vissza a cimoldalra
2019-09-23
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11438)
A csapos közbeszól (95)

Pantheon (2388)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4564)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61897)
Élő közvetítések (8144)
Juan Diego Flórez (739)
Társművészetek (1412)
Balett-, és Táncművészet (5886)
A díjakról általában (1069)
Erkel Színház (10315)
Kimernya? (3221)
A nap képe (2157)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1764)
Franz Schmidt (3422)
Opernglas, avagy operai távcső... (20316)
Operett, mint színpadi műfaj (4061)
Erkel Ferenc (1063)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Fórum - Simándy József - az örök tenor (Búbánat, 2006-09-05 11:36:15)

   
623   smaragd • előzmény622 2019-09-16 11:25:15

Kiváló zenei program és Simándy József fennkölt előadása, "Hazám, hazám…" hangfelvétele, ünnepi beszéd és koszorúzás – alkották a méltó megemlékezés műsorát.

Tegnap én is részese voltam. A Szilas Tv felvette a „Simándy-szobor koszorúzása” programot, a KIKE KULTURÁLIS HÉT zárórendezvényét. A felvétel hamarosan a YouTube-on is látható lesz.

622   smaragd • előzmény621 2019-09-13 17:11:28

Kistarcsai Kulturális Egyesület

Szeptember 15., vasárnap

17.00   A Simándy-szobor koszorúzása

Az ünnepi beszédet Simándi Péter tartja.

Közreműködik: Fleischer Bence,

Gulyásik Attila,

Jutasi-Varró Diána,

Kelemen Zoltán,

Váray-Major Zsófia.

Hangfelvételről Simándy József.

*Úgy értesültem, hogy az ünnepi program után a helyszínen ez évben ismét lehetőség nyílik egyes Simándy Józsefről kiadott könyvek és CD-k megvásárolására, beleértve a  2019-ben megjelent „Hatvani diákjai”-t is.)

621   Búbánat 2019-09-11 17:32:17

620   Búbánat 2019-08-21 17:36:11

A Dankó Rádió „Túl az Óperencián” adásában ma délelőtt szép részletek szólaltak meg a Csínom Palkó daljátékból:

Farkas Ferenc – Dékány András: Csínom Palkó

A Magyar Rádió új felvétele: 1963. május 1., Kossuth Rádió, 20.10 – 22.00

Km. Házy Erzsébet, Gyurkovics Mária, Andor Éva, Komlóssy Erzsébet, Neményi LiliSimándy József, Palócz László, Melis György, Radnay György, Szabó Ernő, Domahidy László. Az  MRT Énekkarát és Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényli. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: Mikó András.

Ezt a részletet is meghallgattuk a daljátékból:

Éduska és Palkó kettőse, I. felv.  (Házy Erzsébet, Simándy József)

Dialógus (próza):

Palkó: Éduska! Te volnál?

Éduska: Apám régen kijött a házból. Őt keresem.

Palkó: Az istállóba ment. Te meg ne félj! Nem harapok!
Éduska: Tudom. Nem kutya…

Palkó: Nem. Csak darutollas pávakakas.

Éduska: Nem azért mondtam, hogy bántsam. Mifelénk a legények sastollat hordanak a süvegüknél.

Palkó: Sastollat? Vadászok?

Éduska: Kurucharcosok! Bottyánnál. Esze Tamásnál.

Palkó: A kurucok fövegén sastoll a dísz?!

Éduska: Egy szál a közembernek, kettő a tisztnek, három a főtisztnek…

Palkó: Majd szerzek én sastollat is!   Hanem honnan tudod te olyan jól, hogy mennyi toll díszíti a kurucok fövegét?

Éduska: Majd megtudja, ha megtudja.

Palkó: Furcsa jószág vagy te, egyszer még szeretnék találkozni veled!

Éduska: Majd ha magán is sastoll lesz, egyszer…

Palkó: Addig?

Éduska: Addig... Jó éjszakát!

(ének):

Palkó:

 Jójszakát, kisleány, a nevem Csínom Palkó,
Szívem tereád olyan régen vár!

Éduska:

Jójszakát, jójszakát, az álom ringasson el.
Csupa csodaszép messzi cél felé!

Palkó:

A hangod akár a bársony – rám borul majd a
Holdsütötte fényes éjszakán.

Együtt:

 Jójszakát, jójszakát, ha lecsukódik pillánk,
Az álom kapuján ugye gondolsz majd rám?

Palkó:

Az én vallomásom ne bántson meg téged,
Élj tovább is álmán szép tündérmeséknek,
A rózsák majd, ha újra nyári fényben érnek,
Vidám menyegzővel várlak téged…

Éduska:

Jójszakát, jójszakát! Leszáll a csillagos éj.

Szívem tereád olyan régen vár.

Palkó:

Jójszakát, jójszakát! Az álom ringasson el.

Csupa csodaszép messzi cél felé!

Éduska

A hangod akár a bársony – rám borul majd a
Holdsütötte fényes éjszakán.

Együtt:

Jójszakát, jójszakát, ha lecsukódik pillánk,
Az álom kapuján ugye gondolsz majd rám!

 

Ismétlés: du. 6 és 7 óra között, a Dankó Rádióban és az internetes oldalon is (www.dankoradio.hu)

619   Búbánat 2019-08-13 10:33:18

Egy régi interjú

/Hétfői Hírek, 1978. október 9./

„Decemberben: Radames”

„Bánk bán tanár lett”

„Borról, dalról Simándyval”

Két éve találkoztunk utoljára balatongyöröki nyaralójában. A 60. születésnapján. Éppen szüretre készülődött és szomorúan tekingetett a zivatarokat hozó felhőkre. Féltette a jónak ígérkező termést. A napokban itt Pesten beszélgettünk, a Zeneművészeti Főiskolán Simándy József tanár úrral, az Operaház világhírű magánénekesével.

— Milyen az idei termés?
— Nem sok jót várok a hétvégi szürettől. Kevés napot hozott ez a nyár.

— A szőlő gondozása sok munkát ad?
— Magam metszem, kötözöm, permetezem. Egy kicsit sok volt a 419 négyszögöl, ezért az idén 200-at elajándékoztam. Munkám azért maradt bőven. De én élvezem.

— Kóstolgatja is a borát?
— Nem vagyok borivó. Pedig nem árt se az epémnek, se a szívemnek, se a hangomnak, csupán rossz tőle a közérzetem. De úgy vettem észre: vendégeim szeretik, ha saját boromat teszem eléjük az asztalra.

— Az idei nyarát is a Balaton mellett töltötte?
— Kevés időm maradt erre. Énekeltem Fertőrákoson és a szegedi szabadtéri játékokon. El is búcsúztam a nyári fellépésektől, Szegeden utoljára elénekeltem a Hunyadi Lászlót. Végleges az elhatározásom: nyáron semmilyen fellépést sem vállalok. Kell a víz, a nap, a szabadság, hogy fel tudjak töltődni.

— Öt éve vonult nyugdíjba: nem volt ez túl korai?
— Én csak az Operaháztól vonultam nyugdíjba,- az énekléstől nem. Hogy is tudtam volna ellenállni olyan felkéréseknek, mint a szegedi Bánk bán-ok, a fertőrákosi Aida és Trubadúr, a Psalmus Hungaricus, a IX. Szimfónia. Az Operaházban is fogok még énekelni.

— Milyen szerepekben hallhatjuk?
— December 3-án a Radamest, március 15-én pedig a Bánk bánt éneklem a tervek szerint. És elvállaltam, hogy májustól fellépek Otellóként Ferencsik János vezényletével.

— Ha egyszer elhatározza, hogy véglegesen visszavonul, melyik szerepével szeretne búcsúzni?
— Harminc tenorszerep van a repertoáromon. S ha választani lehet, a Bánk bánnal szeretnék elköszönni.

— A tanárság, úgy tudjuk, új „szerepe”...
— Egy hete vagyok tanár a Zeneművészeti Főiskola ének főtanszakán. Eddig is foglalkoztam ugyan tehetségekkel, de csak lelkesedésből, szeretetből. Az arra érdemesekkel. De hivatalosan csak most lettem „professzor”. S remélem, itt is be tudom majd váltani a hozzám fűzött reményeket.

/Sebes Erzsébet/

618   smaragd 2019-08-08 17:53:47

RÓZSAVÖLGYI ÉS TÁRSA ZENEMŰBOLT

Mai tájékozódásom eredménye, hogy Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert felvételei kifogytak, Simándy Józseftől még kapható, a nagyhírű üzletben. Egy ideje új üzletvezetés van és remény nyílt  arra, hogy pezsgőbb lesz a kereskedelmi szellem.

A fentiek értelmében is egyedülálló KEMÉNY EGON: Hatvani diákjai és Komáromi farsang CD kiadvány-sorozata.

A Rózsavölgyi webáruház most már bővebb tájékoztatást is ad a zeneszerzőről és a Kemény Egon-CD kiadványokról:

A SZERZŐRŐL 

KEMÉNY EGON (Bécs, 1905 – Budapest, 1969) a 20. századi magyar könnyűzene kiválósága, kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző. Neve és zenéje már életében fogalom lett, magas színvonalat garantáló márka. Bécsben született és ott végezte el a Zeneművészeti Főiskolát. Tanára Franz Schmidt volt. Karrierje 1927-ben, 21 évesen, Budapesten, a Fővárosi Operettszínházban indult, a mai Budapesti Operettszínház színpadi művei bemutatóinak fő helyszíne: Kikelet utca 3. (1929), Fekete liliom (1946), Valahol Délen (1956). Nagyoperettjeit sztárszereposztással, revükoreográfiával, pompás jelmezekkel és díszletekkel vitték színre. Nagyszerű szerzőtársai méltán vehették ki részüket a sikerekből. Filmzenéjével 1940-ben nézőszám-rekordot állított fel a Fűszer és csemege című hangosfilm.

1934-től közel negyven éven át a Magyar Rádió felkéréseinek is eleget tett. Tehetsége elismeréseként 1953-ban gyermekkarra írt zenekari műveiért, 1955-ben a Hatvani diákjai című daljátékáért részesítették a rangos zenei kitüntetésben, Erkel Ferenc-díjban. A rádiódaljáték (1937) és a rádióoperett (1949) műfajteremtő zeneszerzője, szimfonikus könnyűzenéje, dalai, sanzonjai híressé tették a rádióhallgatók körében is. Műveiben magyar operacsillagok énekeltek és a prózai szerepeket legkiválóbb színészeink játszották.

Emlékére 2019-ben jelent meg két magyar témakörű sikerdarabja – a debreceni Hatvani István professzornak és a költő Csokonai Vitéz Mihálynak emléket állító – Hatvani diákjai (1955) és a Komáromi farsang (1957) című daljátékainak dupla CD-albumai, az MTVA támogatásával.

HATVANI DIÁKJAI

Kemény Egon - Ignácz Rózsa - Soós László - Ambrózy Ágoston: Hatvani diákjai

Magyar Rádió, 1955. Rádiódaljáték 2 részben. Kemény Egon Erkel Ferenc-díjas daljátéka.

Hatvani István professzor – Bessenyei Ferenc, Kerekes Máté – Simándy József, Amálka –Petress Zsuzsa. További szereplők: Mezey MáriaSinkovits ImreZenthe FerencBende ZsoltTompa SándorHorváth TivadarGózon GyulaCsákányi LászlóKovács KárolyKőváry GyulaHadics LászlóDénes György és mások. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: Molnár Mihály és Szécsi Ferenc. A Magyar Rádió 64 tagú Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte, közreműködött a Földényi-kórus 40 tagú férfikara.

CD-újdonság, a patinás rádiófelvétel (1955) 21. századi korszerű zenehallgatáshoz alakított felújítása. Fordulatos, 18. század végi történet, középpontban a Debreceni Kollégiumban Hatvani István tudós professzorral és diákjaival, romantikus szerelmi szállal és nem kevés császári intrikával. Kemény Egon zenei tehetségével korhűen idézi fel a nagy hagyományú magyar iskola szellemiségét, a Kántust, az ősi magyar diákélethez fűződő tréfákat, a büszke civisváros társasági életét, a dialógusokkal és a dalszövegekkel a daljáték nemes szórakozásban részesíti a hallgatót.

A művészeti élet szenzációja volt, hogy a Hatvani diákjaiban játszott először prózai szerepet is az operaénekes Simándy József  és a színész, Bessenyei Ferenc először énekelt daljátékszerepben a Magyar Rádióban.

Kemény Egon életműve sorozat, CD 1. –  az MTVA támogatásával, 2019.

Internetes lehetőség továbbá: www.kemenyegon.hu

617   Búbánat • előzmény609 2019-07-29 11:26:35

 

Felavatták Simándy József szobrát Szegeden

Hegedűs Judit balettművész, Simándy József özvegye beszédet mond az operaénekes bronz mellszobrának avatásán Szegeden, a Dóm tér Nemzeti Pantheonjában 2019. július 26-án.

Kelemen Kristóf alkotását a Szegedi Szabadtéri Játékok újraindításának 60. évfordulója alkalmából avatták fel.  – MTI/Rosta Tibor

616   Búbánat • előzmény613 2019-07-29 10:47:10

"Barátságon" van a hangsúly, természetesen!

615   Búbánat • előzmény613 2019-07-29 10:47:06
614   Búbánat • előzmény613 2019-07-29 10:47:02
613   smaragd • előzmény611 2019-07-29 06:48:56

„Kemény Egon és Simándy József barátsága is legendás volt.”

Most olvastam előző bejegyzésedet és nem hagyhatom szó nélkül, hogy Nagy Ibolya a legendás szót a tegnapi műsorban a fenti mondatban használta, nem pedig úgy, ahogy feltételezem, véletlenül elírtad.

A mai szóhasználatban elterjedt „legenda” eredetileg szentek történeteit mesélte el, ugyanakkor mende-monda jelentése is van – Nagy Ibolya széles hallgatótáborához szól ezzel a manapság elterjedt jelzővel.

Régen elég volt annyit mondani hazánkban – barátság – és mindenki azt értette ez alatt, hogy a barátok vállvetve kiállnak egymásért…

Ez a szemlélet jellemezte az Ábrahám-Kemény barátságot (Budapest-Lipcse-Berlin). Ugyanúgy a Kemény-Simándy barátságot is, amelynek csúcspontja akkor volt, ahogyan Ruitner Sándor egyik műsorában elmondta, amikor zeneszerző barátja felkérte és barátja kedvéért Simándy József a „Hatvani diákjai”-ban Kerekes Máté szerepének prózai részét is elvállta (1955).

Kemény Egon zeneszerző életművében az operaénekes Simándy József 1954–ben tűnik fel:

Kemény Egon – Dalos László: „Mosolyod”

dal tenor hangra nagyzenekari kísérettel, 5’

1954. január Simándy József részére készült Sárospatakon, 1953-ban.

Tegnap meghallgathattuk…

Az akkor már nagyoperettjeivel, kisoperettjeivel, dalaival és dalciklusaival, sanzonjaival, gyermekeknek komponált műveivel, gramofonfelvételeivel magának nevet és szakmai elismerést szerzett, nagy színpadi és rádiós sikereket aratott, és rangos zenei elismeréssel kitűntetett Erkel Ferenc-díjas (1953) Kemény Egon zeneszerző karrierje középső szakaszában járt (www.kemenyegon.hu), Simándy József operaénekesi pályája 1946–ban indult, Kossuth-díj: 1953.

Az évek során, még a 60-as években, is Kemény Egon számos korábbi siker-darabját Simándy József hangjára átírta vagy transzponálta, a Magyar Rádió felvételeken örökítette meg. Példaképpen a tegnap hallott „Szerenád” című dalát említem.

A legendás szóhasználatnál maradva:

a „Kemény Egonra emlékezünk halála 50. évfordulóján” műsorhéten Nagy Ibolya összeállításában (2019. július 22-28.) a zeneszerző valamennyi elhangzott művét rádiófelvételeken  l e g e n d á s  oparaénekesnők, operaénekesek és prózai előadóművészek adták elő.

612   Búbánat 2019-07-28 22:18:46

Az Operaház Örökös Tagjai-sorozatban most megjelent Spangel Péter Életúton Berczelly Istvánnal című interjú-kötetében (OperaTrezor kiadó) az „interjúalany”-operaénekesünk külön fejezetet szentel Simándy József emlékének.

Idézek részleteket  „Az atyai jóbarát”  fejezetből:

„Pestre kerülésem után rövid idővel Simándy József a bizalmába fogadott, élete végéig nagyon mély, őszinte atyai barátság alakult ki közöttünk. Nagy művész, igaz magyar ember volt. Tiszteltem, becsültem, a példaképemnek tekintettem. Még konzervatóriumba jártam, amikor azon töprengtem, milyen az igazi operaénekes. Számomra ő volt az etalon. Nagyon sok olyan művész van. aki kitűnően érti a színészi mesterséget, de Jóska nem úgy fogta fel szerepeit, hogy, na, most ez a mesterségem. Ő át tudott alakulni úgy, hogy például az adott estén ő volt maga Otello, Radames vagy Don Carlos. Csodálatos szerepeket énekelt.

Egyik legnagyobb alakítása volt Florestan, nem is beszélve az utolérhetetlen Bánk bánról, Hunyadiról, vagy éppen Don Joséról.

Nagyon sokszor figyeltem őt, sosem volt túlmozgásos. Már akkor megfogta kisugárzásával a közönséget, amikor például a Lohengrinben megjelent a színpadon. Még meg sem szólalt, de már betöltötte a teret, mintegy mennyei lényként jelent meg. Egyénisége, karizmája lenyűgözte a közönséget. Nagyon sokat énekeltem vele Jagót. Mindig akkor éreztem magam a legjobb formában, amikor együtt léptünk fel. Jóska soha nem színészkedett. Ő átalakult.”

[…]

„Simándy utolsó nyilvános zenekari fellépése felejthetetlen marad számomra. A kilencvenes évek közepe táján lezajlott koncert szép keretbe is foglalhatja Jóskával közös életünket. A színhely a IX. kerületi Bakáts téri gyönyörű római katolikus templom. Itt adtuk elő Gounod Szent Cecília miséjét. A tenor szólam eléneklésére Jóskát kérték fel. Kora és súlyos betegsége miatt már régen nem énekelt. Ezt a felkérést viszont elvállalta. Hangja valamelyest megkopott, ereje is csökkent kissé, de olyan szívhez szólóan, gyönyörűen énekelt, hogy ezt az élményt örökké megőrzöm szívemben. Valószínűleg megérezte, hogy közeleg a vég. Ilyenkor szokott a nagy útra készülő, hitét megőrző és intenzíven megélő ember emlékezetében sok olyan gondolat feltörni, amely még jobban kinyitja a szívét, és lélekből énekel. Így sokszorosát nyújtja annak, amire pillanatnyi állapotában képes.”

/Színes fotón: Simándy József a Bakáts téri templomi koncerten. Forrás: Berczelly István magángyűjteménye./

611   Búbánat 2019-07-28 18:00:52

A délelőtti rádióműsor ismétlése kezdődik, most 18 órától 19 óráig tart:

„Kemény Egonra emlékezünk, halálának 50. évfordulóján”

https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo/

Elérkeztünk a Kemény Egon-emlékhét utolsó adásnapjához a Dankó Rádióban. A „Túl az Óperencián” felelősszerkesztő-műsorvezetője, Nagy Ibolya, egész héten át a stúdióban a zeneszerző lányával, Kemény Annamáriával beszélgetett a Kemény Egon-életműről és -hagyatékról, valamint a családi emlékeiről is kérdezte.

A mai műsor számomra legérdekesebb és legmeghatóbb perceit az az interjúbejátszás jelentette, amelyben Ráday Imre színművész beszélgetett Kemény Egonnal. (Ezt megelőző egyik adásban ugyancsak Kemény Egon hangját hallhattuk egy másik interjúból, amit Boros Attila rádiósszerkesztő készített 1967-ben a komponistával:Zenés beszélgetés Kemény Egonnal pályájáról” )

Az adásban felhangzó zenék:

Kemény Egon: Különös dallam  - e szimfonikus könnyűzenét a Magyar Rádió Esztrádzenekara tolmácsolásában szólal meg, vezényel: Gyulai Gaál Ferenc) -1965

Kemény Egon - Tabi László - Erdődy János: Valahol Délen (1957 – rádiófelvétel; nem a teljes operettet vették fel, hanem - keresztmetszetszerűen - a főbb részletekből állították össze a stúdiófelvételt; érdekesség, hogy Melis György két szerep szólamát is felénekelte: Péteriét és Bodzásét!)

 A Fővárosi Operettszínház énekkarát és Zenekarát Bródy Tamás vezényli.

Most ezek a részletek hangzanak fel az operettből:

- Jutka és Rodrigo duettje: „Ha meggondolnád mégis a dolgot, szép kislány…”  (Gyenes Magda, Rátonyi Róbert)

- Anna és Péteri kettőse „Árván vártam, hogy valaki rám talál” (Petress Zsuzsa, Melis György)

- Lolita bolerója  "Fekete az ég, ötvénylő szél zúg... A vágyakozás úgy sír a szélben..." (Mezei Mária)

- Anna és Bodzás kettőse „Csendesen vártam a válaszod arra, hogy szeretsz-e engem?…/- Egy szót se szólj! A szerelemre rábeszélni senkit nem lehet…” (Petress Zsuzsa, Melis György)

- Rodrigo dala: Kandúr-szerenád „Ha az este leszáll, párjával táncol a lány” (Rátonyi Róbert)

Kemény Egon és Simándy József barátságáról is szó esik a műsorban.

A legendás tenorista rádiófelvételei közül hallhatjuk ezeket a dalokat:

- Kemény Egon – Kulinyi Ernő: Szerenád  (Simándy József, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Lehel György) –az  1937-ben komponált dal új felvétele a  "Hogy tetszik" c. rádióműsorban hangzott el,  1955 júliusában.

- Kemény Egon- Dalos László: Mosolyod – Mosolyod száll a szélben, tündöklő tollú, hófehér madár..Repül a szív, nem ér el,szemednek tiszta kékje messze már….”  (Simándy József, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Polgár Tibor)1954 (lásd még az 1613., 1614., 1615, sorszámoknál is.)

Kemény Egon – Erdődy János: A messzetűnt kedves - történelmi rádiódaljáték Fazekas Mihály életéről.

A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1965. május 22., Kossuth Rádió 20.25 – 22.00

A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.

Erről a rádiófelvételről most két részletet hallunk

- Mihály és Ámeli „rózsa- kettőse" (László Margit, Simándy József)
„- Messzi földről jött egy Jó magyar huszár, távoli határból, hol madár se jár... /-Vas-deres lován a franciák honába jött a messzi táj felől a jó magyar huszár…”
 

- „Ámeli-dal „- Fazekas Mihály költő verssoraira (Simándy József)
Mint mikor a nap az ellátás szélére lejutván visszatekint, s az aranygyapjas felhőknek alóla a már barnuló erdőkre veresses arany színt leggyent…”

Az adás végére maradt:

Kemény Egon: Ritka madár a szerelem - angol keringő (1935) – a hatvanas években készült új hangszereléssel játssza a Magyar Rádió Vonós Tánczenekara. Vezényel: Bolba Lajos.

610   smaragd • előzmény606 2019-07-28 17:06:23

KEMÉNY EGON

kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző portréja, 1967 körül

DANKÓ RÁDIÓ 

KEMÉNY EGONRA EMLÉKEZÜK, halálának 50. évfordulóján

2019. július 22 - 28.  30. hét

naponta: 9:04-10:00-ig és                 hamarosan kezdődik az ismétlés: 18:04-19:00

https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo/

DANKÓ RÁDIÓ: http://stream001.radio.hu:8080/mr7.aac

„ A stúdióban e heti vendégem a kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző Kemény Egon lánya, Kemény Anna Mária, akivel együtt emlékezünk édesapjára, halálának 50. évfordulója tiszteletére – így indult a mai műsor.

Nagy Ibolya felelősszerkesztő-műsorvezető bevezetőjét ma

  • Kemény Egon: „Különös dallam” című zeneműve (1965) indította arra az útra, amely igen sokszínű zenei műfajban alkotott szerzeményeihez vezetett minket, hacsak némi betekintésre is, amennyit ez a műsorhét még megengedett…

A Magyar Rádió Esztrád Zenekara, vezényelt: Gyulai Gaál János.

Nagy Ibolya a megjelent Kemény Egon CD-kel kapcsolatos terveiről kérdezte Kemény Anna Máriát, aki elmondta, hogy nagyon fontosnak tartja azt a lehetőséget, amely abban rejlik, hogy a Kemény Egon művek révén a kor előadóművészvész-csillagainak-, valamint szerzőtársainak-, és a megzenésített irodalmi- és történelmi témák hagyományőrző köreihez is eljussanak a Kemény-életmű zenedarabjai, azaz a CD-albumok a „Hatvani diákjai” és a „Komáromi farsang” – kimondatlanul is erősítve összetartozásunkat. A Lavotta-kultusz, a Hatvani-kultusz az eddigiekhez mindenképpen hozzátartozik és ezen a ponton lépett be Kemény Egon: „Díszpalotás” című zongoraátirata (1938), amelyet Kassai István, Liszt Ferenc-díjas zongoraművész felvett műsorára és idén már nagy sikerrel többször eljátszotta.

Ezt a témát követte Kemény Egon – Tabi László – Erdődy János: „Valahol Délen” című nagyoperettje, amelyet a Fővárosi Operettszínház (1956) kasszasikerét követően az Állami Déryné Színház vitt el az akkori vidéki közönséghez – országos  sikerrel, Kemény Egon kamarazenekari hangszerelésével.

A korabeli, azaz restaurált, archív rádiófelvételekről az nagyoperett változatos zenei műfajait hallottuk:

„Még nincsen senkim sem…”  – foxtrot, Gyenes Magda és Rátonyi Róbert

A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.

„Árván vártam…” – dalkeringő, Petress Zsuzsa és Rátonyi Róber

A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.

A vágyakozás – bolero, Mezey Mária

A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.

„Egy szót se szólj...” – dal és lassú fox, Petress Zuzsa és Melis György

A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.

„Ha az este leszáll…”(’kandúr-sztep’) – foxtrot, Rátonyi Róbert

A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.

Nagy Ibolya felvetette Kemény Egon és Simándy József , ahogyan ma mondják: ’legendás’ barátságát, amelyről Kemény Anna Mária megemlítette Simándy Józsefné, Jutka asszony részvételét a februári CD-bemutatón, ahol díszvendégként maga is a színpadon emlékezett a művészbarátságból fakadó szép művekre, ezt követően pedig a családhoz kapcsolódó gyermekkori emlékeit.

Elhangzott:

  • Kemény Egon – Kulinyi Ernő: „Szerenád” (1937) – dal, Simándy József 

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte (1955).

  • Kemény Egon – Dalos László: „Mosolyod” (1952) – dal, Simándy József

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Polgár Tibor vezényelte (1953).

A szerkesztő-műsorvezető Nagy Ibolya végül Kemény Anna Máriát arról kérdezte, vajon melyik mű tekinthető Kemény Egon életműve csúcspontjának – és itt tértek rá „A messzetűnt kedves” című daljáték (1965) rövid részletezésére, kiemelve Fazekas Mihályt, a Lúdas Matyi szerzőjét, akinek életéről készült a Magyar Rádióban – és a műsorban visszatérve a francia témákhoz is, a hét elejére – ez a varázslatosan szép, számtalan nemes magyar vonatkozású darab.

  • Kemény Egon – Erdődy János: „A messzetűnt kedves”

Rózsa-kettős – László Margit és Simándy József

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte

  • Kemény Egon – Fazekas Mihály: „A messzetűnt kedves”

Ámeli-dal – Simándy József

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.

És itt jött, a műsor legvégén Nagy Ibolya szerkesztői bravúrja, amely méltó volt az emlékezéshez és meglepetést szerzett minden hallgatónak:

ismét Kemény Egon zeneszerzőt hallhattuk, aki családi idilljét a Kapy utcában, és zenei pályájának évtizedek óta nem hallott részleteiből idézett: barátja, Ráday Imre színművész készített vele interjút – „Zenés beszélgetés Kemény Egonnal” címmel.

Majd ismét az égig szállt egy dallam… egyik legnagyobb korai sikere:

  • Kemény Egon: „Ritka madár a szerelem…” (1935)

A Magyar Rádió Vonós Tánczenekara, Bolba Lajos vezényelt.

NAGY IBOLYA és KEMÉNY ANNA MÁRIA a Dankó Rádió új stúdiójában, 2019. július

Az e heti műsor magas színvonala Nagy Ibolya érdeme.

Most készült először olyan rádióműsor tartalmi- és zenei összeállítás –, amely Kemény Egon kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző karrierjének pályaívét időrendi sorrendben – sok eddig (a 2013-as Kemény Egon-emlékhét óta fellelt) nem ismert életrajzi adattal, zenével szinte teljes körűen felrajzolta, és a zeneszerzővel készült interjúkkal fűszerezve tette még hitelesebbé és szebbé.

A műsorhét sikere Nagy Ibolya főszerkesztő-műsorvezető vezetésével vendége, Kemény Anna Mária mellett a Zenei Archívum munkatársainak is köszönhető, akik Nagy Ibolya kérése olyan, gyakran több évtizede nem hallott felvételeket restauráltak és tettek sugárzásra alkalmassá a Kemény Egon-évforduló tiszteletére, és hoztak egyúttal műsorba szerkeszthető helyzetbe, hogy még mára is jutott a nagy meglepetésekből és talán még maradt is az elkövetkező adásokhoz.

Azok a hallgatók, akik ma délelőtt leültek a készülékek mellé – ahogyan régen mondták – szívükbe zárhatták Kemény Egon zenéjét, amely „olyan, hogy meghallgatva elteszi magának az ember…” mondta néhány órával ezelőtt nekem nagy örömmel, a műsorhoz elsőként gratulálók között, a szépkorúan is fiatalos Bradányi Iván, aki pályakezdésekor  – még, ha futólag is,  – ismerte Kemény Egont a Bródy Sándor utcai Magyar Rádió épületéből, a stúdiókból és a Pagodából…

Ezúton is köszönöm a Café Momus szerkesztőségének, hogy lehetőséget kaptam Franz Schmidt és Kemény Egon zeneszerző fórumának megnyitására, továbbá Héterő fórumtársunknak, hogy műszaki tudásával önzetlenül hozzájárult (link) az e heti adáshét műsorainak zavartalan meghallgatásához.

KEMÉNY EGON zeneszerző művei szerző jogvédelem alatt állnak.

Az elhangzott felvételek az MTVA tulajdonában vannak.

609   Búbánat • előzmény608 2019-07-27 19:45:49

Szobrot kapott Simándy József Szegeden - fotók

A felújított Szegedi Szabadtéri Játékok megnyitásának 60. évfordulóját ünnepeljük idén. 

Pénteken Simándy József mellszobrát avatták fel, aki egykor sokat énekelt a csillagtetős színházban. A Dóm téri Nemzeti Pantheonban kapott helyet a világhírű operaénekes mellszobra. (Délmagyar.hu)

 

Simándy József szobrának avatása Szegeden

608   Heiner Lajos 2019-07-27 15:18:33

https://www.delmagyar.hu/szeged_hirek/szobrot_kapott_simandy_jozsef_szegeden_-_fotok/2604145/ 

607   Búbánat • előzmény606 2019-07-24 18:46:28

Kemény Egon -  Vitányi János – Erdődy János: A messzetűnt kedves

- „Az első szerelem dala" - kettős (Andor Éva, Simándy József, km.,  az MRT Szimfonikus Zenekara. vezényel Bródy Tamás) -1965. május 22., Kossuth Rádió 20.25 – 22.00

A dalkettőst megelőző dialógus prózában:

Mihály (Darvas Iván):
Kékszemű Julika...mégiscsak bátor nagylány vagy.

Julika (Örkényi Éva):
Igazán mondod? Akkor el is viszel a Nagyerdőbe sétálni? És nem küldesz bubával játszódni, ha jövök?

Mihály (Darvas Iván):
Ezután ne bubával játszódj.

Julika (Örkényi Éva):
Mi mással.

Mihály (Darvas Iván:)
Hát - velem.

Julika (Örkényi Éva)
Oktondi vagy...Mihály (nevet)

Énekkettős:
Julika (Andor Éva)
Téged ringassalak, 
téged altassalak
Aztán úgyis elküldesz

Mihály (Simándy József)
Ezután soha. És kérhetsz tőlem, amit akarsz.

Julika: Akármit?
Mihály: Ha kívánod csillagot is hozok az égről!

Mihály és Julika:
Kislány voltál, most már nagylány
Bizonyám, hosszú a szoknyám
Kicsi piros szádat megcsókolnám...
Ó, hogyne, ha hagynám.



-"Rózsa- kettős" (László Margit, Simándy József, km.,  az MRT Szimfonikus Zenekara. vezényel Bródy Tamás) -1965. május 22., Kossuth Rádió 20.25 – 22.00

Vitányi János hátrahagyott művének címe: "A rózsát hozó huszár"

A stúdiófelvételen  e dalkettőst dialógus (próza) előzi meg:

Darvas Iván (Fazekas Mihály): 
Kardnál szívesebben hordok kezemben egy szál virágot...

Domján Edit (Ámeli): 
Ó.....a rózsát hozó huszár?
 

Énekkettősben:

Mihály (Simándy József)
Messzi földről jött egy 
Jó magyar huszár
Távoli határból, hol madár se jár...

Ámeli (László Margit)
Vas-deres lován a
Franciák honába
Jött a messzi táj felől
A jó magyar huszár

Ámeli, Mihály (László Margit, Simándy József)
Szebb is lenne minden,
Jobb is lenne már,
Kürt helyett ha szólna
Énekes madár...

606   smaragd • előzmény605 2019-07-24 17:07:00

 

DANKÓ RÁDIÓ 

Kemény Egonra emlékezünk, halálának 50. évfordulóján

2019. július 22 - 28.  30. hét

naponta 9:04-10:00-ig és                  hamarosan kezdődik az ismétlés: 18:04-19:00

https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo/

DANKÓ RÁDIÓ: http://stream001.radio.hu:8080/mr7.aac

A műsorhét harmadik adásával mondhatni spirálisan halad felfelé Kemény Egon életműve tekintetében, visszautalásokkal az előző napokra is és a 2013-ban elhangzott Kemény Egon - emlékhétre.

Nagy Ibolya és Kemény Anna Mária beszélgetésének mai témái röviden:

A kétszeres Erkel Ferenc-díjas Kemény Egon zeneszerző pályájának budapesti indulása

a modern táncslágerektől (1927) – színpadi előadásuk az akkor rangos Rott Kis Kabaréban  

Ábrahám Pállal töltött baráti és zenei munkatársi évei Berlinben valamint a németországi zenei vonatkozások napjainkban

beszélgetés Kassáról   

a Bécsi Zeneakadémia, ahol Franz Schmidt volt az igazgató és Kemény Egon tanára is, aki tanulmányait vezette.

Nagy Ibolya felelősszerkesztő-műsorvezető tehetségét ismét megcsodáltam –, ahogyan én érzem – asszociációkkal építette fel a műsor zenei szerkezetét.

Az elhangzott műrészletek:

rádióoperett 2 részben.

Előjáték

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.

A színpadi nagyoperett-változatát a Miskolci Nemzeti Színház mutatta be 1962-ben.

  • Ábrahám Pál – Földes Imre – Harmath Imre: Viktória (1928)

operett 3 felvonásban

Nagy Ibolya utalt a tegnapi archív Kemény Egon-interjúban megismert történetre, a brácsa bevezetése a magyarországi jazzhangszerelésbe Kemény Egon kezdeményezésére (1928) valósult meg

a „Good Night” („Nem történt semmi..”) című számban, Kemény Egon hangszerelése

Gramofonfelvételről hallottuk, Kalmár Pál, Tóth Erzsi és az Odeon zenekar előadásában

rádiódaljáték 2 részben.

Csokonai dala: „Sötét lepel borult reánk…”Ilosfalvy Róbert

Dal a nápolyi királyrólFekete Pál, Kishegyi Árpád

Lilla románca „Könnyű lepke, kis madár…”Házy Erzsébet

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.

  • Franz Schmidt: „Notre Dame”, „Intermezzo” az operából

a Berlini Filharmonikusokat Herbert von Karajan vezényelte, aki (rövid ideig) Schmidt-tanítvány is volt.

történelmi rádiódaljáték Fazekas Mihály életéről

Az első szerelem dalaAndor Éva és Simándy József

Szüretelők dalaBarlay Zsuzsa és Kishegyi Árpád

Rózsa kettős – László Margit és Simándy József

A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényelte, közreműködött a Földényi-kórus.

  • Kemény Egon: „Tangó” című szimfonikus műve (1954), a Rádiózenekart Kerekes János vezényelte – zárta a mai műsort.

„Túl az Óperencián” – NAGY IBOLYA műsora – Dankó Rádió

605   smaragd • előzmény604 2019-06-19 05:43:25

 

Hanghordozóváltás: Kemény Egon két rádiós daljátéka CD-albumokban

 

A hangrögzítés, felvétel-készítés kezdetei óta felgyűlt dokumentumokat hangarchívumok őrzik. Az őrzésnél hasznosabb az ismételt használatba vételük, alkalmankénti felidézésük, újrajátszásokkal való életben tartásuk. Természetesen módjával, hiszen folyamatosan gyűlnek az anyagok.

A Magyar Rádió hangarchívumának kincsei elvileg mindmáig felhasználható a műsorkészítésnél, azonban – ismerve az aktuális műsorstruktúrákat – elenyésző a felhasználás mértéke. Éppen ezért nagy öröm, ha digitalizált felvételek kerülnek forgalomba.

A régi hangversenyek hangképeinek felidézése annyiból is érdekes, hogy az előadóművészet-történet közelmúltjáról ad mindennél megbízhatóbb (hang)képet, ám fokozott mértékű a jelentősége annak, ha időközben szinte kihalásra ítélt műfajok kerülnek átmentésre.

Ilyesmire került sor a közelmúltban, amikor Kemény Egon lánya, Kemény Anna Mária arra az elhatározásra jutott, hogy a zeneszerző halálának 50. évfordulójáról két daljáték CD-albumban való megjelentetésével emlékezik meg.

Több évtizeddel ezelőtt, az Ifjúsági Főosztály szerkesztőjeként gyermekkari művek szerzőjeként találkoztam először a nevével. Összeállításokban szívesen idéztem fel a Játszótéren című dalciklust, a Csillebérci fák alatt, vagy a Sétarepülés című, kamarazenekar-kíséretes szvitet. Többi művének csak címével találkoztam a kartontárban – de tudtam arról, hogy rádiós daljátékok szerzője is.

Érdemes elgondolkozni csodálatosan gazdag nyelvünk szóhasználatán, pontosabban, szavaknak azon a sajátosságán, hogy időről-időre másik, módosult jelentésük kerül előtérbe. Ilyen a „könnyűzene” kifejezés, amely Kemény Egon esetében korántsem csupán slágereket jelent (bár azokat is komponált, és népszerű tánc-számokat), hanem elsősorban az alkalmazott zeneszerzés lehetőségeinek gazdag tárházát. Kemény Egon, aki a családi emlékezet szerint ötéves korától zeneszerzőnek készült, szívesen vett részt mindenfajta zenei háttértevékenységben, beleértve más szerzők műveinek hangszerelését, átiratok készítését, vagy gyakorló muzsikusként korrepetíciót, vezénylést. Saját kompozícióinál az operett és a filmzene jelentett ígéretes pályakezdést, és főként a rádió, ahol gyakran kérték fel rádiójátékok zenéjének megírására. Nevéhez fűződik az első rádiós daljáték (Schönbrunni orgonák, 1937) és az első rádiós nagyoperett (Májusfa, 1949) – ez utóbbival kezdődött a Rádiószínház, majd a Rádió Dalszínháza rendkívül népszerű sorozata. De miként későbbi korszakos jelentőségű kezdeményezés, a TV-operáké, ez is kiszorult a műsoridőből.

Kemény Anna Máriának köszönhetően élvezhető minőségűre feljavított, digitalizált előadások jelentek meg. A Hatvani diákjai című daljátékot, amiért második Erkel-díját kapta, először 1955. január 23-án sugározta a Kossuth adó, a Komáromi farsang első adása 1957. március 9-én volt. Mindkét történet magyar tematikájú, az előbbi szövegét Ignácz Rózsa és Soós László, verseit Ambrózy Ágoston írta, az utóbbinak az írói zenei ismeretterjesztő könyvek szerzőiként ismertek (Erdődy János, Gál György Sándor).

A daljátékokat hallgatva, utólag megérthető, hogyan lehetett egykor TV (és más audiovizuális média) nélkül „élni”. A rádió a színvonalas műsorokkal házhoz szállította a kultúrát, élvezetes formában (általános műveltséget szerezhetett szinte észrevétlen, akinek volt módja rendszeresen hallgatni a műsorokat). A daljátékok felvétele több szempontból is tanulságos. Kiderül, hogy igényes munkával az egykor rendelkezésre álló technikai lehetőségek is biztosították az élményszerű előadás lehetőségét. Atmoszféra-teremtőek a jelenetek, mondhatni, láttatóak. És érthető a történet, „ülnek” a poénok. Az előadók számára korántsem tűnt „hakni”-nak a könnyű műfajba való kalandozás – Bessenyei Ferenc énekes szerepben Hatvani professzorként mutatkozott be a Rádióban, s e daljátékban volt először prózai szerepe is Simándy Józsefnek (Hatvani famulusa, Kerekes Máté). Partnereik között hallhatjuk többek között Petress Zsuzsát és Mezei Máriát. A Komáromi farsangban – élve a stúdió-adta lehetőséggel – több szerep esetében megosztották a prózai és zenei feladatokat, Csokonai Vitéz Mihály beszédhangját Zenthe Ferenc, énekhangját Ilosfalvy Róbert adta, Lillát Házy Erzsébet és Korompai Vali „alakította”, Lavotta Jánost pedig Gönczöl János és Molnár Miklós. Csodálatosan énekel Lehoczky Éva (olasz primadonnaként is kiváló), és elragadóan komédiázik Bájligeti Kázmérként Fekete Pál.

Nosztalgiázás az idősebbeknek, akik annakidején „élőben” találkozhattak ilyen rádióműsorokkal, és időutazás a fiataloknak. Zenészeknek külön tanulságos megfigyelni a műgondot, az igényes interpretációt – és nem utolsó sorban észrevenni azt a mesterségbeli tudást, ami a szerzők részéről biztosította a nívós kikapcsolódást. Hogy a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara Lehel György vezényletével milyen kedvvel vett részt ebben a munkában (felvétel-készítő és koncertező munkája mellett), az szintén „átjön” a felvételen.

A „könnyűzene” így nyer sajátos értelmezést ezekben a régi-új felvételekben.

 

Fittler Katalin       

604   smaragd • előzmény593 2019-06-07 17:29:25

 

Dankó Rádió - ismétlés: 18.00 órakor  

https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo/

Kovács Géza, a Magyar Rádió Zenei Együtteseinek igazgatója a mai műsorban a rádióoperettekről is beszélt, Kemény Egon zeneszerzőt kiemelve, munkásságát néhány szóban méltatva.

Ezt követően Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető a „Hatvani diákjai”- ból válogatott, azt a részletet is hallhattuk, amelyet Melis György énekelt (Hatvani professzor szerepében, a daljáték eredeti felvételének nem része, hanem később külön vele is felvették…)

 

Jelenet  –  Amálka és Máté - Petress Zuzsa és Simándy József

Szerenád „Édes lányka, szép Amálka…” – Amálka és Máté - Petress Zuzsa és Simándy József

Elmira sanzonja Hatvaniról és a debreceni úri dámákról „Elpirult, miért pirult…” – Elmira -Mezei Mária

Bule Lajos dala „ Aki felönt a garatra…” – Bule Lajos, volt pedellus - Gózon Gyula

Amálka és Hatvani kettőse ”Megkérdeztem a madártól…” – Amálka és Hatvani professzor -Petress Zsuzsa és Melis György

 

Jó érzés volt Kovács Géza szavait, gondolatait hallgatni, aki a hétfői műsorban elmondta, hogy mennyire meglepte az a meleg, családias légkör, amely belépésekor a Rádiózenekarban fogadta.

Úgy vélem, szerencsés pályamódosítást hozott sorsa: műveltsége, széles látóköre, nemzetközi tapasztalata és rátermettsége révén büszkék lehetnek rá az együttesek és nagymértékben hozzájárul ahhoz is, hogy a közönség magas színvonalú koncertélményekben részesül. Külföldi zenei szervezetekben betöltött vezető szerepével méltón képviseli hazánkat!

 

"Túl az Óperencián" - NAGY IBOLYA műsora - Dankó Rádió

603   Búbánat 2019-06-02 11:08:50

Giuseppe Verdi. Aida

Margaret Tynes, Simándy József és Fodor János 

602   Búbánat 2019-06-02 11:07:00

Giuseppe Verdi: Don Carlos

Giulietta Simionato,  Warga Lívia, Simándy József

601   Búbánat 2019-06-02 11:04:55

Giuseppe Verdi: Simon Boccanegra

Simándy József (Gabriele Adorno) és Rigó Magda (Amelia),

Magyar Állami Operaház, 1950

 

 

600   smaragd • előzmény586 2019-06-01 19:07:49

 

PÁNCZÉL KLAUDIA

Ennek a bejegyzésnek előzménye az 598-as számú is. 

Pánczél Klaudia ez év februárján duettet  énekelt Medveczky Balázs színésszel, majd Nagy Ibolya kérdésére - rövid riportban -  elmondták, hogy KEMÉNY EGON: "Fekete liliom" című nagyoperettjének két dalában léptek fel először együtt és itt kedvelték meg az operett műfaját!

Még egy különlegesség - zongorán kísért: Kassai István.

Érdekesség, hogy az 1946-os Fővárosi Operettszínház-beli bemutató óta most került ismét színpadra a "Ma éjjel" és a "Bocsánatot kérek" című duett, amelyet a színpadon majd ezt követően a gramofonfelvételen is a főszereplő  Karády Katalin (Zia grófkisasszony) énekelt, Kemény Egon gramofonhangszerelésével. 

Ezen az estén is Simándy József volt az egyik főszereplő...

kemenyegon.hu   https://www.youtube.com/watch?v=FMRDsMg0nX4&feature=youtu.be  14:26-tól majd 32:57-től tekinthető meg.

599   smaragd • előzmény598 2019-06-01 13:57:24

:-)

598   Búbánat • előzmény524 2019-06-01 12:18:29

A Bartók Rádió mai műsorán szerepel

16:23 – 17:12 Rádióhangversenyek

A X. Szegedi Nemzetközi Simándy József énekverseny (2018) győzteseinek gálaestje

Pánczél Klaudia, Hajdú Zsuzsa és Ninh Duc Hoang Long énekel

Zongorán km: Csányi Valéria és Cseh Dalma


1. Antonio Vivaldi: Az olimpia - Lüszidasz áriája II. felv. (Pánczél, Csányi),

2. Giuseppe Verdi: Traviata – Violetta áriája I. felv. (Hajdú, Csányi),

3. Lehár Ferenc: Paganini – Paganini dala (Long, Cseh),

4. Wolfgang Amadeus Mozart: A színlelt együgyű - Giacinta áriája (Pánczél, Csányi),

5. Giacomo Puccini: Turandot – Liu áriája I. felv. (Hajdú, Csányi),

6. Lehár Ferenc: A mosoly országa – Szu Csong dala (Long, Cseh),

7. Gioacchino Rossini: A sevillai borbély – Rosina kavatinája (Pánczél, Csányi),

8. Richard Strauss: Cecília – dal (Hajdú, Csányi),

9. Lehár Ferenc: Giuditta – Octavio belépője (Long, Cseh),

10. Johann Strauss: A denevér – Orlovsky gróf kupléja (Pánczél, Csányi),

11. Lehár Ferenc: A víg özvegy – Hanna és Danilo kettőse (Hajdú, Long, Cseh)


(Magyar Rádió - Márványterem, április 23.)

597   Búbánat 2019-04-18 00:16:53

Simándy József  Muszorgszkij A szorocsinci vásár című operájában.

A bemutató 1949. december 25-én volt a Magyar Állami Operaházban. Az előadást Abonyi Tivadar rendezte. Díszlettervező Varga Mátyás, a koreográfus Vaszilij Vajnonen volt. 

A felvétel készítésének pontos időpontja ismeretlen.

MTI Fotó/Magyar Fotó: Várkonyi László 

Tulajdonos: MTI Zrt. Fotóarchívum

Azonosító: MTI-FOTO-755128
Fájlnév: F__VL______12016.jpg

596   smaragd • előzmény595 2019-04-17 16:27:02

 

„A messzetűnt kedves” című daljáték egyik legszebb része, amikor Fazekas Mihály csodaszép versét Kemény Egon gyönyörű zenéjével énekelte megindítóan Simándy JózsefFazekas Mihály  László Margit – Ámeli emlékére…

erre a dalra gondolva búcsúzom László Margit művésznőtől:

 

Fazekas Mihály:

 

Mint mikor a Nap…

 

Mint mikor a nap az ellátás szélére lejutván

Visszatekint, s az aranygyapjas felhőknek alóla

A már barnuló erdőkre veresses arany színt

Leggyent, azzal elűl, s az arany festést is azonnal

a sűrűségből kibukott árnyék letörűli:

Ámelim így nézett még egyszer hátra, kezével

Mejjét és ajakát illetvén, s azzal el is tűnt,

S engem az aggódás és a siralom beborított

Bús árnyékával. Majd rólatok, elfeketült fák!

Mind elmászkálnak a lomha homályok,

Egy pompás hajnal hasadása után; de az én rám

Gyűlt éjnek véget nem vét az örökre lement nap.

595   Búbánat • előzmény249 2019-04-17 15:06:16

Kapcs. 249. sorszám

Áthozom a ide „smaragd” 1638. és 1637. sz. bejegyzéseit a Kemény Egon-topicból és beillesztem az én korábbi beírásom elé - legyen így együtt: 

1638   smaragd • előzmény1637  • Válasz erre

 

2019-04-17 07:14:26

A messzetűnt kedves

A  R á d i ó  D a l s z í n h á z a  újabb bemutatóval jelentkezik a héten,  A  m e s s z e t ű n t  k e d v e s  c. daljátékkal. A darab szövegkönyvét a nemrég elhunyt  V i t á n y i  János kezdte írni. Váratlan halála miatt már-már veszni látszott a történelmi témájú darab. A régi barát, E r d ő d y  J á n o s  azonban kollégális kegyelettel vállalta a még csak félkész mű folytatását, hisz ismerte Vitányi szándékát, aki a szomorú sorsú költőnek, F a z e k a s  M i h á l y nak akart emléket állítani. A daljáték feleleveníti azokat az eseményeket és hatásokat, melyek megérlelték a költőben  a  L ú d a s  M a t y i t - a plebejus népiesség e merész alkotását.

A darab felépítése:
Fazekas Mihály debreceni diákként találkozik  francia forradalmat előkészítő eszmékkel, majd férfi-korban személyesen ismerkedik a forradalommal és hőseivel  köztük sírigtartó szerelmével is. S végül az idős, oly sokat tapasztalt költő megírja élete nagy művét...


Ehhez a témához komponált zenét  - magas hőfokon – K e m é n y  E g o n.  A próbákat hallgatva, úgy véljük, megküzdött a legnehezebbel: sikerült közelhoznia a korabeli magyar és francia muzsikát a mai közönséghez.

(Szombat, Kossuth.20.25.)

A képen: Simándy József (Fazekas Mihály) és Palócz László (Pálóczi Horváth Ádám) valamint a Földényi-kórus

https://archivum.mtva.hu/images/medium/NEWS-dFVvZzFxZlJKbHdaZG10ZytzdWhDQzdvVHBSNlBDR0cwdGdBZ1NmLzdsYz0%3D

 

1637   smaragd • Válasz erre   2019-04-16 07:10:06

 

Tegnap elhunyt László Margit, a kiváló operaénekesnő, emlékére idézem főszerepét KEMÉNY EGON: "Messzetűnt kedves" című történelmi daljátékában, amelyben a francia polgármester leányának szerepét -  Ámelit, ahogyan Fazekas Mihály nevezte - énekelte:

Kemény Egon - Erdődy János: „A messzetűnt kedves” (1965)

Magyar Rádió, történelmi daljáték.

Szereplők: Fazekas Mihály – Simándy József/Darvas Iván, Pálóczi Horváth Ádám – Palócz László/Láng József, Ámeli – László Margit/Domján Edit, Julika – Andor Éva/Örkényi Éva. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendezte: László Endre. A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényelte, közreműködött a Földényi kórus.

Bemutató:

archivum.mtva. Műsor  1965.05.21 NEWS-RTV19650521018

RTV 1965. év, 20. hét   1965. május 21. - 1965. május 28

 

 

249   Búbánat • előzmény248  • Válasz erre   2016-04-04 11:45:12
Az 1955-ös Hatvani diákjai című Kemény Egon-daljátékot tíz évre rá követte egy újabb Kemény Egon-daljáték a rádióban, amelynek felvételén ugyancsak Simándy József énekelte a tenor főszerepet: „A messzetünt kedves” – de itt a prózát nem ő mondta; a dialógusokban Darvas Iván szerepelt.


„1965. május 22-én mutatták be a Rádió Dalszínházának új felvételét: Kemény Egon A messzetünt kedves c. daljátékát. Zenéjét Kemény Egon, sok népszerű operett, keringő és sláger-dal szerzője komponálta. A darab szövegkönyvét Vitányi János kezdte írni. Váratlan halála miatt már-már veszni látszott a történelmi témájú darab. Erdődy János azonban vállalta a még csak félkész mű folytatását, hiszen ismerte Vitányi szándékát, aki a szomorú sorsú költőnek, Fazekas Mihálynak akart emléket állítani. Fazekas Mihály, a debreceni költő és botanikus kalandos élete és romantikus, ám szomorú szerelme alkalmas arra, hogy regényt vagy színdarabot írjanak belőle. Ifjú korában a debreceni református kollégiumot szűkre szabott, szigorú világnak érezte. Inkább a nagy tettek, a szabad mozgás és a messzi országok vonzották, ezért, mielőtt még befejezte volna a teológiai akadémiát, felcsapott huszárnak és nemsokára tiszt lett. Versei tanúskodnak arról, hogy már mint délceg főhadnagy szerelemre lobbant egy francia lány, Ameli iránt, ám a körülmények nem tették lehetővé hogy boldogok lehessenek. Csalódott a hadi-életben is és 14 évi katonai szolgálat után visszatért szülővárosába, hogy új életet kezdjen. A felvilágosodás egyik jelszava volt: „Műveljük kertjeinket”. Fazekas Mihály humanista szenvedéllyel fordult a természet felé, botanikával, költészettel, Debrecen város közügyeivel és Kalendárium szerkesztéssel foglalkozott. Megalkotta az első Magyar füvészkönyvet és megírta élete fő művét a magyar nép igazság-osztó mesehőséről: Ludas Matyiról. Nagy szerelmének, Amelinek emléke azonban a sírig elkísérte, a hagyomány szerint emiatt nem házasodott meg sohasem. 1828-ban, 62 éves korában magányosan halt meg.”


/Forrás: RÁDIÓFÓNIA 75 esztendő a magyar zene hullámhosszán (1925 - 2000) A rádiósorozat rövidített, írásos változata Összeállította: Bieliczkyné Búzás Éva/


Kemény Egon- Vitányi János – Erdődy János: A messzetűnt kedves 
(Történelmi daljáték)

A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1965. május 22., Kossuth Rádió 20.25 – 22.00

Vezényel: Bródy Tamás

Km.: az MRT szimfonikus zenekara és a Földényi-kórus 

Zenei rendező: Ruitner Sándor 
Rendező: László Endre

Szereposztás:

Fazekas Mihály – Simándy József (Darvas Iván)
Pálóczi Horváth Ádám – Palócz László (láng József)
Amelie – László Margit (Domján Edit)
Julika – Andor Éva (Örkényi Éva)
Polgármester – Várhelyi Endre (Basilides Zoltán)
Carpentier – Szőnyi Ferenc (Benkp Gyula)
Kovács strázsamester – Domahidy László (Farkas Antal)
Werdemühl lovag – Külkey László (Lázár Gedeon)
Öreg fazekas – Márkus Ferenc
Mme Garron – Gáborjáni Klára
Schatten gróf – Velenczei István
De Breuil márki – Ujlaky László
Rektor – Katona Lajos

 

594   Búbánat 2019-04-14 15:48:43

Simándy József  Mascagni Parasztbecsület c. operájának rádiófelvételén

Forrás: Parlando.hu

 

593   smaragd • előzmény591 2019-04-14 06:03:51

 

Kemény Egon-Ignácz Rózsa-Soós László-Ambrózy Ágoston: "Hatvani diákjai"

Daljáték, Magyar Rádió, 1955

Újabb fényképfelvétel a stúdióban (1955), amely az archivum.mtva.hu oldalon jelent meg, ritkaság, én is most láttam először.

A cikk szövege fórumainkon is tovább élt, és korábban máshol is többször idézték, innen ered.

kemenyegon.hu

592   Búbánat 2019-04-08 21:25:54

Simándy József

Forrás: tiszatajonline.hu.

591   smaragd • előzmény586 2019-04-07 07:52:08

 

Készül a "Hatvani diákjai"

 

címmel tudósított a cikk a hangfelvételről fényképekkel is megjelenítve a rádióstúdióból.

 

Nagy örömmel fedeztem fel ezt a képet, eddig sosem láttam! 

 

A most megjelent két KEMÉNY EGON-CD közül a "Komáromi farsang" felvételéről már láttunk képet, így ez az újdonság a 'Hatvani'-ról pont jókor jött :-) azaz a mai generációkhoz közel hozza a szerzőket, az előadókat és az egykori rádiós életet, mindezt az akkori rádióújság révén, ahol 1955-ben megjelent. 

Ez a kézbevehető hírforrás megszűnt, annál is értékesebb, hogy ez a cikk és kép megmaradt.

Itt szeretném megköszönni mindenkinek, aki kezdeményezte, engedélyezte és elvégezte ezt a nagy munkát! 

MTVA Archívum

590   Búbánat 2019-04-06 11:38:19

A Dankó Rádió „Túl az Óperencián”  mai adásában hallott zenék közül kiemelem:

Lehár Ferenc: A mosoly országa

A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1971. november 11., Kossuth adó 19.35 – 21.29
 

Szövegét Victor Léon  A sárga kabát című librettóját átdolgozva Ludwig Herzer és Fitz Löhner írta.

Fordította, a verseket írta: Harsányi Zsolt

Km.: az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (Karigazgató: Sapszon Ferenc)

Vezényel: Bródy Tamás


Zenei rendező: Balassa Sándor

Rádióra átdolgozta és rendezte: Rácz György

Szerkesztő: Bitó Pál

Szereposztás:

Lichtenfels gróf – Balázs István
Liza, a leánya - Házy Erzsébet
Hardegg bárónő, a nagynénjük – Simon Zsuzsa
Szu Csong herceg – Simándy József
Mi, a húga – Kalmár Magda
Csang, a nagybátyjuk, miniszterelnök – Radnay György
Hadfaludy Feri – Bende Zsolt
Fu Li, követségi titkár – Szatmári István
Főajtónálló – Börzsönyi Mihály
 

  • Szu-Csong dala, II. felv.: (Simándy József)

 „Vágyom egy nő után, egy nő után kerget a vágy! Vágyom a két kezét, fehér kezét, mely olyan lágy. Vágyom a mozdulatát, amely a véremen hullámzik át. Vágyom szavát, azt a bűvölőt, vágyom utána és imádom őt!...”

  • Mi és Hatfaludy Feri kettőse a III. felvonásból:

Próza, dialógus, majd énekszám: „Zig-Zig-duett (Fehér virág)” (Kalmár Magda és Bende Zsolt)

Mi:
Zig-Zig-Zig-Zig-Zig-Zig-Zig
Zig-Zig-Zig-Zig-Zig-Zig-Zig….

Feri: 
Fehér virág, kacér virág, idegen mezőkön termettél. Fehér virág, kacér virág, miért hogy muskátli nem lettél? Miért is nem lehet, hogy kalapomhoz tűzzelek?! Miért is nem lehet, hogy pántlikába fűzzelek?! Fehér virág, kacér virág, de kár hogy nem otthon termettél!

Mi:
Piros virág, tilos világ, idegen mezőkön termettél. Piros virág, tilos világ, de kár hogy virágom nem lettél?!

Feri:

Miért is nem lehet, hogy kalapomhoz tűzzelek?! Miért is nem lehet, hogy pántlikába fűzzelek?!

Együtt: 

Fehér/Piros virág, kacér virág/tilos világ, de kár hogy nem otthon termettél!

  • A III. felvonás fináléja

Bevezető próza, dialógus, majd ének (Házy Erzsébet, Kalmár Magda, Bende Zsolt, Radnay György, Simándy József)

„- Már búcsúzom Tőled én…  Egy dalt akartam énekelni halkan… /-Eredj, Liza, távozz békével, légy boldog! Isten önnel, kedves gróf! …/-  Isten veled, kis Mi!... /- A boldogságot le lehet győzni, de a boldogtalanságot soha!.../ - Drága húgocskám, ne nézz búsan rám. Nem segít itt a búsulás…  - Nem sírok én, hazánkban ez nem szokás…/- Mosoly ország más világ… /-  Hogy tudod, ilyen könnyen elviselni! – ez már minálunk így szokás…/-  Mosolygó nézés és jólnevelt arc, mögötte könnyezik a szívem, de hogy itt benn mi fáj, azt nem tudja más!”

 

A délelőtti adást megismétli a rádió ma délután hat órától, és az interneten is meghallgatható ez a műsor. (www.dankradio.hu)

589   Búbánat • előzmény588 2019-03-21 09:34:55

Dalos László írói vénája igen sokszínű volt...

Simándi Péter  összeállításában és szerkesztésében megjelent könyv  (2005): Simándy József újra "megszólal."... (A nagy művész nyilatkozatai, a vele készült riportok és jubileumainak dokumentumai)  

Ennek hátoldalán olvasható az alábbi AJÁNLÓ Dalos Lászlótól:

 

Még egyszer Simándyról

"Majd megsegít az Isten! Mi benne bízva bízunk..." - énekelte az Első rab tizenhét taktusát Schulder József, a Magyar Királyi Operaház Énekkara tenor kettő szólamának fiatal művésze, Beethoven születésnapján, 1944. december 15-én, a Fidelio első felvonásában. Úgy tudom, akkor először és utoljára, mert tíz nap múlva ostromlott várossá lett Budapest. Simándy csak 1954. március 6-án találkozott ismét a német mester remekművével. "Ez életem egyik legcsodálatosabb dátuma; először énekeltem el a Fidelio Florestanját..." - emlékezik Bánk bán elmondja című könyvében.

Megsegítette az Isten. Páratlanul szép hangot adott neki, és az ehhez a hanghoz társuló mesteri énekelni-tudást és mindenféle színészi tehetséget. Mellette állt az Isten: a társadalom mélységéből indult fiatalember nehogy összeroppanjon a szokatlan, új életforma okozta "légnyomásváltozás" súlya alatt.

Ösztönös zseni volt, s egyúttal bámulatosan fegyelmezett, jó tanuló, túl a fantasztikus teherbírású idegrendszeren, állóképességen, az elnyűhetetlen szorgalmon, amelyek mind az operaéneklési hivatáshoz szükségeltetnek. Csak így tudott a kétkezi munkás-sorból Lohengrinig, Bánk bánig, Otellóig eljutni.

Az Első rabtól a búcsúelőadásán, 1980. június 5-én elénekelt Otellóig több mint három és fél évtizeden át kísérhettem figyelemmel krónikásként, az ő művészi kibontakozását, gazdagodását, útját abba a magasságba, ahová kevés magyar operaénekes ért el. Simándy József páratlan alázattal hajtott fejet Verdi, Wagner, Erkel, Puccini, Kodály, és mind a többiek alkotói munkássága előtt, hogy minél nagyobb igazsággal szólaltassa meg őket az operaszínpadon, a hangversenyteremben.

Ezt az írást az Első rab szavaival kezdtem és most a Psalmus Hungaricus Zsoltárosának szavaival folytatom: "Istenem, Uram! Kérlek tégedet, / Fordítsad reám szent szemeidet..." - hiszen egyszerre jutnak eszembe, ha Simándy Józsefre gondolok; egyszerre hallom énekszavát és hallom beszédhangját is, amely szinte élően szólal meg e könyv írásaiban. Egyes motívumok természetesen ismétlődnek, de ez is csak árnyalja a nagy művészről őrzött képünket.

Ajánlom ezt a könyvet mindazoknak, akik Simándy Józsefet színpadon láthatták, és még inkább azoknak, akik sajnos soha nem találkozhattak vele. Mindannyiunk szerencséje, hogy sok hangzó anyag maradt utána: teljes operák lemezfelvételei, áriák, klasszikus dalok, rádiódaljátékok, operettrészletek. Bánk bánjáról és Otellójáról a Magyar Televízió operafilmet forgatott. Mindez hozzáférhető e kötet olyan mai és holnapi olvasóinknak is, akik színpadon már nem láthatták a kor legnagyobb magyar tenoristáját.
Négy évtizeden át sokat és sokfélét írtam róla: hírt, jegyzetet, interjút, riportot, kritikát, cikksorozatot, könyvet; végül - halotti búcsúztatót is. Köszönöm a sorsnak, hogy kortársa lehettem.

Dalos László 

588   smaragd 2019-03-21 09:25:16

 

A "Mosolyod"-dal rádiófelvételének bemutatója 1954-ben volt, a Rádiózenekart Polgár Tibor vezényelte.

Szerintem stílusában kicsit elnagyolt ez a cikk, ami nem jellemző Dalos Lászlóra...bár pontosan ugyanígy szerepel a Simándy-Dalos könyvben is.

Simándyra vall viszont, hogy ellenőrizte a feleség szeme színét, magam előtt látom ezt a jelenetet :-) más kérdés, hogy miért volt ő is jelen a felvételen, úgy rémlik, a Rádióban dolgozott.

Azt a fotót nem ismerem, ami a rádiófelvételen készült.

A két barát, Kemény Egon és Simándy József "Mosolyod"- fotója már korábban is megjelent, a képfelirat szerint TVfelvételhez készültek. 

A dal a Sárospataki Alkotóházban született, ahol a Kemény-Dalos szerzőpár, szintén barátok,  éppen tartózkodott.

587   Búbánat • előzmény586 2019-03-20 12:19:44

A Film Színház Muzsika 1972. január 15. keltezésű, 3. számában Dalos Lászlónak Simándyról írt cikksorozatának - „Háromszázezer  magas cé”  Simándy József — Lapok egy élet regényéből -  11., utolsó részében, a fotók között van ez is:

„Kemény Egonnal a Mosolyod című dalt korrepetálja” (a képen látni: Simándy énekel, a kezében kottát tart,   Kemény kottából zongorán játszik).

A cikksorozat első részében (1971-11-06 / 45. szám) pedig ez olvasható a cikk szerzőjétől: a Mosolyod című dal szövegírójától – a darab keletkezéséről:

Egy „Simándy-dal”

"Egy másik kép. A rádió hatos stúdiójában. Kemény Egon „Mosolyod” című dalának felvétele folyik.

A dal egyébként úgy született, hogy Kemény Egon egyszer ezt mondta a szövegírójának:

— Kellene írni egy Simándy- dalt...
Akkor már, 1953-ban, túl a Kossuth- díjon, a népszerűség csúcsain járt az énekes, természetesnek hatott hát, hogy Simándy-dalt akartak írni; olyant, amelyik a „testére”, vagyis a hangjára van szabva teljesen. Komponista és szövegíró megírta a dalt, az énekes a rádió zenekarával elpróbálta egyszer ^kétszer, majd a szünetben így szólt a szövegíró feleségéhez:

— Mutassa csak a szemét...
Váratlan volt a kérés. De készséggel teljesíttetett.
— Nem, nem magáról irta ezt a dalt a férje! A maga szeme nem kék.
A dalban ugyanis — egy vissza-visszatérő dalszöveg-közhelykészlet nemes tagjaként — a „kék szem” is előfordult.
Ezen aztán jót nevettek: énekes, szövegíró-feleség, zeneszerző és szövegíró. Bár az utóbbiban alkalmasint maradt némi lelkifurdalás. Nem a közhely miatt, nem! Azért inkább, mert ötévi házasság után sem tanulta meg hitvese szemének színét.
Holott róla írta a dalt."

Idemásolom Ardelao fórumtársunk korábban beírt bejegyzését (Kemény Egon-topic)  a dal szövegével:

621  Ardelao  2016 -12-17  06:31:51

Kemény Egon-Dalos László: Mosolyod – énekhangra, zongorakísérettel, kotta 

Kiadó neve: Zeneműkiadó Vállalat
Megjelenés éve: cop. 1961
Formai tárgyszó: sanzon

A Színház- és Filmművészeti Egyetem Könyvtárában: összes példány: 2, jelenleg hozzáférhető: 0, kölcsönözhető.

Dalos László: Mosolyod 

Mosolyod száll a szélben,
tündöklő tollú, hófehér madár.
Repül a szív, nem ér el,
szemednek tiszta kékje messze már.
Örökös vágy a lelkem,
bárhova mégy, oly hűséggel kísér.
Akár a fényt az árnyék,
követ a néma szenvedély.

Bolyongó, sose múló kikeleti fény
ragyog az égbolt sima tükörén:
arcodnak mása, mint kedvem odafestett!
Hallgatsz-e rám, te egyetlen, te legszebb?!
Mosolyod száll a szélben,
tündöklő tollú, hófehér madár,
Repül a szívem, érzem,
repül a szálló mosolyod után.

Gesztenyefáknak remegő lombján
színaranyban ég az alkonyat.
Mélytüzű rózsák illata hull rám,
idehallom drága hangodat.

Mosolyod száll a szélben … stb.

586   smaragd • előzmény584 2019-03-20 09:32:41

 

Közvetlen beszélgetésekkel, művészfellépésekkel, az est díszvendége meglepetésével, korabeli kritikák, cikkek bemutatásával, hangfelvételekkel idézi fel a most megjelent film

Kemény Egon személyét, zenéjét - a "Hatvani diákjai" (1955) és a "Komáromi farsang"(1957)  CD-k bemutatóján:

YT     https://youtu.be/FMRDsMg0nX4

Simándy Józsefné, a CD-bemutató díszvendége - elfogadva Kemény Anna Mária meghívását - a filmfelvételen a 23:06 időponttól szerepel és emlékei közül kiemelte Kemény Egon Simándy József operaénekesnek komponált dalát:

KEMÉNY EGON - Dalos László: "Mosolyod" (1953)

dal tenor hangra nagyzenekari kísérettel

amelyet meglepetésként, a műsorba illesztve a közönség meghallgathatott. További információk a KEMÉNY EGON CD-kről: kemenyegon.hu

585   Búbánat 2019-03-07 22:03:03

Művész portré - Simándy József

Budapest, 1959. november 11.

Simándy József operaénekes gyermekeivel a zongoránál. (Simándi Péter és Simándi Judit)

MTI Fotó: Tormai Andor 
Tulajdonos: MTI Fotóarchívum

Azonosító: MTI-FOTO-812125
Fájlnév: F__TI19591111003.jpg

Művész portré - Simándy József

Budapest, 1959. november 11.

Simándy József operaénekes a "Mint a hinta leng az inga" című mesekönyvet nézegeti gyermekeivel(Simándi Judit és Simándi Péter)

MTI Fotó: Tormai Andor 
Tulajdonos: MTI Fotóarchívum

Azonosító: MTI-FOTO-812124
Fájlnév: F__TI19591111002.jpg

 

584   smaragd • előzmény573 2019-03-07 12:09:44

 

HATVANI DIÁKJAI - Nagyon szép részlettel emlékezett meg Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető a Hatvani diákjai három fő szerepét alakító művész, Petress Zsuzsa és Simándy József elhunyta évfordulóján hozzákapcsolva Hatvani professzort alakító Bessenyei Ferenc születésének 100., ez évi jubileumát

A Hatvani diákjai bemutatója (1955) szinte egy napra esett Ignácz Rózsa születésnapjával (akkor 46 éves volt).

2019 - Kemény Egon halálának 50., 

2019 - Ignácz Rózsa születésének 110. és halálának 40. évfordulója.

A közel 15 perces részlet Hatvani éjjeli csillagászati megfigyeléseivel indul, famulusa mellette van, segítségére lenne, ám a professzor hamar észreveszi ennek okát, bánatát, sejti, hogy emiatt tölti ébren az éjszakát.

„Ha a távcsőbe nézel hosszasan....” halljuk  Hatvanit,  Bessenyei szelíden oktató hangján és Simándyt , aki  nagyon természetesen,  kiváló prózai előadással (ebben a daljátékban először operaénekesi pályája során) árulja el szíve titkát, professzora megértően a segítségére siet:  felfedi előtte, hogy milyen út vezeti el majd szolgadiákként a diplomaszerzéshez.  Máté - Simándy hálás hangon mond köszönetet és elindul  a megfigyelés előkészítésére.
Ekkor Amál kopog az ajtón, veszélyre figyelmezteti a professzort, és a  jelenet után most kezdődnek a duettek, amelyeket az utóbbi években is hallhattunk, most így teljességükben érvényesülnek a daljáték zenei, prózai és előadói szépségei, a zenei rendezés és a rendezés rádiós erényei.
"Szép is vagyok, jó is, mégis árva vagyok...." énekli Petress Zsuzsa Bessenyei Ferenccel:
"Nem születtünk kóbor, vándorló madárnak..." „...Megkérdeztem a madártól, a fecskétől, a gólyától..."

Máté toppan be és a jelenet folytatódik, meglepődve látja Amálkát Hatvanival beszélgetve, az éjszaka közepén...a professzor a fiatal leány hazakísérésére bíztatja diákját, aki készséggel teszi ezt, Amálka kedvére is....
"Az életemnél is jobban szeretlek Amálka" -  hangzik Simándy vallomása, olyan gyengéden, hogy minden bizonnyal emlékezetes maradt évtizedeken át a rádióhallgatók körében, ráismerhetnek, akik a CD-n újra meghallgatják, és a leendő hallgatók fülében is zengeni fog.
"Az ördöngős Hatvani vigyáz rátok, ha kell, kitoldja a szemét egy távcsővel" - szól Hatvani, védve és az illemre figyelmeztetve.

„Nézd, milyen csendes a holdfényes utca...” hangzik el a mondat, ismét megcsodálhatjuk, a színészi tehetséget, egy mondat szépségét, ahogyan Petress Zsuzsa megformálta, a hallgató szívéhez elérve, saját élményeinket érinti meg...
Kemény Egon korhű, finom zenéje átszövi a jelenetek egy részét is, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara szépen szólaltatta meg, a zeneszerző jelenlétében vették fel.
A „Túl az Óperencián” című műsorban gyakrabban hallott duett következik, Amálka és Máté dala:
„Felhőcske száll a Hold előtt...” Simándy József énekel, „Ha majd a fény…”
„Alszik a  város, szendereg...” Ambrózy Ágoston választékos, hangulatos versei.

A hosszabb részletet Simándy József hangja, Máté szavai zárják le, Amálkát nyugtatja kedvesen, Hatvanira utalva:
„Nem  leselkedik ő miránk, mikor a Holdat nézheti...” nagyzenekari befejezéssel.

583   Búbánat 2019-03-06 10:53:49

Budapest, 1961. december 14. Simándy József (René des Grieux, diák) és Házy Erzsébet (Manon Lescaut) Giacomo Puccini Manon Lescaut című operája próbáján.

Az operát 1961. december 22-én mutatja be Mikó András rendezésében a Magyar Állami Operaház.

MTI Fotó: Keleti Éva 
Tulajdonos: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum

Azonosító: MTI-FOTO-829138
Fájlnév: F__EV19611214005.jpg
 

Azonosító: MTI-FOTO-829142
Fájlnév: F__EV19611214016.jpg
 

Azonosító: MTI-FOTO-829137
Fájlnév: F__EV19611214001.jpg

582   Búbánat • előzmény581 2019-03-06 09:01:39

Simándyra (is)  persze egész évben (meg)emlékez(het)ünk.  "Jár neki" - is...

581   smaragd • előzmény580 2019-03-06 05:26:12

 

Biztosan lesz alkalom, hogy kérdésedet megválaszolja.

Az emlékezéseket most Simándy József elhunyta alkalmából írtuk (az 572 számú bejegyzés címére utalok.)

580   Búbánat 2019-03-05 23:07:49

Jut eszembe: Simándi Pétert már régen nem látom az Opera kórusában fellépni az operaelőadásokon.  Talán "nyugalomba" vonult?...

579   Búbánat • előzmény578 2019-03-05 19:05:40

Bizony: Péter ő - fiú s nem leány... 

578   smaragd • előzmény577 2019-03-05 18:48:16

A két gyermek: Simándi Péter és húga Simándi Judit.

577   Búbánat 2019-03-05 17:50:22

Belpolitika - Országgyűlési képviselői és tanácsi választások

Budapest, 1963. február 24. Simándy József, a Magyar Állami Operaház Kossuth-díjas magánénekese, érdemes művész feleségével, Hegedűs Judit balettművésszel és lányaival, Judittal és Katalinnal, leadja szavazatát az országgyűlési képviselői és tanácsi választásokon.

MTI Fotó: Keleti Éva 

Tulajdonos: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum

Azonosító: MTI-FOTO-840339

 

Kultúra - Portré - Hegedűs Judit

Hegedűs Judit balettművész ifjabb Johann Strauss Cigánybáró című, háromfelvonásos daljátékában a balettbetét szereplőjeként.

A bemutató a Magyar Állami Operaházban 1950. október 28-án volt. Rendezte Nádasdy Kálmán, a díszletet Fülöp Zoltán, a jelmezeket Márk Tivadar tervezte.

A műtermi felvétel pontos ideje ismeretlen.

MTI Fotó/Magyar Fotó: Várkonyi László 

Tulajdonos: MTI Zrt. Fotóarchívum

Azonosító: MTI-FOTO-766921

Forrás: MTVA Archívum

576   Búbánat • előzmény575 2019-03-05 10:09:11

https://www.youtube.com/watch?v=Shr16h49o2w

2019-03-03 Vasárnapi szentmise a Gazdagréti Szent Angyalok Plébánián (Évközi 8. vasárnap)

Apostol TV

Közzététel: 2019. márc. 3.

"smaragd": "Az Apostol Tv közvetítette a szentmisét - Simándy József művész úrra emlékezve, halálának 22. évfordulója alkalmából - a felvétel a YT-on megtekinthető." 

 

575   smaragd • előzmény569 2019-03-05 08:21:51

Az Apostol Tv közvetítte a szentmisét - Simándy József művész úrra emlékezve, halálának 22. évfordulója alkalmából - a felvétel a YT-on megtekinthető. 

574   Búbánat • előzmény573 2019-03-04 21:44:02

A Dankó Rádió "Túl az Óperencián"  operettműsorában Simándy József , és a száz éve született  (1919. február 10.) Bessenyei Ferenc  emléke mellett Petress Zsuzsa emlékének is szóltak a dalok: 

Petress Zsuzsa, magyar színésznő, primadonna, a Budapesti Operettszínház érdemes és kiváló művésze volt. Ma tizennyolc esztendeje hagyott itt bennünket. (Budapest, 1928. december 11. – Budapest, 2001. március 4.)  

 

573   smaragd • előzmény571 2019-03-04 19:05:42

Dankó Rádió  

SIMÁNDY JÓZSEF EMLÉKÉRE

Kemény Egon - Ignácz Rózsa - Soós László - Ambrózy Ágoston: HATVANI DIÁKJAI 

Magyar Rádió, 1955, daljáték

felvételeiből hallhatunk  jelenetet és duettet, zenei részeket, Petress Zsuzsa (Amálka), Bessenyei Ferenc (Hatvani professzor) és Simándy József (Kerekes Máté szolgadiák, Hatvani famulusa) főszereplésével, mindhárman az ének és a prózai szerepüket is alakították a darabban, amint már olvasóink előtt ennek története bizonnyal ismeretes.

Az elhangzott részletek a most megjelent CD 2. lemeze elején találhatók:

Amálka és Hatvani kettőse....

"Megkérdeztem a madártól..."

majd két rövid jelenet következett zenei aláfestéssel - Amálka és Máté

Ezt követte

Amálka és Máté kettőse

"Ha majd a fény..." és a jelenet vége.

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.

Túl az Óperencián  - Nagy Ibolya  műsora - Dankó Rádió

 

572   Búbánat • előzmény462 2019-03-04 10:50:27

Simándy József születésének mai évfordulójára (1916 - 1997)

Kapcs. 462. sorszám bejegyzéséhez

https://www.kozterkep.hu/~/22238/Simandy_Jozsef_Abaujker_Aranyospuszta_2003.html oldalról

Simándy József a Kossuth-díjas operaénekes, a Magyar Állami Operaház örökös tagja, nemzetünk felejthetetlen Bánk bánja életének utolsó 5 évében a gazdagréti katolikus közösséghez tartozott. 

Simándy József életében utoljára, utolsó nyilvános fellépéseként 1994. május 1-jén a nagymise után Aranyos faluban énekelte el a „Hazám, hazám…” áriát (itt: a balatongyöröki házában énekli a televíziós felvételen -  youtube.com) - ezt a ház falán kézírásával is dokumentálta.

A vendéglátók a budapesti gazdagréti gyülekezet Aranyoson táborozó tagjai voltak. Ennek emlékére hozták létre a közismert László Atya kezdeményezésére, a Simándy József emlékházat.

Az emlékházban elhelyezték a művész személyes használati tárgyait, egykori jelmezét, íróasztalát a székkel. Régi sikerek plakátjait és számos fotót és festményt a falakon, ahol a színházi maszkok mögé helyezett, rejtett világítás teremt teátrumi hangulatot. 

Kívül a tornác védelmében megőrizték és konzerválták Simándy József kézírását, melyet egykor László Atya kérésére kanyarított a falra.

Az emlékház homlokzatán Simándy József és László Atya monogramja látható.

Abaújkér - Aranyospuszta

Napsugár utca 14. A Napsugár utca jobb oldalán

Forrás: Aranyosi Völgykapu programja

571   smaragd • előzmény570 2019-03-04 09:27:27

 

Most hallható:

Hatvani diákjai, Dankó Rádió!

https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo/

Jelenet és zenei részek a most megjelent digitalizált felvételek, Nagy Ibolya  műsorában.

570   Búbánat 2019-03-04 09:08:23

"smaragd" fórumtárs írta a Kemény Egon-topicban:

"Hatvani diákjai" és a "Komáromi farsang" daljátékok CD-bemutatóján Kemény Anna Mária meghívott vendégeként Simándiné Hegedűs Judit asszony, Simándy József, a Magyar Állami Operaház örökös tagja, Kossuth-díjas oparaénekes özvegye is részt vett.

Az est meglepetése Jutka asszony színpadi fellépése volt, amely során Kemény Egon és Simándy József barátságára emlékezett, amikor a művészek gyermekei még kicsik voltak. Az Operaház Balettkarának tagjaként családi és szakmai feladatait egyaránt ellátta.

A mai napon, Simándy József halálának 22. évfordulóján elevenítem fel a néhány héttel ezelőtti eseményt, ahol özvegye nagy szeretettel nyújtotta át Kemény Anna Máriának az erre az alkalomra - nem kis fáradozás után -  megtalált Kemény Egon - Dalos László: "Mosolyod"  című dalfelvételt. Jutka asszony elmondta, hogy a dalt Kemény Egon Simándy József részére komponálta.

Ez a dal műveszbarátságuk nevezetes, szép emléke, akárcsak a néhány évvel később, a Magyar Rádióban felvett "Hatvani diákjai".

569   smaragd 2019-03-03 19:34:32

Simándy József, Kossuth-díjas operaénekesre emlékezünk halálának 22. évfordulója alkalmából, a mai vasárnap, a 10 órai szentmisében.

Közreműködik: Kertesi Ingrid operaénekes, valamint Fülep Máté, a X. Szegedi Nemzetközi Simándy József énekverseny díjazottja. Hálásan köszönjük a neves művészek közreműködését.

https://szentangyalok.hu/site/hirek

 

Együtt voltunk,  mintha velünk lett volna...nagyon finom, szép zene idézte fel emlékét.

568   smaragd • előzmény564 2019-02-11 09:16:20

 

Petress Zsuzsa (Fodorító Amálka), Mezei Mária (Elmira), Bessenyei Ferenc (Hatvani István professzor) és Simándy József (Kerekes Máté szolgadiák) 1955 körül készült portréi a CD duplaalbum Ismertető füzetének második oldalán, ill. a főszereplőké Bessenyei Ferencé és Simándy Józsefé a hátsó borítón is láthatók.

Forrás, copyright és köszönet: Operaház Emlékgyűjtemény, PIM – OSZMI, MTI.

 

KEMÉNY EGON: Hatvani diákjai                     

A daljáték rövid tartalma:

Hatvani István külföldi egyetemeken elismert tudós. A Debreceni Református Kollégium professzora, ingyen gyógyítja betegeit. A haladást szolgáló kísérleteit sokan varázslatnak, boszorkányságnak tartják.  Diákjai, Kerekes Máté, Pálóczi Horváth Ádám, és a többiek, édesatyjukként szeretve tisztelik, kántussal dicsőítik. 1780-ban a császári biztos Hatvani régi ellenségével, a Kollégium matézis professzorával, összeesküvést tervel ki ellene. Szövetségeseikkel – Bule Lajos a kapatos, volt pedellus, Füzéressy Kristóf, az arisztokrata származására büszke, de bukásra álló kollégiumi diák és előkelő dáma rokona, Elmira  –  külhoni ajánlat elfogadására próbálják rábírni az „ördöngös” Hatvanit, hogy megszabadítsák tőle Debrecent. Kerekes Máté szegény szolgadiák beleszeret Fodorító Amálkába, akinek apja hallani sem akar róla, mert diplomás férjet szán neki. A gazdag csizmadia céhmester leánya hozományát ősi címerük némi aranyozásához Kristóf szeretné elnyerni, Fodorító Márton vagyonára Elmira is szemet vet. A magyar tudós, Hatvani, hűséges marad nemzetéhez és kedves diákjaihoz, a fiatalok boldogsága lesz legszebb tiszteletdíja.

567   Búbánat • előzmény565 2019-02-10 18:32:40

Dankó Rádió     mai ismétlés kb: 18. 35-kor

https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo

KEMÉNY EGON - Ignácz Rózsa - Soós László - Ambrózy Ágoston: Hatvani diákjai (1955)

Magyar Rádió, a daljáték rádióváltozata

A jelenet  - CD 1, 20. track - szereplői: Simándy József, Zenthe Ferenc, Bessenyei Ferenc, Sinkovits Imre, Lázár Gida, Horváth Tivadar, Dékány László, Suka Sándor. (próza)

- CD 2,  2. track: Petress Zsuzsa és Bessenyei Ferenc énekel egy kettőst (km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Lehel György):  "Szép is vagyok jó is, mégis árva vagyok"

Áthozom ide a Kemény Egon-topicból:

Ruitner Sándor:

 20.

"Fodorító Amálka az éj leple alatt felkeresi Hatvani professzort, hogy értesítse az ellene szőtt összeesküvésről, amit Kristóf amúgy udvarlás közben fecsegett ki… Bessenyei Ferencet szerepei –abban az időszakban – kemény, vagy még keményebb vonások felöltésére kényszerítették. Akkor éppen így skatulyázták be. Amikor ennek az összeállításnak tervezgetésekor visszahallgattam a következő részletet, meg kell mondanom, most először lepett meg az a puha, szeretetteljes hang, ami itt megszólal:..."

21.

"Feltétlenül szükségesnek érzem megemlíteni, hogy Bessenyei Ferenc ekkortájt ismerkedett és barátkozott meg a zenés műfaj rejtelmeivel. Éppen ezért feltűnő volt, hogy ez a fantasztikus indulatokkal és hallható energia-felesleggel rendelkező művész szinte félénk kis nyuszivá változott abban a pillanatban, amikor a szimfonikus zenekar előtt kellett énekelnie az imént hallott kettőst….

Volt olyan pillanat is, amikor azt kérte, hogy – csakúgy mint Sinkovits – ő is kapjon énekes dublőrt, akadt olyan momentum, amikor egyszerűen ki akart rohanni a stúdióból, de közben a szerep, amit felvállalt, percről percre, szinte láthatóan, érezhetően vált sajátjává…"

Forrás: Kemény Egon-topic  -  „smaragd” fórumtárs  bejegyzései (1519., 1520. sorszámok):

"Arckép egy mű tükrében"

KEMÉNY EGON  és a "Hatvani diákjai" című daljáték

Írta és összeállította: Ruitner Sándor

Szerkesztő: Schubert Ferenc

Magyar Rádió, 1997

566   smaragd • előzmény565 2019-02-10 17:24:15

Mindez a legszebb rádiós időket idézi...köszönjük.

565   Búbánat • előzmény564 2019-02-10 16:50:49

A zeneszám bejátszása előtt Nagy Ibolya megemlékezett a ma 100 éve született Bessenyei Ferencről.

564   smaragd • előzmény563 2019-02-10 15:47:12

 

Dankó Rádió     mai ismétlés kb: 18. 30-tól

https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo/

 

KEMÉNY EGON - Ignácz Rózsa - Soós László - Ambrózy Ágoston: Hatvani diákjai (1955)

Magyar Rádió, a daljáték rádióváltozata

 

Ma, nagy meglepetésemre már hallhattunk is egy jelenetet - osztályterem, tanóra, felelés Hatvani professzornál a Debreceni Református Kollégiumban - a most megjelent, restaurált és digitalizált CD felvételből (amely "felfrissítve" került vissza az MTVA Zenei Archívumába), majd a "Megkérdeztem a madártól" című duettet Petress Zsuzsa és Bessenyei Ferenc énekelte.

A jelenet és a duett kiválasztásakor Nagy Ibolya műsorvezető-szerkesztő felelevenítette azt a rádiótörténeti tényt, amikor a Hatvani diákjaiban először szólalt meg prózában az operaénekes Simándy József és a színész, Bessenyei Ferenc a darab énekszerepét is megformálta. Mindketten kiválóan.

 

A jelenet  - CD 1, 20. track - szereplői: Simándy József, Zenthe Ferenc, Bessenyei Ferenc, Sinkovits Imre, Lázár Gida, Horváth Tivadar, Dékány László, Suka Sándor.

A teljes darabot, benne a fenti jelenettel legutoljára 2005-ben,

Kemény Egon születésének 100. évfordulóján

sugározta a Rádió, hallhatták a rádióhallgatók.

Közreműködött a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényelt Lehel György

Túl az Óperencián"  - NAGY IBOLYA  műsora  -  Dankó Rádió  

563   Búbánat • előzmény562 2019-02-09 14:36:58

 KEMÉNY EGON: Hatvani diákjai dupla-album CD kiadvány 

producere Kemény Anna Mária, így az ismertető füzet (booklet) tartalma is az ő munkája. 

Ide tartozik egyebek mellett a teljes és részletes szereposztás felkutatása és összeállítása,  a daljáték tartalmi összefoglalása valamit a tracklista elkészítése.

562   Búbánat • előzmény561 2019-02-09 13:20:17

Rádió Dalszínházának a bemutatója: 1955. január 23., Kossuth Rádió, 20.30 – 23.00

„Hatvani diákjai”

Daljáték

Írta: Ignácz Rózsa és Soós László

Versek: Ambrózy Ágoston

Zenéjét szerezte: Kemény Egon

Zenei rendező: Ruitner Sándor

Rendezte: Molnár Mihály és Szécsi Ferenc

Közreműködik a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és a Földényi-kórus (karigazgató: Földényi János)

Vezényel: Lehel György

 A hegedűszólót Ramor Ervin adja elő.

A szereposztásból: 

Hatvani István, a Debreceni Református Kollégium természettan professzora – Bessenyei Ferenc

Bankós Tóbiás, a matézis professzora – Kovács Károly

Domokos, a poétika professzora – Bárdi Ödön

Varjas János rektor, professzor – Kőváry Gyula

Kerekes Máté, Hatvani famulusaSimándy József

Pálóczi Horvát Ádám – Sinkovits Imre (Bende Zsolt)

Naszályossy – Zenthe Ferenc

Kapocs Hadics László

Csukás – Suka Sándor

Szilvássy – Dékány László

Füzéressy Kristóf – Horváth Tivadar

Kocsondi – Lázár Gida (Gedeon)

Reszegi pedellus – Csákányi László

Bule, volt pedellus – Gózon Gyula

Fodorító Márton, csizmadia céhmester– Tompa Sándor

Fodorító Amálka, a leánya Petress Zsuzsa

Czibljavzek, császári biztos – Dénes György

Elmira (özv. füzéresi Füzéressy  Szvetozálné, Khetsch Elmira) – Mezei Mária 

Pfutscher – Pethes Sándor

 

A daljáték teljes rádiófelvéteel  dupla albumon (2 CD)  megjelent (2019)

Kiadó: Breaston & Lynch Média Kft.

561   Búbánat • előzmény248 2019-02-09 12:48:49

Kapcs.: 248. sorszám

Érdemesnek találtam a Kemény Egon-topicba  „smaragd” fórumtárstól részletekben beírt Ruitner Sándor-szöveg idézeteket  - a sorszámozás folytonosságát megtartva -  ide átmásolni.  

Simándy József rádiós szereplését (szerepét)  a rádiódaljátékban különösen kidomborítja Ruitner Sándor: a „Hatvani diákjai”  bemutatójára visszaemlékező rádiós műsorában elhangzottak érdeklődésre tarthatnak számot itt az „Operett a magyar rádióban” topicban is.

Arckép egy mű tükrében

KEMÉNY EGON 

és a "Hatvani diákjai"

című daljáték

Írta és összeállította: 

Ruitner Sándor

Szerkesztő: Schubert Ferenc

Magyar Rádió, 1997

Rövid részleteket idézek a két részes műsorból 

1.

Bejátszás: a Nyitány részlete

Az elhangzott dallamidézet félreérthetetlenül tanúskodik arról, hogy szerzője nemcsak ismeri, de lelke mélyéig magáénak is vallja azt a zenei világot, amely erre a kis népre jellemző. Az elmondottak Kemény Egonra vonatkoztatva azért bírnak különös jelentőséggel, mert külföldi születés és tanulmányok, majd divatos könnyűzenei tevékenység után, csaknem 50 évesen kezdett újra ismerkedni ezzel a különös szépségű művészi kolorittal; s ehhez a kapcsolathoz az első lépéseket pontosan az imént hallott daljáték-téma megzenésítésével tette meg.

2.

"Mielőtt erről részletesebben beszélnék, engedtessék meg, hogy magáról a komponistáról szóljak néhány szót: Kemény Egon manapság pontosan olyan idős, azaz kilencvenkét éves lenne, mint a magyar zeneszerzők doyenje, Farkas Ferenc, ha megérhette volna ezt a szép kort. Ugyanakkor még azt is félve kell mondanom, hogy a nevét az ifjabb hallgatói nemzedék legfeljebb zenetörténeti adatként ismeri, hiszen a forgalomban levő zenei lexikonok szerkesztői egyszerűen tudomást sem vettek arról, hogy a komponista élt és évtizedeken át az egyik legnemesebb eszközökkel élő szerzője volt zenei életünknek… Kemény Egon – mint említettem – nem magyar földön született, hanem a császárvárosban és zenei bölcsője sem idehaza ringott, hanem ugyanott, a bécsi főiskolán, ahol Franz Schmidt volt a mestere…"

3. 

"Birtokomban van egy tanulmánykötet, amely a Magyar Muzsika Könyve címmel 1935-ben jelent meg – dr. Molnár Imre szerkesztésében -, s ennek a vaskos kötetnek az utolsó fejezete, közel 300 oldal, ezt az alcímet kapta: A 20. század zenélő Magyarországa. Nos, ennek a 300 oldalnak lexikális részében és arcképcsarnokában is helyett kapott az akkor 30 esztendős fiatalember, aki már abban az időben is – ismétlem 1935-ben! – gyakran foglalkoztatott szerzője volt a Magyar Rádiónak. S ehhez az adathoz szorosan kötődik az a meglepő kiegészítés, hogy a Bécsben végzett komponista darabjai ilyesfajta címeket viseltek: 4 tételes magyar szvit; Hullámzó Balaton /magyar népdalfeldolgozás/; vagy az idegenesen csengő, de mindenképpen hazai származásra utaló Népdal-potpourri…És még egyszer hadd emeljem ki: mindez a hazai rádiózás legkorábbi periódusában."

4.

„A Molnár-féle lexikon arról is tudósít, hogy Kemény Egon 1935-ben már tagja a Magyar Zeneszerzők Szövetségének, sőt a Színpadi Szerzők Egyesületének is. Teljes joggal, hiszen ekkor már túl van első operettpremierjén.

….

1929-ben a Fővárosi Operettszínház mutatta be Egon Kikelet utca 3 című darabját, amely a szakmai sikert meghozta ugyan, de ennek nem volt anyagi vonzata, vagyis elmaradt a nagyon várt kasszasiker…Csaknem 15 esztendős színházi „szünet”, valamint a II. világháború vérzivatara  után,  Fényes Szabolcs első igazgatóság idején mutatták be következő operettjét, a Fekete liliomot, amelynek főszerepét Karády Katalin játszotta – nagy sikerrel – Az ezt követő években indult be teljes gőzzel a rádiós operett-műhely.

És ez volt az a pillanat, amikor a szép melódiák, valamint az ezeket megszólaltató szép hangok szerelmese elérhette végre régi – még Bécsből eredeztethető – vágyát, hogy vokális kompozíciói a legmagasabb rendű művészetekhez szokott közönség zenei igényei szerint szólaljanak meg.”

5.

„Egyszer mosolyogva így emlékezett /Kemény Egon - megjegyzés:smaragd/  erre:

„Micsoda boldogság volt az első rádióoperett főszerepében Gyurkovics Mária számára egyáltalán papírra vetni a koloratúrák kottaképét…Aztán szinte a fellegekben járva, a felvételt visszahallgatni. Mert lehet, hogy egy olyan nagy színházi siker, amit pl. a Valahol délennel megértem, egy operettszerző számára a felejthetetlenül elegáns estélyi ruhát jelenti, de ezen a bizonyos frakkon vagy szmokingon a legszebb dísz az a briliánsokkal kirakott nyakkendőtű, vagy mandzsettagomb, amit egy ilyen rádiós darab énekes remeklése nyújt. Nem ezért a kevés pénzért, hanem ezért a hihetetlen szépségért érdemes csinálni!...”

6.

"Vagy gondolj bele (folytatta Kemény Egon – megjegyzés: smaragd): a kedvemért, a barátságunkért Simándy Jóska hajlandó volt elvállalni élete első  – és sokáig egyetlen – operettszerepét. Belemenve abba a szinte elképesztő játékba, hogy mikrofon elé álljon egy olyan prózai hátizsákkal, amit vele szemben olyanok viseltek, mint Bessenyei, Mezey Mária, Sinkovits….és a hozzájuk hasonló óriások…Arról már nem is szólva, hogy itt a Rádióban én is visszatérhettem ahhoz a magyar zenei világhoz, amely nem a kodályi gyökerekből sarjadt ugyan, de nekem mindig itt volt a szívem csücskében…”

Bejátszás:  Még azt mondják, nem illik

7.

"Az már a próbák során eldőlt, hogy a szereplők tetszését egy pillanat alatt megnyerte Kemény Egon muzsikája, amelynek diákdalaiból pl. kiérződött a kutató munka is, amit a komponista a régmúlt időkből ránk maradt könyvek és kották folytatott azért, hogy a darab zenei nyelvezetét mennél hitelesebbé tegye. Az egyéni szereplőkről később szólok majd részletesebben, most hadd említsem csak az együtteseket: mindenek előtt a Rádió Szimfonikus Zenekarát és annak élén Lehel Györgyöt, aki már ekkor is szívügyének tekintette a magyar „ügyek” szolgálatát, legyenek azok szimfonikus alkotások, operák, vagy – mint jelen esetben is – operettek, illetve daljátékok. Régi, rutinos rádiós lévén  Lehel pontosan tudta, mit miért kérünk, sőt időnként ő javasolt bizonyos új megoldásokat. Munkánkat nagyban megkönnyítette az is, hogy a zenekar szívesen dolgozott vele…"

8.

"A másik együttes, amelyről feltétlenül szólnom kell: a Földényi-kórus, Földényi János, az együttes vezetője régi „motoros” volt a kórus-szakmában, nem véletlenül lett a Rádió énekkarának alapító tagja. Már ennek előtte is volt egy kamarakórusa, amit nagyszerű tagokból toborzott. Rutinos öregek és akadémiai ösztöndíjukat ezzel a keresettel kiegészítő fiatalok pompás elegye volt ez a társaság, amelyből bármelyik pillanatban kóristából – szólistává avanzsálhattak az olyan fiatalok, mint Réti Jóska, Bende Zsolt, vagy Molnár Miklós… de a névsort még sokáig folytathatnám…"

9.

"Így volt ez a Hatvani diákjai felvételén is, amikor pl. kiderült, hogy Simándy gyönyörű tenorja mellett a Pálóczi Horváth Ádám szerepét megformáló Sinkovits Imre énekhangja és melódiaépítő készsége – enyhén szólva – nem válna az anyag zenei összképének dicsőségére…"

10.

"De ott volt a kórusban Bende Zsolt, aki egy pillanat alatt megtanulta, sőt szinte lapról olvasva a kottaképet úgy ugrott be Imre helyett, hogy az a felvétel végén – tőle megszokott mókás kedvvel – így fordult a többi színész felé: „Na, mit szóltok ehhez?! Nem kéne ennek a Sinkovitsnak az Operában énekelni?!”… Az ezt követő nevetés - azt hiszem - híven jellemezte azt az általános jókedvet, ami az egész felvétel alatt uralkodott; de ehhez nagyon nagy mértékben hozzájárult a darab alapanyaga is."

11.

"Érzésem szerint ez a kettős hatás érződik azon a jeleneten is, amit most felidézni kívánok. S mivel ez a részlet közvetlenül a nyitányhoz csatlakozik, tehát a darab kezdete, szinte előre vetíti a játék egészének hangulatát. Hosszú lenne a teljes közreműködő-listát felolvasni, éppen ezért csak az együttesbe kiválóan beilleszkedő Simándy Józsefre szeretném felhívni a figyelmet, akinek prózai és énekes megszólalása a jelenetben különös értéket képvisel."

12.

„Az elhangzott részletben a zenei anyagra jellemző két koloritot ismerhettek meg: egyrészt az egészséges romantikát kifejező lírát, másrészt azt a diákosan vidám hangot, amely a pillanat tört része alatt képes lenne feloldani bármilyen drámai feszültséget.”…

13.

..."Kemény Egon zeneszerzői palettáján már a kezdetek óta, tehát a harmincas évektől, előkelő helyet foglaltak el a dalok, a sanzonok, s csak félve merem kimondani a szót: a slágerek. Ez utóbbival kapcsolatosan sürgősen hozzá kell tennem: soha nem írt egyetlen számot sem azzal a kifejezett szándékkal, hogy az sláger legyen. Annak a jelenetnek a végén, amelynek bevezetését az imént hallhatták, kifejezetten Mezey számára írt Egon egy sanzont, ami látszólag ezzel a céllal íródott. De csak látszólag, hiszen a dal hangulatával, mondanivalójával törésmentesen illeszkedik a mesefolyamatba és szinte észre sem vesszük, hogy melyik pillanatban szólalt meg, úgy simul bele a prózai szövegbe. Az pedig már kifejezetten Kemény Egon érdeme, hogy a dalt úgy szabta rá Mezey Mária hangalkatára, ahogy az a legelegánsabb operett-divatlapok szerint írva vagyon."

14.

"Operettet említettem, merthogy ez az a bizonyos harmadik hang, amelyről korábban szó volt. És ez az operett-hang idézzen bár verseiben historikus eseményt, huszadik századi megnyilvánulás a javából… Bár lehet, hogy az előadástól válik igazán azzá…

Mezey partnere a jelenetben az a Horváth Tivadar, aki színészként és rendezőként gyakori közreműködője volt a Rádió Dalszínháza produkcióinak. Ezúttal egy olyan debreceni kollégistát alakít,  akinek a butaságánál csak rangjával való kérkedése ellenszenvesebb…"

15.

…”Kerekes Máté szerepét Kemény Egon eleve Simándy József hangalkatára komponálta, mint ahogy Elmiraként is csak Mezey Máriát tudta elképzelni…Amikor azt hallottam, hogy Simándy lesz Máté szerepének megalkotója, csodálkoztam és hitetlenkedtem, de azután valaki - talán éppen Egon volt az - elmondta, milyen szoros barátság fűzi őket össze, s ekkor már nem kételkedhettem tovább.”…

16.

“ S hogy miért volt a kétely? Nos, nem sokkal a Hatvani előtt vettük fel Simándyval itt a stúdióban azt a nagyszerű Carment, ...

Jóska és Szecsődy Irénke megszólalásaiból csak úgy árad a tisztaság, amely ennek a két figurának a megformálásához elengedhetetlenül szükséges.

Amikor a szünetben Jóskának is elmondtuk, miről beszélgettünk, nevetve tiltakozott:

"Isten mentsen tőle! Még hogy én és a próza?! Olyan messze vagyunk egymástól, mint Makó Jeruzsálemtől!..Hiszen Te tudod a legjobban, …a Fidelióban is milyen nehezen birkóztam meg azzal a pici szöveggel! Pontosan azért nem vállalnék semmi pénzért operettet; arra  hál’ Istennek ott van Sárdy Jancsi, meg Udvardy Tibor, akik kitűnően csinálják…” Nos, ilyen előzmények után azt kellett tapasztalnom, hogy Simándy nemcsak elénekli, de a prózai részt is eljátssza barátja, Kemény Egon kedvéért.”

17.

Elmira haditervében – a következő lépésben – a leánykérés szerepel. Leánynézőbe indul tehát unokaöccsével Fodorító uram házába. A látogatás furcsa eredménnyel zárul, …

Kemény Egon a jelenetet egy olyan kettőssel zárja, amely alkalmat ad egy téma kettős arculatának bemutatására. Elmira kioktatja Fodorító uramat a társasági viselkedés szabályaira, hangulatos dalt énekelve a bontonról, s ezt a mester  a maga tenyeres talpas  modorában próbálja  leckeként megismételni.

18.

“Mezey Máriáról óhatatlanul eszébe jut az embernek az operettszínházi siker, amit Kemény Egon a Valahol Délennel végre magáének mondhatott.

Egon ebben a színpadi játékban a dél-amerikai dallam és ritmusvilágot olyan szerencsésen ötvözte a magyar érzésvilágból táplálkozó muzsikával, hogy az ember szinte mindkettőt magáénak szerette volna vallani.”

(Hozzáteszem: Kemény Egon 1929-ben és 1946-ban bemutatott operettszínházi nagyoperettjei is sikeresek voltak. Ruitner Sándor itt minden bizonnyal a Valahol délen kasszasikerére utalt. /„smaragd”/)

19.

“A Hatvani diákjaiból Mezey és Petress neve is ott ékeskedett a Valahol délen plakátján, s a zeneszerző ott is két külön zenei világot teremtett számukra, hogy tökéletesen érvényre juthassanak művészi habitusuk legvonzóbb vonásai.

 Amire korábban nem volt példa, a Valahol délen szinte hónapokkal a pesti bemutató után megjelent előbb Moszkvában; ezt követően pedig a hatalmas ország különböző városaiban, szinte megszámlálhatatlan bemutatót ért meg a darab.”

20.

"Fodorító Amálka az éj leple alatt felkeresi Hatvani professzort, hogy értesítse az ellene szőtt összeesküvésről, amit Kristóf amúgy udvarlás közben fecsegett ki… Bessenyei Ferencet szerepei –abban az időszakban – kemény, vagy még keményebb vonások felöltésére kényszerítették. Akkor éppen így skatulyázták be. Amikor ennek az összeállításnak tervezgetésekor visszahallgattam a következő részletet, meg kell mondanom, most először lepett meg az a puha, szeretetteljes hang, ami itt megszólal:..."

21.

"Feltétlenül szükségesnek érzem megemlíteni, hogy Bessenyei Ferenc ekkortájt ismerkedett és barátkozott meg a zenés műfaj rejtelmeivel. Éppen ezért feltűnő volt, hogy ez a fantasztikus indulatokkal és hallható energia-felesleggel rendelkező művész szinte félénk kis nyuszivá változott abban a pillanatban, amikor a szimfonikus zenekar előtt kellett énekelnie az imént hallott kettőst….

Volt olyan pillanat is, amikor azt kérte, hogy – csakúgy mint Sinkovits – ő is kapjon énekes dublőrt, akadt olyan momentum, amikor egyszerűen ki akart rohanni a stúdióból, de közben a szerep, amit felvállalt, percről percre, szinte láthatóan, érezhetően vált sajátjává…"

22.

"A Hatvani diákjai csak az első lépést jelentette Kemény Egon szerzeményi között és rádiós tevékenysége során a híres Debreceni Kollégium felé vezető úton. A darab sikere után elmondta, hogy szívéhez nagyon közel áll az a világ, amely abból a légkörből, azoknak a történelmi személyiségeknek, főleg irodalmároknak a szelleméből áradt. Talán ennek a kijelentésének köszönhető, hogy az operettszínházi Valahol délen közjáték után, nekiveselkedett egy Csokonai-daljáték megírásának, Erdődy János társaságában."

 (Megjegyzés: A "Valahol Délen" bemutatója és kasszasikere után (1956) 1957-ben felújításban került újra a Fővárosi Operettszínház színpadára. A Csokonai darab a "Komáromi farsang" (1957), amely színpadi műnek indult, de végül a magas művészi színvonal eléréséhez a Magyar Rádió tudott lehetőséget adni, rádiódaljáték formájában./ smaragd)

23.

"A darab címe „Komáromi farsang” volt és a Lilla - Csokonai szerepkettős énekszólamait a felejthetetlen  sztár-kettős, Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert tolmácsolta…."

24.

"Ezt követte a hatvanas évek elején az a zenés játék, amelynek főhőse Fazekas Mihály volt. Vitányi János korábban megjelent ifjúsági regénye, a Főhadnagy Fazekas képezte a libretto alapját, s a cselekmény menetébe szépen épültek be az Erdődy János verseinek ihletéséből született zeneszámok; egyetlen kivétellel: a darab végkifejlete felé az Amelie-hez írt gyönyörű Fazekas-versre írt dalt Kemény Egon… "   

25.

“A forradalom idején játszódó darabban Fazekas Mihály, a Debreceni Kollégium valamikori lázadó diákja, az osztrák hadsereg tisztjeként kénytelen francia földre lépni, de ott, egy kisvárosban, a hadsereg esztelen dúlását látva végleg szakít dicstelen hivatásával. A főszerepnek ezúttal csak énekes szerepét vállalta fel Simándy József, a prózai szövegrészeket Darvas Iván tolmácsolta; s hogy ez ne legyen feltűnő, így tettünk a többi szereplő esetében is.

26.

"Amikor -  immár a Rádió Dalszínházának dramaturgjaként – ennek a darabnak a megzenésítésével „megkínáltam”  Kemény Egont, azt mondta: „Tudod, milyen régen várok erre?! Végre meglesz a harmadik debreceni téma… ami a Hatvanival kezdődött…„

 27.

"A professzor diákjai kocsmai kirándulásra indulnak, s erre építik az összeesküvők a maguk tervét. Tudják, ha Hatvani értesül diákjai kocsmázásáról, biztosan elmegy, hogy felősségre vonja őket. A hatósági személyek segítségével ekkor lephetik meg a társaságot. A cselekmény menetében most ott tartunk, hogy a kocsmában a Pálóczi-Horváth Ádám vezette kompánia éppen az előre küldött hatósági spiclit táncoltatja."

28.

“Eddig nem idéztük egyik jelenetét sem, de a játékban időről-időre feltűnik az iszákos Bule Lajos, a kollégium valamikori pedellusa…

… Nos, ezen az állandóan kapatos Bule Lajoson most – úgy tetszik – beteljesedik a végzet….

A zseniális  Gózon Gyula megformálta Bule  ebben a kocsmajelenetben eszméletlenül esik össze….

….Mindenki azt hiszi, hogy meghalt, csak a belépő Hatvani nem, aki azonnal hozzálát, hogy életre keltse.

A manőver közepette törnek rá a társaságra a hatóság emberei, hangoztatva, hogy titkos praktikáinak egyikén kapták rajta a professzort. Ennek a részletnek a centrumában szólal meg az a kis dalocska, amit a felejthetetlen  Gózon Gyula egyik emlékezetes alakításaként őrzök a szívem mélyén….

(Bejátszás: Bule Lajos dala – Gózon Gyula)"

29.

"Már csak egyetlen jelenetet szeretnék felidézni a Hatvani diákjai című daljátékból: a darab Fináléját, amely tulajdonképpen az a nyilvános tárgyalás, amit hosszú és szisztematikus manőverrel, az Elmira vezette trupp szervezett a professzor ellen…. Előtte azonban engedjenek meg egy rövidke zárszót:

Említettem, hogy Kemény Egon neve nem található a ma használatos zenei lexikonokban. Viszont mai és a következő vasárnap estéken – amennyiben hallgatták és hallgatni fogják a Rádió Dalszínházának műsorait – meggyőződhetnek arról, hogy milyen érdemtelenül felejtődött el ilyen rövid idő alatt ennek a szín- és melódiagazdag palettával rendelkező komponistának a neve. 

...

...

S ahogy a darabbeli Hatvani professzor perbe száll a haladásért, úgy perelek én – ezt a műsort is felhasználva – egy tiszta szívű „dalnok” életműve feledésbe merülése ellen!"

560   smaragd 2019-02-07 05:12:03

"CANTO CANTARE, AMO AMARE…”

MEGHÍVÓ

2019. február 7., 19:00

Till Ottó-terem

ÓBUDAI TÁRSASKÖR

KEMÉNY EGON: Hatvani diákjai és Komáromi farsang című daljátékainak CD-bemutatója

Kemény Egon (Bécs, 1905– Budapest, 1969) kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző halálának 50. évfordulója előtt tisztelegve jelenik meg a két duplaalbumot tartalmazó CD.

A kiváló szerző nagyoperettjeit a Fővárosi Operettszínház után – Kikelet utca 3.(1929), Fekete liliom (1946), Valahol Délen (1956) – a Kassai Nemzeti Színház (1929) és a Miskolci Nemzeti Színház is játszotta (Krisztina kisasszony, színpadi változat,1961). A Magyar Rádióval 1934-ben kezdődött a kapcsolata, az intézmény évtizedeken át művei bemutatóinak egyik fő helyszíne lett. A lemezeken most megjelenő daljátékait is a Magyar Rádió mutatta be: a Hatvani diákjait 1955-ben, majd két év múlva a Komáromi farsangot. 

Mindkét rádiódaljáték magyar szellemi nagyságokat állít középpontba: Hatvani István tudós professzort diákjaival a 18. századvégi Debreceni Református Kollégiumban, illetve  Csokonai Vitéz Mihály költőt szerelmével, Lillával Komáromban, az 1798-as év farsangján.

Élvonalbeli művészek hallhatók a főszerepekben: Bessenyei Ferenc (Hatvani professzor), Házy Erzsébet (Lilla), Ilosfalvy Róbert (Csokonai Vitéz Mihály), Petress Zsuzsa, Simándy József, Sinkovits Imre és Zenthe Ferenc. A kisebb szerepeket is kiválóságok alakítják: Berky Lili, Bilicsi Tivadar, Csákányi László, Fekete Pál, Horváth Tivadar, Gózon Gyula, Lehoczky Éva, Mezei Mária, Rózsahegyi Kálmán, Tompa Sándor és még sokan mások.

Az est díszvendége: Kemény Anna Mária, Kemény Egon zeneszerző lánya, zenei hagyatéka gondozója

Közreműködik: 

Nagy Ibolya Déryné-díjas énekművésznő, a Dankó Rádió Túl az Óperencián című műsora szerkesztő-műsorvezetője

Kassai István Liszt-díjas zongoraművész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja

https://obudaitarsaskor.hu/index.php/hu/component/jem/event/38881-canto-cantare-amo-amare

 

559   Búbánat 2018-12-29 10:43:32

A Dankó Rádió Túl az Óperencián című adásának ma délelőtti műsorában hallhattuk ezeket a zenéket is:

Farkas Ferenc – Dékány András: Csínom Palkó

A bejátszott részletekben közreműködött: Házy Erzsébet, Komlóssy Erzsébet, Sándor Judit, Domahidy Lászkó, Palócz László, Radnay György, Simándy József, Szabó Ernő, az MRT Énekkara és Szimfonikus zenekara. Vezényel: Lehel György.   A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1963. május 1., Kossuth rádió, 20.10 – 22.10

- Palkó dala: „Elrepült a szép madárka, merre repül?ˇ (Simándy József)

- Éduska és Palkó kettőse

Dialógus (próza): „- Éduska, te volnál?..- Apám, régen kijött a házból, őt keresem. - Az istállóba ment. Te meg ne félj! Nem harapok! – Tudom….”  (Házy Erzsébet és Simándy József)

Ének: „- Jó’jszakát, kisleány! A nevem: Csínom Palkó. Szívem tereád olyan régen vár!/-Jó’jszakát, jó’jszakát, az álom ringasson el…/ - Jó’jszakát, jó’jszakát, ha lecsukódik pillám, az álom kapuján ugye, gondolsz majd rám?!…” (Házy Erzsébet és Simándy József)

- Tyukodi dala, dialógus (próza) és kórusjelenet (Domahidy László, énekkar)

- Jelenetek a daljátékból prózában és énekben (Házy Erzsébet, Komlóssy Erzsébet, Sándor Judit, Domahidy László, Palócz László, Radnay György, Simándy József, Szabó Ernő, az MRT Énekkara)

 

Ezt a műsort délután hat órától ismét meghallgathatjuk a rádióban, és az interneten is.

558   Búbánat 2018-12-22 13:18:39

Az e heti Lehár-emlékműsor mai zenei kínálatából a Dankó Rádióban: 

Lehár FerencLudwig Herzer, Fritz Löhner-BedaSzenes Andor: Friderika   A Rádió Dalszínházának bemutatója (keresztmetszet): 1972. április 3., Kossuth Rádió 19.20 -20.10 óra
A felvételen Andor Éva, Kalmár Magda, Bende Zsolt, Simándy József, valamint a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus zenekara és Énekkara működik közre, Sebestyén András vezényel.

- Jelenet és dal: „-Várunk Friderika rád…(Andor Éva és a Magyar Rádió Énekkarának női kara)

- Salomea és Reinhold Lenz vidám kettőse és tánc: „Járd velem, babám, a hopszasszát!” (Kalmár Magda, Bende Zsolt és az MRT Énekkara)

- Goethe dala: „Ó lányka, ó, lánykám, imádlak én…” (Simándy József)

 

Lehár Ferenc – Ludwig Herzer, Fritz Löhner-Beda – Harsányi Zsolt: A mosoly országa

A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1971. november 11., Kossuth adó 19.35 – 21.29
Km.: az MRT Szimfonikus zenekara és Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc). Vezényel: Bródy Tamás

  • Szu-Csong dala, II. felv. (Simándy József) „Vágyom egy nő után, egy nő után, kerget a vágy…” 
  • Kórus és Liza belépője, I. felv. (Házy Erzsébet, énekkar):  ”- Éljen sokáig! Éljen sokáig! Éljen ő!” / - Egy nőnek mindig jólesik az ilyen szép fogadtatás! Bók csinosítja a nőt,a siker teszi őt hevesen lobogóvá,  s felgyúl a láng!.../Flörtök, mért gyötörtök, nektek szívemet adni kár! Más kell, lángolás kell, édes öröm kell végre már!.../Szív, szív mindig remél, eljő a mély, vad szenvedély! Arra ébredünk, hogy halkan hív egy csendes szó, egy másik szív!….” 
  • Liza és Szu-Csong szerelmi kettőse – „Szívkettős” - , II. felv. (Házy Erzsébet, Simándy József): „Lótuszvirág! Érted élek csupán… /Szív, hogyan tudsz így tele lenni, mondd!...”
  • Mi és Hatfaludy Feri (Guszti) kettőse, III. felv. „Zig-zig-zig-duett”  (Kalmár Magda, Bende Zsoltprózában (dialógus) és énekben:  „Fehér virág, kacér virág, idegen mezőkön termettél…/Miért is nem lehet, hogy kalapomhoz tűzzelek?! Miért is nem lehet, hogy pántlikába fűzzelek?!...”  
  • A III. felvonás fináléja (Kalmár Magda, Simándy József): „- Drága húgocskám… mosoly országa más világ…/- Hogy tudod ilyen könnyen elveszíteni!? /-  Mosolygó nézés és jólnevelt arc, mögötte könnyezik a szívem, de hogy itt bent mi fáj, azt ne tudja más!"

 

Ezt a délelőtt elhangzott operettműsort ismét meghallgathatjuk a Dankó Rádió 18 órakor kezdődő adásában :"Túl az Óperencián"

557   Búbánat 2018-12-15 16:38:09

Kacsóh Pongrác emlékére - aki ezen a napon, 145 évvel ezelőtt született és holnap lesz 95 éve, hogy elhunyt a János vitéz daljátékából csendültek fel részletek a Dankó "Rádió Túl az Óperencián" adásában - Simándy József énekhangján:

(Simándy József – „Mezei bokréta” – Magyar dalok- Négy dal a János vitéz című daljátékból – Hungaroton, 1976.)

Közreműködik a Magyar Állami Operaház Zenekara. Vezényel: Bolberitz Tamás

- "Én a pásztorok királya, legeltetem nyájam”

- „A fuszulyka szára, felfutott a fára, az én édes galambomnak csókra áll a szája. Nem bánom, nem bánom, csak szívből sajnálom, hogy az én édesem más karján találom…”

- „Kék tó, tiszta tó, melyből az élet tüze támad, ad vissza nékem ,óh,  szép szerelmes Iluskámat”

- „Egy rózsaszál szebben beszél, mint a legszerelmesebb levél”

Ezt a műsort ma délután hat és hét óra között újra meghallgathatjuk a Dankó Rádióban.

556   Búbánat 2018-11-12 10:54:56

A Dankó Rádió mai, "Túl az Óperencián"  operettműsorából kiemelem ezt:

Lehár Ferenc: A mosoly országa

A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1971. november 11., Kossuth Rádió 19.35 – 21.29
Magyar szöveg: Harsányi Zsolt

Km.: az MRT Szimfonikus zenekara és Énekkara (Karigazgató: Sapszon Ferenc)
Vezényel: Bródy Tamás

Zenei rendező: Balassa Sándor
Rádióra átdolgozta és rendezte: Rácz György

Most az alábbi részletek csendültek fel erről a rádiófelvételről:

- Szu-Csong dala, II. felv: „Vágyom egy nő után! Egy nő után kerget a vágy!... (Simándy József)

- Kórus és Liza belépője az I. felvonásból: ”Éljen sokáig! Éljen sokáig! Éljen ő!..../- Egy nőnek mindig jólesik az ilyen szép fogadtatás!... /-Flörtök, miért gyötörtök…. Szív, szív mindig remél, eljő a mély, vad szenvedély…” (Házy Erzsébet, énekkar)

- Mi és Feri kettőse: „Zig-zig-zig-zig…/Fehér virág, kacér virág, idegen mezőkön termettél…” (Kalmár Magda és Bende Zsolt – bevezető dialógus prózában, majd ének)

- Liza és Szu-Csong szerelmi kettőse a II. felvonásból: „Lótuszvirág! Éérted élek csupán, senki másért!… /Szív! Hogyan tudsz így tele lenni, mondd! Hogyan fér beléd ennyi vágy és tűz és ennyi láz?...” (Házy Erzsébet, Simándy József)

Ismétlés: ma 18 és 19 óra között a Dankó Rádióban és az internetes elérhetőségen online.

555   márta 2018-11-08 13:45:22

Érdekesség, hogy pár évvel később, 1956-ban Francecso-Morinari-Pradelli vezényletével olaszul vettél föl a Nílus-parti jelenetet, szinte ugyanezzel a szereposztással. Simándy abban is nagyon jü, bár az olasz kiejtése nem a legjobb.

554   Búbánat • előzmény553 2018-11-08 12:45:57

Helyesbítenem kell az Aida-felvétel idejét, melyet a Bartók Rádió megjelölt, erre én sem figyeltem rendesen oda:

A hangfelvétel nem 1959 márciusában készült a Magyar Rádió 6-os stúdiójában.

Helyesen: 
A Magyar Rádió Vaszy-dirigálta felvétele 1953. november  9-11. között készült.
Ez a Hungaroton lemezkiadványán (LPX 31006-08) egyértelműen feltüntetésre került.

(Littasy György 1956-ban külföldre távozott.)

553   Búbánat • előzmény408 2018-11-07 11:34:01

Ismét meghallgathatjuk a Bartók Rádióban ma este:

19:00 – 19.35  Prológ

Giuseppe Verdi: Aida 

A mikrofonnál: László Ferenc 
Szerkesztő.: Katona Márta

19:35 – 22.00

Giuseppe Verdi: Aida

Négyfelvonásos opera

Szövegét – Francois Auguste Ferdinand Mariette novellája nyomán – Antonio Ghislanzoni írta 

Fordította: Závodszky Zoltán

Vezényel: Vaszy Viktor

Km.: Magyar Rádió Énekkara és Szimfonikus Zenekara

Szereposztás:

Aida – Takács Paula (szoprán),
Amneris – Palánkay Klára (mezzoszoprán),
Radames – Simándy József (tenor),
Egyiptom királya – Rissay Pál (basszus),
Amonasro – Svéd Sándor (bariton),
Ramfis, főpap – Littasy György (basszus),
Főpapnő – Sándor Judit (szoprán),
Hírnök – Réti József (tenor).


A hangfelvétel 1959. márciusában készült a Magyar Rádió 6-os stúdiójában

552   Búbánat • előzmény524 2018-10-25 09:02:02

Kapcs. 524., 545., 544.  sorszámok

LOVAGLÓ BALERINA A ZENEDOBOZON

AZ IFJÚ HORVÁT SZOPRÁN BUDAPESTEN ÉS BALATONFÜREDEN IS ELBŰVÖLTE A KÖZÖNSÉGET

2018. OKTÓBER 18. CSÜTÖRTÖK 14:08

Magyar Idők

B. Orbán Emese

"Idén tavasszal kategóriájában megosztott első helyezést ért el a X. Nemzetközi Simándy József-énekversenyen, a CAFe Budapest fesztiválon előadott Candide vígopera női főszerepével egyenesen elbűvölte a fővárosi közönséget. Az alig huszonhat éves horvát szopránnal, Antonia Dunjkóval beszélgettünk.

"– A tavaszi X. Nemzetközi Simándy József-énekverseny gálájáról láttam egy videót. Nemcsak énekelt, hanem balettozott áriázás közben, sőt volt pár humoros mozzanata is a produkciójának. Most a Candide-ban szintén bemutatta a tánctudását. Melyik volt előbb: a zene vagy a tánc?
– Temesi Máriától hallottam a Simándy József-énekversenyről. Nagyon különleges tapasztalat volt, három forduló különböző repertoárral. Az áriát a döntőben a zsűri választotta. Mivel Olympia (Offenbach: Hoffmann meséi) egy baba, én mindig úgy képzeltem el, mint a balerinát a zenélő dobozon, akinek mechanikus hangja és mozdulatai vannak, és újra meg újra fel kell húzni. Mivel az áriában vannak részek, ahol Olympia megáll, ez adta az ötletet, hogy amikor elhallgatok, a karmesternek föl kelljen húznia. Azt is szerettem volna megmutatni a közönségnek, hogy az opera-énekesnőknek nem kell kövér és komoly előadóknak lenniük. Soha nem voltam profi táncos, de csodálom őket. Tanulmányaim során volt részem táncoktatásban is.

– Szintén feltűnt remek arcjátéka a videón és most, a Candide-ban is. Szavak nélkül, pusztán a gesztusaival, a mimikájával eljátszotta a történetet. Tanult színészetet is?
– Soha nem játszottam drámai színházban, de jó tanáraink voltak (Dora Rudjak Podolski) a zágrábi zeneakadémián. Ott szintén sok projektben vettem részt és fontos tapasztalatokat gyűjtöttem.

– És mi a helyzet a lovaglással?
– Én lennék a legboldogabb, ha lóháton mehetnék be a színpadra. Mivel rengeteget dolgozom és utazom, nincs annyi időm, mint régen, de szoktam idomítani, ügetni és ugratni. Számomra ez a legjobb stresszoldó: lóháton száguldani erdőkön és mezőkön át."

551   Búbánat 2018-10-17 10:36:02

Tiboldi Mária - Művészbejáró

"A közelmúltban jelent meg Tiboldi Mária, a Budapesti Operettszínház örökös tagja, Jászai Mari-díjas színésznő Művészbejáró című önéletrajzi ihletésű memoárkötete, ami saját bevallása szerint érzelmek, impressziók és események egymásutánja. A könyvbemutatót a Kálmán Imre Teátrumban tartották, ahol a művésznővel Peller Károly beszélgetett, miközben a zsúfolásig megtelt nézőtéren ülők részleteket tekinthettek meg egy-egy emlékezetes alakításából vagy meghatározó filmes szerepéből, amelyek a televíziónak köszönhetően az utókor számára is fennmaradtak.

Elsőként Makláry László, az Operettszínház főzeneigazgatója a társulat és a főigazgató, Lőrinczy György nevében köszöntötte a művésznőt. "Tiboldi Mária minden egyes szerepében, színpadi alakításában, akár zenés játékban, akár operettben tündökölt, mindig is az első asszony, vagyis 'prima donna' volt. Egy igazi díva. Száz százalékos hangi adottságával és gyönyörű színpadi megjelenésével igazi királynőként ragyogott a színpadon minden este" - méltatta őt a főzeneigazgató."

[...] 

A művésznő elmesélte, mennyire fontos ember az életében Simándy József, aki iránt kamaszként is rajongott. "Ő volt a gyerekkori szerelmem, akibe minden nő szerelmes volt. Fantasztikus volt hallgatni a hangját az Orion rádión keresztül." 1955-ben addig állt sorban az Állatkerti szabadtéri színpadon, ahol az akkor már rendkívül népszerű operista Riccardo grófot énekelte Verdi Álarcosbál című operájából, amíg nem kapott autogramot. Még a nevét is miatta írta hol 'i'vel, hol 'y'nal, attól függően, hogy az énekes épp hogyan használta. Pályájuk során azonban soha nem dolgoztak együtt, ezért Marica, aki mindenképp szeretett volna egy színpadon állni Simándyval, a Fészek Művészklubban készített önálló estjére meghívta a 77. születésnapját ünneplő művészt, és együtt énekelték Kálmán Imre Marica grófnőjéből a Ne szólj kicsim, ne szólj kezdetű duettet. "Óriási boldogság volt. Földöntúli érzés. El se hittem, hogy az az ember, akit egész életemben imádtam, most velem énekel."  

A beszélgetés végén Tiboldi Mária köszönetet mondott azoknak, akik segítették abban, hogy elkészülhessen a könyv: a családjának, a férjének, fiainak, a Budapesti Operettszínháznak, a Budapesti Operettbarátok Egyesületének, a kötet szerkesztőjének, Pápai Szabó György református lelkésznek.

/Operettszínház honlapjáról/

550   Búbánat 2018-10-01 12:06:26

A Dankó Rádió mai operettműsorában ("Túl az Óperencián") részletek hangzottak el ebből az operettből is - ismétlés délután hat és hét óra között a rádió hullámhosszán, de az internetes elérhetőségen  (www.dankoradio.hu) is meghallgatható az adás:

Lehár Ferenc: A mosoly országa

A Rádió Dalszínházának a bemutatója: 1971. november 11., Kossuth Rádió 19.35 – 21.29
/operett két részben/

Magyar szöveg: Harsányi Zsolt

Km.: az MRT Szimfonikus zenekara és Énekkara (Karigazgató: Sapszon Ferenc)

Vezényel: Bródy Tamás

Zenei rendező: Balassa Sándor. Rádióra átdolgozta és rendezte: Rácz György. Szerkesztő: Bitó Pál

Szereposztás:
Lichtenfels gróf – Balázs István
Liza, a leánya _ Házy Erzsébet
Hardegg bárónő, a nagynénjük – Simon Zsuzsa
Szu Csong herceg – Simándy József
Mi, a húga – Kalmár Magda
Csang, a nagybátyjuk – Radnay György
Hadfaludy Feri – Bende Zsolt
Fu Li, követségi titkár – Szatmári István
Főajtónálló – Börzsönyi Mihály

  • Bevezető kórus és Liza belépője, I. felv. (Házy Erzsébet és az MRT énekkara):

„- Éljen sokáig! Éljen sokáig! Éljen ő!”  „- Egy nőnek mindig jól esik az ilyen szép fogadtatás! Bók csinosítja a nőt, a siker teszi őt hevesen lobogóvá, s felgyúl a láng!.../Flörtök, miért gyötörtök, nektek szívemet adni kár! Más kell, lángolás kell, édes öröm kell végre már!... /Szív, szív mindig remél: Eljő a mély nagy szenvedély! Arra ébredünk, hogy halkan hív egy csendes szó, egy másik szív!... Hív, hív, hallod szavát, rohansz felé száz kínon át!  Összetört martalék lesz a szív,mégis arra hív, arra hív!

  • A III. felvonás részletei; a finálé (Házy Erzsébet, Simándy József, Kalmár Magda, Bende Zsolt – dialógus (próza) és ének

Szu-Csong és Liza jelenete: „... - Mi nálunk a férfi a nőt akár meg is ölheti!... Ha gyűlölsz, akkor miért vagy mellettem hát?  Szólj!... " (Házy, Simándy)

Szu-Csong: Mit tettem én?! …  Volt egy bűvös lány, boldog napsugár, melyre szívem  mind hiába vár… Szegény Szu-Csong!… Szegény Szu-Csong”…(Simándy)

Liza és Szu-Csong búcsúkettőse (Házy, Simándy)

Szu-Csong: „Vágytam egy nő után, egy nő után! Kergett a vágy…”

Mosolygó nézés és jólnevelt arc, mögötte fájjon, akármilyen harc.  Mögötte könnyezik a szívem. Egy kicsit vérzik is, de nem tudja más. Mögötte fájjon akármilyen harc, mögötte könnyezik a szívem. De hogy itt benn mi fáj. Azt nem tudja más.” (Simándy)

Mi és Feri búcsúja egymástól  - prózában (Kalmár Magda, Bende Zsolt)

Finálé: „Drága húgocskám… nézz rám szegény, nem sírok én… Jobb így talán mosoly ország. (Kalmár Magda, Simándy József, Bende Zsolt)

 

549   Búbánat • előzmény7 2018-09-18 18:01:12

Simándyról az Új Emberben 2002-ben megjelent emlékező cikkből csak pár bekezdést anno beírtam ide, a művész topicjába, úgyhogy most érdemesnek tartom ezt az egész írást  feltenni (átmásolni). Ardelao fórumtársunk A nap képe topicjába beírta.

Különben most hat órától a Dankó Rádió is megemlékezik a nagy tenorunkról  (Puccini: Bohémélet - Rodolfó és Marcell kettőse, III. felv (km. Melis György); Farkas Ferenc: Csínom Palkó - részletek (Simándy mellett Házy Erzsébet és Szabó Ernő énekel a felcsendülő rádiófelvételről).  A délelőtti adás ismétlése most 18 órától hallgatható meg újra..

Simándy József ma 102 éve született

Új Ember - 2002.12.22 
LVIII. évf. 51-52 (2838-2839.)

A kereszténység és a magyarság tetterejével...

Simándy Józsefről

Tehetség, hit és szorgalom - e három tényező bizonyára meghatározó, ha a XX. századi magyar operakultúra csillagának, Simándy Józsefnek a pályafutását értékeljük. Kivételes művészi rangja, tekintélye még évekkel elhunyta után is ott lebeg a legendás Ybl-palota fölött, egy nagy tehetségű művészember élményt nyújtó alakításait, páratlan sikereit idézve.

Simándy az Operaház énekkarából emelkedett ki, és ötvenöt éve, 1947-ben indult meg káprázatosan emelkedő szólóénekesi pályáján. Dicséretére legyen mondva: élete során sohasem tagadta hajdani kórista voltát, hanem büszkén vállalta, mint kiinduló állomást; több alkalommal is becsülő szavakkal emlékezett meg egykori kollégáiról.

1945-ben, amikor az elfogult kulturális politika "jóvoltából" nem igazolták, Vaszy Viktor karnagy, színidirektor meghívására a Szegedi Nemzeti Színház operatársulatának vezető tenoristája lett. Innen, a Tisza-parti városból tért vissza a fővárosba, hogy rövid időn belül meghódítsa az igényes, operát kedvelő közönséget.

Simándy szinte valamennyi jelentős tenorszerepet elénekelte hosszú és töretlenül ívelő pályája során. Hangszíne, hangmagasságának tudatos kiművelése, frazírozó készsége, muzikalitása, színpadi játékereje mellett még ideális külső adottságokkal is rendelkezett. Ez így együtt egy világraszóló karrier kialakítására is elegendő feltétel. De Simándy, nagynevű karnagy mesteréhez és barátjához, Ferencsik Jánoshoz hasonlóan "túlságosan magyar volt ahhoz, hogy máshol is meglelje helyét" a világban. Itthon maradt, s hazájában lett az örök Bánk, a patriotizmus szimbólumának letéteményese. (És még vég nélkül sorolhatnám parádés alakításait.)

E szívet dobogtató remekműben Simándy a közönséget évtizedeken át felülmúlhatatlan élménnyel ajándékozta meg. A "Hazám, hazám" kezdetű, II. felvonásbeli áriában egy lángoszlop hevületével forrósította át a szunnyadó magyar lelkeket. A kommunizmus sivár, elnyomó korszakában mindez több volt, mint kivételes produkció, az élő és eltiporhatatlan hazaszeretet nemes példájául szolgált.

Személyes életem nem avuló élménye, hogy több alkalommal is beszélgethettem Simándy Józseffel. Az Operaházban, közös templomi szereplések során és Balatongyörökön, a szépséges magyar tenger partján s a szőlőtőkék varázslatos közelségében - változatos témák erdejében kalandozva.

Ez a személyes kapcsolat még csak megerősítette bennem, hogy ez az elismert operaénekes (szándékosan nem írtam sztárt, mert a fogalmat mára lejáratták, és maga Simándy tiltakozna ellene a leghevesebben) magyarságtudatával, mély keresztény hitével, családszeretetével, etikai és morális emelkedettségével harmonikusan élte meg a Gondviselés által kiszabott emberi életet.

Néhány mondata ma is visszhangzik bennem. "Hitemet vállaltam és sohasem tagadtam meg, hogy katolikus vagyok. És nem is féltem, mert Isten velem volt." - Máskor saját termésű becehegyi borának jóleső kóstolgatása közben a fiatalokról ejtett néhány szót. "Tőlük mindenekelőtt emberséget várok: a magyarság és a kereszténység mozdító tetterejét."

Bánk bán elmondja című önéletrajzi könyvéből (amelyet legjobb kritikusával, Dalos Lászlóval állított össze) világosan kiderül, hogy ez a kivételes életmű a testvérmúzsák közelsége, átjárhatósága révén hamisítatlan, tiszta lírává nemesül.

Szeghalmi Elemér

548   Búbánat 2018-09-05 17:44:40

KIKE Kulturális Hét – 2018. szeptember 10 – 16.

A Kistarcsai Kulturális Egyesület szervezésében megvalósuló Kulturális Hét megrendezésének időpontja Simándy József születésnapjához igazodik.

A tervezett rendezvények közül említem meg:

Szeptember 10., hétfő – katolikus templom

19.00 A Simándy emléktábla koszorúzása

Szeptember 13., csütörtök – civilház

19.00 Simándi Józsefné (Hegedűs Judit): A néptánctól a balettig

„A Kistarcsai Kulturális Egyesület lelkesen ápolja Simándy József operaénekes emlékét. Ennek kapcsán szoros kapcsolatba kerültünk a családdal. Eddigi közös programjaink során mindig a napjainkban is népszerű operaénekes volt a középpontban. Most viszont a balett és a néptánc kapcsolatáról fog előadást tartani Jutka asszony, aki az Operaház balettművésze volt."

Szeptember 16., vasárnap

17.00 A Simándy-szobor koszorúzása

Az ünnepi beszédet Simándy József, a nagy művész unokája tartja.

Közreműködik: Liska Veronika, Országh Péter, Szkordilisz Emilia

Hangfelvételről Simándy József hangját is újra megcsodálhatjuk.

547   Búbánat 2018-08-24 21:28:05

1979. március 30., Petőfi Rádió 19.10 – 19.26

„Bemutatjuk új felvételünket”

Kalmár Magda és Simándy József Lehár-operettdalokat énekel.

Közreműködik a Magyar Állami Hangversenyzenekar, vezényel Sebestyén András

1.- Kulinyi Ernő: Paganini – „Volt nem egy de száz babám” (Simándy)

2. – Mérey Adolf: A víg özvegy – Vilja-dal(Kalmár)

3. – Kulinyi Ernő: A cárevicsVolga-dal (Simándy)

546   Búbánat • előzmény545 2018-08-07 10:54:17

Hazád, hazám! - Egy koncerten figyelt fel Ninh Duc Hoang Long énekére Simándy József lánya

Fidelio.hu - Kalmár Emese - 2018.07.31. 09:30

„Amióta Ninh Duc Hoang Long elénekelte a Hazám, hazám kezdetű áriát, a magyar operarajongók rendszeresen Simándy Józsefhez hasonlítják.

Összehoztunk hát egy találkozást a vietnámi énekesnek a legendás magyar tenor lányával, Simándi Katalinnal.”

Simándy József és kislánya, Katalin

(Fotó/Forrás: A Simándy-család engedélyével)

"A legendás magyar tenor 27 éves volt, amikor első nagy operaszerepében debütált, Ninh Duc Hoang Longot pedig a Virtuózokkal ismerte meg az ország ugyanennyi idősen. A vietnámi tenor öt éve érkezett hozzánk, elsajátította a nyelvet, és az emberek szívébe lopta magát a Hazám, hazám kezdetű áriával. Simándi Katalinnal és Longgal beszélgettünk arról, mit jelent egy ilyen fiatal énekes számára a siker."

Ninh Duc Hoang Long és Simándi Katalin

(Fotó/Forrás: Sárvári Géza Zsolt)

Részlet az interjúból:

"Hogyan figyelt fel a Simándy-család Long tehetségére?

SK: Két éve a szegedi Simándy József Énekversenyen édesanyám hívta fel rá a figyelmem, hogy itt van ez a fiú, aki töri a magyart, de amikor a színpadon áll, akkor mégis így énekli a Hazám, hazám-ot. Léleksimogató, hatalmas megdöbbenés, nagy élmény volt hallani.

Long: Emlékszem, volt a közönség között egy idős hölgy, aki nagyon lelkesen tapsolt, drukkolt és utána gratulált is nekem. És utána tudtam meg, hogy ő a nagy énekes özvegye."

545   Búbánat • előzmény544 2018-08-05 20:37:43

Nemsokára a Bartók Rádióban hallhatjuk a befejező részt:

21:05 – 22.00

X. Nemzetközi Simándy József énekversenyhttp://hangtar.radio.hu/images/kh0.png

IV/4. rész


I.  A III. korcsoport – Döntő

Pjotr Csajkovszkij: Anyegin - Tatjana levéláriája (Molnár Tímea, zong. km: Harazdy Miklós)

Szegedi Szent-Györgyi Albert Agóra, április 27.)


II. Díjkiosztó gálaest

Km.: Nagy Márta (zongora),

Szegedi Szimfonikus Zenekar, vez.: Gyüdi Sándor


1. Liszt Ferenc: A Rajnánál - dal (Papp Viktor - I. korcsoport, I. díj, zong. km.: Nagy Márta), 

2. Wolfgang Amadeus Mozart: Exsultate jubilate K. 165. - Alleluja (Koncz Regina - II. korcsoport, megosztott III. díj), 

3. Georges Bizet: Carmen - Seguidilla (Pánczél Klaudia - II. korcsoport, megosztott III. díj),

4. Gioacchino Rossini: A sevillai borbély - Rosina kavatinája I. felv. (Banai Sára - III. korcsoport, III. díj), 

5. Giuseppe Verdi: A trubadúr - Azucena áriája (Kiss Judit Anna - II. korcsoport, II. díj), 

6. Gaetano Donizetti: Don Pasquale - Norina kavatínája (Josipa Bilic - II. korcsoport, I. díj), 

7. Gaetano Donizetti: Lammermoori Lucia - Edgardo áriája (Ninh Duc Hoang Long - III. korcsoport, megosztott I. díj), 

8. Jacques Offenbach: Hoffmann meséi - Olimpia áriája (Antonia Dunjko - III. korcsoport, megosztott I. díj)

(Szegedi Nemzeti Színház, április 29.)

(Ism. augusztus 17.,14.05)

544   Búbánat • előzmény543 2018-08-03 14:09:08

A Bartók Rádióban  ma este hallgathatjuk meg:

21.06 – 22.00
X. Nemzetközi Simándy József énekversenyhttp://hangtar.radio.hu/images/kh0.png

IV/3. rész

III. korcsoport – Döntő

1. a) Giacomo Puccini: Pillangókisasszony - Pinkerton áriája III. felv.,

 b) Kodály Zoltán: Katona vagyok én (Bocskai István, zong. km.: Kerényi Mariann), 

2. a) Erkel Ferenc: Hunyadi László - Gara Mária áriája,

 b) Eduard Drízga: Hiányzol - dal (Pavla Flamová, zong. km.: Harazdy Miklós), 

3. Wolfgang Amadeus Mozart: c-moll mise K. 427. - Ária (Antonia Dunjko, zong. km.: Kerényi Mariann), 

4. a) Georg Friedrich Handel: Alcina - Ruggiero áriája,

b) Rudolf Kelterborn: Julia - ária (Kádár Viktória, zong. km.: Harazdy Miklós), 

5. a) Maurice Ravel: Öt görög dal - Légy víg!,

b) Wolfgang Amadeus Mozart: Don Giovanni - Elvira áriája II. felv. (Sóti Erika, zong. km.: Kerényi Mariann), 

6. a) Antonio Vivaldi: Bajazet - ária,

b) Benjamin Britten: Lucretia meggyalázása - Lucretia áriája (Banai Sára, zong. km.: Koczka Ferenc)

(Szeged, Szent-Györgyi Albert Agóra, április 27.)

(Köv. rész: vasárnap, 21.05)

 

(Ism. augusztus 15., 14.06)

543   Búbánat • előzmény542 2018-08-02 10:45:34

Bartók Rádió, ma este:

21:11 – 22.00

X. Nemzetközi Simándy József Énekversenyhttp://hangtar.radio.hu/images/kh0.png

IV/2. rész

III. korcsoport – Döntő


1. a) Richard Strauss: Ámor - dal,

b) Wolfgang Amadeus Mozart: A varázsfuvola - Az Éj királynőjének áriája II. felv. (Bódi Zsófia, zong. km.: Cseh Dalma), 

2. Gioacchino Rossini: Tell Vilmos - Tell Vilmos áriája III. felv. (Chun Ting Lam, zong. km.: Harazdy Miklós), 

3. a) Georges Bizet: Carmen - Michaela áriája III. felv.,

 b) Ruggiero Leoncavallo: Bajazzók - Madárdal I. felv. (Ferenczy Orsolya, zong. km.: Klebnitzky György), 

4. a) Charles Gounod: Faust - Valentin imája I. felv.,

 b) Modeszt Muszorgszkij: A papnövendék - dal (Fülep Máté, zong. km.: Bizják Dóra), 

5. a) Richard Strauss: Ajánlás - dal,

b) Richard Wagner: Tannhäuser - Csarnokária II. felv. (Kaján Katalin, zong. km.: Harazdy Miklós), 

6. Kodály Zoltán: A csitári hegyek alatt (Havár-Ferenczy Anna Vivien, zong. km.: Harazdy Miklós), 

7. a) Jules Massenet: Werther - Osszián dala III. felv.,

 b) Giacomo Puccini: Bohémélet - Rodolfo áriája I. felv. (Ninh Duc Hoang Long, zong. km.: Cseh Dalma)

 

(Szeged, Szent-Györgyi Albert Agóra, 2018. április 27.)

(Köv. rész, holnap, 21.06)

(Ism. augusztus 14., 14.11)

542   Búbánat • előzmény524 2018-08-01 11:31:17

Kapcs. 524., 523. sorszámok

Bartók Rádió, ma este: 21:10 – 22.00

X. Nemzetközi Simándy József Énekversenyhttp://hangtar.radio.hu/images/kh0.png

IV/1. rész


II. korcsoport – Döntő


1. Giuseppe Verdi: Lombardok - Pagano áriája I. felv. (Endrész Ferenc, zong. km.: Rózsa Gábor), 
2. Wolfgang Amadeus Mozart: Figaro házassága - Rózsaária (Josipa Bilic, zong. km.: Kerényi Mariann), 
3. a) Jules Massenet: Werther - Charlotte áriája III. felv.,

 b) Gaetano Donizetti: A kegyencnő - Leonóra áriája III. felv. (Kiss Judit Anna, zong. km.: Pogány Imola), 
4. Giuseppe Verdi: Az álarcosbál - Amelia áriája III. felv. (Vivien Erndt-Sallerbec, zong. km.: Olga Vojevogyina), 
5. Kodály Zoltán: Árva vagyok (Hajdú Zsuzsa, zong. km.: Koczka Ferenc), 
6. Claudio Monteverdi: Orfeo - Ária (Aron Ottó Jóhanson, zong. km.: Kerényi Mariann), 
7. Wolfgang Amadeus Mozart: A varázsfuvola - Képária (Erdős Róbert, zong. km.: Szabó Ferenc János), 
8. Giuseppe Verdi: Rigoletto - Gilda áriája I. felv. (Koncz Regina, zong. km.: Koczka Ferenc), 
9. Gioacchino Rossini: Stabat Mater- Ária (Mányoki-Kántor Bence, zong. km.: Kerényi Mariann), 
10. Leonard Bernstein: Candide - Az öreg hölgy áriája (Pánczél Klaudia, zong. km.: Koczka Ferenc)

(Szeged, Szent-Györgyi Albert Agóra, április 27.)

(Köv. rész: holnap, 21.11 - 22.00)

(Ism. augusztus 13., 14.10)

 

 

541   Búbánat 2018-07-30 20:40:14

Simándy József portréja a balatongyöröki strand melletti parkban - Fotó Győrffy Árpád

 

Múltidéző

2006.07.30-án, a 17086. sorszám alatt írtam a Mi újság a Magyar Állami Operaházban? című  topicba az alábbi bejegyzésemet.  Átmásolom  ide az akkori szöveget: a nagy magyar tenorista emlékére létrehozott topicjában is legyen meg a nyoma.

„Ami a Simándy- évfordulót illeti itt egy MTI-Panoráma összeállítás az idei év kapcsolódó eseményeiről. Benne a mai nap szívet melengető megemlékezésről. Hozzá teszem, három napja lent voltam Györökön és felkutattam Simándyék házát, csakhogy \"képben\" legyek, s lefotóztam elölről és hátulról is. Nekem ez a fotó is egy dokumentum Simándyról, amit archiválok. 

Jubileumi év eseményeiről Simándy József felesége, Hegedűs Judit balettművész tájékoztatta az újságírókat, aki egyben a művész emlékének ápolására alakult Simándy Baráti Társaság tiszteletbeli elnöke.

Simándy Józsefné beszélt a fiatal tehetségek támogatásának szükségességéről, amelynek jegyében a társaság ez év áprilisában immár ötödik alkalommal rendezett énekversenyt: ezúttal 67-en kaptak bemutatkozási lehetőséget.

2006. július 30-án Balatongyörökön, ahol a művész nyaralója volt, a Simándy József nevét viselő sétányon avatják fel az operaénekes mellszobrát, Kelemen Kristóf szobrászművész alkotását. A szobor eredetije az Operaházban látható - ennek alapján öntötték ki újból bronzból. A szoboravatás után szabadtéri emlékműsort tartanak.

1997 márciusában bekövetkezett halála óta minden nyáron a Simándy Baráti Társaság Keszthelyen emlékkoncert keretében idézi meg a nagy tenort. Nem lesz másképp a jubileumi évben: augusztus 25-én Bátori Éva, Pánczél Éva, Andrejcsik István, Berczelly István és Nyáry Zoltán operaénekesek, valamint a szegedi Simándy József Énekverseny több helyezettje lép a nagyérdemű elé.

Szeptember 10-én az Operaházban tartanak ünnepi koncertet, amelyen a szegedi Simándy Énekverseny több helyezettje, valamint azok lépnek fel, akik megkapták a Simándy család „Fiatal tenoristákért" című emlékplakettjét.

Szeptember 18-án, a művész születésnapján a Szegedi Nemzeti Színházban, ahol a híres tenor operaénekesi pályafutása kezdődött, rendeznek emlékestet.

Simándi Péter, az énekes fia arról beszélt, hogy Kistarcsán, a művész szülővárosában tervezik felállítani egészalakos, Bánk bán-jelmezes bronzszobrát - Janzer Frigyes Munkácsy-díjas szobrászművész alkotását. A szobrot szeptember 17-én Simándy József egykori szülőháza közelében avatják fel, már amennyiben elhárul minden akadály. Az önkormányzat ugyan ingyenesen biztosította a területet, a szobor azonban gyakorlatilag közadakozásból és jótékonysági koncertek bevételéből készül.

A híres tenor 90-ik születésnapja tiszteletére jelenik meg a Főszerepben Simándy József- CD: a lemezen Simándy Donizetti, Wagner, Puccini, Leoncavallo, Csajkovszkij, Mascagni operáiban hallható.”

540   Búbánat • előzmény539 2018-07-26 21:28:30

És fogunk még sokszor gyönyörködni Simándy nemes tenorjában  és művészetében hangfelvételeinek bejátszásait hallgatva a Dankó Rádióban;  Kemény szerzeményei mellett Lehár, Kálmán, J. és O. Straus(s), Zeller, Huszka, Kacsóh  stb. műveinek rádiófelvételei (ahogyan az operett közé olykor "becsempészett" operarészlet is Vele)  gazdag kincsestár a rádió hangarchívumából - Nagy Ibolya eddigi jó szokását megtartva és ismerve őt,  erről gondoskodni fog! E felől bizonyosak lehetünk. 

539   smaragd • előzmény521 2018-07-26 21:11:11

 

Simándy József hangjában és előadásában ma is gyönyörködhettünk!

Nagy Ibolya felelős szerkesztő-műsorvezető rövid műismertetőjével elhangzott archív felvételek:

-    Kapocs dala  (Pálóczi Horváth Ádám verseiből Kemény Egon állította össze): „Még azt mondják, nem illik a tánc a magyarnak!...”, Hadics László valamint a Földényi Férfikórus

 -  Jó dolga van a diáknak..."Jó dolga van a diáknak, tekintélye van", Földényi Férfikórus

-   Bule Lajos, az öreg pedellus dala: „Aki felönt a garatra..." , Gózon Gyula

-   "Oh, miért vagy olyan édes, kedves..." Amálka és Máté kettőse , Petress Zsuzsa és Simándy József

-    Elmira és Fodorító kettőse a bontonról (Mezei Mária, Tompa Sándor)

Kemény Egon - Ignácz Rózsa - Soós László - Ambrózy Ágoston: „Hatvani diákjai” (1955) 

Rádiódaljáték 

Főszerepben:

Hatvani professzor – Bessenyei Ferenc

Kerekes Máté – Simándy József

Amálka - Petress Zsuzsa

továbbá: Mezey Mária, Tompa Sándor, Hadics László

A Magyar Rádió  64 tagú Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte, közreműködött a Földényi kórus 40 tagú férfikara. 

Zenei rendező: Ruitner Sándor

Rendező: Molnár Mihály és Szécsi Ferenc

"Túl az Óperencián"  - NAGY IBOLYA  műsora  -  Dankó Rádió  

 

 

538   Búbánat 2018-07-26 19:11:15

Simándy József Emlékest 2018

 2018. augusztus 4. 8313 Balatongyörök

Simándy József operaénekesre, világhírű tenorra emlékezünk, aki Balatongyörököt tekintette második otthonának. A Balaton-parton, a móló melletti sétányon, csodálatos természeti környezetben rendezzük meg két évente az emlékkoncertet, ahol a híres operaáriák mellett operett-részletek, népdalok és versrészletek is elhangzanak a műsorban.

Tervezett fellépők

Baracska Judit
A vajdasági származású fiatal énekesnő 1992-ben született Verbászon. Hét évig hegedülni tanult, majd a szakközépiskolát Szabadkán végezte zeneelmélet és magánének szakon. 2017-ben szerezte meg Operaének-művész diplomáját Szegeden. Jelenleg a Szegedi Nemzeti Színházban játszik.

Denk Viktória
Énektanulmányait szülővárosában Egerben kezdte, majd Budapestre került a Szent István Konzervatóriumba. 2008-ban diplomázott a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem énekművész-tanár szakán. Énekesi pályáját a Budapesten a Nemzeti Színházban kezdete, majd közreműködött több vidéki színházban opera és operett előadásában. Színpadi munkái mellett a Pest Magyar Színiakadémia hangképző tanára.

Temesi Mária
A Magyar Állami Operaház Bartók- Pásztory Ditta-, Székely Mihály-, Juventus-, Artisjus és Liszt díjjal kitüntetett művésznője. Énektanári diplomája mellett jeles zongoratanári diplomát is szerzett szülővárosában Szegeden, ahol már főiskolás korában elnyerte az Athéni „Maria Callas Nemzetközi Énekverseny” Különdíját. A Budapesti Zeneakadémia Opera szakán kitüntetéses diplomával végzett, dal és oratórium szakon a Weimari Franz Liszt Musikhochschule-n és a Salzburgi Mozarteumban képezte magát. Aktív operaénekesi pályája mellett a Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Karának professzora, magánének tanszékvezetője. 2003-ban doktori címet szerzett a Budapesti Zeneművészeti Egyetemen.

Berczelly István
Berczelly István (basszbariton), az Operaház magánénekese énektanulmányait Feleki Rezső, Jámbor László és Szabó Miklós irányításával folytatta. 1965 és 1970 között a Debreceni Csokonai Színház tagja, ahol első jelentős alakítása Mozart Don Giovannija volt. 1970-ben szerződött az Operaházba, melynek azóta is tagja. Az operarepertoár csaknem valamennyi jelentős bariton és basszus szerepét énekelte.

Harazdy Miklós
1959-ben született Budapesten. Zenei tanulmányait a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen végezte, amelynek 1980-tól tanára is. Karmesterként és korrepetitorként működött a Szegedi Nemzeti Színházban, 2001 óta pedig a Magyar Állami Operaház korrepetitora. Karmesterként több koncerten lépett fel Tokody Ilonával, Gregor Józseffel és Rost Andreával.

Kautzky Armand
Jászai Mari-díjas magyar színművész, szinkronszínész. Jelenleg a Madách Színház és a Körúti Színház tagja. A Retro Rádió, a Juventus Rádió és a Helikon Rádió, tévécsatornaként az HBO hangja.

Koczka Ferenc
A Szegedi Nemzeti Színház karmestere és a Szegedi Tudomány Egyetem Zene Művészeti karának tanára.

Zsigmond Géza
Magánénekes. A Magyar Állami Operaház tagja.

Simándi Péter
A Magyar Állami Operaház énekkari művésze.

Hajdú Zsuzsa és Koncz Regina
A 2018-as Szegedi Simándy József Énekverseny győztesei

537   Búbánat • előzmény518 2018-07-07 12:17:21

A Dankó Rádió Túl az Óperencián műsorában részleteket hallhattunk 

Lehár FerencJenbach Béla, H. Reichert - Kulinyi Ernő A cárevics című operettjéből - benne:

- Volga-dal (Simándy József, km. a Magyar Állami Hangversenyzenekar, vezényel: Sebestyén András)

„Egyedül! Újra egyedül! Magam mint mindig! Az ifjúságom elrepült! A szív magánya vesz körül. Úgy fáj e bús, e zord magány, aranykalitka ez csupán!  A Volga vizénél őrszem áll. Mint fészkét őrző sas madár. A pusztaságon éj és csend! Nincs holdsugár, se csillag fenn.  Mozdulatlan néma táj. Kozáklegény szíve fáj. Mert a szív megérti ez mit jelent. Ha az ember elhagyott, így zokog, így eseng: 

Nézz rám az égből, teremtő Atyám! Úgy vágyom már én is egy szív után! 
Trónod körül annyi angyal virul! Kérek egyet az én páromul! Trónod körül annyi angyal virul! Küldj le egyet az én páromul."

 

A délelőtti adást újra meghallgathatjuk a 18 órakor kezdődő ismétlésben a Dankó Rádió hullámhosszán.

536   Búbánat 2018-06-14 23:36:58

1978. október 8., Kossuth Rádió 20.43 -21.09

Simándy József nótákat énekel

 

Közreműködik a Magyar Állami Operaház Zenekara

Vezényel: Bolberitz Tamás

1. Hubay Jenő – Szabolcska Mihály: Minek turbékoltok búgó vadgalambok?

2. Sas Náci – Bodrogi Zsigmond – Behár György feldolg.: Erdő szélén nagy a zsivaj, lárma

3. Bánffy György – Kazaliczky Antal - Behár György feldolg.: Kék nefelejcs

4. Serly Lajos - Behár György feldolg.: Széles  árkon keskeny palló

5. Szerdahelyi József – Szakáll Lajos - Behár György feldolg.: Magasan repül a daru

6. Szénffy Gusztáv – Lévay József - Behár György feldolg.: Keskeny utcán muzsikaszó

7. Erkel Gyula - Behár György feldolg.: Húzzad, csak húzzad keservesen

8. Erkel Gyula - Behár György feldolg.: Nincsen annyi tengercsillag az égen

9. Dankó Pista – Lévay Ede - Behár György feldolg.: Lemondás

10. Szénffy Gusztáv – Czuczor Gergely - Behár György feldolg.: A szerelem, kis méhecske

11. Dankó Pista –Behár György feldolg.: Hamis a rózsám

 

(„Mezei bokréta” – 1977, Qualiton, SLPX 10144)

535   Búbánat 2018-05-24 17:40:20

A Dankó Rádió operettadásának ismétlése hamarosan kezdődik:  18 órától újra meghallgathatjuk a délelőtt elhangzott műsort. Benne:  

Farkas Ferenc – Dékány András: Csínom Palkó   - részletek

A daljáték a rádió számára készült, 1949-ben volt a bemutatója; e rádiófelvétel átdolgozása után, 1951. február 22-én mutatta be a Városi Színház - a mai Erkel - az átdolgozott művet.

A daljáték második, teljes stúdiófelvételére a Rádióban 1962. december 17-én került sor, ugyancsak Lehel György karmester zenei irányításával. Az elkészült felvételt a Rádió Dalszínháza először 1963. május 1-jén sugározta

  • Csínom Palkó dala, II. felv. (Simándy József)

„Elrepült a szép madárka, messze repült. Merre mégy el, mért is hagysz el így egyedül?  Itt maradok s egyre várlak hív szívembül. Bár egy jó szót hallhatnék a kegyesemtül.”

  • Éduska és Palkó kettőse, I. felv. (Házy Erzsébet, Simándy József)

Előbb dialógus (próza)                     

Palkó:                                     Éduska! Te volnál?

Éduska:                                  Jujj!

Palkó:                                     Ne félj, nem harapok.

Éduska:                                  Tudom… Nem harap, csak tátja a száját.

Palkó:                                     Ha megbántottalak, kis húgom, bocsáss meg…

Éduska                                   Nem haragszom én magára…, dehogy is.

Palkó                                      Segíthetnék?

Éduska                                   Nékem ugyan nem! Inkább szégyellje el magát! Egy ilyen erős fiatalember. Ha én legény volnék, már régen ott lennék Rákóczi táborában, úgy ám! Vak Bottyánnál, Esze Tamásnál a kurucok fövegén sastoll a dísz. Egy szál a közembernek, kettő a tisztnek, három a főtisztnek…

Palkó:                                     Hiszen mennék én, ha tudnám, merre találom a kurucokat.

Éduska:                                  Jó kifogás sose késik…

Palkó:                                     No de…

Éduska:                                   Nem azért mondtam, hogy bántsam. Jó éjszakát!

Palkó:                                      Furcsa jószág vagy te, egyszer még szeretnék találkozni veled.

Éduska:                                   Majd ha magán is sastoll lesz, addig…

Palkó:                                      Addig?

Éduska:                                   Addig... Jó éjszakát.

Éduska és Palkó kettőse – dalban folytatva

Palkó:                                     Jójszakát, kisleány, a nevem Csínom Palkó,

                                               Szívem tereád olyan régen vár!

Éduska:                                   Jójszakát, jójszakát, az álom ringasson el

                                               Csupa csodaszép messzi cél felé.

Palkó:                                      A hangod akár a bársony – rám borul majd a

                                               Holdsütötte fényes éjszakán.

Együtt:                                    Jójszakát, jójszakát, ha lecsukódik pillánk,

                                               Az álom kapuján ugye gondolsz majd rám?

Palkó:                                      Az én vallomásom ne bántson meg téged:

                                               Élj tovább is álmán szép tündérszép meséknek,

                                               A rózsák majd ha újra nyári fényben égnek,

                                               Vidám mennyegzővel várlak téged…

                                               Refrén:

                                               Jójszakát, jójszakát, leszáll a csillagos éj

                                               Szívem tereád olyan régen vár… stb.

Palkó:                                      Jójszakát, jójszakát, az álom ringasson el

                                               Csupa csodaszép messzi cél felé.

Éduska:                                   A hangod akár a bársony – rám borul majd a

                                               Holdsütötte fényes éjszakán.

Együtt:                                    Jójszakát, jójszakát, ha lecsukódik pillánk,

                                               Az álom kapuján ugye gondolsz majd rám?

 

Tyukodi dala (Domahidy László, Simándy József, Férfikar)

Kar:                                        Te vagy a legény, Tyukodi pajtás,

                                               Nem olyan, mint más, mint Kucug Balázs,

                                               Teremjen hát országunkban jó bor, áldomás,

                                               Nem egy fillér, de két tallér, kell ide, pajtás!

Tyukodi / kar:                           Az nagy uraság mézes szókat hány,

                                               S hozzá hódulnak, mint bódult zsákmány,

                                               Hej nagyurak, hitvány ember az, aki zsivány,

                                               Rosszabb pedig még ennél is labanc valahány!

Palkó / kar:                              Bort kupámba, bort Embert a gátra!

                                               Tyukodi pajtás, induljunk rája!

                                               Verjük által az labancot a másvilágra!

                                               Úgy szerzünk mi békességet édes hazánkban!

 

Lehár Ferenc A mosoly országa című operettjének rádiófelvételéről is felcsendül egy dal:  Szu-Csonga dala ("Egy dús, virágzó barackfa ágán") - énekli  Simándy József (km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) - 1971

 
534   Búbánat 2018-05-14 22:32:18

1976. november 15.,  Petőfi Rádió, 19.10

Kapcsoljuk a Csepeli Munkásotthont

Verdi: A trubadúr – hangversenyszerű előadás

Négyfelvonásos opera

Szövegét Salvatore Cammarano írta. Hevesi Sándor fordításának felhasználásával Lányi Viktor fordította.

Vezényel: Fischer Ádám

Közreműködik az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc)

Szereposztás:

Leonóra – Moldován Stefánia

Manrico – Simándy József

Luna gróf – Miller Lajos

Azucena – Komlóssy Erzsébet

Inez – Takács Klára

Ferrando – Gregor József

Ruiz, Hírnök – Horváth József

Öreg cigány – Póka Balázs

533   Búbánat • előzmény532 2018-05-06 01:35:19

Akkor minden rendben részedről - és részemről is.

532   smaragd • előzmény531 2018-05-06 01:33:50

A hiba javítását kértem.

531   Búbánat • előzmény530 2018-05-06 01:30:16

Gondolom, a témát túltárgyaltuk...

530   smaragd • előzmény529 2018-05-06 01:24:40

Netes keresésnél a bejegyzésed előjöhet a hibával együtt, ez a baj. 

A hibákat eddig is kijavítottuk, amikor észrevettük.

529   Búbánat • előzmény528 2018-05-06 01:10:24

A Kemény Egon-topicban leírtad. A helyesbítés itt pedig részedről megtörtént.  Ha a későbbiekben újra adásba kerül ez a részlet, akkor nyilván ott a jó címet és szövegidézetet fogom hozni. 

Én inkább már László Margit vasárnap esedékes, lehetséges újabb operettfelvételei foglalkoztatnak.

528   smaragd • előzmény527 2018-05-06 00:55:09

Rendben, ha kéresedre a  hibásan hallott mondatot a Szerkesztőség kijavítja bejegyzésedben, a szerzők műve tiszteletben tartása erre kötelez, az olvasók hibátlan idézetet kapjanak. Simándy nem énekelte volna el azt a mondatot, amit leírtál, nem is értem, hogy fordulhatott elő.

527   Búbánat 2018-05-05 22:37:48

Köszönöm. Elég ha itt ezt jelezted nekem.

526   smaragd • előzmény525 2018-05-05 17:14:10

 

Kedves Búbánat!

Sajnos hiba csúszott a bejegyzésedbe,  kérlek javítsd ki.

A mai műsorban két részletet hallottunk a rádiódaljátékból

KEMÉNY EGON - Erdődy János: "A messzetűnt kedves" (1965):

Búcsú - Ámeli (László Margit) és Fazekas Mihály (Simándy József) kettőse ("Ha egyszer véget ér ez a vétkes háború...") majd  az "Ámeli dal" (Simándy József)

ezt követte a "Rózsa- kettős".

Előre is köszönöm. s.

525   Búbánat 2018-05-05 15:45:15

A Dankó Rádió Túl az Óperencián című operettműsorában ezen a héten a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya, László Margit operaénekesnővel beszélget, város közeli otthonában.

Az elhangzott beszélgetésből kiemelem László Margit visszaemlékezését kedves énekes-partnerére, Simándy Józsefre; amikor együtt léptek fel, éneklésük közben olykor testközelből figyelhette meg Simándy „szájpadlását”: hogyan csinálja, miként szólal meg orgánumán a gyönyörű hang - tudván róla, volt idő, mikor hangszalagjainak betegsége következtében sokáig nem énekelt, kényszerpihenőre szorult – de felépülve a bajból, régi hangszépségében tért vissza és tudta folytatni a pályát; beszélt arról is, Simándy milyen rendkívüli eleganciával, milyen különleges technikával énekelte a virágáriát a Carmenből: utolérhetetlen volt, ahogyan az ária végén a crescendóból decrescendóba vált át. Ezt senki nem tudta úgy csinálni, mint ahogyan ő.

A mai adásban Simándy József és László Margit több rádiófelvétele, közös énekük is, helyet kapott a felhangzó részletekben:

Bizet: Carmen – Virágária (Simándy József, km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Kórodi András)

Oscar Straus:  Legénybúcsú - Stella és Hans kettőse: "Van úgy, néha olyan fényes az álmom, olyan szép, hogy nem lehet való, felébredek és nem találom…. /- Tündérkertben magunkra találtunk…” (László Margit, Simándy József, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András)

 Dalszöveg fordítása: Gábor Andor; Romhányi József összekötőszövegével. Rádió Dalszínháza bemutatója: 1968. április 14., Kossuth adó 20.32-22.00

Kemény Egon -  Messzetűnt kedves – történelmi daljáték

Vitányi János hátrahagyott darabját befejezte, és a verseket írta: Erdődy JánosA Rádió Dalszínháza bemutatója: 1965. május 22., Kossuth Rádió 20.25 – 22.00

A szereposztásból:

Fazekas Mihály (a "Lúdas Matyi" költője) - Simándy József (próza: Darvas Iván)

Ámeli (Amelie Deneulin polgármester lánya) - László Margit (próza: Domján Edit)

László Margit és Simándy József énekében csendültek fel most: 

  • Rózsa-kettős: „- Messzi földről jött egy jó magyar huszár, - távoli határból, hol madár se jár…”
  • Még egy kettőst hallottunk: „Ha egyszer véget ér  ez a vétkes háború…”  Közreműködött a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara.  Vezényelt: Bródy Tamás.

 

A továbbiakban Lehár, Offenbach és Ránki György műveiből is összeállított operettadás ismétlését ma 18 és 19 óra között újra meghallgathatjuk a Dankó Rádióban.

524   Búbánat 2018-04-30 22:59:10

A jövő operasztárjait ünnepelték: átadták a nagyszínházban a X. Simándy József Énekverseny díjait - galéria, videó

HZ. ZS.  - DÉLMAGYARORSZÁG

2018.04.29. 21:11

Szeged - A jubileumi X. Simándy József Énekverseny díjait vasárnap este adták át a nagyszínházban megrendezett gálakoncerten. A három korcsoport győztesei: az elsőé Papp Viktor tenor, a másodiké Josipa Bilic szoprán, a harmadiké - megosztva - Ninh Duc Hoang Long tenor és Antonia Dunjko koloratúrszoprán.

A szegedi szimfonikusok közreműködésével, a zsűritag Gyüdi Sándor színigazgató vezényletével rendezték meg vasárnap a nagyszínházban a jubileumi, X. Nemzetközi Simándy József Énekverseny díjátadó gáláját.

A névadó operaénekes özvegye, Simándy Józsefné Jutka asszony felidézte a legendás tenorista szegedi indulását, pályafutását és gondolatait, köszönetet mondott a verseny megszervezéséért  Temesi Mária professzornak és a városnak. Ókovács Szilveszter, az Operaház főigazgatója és a nemzetközi zsűri elnöke magas színvonalúnak értékelte a viadalt, és azt kérte a döntéshozóktól, szponzoroktól is: szeressék ezt az énekversenyt, és a jövőben támogassák nagyvonalúbban.

  
Műsorajánló
Mai ajánlat:
17:00 : Budapest
Szent István Bazilika

Virágh András (orgona)

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

MÁV Szimfonikus Zenekar
Vezényel: Szenthelyi Miklós
"Különleges tehetségű hegedűsok gálakoncertje"
Szenthelyi Miklós zeneakadémiai osztályának hallgatói
BRUCH: 1. (g-moll) hegedűverseny, op. 26 – 2. Adagio
ifj. Mága Zoltán (hegedű)
RAVEL: Tzigane
Korb Vanessza (hegedű)
BRUCH: Skót fantázia, op. 46 – Bevezetés: Grave
Kuti Róbert (hegedű)
SAINT-SAËNS: Havanaise, op. 83
PAGANINI: Moto perpetuo, op. 11
Hodos Dániel (hegedű)
WAGNER: „O du, mein holder Abendstern” – Wolfram áriája a Tannhäuser 3. felvonásából
DONIZETTI: „Come Paride vezzoso” – Belcore áriája a Szerelmi bájital 1. felvonásából
Szenthelyi Krisztián (bariton)
PAGANINI: 1. (D-dúr) hegedűverseny, op. 6 – 1. Allegro maestoso
Z. Lendvai József (hegedű)
PAGANINI: 1. (D-dúr) hegedűverseny, op. 6 – 2. Adagio espressivo, 3. Rondo. Allegro spirituoso
Bácsy-Schwartz Zoltán

19:45 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Nora Fischer (mezzoszoprán)
Budapesti Fesztiválzenekar
Vezényel: Fischer Iván
SCHUBERT-BERIO: Visszaadás
BERIO: Népdalok
J.S. BACH-RESPIGHI: Nun komm, der Heiden Heiland, BWV 659
RESPIGHI: Róma fenyői
19:00 : Veszprém
Hangvilla

Győri Filharmonikus Zenekar
vez.: Medveczky Ádám
DUBROVAY LÁSZLÓ: Ünnepi zene
BARTÓK: A fából faragott királyfi - szvit, BB 74
RIMSZKIJ-KORSZAKOV: Seherezade, op. 35
A mai nap
született:
1923 • Kónya Sándor, operaénekes († 2002)
1973 • Ingrid Fliter, zongorista
elhunyt:
1835 • Vincenzo Bellini, zeneszerző (sz. 1801)
2006 • Pege Aladár, jazz-muzsikus, zeneszerző (sz. 1939)