vissza a cimoldalra
2018-01-22
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (60415)
Kedvenc előadók (2818)
Társművészetek (1228)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (3889)
Milyen zenét hallgatsz most? (24992)
Haladjunk tovább... (207)
Momus társalgó (6308)
Kedvenc művek (143)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2276)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11213)
A csapos közbeszól (95)

Élő közvetítések (6852)
Balett-, és Táncművészet (5445)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1286)
Franz Schmidt (3026)
Momus-játék (5397)
Erkel Színház (8780)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1192)
Kolonits Klára (1032)
Bánk bán (2942)
Operett, mint színpadi műfaj (3469)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2566)
Kimernya? (2634)
A díjakról általában (998)
A Porgy és Bess Magyarországon (250)
Kodály Zoltán (366)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (536)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Fórum - Simándy József - az örök tenor (Búbánat, 2006-09-05 11:36:15)

 
410   Búbánat • előzmény409 2016-12-20 10:46:38
Így igaz! Jó hogy észrevetted a téves dátumot, amit az RTV Részletesből korrigálás nélkül átvettem:

Most én is utána néztem a dátumnak: egész pontosan, 1953. november 9-11. között készült a hangfelvétel a rádió stúdiójában.
409   parampampoli • előzmény408 2016-12-20 09:55:37
Ez az Aida 1953-ban készült, az 1959-es dátum téves.
408   Búbánat 2016-12-20 09:27:01
Ma este a Bartók Rádió közvetíti:

19.35 – 22.00 Főszerepben: Simándy József

X/9. rész Verdi: Aida

Négyfelvonásos opera

Szövegét - Francois Auguste Ferdinand Mariette novellája nyomán - Antonio Ghislanzoni írta.

Fordította: Závodszky Zoltán.

Vezényel: Vaszy Viktor.

Km. a Magyar Rádió Ének- és Zenekara.

Szereposztás:

Aida - Takács Paula (szoprán)
Amneris - Palánkay Klára (mezzoszoprán)
Radames - Simándyi József (tenor)
Egyiptom királya - Rissay Pál (basszus)
Amonasro - Svéd Sándor (bariton)
Ramfis, főpap - Littasy György (basszus)
Főpapnő - Sándor Judit (szoprán)
Hírnök - Réti József (tenor).

(1959. június, Magyar Rádió, 6-os stúdió)

(Bef. rész: jövő kedd, 19.35: Wagner Lohengrin – Ottó Klemperer – 1948. október 24.!!!

407   Búbánat • előzmény406 2016-11-29 18:04:53
Ma este a Bartók Rádió sugározza 19.35 - 22.15

Főszerepben: Simándy József
X/8. rész

19.35-től Leoncavallo: Bajazzók

21.02-től Mascagni: Parasztbecsület
406   Klára 2016-11-26 13:49:25
2016.11.29 19:35 - 22:15 Bartók Rádió
tv-műsor

Leoncavallo: Bajazzók és Mascagni: Parasztbecsület -
Főszerepben: Simándy József
X/8. rész
1. Leoncavallo: Bajazzók
Kétfelvonásos opera prológussal
Szövegét a zeneszerző írta
Vez. Komor Vilmos
Km. a Magyar Rádió Gyermekkara (karig.: Botka Valéria), a Magyar Állami Operaház Énekkara (karig.: Pless László) és a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara
Szereposztás:
Canio - Simándy József (tenor),
Nedda - Orosz Júlia (szoprán),
Tonio - Radnai György (bariton),
Beppo - Réti József (tenor),
Silvio - Palócz László (bariton).
2. Mascagni: Parasztbecsület
Egyfelvonásos opera
Vez. Lukács Miklós
Km. a Magyar Állami Operaház Énekkara (karig.: Pless László) és a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara
Szereposztás:
Santuzza - Dunst Mária (szoprán),
Turiddu - Simándy József (tenor),
Lucia - Barlay Zsuzsa (alt),
Alfio - Radnai György (bariton),
Lola - László Margit (szoprán).


405   Búbánat 2016-11-20 14:39:28

Simándy József konferencia a Bajor Gizi Színészmúzeumban

szinhaz szerk.
2016. november 19. szombat, 14:00

Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet konferenciát szervez az operaénekes születésének 100. évfordulója alkalmából.

Háromszázezer magas Cé – Simándy 100. címmel szeptember 18-án nyílt kiállítás a Bajor Gizi Színészmúzeumban, amely az operaénekes pályafutását mutatja be.
A kiállításhoz kapcsolódóan az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet konferenciát szervez zenetörténettel, zenekritikával, színház- és művelődéstörténettel foglalkozó (BA, MA vagy PhD képzésben résztvevő) egyetemi hallgatók és fiatal kutatók számára.

A konferencia célja, hogy fórumot teremtsen a háború utáni magyar operakultúra jellegzetességének, történetének bemutatására.

A konferencia helyszíne a Bajor Gizi Színészmúzeum (1124 Budapest, Stromfeld Aurél út 16.), időpontja: 2017. március 3.

A konferencia középpontjában az 1945 utáni magyar operajátszás több szempontból is izgalmas periódusa áll, egy olyan korszak, amelynek emblematikus alakja volt Simándy József. A konferencia szervezői Simándy József pályáját a kritikai recepció tükrében bemutató, főként az operaházi korszakra (1940-1980) koncentráló előadásokat várnak. Állhat a vizsgálat fókuszában az is, hogy ki határozza meg az operák színrevitelét az említett 40 év során. Mindez a szervezők ajánlása szerint értelmezhető tágabb kontextusban is: hogyan érvényesülnek a politika diktálta kötelezettségek az 1945 utáni operaműsorban? Milyen körülmények között jött létre az 1953-as legendás Bánk bán-előadás?
Szívesen fogadják a konferencián az elődök, illetve a kortársak (énekesi) pályájának bemutatását. A korszakot meghatározó Nádasdy Kálmán és Oláh Gusztáv életműve – a rendezés és a színpadkép átalakulása az 1960-as évektől kezdődően – is érdekes témája lehet az előadóknak. Hogyan hat a kor operai színrevitelére a Nádasdy-Oláh-örökség? A Simándy József által énekelt operák (pl. Verdi: Otello és Traviata, Erkel Ferenc: Bánk bán, Puccini: Tosca) és az ezek alapjául szolgáló irodalmi művek (pl. Shakespeare: Othello, Dumas: A kaméliás hölgy, Katona József: Bánk bán, Sardou: La Tosca) összehasonlítása szintén izgalmas előadások alapjául szolgálhat.

A maximum 20 perces előadások, egymást követő szekcióban (délelőtt és délután) hangoznak majd el. A szervezők az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet honlapján az elhangzott előadások írott változatából szerkesztett válogatást közölnek.

A konferenciára az előadó elérhetőségeinek (név, e-mail cím, telefonszám, intézmény) megküldésével és a tervezett előadások absztraktjával (2000 leütés) lehet jelentkezni.

Az absztraktok és a jelentkezés beérkezésének határideje: 2017. január 9.

(Forrás: Magyar Színházi Társaság)

Jelentkezés: az idézett cikk végén található a fogadó neve és elérhetősége.
404   Búbánat 2016-11-20 14:37:08
Színházi vetélkedő Simándy Józsefről

Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet vetélkedőt hirdet nyugdíjas klubok, 60 év fölötti baráti társaságok számára. A Bajor Gizi Színészmúzeumban megnyílt Simándy József életét, pályáját bemutató kiállításhoz kapcsolódó versenyre várjuk az érdeklődők jelentkezését. Az első forduló során csapatonként egy feladatlapot kell kitölteni, melyhez ajánljuk a kiállítás megtekintését. Jórészt, e tárlat anyagából szerkesztettük a feladatlapot, mely megtalálható a Múzeumban illetve letölthető az intézmény honlapjáról.

A kitöltött feladatlapot névvel, címmel ellátva megadott határidőre vissza kell juttatni vagy a Bajor Gizi Színészmúzeumba (1127 Budapest, Stromfeld Aurél u. 16.) vagy az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézetbe (1013 Budapest, Krisztina krt. 57.).

A legjobb munkák beküldői jutnak tovább a döntőbe. A személyes megmérettetésre 6-8 csapatot hívunk meg, csapatonként 5 főt delegálva a versenybe.

Fontos határidők:

Feladatlapok beérkezési határideje: 2016. november 21. hétfő (személyesen is lehet hozni)

Eredményekről tájékoztatás a honlapon: 2016. november 25. Péntek

Döntő időpontja: 2016. december 8. csütörtök 15 óra

Helyszíne: Bajor Gizi Színészmúzeumba (1127 Budapest, Stromfeld Aurél u. 16.)
403   Búbánat • előzmény361 2016-11-20 14:35:40
Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet

„Találkozások, emlékezések”

A háromszázezer magas Cé - SIMÁNDY 100 kiállítás kísérő programja

„Háromszázezer magas Cé” címmel nyílt kiállítás a száz éve született Simándy József operaénekes tiszteletére. Ebből az alkalomból beszélgetéseket szervezünk a művész pályájának megidézésére.

Az első beszélgetésre 2016. november 17-én, 16 órai kezdettel került sor a Bajor Gizi Színészmúzeumban.

Vendégek:

Kalmár Magda Kossuth-díjas operaénekes,

Boros Attila zenei szerkesztő, műsorvezető

Érdi Sándor újságíró, szerkesztő

A beszélgetést vezette: Szebényi Ágnes, az OSZMI munkatársa
402   márta 2016-11-17 14:34:31
A Don Carlos egyik kedvenc Simándy-szerepem. Karcsún és elegánsan énekel, gyönyörű, kifejező pianókkal, benne van az egzaltáltság és az életidegenség.
401   Búbánat • előzmény398 2016-11-17 11:46:40
Simándy könyvében is ír az akkori moszkvai fellépése élményeiről - Krónikás: Dalos László ("Bánk bán elmondja"), fia, Simándi Péter szerkesztésében kiadott könyvben is olvashatunk erről: "Simándy József újra megszólal")

400   Búbánat 2016-11-17 11:37:06
Simándy József operettfelvételei közül a Legénybúcsú című Oscar Straus-operettből Hans két dala is elhangzott a Dankó Rádió ma délelőtti operettműsorában:

- „Csak hallgass, csak hallgass, hallgatni oly jó …” (2. felv.)

- "Mi kell, szívem, mi kell?" (1. felv.)

Rádió Dalszínháza bemutatója: 1968. április 14., Kossuth adó 20.32 - 22.00

Dalszöveget Gábor Andor fordította.
Romhányi József összekötőszövegét Bárdy György mondja el.

Vezényel: Sebestyén András
Km.: az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc)

Zenei rendező: Erkel Tibor

Rendező: László Endre
Szerkesztő: Bitó Pál

Szereplők:
Andor Éva, László Margit, Kishegyi Árpád, Kovács Péter, Külkey László, Palcsó Sándor, Simándy József, Sikolya István, Várhelyi Endre

Később, a "Rádió új operettfelvételén" Simándy József operettdalokat énekel - 1974. május 18-án a Kossuth adó mutatta be 21.13 – 21.32 között: Simándy újra felénekelte Hans I. felvonásbeli dalát - ezt a változatot hallottuk most a rádióban.

Petress Zsuzsa is énekelt egy dalt az operettből: "Egy vicces, spicces óra"

Az adás ismétlése a szokott időben, 18 órától hallgatható meg a Dankó Rádióban.

399   telramund • előzmény398 2016-11-17 09:34:30
Akkor még volt annyi nagy énekes,hogy azokat is szerepeltetni kellett.Egyébként is nincs kis és nagy szerep.Ékes példája volt ennek egy korábban már jelzett Tosca,ahol a kis szerepek éneklői elviselhetetlenek voltak.Aztán a mai futtatott énekesek többsége abban a korszakban nem is jutottak volna főszerephez.
398   Klára • előzmény396 2016-11-16 13:10:44
Kedves Búbánat! Elismerésem és köszönetem! Ritkán, egyre ritkábban esik szó a "kis" szerepek fontosságáról és jelentőségéről! Nem lehet mindenki Don Carlos, vagy Fülöp király, hogy helyben maradjunk, de ha csak a 6 központi szereplő áll színpadra, nincs OPERA csak kamaradarab. Én nem csak arra gondolok ilyenkor, hogy micsoda énekeseket tudott az akkori vezetés a kisebb szerepekre beállítani, hanem arra is, hogy az akkoriakban volt elkötelezettség, alázat, stb és vállaltak az előadásért és a közönségért ún. kisebb szerepeket is! Hány mai énekesről mondható el ugyanez? Egyébként káprázatos előadás volt, még így, csak hangban is.
397   Búbánat • előzmény394 2016-11-15 17:02:57
1958. augusztus végén, szeptember elején utazott Szovjetunióbeli vendégszereplésre a Magyar Állami Operaház. A szovjet sajtó a Lityeraturnaja Gazeta és a Szovjetszkaja Rosszija is méltató cikkekben köszöntötte a magyar társulatot és azt írta, hogy „a magyar Operaház sokoldalú, gazdag játékrendje mintakép, követendő példa lehet a szovjet operaházak előtt” (Film Színház Muzsika 1958/37.).
A Film Színház Muzsika 1958/39. számában Nádasdy Kálmán számolt be az előadások sikeréről, és a Muzsika 1958./11. száma is nagy cikkben foglalkozott a vendégjátékkal.
396   Búbánat • előzmény395 2016-11-15 11:53:45
... bizony, ilyen jól állt akkor a magyar opera szekere, hogy még a legkisebb szerepekre is nagyágyúkat léptettek fel; megengedhették, megtehették...akár egy előadáson is egyszerre ilyen kaliberű énekesek jussanak hozzá a három kis -de fontos - szerephez is!
395   Heiner Lajos • előzmény394 2016-11-15 10:50:45
Volt olyan, hogy Tebaldot Agai Karola enekelte, a Mennyei hangot Birkas Lilian, V. Karolyt Antalffy Albert...
394   Búbánat 2016-11-15 10:37:37
A Bartók Rádió közvetíti ma 19.35 – 22.12

Főszerepben: Simándy József

X/7. rész Verdi: Don Carlos

Háromfelvonásos opera

Szövegét - Friedrich Schiller drámája nyomán - Francesco Maria Piave írta

Moszkva, Sztanyiszlavszkij és Nyemirovics-Dancsenko Színház, 1958. szeptember 3.-i előadás hangfelvétele – a Magyar Állami Operaház vendégjátéka

Fordította: Lányi Viktor

Km. a Magyar Állami Operaház ének- és zenekara (karigazgató: Pless László)

Vezényel: Lukács Miklós

Szereposztás:

II. Fülöp - Székely Mihály (basszus)
Erzsébet - Osváth Júlia (szoprán)
Don Carlos - Simándy József (tenor)
Eboli hercegnő - Delly Rózsi (mezzoszoprán)
Posa márki - Jámbor László (bariton)
Lerma gróf - Pálffy Endre (tenor)
Tebaldo, apród - Ágai Karola (szoprán)
Főinkvizítor - Faragó András (basszus)
Udvarhölgy - Vámos Ágnes (szoprán)
Mennyei hang - Birkás Lilian (szoprán)
V. Károly császár - Antalffy Albert (basszus).

393   Búbánat • előzmény391 2016-11-11 10:45:58
Igen, öt évvel később Házy Erzsébet részben más szereposztásba állt be:

Giacomo Puccini: Turandot – Liu – 1959. január 8.

Magyar Állami Operaház

Fordította: Lányi Viktor

Díszlet: Fülöp Zoltán
Jelmez: Márk Tivadar
Koreográfia: Eck Imre

Rendező: Nádasdy Kálmán (későbbi felújítás -1966 - Mikó András)

Karmester: Erdélyi Miklós

Szereposztás:

Turandot: Laczkó Mária
Altoum: Kolonich János
Timur: Antalffy Albert
Kalaf: Pálos Imre
LIU: HÁZY ERZSÉBET
Ping: Radnay György
Pang: Külkey László
Pong: Palcsó Sándor
Mandarin: Rajna András
Első udvarhölgy: Szabó Mária
Második udvarhölgy: Divéky Zsuzsa


1959. január 17.:
Erdélyi Miklós – Laczkó Mária, Kolonich János, Székely Mihály, Pálos Imre, Házy Erzsébet, Radnay György, Külkey László, Palcsó Sándor, Rajna András, Szabó Mária, Divéky Zsuzsa

1959. június 19.:
Erdélyi Miklós – Takács Paula, Somogyváry Lajos, Antalffy Albert, Pálos Imre, Házy Erzsébet, Melis György, Kishegyi Árpád, Palcsó Sándor, Varga András, Szabó Mária, Divéky Zsuzsa

1966. szeptember 13.:
Komor Vilmos – Déry Gabriella, Sikolya István, Antalffy Albert, Szőnyi Ferenc, Házy Erzsébet,
Sebestyén Sándor, Somogyváry Lajos, Palcsó Sándor, Rajna András, Hagymássy Ilona, Jurenák Ida
392   IVA • előzmény390 2016-11-10 23:02:15
Nincs, ez nem a harag lapja.
391   IVA • előzmény389 2016-11-10 23:01:18
Ezek szerint januárban Házy egy harmadik szereposztás Liùja volt, vagy új beálló.
390   Klára • előzmény387 2016-11-10 11:34:06
Köszönet a visszakeresésért és a tájékoztatásért! Nem állítottam, hogy az 1953 konkrétan kinek a fordítása volt, csak utaltam egy jelensége. Azért nincs harag remélem!
389   Búbánat • előzmény387 2016-11-10 09:36:37
Én is Lányi Viktor szövegfordítására gondoltam - amikor Házy Erzsébet összes, az Operában énekelt szerepét dokumentáltam, ott volt köztük a Turandot Liu-ja is. Erre emlékeztem.

(A szerepet először 1959. január 8.-án alakította. Feltüntettem Lányit is, aki a magyarra fordította a librettót.)
388   IVA • előzmény386 2016-11-10 00:55:27
Akkoriban? 1953 nem a reformkorban volt.
Például Lányi Viktor elég profi műfordítónak számított...
387   IVA • előzmény385 2016-11-10 00:52:26
Arra lehet vélni, hogy a magyar fordítás készítőjének neve hiányzik a valamikori egy Rádióújság adattárából, és a mostani szerkesztő nem nézett utána.
A Turandotot 1927. november 14-én mutatta be a pesti Operaház, Lányi Viktor fordításában.
Az 1947. november 5-i, majd az 1958. december 21-i új rendezésekben szintén Lányi Viktor fordításában szólalt meg az opera.
Az 1969. január 10-i, 1973. március 25-i és 1977. június 5-i Erkel színházi új betanulások még mindig Lányi Viktor szövegével mentek.
A Zeneműkiadó Vállalat 1960-ban kiadott szövegkönyvében szintén Lányi Viktor neve szerepel műfordítóként.
Semmi a valószínűsége annak, hogy az 1953. decemberi rádiófelvételhez egy másik fordítást készítettek. Azért állítom, hogy semmi, mert ismerjük a felvételt, és számtalanszor láttuk-hallottuk színpadon a Turandotot magyarul.
386   Klára • előzmény385 2016-11-09 18:53:00
Akkoriban nem voltak a mai világban "megszokott" profi fordítók. Sok darabot -operát és színdarabot - fordítottak a nyelvet beszélő idősebb énekesek, prózai színészek. Sok operát fordított pl. Závodszky Zoltán, az Operaház tagja, és nem is mindig jegyezték a fordítót.
385   Búbánat • előzmény384 2016-11-08 10:40:16
Nem tudom mire vélni, azt írja az RTV Részletes, hogy az 1953-ban felvett Turandot magyar nyelvű fordítója: "Ismeretlen".
384   Búbánat 2016-11-08 10:00:11
Bartók Rádió

19.35 -21.41 Főszerepben: Simándy József

X/6. rész Puccini: Turandot

Háromfelvonásos opera

Szövegét - Carlo Gozzi regénye alapján - Giuseppe Adami és Renato Simoni írta Franco Alfano kiegészítésével

Magyar nyelven

Vezényel: Vaszy Viktor

Km. a Magyar Állami Operaház Ének- és Zenekara
Karigazgató: Pless László

Szereposztás:

Turandot - Takács Paula (szoprán)
Kalaf - Simándy József (tenor)
Liu - Szecsődi Irén (szoprán)
Timur - Littasy György (basszus)
Altoum császár - Réti Csaba (tenor)
Mandarin - Katona Lajos (bariton)
Ping - Maleczky Oszkár (bariton)
Pang - Kishegyi Árpád (tenor)
Pong - Sikolya István (tenor)

(1953. december)

(Köv. rész: jövő kedd, 19.35)
383   Búbánat 2016-11-02 12:52:46
Belépő a Simándy József-kiállításra

www.mediaklikk.hu

Belépő – Kossuth – október 17., hétfő, 20:11

Szerkesztő: Nánási Anikó
Műsorvezető: Völgyi Tóth Zsuzsa
382   Búbánat 2016-10-26 13:39:38

A SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA SAJTÓTITKÁRÁNAK SIKERE A SIMÁNDY JÓZSEF EMLÉKÉRE KIÍRT PÁLYÁZATON

Megjelenés ideje: 2016. október 14., 09:41

www.szegediitelotabla.birosag.hu.

Konferenciával, kiállítással és hangversennyel emlékeztek az idén száz éve született Simándy Józsefre Szegeden, ahol az operaénekes szólókarrierje kezdődött és országszerte. Az ünnepség sorozat egyik részeként a Kistarcsai Kulturális Egyesület „Emlékem Simándy Józsefről” címmel irodalmi pályázatot hirdetett, melyre összesen 75 pályázat érkezett be.

Az Egyesület tájékoztatása szerint az írások közt voltak amelyek Simándy József művészi tehetségéről szóltak, mások a hétköznapokban megmutatkozó pozitív emberi tulajdonságait emelték ki. A Kistarcsai Kulturális Egyesület Kuratóriumának értékelése alapján az első díjat Dr. Bátyi Zoltán, a Szegedi Ítélőtábla sajtótitkára kapta a Külvárosi ária című alkotásáért. Az Egyesület a pályázati anyagokból válogatva még idén egy kötet megjelentetését tervezi.

381   Búbánat 2016-10-26 13:17:50
október 25. Bartók Rádió

19.35-22.24 Főszerepben: Simándy József

X/5. rész Bizet: Carmen

Négyfelvonásos opera

Szövegét - Prosper Mérimée novellája alapján - Henri Neilhac és Ludovic Halévy írta.

Magyar szöveg: Ábrányi Kornél

Vez. Somogyi László

Km. a Horváth Mihály téri Általános Iskola Énekkara (karig. Lukin László), a Magyar Rádió Énekkara (karig. Darázs Árpád) és Szimfonikus Zenekara

Szereposztás:

Carmen - Tiszay Magda (alt),
Don José - Simándy József (tenor),
Escamillo - Svéd Sándor (bariton),
Micaela - Szecsődi Irén (szoprán),
Frasquita - Cserhát Zsuza (szoprán),
Mercedes - Tamássy Éva (alt),
Morales - Melis György (bariton),
Remendado - Kishegyi Árpád (tenor),
Dancaire - Katona Lajos (bariton),
Zuniga - Faragó András (bariton).

(Köv. rész: november 8., 19.35)

380   Búbánat 2016-10-26 13:16:45
október 22. Bartók Rádió

19.00-21.15 Főszerepben: Simándy József

X/4. rész Erkel: Bánk bán

Háromfelvonásos opera

Szövegét - Katona József drámája nyomán - Egressy Béni írta.

Zenéjét Kenessey Jenő és Rékai Nándor, szövegét Nádasdy Kálmán és Oláh Gusztáv dolgozta át.

Vez. Ferencsik János

Km. a Magyar Állami Operaház Énekkara (karig. Németh Amadé) és a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara

Szereposztás:

II. Endre, Magyarország királya - Nagy Sándor (bariton),
Gertrúd királyné - Komlóssy Erzsébet (mezzoszoprán),
Ottó, merániai herceg - Réti József (tenor),
Bánk bán, Magyarország nádora - Simándy József (tenor),
Melinda, Bánk felesége - Ágai Karola (szoprán),
Petur bán - Faragó András (bariton),
Biberach, kóbor lovag - Palócz László (bariton),
Tiborc, paraszt - Melis György (bariton),
Udvarmester - Jóny Imre (bariton),
Tiszt - Rajna András (basszus).
379   Búbánat 2016-10-26 13:15:15
október 18. Bartók Rádió

19.35 -21.43 Főszerepben: Simándy József

X/3. rész Beethoven: Fidelio

Kétfelvonásos opera

Szövegét - Jean-Nicolas Bouilly drámája nyomán - Joseph Sonnleithner és Friedrich Treitschke írta

Fordította: Lányi Viktor

Vez. Ferencsik János

Km. a Magyar Rádió Énekkara és Szimfonikus Zenekara

Szereposztás:

Leonóra - Kasza Katalin (szoprán),
Berek Katalin (próza),
Florestan - Simándy József (tenor),
Mécs Károly (próza),
Marcellina - Andor Éva (szoprán),
Pálos Zsuzsa (próza),
Jaquino - Palcsó Sándro (tenor),
Körmendi János (próza),
Don Pizarro - Palócz László (bariton),
Basilides Zoltán (próza),
Rocco - Gregor József (basszus),
Bessenyei Ferenc (próza),
Don Fernando - Dene József (basszbariton),
I. rab - Réti József (tenor),
II. rab - Kovács Péter (basszus),
Őrségparancsnok - Szoó György (próza)

378   márta 2016-10-12 19:52:29
Végighallgattam az Álarcost. Déry Gabriella jó, mint mindig. Komlóssy egy kicsit kevésbé jó. A kopás első jelei. Simándy az első két felvonásban szépen énekel, de semmi extra. A kacagókvintett a legjobb.
Melis viszont kitűnő!(Még jobb, mint számítottam.) Drámai, pontos, erős.
Nagy áriája olyan remekül sikerül,hogy csaknem ismételni kell.
Na, erre Simándy is fölszívja magát és olyan gyönyörűséges utolsó áriát énekel, hogy teljesen levesz a lábamról!
Ferencsik csak elvártan jó, semmi extra.
377   Búbánat • előzmény376 2016-10-10 23:42:54
(Következő rész: Beethoven: Fidelio - jövő kedd, 19.35)
376   Búbánat • előzmény368 2016-10-10 23:42:14
Kedd este a Bartók Rádió műsorán

19.35 – 22.00 Főszerepben: Simándy József

X/2. rész Erkel Ferenc: Sarolta

Háromfelvonásos vígopera

Szövegét Czanyuga József írta

Vezényel:Vaszy Viktor

Km. a Magyar Rádió Énekkara (karig. Sapszon Ferenc),
a Magyar Honvédség Férfikara (karig. Kis István)
és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara

Szereposztás:

Sarolta - László Margit (szoprán)
Mátyás király - Simándy József (tenor)
Ordító, kántor - Bende Zsolt (bariton)
Gyula vitéz - Miller Lajos (bariton)
Belus - Sinkó György (basszus)
Bíró - Széki Sándor (bariton)
Pap - Kovács Péter (basszus)ű
Egyházfi - Szénássy István (basszus)
Hirnök - Jánosi Péter (bariton)
375   Búbánat 2016-10-08 14:33:04
Az „Operaház Örökös Tagjai” –sorozat első kötete után („Csúri Ákos: Megszólal a néma pálca – beszélgetések Medveczky Ádámmal) itt a következő, második megjelent képes kiadvány is, ami már kapható az Opera Shopban:

„Simándy József arcai”

Az előszót az Operaház főigazgatója, Ókovács Szilveszter írta. A bevezető fejezetben a nagy tenor lánya, Simándi Katalin emlékezik édesapjára.

A képes kiadvány a művész pályájának áttekintését évszámadatokban, majd összes operaszerepének időrendi, kronologikus felsorolását is tartalmazza.
Az album gazdag képanyagot tartalmaz: Simándy ifjú korából; a civil életéből merítve; otthonában; portrék; a művészi pálya főbb állomásai, kiemelt főszerepek Szegeden és az Operában.

A fotóanyagot Simándi Katalin és Wellmann Nóra válogatta; a kötetet Karczag Márton és Wellmann Nóra szerkesztette.

Egy ritka felvétel - fotó - a kötetből: Simándy az Operaház énekkari tagjaként a Hamupipőkében (1942)
374   álmodó • előzmény365 2016-10-07 08:10:43
A műsor a Tv adás miatt rengeteg emberhez juthatott el, most ezúton szeretném átadni a sokaktól hallott elismerő szavakat fiának, Simándi Péternek aki narrátorként remekelt szépen formált, tsztán érthető prózájával a műsorban, s akinek hangszíne olykor édesapjára emlékeztette a hallgatókat/nézőket.
Magam is gratulálok, és örültem az elismeréseknek. :-)
373   álmodó • előzmény365 2016-10-07 08:10:30
A műsor a Tv adás miatt rengeteg emberhez juthatott el, most ezúton szeretném átadni a sokaktól hallott elismerő szavakat fiának, Simándi Péternek aki narrátorként remekelt szépen formált, tsztán érthető prózájával a műsorban, s akinek hangszíne olykor édesapjára emlékeztette a hallgatókat/nézőket.
Magam is gratulálok, és örültem az lismeréseknek. :-)
372   Búbánat 2016-10-06 19:18:25
A Bánk bán mai, premier előtti előadást megelőzően fél 7-kor „Simándy József és Szeged” címen nyílt kiállítás a Szegedi Nemzeti Színház földszinti kerengőjében, a tenorista születésének centenáriumán. A kiállítást Gyémánt Csilla színháztörténész gondozza.
371   Búbánat 2016-10-06 11:12:52

Tegnap este fél 8-kor ünnepi koncert keretében

Simándy József emlékest volt a Bazilikában

Jótékonysági hangverseny a művész születésének 100. évfordulójára

Sajnos, csak utólag jutott tudomásomra ez az esemény. Talán volt valaki a hangversenyen és beszámol róla.

Olvasom a műsort és a közreműködők nevét:

Bellini, Donizetti, Gounod, Liszt, Frank, Massenet, Guilmant műveiből

Szabóki Tünde – aki talán el tudott jönni két Fidelio-Leonorája között Coburgból¸ Szöllösi Erika, Cser Krisztián, Megyesi Zoltán, Zsigmond Géza –ének.

Novák Zita – hegedű; Peták Ágnes – hárfa,

az All the Ages Kórus (karigazgató: Pfeiffer Gyula)

Műsorvezető: Simándy Péter
370   Búbánat • előzmény369 2016-10-05 13:35:20
Petress Zsuzsa és Simándy József egy másik kettőst is énekel az operettből, melynek ez a zenei felvétele is fent van már a http://operett.network.hu/ oldalon:

Kemény Egon – Ambrózy Ágoston: Hatvani diákjai - Amálka és Máté kettőse „Nincsen messzebb ez az utca” - Petress Zsuzsa, Simándy József
369   Búbánat 2016-10-04 10:15:12
Kemény Egon – Ambrózy Ágoston: Hatvani diákjai - Simándy József, Petress Zsuzsa
368   Búbánat 2016-10-04 09:53:04
Ma este a Bartók Rádióban

19.35 – 22.00 Főszerepben: Simándy József

X/1. rész Verdi: Az álarcosbál

Háromfelvonásos opera

Szövegét - Eugene Scribe III. Gusztáv c. drámája nyomán - Antonio Soma és Francesco Maria Piave írta

Fordította: Zoltán Vilmos
Szövegkönyv: Blum Tamás

Vezényel: Ferencsik János
Km. a Magyar Állami Operaház Ének- és Zenekara
Karigazgató: Nagy Ferenc

Szereposztás:
Richard gróf - Simándy József (tenor)
René, a titkára - Melis György (bariton)
Amélia, René felesége - Déry Gabriella (szoprán)
Ulrika, néger jósnő - Komlóssy Erzsébet (mezzoszoprán)
Oszkár, apród - Hankiss Ilona (szoprán)
Silvano, matróz - Ötvös Csaba (bariton)
Samuel, összeesküvő - Antalffy Albert (basszus)
Tom, összeesküvő - Mészáros Sándor (bariton)
Főbíró - Nádas Tibor (basszus)
Szolga - Szegleth Ferenc (tenor)

(Erkel Színház, 1973. december 14.)
(X/2. rész: jövő kedd, 19.35 – Erkel: Sarolta)

367   Búbánat 2016-10-04 09:23:22
Simándy 100

2016. október 10., hétfő 19:00

Óbudai Társaskör, Nagyterem

Október 10-én az Óbudai Társaskörben áriaesttel emlékeznek a száz éve született Kossuth-díjas énekesre.

Simándy József szellemét és szakmai pályáját idézi fel a Társaskör áriaestje, amelyen emlékét és hangját ritkaságnak számító archív felvételek is megidézik.

Közreműködik:

Kun Ágnes Anna, Csák József, Sárkány Kázmér – ének

Harazdy Miklós – zongora

Az Óbudai Társaskör emlékestjének zenei szerkesztője és műsorvezetője Baranyi Ferenc lesz.

366   Búbánat • előzmény361 2016-10-03 21:51:58
"Az autószerelő műhelytől az operaszínpadig"

Video-interjú Simándy Katalinnal

FIDELIO.hu, 2016.10.02. 19:21

Minden idők egyik legjobb magyar operaénekese, Simándy József születésének szeptemberben volt a századik évfordulója. Emlékére életmű kiállítás nyílt a Bajor Gizi Színészmúzeumban. A kiállítás kapcsán lányával, a tárlat kurátorával, Simándy Katalinnal beszélgettünk.
365   Búbánat • előzmény343 2016-10-03 09:16:29
Az M5 televíziós csatorna ma esti közvetítése:

19.55 – 21.35

„Simándy100 - Nagy Tenor-show - a nagy tenor születésnapján”

Erkel Színház, 2016. szeptember 25.

Km. László Boldizsár, Rafael Rojas (mv.), Boncsér Gergely, Balczó Péter, Kovácsházy István, Pataki Adorján
továbbá Haja Zsolt (bariton), Csíki Gábor (Opera Énekkarának tenor kara),
valamint a Magyar Állami Operaház Zenekara és Énekkara (karigazgató: Strausz Kálmán).

Vezényel: Kovács János

(Ismétlés éjjel-hajnalban: október 4. , 01.25-től)
364   Búbánat • előzmény357 2016-10-03 09:02:21
Ma este a Bartók Rádióban:

19.00 Simándy József 100

II. rész

Szerkesztő-műsorvezető: Selmeczi Borbála

Ism. holnap 9.30
363   Búbánat • előzmény362 2016-10-01 15:41:25
... és még Pataky Kálmánt se felejtsük ki a felsorolásból.
362   Alvaro 2016-10-01 03:05:12
Simándy József egy kiváló énekes volt, de messze nem világhírű... persze a tisztelgés miatt jól hangzik... két magyar tenorista volt, aki valóban világhírű: Ilosfalvy Róbert, és még inkább Kónya Sándor...
361   Búbánat • előzmény356 2016-09-30 23:33:14
HÁROMSZÁZEZER MAGAS CÉ"-100 ÉVE SZÜLETETT SIMÁNDY JÓZSEF, VILÁGHÍRŰ OPERAÉNEKES

http://hajnali-feny.blog.hu/
2016.09.23. 00:40

szerző: RUZSA_VIKTOR

Interaktív kiállítás nyílt az idén 100 éve született Simándy József, világhírű magyar operaénekes tiszteletére a Bajor Gizi Színészmúzeumban.

A kiállítás a Művész halálának évfordulójáig, 2017. március 5-ig lesz látható szerdától vasárnapig 14 - 18 óra között.

A látogatók korabeli fotók és archív - főképp - rádió- és hanglemez-felvételek segítségével utazhatnak vissza az időben, e nagyszerű tenor legnagyobb színpadi szerepeit megidézve.

„Az alábbi felvételeket a kiállítás szeptember 18-i megnyitója előtt, illetve magáról a megnyitón készítettem a közreműködők tudtával, engedélyével.”

Két hanglejátszás:

- Interjú Sipőcz Mariannal, a kiállítás társkurátorával (10:51 perc)

- "Háromszázezer magas cé" - Simándy 100 Kiállítás megnyitó (30:03 perc)
360   Búbánat • előzmény325 2016-09-28 11:03:50
Kasza Katalin:

Simándy József. Ez a név fogalom. A Magyar Állami Operaház aranykorának kiemelkedő személyisége.

Első találkozásom vele általános iskolás koromban volt, hetedik osztályos voltam. Tőle hallottam először operaáriát énekelni: a Bánk bán Hazám, hazám-áriáját.

Személyes találkozásom vele fiatal pályakezdőként Beethoven Fidelio c. operájának rádiófelvételén volt. Leonórának engem választott Ferencsik János karmester. Majd még egyszer találkoztam vele, ugyanebben az operában, a darab tévéfelvétele során. Meghatározó mindkét találkozás a pályámon.

Lenyűgözve hallgattam tőle Florestan áriáját, a szerelmes férfi eksztatikus víziója angyalként látja a párját, aki kiszabadítja őt.

Most is bennem zeng a Carmen Don Joséja, ahogy a Virágáriát elkezdi. Bűvös erő volt e virágban – az ária indítása a virág lelkéről, illatáról dalolt.
Vagy Otello halála. Adj még egy csókot – ezek a lélekhangok, rezdülések felejthetetlenek, egyszeriek, megismételhetetlenek.

Ez a néhány pillanat kérdezi, mi a titka? Megválaszolhatatlan, de mindig ezt kutatjuk, amikor meghatározó személyiségekkel találkozunk a művészet bármely területén. A vélt válaszok mindig csak megközelítések.

Két gondolat:

A hangja egy rendkívül érzékeny, összetéveszthetetlen színű hang. A kifejezőereje határtalan, a művész lelkének változásait, minden rezdülését követi, a csodálatos szövegmondással együtt.

Alakításaihoz elementárisan hozzájárult, hogy egy rendkívül határozott, nemes férfiszépség, erő áradt belőle.

Ami számomra a legfontosabb, maradandó, sőt tovább adandó:

A színpadi jelenléte – és itt a hangsúly a jelen és a lét, külön-külön. Mert ő az a művész, aki akkor, abban a pillanatban, a jelenben ott létezik. Tehát nemcsak a zenei anyag megszólaltatója, hanem a zenében megteremtett test, személy életre keltője. Vagyis akkor, abban a pillanatban – és ez a fontos.

Ez a művész az életét Bánk bánként, Otellóként élte. Így vált a neve, a léte eggyé. Ő A Bánk bán, ő Az Otello.

Számomra Simándy József az arany mérték.”

Forrás: „100 éve született Simándy József”
Operavilag.net, 2016. szeptember 18.
Születésének centenáriumán pályatársak emlékeznek a legendás tenorkirályra. JÁNOSI ILDIKÓ összeállítása
359   Búbánat • előzmény325 2016-09-27 10:59:00
Vámos Ágnes:

„Simándy Józseffel sokszor énekeltem együtt, leggyakrabban a Bánk bán Melindájaként és az Otello Desdemonájaként.
Ehhez a két operához gyönyörű élmények fűznek, ami főleg Simándynak köszönhető. Általában ragaszkodott hozzám ezekben a művekben. Amikor pályafutása 25. évfordulóját ünnepelte, engem kért partneréül a Bánk bánba. Nagyon szép előadás volt, a tévé is közvetítette. Igazi nagyúr volt, inspiráló partner, és fantasztikusan énekelt!

Az Otellót nagyon szerettem, a legkedvesebb szerepem volt Desdemona. Előadás kezdetekor mindig meghallgattam a zenekari ároknál az első két akkordot, s onnantól már Desdemonává váltam. Olyan hatással volt rám az a két akkord, hogy még most is libabőrös leszek, ha rágondolok! S a szerelmi duett is csodálatos volt Simándyval – ahogy rám nézett, a szerelmes férfi tekintetével! Ugyanakkor a harmadik felvonásban, a veszekedős részben úgy féltem tőle, hogy majdnem összeestem, de nem csak szerep szerint!

Nagyon szenvedélyesen játszott és énekelt, s olyan erő lakozott benne… Ő a színpadon élt igazán, neki az opera volt az élete. Teljesen átalakult a színpadon azzá a hőssé, amit énekelt.

Simándy szeretett engem, mert nagyon összeillő partnerek voltunk. Egyébként majdnem mindig együtt tűztek ki minket az Otellóra.

Van egy emlékezetes történetem az Otello-premierről, 1961-ben vagy ’62-ben történt.
Minden felvonás nagy sikerrel zárult, s a darab végén ováció volt, több ízben is kimentünk meghajolni. Már leengedték a vasfüggönyt, de még mindig tapsolt a közönség, így aztán kétszer-háromszor kimentünk a vasfüggöny elé is. Végül már integettünk, hogy köszönjük szépen, majd bevonultunk az öltözőbe. Tudni kell, hogy mindketten parókát viseltünk a darabban, én szőke parókát kaptam a saját, fekete hajamra, Simándy meg feketét, ráadásul még barnára is volt festve az arca, keze – hiszen mórt alakított. No, én már levettem a parókámat, Simándy is már kezdte magát lesminkelni. Egyszer csak jön az ügyelő, hogy„gyerekek, hagyjátok abba a lesminkelést, a közönség nem megy el, muszáj meghajolnotok legalább egyszer, különben nem tudjuk bezárni a színházat”.
Egyszerűen nem mozdult a nézőtérről a közönség, nem akartak hazamenni.
Erre aztán ahogy voltunk – én pongyolában, a fekete hajammal, Simándy félig barnán –, kimentünk a vasfüggöny elé. A közönség őrjöngve fogadott minket, óriási tapsot kaptunk, ami nem akart szűnni. Akkor maradt csak abba, miután integettünk, s szinte kértük, hogy engedjenek már haza minket. Ez felejthetetlen, óriási élmény volt.”

Forrás: „100 éve született Simándy József”
Operavilag.net, 2016. szeptember 18.
Születésének centenáriumán pályatársak emlékeznek a legendás tenorkirályra. JÁNOSI ILDIKÓ összeállítása
358   Búbánat • előzmény357 2016-09-26 18:28:58
19.00-19.30
357   Búbánat 2016-09-26 18:28:25
Ma este a Bartók Rádióban:

19.00 Simándy József 100

I. rész

Szerkesztő-műsorvezető: Selmeczi Borbála

Ism. holnap 9.30
356   Búbánat • előzmény355 2016-09-26 17:42:08
Ugyancsak elhangzott tegnap az Erkel Színházban a tenor-gála felvezetését jelentő megnyitó ünnepségen, hogy a Bajor Gizi Színészmúzeumban kiállítás tekinthető meg a Színháztörténeti Múzeum és Intézet gondozásában: „Háromszázezer magas CÉ - Simándy 100”

„A tárlat bemutatja azokat az elsőrangú alkotótársakat: rendezőket, karmestereket, tervezőket és a kiváló partnerek sokaságát, akik hozzájárultak ahhoz, hogy az 1945 utáni időszak valódi aranykora lehessen a Magyar Állami Operaháznak, és magának az opera műfajának is.
A művész egész pályáját végigkísérte a közönség szeretete. A tárlat a rajongás korabeli tárgyi emlékeinek bemutatásán keresztül igyekszik a Simándy-kultuszt érzékeltetni, míg a magánélet képei a hétköznapi embert teszik láthatóvá.
A kiállításba beépített interaktív elemek a fiatalabb korosztályok számára is érdekes kiegészítő információkat tartalmaznak.
Az életpálya bemutatásához felhasznált anyagok gerincét a Simándy-család archívumában fennmaradt dokumentumok alkotják, amelyet az Operaház Archívuma és Emlékgyűjteménye, az MTI fotóanyaga, az OSZMI Fotó- és Színlaptárának dokumentumai egészítenek ki.”

Helyszín: Bajor Gizi Színészmúzeum (1124. Budapest, Stromfeld Aurél u. 16.)

Látogatható: 2016. szeptember 18 - 2017. március 5.

Ókovács Szilveszter az elhangzottakhoz hozzáfűzte: a kiállítás megnyitása Simándy József születésnapjára esett, és halálának huszadik évfordulóján zárul.
355   Búbánat 2016-09-26 17:22:33
Tegnap délután az Erkel Színházban, a Simándy-emlékgálán hangzott el, hogy egy kis füzet jelent meg az Opera kiadásában, címe: „Simándy arcai”. Az Operaház Emlékgyűjtemény-tárának kurátorai, Wellmann Nóra és Karczag Márton érdeme e kiadvány létrejötte, az ő gondos szerkesztői-gondozási munkájukat dicséri, mely hamarosan kapható lesz az Opera Shopban.
A kis képes füzet egy példányát Ókovács Szilveszter felmutatta a közönségnek.

Az említett kurátorok szerkesztői munkája az Operaház Vörös Szalonjában látható Simándy-emlékkiállítás fotóanyaga is, mely megtekinthető az előadások szünetében.
354   Búbánat 2016-09-26 16:50:04
Még el kell mondanom, hogy az Erkel Színházban most megnyílt Simándy-emlékkiállítást az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet szervezte, és hozta létre, mely az országjárás (vándorkiállítás) keretében jutott el Pestre.

Kurátorai:
Simándi Katalin (a legendás tenor lánya),
Sipőcz Mariann

A kiállítás mottója:

"Benne voltam a muzsikában, és a muzsika bennem."
353   Búbánat • előzmény351 2016-09-26 15:24:18
Köszönöm: egy részüket igen, más részüket maga Simándy hangfelvételről. Sőt, Ókovács is felvezetett egy-két áriát.
352   Búbánat • előzmény350 2016-09-26 15:22:33
Még kiegészítem az előbbi beszámolómat a következőkkel:

Kovács János karmesteren semmi nem múlt! Kiválóan játszott irányításával az Opera zenekara, és az elhangzott önálló zeneszámok is mind az Ő és zenekarának kiváló technikáját, felkészültségét bizonyították:

- Erkel: Ünnepi nyitány
- Carmen: Előjáték
- Lohengrin: Előjáték
- Manon Lescaut: Intermezzo

A Magyar Állami Operaház Énekkarának nem sok abszolválni való feladata volt, de a három operajelenetben nagyon fontos énekelni valókat ihletetten, igen szépen kidolgozva prezentálták:

- Aida: Győzelmi kórus
- A trubadúr: Manrico f-moll áriája és a stretta
- Turandot - Kalaf áriája a III. felvonásban: "Nessun Norma" - a Kórus éneke a színfalak mögül szólalt meg.
351   laszloferenc 2016-09-26 15:14:17
Csak egy kis pontosítás: az áriák előtti mondatokat Simándi Péter olvasta fel a Bánk bán elmondja... című kötetből.
350   Búbánat • előzmény343 2016-09-26 15:09:24
A tegnap délutáni „Simándy100 – Nagy tenor-show” szerintem minden volt csak nem „show”; egy szép tenorgálának titulálnám azt, ami az Erkel Színház zsúfolásig megtelt nézőtere előtt a színpadon megvalósult.

Nemcsak Jonas Kaufmann hiányzott az előzetesen meghirdetett produkcióból, hanem az ugyancsak betegség miatt távol maradt Fekete Attila, Horváth István - és Brickner Szabolcs is. Ez utóbbi operaénekes elmaradását azért is fájlalom, mert ha már az eredeti felállás nem jött össze, még bíztam a három, „B” kezdőbetűs tenor egyidejű közös színpadi felléptében. Balczó Péter és Boncsér Gergely mellé végül László Boldizsár, Pataki Adorján, Kovácsházi István, valamint Kaufmann pótlásául Rafael Rojas társult.

További énekes-szólista közreműködők volt: Haja Zsolt (bariton) a Don Carlosból a „Szabadságkettősben”, mint Posa márki, illetve A trubadúrból előadott Manrico f-moll ária és a Stretta közötti jelenetben Ruiz szerepét éneklő Csíki Gábor (tenor) az Énekkarból.

Az Operaház Énekkarának három operajelenetben volt feladata: az említett Trubadúr-kép; Aida-győzelmi kórus; Turandot-Kalaf-ária, III. felvonás. És ott volt az Énekkarban Simándy József fia, Simándi Péter is, természetesen…

A színpadon foglalt helyet a Kovács János vezényelte Magyar Állami Operaház Zenekara, mögöttük, háttérben az Énekkar

A színpad mélyén kifeszített vásznon az egyes énekszámok alatt folyamatos vetítésben volt részünk: Simándy emlékezetes operaszerepeit illusztrálandó, a felhangzó áriák, operarészletek alatt fotók, egymásra csúsztatott képek, grafikák idézték meg Simándy Józsefet szerepeiben, korabeli díszletek, jelmezek között, régi színlapok, poszterek bemontírozásával. S mielőtt elhangzott volna az adott ária, a kimerevített Simándy-szerepfotóhoz az Ő beszédhangját hallhattuk a hangszórókon keresztül; korabeli stúdióbeszélgetések, archív rádióriportok felvételéből egy-egy mondatát, vallomását a színpadon megformált operaszerepéről.

Az operagála kezdete előtt, úgy fél három és három óra között, az Erkel Színház földszinti csarnoka már zsúfolásig tele volt. Kis ünnepség vette kezdetét.
Az Erkel Ferenc szobra mellé felállított Simándy József bronz mellszobra előtt megjelent Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója, aki köszöntötte a koncertre érkezett egybegyűlteket, a jelenlévő Simándy-családot, és felhívta a figyelmet az előcsarnokban megnyílt Simándy-emlékkiállításra, mely az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet kurátorainak segítségével állt össze és az ország több pontján volt már látható, és most Budapestre, az Erkelbe is eljutott. Szinetár Miklós, az Operaház volt főigazgatója kapott szót, méltatta a 100 éve született nagy magyar tenor-legendát, aki az Opera aranykorának egyik meghatározó személyisége volt, Rá is gondolva most úgy látja, az Opera az egykori énektitánjainak dicső korszaka után egy újabb ígéretes időszak küszöbén áll; a jelen állapotokból kiindulva nem elhamarkodott azt a kijelentést tennie, felsejlik egy másik „aranykor” iránya felé vezető út. Jó úton halad az Opera „szekere”.
Szinetárt követően Simándi Péter személyes hangnemben emlékezett édesapjára.
Többen koszorút és virágcsokrokat helyeztek el a szobor talapzatára: mások mellett az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet és a Bajor Gizi Múzeum igazgatója, továbbá Gyüdi Sándor is eljött a Szegedi Nemzeti Színház részéről koszorúzni.
Majd egy szoprán énekesnő egy gitáron játszó hölgy kíséretében elénekelte Simándy József egykori kedvenc dalát: Caccini „Amarilli”-jét. (Nem sokat lehetett hallani ebből sem, a háttérben és kintről behallatszó, folyamatos háttérzaj miatt – hiába volt itt a mikrofon.)

A kis ünnepség után a főigazgató mindenkit beinvitált a színház nézőterébe, mondván a kint elhelyezett virágcsokraink után bizonyára kíváncsiak vagyunk a benti „Virágáriára” is…

Nem sokkal három után, mikor mindenki elfoglalta helyét, újra megjelent Ókovács Szilveszter, már a színpadon, és magával hozta a legendás tenorista özvegyét, Simándyné Jutka asszonyt, aki röviden felidézte nekünk Simándy József pályaútját, s beszéde végén egy megható, a tenoristához írt vers sorait olvasta fel.

Ezután megkezdődött a tenor-gála, melyről igazán nincs mit mondanom: mindenki elénekelte a kiosztott műsorlapon szereplő áriáját. Hallottunk jól és kevésbé szépen előadott énekszámokat, igazán kiemelkedő kevés akadt: talán Kovácsházi Istvántól a Grál elbeszélés a Lohengrinből, László Boldizsártól a Stretta A trubadúrból, és a vendégművésztől hallott Radames Románca, Otello áriája a III. felvonásból és Kalaf áriája a Turandotból.

Mégis a legemlékezetesebb hallott énekszám maga Simándy Józsefnek a "Hazám, hazám..."-ja volt, melyet ráadásként vetítettek, és a kihangosított énekhang alatt a vetítővásznon megjelent Simándy valóságos alakja a Bánk bán címszerepében - operaelőadások, koncertek, televíziós-munkák képfelvételeiből összemontírozva, ifjabb és idősebb korában rögzített filmanyagokból válogatva. Az ária alatt, a zenekar mögött kifeszített óriás vászon tövében pedig a tenorok díszsorfalat alkotva fordultak az éneklő Simándy József felé…

Ez méltó zárása volt az emlékműsornak!

Vetített grafika: M. Tóth Géza
Rendező: Aczél András
349   Búbánat • előzmény346 2016-09-25 12:26:49
Kuriózum: ahogy szólót táncol a fiatal Simándy Az Ifjú gárda táncjelenetében (operaházi előadásban) - lásd az előbbi linken, az archív filmbejátszást; és nézve Oleg Kosevoj alakítását, hallgatni énekét...
348   Búbánat • előzmény347 2016-09-25 11:54:40
A Don Carlos-részlet (Szabadságkettős) bejátszásást megelőzően hallhattuk Simándy vallomását Svédre és Posájára visszaemlékezve a Verdi-operában- (rádiós riportból)
347   smaragd 2016-09-25 11:47:36
Nagy Ibolya műsorában hallhattuk ma Simándy Józsefet, egykori emlékezését Svéd Sándor énekművészetével kapcsolatban.
A felvétel az ismétlésben is meghallgatható, Dankó Rádió, 18 órától, a műsor elején.
346   Búbánat • előzmény344 2016-09-25 11:45:24
Házy Erzsébet, Simándy József – filmrészlet

Forrás: Filmhíradó

Elhangzó szöveg:
Fagyejev világhírű regényét elevenítette meg Mejtusz szovjet zeneszerző műve. Operaházunk is műsorra tűzte a nagy sikerű szovjet dalművet. Oláh Gusztáv és Nádasdy Kálmán Kossuth-díjas művészek kitűnően oldották meg a díszletek és a rendezés problémáit. Vezényel Koródi András. Részlet a harmadik felvonásból. Az ifjú gárda a német megszállás idején Oleg Kosevojéknál ünnepli november 7-ét. Oleg Kosevojt Simándy József Kossuth-díjas alakítja.

Kivonatos leírás: Fagyejev Az ifjú gárda című könyvének első oldala. Az operaházi előadás plakátja. Rendezők munka közben, cigarettáznak. Díszletrajzok. (Zene). A karmester beint. Részlet az előadásból: táncjelenet. Simándy szólója.
345   Búbánat • előzmény344 2016-09-25 11:42:32
(A hivatkozott 131. sz. beírás a Házy-topicban található.)
344   Búbánat 2016-09-25 11:41:29
A 131. sz. beírásomban szóltam Az Ifjú Gárda rádiós stúdiófelvételéről és idéztem
Simándy József véleményét az operáról és benne saját szerepéről
343   Búbánat • előzmény342 2016-09-25 10:33:13
Az Opera honlapjáról hozom át ide:

„Simándy100 - Nagy Tenor-show - a nagy tenor születésnapján”
________________________________________

Természetesen a tenoristák a legszerencsésebbek. Talán a legnehezebb is az ő dolguk, nem véletlen, hogy kevesek kiváltsága közülük a világhír, s hogy a komponisták számukra tartogatták legszebb dallamaikat. Most Simándy József, a korszakos magyar tenorlegenda 100. születésnapja hozza el a legjobb magyar énekeseket és a jelenkor legnagyobb aktív tenorsztárját az Erkel színpadára. Rafael Rojas és nyolc magyar művész egyúttal fejet hajt Simándy valóban megkerülhetetlen, ma is példaértékű életműve előtt. Az est folyamán ismert és ritkán látható fényképek, restaurált filmrészletek segítenek felidézni Simándy megkerülhetetlen, máig példaértékű életművét.

1. rész

Erkel: Ünnepi nyitány
Erkel: Hunyadi László – László áriája az I. felvonásból (’Ó, végre egy pár nyugodt pillanat’) – László Boldizsár
Verdi: Aida – Győzelmi kórus
Verdi: Aida – Radamès románca ('Se quel guerrier io fossi! ... Celeste Aida') – Rafael Rojas
Verdi: A trubadúr – Manrico f-moll cabalettája és a stretta a III. felvonásból (’Ah, sì ben mio… Di quella pira’) – László Boldizsár, közreműködik: Ujvári Gergely (Ruiz)
R. Strauss: A rózsalovag – Az olasz énekes áriája (’Di rigori armato in seno’) – Boncsér Gergely
Bizet: Carmen – Előjáték
Bizet: Carmen – Virág-ária (’La fleur que tu m’avais jetée’) – Rafael Rojas
Verdi: Don Carlos – Szabadságkettős (’È lui! desso... L'infante! ... Dio, che nell’anima infondere’) – Balczó Péter, Haja Zsolt

2. rész

Wagner: Lohengrin – a III. felvonás előjátéka
Wagner: Lohengrin – Lohengrin áriája a III. felvonásból (’In fernem Land’) – Kovácsházi István
Verdi: Otello - Otello áriája a III. felvonásból ('Dio! mi potevi scagliar') - Rafael Rojas
Puccini: Manon Lescaut – Intermezzo
Puccini: Tosca – Képária (’Dammi i colori... Recondita armonia’) – Pataki Adorján
Puccini: Bohémélet – Rodolfo áriája az I. felvonásból (’Che gelida manina’) – Boncsér Gergely
Puccini: Turandot – Kalaf áriája a III. felvonásból (’Nessun dorma’) – Rafael Rojas

Közreműködik a Magyar Állami Operaház Zenekara és Énekkara

Vezényel: Kovács János

Karigazgató: Strausz Kálmán

Házigazda:Ókovács Szilveszter

Vetített látvány: KEDD Stúdió, M. Tóth Géza

Rendező: Aczél András
________________________________________
Részletek

Helyszín: Erkel Színház

Dátum
2016. szeptember 25.

Kezdés ideje: 15:00
Befejezés ideje: 17:00

342   Búbánat • előzmény341 2016-09-25 10:22:13
Az Erkel Színházban ma 15 órakor kezdődő Simándy100 tenorgálát a televízió felveszi, az M5 csatorna fogja leadni október 3-án, hétfőn, 19.55-21.35 óra között.
341   Búbánat 2016-09-25 10:14:37
Az Opera honlapján megtalálható a – javított – részletes műsor.

Tenorok:
Rafael Rojas mv., László Boldizsár, Boncsér Gergely, Balczó Péter, Kovácsházi István, Pataki Adorján

Közreműködik még:

Újvári Gergely (Ruiz – A trubadúrban)

Haja Zsolt (Posa – A Don Carlos - Szabadságkettősben)
340   Búbánat • előzmény325 2016-09-25 09:16:41
Tokody Ilona:

„Simándy Józsefet már gyerekkoromban ismertem, csodálatos és egyedi hangját gyakran hallgattam a rádión keresztül. Rajongtam érte, iskolásként levelet is írtam neki, és autogramos fényképet is kértem tőle. Boldog voltam, amikor válasza, a dedikált fotó, meg is érkezett.

Személyesen főiskolás koromban találkoztam vele először, a Budavári Te Deumban, melyre a Kodály-énekverseny után Ferencsik János kért fel. Simándy József mellett Komlóssy Erzsébet és Gregor József partnereként énekelhettem a szopránszólót. Később a szombathelyi Iseumban lehettem Melindája a Bánk bán második felvonásában, ami örökké emlékezetes élmény számomra.

1984-ben az Opera 100 éves évfordulóján, a felújítás utáni megnyitón énekeltük együtt ismét a Bánk bán második felvonását (ő akkor már hatvannyolc éves volt), s mint utólag megtudtam, kifejezetten engem kért partneréül a szombathelyi előadás alapján. S egy ilyen rangos művésznek tiszteletben tartották és teljesítették a kérését. Nekem rendkívüli megtiszteltetés volt az ő elismerése.
Annyira feldobódtam, amikor vele énekeltem! Én akkor azt éreztem – amit csak ritkán, egy jelentős partner mellett érez az ember –, hogy ő teljes mértékben bele tud bújni a szerepébe. Igazi Bánkként énekelt, s ezzel segített nekem abban, hogy Melinda legyek.

Igazi férfi volt, aki nem szégyellte kimutatni az érzéseit.

S amikor felemelte a fejem, miután befejeztem az Ölj meg engem, Bánk… áriát, és rám nézett, könnyben úszott a szeme… És nem Simándy könnyeit láttam, hanem Bánkét. Felejthetetlen!

1992-ben a Kongresszusi Központban volt az utolsó fellépésünk, melyet tévé is közvetített, ezen a Csitári-duettet adtuk elő. S akkor is az ő kívánságára énekeltünk együtt, ami nekem máig óriási élmény.

Az elhivatottság a legjellemzőbb rá. Nagyon komolyan vette a pályát. Géniusz volt, valami olyasmit tudott, ami a saját génjeiből és saját művészi vénájából fakadt, ami a művész titka. A megfejthetetlen titok, ami legjobban izgatja a kollégákat és a közönséget is. Igazi művészegyéniség volt, és még olyan korban énekelt, amelyben az egyéniséget, a személyiség erejét fontosnak tartották.

A magánéletben is jó barátság fűzött össze minket. Szomszédok voltunk, 100 méterre laktunk egymástól. Ő alsó szomszédnak nevezett engem, mert alatta laktam, én meg úgy hívtam, felső szomszéd. Összejártunk, s akárhányszor meghívtuk őt feleségével, mindig hozta kis demizsonban a bort, amit ő maga készített a balatoni szőlőjéből. Egyszer még édesapám is – aki nagy Simándy-rajongó volt – találkozhatott vele nálunk.

Máskor mi mentünk át hozzá, és megmutatta azt a csodálatos felső részét a háznak, amit a saját kezével épített, és ami az ő kis búvóvára volt. A házamból telente, amikor a fák nem takarták, mindig láttam az ő kis várát, ahova mindennap elvonult, s ott hallgatta a zenét. Giglit, Carusót szerette, Pertilét imádta, de én kértem, hogy őt is hallgassuk. S láttam, hogy a zene közben újra felelevenedik benne a figura. Élete végéig nem szűnt meg művész lenni. Nekem megtiszteltetést jelent, hogy ilyen közel engedett magához. Abszolút mértékben barátnak, művésznek tartott, nekem pedig ő olyan volt, mintha a nagybátyám lett volna. Mindig családias érzés fogott el engem a nagy Simándy társaságában.

Sokszor mesélt vicces történeteket is, amiken együtt nevettünk. S felejthetetlen, ahogy élete utolsó hónapjaiban is gyakran beszélgettünk, s mindig úgy tette le a kagylót, hogy “na, alsó szomszéd, köszönöm a lelki erőt, ettől a beszélgetéstől most egy kicsit felrázódtam, megint énekesnek meg embernek érzem magamat”.

Bensőséges baráti kapcsolat volt közöttünk, és közel engedett a lelkéhez. Emlékszem, amikor hazajött a kórházból, akkor is felhívtam, s ez nagyon jólesett neki. Tele volt reménnyel, hogy meg fog gyógyulni, s azt mondta, nagyon várja, hogy találkozzunk, ha jobban lesz. De erre sajnos már nem kerülhetett sor.

Egy művész életében rendkívül fontos a családi háttér, és Judit asszony csodálatos hátteret tudott neki biztosítani! Ő a mai napig mindent megtesz azért, hogy az emberek megőrizzék férje emlékét.

Simándy József nagyon szerette az életet, és tudott is vele mit kezdeni. Imádott a Balatonon lenni, nagyokat nevetni, enni-inni, beszélgetni.
Ami a leginkább jellemezte őt: a szakma iránti mélységes tisztelet. Mindig tisztelettel beszélt a szakmáról, a kollégáiról és az idoljáról, Pertiléről. Ekkora művészként volt még ideálja, akiért tudott rajongani!

Simándy József cizellálta a művészetet. A technikáját is csiszolta állandóan, mindig újított, volt affinitása és igénye erre. De tegyük hozzá, ezt ideje is engedte. Mert őt felkeresték, felkérték, manapság meg árulni kell a művészetet.

Ő mindenben hiteles tudott lenni, az élete, hivatása, mindene a szakma volt. Igazi bélyeget hagyott itt nekünk. Az utókor csak felnézhet Simándyra.

Az Operaház aranykorának egyik legnagyobb művésze volt”

Forrás: „100 éve született Simándy József”
Operavilag.net, 2016. szeptember 18.
Születésének centenáriumán pályatársak emlékeznek a legendás tenorkirályra. JÁNOSI ILDIKÓ összeállítása
339   Búbánat 2016-09-24 14:21:15
Az Operaház Vörös Szalonjában fotókiállítás nyílt "Simándy József arcai" címmel.

A kiállítás kurátorai Simándy sok-sok operaelőadásának jelenetképeiből válogatott: a fotók a főbb operaszerepei szerint sorba rendezve, tablókban láthatók a terem két szemközti falán:

Kiemelten: Lohengrin, A nürnbergi mesterdalnokok, Fidelio, Carmen, Aida, Don Carlos, A trubadúr, Otello, Az álarcosbál, Bánk bán, Brankovics György, A varázsfuvola, Manon Lescaut, Bajazzók.

Szinte az összes szerepe dokumentálva van itt képekben, valamelyik előadásból, így a következő dalművekből is:

A szorocsinci vásár, Igor herceg, Parasztbecsület, Az eladott menyasszony, A bolygó hollandi, Kádár Kata, A kérők, Anyegin, Az ifjú gárda, Székelyfonó, Hunyadi László, Tosca, Simon Boccanegra, A cigánybáró.
338   Búbánat 2016-09-24 09:43:00
Pitti Katalin:

„Simándy Józseffel először zeneakadémistaként találkoztam A varázsfuvolában, amelyben én a három fiú egyikét játszottam, és szerepem szerint én vezethettem le őt mint Taminót a lépcsőn. Meghatározó élmény volt!

Végzős opera tanszakos koromban Bánki László, a TV Zenés Színházának főszerkesztője felhívott, hogy a készülő Otello-film Desdemona szerepére meghallgatást tart Ferencsik János, és szeretné tudni, hogyan éneklem a Fűzfadalt és az Ave Mariát. Majd elájultam boldogságomban: én? Akkor már vizsgáztam az opera tanszakon Desdemonával, de izgalommal és koncentráltam készültem az előéneklésre, majd a rádiós próbafelvételre. S a meghallgatás után Horváth Ádám rendező és Ferencsik karnagy úr mellettem döntöttek. Amikor megtudtam, örömömben a föld felett lebegtem, de kissé meg is ijedtem, hogy alkalmas vagyok-e a feladatra. Ráadásul olyan, általam tisztelt és csodálatos művészek partnereként, mint Simándy József és Melis György! A rádió 6-os stúdiójában késő esténként zajlottak a zenei felvételek. Majd eljött a filmforgatás ideje Horváth Ádám irányításával, aki tökéletesen kidolgozott minden jelenetet. Szinte hihetetlen, de ezek az óriási művészek, akiket addig én csak csodáltam, elfogadtak egyenrangú művészként maguk mellett, és kiválóan működtünk együtt. Csodálatos munka volt, és számomra egy életre szóló etalon.

Simándy fantasztikus partner volt, akiben ott volt a tüzes, kemény férfi és a lágy, érzékeny, szeretni való, szerelmes férfi is.

S ezt a hőst ő teljesen emberré tette, megszemélyesítette. Olyan csillag, olyan megjelenítő művész volt hangilag, zeneileg, testileg, akinek egész lényében, már a testtartásában is benne volt a szerep. Ő teljesen azzá az operai figurává változott, akit játszott, az adott szituáció szerinti lelkiállapotban.

Rendkívül fegyelmezett művész volt, és a fegyelmezettségében nagyon elkötelezett: végtelen felelősséggel dolgozott. A Jóistentől kapott tehetségéből és színészi megjelenítő képességéből adódóan a figurákat csodálatosan töltötte meg élettel, ő élte a szerepet. Amit szeretett volna egy adott karakterből megmutatni, azt mind előhozta, létrehívta önmagából. S ezzel annyi ajándékot adott az embereknek! S mindig hiteles volt, zeneileg és színészileg egyaránt. Férfiasság sugárzott belőle, és a férfiideált csodálatosan teljesítette. Hiszen a közönség a színházba és operába azért (is) megy, hogy a zenén keresztül és a figurákon, szereplőkön keresztül jobban megismerje önmagát, s követendő példát találjon. Simándy mindig, mindenben ilyen ideálnak mutatkozott.

Szép férfi volt, és mindig vigyázott arra, hogy illúziókeltő legyen, és hogy a kosztümébe mindig beleférjen. Fegyelmezett volt az életmódjában is.
Csodálatosan lehetett vele játszani, mert fontosnak tartotta azt is, hogy a partnere inspirálja őt. Életem legszebb ajándéka, hogy inspirálhattam egy ekkora művészt. S ami még kuriózum: az Otello-film forgatása idején már hatvanon túl volt, de úgy énekelt, hogy leszakadt ég!

Sikerült vele az Opera színpadán is összekerülnöm az Otellóban, néhány előadásra. Emlékszem, a harmadik felvonás fináléjában, amikor Otello mindenki előtt megalázza Desdemonát, és azt énekli: „A földre! Ott sírjál!”, olyan vehemenciával taszított földre, hogy azt hittem, a zenekari árokban kötök ki. De ettől lett még hitelesebb a jelenet.

A magánéletben tüneményes ember volt. Később még felkért egy koncertre, ahol elénekelhettem vele az A csitári hegyek alatt… duettet.

Érdekesség, hogy egyszer a Szomszédok egyik epizódjában is szerepeltünk együtt. Éppen akkor épült a gazdagréti Szent Angyalok-plébánia, amelyet Simándy élete végéig támogatott jótékonysági fellépéseivel, és ebben epizódban éppen a templom javára rendezendő koncertre kérik fel az énekeseket.

Nekem feledhetetlen élmény volt Simándy Józseffel együtt dolgozni. Ha nem csináltam volna életemben semmi mást, csak az Otello-filmet, már akkor is megérte, hogy éltem! Varázslatos énekes volt, varázslatos lelkülettel! Mindig hálát adok a Jóistennek, hogy egy ilyen nagyszerű művésszel énekelhettem együtt.”

Forrás: „100 éve született Simándy József”
Operavilag.net, 2016. szeptember 18.
Születésének centenáriumán pályatársak emlékeznek a legendás tenorkirályra. JÁNOSI ILDIKÓ összeállítása
337   Búbánat • előzmény325 2016-09-23 17:10:05
Kováts Kolos:

„Első élményem Simándy Józseffel gyerekkoromhoz fűződik. Akkoriban a rádióban szinte naponta leadták a Hazám, hazám-áriát, ami nekem nagyon tetszett, s később lemezről is sokat hallgattam.

Következő élményem még iskolás koromban volt. Akkoriban gyakran megkerültem a Balatont kerékpárral. Egyik ilyen alkalommal Balatongyöröknél megláttam egy oldalkocsis motorkerékpárt, amit ő vezetett – felismertem, mert többször is láttam, ahogy motorozik fel a szőlőjébe –, bukósisak akkor még nem volt, így egy füles usankában motorozott. Miután felismertem, hogy Simándy az, megálltam, majd ő is, ahogy leért a betonútra, s akkor bemutatkoztam neki. Ezt sok évvel később meg is beszéltük, mert kollégaként jártam nála többször is Györökön, nem vendégségben, csak átutazóban.
Már operaházi tagként 1970-ben, Verdi Requiemjében énekeltem vele először. A későbbiekben színpadon szerepeltem vele A varázsfuvolában, a Don Carlosban, az Otellóban. Ezenkívül oratóriumokban elég szép számmal: Beethoven IX. szimfóniájában, Mozart Requiemjében, Verdi Requiemjében, Budapesten kívül vidéki városokban is. Sajnos a Bánkban nem találkoztam vele, mert abba én jóval később álltam be Endreként.

Azt nem mondhatom, hogy tanított engem, de sok tapasztalatát átadta nekem, és én igyekeztem leszűrni a tanácsaiból azt, ami hasznomra lehet. A színpadon nagyon erős, átütő egyéniség volt, ha csak néztük a jeleneteit, abból is sokat lehetett tanulni. Eléggé szigorú embernek ismertem meg, határozott véleménye volt mindenről, nemigen lehetett neki ellentmondani.

A pontosságot és a művek iránti alázatot megkövetelte, mert ő is így állt a művekhez.

Különleges, egyéni hangszíne volt, amit ha meghall az ember, ezer közül is felismeri. Ezenkívül nagyon biztos technikával énekelt, biztos magasságokkal. S nem utolsósorban igazi művészegyéniség volt, aki nem csupán hangilag, de fizikailag is karbantartotta magát: ránézésre is jelenség volt.

A magánéletben kedves volt: amikor Balatongyörökön jártam, akkor mindig betértem hozzá. Ilyen alkalmakkor jól elbeszélgettünk, s megmutatta nekem a kis „múzeumát”, amit a györöki villa halljában alakított ki az általa gyűjtött népies tárgyakból.”

Forrás: „100 éve született Simándy József”
Operavilag.net, 2016. szeptember 18.
Születésének centenáriumán pályatársak emlékeznek a legendás tenorkirályra. JÁNOSI ILDIKÓ összeállítása
336   Edmond Dantes • előzmény333 2016-09-23 15:24:39
Nehezen képzelném el a halasztást. Már felkérték Rojast--->égés lenne, ő nem tehet semmiről, a két magyar kolléga megbetegedéséről sem. Apropó, vajon ők mikor betegedtek meg úgy, hogy tényleges lemondásukba futott a dolog?
335   telramund • előzmény333 2016-09-23 14:49:30
Tökéletesen igaz!
334   telramund • előzmény331 2016-09-23 14:45:34
Én is sztártenor vagyok!
333   Petyus • előzmény332 2016-09-23 12:45:01
Alakulnak a dolgok... El kellene halasztani a koncertet. Így értékét és főleg presztízsét veszti az egész. Nem beszélve az ünnepi alkalom előre meghírdetett méltóságáról.
332   Búbánat • előzmény331 2016-09-23 12:22:02
Sajnos, Horváth István is visszamondta fellépését!
331   Petyus 2016-09-23 12:15:32
Kaufmann és fekete nem énekel a vasárnapi Simándy-gálán. Sztártenor az Otellóban megismert Rafael Rojas lesz.
330   Búbánat 2016-09-23 10:32:24

Simándy „Joszi”, München sztárja

MIMIBLOG, 2016.09.21

„Habár elsősorban Magyarország kedvence volt, Simándy József művészetét Münchenben, Bécsben és még megannyi más helyen is ünnepelték.”

„[…] nyugati irányba csak negyvenévesen, 1956-ban indulhatott először. 1956. október 22-én az énekes egy berlini lemezfelvétel és néhány koncert tervével szállt vonatra, de a müncheni Staatsoper főzeneigazgatója, a Simándyt még hazulról ismerő és nagyrabecsülő karmesterzseni, Fricsay Ferenc rögvest szerződést kínált neki. Első szerepe 1956. december 21- én az általa itthon korábban sose énekelt Edgardo volt a Lammermoori Luciából: a világhírű Erika Köth oldalán, Fricsay pálcája alatt – és német nyelven énekelve.
Simándy négy szezonon át volt a bajor főváros operaéletének népszerű személyisége, akit az operazenekar spontán módon a „Herr Kammersänger”, kollégái pedig a „Joszi” megszólítással emlegettek. Eközben Herbert von Karajan bécsi szereplésre invitálta, Otto Klemperer Missa Solemnis-koncertekben léptette fel az amszterdami Concertgebouw-ban, míg Solti György frankfurti szerződést kínált Simándynak. Ez utóbbi lehetőség sajnos végül nem vált valósággá, s négy szezon után az énekes müncheni szerződésének is vége szakadt.” […]

Video:
- Lucia és Edgardo kettőse (Lucia - Erika Köth) – német nyelven, élő felvétel!
- Radames románca
329   Búbánat • előzmény328 2016-09-22 22:19:54
Kincses Veronika Simándyra visszaemlékező, méltató szavait annyiban pontosítanom kell, hogy operaszínpadon kívül még felléptek együtt: koncerten, operett-esten.

Jelen voltam ezeken az előadásokon, ahol feljegyzéseim szerint – dokumentáltan - mindketten felléptek:

1986. május 2. Budapesti Kongresszusi Központ - Bende Zsolt 30 éves jubileumi koncertje

Km.: A POSTA Szimfonikus Zenekar

Vezényel: Medveczky Ádám

Bende Zsolt, Kalmár Magda, Kincses Veronika, Pitti Katalin, Bátor Tamás, Gregor József, Simándy József


1986. március 1. Pesti Vigadó – Kálmán Imre operettest

Km.: a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara és Énekkara

Vezényel: Selmeczy György

Decsi Ágnes, Kincses Veronika, Zempléni Mária, Berkes János, Simándy József, Sólyom-Nagy Sándor
328   Búbánat • előzmény325 2016-09-22 21:25:03
Kincses Veronika:

„Simándy József hangját már gyerekkoromban ismertem a rádióból, amikor leadták a Hazám, hazám-áriát.

A csodált hang birtokosával 1960-ban„találkoztam” az Erkel Színházban, az Otello felújítása alkalmával. Én akkor a rádió gyerekkórusának tagjaként bekerültem abba a válogatott csapatba, amelyik szerepelhetett az Otellóban. A 2. felvonásban a gyerekkar Desdemonának énekel, és virággal köszönti őt. Egy csodavilágot jelentett nekem a színpad, a jelmez, a parókák! Leskelődhettünk, míg nem voltunk színen. S amikor belépett Simándy József Otellóként, szájtátva néztem, s akkor szembesültem avval az énekessel, akit addig csak a rádióból ismertem. Ez egy gyereknek fantasztikus élmény! Ez a találkozás nagy hatással volt rám, és abszolút befolyásolta a pályaválasztásom. Innentől kezdve álmodoztam arról, hogy majd egyszer én is ezt a szakmát művelhetem. Egyáltalán, a színpad világa arra inspirált, hogy én is énekes legyek. Ez az élmény terelt engem az operaéneklés meg a színház felé.

Felnőtt énekes koromban nem találkoztam már Simándyval a színpadon, sajnos. Amikor bekerültem az Operába, ő már nyugdíjban volt. De nagyon értékeltem és tiszteltem a művészetét.

Aztán ’77-ben a Zenés TV Színház felkért, hogy adjuk a hangunkat a Hunyadi László-filmhez. Simándy a címszerepet énekelte, én pedig Gara Máriát. Az opera zenei felvételen találkoztam vele először: neki a Hunyadi egyik meghatározó szerepe volt, én viszont Gara Máriát akkor énekeltem életemben először. Ezért készségesen segített, ha a tanácsát kértem. Nagyon kellemesen zajlott a felvétel, s úgy éreztem, meg van velem elégedve, különben szólt volna. Közismert volt az ő szigorúsága, igényessége a cél és a tökéletesség érdekében. Idős kora ellenére remek hangi kondícióban énekelte el a címszerepet, ami az ő akkori hangjánál könnyedebb, líraibb szólam, jó hegyes magasságokkal. Tökéletes és kedves kolléga volt.

Többször nem szerepeltem vele. De Keszthelyen, ahol évekig rendeztek az emlékére koncerteket, mindig felléptem, ha hívott az özvegye, Juditka.
Örültem, hogy ha csak egy alkalommal is, de énekelhettem vele, mert nekem ez nagyon sokat jelentett.”

Forrás: „100 éve született Simándy József”
Operavilag.net, 2016. szeptember 18.
Születésének centenáriumán pályatársak emlékeznek a legendás tenorkirályra. JÁNOSI ILDIKÓ összeállítása
327   Búbánat • előzmény325 2016-09-21 11:47:11
Csavlek Etelka:

„Simándy József már gyerekkoromban fogalom volt. Sokszor hallottam őt a rádióban minden műfajban, operában és operettben egyaránt, de magyar nótát is énekelt, s mind annyira szép, hiteles és őszinte volt.

Kevéssel azután, hogy 1982-ben bekerültem az Operába, az első szerepeim között ott volt a Bánk bán Melindája, amit 1984-ben bíztak rám. Szépen sikerült a bemutatkozás, jó kritikát kaptam. Nem sokkal később, 1985-ben Mihály Andrástól kaptam egy felkérést a televízióban futó sorozatába (A TV Zenei Klubja volt a műsor címe), amelyben operákat mutatott be és elemzett. Akkor épp a Bánk bánra készült, és nagyon szerette volna, hogy a 2. felvonásban én énekeljem Melindát. Majd közölte, hogy Simándy József lesz Bánk. Én nagyon meglepődtem, el se hittem igazán. És volt bennem egy drukk, nem félelem, hogy megfelelek-e, és hogyan fogad el engem egy ilyen óriási művész, mint Simándy? Ugyanakkor az az érzés is megszólalt bennem, hogy ha már kiválasztottak Melinda szerepére, az nem lehet véletlen.
Aztán elérkezett a próba, az első találkozás napja.
Fantasztikusan nyugodt, csendes szavú, kedves, mosolygós ember jelent ott meg, aki teljesen természetesen viselkedett.
Nem éreztem benne semmi felsőbbrendűséget, nem éreztette, hogy én még kezdő vagyok (hiszen még csak két-három éve voltam a színházban). Én pedig nagyon meg akartam felelni, és éreztem, hogy ha úgy fogok énekelni és játszani, ahogy korábban a színpadon, akkor ez a produkció biztosan szép lesz. Nem éreztem, hogy bármi negatívum áradt volna felém belőle. Elfogadott engem.
Igyekeztem, hogy mindenféle drukk nélkül magát Melindát játsszam. Ő pedig annyira Bánkká lényegült át, hogy megszületett a jelenet, amiben akkor már csak a zene és a játék vitt minket. Annyira akartam, hogy jó és hiteles legyek, hogy minden megszűnjön körülöttünk, és csak a zene, csak a játék, és csak Bánk és Melinda legyen ott!
S aztán vettem a bátorságot, és megkértem, írja alá a Bánk-kottámat – mert én minden kottámat mindenkivel aláírattam, akivel valaha együtt szerepeltem a színpadon. Amikor ezeket a lapokat előveszem, jó érzés látni, hogy kikkel énekeltem együtt – de olyan sokan elmentek már! Ám egy ilyen emlék felelevenítésekor, vagy amikor átlapozom a kottát, úgy érzem, együtt vagyok velük!

A Bánk-felvétel után még két alkalommal szerepeltünk együtt: először a Kongresszusi Központ megnyitóján, majd volt egy közös koncertünk az ócsai református templomban, ahol Kovács Endre kísért minket orgonán. Akkor is végtelenül szerényen viselkedett, ami a nagy művészek sajátja.”

Forrás: „100 éve született Simándy József”
Operavilag.net, 2016. szeptember 18.
Születésének centenáriumán pályatársak emlékeznek a legendás tenorkirályra. JÁNOSI ILDIKÓ összeállítása
326   Búbánat • előzmény325 2016-09-20 11:28:04
Barlay Zsuzsa:

„Simándy Józseffel legelőször A trubadúrban énekeltem együtt, egy olyan csapatban, amelyben rajta kívül Takács Paula és Svéd Sándor voltak a partnereim. Én akkor álltam be a darabba, így mindenki nagyon segítőkész volt velem. Simándy is sokat segített, hiszen Azucenának főleg Manricóval vannak jelenetei.
Aztán nem sokkal később együtt szerepeltünkAz álarcosbálban, a Hunyadiban, A cigánybáróban – amiben a Homonnayt énekelte, nem Barinkayt. Rengeteg koncerten is léptünk fel együtt, legtöbbször VerdiRequiemjében.
Mint művész és mint magánember is nagyon szigorú volt, önmagával meg a környezetével, a kollégákkal egyaránt. Nem tűrte a lazaságot maga körül, de önmagával is rendkívül igényes, kemény volt. Nagyon vigyázott a saját teljesítményére, a kondíciójára, s nagyon vigyázott a hangjára, amit isteni adománynak tekintett.
Tisztában volt a saját értékeivel, de az önbizalom nagyon fontos dolog a pályán. Szolgálta az Istentől kapott tehetségét. Vigyázott a hangjára, mert – ahogy a könyvében is írta – az embernek meg vannak számlálva a magas C-i, nem szabad eltékozolni. Nagyon szerettem vele énekelni, mert isteni partner volt. Rendkívül figyeltünk egymásra színpadon, a legkisebb rezdülésekből is éreztük, mit akar a másik.
Kivételes szakmai elhivatottsággal dolgozott, alázatosan szolgálta a művészetet. Fantasztikus érzékkel játszott a színpadon. Igazi művész volt – átélésben és odaadásban, olyan ihletetten csinált mindent, hogy azt csak szeretni lehetett. Ő élte a szerepeit a színpadon, a színészi tehetsége – pedig ezt nem tanulta – különleges volt. Mindent kifejezett a szeme, és az arcán is tükröződött, amiről énekelt.
Híres volt az ő hazaszeretete. Biztos, hogy nem tudott volna külföldön élni, mert kinn mindig honvágy gyötörte. Hívő ember és nagy hazafi volt, bizonyára ezért is tudta olyan hittel énekelni a Bánk bánt. AHazám, hazámat utolérhetetlenül adta elő.
Emlékezetes élményem vele kapcsolatban a Psalmus Hungaricus. A nyírbátori zenei napokon minden nyáron felléptünk, s az ottani híres református templomban a zárókoncerten mindig magyar műsor, aBudavári Te Deum és a Psalmus hangzott el. A gyönyörű faragott szószéken állt a Simándy, ott énekelte a Zsoltárost, a kórus és a zenekar pedig lent helyezkedett el a hívők helyén.
Koncertekre gyakran együtt utaztunk az ő szürke Trabantjában, s közben sokat beszélgettünk. Távolságtartó volt ugyan, a tolakodást, bizalmaskodást nem szerette, de magától megnyílt, és rendkívül kedves tudott lenni, amikor a hangulata engedte.
A nők és a rajongók ostromolták. De hát minden elképzeléssel szemben ő nem volt egy udvarlós meg kilengős férfi, noha kifejezetten hódolók hada vette körül előadások után. Ezt bizonyíthatom, hiszen többször láttam, amikor megrohanták őt a rajongói.
Fegyelemben élte az életét, alárendelt mindent a hangjának és a produkcióknak, szinte önmegtartóztató módon szentelte az életét a pályának.
S ezért én nagyon tiszteltem őt.
Egy énekes óriás volt, a magyar operajátszás egyik legfényesebben tündöklő csillaga.”
325   Búbánat 2016-09-19 16:14:04
100 éve született Simándy József

Operavilag.net, 2016. szeptember 18.

Születésének centenáriumán pályatársak emlékeznek a legendás tenorkirályra. JÁNOSI ILDIKÓ összeállítása

Barlay Zsuzsa, Csavlek Etelka, Kincses Veronika, Kováts Kolos, Pitti Katalin, Tokody Ilona, Vámos Ágnes, Kasza Katalin személyes vallomásai olvashatók a Simándyra visszaemlékező cikkben.
324   Búbánat • előzmény317 2016-09-18 15:40:26
A tegnap este az M3 csatornán sugárzott "Simándy József köszöntése" zenés műsorban (1991) a riportokat, beszélgetéseket a Bánk bán- operafilmnek a részletei illusztrálták:

- "Hazám, hazám...": Simándy
- Tiborc és Bánk kettőse: Solti Bertalan (énekhangja: Melis György) és Simándy
- Melinda és Bánk búcsúkettőse, finálé: Szakáts Eszter (énekhangja: Ágai Karola), Simándy, Melis
- Szobajelenet (Gertrudis-Bánk kettőse): Komlóssy Erzsébet, Simándy József, Trokán Péter (Ottó: énekhangja - Réti József)

Ferencsik János vezényel
323   Ardelao • előzmény321 2016-09-18 14:42:03

Simándy Józsefre, a sok opera előadás élményeivel, mindig szeretettel gondolok vissza!
322   Búbánat 2016-09-18 10:40:00

Simándy József sírja a Farkasréti temetőben
321   Búbánat 2016-09-18 10:39:42
Forrás: MANDA

A magyar operafejedelem

Háromszázezer magas CÉ – Simándy100
320   Búbánat 2016-09-18 09:54:26
100 éve született Simándy József – BÉLYEGÚJDONSÁG

A bélyeg megvásárolható a Magyar Posta webshopjában is!

„A Magyar Posta alkalmi bélyeg kibocsátásával köszönti Simándy József Kossuth-díjas operaénekes, főiskolai tanár, érdemes és kiváló művész születésének 100. évfordulóját. Magyarország egyik leghíresebb tenoristája volt, akinek hangja és alakja elválaszthatatlanul forrt össze több magyar nemzedék tudatában Erkel Ferenc Bánk bán című operájának címszerepével, a bélyegképen is így látható a portréja, háttérben az Operaház épületével.A 150 Ft névértékű bélyeg Berta Ágnes grafikusművész terve alapján a Pénzjegynyomda Zrt-ben készült 200.000 példányban. Az újdonság március 4-től vásárolható meg a készlet függvényében az elsőnapi postákon valamint a Filapostán, de megrendelhető a Magyar Posta internetes áruházából is.”
319   Búbánat 2016-09-18 08:55:05
A Dankó Rádió most 9-kor kezdődő operettműsora megemlékezik Simándy Józsefről, aki ma 100 éve született:

09:24:13 Dal Simándy József & Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara & Magyar Rádió És Televízió Énekkara -- Ádám dala- Nagyapám húsz éves volt (Szerző: Zeller, Carl Johann Adam/West, Moritz/Held, Ludwig)
09:27:56 Dal Simándy József & Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara & Bródy Tamás -- A mosoly országa - Barackvirág-dal az I. felvonásból (Szerző: Lehár Ferenc/Harsányi Zsolt)
09:31:40 Dal Simándy József & Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara & Sebestyén András -- 1608040 - Marica grófnő - Tasziló dala az I. felvonásból (Szerző: Kálmán Imre/Brammer/Julius)
09:37:16 Dal Németh Marika & Simándy József & Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara -- Marica grófnő - Marica és Tasziló kettőse (Szerző: Kálmán Imre/Brammer/Julius)
09:43:00 Dal Simándy József & Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara & Sebestyén András -- 1608039 - Marica grófnő - Tasziló dala az I. felvonásból (Szerző: Kálmán Imre/Brammer/Julius)

Ez a műsor a rádióban 18 órakor kezdődő ismétléskor is meghallgatható lesz.
318   Búbánat • előzmény312 2016-09-17 14:21:08
Háromszázezer magas Cé, millió rajongó

Százéves lenne a legjobb magyar tenor, Simándy József, aki nemcsak művészként nyerte el sokak szeretetét

MNO.hu, Kiss Eszter Veronika, 2016. szeptember 17., szombat 12:00

„Mivel vasárnap lenne százesztendős, ebből az alkalomból az ország több pontján is megemlékeznek a művészről. Múlt szombaton ennek nyitányaként első bemutatkozásának helyszínén, a Szegedi Nemzeti Színház előcsarnokában leplezték le emléktábláját; konferenciát és emlékhangversenyt is tartottak az évforduló alkalmából. Ma Gazdagréten a Szent Angyalok Plébánia is megemlékezik egyházközségük támogatójáról, este 6 órától hangversennyel idézik meg alakját, vasárnap pedig a 10 órai szentmisét érte ajánlják fel. Ebből is látszik, hogy nemcsak művészként, de emberként is sokak szeretetét elnyerte, és emlékét a mai napig sokan őrzik a szívükben.”

http://szentangyalok.hu/?page=Hirek

„Nemzetünk tenoristájára, egyházközségünk támogatójára, Simándy József művész úrra emlékezünk idén szeptemberben, születése 100. évfordulója alkalmából. Szeptember 17-én, szombaton 18 órai kezdettel emlékkoncertet rendezünk tiszteletére a templomban, 18-án, vasárnap 10 órakor szentmisét ajánlunk fel lelki üdvéért. Mindenkit szeretettel várunk!”
317   Búbánat 2016-09-17 12:24:35
M3 csatorna ma éjjel sugározza: 23.05-0.10

"Simándy József köszöntése"

magyar zenés műsor, 1991

1991-ben, az egyik legkedvesebb és sokak számára legemlékezetesebb szerepének felidézésével, a pályatársak és barátok megszólaltatásával ünnepelte a 75 éves művészt a Magyar Televízió.

A műsorban részletek elevenednek meg a Zenés TV Színház operafelvételéből, Erkel Ferenc Bánk bánjából.

Simándy József idén lenne 100 esztendős, a 25 éve készült műsorral tisztelgünk ez alkalomból a magyar tenor-király emléke előtt.

Rendező: Ruitner Sándor
Operatőr: Bucsi János, Dubovitz Péter

Közreműködnek:

Bessenyei Ferenc
Komlóssy Erzsébet
Simándy József
Mikó András

Műsorvezető: Meixner Mihály

Időtartam: 65 perc
316   Búbánat 2016-09-17 09:57:40

A Dankó Rádióban, a ma délelőtti operettműsorban, Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető így konferálta be Kacsóh Pongrác/Bakonyi Károly/Endrődi Sándor) Rákóczi című daljátékából elhangzó ismert, gyönyörű dalt:

„Az egyik legszebb magyar tenorária vagy mondhatjuk úgyis, hitvallás Simándy József tolmácsolásában, akinek éppen holnap fogjuk ünnepelni születésének 100. évfordulóját:”

„Rákóczi megtérése” - dalszöveg:

Fülembe csendül egy nóta még,
Ott szunnyadott már a szívembe rég.
A dajkanóták emléke kél,
Egy árva népről bús dalt regél.

A hársfák lombja szomorúan rezdül,
Lassú sóhajtás száll, miként a szél.
Hazámba vágyom, Duna-Tisza partja vár,
Szebb ott az álom, szebben dalol a madár.

Csak most születtem, most érzem én,
Csinált a jókedv, nem igaz e fény.
Latorca partján a nóta más,
Leányok ajkán galambsírás.

Legények ajkán csatakürtök hangja,
Sodor mint orkán, vihar, zokogás.
/:Hazámba vágyom, Duna-Tisza partja vár.
Szebb ott az álom, szebben dalol a madár.:/

Simándy József felvételén közreműködött a Magyar Állami Operaház Zenekara, Bolberitz Tamás vezényletével.

(Délután, 18:12:55-től, újra meghallgathatjuk a Dankó Rádióban ezt az áriát,)
315   Búbánat • előzmény313 2016-09-16 23:36:09
Értelemszerűen, ebbe a topicba átmásolom a recenzesnek – utólagos engedelmével - a Momus „Fő téma” rovatában megjelent, a szegedi centenáriumi Simándy-gálaestről írt beszámolóját.

Simándy100 – Simándy Józsefre emlékeztek Szegeden

Café Momus - operatikus -, 2016-09-16 [ Főtéma ]

„Erősen kötődött Szeged városához Simándy József pályája. Ezért aztán a város és a színház szeptember 10-én külön ünnepséget szervezett a nagy tenor közelgő 100. születésnapja alkalmából.
Délután a Városházán idézték föl emlékét. Az önkormányzat nevében Solymos László alpolgármester köszöntötte az egybegyűlteket. Simándy Józsefné Jutka asszony mondott köszöntőt. Gyémánt Csilla a Szegedi Operabarátok Egyesületének elnöke idézte föl a pálya fontosabb eseményeit. Simándi Péter személyes hangnemben emlékezett édesapjára. Polner Zoltán szegedi költő két szonettjét Pataki Ferenc mondta el – csakúgy, mint az esti hangversenyen. Mit szólna Simándy József a mai operajátszásunkhoz? – tette föl a kérdést Gyüdi Sándor.

A színház főigazgatója szerint a zenekarokkal alighanem elégedett volna, a nagyon modern rendezésektől valószínűleg idegenkedne, az énekesek között pedig bizonyára lenne olyan, aki tetszene neki, másokat kritizálna. (Ezeket a feltételezéseket a magunk kritikai érzéke szerint volt alkalmunk ellenőrizni az esti emlékhangversenyen.) A beszédek emelkedett hangneme méltó volt Simándyhoz, ám hiányoltuk, hogy nem kérték föl a városnak azt a két muzsikusát, akik többször is együtt léptek föl az ünnepelttel: Gyimesi Kálmán baritonistát vagy Pál Tamás karmestert.

Este fél 7-kor vándorkiállítás nyílt a színház előcsarnokában, amely Budapesten csak később lesz látható. A fényképanyag rendkívül gazdag. Részletesen bemutatja Simándy gyerekkorát, több felvétel látható inaséveiről, magánéletéről. Sok, általam soha nem látott szerepképet is tartalmaz. Különösen szuggesztívek a szegedi Carmen dokumentumai, ugyancsak szegedi Turiddujáról készült fotográfia nagy ritkaság. Egy régi, szegedi Carmen felvétel előtt állva, egyre erősebb rossz érzés kerített hatalmába: milyen kár, hogy Don Joséját nem láthattam színpadon! Legalább olyan értékes, az az adatbázis, amely Simándy szerepeit listázza, megjelölve, hányszor énekelt az adott operában, hol debütált és mikor lépett föl benne utoljára. Ugyanilyen lista van koncertszerepléseiről is. A kitűnő anyag - melynek egyik összeállítója Simándi Katalin - fényképalbumért kiált.

Ki ne tudná hősünkről, hogy az Operaház kórusában énekelt, amikor Vaszy Viktor szólistának szerződtette Szegedre? A Carmen Don Joséját osztották rá, meg is tanulta, ám végül váltótársának betegsége miatt színpadi próba nélkül be kellett ugrania. A debütálás nem sikerült rosszul, szép sikert aratott, és a Virágáriát meg is kellett ismételnie. Két évet töltött Szegeden, elénekelte a Tosca Cavaradossiját és Grickót A szorocsinci vásárban. A Bohémélet Rodolfóját visszaadta, nem szerette a szólamot, ellenszenvesnek találta a figurát.
Hamar fölfigyelt rá az Operaház, el is rabolták, de később rendszeresen vendégszerepelt Szegeden. 1959-ben az ő Hunyadi Lászlójával indult újra a Szabadtéri Játékok. A Dóm téren 1978-ig még 10 nyáron énekelt, Bánk bánt, Manricót, Murat nagyvezírt a Brankovics Györgyben, a Fidelio Florestanját, és Kodály Psalmus hungaricusát.
Szegeden énekelte utoljára Bánk bán teljes szerepét (1980-ban kedves partnere, Moldován Stefánia jubileumán) és itt öltött magára utoljára jelmezt: 1986-ban a színház újranyitásakor ismét a Bánk bán volt műsoron, a II. felvonás 1. képe.
A városban nemzetközi énekverseny is őrzi nevét, ennek elődjén, a Szegedi Ősz elnevezésű vetélkedőn még ő volt a zsűrielnök. A város emléktáblát állított neki a színház előcsarnokában, a plakett Fritz Mihály alkotása. Ugyanezt a plakettet kapták meg az esti hangversenyen többen is, akik sokat tettek emléke ápolásért. Azon kicsit meglepődtünk, hogy a Simándy Emlékplakett első kitüntetettje a Simándy-család lett.

A koncerten Szinetár Miklós, a Magyar Állami Operaház volt főigazgatója, Kiss B. Atilla operaénekes, Pitti Katalin operaénekes, Pál Tamás karmester, Temesi Mária, a Szegedi Tudományegyetem Magánének Tanszékének vezetője és Kerek Attila (az énekversenyek szervezője) emlékeztek Simándy Józsefre. Fölléptek a róla elnevezett énekverseny győztesei és a Simándy-díj kitüntetettjei is, a Szegedi Szimfonikus Zenekart Gyüdi Sándor vezényelte.

Nem illene az alkalomhoz, ha a koncertről tényleges kritikát írnék. Mindössze két jelentős művészi élményben volt részünk. Az egyiket egy kivetített tévéműsorban azok az általam ismeretlen filmfelvételek jelentették, amelyek nagy szerepeiben mutatják Simándyt. Nem tudtam, hogy 1953-as Bánk bánjától is van képfelvétel, az 1962-es Dóm téri áriarészletet ismertem, tőle hangilag ez a legjobb. Szintén elbűvölt A trubadúr Strettájának színházi felvétele, vagy a Dalolva szép az élet c. film részlete, ahol az eredeti, Egressy szöveggel énekli a Hazám, hazámat. Milyen kár, hogy ezekből csak pár másodpercet mutattak, milyen jó volna, ha kiadnák őket!
A másik lelkesítő szám László Boldizsár Celeste Aidája volt. Koncentrált, fényes hangon, fűtötten, hajlékonyan énekelte el nekünk Radamest, a magas B-k nagyszerűen szóltak. Gyüdi Sándor délutáni kérdésre a válasz (Simándyt idézve): „ Hát, valahogy így!” Aki hallotta, el tudja képzelni, milyen Bánk bán lesz októberben ugyanezen a színpadon.
Igazodási pontként végül teljes egészében levetítették az 1986-os szegedi Hazám, hazámat. Az ária egységes vonalvezetés mellett is tele van nüanszokkal, fájdalom és hazaszeretet egységben szólal meg. A 71 éves művész kitűnő hangi állapotban és művészi erejének teljes vértezetében állította elénk Erkel remekmívű operaslágerét.
Hát, ezért szerettük annyira!

Az emlékezők rutinszerűen elmondták, hogy visszavonulása után a Zeneakadémia tanára lett. Arról most nem beszélt senki, hogy növendékei többségének véleménye szerint nem volt jó tanár. Nemigen tudta elmagyarázni nekik, mit csinálnak rosszul, hogy énekeljenek. Miközben ő még akkor is kitűnően, nagyszerű technikával énekelt. A leghasznosabb az volt, amikor előénekelt, megmutatta nekik, hogyan kellene csinálni.
Alighanem ő is azok közé az ösztönös zsenik közé tartozott, akik nem tudták pontosan, hogy mit is csinálnak. Technikájuk nem tudatos fejlesztés eredménye volt. Hogy egy másik Jóskát említsek: Gregor is ugyanilyen volt, ő sem tudott tanítani.

„Ha tetszik, amit csinálok, gyere el, hallgass meg és lopd el” - szokta mondani.

Ám hallottam két fajsúlyos, ellenvéleményt is. „Simándy jó tanár volt, csak nem kezdőknek! – mondta Moldován Stefánia. - Amikor én megkaptam Beethoven ős-Fideliójának címszerepét, nagyon féltem tőle, mert az sokkal hosszabb és nehezebb, mint a későbbi változat. Akkor följártam Simándyhoz és megtanította nekem a férfilégzést, és nagyon sokat segített, hogy meg tudtam csinálni a szerepet.”

Hasonló véleményt hallottam Berkes Jánostól. A kitűnő lírai tenor már elvégezte a Zeneakadémiát, az Operaház tagja volt, de állandó gondjai voltak a magassággal. „Nekem nagyon sokat segített. Énekeltem neki, skáláztunk, és egyszer csak megállít, - sose a magasságon, hanem lejjebb - ez nem jó, ezt máshogyan formáld! Kitűnő füle volt ahhoz, hogy melyik hang nincs jó helyen! Nagy szerepe volt abban, hogy a felső regiszterem is biztos lett!” „
314   Búbánat 2016-09-15 18:41:25
Az Opera évadnyitány másnapján, szeptember 25-én lép színpadra Jonas Kaufmann, a világ legkeresettebb tenorja, aki már volt az Operaház vendége, de első ízben látogat el hazánk legnagyobb befogadóképességű színháztermébe. A kiemelkedő művész Simándy József születésének 100. évfordulója alkalmából nyolc magyar zenésztársával együtt fejet hajt a hazai operatörténet megkerülhetetlen alakjának ma is példaértékű életműve előtt.

A kilenc tenort felvonultató koncert délután három órakor kezdődik, hogy aznap este 19.30-tól a II. Marton Éva Nemzetközi Énekverseny gálaestje várhassa az érdeklődőket – immár az Operaházban.

/Kultura.hu/
313   Búbánat • előzmény308 2016-09-14 11:35:12
Szeptember 10-én a Szegedi Nemzeti Színház adott helyszínt a

Centenáriumi Simándy József gálaestnek.

Utólag olvastam el a gála műsorlapját:


A SZEGEDI NEMZETI SZÍNHÁZ GÁLAMŰSORA

S I M Á N D Y J Ó Z S E F

SZÜLETÉSÉNEK CENTENÁRIUMÁN

A műsorban elhangzó zeneművek és előadóik:

Bizet: Carmen – az I. felv. előjátéka - zenekar

Erkel: Bánk bán – Petur bordala - Cseh Antal

Erkel: Hunyadi László – László áriája - Balczó Péter

Mozart: Don Giovanni – Don Ottavio áriája (Il mio tesoro...) - Megyesi Zoltán

Rossini: A sevillai borbély – Rosina cavatinája - Kálnay Zsófia

Mozart: A varázsfuvola – Papageno áriája a II. felvonásból - Szélpál Szilveszter

Cilea: Adriana Lecouvreur – Adriana áriája - Baracskai Judit

Verdi: Szicíliai vecsernye – Procida áriája - Kovács István

Verdi: Rigoletto – Gilda áriája - Kovács Éva

Verdi: Aida – Radames románca - László Boldizsár

Verdi: Otello – Ave Maria - Pitti Katalin

Közreműködik a Szegedi Szimfonikus Zenekar, vezényel: Gyüdi Sándor.

A műsort Szinetár Miklós, a Magyar Állami Operaház címzetes főigazgatója nyitja meg,
beszédet mond Kiss B. Atilla Kossuth-díjas operaénekes,

átadásra kerülnek Szeged Megyei Jogú Város Simándy-emlékplakettjei, valamint két filmbejátszás látható Simándy Józseffel.

A műsor előtt 18 óra 30 perckor a színház földszinti előcsarnokában kerül sor Simándy József emléktáblájának leleplezése és emlékkiállításának megnyitója.

312   Búbánat 2016-09-12 16:29:04
Simándy-emlékkiállítás Budapesten

Operavilag.hu, 2016. szeptember 12.
MTI

A tárlat az énekes születésének centenáriumán nyílik meg az OSZMI rendezésében

Háromszázezer magas Cé – Simándy100 címmel nyílik az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet (OSZMI) kiállítása Simándy József operaénekes születésének 100. évfordulóján, szeptember 18-án, vasárnap 17 órakor a Bajor Gizi Színészmúzeumban (1124 Budapest, Stromfeld Aurél utca 16.).

Simándy József (1916-1997), a 20. századi magyar operajátszás kiemelkedő alakja, 2016. szeptember 18-án lenne százéves. „Gyönyörű orgánumával, nagyszerű szerepformálásával és színpadi játékával szerepek sokaságában nyújtott felejthetetlen élményt közönségének országhatárokon belül és túl. Neve összeforrt Erkel Ferenc Bánk bán című operájának címszerepével” – olvasható az OSZMI MTI-hez eljuttatott közleményében.

Az emlékkiállítás igyekszik érzékeltetni azt a tudásvágyat, áldozatvállalást és küzdelmet, amelynek segítségével Simándy József a rendkívül nehéz családi és anyagi körülmények dacára autószerelő szakmunkásból az ország vezető operaénekesévé vált.

A tárlat létrehozói árnyalni kívánják azt a napjainkra rögzült képet, amely Simándy Józsefet Erkel Ferenc Bánk bánjával azonosítja. A kiállítás bemutatja mindazokat a tenorszerepeket, amelyeket hosszú pályája során Simándy felejthetetlen színpadi előadásmódjával megformált. Az operák szerepei mellett oratóriumokat is énekelt, ária- és dalesteken lépett fel Budapesten és vidéki helyszíneken is, orgonakoncertek vendégművésze volt kisebb-nagyobb települések templomaiban.

A tárlat bemutatja azokat az elsőrangú alkotótársakat: rendezőket, karmestereket, tervezőket és a kiváló partnerek sokaságát, akik hozzájárultak ahhoz, hogy az 1945 utáni időszak valódi aranykora lehessen a Magyar Állami Operaháznak, és magának az opera műfajának is.
A művész egész pályáját végigkísérte a közönség szeretete. A tárlat a rajongás korabeli tárgyi emlékeinek bemutatásán keresztül igyekszik a Simándy-kultuszt érzékeltetni, míg a magánélet képei a hétköznapi embert teszik láthatóvá. A kiállításba beépített interaktív elemek a fiatalabb korosztályok számára is érdekes kiegészítő információkat tartalmaznak.

Az életpálya bemutatásához felhasznált anyagok gerincét a Simándy család archívumában fennmaradt dokumentumok alkotják, amelyet az Operaház Archívuma és Emlékgyűjteménye, az MTI fotóanyaga, az OSZMI Fotó- és Színlaptárának dokumentumai egészítenek ki.

A tárlat kurátora Simándi Katalin és Sipőcz Mariann, a látvány Mihalkov György munkája. A kiállítás létrejöttét az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.

A kiállítás 2017. március 5-ig tekinthető meg.
311   Búbánat 2016-09-09 11:38:29
Utólag is, visszatekintve, érdemes megismernünk az augusztus 28-i balatongyöröki, meghirdetett Simándy-emlékest programját, a fellépett művészek névsorát. Idemásolom a hirdetmény szövegét:

Simándy József Emlékest

100 ÉVE SZÜLETETT SIMÁNDY JÓZSEF OPERAÉNEKES,
BALATONGYÖRÖK DÍSZPOLGÁRA!

2016. szeptember 18-án lesz 100 esztendeje, hogy megszületett a XX. század egyik legkiválóbb magyar operaénekese, Simándy József (1916. 09.18. – 1997. 03.04.).

A legnehezebb férfi hangfaj, a tenorhang egyik legkiválóbbja volt hazánkban és a világban. A művész minden nyáron – 1958-tól haláláig – Balatongyörökön pihente ki családja társaságában a művészi évad fáradalmait.

2016. augusztus 27-én, szombaton 19 órai kezdettel az Ő születése századik évfordulójára emlékezünk egy nagyszabású emlékhangverseny megrendezésével.

Helyszín: Balatongyörök, Szabadtéri Színpad, Balaton-part.

Az Emlékhangverseny I. részében operaáriák és dalok, a II. részben operett részletek, illetve vidám dalok és áriák csendülnek fel.

A kétrészes ünnepi est fellépői:

Énekművészek:
-Denk Viktória
-Temesi Mária
-Berczelly István
-Gyimesi Kálmán
-Palerdi András
-Kiss Sándor klarinétművész

-Zongorán közreműködik Harazdy Miklós zongoraművész és Koczka Ferenc.

Fellépnek még a 2016. évi Szegedi Simándy József Nemzetközi Énekverseny díjazottjai: Baracskai Judit és Ninh Long (Vietnam).

A műsort összeállította és vezeti Simándi Péter.

Szeretettel vár minden érdeklődőt Balatongyörök Önkormányzata és a Simándi család.
 
Műsorajánló
Mai ajánlat:
17:00 : Budapest
Szent István Bazilika

Virágh András (orgona)

19:30 : Budapest
BMC, Koncertterem

Trio Catch:
Pecze Boglárka (klarinét), Eva Boesch (cselló), Sun-Young Nam (zongora)
"Átlátszó Hang Újzenei Fesztivál"
GÉRARD PESSON: Catch Sonata
MIRELA IVICEVIC: ČAR
MARTIN SCHÜTTLER: low poly rose
HELMUT LACHENMANN: Allegro Sostenuto

19:30 : Budapest
Pesti Vigadó

Hegedűs Endre, Hegedűs Katalin (zongora)
Somogyi Vonósnégyes:
Somogyi Péter, Lendvai György (hegedű),
Tóth Balázs (brácsa), Pólus László (cselló)
SCHUMANN: Bilder aus Osten, Op.66
BRAHMS: 16 keringő, Op.39
DVOŘÁK: A-dúr zongoraötös, Op.81

19:30 : Budapest
Nádor Terem

Bán Annamária (fuvola), Gombár Anikó (fuvola), Tóth Armand (fuvola), Granik Anna (zongora)
"Párhuzamok II. kortárszenei sorozat"
SZERVÁNSZKY ENDRE: Szonatina
REMÉNYI ATTILA: Rapszódia
SÁRKÖZY ISTVÁN: Sonata da camera
TÓTH ARMAND: Sonata bucolica
TÓTH ARMAND: Capriccio
TÓTH ARMAND: Tristan-partita
DÁVID GYULA: Szonáta
TÓTH ARMAND: Valse boisson
TÓTH ARMAND: Bonbonniere

19:45 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Radu Lupu (zongora)
Budapesti Fesztiválzenekar
Vezényel: Fischer Iván
J.S. BACH: II. (h-moll) szvit, BWV 1067
SCHUMANN: a-moll zongoraverseny, Op.54
RACHMANINOV: II. (e-moll) szimfónia, Op.27

23:30 : Budapest
Várkert bazár

Budapesti Fesztiválzenekar
Vezényel: Fischer Iván
"Midnight Music"
RACHMANINOV: 2. (e-moll) szimfónia
19:00 : Tatabánya
A Vértes Agórája

Szokolay Balázs (zongora)
Győri Filharmonikus Zenekar
Vezényel: Berkes Kálmán
CSAJKOVSZKIJ: b-moll zongoraverseny, Op.23
KODÁLY: Galántai táncok
LISZT: Les Préludes, S.97
A mai nap
történt:
1934 • A Kisvárosi Lady Macbeth bemutatója (Leningrád)
született:
1904 • George Balanchine, koreográfus († 1983)
1916 • Henri Dutilleux, zeneszerző
1922 • Varga Magda, operaénekesnő († 2015)
elhunyt:
1999 • Carelli (Krausz) Gábor, énekes (sz. 1915)