55:41
Gondolom, mert túl hosszú volt a darab. Azt a Margit-áriát tartalmazó részt szokták kihagyni, amit most elénekelt Agresta. Nekem is tetszett, voltaképpen a bariton volt rossz az egészben, és mit műveltek a kórussal, te jó ég!
202   parampampoli 2016-08-30 19:24:29
A pesti új rendezést nem láttam, a salzburgit is inkább hallgattam, időnként belepillantva, hogy a rendező épp milyen új agyament ötlettel rukkol elő. Tényleg úgy néz ki, hogy nem lehet már operába járni, vagy csak csukott szemmel. Zeneileg nem volt rossz ez a Faust, nekem Agresta kifejezetten tetszett, és Beczala is hozta legjobb formáját a neki való szerepben. Abdrazakov általam igen kedvelt énekes, most is voltak nagyon jó részei, de basszbariton hangja egyre kevésbé hangzik basszusnak, tulajdonképpen az összes regiszterben. Középen nem elég telt, mélysége erőtlen, a magas regiszterben kivilágosodik. Viszont nagyon színpadra termett egyéniség, kár, hogy ilyen rendezésekben kell tehetségét megmutatni. A szakállas Siebeltől nekem is enyhe hányingerem támadt. A zenekar szerezte a legtöbb örömöt.

Ja, és miért maradt ki a balett??
201   Cilike 2016-08-30 15:10:50
Nagyjából megnéztem -nagyjából, mert átugrottam részeket- ezt a Faustot, hát ezerszer inkább a miénk, bármilyen nyomi is, abban legalább koncepció van és megtörténik a cselekmény. Nem is pontosan értettem, mit akar ez a rendezés mondani? Miért kell szegény Margitnak egész este mezitláb szaladgálni? Fetrengeni az ágyon hogy aztán még el se csábítsák? Mire valók az operettes koreográfiák Faust és Mefisto között? Siebel miért egy szakállas nő? Mért lincseli meg az elégedett tömeg Margitot? Basszus, visszasírtam az elmegyógyintézetet és a hullaházat. Ki hitte volna. (Amúgy kiderült, hogy mi volt az ajándékdobozban? Amit Mefisto elcsórt a templomjelenetben? Én sose láttam viszont. Arra tippeltem, abban van a holttest, de ennek a kriminek valamiért nem derült ki a megoldása.)
200   Heiner Lajos • előzmény199 2016-08-30 13:39:14
No ezt hagytam ott tegnap Salzburgban az első szünetben. Cilike és telramund fórumtársak érzékeny lelkületét figyelembe véve eufemisztikusan fogalmazok, bár nem kizárt, hogy telramund mégis megérti - elmenekültem, mielőtt elvomitáltam volna magam.
199   Búbánat 2016-08-30 12:29:55
A Classica csatornha sugározza ma 13 és 20 órától:

GOUNOD: FAUST

From the Salzburg Festival, 2016

Duration: 03:02:20

Conductor: Alejo Pérez

Stage Director: Reinhard von der Thannen
Stage Design: Reinhard von der Thannen
Costumes: Reinhard von der Thannen

Soloist:
Piotr Beczala (Faust)
Ildar Abdrazakov (Méphistophélès)
Maria Agresta (Marguerite)
Alexey Markov (Valentin)
Tara Erraught (Siébel)
Paolo Rumetz (Wagner)
Marie-Ange Todorovitch (Marthe)

Philharmonia Chor Wien
Wiener Philharmoniker

Country, year of production:
A, 2016
198   bermuda 2016-07-16 12:28:19
Szücs Márta méregáriája... fantasztikus.

https://www.youtube.com/watch?v=bJkhLukUzOA&feature=youtu.be
197   telramund • előzmény196 2016-06-17 23:52:57
80-vanas évek
196   telramund • előzmény195 2016-06-17 23:52:25
Köszönöm a yt-al már könnyű.De amikor még nem volt internet és egy ismerősömnek kellett ez az ária,(8oo-as évek) bizony sok felvételt át kellett néznem!
195   bermuda 2016-06-17 17:44:34
https://www.youtube.com/watch?v=FvJyjqhBYsQ

Ez is.
194   bermuda 2016-06-17 17:39:18
https://www.youtube.com/watch?v=CVLkP9tuhsc

Méregária.
193   telramund • előzmény192 2016-06-17 13:34:54
nagy részében
192   telramund • előzmény190 2016-06-17 12:26:15
Júlia ezen áriája az előadáok nagyrészéből is kimarad.Sőt a legtöbb lemezfelvételen sem szerepel.Magam eddig csak a Gheorghiu-Alagna lemezfelvételén találkoztam az áriával.Valóban nagyon nehéz!
191   lujza • előzmény189 2016-06-17 02:11:33
Újabb Poda gyönyörűség. Gyakorlatilag nézhetetlen! A színpad közepén itt is egy hatalmas, forgó, dönthető izé van, és minden fekete-fehér. Úgy tűnik, a színektől fóbiája van. Képtelen voltam megnézni az előadást, nem sok köze volt se Fausthoz, se Margithoz.
190   Cilike • előzmény187 2016-06-16 22:54:38
Még hogy elsikkadt? Kimaradt az egész ária, totálisan ki lett húzva. Ugyanis kutya nehéz, drámai ária. Nem pintyőkézés. Nem szubretteknek való.
189   Búbánat 2016-06-16 11:21:23
A Classica csatornha sugározza ma 13 és 20 órától:

GOUNOD: FAUST
From the Teatro Regio di Torino

16.06.2016 | 13:00

Duration: 02:59:29

Conductor: Gianandrea Noseda

Stage Director: Stefano Poda

Soloist:
Charles Castronovo (Doctor Faust)
Ildar Abdrazakov (Méphistophélès)
Irina Lungu (Marguerite)
Vasilij Ladjuk (Valentin)
Ketevan Kemoklidze (Siébel)
Samantha Korbey (Marthe)
Paolo Maria Orecchia (Wagner)

Coro del Teatro Regio di Torino

Orchestra del Teatro Regio di Torino

Country, year of production: I, 2015

Ismétlés 20 órától

188   álmodó • előzmény184 2016-05-30 00:08:19
Pont mintha én írtam volna (eltekintve az utolsó mondattól)
187   Búbánat • előzmény186 2016-05-29 23:49:10
Júlia egyik nagyjelenete lenne Gounod operájában Lőrinc barát adta halálba altató főzetkor énekelt ária; prózában, Shakespeare drámájában, ez az úgynevezett "méregmonológ" - míg élek feledni nem tudom -, ugyanez a katarzis Szemere Zita jócskán meghúzott jelenetében elsikkad, sajnos, csak feledni lehet.
186   Búbánat • előzmény185 2016-05-29 23:15:11
Szemere Zita fellépéséből - noha egyszeri koncertszerű előadásból - nem lehet levonni messzemenő következtetéseket, mégis hiányoltam, nem éreztem megvalósulni az átlényegülés, a szereppel való azonosulás folyamatát; ezt persze többé-kevésbé a többi szereplő előadására is értem.
Felfigyeltem a "mieink" közül Bretz Gábor énekének szép francia kiejtésére is.
185   Búbánat • előzmény184 2016-05-29 23:06:37
Jól összefoglaltad benyomásaidat. Teljes egyetértésemmel találkozik!
184   Kaliban • előzmény183 2016-05-29 22:59:45
De nálunk Rómeó volt. Tybaltot Boncsér énekelte. Egyébként nem volt olyan rossz ez a Gounod koncert. Szemere Zita technikailag szépen megoldotta a szerepet, érzelmileg is azonosult a figurával, igyekezett szépen megformálni éneklését, de nincs olyan szép, csillogó szopránhangja. Borras lehet, hogy nem a valaha volt legjobb Rómeó, de nem szenvedett a szereppel. Mindent szépen, gördülékenyen elénekelt. Nekem a hangszíne is tetszett. Badea kezei alatt a zenekar is jól muzsikált és az énekesek egytől egyig igyekeztek legjobb tudásuk szerint élettel megtölteni szólamaikat és ez sikerült is. Nem mérem semmihez és nem mondom, hogy etalon koncert, de élvezetes előadás volt. Egyedül Szemere Zita nem tetszett maradéktalanul.
183   álmodó • előzmény182 2016-05-29 20:08:07
Téényleg? Pont Borras volt? Nahát! :-) Az Erkelben siker volt.
Egyébként valaki mondta hogy hány éves (már nem emlékszem mennyi), de meglepett mert nem gondoltam "annyinak".
182   Búbánat 2016-05-28 10:24:14
Este, a Mezzo TV-ben is:

20:30 - Roméo et Juliette de Gounod aux Arenes de Vérone (2011)

Érdekesség, hogy Tybalt szerepében az a Jean François Borras énekelt, akit ma este az Erkel Színházban már Rómeóként láthatunk viszont.

Orchestre et Ballet de la Fondazione Arena di Verona

Fabio Mastrangelo (direction)

Francesco Micheli (mise en scene)

Nikos Laousakos (chorégraphie)

Nino Machaidze (Juliette)
Ketevan Kemoklidze (Stéphano)
Cristina Melis (Gertrude)
Stefano Secco (Roméo)
Jean François Borras (Tybalt)
Paolo Antognetti (Benvolio)
Artur Rucinski (Mercutio)
Nicol Ceriani (Pâris)
Gianpiero Ruggeri (Grégorio)
Manrico Signorini (Capulet)
Giorgio Giuseppini (Fr?re Laurent)
Deyan Vatchkov (Le duc de Vérone)
181   Búbánat 2016-05-28 09:59:25
Ma este az Erkel Színházban

Charles Gounod: Rómeó és Júlia

SHAKESPEARE AZ ERKELBEN BÉRLET
________________________________________
Koncertszerű operaelőadás két részben, öt felvonásban, francia nyelven, magyar felirattal

Szövegíró: Michel Carré / Jules Barbier

Magyar nyelvű feliratok: H. Merczel Mária

Karigazgató: Strausz Kálmán

Karmester: Christian Badea

Szereposztás

Júlia, Capulet lánya - Szemere Zita
Rómeó - Jean-François Borras
Lőrinc barát - Szvétek László
Mercutio, Rómeó barátja - Szegedi Csaba
Stefano, Rómeó apródja - Kun Ágnes Anna
Capulet - Bretz Gábor
Tybalt, Capulet unokaöccse - Boncsér Gergely
Benvolio, Rómeó barátja - Csiki Gábor
Gertrúd, Júlia dajkája - Balatoni Éva
Verona hercege - Busa Tamás
Paris - Geiger Lajos
Gregorio, a Capuletek szolgája - Bakó Antal
180   Búbánat • előzmény120 2016-05-14 11:18:25
Ma éjjel láthatjuk az M3 csatornán:

2016. május 14. szombat 22:50 - 23:45

Zenés TV Színház

A galamb

Az opera televíziós változata (1989)

Eredeti cím: La Colombe (1860)

A La Fontaine-mesén alapuló két felvonásos vígopera szövegét televízióra adaptálta Baranyi Ferenc

Horace szegényes körülmények között él egy erdei faházban, és minden gondolata egykori kedvese, Sylvia grófnő körül forog. A szerelem nem múlik, a férfi egész életét a grófnő iránti vágyakozás tölti ki, még különleges szépségű, hófehér galambját is utána nevezi el. Jean mester a grófnő megbízásából felkeresi a férfit és felajánlja, hogy megveszi a szépséges madarat, amit a férfi dühösen elutasít. Asszonya most maga készül vendégségbe a szegényes faházba, Horace pedig nem mást áldozna fel a kedvéért, mint a hófehér galambot…

Szereplők:

Korcsmáros Péter - Horace
Szűcs Márta - Sylvia
Gáti István - Jean mester
Bokor Jutta - Marie

Km.: a Miskolci Szimfonikus Zenekar
Vezényel: Kovács László

Rendező: Hajdu György

(56 perc)
179   Búbánat 2016-03-11 14:06:37
Ma este az egyik kedvencem Gounod-darabom csendül fel a Zeneakadémia Nagytermében (az ugyancsak igen kedvelt Kodály Budavári Te Deuma mellett):

Szent Cecília mise

Km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara

Vezényel: Vásáry Tamás

Mondok Yvette – szoprán
Kertész Mónika – alt
Varga Donát – tenor
Rácz István - basszus
178   IVA 2015-12-31 20:29:34
Hajnali mámor, részeg, buja kéj,
Ti küldjetek ma” a Café Momus kedves Üzemeltetőire és Fórumozóira
Titkos, bódító varázst!
Utána meg boldog új évet!
177   Búbánat • előzmény176 2015-06-17 21:24:10
:-)
176   smaragd • előzmény175 2015-06-17 13:05:35
Milyen csodálatos egy ilyen óriási zenei élmény, mind a hallgatónak, mind az előadóknak, mind most nekem is, olvasva emlékedet...és meghallgatva a mű részletét.
175   Búbánat 2015-06-17 12:52:01

Charles Gounod: Mors et Vita - oratórium – Judex (1886)

Évekkel ezelőtt egy másik topicban írtam erről a nagyszabású oratóriumról (alább idézem) – egyik kedvenc zeneművemről. Mivel ma van Gounod születésének évfordulója, rá emlékezve hallgatom ezt a csodálatos zenéjét.

Gounod: Mors et vita (Élet és halál) – oratórium

Magyarországi bemutató

Zeneakadémia, 2001. október 31.

Marcello Viottii - Frankó Tünde, Lukin Márta, Zoran Todorovics, Szüle Tamás, a Magyar Rádió Énekkara és Szimfonikus Zenekara.

Számomra, talán ez volt az egyik legemlékezetesebb, legnagyobb koncert, amelyen ott lehettem.
Különleges, nagyszabású és nagyhatású ez a Gounod-mű, dallam-és harmóniavilága vetekszik operáival. Az 1881 és 83 között keletkezett művét már a kortárs kritika is nagy elismeréssel fogadta, Saint-Saëns szerint a 19. századi francia zene egyik legnagyobb alkotása Gounod oratóriuma.

Azoknak, akik nem ismerik, még annyit hadd mondjak a darabról, hogy a mű három részre oszlik - az első címe: a halál, a másodiké: az Ítélet, és a harmadiké az Örök Élet. A szöveget maga a zeneköltő állította össze a liturgia és a Vulguta alapján. Az első rész gyakorlatilag a Requiem szövegét követi, a második inkább elbeszélő karakterű, míg a harmadik az örök élet nagyszabású víziója.

A zene tipikusan 19. századi, elsősorban melodikus kifejező ereje ragadott meg, de találtam benne a wagneri vezérmotívum-technikát felhasználó visszatérő dallamokat is.

Visszaemlékezve a koncertre, emlékszem, döbbenetes volt e monumentális mű hatása rám, és ránk, akik abban a szerencsében részesülhettünk, hogy ott lehettünk a kiváló opera dirigens vezényletével, a nagyszerű szólisták, de mindenekelőtt a szenzációs formában éneklő kórus és a kitűnő rádiózenekar tolmácsolásában előadott remekmű magyarországi bemutatóján. Szerencsére őrzöm a koncert felvételét és későbbi leadás nyomán.
Ezt megelőző évben a Magyar Rádió Énekkara és Szimfonikus Zenekara ugyanezzel az oratóriummal lépett fel Németországban, amit a rádió élőben közvetített és szintén felvettem magnókazettákra. (Ott más karmesterrel és szólistákkal adták elő ezt a grandiózus alkotást.)

A kereskedelmi forgalomban CD-n kapható az oratórium egy kitűnő stúdiófelvétele (Barbara Hendrics, Nadine Denize, John Aler, José van Dam; Orféon Donostierra, Orchestre du Capitole de Toulouse; Michel Plasson – EMI):

Gounod: Mors et vita - trilogie sacrée
174   Búbánat • előzmény161 2015-06-09 11:01:05
Ma 13 órától ismét sugározza a Classica csatorna:

Gounod: Faust
Aus dem Royal Opera House Covent Garden, London

09.06.2015 13:00

IN KALENDER EINTRAGENDRUCKEN
LÄNGE DES PROGRAMMS:
03:01:54

DIRIGENT: Evelino Pidò
INSZENIERUNG: David McVicar
BÜHNENBILD: Charles Edwards
KOSTÜME: Brigitte Reiffenstuel

SOLIST GESANG:
Vittorio Grigolo (Faust)
René Pape (Méphistophélès)
Angela Gheorghiu (Marguerite)
Dmitri Hvorostovsky (Valentin)
Daniel Grice (Wagner)
Carole Wilson (Siébel)

CHOR:
Chor des Royal Opera House Covent Garden
ORCHESTER:
Orchester des Royal Opera House Covent Garden

GB, 2011

NÄCHSTE AUSSTRAHLUNGEN:

10.06., 20:00
11.06., 03:15
173   Búbánat • előzmény172 2015-05-15 16:50:49
A Faust bemutatóját Maurizio Benini dirigálja. Az olasz karmester francia és olasz repertoárra specializálódott. Rendszeres vendége a világ legnagyobb operaházainak, többek közt a milánói Scalának, a New York-i Metropolitannek, a párizsi Operának, a bécsi Staatsopernek, a barcelonai Liceunak, a madridi Teatro Realnak, a nápolyi Teatro San Carlónak. Először vezényel a Magyar Állami Operaházban, és éppen egy olyan operát, amelyet kilenc sorozatban dirigált már többek közt Párizsban, New Yorkban, San Franciscóban – és legutóbb 2014-ben a londoni Covent Gardenben.

A darabról így vall a budapesti bemutató előtt:
„Van benne két olyan ária, amely nagyon híres és népszerű, amit mindenki ismer, dúdol – nyilván ez is hozzájárult a tartós sikerhez. A fő ok azonban az, hogy Gounod színházi zenei nyelvet használ. Nagyon hirtelen vált tempót, színt, melódiát, hangulatot. Miért teszi ezt? Hogy még inkább hangsúlyozza, aláhúzza a történetet. Hogy minden érzés, szó, szín, amit az énekesek énekelnek, rögtön megjelenjen a zenében, hogy azonnal hangulatot teremtsen a librettónak és a történetnek. Ebben rejlik Gounod zsenialitása.”
172   Búbánat • előzmény170 2015-05-15 16:49:04

FAUST-FESZTIVÁL AZ OPERÁBAN

Az eseménysorozat nyitóelőadására, Gounod Faustjának premierjére május 17-én kerül sor. Az operát Michał Znaniecki viszi színre. […] Gounod operáját most rendezi először.

„Mindig valami miatt választok egy operát. Gounod Faustjában ez a „valami” a Keringő, amit nagyon szeretek, és amit igyekszem a megszokottól kicsit eltérően megrendezni. Ez a keringő nem csupán holmi kedves, könnyed tánc. Arról énekelnek benne, hogy az életet élvezni kell, amíg lehet – amíg meg nem halunk. A szép zene csak a felszín; alatta azonban valami nagyon erős dolog rejlik” – nyilatkozta az alkotó a premier műsorfüzetéhez adott interjúban. Színrevitelével kapcsolatban kiemelte: olyan dolgokat keres a zenében és a librettóban, ami a mai közönséghez szól. „Margit például nagyon mai, modern nő; egy természetes, ösztönös lény, aki a saját értékrendszere szerint tud csak élni. Nem azért utasítja el eleinte Faust közeledését, mert annyira szűzies és ártatlan, vagy mert nem vonzódik Fausthoz – nagyon is vonzódik hozzá. Zavarja a társadalmi osztálykülönbség, ami közte és a gazdag Faust között feszül… Manapság sokkal kevésbé érzékelhetők a társadalmi rétegek közötti differenciák, én viszont szerettem volna érzékeltetni ezt a kontrasztot, ezért csináltam Margitból takarítónőt” – tette hozzá. „Valaki azt mondta nekem: »El akarok jönni megnézni a rendezésed, mert látni akarom, milyen poklot rendezel.« Azt válaszoltam: »A pokol bennünk van, úgyhogy nem kell eljönnöd.« Ebben az előadásban erről szeretnék beszélni: hogy már a pokolban vagyunk; és könnyen rájöhetünk erre, ha felfedezzük a kis közönséges Mefisztókat a mindennapi életben” – mondta Znaniecki.
171   Aurora • előzmény170 2015-05-07 14:44:12
Lehet tudni, hogy melyik napon lép színpadra Bretz Gábor és melyiken Rubén Amoretti Mefisztó szerepében? Az Operaház honlapjáról ez egyelőre nem derül ki.
170   Búbánat 2015-05-07 12:16:33
Gounod: Faust

Opera három részben, öt felvonásban, francia nyelven, magyar és angol felirattal

Főpróba-előadás: Operaház
Dátum: 2015. május 15.
Kezdés: 18 óra
Befejezés várhatóan: 21 óra

Karmester: Maurizio Benini

Szereposztás:

Faust: Dario Schmunck

Mefisztó: Bretz Gábor /További előadásokon egy másik fellépőt is feltüntet a honlap: Rubén Amoretti/

Valentin: Haja Zsolt
Wagner: Geiger Lajos

Margit: Rost Andrea

Siebel: Vörös Szilvia
Márta: Wiedemann Bernadett

Rendező: Michał Znaniecki

Díszlettervező: Luigi Scoglio
A díszlettervező asszisztense: Alejandro Contreras Cortés
Jelmeztervező: Ana Ramos Aguayo
Világítás- és vetítéstervező: Bogumił Palewicz

Koreográfus: Venekei Marianna

Dramaturg, Magyar nyelvű feliratok: Kenesey Judit

Karigazgató: Strausz Kálmán

Angol nyelvű feliratok: Arthur Roger Crane
169   Búbánat • előzmény167 2015-04-03 15:33:16
Erről az előadásról nem olvastam kritikát. Hogy sikerült:
168   tollnok 2015-04-03 15:25:23
Korábban hiányoltam, hogy a következő évadban elhangzó, koncertszerű Rómeó és Júlia szereposztását nem lehet tudni. Most beszereztem nyomtatott formában is a jövő évad műsorkalendáriumát és ebben már benne van. Elektornikus formában nem szeretek hosszabban tanulmányozni semmit se a képernyőn keresztül - így csak most néztem át rendesen a műsorkalendáriumot.

Júlia - Szemere Zita
Rómeü - Ivan Magri
Lőrinc barát - Szvétek László
Mercutio - Szegedi Csaba
Stéphano - Kun Ágnes Anna
Capulet gróf - Bretz Gábor
Tybalt - Boncsér Gergely
Gertrude - Balatoni Éva
Verona hercege - Busa Tamás
Páris - Geiger Lajos

Azt még nem lehet tudni ki lesz a produkció karmestere.
167   Búbánat 2015-02-12 19:05:54
Gounod: Faust

Bartók Terem - Szombathely
2015. február 14., 19:00

Savaria Szimfonikus Zenekar
Vezényel: Thomas Herzog

Faust: Giorgio Casciarro
Mefisztó: Francesco Ellero D'Artegna
Valentin: Geiger Lajos
Margit: Sáfár Orsolya
Siebel: Heiter Melinda
Brander: Gaál Csaba
Márta: Lehőcz Andrea

Rendező: Mányik Albert

166   Búbánat • előzmény161 2014-07-19 12:51:33
Ma ismét az Unitel Classica csatorna műsorán szerepel:

16.05-19.10 Gounod, Faust
From the Royal Opera House Covent Garden, London: Faust by Charles Gounod (1818-1893). Conductor: Evelino Pidò - Stage director: David McVicar. With Vittorio Grigolo (Faust), René Pape (Méphistophélès), Angela Gheorghiu (Marguerite), Dmitri Hvorostovsky (Valentin). David McVicar´s brilliantly theatrical production, played out in the Paris of the Second Empire, has given its familiar melodies, grand ensembles and epic central struggle between good and evil a new lease of life. The downfall of Faust, the philosopher tempted by the demon Méphistophélès, and the terrible consequences of his tainted love of the innocent Marguerite and her brother Valentin, are staged with insight and theatrical bravura. With its devilish presentation of the Cabaret L´Enfer, where Gounod´s famous Waltz brings the second act to an eye-catching climax, this production reclaims Faust for the 21st century.
165   Búbánat 2014-07-10 11:35:35
Kezembe került az 1951. június havi fővárosi műsorújság.
Érdekességképpen, kiírom a Faust június 20-i előadásának színlapját:

Kezdete 7, vége 10 óra után.

Dalmű 4 felvonásban

Szövegét Goethe után írta: Barbier és Carré. Fordította: Lányi Viktor
Rendezte: Oláh Gusztáv
Díszlet: Fülöp Zoltán
Jelmez: Márk Tivadar
Táncok: Cieplinski Jan
Vezényel: Komor Vilmos

Faust: Nagypál László
Mephisto: Fodor János
Valentin: Palló Imre dr.
Brander: Várhelyi Endre
Margit: Rigó Magda
Siebel: Vámos Ágnes
Márta: Virág Ilona

Táncok:
Az I. felvonásban: Keringő, előadja a tánckar

A IV. felvonásban Valpurgis éj:

Varázslónő - Csinády Dóra
Varázsló - Kőszegi Ferenc
Cleopatra - Lakatos Gabriella
Aspasia - Bordy Bella
Belzebub - Gál Andor
Helena - Erdélyi Alice
Lais - Kálmán Etelka
Astarte - Martinovich Irén
Psyche - Takács Alice
Finálé - előadja az egész tánckar
164   Búbánat • előzmény162 2014-07-07 12:32:22
Költői kérdés...
163   Heiner Lajos • előzmény162 2014-07-07 09:01:08
Schumann. Es meg a taps is belefer boven.
162   IVA 2014-07-07 04:16:03
Szerintetek milyen az a Faust, amelyik 19:00-től 22:00-ig tart? Walpurgis-éj nélküli?
161   Búbánat 2014-06-18 10:54:39
Unitel Classica csatornán láthatjuk délután és éjjel is:

Időpontja: 14.00 -16.50 és 21.00 - 23.50 óra

Gounod: Faust

From the Royal Opera House Covent Garden, London:

Conductor: Evelino Pidò

Stage director: David McVicar.

Vittorio Grigolo (Faust),
René Pape (Méphistophélès)
Angela Gheorghiu (Marguerite),
Dmitri Hvorostovsky (Valentin).
160   Búbánat • előzmény159 2013-06-15 19:01:49
Annyi pontosítást teszek, hogy két szerepben vendégek énekeltek: Sipos Marianna és Wágner Adrienn - erre külön kitértem a beszámolómban.
159   Búbánat 2013-06-15 17:09:09
Aki ott volt tegnap este az Operaház Ferencsik-termében, tanúja lehetett Gounod Mireille című operája nagysikerű budapesti bemutatójának!
A produkció zongorakísérettel és francia nyelven hangzott el. Az ötfelvonásos operának rövidített változatában az összes szerepet a Magyar Állami Operaház Énekkarának kitűnő művészei alakították – fenomenálisan!

A rendezés a német Nina Dudek munkája, aki munkatársaival (koreográfus: Jellinek György, jelmez: Szelei Mónika) korszerű „köntösbe bújtatott” (de nem modernkedő), könnyen befogadható és átélhető darabot állított színre Gounod romantikus operájából. Dudek, aki a látványtervezést is magára vállalta, sallangmentesen, nem didaktikusan, mégis láttató-beleérző módon tárja elénk a Franciaország provence-i vidékén az 1850-es években játszódó, tragikus végű, kissé misztikus irányba elvitt történetet: minden lényeges szituáció, történés bele van sűrítve a dramaturgiába, amihez társul az említett vizualitás. Ahhoz, hogy a néző jobban megértse és követni tudja a szünet nélkül előadott opera egymásba fonódó jeleneteinek cselekményét, további segítségül szolgál egy-egy nagyképernyős LCD televíziókészülék, melyek révén, magyar nyelven olvashatjuk az énekelt szöveget. (A francia eredetit Frédéric Mistral provanszál költő „Mireio” c. eposza nyomán Gounod mondhatni állandó librettistája, Michel Carré írta.)

Különben Gounod-nak ez a szerintem ritka szépségű, sajnos mára csaknem elfeledett, operája régi kedvencem - lemezekről már ismertem a zenéjét: érzelmes alaphangú dallamokra épül, s a drámai elevenségű jeleneteket lírai nyugvópontok váltogatják.

Az Operaház zenekarának Jókai utcában található próbatermébe lépve (ez a Ferencsik-terem), az első, ami szembeötlik, az egész termet középen, hosszanti irányban betöltő hatalmas pódium - ami engem egy talpas villáskulcs-alakzatra emlékeztetett (a „talp” alatt volt a zongora). Ettől jobbra és balra, a hosszabb falak mentén, kétlépcsős dobogók, ezeken három – három sor jutott a közönség elhelyezésére. Így a játéktér - a középen elhelyezett emelt pódium – mindkét oldalról jól belátható volt, hiszen egymással szemben ültek a nézők. Megjegyzem, akik középen foglaltak helyet, könnyebben olvashatták el a szemközt, a széksorok felett függő televízió képernyőjéről a szövegfeliratot, és jobb rálátásuk is volt a szereplőkre. Egyidejűleg követhettük figyelemmel az előttünk zajló cselekményt és olvashattuk közben a magyar szöveget.

Gounod Magyarországon szinte ismeretlen operáját eddig mindössze egyszer, 2007-ben, Miskolcon a Bartók +… nemzetközi operafesztiválon adták elő nemzetközi produkcióban (a Kassai Nemzeti Színház Zenekara, a „Choeurs Ouverts” Kórus és a Miskolci Nemzeti Színház Balettegyüttese, valamint francia énekesek működtek ott közre).
Ezt tekintve annál örvendetesebb, hogy a Mireille első budapesti előadását - a rendezőt nem számítva –most teljes egészében saját erőkkel, mégpedig a Magyar Állami Operaház kiváló énekkari művészeinek a közreműködésével sikerült létrehozni!
És, hogy ez a produkció 2013 nyarán egyáltalán megvalósulhatott, ebben a legnagyobb érdem meg szerep a zenei felelősnek és betanítónak jutott: Csiki Gábor roppant energiákat mozgósított és fektetett be ebbe a nagyszabású munkába - nem beszélve arról, hogy az igen nehéz lírai tenorfőszerep eléneklése is az övé volt! Vincent, a szegény kosárfonó megformálásával mind énekhangban, mind a színpadi játék és -alakítás tekintetében csúcsteljesítményt nyújtott! Ez a főszerep eddigi énekesi pályafutása során talán a legnagyobb horderejű megmérettetése volt a fiatal énekkari művésznek, címzetes magánénekesnek, aki ha ilyen sikeresen folytatja és építi fel művészetét – megkockáztatom –, az énekkari állományból simán átléphet a másik „kasztba” a tenorfach vezető magánénekesei közé…

A lírai koloratúrszoprán-címszerepben a remek énekesi és színészi képességekkel rendelkező Sipos Marianna tündökölt! A „bel canto” minden poézisa, árnyalata átjött szépséges szopránján, sugárzó lényén. Áriái, kettősei a lírai és drámai jelenetekben egyaránt élményekkel ajándékozta meg a néző-hallgatót. Az opera fináléja különösen megrendítő volt: a haldokló Mireille Vincent karjaiban örökre lehunyja a szemét, miközben - a Faust Margitjához hasonlóan - mennyei látomása van...ebben az utolsó jelenetben Sipos Marianna olyan átszellemült alakítást nyújt, melyet régen láttam nálunk operaszínpadon!

Nagyszerű választás volt Wágner Adriennt
megnyerni Vincenette szerepére. A fiatal szoprán énekesnő repertoárja Az Éj királynőjétől Rossini Hamupipőkéjének címszerepéig, az egyház zenétől az operettig terjed, aki pár éve Bellini és Donizetti egy-egy ritkán játszott művében az Ódry Színpadon a végzős akadémisták vizsgaelőadásában is kitűnt tehetségével. Most a Mireille-ben Vincent húgának megformálásával tűnt ki, és a megnyerő külső mellé lírai szopránján szép éneklés társult.

Hogy Csiki Gábor mellett még milyen remek énekesei vannak az Opera énekkarának, akik szinte már túllépnek saját közösségükön, és egyre többször mutathatják meg kimagasló egyéni képességeiket is az éneklés-szerepformálás együttes oldaláról, arra újabb bizonyságul szolgáltak a Mireille-ben bemutatkozó énekkari – köztük címzetes magánénekes – művészek: Bócz Annamária, Németh Mónika, Dobos Sándor, Fenyvesi Attila, Somogyi Zoltán és Ollé Attila is.
Közülük feltétlenül ki kell emelnem Dobos Sándort, aki Ourrias mathapásztort, Vincent szerelmi riválisát személyesítette meg. Erőteljes baritonja jól győzte a nehéz, sokívű énekszólamot, melyhez kifejező, szenvedélyes színpadi alakítás járult. Hasonló jókat mondhatok Fenyvesi Attiláról is, aki szerepe szerint Ramón gazdag farmert, Mireille apját énekelte-játszotta el nekünk – egészséges basszusán hol drámai, hol lírai hevülettel, ahogy a szövegkönyv és a zene megkívánja. Az ifjú testvérpár édesapjának, Ambroise-nak, az elszegényedett földművelőnek nincs sok énekelnivalója a darabban, de amikor színen van, fontos énekek jutnak neki is. Ezt a baritonszerepet remekül oldotta meg Somogyi Zoltán. A kisebb mellékszerepekben láthattuk-hallhattuk Bócz Annamáriát, aki mint Taven, cigányasszony, jövendőmondó segítette Mireille-t és Vincent-t, vagy Németh Mónikát, aki Clémence-ot, egy fiatal lányt formált meg az operában. A Révészt alakító Ollé Attila is figyelmünkre számíthatott abban a jelenetben, amikor a véres tettét elkövető és lelkében vad indulatokkal bujdosó, csónakkal a Rhone túlpartjára átevezni készülő Ourrias fejére olvassa bűneit.
Az operában fellépett összes művész több-kevesebb énekelnivalóikkal, főszerepekben és/vagy karakter-alakításukkal mind-mind hozzájárultak ahhoz, hogy ez a budapesti Mireille-bemutató sokáig emlékezetes, maradandó élmény maradjon számunkra.
E ritka szép Gounod- opera nívós előadásáról szóló beszámolómban még két fontos tényezőre kell kitérnem. Az eredeti opera III. felvonásában („A Rhone partján) fontos szerepet kapnak Ourrias képzeletében megelevenedő, a folyóból felbukkanó szellemek, régvolt lányok-asszonyok, akik kedveseik elvesztése feletti bánatukban a folyóba ölték magukat. Itt, ebben a rendezésben, három csábos, lenge öltözetű – néma - lány alakítja ezeket a szellemlényeket, kik fátylaikkal, lepleikkel az opera teljes játékideje alatt a színen vannak; a dramaturgiailag fontos pontokon bizonyos kellékeket is behoznak-kivisznek, mikor mit, s ezalatt is folyamatosan fel-alá lejtenek, megállíthatatlan mozgásban vannak. A szellemek táncaihoz alkotott koreográfia Jellinek György ügyes, a képzeletet és fantáziát megmozgató míves munkája.

Végezetül, de talán a legelején kellett volna megemlékeznem az előadás abszolút főszereplőjéről, Szirtes Katalin zongoraművész-tanárról, az Operaház korrepetitoráról, aki egyhuzamban, szünet nélkül, közel két órán át, zongorán kísérte bravúrosan az énekeseket, aki hangszerén játszva megteremtette egy nagyzenekar hangzásvilágát! Nélküle, az ő zongorajátéka nélkül, mit sem ért volna a produkció. Így, vele viszont, teljes operaélményben részesültünk! Nem hiányzott a zenekar, mert ő maga volt a Zenekar! Hangszerén kísérve a kiváló énekes-gárdát, Gounod méltatlanul elfelejtett remekművének minden szépsége, poézise, drámája, szenvedélye feltárult előttünk az eperfaültetvényen, az amfiteátrum előtt, a „Pokol völgyében”, a Rhone partjánál, az uradalomban, a Crau-hasadékban, vagy a Saint Marie-i zarándoktemplomban játszódó helyeken. Szirtes Katalin a zongora hangjain át varázsolta körénk mindazokat a zenéből áradó érzelmeket, színeket, hangulati-indulati motivációkat, melyek a szereplők egymásközti kapcsolatát, viszonyát jellemzik vagy kiemelik, de a természetfestő képek is „megszólalnak” a zongora húrjain.

Óriási siker volt Gounod operájának ez a változata! Mindenkinek hatalmas gratuláció érte, aki ebben a vállalkozásban részt vett. Az Operaház egyetlen kamerával felvette az előadást, kár, hogy csak az Opera zenei archívuma gazdagodik a felvétellel, pedig mi is szívesen visszanéznénk ezt a szépséges produkciót! Ókovács Szilveszter és Bátor Tamás végig ott voltak a nézőtéren, remélem, levonták ők is a következtetést: igényünk van több és több belcantóra: legyen az olasz, a francia vagy német kora romantika is tele van - lehet, hogy kissé elfelejtett, de mégis - értékes, a mindenkori közönség számára fontos és élvezetes darabokkal, köztük remekművekkel. Ezeket sorba elő kell venni és bemutatni ahhoz hasonlóan, mint most a Mireille esetében is történt. Ehhez megvannak a kiváló énekeseink, nem kell drága pénzért „importálni”, mikor elegendő csak körül nézni a Magyar Állami Operaház Énekkarának háza tájékán a jobbnál jobb énekkari művészek között!Csíki Gábor, remélem, már gondolkozik a folytatáson!...

Addig is, holnap, vasárnap még egy előadást kapunk a Mireille-ből. Aki nem kíváncsi a Marton-gálára, annak ott a helye a Ferencsik-teremben!
158   Búbánat • előzmény157 2013-06-14 11:10:23
Kedves Csiki Gábor! Jó megérzése volt. A mai műsorajánlóból kimaradt az Operaház Mireille-bemutatója.

Tehát ma este (és vasárnap este is) 7 órakor Gounod: Mireille - budapesti bemutató.

Helyszín: A Magyar Állami Operaház Ferencsik terme (Bp. VI. ker. Jókai u. 4.)
157   Csiki Gábor 2013-06-13 19:11:35
Tisztelt Fórumozók! Mivel a Cafe Momus hangverseny-naptárában (számomra érthetetlen és elfogadhatatlan módon) nincsen feltüntetve a Magyar Állami operaház holnapi Premierje - így várhatóan a jobb oldali "Műsorajánló"-rovatban sem fog megjelenni ma 24:00-kor) itt szeretném újfent megragadni a lehetőséget, hogy felhívjam szíves figyelmüket a "Mireille" két előadására (június 14 és 16, este 7 óra), amelyekre még kaphatók jegyek az Operaház Andrássy úti jegypénztárában!
156   Csiki Gábor • előzmény154 2013-05-28 14:32:49
Kedves Serse! Ha eljön a két előadás valamelyikére, akkor társaimmal azon leszünk majd, hogy ezen véleménye - részben vagy egészben - megváltozzon! Szeretettel üdvözlöm!
155   Búbánat • előzmény154 2013-05-28 11:44:28
A második lemezt ismerem. Remek felvétel! De a Mireille DVD-n is kapható! Ezt még meg kell szereznem…


154   serse 2013-05-28 09:43:14
A Mireille-ből vannak nagyon cd felvételek is - ezek a teljes operát tartalmazzák, zenekari kísérettel :-) (én a magam részéről nem szeretem a zongorakíséretes, erősen megkurtított operaelőadásokat - de még megint megkapom, hogy ez még mindig jobb, mintha egyáltalán nem játszanák a darabot, hát szerintem nem sokkal jobb).

Az EMI két felvételét is kiadta az operának:

Janette Vivalda (Mireille)
Nicolai Gedda (Vincent)
Christiane Gayraud (Taven)
Andre Vessieres (Ramon)
Michel Dens (Ourrias)
Madeleine Ignal (Vincenette)
Christiane Jacquin (Clémence)
Marcello Cortis (Ambroise)
Robert Tropin (Le passeur)
Choeurs du Festival d'Aix-en-Provence
Orchestre de la Societe des Concerts du Conservatoire
Andre Cluytens (conductor)

Illetve:
Mirella Freni (Mireille)
Alain Vanzo (Vincent)
Jane Rhodes (Taven)
Gabriel Bacquier (Ramon)
Jose Van Dam (Ourrias)
Christine Barbaux (Vincenette)
Michele Command (Clémence)
Marc Vento (Ambroise)
Jean-Jacques Cubaynes (Le passeur)
Luc Terrieux (Andreloun - voix d'enfant)
Chœurs et Orchestre du Capitole de Toulouse
Chef des chœurs: Guy Lhomme
Chef de chant: Janine Reisse
Dirigent: Michel Plasson.
Enregistré: Toulouse, Halle-aux-Grains, 11-21.XI.1979

Nekem az utóbbi van meg itthon, érdemes meghallgatni valamelyiket.
153   Búbánat • előzmény150 2013-05-28 09:15:12
Pontosítva: első ízben Budapesten!
152   Búbánat • előzmény149 2013-05-28 09:11:53
Kedves Csiki Gábor!

Köszönjük ezt a figyelemfelkeltő, szépen megkomponált zenés-képes előzetest a Mireille-operakülönlegesség közelgő operaházi bemutatójához.
151   Búbánat • előzmény150 2013-05-28 09:04:40
2013. június 14. és 16. 19:00

Előadás helyszíne: a Ferencsik-terem
150   Búbánat • előzmény149 2013-05-28 08:55:31
Gounod: Mireille

Jókai utca | 19:00-20:30

Opera öt felvonásban, egy részben

Zene: Charles Gounod

Frédéric Mistral 'Mireio' című novellája alapján a szövegkönyvet írta Michel Carré

Rövidített változat zongorával, francia nyelven

Szereposztás:

Mireille - Sipos Marianna
Taven - Bócz Annamária
Vincenette - Wágner Adrienn
Clémence - Németh Mónika
Vincent - Csiki Gábor
Ourrias - Dobos Sándor
Ramón - Fenyvesi Attila
Ambroise - Somogyi Zoltán
A Révész - Ollé Attila

Zongorán közreműködik: Szirtes Katalin

Zenei felelős és betanító: Csiki Gábor

Rendező és látványtervező: Nina Dudek

Jelmez: Szelei Mónika


A 'Mireille' soha nem lépett ki a 'Faust' árnyékából, mégis csúcspontnak tekinthető Charles Gounod életművében. A darab 1864. március 19.-i bemutatója nem volt sikeres: az akkori operalátogatók jócskán elbizonytalanodtak a szokatlanul realista, tragikus kicsengésű történet láttán. Gounod kénytelen volt átdolgozni darabját: a recitativókat prózai dialógusokra cserélte, míg a szomorú végkicsengés helyébe 'happy end' került, ám ezek a változtatások sem hozták meg a remélt sikert. Gounod operája a 20. század elejéig sokak kísérletező kedvének esett áldozatául, míg 1939-ben Gounod tanítványa, Henri Busser helyre nem állította az eredeti partitúrát. Franciaországban máig is ezt az öt felvonásos változatot játsszák, - például az Aix-En-Provance-i fesztiválon - ám más országokban ritkán hallható.
2013 júniusában, az Operaház énekkari szólistái két részes, rövidített változatban, a német Nina Dudek rendezésében szólaltatják meg a művet - első ízben Magyarországon.


'Az opera műfajában kockázatot vállalni és a lehetetlent megcélozni szinte kötelező. Egy izgalmas és időszerű művet szeretnénk Magyarországon elfogadtatni, az Operaház pedig olyan játszóhelyet kínált számunkra, ahol valódi, modern zenés színjátszás születhet. Új fényben láthatjuk a poros, elfeledett operákat, ha a sikerül megszabadítanunk őket az idő nehezékétől, mi magunk pedig merész, szokatlan nézőpontba helyezkedünk.' (Nina Dudek)

(Forrás: Opera honlapja)
149   Csiki Gábor 2013-05-28 00:17:28
Tisztelettel ajánlom a kedves Fórumozók figyelmébe
148   Csiki Gábor 2013-05-28 00:15:49
Tisztelettel ajánlom a kedves Fórumozók figyelmébe:

[url]http://www.youtube.com/watch?v=MCD2Z-dyxQg[/url]

147   Csiki Gábor 2013-05-28 00:14:35
Tisztelettel ajánlom a kedves Fórumozók figyelmébe:

[url]http://www.youtube.com/watch?v=MCD2Z-dyxQg&feature=share[/url]

146   Búbánat • előzmény140 2013-03-14 17:14:38
További képek az előadásról:

Gounod: Rómeó és Júlia, Pécs - fotógaléria
145   tiramisu • előzmény141 2013-02-16 13:12:52
Hogy mi a Valentin nap, hát mi lenne? Üzlet. :-)
144   tiramisu • előzmény136 2013-02-16 13:11:59
:-)
143   telramund • előzmény142 2013-02-16 13:07:07
Oke,jellemző a magazinra !:):)
142   Búbánat • előzmény141 2013-02-16 09:58:57
Nsm én emeltem ki, hanem az Eozin Magazin, ahol ez a cikk megjelent és címnek választotta.
141   telramund • előzmény140 2013-02-16 08:47:14
Mi az a Valentin nap,hogy igy kiemeled?Mitől jelentős?Egy amerikai émely.Remélhetőleg a Hálaadás Ünnepét még nem kell ünnepnek tekinteni,mint anno április 4-ét vagy november 7-két.
Egyébként a pécsi szinház vállakozása és sikere örvendetes.Bár a tenort hallanom kellene,mert Romeo nem az a szerep,amiben olyan könnyen lehet tökéleteset alkotni-mármint hangilag.
140   Búbánat • előzmény139 2013-02-15 19:23:19
„Elő-Valentin napi” operasiker – Gounod Rómeó és Júliája a Kodályban

„A Pécsi Nemzeti Színház újjáalakuló, részben vendégekkel megfiatalított operatársulata „nagykorúvá válásának” egyik újabb állomásának, másrészt pedig a Kodály Központ operajátszásra való alkalmasságának lehettünk szem – és fültanúi február 9-én, Gounod Rómeó és Júlia című operájának Nagy Viktor rendezte nagy sikerű „elő-Valentin napi” pécsi operapremierje alkalmával, melyben nemcsak a két címszereplő, Balczó Péter és Kriszta Kinga remekelt, de a többi szereplő, a színház énekkara és a Pannon Filharmonikusok is, élükön az operaházi dirigenssel, Kovács Jánossal.”
139   Búbánat 2013-01-28 20:33:02
Gounod: Rómeó és Júlia – Pécsi Nemzeti Színház

Rómeó és Júlia Pécsett
/operavilag.net/ 2013. január 27.

A Pécsi Nemzeti Színház áprilisi operapremierje előtt a Pannon Filharmonikusokkal közösen mutatja be Gounod darabját.
Szcenírozott koncert formájában kerül színre Gounod Rómeó és Júlia című operája a pécsi Kodály Központban, február 9-én. Az előadásban a Pannon Filharmonikusok mellett közreműködnek a Pécsi Nemzeti Színház művészei, a rendező Nagy Viktor, az előadás karmestere pedig Kovács János. A szerelmespárt alakító Balczó Péter és Kriszta Kinga mellett a főbb szerepekben Szécsi Máté, Cseh Antal és Kun Ágnes Anna lesz hallható. A szervezők egy különleges gesztusként ajándék belépőt adnak a koncertre az idén házasodóknak, illetve azoknak, akik a 25. vagy 50. házassági évfordulójukat ünneplik.

138   frushena 2012-12-30 14:37:20
Charles GOUNOD: 'Sapho' air: "O ma lyre immortelle" - Grace BUMBRY
137   NagyFranz • előzmény136 2012-11-03 22:52:28

;)))
136   Heiner Lajos • előzmény134 2012-11-03 20:31:05
NAGGYON! jó ez a R és J.
Legendás sztori: J. B. és N. Grevillius általában együtt piáltak.
Egyszer végig ittak egy napot, majd úgy döntöttek, beülnek a Stockholmi Királyi Operába, megnézni a Toscat.
Így is tettek.
Megjelent a színpadon az igazgató, és közölte, Tisztelt publikum, azonnal elkezdjük az előadást, mihelyst Björling tenorista úr és Grevillius dirigens úr megérkeznek és beállnak.
135   Heiner Lajos • előzmény134 2012-11-03 16:02:33
Nagyon várom. Ebből az előadásból csak részletek vannak meg gyűjteményemben, a '47-es Metes előadás egészében (még Myton, gondolom, a Sony "kipucolta" technikailag a hangzást), utóbbiban a III. felvonás fináléjának magas C-je, átjön kóruson, átjön zenekaron, mint egy trombita. Nem véletlen, amikor egyszer Hardenbergerrel riportot készítettem Salzburgban, egyik példaképének Björlinget nevezte meg.
134   Búbánat 2012-11-03 11:49:22
Ma este a rádióban JUSSI BJÖRLING énekli a Rómeó és Júlia címszerepét a Stockholmi Királyi Operaházban - 1940. március 27. - muzeális élő felvételről!!!

Bartók Rádió 19.35 – 22.05

Gounod: Rómeó és Júlia

Ötfelvonásos opera

Szövegét William Shakespeare drámája nyomán - Jules Barbier és Michel Carré írta

Vezényel: Nils Grevillius

km: a Svéd Királyi Operaház Zenekara

Szereposztás:

Rómeó – JUSSI BJÖRLING (tenor)
Júlia - Hjördis Schymberg (szoprán)
Lőrinc barát - Leon Björker (basszus)
Mercutio - Sven Herdenberg (bariton)
Stephano - Benna Lemon-Brundin (szoprán)
Capulet - Sigurd Björling (bariton)
Gertrude - Göta Allard (mezzoszoprán)
Tybalt - Simon Edvardsen (tenor)
Paris - Olle Strandberg (tenor)
Gergely - Sven d´Ailly (basszus)
Benvolio - Folke Cembraeus (tenor)

(Stockholmi Királyi Operaház, 1940. március 27. Muzeális felvétel, MONO)
133   Haandel 2011-04-24 09:18:18
Roméo et Juliette by Charles Gounod
Sunday | 24th April | 1700 | CNBC Europe | (Astra 19.2°E, kódolatlan)

Leontina Vaduva (Soprano), Roberto Alagna (Tenor), Anna Maria Panzarella (Mezzo Soprano), Paul Charles Clarke (Tenor), François Le Roux (Baritone), Robert Lloyd (Bass)
Conductor: Sir Charles Mackerras
Royal Opera House

(1st May, 1700, CNBC Performance: The Marriage of Figaro)
132   bermuda 2010-07-03 21:57:30
Bartókon megy a Mireille-Gounod bűbájos operája.
Inva Mula a cimszerepben elragadó.
131   virius • előzmény129 2010-05-30 22:58:07
A Benedictus-tételben némi pravoszláv hangzást is érzek... :)
130   Haandel 2010-05-30 11:28:48
Charles Gounod: Roméo et Juliette Salzburg 2008
2010-05-31 01:50-04:30 3sat

Die Titelrollen singen der mexikanische Startenor Rolando Villazón und die georgische Sopranistin Nino Machaidze.
129   Búbánat 2010-02-01 00:33:25
Nagy élményt jelentett számomra vasárnap este az Egyetemi templomban előadott Szent Cecília mise. Jó volt újra találkoznom Gounod csodálatos szépségű, áhítatos dallamokkal teli kompozíciójával, melyet a Don Bosco Ifjúsági Ének- és Zenekar adott elő, nagyszerűen! Szólót énekelt: Szabóki Tünde, Molnár András, Cser Péter.
Vezényelt: Benyus Sándor

Gounod: Szent Cecília-mise, G-dúr (Messe solennelle en l’honneur de Sainte Cécile)

1. Kyrie
2. Gloria
3. Credo
4. Invocation – Offertoire
5. Sanctus
6. Benedictus
7. Agnus Dei
8. Domine salvum

Elhangzott még Cézar Franck: Panis Angelicus híres motettája is, Molnár András tenor-szólójával, vegyeskar és zenekar közreműködésével. Nem maradt el a végén a hatalmas taps és ünneplés sem…

Az alábbi ismertető olvasható a neten Gounod nagyszabású egyházzenei alkotásáról:

Charles Gounod: Szent Cecília-mise (Messe solennelle en l’honneur de Sainte Cécile)

A mise 1851-1855-ben készült, bemutatója 1855-ben volt. A szólistákra, kórusra, zenekarra és orgonára hangszerelt mű orgonás változatban is megjelent (1874). Gounod (1818-1893) tudatosan él archaikus stílusfordulatokkal, a szólamvezetésben Palestrina nyomdokain halad (köszönhető többek között a római tanulmányútnak is), a zárlatokban gyakoriak a modális fordulatok (Gloria, Benedictus), de ide sorolható a Kyrie gregorián intonációja vagy az Agnus Dei zsoltármodellt követő tenorszólója is. Találunk a mise megzenésítésében népszerű melodikát (Sanctus) és kifejezetten operai hangvételű részleteket is (Credo, Agnus Dei). A hangszerelés Meyerbeer és Berlioz világát idézi. Utóbbi szerző igen elismerően nyilatkozott ifjabb pályatársa kompozíciójáról. Gounod első nagyszabású egyházzenei művének premierje után volt olyan kritikus, aki Gounod-t egyenesen az egyházi zene mesterének nevezett. James Harding a zeneszerzőről szóló monográfiájában így írt: „A mise a mai fül számára elevenebbül hangzik, mint a szerző későbben komponált grandiózus oratóriumai, mint például a Rédemption (1882) vagy a Mors et vita (1884).”
128   Búbánat 2009-12-31 01:08:57
Zenei antikváriumban sikerült LP-n megszereznem Gounod: Missa Solemnis Santa Cecilia nevezetes művét (1855), mely az egyik kedvencem.

Irmgard Seefried
Gerhard Stolze
Hermann Uhde

Czech Philharmonic Chorus and Orchestra
Conductor: Igor Markevitch

Supraphon
Stereo
50736 G

Side 1 Kyrie, Gloria, Credo 28'10
Side 2 Offertorium, Sanctus, Benedictus, Agnis Dei, Domine Dalvam 22'00

Recorde at The Supraphom studios in Prague in co-production with the Deutsche Grammophon Gesellschaft (1967)

Bakelit lemezről is ragyogóan szól a zene! Gyönyörű darab ez a Szent Cecília Mise!
127   frushena 2009-12-30 21:17:55
Charles GOUNOD : Roméo et Juliette

opéra 5 Actes, livrett : Jules Barbier/Michel Carré

Anna Netrebko (soprano) : Juliette
Roberto Alagna (tenor) : Romeo
Isabel Leonard (soprano) : Stephano
Jane Bunnell (mezzo-soprano) : Gertrude
Marc Heller (tenor) : Tybalt
Tony Stevenson (tenor) : Benvolio
Nathan Gunn (barytone) : Mercutio
Louis Otey (barytone) : Le Comte Paris
David Won (barytone) : Gregorio
Charles Taylor (bass) : Le Comte Capulet
Robert Lloyd (bass) : Frere Laurent
Dean Peterson (bass) : Le duc de Verone


The Metropolitan Opera Chorus and Orchestra


Conductor : Placido Domingo

live: 15. December 2007.
126   Búbánat 2009-06-09 09:35:19
Csak ajánlani tudom ezt a lemezt. Csodálatos zene ez is!

GOUNOD: Tobie / Gallia

Tobie (Oratorio)

Bernardi, Fernand, bass

Duguay, Marc, tenor

Haiden, Delphine, mezzo-soprano

Perrin, Cecile, soprano

Paris Sorbonne Chorus

Paris Sorbonne Orchestra

Grimbert, Jacques, Conductor


1. No. 1 - Introduction: Oui, du Seigneur la bonte tutelaire 00:07:31


2. No. 2 - Air and Chorus: Ils ont dit vrai 00:05:58


3. No. 3 - Recitative and Chorus: Ecoutez ce signal 00:03:51


4. No. 4 - Recitative and Air: Le voila!... Je l'ai vu!... 00:02:16


5. Air: Pressez - moi bien... 00:05:00


6. No. 5 - Recitative and Quartet: Par la main de ce fils 00:01:38


7. Va! Tobie... 00:03:13


8. No. 6 - Invocation 00:03:06


9. No. 7 - Recitative and Quartet: N'est - ce point une erreur 00:04:26


10. No. 8 - Air: Bennissez Dieu 00:02:42


11. No. 9 Finale: Gloire a Dieu 00:02:07

Gallia (Lamentation)

Paris Sorbonne Chorus

Paris Sorbonne Orchestra

Grimbert, Jacques, Conductor


12. No. 1 - Introduction and Chorus: La voila seule, vide 00:05:13


13. No. 2 - Cantilena: Ses tribus plaintives 00:03:19


14. No. 3 - Solo and Chorus: O mes freres, qui passez la route 00:04:17


15. No. 4 - Finale: Jerusalem! 00:02:28



Total Playing Time: 00:57:05

Label: Marco Polo
Catalogue No: 8.223892
125   bemaria • előzmény123 2009-05-17 22:23:24
Tényleg nem semmi az a lány 25 évesen. Nekem is nagyon tetszett azon a felvételen. Én még tavaly nyáron láttam.
124   Búbánat • előzmény123 2009-05-17 20:42:08
Villazon/Machaidze
123   Búbánat 2009-05-17 20:40:17
Még mindig alig tértem magamhoz a csodától!!! A Mezzon másodszor hallgattam meg a Rómeó és Júliát, és már DVD-n is kapható ez a 2008-as salzburgi előadás hang-és képfelvétele, amellyel egyszerűen nem tudok betelni!

Jó lenne nyitni egy topicot Nino Machaidze számára! És még csak 25 éves!!!

Van olyan elbűvölő jelenség ő, mint amit legutoljára Netrebkonál állapítottam meg azután, mikor - szintén Villazon partnereként - a Szerelmi bájitallal ragadtattak el, látva-hallva, ahogyan bűbájoskodták végig az előadást. Gounod remekművében Machaidze és Villazón párosa ugyanezt a katartikus élményt hozta meg számomra. És amúgy is, megunhatatlan Gounod csodálatos operája, szívet tépő dallamai - pláne ilyen fantasztikus légkörű produkcióban és szenzációs előadói tolmácsolásban, mint aminek a televízión keresztül mi is a tanúi lehettünk.
122   Búbánat • előzmény121 2009-02-22 21:32:02
Javítom: Ghylaine Raphanel
121   Búbánat • előzmény120 2009-02-22 21:30:41
Megtaláltam a Galambot a videó-kazettáim között francia eredetiben is:

La Colombe (1860) - 88 perc

Compiegne-i fesztivál, 1995
Rendező: Pierre Jourdan

Vezényel: Michel Swerczewski

Km.: Ghylíine Raphanel, Antoine Normangel, Jean Philippe Courtis, Francois-Nicolas Geslot

120   Búbánat 2009-02-22 20:53:10
A galamb - vígoperácska,

magyar TV-film, 1989

Szereplők:

Korcsmáros Péter - Horace
Szűcs Márta - Sylvia
Gáti István - Jean mester
Bokor Jutta - Marie

Km.: a Miskolci Szimfonikus Zenekar
Vezényel: Kovács László

Rendező: Hajdu György

(56 perc)
119   Búbánat 2009-01-06 14:07:07
Már nem kell sokat várnunk Villazón új DVD-lemezére: január végén a boltokba kerül a 2008-as salzburgi Romeo et Juliette

Deutsche Grammophon

  
Műsorajánló
Mai ajánlat:
17:00 : Budapest
Müpa, Üvegterem

Miranda Liu (hegedű), Kiss Gergely (gordonka), Kiss Gyula, Nagy Míra (
zongora)
"Hangulatkoncert"
HAYDN: D-dúr gordonkaverseny, Hob. VIIb:2 - I. tétel
HAYDN: fisz-moll zongoratrió, Hob. XV:26
HAYDN: D-dúr zongoratrió, Hob. XV:24

19:00 : Budapest
Óbudai Társaskör

Soltész Ágnes, Kovács Judit, Fahidi Patrícia (hegedű), Rácz János, Kunszeri Márta (fuvola), Kökényessy Zoltán (brácsa), Magyar Gábor (cselló), Váray Rita (zongora)
Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara
Az est házigazdája: Tóth Endre, zenetörténész
KOVÁCS ZOLTÁN: Amisz és Amil – két fuvolára
SCHUMANN: Gyermekjelenetek (Benjamin Godard átirata) Op. 15.
SCHNITTKE: Moz-Art duó 2 hegedűre
VAJDA JÁNOS: Musica sull’ acqua – zongoraötös (2015)
MOZART: D-dúr fuvolanégyes

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Vigh Andrea (hárfa)
Budapesti Vonósok (koncertmester: Pilz János, művészeti vezető: Botvay Károly)
Fuvolán közreműködik és vezényel: Drahos Béla
MOZART: 1. (G-dúr) fuvolaverseny, K. 313
MOZART: 2. (D-dúr) fuvolaverseny, K. 314
MOZART: C-dúr fuvola-hárfa kettősverseny, K. 299
MOZART: C-dúr andante, K. 315

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Rohmann Ditta (cselló), Binder Károly (zongora)
Budafoki Dohnányi Zenekar
Vezényel: Hollerung Gábor
a Magyar Táncművészeti Egyetem hallgatói
koreográfus: Feledi János
CAFe Budapest
VAJDA JÁNOS: Csellóverseny
SZENTPÁLI ROLAND: Orfeusz-balett - ősbemutató
BINDER KÁROLY: Zongoraverseny - ősbemutató
A mai nap
elhunyt:
1837 • Johann Nepomuk Hummel, zeneszerző (sz. 1778)
1849 • Frédéric Chopin, zeneszerző (sz. 1810)