vissza a cimoldalra
2018-12-10
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61384)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4125)
Társművészetek (1283)
Haladjunk tovább... (216)
Kedvenc előadók (2825)
Milyen zenét hallgatsz most? (25007)
Momus társalgó (6349)
Kedvenc felvételek (149)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2283)
Kedvenc művek (143)

Olvasói levelek (11295)
A csapos közbeszól (95)

Hozzászólások a Momus írásaihoz (6696)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4391)
Juan Diego Flórez (724)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (1187)
Erkel Színház (9483)
Élő közvetítések (7593)
Pitti Katalin (822)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3019)
Operett, mint színpadi műfaj (3777)
Bretz Gábor (127)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1542)
Franz Schmidt (3240)
film és zene (190)
Egyházi zene (215)
A díjakról általában (1044)
Ilosfalvy Róbert (821)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Fórum - Egyházi zene (frushena, 2005-05-12 23:49:55)

   
214   Búbánat 2018-12-08 09:09:52

Veni Domine - Karácsonyi koncert a Sixtus-kápolnában

(2018)

A Vatikáni Apostoli Könyvtárban található a világ legnagyobb egyházi zenei kéziratgyűjteménye, amelyhez egyedül a Sixtus-kápolna kórusának van hozzáférése. Ez a kórus, amely a világ legrégebb óta működő kórusa, évszázadok óta ad elő ezekből a különleges zeneművekből. 2018-ban a Sixtus-kápolna vezető karmestere, Massimo Palombella, Öszentsége tiszteletbeli prelátusa a Vatikáni Apostoli Könyvtár ritkán hallható többszólamú énekelt zeneműveit (motettáit) egy teljesen új formában vitte a hallgatóság elé, ügyelve arra, hogy a darabok liturgiai jelentése is világos maradjon. A koncertekről készült filmben több olyan ritkaság is felcsendül, mint Palestrina és Desprez kórusművei, amelyek kifejezetten a pápák által tartandó adventi és karácsonyi igehirdetéseire íródtak, ám eddig soha nem voltak hallhatóak élőben.


Nemzet: német
Stílus: koncert
Hossz: 60 perc
Magyar mozibemutató: 2018. december 6.

213   Búbánat 2018-12-07 13:30:19

ÚTRAVALÓ: 70 éves a Liszt Ferenc kórus (2018.12.03.) – Interjú Farkas Mária karnaggyal

Televízió - Újbuda

Közzététel: 2018. dec. 4.

212   Búbánat 2018-11-25 12:36:56

SIRÁKNÉ KEMÉNY KINGA (EGYHÁZZENE) DLA DOKTORI VÉDÉSE A disszertáció címe: Harmat Artúr élete és egyházzenei munkássága

Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem 28-as számú művészet és művelődéstörténeti besorolású doktori iskola

DLA doktori értekezés tézisei

[Bartók Béla, Basilides Mária, Hlatky Endre és Harmat Artúr zenélnek, 1935. szept. 27.] [Fénykép] / Az Est felv.

211   Búbánat 2018-07-26 09:51:01

 

Musica Sacra 2018 - Gioachino Rossini: Petite Messe Solennelle

 

Nemzeti Emlékhely 8000 Székesfehérvár, Koronázó tér 1. 

2018. augusztus 12. vasárnap, 21:00.

Közreműködők:

Sarah Tisba – szoprán

Chiara Tirotta – mezzoszoprán

Luciano Ganci – tenor

Filippo Polinelli – bariton

Egyesített kórusok:

Alba Regia Vegyeskar,

Primavera Kórus,

Vox Mirabilis Kamarakórus,

Ars Musica Vegyeskar,

Budapesti Lantos Kórus,

Vass Lajos Kórus (Budapest),

Várpalotai Bányász Kórus,

Veszprém Város Vegyeskara,

Magyar Rádió Énekkara,

Vikár Béla Vegyeskar (Kaposvár)

 

Alba Regia Szimfonikus Zenekar

Vezényel: Janos Acs

Székesfehérvár kulturális életének egyik legnagyobb szabású eseménye, a Musica Sacra-hangverseny mára a 2015-ben újjászervezett Alba Regia Szimfonikus Zenekar gondosan ápolt hagyományainak részévé vált. Évről évre elsőrangú művészek közreműködésével csendülnek fel az egyházzene remekművei a koronázó Bazilika romjai fölé emelt hatalmas szabadtéri színpadon, különleges zenei, egyben spirituális élményt kínálva a hallgatóságnak. Az idei esztendőben kiváló olasz énekesek vendégfellépésével Giacchino Rossini csodálatos egyházzenei alkotása, a Petite messe solennelle (Kis ünnepi mise) hangzik el az egyesített kórusok és az Alba Regia Szimfonikus Zenekar előadásában, az olasz operazene világhírű szakértője, Janos Acs vezényletével.

Az 1864-ben befejezett kompozíció műfajának különleges képviselője, mely címét eredeti, tizenkét énekesből, két zongorából és harmóniumból álló előadó-apparátusáról kapta. A nagy kórusra és zenekarra átdolgozott változat 1866/67-ben készült, bemutatója 1869-ben volt. A mise zenéjét egyfajta stile misto (kevert stílus) jellemzi: a kifejezetten operai hangvételű, a bel canto varázslatos dallamvilágát megszólaltató áriák mellett a reneszánsz és barokk zenéjét idéző tételek is helyet kaptak benne. A mű kéziratában a Rossinire olyannyira jellemző szarkasztikus humorú, ugyanakkor megrendítően személyes megjegyzéseket olvashatunk. A partitúra utolsó oldalán ez áll: „Istenem! Itt van ez a szegény kis mise. Vajon megszentelt zenét vagy elátkozott zenét írtam? Tudod jól, hogy vígoperák komponálására születtem! Egy kevés tudás, egy kis szív, ez minden. Légy áldott, és adj nekem helyet a Paradicsomban. – G. Rossini. – Passy 1863.”

szöveg: Szabó Balázs

210   Búbánat 2018-03-22 22:54:21

XIX. MUSICA SACRA CIVITATIS

Budai Polgár, 2018. február 26.

A II. kerületben működő egyházi kórusok idei hangversenyét - Lukin Lászlóra emlékezve (Baja, 1926. január 30. – Budapest, 2004. augusztus 18.:  magyar zenepedagógus, karnagy, műfordító, előadóművész, zenei ismeretterjesztő) március 23-án, péntek este fél héttől rendezik meg a Móricz Zsigmond Gimnáziumban. 

„A Musica Sacra Civitatis hangverseny sorozat 2000 óta minden évben összegyűjti a II. kerület templo­maiban működő kórusokat, lehetőséget adva arra, hogy megmutassák az egyházi zene szépségét a templom falain kívül, továbbá az énekesek így tudnak egymással találkozni – mondta a szervező a Magyar Hírlapnak.  Raduj Klára hangsúlyozta, a hangverseny értéke az élő hagyomány, amelyre a résztvevő kórusok mindig színvonalas műsorral készülnek, nem verseny ez, hanem kórusünnep. A különböző adottságú énekkarok egyforma elkötelezettséggel énekelnek, s érdeklődéssel figyelik egymás teljesítményét. Mindenki saját magához képest a legjobbat nyújtja – tette hozzá. A szervező szerint a Földreszállt Angyalok, a máriaremetei bazilika gyermekkórusa üde színfoltját jelentik az estnek megjelenésükkel és tisztán csengő énekükkel. A szervező elmondta, a hangversenyt minden évben az egyesített kórus éneke zárja, ennek vezénylésére vendégművészeket hívnak, olyan művészeket, akik hitükkel egyek a résztvevő kórusokkal. Az idén Hartyányi Judit karmester asszony lesz a vendégük, aki évek óta figyelemmel kíséri hangversenyüket. Pálúr János Liszt díjas orgonaművész, a Zeneművészeti Egyetem tanára, a Fasori Református Templom orgonistája pedig 2013 óta minden évben megajándékozza a hangversenyt improvizá­ciójával, az egyesített kórus énekének kíséretével.”

209   Búbánat 2018-02-12 09:14:47

„A hangzó katedrálisokért”

Szerző: Pallós Tamás

Új Ember Hetilap – Mértékadó kulturális melléklet

2018. február 11.

Műhelybeszélgetés a Zeneakadémia egyházzene tanszékén

A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem legpatinásabb épületében, a Liszt Ferenc Emlékmúzeumot és Kutatóközpontot is magában foglaló Régi Zeneakadémián találkoztunk az egyházzene tanszék egykori hallgatóival, akik ma már ifjú oktatóként erősítik intézményüket. Szoliva Gábriel OFM és Farkas Domonkos többek között a Dobszay László örökségét továbbvivő tudományos munkáról, a mind jobban feltáruló magyar gregoriánkincs európai rangjáról beszélt. Aktuális helyzetjelentésüket a hazai egyházzene-oktatás felvázolt történetével és világosan megfogalmazott célkitűzésekkel a tanszékvezető, Dobszay Ágnes foglalta keretbe.

Dobszay Ágnes: A Zeneakadémia egyik alapítója és első elnöke, Liszt Ferenc úgy gondolta, hogy a zeneművészet minden ága legyen itt képviselve. Szeretett volna egyházzenei képzést indítani, ezért az e téren egyik legnagyobb szaktekintélynek számító Franz Witthez fordult, aki azonban nem vállalta a magyarországi megbízást. 1891-től néhány éven át gregorián éneket és liturgikát tanítottak; önálló egyházzene tanszak végül csak 1926-ban létesült. Előbb két-, majd hároméves diszciplína volt liturgikával, gregoriánnal, népénekkel, zenetörténettel, karvezetéssel. Általában nem fő, hanem kiegészítő szakként végezték el a hallgatók. Akkoriban a nagyobb egyházi központokban, székesegyházakban, püspökségeken csak olyanok vállalhattak zenei vezetői állást, akiknek zeneakadémiai képesítésük volt. Ez az, ami ma is kívánatos lenne. A fokozatos kiépülés a második világháborúval tört meg. 1948 után már nem vehettek fel több hallgatót, 1950-től pedig megszüntették a tanszéket. A rendszerváltás előtti években vetették
fel egyházzenészek, élükön Dobszay Lászlóval, hogy jó volna legalább a zenetudomány egyik ágaként visszahozni az egyházzenét az akadémiai oktatásba. Közvetlenül a rendszerváltást követően, 1990 szeptemberében indult el a tanszék. Három alapvető célt tűztek ki. A gregoriánból, az egyház ősi zenei nyelvéből kiindulva erős elméleti-történeti képzés és kutatás; hatékony gyakorlati oktatás a katolikus mellett a protestáns egyházzene terén is, valamint a lehető legmagasabb művészi színvonal elérése a hallgatóknál – zeneakadémiai diplomával elismerve. Újdonságként a 2013–2014-es tanévben indult el az osztatlan egyházzene–ének-zenei tanárképzés.

E tanszék hogyan illeszkedik a Zeneakadémia profiljához? Hol és hogyan válik el a klasszikus zenei képzés az egyházitól?

Szoliva Gábriel: A tanszéken párhuzamosan fut a katolikus és a protestáns irányvonalú oktatás, és mindkettőn belül a zenei hagyományhoz igazodva zajlik a hangszeres, orgonista-, illetve karvezetőképzés. Ilyen értelemben tehát a felvett hallgatók specializációja már az első pillanattól elkezdődik. Egyetemi szintű művésznevelésről beszélünk, ugyanakkor az itt zajló oktatás túl is mutat ezen a körön. Hiszen mi nem pusztán koncertképes művészeket, hanem speciális követelményeknek megfelelő zenei szakembereket képzünk. Mi ez a specialitás? Mi az egyházzenészek elsődleges feladata? A liturgia szolgálata. Ez a legfontosabb: a szolgálat. Egy koncert, egy szerzői est és a liturgikus szolgálat között nagy a különbség. Jó esetben nem a zenei-művészi színvonal tekintetében, sőt célunk is, hogy abban ne különbözzék, az iránya azonban más. A liturgikus szolgálat ugyanis egyfajta alkalmazkodóképességet, valamint nagyfokú liturgikus, teológiai és egyházzene-történeti ismeretet feltételez. Az Egyház kétezer éves zenei nyelvének ismerete, méltó tolmácsolása és továbbörökítése a cél. Ahogy már szó volt róla, tanszékünkön az elméleti képzés mellett a liturgikus ének- és orgonairodalom gyakorlati elsajátítására különösen nagy hangsúlyt helyezünk.

Farkas Domonkos: A tanszék egyik öröksége a zenetudománnyal való szoros kapcsolat is. Az itt folyó tudományos munka szervesen kötődik ahhoz az iskolához, amelyet még Rajeczky Benjamin ciszterci szerzetes indított el – Kodály utódjaként az MTA Népzenekutató Csoport élén – Dobszay Lászlóval és Szendrei Jankával. A népzenekutatás során szerzett tapasztalataik birtokában egy akkor még feltáratlan terület, a középkori liturgia és a gregorián ének hazai forrásait kezdték rendszerszerűen feldolgozni. Hogy e föltárt középkori zenei emlékek ne csak olvashatóak, hanem hallhatóak is legyenek, Szendrei Janka és Dobszay László vezetésével megalakult a Schola Hungarica együttes, amely negyven év alatt több mint ötven hanglemezt készített, és számtalan koncertet adott itthon és külföldön. Ez az örökség minta és mérce az egyházzenei tanszék mai munkájához is, ahol a zenei gyakorlat, a tudományos munka és a liturgia szeretete egyaránt hangsúlyos.

A gregorián megközelítése, művelése és „formálása” terén kétféle szemlélet alakult ki itthon: az említett Dobszay–Szendrei-féle Schola Hungarica és a Béres György nevével fémjelzett Gregorián Társaság irányvonala „vetélkedik” egymással. Annak idején sokat cikkezett e témában az Új Ember is. Röviden hogyan foglalható össze e nézetkülönbség lényege?

Sz. G.: A zenei gyakorlatot és a kutatással kapcsolatos eredményeket egyaránt érinti ez a kérdés. Ahogy már elhangzott, Rajeczky, Szendrei és Dobszay tudományos tevékenységükkel a kodályi örökséget vitték tovább. A gregoriánt mint élő anyagot a forrásokig lemenve, onnan rekonstruálva próbáljuk megérteni. Persze emögött még sokkal korábbi zenei tapasztalat tükröződik, hiszen a gregorián korszak nagyobbik része a kottaírás előtti időre esik. Mi a magyarországi középkori liturgikus kódexek minél behatóbb tanulmányozását végezzük. E rendszerszerű megközelítésben pedig az egyes dallamok zenei-elméleti összefüggéseit vizsgáljuk. Megpróbáljuk kikövetkeztetni, hogy a korabeli szerző, illetve zenész hogyan állhatott ahhoz a zenéhez. És ebből adódik aztán az előadói gyakorlat. Ehhez nyújt segítséget a népzene és a magyar nép által megőrzött parlando éneklési stílus. Ezt a gregorián, a szövegszerű zene ősibb módon mindig is magában hordozta. A Béres György vezette Gregorián Társaság kevésbé a hazaira, sajátos elvek szerint inkább a régi nemzetközi anyagra fókuszál. Tanszékünk kutatói – az ugyancsak Rajeczky, Dobszay és Szendrei alapította MTA Zenetudományi Intézet régizene osztályával kar­öltve – egyedülálló, úttörő munkát végeznek a nemzeti középkori anyag feldolgozása terén.

Szó esett az eddigiek hangzó feldolgozásáról, a több mint félszáz darabot számláló lemezsorozatról. Több hiánypótló kötet jelent meg az elmúlt évtizedekben a vonatkozó magyar liturgikus zenei hagyományról. De hol tart most a magyar gregoriánkutatás? Mit ígérnek a nemzetközi kapcsolatok? Vannak még rejtett tartalékok, feltáratlan területek?

Sz. G.: Az itthon őrzött kódexeket jobbára már ismerjük, de teljes feldolgozásuk még nem történt meg, folyamatban van. Rendkívül izgalmas az, hogy napjainkban is előkerülnek újdonságnak számító források. Amikor ide jártam, és Dobszay tanár úr előadásait hallgattam, olvastam a könyveit, az volt az érzésem, hogy erről a rétről már minden virágot leszedtek. Kiderült, hogy ez nincs így. A külföldi nagy könyvtárak, gyűjtemények digitalizált anyagaihoz való hozzáféréshez ma már elég egy kattintás. 2012-ben internetes böngészés során sikerült azonosítanom egy hiánypótló magyar forrást Münchenben, 2015-ben pedig Zágrábban találtam fontos magyar zenetörténeti vonatkozású kódexet. Jelenleg a magyar gregoriánum egy speciális területével foglalkozom, a középkori Ma­gyar­­­országról fennmaradt himnuszdallamok teljes körű feldolgozására törekszem. A Münchenben őrzött Oláh Miklós-féle pszaltérium ehhez ad vezérfonalat, mert dallami szempontból, himnuszoldalról pontosan az az esztergomi rítus tükröződik benne, amelyről ilyen jellegű összefoglaló forrásunk eddig nem volt. Ennek segítségével pedig remélhetően valamennyi magyarországi himnuszdallam rendszerbe foglalható. Egy nagy kritikai összkiadás készül majd ebből. Lényegében ez a folyamatban lévő doktori munkám témája.

F. D.: Egy kicsit visszatérnék még a gregorián előadásmód fontosságára. A katolikus liturgia az újkorban a solesmes-i bencések gregorián reformja nyomán kezdte újra felfedezni és értékelni ősi zenei hagyományát. Ennek jelentőségét X. Piusz pápa is megértette, és az egész Egyházra kiterjesztette. Voltaképpen ez az oka, hogy a solesmes-i iskola öröksége a mai napig megkerülhetetlen. A magyarországi kutatás ehhez képest egy egészen új utat nyitott azzal, hogy a népzenekutatásból indult. Ebből a szemléletből olyan forradalmian új eredmények születtek, amelyek végül a nemzetközi gregoriánkutatás élvonalába helyezték Magyarországot. Ezzel párhuzamosan az előadásmód terén egy egészen új, Európában addig ismeretlen irányvonal is kialakult. Ennek alapvető sajátsága, hogy a gregoriánt mint tiszta zenét közelíti meg. A tudomány és az előadó-művészet mellett azonban egy harmadik dolgot, a liturgikus gyakorlatot is ki kell emelni. Dobszay, Szendrei és Rajeczky az amatőr templomi éneklés terén is forradalmian újat alkotott, amely megteremtette a lehetőséget a népnyelvű liturgikus éneklésre. Ennek lényege, hogy az eredeti liturgikus szövegeket olyan egyszerű, de hiteles gregorián dallamra helyezték rá, amely bárki által elénekelhető. Ezek a tételek ráadásul nemcsak az Éneklő Egyház vagy a Graduale Hungaricum papírjain porosodtak, hanem számtalan, templomi szkólában éneklő gyereket, fiatalt indítottak a liturgia és az Egyház szeretetére.

Annak ismeretében, amit jelenleg látunk, tudunk és hallunk, európai összehasonlításban milyen színvonalat, értéket képvisel a magyar gregorián kincs?

Sz. G.: A hosszú, több évtizedes liturgia- és zenetörténeti kutatás sum­má­za­taként nyugodt szívvel, a legnemesebb nemzeti öntudattal kimondhatjuk, hogy a középkori Magyarország liturgiája Európa bármelyik nagyobb egyházi központjának vonatkozó anyagával összevetve megállja a helyét. Egyéni jellegzetességekkel, tulajdonságokkal bír. Szerzők persze nincsenek feltüntetve a kódexekben. A konkrétan Magyarországon született tételek kiválogatása különösen izgalmas része a kutatásnak. Annak is van például magyar karaktere, hogy az egyes ünnepekhez milyen szövegeket és dallamokat választottak. Léteznek magyar dallamváltozatok, amelyek egészen apró zenei momentumokban mutatkoznak meg. Ha szétnézünk a jelenlegi Magyarország területén, középkori építészeti kultúránknak csak a töredékeit láthatjuk. A török időkben lerombolták a nagy katedrálisainkat: Székesfehérváron, Esztergomban, Egerben, Kalocsán… Az viszont döbbenetesen érdekes tapasztalatunk, hogy „hangzó katedrálisaink” az évtizedek óta zajló kutatásoknak köszönhetően helyreállíthatók. Vagyis bele tudunk hallgatni azon székesegyházaink liturgiájába, amelyek a fizikai valójukban már nem léteznek. Ez egyszerre képvisel esztétikai, művészi, zenei, teológiai és vallási értéket.

F. D.: Nemcsak a középkori zenénk volt európai színvonalú, a jelenkori egyházzenei életünk is érdemes a nemzetközi figyelemre. Az az egyszerű anyanyelvű gregorián ének, amely a II. vatikáni zsinat után terjedésnek indult hazánkban, egyedülálló választ adott egy nagyon lényeges kérdésre: mit énekeljen az Egyház az anyanyelvű liturgiában úgy, hogy a liturgia tartalma és a liturgikus ének se vesszen el? A már említett egyszerű, ugyanakkor hiteles gregorián dallamok, s rajtuk keresztül az eredeti liturgikus szövegek alkalmasnak bizonyultak a közösségi éneklésre, és be is épültek a magyar egyházzenei életbe. Elég csak arra gondolni, hogy ma már nagyon sok helyen tudnák folytatni, ha elkezdeném énekelni, hogy Ízleljétek és lássátok… És ennek mindenfelé visszhangja van.

Ehhez kapcsolódva: a tanszék mire törekszik e téren, illetve a külföldi társintézmények mennyire figyelnek, rezonálnak az itt történtekre?

F. D.: Az említett magyar egyházzenei gyakorlat, amely az egyszerű gregorián éneken alapul, komoly nemzetközi partnerekre talált. Brit és amerikai egyházzenei központok is érdeklődéssel fordultak a hazai megoldások felé, amelyeket Dobszay László több ízben és számos nemzetközi fórumon is bemutatott. Ennek egyik eredménye az lett, hogy létrejött egy olyan kiadvány (The Graduale Parvum), amely tulajdonképpen az Éneklő Egyház gregorián anyagának latin és angol nyelvű változatát tartalmazza.
Sz. G.: Tudományos szempontból Dob­szay László elvei sok neves kutatóéval találkoztak, és kialakult egyfajta dialógus. Az ő több évtizedes munkájának is az eredménye a Cantus Planus címen futó, kétévenkénti nemzetközi konferencia, ahol a kutatók a világ valamely szép, inspiráló pontján találkozva megvitatják tudományos eredményeiket. Elindult továbbá az egyházzenei emlékek adatbázis-alapú internetes feldolgozása, amely egyben kölcsönös elérési lehetőséget biztosít. Így nemcsak a forrásokhoz, hanem a már feldolgozott anyaghoz is bárki hozzáférhet.

A magyar zenei képzés magas színvonala világszerte elismert. Mi lehet az egyházzenei tanszék igazi vonzereje? Mivel biztatnák az érdeklődőket, a leendő hallgatókat?

D. Á.: Az egyik, hogy tudományos központként is működünk, így a hallgatók bekapcsolódhatnak az ilyen irányú munkákba. A másik fontos cél, hogy az egyházi életben és szolgálatban napi szinten részt vevő kántorok, tanárok, kórusvezetők magas szintű repertoárismerettel rendelkezzenek a gregorián, az orgona-, illetve a kórusirodalom terén, és képesek legyenek a legkülönbözőbb korosztályok, zenei csoportok oktatására, összefogására. Ismét utalnék arra, hogy itt nemcsak katolikus, hanem protestáns zenei képzés is folyik. A harmadik, ami talán kapós lehet a munkaerőpiacon, a Zeneakadémia művészi színvonalához igazodó osztatlan tanárképzés. A hallgatók egyidejűleg olyan ének-zene és egyházzenei diplomát szerezhetnek, amellyel bármilyen iskolatípusban el tudnak helyezkedni: hatéves kortól a gimnázium végéig taníthatnak gyerekeket, fiatalokat. Ugyanazt fogják tudni, mint egy „civil” énektanár, emellett a szakirányuknak megfelelően egyházi intézményben, templomban oktathatnak, vezethetik az énekkart, részt vehetnek a liturgiában. Az egyházi iskolákban pedig a középkori magyar hagyományokhoz visszatérve – működő külföldi példaként említve a regensburgi Domspatzen, a bécsi Sänger­knaben, a drezdai Kreuzchor együttesét, vagy épp az ugyancsak nagy múltú angol kórusokat, kórusiskolákat – kinevelhetik a jövő zene-, liturgia- és egyházszerető generációit. Remélhetően a gyerekek, a fiatalok tovább-
viszik és éltetik majd e nagy ideát.

208   Búbánat 2018-01-27 14:02:20

A Bartók Rádió élőben közvetíti a ma esti koncertet

19.35 – kb. 22.00 Kapcsoljuk a Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermet

A Cantemus Kórus, a Cantemus Vegyeskar, a Pro Musica Leánykar és a Cantemus Gyermekkar hangversenye

Vezényel: Szabó Dénes és Szabó Soma


Km.:

Szemere Zita (szoprán),

Balogh Eszter (alt),

Megyesi Zoltán (tenor),

Blazsó Domonkos (basszus),

Matuz István (fuvola), Onczay Csaba (gordonka), Baranyay László (zongora) és

a Budafoki Dohnányi Zenekar


1. Mozart: Vesperae solennes de confessore, K. 339.,

2. Gyöngyösi Levente: In Te, Domine speravi, 

3. John Rutter:

a) Mass of the children,

b) Hymn to the Creator of Light

 

(Ism. február 10., 13.30)

 

207   Búbánat 2017-10-16 10:09:23

Bartók Rádió, ma este:

19.00-19.30 Kodály 135
X/5. rész - Kodály egyházzenéje

Dalos Annával és Tardy Lászlóval beszélget Déri Balázs.

Szerkesztő: Katona Márta

(Ism. szombat, 9.30) 

206   Búbánat 2017-02-17 09:37:44
Ma este a Bartók Rádió sugározza a Mendelssohn-koncert hangfelvételét:

20.50 – 22.00 Lauda Sion
- Mendelssohn oratorikus egyházi művei

Vezényel: Vashegyi György

Km. Wierdl Eszter (szoprán), Balogh Eszter (alt), Megyesi Zoltán (tenor), Blazsó Domonkos (basszus),
a Purcell Kórus és az Orfeo Zenekar (hangversenymester: Simon Standage)

1. d-moll Kyrie,

2. 55. zsoltár (1847-es zenekari változat),

3. 115. zsoltár

4. Lauda Sion

(Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, 2015. február 24. - részletek)

(Ism. március 1., 13.50)

205   Búbánat • előzmény204 2016-09-05 18:01:30

Tardy László –interjú
204   Búbánat 2016-09-05 17:54:38
„Istentől kapott, gyönyörű hivatás” – Ötven éve a Mátyás-templom karnagy-kántora Tardy László

Magyar Kurir - 2016. szeptember 2. péntek 15:40

Tardy László Liszt Ferenc- és Magyar Örökség-díjas karnagy-kántor, érdemes művész, az Országos Magyar Cecília Egyesület társelnöke. Ötven éve vezeti a Budavári Nagyboldogasszony-templom ének- és zenekarát. Életéről, hivatásáról, zenei pályájáról, Kodály Zoltánnal való kapcsolatáról kérdeztük.

Elkezdtem tehát az itteni munkámat 1966 nyarán. November végén üzenetet kaptam egykori tanszakvezetőmtől, Szőnyi Erzsébettől, hogy Kodály tanár úr szeretne velem beszélni. Keres valakit, aki a kaliforniai Stanford Egyetemen két éven át tanítaná a róla elnevezett módszert. Elmentem a tanár úrhoz, ő elmondta elgondolását, érdeklődött angol nyelvtudásom iránt, és javasolta annak zenei irányú fejlesztését. A beszélgetés végén megkérdezte, jelenleg mit csinálok. Megmondtam, hogy karnagy-kántor vagyok a Mátyás-templomban. Akkor egy pillanatig elgondolkodott, majd azt mondta:

„Felejtse el, amit ajánlottam. Menjen vissza, és folytassa, amit elkezdett fél évvel ezelőtt a Mátyás-templomban. Maga helyett négy-öt másik embert is ki tudok küldeni Kaliforniába, hogy tanítsa a módszeremet, de senkinek nem tudom azt mondani, hogy menjen és legyen kántor-karnagy egy templomban, ráadásul a Mátyás-templomban.”
203   Búbánat 2016-08-09 08:06:10
A Bartók Rádió sugározza délután:

14.13 – 15.06 Con Spirito - Egyházzenei Fesztivál

Debrecen - Szent Anna Székesegyház, 2016. május 10.

A Vatikáni Sixtus-kápolna Kórusának hangversenye

Vezényel: Massimo Palombella

Km. Juan Paradell Sole - orgona

1. Rorate, caeli, desuper – introitus
2. Palestrina: Ad te levavi oculos meos
3. Lassus: Magnificat a VIII. tónusban
4. Palestrina: Super flumina Babylonis
5. Allegri: Miserere
6. Dupré: Keresztút - Jézus vigasztalja a siránkozó asszonyokat No.8. (ea. Sole)
7. Anerio: Christus factus est pro nobis obediens
8. Palestrina: a) Adoramus te, Christe, b) Sicut cervus, c) Tu es Petrus, d) Agnus Dei a Missa Papae Marcelli-ből
202   Búbánat 2016-03-13 11:44:51
Juhász Előd vezeti a Katolikus Rádió szombat délutánonként hallható műsorát: Zene-közelben

A tegnapi beszélgetős-zenei műsorban Anger Ferenc, az Operaház művészeti vezetője lett volna Juhász Előd vendége, de meglepetésemre – az előzetesen meghirdetett alkotó-művész helyett - más zenei területről érkeztek vendégek a stúdióba: az egyházzene műfaját képviselve Farkas Mária, karnaggyal és kórusának egy tagjával beszélgetett a műsorvezető.

Érdemes az alábbi linkre rákattintva – a rádió hangarchívumából - végighallgatni a beszélgetést (és a bejátszott zenéket), melynek aktualitását a karnagy és kórusa számára a közelgő húsvéti időszak egyházzenei programja alkotja.

Szerkesztő: Csiba Lajos
201   szálkák • előzmény200 2016-03-12 17:12:38
Végre! Pedagógiai munkásságáról kevesebb szó esik. Az Apor Vilmos Főiskola keretében működő karnagyképző és kántor továbbképző, vezetője, tanára és lelke. Tudása és türelme lenyűgözött.
200   Búbánat 2016-03-12 11:59:33

Érdemes Művész-díjat vehetett át Tardy László karnagy, a Mátyás-templom kántor-karnagya.

Gratulálok a magas állami elismeréséhez!
199   Búbánat 2016-02-11 10:46:46

Tamás Gergely Alajos Ferences szerzetes, tanár, karnagy, zeneszerző (1915 – 1967) - tavaly ünnepelték születésének 100. évfordulóját.

A múlt századi magyar egyházi zene egyik – ma már kevéssé ismert – kimagasló alakja volt..
Ő alapította a ma már hetvenéves múltra visszatekintő Kapisztrán kórust, amely a kezdetektől fogva a budai (Margit körúti) Országúti ferences plébániatemplomban működik.

Számos bemutató fűződik a karnagy nevéhez: itthon, a Kapisztrán kórusával, ő mutatta be első alkalommal Puccini Messa di Gloria című művét, Kodály Magyar miséjét, Dvorak Stabat Materét, Gounod Szent Cecília miséjét és Sztravinszkij miséjét is.
A kor legkiválóbb magyar opera- és oratóriuménekesei, például Báthy Anna, Czanik Zsófia, Gábor Artemisz, Barlay Zsuzsa, Tiszay Magda, Réti József, Bende Zsolt, Jámbor László vagy Várhelyi Endre állandó vendégei voltak a Kapisztrán kórus koncertjein és zenés miséin.

Fennállásának 15. évfordulóján Bach h-moll miséjét adta elő a kórus. Tamás Alajos számos híres kortársával ápolt baráti kapcsolatot. Jó ismerősei közé tartozott például Rajeczky Benjamin, Lukács Miklós, Bálint Sándor, Harmat Artúr, Kodály Zoltán, Lajtha László.
A Filmgyárban rendszeresen felkérték liturgikus tanácsadásra, zenei aláfestések komponálására, játszására.
Az ő hatására sokan léptek zenei pályára, s közülük többen a zenei világ kiválóságai lettek, például Czidra László blockflőteművész, Párkányi István hegedűművész, Kollár Éva Liszt-díjas karnagy, Bolberitz Tamás karmester.
198   Búbánat 2016-02-10 12:16:49

A Bartók Rádió sugározza ma este (21.00 – 22.00 óra):

A Szombathelyi Szimfonikus Zenekar hangversenyének közvetítése a Mátyás-templomból

A 2002. március 18-i koncert hangfelvétele

Vezényel: Pál Tamás

Km. Timothy Bench - tenor, Nemzeti Énekkar (karig. Antal Mátyás), Honvéd Férfikar (karig. Pálinkás Péter) és a Debreceni Kodály Kórus (karig. Szabó Sipos Máté)

1. Liszt: 13. zsoltár (Bench)

2. Verdi: Négy áhítatos ének - a) Ave Maria, b) Stabat Mater, c) Te Deum, d) Laudi alla Vergine Maria (énekkarok)


(Ism. február 22., 13.30)
197   Búbánat 2016-01-22 10:54:43
Bartók Rádió sugározza este a koncert hangfelvételét:

19.35 – 20.44 A MÁV Szimfonikus Zenekar Mosonyi Mihály hangversenye

Vezényel: Medveczky Ádám

Km.
Bazsinka Zsuzsanna – szoprán
Bokor Jutta – alt
Nyári Zoltán – tenor
Valter Ferenc - basszus

A Debreceni Kodály Kórus (Karig. Kiss Csaba)

1. Ünnepi zene – nyitány

2. C-dúr mise (Bazsinka, Bokor, Nyári, Valter, kórus)

(Mátyás-templom, 2015. szeptember 18.)

(Ism. február 3., 12.05)
196   Búbánat 2015-09-22 22:18:05
Szent Gellért Fesztivál - Szeged, 2015

Jótékonysági koncerttel indult a Szent Gellért Fesztivál - képgaléria

Szeged - Az idei Szent Gellért Fesztivál hétfő este Miklósa Erika és Vajda Júlia operaénekes, valamint a Szegedi Szimfonikus Zenekar jótékonysági hangversenyével kezdődött a dómban.

A vasárnapig tartó fesztivál hosszú távú oktatási projekt is, lehetőséget teremt a fiatal magyar tehetségeknek, hogy kipróbálják magukat, és nemzetközi kapcsolatokat építsenek. A fesztiválnak főként Dél-Koreával, Olaszországgal és a patinás salzburgi Mozarteummal vannak kiépített kapcsolatai, ezekből az országokból érkezik a legtöbb vendégművész. A fesztivál saját kamarazenekarába elsősorban Ausztriából és Csehországból hívtak meg zenészeket, de magyar tehetségeket is bevonnak.

A fesztivál kiemelt eseményeként csütörtökön ünnepélyes keretek között adják át a csaknem 2,1 milliárd forintból megújult szegedi dómot. A Dóm téren este kezdődő szentmisét és a köszöntőket követően Robert Christian Bachmann ésYoon Kuk Lee vezényletével Beethoven 7. és 8. szimfóniáját hallhatja a közönség.

2013 óta tölti be a dékáni posztot a Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Karán Tóth Péter zeneszerző, akinek Szent Gellért Oratórium című művét vasárnap 19.30-tól ősbemutatóként adják elő a szegedi dómban.

Forrás: www.delmagyar.hu
195   Búbánat 2015-09-22 22:16:36
X. Ars Sacra Fesztivál 2015. szeptember 19-27.

A programok ingyenesek!
194   Búbánat 2015-01-04 19:32:03
Ma este a Bartók Rádió műsorán szerepel

21.11- 22.00 Az MR Énekkarának hangversenye

Zeneakadémia Nagyterem, 1996. május 15.

Vezényel: Sapszon Ferenc

Km. Lipták Mária – szoprán
Basky István – tenor

Lantos István - orgona


1. Martin: Mise

2. Bizet: Te Deum (km. Lipták, Basky, Lantos)

(Ism. 2015. január 16., 13.41)
193   Búbánat 2014-09-10 11:25:49
Hét évtizeden át rendszeresen orgonált

• 2014. szeptember 10. -
• (um) -
• Fidelio/MTI -

Száz éve, 1914. szeptember 10-én született Budapesten Gergely Ferenc Kossuth-díjas orgonaművész, a magyarországi orgonaépítés egyik legavatottabb szakértője. MAGAZIN
192   Búbánat 2014-09-08 11:37:29

EMLÉKEZÉS
|
ÚJ EMBER - MÉRTÉKADÓ 2014.08.31.
|
„Az improvizáció mestere volt”

Írta: SZEGHALMI ELEMÉR

Száz éve született Gergely Ferenc

"Több mint másfél évtizede nincs már közöttünk a kivételes adottságú művész, mégis gyakran emlegetik, ha az orgonajáték kerül szóba a zenekedvelők körében. Gergely Ferenc Kossuth- és Lisztdíjas érdemes művész, a pesti ferences templom virtuóza 1914. szeptember 10-én született Budapesten.
Tanulmányi évei során egyrészt a Zeneművészeti Főiskolán, ahol az orgona főszakon Zalánfy Aladár, az egyházi zene terén pedig Harmat Artúr és Bárdos Lajos voltak a tanárai, másrészt két külföldi híresség, Günther Ramin és Olivier Messiaen mesterkurzusán a legkiválóbb szakmai képzésben részesült.
Töretlen szorgalmával és tehetségével építette föl pályáját, időközben a főváros több ismert templomának lett orgonistája, majd néhány zenei iskola, 1948-tól pedig a Zeneművészeti Főiskola tanáraként az új orgonistanemzedék fölneveléséhez is hozzájárult. Művészi elkötelezettsége, keresztény hite és szakmai felkészültsége révén mindvégig magas színvonalat őrzött meg a hazai zenei életben. II. János Pál pápa 1989-ben a Nagy Szent Gergely Rend Lovagja címmel tüntette ki a hetvenöt éves művészt, aki számos külföldi koncerten öregbítette a magyar zenekultúra jó hírét. Fellépései a hangszer ünnepnapját jelentették, improvizációit kivételes elismerés övezte szerte a világon.
Mindig örömmel töltött el, hogy személyesen is gyakran érintkezhettem Gergely Ferenccel. Számos alkalommal járt az Új Ember Kossuth Lajos utcai egykori szerkesztőségében – a lapnak kezdettől fogva rendszeres olvasója volt –, később pedig közös asztaltársaságban havonta is találkoztunk. A zenén kívül sok minden érdekelte; értőn, keresztény humanistához méltóan szólt a világ főbb kérdéseiről, problémáiról. Hivatását Istentől eredő ajándéknak, ugyanakkor komoly szolgálatnak is tekintette. Az Úr szentélye nemcsak a templom, hanem az egész világ is, minden, amit ő teremtett – fogalmazta meg egy alkalommal."...

(A teljes cikket a nyomtatott változatban olvashatja.)
191   zalbarna • előzmény190 2014-09-07 17:46:16
Émmég a 70-es évek közepe-végén voltam "kostag", akkor még GF volt az általános korrepetitor és kisérő is... és hát néha egy-egy unalmasabb feladatnál elszaladt a keze...:) kicsi színt vitt bele... Bucsi meg nem mindig vette a lapot..néha csodás arcokat vágott GF felé...de tény, hogy jó hangulatú próbák voltak...és néha direkt viccet csináltak az évődésükből a mi nagy mulatságunkra.
190   Búbánat • előzmény189 2014-09-07 14:02:58
Együtt voltam velük Passauban és Bayreuthban: akkor, már 1988-ban, "puszipajtások" voltak... Emlékszem, Gergely Feri „bácsi” a passaui dómban - Kodály Missa Brevisének elhangzása után - csodálatos orgonajátékával,improvizációkkal is, elbűvölte a hallgatóságot, mindenkit! De emlékszem itthonról is, hogy a Pesti Ferences templom akkori Liszt Ferenc kórusával és annak karnagyával, Dr. Bucsi László templomigazgatóval, egyházzenésszel milyen jól megértették egymást. Egy évben hagytak itt örökre bennünket.

1999. május 23-án, pünkösdkor, Bach h-moll miséje szólalt meg: előző év márciusában elhunyt a kiváló orgonaművész és alig három hónappal távozása után meghalt a kórusunk karnagya is; értük, lelki üdvükért is, zengtek fel a Magasba a monumentális zenemű hangzatai.
189   zalbarna • előzmény188 2014-09-07 13:22:22
Mekkorákat tudtak Bucsival veszekedni..: GF leginkább leszegett fejjel konokul hallgatott, Bucsi meg szikrázott...:) ( node a respectet nem lépték át, a két uriember, naná..:)
188   Búbánat 2014-09-07 10:34:46
Gergely Ferenc orgonaművészre emlékeznek a belvárosi ferences templomban

MTI 2014. szeptember 4., csütörtök 12:03

Elmélkedésekkel egybekötött zenés áhítatokkal emlékeznek a száz éve született orgonaművészre és zenepedagógusra, Gergely Ferencre (1914-1998) a belvárosi (pesti) ferences templomban szeptember 10. és 13. között.

Forrás: http://www.galamuscsoport.hu/tartalom/cikk/405241

Szeptember 10-én a Zeneakadémia orgona tanszakának tanárai és hallgatói - Ella István, Elekes Zsuzsa, Ruppert István, Pálúr János és Mészáros Zsolt Máté - zenélnek.

Másnap, Gergely Ferenc születésnapján a pesti ferencesek 1991-ben átadott új orgonájának két, még élő tervezője, Hajdók Judit és Sirák Péter ad koncertet. A hangversennyel egyben tervezőtársuk, Baróti István emléke előtt is tisztelegnek, aki ennek a felkérésnek már nem tudott eleget tenni. (Az orgona negyedik tervezője Gergely Ferenc volt.)

Szeptember 12-én az orgonista egykori növendékei, Varga Petra, Hock Bertalan és Finta Gergely tartanak zenés áhítatot, a megemlékezés zárónapján pedig a belvárosi ferences templom és a belvárosi plébániatemplom orgonistái, Kecskés Mónika, Deák László és Virágh András adnak hangversenyt.
187   Búbánat 2014-09-07 10:32:07
Belvárosi (pesti) Ferences Templom

2014. SZEPTEMBER 11-ÉN (CSÜTÖRTÖKÖN), 19.30 ÓRÁTÓL:

AZ ORGONA TERVEZŐINEK HANGVERSENYE

1. J. S. BACH: D-DÚR ALLABREVE, BWV 589
G-DÚR FÚGA, BWV 577
2. FELIX MENDELSSOHN-BARTHOLDY: B-DÚR SZONÁTA, OP. 65
ALLEGRO CON BRIO
ANDANTE ALLEGRETTO
ALLEGRO MAESTOSO E VIVACE
3. JOHANNES BRAHMS: ASZ-MOLL FÚGA

ELMÉLKEDÉS: P. TÓTH VENCEL OFM 

4. LISZT FERENC - B.SCHULZE: KLÄNGE AUS DEM 13. PSALM
5. LISZT FERENC: WEINEN, KLAGEN, SORGEN, ZAGEN – VÁLTOZATOK J. S. BACH „WEINEN, KLAGEN, ANGST UND NOTH” CÍMŰ KANTÁTÁJÁNAK ÉS H-MOLL MISÉJÉNEK CRUCIFIXUS TÉTELE ELSŐ MONDATÁNAK BASSO CONTINUOJÁRA
6. ARVO PÄRT: ANNUM PER ANNUM (KYRIE, GLORIA, CREDO, SANCTUS,
AGNUS DEI)
7. ANTALFFY-ZSIROS DEZSŐ: FELHŐK, TOKKÁTA


ELŐADJÁK: SIRÁK PÉTER (1-3) ÉS HAJDÓK JUDIT (4-7)
186   Búbánat 2014-05-07 13:55:11
A II. kerületben működő egyházi kórusok XV., jubileumi hangversenyét május 9-én tartják a Móricz Zsigmond Gimnáziumban (1025 Törökvész út 48–54.).

A belépés díjtalan, helyfoglalás érkezési sorrendben.
Kezdés: 18.30 óra

A fellépő kórusok névsora:

Szent Angéla Iskola Öregdiák Énekkara (Országúti ferences templom)
Vezényel: Semjénné Menus Gabriella

Remetekertvárosi Szentlélek templom kórusa
Vezényel: Konczné Horváth Rita

Máriaremetei Werner Kórus (Máriaremetei Bazilika)
Vezényel: Barlay Zsuzsa

Újlaki Sarlós Boldogasszony Kórus (Újlaki Sarlós Boldogasszony templom)
Vezényel: Török Andrea

Palló Imre Kórus (Torockó téri református templom)
Vezényel: Cseri Zsófia

Hidegkúti Énekegyüttes (Széphalmi Jézus Szíve templom, Hidegkút Ófalui templom)
Vezényel: Peregi-Füzy Éva

Irgalmasrendi kápolna Szkólája (Császárfürdői Szent István kápolna)
Vezényel: Tihanyi Gábor

Megmaradás Kórus (Cimbalom utcai református templom)
Vezényel: dr. Mészárosné Hegedűs Zsuzsanna

Újlaki Szkóla és a Szent József Énekegyüttes (Újlaki Sarlós Boldogasszony templom)
Vezényel: Tóth Miklós Zsolt OESSH

Szent Antal Kórus (Pasaréti Páduai Szent Antal templom)
Vezényel: Déri András

Egyesített kórus: Franck: 150. zsoltár
Vezényel: Ménesi Gergely. Közreműködik: Pálúr János (orgona)

A XV. Musica Sacra Civitatis részletes programja itt olvasható

185   Búbánat 2014-04-21 12:46:13
Ma éjjel a Bartók Rádióban:

23.00 – 23.55 Ars nova
- a XX-XXI. század zenéje

Az MR Szimfonikus Zenekara játszik

1. Sári József: Con spirito (vez. Tihanyi László)

2. Soproni József: Magnificat

Temesi Mária - szoprán
Farkas Éva - alt
Mukk József - tenor
Kenessey Gábor - basszus

MR Énekkara

Vezényel: Gál Tamás

A mikrofonnál: Varga János
Szerk.: Bánkövi Gyula
184   Búbánat 2013-11-01 11:46:41
Ma a Bartók Rádióban

15.04-19.0 Délutáni muzsika

1. Theodor Käser a Schaffhauseni Mindenszentek kolostor orgonáján játszik: a) Heinrich Scheidemann: d-moll preambulum, b) Andreas Düben: Erstanden ist der Heil´ge Christ, c) Samuel Scheidt: Veni creator, d) Johann Nicolaus Hanff: Ach Gott, vom Himmel sieh darein, e) Georg Böhm: d-moll prelúdium
2. Vivaldi: A négy évszak - a) Tavasz, b) Nyár, c) Ősz, d) Tél (Nigel Kennedy - hegedű, Berlini Filharmonikus Zenekar)
3. Haydn: Ősz (Gundula Janowitz - szoprán, Peter Schreier - tenor, Martti Talvela - basszus, Bécsi Énekegyesület, Bécsi Filharmonikus Zenekar, vez. Karl Böhm),
4. Glazunov: Az évszakok - szvit - a) Tél, b) Tavasz, c) Nyár, d) Ősz (Suisse Romande Zenkear, vez. Ernest Ansermet),
5. Lucia Popp (szoprán) Richard Strauss-dalokat énekel
zg. km. Wolfgang Sawallisch:
6. Csajkovszkij: Az évszakok - a) Január - A kandallónál, b) Február - A böjt idején, c) Március - A mezei pacsirta dala, d) Április - Hóvirág, e) Május - Fehér éjszakák, f) Június - Barcarola, g) Július - Szénahordók dala, h) Augusztus - Aratás, i) Szeptember - Vadászat, j) Október - Őszi ének, k) November - Trojkában, l) December - Karácsonyi ünnepek (Vladimir Askenazi - zongora)

7. Soproni József: Mindenszentek litániája

Iván Mária – szoprán
Farkas Éva – alt
Fülöp Attila – tenor
Tóth János – basszus

Magyar Rádió Énekkara
Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Budapesti Tanárképző Intézetének Zenekara

Vezényel: Szabó Tibor

A mikrofonnál: Némethy Attila
Szerkesztő: Bánkövi Gyula
183   Búbánat 2013-10-06 12:02:01
Most sugározza a Bartók Rádió: 12.00 – 14.30: Bravissimo!

Ez történt ezen a héten a világ hangversenytermeiben

1. Druschetzky: B-dúr missa solemnis

Kiss Noémi, Schöck Atala, Megyesi Zoltán, Cser Krisztián – ének

Óbudai Kamarakórus (karigazgató: Erdő Ákos)

Erdődy Kamarazenekar

Vezényel: Rácz Márton

Belvárosi Szent Mihály templom, 2009. október 3.
182   Búbánat 2013-09-27 21:07:09
Budapest – Gazdagréti Szent Angyalok Plébániatemplom

Szeptember 29-én, vasárnap este 6 órai kezdettel

- Mozart: Exultate, jubilate - motetta szoprán szólóra és zenekarra
- Mozart: Te Deum - kórusra és zenekarra

- Haydn: d-moll (Nelson) –mise – énekszólókra, kórusra és zenekarra

Szólisták:

Kolonits Klára – szoprán
Megyesi-Schwartz Lucia – alt
Haramza László – tenor
Péter György – basszus

Orgona: Csörgei Miklós

Közreműködik a Pasaréti Szent Antal Kórus és Zenekar

Vezényel: Dobszay Péter
181   Búbánat • előzmény180 2013-09-22 13:28:09
Az Óbudai Szent Péter és Pál-főplébániatemplomban a májusi h-moll mise-koncertet ma délután megismétli az Albert Schweitzer Kórus és Kamarazenekar.

Időpont: 15.30 óra.

A múltkorihoz képest annyi változás történt, hogy a basszus szólót Berczelly István helyett Cser Péter énekli. Fellép még Szabóki Tünde (szoprán), Várhelyi Éva (alt), Tőkés-Bodor Ferenc (tenor)

Orgona: Bartl Erzsébet
Csembaló: Czentnár Judit

Ma is Kenessey László vezényel.
180   Búbánat 2013-05-26 17:00:05
Sajnos, erről a ma délutáni koncertről elfelejtkeztem…

Bach: h-moll mise

Szabóki Tünde
Várhelyi Éva
Tőkés-Bodor Ferenc
Berczelly István

Orgona: Bartl Erzsébet
Csembaló: Czentnár Judit

Albert Schweitzer Kórus és Kamarazenekar

Vezényel: Kenessey László

179   Búbánat 2013-05-26 15:41:00
Ave Maria- koncert 2013. május 25-én este fél 8-kor a Magyar Szentek Templomában.
Érdekelt a program, ezért a személyre szóló meghívásnak örömmel tettem eleget, és elmentem a templomi koncertet meghallgatni.

Különleges egyházzenei élményben lehetett része mindazoknak, akik tegnap ellátogattak a a Petőfi híd budai hídfője közelében lévő templomba.

Kizárólag Ave Maria-kompozíciók csendültek fel egymásután, Pietro Caccinitől kezdve Mozarton, Donizettin, Gounod-n, Bizet-n, Liszten, Mascagnin, Verdin, Bruchon, Faurén át a kortárs Uberto és Vercesi alkotásaikig.

Közreműködtek:

Bartha Eszter - szoprán
Fülöp Éva - alt
Mukk József - tenor
Jekl László - basszus
Román Mikola - hegedű
Leskó Zoltán, Lozsányi Soma, Faragó Ákos - orgona

Gyönyörködhettünk és elmélyülhettünk a különféle korok és zenei irányzatok neves, de akár kevésbé ismert szerzőinek áhítatos énekkompozícióit hallgatva, melyek ezen az estén egy közös pontban találkoztak: „Ave Maria”; sokféle zenei stílusban hallhattuk ezt a gyönyörű, Máriához szóló imát: az énekszó (szóló és kettős) mellett némelyik darabban az énekhang és az orgonasípok mellett a hegedű húrjai is felcsendültek!

A koncerten – ha jól számoltam - húsz Ave Maria szerepelt! Mindegyiknél – az ének mellett - az orgona szólam is jelen van!

Ami zavart, hogy nem konferálták be, hogy éppen melyik szerző Ave Maria- alkotása következik, mert számomra, úgy a koncert közepétől, már nem volt egyértelmű egy-egy elhangzott darab esetében, kinek a művét hallom.

Segítségül szolgált volna a kiosztott szóró lapokon szereplő megnevezett zeneszerzők neve: azonban ott - egymás alatt – eggyel több, huszonegy Ave Maria volt feltüntetve úgy, hogy Mascagnitól két kompozícióját is meghallgathattuk; az előadók nem mindig követték a leírtak szerinti sorrendet. További zavart okozhat, az interneten található ismertetőben – az előzőektől eltérő sorrendben - nem húsz, és nem is huszonegy, hanem már huszonkét Ave Maria-ének és szerzőjük neve szerepel.

Az internet szerint ezt az alábbi műsort kaptuk tegnap a Magyar Szentek Templomában, amit azonban az előbbiek alapján, a sorrendet is és a szerzők számát is tekintve, fenntartással kezelek. Ezért nem mindenhol merem az előadók nevét a komponista neve mellett feltüntetni.

1.Pietro Caccini: 1551-1618 (Bartha Eszter)
2. Enrico Vercesi: 1972- (Jekl László)
3. Kereszty Jenő: 1887-1949
4.Charles Paston Cooper: 1867-1893 (Mukk József)
5. W.A.Mozart: 1756-1791 (Fülöp Éva és Bartha Eszter)
6. Georges Bizet: 1838-1875
7. Percy B.Kahn: 1880-1966
8. Luigi Luzzi: 1828-1896
9. Liszt Ferenc: 1811-1886
10. Gaetano Donizetti: 1797-1848 - Számomra az est legnagyobb élményét nyújtotta a hallott Ave Maria Jekl László és Mukk József kettősének előadásában!
11. Berkovits Árpád: 1922-ben írta (Bartha Eszter)
12. Max Bruch: 1838-1920 (Román Mikola – hegedű; orgona)
16. Kodály Zoltán: 1885-1967
17. Beretvás Hugó: 1872-1940 (Bartha Eszter)
13. Anton Bruckner: 1824-1896
14-15. Pietro Mascagni: 1786-1826
18. Mattia Battistini: 1856-1928
19. Giuseppe Verdi: 1813-1901
20. Gabriel Faure: 1845-1924
21. Pieroni Uberto: 1952-
22. Charles Gounod: 1818-1893 – Szép volt: a koncertet befejező Ave Mariát négykezes harmónium kíséretében szép énekükkel Bartha Eszter és Mukk József szólaltatta meg.

Megjegyzéseim:
- Jó lett volna tudni, hogy Liszt több Ave Mariája közül melyiket kapjuk?
- Itt szerepel Kereszty Jenő is mint szerző de a kiosztott szórólapon nincs rajta.
- Ugyanakkor a szórólapon fel van tüntetve 14. sorszámmal A. Grentzner neve, de ő viszont a fenti listáról hiányzik, így fogalmam sincs, a koncerten elhangzott-e tőle Ave Maria.
- A folyamatos sorszámozás a 12. szám után megszakad, majd a 18. számtól tér vissza.


Ismerhetünk lemezkiadóknál megjelent Ave Maria- albumokat, de így, élő koncert keretében egész más, spirituális élményt keltenek ezek az „áhítatos énekek” az ideális, szakrális hely nyújtotta akusztikus térben meghallgatva azokat.
178   Búbánat • előzmény177 2013-03-31 19:40:55
Ez segít neked?
177   Capriccio 2013-03-31 19:31:05
Húsvéti ajándékként valamely Momus-fórumozó nem tudná elküldeni a BOLDDOGASSZONY, ANYÁNK kezdetű himnusz kottáját? Az interneten nem sikerül megtalálnom "orgona-szerűen"... Kérem szépen a lelkes tagok segítségét!!
176   Búbánat 2013-01-25 14:02:13
Ave Maria sung by Karol Wojtaya (Pope John Paul II) from1976

Ave Maria - Karol Wojtyla from 1976


175   Búbánat 2012-04-05 23:49:30
A ma esti Máté passióban (Belvárosi Szent Mihály templom) Molnár András énekelte az evangélista különlegesen nehéz és igényes szólamát. Csodálatos tenorja mit sem kopott az idő múlásával. Hangjának ma is, túl a hatvanon, magassága, fénye, ereje van. Óriásit nyújtott ebben a Bach- oratóriumban. (Hozzá teszem, a többi énekes szólista szintén emlékezetes élményekben részesített bennünket: Szabóki Tünde, Megyesi Schwartz Lúcia, Cser Péter és Cser Krisztián szép énekük mellett mélyen átélik is a passióban megszemélyesített szerepüket - amit nem először tapasztalok meg náluk a Liszt Ferenc énekkar és zenekar közreműködésével a Nagycsütörtök esti templomi koncerteken.
Kérdezem, az Opera miért nem foglalkoztatja ismét Molnár Andrást, és miért ilyen kevésszer találkozunk ebben az évadban Szabóki Tündével, Megyesi Schwartz Lúciával és Cser Krisztiánnal?


174   tiramisu • előzmény169 2011-07-10 20:37:49
Némi késéssel ugyan, de reflektálnék berásodra.

NEM Stradella írta a -Pietá, signore!- c. áriát, hanem
Niedermeier (Niedermeyer) osztrák v. német zeneszerző,Stradella c. operájából való a nevezett, népszerű ária -mint tudjuk...
173   Búbánat 2011-07-10 15:23:33
Kezembe került az alábbi LP, melyről szinte el is feledkeztem: éppen szelektálok a mikrobarázdás lemezeim között, és rábukkantam erre a kincsre.

Emlékszem, annak idején különösen Kincses Veronika Schubert-darabjai a lemezről voltak azok, melyek megkapóan szép lírájukkal elgyönyörködtettek.
Ha jól emlékszem, II. János Pál pápa első magyarországi látogatása idejére időzítette az Ecclesia Kiadó a lemez megjelentetését (1991) (Ez a lemezborítóról nem derül ki, de a pápa fényképe van a lemezborító elülső oldalán.

Ideírom a lemez teljes anyagát:

Üdvözlégy Mária - Ave Maria

Magyar Rádió Fúvösötöse - Kincses Veronika - Monteverdi Kamarakórus

Ecclesia Kiadó
LP 33/min ; 30 cm

Katalógus szám: KR 1401

Közreműködnek:

Kincses Veronika - szoprán
Monteverdei Kamarakórus
Hock Bertalan - orgona
Maros Éva - hárfa

A Magyar Rádió Fúvösötöse - tagjai:

Drahos Béla - fuvola
Keveházi Jenő - kürt
Kollár Béla - oboa
Vajda József - fagott
Veér István - klarinét

Műsor:

A oldal

1. P. de La Rue: Missa "Ave Maria" - Credo, Crucifixus (fúvósötös)

2. Franz Schubert: Ave Maria (Kincses Veronika - ének, Hock Bertalan -orgona)

3. Franz Schubert: Stabat Mater -b-moll ária (Kincses Veronika -ének, Kollár Béla - orgona, Hock Bertalam - orgona)

4. Franz Schubert: Salve Regina (Kincses Veronika - ének, fúvósötös)

5. César Franck: Ave Maria (fúvósötös)

B oldal

6. Boldogasszony Anyánk; Ó fényességes szép hajnal; Egek ékessége; Angyalok királynéja; Te vagy földi életünk - Népénekek

7. Charles Gounod: Ave Maria (Drahos Béla - fuvola; Maros Éva - hárfa)

8. Antalffy -Zsíros Dezső: Madonna (Hock Bertalan - orgona)
9. Liszt Ferenc: Ave Maria (kórus)

10. Cherubini: Ave Maria (fúvósötös)



172   Búbánat • előzmény171 2011-02-12 20:59:35
Bocsánat: "Lajtha"
171   Búbánat 2011-02-12 20:58:48
Lajta László egyházi zenéjének egyik legszebb darabja hangzik fel a belvárosi Szent Mihály-templomban („angolkisasszonyok templomában, V. ker., Budapest, Váci u. 47/b.) február 13-án, vasárnap a 10 órakor kezdődő szentmisén:

„In memoriam” Bucsi László.” Lajtha László Missa művét énekli a Liszt Ferenc Kórus. Vezényel: Farkas Mária.

Op.54. Missa pro choro mixto et organo (1952) – vegyeskar, orgona. A 60-as és 70-es években többször elhangzott a belvárosi ferences templom Liszt Ferenc kórusának előadásában, Gergely Ferenc csodálatos orgonakíséretével és szólóival, Dr. Bucsi László pap-karnagy vezényletével. Amíg élt a zeneszerző, ott volt a miséken, amikor ez a műve elhangzott. (Forrás: Wikipédia)
170   virius 2009-08-22 19:39:51
Az utóbbi 15 évben szeptember 2-a, Buda visszavívásának évfordulója idején volt egy Budavári egyházzenei esték c. rendezvénysorozat, ha jól emlékszem a címére. Idén azonban nincs kiplakátozva. Megszűnt volna?
169   daunerni • előzmény160 2009-03-01 00:08:52
Nem tudom milyen, de a "Pietà, Signore" biztosan Stradella műve - mint tudjuk...
168   Sesto • előzmény167 2009-02-28 22:02:19
...így foglalkozol a barátnéddal? - hááááát, "gyönyörü"!
(Csalódtam.)
167   macskás • előzmény166 2009-02-28 22:01:11
Nem tudom...
166   Sesto • előzmény165 2009-02-28 21:57:17
...jobbanvanmármarilyn??? - mármint a Horne(!)
165   macskás • előzmény164 2009-02-28 21:55:21
Nemtom. Viszont!
Új MH dévédém van, de csak a névnapomon kapom meg, jó sok pézér vettem, az életéről mesél, közelebbit később:))))
TÖK JÓ NEKEM!
164   Sesto • előzmény163 2009-02-28 21:40:57
...talán(?), de szerintem ez a lemez - mint ált. minden egyes (énekes)portré etc.- azért vhol mégis a müvészröl (is!) szól,........................(?)
163   macskás • előzmény161 2009-02-28 21:36:02
De ez a lemez nem arról szól
162   Sesto • előzmény161 2009-02-28 21:33:04
"bántani"
161   Sesto • előzmény160 2009-02-28 21:32:27
...nem hagyom bánatani Pánczél Évát; lírai alt korszakában (Rosina, Maddalena etc.) sokszor és nagyon szép élményeket nyújtott!...
160   macskás • előzmény159 2009-02-28 21:28:08
Borzasztó lemez
159   Sesto 2009-02-28 21:23:52
"Pietà, Signore"


* A. Stradella; Pietà, Signore
* G.B. Pergolesi; Stabat Mater
* J.S. Bach; Magnificat
* J.S. Bach; Matthäus Passion
* J.S. Bach; Hohe Messe in h-moll
* G.F. Händel; Dettinger Te Deum
* W.A. Mozart; Große Messe c-moll
* A. Vivaldi; Juditha Triumphans
* G. Rossini; Petite Messe Solenelle


Pánczél Éva - alt

Rónaszéki Tamás - 1. hegedű
Németh Zsuzsanna - 2. hegedű
Anducska Lajos - brácsa
Déri György - cselló
Dinyés Soma - orgona


(Convention Budapest Classic)
158   Búbánat 2009-02-15 13:40:52

"Az emberi hang dicsérete" - Nyolc évszázad kantátái, miséi, oratóriumai
Szerkesztő: Vass M. Katalin

Ma este elhanzik a Bartók Rádióban, 21.15 és 23.00 óra között:

Monteverdi: Vespro della Beata Vergine - oratórium

Km.: Andor Éva, Csengery Adrienne, Barlay Zsuzsa, Bartha Alfonz,Tarnay Gyula, Bende Zsolt, Dene József - ének, az MR Énekkara és Szimfonikus Zenekara.
Vezényel: Lovro von Matacic
157   virius 2008-07-12 19:33:16
Figyeljetek csak: úgy néz ki, hogy Erdő Péter kimegy Rómába kuriális bíborosnak, tehát a prímási székbe mást fog ültetni a pápa. Most már csak azon imádkozzunk, hogy olyan legyen, aki szereti, ápolja, szívügyének tekinti a Musica Sacrát, nem pedig Sillye Jenő plöm-plöm muzsikáját...! És aki énekli a misét!
156   virius • előzmény153 2008-07-04 23:42:55
Úgy látszik, a ferences rendnek nem éppen szívügye a saját kórus megléte, lásd a korábban említett esetet a pesti ferencesek régebbi Liszt-kórusával.
155   virius • előzmény154 2008-06-28 23:56:19
Jókor szólsz, amikor már vége van... :-)))
154   impromtu 2008-06-28 23:22:04
júni 28án a MÜPAban Református Zenei Fesztivál zárókoncertje!
153   eszbe • előzmény143 2008-06-28 21:44:16
A Kapisztrán Kórus P. Tamás Alajos halála utáni hanyatlásához nem kis részben járult hozzá maga a ferences rend is, nem véletlenül volt az a bizonyos két év kényszerszünet és Virágh András elküldése sem. Mellesleg nem ő volt az első az elküldött karnagyok sorában, és bizony ez általában kivívta a kórus nemtetszését is.
A jelenleg állapot pedig az, hogy a kórus egy része csatlakozott Virágh másik kórusához, a legnagyobb része talán életkora miatt már nem jár, és a harmadik rész pedig ez a halva született újraélesztési kísérlet.
152   virius • előzmény151 2008-06-28 19:08:12
Hát akkor Pattantyúséknak illenék nevet változtatni, vagy valamilyen megkülönböztető jelzést felvenni.
Ha már itt tartunk, most már megemlítem a ciszterci templomban 1992-ben végbement szakadást: a karnagy akkor úgy döntött, hogy felmond, a kórus ekkor keresett és talált új karnagyot. Igenám, de az előző karnagy közben meggondolta magát, és aki az ő személyéhez ragaszkodott, visszament őhozzá. Ebből lett a mai Szent Imre-kórus, míg a karnagyváltó őstagokból lett a Szent Alberik-kórus és a fenti alapon itt az utóbbi kórus tekintendő jogutódnak.
151   Búbánat • előzmény150 2008-06-28 18:43:42
Az a Liszt-kórus, amelyiket távozásra kényszerítettek, az ötvenes években alakult, ma is él. Azt lehetne jogutódnak tekinteni. Tudomásom szerint nincs név vita, vagy veszekedés a két kórus között; mindkét kórus közel húsz éve végzi a rábízott munkát - a számára kijelölt helyen -: önként és \"dalolva\".
150   virius • előzmény148 2008-06-28 18:30:52
Akkor ez érdekes jogi problémát vet fel. A mostani két Liszt-kórus közül melyik az \"egy\" Liszt-kórus egyensági jogutódja?
149   Búbánat • előzmény146 2008-06-28 18:23:37
A pasaréti ferences templomról sem szabad megfeledkeznünk!...
148   Búbánat • előzmény147 2008-06-28 18:17:57
Annyi pontosítással élnék, hogy Dr. Bucsi László atya-templomigazgatónak azért kellett távoznia a Pesti ferences templomból, mert a rendszerváltást követően 1990-ben a templom tulajdonjogát visszakapták a ferencesek, s mikor birtokba vették, a templomigazgatónak és kórusának távoznia kellett. Indok az volt: nincs szükség ott énekkarra. Dr. Bucsi László -mielőtt a kórusa maradékával Budafokra tette volna át a székhelyét (ahol felvirágoztatta az ottani egyházzenei életet) - még három évig az Ecseri úti metrómegállónál lévő templomban működött, ahová vele tartott a Liszt Ferenc kórus egy része.
A másik része szétoszlott... Illetve később meglepetésként olvashattunk arról, hogy az otthagyott Pesti ferencesek templomban mégiscsak lesz kórus, és oda visszamaradtak azok, akiknek nem volt ínyére a vándorlás...Érdekes módon ez a kórus felvette Liszt nevét, így most két, Liszt Ferencről elnevezett egyházi kórus működik Pesten.
147   virius • előzmény143 2008-06-28 18:04:01
Úgy látszik, valami provát összeveszés történhetett 2005-ben a budai ferences plébános és a karnagy között, persze utóbbi húzta a rövidebbet. Megjegyzem, az eset fényesen bizonyítja, hogy nem annyira a kórusnak van karnagya, hanem a karnagynak kórusa. Pl. Zimányi Carmine Celebrat-kórusa is így vándorolgat néha templomról templomra, de idesorolhatnám a pesti ferences templom régebbi kórusának történetét is: amikor a néhai templomigazgató/karnagyot áthelyezték Budafokra, a kórus oda követte, jelenleg a belvárosi Szent Mihály-templom az otthonuk.
146   Búbánat • előzmény145 2008-06-28 18:03:56
Igazad van, de nem akartam teljes felsorolást tartani. A fentieken kívül említhettem volna még a Pesti ferencesek Alkantarai Szent Péter templomát és a VII. ker. Rózsák terei Szent Erzsébet templomot is, nem beszélve a városmajori templomról stb., mindezeken a helyeken szintén nívós egyházzenei élet folyik.
145   virius • előzmény144 2008-06-28 17:58:41
Kihagytad a sorból a budai ciszterci Szent Imre-templomot, ahol ráadásul két kórus is működik (annak is megvan az oka, hogy miért, de erről majd egyszer később), valamint a kőbányai Szent László-templomot, ahol éppen most van a templombúcsú. Ennek énekkarát 41 éve vezeti Vasrsányi István.
144   Búbánat 2008-06-27 23:30:17
Az egyházi zene - a templomokban - továbbra is jelen van. Persze, a Mátyás templom kivételével, hol egész nyáron működik a kórus - és zenekaruk is alkalmanként, az énekkarok többsége őszig vakációzik...

Az Új Ember római katolikus hetilap hétről-hétre közli a fontosabb templomok (Szent István- bazilika, Mátyás- templom, Egyetemi templom, Belvárosi Szent Mihály- templom, Belvárosi Főplébánia- templom, Szent Anna-templom, Magyar Szentek-temploma, Óbudai főplébánia-templom…) egyház zenei programját, a miséken - a liturgia részeként - , vagy azon kívül, hangversenyszerűen elhangzó nevezetes alkotásokat, azok közreműködőit. Így gyakran olvashattunk az Országúti Ferences Plébánia templomában fellépő Kapisztrán-kórus produkcióiról is. Tudomásom szerint a megyeszékhelyen és nagyobb vidéki városokban is, ahol erre a lehetőségek adottak, és van rá igény is, szintén működnek templomi énekkarok, amelyek a maguk amatőr módján (néha a profi „világi” kórusok színvonalát is elérve) gazdag zenei és áhítatos élményekben részesítik hallgatóságukat.


Holnap pl. nagy késztetést érzek rá, hogy elmenjek Óbudára, az Árpád-híd budai hídfőjéhez, hogy a délelőtt 11 órai szentmisén meghallgassam Gounod Ünnepi miséjét, Liszt Christus oratóriumából a Tu es Petrus –tételt, Mascagni Parasztbecsületéből a Húsvéti kórust. Közreműködnek: Szabóki Tünde, Molnár András és Kenesey Gábor, valamint a Vox Clara Énekkar, az Albert Schweitzer Kórus és Kamarazenekar. Vezényel: Bottkáné Kollár Júlia és Kenessey László
143   Búbánat • előzmény139 2008-06-27 23:09:16
Előzményeket nem ismerem.

Meglepett, hogy Virágh András orgonaművész – karnagyot elküldték.

Az alábbi - neten fellelhető - cikkből kitűnik, hogy a Kapisztrán kórus élén megtörtént a váltás - 2006-ban Lógó Tibor elvállalta a nagy múltú, templomi énekkar újjászervezését:

Lógó Tibor 1979. február 5-én született. a Bács-Kiskun megyei Kiskunhalason, lakóhelye azonban Jánoshalma, ahol megkezdte zenei tanulmányait. A zenei tagozatos általános iskola mellett zongorázni tanult, majd néhány év elteltével a helyi Lajtha László Művészeti Iskolában folytatta zenei tanulmányait. 1995-ben kántori oklevelet szerez a Kalocsa - Kecskeméti főegyházmegye Baján működő kántortanfolyamán. Gimnazista éveitől kezdve rendszeres tagja helyi városi kórusoknak, alapítója a jánoshalmi Cantus Juvenalis Énekegyüttesnek Az érettségit követően a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola zenei szakának előkészítő évfolyamán tanul szolfézst és összhangzattant, végül az Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanárképző Főiskolai Kar ének - zene, karvezetés szakának hallgatója lett Mindszenty Zsuzsánna tanítványaként, élete azóta Budapesthez kötődik. Az ELTE záróvizsgája után tanári diplomát szerez, másoddiplomás képzésben pedig elvégzi a zeneiskolai szolfézstanár szakot. A főiskola alatt négy évig tagja az ELTE Pro Musica Hungarica vegyeskarának. A főiskolai kórus mellett pedig tenor szólamvezetője a Sapszon Ferenc Liszt-díjas, érdemes művész által vezetett Budaörsi Pro Musica kórusnak.. A diplomázás után tanít a bajai Eötvös József Főiskola Gyakorló Általános Iskolájában és a bajai Liszt Ferenc Zeneiskolában. 2000. karácsonyán átveszi a Budapest, rákosfalvai Szent István Kórus vezetését. A rákosfalvai kántor-karnagyi állása mellet 2006-tól a Budapest, Margit körúti ferences templom kántor-karnagya is egyben, ahol jelenleg is a Kapisztrán Kórus újjászervezésén dolgozik. 2002. augusztusától a Honvéd Együttes Férfikarának tenoristája. 2005-ben záróvizsgát tesz a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem karvezetés szakán, ahol tanára: Párkai István. 2004. szeptemberétől pedig Ménesi Gergely utódjaként karnagya a váci Vox Humana énekkarnak.
142   Búbánat • előzmény141 2008-06-27 23:06:47
Hatvanéves a Kapisztrán kórus

Szerző: Prevoz János (04.07. 12:28)

Buda jellegzetes épületegyüttese a Margit körúton álló országúti ferences plébániatemplom és rendház. Ennek a templomnak a felnőtt vegyes kara a Kapisztrán kórus, melyet hatvan éve alapított a rendház papja, Tamás Alajos, aki egyben az énekkar első karnagya is volt.
A főváros ostromát túlélő, énekelni tudó és akaró, keresztény közösséget kereső pest-budaiak a kezdetektől fogva szép számban vettek részt a nagy lendülettel induló munkában. Az alapító karnagy rendkívüli szervezőképességének, tüneményes zenepedagógiájának és vonzó, ferences egyéniségének köszönhetően az együttes bámulatosan rövid idő alatt lett alkalmas a legegyszerűbb, majd a legbonyolultabb művek előadására.
Budapest zenei életét és együtteseit szétzilálta a háború, ily módon a kezdeti, koalíciós időkben a Kapisztrán kórus – mint egyedüli működő énekkar – sokat szerepelt a rádióban és a Zeneakadémián. A kommunista hatalomátvételt követően ez a lehetőség megszűnt, az együttes működési területe a budapesti és vidéki templomokra szűkült. Feladatai ezzel nem csökkentek, mert az ambiciózus alapító állandóan bővítette a kórus műsorát. Lassacskán megtanulták és előadták a zeneirodalomnak a liturgiához illeszkedő, zenekaros misék legtöbbjét és az egyházi oratóriumok majdnem mindegyikét. Ennek a nagyszabású programnak az anyagi alapjait a külföldre szakadt ferencesek és a zenekedvelő plébános, Grácián atya biztosították. Leggyakrabban Händel Messiását és Bach János passióját adták elő, de sokszor szerepelt a műsoron Haydn Teremtés, vagy Dvorak Stabat Mater című oratóriuma is.
A kor egyoldalú és erőszakos kultúrpolitikája száműzte az egyházi műveket a rádióból és a hangversenytermekből. Hiányuk a zenei közéletből fölfokozta az érdeklődést irántuk mind a közönség, mind az előadók táborában. Vélhetően ennek köszönhető, hogy a kitűnő Honvéd énekkar tagjainak jó része illegálisan csatlakozott a Kapisztrán kórus előadásaihoz. Nem kevésbé figyelemreméltó a legjobb budapesti zenekarok tagjainak részvétele a közös munkában, amit a „lelki fürdő” bevallott igénye táplált. A Margit körúti templom zenei eseményeihez ezenkívül az oratórium műfajának szeretete, Tamás Alajos vonzó egyénisége és zenei fölkészültsége csábította a korszak legnevesebb énekes szólistáit. Az első időkben – és a teljesség igénye nélkül – Fáy Erzsit és Szecsődi Irént, Eszenyi Irmát és Tiszay Magdát, Rösler Endrét és Szabó Miklóst valamint Kálmán Oszkárt és Littasy Györgyöt. Egy énekes generációval később itt szerepeltek a legkitűnőbb oratóriuménekesek: Gábor Artemis, Barlay Zsuzsa, Réti József és Várhelyi Endre.
Az együttes életének eddigi csúcspontja két történelmi eseményhez kapcsolódik, a török elleni nándorfehérvári győzelemhez és az 56-os forradalom kitöréséhez. A nándorfehérvári csatanyerés 500. évfordulójára Alajos atya nagyszabású oratóriumot komponált, amelynek bemutatója a forradalom előestéjén 1956. október 22-én volt a Belvárosi templomban. Az eseményre még ma is sokan emlékeznek, felejthetetlen élmény volt hallgatóknak, közreműködőknek egyaránt.
De Tamás Alajosnak az ÁVH börtönében elszenvedett kínzások nem maradtak nyom nélkül, ott szerzett betegsége korai halálát okozta. Munkáját azóta többen is folytatták, hat éve Virágh András Liszt-díjas orgonaművész vezeti az énekkart, aki készséges folytatója a nemes hagyományoknak, olyannyira, hogy fölvállalta Tamás Alajos Nándorfehérvár 1456 című oratóriuma cédéfelvételének szervezési és karmesteri feladatait is.
Händel Messiása és Bach János passiója változatlanul a leggyakrabban előadott művek közé tartoznak, Virágh András működésének csúcspontja talán mégis Verdi Requiemjének 2001-es előadása. Munkásságával új színt hozott az énekkar életébe, Liszt Ferenc műveinek kultusza új zenei világot tárt föl a kórus és a hallgatóság számára. Hagyománytisztelő és hagyományt teremtő tevékenységének anyagi alapjait a templom korábbi plébánosa, Hegedűs Kolos és a mostani plébános, Horváth Achilles biztosítja. A zenekari kíséretet jó ideje a Monarchia zenekar látja el, a szólófeladatokat pedig leggyakrabban Kiss Noémi, Németh Judit, Prevoz János és Korpás Ferenc.
Korunk a televízióval, a számítógéppel, az iskolai énekoktatás visszaszorításával, az egzisztenciális bizonytalansággal nem kedvez az időigényes, ellenszolgáltatás nélküli amatőr kóruséneklésnek, így a Kapisztrán kórus létszáma is megfogyatkozott. Ez az oka annak, hogy a nagyobb létszámot igénylő művek előadásához más énekkarokkal kell szövetkeznie. Lehet, hogy ez a jövő egyetlen útja, mégis reménykedünk benne, hogy előbb-utóbb növekszik majd az énekelni szeretők tábora, és megtalálja azt a helyet, ahol ennek az igényének eleget tehet.

Prevoz János
141   Búbánat 2008-06-27 23:05:53
Kapisztrán Kórus 2005-ben ünnepelte fennállásának 60 éves évfordulóját.

A neten sok minden megtalálható:

Az énekkart Kodály Zoltán tanítványa, Tamás Alajos zeneszerző-karnagy, ferences pap alapította 1945-ben.

A ritka pedagógiai tehetségű \"Lojzi bácsi\" egészen rövid idő alatt énekkarát képessé tette a zeneirodalom remekeinek előadására. A vasárnapi miséken és a templomi egyházzenei hangversenyeken túlmenően az énekkar gyakran zerepelt a Magyar Rádióban, és a „tájolástól\" sem riadt vissza: Orgoványtól Szegedig, Gyöngyöstől Esztergomig járta az országot, rendszerint Händel Messiásával.1967-ig, az alapító karnagy haláláig az énekkar igen gazdag műsort mondhatott magáénak, az a capella kórusművek és misék mellett jutott idő, erő és tehetség a zeneirodalom nagy és közismert zenekaros miséinek elsajátítására és gyakori előadására. Ezek:

Mozart: Koronázási mise
Haydn: Nelson mise
Teréz mise
Beethoven: C-dúr mise
Schubert: G-dúr mise
Kodály: Missa brevis,
valamint a karnagy szerzeménye, a Kapisztrán mise.
Gounod, Puccini, Stravinsky, Fibich, Circelli és Chiang Ven Yeh esetében a kórus és vezetője az úttörés szerepére is vállalkozott, mert a háború után elsőként mutatta be ezen szerzők miséjét.

A nagy oratóriumokat fokozatosan hódították meg, így az idők során az alábbi művekkel örvendeztette meg közönségét a kórus:

Bach: Actus tragicus
Karácsonyi oratórium
Magnificat
János passió
H-moll mise
Händel: Dettingeni Te Deum
Messiás
Pergolesi: Stabat Mater
Haydn: Teremtés
Krisztus hét szava a keresztfán
Mozart: Requiem
Beethoven: Krisztus az olajfák hegyén
Liszt: Christus
Verdi: Requiem
Dvorzák: Stabat Mater,
valamint a karnagy nagyszabású oratóriuma, a Nándorfehérvár 1456,
és a Lacrimae Petri című kantátája.
A sajátos történelmi és kulturpolitikai helyzet, valamint a „Lojzi bácsi\" szeretetreméltó, vonzó és tehetséges egyénisége a korszak legjobb énekeseit vonzotta a kórus oratóriumszerepléseihez:

Szecsődi Iréntől – Takács Pauláig,
Tiszay Magdától – Barlay Zsuzsáig,
Szabó Miklóstól – Réti Józsefig és
Kálmán Oszkártól – Littasy Györgyig.

A zenekar a Rádiózenekar és az Állami Hangversenyzenekar tagjaiból állt össze – ezek a zenészek ki voltak éhezve az oratóriummuzsikára, ezért boldogan vállalták az énekkarral való együttműködést az egyházzenei hangversenyeken.

Az alapító karnagy halála visszavetette az énekkart mind létszámban, mind a megszólalás lehetőségében. A 70-80-as évektől már csak úgy 50 tag vállalta a további munkát az egymást követő karnagyok keze alatt, akiknek nevét érdemes megörökíteni:

dr. Kondár Vilmos
Zimányi István
Gunde Péter
Matos László és
G. Horváth József.
Két éves kényszerű szünet következtében az énekkar létszáma tovább csökkent, a szünetet követően pedig Székely Miklós vállalta a vezetést.

1997 ősze óta Virágh András Liszt-díjas orgonaművész vezeti az énekkart. A nyári hónapok kivételével havi két alkalommal szerepel a kórus a vasárnapi 11 órai szentmisén. Karácsonykor, Húsvétkor és Pünkösdkor zenekaros miséket ad elő a korábbi választékból:

Schubert: G-dúr mise
Mozart: Koronázási mise
Haydn: Nelson mise
Beethoven: C-dúr mise
Gounod: Szt. Cecília mise,
illetve az újonnan elsajátított Liszt misék valamelyikét, a Missa Choralist vagy a Koronázási misét.
Az egyházi évhez igazodóan évente 2-3 alkalommal van mód oratóriumok előadására, ilyenkor

Haydn: Krisztus hét szava a keresztfán
Händel: Messiás
Bach: János passió
Mozart: Requiem
Verdi: Requiem, valamint Tamás Alajos művei, a
Nándorfehérvár 1456 és a
Lacrimae Petri című kantáta hangzanak el.
140   virius • előzmény139 2008-06-27 21:20:06
Ez már 2005-ben volt? Mindenesetre nem meglepő. Erről is lehetne vitatkozni? ha a plébánosnak valami miatt nem tetszik a kántor vagy karnagy, akkor kirúgja és bizony elég sokszor megy pofára a dolog, lehet az illető egyházzenész zeneileg akármilyen képzett, kiművelt és tehetséges, összezördüléseknél nem ez számít. A reformátusoknál pedig hatványozottan így van.
Valamikor 15-20 évvel ezelőtt a Rózsák terei r.k.templom plébánosának nem tetszett a gregorián schola (vlsz. ott sem a zenéjükkel volt a baj, más szempontok dönthettek) és az egyik vasárnapi mise előtt kb. 10 perccel jelezte szóban, hogy azon a misén és a jövőben sem tart rájuk igényt.
De mondhatnám Mozart esetét, aki öszezördült Salzburgban a mindenható, a városban és környékén világi teljhatalommal is bíró hercegérsekkel...
139   daunerni 2008-06-27 12:34:12
Erről az esetről tud valaki valami bővebbet?
forrás...

Kedves látogató!

Üdvözöljük a volt Kapisztrán Kórus honlapján.

A kórus 2005-ben ünnepelte alapításának 60. évfordulóját!

A kórus tagjainak nagy része az alábbi levelet küldte:
Horváth Achilles Plébános Úrnak.

Tisztelt Plébános Úr!

Alulírottak - a Kapisztrán Kórus tagjai - ezúton hozzuk szíves tudomására, hogy az új helyzetben - hogy t. i. indoklás nélkül menesztette év végével karnagyunkat, és utódját nem volt hajlandó megnevezni - a Margit körúti templomban további közreműködésünkre ne számítson.

Budapest, 2005. dec. 21.

(...tagok nagy részének aláírása...)
138   virius • előzmény137 2008-06-27 11:03:06
Nem kérdőjel, valóban Baróti Istvánnak hívják.
KLétségkívül hosszú mise az Esztergomi mise, a Gloria fúgáját sokszor kihagyják \"gyári húzással\", namármost én a 2006. évi előadáshoz tudok hozzászólni, ott bizony húzatlanul ment. A papságnak (értsd főpapságnak) nem tetszik a mise keretében előadott hosszú mű.
Különben II. József is hozott annak idején egy rendeletet, ami a misének úgy liturgikus, mint zenei részét vastagon érintette: a kalapos király a mise időtartamát 1 órában, vagyis 60 percben maximálta. Joseph Haydn időrendben hetedik miséje azért olyan, amilyen (a Gloria és a Credo hittételei nemcsak zenében, de szövegben is polifónok, igaz, a Gloriát aztán Michael Haydn kibővítette liturgikusan előadhatóvá). A liturgikus rész megnyirbálásának megértéséhez pedig tudni kell, hogy a salzburgi dómban nagyon soká tartott, amíg a főoltártól szertartásosan átvitték az olvasmányoskönyvet a szószékre, ennek az időtartamnak a kitöltésére írta Mozart a \"templomi szonátáit\".
137   Kúp Flóris • előzmény133 2008-06-27 10:55:09
A Klérusnak, vagy 20 éve,1986-ban is sikerült az utolsó pillanatig bizonytalanságban tartani az Igen tisztelt Baróti(?)(organikus művész úr) közreműködésével összehozott zenekari megvalósítást: Liszt Esztergomi mise( - tudjuk,hogy lesz?)




Ps: (Németh Judit itten
bontotta szárnyait
anno :)
136   virius • előzmény134 2008-06-27 10:39:02
Biztos, hogy mindenkinek kéretlen? Tessék érdemben is hozzászólni az egyházzene helyzetéhez!
135   Kúp Flóris • előzmény133 2008-06-27 10:36:03
Off.
Igazibul aztat szeretném
elérni, hogy csak itten csüngjenek
gépelő ujjaidon az érdeklődők!
(remélem nem haragudol? :)
134   Kúp Flóris • előzmény128 2008-06-27 10:34:03
SPAM !
Tessen azé\' aztat is
elmagyarázni, mié\'köll
a khonkurens lapot itten
favorizálni, kéretlen?
Az ugyi a SPAM / definicio
nem?
:)
133   virius • előzmény132 2008-06-27 10:30:13
Na szóval az a helyzet, amit a 128-ban vázoltam, a klérusnak nem szívügye a Musica Sacra méltó ápolása (üde kivétel a 80 éves Takács Nándor nyugalmazott püspök úr, aki az illegalitásban kántor volt). Paskai is inkább a prózát kedvelte, illetve hangszeres miséknél is prózában mondatta a Credót (bár Haydn, Mozart stb. nem egészen így képzelték). Erdő Péter meg egyenesen nem hajlandó megtanulni énekelni és a legünnepibb miséket is végig prózában mondja.
132   Kúp Flóris • előzmény131 2008-06-27 10:26:59
Kedves virius !
Szívesen
tanulok, nálamnál bölcsebb
topiktárs-tul - érdemben,
ebben a témában nagyon-
kuka - így szalonképesebb:
kicsit, Indyszponált - vagyok :)
131   virius • előzmény130 2008-06-27 09:47:31
Érdemben nem tudsz hozzászólni az egyházzene mai helyzetéhez? :(
130   Kúp Flóris • előzmény128 2008-06-26 18:52:42
Júdás !:)
Mondom én a Kedves vírius-nak,
hogy a \"zsoldos kotonáskálódás\"
- más - így, csak \"bértasztatúrók\"- írnak,
maraggyon ez fi-debil-iózás



Foltos Péterke Ka - vir tu lapja
légyen má\' itt: anál-negligálva!
Zsoldos papa \"genitáltosával\"
nem jár ész. Lap, csak a pén(is)zt kapja !
129   virius • előzmény125 2008-06-26 15:20:45
Nem semmi ahhoz képest, hogy a helybéli püspök, Beer Miklós a gitáros plöm-plöm zene mellett teszi le a voksát... :S
128   virius • előzmény127 2008-06-15 15:54:55
Ha előbbi, 126. hsz-omban ráklikkelsz a \"Fidelio\" szóra, ott van a konkurens oldal egyházzene-ügyi topikja, amelynek címe is beszédes: \"Fontos-e a papságnak az egyházzene?\" Szerintem nem.
Nem másolom most át az egészet, tessék mindenkinek a Fidelio szóra kattintani, csak ízelítőül néhány tény: Erdő Péter bíboros prímás nem kimondottan zenész, a misét mindig prózában mondja, akárcsak elődje, Paskai. Ide tartozik, hogy a klérus sikeresen megfúrta, hogy az esztergomi bazilika felszentelésére írt mű, Liszt Esztergomi miséje a 150. évfordulón, 2006. augusztus 31-én ténylegesen egy esztergomi mise keretében hangozzék el, úgyhogy hangversenyszerűen ment. (Elismerem, hosszú mű.)
Más: Beer Miklós váci püspök a hagyományos népénekkel szemben inkább Sillye Jenő plöm-plöm zenéjét preferálja, azt állítván, ezé a zenéé a jövő...
127   Hangyász • előzmény124 2008-06-13 15:45:36
Bocs a késői válaszért. De bizony rá! Most már megtanultam ennek a szerencsétlen pancsernek a nevét. A témához: \"Művészete\" remekül illik a mai magyar r. kat. egyház általános állapotához.
126   virius 2008-06-13 13:40:38
Ha már egyházi zene: ajánlom, tanulmányozzátok ez ügyben a Fidelio topikját is, roppant tanulságos.
125   Búbánat 2008-06-13 12:19:51
Nemzetközi gregorián fesztiválra készülnek Vácon. A Dunakanyar legrangosabb nyári zenei rendezvényére eddig hat ország együttesei jelezték részvételi szándékukat. Az első fesztivált 10 évvel ezelőtt rendezték, és a hagyományoknak megfelelően a helyszín most is a székesegyház lesz. A modern technika lehetővé teszi, hogy a latin nyelven éneklő csoportok, a szkólák szövegét lefordítva, kivetítőn követni lehessen.
A programsorozat július 3-án kezdődik és az együttesek Budapesten is föllépnek majd. (MR)
124   virius • előzmény121 2008-03-14 00:31:49
Hogy János-e? Nem a Sillye Jenőre gondolsz?
123   Búbánat • előzmény122 2008-03-13 13:40:19
Este 7 órakor
122   Búbánat 2008-03-13 13:39:23
Március 20.:

Bach: János Passió

Szent Mihály templom (\"Angolkisasszonyok\")
Bp., V. ker. Váci utca

Andrejszky Judit, Takács Tamara,
Basky István, Berczelly István,
Korpás Ferenc – ének,
Borsányi Márton – orgona,
Budapesti Victoria Kamarakórus,
Liszt Ferenc Kórus és Zenekar,
vezényel: Farkas Mária
121   Hangyász • előzmény119 2008-01-01 14:24:09
:ODDD
A Google ezt dobta ki. Van még valamilyen János (??), aki évtizedek óta mérgezi a magyar templomokat a maga tákolmányaival.
120   Hangyász • előzmény118 2008-01-01 14:22:53
A választ tudtam, talán sejthető, hogy költői kérdés volt. Én valamikor a nyáron bementem a gyöngyösi Szent Bertalan templomba, ott hírdették, hogy valamilyen ifjúsági lelkigyakorlaton előadják a Kaszap-oratóriumot Eger közelében.
119   tukán • előzmény117 2007-12-31 16:29:26
Nem a Bárczy Benő ?
Tudm, az egy másik familía!
118   virius • előzmény117 2007-12-31 15:45:36
Ó, Irgalom Atyja, ne hagyj el...
Na, BÚÉK... :)))
117   Hangyász • előzmény115 2007-12-31 13:33:57
Bizonyos Barczi Zsolt. Hogy is szól az Ágnes asszony refrénje???
116   Hangyász • előzmény115 2007-12-31 13:09:59
Íme: http://ujember.katolikus.hu/Archivum/2006.04.02/1602.html
115   virius 2007-12-30 22:28:17
No akkor talán itt is meg lehetne említeni, amit Hangyász fórumtársam a Társművészetekben megpendített: \"könnyűzenei oratórium\" született Kaszap Istvánról?! Ki követte el?
  
Műsorajánló
Mai ajánlat:
17:00 : Budapest
Szent István Bazilika

Virágh András (orgona)

18:00 : Budapest
Zeneakadémia, X. terem

Szalai András tanítványai
Házimuzsika a Zeneakadémián

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Soós Máté (hegedű)
A Zeneakadémia BA III. évfolyamos hallgatóiból alakult kamarazenekar
Vezényel: Ménesi Gergely
A BA III. évfolyamos hallgatók koncertje
MENDELSSOHN: Hebridák – nyitány, op. 26
DVOŘÁK: f-moll románc hegedűre és zongorára, op. 11
DVOŘÁK: e-moll mazurka hegedűre és zenekarra, op. 49
HAYDN: 88. (G-dúr) szimfónia, Hob. I:88

19:00 : Budapest
Óbudai Társaskör

Dallos Erika (csembaló), Botos Veronika, Babácsi Csaba (brácsa), H. Zováthy Alajos (bőgő), Dóczi Áron, Tallián András (hegedű), Dóczi Péter (cselló), Rácz János (fuvola), Szélpál Krisztina (oboa), Tüske Aladár (fagott)
Az est házigazdája: Császár Angela
"Jegyezvén szalmaszállal - advent zenével és verssel"
ROSTETTER SZILVESZTER: Siciliano
J.M. SPERGER: Szonáta mélyhegedűre és gordonra
J.S. BACH: Air
GLUCK: Melódia
CIMAROSA: oboa-fuvola koncert
CORELLI: Karácsonyi concerto
CACCINI: Ave Maria

19:30 : Budapest
Erkel Színház

Devich Gergely (cselló)
Szemere Zita, Balga Gabriella, Bakonyi Marcell, Pataky Dániel
Magyar Állami Operaház Zenekara és Énekkara
vez.: Kocsár Balázs
Antall József25+ emlékhangverseny
BEETHOVEN: Egmont-nyitány
VERDI: Don Carlos – Szabadságkettős » Szegedi Csaba, Pataky Dániel
KOCSÁR MIKLÓS: Csellóverseny (Antall József halálára)
KODÁLY: Budavári Te Deum
19:00 : Zalaegerszeg
Ady Art Mozi

Operát az Operából - Belföldi turné
PUCCINI: Tosca

19:00 : Miskolc
Művészetek Háza

Rálik Szilvia, László Boldizsár, Kelemen Zoltán
Miskolci Szimfonikus Zenekar
Vezényel: Medveczky Ádám
"Erkel 125 gálahangverseny"
ERKEL: Ünnepi nyitány
részletek a Bátori Mária, Hunyadi László, Bánk bán, Dózsa György, Brankovics György és Névtelen hősök című operákból
A mai nap
született:
1822 • César Franck, zeneszerző († 1890)
1908 • Olivier Messiaen, zeneszerző († 1992)
1913 • Takács Paula, énekes († 2003)
1913 • Morton Gould, zeneszerző († 1996)
1938 • Jurij Tyemirkanov, karmester
1980 • Sarah Chang, hegedűs
elhunyt:
1987 • Jascha Heifetz, hegedűs (sz. 1901)