vissza a cimoldalra
2018-09-21
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4057)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61041)
Haladjunk tovább... (214)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2283)
Társművészetek (1268)
Momus társalgó (6348)
Milyen zenét hallgatsz most? (24997)
Kedvenc előadók (2821)
Kedvenc művek (143)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11288)
A csapos közbeszól (95)

A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (1064)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4335)
Palcsó Sándor (227)
Balett-, és Táncművészet (5550)
Momus-játék (5515)
Opernglas, avagy operai távcső... (20137)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1479)
Operett, mint színpadi műfaj (3700)
Franz Schmidt (3181)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2888)
Pantheon (2260)
Kimernya? (2746)
Lisztről emelkedetten (917)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (774)
Simándy József - az örök tenor (550)
A nap képe (2093)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Fórum - Házy Erzsébet művészete és pályája (Búbánat, 2005-12-05 14:23:42)

 
4234   Búbánat 2018-04-07 10:41:18

Emmerich Kálmán: Gräfin Mariza  

 Házy Erzsébet (Philips, 1975)  operettfilmben mint Marica

Forrás: Google - fotógaléria

4233   Búbánat 2018-04-07 10:37:44

Házy Erzsébet és testvére, Telessy Györgyi színésznő

- a televíziós Plusz egy fő c. filmben együtt énekelnek („Mi vagyunk a Házy-sisterek) - 1966

Forrás: Google - fotógaléria

4232   Búbánat 2018-04-07 10:30:53

Házy Erzsébet és Simándy József

A fotón Házy aláírása

Forrás: Darabanth - aukciósház

4231   Búbánat 2018-04-07 10:28:13

Házy Erzsébet és Melis György filmdalokat énekel a televízióban:

Miljutyin: Nyugtalan boldogság 

Forrás: Google - fotógaléria; network.hu

4230   Búbánat 2018-04-07 10:24:59

Házy Erzsébet és Darvas Iván -  "Új Gilgames" - magyar film. Rendező: Szemes Mihály (1963)

 

4229   Búbánat 2018-04-07 10:19:01

Házy Erzsébet: Eredeti fényképfelvétel az operaénekes saját kezű ajánlásával, aláírásával Axioart

 - Budapest, 1953. május 11. 140x90 mm – „Évikének sok szeretettel,  fény lenni..."

Forrás: Axioart - Google

 

4228   Búbánat 2018-04-06 23:16:34

Házy Erzsébet (1929-1982) Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas magyar operaénekes. Hegoczki Ferenc fotóriporter felvétele a Képes Újság számára. Megjelent az 1980. XXI. évf. 1. számában. M: 22 x 18 cm. Simon Gy. Ferenc gyűjteményéből.

PORTOBELLO AUKCIÓSHÁZ

6. aukció (kézirat, aprónyomtatvány, fotó, numizmatika, bélyeg, műtárgyak)

2013. 04. 29. HÉTFŐ 17:00

4227   Búbánat • előzmény4226 2018-04-02 11:49:35

Annyi régi magyar film már gyári DVD-n is elérhető... Bizonyára jogdíjak miatt is, egyelőre - sajnos -  ez a remek zenés film ebben a formátumban a kereskedelmi forgalomban nem kapható.  (Először csak videóra vettem fel a Gerolsteini kalandot,  arról készítettem digitális másolatot; később már egyből DVD-lemezre vettem fel a filmet. Ezekkel így is  boldogan elvagyok...)

4226   Klára • előzmény4225 2018-04-02 09:52:22

Megnéztem tegnap este  Gerolsteini-t. Érdekes, hogy mintegy 60 (Atyaég - hatvan!) év után sem tünt idejétmúltnak, porosnak, avittnak, stb - tehát semmi olyannak, amivel manapság színpadon pl. az OPERÁBAN a hasonló korú, vagy ifjabb rendezéseket, színpadképeket titulálják. Persze, lehetne színes, szélesvásznú, meg HD, meg minden - de ez közben eszembe sem jutott. Igaz,, hogy ebben a kor jeles színészei, színésznői játszottak, nyújtottak  remek alakításokat, bebizonyították, hogy "kis szerepben" is lehet nagyot alakítani - Sazbó Ernő, Lázár Mária, Garas Dezső, Tímár József, stb. - emlékszik rájuk még valaki? És Házy Erzsébet kétségtelenül csodálatosan énekelt, és színésznőként is megállta a helyét. Darvas Iván - nos, ő is egy fogalom a maga nemében!

Sok korabeli remek külföldi film átdolgozott, modernizált,  színesített stb. újra megfilmesített változata bukott meg a piacon, bizonyítva, hogy a régi is lehet értékes, sőt: Egyszer pár éve  szörföztem a hazai csatornák műsorai között, és véletlenül rákattantam a Vuk mesefilm  modernizált, digitalizált változatára. Nos, kb, másfél percig néztem, kissé égnek meredő hajjal - felnőttként kaptam frászt egyik-másik figurától. Míg az eredeti változat - nemrég adta valamelyik csatorna x+ezredszer - a mai napig élvezhető, csodálatos élmény - valamennyi gyermekem, unokaöcsém és unokahúgom 30-40 közötti korcsoportban imádja, és unokám is ott ül közöttük,  Sőt, részére le kellett menteni, hogy bármikor nézhesse!

4225   Búbánat 2018-04-01 19:56:23

Ma este - újra - a televízió képernyőjén!

Gerolsteini kaland

magyar romantikus vígjáték, 96 perc, 1957

M3 csatorna, 21.25 – 23.05.

Zeneszerző: Patachich Iván, Jacques Offenbach

Operatőr: Hildenbrand István

Rendező: Farkas Zoltán

 

Házy Erzsébet, Darvas Iván, Kiss Manyi, Feleki Kamill, Tímár József, Lázár Mária, Gózon Gyula, Szemes Mari, Bárdy György, Szabó Ernő…

4224   Búbánat 2018-03-31 19:16:55
  • Magyar Nemzet, 1962. február 23.

OPERA

AZ ANYEGIN ELŐADÁSA

hosszabb pihentetés után most az Erkel Színház színpadára került át (valóban az Erkel Színház repertoárjába kívánkozik inkább két dalszínházunk közül); s ami az ilyen változással együtt jár: új zenekari betanulásban próbákkal némiképp felfrissítve, s részben újabb szereplőkkel került a közönség elé. Olga szerepében Szabó Anitát, Fjodorovna, a dajka megszemélyesítőjeként Barlay Zsuzsát hallottuk (a fiatal mezzoszoprán-énekesnő szép színű középregiszterével és megbízható muzikalitásával tűnik fel).

Az előadást Kerekes János vezényelte; a megbízható irányítás, s a felfrissítés munkája bizonyos mértékig kétségtelenül megérzik az egész produkción. A stabil zenekari teljesítmény mellett az énekkarnak is akadt néhány sikerült perce (főleg az első felvonásban).               DAVID OHANESIAN  a bukaresti Operaházbál érkezett vendég; Amonasro- alakítása mellett a »Bajazzók «-ban, s az "Anyegin" címszerepében lépett fel.  [Tehetséges, s még meglehetősen fiatal énekes; értékes, szép hang birtokosa. Erőteljes, zengő ’hősi’ színezetű baritonjára talán éppen találó volna az »érces hang« sokszor elkoptatott jelzője; az a típusú hang, amelynek — lírai baritonjaink többsége mellett — pillanatnyilag alig van megfelelő képviselője énekesgárdánkban. Bár, magvas teltsége mellett van valami nyerseség, darabos, érdes színezeti is ebben a hangban, s ha alapkaraktere rendkívül alkalmas is Amonasro szerepére, mégsem ez a bemutatkozás volt Ohanesian legelőnyösebb,! legjobb budapesti alakítása. Fiatalosan vad, s kissé egysíkú Amonasrója nem töltötte be teljesen a szerep igényét; az érett, összetett Verdi-figura gazdagabb drámai skálát, több méltóságot, hajlékanyabb ívű nagy dallamok súlyát követelné. A -Bajazzók- Beppója volt a tehetséges bukaresti vendégművész legsikerültebb — nyugodtan mondhatjuk: kiemelkedő produkciója. A szerepben előnyösen érvényesült Ohanesian színpadi rátermettsége, alakítókészsége, énekesi egyéniségének és hangjának minden értéke.  A nagyszerű Prológus megérdemelte viharos sikerét.] — Anyegin-je is elegáns tartású, disztingvált, jól fogalmazott színpadi portré; énekes-megoldásában is színvonalas teljesítmény — legfeljebb, Ohanesian hangszínéből, énekesi alkatából eredően, itt-ott a líraibb árnyalatok hiányoznak belőle.

A címszereplő vendégművész mellett a főbb szerepek régebbi énekesei is, Udvardy Tibor, Palánkay Klára, Bódy József értékes vonásokkal rendelkező, rokonszenves alakítást nyújtottak. (Bódy elismerésre méltóan formás Gremin-portréja feltűnést keltett és jogos sikert aratott.)

Néhány szót külön a Tatjána főszerepét éneklő Házy Erzsébetről. Magam most hallottam őt először Tatjánaként: tehetsége, amellyel az alakot megeleveníti és belső intenzitással fűti át, rendkívül vonzó és megnyerő. Muzikalitás és ösztönös rátermettség tölti ki tartalommal alakítását — a megérdemelt siker nem is marad el. S mégis: ének-stílusa, hangjának jelenlegi karaktere nem fedi teljesen Tatjána szerepének alapvetően lírai jellegét. Éneklésében van valami túlfeszített, forszírozottan » dramatikus « vonás, amely, bár egyelőre nem jár semmiféle bántó, zavaró tünettel, nem a legjobb beidegzésre vall, s egyre messzebbre visz hangjának lírai alapadottságától. A jelenség nem is egészen új keletű; énektechnikai veszélyére talán érdemes lenne felfigyelni — a fiatalabb énekesgeneráció egyik legértékesebb tehetsége megérdemli a gondoskodást.

/Kovács János/

4223   Búbánat 2018-03-31 19:15:40
  • Magyar Nemzet, 1961. december 24.

MANON  LESCAUT
Az Operaház Puccini-felújítása Lamberto Gardellivel

A z első szereposztás címszerepében Házy Erzsébet eddigi művészpályájának kiugró teljesítményét nyújtja. Egyéniség és szerep szerencsés találkozásának tűnik ez az alakítás: emberábrázolásként, színpadi jelenségként és énekesi megoldásként egyaránt teljesen meggyőző. Házy Erzsébet ösztönös alakító- és drámai kifejező-készsége ezúttal a szerep kivételesen gondos elemzésével, kidolgozásával és a művészi ambíció teljes, koncentrált jelenlétével párosul: eredménye egy sugárzóan intenzív és szép Manon-alakítás.”

Kovács János

4222   Búbánat 2018-03-25 20:19:42

III. Házy Erzsébet Nemzetközi Tehetségkutató Énekverseny meghirdetése (2018)

4221   Búbánat • előzmény3717 2018-03-25 15:06:11

Kapcs. 3717. és 1848. sorszám

  • Magyar Nemzet, 1961. november 10.


"Együtt a család"

Abody Béla rádiódrámája


„1942. A rezsim szempontjából nem teljesen makulátlan politikai múltú professzor, Miltényi élete váratlanul — számára váratlanul — minden oldalon roskadozni kezd és összeroppan. Fiát "baloldali ügyei" miatt letartóztatják; így akarják kizsarolni apjától titokban tartott repüléstechnikai találmányát; a zsarolás közvetítője saját, nyilas unokaöccse; Miltényi hamarosan rájön, hogy az árulók: menye, a »meg nem értett asszony", és másik fia, aki meg akart szabadulni fivérétől. Tehát: Együtt a család. S mikor Miltényi megtudja, hogy fiát kivégezték — ez a tragédia rádöbbenti egész élete csődjére: öngyilkos lesz.

Abody Béla rádiójátékénak egyik legszembetűnőbb sajátsága az igen jól kiválasztott drámai pillanat. Ilyen szerencsés — műfajilag szerencsés — pillanatok rendszerint történelmileg is sűrű levegőjű korszakokban rejlenek: egy családi tragédia ilyenkor válik társadalmi és politikai drámává, a családi ágyak titkaiból ilyenkor lesznek történelmileg koordinált kor-mozzanatok s a zárt magánlakás bútorait áthatja a vulkanikus korszak kénszaga. Ilyenkor derül ki, hogy kik ülnek a családi ebédlőasztal körül, jólnevelten kanalazva levesüket, míg el nem következik a színvallás pillanata, amikor egyikük sem tud ellenállni a lehetőség kényszerének, és hősnek vagy árulónak, közömbösnek vagy feleszmélőnek bizonyul.

Abody ezt a jól kiválasztott pillanatot gyümölcsözteti. Miltényi körül, aki • becsületes ember s tökéletesen tisztában van azzal is, milyen világban él, könyörtelenül érlelődik a tragédia, mert mindaddig nem tudja levonni mindebből a konzekvenciákat, amíg már csak egyetlen út marad a számára: az öngyilkosság. Abody a szoruló huroknak ezt a könyörtelen dramaturgiáját imponáló következetességgel, szuggesztív belső logikával viszi a végkifejletig. A dráma nyelvén bizonyítja be, hogy a helyes eszme a tettek aranyfedezete nélkül tisztességes embernél csak tragédiához vezethet.

Jó volt Abody intellektuális szövegét hallgatni. Ugyanakkor mégis azt kell mondanom: szerencséje volt a színészekkel. Mert ez a csiszoltan intellektuális szöveg — mialatt egy mindinkább forrósodó tragédia kibontakozását , közvetíti — veszedelmes hűtő-közeg lehetett volna, ha a színészek indulati ereje néhány hőfokkal alacsonyabb.

Miltényi dühöngő iróniája, indulatos okossága így valami nagyon sajátos feszültséget teremtett szöveg és cselekmény között. Egy-egy mondatával mintha jeges vizet öntött volna a dráma felizzított anyagára.

Ez a feszült hőfokingadozás nem csekély mértékben a rendező Gál Péter érdeme. De a munka oroszlánrészét mégis a Miltényit alakító Pécsi Sándor végezte el. Ezt az alakítását legjobb teljesítményei közé kell sorolnunk: tudatosan építkező színészi munka és indulati erő, átgondoltság és intuíció kitűnő példája volt, amit létrehozott.

Házy Erzsébet a rövid szerepből  - Edit, Dr. Milltényi Károly, professzor menye - markáns, minden részletében kidolgozott figurát teremtett, ismét örömmel állapíthattuk meg, milyen jó színésznő.

Kamarás Gyula Bálintját nem kellőképpen árnyalt, túlzottan egy tömbből faragott figurának éreztük. Kitűnő volt nyegle romlottságában Szatmári István nyilas zsarolója, és Balázs Samu gyáva "kurzus-professzora". Egy rövid, szinte villanásnyi szerepből Pápai Erzsi teremtett meglepő élességű, emlékezetes miniatűr-alakítást.”
 

/Görgey Gábor/

4220   Búbánat 2018-03-20 23:06:36
  • Magyar Nemzet, 1960. október 26.

„A világ legmulatságosabb operája”

 Az "Albert Herring” bemutatója az Operaházban

„[…] Van itt még három kölyök (a darab legüdébb színfoltja), akik közül csak a kis Fehér András egyidős önmagával. A másik két „gyerek" az átlényegülés csodájának tekinthető. Házy Erzsébet az egyik, Koltay Valéria a másik. Szinte hihetetlen, mit művelnek a színpadon. Annyira kölykök, annyira hitelesen 12—13 évesek, hogy a közönség pukkadozik a nevetéstől, valahányszor ők megjelennek.”

Asztalos Sándor
 

4219   Búbánat 2018-03-20 23:04:36
  • Magyar Nemzet, 1960. augusztus 25.

— A MOM Művelődésiházban 1960. augusztus 27-én, szombat este 8 órakor olasz opera-est, részletek Verdi, Puccini, Rossini, Donizetti legszebb műveiből.

Közreműködnek: Svéd Sándor mint vendég, Házy Erzsébet, Réti József, Pelles Júlia, a Közalkalmazottak Szimfonikus Zenekara, vezényel: dr. Bogina Elemér, a műsort ismerteti: Gál György Sándor.

4218   Búbánat 2018-03-20 23:02:40
  • Magyar Nemzet, 1960. január 9. , szombat

"AZ ERKEL SZÍNHÁZ zsúfolásig megtelt a hétfői Mozart-esten. Ferencsik János, a Budapesti Kórus, a Magyar Állami Hangversenyzenekar és a két kései Mozart-remekmű - a g-moll szimfónia és a Requiem — mindez együtt rendkívüli élményt ígért.

A g-moll szimfónia előadása után a közönség még nem hajlandó engedni előlegezett bizalmából: hűségesen és lelkesen kitartott Ferencsik mellett.
Ferencsik János ízig-vérig zenedrámai karmester. Ezért aztán a Requiemben a Dies Irae, valamint a Sanctus és a mű néhány tömbhatású részlete valóban drámai hatást tett. De mintha az Erkel Színház közönsége előtt a Hostias és a Lacrimosa lírai szépsége nem tudott volna kibontakozni. (Az egyetemi bérlet előző hangversenyén ugyanis a produkciót teljes egészében meggyőzőnek találtuk.)

A szólisták közül Házy Erzsébetet emeljük ki, de dicséretet érdemel Antalffy Albert is a Tuba mirum nehéz basszus-szólójának megoldásáért. A Recordare-ban azonban a szólókvartett nem mindig tett eleget a tiszta intonálás követelményének."

Pernye András

 

4217   Búbánat 2018-03-18 16:26:10

 

  • Magyar Nemzet, 1959. december 16.

„Lajos király válik”

Új magyar opera próbái az Ódry Színpadon

A rendező, Kenessey Ferenc, azt mondta, nem lesz érdekes a kezdeti próba, néhány mozgást láthatok csupán, melyet most állít be, fárasztó munkával. Engem éppen az érdekelt, hogyan születik meg a színpadon — miután a vonalkázott kottapapíron már életre kelt — egy új magyar opera.
Egy szál zongora az elsötétített nézőtéren, a színpadon Kenessey áll ingujjra vetkőzve és eljátssza néhányszor Gencsy Sárinak az osztrák hercegkisasszony bejövetelét.

„Lajos király válik” - ez az opera címe, Bródy Sándor egyfelvonásosából írta a szövegkönyvét Vidor Miklós.

Zeneszerzője viszonylag fiatal muzsikus, Ribáry Antal, aki 1947- ben végzett a Zeneakadémián, Szabó Ferenc tanítványaként. Nádasdy Kálmán, az Operaház igazgatója ösztönözte a munkára, ő irányította Bródy művei felé Ribáry figyelmét, aki a sok darab közül ezt a rövidebbet, az úgynevezett Király-idillek trilógia egyik kis gyöngyszemét választotta ki komponálásra.

A mű idén májusban elkészült, a hangszerelés októberben lett készen és szinte napok múltán próbálni kezdték. Azt hiszem, Erkel óta ritkán fordult elő, hogy egy magyar operát közvetlenül a megkomponálás után már be is mutassanak. Jó lenne ezt a szenvedéllyel párosult segítőkészséget jelképnek is tekinteni, mely azt bizonyítja, hogy az Operaház komolyan veszi ígéretét, az új magyar operák istápolását. A Lajos király válik mellett így születhetnek meg hosszabb lélegzetű művek, köztük mai témát feldolgozó dalművek is.

De most menjünk vissza a középkorba, és hallgassuk az osztrák hercegkisasszony dalát, mely az egyetlen zongora hangjaival kísérve is rendkívül dallamosnak, szellemesen és sok groteszk ötlettel megkomponáltnak tűnik. A rendező és a szereplő szemmel látható élvezettel dolgozik a darabon, s a zongorán kísérő Vasady-Balogh Lajos mellett már ott ül a premier karmestere is, Varga Pál, akinél az tűnik fel, milyen kitűnően ismeri az egész partitúrát. Máris — fejből, alig-alig pillantva a zongorakivonatra — részleteket idéz az operából, apró hangszerelési árnyalatokra is emlékszik.

Most a német hercegkisasszonyEszenyi Irma — jön szépet tenni a királynak, és Kenessey vidám karikatúrát csinál ebből a XIV. századi német “fensőbbséges lényből"; finoman, de jól érzékelhetően benne van ebben a figurában a sok évszázaddal későbbi poroszosság is. Kedvesen szatirizált lesz az olasz hercegkisasszony alakja is, akit Házy Erzsébet jelenít meg a színpadon.

— Rendezésemben az élő történelmet és a mához szóló játékot akarom összekapcsolni — mondja Kenessey. — Drámai, szatirikus, vígjátéki elemekkel átszőtt lírikus operának tekintem ezt a művet, ahol a drámai elemeknek kell kifejezniük a szereplők érzéseit, nem nyomva el természetesen a vidám jelleget sem.

Ezt a kétszeres kettősséget, egyfelől a történelmi levegőt és a mát, másrészt a vidáman anekdotázó, szatirizáló humort és a lírát kell most megalkotni és eggyé formálni itt a színpadon. A lírát a királyné finom alakja — Sándor Judit ; — és a király — Tarnai Gyula, a most szerződtetett fiatal tenorista — képviseli, összhangban természetesen az opera más elemével.

A próba folyik tovább a zárai kolostornak ma még csak képzeletbeli termében, egyelőre állványok és trónt jelző szék körül.

Kíváncsian várjuk ennek az érdekes, zenei koncepciókban gazdagnak látszó muzsikának bemutatkozását a 26 tagú kis szimfonikus zenekarral és az Operaház művészeivel, december 21-én, az Ódry Színpadon,  az Operaház első kamaraszínházi kísérleteként.


Gábor István

4216   Búbánat 2018-03-18 16:07:59
  • Magyar Nemzet, 1959. november 26.


"14.000 forint értékű vásárlási utalványt osztunk szét

 a FURFANGOSOK budapesti döntőjén

 november 29-én délután 3 órakor az
ERKEL SZÍNHÁZBAN"


KÖZREMŰKÖDIK:


OPERA: HÁZY ERZSÉBET

OPERETT: SARDY JÁNOS

DRÁMA: BESSENYEI FERENC, UNGVÁRY LÁSZLÓ

BALETT: LAKATOS GABRIELLA, HAVAS FERENC

CHANSON: ZSOLNAY HÉDY

HUMOR: BENEDEK TIBOR

TÁNCDAL: NÉMETH LEHEL

ZENE: KÖRMENDY-EGYÜTTES


JÁTÉKVEZETŐ: PÁLOS MIKLÓS

4215   Búbánat 2018-03-18 16:01:58
  • Magyar Nemzet, 1959. november 20.


Az Unicum Szeszárugyár dolgozóinak meghívására operaházi művészek — Gyurkovics Mária, Házy Erzsébet, Komlóssy Erzsébet, Dénes Erzsébet, Melis György és Kövecses Béla — felkeresték a gyárat, s a baráti fogadtatás és üzemlátogatás után nagysikerű hangversenyt adtak a gyár művelődési otthonában.

4214   Búbánat 2018-03-18 15:58:51

 

  • Magyar Nemzet, 1959. augusztus 1.

„Nyáresti szerenád” -  ma, szombaton este fél 9 órai kezdettel a Rózsavölgyi Parkszínpadon.

Fellépnek: Latabár Kálmán, Házy Erzsébet, Szilvássy Margit, Raskó Magda, Latabár Árpád, Palócz László, Puskás Sándor, Erdélyi Zsuzsa, Lorencz Kornélia, Szőnyi Olga, kísér a Melódia-zenekar,

 konferál: Pajor István.

4213   Búbánat 2018-03-18 15:55:35
  • Magyar Nemzet, 1959. május 24.

— A fővárosi zsidóság békenagygyűlése május 26-án, kedd este 7 órakor lesz a Goldmark- teremben. (VII., Wesselényi u. 7.)

Felszólalnak: Dr. Katona József h. vezető-főrabbi, dr. Scheiber Sándor, az Országos Rabbiképző Intézet Igazgatója és mások.

Az ezt követő békeesten Házy Erzsébet, Keres Emil. Mikes Lilla és  más művészek működnek közre.

Belépődíj nincs.

4212   Búbánat 2018-03-18 15:49:01
  • Magyar Nemzet, 1959. február 28.

Élvonalbeli filmszínészek felvonulása az

„Élő filmkockák”

című műsorban az Erkel Színházban

március 6-án du. 3 órakor

Tolnai Klári, Házy Erzsébet, Szabó Ernő, Zsolnai Hédi, Psota Irén, Horváth Tivadar, Buss Gyula, Martiny Lajos, Hajdú Júlia, Vécsey Ernő stb.

4211   Búbánat 2018-03-18 15:47:32
  • Magyar Nemzet, 1959. február 27.

Ragyogó hónapok – Egy vidámzenés esztendőt 3 órában.

Irta: Abai Pál.

Február 28-án, szombat este 11 órakor a Corvin Filmszínházban.

Közreműködik Latabár Kálmán, Latabár Árpád, Kiss Manyi, Petress Zsuzsa, Házy Erzsébet, Mezei Mária, Bara Margit, Záray Márta, Békés Itala, Kardos Magda, Mednyánszky Ági, Kibédy Ervin, Baros Natália. Balogh Ágoston, Ágai Emil, Bencze Margit, Halmi Gábor.

Zongoránál: Hajdú Júlia.

Jegyek válthatók a Corvin Filmszínház pénztáránál.

 

4210   Búbánat 2018-03-18 15:33:24

 

Fáy Miklós: Cigánybáróné

2018. március 2. péntek, 8:53

[...] "Németországban a farsangi kellékek mellett ott volt egy raklap Cigánybáró-lemez. 2,99-ért. Nem teljes, csak keresztmetszet, de mit számít. Robert Stolz vezényel, nem éppen fényesen, mint utólag kiderül, de egyébként operai szereposztás, Rudolf Schock, Benno Kusche, Eberhard Wachter. És Szaffi szerepében... ők azt írják, Erzebeth Hazy. Szóval Házy Erzsébet. Németül énekel, meglepően szép kiejtéssel, és nem túlságosan operásan, mint a magyar nyelvű felvételen. Sajnos csak egy versszakot hagynak meg Szaffi dalából, de az abszolút rendben van, nem is rendben van, hanem ebben az emelt környezetben is magabiztosan jó, a hangütés pontos, és mégis van benne valami szomorúság. A 64-ben forgatott filmváltozat zenei anyagáról van szó, nyilván azért olyan furcsák a húzások, miközben az első felvonás fináléja teljes. Itt forgatták a filmet, aztán elfeledték, nyilván 2,99 volna a sugárzása az M5-ön, vagy melyik nálunk a kultúrcsatorna. Lehet, hogy képekkel együtt rémes. De a hang azt mondja, hogy Házy tényleg akkora-akkora nagy énekesnő volt, mint amilyennek emlékeznek rá. Nem csak a messzeség szépíti. "

4209   Búbánat • előzmény4208 2018-03-15 11:05:23

:) Köszönöm, hogy felfigyeltél a betűcserére...

4208   IVA • előzmény4207 2018-03-15 04:58:01

Noha gyerek voltam még, nemcsak lehetségesnek, hanem tehetségesnek is találtam Szőnyi Olgát.

4207   Búbánat 2018-03-14 22:51:44
  • Magyar Nemzet, 1959. február 11.

OPERA

A Fra Diavolo másik szereposztása

Auber újra népszerűvé tett Fra Diavolo-ja a jelek szerint sűrű előadás-szériát ígér, s ezért ugyancsak helyénvaló a kettős szereposztás.

A bemutatkozó másik szereplőgárdában Járay József énekli-játssza híres banditavezért. Markáns, érdekes figurát mintáz: "ördög testvér" kitűnő megszemélyesítőt talál ebben a mefisztói vonásokkal rajzolt vígoperai alakban, amelynek karakterét már a maszk is jól megadja. Járay tenorján kifejezően szólal meg az énekszerep, olaszos brio lobog a La Danza-betétben.

Zerlina kedves bája szinte árad a közönség felé Házy Erzsébet megformálásában. Ilyen elragadó operai szubrett-alakítás valóban nem mindennap akad, sőt kivételes alkalom. A szerep megoldása tökéletesen egységes: megjelenés, énekkel s játékkal való jellemábrázolás azonos "hangszerelésű", a kecses vidámság vonzó megjelenítője. Úgy gyanítjuk, Zerlina "vetkőző számából" ezúttal még egy-két strófát meghallgatna a közönség.

Szőnyi Olga Ladyje a szép és lehetséges művésznő új vonásait mutatta meg; különösen sikerült az angol hölgy mulatságos kacérkodásának ábrázolása. Jó figura a Lord is — Katona Lajos —, derűs perceket szerez a nézőknek. Palcsó Sándor, a figyelemre méltó tehetségű fiatal tenorista a szerelmes tiszt szerepében arat sikert, s méltán… A két haramia: Külkey László és Hegyi Adorján, mulattatóan veszi ki részét a játékból. Molnár Miklós fogadósa jól illik az együttesbe.

Dicséretre méltóan friss zenei vénára vall az a mód. ahogyan Borbély Gyula karmester irányítja, viszi, muzsikáltatja a zenekart. De a nyitány elején, a túlzott kamara-hatás keresésében, okvetlenül hallhatatlannak kell lennie a prímhegedűnek?

/szi./

4206   Búbánat 2018-03-14 22:42:28
  • Magyar Nemzet, 1959. január 6.

„LOTTÓZÓK FIGYELEM!”

Január 11-én, vasárnap du. 3 órakor az Erkel Színházban az OTP Sportfogadási és Lottóigazgatóság és a Magyar Rádió és Televízió rendezésében

„Ez az év jól  kezdődik“

zenés, táncos, énekes vidám műsor két részben

 Fellépnek többek között:

GYURKOVICS MÁRIA Kossuth-díjas, kiváló művész

FELEKY KAMILL Kossuth-díjas, kiváló művész

SÁRDY JÁNOS, LEHOCZKY ÉVA
RÁTHONYI RÓRERT, VADAS ZSUZSA
HÁZY ERZSÉBET, LAKATOS GABRIELLA
BORDY BELLA, KAZAL LÁSZLÓ
SZABÓ MIKLÓS, BALÁZS JÁNOS
ZSOLNAY HÉDY, VÖLCSEY RÓZSI

Konferál: DARVAS SZILÁRD

Közreműködik: MARTINY- ZENEKAR, STÚDIÓ-EGYÜTTES,
LAKATOS SÁNDOR (Liszt-díjas) és népi zenekara

Rendező: SZÉCSY FERENC

4205   Búbánat 2018-03-14 22:35:09
  • Magyar Nemzet, 1958. december 11.

A Mária Terézia téri telefonközpontban a dolgozók részére hangversenyt rendeztek Székely Mihály, Delly Rózsi, Házy Erzsébet, Melis György és Ilosfalvy Róbert, az Operaház tagjai. A zenekart Vasadi Balogh karnagy vezényelte. Az operaénekesek a dolgozók kedvenc áriáit énekelték.

4204   Búbánat 2018-03-14 22:33:15
  • Magyar Nemzet, 1958. október 3.

Három fiatal operaénekes, Faragó András, Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert Brüsszelbe utazik, ahol több koncerten énekel majd.

4203   Búbánat 2018-03-12 11:00:16

A Dankó Rádió operettműsorában ma ismét felhangoztak részletek 

Farkas Ferenc – Dékány András  Csínom Palkó című daljátékából: 

A Rádió Dalszínházának bemutatója (új felvétele): 1963. május 1., Kossuth Rádió 20.10 – 22.10

A daljáték felvételén közreműködik: a Magyar Rádió és Televízió  Szimfonikus Zenekara és Énekkara (Karigazgató: Vajda Cecília), vezényel: Lehel György (az 1950-es első változatban is ő dirigálta a rádió zenekarát)

Házy Erzsébet énekhangja - és prózája is - az alábbi két duettben volt most hallható:

- Jelenet, Éduska és Rosta kettőse, I. felv.: „Jó estét, jó estét! Áldás, erő, békesség!… Rosta Márton, híres ember Pozsonyban, itten áll most előttetek valóban…” (HÁZY ERZSÉBET, Szabó Ernő, énekkar; próza: Radnay György)

- Éduska és Palkó kettőse, I. felv. „Éduska, te volnál?…- Jójszakát, kis leány! A nevem Csínom Palkó. Szívem tereád olyan régen vár…Jójszakát, jójszakát, az álom ringasson el...  /- Az én vallomásom ne bántson meg téged, élj tovább is álmán szép tündérmeséknek...... - Jójszakát, jójszakát, leszáll az illatos éj…. - Jójszakát, jójszakát! Az álom ringasson el… - Jójszakát, jójszakát! Ha lecsukódik pillánk…” (HÁZY ERZSÉBET, Simándy József – ének és próza)

További dalok is felcsendültek a daljátékból:

- Kórusrészlet és Örzse dala: „Tányér, bogrács, fakanál, ez az asszonyoknak dolga…. „ (Komlóssy Erzsébet)

- Palkó dala: „Elrepült a szép madárka… merre repült?...” (Simándy József)

Kati és Jankó kettőse: „Elmondom a szemedbe… /Kis Dunaág, nagy Duna-ág” (Andor Éva, Palócz László - ének és próza)

- Kórusrészlet és jelenet: „Te vagy a legény! Tyukodi pajtás… - Az nagy uraság….Labancok…. Tyukodi pajtás! Induljunk rája…”  (Domahidy László, Simándy József, énekkar)

 

Ismétlés ma 18 és 19 óra között a Dankó Rádióban: "Túl az Óperencián" (a rádió hullámhosszán és az internetes elérhetőségein is)

4202   Búbánat • előzmény845 2018-03-09 12:38:32

Kapcs:  845., 844., 3125., 3124.  sorszám

Ma este, újra a televízió képernyőjén!

M3 csatorna: 2018. március 9. péntek 21:35 - 23:00

Antonius és Gugyerák - Bárdy est ide tettem a linket: a Nemzeti Audiovizuális Archívumból lejátszható  film!

Szereplők között: HÁZY ERZSÉBET, Bárdy György, Darvas Iván, Greguss Zoltán, Ruttkai Éva, Tomanek Nándor, Verebély Iván, Zentay Ferenc

Km. a Fővárosi Operettszínház Tánckara, a Magyar Állami Operaház Balettkara, Énekkara és Zenekara

Rendező: Palásthy György

 

4201   Búbánat 2018-03-07 22:39:13

 

  • Magyar Nemzet, 1958. július 10.

A víg özvegy a Margitszigeten

Mikor az opera operettet játszik — kirándul. Majálist tart. Júliálist. (Amilyen hónapban vagyunk.) Szörnyű sorstragédiák zordan éneklő hősei bonviván-primadonna szerepet alakítanak — Peter Grimes Danilót, Mimi Glavari Hannát — eljátszadoznak kedvük szerint, hancúroznak, táncikálnak. Opera, a zöldben.
Júliusi kirándulás a gyönyörű Margitsziget pázsit-színpadán, a lombos fák közt: ez a Víg özvegy is.
Lehár első világsikerét plántálták ide, a jelek szerint igen ragyogó sikerrel. A több mint ötvenesztendős Víg özvegy ma is frissen csendülő melódiái kelnek szárnyra operaénekeseink ajkán. Kitűnők a szereplők, jólhangolt az egész együttes, pazar a látványosság, nem maradnak el a fogatok, a lovak, amelyek mindig tapsot kapnak, gondoskodnak meglepő attrakciókról (görögtűz helyett ezúttal váratlanul felrobbanó tűzijáték félemlíti meg a gyanútlan nézőt). A rendező, Mikó András, óriási térrel gazdálkodik, tud is vele mit kezdeni, mindent benépesít, igazi garden partyt rendez »Pontevedro« párizsi nagykövetségén. Az illúzió teljes; a néző szinte részt vesz a vidám társaság kedvteléseiben, mint meghívott vendég. Fülöp Zoltán tetszetős, artisztikus francia kastélyt varázsolt a színre, Márk Tivadar jelmezei gazdagon hatnak az erős reflektorfényben.
A Víg özvegy szabadtéri előadásának színpadi megalkotói közé tartoznak a szereplők — hiszen a jó alakítások a felvonások során szervesen építik a sikert, a produkció lényeges részét. Házy Erzsébet, mint Glavari Hanna, a cselekményben szereplő húszmillió nélkül is hódító, nagyon szép jelenség, áhított ’víg özvegy’, éneke is behízelgő, s külön meglepetés az a primadonnai fölény, biztonság, amellyel prózai szerepét mondja-játssza. Udvardy Tibor fölöttébb széles művészi skáláját bizonyítja Danilo: tud igazi bonviván lenni ez a nagy drámái hősöket magában hordó művész, elegáns világfi, orfeum- járó kedves mihaszna, és a szerelem igazi érzései közt elkomolyodó aranyifjú. Maleczky Oszkár a humor nagykövete. Valenciennes, a kikapós feleség Koltay Valéria megszemélyesítésében kevésbé pikáns, mint maga az ábrázolt alak, de éppen az ízléses megformálás dicsérhető. Ilosfalvy Róbert érvényesíteni tudja szép, karcsú tenorját. Sokat derül a közönség Fekete Pál mókáin: nagyon jól ért hozzá, hogy a hálás Nyegus-szerepből — a túlzó ripacskodás elkerülésével — árassza a komikumot. Szőnyi Olga és László Margit a sok csinos nő közt is feltűnik. Egy-egy jó figurát hoz a színpadra Palócz László, Bende Zsolt, Kenéz Ernő, Göndöcs József, Kerekes Gábor. Mutatósak, világvárosiasak az Eck Imre komponálta táncjelenetek, főként az »Arany és ezüst" keringőre készült hosszabb betét. Ugray Klotild, Rácz Boriska, Havas Ferenc és Róna Viktor kitűnően oldják meg az egyáltalán nem egyszerű, nagyrészt akrobatikus táncokra épülő feladatot, a tánckarral együtt.
Ha még hozzávesszük, hogy az előadást Kerekes János vezényli — aki köztudomás szerint maga is operett-komponista —, s az Operaház zenekara szívesen adja oda művészetét a könnyed, de értékes Lehár-muzsikának: végül is csak annyit mondhatunk, hogy a Margitszigeti Szabadtéri Színpad idei bemutatóját — operabemutató hiányában — a nyári évad eseményeként tarthatjuk nyilván.
 

/Szenthegyi István/

4200   Búbánat 2018-03-07 22:27:34
  • Magyar Nemzet, 1958. május 9.

FARSANGI  LAKODALOM

Poldini vígoperájának felújítása az Erkel Színházban

Az Operaház "üdvöskéje", Házy Erzsébet, elragadó Zsuzsika. A biedermeier világ kevés volna nélküle. Zsuzsika, mint vizuális fontosságú figura is teljes illúziót keltően jelenik meg vonzó megformálásában.

/Szenthegyi István/

4199   Búbánat 2018-03-07 22:25:03
  • Magyar Nemzet, 1958. április 8.

Szöktetés a szerájból — új szereplőkkel

Frissül Mozart-együttesünk! A Szöktetés a szerájból bájosan duzzogó-nyelvelő komornáját Házy Erzsébet alakította, igen természetesen — a szerep tökéletesen megfelel fiatal énekesnőnk adottságainak. Házy újabban a lírai szerepkörben tűnt ki (Mimi, Antónia), de senki sem állíthatja róla, hogy tehetsége egyoldalú: a lírai-drámai hősnők mellett nagyon is megférnek az operairodalom szubrettjei; üde hanggal (prózai szövegmondása is kitűnő), s még inkább a játék elevenségével, elhitetően varázsolta színpadra Blondét.

Az új Belmonte, Ilosfalvy Róbert, mind a hangszépség. mind a rátermett színpadi megjelenés jogán formálhat igényt szerepére. Valóban, a simulékony, lágy és világos színezetű tenor meg tud éreztetni valamit a mozarti szépségből; nem szükséges azonban, hogy amúgy is karcsú hangját mesterségesen elvékonyítsa, mert egyes túlfinomult kifejezései (mint a kezdő áriában) már nem a természetes szépség varázsával hatnak. Az az érzésünk, hogy stílusproblémák miatt még nem meri szabadon és boldogan énekelni Mozartot,
Kiemeljük a szereplők közül Székely Mihály hatalmas humorú Ozminját és Lendvay Andor elsőrendű színészi eszközökkel megmintázott Szelim basáját. Erdélyi Miklós vezényelt: érti, érzi a stílust.

/szí/

 

4198   Búbánat 2018-03-07 22:18:43
  • Magyar Nemzet, 1958. február 11.

Házy Erzsébetet és Ilosfalvy Róbertet, az Állami Operaház két kitűnő magánénekesét vendégszereplésre hívta meg a Német Demokratikus Köztársaság berlini televízió állomása.

 

4197   Búbánat 2018-03-07 22:14:43
  • Magyar Nemzet, 1958. február 1.

Brahms: Német requiem a Zeneakadémián

Az Állami Hangversenyzenekar és a Budapesti Kórus szerencsés együttműködése már sok nagy oratorikus mű élvezetéhez juttatta a közönséget s mint tapasztalható, az oratórium-bérletek igen népszerűek. Bizonyos, hogy ez a népszerűség nem csupán a kedvelt műveknek szól, hanem az előadások kialakult színvonalát is érinti. Joggal beszélhetünk oratórium-kultuszról, olyan értelemben is, hogy a kultusz a kultúra fogalmával társul.
Szép, művészi és kulturális tett volt Brahms Német Requiemjének előadása a Zeneakadémián. Az északnémet mester saját édesanyának emlékére írt megrázó zenei gyászbeszédet — amely legnagyobb művei közé számít —, a művészi magatartás dicséretes komolyságával és összeszedettségével tolmácsolta az együttes, Ferencsik János drámai koncepciójú karmesteri elképzelésének megfelelően. A mélyzengésű, az orgona basszusával is hangsúlyozott komorságú gyászzene a kezdeti hangvételtől a nagy drámai erejű csúcsokig (második és hatodik tétel), igaz mivoltában szólalt meg s helyenként egészen szuggesztív hatást tett a hallgatóságra. Kiváló főzeneigazgatónk teljesítményének értékét még növelte, hogy nem egészen egészséges állapotban vállalta a vezénylést.
Szecsődy Irén helyett Házy Erzsébet énekelte el a szopránszólót. Noha nem teljes értékű megoldást kaptunk tőle, csak dicsérhetjük beugrásáért. Jámbor László, a másik szólista, gazdagon áradó hangját értékesítette. Margittay Sándor, a Requiem orgonistája, megelőzően Bach Esz-dúr prelúdium és fugájával adott ünnepi beharangozót a Brahms-mű elé.
/tsz /

4196   Búbánat 2018-03-07 22:08:29
  • Magyar Nemzet, 1957. október  23.

Rádióhangverseny Kálmán Imre születésének 75. évfordulója alkalmából.

Kálmán Imre, a világhírű magyar zeneszerző 75 évvel ezelőtt, 1882. október 24-én született. Ebből az alkalomból a magyar rádió október 24-én este emlékhangversenyt ad, amelynek bevezetőjét Stella Adorján írta. A hangversenyen felcsendülnek a néhány év előtt elhunyt kiváló komponista legszebb művei.
*
Október 24-én Kálmán Imre szülővárosa, Siófok, ünnepi hangversenyt ad a zeneszerző műveiből. Közreműködik a határőrség szimfonikus zenekara Helényi Gyula vezénylésével, továbbá Házy Erzsébet, Zentay Anna, Domahidy László, Kishegyi Árpád, Keres Emil.

4195   Búbánat 2018-03-07 22:05:41
  • Magyar Nemzet, 1957. október 15.

„Gluck Orfeuszának felújítása”

„Ámor Házy Erzsébet filigrán, kedves alakjában kel életre, de olyképpen, hogy a fiatal énekesnő a szerep könnyedebb, olaszos jegyeit a közös nagy stílushoz tudja idomítani.”

/Szenthegyi István/

4194   Búbánat 2018-02-28 12:36:12

A Dankó Rádió "Túl az Óperencián" délelőtti adásában  ma délelőtt elhangzott két daljátéknak a részleteiben Házy Erzsébet énekhangja is felcsendült - nem is egyszer...

Szirmai Albert –Emőd Tamás: Mézeskalács

1977. január 21-én, a Kossuth Rádióban szólalt meg a daljáték keresztmetszete, 17.19 – 18.04 között: „Bemutatjuk új felvételünket”.  Km.  a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara és Énekkara, vezényel: Sebestyén András

- A királynő és Buhu udvari bolond kettőse, II. felv.: „Fordulj ügyesen, rózsám, jegyesem!” (Andor Éva, Palcsó Sándor) 

- No.3. Örzse és Jóska kettőse, I. felv.: „Kívül piros, belül édes” (Házy Erzsébet, Melis György)
- No. 8. Örzse és Jóska kettőse, I. felv.: „Szív küldi szívnek szívesen, szív a szívtől kapja szívből kedvesen” (Házy Erzsébet, Melis György)
- No.13. Örzse és Buhu vidám kettőse, II. felv.: „Őfelsége, őfelsége mit süt, mit főz mára?.../Édes-kedves krumplileves káré kity-tyen koty!…” (Házy Erzsébet, Palcsó Sándor)
- No. 17. Örzse és Buhu vidám kettőse, III. felv.: „Hála néked mindenható, ejje-hujja, hm!...” (Házy Erzsébet, Palcsó Sándor)

 

Farkas Ferenc – Dékány András:  Csínom Palkó

A Rádió Dalszínházának bemutatója (új felvétele): 1963. május 1., Kossuth Rádió 20.10 – 22.10

Km.: az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (Karigazgató: Vajda Cecília), vezényel: Lehel György (az 1950-es első változatban is ő dirigálta a rádió zenekarát)

  • Kórusrészlet és Örzse dala: „Tányér, bogrács, fakanál , ez az asszonyoknak dolga…. „ (Komlóssy Erzsébet)
  • Kati és Jankó kettőse: „Elmondom a szemedbe… /Kis Dunaág, nagy Duna-ág” (Andor Éva, Palócz László)
  • Kórusrészletjelenet: Hé, Tyukodi, ide…” (Domahidy László, énekkar)
  • Éduska és Palkó kettőse, I. felv. „Éduska, te volnál”; „jójcakát kis leány, a nevem Csínom Palkó” (Házy Erzsébet, Simándy József – ének és próza)

A Túl az Óperencián mai adása Offenbach Eljegyzés lámpafénynél  című operettje nyitányának dallamaival fejeződött be.

 

Ismétlés ma 18 órakor a Dankó Rádióban.

4193   Búbánat • előzmény4192 2018-02-28 12:32:48

Köszönöm a helyesbítésed.

4192   mazig • előzmény4191 2018-02-25 13:26:51

Még egy megjegyzés: nem Mezei Mária, hanem Lázár Mária szerepelt a filmben.

4191   Búbánat 2018-02-24 13:40:22
  • Magyar Ifjúság, 1957. február 23.

„Első film és máris — főszerep””

„interjú a legújabb filmszínésznővel”
 

Operaházunk aranyszőke hajú, kékszemű, kristálytisztán szárnyaló hangú Ifjú művésznője, Házy Erzsébet rövidesen új szerepkörben mutatkozik be a közönség előtt: operettprimadonna lesz, méghozzá nem is színpadon, hanem a mozik ezüstszínű vásznán. Antóniát, Gerolstein hercegnőjét alakítja a Budapest Filmstúdió első játékfilmjében, a „Gerolsteini kaland’’-ban.

Bravó! Ez az első filmje és máris főszerep! — üdvözöljük a jövendő filmsztárt a stúdió folyosóján. Félrevonulunk az öltöző sarkába, hogy meghallgassuk a történetét.

— A budapesti Zenegimnáziumban érettségiztem — kezdi Házy Erzsébet —, utána egy évig a rádió kórusában énekeltem — egy a sok között. Nem is tudom, hogyan volt rá bátorságom, mégis jelentkeztem meghallgatásra az Operaházban. Röviden: sikerült! Azóta sok szép, hálás feladatot kaptam. Énekeltem a „Denevér” Adélját, a „Falstaff”-ban Annuskát, a „Figaro házasságában Cherubint, az „Anyeginben Tatjánát és a „Don Pasquale”-ban Nóra szerepét. Vagy tizenöt operából áll a repertoárom, a legkülönbözőbb hangnemben, mezzoszoprántól — koloratúrig. Részt vettem a varsói, bukaresti Világifjúsági Találkozón, második díjat nyertem a két év előtti prágai zenei fesztiválon és szerepeltem különböző hazai, nemzetközi énekversenyeken is. De a titkos vágyam mindig a film volt. Többször hívtak ki próbafelvételre a Hunniába, de végül mindig más kapta meg a szerepet... Hogy miért? Arról talán most ne beszéljünk ...

— Mégsem vesztette el a kedvét?
— Fiatal vagyok, volt időm kivárni.

Egy sablonos kérdés: Nincs lámpaláza?
— Ici-pici... Különösen azért, mert szerepem túlnyomó része nem ének, hanem próza, színészi játék. Nagyon örülök, hogy olyan kitűnő partnereket kaptam, mint Darvas Iván, Mezey Mária, Kiss Manyi, Feleki Kamill, Gózon Gyula, Tímár József.

— További tervei?
Operaénekesnő szeretnék maradni. Már készülök új operaházi bemutatkozásaimra: Kenessey Az arany meg az asszony című operájának női főszerepére és a Bohémélet Mimijére. Közben gyakran ellátogatok a rádióba. Prózai szerepeket is Játszom a mikrofon előtt, hogy színészi képességeimet fejlesszem. A vágyaimról? Talán csak annyit, hogy sokat, nagyon sokat szeretnék még tanulni, nemcsak Itthon, hanem külföldön Is, az opera igazi otthonában: Németországban, Olaszországban.

Garai Tamás

Búbánat: Megjegyzem, az interjúban említett Az arany meg az asszony című operában végül nem Házy énekelt.

4190   Búbánat 2018-02-24 12:26:33
  • Magyar Nemzet, 1957. szeptember 22.


"A megifjodott Bohémélet"

Az új Bohémélet kellemes meglepetése Házy Erzsébet Mimije. Az első számú fiatal, kétségkívül. Eddigi legjobb s legigazibb szerepében mutatkozik be. Murger, a „Scénes de la vie de bohémé” írója ilyesfélének láthatta gyengéd hősnőjét, a kis hímzőlányt, aki virágokat varr ki, s maga is virág: kamélia, rózsa. Énekében olaszos lágyság, egész lényében dolcezza. Finom portamentók, fáziskötések. Játszik a hangjával, mint az olaszok. Színesen kifejezi, éli Mimit. Olyan légkört hoz magával, hogy akkor is érezzük, ha némán állva tekint a közönség felé, s közben más szereplőre figyelünk. Megindítóan ábrázolja szitakötő-sorsának változásait. Persze, a természetes szépség is sokat tesz! Igen, ez Mimi, kívül-belül.

 Partnere, llosfalvy Róbert, nem kevésbé kellemesen lep meg. Szép színezetű, értékes lírai tenorja, mellyel rendkívül hajlékonyán bánik, a Puccini-színpad nagy nyeresége. Megjelenésében is rokonszenves párizsi költő, méghozzá kissé „parnassien”. Fejlődésében örömteljes, hogy színészi munkája elhitetővé vált; azt mondhatnánk, igazi
szerelmes. Egyáltalán, a játék, az alakítás örvendetes jeleit látjuk ebben az előadásban.


Szenthegyi István

4189   Búbánat 2018-02-24 12:22:30
  • Magyar Nemzet, 1955. július 16.

NÉGYEN — Varsóba készülő fiatal énekeseink közül (Csizmadia László, Házy Erzsébet, Keveházi Lajos, Réti József)


A VIT-re készülő énekeseink közül kétségkívül Házy Erzsébet  a legismertebb. Az Operaházban nem egy főszerep színvonalas megszólaltatása fűződik nevéhez s valóban a legkülönbözőbb szerepekben mutatkozott be. Hogy csak néhányat említsünk: Oszkár Az álarcosbálban, Norma a Don Pasquale-ban. S a tavalyi felújítások során az Anyegin drámai erőt kívánó Tatjánája, majd A varázsfuvola játékos Papagenája következett.


— Részt vettem a bukaresti VIT-en — mondja — s a Prágai tavasz tavalyi versenyén második helyezést értem el. Idén jobban akarok szerepelni. A verseny szépnek ígérkezik: a többi között kitűnő szovjet, bolgár és román énekesek szerepelnek majd.

Házy Erzsébet szintén László Géza tanítványa. Csizmadiáról elismerően nyilatkozik, nagyon tehetségesnek tartja. Reméli, hogy egy-két év múlva együtt léphetnek fel az Operaházban.

 — Az utóbbi hetekben varsói kísérőnkkel, Dénes Erzsivel próbálunk, ö a legkisebb zenei hibákra is felfigyel, mindannyian tanulunk tőle-  Elutazásunk előtt még fellépünk a budapesti közönség előtt, aztán — Varsó következik!
 

4188   Búbánat 2018-02-24 12:17:05
  • Magyar Nemzet, 1955. január 21.

Napló

Zircen szimfonikus zenekar működik, amely szombaton este tartotta téli koncertjét. A hangversenyt kamarazene-számok tarkították; Házy Erzsébet, az Operaház tagja énekelt. A műsoron Mozart-, Beethoven-, Brahms-művek és operaáriáik szerepeltek, valamint a könnyűzene irodalmának néhány értékesebb darabja. Békefi Antal vezényelte a 25 tagú zenekart.

4187   Búbánat 2018-02-24 12:15:03

 

  • Magyar Nemzet, 1954. 13.


Műsoros est az árvízkárosultakért


A Belügyminisztérium budapesti főosztályának dolgozói szombaton, augusztus 14-én este 8 órakor műsoros estet rendeznek az árvízkárosultak javára a Vigyázó Ferenc utcai szabadtéri színpadon.

Honthy Hanna, Svéd Sándor, Bessenyei Ferenc, Joviczky József, Neményi Lili, Bencze Miklós, Csinády Dóra, Tóth Lajos, Házy Erzsébet, Cziffra György, Boross Jolán,  Kabos László, valamint Tabányi és szólistái, népi zenekar és fúvószenekar szerepel az estén. Rossz időben a műsort a Lenin Intézet kultúrtermében, a szabadságtéri volt Tőzsdepalotában rendezik meg.

4186   Búbánat 2018-02-24 12:12:42
  • Magyar Nemzet, 1954. június 11.


Múlt szombaton a rossz idő miatt elmaradt a Puskin-kertben a belügyminisztérium budapesti főosztálya rendőregyesületének esztrádműsora. A műsort szombaton fél 8 órai kezdettel rendezik meg.

Mátyás Mária, Simándy József, Házy Erzsébet, Joviczky József,  Palócz László, Kabos László, Garay György és Petri Miklós szerepel, Hegedűs János konferál és Arató Pál kísér zongorán.

4185   Búbánat 2018-02-24 12:07:39

 

  • Magyar Nemzet, 1954. május 4.

— Magyar énekesek utaztak a prágai Karel Burián és Emaa Destinová nemzetközi énekversenyre.

A küldöttség vezetője Vincze Gergelyné, a küldöttséggel utazott Rösler Endre érdemes művész, aki a zsűri tagja lesz.

Az énekescsoport tagjai: Cserhát Zsuzsa, Házy Erzsébet, Aarika Annelli, Gáncs Edit, Tamássy Éva, Pécsiné Werner Mária, Murányimé Molnár Éva, Pestyánszky Ella, Melis György, Várhelyi Endre, Sinkó György, valamint Zempléni Kornélné és Kulka János.

4184   Búbánat 2018-02-24 12:00:24
  • Magyar Nemzet, 1953. december 18.

Az Ifjú Gárda opera bemutatója előtt

„A szünet még tart.  A folyosókon gépfegyveres katonák, német tisztek, odébb öreg bányászok sétálnak. Kissé távolabb, piros sapkában, könnyed, nyárias ruhában Házy Erzsébet, az egyik női főszereplő: Kláva Kovaljeva megszemélyesítője áll.

— Alig egy-két éve, hogy az Operaház tagja vagyok —i mondja a fiatal művésznő —, mégis elég sok szerepet alakítottam. De szerepformálásban talán ez a legnehezebb. Hiszen tudom, hogy amit én a színpadon játszom, az a valóságban megtörtént. S ehhez még kapcsolódik az is, hogy maga a dráma roppant izgalmas, a légkör feszített. Nem egy próbán például megtörtént — különösen eleinte —, hogy egy-egy megrendítő jelenet után szünetet kellett tartani, érzéseinkre annyira hatott az illető rész, egyszerűen nem tudtunk tovább énekelni.”

Simándy József Oleg Kosevoj alakítója várja a szünet végét.

— Izgalmas, sajátos feladat ez a szerep. Oleg mindössze 16 éves Kamasz, még hozzá a javából, aki nem gyerek, de még nem is felnőtt... Ezt a fiút nem lehel nagy mozdulatokkal és gesztusokkal alakítani. Sok minden más kell hozzá. Elolvastam ezért Fagyejev regényét, Oleg anyjának emlékezését fiára s megpróbáltam magam beleélni a 16 éves fiú lelkivilágába. Persze, ez elmondva egyszerűen hat, de megvalósítani nagyon nehéz volt. S hogy ez mennyire így van, azt más szerepeimben is, remélem, észre lehet majd venni: úgy érzem, színészi fejlődésemben nagy lépés Oleg Kosevoj szerepe.

        
Már délután van, mikor a próba véget ér. Kint az utcán csípős, hideg az idő. S arra a fagyos létre gondolunk, Krasznodon hőseire, akiknek hőstetteit most az Operaház művészei kelták életre.

4183   Búbánat 2018-02-24 11:50:28

 

  • Magyar Nemzet, 1952. június 8.

Az álarcosbálban lépett ismét színpadra hosszabb betegség és operáció után Simándy József, az Állami Operaház közkedvelt tenoristája. Ricardo szerepét énekelte vonzó, szép hangszínévet, amit a közönség annyira szeret. A meleg taps és ünneplés bizonyította, hogy az operalátogatók osztatlan őrömmel fogadták visszatértét.

Az Operaház egyik fiatal ösztöndíjas tagja, Házy Erzsébet, Oszkár szerepében mutatkozott be s a kedves szerepre való rátermettségét igazolta, azt a reményt keltve a nézőben, hallgatóban, hogy további fejlődésével kitűnő Oszkár válhat belőle.

/Szenthegyi István/

4182   Búbánat 2018-02-24 11:46:56
  • Magyar Nemzet, 1952. április 3. 

Az Állami Áruház  nagy tavaszi műsoros ruhabemutatóján a Városi Színházban április hó 5-én, szombaton délelőtt 1O órakor fellépnek:


Ascher Oszkár, Bánhalmi György zongoraművész, Greguss Zoltán, Hajdú Péter és zenekara,  Házy Erzsébet, az Operaház tagja ,Latabár Kálmán, Kossuth-díjas, Nádas Tibor, az Operaház tagja, Rátonyi Róbert, Sándor Judit, az Operaház tagja.

Konferál: Mátrai József

4181   Búbánat 2018-02-24 11:38:57
  • Magyar Nemzet, 1951. december 31.

„Három a kislány”

Felújítás a Városi Színházban

„A legfiatalabbak közül Házy Erzsébet kelt kellemes feltűnést  Édi szerepében. Üde, szép hang, mozgékony temperamentum — színpadra való tehetség.

/Szenthegyi István/

4180   Búbánat 2018-02-23 12:02:43

Kapcs.: 1548. sorszám

Kiegészítés

MTV 1975. június 14., 20.50 – 21.20

„A zongoránál Ábrahám Pál” – zenés összeállítás

A zenéjét összeállította és hangszerelte: Gyulai Gaál Ferenc

Riporter: Antal Imre

Közreműködnek:

Ábrahám Pál szerepében: Benedek Miklós

Felföldi Anikó, Galambos Erzsi, HÁZY ERZSÉBET, Kalmár Magda, Kovács Zsuzsa, Farkas Bálint, Miller Lajos, Németh Sándor, Ötvös Csaba

Továbbá: a Fővárosi Operettszínház énekkara, zenekara és tánckara.

Vezényel: Gyulai Gaál Ferenc

Díszlet: Wegenest Róbert
Jelmez: Horányi Mária
Vezető operatőr: Varga Vilmos

Szerkesztő: Semsei Jenő
Rendező: Csenterics Ágnes

"A neves operettszerző és karmester darabjai a 30-as éveken sorozatban kerültek színre a budapesti, bécsi és berlini színpadokon. Sikeres megújítója volt a könnyű színpadi zenének, a kor divatjának megfelelően ő teremtette meg a hazai 'dzsessz-operettet". A 30-as évek derekán Amerikába emigrált, 1960-ban halt meg Hamburgban, tragikus körölmények között..."

4179   Búbánat 2018-02-20 18:47:58

Az előbb hallhattuk ismételten a Dankó Rádió operettműsorában ezt a  duettet; a youtubre-ról idelinkelem:

Ábrahám Pál: Bál a Savoyban - Madeleine és Aristid szerelmi kettőse - Házy Erzsébet és Melis György

"A férjed szerelmes beléd, letérdel rajongón eléd… A férjed (m) csak ismerjük el, úgy csókol, hogy jobban sem kell..."

4178   Búbánat 2018-02-18 14:10:24

Polgár Tibor A szókimondó asszonyság című daljátékából is hallhattunk részleteket a Dankó Rádió ma délelőtti operettműsorának második felében:

Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát maga a szerző, Polgár Tibor dirigálta, éHázy Erzsébet mellett Koltay Valéria, Szabó Miklós  és Rátonyi Róbert énekét is élvezhettük az elhangzott dalokban:

A daljáték szövegét és a verseket Victorien Sardou (1831 - 1908) – Emile Moreau (1852-1922) „Madame Sans-Gêne” című színdarabja nyomán Darvas Szilárd (Bp., 1909 – Bp., 1961) írta.

A szókimondó asszonyság zenei keresztmetszetét 1960. december 18-án, a Kossuth Rádió mutatta be 17.10 – 17.45 óra között. 

Az összekötőszöveget írta és elmondja: Darvas Szilárd.

Érdekesség: a történet ideje és helyszíne rokon Charles Lecocq Angot asszony lánya című operettjének librettójával: a francia forradalom időszaka ez, és Párizsban játszódik a cselekménye.  Sőt a két operett zenei felvételei is egyazon évben készültek (1960), ahogyan a közreműködő MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara mellett mindkét rádiófelvételen hallható Házy ErzsébetSzabó Miklós és Rátonyi Róbert énekhangja is. És a karmester személye sem változott: Polgár Tibor – ez esetben a zeneszerző - vezényelt.

Az adásban a következő részletek hangzottak el ebből a daljátékból:

Kata belépője (Házy Erzsébet) 

„Már megbocsássanak nekem, hogy ily sokára jöttem… harcol az utca, talpra állt a nép! Győzelem várja… Az utcán egy a jelszavuk, kiáltva vagy morogva. E dalt tanultam velük: Halál a zsarnokokra!.../A franciák, a franciák…. amihez hozzá kezdenek, amihez hozzá kezdenek, azt biztos jól csinálják!”

 Induló-kettős (Házy Erzsébet, Szabó Miklós):

„- Cherchez la femme!  Keresd a nőt! Ha majd a sorsunk bajba dönt. A rejtély kulcsa adva van. Cherchez la femme!  Cherchez la femme!  /- Nincs védelem, nincs oltalom, körül vesz minden oldalon, minden veled így hasztalan. Cherchez la femme!  Cherchez la femme!  Keresd a nőt!...boldogíthat vagy megalázhat… Cherchez la femme!”

 

Ismétlés ma délután hat és hét óra között a Dankó Rádióban: " Túl az Óperencián" 

 

4177   Búbánat • előzmény4176 2018-02-17 14:05:12

Ma este a televízióban láthatjuk újra:

Férjhez menni tilos!

magyar filmvígjáték, fekete-fehér, (85 perc)

Gyártási év: 1963

Első bemutató: 1964. május 14. Budapest, Puskin Mozi

Mr. Halley, angol milliomos egyetlen leányzója, a temperamentumos Lilian (Házy Erzsébet) közli felháborodott atyjával (Balázs Samu), hogy nem hajlandó férjhez menni ahhoz a szerencsés úrhoz, akit atyja kiszemelt neki. Mi több, azt is bejelenti, hogy elmegy hazulról és bárokban fog fellépni: énekesnőként keresi meg a kenyerét, ráadásul férjhez megy a legelső jöttmenthez, aki útjába kerül. Apja, egy detektívet (Mányai Lajos) fogad a házasság megakadályozására, de az véletlenül Lilian barátnőjét, Dórát (Psota Irén) követi, akit viszont egy örökség kötelez az azonnali frigyre... Sok tréfás félreértés és bonyodalom után apa és lánya kibékül egymással, a detektív maga veszi feleségül Dórát, pedig a lány egy pennyt sem örököl.

Rejtő Jenő ötletéből (Fehér folt c. regénye nyomán) készült a film forgatókönyve

Szereplők

Thomas Percy – Benkő Gyula

Allen Brown – Darvas Iván

Lillian – Házy Erzsébet

Bonson – Mányai Lajos

Dóra – Psota Irén

Sir Halley – Balázs Samu

A további szerepekben látjuk még:

Bakó Márta, Mezei Mária, Pártos Erzsi, Basilides Zoltán, Hadics László, Horkai János, Kabos László, Kazal László, Kemény László, Kőmives Sándor

Rendező: Zsurzs Éva

Forgatókönyvíró: Kellér Dezső

Zeneszerző: Behár György

Operatőr: Sík Igor

 

  • M3 TV

2018. február 17. (szombat) 18:50

2018. február 19. (hétfő) 14:15

4176   Búbánat 2018-02-14 15:07:43

Szombaton újra láthatjuk Házy Erzsébet mozifilmjét: „Férjhez menni tilos!”

(1963. F.F.)

M3 csatornán, 18.50 – 20.30

4175   Búbánat 2018-02-14 11:26:04

„Negyven főszerep”

Interjú Házy Erzsébettel

  • Ifjúsági Magazin, 1973-07-01 / 7. szám

Házy Erzsébetről, a Magyar Állami Operaház énekesnőjéről a mítoszok születésének korában minden bizonnyal úgy emlékezett volna meg a krónikás, mint „az istenek kegyeltjéről”. Tehetség és szépség kettős adománya kíséri sikerekben gazdag pályafutásán. Mi arról kérdezzük, amely nélkül szépség és tehetség mit sem ér — munkájáról.


— Kinél kezdtél tanulni?
— Első énekmesterem Lendvai Andor volt. Amikor felvettek a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola ének főtanszakára, László Gézánál folytattam tovább tanulmányaimat. Ö kiváló tanár és nagyszerű ember volt. Nem tudom elmondani szavakkal, hogy milyen sokat köszönhetek az ő értékes tanácsai nak. Ő tanított arra, hogy soha ne nyugodjak bele a részmegoldásokba, még akkor se, ha azok látszólag tökéletesek. Mindig a teljes művet lássam, és azon belül legyen az én alakításom is teljes. Zenei stílusok megismerésére, művészi alázatra nevelt. Haláláig ő volt az énekmesterem. A konzervatórium elvégzése után rövid ideig a Magyar Rádió Énekkarában énekeltem, majd felvételre jelentkeztem ösztöndíjasnak az Operába.

— Mit énekeltél a felvételi meghallgatáson?
— Mozart Varázsfuvola című operájából az Éj királynő áriáját és Thomas Hamlet cimű operájából Ophélia áriáját. Mindkettő magas koloratúr hangra íródott, de az utóbbi a szoprán hang legnagyobb mélységeit is igényli. A bizottság tagjai között ott ült a kedves Tóth Aladár is. Ő azt mondta: „Ezek szélsőséges hanganyagot kívánó, igen nehéz áriák. Énekeljen egy könnyebbet, például Puccini Gianni Schicchi című operájából Lauretta dalát, abban csak egy „á” van.” Hát bizony a könnyebb nem sikerült. De azért — talán előlegezett bizalomból — felvettek.

— Mi volt az első szerep, amelyet rád osztottak?
— Puccini Bohémélet című operájában Musette szerepe. De soha nem
énekeltem el.

— Miért?
— Egy ideig próbáltam, azutan visszaadtam a szerepet. Én Mimi vagyok — mondtam. Pár év múlva valóban elénekeltem Mimit, amely azóta is kedvenc szerepeim közé tartozik. Az első jelentősebb feladat Verdi Álarcosbál című operájában Oszkár, az apród szerepe volt, amelyet azután sorba követtek már a nagy főszerepek Mozart, Donizetti, Verdi, Puccini operáiban. Nem olyan régen összeszámoltam, hogy eddig hatvannyolc szerepet énekeltem, ebből ' negyven főszerep volt, közöttük operett főszerepek is, melyeket hazai, illetve külföldi színpadokon játszottam.


*
A kritikusok Házy Erzsébetnek minden bemutatója után külön hangsúlyozzák az átélt, kifejező színészi játékát. Mozart Figaró házassága című operájában, mint szerelmes apród, elbűvölő „férfiassággal” csapta a szelet minden útjába kerülő nőszemélynek. Puccini Manon Lescaut című operájában megrázó drámát játszik a szomorú sorsú Manon szerepében.

— Az átéléshez elegendő „partner” a zene, vagy ugyanúgy szükséges hozzá a jó színészpartner, mint a prózai színpadokon?
— Természetesen, kell a jó előadó partner. Anélkül oratóriumszerűen is énekelhetnénk operát.

— A próbáknak melyik szakaszában találkozik a zenei megoldás a színészi alakítással?
— A kettő csak együtt lehetséges. Már a próbateremben, miközben a partitúra anyagát tanuljuk, a zenével együtt érik az alakítás. Ellentétben a prózai színészekkel, akik szövegtudás nélkül kezdik a színpadi próbákat, mi tökéletes szereptudással, átgondolt alakítással kezdjük el azokat.

— Az átgondolt alakításokat nem szokta ilyenkor „porba zúzni” a rendező?
— Tehetséges énekesnél soha. Aki érzi a zenét, az jól érzi a mozgásokat, mimikát és még sok-sok összetevőjét egy jó alakításnak. A rendező továbbsegíti elképzeléseit.

— Számos új, modern opera főszerepét énekelted sikerrel. A klasszikus operaszerepek után, nem jelentettek nehézséget ezek a szerepek?

— Nem. Kezembe veszem a partitúrát, elkezdem olvasni és a tizedik oldalánál már ráérzek a zenére, értem, hogy mit akar kifejezni a zeneszerző. A zene nagyszerű szövetséges.

— Pályád kezdetén mitől féltél legjobban?
— Rettenetesen féltem és félek ma is minden új feladat megoldásától. Még egyetlen alkalomal nem léptem ki úgy az Operaház kiskapuján, hogy elégedett lettem volna magammal. És — félek a nézőtéren levő üres széksoroktól.

— A tökéletes produkcióra való törekvésben, a hangi adottságon túl, mit tartasz a legfontosabbnak?

— A harmóniát. Anélkül sem élni, sem dolgozni nem tudok. Magánéletemben éppúgy törekszem rá, mint szinpadi partnereimmel. Sajnos, a bennem meglevő harmónia amennyire szerencsét jelent, olyannyira jelent szerencsétlenséget is. Mert igénylem a partner harmóniáját, annak hiányában magamra maradok, produkcióm is feleértékűvé válik. Operaszínpadon a nagy művészek alakításait a tökéletes hangi adottságon és énektechnikai felkészültségen kívül a nézőtérre sugárzó színpadi együttélésük teszi olyan magasrendűvé.

— Mi szükséges az operaénekesnek ahhoz, hogy hosszú távon megmaradjon pályáján?
— Jó idegrendszer. Akinek romlanak az idegei, az félni kezd, görcsössé válik, megszűnik uralkodni a hangján.

— Mi segít át életed egy-egy nehéz időszakán?
— A szenvedés. Azt hiszem, ebben is szerencsés vagyok. Mert a rosszat is hasznomra fordítom. Minél nagyobb szomorúság vagy gond szakad rám, annál erősebben kapaszkodom a munkámba.

— Mikor érzel megnyugvást?
— Soha. Csak égve tudok élni.


LÁSZLÓ ILONA

 

FOTÓ: BRASSNYÓ KLÁRA


HÁZY ERZSÉBET SZEREPEI (A LEGYEZŐBEN ELHELYEZETT KÉPEKEN, BALRÓL JOBBRA):

EMILY (AZ ALBERT HERRING CÍMŰ OPERÁBAN),

OCTAVIAN GRÓF (RÓZSALOVAG),

SZAFFI (A CIGÁNYBÁRÓ),

LUCY (A TELEFON C. OPERÁBAN),

LIU (TURANDOT),

AZ NSZK-BAN KÉSZÜLT EGYIK TÉVÉFILM SZEREPÉBEN,

S VÉGÜL: A MANON LESCAUT CÍMSZEREPÉBEN

4174   Búbánat 2018-02-11 22:57:50

Pótlás

1974. november 9., MTV 20.35 – 21.20

"A zongoránál: Fényes Szabolcs"

Km.:  Antal Imre, Bende Zsolt, Bodrogi Gyula, Fényes Szabolcs, Galambos Erzsi, Harangozó Teri, HÁZY ERZSÉBET, Kalmár Magda, Lehoczky Zsuzsa, Németh Sándor, Sárosi Katalin, Vámosi János, Voith Ági, Zalatnay Sarolta,

valamint a Magyar Néphadsereg Együttesének Tánckara,

 

Díszlet: Drégely László

Jelmez: Szekulesz Judit

Koreográfia: Geszler György

Szerkesztő: Semsei Jenő

Vezető operatőr: Szabados Tamás

 

Rendező: Csenterics Ágnes

4173   Búbánat • előzmény1768 2018-02-10 00:58:27

Kapcs.: 1416., 1714., 1758., 1759., 1762., 1768. sorszámok

Haandel fórumtársunk tette be ebbe a topicba, többször is, az alábbi filmadatokat:

Budapester Nächte
Musikalische Impressionen einer Stadt
Erster Sendetermin: 06.09.1973 (ZDF) 

Darsteller
Anita Kupsch, Gerd Vespermann, Laszlo Kazal; 
Gesangssolisten: Adrienne Csengery, Erzebert Hazy, Kurt Böhme, Loren Priscoll, Robert Ilosfalvy, Karl-Heinz Mercker, Fritz Muliar
Produktion
Klaus Gotthardt, Endre Sik
Drehorte
Budapest, Berlin
Ausstattung
Heinz Brendel, Vilmos Nagy, Elisabeth Schewe
Kostüm
Sari Füzy, Ursula Zeller
Ton
Pal Bartos, Walter Sommer
Produktionszeit
01.01.1973 bis 01.01.1973
Länge
70 min.
Regie
Ivan Banki, Ferry Olsen
Kamera
Klaus Jürgen Hintz
Redaktion
Wolfgang Ebert (ZDF), Laszlo Banki (MT)
Autor
Hans Borgelt, Hugo Wiener
Firma
novafilm
 

Most az egykori Rádió- és Televízióújság egy korabeli számában  találtam vélhetően kapcsolodó,  idevonatkozó? operettműsor ismertetést:

MTV, 1974. október 12., 21.10 – 21.35

„Szombat este”  - Operettrészletek

A cigánybáró; Cigányszerelem

A zenés televíziós filmösszeállítás szereplőinek az alábbi neveket tünteti fel a műsorújság:

Házy Erzsébet, Csengery Adrienn, Kurt Böhme, Karl-Heinz Mercker

Szerkesztő: Bánki László

Rendező: Ferry Olsen

4172   -zéta- • előzmény4171 2018-02-07 16:29:06

Na, ez volt a baj...

4171   Pristaldus • előzmény4170 2018-02-07 16:20:05

Drámai szoprán???

4170   Búbánat 2018-02-07 11:59:08

"A skálázástól a nagy áriáig"

  • Pajtás, 1970-01-29 / 4. szám

Minden hangszernél lágyabb, keményebb, behízelgőbb és fenségesebb az emberi hang.

„Vox humana" - emberi hang, latinul - a neve a legdallamosabban megszólaló orgonahangoknak. Beethoven IX. szimfóniájának zárótételében - szimfóniában akkor szokatlan módon - kórus szólal meg. A zeneköltő ezzel fokozta a mű hatását.
Az énekhangok csoportosítása: A női: szoprán és alt. A férfi: tenor és bariton, illetve basszus.
A hangszálak hosszúsága és nagysága határozza meg, hogy ki milyen énekes lesz. De hogy lesz-e valóban? Ez már sok dologtól függ.

Első tanúnk és első kalauzunk az énekesek birodalmában: Házy Erzsébet.

A Magyar Állami Operaház tagja, magánénekes azaz szólista. Szoprán.

- Ez így kevés! Szoprán is többféle van. Az olaszos, ékítményes, díszes dallomokra a lágy csilingelő hang, a koloratúr („színes”) szoprán a legalkalmasabb. A kevésbé díszes, de nagy átélést, hangerőt kívánó művek előadója a drámai szoprán. A kettő között áll, és mélységében az alt felé közelít a középszoprán, olaszosan: mezzo (ejtsd: medzo) szoprán.

- A művésznő tehát...?
- Drámai szoprán. Ez azonban nem jelenti azt, hogy képtelen lennék elénekelni Szilágyi Erzsébet áriáját Erkel Hunyadi László című operájából. Bizonyára sokszor hallotta már a rádióban. A rosszat sejtő anyát magához hívatja az esküjét megtagadó király. „Nagy ég, mit akar a király..". Ezekkel a szavakkal kezdődik az ária, amelyet Erkel egy ünnepelt francia énekesnő, La Grange (ejtsd: lágranzs) tiszteletére bővített ki egy bravúros cifrázatú résszel. Egyszerűen arról van szó, hogy kevésbé felel meg az alkatomnak.

- Az alkat... ez testalkatot jelent?
Nevetés a válasz.
- Nem. Én drámai alkatról beszélek. Hogy ki menynyire képes átélni a szerepeit, milyen hajlékonyon képes alkalmazkodni a hangja.

- Pár évvel ezelőtt láttam az olasz Puccini (puccsini) Manon Lescaut (manon leszkó) című operájában, s a közelmúltban egy modern, mai magyar műben, a Petrovics Emil szerezte Bűn és bűnhődésben. Nem nehéz feladat ilyen, zeneileg egymástól ennyire távolálló szerepeket megeleveníteni?

- Nem akarok közhellyel válaszolni. Amit szívesen csinál az ember, az nem lehet távol tőle. A Manon egy nagysikerű felújítás volt. Petrovics daljátéka izgalmas, érdekes kísérlet. Hiszen a mai magyar opera megteremtéséről, sőt egyáltalában az opera újjáteremtéséről van szó. És ebben Petrovics - Szokolay Sándorral együtt - igen előkelő szerepet játszik.

- Miért mondja, hogy újjáteremtésében?
- Az opera, mint műfaj a múlt században élte virágkorát. Verdi, Wagner, Donizetti . . . minden évben volt legalább egy világsiker. A mai ember valahogyan nem elégszik meg az áriákba szorított érzelemnyilvánításokkal. Valami mélyebb és hosszabban tartó, állandó élményre vágyik.


- A Bűn és bűnhődésben nem emlékszem áriákra ...
- Az áriákat az olasz opera hozta divatba. Az opera tulajdonképpen nem is volt más, mint különféle dalok halmaza, amelyeket szépen és csillogóan elő lehetett adni, és amelyeket énekelt beszéd, a recitativo (recsitatívó) kötött össze lazán.

- És a mai művekben?
- Az áriák már Wagnernál sem versekre komponált dalok - mint mondjuk a Mantuai herceg áriája a Rigolettóban -,  ő egyre jobban eltér a daltól, a szöveget énekbeszéddel mondják el, s a zene az, a zenekari kíséret, amely a drámát, az összecsapást, az elesettséget és a felemelkedést ábrázolja.

- Petrovicsnál ez még fokozottabban van így.
- Igen. Ő például a mellékszereplőket nem is jellemzi. Raszkolnyikov gyilkol, s utána mindenkitől megijed. Az egyébként különböző jellemű szobafestő, házmester és járókelő az ő számára csak riadalmat jelentenek. Ugyanazt, azonos ütemben énekelnek tehát. Egy másik érdekes dolog: a főhős mindig átveszi azoknak a dallam-motívumait, akikkel éppen találkozik. így lepleződik le érzékeny alkalmazkodóképessége.

- Ne haragudjon, hogy félbeszakítom a zenei elemzést. Az első kérdésünk azonban mégis az, hogyan lesz az emberből énekes?
- De hiszen erre válaszoltam eddig is! A zeneirodalom, a zeneelmélet ismerete nélkül aligha. Hogyan lehet bebújni mások bőrébe, ha nem ismerjük azt belülről? Szüntelenül elemeznünk kell magunkat és a szerepeinket is. No, és technikázni!

- Skálázni?
- A skálázás csak „bemelegítés”. Aki nem énekel elveszti uralmát a hangja fölött. Aki túlerőlteti ... az elveszti a hangját. Nehéz megtalálni az egyensúlyt.

- Van erre valamilyen recept? Nyers tojás .. .?

- Az általános iskolások számára csak egy: ne erőlködjenek, amikor a hangjuk mutálni, változni kezd. És ez nemcsak az éneklésre vonatkozik. A folyosói kiabálásra is!

Lenne még számtalan kérdésem. A művésznő azonban fáradt, nincs ideje és elérhetetlen. Bemutatóra készül, a délelőtti próba után felvétel a Rádióban, aztán siet a tévébe, és este előadás.  Az igazság az, hogy ez a beszélgetés ebben a formában - megszakítás nélkül — nem történhetett meg. Néhány szó a Tévé büféjében, pár mondat az Erkel színházban, próba közben, egy lélegzetvételnyi szünetben, néhány telefon .. .
Ez még hozzátartozik a népszerű, szeretett és közönsége által csak Házy Böbének becézett énekesnő képéhez.

Nemcsak nagy művész - elfoglalt, sokat és keményen dolgozó ember is. Aki azonban soha nem olyan fáradt, hogy csak „odakenjen" egy szerepet. Mert akkor elmarad kapcsolat, amely összeköti a hallgatókat és az előadókat.

ALAKSZA TAMÁS

/Fotók: FEJES LÁSZLÓ ÉS MTI- KELETI ÉVA FELVÉTELEI/

4169   Búbánat • előzmény3368 2018-02-06 00:19:28

Kapcs. 3368.,. 1764. sorszámok

A korábban ismertetett lemez - „MINDEN JEGY ELKELT” – GYÖNGY PÁL dalaiból (amelyek a Qualiton felvételén szerepelnek – 1967., LPX 16572 )  hanganyaga a rádió műsorába is bekerült.

Énekelnek:

HÁZY ERZSÉBET, Németh Marika,  Szabó Rózsa, Zentay Anna, Bende Zsolt, Bilicsi Tivadar, Korondy György, Melis György, Palcsó Sándor

Közreműködik: 

A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara
Vezényel: Gyulai Gaál Ferenc 

Ismertetem az egyik sugárzási időpontot és az elhangzott részleteket:

1974. augusztus 10., Petőfi Rádió, 19.18 – 19.58

1. - Kristóf Károly: Minden jegy elkelt

a.) „Inkább csókolj” (Házy Erzsébet)

b.) „Mire vársz” (Házy Erzsébet, Bende Zsolt)

2. – Harmath Imre-Vadnai László: Ez a villa eladó – „Kalapom-pom-pom (Bilicsi Tivadar)

3. – Békeffy István-Szilágyi László: Kadétszerelem

a.) „Kislány, úgy szeretem én magát” (Szabó Rózsa, Bende Zsolt)

b.) „Kecskemét az híres város” (Zentay Anna, Palcsó Sándor)

4. – Mihály István: Nászút féláron – „Madonna, drága” (Korondy György)

5. – Halász Rudolf: Narancshéj – „Úgy érzem” (Házy Erzsébet, Palcsó Sándor)

6. - Békeffy István: Őméltósága sofőrje

a.) „Hát mi a szerelem” (Melis György)

b.) „Budán van egy kis Heuriger” (Bilicsi Tivadar)

7. – Boros Elemér: Romantika pedig nincs – „Olyan jó, hogy te vagy” (Németh Marika)

8. – Kellér Dezső-Szilágyi László: Éva a paradicsomban – „Ne kérdezd” (Házy Erzsébet, Korondy György)

 

4168   Búbánat • előzmény3842 2018-02-04 17:55:25

Mindjárt kezdődik a délelőtti adás ismétlése a Dankó Rádióban (18.00 – 19.00): „Túl az Óperencián”

Kapcs. 3842. , 3931, 3184., 1339., 3342. és 3838. sorszámokhoz

A Dankó Rádió Túl az Óperencián című operettműsorában időnként ismétlődnek, visszatérnek és sokadszorra is elhangoznak hazai  és külföldi komponisták szerzeményeiből dalok, kettősök, együttesek, jelenetek – akár ugyanazon előadók felvételeiről.  Ez nem baj, sőt örvendetes gyakorlat a Rádió részéről, hiszen sokan csak a rádiót hallgatva jut(hat)nak hozzá kedvenc szerzőjük kedvenc darabjához, annak valamelyik részletéhez, kinek-kinek kedvenc előadója énektolmácsolása által. Gondolok elsősorban azokra, akik akár megszokásból, kényelemből, akár egyéb elérhetőség híján, csak egyedül a rádiókészülék mellett élvez(het)ik a szépséges operettdallamokat a csodált énekművészek interpretálásában.  Bár már egyre többen igénylik az internet, az „okostelefon” nyújtotta szolgáltatásokat, azért még mindig sokan a hagyományos rádióhallgatást részesítik előnyben; számukra - főleg a vidéki kisebb falvakban, településeken - nincs is más szórakozási lehetőség a rádióhallgatáson és a tv-nézésen kívül.  

Az operettnél maradva:  ha lemaradnak egyik-másik ilyen műsorról, biztosan számíthatnak arra, előbb-utóbb ismét meghallgathatják kedvenc számukat és kedvenc énekesüket a Dankó Rádió Túl az Óperencián valamelyik következő adásában.  Kétségtelen, ehhez kitartásra van szükség. Ezért is kár, hogy mára megszűnt a rádiós műsorok részletezése - sem nyomtatott, sem elektronikus formában nem kapunk előzetes tájékoztatást arról, melyik napon, mikor, mi fog és kikkel elhangzani a rádió hullámhosszán… Segítség, hogy a délelőtti adást délután megismétli a rádió.

E kis bevezető, kitérő után megint csak figyelembe ajánlom - az internetkapcsolattal rendelkező rádióhallgatók amúgy is tudják már - a Dankó Rádióban ma is, már a délelőtt folyamán, ismételten elhangzott szép operettmelódiákat és azok előadóit:

Polgár Tibor Kristóf Károly szövegére komponált daljátéka A lepecsételt asszony, amelynek bemutatója a Rádió Dalszínháza produkciójában hangzott el 1962. január 6-án, a  Kossuth Rádióban 20.45 – 23.16  között.

Polgár Tibor 1907. március 11.én született Budapesten, és 1993. novemberében halt meg Torontóban (Kanada). A Nemzeti Zenedében és a Zeneakadémián tanult zeneszerzést. 1925 – 1950 között a Magyar Rádió karnagya, zeneszerzője, zenei osztályvezetője. 1961-től feleségével, Nagykovácsi Ilona előadó-művésznővel, Kanadában élt. Országszerte filmzenéi tették népszerűvé (Halálos tavasz, A szűz és a gödölye, Valamit visz a víz).

Operettjei: Florentin kalap (1948), A furfangos özvegy (Szeged, 1948), A szókimondó asszonyság, történelmi daljáték, (1960),  A lepecsételt asszony (1962), A Strange Night (1973).

 

A mai adásban ismét felcsendültek az alábbi részletek  A lepecsételt asszony c. daljátékból (Km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Kerekes János):

1.) Baptiste belépője (Rátonyi Róbert és a Földényi Kórus):

„Nevem Jean Baptiste Valeur, fényes francia ügyőr…./ Csin-csin kis golyó mindig elgurítható, mint a férfi és a nő, mégis egymáshoz való, csin-csin kis golyó mindig egymáshoz való, mint a férfi és a nő, gyakran össze-koc-ca-nó…” 

2.) Budeusz Anna és Szvanicai Pál szerelmi kettőse (HÁZY ERZSÉBET ÉS SÁRDY JÁNOS): 

Dialógus (próza): 
„- Anna, merre vagy? Budeusz Anna! - Pál! - Engedj be, oltsd el a világot! Zárd be az ajtót! - Mégis eljött, kegyelmed, Krakkóba? - El, a hitvesi csókodért! - Engedjen! - A feleségem vagy! – Veled vagyok! – Megesküdtem, el nem hagylak, eljöttem utánad! – A király futárt menesztett Lublóra, hogy vasraverve hozzák ide, kegyelmedet! Így parancsolták! – Megkönnyítettem őfelsége dolgát. Magam dugtam nyakam a hurokba. – Fejét veszik, ha itt találják! – Féltesz? Akkor szeretsz! – Sajnálnám, fiatal életét! – Mit ér ez az élet, ha Te nem gondolsz velem!? – Ne velem beszéljen, hanem menjen, meneküljön! – Nélküled egy tapodtat sem! Jössz? – Ne vesztegesse az időt! – Nem jössz!?... Isten megáldjon, Anna!...- Csendesebben! Meghallhatják! – Hadd hallják! Kezükre adom magam! - Ne tegye!!! Nem engedem!../ - Elállod az utamat, akkor nem mondtál igazat, Budeusz Anna! – Ne, hallgasson, kérem! – Egy szavad boldoggá tesz! Anna! Szeretsz? – Szememből olvashatsz! De menj, ne most!...

Szerelmi kettős (ének): 
„- Most akarom a csókodat, most keresem az ajkadat, remegve mondom, hogy add a szád! Dobban a szívem, mert Rád talált! Most akarom, hogy jöjj velem! Ne legyen benned félelem! Kitárom előtted nyílt szívem, mert lángoló és tündöklő: a szerelem! /- Szeretlek tavasszalamikor virágzik a rétszeretlek nyáronamikor tiszta kék az égszeretlek ősszel amikor sárgul a levél, szeretlek télen amikor minden hófehér! /- Szeretlek reggel, amikor kezdődik a nap! Érzem és várom, szomjazom a csókjaidat! Szeretlek este, csillagos, forró éjjelen. Szerelmem megbolondul, mert végtelen! Hiszen jobban szeretlek, mint az életem! „

Dialógus (próza) – a muzsika hangjai alatt:
„ – Szívem, a folyosó végén ajtó nyílik a rózsaszobába. Tudom a testőröktől, hogy onnan kijuthatunk a szabadba. Ha megfújják a kürtöt, odavárlak. Lefutunk a nagylépcsőn. Kinyitom a zárat. Kint jó olajat szereztem. Söpri a szél a havat. Nyomunkat vesztik.
- Haza! Lublóra!
- Túl azon, messze! Ahol már nem parancsol Szaniszló király!”

Szerelmi kettős (ének) – folytatás – refrén:

- Szeretlek reggel, amikor kezdődik a nap!
- Érzem és várom, szomjazom a csókjaidat! 
- Szeretlek este, csillagos, forró éjjelen. Szerelmem megbolondul, mert végtelen!
Együtt: - Hiszen jobban szeretlek, mint az életem!

3.) Vidám ballada (Rátonyi Róbert):
„Compiegne-ben egy diák szerette a jó bort, mivel pénze sose volt, folyton szomjazott, amikor a fogadós nyárson sütött tyúkot, sóvárogva nézte a püspökfalatot….”

 

Részletek szólaltak meg Farkas Ferenc – Baróti Géza – Dalos László: Zeng az erdő című daljátékából is (1965), László Margit és Palcsó Sándor rádiófelvételéről.  Km. az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara, vezényel: Lehel György.

4167   Búbánat • előzmény4166 2018-02-04 17:53:21

Köszönöm a kiigazítást. Persze, elnéztem a forrást...

4166   mazig • előzmény4165 2018-02-04 10:16:34

Ez a kép a moszkvai Nagyszinházban készült a 200éves jubileumi gálahangversenyen.(Az interneten több helyen is látható)

4165   Búbánat • előzmény1626 2018-02-02 23:27:34

Házy Erzsébet - a zuglói Zichy-kastély díszterme – 1973. február hó.

Kónya Sándor televíziós operett portréfilmjének felvételén: "Nagyapám húsz éves volt"Zeller: A madarász; Millöcker: Dubarry   - részletek, km. még Kalmár Magda is.

4164   Búbánat 2018-02-01 10:45:33

Ilosfalvy Róbert - Lamberto Gardelli - Házy Erzsébet

Puccini: Manon Lescaut - Magyar Állami Operaház - 1963

/Café Momus - Galéria/

4163   Búbánat • előzmény4162 2018-01-31 11:07:53

RTV Újság, 1974. 06.17-23.

Negyven éve a rádióban

Közreműködött: a Földényi-kórusCsaknem háromezer alkalommal hangzott el ez a mondat az elmúlt negyven év során a rádióban. 1934-ben mutatkozott be az együttes, s hogy milyen céllal, milyen körülmények között alakult meg, arról számol most be a vezető-karnagy Földes János.

- A harmincas években a Budapesti Egyetemi Énekkarok elnöke voltam, majd 1933-ban a régi Magyar Színház karigazgatójának alkalmazott. A Bál a Savoyban előadásán figyelt fel a kórus szép hangzására Marthon Géza karmester, aki akkoriban a rádió operettelőadásait vezényelte; az ő javaslatára bízott meg a Rádió egy állandó kórus szervezésével. Bemutatkozó előadásunk Rubens Hollandi lány című operettje volt. Érdemes egy pillantást vetni a közreműködők listájára: Orosz Júlia, Rösler Endre, Rózsahegyi Kálmán és Kiss Ferenc voltak az előadás szereplői.

Azóta az operett- és daljáték-irodalom szinte minden alkotását megszólaltattuk már…

- Milyen változást hozott a kórus életében a felszabadulás?

- Jelentősen gazdagodott a repertoárunk, bővült a profilunk is; szép új feladat volt pl. a szomszédos baráti országok dalainak megszólaltatása. Az évek során részt vettünk számos mai magyar opera rádiós ősbemutatóján is, így pl. Ránki György Pomádé király új ruhája és Kadosa Pál Huszti kaland című művének előadásán. Ezenkívül a zeneirodalom számos nagyoperájának interpretálásában működtünk közre. Egyik legszebb élményünk A sevillai borbély 1960-as felvétele. Az előadást vezénylő Lamberto Gardelli ekkor dirigált hazánkban először.

- Hozzáteszem még, hogy amikor a Rádió annak idején – külső hangversenyek rendezésével – üzemekbe, gyárakba látogatott, gyakran mi is részt vállaltunk e szereplésekből, autóbusszal jártuk az ország különböző vidékeit. A többirányú tevékenység jó iskola volt a kórus számára. Régebbi tagjaink között sok az immár országszerte ismert név: olyanoké, akik azóta az Operaház magánénekesei, ösztöndíjasai vagy vidéki színházak operaegyütteseinek énekesei. Úgy érzem, negyvenéves működésünknek ez az egyik legnagyobb eredménye.

K.Á.

 

  • Új Ember 1985-11-10 / 45. (2054.) szám

In memóriam: Földényi János

Árván maradt az énekesek egyik családja. Az 51 esztendeje alakult Földényi Kórus karnagya és atyja, Földényi János 81 éves korában Stuttgartban elhunyt. Keresztgyerekeihez ment látogatóba, ott érte a behívó.

Műegyetemre járt, majd a régi Egyetemi Énekkarnak lett elnöke. Szerették, becsülték, s amikor saját kórusát megalakította, szívesen szegődtek hozzá —, tovább vinni a dalt. Sok meghívást kaptak szereplésekre. A magyar zenei életben rangot vívott ki a Földényi Kórus. Számos hanglemezfelvételük van, közülük több egyházzenei. Az utóbbi időben valahányszor vallásos (ökumenikus) művek rögzítésére került sor, Földényi János szakértőként jelen volt. Kórusából jeles operisták indultak művész-útjaikra: Házy Erzsébet, Lehoczky Éva, Berkes János, Réti József, Ötvös Csaba.

Derűs, anekdotázó lélek volt, igazi keresztény, akiről az evangéliumi gyermekség tisztasága sugárzott. Hitét mindvégig megvallotta, a Vörösmarty utcai Oltáriszentség plébánia templomában állandó vendége volt az Úr asztalának.

Kórusa árván maradt. A János napi köszöntőnél, melyet minden esztendőben megtartottak, s az idén is még megtartanak „gyermekei”, helye üres marad. Talán egy gyertyát gyújtanak emlékezetére, miközben rá gondolnak. S akkor a szeretet sugárkörében ott lesz ő. Hiszen az emlékező szeretet visszahívja a túlpartokról azokat, akiket szívünkbe zártunk a földön.

A Farkasréti temetőben hantolták el, október 23-án. Bajcsy Lajos plébános kísérte sírjához, s ő mondott érte rekviemet. A Kórus részéről Szőnyi Jenő festőművész, a régi Egyetemi Énekkar részéről pedig Mericske Ernő búcsúzott.

(tóth)

4162   Búbánat 2018-01-30 21:51:09
  • Film Színház Muzsika, 1970-01-24 / 4. szám

Egy évfordulóról is szeretnénk megemlékezni

Harmincöt éve végzi magas színvonalú művészi munkáját zenei életünkben a Földényi-kórus. Földényi János, az együttes alapítója és mindmáig karnagya, annak idején a jogi pályát cserélte föl a zeneivel. Három és fél évtizede a rádió zenei műsoraiban, filmeken és színházakban működik közre a kórus, amely e tekintélyes idő alatt igen sok jeles énekesünknek volt „nevelő iskolája”. Említsünk néhány nevet: Birkás Lilian, Házy Erzsébet, Bartha Alfonz, Korondy György, Réti József, Tarnay Gyula, Udvardy Tibor. A harmincöt éves jubileumon, fehér asztal mellett, a kórus régi és új tagjai köszöntötték az alapító karnagyot.
 

  • Film Színház Muzsika 1974-05-18 / 20. szám

Negyven éves a Földényi-kórus

Negyven évvel ezelőtt bízta meg a rádió Földényi Jánost, a Budapesti Egyetemi Énekkarok elnökét egy kamarakórus szervezésével, amely a rádió kötött zenei műsorait volt hivatva ellátni. A Földényi-kórus 1934. május 20-án mutatkozott be a mikrofon előtt a Hollandi lány című operettben. A népszerű együttes azóta is főként a rádió műsoraiban szerepelt és szerepel, fellépéseinek, illetve felvételeinek száma háromezerre tehető. A Földényi-kórusban kezdte pályafutását Házy Erzsébet, Réti József, Tarnay Gyula és még sokan mások.

A negyvenéves jubileum egybeesik Földényi Jánosnak, az együttes alapító karnagyának hetvenedik születésnapjával. Gratulálunk!

 

4161   Búbánat • előzmény4152 2018-01-30 12:33:56

Kapcs. 4152. sorszám

Kiegészítés

A fenti sorszám alatt belinkelt fotó (Házy Erzsébet és Melis György látható együtt) egy televíziós operettműsor jelenetét örökítette meg.

Erről a Tv-adásról a 3873. sorszám alatt írtam a következőket:

1963. május 11. Magyar Televízió, 19.45-20.20: OPERETTEST 

(Az 1960. november 29-i adás ismétlése)

Részletek Miljutyin operettjeiből 

I. Nyugtalan boldogság 

Km. Házy Erzsébet, Fónay Márta, Bilicsi Tivadar, Külkey László, Melis György, Szabó Ernő

II. Juanita csókja 

Km. Németh Marika, Baksay Árpád, Palócz László, Petri Miklós, Petrik József és mások.

Szerkesztő: Apor Judit
Díszlettervező: Csinády István
Vezetőoperatőr: Czabarka György

Rendező: Seregi László

 

Megjegyzem még, hogy Házy Erzsébet és Melis György a Rádióban a teljes  Miljutyin-operett felvételén, már 1959-ben, énekelte szerepét:

Rádió Dalszínháza bemutatója: 1959. január 1. , Kossuth adó, 19.10 

Natasa Malinyina, énekesnő – Házy Erzsébet  (Váradi Hédi)

Andrej Balasov, zeneszerző; kapitány – Melis György (Básti Lajos)

Kettőjüknek két közös duettjük van az operettben:

- Natasa és Andrej kettőse (Házy, Melis)
- Natasa és Andrej búcsúkettőse (Házy, Melis)

A rádiófelvételen km. a Magyar Állami Operaház zenekara és az MRT énekkara.
Vezényel: Bródy Tamás


Zenei rendező: Ruitner Sándor
Rendező: Cserés Miklós dr.

(lásd. 1280. sorszámnál)

4160   Búbánat • előzmény4058 2018-01-30 12:19:18

Az idei év Házy Erzsébet hangja Bojtos Lilla Luca Budapestről

"A Szlovákiai Civil Becsületrend szervezésében, Érsekújvár városa társrendezésében második alkalommal szervezték meg Érsekújvárott a Házy Erzsébet Tehetségkutató Énekversenyt."

Felvidek.ma

2017.10.01.

4159   Búbánat • előzmény1540 2018-01-30 12:11:32

Kapcs., 1540., 377., sorszámok

Kiegészítés

Szokolay Sándor: Vérnász

színes magyar operafilm

(63 perc) 

A Zenés TV Színház bemutatója: 1974. május 18., 21.00 – 22.05

Federico Garcia Lorca drámáját fordította: Illyés Gyula

Az operafilm hanganyaga a Hungarotonnál készült 1965-ben. 

Szereplők: 

Komlóssy Erzsébet (Anya)
Szőnyi Ferenc (Vőlegény)
Faragó András (Leonardo)
Moldován Stefánia (Feleség)
Szilvássy Margit (Anyós)
Házy Erzsébet (Menyasszony)
Szecsődi Irén (Cselédasszony)
Várhelyi Endre (Apa) 


Koreográfus: Pethő László
Dramaturg: Kármán György 
Rendező: Mikó András

Vezetőoperatőr: Szabados Tamás  
Díszlettervező: Kézdi Lóránt
Jelmeztervező: Márk Tivadar

 

1974 májusában, az operafilm bemutatója előtt, az alábbi cikk jelent meg az RTV Újságban.

VÉRNÁSZ

Tíz évvel ezelőtt mutatták be az Operaházban, hét ízben külföldi színpadokon is játszotta a budapesti társulat, tíz különböző nyelven szólalt meg több földrészen. Az opera hangfelvétele, a Hanglemezgyártó Vállalat produkciója négy nemzetközi nagydíjat nyert. Ennek alapján készült a tévéváltozat, melynek bemutatója előtt Szokolay Sándorral, a Vérnász zeneszerzőjével beszélgettünk.

  • A háromfelvonásos, száztíz perces műből hatvanöt perces, egyfolytában eljátszható változatot komponáltunk Mikó Andrással. A tévédramaturgia szempontjait és a közönség befogadóképességét figyelembe véve rövidítettünk. Ennek persze „fájdalmas” pontjai is voltak. Kihagytuk pl. a Hold és a favágók jelenetét, a felvonások kezdetét és a finálékat.  Arra törekedtünk, hogy aki először találkozik a drámával vagy az operával, követni tudja a cselekményt.
  • Sokféle előadásban láttam a Vérnászt, s megvallom, kissé féltem, hogy a tévéváltozat csupán képi illusztrálással egészíti ki a zenét. Megnézésekor azonban a bemutató erejével hatott rám is. A színészek játéka, a képi megoldások, az éles fény-árnyék kontrasztok erősítették a dráma érzelmi lobbanásait. Mikó a térbeliség lehetőségeinek felhasználásával képzőművészeti távlatokat rajzol fel, meghökkentő – és sehol sem hatásvadászó – képek komponálásával „varázsolja” elénk a lélegzetelállító lorcai dramaturgiát. Számomra is emlékezetes pl. a temetési jelenet, amely a görög tragédiák megdöbbentő hangulatát idézik.
  • Házy Erzsébet a színpadi előadáshoz képest is meglepő többletet nyújt mozgásban, arcjátékban; hasonlót mondhatok a többi szereplőről is. (Pedig az előre felvett zenéhez való igazodás a figyelem nagyfokú sűrítését kívánja.)
  • Eredetileg keresztmetszetet terveztünk, összekötőszöveggel; az elkészült – s a szerzőnek is sok mindenben új – tévéváltozat szándékunk megváltoztatását jelzi és igazolja. Remélhetőleg a nézőhöz is eljut a mű szövegének és zenéjének mondanivalója!

/S.K. /

 

4158   Búbánat • előzmény1948 2018-01-29 11:11:59

Kapcs.,  1948., 1949., 2994. sorszámok

A rádió két Szirmai Albert-operett részleteit vette fel egyszerre: Rinaldó; A mexikói lány  

Először 1965. április 16-án sugározta azokat a Kossuth adón, 20.30 órától: „Bemutatjuk új operett-felvételünket”.

Közreműködött a Magyar Állami Hangversenyzenekar, vezényelt Breitner Tamás

Zenei rendező-szerkesztő: Bitó Pál

Házy Erzsébet mindkét operettből énekelt dalt illetve kettőst:

A „Mexikói lány” két részletében hallhatjuk Házyt: Szerelmi kettős; „Tova lebbent már” (Km. Kelen Tibor)

 

A Dankó Rádió mai műsorában most a másik operettből hangzottak fel részletek:

Szirmai Albert - Bakonyi Károly - Gábor Andor: Rinaldo

- Kaliforniai dal: „Kaliforniába vágyom, az arany hazája vár…” (Bende Zsolt)

- Rózsika és dr. Balázs vidám kettőse az I. felvonásból: „Csincsalavér, csincsalavér, férfi áll a házhoz…” (Zentay Anna, Rátonyi Róbert)

- Helén dala, II. felv.: Zendül a zengő zene hangja puhán…/Várok, valamire várok réges-rég, álmok, napsugaras álmok, várok még….várok rá, hol késik oly soká!”  (Házy Erzsébet)

- Rózsika és dr. Balázs vidám kettőse a II. felvonásból: „Rózsikám, Rózsikám, rózsabimbó rózsaszál, Rózsikám, Rózsikám, én egy csókért roppant hálás volnék ám…” (Zentay Anna, Rátonyi Róbert)

 

A délelőtti "Túl az Óperencián" adását 18 órától hallgathatjuk meg újra a Dankó Rádióban.

4157   Búbánat • előzmény4156 2018-01-28 17:09:44

Kapcs. 4156. sorszám

Kiegészítés

Az említett rádióadásban („A rendező munkában - Solymosi Ottó rendezővel beszélget Mátrai-Betegh Béla" - 1974. május 1.)

Házy Erzsébet szépséges szopránja arról a rádióban készült három operettfelvételről csendülhetett fel, amelyeknek a rendezője Solymosi Ottó volt és amelyekben ő is énekelt.

Robert Planquette: A corneville-i harangok - keresztmetszet, 1959 (Erdélyi -

Házy, Zentai, Bartha, Maleczky, Radnay, Rátonyi)

Johann Strauss: A cigánybáró - teljes operett, 1961 (Ferencsik - Házy, Komlóssy, Ágai, Ilosfalvy, Melis, Bende, Bartha)

Schubert - Berté: Három a kislány - teljes daljáték, 1963 (Fischer Sándor - Házy, Andor Éva, László Margit, Hankiss Ilona, Neményi Lili, Palánkay, llosfalvy, Melis, Maleczky, Bende, Réti, Várhelyi)

 

4156   Búbánat 2018-01-27 15:27:34

1974. május 1. , 3. Műsor (URH adón), 16.07 – 17.00

„A rendező munkában”

Solymosi Ottó rendezővel beszélget Mátrai-Betegh Béla

A műsorban közreműködik:

Ajtay Andor, Bilicsi Tivadar, Bodnár Erik, Győrffy György, HÁZY ERZSÉBET, Hindy Sándor, Kemény László, Kiss Manyi, Kohut Magda, Komlós Juci, Kövér Lajos, Ladányi Ferenc, Ladomerszky Margit, Márton András, Neményi Lili, Őze Lajos, Pártos Erzsi, Perlaky István, Pécsi Sándor, Ráday Imre, Rozsos István, Somlay Arthur, Szakács Eszter, Szalay Edit, Tahi Tóth László, Zeitler Zoltán

4155   Búbánat • előzmény1090 2018-01-25 19:52:21

 Kapcs.: 1090., 2467 - 2465. sorszámok

ILYEN VOLT A PORGY ÉS BESS ELSŐ BEMUTATÓJA

A Magyar Állami Operaház 1970-ben, több mint 10 évvel az "all-black cast" kitétel előtt, saját művészeivel mutatta be Gershwin darabját, a címszerepekben Radnai Györggyel, Begányi Ferenccel, Házy Erzsébettel és Andor Évával.  (Facebook)

A Porgy és Bess előadásának fotóiból (Erkel Színház, 1970. február 6. – bemutató)

4154   Búbánat • előzmény1090 2018-01-25 19:52:18
4153   Búbánat • előzmény1173 2018-01-24 21:21:10

Kapcs. 1173., 135., 136. sorszámok

Pótlás

1973. október 29., Kossuth Rádió 19.40 – 21.30

„Kapcsoljuk a 6-os stúdiót – Lehár-est a szerző halálának 25. évfordulója alkalmából”


Közreműködött: 
Házy Erzsébet, Horváth Eszter, Németh Marika, Petress Zsuzsa, Melis György, Palcsó Sándor, Simándy József – ének, valamint a Magyar Állami Operaház Zenekara és az MRT énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc)

Vezényelt: Bródy Tamás

Zenei rendező: Fejes Cecília
Szerkesztő: Bitó Pál

A műsor részletezését - korábban - az 1173. sz. topicba írtam be.

4152   Búbánat 2018-01-23 23:33:30

Házy Erzsébet és Melis György Miljutyin Nyugtalan boldogság című operettjének egyik jelenetében.

4151   Búbánat 2018-01-23 10:05:02

4150   Búbánat 2018-01-23 09:43:14

Március végén könyv jelenik meg Házy Erzsébetről

2018.01.15  Felvidek.ma

"Az évadnyitó gálát két jeles csallóközi származású személyiség emlékének szentelték"

Fergeteges hangulatú operett- és musicalgálát hallhattak és láthattak azok, akik január 14-én eljöttek a Somorjai Városi Művelődési Központba. A gálán a Házy Erzsébet Nemzetközi Tehetségkutató Énekverseny díjazottjai léptek fel.

Az énekverseny tavaly második alkalommal került megrendezésre, s amint azt Klemen Teréziától, a versenyt szervező Szlovákiai Civil Becsületrend Kuratóriumának elnökétől megtudtuk, a verseny mindig szeptember végén, Házy Erzsébet felvidéki származású operaénekesnő születési dátumához közeli időpontban zajlik. Célja, hogy felhívja a figyelmet és fellépési lehetőségeket biztosítson a fiatal opera-, operett- és musicalkategóriában versenyző tehetségek számára.

A tavalyi verseny győztese operakategóriában a budapesti Bojtos Luca lett, aki a somorjai közönséget is elkápráztatta tehetségével, de további díjazottak és versenyzők is felléptek a somorjai gálán, név szerint Zhang Yu, Denk Viktória, a vágsellyei Szabó Erika, Sándor Eszter, Árva Dávid és Handó István. Közreműködött a Dunakeszi Szimfonikus Zenekar Farkas Pál vezényletével.

„Az évadnyitó operett- és musicalgálánkat két jeles csallóközi származású személyiség emlékének szeretnénk szentelni, Házy Erzsébet opera- és operettprimadonna és a számunkra ismertebb Hechtné Házy Anna – Házy Erzsébet unokahúga –, a somorjai Híd vegyes kar nemrég elhunyt karnagya tiszteletére” – fogalmazott köszöntőjében a gálaműsor megkezdése előtt Nagy Myrtill, a Somorjai VMK igazgatója, aki röviden ismertette a közönséggel a világhírű szopránénekes életútját.

Házy Erzsébet – s ezt sokan nem tudják – Pozsonyban született 1929. szeptember 30-án, szülei a csallóközi Nyárasdról származtak. A családnak Pozsonyon és Ligetfalun kívül a Somorja melletti Tejfalun is volt hentesüzlete. Böbe (otthon csak így nevezték) követte édesapját, Házy Jenőt és a családot. A csallóközi magyar származása miatt ugyanis 1939-ben, a müncheni döntés után áttelepítették Magyarországra. A hentes és mészáros apa Újpesten próbált új életet kezdeni négy lányával, akik számára nem volt ismeretlen a szegénység és a nélkülözés sem. 1950-ben a Magyar Rádió Énekkarából emelte ki Házy Erzsébetet Tóth Aladár, s szerződtette ösztöndíjasnak az operába, ahol aztán a karrierje rohamosan kezdett felfelé ívelni, jobbnál jobb szerepeket kapott, a publikum imádta őt, és a szakma is elismerte. Több filmszerepet is kapott, de számára az igazi közeget a színpad jelentette. A magyar opera egyik legnagyobb csillaga volt, aki hasonló legendáriumot hagyott maga után, mint New Yorkban a görög származású Maria Callas. De ahogy Callas, úgy ő is belerokkant az állandó harcokba, s mindketten idő előtt léptek le a színpadról. „Ilyen nagy hatású, intenzív, gyönyörű és szépen éneklő primadonnája nemigen volt még a Magyar Operaháznak” – ezekkel a szavakkal búcsúztatta őt 1982. december 3-án, a temetésén Mihály András zeneszerző, akkori operaházi főigazgató.

A rövid visszatekintőt követően a Házy Erzsébet Nemzetközi Tehetségkutató Énekverseny fiatal díjazottjai vették birtokukba a művelődési központ színpadát, hogy a somorjai és környékbeli nézőknek is megmutassák, a verseny zsűrije jól döntött. A műsor első részében inkább az operáé volt a főszerep, a szünetet követő második részben pedig ismert és közkedvelt Lehár- és Kálmán Imre-operettrészleteket is megszólaltattak a fiatal tehetségek, amelyeket a közönség sokszor velük együtt dúdolt.

A koncert egyik főszervezője, Klemen Terézia szerint azért esett a választás Somorjára az új évi gála helyszínéül, mert ismeretes, hogy Házy Erzsébet erről a környékről származott. „Tudom azt is, hogy gyerekkorában elég sok időt töltött itt a rokonoknál, ezért úgy gondoltam, talán ez lenne a legmegfelelőbb hely” – mondta, hozzáfűzve, először Pozsonyban is gondolkodtak, hiszen ott született Házy Erzsébet. Tekintettel azonban arra, hogy magyar operaénekesnőként lett ismertté az egész világon, úgy gondolták, nem biztos, hogy Pozsonyban is olyan nagy szeretettel fogadnák a tiszteletére szervezett gála ötletét. „Így esett a választás végül Somorjára” – mondta, hozzáfűzve, az egyeztetésekbe a kuratórium tagja, Dunajszky Géza is besegített, s tavaly tavasszal sikerült is megegyezniük Nagy Myrtillel a gála megvalósításában.

„Úgy állítottuk össze a műsort, hogy a programba Házy Erzsébet kedvenc dalai is bekerüljenek, amelyeket előszeretettel énekelt, ebben a tekintetben a zenekar és az énekesek is tiszteletben tartották a kérésemet, s remélem, hogy a közönségnek is elnyeri majd a tetszését” – fogalmazott a gála előtt portálunknak Klemen Terézia.

A gálaműsor előtt a Házy Erzsébet életét és pályáját szemléltető kiállítás megnyitójára is sor került az előcsarnokban. A kiállítást első ízben a Házy Erzsébet Nemzetközi Tehetségkutató Énekverseny gáláján láthatta a közönség, s az apropója Klemen Terézia szerint az volt, hogy a fiataloknak is meg kell ismerniük Házy Erzsébetet, hiszen sokszor maguk a versenyzők sem tudják, ki is volt ő valójában.

„Ezért vettem a fáradságot, összegyűjtöttem az anyagot, elmentem az Operaházba, mindenkit felkerestem, aki elérhető volt és köze volt Házy Erzsébethez, így jött össze a kiállítás anyaga” – mondta, hozzáfűzve, reménykedik abban, hogy Somorján esetleg állandó otthont kaphatna a kiállítás. Ebben a kérdésben szeretne majd egyeztetni Bárdos Gábor polgármesterrel is.

A jelen kiállítás anyaga nem tartalmazza a teljes összegyűjtött anyagot, van például még három olyan színpadi ruha a birtokában, amely Házy Erzsébeté volt, a monogramja is beléjük van hímezve, de itt már nem volt lehetőség kiállítani azokat, pedig jó lenne, ha láthatná a közönség. „Már folytattam tárgyalásokat Clementis Tamás operaénekessel is, aki a Belcanto, vagyis az Operabarátok Magyarországi Társaságának az alapító elnöke, s nála van a híres aranyruha a Manonból. Ígéretet tett arra, hogy 2018-ban azt is megkaphatjuk” – fűzte hozzá.

 

Megtudhattuk továbbá azt is, hogy nyolc hónapig tartó munka eredményeként hamarosan megjelenik a Házy Erzsébetre emlékező Az évszázad Manonja című könyv is, amelyben kritikák, újságcikkek és visszaemlékezések lesznek majd a híres operaénekesről. „A legérdekesebb része pedig az lesz, hogy harminchárom olyan közéleti személyiség, operaénekes, művész, barát vagy rendező írt bele visszaemlékezést, akik ismerték és pályatársai voltak, vagy valamilyen személyes kapcsolatban álltak vele. A 33 személyből 22 Kossuth-díjas, vagyis ebből a szempontból is értékes és érdekes lesz a könyv” – fűzte hozzá Klemen Terézia.

Ezenkívül a legendás hírű Mezey Béla fotóművésztől, a Magyar Állami Operaház volt fotósától megkaptam az összes őt ábrázoló felvétel negatívját, amelyeket azután magam digitalizáltam, így a könyvben olyan képek is láthatók lesznek majd, amelyek még soha sehol nem jelentek meg eddig, azaz operatörténeti jelentőséggel is bír majd” – fogalmazott Klemen Terézia.

Mint mondta, mivel Hechtné Házy Annának volt egy elképzelése, miszerint szeretne egy emlékszobát vagy egy kiállítást létrehozni a szülőföldjén Házy Erzsébetnek, ezért úgy döntött, hogy a fent említett, tavasszal megjelenő könyvet Hecht Anna emlékének szenteli.

 

4149   Búbánat • előzmény1276 2018-01-20 11:47:45

Kapcs.: 1.276., 4092., 4093. sorszámok

Johann Strauss: Der Zigeunerbaron - az operettfilm jelenete:

Házy Erzsébet (Saffi), Rudolf Schock (Barinkay), Elisabeth Schärtel (Czipra)

Erstes Deutsches Fernsehen  1965 december 25-én sugározta a televízióban a filmet. =fekete-fehérben!

4148   Búbánat • előzmény4147 2018-01-19 15:42:40

Legyen itt az elérhetősége - újra - a Youtubre-ról; a linkje:

https://www.youtube.com/watch?v=eeH-6JkeQLA

Gräfin Mariza' ist eine deutsche Operettenverfilmung unter der Regie von Eugen York (nach der Operette Gräfin Mariza von Emmerich Kálmán 1924).

Schauspieler:

Erzsébet Házy: Gräfin Mariza

René Kollo: Graf Tasso

Dagmar Koller: Lisa

Kurt Huemer: Koloman Zsupan

Benno Kusche: Fürst Populescu

Ljuba Welitsch: Fürstin Bozena

Kurt Grosskurth: Tschekko

Irma Patkós: Mamutschka

Olivera Miljakovic: Manja

Zoltán Latinovits: Penizek

Szilvia Sunyovszky: Ilka

Károly Mécs: Liebenberg

Sándor Suka: Friseur

Ottó Berényi: Peter

Rudolf Romhányi: Sandor

4147   Búbánat • előzmény4095 2018-01-19 13:13:32

Kapcs.:4095. és 4094. sorszámok

Emmerich Kálmán: Gräfin Mariza  - jelenetfotó az operettfilmből

Házy Erzsébet (Marica) - Emmerich Kálmán: Gräfin Mariza  - jelenetfotó az operettfilmből

1973, ZDF / Unitel, Deutschland

4146   Búbánat • előzmény4100 2018-01-18 23:54:42

Kapcs. 4100. sorszám

Házy Erzsébet, Jámbor László - Puccini: A Nyugat lánya

 

4145   Búbánat 2018-01-18 15:55:15

Dankó Rádió mai operettműsorában - Túl az Óperencián -  ismét hallhattuk (és délután hat és hét között ismét hallhatjuk)

Lehár Ferenc – Robert Bodanzky – Alfred Maria Willner – Gábor Andor – Zoltán Pál: Cigányszerelem

  • Jonel dala, Zórika és Jonel kettőse:  „Ébredj, kis bimbó! Szép tavasz kél... Szíveden nyílik a rózsalevél, ébred a bimbó, ébred a lány…./Ki vagyok? Ki vagyok? Egy éretted bolygó árnyék, mert nincs nyugalmam már. Az én szívem visszavár, bár elárultál! Jól érzem, hogy meg sem hallod a vádat, mely számon kér, mégis érted sóhajt a dal, mely elkísér! /Zórika, Zórika jöjj vissza már, vár otthon nyugalmas fészked! Ott vár a boldogság, szerelmed vár, máshol csak könnyben lesz részed!  Zórika, Zórika, jöjj vissza hát!…/ - Ne várj rám! … boldogan élek itt… /- Nem szeret a másik, akire vársz… csak bajt hoz Rád!…./- Hogy hív a hangja!  Bűvölő!....Szívem elolvad menten. Csak őt szeretem! Érted?.../ - Zórika, Zórika, jöjj haza már!...”  (Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert, Km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Breitner Tamás – 1965, Hungaroton, LP - a felvétel az operett több részletével 2004-ben, CD-n is kijött.

(Az operettből  elhangzottak további részletek is, más előadókkal, más felvételekről: Szabó Miklós, Pándy Piroska, Kukely Júlia, Takács Tamara, Fülöp Attila, Bende Zsolt).

4144   Búbánat • előzmény1623 2018-01-17 23:08:25

Kiegészítés és pótlás

Az 1623. sorszám alatt hoztam azt a címet, hogy

„Slágermúzeum 2. - szórakoztató; revüfilm

MTV: 1964. május 1., 21:15
Ismétlések: 1964. december 26..22:50; 1982.október 15., 21:05

A revüfilm az 1927-1936 közötti időszak nagy slágereinek felhasználásával.

Közreműködnek:
Psota Irén; Lehoczky Zsuzsa; Alfonzó; Bodrogi Gyula; Angyal Sándor; Bán Klári; Csanaki József; Csajányi György; Csorba István; HÁZY ERZSÉBET, Hlatky László; Homm Pál; Ilosfalvy Róbert; Kabos László; Márkus László; Ráday Imre; Szabó Anita; Szendrő József; Zentai Ferenc;

Magyar Állami Operaház balettkara; Jégszínház együttese; szólót táncolnak:; Gaál Éva; Kékesi Mária, Nagy Iván; Szegő Tamás;

Kísér: Magyar Rádió és Televízió szimfonikus zenekara;
Gyulai Gaál Ferenc; Gyulai Gaál János; Hidas Frigyes vezényelnek

Részletes műsort nem ismerem.

Mostanra kikutattam, felleltem a „hiányzó láncszemeket”   - azaz, mi volt az az eredeti kép- és hanganyag, melynek  felhasználásával készült el később ez a televíziós szórakoztató produkciós film; utóbb, kilenc évvel később, az eredeti film felhasználásával 1973-ban került a televízióban bemutatásra egy újabb revüösszeállítás film  

Most ez utóbbi televíziós műsor tartalmát, adatait ismertetem; fedi az elsőként – 1964-ben – képernyőre került zenés filmösszeállítás szerkesztett anyagát:

 

1973. augusztus 18., MTV 20.00 – 21.15:  

„SLÁGERMÚZEUM – revüfilm”

 

Az 1963-as  „Slágermúzeum I.”  és az 1964-es „Slágermúzeum II.”   revüfilmek részleteiből került összeállításra - az 1927-1936 közötti időszak nagy slágereinek felhasználásával.

Írta és rendezte: Horváth Tivadar

Díszlet- és jelmeztervező: Vogel Eric

Koreográfus: Seregi László

Zenei vezető: Fényes Szabolcs

Társrendező: Bednai Nándor

Operatőr: Hoffmann Vladimir

Szerkesztő: Buzáné Fábri Éva

Zeneszerzők:

Ábrahám Pál, Buday Dénes, Brodszky Miklós, Eisemann Mihály, Kóla József, Lajtai Lajos, Zerkovitz Béla

Km. a Magyar Állami Operaház balettkara; Jégszínház együttese; szólót táncolnak:; Gaál Éva; Kékesi Mária, Nagy Iván; Szegő Tamás;
Magyar Rádió és Televízió szimfonikus zenekara.

Vezényel: Gyulai Gaál Ferenc; Gyulai Gaál János; Hidas Frigyes 

A játék elképzelt színhelye: múzeum

Szereplők:

Múzeumőr: Alfonzó

Látogatók:

Psota Irén; Lehoczky Zsuzsa; Bodrogi Gyula; Angyal Sándor; Bán Klári; Csanaki József; Csajányi György; Csorba István; HÁZY ERZSÉBET, Hlatky László; Homm Pál; Ilosfalvy Róbert; Kabos László; Márkus László; Ráday Imre; Szabó Anita; Szendrő József; Zentai Ferenc;

A teljes műsorból itt csak két számot - két duett - emelek ki:

Ábrahám Pál – Harmath Imre: Bál a Savoyban - „La Bella Tangolita” (Szabó Anita, Ilosfalvy Róbert)

Eisemann Mihály – Békeffi István: Egy csók és más semmi  - "Egy csók és más semmi„ (Házy Erzsébet, Homm Pál)

4143   Búbánat • előzmény1431 2018-01-15 12:03:05

Kapcs., 1431., 605., 4082., 3817, 4141.

Kiegészítés

Jacques Offenbach: A gerolsteini nagyhercegnő

Nagyoperett

Többször szóbahoztam, hogy a Rádió Dalszínházának új Offenbach-bemutatóját (1970. augusztus 19, Kossuth Rádió 20.07 – 23.04) követően évekig - számomra máig érthetetlen okok miatt –  sem teljes egészében, de még a részleteit se, nem sugározta a rádió, miközben gyakorta felhangoztak az operett francia nyelvű felvételének részletei.

Mindennek tüzetesen utána néztem a korabeli RTV Újságban, a lap számainak napról-napra történő átvizsgálásával. Ez az „átok”, ez a nem tudom mire vélni „szilencium”  csak több mint három év elteltével szűnt meg, oldódott fel, mégpedig ekkor:

1973. november 27., Kossuth Rádió, 22.57 – 24.00

A gerolsteini nagyhercegnő

Részletek Offenbach operettjeiből

Közreműködik: Házy Erzsébet, Divéky Zsuzsa, Erdész Zsuzsa, Koltay Valéria, Németh Marika, Svéd Nóra, Bartha Alfonz, Kishegyi Árpád, Melis György, Michels János, Pere János, Réti József, az MRT énekkara és szimfonikus zenekara, vezényel Bródy Tamás.


- Előjáték

- Bevezető jelenet és Bumm tábornok dala (Németh, Réti, Melis, Énekkar)

- Wanda és Fritz kettőse az 1. felvonásból (Németh, Réti)

- Katonák és a nagyhercegnő dala az 1. felvonásból (Házy, Énekkar)

- Katona-dal: „Fogd ezt a kardot, a kardot…” (Házy, km.: Réti)

- Bevezető jelenet és levél-kuplé a 2. felvonásból (Koltay, Erdész, Divéky, Svéd, Pere)

- Buffó hármas (Bartha, Kishegyi, Melis)

- Nagyhercegnő dala, a nagyhercegnő és Fritz kettőse a 2. felvonásból: ”Mondd el azt, hogy…” (Házy, Réti)

- A 3. felvonás előjátéka

- A nagyhercegnő és Bumm tábornok kettőse a 3. felvonásból (Házy, Melis)

- Induló és szerenád (Németh, Bartha, Réti, Melis)

- „Riadó” – együttes (Németh, Bartha, Réti, Kishegyi, Melis, Pere) 

- Esküvői kar és legenda (Házy, Bartha, Kishegyi, Melis, Énekkar)

- A 3. felvonás fináléja (Házy, Németh, Bartha, Réti, Kishegyi, Melis, Michels, Énekkar)

Persze a teljes operett zenei anyaga ennél több,  és azok a részletek is idővel elhangzottak a rádió operettműsoraiban.

 

Ugyancsak,  ismételten kitérek itt  még egy körülményre.

 A gerolsteini nagyhercegnő zenei felvétele 1970 előtt két évvel korábban már elkészült, és ezt a rádió operettrészletek címszó alatt bemutatta. Még összekötő szöveget is írt hozzá Albert István, és így - keresztmetszet-formában -  került adásba először 1968. november 20-án, a Petőfi Rádióban 10.00 és 11.17 óra között. 

(Később úgy gondolhatta a Rádió Dalszínháza szerkesztősége, hogy érdemes ezt a sikeres, szép zenei felvételt dialógusokkal kiegészítve, prózát mondó színművészeket is bevonva, teljes értékű operettként bemutatni, ahogy ezt a többi Offenbach-operett esetében is tették, mint ami például az 1965-ben elkészített stúdiófelvételen a „Szép Heléna” adaptációja volt (többségében azokkal az énekművészekkel, akik aztán a Gerolsteininél is szerepet kapnak). 

A teljes rádiófelvétel "színlapja":

Henri Meilhac és Ludovic Halévy librettója nyomán a szöveget magyarra fordította, és a rádióra alkalmazta: Romhányi József 

Km.: a MRT szimfonikus zenekara és énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc)

Vezényel: Bródy Tamás

Zenei rendező: Balassa Sándor
Rendező: Cserés Miklós dr.

Szerkesztő: Bitó Pál

Szereposztás:

A nagyhercegnő – Házy Erzsébet
Wanda, egy parasztlány, Fritz szerelme – Németh Marika
Fritz, közlegény – Réti József (Fülöp Zsigmond)
Bumm tábornok – Melis György
Paul herceg, a nagyhercegnő vőlegénye – Bartha Alfonz (Körmendi János)
Puck báró, szertartásmester – Kishegyi Árpád (Csákányi László)
Grog báró, a kérő – Michels János (Ferencz László)
Nepomuk, hírnök – Pere János (Verebély Iván)
Charlotte – Erdész Zsuzsa (Balogh Katalin)
Olga – Koltay Valéria
Ida – Svéd Nóra
Mama – Divéky Zsuzsa (Hódy Gitta)
Gyerek – Olasz György
Andie – Orczy Teréz

4142   Búbánat • előzmény3576 2018-01-13 15:44:55

Kapcs.: 3576.,  1.296. sorszámok

Kiegészítés

Horváth Jenő (1915 – 1973): Kénytelen mulatság – daljáték

Jókai Mór elbeszélését rádióra alkalmazta és a verseket írta: Hárs László

Rádió dalszínháza bemutatója: 1973. szeptember 30., Kossuth adó, 19.15 – 20.35

Vezényel: Breitner Tamás

Km.: az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc)

Zenei rendező: Balassa Sándor
Rendező: Cserés Miklós dr.

Szerkesztő: Bitó Pál

Szereposztásból:

Repey Katinka grófnő – Házy Erzsébet (Váradi Hédi)
Cesarine, a grófnő társalkodónője – Zentay Anna
Báró – Feleki Kamill
Fekete Józsi,a betyárok vezére – Bessenyei Ferenc
Marci, futó betyár – Hadics László
Kocsis – Csajányi György

„A darab azt meséli el, hogy a szép, de szeszélyes Katinka grófnő, aki egy kaszínóbálba igyekszik, hogyan kerül társaságával a betyártanyára, ahol a rettegett hírű Fekete Józsi gavallérosan megvendégeli és alaposan megtáncoltatja. A sok ismert dal és sláger szerzőjének jó alkalma nyílt a történetben szembesített két világ zenei megelevenítésére. A XIX. század második felének bécsies dalai, a franciás sanzonok és a betyárnóták egymásbafonódása adja a játék különös hangsúlyát.„ /RTV Újság/

4141   Búbánat 2018-01-09 17:36:16

Hamarosan, 18 órakor kezdődik a Dankó Rádióban a Túl az Óperencián délelőtti adásának ismétlése!

A zenei kínálatból kiemelem (a műsor második felében, 18.30-tól):

Jacques Offenbach: A gerolsteini nagyhercegnő

A klasszikus nagyoperettből klasszis hazai rádiófelvétel készült a Rádió Dalszínházának égisze alatt!

Az operett teljes stúdiófelvételét, prózai dialógusokkal együtt, először 1970. augusztus 19-én, a Kossuth Rádió sugározta (20.07 – 23.04), de magát a zenei anyagot már két évvel korábban felvette a rádió a művészekkel, énekkarral és zenekarral, Bródy Tamás karmester zenei irányításával: ezt a felvételt először 1968. november 20-án a Petőfi Rádió sugározta,  10.00 és 11.17 óra között.

 Henri Meilhac és Ludovic Halévy librettója nyomán a szöveget magyarra fordította, és a rádióra alkalmazta: Romhányi József 

A következő részleteket hallhatjuk most ebből az Offenbach-operettből a  Dankó Rádió műsorán:

  • Bevezető kórusjelenet (Énekkar)
  • Jelenet és Fritz belépője (Réti József, km. Németh Marika és Énekkar)

„- Szívem, Fritz! Ó, milyen bátor!  Csatába mégy!… /- Ki nekem ront, pórul járhat!  Ki nekem ront, pórul járhat!  Mert visszavár, mert visszavár csókos száj! /Gyertek szép leányok, csókra  epedőn, selymes  ágyban háltok, mi a harcmezőn, levest kap a baka, komisz kenyeret… Holnap puska ropog, ágyú riogat, úgyis elpatkolok ma még, hadd igyak! Ide veled, jó bor, na hörpintsük fel! Anya, ara, sógor ma búcsúznunk kell!  Ó szép szemű lányok, ó hős férfinép! Most rúgjuk a port, víg körtáncot járj!  Perdülj!  Fordulj!  Ó!  /Körbe perdülünk, lengve lendülünk, mint a búgócsiga, mint a kerge nyáj! Erre lendülünk, arra perdülünk, mint a búgócsiga, mint a kerge nyáj.  Fordulj, perdülj, mint a búgócsiga, mint a kerge nyáj!  Fordulj, perdülj,  mint a búgócsiga, röppen, szállj!” –a  refrént ismétli: Énekkar.

  • Jelenet és Bumm tábornok dala (Melis György, km. Réti József és Énekkar)

„Ez botrány! Ezer ördög! Itt a táborban lányok!…./Ahogy felnyihog harci ménem, 
föl, harcra hát! Rohamra indulok én az élen, hegy-völgyön át…/ Piff, paff, puff, tarapapa bumm! Legyőzött a generál, Bumm, bum! …”

  • A nagyhercegnő dala, a nagyhercegnő és Fritz kettőse a II. felvonásból (Házy Erzsébet, Réti József)
    „ A férj ezt mondta nékem, kérlek, mondd néki el azt, amit érzek! …/Mondd el azt, hogy kellemes és megnyerő. Mondd el azt, hogy bódító férfi. Mondd el azt, mennyit tudna itt még hódítani!...És győzni néha többet ér, ha ezt közvetíti a vágya. Ó!..../ 
    Jaj, nincs nyugtom, percnyi sem, csak szenvedek nappal és éjjel! Csak álmodom róla szüntelen, és nem adom reményem, mégsem. Ó!.... Nos, hát! Nos hát, most mit válaszol nekem?.../ Mondja azt hogy én vele érzek; Biztos szép, biztos kedves lélek…- Azon kell tehát igyekeznem… Hogy a szívem is így érezzen…
    Ez mind szép volna, csak azt kéne tudnom, hogy miről van itt szó? Miről volna szó? 
    Az ördög engem örök tűzbe dugjon, ha tudom, milyen sóvárgó…”
     
  • Jelenet  (Kishegyi Árpád,  Melis György, Bartha Alfonz, Michels János, Németh Marika,  Énekkar)

„… Bűbájos asszonyka, szép Jó’jcakát, elég ha önnek ennyit mondok… Jó’jcakát….nem mondunk mást --- Jó’jcakát...”

  • Jelenet és a III. felvonás fináléja  (Házy Erzsébet, Németh Marika, Réti József, Bartha Alfonz, Kishegyi Árpád, Michels János,Melis György, Pere Jámos és az MRT Énekkara)

„ ….Jó estét urak!... - Százhúsz évig éljen a szép ifjú pár!  Ma szóljon hát a bor, a serleg körbejár…/...

- A díszsisakom visszakaptam!
- A lantomat visszanyerem!
- A szívem végleg önnek adtam!
- És viszontlátom két szép gyermekem!
- Visszavár most a csendes fészek!
- Ahol szépen megbújunk majd!

Nagyhercegnő:
- Mindenkor izgalmak és vétkek: 
Jobb a csend, elkerülni minden bajt.

Fritz:
Bár főtábornok rangos serege csak most ér haza végre, 
Egy jó tucatnyi vasgyúró szapora lesz a házam népe!

Kórus: 
Egy jó tucatnyi vasgyúró szapora lesz a házam népe!

Nagyhercegnő:
A bérre bár az asszonyka akad a csókra szomjas férje
A józan ész most azt mondja, legyen a mókának most vége!

Kórus
A józan ész most azt mondja, legyen a mókának most vége!

Nagyhercegnő:
Ha látna most a dédanyám, ő biztos büszke volna rám!
Ha látna most a dédanyám, ő biztos büszke volna rám! Ó!...”

4140   Búbánat • előzmény4139 2018-01-08 14:25:25

4139   Búbánat 2018-01-08 14:24:08

HÁZY ERZSÉBET SZÍNÉSZNŐ PRIMADONNA OPERA ÉNEKESNŐ autográf DEDIKÁLT fotó FÉNYKÉP

14.800 HUF

57.45 USD

Feltöltés ideje: 2017. október 28.

A képen látható állapotban, a művésznő saját, eredeti kézjegyével.

Mérete: 133 mm x 84 mm

Galéria Savaria – online piactér

Eladó régiségek

4138   Búbánat 2018-01-06 16:03:14

A Dankó Rádió délelőtti Túl az Óperencián című operettadásának második felében részletek szólaltak meg

Lehár Ferenc A víg özvegy  című világsikerű operettjének hazai – „klasszikus” – teljes rádiófelvételéről:

Rádió Dalszínházának a bemutatója 1962 karácsonyán volt a Kossuth rádióban:
Szövegét André Meilhac Attasé című darabja alapján Victor Léon és Leo Stein írták, a magyar dalszövegek Mérey Adolf munkája. Rádióra átdolgozta: Kristóf Károly
Km.: az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (Karigazgató: Vajda Cecília)
Vezényel: Sebestyén András


Zenei rendező: Ruitner Sándor
Rendező: Rácz György

Szereposztás:

Glavari Hanna, gazdag özvegy – Házy Erzsébet
Danilovics Danilo, követségi titkár – Udvardy Tibor (Zenthe Ferenc)
Zeta Mirko, nagykövet – Palcsó Sándor (Rajz János)
Valencienne, a felesége – Koltay Valéria (Kállai Ilona)
Camille de Rosillon – Kövecses Béla (Kaló Flórián)
Cascade, vicomte – Kishegyi Árpád (Lázár Gedeon)
Raoul de St. Brioche – Külkey László (Petrik József)
Nyegus, írnok – Bilicsi Tivadar
Bogdanovics, konzul – Nádas Tibor (Nagy István)
Olga, a felesége – Korompay Vali
Kromov – Várhelyi Endre (Szoó György)
Sylviane, a felesége – Magda Gabi
Prisics – Balázs István

Erről a rádiófelvételről hallhattuk most a következő számokat:

- Daniló belépője, I. felv.: „A szerelmetes szép hazám, hogy mennyi gondot ád, az ám…/Az orfeum tanyám, ott békén hagy hazám…” (Udvardy Tibor)

Grizette-dal, II. felv.: „Ritantouri, tantire…” (Koltay Valéria, Női kar)

Jelenet, Danilo elbeszélése és a II. felvonás fináléja: „…Egy ősi királyi családban…/-Párizsban így szokás…”  (Házy Erzsébet, Udvardy Tibor, Koltay Valéria, Kövecses Béla, Kishegyi Árpád, Külkey László, Palcsó Sándor, Nádas Tibor, Várhelyi Endre, énekkar)

- Szerelmi kettős a III. felvonásból: „Minden vágyam, súgom lágyan, csak szeress!…” (Házy Erzsébet,  Udvardy Tibor)

- A III. felvonás fináléja: „Bár az asszonyhoz senki sem ért…”  (Házy Erzsébet, Udvardy Tibor, Koltay Valéria, Kövecses Béla, Nádas Tibor,  Palcsó Sándor, énekkar)

 

Ma 18 és 19 óra között megismétli a Dankó Rádió a délelőtt elhangzott műsorát.

4137   Búbánat • előzmény387 2018-01-06 13:29:55

A 387. és az 1626. sorszámok alatt (is) említettem  A madarász és a Dubarry ének-zenei felvételét a rádióban,  és az élő televíziós műsort is (mely Kónya Sándor  portréfilmje lett: "Nagyapám 20 éves volt..."). 

Pótlólag ideírom az első rádiós sugárzásuk idejét: 

"Bemutatjuk új felvételünket"  (részletek)

1973. január 4., Kossuth Rádió, 21.39 - 22.00

Házy Erzsébet, Kalmár Magda, Kónya Sándor énekel, km. az MRT Énekkara és Szimfoniikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás

A kásőbbiekben a rádió leadta az összes felvett dalt, kettőst, jelenetet a két operettből.

1973. január 30.  Kossuth Rádió, 19.25 – 20.23

Operettest – részletek Zeller A madarász és Millöcker: Dubarry című operettjéből:

Közreműködik:

Házy Erzsébet, Kalmár Magda, Petress Zsuzsa, Kónya Sándor, Kishegyi Árpád, Palcsó Sándor, Réti József, Várhelyi Endre, az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara.

Vezényel: Bródy Tamás

I. Zeller: A madarász

  1. Milka belépője: „Viszem a postazsákot én...” (Kalmár)
  2. Ádám dala: "Nagyapám 20 éves volt.../Muzsikálj, muzsikálj, muzsikálj..." (Kónya)
  3. Hármas (Kalmár, Kónya, Réti)
  4. Rajna-keringő: "Rajna-táj, égi báj..." (Házy)
  5. Rózsa-dal: „Tudod-e azt, ki...” (Házy, Kónya)
  6. Haskó és Flaskó kettőse (Kishegyi, Várhelyi)
  7. Mária és Ádám kettőse: "Vigyázz, vigyázz te, szép leány...”(Kalmár, Kónya)

II. Millöcker: Dubarry

  1. Jeanne belépője: "Átéltem már néhány szerelmet..." (Házy)
  2. Vidám kettős: „Van egy kis időm” (Petress, Palcsó)
  3. A hercegnő dala (Házy)
  4. René dala (Kónya)
  5. Jeanne dala (Házy)
  6. Vidám kettős (Petress, Palcsó)
  7. Jeanne dala: „Mindegy nekem, mi lesz velem…”  (Házy)
  8. Szerelmi kettős: „A május rám talált” (Házy, Kónya)

 LP-n és CD-n is kijöttek ezek a dalok, mely lemezkiadványukról ugyancsak szó esett már ebben a topicban.

4136   Búbánat 2018-01-03 15:08:11

Házy Erzsébet énekhangja ma A cigánybáró rádiófelvételéről, az operett két jelenetében (együttesben) szólalt meg a Dankó Rádió – „Túl az Óperencián” -délelőtti adásában.

A Rádió dalszínházának bemutatója: 1961. április 2. , Kossuth Rádió, 18.50 – 21.20

Km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Ferencsik János. (Magyar fordítás: Fischer Sándor)

  • Hármas: Czipra, Szaffi,és Barinkay jelenete, és szerelmi kettős, II. felv. (Komlóssy Erzsébet, Házy Erzsébet, Ilosfaly Róbert)

„- Itt őrzöm még… az uram birtokát, a drága lánykát… /- Tán álomkép, mely rábeszél, hogy visszatérjek már, mert boldog élet vár…/Nem álom ez, való igaz, örökre mindig az marad, nézz rám hát édes asszonyom a rózsaszínű hajnalon…/- én asszonyod vagyok,- én mindig férjed maradok! – Én vagyok a nőd!…. /Ez éjszakán, a hold sugarán elnéztelek, lehunyt szemedet...”

  • Jelenet, Szaffi és Barinkay kettőse és a II. felvonás fináléja (Ágai Karola, Garancsy Márta, Házy Erzsébet, Komlóssy Erzsébet, Bartha Alfonz, Bende Zsolt,  Lendvay Andor, Melis György, Énekkar)

„… Hogy gondolnék fenséged kezére? Lemondok szívem ellenére!…- Most el kell válni!.../ - Vár a katonaság!… Szerelmemért adom az életem! Hazámért odaadom szerelmemet!...Ne hagyj el, itt maradj!  -  Ne szólj! Mennem kell!  - Már késő! felcsapott! Hadd menjen el! - Áldjon ég!  - Hadd menjen el! Az Ég megáldja majd a kardját!  - Harcra hát!..”.(a Rákóczi induló dallama is bele van szőve a zenébe)

 

Ezt a két operettszámot (és további dalokat A cigánybáróból, valamint A denevérből, illetve Lehár Éva című operettjének részleteit is) újra meghallgathatjuk az ismétlésben, ma délután hat és hét óra között a Dankó Rádió hullámhosszán és az internetes elérhetőségein.

4135   Búbánat 2018-01-02 14:54:45

A Dankó Rádióban ma elhangzott operettrészletek között kettőben énekelt Házy Erzsébet:

Johann Strauss: Egy éj Velencében 

A rádió teljes stúdiófelvételéről (Rádió Dalszínházának bemutatója 1966. július 16. Kossuth Rádió 20.28 – 22.00; Rendező: Horváth Ádám)

  • Annina dala (Házy Erzsébet, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás)

 „ Ez itt az alkalom, most bosszút állok, nincs bennem irgalom! …/Oly csábítóan szép leszek, bizony, babám… „

Jacques Offenbach: Szép Heléna 

  • Heléna és Páris jelenete, valamint a II. felvonás fináléja – Rádió Dalszínháza felvétele: 1965. november 20., Kossuth Rádió; Rendező: Horváth Ádám)

(Házy Erzsébet, Réti József, valamint Koltay Valéria, Erdész Zsuzsa, Maleczky Oszkár, Melis György, Palócz, László, Kishegyi Árpád, Külkey László, Palcsó Sándor,  az  MRT Énekkara, Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás)

„Elfogom rabolni őt..   /-Hát, menj csak, menj, a szerelmem kísér!...  /-Na várj, Te gaz csábító! Meggyaláztad! Páris,  vedd a sátorfát máris!… Tűnj el, tűnj el!.../Azt mondom ennek a fele-fele-fele fele sem tréfa…”

 

Mindkét operettből további részletek is elhangoztak a délelőtti rádióműsorban, mely felvételeket újra meghallgathatjuk az ismétlésben: "Túl az Óperencuián" - ma délután hat és hét óra között a Dankó Rádió hullámhosszán és az internetes elérhetőségein.

 
Műsorajánló
Mai ajánlat:
18:00 : Budapest
Hold utcai református templom

Tóka Ágoston (orgona)
J. S. Bach összes orgonaműve / 7. - Tóka Ágoston - Orgelbüchlein

19:00 : Budapest
Duna Palota

Demeter László (fuvola)
Duna Szimfonikus Zenekar
Vezényel: Deák András
Szláv kaleidoszkóp
HACSATURJÁN: Fuvolaverseny
KABALEVSZKIJ: Komédiások – szvit, Op.26
BOROGYIN: Polovec táncok

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Sárik Péter (zongora); Fonay Tibor (basszusgitár, bőgő); Gálfi Attila (dob)
"Bartók műveinek jazz-feldolgozásai"

19:45 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Sylvia Schwartz (szoprán)
Cantemus Vegyeskar (karigazgató: Szabó Soma)
Budapesti Fesztiválzenekar
Vezényel: Fischer Iván
ČIURLIONIS: Az erdőben
ARVO PÄRT: Como cierva sedienta
PETERIS VASKS: Epifania
ARVO PÄRT: Te Deum

20:00 : Budapest
Szent István Bazilika

Szakács Ildikó, Gion Zsuzsanna, Kálmán László, Najbauer Lóránt
Virágh András Gábor
Etunam Vegyeskar
Solti Kamarazenekar - művészeti vezető: P. Ispán Franciska,
vezényel: Virágh Andárs
J.S. BACH: d-moll toccata és fúga
MOZART: Requiem
19:00 : Siófok
Siófoki református templom

Kovács Szilárd (orgona), Fülep Márk (fuvola)
A mai nap
történt:
1892 • A Bajazzók bemutatója (Milánó)
született:
1874 • Gustav Holst, zeneszerző († 1934)
1955 • Andrej Gavrilov, zongorista
elhunyt:
1960 • Koréh Endre, énekes (sz. 1906)
1987 • Jaco Pastorius, jazz-muzsikus, zeneszerző (sz. 1951)