vissza a cimoldalra
2018-01-23
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Társművészetek (1229)
Kedvenc előadók (2819)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (60415)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (3889)
Milyen zenét hallgatsz most? (24992)
Haladjunk tovább... (207)
Momus társalgó (6308)
Kedvenc művek (143)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2276)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11213)
A csapos közbeszól (95)

Angela Gheorghiu (209)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1287)
Franz Schmidt (3027)
Élő közvetítések (6853)
Kimernya? (2635)
Erkel Színház (8787)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (606)
Balett-, és Táncművészet (5449)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4152)
Jonas Kaufmann (2156)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (537)
A Porgy és Bess Magyarországon (251)
Momus-játék (5399)
Nagy koncertek emlékezete (34)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1192)
Kolonits Klára (1032)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Fórum - Kodály Zoltán (Búbánat, 2006-10-19 22:54:23)

 
265   virius 2012-12-17 14:25:18
Szerintem azért mellőzik ma Kodályt, mert egyfelől egyesek túl magyarnak tartják (ha ma élne, talán még a miépes, jobbikos jelzőt is ráhúznák), másfelől a másik oldal esetleg úgy gondolja, kiszolgálta a Rákosi- és Kádár-rendszert (úttörődalok, pl. Ej, haj, száll az ének), Bartók pedig ma a követendő hős, aki emigrált és külhonban halt meg...
Harmadik lehetséges ok pedig a mai, elmerkantilizálódott társadalmunk, a reklámok és a celebek világa...
264   eccerű 2012-12-16 19:43:28
Beszédes három vélemény.
263   Búbánat • előzmény261 2012-12-16 19:20:47
Sebő Ferenc (a Liszt Ferenc Zeneakadémia népzene tanszékének tanára, Kossuth-díjas népzenekutató-zenetörténész):

A jelenlegi elitnek teljesen közömbös dolog a társadalom műveltségének kérdése, s ezen belül a zenei műveltség problémája. Így Kodályra sincs szükség, ezért sorvadhatott el az öröksége. Az egykor népzenére épülő ének-zene oktatásban ma alig találunk olyan tanárt, aki valóban népdalokra alapozza a gyerekek tanítását, miközben a népzene sikertanszék a Zeneakadémián. A népzene széles körű ismerete hiányzott eddig. Olyan tanár hogyan kedveltethetné meg a diákokkal, aki maga sem ismeri, ennélfogva nem is szereti, sőt megveti a népzenét? A Zeneakadémia példája azt mutatja, hogy mégiscsak megy ez… Kodály életművében a népzene mindvégig különös jelentőséggel bírt. A népzenei szakma pedig mostanában leginkább a Bartók-gyűjtésekre hivatkozik, és érdekes módon szereti szembeállítani a két alkotót. Ennek mindig volt valami aktuálpolitikai háttere is. A népzenei szakma pedig egyelőre magával van elfoglalva. Itt is a kellő ismeretek hiányoznak. De dolgozunk rajta.

262   Búbánat • előzmény261 2012-12-16 19:20:16

Szabó Dénes (a világhírű Cantemus kóruscsalád karnagya, a nyíregyházi Kodály Zoltán Ének- Zene Tagozatos Általános Iskola énektanára, a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Karának tanára, Kossuth-díjas zenepedagógus):

Azon zenészek közé tartozom, akik személyesen nem találkoztak Kodály Zoltánnal. 1969-től viszonyt Nyíregyházán az ének-zene tagozatos általános iskolában már kötelességszerűen találkoztam a Kodály-módszeren nevelkedő gyerekekkel, akik hihetetlen inspirációt jelentettek. Közöttük nap mint nap csodáltam meg a módszer hatékonyságát s azt, hogy közel száz évvel ezelőtt megfogalmazott kodályi alapelvek mennyire érvényesek ma is. Kár, hogy erről keveset beszélnek manapság, pedig az egész magyar pedagógiát rá lehetne építeni erre a gondolatvilágra. Az általa megfogalmazottak olyanok, mint egy alkotmány preambuluma, amelyet sarkalatos törvényekkel hatékonnyá lehet tenni, vagy olyanok, mint a Biblia, amelynek a tanításai kortalanok, időtlenek és irányadók az egész emberiség számára.
1995-ben a Horn-kormány kulturális vezetése úgynevezett reformokat hirdetett az oktatásban arra való hivatkozással, hogy a hagyományos iskolarendszerből át kell állni a különböző hat- és nyolcosztályos modellekre. Döbbenten tapasztaltam, hogy az új iskolarendszerből gyakorlatilag száműzték a Kodály-módszert. A döntéshozók úgy tettek, mintha Magyarországon sosem működött volna ének-zene tagozatos általános iskola, pedig akkoriban is legalább 200 ilyen intézmény volt. Ezeket akkor beolvasztották a művészeti alapiskola modelljébe, ahol már a hagyományos kodályi elvek egyre kevésbé tudtak érvényesülni, így azok az eredmények is fokozatosan eltűntek, amelyek ezeknek voltak köszönhetők.
Kodály hangsúlyozta, hogy a módszer csak akkor tud érvényesülni, ha mindennapos a jelenléte. Ezt tették lehetetlenné az óraszámcsökkentéssel.
De úgy tűnik, ismét van remény: az új oktatási tervezetben megjelent az ének-zene tagozatos általános iskola modellje. Sőt, a nem tagozatos osztályokban is kettőre nő az énekórák száma, egy jó pedagógus még ezzel is komoly eredményeket tud elérni. A legfontosabb az lenne, hogy a pedagógusképzésben megtaláljuk azokat a szakembereket, akik a kodályi alapelveket teljesíteni tudják. Kodály egyébként görög példákból kiindulva a test és a lélek nevelését egyformán fontosnak tartotta. A testnevelő és az énektanár meghatározó kellene legyen a tantestületben, így az ő kiválasztásukra sokkal nagyobb gondot kellene fordítani.
261   Búbánat 2012-12-16 19:19:29
„Legyen Kodály öröksége újra mindenkié! – Tanítása nélkül semmiféle nevelés nem lehet teljes – A 130 éve született zenetörténész – pedagógusra emlékezünk”

/Magyar Nemzet, Vakulya Eszter, 2012. december 15.)

Ma ünnepeljük a magyar zenetörténet és zenepedagógia egyik legnagyobb hatású alakja, Kodály Zoltán születésének 130. évfordulóját. A jeles alkalomból a lap munkatársa a magyar zeneoktatás három meghatározó alakját – Záborszky Kálmánt, Szabó Dénest, Sebő Ferencet – kérdezte, mi lehet az oka annak, hogy Kodály szellemi örökségét egyre kevésbé értékeli méltó helyén a zeneoktatás.

A három szakember véleményét a lapból idemásolom:


Záborszky Kálmán (a Zuglói Filharmónia karnagya és művészeti vezetője, a Szent István Király Zeneművészeti Szakközépiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény igazgatója, Liszt-díjas karmester):

Kodály Zoltán műveit rendszeresen és örömmel tűzzük műsorra. Nagyra becsülöm azt a törekvését, hogy a magyar népzenét – ezzel nemzeti önbecsülésünket, nemzeti értékeinket – állítja a középpontba. Példamutatónak és követendőnek tartom nevelési eszméit – sajnos elveit mélységében kevesen ismerik. Sokan a szolmizációval azonosítják, egyszerű módszertani kérdést látnak benne, holott ennél sokkal többről, zeneoktatásunk lényegéről szól! Legfontosabb üzenete, hogy a zene a személyiség formálásának egyik alapvető eszköze, „zene nélkül semmiféle nevelés nem lehet teljes”. Nagy veszély, ha egy fiatal nem kap időben zenei nevelést, de legalább ilyen káros, ha a személyiségét romboló, ízléstelen, rossz zenén nő fel. Nem az a legnagyobb baj, ha nem tanul meg szolmizálni, hanem az, ha felnőttként nem tud majd különbséget tenni értékes és értéktelen zene között. Nagy segítség iskolánknak, hogy szoros kapcsolatban vagyunk a Zuglói Filharmónia együtteseivel, így időről időre létre tudunk hozni olyan szimfonikus előadásokat, amelyekben Zugló valamennyi iskolai kórusa - 1000-1500 fő – részt vehet. Ezek az előadások nagy lendületet adnak az iskolai kóruséletnek is, hiszen a gyerekek egy-egy ilyen alkalommal életre szóló zenei élményben részesülnek.
A hivatásos zenészeknek, zenekaroknak nagy a felelősségük abban, hogy a zenei nevelés visszakapja régi rangját.
Olyan nagy a médiából sugárzó „ellenszél”, a társadalom nagy tömegei oly mértékben eltávolodtak a kodályi eszméktől, hogy a pedagógusok és a gyakorló muzsikusok legtelesebb összefogására van szükség az ország lelki-szellemi talpra állításához.

260   Búbánat 2012-12-16 15:41:56
Kodályt ünnepli ma a Google

259   Búbánat 2012-08-25 11:57:14
Holnap este a rádióban:

Kodály: Budavári Te Deum

Andor Éva - szoprán, Szirmay Márta - alt, Réti József - tenor, Gregor József - basszus, Magyar Rádió Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vez. Ferencsik János
(1969)

Bartók Rádió, 2012. augusztus 26.
21.10 Az emberi hang dicsérete
Nyolc évszázad kantátái, miséi, oratóriumai

Kodály darabja a Beethoven: István király – kísérőzene és a Schubert: Asz-dúr mise zeneművek elhangzása után, a befejező 3. műsorszámként csendül majd fel a rádió értékes archívum-felvételéről (amely CD-n is utóbb kijött).

258   Búbánat • előzmény257 2012-03-06 21:54:21
Ha ez így van, akkor a felvétel dokumentálásakor nagy zavar, "fejetlenség" uralkodhatott valaki(k)ben...
257   parampampoli • előzmény255 2012-03-06 21:46:37
Ha műsorra tűzik, mindig Temesi Máriát tüntetik fel, tévesen, mert a szoprán szólót ezen a felvételen Andor Éva énekli.
256   Búbánat 2012-03-06 21:43:04
130 évvel ezelőtt született és ma 45 éve hunyt el Kodály Zoltán

Megemlékező cikk a MNO honlapján.

255   Búbánat 2011-10-23 18:01:47
A Bartók Rádióban holnap 12.05-13.09: Hangverseny délidőben

Zeneakadémia Nagyterem, 1987. december 15.

Kodály: Budavári Te Deum - Lamberto Gardelli- Temesi Mária, Takács Tamara, Ilosfalvy Róbert, Polgár László

A hangverseny első részében Beethoven IV. szimfóniája hangzott el.

A teljes koncert felvételét közvetíti a Bartók Rádió.
254   Búbánat 2011-09-24 22:22:19
Újra megnyílt a Kodály Zoltán Emlékmúzeum és Archívum
253   Búbánat • előzmény252 2011-08-25 23:06:09
A Pannon Filharmonikusok közleménye a "Páva-ügy"-ről
252   Búbánat • előzmény247 2011-08-25 23:05:24
url] http://fidelio.hu/klasszikus/hirek/a_pannon_filharmonikusok_kozlemenye_a_pavaugyrol; A Pannon Filharmonikusok közleménye a "Páva-ügy"-ről [/url]

2011. augusztus 25. -
(vd) -
Fidelio -

"A Pannon Filharmonikusok Művészeti Tanácsa a zenekar művészei nevében mélységes csalódottságát fejezi ki Peskó Zoltán nyilatkozatai és az azt körülvevő, a komolyzenéhez és a művészethez méltatlan sajtómegjelenések és értelmezések kapcsán. Megdöbbentőnek és méltatlannak tartjuk azt a polémiát, ami Peskó Zoltán karmester úrnak az ÉS részére adott interjúja mentén - annak egy mellékmondatát felkapva - az országos médiában kialakult. Különösen riasztó, hogy a 'páva-ügy' médiageggé vált. A Művészeti Tanács és a zenekar elhatárolódik minden, a művészetet politikai kontextusba helyező értelmezéstől.

Annak leszögezése mellett, hogy Peskó Zoltán életművét, művészi nagyságát nagyra tartjuk, és tisztelettel gondolunk a Pannon Filharmonikusoknál eltöltött két évadra, rögzítsük a tényeket.

1. A Művészeti Tanács értetlenségét fejezi ki amiatt, hogy Peskó Zoltán több hónappal távozása után bírálja együttműködését a zenekar igazgatójával, holott együttműködésük két évében ilyen panasszal a zenekar és a zeneművészet érdekeit képviselő választott grémiumhoz, a Művészeti Tanácshoz nem fordult.

2. Peskó Zoltán karmester úr szerződése 2011. júniusában lejárt, melyet az igazgató a Művészeti Tanáccsal egyetértésben nem hosszabbított meg.

3. A Kodály Központ hivatalos megnyitó programján Kodály legfontosabb művét, a Psalmus Hungaricust játszotta a zenekar. Hozzáértők számára bizonyára nem kétséges a választás helyessége, és az alkalomhoz illő volta.

4. A Pannon Filharmonikusok Művészeti Tanácsa kiemelten fontosnak tartja leszögezni, hogy a zenekar az elmúlt tíz évben Magyarország meghatározó, mára már külföldön is jegyzett szimfonikus zenekarává vált; mindezt Horváth Zsolt igazgató úr - aki maga is művész, a zenekar tagja - vezetése alatt, kitűnő karmesterek szerződtetése mellett érte el. Az együttes a jelenlegi vezető karmester, a Finnországból hazatérő Bogányi Tibor segítségével folytatja azt a művészi utat, amit az ezredfordulón megkezdett.

5. A Pannon Filharmonikusok Művészeti Tanácsának javaslatára Horváth Zsolt igazgató tartózkodik bárminemű nyilatkozattól annak érdekében, hogy a szeptember elején induló zenei évad a művészetről szóljon, melyet Bogányi Tibor új vezető karmester vezetésével épp a mai napon kezdett meg a zenekar."


251   zalbarna • előzmény249 2011-08-25 15:08:26
Nem véletlen hogy most történik..A művészet helye, jelentősége, maga az érték fogalma teljesen bizonytalan... Az emberek, a közvélemény ilyen és hasonló vitákkal próbál tájékozódni...
250   eccerű 2011-08-25 15:03:46
Mit kéne még betiltani
249   eccerű • előzmény247 2011-08-25 14:52:47
Azért érdekes, hogy ez most történik. Mondjuk 2 éve miért nem jutott eszébe senkinek ilyen baromság?!?Meg még az ugrott be, amikor (tán 1993-ban?) Kiss Imre a Rádió zenei osztályának akkori vezetője levetette a műsorról október 6-án Mozart Requiemjét, mondván az "labanc" zene.
248   Sipi • előzmény245 2011-08-25 09:24:59
Hát nem tudom, én ha külföldi fociközvetítést látok, ott általában tele a stadion. Magyarországon valami miatt nincs...
247   álmodó 2011-08-25 09:21:20
Betiltották Kodály művét

http://www.blikk.hu/blikk_aktualis/pava-zsoltnak-nem-jatszhattak-pavat-2062484
246   Budapest • előzmény245 2011-02-19 00:02:55
Igen. Ugyanis ott a focitechnika focizás színvonala a rossz. Ezért nem kíváncsiak arra. Meg persze - nagyon okosan - nem költenek ilyen hülyeségre.
245   eccerű 2011-02-18 15:02:36
focimeccsre se jár senki, akkor ott is rossz a módszer?
244   Budapest • előzmény243 2011-02-17 18:25:15
akkor 99 %-nak rosszul tanították. nincs több hangversenylátogató ugye?
243   tiramisu • előzmény240 2011-02-17 17:53:07
Vagy rosszul tanították!
242   macskás • előzmény237 2011-02-17 16:56:31
?
241   eccerű • előzmény239 2011-02-17 15:56:46
Hiába bevett szókapcsolat, ha egyszer nem igaz.
Az is bevett szókapcsolat, hogy X kg súlyú, jóllehet a súly hivatalos mértékegysége a Newton, a kg pedig a tömegé.
Egyébként meg kár olyan valamiről vitatkozni, amiről azt sem tudod, mi az.
240   eccerű • előzmény238 2011-02-17 15:52:24
Márpedig ha ti utáltátok, akkor kijelenthető, hogy a módszer csődöt mondott.
239   Budapest • előzmény235 2011-02-16 11:40:40
A Kodály-módszer bevett szókapcsolat. Azért, mert nem Ő tanította személyesen, még ezt a módszert alkalmazták az iskolákban és az óvodákban. De ezektől nem lett több zenerajongó.
238   Budapest • előzmény236 2011-02-16 11:38:45
Milyen eredménye volt? Mi utáltuk az ének órákat. És nem egy volt hetente az én időmben, hanem több. Osztályozták is az éneket. Elég baj volt az. Ugyanúgy - helytelen módon- osztályozták, mint a testnevelést. Ezeknél nem az "értékelés" pedig a fő cél, hanem a dolog megszerettetése kellene célnak. De helyette megutáltatták.
237   eccerű • előzmény234 2011-02-16 00:24:39
237
236   eccerű • előzmény233 2011-02-16 00:24:26
Tévedsz. Amíg hagyták működni, volt eredménye. De legkésőbb a 70-es években kezdett elcsúszni a dolog. Mára pedig már nincs is. Heti egy órában, és osztályzás nélkül (ez azt jelenti a diákoknál, hogy a tantárgy szart se ér) pedig nincs az a módszer, ami eredményes lenne.
235   eccerű • előzmény232 2011-02-16 00:21:15
Na és? Mind hazudik. Kodály életében nem tanított iskolában, így módszere sem lehet. Van ellenben egy nemzetnevelő koncepciója, amit Ádám Jenő töltött meg gyakorlati tartalommal.
És aztán vannak - illetve egyre inkább voltak - a követők, akik az egészet félrecsúsztatva saját szakmai és anyagi karrierüket fényezték, fényezik a sok külföldi tanítással.
Mert a koncepció legyen bármilyen nagyszerű, a magyar kultúrára épül. Ezt egy másik ország kultúrájába átültetni Kodályéhoz hasonló kvalitású embereKet igényel.
234   macskás 2011-02-15 11:18:20
234
233   Budapest • előzmény231 2011-02-15 10:31:03
Hogyne lenne Kodály-módszer. Vagy helyesebb Ádám-Kodály módszerről írni? de a lényeg az, hogy a híres magyar énektanítási módszernek, aminek szerves része volt a szolmizágatás, nem sok eredménye lett. Ha nem így lenne, akkor ma a nagyobb közönsége lenne a hangversenyeknek és az operaelőadásoknak. De nincs így. Egy kis közönség érdeklődik csak úgy, mint ahogyan mondjuk a kortárs magyar képzőművészet is csak keveseket érdekel.
232   Búbánat • előzmény231 2011-02-14 23:34:41
A google keresőjébe az előbb beütöttem a "Kodály-módszer"-t, 16.100 találat jött fel.
231   eccerű • előzmény230 2011-02-14 23:13:11
Nincs olyan, hogy "Kodály-módszer", meg a körülötte lévő mondat is úgy hülyeség, ahogy van. De ez nem Helga nénit minősíti, hanem a cikk/közlemény íróját.
230   Búbánat 2011-02-14 18:19:23
A mai Magyar Nemzetben olvasom az alábbi közleményt:

Elment Szabó Helga

Szombaton elhunyt Szabó Helga, Kodály Zoltán egykori tanítványa, a magyar zenepedagógia egyik legnagyobb alakja. A magyarországi általános iskolai ének-zene tagozatos gyermekek jól ismerik a nevét, mert sokan még ma is az általa készített tankönyvből tanulnak, ugyanakkor nevéhez fűződik az az óriási erőfeszítés is, hogy a Kodály-módszer sikeresen elterjedjen a világon. Szabó Helga 78 éves volt.
(D.H.G.)
229   tiramisu • előzmény228 2010-02-07 01:29:43
Biztos, hogy nem tudtak szolmizálni a régi politikusok, legfeljebb, ha tudták, hogy hivatalosan találkoznak Kodályjal, akkor utánaérdeklődtek a témának... :-)
228   virius • előzmény222 2010-02-06 23:26:11
És vajon a régi politikusok között akadt-e, aki tudott szolmizálni? Legfeljebb nem kaptak autogramot a Mestertől.
Amúgy legismertebb anekdota az új Himnusz megírásával kapcsolatos történet. Rákosinak nem tetszett az Istennel kezdődő Himnusz és újat akart íratni, a verset Illyés Gyulától, a zenét Kodálytól rendelte meg. Mire Kodály: "Jó lesz a régi..."
Amúgy Kodály sem elvtárs, sem úr jelzővel nem illette Rákosit, hanem csak vezetéknevén szólította, mint egy alárendelt szakit vagy segédszínészt: "Nézze, Rákosi..." Igen, ő megtehette...
227   tiramisu • előzmény223 2010-02-06 15:55:05
A Köröndön lakott a Mester. Ma múzeum régi otthona.
226   tiramisu • előzmény222 2010-02-06 15:52:56
Vityenka NEM tudja.... etc.
225   Momo von Hofmannsthal • előzmény222 2010-02-06 15:22:12
Ez egy régi anekdota, változó zeneszerzőkkel adják elő... Beethoventől, Liszten keresztül mittudomén kiig.

Sztem ismerték a sztorit, és kerestek hozzá egy zeneszerzőt. Szegény Kodály lett az érintett.
224   macskás • előzmény219 2010-02-06 14:29:12
Nem inkább Sárikát kéne kérdezni???
223   Búbánat • előzmény221 2010-02-06 12:59:45
Elfogadta őt, ez is igaz; a befogadta alatt azt is értem, hogy évekig Kodálynak a Körönd közelében lévő otthonában dolgozott. Kodály megkedvelte a fiatal zeneakadémiai növendéket, s később, a már végzett művészt maga mellé vette, az otthonába hívta, munkával bízta meg; Andor Éva igyekezett hasznossá tenni magát mellette, a tudományos, pedagógiai munkásságának adminisztrációs terheit levenni a válláról. Kodály halála után özvegye mellett maradt még sokáig, akinek segített a Kodály-hagyaték rendszerezésében is. Életének erre a korai periódusára emlékezett nosztalgiával vissza nemrégiben Andor Éva azon az ünnepi zenés beszélgető-műsorban, amelyet Palcsó Sándor születésnapja alkalmával tartottak a Fészek Művészklubban. Hallgatóságának részleteiben felidézte ezt a máig meghatározó jelentőséggel bíró kapcsolatát a Kodály-házaspárral.
222   tiramisu • előzmény218 2010-02-06 12:11:46
Vityenka tudja ki volt Kodály, mert ha hallott volna róla nem mond, ilyen "Kodálytalan" (értsd nem Kodály stílusához illő anekdotát.) Valamelyik zenei tanácsadó melléfogott!

Kíváncsi vagyok hány tanult politikus tud szolmizálni, pl.? :-)))
221   tiramisu • előzmény219 2010-02-06 12:07:48
Elfogadta, és nem befogadta.
220   zuniga • előzmény218 2010-02-06 11:20:21
Már nem is tudom, ki mondta - pár évvel ezelőtt:
"Szép, fontos dolgok történnek az országban, nem szabad hagyni, hogy politikai viták elvegyék a kedvünket az élettől."
219   Búbánat • előzmény218 2010-02-06 11:14:21
Meg kellene kérdezni Andor Évát. Őt Kodály és felesége "befogadta", talán hallott erről valamit, amikor náluk tevékenykedett.
218   virius 2010-02-05 23:08:04
Tudtok-e valamit erről az állítólagos Kodály-anekdotáról, ami Viktor mai évértékelőjén hangzott el? Az alábbiakat az Origóról másolom be.

- Kodály-anekdota - Kétséges
(Orbán Viktor beszédében elmondott egy anekdotát Kodály Zoltánról, amely szerint a híres zeneszerző és zenegyűjtő egyszer vendégségben megkérdezte a hegedülő házikisasszonyt, hány éve tanul zenélni. Mikor a kisasszony azt válaszolta, hogy nyolc éve hegedül, Kodály közölte: "mind a nyolcat letagadhatná". Az anekdotával Orbán a szocialisták 8 éves kormányzására utalt.)

Az anekdotának az interneten böngészve semmi nyomát nem találtuk, és a kecskeméti Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet általunk megkérdezett oktatója sem hallott róla még. A zenepedagógus, aki kérte, hogy nevét ne közöljük, az [origo]-nak azt mondta, hogy évtizedek óta hivatalból és személyes érdeklődésből is foglalkozik Kodállyal, és rengeteg Kodály-anekdotát ismer. Ezt a történetet azonban soha nem hallotta. Igaz, ettől még nem kizárt, hogy az anekdota létezik - tette hozzá.
217   monstrancia • előzmény213 2009-11-10 18:24:50
Nem valószínű hogy Kodályt ostromolta volna autogram(m)-ért / Virius választhat / aki rühellé a szolmizálást, vagy népdaléneklést úgyhogy a válaszért forduljunk az akadémiához.
216   monstrancia • előzmény215 2009-11-10 18:14:28
Mindkét változat használatos, és helyes. Mint bizonyára tudod a szóösszetétel második fele a 'gramma', nyelv szóból származik. Ha fontos számodra a folytatás, helyezd át a nyelvelő topikba, én nem értek hozzá.
215   virius • előzmény212 2009-11-10 12:11:24
Nemcsak... Szolmizálnod is kellett, akkor kaphattál autogramot (egy m-mel...:-) )!
214   eccerű • előzmény212 2009-11-10 11:02:25
ja, és 4 Kodályért adtak egy Puskást...
213   eccerű • előzmény212 2009-11-10 10:57:33
Ez most pozitívum, vagy épp ellenkezőleg?
212   monstrancia 2009-11-10 09:20:36
Kodálynál az autogramm feltétele egy népdal eléneklése volt diákok esetében.
211   monstrancia • előzmény191 2009-11-10 09:18:13
Lehet hogy lassú a reflexem, hogy csak most reagálok, de ha az énekórák népdalénekléssel teltek, szerintem inkább dícséretes. Tapasztalat, hogy a legnagyobb hangú (értem: általános megnyilvánulásban) egyének is nyuszivá válnak, ha énekelniük kell. Ha valahol mélyen a lélekben mindenkiben jelenlévő népdallal próbálják megnyitni őket, van esély a sikerre.
210   monstrancia • előzmény209 2009-11-10 09:08:29
Köszönjük a takarítást!
209   SzJ • előzmény206 2009-11-09 22:24:04
Mondjuk a Társalgóban.
Átraktam.
208   macskás 2009-11-09 22:06:00
Ennyi tömény marhaságot rég olvastam!
207   macskás 2009-11-09 22:05:12
NEMÁ!!!!!!!!!!!!!
206   Sipi • előzmény203 2009-11-09 21:55:46
És melyikben?
205   Sipi • előzmény202 2009-11-09 21:55:38
Szerintem túlságosan általánosítasz. A komolyzenéből is tudnám sorolni a harsány, lehengerlő, erőszakos vagy legalábbis úgy hangzó műveket. De ha már itt tartunk, mi is a komolyzene? És a könnyűzene?
204   Sipi • előzmény201 2009-11-09 21:53:35
Igaz, többrétű a dolog, mint eredetileg írtam a céllal kapcsolatban.
203   SzJ • előzmény202 2009-11-08 21:51:30
No, ha már annyira egyetértünk, akkor akár abban is megállapodhatunk, hogy nem ebben a topikban folytatjuk tovább.
Már, ha...
202   Momo von Hofmannsthal 2009-11-08 21:28:59
Kinyilatkoztatás következik:

A könnyűzene ugyanolyan hiteles, és "értékes", mint a komolyzene. A különbség annyi, hogy másról szól.
Ez a fogyasztói társadalom zenéje. Harsány, lehengerlő, reklámszerű, és erőszakos, mint, maga a közeg, melyben feltűnt.
Röhej, de ilyen világban élünk, és sokan ilyenek körülöttünk.
Még a fogyasztói társadalom ellen lázadók, is a tévében reklámozzák magukat.
Nem lehet más ennek az időszaknak a mainstream zenéje sem.

Momo von Novalis
201   SzJ • előzmény196 2009-11-08 21:19:57
Célokkal kapcsolatban: a "könnyűzenében" sem mindenkinek a szórakoztatás a célja, nagyon sokan önkifejezésként használják a zenét, vagyis azt az eszköztárát, amit épp ismernek, vagy képesek használni. (Tehát éppúgy mondani szeretnének valamit, mint Beethoven vagy Mahler stb.) Az, hogy ezt szegényesebb módon teszik, még nem von le semmit a tartalomból, sőt, sok esetben a több kevesebb lenne.
200   Sipi • előzmény198 2009-11-08 19:42:23
Aha, hát örülök, hogy van ilyen is.
199   monstrancia 2009-11-08 18:26:39
-bocsánat, egy 'vele' elég.
198   monstrancia 2009-11-08 18:25:12
Igaz. Én inkább a lehetőség oldaláról közelítettem. Az első kórus ahol énekeltem a BKV énekkara volt, talán '76-ban. Főleg fiatalok, munkások, nem igazi hangi adottságokkal. Volt pl. egy erősen bicegő fiú, énekhangja szinte semmi, de nem törődött ezzel senki. Jött velünk Bulgáriába, "edzőtáborba". Vele ez volt a legjobb ami addig vele történt az életben. Ezt ő mondta.
197   Sipi • előzmény195 2009-11-08 17:02:50
Már akinek volt hangja. Mert aki kevésbé sikeres az éneklésben, azt az egész frusztrálni fogja és utálni fogja, hogy másnak milyen könnyen megy, neki meg sehogy. Ugyanakkor maga a közösség valóban fontos, csak ez sem mindenkinek való, erőltetéssel nem igazán megy szerintem a dolog.
196   Sipi 2009-11-08 16:59:11
"Aki pedig ráugrik egy más által kedvelt lemezre csak azért, mert szerinte nem jó, nyugodtan beállhat a sorba a Best/Story olvasói mögé."

Egyetértek. Nagyon vigyázni kell az értékítéletekkel, mert gyakran visszafelé sül el a dolog. Ilyenkor általában az szokott bekövetkezni, hogy a gyerek már csak dacból is azt hallgatja, amit megtapostak (és megjegyzem, ez esetben igaza is van). Én csak nagyon ritkán szeretek értékítéletet mondani. Számomra az a jó zene, ami az adott helyzetben kiváltja bennem azt az élményt és érzést, amire az adott pillanatban vágyom. Ebben benne van, hogy azért esetleg meg kell küzdeni (pl. Bartók), de ez lehet akár az ABBA is. Az, hogy valami esetleg szakmailag jobb (például egy fúga komponálása minden bizonnyal komoly szakmai tudást igényel), az még nem értékítélet, csupán szakmai ítélet.

El kell ismerni azt is, hogy nem mindenki akar egyáltalán zenét hallgatni, mert más érdekli, botfüle van, stb. Az emberek évezredekig elég jól elvoltak komolyzene nélkül is. Másrészt kicsit igazságalan összehasonlítani évszázadok legjobbjait a mai kor összes szerzeményével. Az igazi előrelépés az lenne, hogy aki fogékony rá, az mindenki rátaláljon a zenének erre a világára. Az, hogy a médiából igénytelen dolgok jönnek, egyáltalán nem egyedi, mindig így volt és mindig így lesz. Ezt el kell fogadni. Különben szerintem ma sokkal könnyebb hozzájutni a komolyzenéhez, mint eddig bármikor.

A céllal kapcsolatban némileg máshogy gondolom: egy Beethoven szimfóniának nem az a célja - nem is lehet - hogy mondjuk az emberek táncoljanak rá szórakozásképp. Ha ezt vesszük figyelembe, akkor például ezek a művek rosszak, mert alkalmatlanok erre, ugyanakkor az ABBA kiváló. Sőt háttérzeneként is jobb az ABBA vagy akár Ákos, mint Mahler például. És az emberek ezek miatt is hallgatnak (sőt igazából a többség csak emiatt hallgat) zenét. A cél leírásakor erre gondoltam. Ha persze célként a szórakoztatást tekintjük, akkor némileg azonos a cél valóban.
195   monstrancia 2009-11-08 15:13:15
Nagyon nagy pezsgés volt a 60-as, 70-es években. Mindenki találhatott igényességének megfelelő kórust, ezáltal társaságot. Ez leginkább az iskolai ének-zeneoktatás következménye, Kodály, Bárdos érdeme.
194   monstrancia • előzmény191 2009-11-08 15:08:51
Az iskolai ének-zene oktatás, és főleg az ebből kinövő kórusmozgalom, hasonlít a katonasághoz: míg csinálja, mindenki rühelli, de később megszépül, és mindig lehet róla vicces történeteket mesélni.
193   SzJ 2009-11-08 14:41:41
A könnyűzenének nem a célja más, hanem a nyelve. És aki nem beszéli ezt a nyelvet, az nem biztos, hogy alkalmas annak a megítélésére, hogy egy adott "mű" a maga mezőnyében hol van minőségileg.
Aki pedig ráugrik egy más által kedvelt lemezre csak azért, mert szerinte nem jó, nyugodtan beállhat a sorba a Best/Story olvasói mögé.
192   Hangyász • előzmény191 2009-11-08 12:38:13
Hát értékes könnyűzenét nehéz találni - ami igényes, belőle, az már nyugodtan sorolható a magas művészet kategóriájába. Én mindig előhozom a magyar zenei életnek azt a névtelen közkatonáját (régóta nyugdíjas), aki amikor kb. 25-30 éve meglátta, hogy kisebbik gyermeke ABBÁ-t hallgat, a diványra dobta a lemezt, majd Fosbury-floppal ráugrott.
:O)))
Lényeg, hogy megkedveltette a leányzóval a komolyzenét. (És hol van az ABBA attól a megannyi szeméttől, amit a sok szerencsétlen bőget a saját fülébe az utcán!!!)
Az iskola is arra jó, hogy megtanítson (na jó, papíron) olvasni. Utána lehet a Story/Best stb. barommagazinokat bújni.
191   Sipi • előzmény186 2009-11-08 09:08:32
Egyrészt szerintem baj, ha elefántcsonttoronyból leereszkedve próbálnak meg rajongókat szerezni a komolyzenének. El kell fogadni, hogy a könnyűzene is lehet értékes, csak esetleg más a célja. Az iskolai ének-zene oktatás szerintem szélmalomharc, nem hiszem, hogy valaki ez alapján fogja megszeretni a zeneművészetet. Esetleg arra jó, hogy a zeneszerzők nevét benntartsa a köztudatban. (Már ha egyáltalán. Amennyire én emlékszem, nálunk az énekórák 99%-ban népdalénekléssel teltek, komolyzenével szinte alig foglalkoztunk. Épp csak annyit, hogy a zeneszerzők képét kifessük a könyvben.)

Szerintem a családi háttér fontos a zenehallgatás megkedveltetésében és a nyilvános zenekari délelőttöket gyerekeknek típusú kezdeményezések is hasznosak lehetnek.
190   Sipi • előzmény182 2009-11-08 08:47:06
Csak most olvasom.

"A kottát nem ismerő, de Bartók vonósnégyeseit őszinte élvezettel hallgató réteg tökéletesen eltűnt."

Én még ebben a rétegbe tartozom.
189   Búbánat 2009-11-07 15:44:24
Érdekes eseményre kerül sor november 16-án este hétkor az Óbudai Társaskörben.” A TV aranykora” című műsor vendége lesz Horváth Ádám, a beszélgetőtársa: Babiczky László.

Vetítésre kerül: Kodály: Psalmus Hungaricus

Színes magyar koncertfilm, 24 perc, 1977

Rendező: Horváth Ádám

Előadja: Simándy József, a Magyar Rádió és Televízió Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc), a Magyar Állami Hangversenyzenekar

Vezényel: Ferencsik János
188   Búbánat 2009-03-08 19:01:14
A Rádió honlapjáról


Énekeljünk együtt

Ha jól énekel, de nem profi,… ha jól olvas kottát, de nem teszi,… ha vonzza a színpad világa, de nincs alkalma fellépni,… akkor most itt a lehetőség!

2009. április 10., péntek este több szempontból is különlegesnek ígérkezik. Kodály Zoltán Psalmus Hungaricusát szólaltatjuk meg hangversenyünkön a Zeneakadémián, de korántsem a megszokott formában. Az énekkar minden szólamába a lehető legtöbb jelentkező helyet fog kapni, akinek régi álma valósul meg azzal, hogy felléphet a Zeneakadémia színpadán, és részt vehet egy felejthetetlen produkció létrehozásában.

Természetesen ezért az élményért közösen kell megdolgoznunk. A felkészülés sok egyéni gyakorlást és hosszas, elmélyült próbafolyamatot igényel, de ehhez igyekszünk minden segítséget megadni.

Az elvégzett munka nehézsége egy pillanat alatt szertefoszlik majd, amikor Dénes István karmester intésére megszólal a mű első hangja és Ön is részesévé válhat a varázslatnak.

Jelentkezni lehet 2009. március 2-ig egy rövid életrajzzal a zold.krisztina@radio.hu e-mailcímen.

Az első közös éneklésre, ahol mindenki bemutatkozhat, 2009. március 8-án, vasárnap délelőtt 10 órától kerül sor az MR 6-os stúdióban. (Budapest, VIII. ker., Bródy S. u. 5-7.) Mindenkinek néhány rövid részletet kell elénekelni a Psalmus Hungaricusból, hogy bemutassa műismeretét és rátermettségét. Megismerhetik Somos Csabát, az MR Énekkar karigazgatóját is, aki ezt a programot vezeti.

Kodály Zoltán Psalmus Hungaricus című művének kottája igény szerint átvehető 2009. március 2-től az MR kottatárában hétköznap 10-14 óráig.

A próbák tervezett időpontjai:

Március 28., szombat 10-13 óra
Március 29., vasárnap 10-13 óra
Április 4., szombat 10-13 óra
Április 5., vasárnap 10-13 óra
Április 6., hétfő 19-22 óra
Április 7., kedd 19-22 óra
Április 8., szerda 15-18 óra (Főpróba)
Április 10., péntek 19:30 Koncert a Zeneakadémián

A jelentkezőkkel március 28. és április 5. között Somos Csaba foglalkozik.
Április 6-tól a jelentkezőkkel és az MR Énekkarral együtt Dénes István, az április 10-i koncert karmestere próbál.

Az élményt mindenki hazaviheti – minden résztvevő kap egy-egy hangfelvételt a rendhagyó koncertről.
MR Zenei Együttesek Irodája


187   Hypo 2008-12-02 23:07:24
Kodály halála után nem sokkal már elkezdődött a leépítése a Mester által emelt épületnek. Egyébként a másik Zoltánunk kifejezetten erről szólt a Prima Primissima díj átadásának kapcsán a TV által durván kicenzúrázott beszédében.
186   Hangyász • előzmény184 2008-12-02 13:56:55
1-3. Kodály nem volt jós - nem láthatta, mennyire megutáltatják az ő nevében a valódi ZENE szeretetére és művelésére irányuló koncepcióját. Utolsó éveiben - még ha ki is mozdulhatott a béketáborból - nyilván múló divatnak látta a világszerte futótűzként kiterjedő angol-amerikai könnyűzenét, amelynek klasszikusai (Beatles, Rolling Stones) mondjuk a raphez képest magas művészi minőséget képviselnek. Másrészt mondjuk Angliában/Amerikában is elefántcsonttoronyban élő kollégákkal találkozott, akik feltehetően a büdös életben nem hallották John Lennon vagy Mick Jagger nevét.
2. Ez sajnos így van és a folyamat öngerjesztő hatású, vagyis egyre gyengébb tanári kar "oktat" egyre kevesebb tananyagot egyre kevésbé érdeklődő tanulóknak.
185   Momo von Hofmannsthal 2008-12-02 11:48:31
"a kodályi világszemlélet érdemi válasza..."


ajjaj... :-)
184   eccerű • előzmény182 2008-12-02 08:54:25
Zoltánunk, no nem Kodály..., megint nekiállt vagdalkozni. Amit elmond, abból azért messze nem mindenért Kodály a bűnös.

1. Érdekes ellentmondás, hogy az egész kodályi koncepció az éneklésen alapszik, ehhez képest mi magyarok épp arról vagyunk híresek, hogy nem szeretünk énekelni. Tehát akkor valami nem jól működik. Vajon mi? Ha valaki megkérdezné az énektanárokat arról, hogy mondja el, pontosan mi is a "Kodály-módszer" - ami ugye mégcsak nem is Kodály -, hát bizony nagyon meglepő lenne az eredmény, fogalmuk sincs róla, ergo nem is csinálhatják jól. Amit művelnek az iskolákban az nem ez a módszer. Teljesen igaza van Kocsisnak a szolmizáció túlmisztifikálásáról, de ezt Kodály szerint sem így kellett volna, ez nem is jellemző a mára, inkább a 30-40 évvel ezelőtti gyakorlatról volt elmondható.

2. Szegény énektanároknak nincs könnyű dolguk, mert a mindenkori hatalom, különösen a rendszerváltás óta mindent (ideértve az évtizedek óta kontraszelektált tanárképzést) megtesz az ének-zeneórák (még jobban) háttérbe szorulásáért. Tehát a külső feltételek sem adottak a módszer megvalósíthatóságához.

3. A komolyzene háttérbe szorulása általános világjelenség, amire a kodályi világszemléletnek vagy nincs érdemi válasza, vagy nem gondolkodtak el az ebben illetékesek, hogy mi lenne az, vagy elgondolkodtak, csak nincs módjuk megvalósítani.
183   Hypo 2008-12-02 00:28:41
Ebből azért sokat Wilheim András már előre megmondott a Fáy-Schiff polémia kapcsán.
182   Hangyász 2008-12-01 09:49:10
Kocsis megmondja a frankót a "Kodály-módszerről":
http://www.filharmonikusok.hu/content.php?section=1&tmp=hir&hid=530&sub=1
Részlet lustáknak: A zenei nevelés beszűkülésével jelentősen megcsappant a hangverseny-látogatók száma. Hogy látja ilyen megközelítésben a magyar zenei élet jövőjét?

- Ebből a szempontból pesszimista vagyok. Kodály munkásságában van egy ordító ellentmondás, amire többen felhívják a figyelmet. A véleményét markánsan és jól artikuláltan megfogalmazni tudó közönségbázis helyett, a zenét elég hamar megutáló álprofesszionális szolmizátorokat nevelt ki e metódus. S ebben tagadhatatlanul sok az igazság. Barátaim példáját tudom említeni, akik között többen vannak képzettség nélküli zenerajongók, mégis ösztönösen többet tudnak a zenéről, mint sokan mások. A kottát nem ismerő, de Bartók vonósnégyeseit őszinte élvezettel hallgató réteg tökéletesen eltűnt. Ezzel egy időben a szombat-vasárnap együtt muzsikáló, otthon négykezesező, vonósnégyesező, zeneszerető csoport is kihalófélben van. A hallgatóság így átalakult. Harminc évvel ezelőtt még tudtam, kik ülnek a nézőtéren, ismertem a közönséget, s a közönség is ismert engem. Ma nem tudom, hogy a banktisztviselő, a bróker, az üzletaszszony, a plázacica mögött milyen zenei fogadókészségek rejlenek. A koncertlátogató törzsközönség felhígult, és átalakult fogyasztóvá.


181   Búbánat 2008-07-27 17:08:14
Kodály Művészeti Fesztivál zajlik július 30. és augusztus 10. között Kecskeméten, ahol a város templomaiban, a Kodály Intézet és a Városháza udvarán, illetve a Tudomány és Technika Házában kóruskoncertek és zenekari hangversenyek lesznek.
180   Búbánat 2008-07-02 00:13:57
Az MR Zenei Együttesek az ulmi Donaufesten Dátum: 2008-07-01 09:56:03


2008. július 4-én és 5-én az Internationale Donaufest két hangversenyén, a Németországbeli Ulm városában lép fel az MR Szimfonikusok és az Énekkar.
A fesztivál nyitó estjén Haydn A Teremtés című oratóriuma csendül fel a világ legmagasabb tornyáról híres Münster Dómban, Fischer Ádám vezényletével. Az énekes szólisták Simona Saturova, Markus Schäfer és Hans Müller-Brachmann.


Másnap, a tervek szerint a város főterén felállított színpadon, Kodály Háry János című daljátékát adja elő az MR Szimfonikusok és az Énekkar, Németh Judit, Mester Viktória, Cserna Ildikó, Perencz Béla és Sólyom-Nagy Sándor fellépésével. A karmester Fischer Ádám. A kalandos utazásokról szóló zeneművet az MR Zenei Együttesek 2007. április 1-én a Budapesti Tavaszi Fesztiválon, valamint május 28-án a bécsi Konzerthausban már hatalmas sikerrel bemutatták, szintén Fischer Ádám irányításával. (MR)
179   nyikhaj 2008-01-09 02:08:36
László Ferenc kritikája a Bpi Filharmóniai Társaság koncertjéről egy vadiúj kritikai szájton:

http://www.revizoronline.com/article.php?cat_id=6&id=78&first=
178   virius • előzmény177 2007-12-18 22:45:03
Termjészetesen nem voltam egyedül, nem úgy értettem. De örülök, hogy a Momusból páran rajtam kívül is eljutottak. Többek között azért linkeltem be a maraton programját is.
177   eszbe • előzmény175 2007-12-17 22:48:30
Létezik, hogy senki sem volt ott szerdán a zeneakadémiai Kodály-maratonon?
Csak láttál ott valakit rajtad kívül, nem? :)))
A momustól, úgy tudom, senki nem tudott eljutni oda - ha rosszul tudom, majd megcáfolnak. Ami engem illet, de ez szigorúan a magánvéleményem, a maraton nem volt szerencsés ötlet, megint nagyjából ugyanazok előadták nagyjából ugyanazt, amit általában Kodálytól szoktak.
176   Hangyász • előzmény175 2007-12-17 13:45:49
Eleve Perényire mentem, csúszott a programm, meghallgattam a Győri Leánykart, utána viszont ennem kellett, a vonósnégyesről lemaradtam. Nekem a Páva mindaddig dögunalom volt, amíg nem hallottam Kocsissal. A Psalmusban éppen a mű \"modern\" volta tetszett. Kovácsháziban kellemesen csalódtam.
175   virius 2007-12-17 11:31:56
Létezik, hogy senki sem volt ott szerdán a zeneakadémiai Kodály-maratonon?
Én a végén jutottam el oda, a Monteverdi Kamarakórus gyönyörű Szép könyörgést és Mátrai képeket adott elő a kisteremben, majd a nagytermi zárókoncertet is végighallgattam, bár úgy vélem, Kocsis állandóan a fortissimókra utazott, s ez hatványozottan érvényes a Magyar népzene meghangszerelésére, jóllehet jó a hangszerelés. A Tücsöklakodalomban Sümegi hangját nem hallottam jól. De a Páva is végig gyors és forte volt, élvezhetetlen hangorkán. A Psalmus elment...
174   miketyson 2007-12-16 16:24:00
Az utoló kodályos iráshoz: az élet sokszor egyszerűbb, mint a spekulációk. Kodály azért nézett lefelé minden fényképén, mert kancsal volt.
173   eccerű 2007-12-16 13:02:28
A Kodály 125-höz.
Elszomorított, hogy maguk a zenészek sem tudják pontosan, hogy is van ez a Kodály-módszer dolog. Érdemeit nem csökkentendő tisztázzuk még egyszer:

Kodálynak nemzetnevelő koncepciója volt - legyen a zene mindenkié -, meg sok lelkes tanítványa, akik segítettek ennek a koncepciónak a kiterjesztésében, a gyakorlatba ültetésében. A harmincas években Kodály Kerényivel megírta az énekgyűjteményt. Nyilván Kodály kiválasztotta a dalanyagot, amit ő ismert jobban, hisz maga is gyűjtő volt, Kerényi pedig segített ezek metodikailag megfelelő sorbarendezésében.
Ezután (1943) Ádám Jenőt elzavarta Galyatetőre, hogy írja meg az iskolai tanítás módszertanát. Szintén Ádám összeállította az általános iskolák tankönyvének anyagát(1948-49), amit szavaival élve \"Kodály nevével díszített\", merthogy az utóbbinak ebben a munkában semmi része nem volt. Nem is lehetett, hiszen Kodály soha nem tanított sem elemi, sem középiskolában, honnan is tudhatta volna, mit hogy kell - lásd pl. 333 énekgyakorlat, amit senki sem sorszám szerint vesz, mert az egyes gyakorlatok egymásutánja semmifajta nehézségi sort, vagy bármifajta fokozatosságot nem mutat.
Amit jól tudhatott, azt meg is tette: ezzel párhuzamosan (1942-től kezdve) megalkotta pedagógiai műveit (Énekeljünk tisztán, Biciniumok, 22, 33, 44, 55, 66, 77, 333 énekgyakorlat, Tricíniák, stb.) Ez így komplett, egyik se lett volna meg a másik nélkül.
Még két megjegyzés. Az egész koncepció a magyar (nép)dalanyagra épül, megalkotásakor szó nem volt nemzetközi adaptációról. Természetesen érthető, hogyha egy remekül működő dolgot másokkal is meg akarnak ismertetni, de a koncepció és módszer másik kultúrába való átültetéséhez legalább akkora géniuszok szükségeltetnének, mint a fent megnevezettek. Ehhez képest történik, ami történik.
A másik, hogy szembesülve több ország zenei oktatásával, még a puszta szolmizálás, mint (amúgy téves) végcél is sokszor jobb annál, mint ami ott van.
172   Hangyász 2007-12-16 12:13:18
Gratulálok Balázs Miklós és eszbé írásaihoz!
A témához: Kodály életműve nem került Bertókhoz hasonló mértékben a nemzetközi hangversenyrepertoárba - ennek egyik fő oka alapvetően az, hogy alkotásainak legnagyobb hányada magyar nyelvű vokális művekből áll. Áttörés persze jöhet még, elvégre 50 évvel ezelőtt ki a fene gondolta volna a cseh operák térhódítását???
Kodály nemzetközi téren a \"futottak még\" kategória jellegzetes képviselője; egy-egy művét előadják, de pl. nem tapasztaltam, hogy a \"nagy\" hanglemezkiadók sorra nyomnák a műveit -ellentétben mondjuk Janáčekkel vagy Sosztakoviccsal. A katalógusok böngészése sajnos éppen eléggé lehangoló.
Ugyanakkor a \"szakma\" a maga elefántcsonttornyába zárkózva ünnepli a Mestert, akinek csalhatatlan dogmaként alkalmazott zenepedagógiája, főleg a nyakló nélküli szolmizálás rengeteg amúgy értelmes gyerekkel utáltatta meg egy életre a zenét. Az utóbbi háttérbe szorulása, a kultúrpolitika, az INTÉZMÉNYESÍTETT NÉPHÜLYÍTÉS ellen mondjuk Kocsis ereszt meg egy-egy szelíden ironikus megjegyzést. A múlt héten egyik este autózva éppen a Kárpát-medencei Kodály-vetélkedőről az őskövület Varga Károly hurráoptimista összeállításába kapcsolódtam bele. A gyanútlan hallgató azt gondolhatta volna, hogy Beregnyomorfalván és Székelytengelytörőn megannyi dalárda munkálkodik a hagyományőrzés jegyében,és az egész falu mondjuk a Pünkösdölőt zengi. (A valóságban sokkal inkább pl. Michael Jackson szemetét szintetizátoron.) A \"szakmáról\" alkotott lesújtó véleményemet inkább egy másik fórumon.
171   musicus • előzmény169 2007-12-15 19:23:35
2015-ben pedig kettős kétszáz éves születési évforduló: Mosonyi és Volkmann.
170   eszbe 2007-12-15 11:31:47
Ma az m2-n sok kis műsorban Kodály a téma. Reggel már volt egy Háry rajzfilm változatban, szívenütő vágásokkal. Letaglózó élmény volt.
169   virius 2007-12-08 23:46:55
No szóval jövő vasárnap lesz Kodály Zoltán születésének 125. évfordulója és ez a tény, úgy tűnik, nincs eléggé propagálva kultúrátlanodó-merkantilizálódó világunkban. Az előző hsz-ba belinkeltem a szerdai nonstop programot. Jó, tudom, hogy napközben az emberek dolgoznak, na de este azért ki kéne használni ezt az INGYENES lehetőséget! És ha így állunk a (habár nem kerek) Kodály-évfordulóval, akkor hogyan ünnepeljük majd meg a következő évek 200. születésnaposait (Haydn, Erkel, Liszt, sőt Verdi és Wagner 2013-ban), amelyről Musicus is szólott vala?!
168   virius 2007-12-08 21:22:12
12,5 óra muzsika december 12-én a Zeneakadémián
167   Búbánat 2007-09-01 00:16:23
Emlékkoncert Kodály Zoltán születésének 125. évfordulójára

2007. szeptember 05. szerda 19:30

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Kodály: Kórusművek
Kodály: Cselló-szólószonáta, op. 8
Kodály: Galántai táncok
Kodály: Háry János-szvit

Közreműködik: Nyíregyházi Cantemus Kórus (karigazgató: Szabó Dénes), Kántor Balázs - cselló, Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara

Vezényel: Győriványi Ráth György
166   eccerű • előzmény165 2007-04-27 15:37:38
Valamiért nem csinált dőlt betűt.
 
Műsorajánló
Mai ajánlat:
18:00 : Budapest
Bartók Béla Emlékház

Fülei Balázs (zongora)
"A Zongora – közelről"

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Rácz Ödön (nagybőgő)
Liszt Ferenc Kamarazenekar (koncertmester: Tfirst Péter)
ROSSINI: 6. (D-dúr) szonáta („La Tempesta”)
BOTTESINI: 2. (h-moll) nagybőgőverseny
BRITTEN: Variációk egy Frank Bridge-témára, Op.10

19:30 : Budapest
MűPa, Fesztiválszínház

Miklósa Erika (szoprán)
Balog József (zongora), Buza Vilmos (nagybőgő)
Kodály Vonósnégyes
SCHUBERT: c-moll Quartettsatz, D. 703
SCHUBERT: A halál és a lányka, D. 531
SCHUBERT: d-moll vonósnégyes („A halál és a lányka”), D. 810
SCHUBERT: A pisztráng, D. 550
SCHUBERT: Pisztrángötös, D. 667

19:45 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Radu Lupu (zongora)
Budapesti Fesztiválzenekar
Vezényel: Fischer Iván
J.S. BACH: II. (h-moll) szvit, BWV 1067
SCHUMANN: a-moll zongoraverseny, Op.54
RACHMANINOV: II. (e-moll) szimfónia, Op.27
A mai nap
született:
1752 • Muzio Clementi, zeneszerző († 1832)
1940 • Miller Lajos, operaénekes
elhunyt:
1848 • Rózsavölgyi (Rosenthal) Márk, zeneszerző (sz. kb. 1788)
1922 • Nikisch Artúr, karmester (sz. 1855)
1981 • Samuel Barber, zeneszerző (sz. 1910)