vissza a cimoldalra
2018-02-22
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (60480)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (3931)
Kedvenc előadók (2820)
Társművészetek (1232)
Milyen zenét hallgatsz most? (24995)
Haladjunk tovább... (207)
Momus társalgó (6308)
Kedvenc művek (143)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2276)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11226)
A csapos közbeszól (95)

Operett, mint színpadi műfaj (3521)
Palcsó Sándor (202)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2610)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1321)
Franz Schmidt (3062)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (638)
Lehár Ferenc (618)
Élő közvetítések (6915)
Antonin Dvorak (190)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4180)
Szentély az isteni Anna Nyetrebko-nak (2921)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1202)
Fricsay Ferenc (40)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (616)
Edita Gruberova (3050)
Momus-játék (5424)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Fórum - Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (ALASZKA, 2002-07-25 08:02:53)

 
60380   parampampoli • előzmény60379 2018-01-17 13:50:43

Cseppben a tenger. Az egész személyiség.

60379   joska141 2018-01-17 13:43:34

A cím elég hangzatos, de azért érdemes elolvasni Ókovács Szilveszter igazgató úr, cikkben idézett, nyilatkozatát a bemutatóról:

https://444.hu/2018/01/17/a-magyar-allami-operahaz-tesz-a-porgy-es-bess-szovegirojanak-vegakaratara

60378   Búbánat • előzmény60377 2018-01-17 12:18:02

Tegyük ehhez még hozzá: az utolsó magyar Lehár-premier 1943. február 20-án volt a Magyar Királyi Operaházban: Garabonciás - és maga Lehár dirigálta.

"A daljáték fináléjában a kibomlott, hatalmas, szinte a fél színpadot betakaró trikolor alatt minden szereplő a szabadságról énekelt. A 73 éves, betegséggel küszködő Lehár a közönség felé fordulva dirigált. Könnyes volt a szeme. A publikum felállva tapsolt Lehárnak, Nádasdynak, a művészeknek, és talán átérezte, veszélyben a nemzeti függetlenség, legalább a nemzeti önbecsülés minimumát kell megmenteni. Tudjuk, hiába. ... Két évvel a vesztes, sok áldozatot követelő, sok-sok szenvedést okozó világégés előtt, 1943. február 22-én a Propaganda Minisztérium betiltotta a darabot. Lehár soha többé nem lépett magyar földre."  (Gál Róbert: Óh, lányka, óh, lánykám - Lehár az operett fejedelme. Rózsavölgyi és Társa, 2006)

Még annyit, hogy a Garabonciás később újra színrekerült az Operában: további 14 előadáson játszották, utoljára 1944. október 8-án!

60377   IVA • előzmény60359 2018-01-17 04:42:09

Nem mindenütt bizonyultak a világháborúk ilyen egyértelműen pozitív hozamúnak, mint a budapesti Operaház életében. Bécsben például:

Az első világháború idején megtorpant a színházak látogatottsága, a pénzhiány miatt számos intézményt be kellett zárni.
(…)
Az utolsó magyar Kálmán-premier 1937-ben volt a Városi Színházban. A Josephine császárnő címszerepét az európai operaházak csillaga, Németh Mária énekelte. Ezenközben Európa arculata és ennek megfelelően a közönség hangulata is napról napra változott. Így például Bécsben is csökkent az érdeklődés az operett iránt. Puskaporos volt a levegő, amikor 1938-ban az osztrák határon német katonák zúdultak át. Az Anschluss után Ausztriában is megkezdődtek a zsidóüldözések, Kálmán tovább nem maradhatott az országban.

https://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%A1lm%C3%A1n_Imre

(Köszönöm a kiemelt figyelmet.)

60376   Héterő • előzmény60375 2018-01-15 22:35:15

Ez csaknem két évtizeddel ezelőtti úgynevezett "kutató munka". Emlékeztet egy félig-meddig zenébe csöppent bulvár-, divat- vagy sportújságíró írásmódjára. Bizonyára ebből is nagydoktori lett - EU-finanszírozással.
Azért van benne néhány kimondottan művészeti adat, például a szegedi művészek fizetése 2000 táján.  Íme a teljes mű.

60375   Haandel • előzmény60372 2018-01-15 19:25:04

Szendi Szöcs: Opera from the Iron to the Golden Curtain

A main problem in the opera landscape is the monopoly position of the Hungarian State Opera House in Budapest, exclusively specialised in opera (and ballet). Being a budgetary institution with a high state subvention, it excludes competition from provincial theatres.

60374   Haandel 2018-01-15 18:41:21

Opera attendance: statista
 

Legyen az első lépés 
közönségfelmérés!

60373   Robesz 2018-01-15 13:49:09

Véleményem szerint mindaddig amíg anyagi problémákkal közd az Opera, luxus üresen hagyni székeket és luxus nem agyonjátszani a népszerű darabokat.

60372   nizajemon 2018-01-15 12:18:01

Ugyan állandóan az Erkel Színház jelenik meg problémaforrásként,nekem mégis olyan érzésem van,hogy igazából az Operaház a bibi.Hogy a pozicionálásával van gond,vagy mással,majd kiderül.

60371   Edmond Dantes 2018-01-15 08:55:44

Egy csepp (víz)ben a tenger

60370   IVA • előzmény60364 2018-01-15 05:00:10

Szerintem a ’90-es évek elejéig voltak jobb nézőszámok. Több okból volt az kivételes időszak. A még mindig szépen támogatott helyárakat az érdeklődő réteg még mindig meg tudta fizetni: a biztonságos jövedelmi viszonyok és a megélhetési lehetőségek csak a rendszerváltás után változtak meg alapvetően. A számos ok egyike az is, hogy ebben az időszakban még jellemzően magyar nyelvű operajátszás volt, ami csak 1976-tól szűnt meg fokozatosan.
Ugyanolyan időszak biztosan nem lesz még egyszer, de másmilyen még lehet, és a mostani sem fog örökké tartani.

60369   IVA • előzmény60363 2018-01-15 04:53:50

Az ’50-es évek második felétől járok az Erkel Színházba. Mint vidékről beutazók, már fél 11-kor, később este fél 7-kor bent voltunk a nézőtéren, és figyeltünk mindent, mindent. Olyan környezetből jöttem, ahol a „kornyikálásról”, balettről beszélni (finoman) valami úri huncutságnak számított, de inkább amolyan csúfolni való „csira”-ügynek; jobb volt kerülni is a témát. Nem győztem örülni annak, hogy Pesten mégis mennyi ember megtölti a nagy nézőteret ezeknek a műfajoknak hódolva, ünneplőben, felajzott érdeklődéssel. Nem állítom, hogy alsó tagozatos általános iskolásként azzal a gondolattal tekintettem a nézőtérre, hogy lássuk, gazdaságos-e ez a művészeti szolgáltatás, sőt, évtizedekkel később sem izgatott annyira ez a kérdés. Lassan azért megtanultuk, a szüleinkén kívül milyen támogatásoknak is köszönhetjük, hogy annyiszor mehetünk színházba; később azt is, hogy annak is megvolt, megvan az ára.
Lehet, hogy Momo fórumtársnak megbízható adatai vannak az Erkel Színház nézőterének mindenkori kihasználtságától, de azért van a nézőnek is szeme és benyomása erről, még ha nem számlálja is meg az üresen maradt székeket. Az én összbenyomásom az említett évtizedekről az, hogy ezt a nézőteret általában megtöltötte a közönség, masszív tömeg hatását keltő mértékben. Ettől még akadhattak üres helyek, vagy olyanok, ahová a nézőtéri felügyelő, vagy a jegyszedő nénik ültettek be valakit.

60368   IVA • előzmény60361 2018-01-15 04:35:33

A tényeket az indulatoktól elválasztandó, az „anyázás” vádját a magam nevében feltétlenül, de mert olvasom a Café Momus kritikáit és fórumának hozzászólásait, a nálam keményebben fogalmazók nevében is visszautasítom. Ha azt mondom, hogy az Operaház jelenlegi műsorpolitikája rossz, a bemutatók és felújítások legnagyobb része fölösleges, sőt egyenesen pazarlás, a színházi minőségre a stílustalanság és az izzadságszagú felkapaszkodni akarás jellemző, az imázskampány műfajidegen, elhibázott és ízléstelen, a közönségszervezés sok esetben eredménytelen, szellemében lekezeli a közönséget, ezzel nem tettem ajánlatot arra, hogy kit kire kellene lecserélni, felmenőit pedig senkinek sem említettem, még gondolatban sem.
De minden állításomat megcáfolhatja az, ha minden este telt ház van. Igen, az Erkel Színházban is. Az Opera felújítása idején még a járásokban is ülnie kellene a közönségnek. Ehhez persze nem bizonyult barátságosnak az első általános intézkedés: az Erkel helyárainak felemelése 100 %-kal, azzal a lakonikus indoklással, hogy a Billy Elliotnál is bevált. Ráadásul ez nem is igaz.
Mindennek tetejébe hozzáteszem: én Ókovács Szilveszter drukkere vagyok. Az Erkel Színház megmentéséért és működtetéséért is; azért is, mert volt már és jöhet még nála rosszabb vezető, és azért is, mert vállalt, pályázott és nyert. Hogyan is drukkolhatnék az ő ellenében olyan főigazgató-aspiránsnak, aki nem pályázott (akár reménytelenül is), legalább azért, hogy a jobb elképzeléseit pályázati formába öntse és publikálja?

60367   IVA • előzmény60357 2018-01-15 04:27:13

Mindig, minden vezetés alatt jellemző volt, hogy az Operaházban is vannak kongó előadások. És ezek ott sem a legnépszerűbb 25-re voltak jellemzők, hanem a kísérletekre.
Ami a Madách Színházat illeti: én még nem hallottam ott erősítés nélküli zenét, mikroport nélküli éneklést. Nem tudom, megfelelő-e az akusztikája az opera műfajához. Nincs vidéki kultúrház jellege, de felújítása óta ízléstelen bulvárszínház jellege van, az opera műfajához mindenképpen méltatlan. Sokan számon kérik az operaházi élményt az Erkel Színház külsején, régen is, ma is, pedig az a mostani óriásplakát-erdővel együtt is ízlésesebb és méltóságteljesebb környezet, mint a Madách közönségkiszolgáló részei.
Ami a realitást illeti: amennyivel nagyobb és nagyobb nézőterű színház az Erkel Színház, annyival leleményesebben, tehetségesebben és ésszerűbben kell összeállítani a repertoárját és szervezni a közönséget. Nincs ebben semmi mámoros.
Rendben: az Aida jó példa, csak nem aktuális.

60366   IVA • előzmény60355 2018-01-15 04:21:02

Egyszerű tömegszórakoztatás”…
Bármennyire alá akarjuk is minősíteni a vitapartnerek igényességét, ezt az „egyszerű tömegszórakoztatást” 100–150 éve csinálják a Scalában, a Metben, a Covent Gardenben, Párizsban, Rómában, Oroszországban, Sidney-ben, szerte Németországban és Ausztriában, szerte a világon. Szóval nem csak nekünk, akik a marhavásár és a vonat indulása között már nem tudunk elmenni a Híradómoziba, ezért betévedünk az Erkelbe, tinglitangli Toscákat nézni.
Más színházak nagyon sikeres produkciói, köszönik, jól elvannak a más színházakban: a Madáchban, az Operettben; a My Fair Lady nagy sikerrel, dugig telt házakkal megy a Centrálban, nagyon magas helyárakkal.
Egy alapvetően a Madách Színházba illő produkció, a Billy Elliot a maga dupla helyáraival jegyértékesítési szempontból már megbukott az Erkel Színházban. Melyik operaelőadást kellene cserében megbuktatni a Madách Stúdióban vagy a Tolnay Szalonban?
Isten őrizzen attól, hogy az Erkel Színház erkélyét leválasszák a nézőtérről, hogy az már végképp a világ legnagyobb ravatalozójának nézzen ki! Mit érnénk el vele? Lenne az Erkelből egy valamikori Alfa mozi? (Vagy hogy én nem is mennék be, mert ma már nem szeretek a földszinten ülni?)

60365   lujza • előzmény60364 2018-01-15 03:39:48

Igazad van, kivételes időszak volt. De a Wiener Staatsoper manapság is megtelik, vagy az Opera Bastille, pedig elég nagy hodály, nem beszélve a Bayerische Staatsoperről és a többi nem kisméretű operáról. Szóval kedves vagy, hogy véded a nem tudom mit, de szerintem inkább a lehetőségeken kellene gondolkodni.

Én borzalmasan érezném magam egy leválasztott erkélyű színházban, nem beszélve az akusztikáról és az aznapi bevételről. Jobb műsorpolitika és jobb szervezés - mindig lehet jobb (jelszó: nincs lehetetlen csak tehetetlen)!

60364   Momo • előzmény60363 2018-01-14 21:51:13

Igen, nem fogalmaztam pontosan, az 50-es évektől a 80-as évekig sokkal jobbak voltak nézőszámok. Nem véletlenül nem írtam bele a mondanivalómba: Szerintem te is pontosan tudod, hogy mért volt az egy kivételes időszak. Olyan még egyszer nem lesz.

60363   -zéta- • előzmény60361 2018-01-14 21:45:59

A '70-es évek közepétől járok az Erkel Színházba és az első évtized alatt egyetlen nem telt házat tapasztaltam, arra is volt magyarázat, mert a Tosca világhírű vendégbaritonja lemondta és sokan éltek a visszaváltás lehetőségével... (Abban az időben az erkély tetejéről néztem előadásokat, biztos észrevettem volna, ha van üresedés. S mielőtt azt mondod, hogy biztosan nem voltam minden előadáson, ez igaz, de minden msodikon igen...)

Ezeket a beírásokat a döntéshozó kétféle hozzáállással olvashatja:

1. elolvasom, de nem érdekel, mert ANYÁZÁS, de a kutya ugat, a karaván meg halad...

2. elolvasom, mert tanácsadás, ráadásul nem kerül súlyos tanácsadói díjakba sem, legfeljebb nem fogadom el minden részét (mint ahogy a milliókba kerülő tanácsadók javaslatait sem)...

De semelyik verzióban sem lehet kétségbe vonni az ideírók jószándékát, lévén szabadidejükből, puszta operaimádatból teszik azt, ami nem minden más közreműködő esetében ennyire nyilvánvaló...

60362   Haandel 2018-01-14 17:23:12

Met Opera Attendance Ticks up Slightly From 2015-16 Low
U.S.News  | May 15, 2017

The Metropolitan Opera's attendance rose from 72 percent to 75 percent of capacity this season...

The Met moved to Lincoln Center in 1966 and operates in a 4,000-capacity house that averaged 90 percent attendance for much of the company's first three decades there. Attendance slumped over the past decade and box office realized hit a record-low of 66 percent in 2015-16, when attendance was 72 percent.

60361   Momo • előzmény60358 2018-01-14 16:49:09

Hű, de szigorú a szerkesztő úr... :-)

Hát egyrészt takarózik a fene, tekintve, hogy nem az én dolgom megtölteni az Erkel Színházat, hanem az Operáé. Magyarázzák ők.
Én annyit csinálok, hogy érvelek egy másik szempont mellett, mert szerintem van értelme annak, hogy nem csak egy irányból nézzük a történetet. Ha valamit nagyon nem sikerül megoldani, akkor lehet, hogy érdemes megnézni a dolog másik oldalát is, hátha okosabbak leszünk.

„Tudomásul kéne venni, hogy ez az épület adott, erre kell tervezni a műsort és az előadókat, a rendezést és a vendégművészeket...”

Ami azt illeti, szerintem az Erkel esetében eddig sose volt olyan időszak, hogy folyamatosan legalább 80-90%-os lett volna a kihasználtság. (Kivéve tán, amikor 1946-48-ban a szétbombázott Budapesten a Városi Színházban működött az egyik mozi.) Úgyhogy az egyelőre egy bizonyításra váró tétel, hogy lehet-e itt normális színházi üzemben nagyon jó mutatókat produkálni. Én se lennék ellene, ha menne, de amíg nem bizonyítja valaki, hogy megy, lehetnénk talán elfogadóbbak.

Persze nem akarom elvenni senki szórakozását: Nyugodtan tessék továbbra is anyázni a szervezést és a műsorpolitikát. Ahogy az elmúlt 25 évben. Hátha egyszer bejön…

:-)

60360   Edmond Dantes • előzmény60358 2018-01-14 15:41:34

https://www.youtube.com/watch?v=7bIyesijT_s

:-)

60359   Edmond Dantes 2018-01-14 15:35:04

Konjunktúra MÁO-ban az I. és II. világháború éveiben

I.vh.: "Ezekben az években...jóformán mindegy is volt milyen műsorpolitikát folytatott, mit játszott az Operaház. A háború második évétől a főváros lakosságán soha nem látott mértékű kultúra-fogyasztási düh vett erőt. Az Opera pénztára rendőri asszisztenciára szorult, olykor a mentőket kellett kihívni, hogy elsősegélyben részesítsék a jegyekért vívott csaták sérültjeit. Nem bérleteztek, mégis majdnem 100%-os volt a kihasználtság az évi 250 előadáson." (MÁO'100, 127.o.)

II.vh.: "...a 'hagyományos' közönség is elégséges volt, hogy megtöltse a színházat. Az általában magas közönség-édeklődés a világháború alatt (akárcsak az első világháború idején) Budapesten ritkán látott szenvedélyes mértékűre nőtt - tudjuk például, hogy az 1942. tavaszi Wagner-ciklus jegyeiért  hajnali 4 órától álltak sorban." (MÁO'100 198.o.)

 

60358   -zéta- • előzmény60357 2018-01-14 13:51:44

"Világszerte csökkenő érdeklődés a műfaj iránt..."

Hát nem igazán, de jól hangzik és be lehet ezzel a mondattal takarózni. A vámpír egyetlen plakátot nem kapott, ehhez képest két-harmad ház volt és lelkes közönség. 

Tudomásul kéne venni, hogy ez az épület adott, erre kell tervezni a műsort és az előadókat, a rendezést és a vendégművészeket...

Hogy megteljen...

60357   Momo • előzmény60350 2018-01-14 11:43:04

„Sokadszorra írod le ezeket.”

Igen, ahogy sokadszorra téma, hogy kong az ürességtől az Erkel. (Mindig, minden vezetés alatt jellemző volt, hogy az Erkelben vannak kongó előadások.) Azért írom, mert szerintem komoly „mellélövések” vannak a felelősök keresésében (Operaház: reklám, műsorpolitika), miközben nem vagyunk hajlandók tudomásul venni a realitást (extra nagy nézőtér, (amúgy világszerte) csökkenő érdeklődés a műfaj iránt).

- Egyrészt muszáj figyelembe venni, hogy ekkora városokban sehol nem töltenek meg minden este sportcsarnok méretű nézőtereket. Azért fontos az eredeti méret, mert nagyobb alapterületet kell lefedni közönséggel (amitől majd nem érzed kongónak), akármennyi szék is van benne.

- Másrészt komoly tévedésnek tartom, hogy mindent a reklámtól és a szervezéstől várunk. Ugyanis a reklámok hatékonyságának is van egy határa. Gondolom te sem vettél még új autót, új lakást egy lakóparkban csak azért, mert sok ilyen reklám megy a tévében, még akkor sem, ha a szervezők telefonon hívogatnak, vagy becsöngetnek hozzád. Van egy határ: Akit nem érdekel a dolog, aki másra akar költeni, az a szervezés ellenére sem fog az Erkelbe menni. (Gyakorlatban a „hozzon magával mindenki még egy embert…” sem működik.)

- Azért példálózom mindig a Madáchcsal, mert gondolom, azt ottani szervezés hatékonyságét senki sem vitatja, csak azt felejtjük el közben, hogy oda harmada ennyi embert kell bevinni estéről estére, egy manapság nagyon népszerű műfajra (musical).

„Senki sem azért megy operába, főleg nem vidékről, hogy Pesten is kultúrházi hangzású és küllemű előadásokat látogasson.”

A Madách egy „kisebb hely”, szerinted vidéki kultúrház jellege van…?

Ez az Erkel Színház, ezt kell megtölteni, tisztességes zenei és színházi minőséggel, árképzési struktúrákkal, szervezési munkával és közönségkapcsolati kultúrával!”

Igazad van. Francba a realitással. :-)
Szerintem meg sok embernek menne például a maraton vagy a hegymászás… csak egy jó edző kell nekik, és némi biztatás. :-)

Az Aida nem rossz példa: Rendezéstől függetlenül az első három közönségdarab egyike. De gondolom, ezt te is tudod.

60356   nizajemon • előzmény60355 2018-01-14 11:40:30

A leválasztás előtt próbáljátok meg a játszuk a 25 legnépszerűbbet vetésforgóban,2 sorozatban,természetesen a Háznak is megadva azt,amit meg kell adni.

60355   Momo • előzmény60354 2018-01-14 11:30:54

Döntés kérdése, hogy mit preferálunk. Az egyszerű tömegszórakoztatást, vagy az operakultúra más területeit is.
Ha elkezdjük lejjebb adni az igényt, azzal szerintem szegényebbek leszünk.

(De felhívnám a figyelmet arra, hogy ez az egész amiatt téma, mert van egy túl nagy nézőterű épületünk, amit meg kéne tölteni nézővel. Gombhoz keressük a kabátot…)

Szerintem az a megoldás, hogy az Erkel (ha már egyszer újra hadrendbe állítottuk) más színházak nagyon sikeres produkcióit is fogadja, akár úgy, hogy cserében más kisebb termekben az Opera a maga kevesebb közönséget vonzó darabjait játszhatja. Az optimális kihasználtsághoz muszáj lenne optimalizálni a méreteket. Egy másik lehetőség, hogy leválaszthatóvá tesszük az Erkel erkélyét. Aztán mindjárt kisebb lesz a nézőtér.

60354   nizajemon • előzmény60353 2018-01-14 11:13:15

Megértem az álláspontodat,a vezetés nem érti a hozzám hasonlóan gondolkodókét.

60353   Momo • előzmény60352 2018-01-14 11:06:35

Azért, mert ha nagy előadásszámban ezek vannak műsoron, akkor cserében nagyon sok minden mást nem fogsz élőben látni Budapesten. (Mert nem lesz hol, és kivel.) Szerintem az az érték, ha több minden van műsoron, és nem az, ha csak a legnépszerűbbek.
Jól is néznénk ki, ha csak a Harry Pottert és Paulo Coelhot adnák ki, mert azt tutira megveszik az emberek.

60352   nizajemon • előzmény60343 2018-01-14 10:44:02

Van 20 opera/balett,amelyekkel bármikor lehet telt házat produkálni.A felsorolás után jön az:nem lehet mindig ezeket játszani....miért is nem???(fogócskánk 1240-ik epizódját olvasták).

60351   IVA • előzmény60344 2018-01-14 05:27:25

Kérdés, hogy engedélyeznék-e a kiszolgáló rész mértéktartó bővítését a park rovására, még inkább, hogy lemondanának-e a színház mögötti parkolónak legalább a feléről. Azt a szerszámos pecurájt is ideje lenne diszkrétebben elhelyezni: tűrhetetlen, hogy egy fővárosi színház, az ország második színházépülete mögött ilyen, falu határába sem illő sufni szabadon éktelenkedjék. Aki a metró felől érkezik, annak ez az első benyomása a színházról.
(Ha visszatér a komolyan vehető díszlet és a varázslatos vizuális élményt nyújtó szcenika, elképzelhető, hogy hosszabb távon többeket érdekel majd a színház. Persze tehetség és igényesség is kell hozzá.)

60350   IVA • előzmény60343 2018-01-14 05:14:12

Sokadszorra írod le ezeket.
Az ürességtől „kongó”, vagy legalábbis nem telt nézőtér nem a légköbméterhez képest kelt rossz tatást, hanem a mindenkori ülőhelyek kihasználatlansága miatt. Gyakran olvassuk, mindenféle életrajzokban is, hogy az első, illetve a második világháború egyik-másik évében nem mentek a színházak, az embereknek elment a kedvük a színházba járástól, különben is éheztek stb. Ilyen asszociációk miatt is nagyon lehangoló a rossz nézőtér. Biztos, hogy az emberek rossz politikai közérzetétől a katasztrofális médiakultúráig ma is számtalan tényező közrejátszik a rossz és egyre gyakrabban rossz nézőterek okaiban – de a fő felelősség alól nem lehet mentesíteni az Operaházat, annak műsorpolitikáját és elhibázott közönségszervezési stratégiáit. Amikor az Operaház nem működik, az Erkelnek csordultig telve kellene lennie nézőkkel! Igy volt az 1980-tól 1984-ig tartó felújítás idején is, amikor sokkal több repertoár-előadás átkerült az Operából, mint most!
Amikor olyasmit írsz, hogy két kisebb helyen kellene játszani az Erkel helyett, elfelejted, hogy mit játszanak itt: olyan műfajt, amely másképp hangzik is nagyszínházban, pontosabban operaépületben. Senki sem azért megy operába, főleg nem vidékről, hogy Pesten is kultúrházi hangzású és küllemű előadásokat látogasson.
A jelenlegi közönségszervezés teljesítménye védhetetlen, és sem a jegyértékesítési nézőtéri alaprajzon, sem a nézőtéren nem lehet piros csíkkal bejelölni, hogy hol telik be egy Madách színháznyi nézőtér. Ez az Erkel Színház, ezt kell megtölteni, tisztességes zenei és színházi minőséggel, árképzési struktúrákkal, szervezési munkával és közönségkapcsolati kultúrával!
Az Aida történetesen a legrosszabb példa, mert nincs Aidánk. Amit néhány évvel ezelőtt ilyen címmel mutattak be, csak egy ócska blődli.

60349   nickname • előzmény60348 2018-01-13 19:27:55

Egyébként én nem ellenzem ezeket a koncerszerű operaelőadásokat. Volt köztük néhány igen jó, több korrekt és élvezetes, színvonalas előadás az elmúlt években. Esetleg lehetnének olykor énekeseknek jutalomjátékok is, ha már nem mutatnak be feltétlenül ritkaságokat egy-egy kivételes hangi adottságú énekes kedvéért, legalább így hadd énekeljék el azokat néhányszor. Jó bevallom most elősorban bel canto darabokra gondolok. Ezekre még lehetne egy-egy jó, külföldi énekest is meghívni olykor. 

60348   nickname • előzmény60343 2018-01-13 19:24:16

Mondjuk először is nem ártana, ha olyan darabok mennének az Erkelben, amik odaillenek és nagy közönséget vonzanak. És lehetne épeszűen hozzáállni ahhoz is, hogy az Operába hirdetjük az operakoncerteket és nem kérni majd 30 ezres jegyeket egy-egy ritkaság koncerszerű előadásáért. A többinek ott lesz állítólag a Bánffy-kisszínház. Nem tudom - azért gáz volt a Szokolay Hamlet is, ami egyébként színvonalas koncert volt, de a második részre max 50-en maradtunk a földszinten a nézőtéren, tán még annyian se. Tény, hogy mi lelkesen tapsoltunk. Aztán tavaly a Petrovics egyfelvonásokon az Operában legalább a földszint és a páholyok egy része megtelt, szintúgy a Gólyakalifa végül az Operába átplántált előadásán. 

60347   Robesz 2018-01-13 18:45:00

Tegnap ez Erkelben szívesen körbevezettem volna a főigazgató urat, hogy nézzen már körül a sok leg leg kijelentése között. Ha már annyit beszél a színvonalról..

- előadás előtt felkeresve a férfi mosdót, a wc-re rászáradva különféle foltok - takarítva aznap tuti nem volt

- az ültetőfiú olyan szúrós izzadtságszaggal küzdött a zakója alatt, nekem volt kellemetlen

- a függöny feletti drapériából lógnak valami rongyok, netán már szakadások

- a zenekar bevonulása után dzsekiben bevonult egy úriember, hogy elhelyezzen egy mikrofont, vagy kamerát, vagy fogalmam sincs mit

Apróságok és részletkérdések, de amikor ilyen meg olyan nagy operaházakhoz hasonlítgatja magát azért ez elég kellemetlen. És akkor még a színpad mögötti körülményekről nem is tudunk.

Ettől függetlenül eléggé tetszett az előadás :)

60346   parampampoli • előzmény60333 2018-01-13 18:25:16

Döbbenetes, hogy egy igazgató, aki egykor énekesnek tanult, ilyen megveszekedett módon utálja az énekeseket. Ha csak abból a mondatából indulunk ki, amit a karmesterverseny egyik versenyzőjének elmarasztalólag mondott, miszerint ne tisztelje túl az énekest, már sok mindent elárul. Azon túl, hogy az előadás szempontjából abszurd, mert ott a karmesternek kutyakötelessége az énekes után menni, különben borul az egész; szigorúnak csak a próbákon lehet és kell lenni, a betanításkor. Ferencsik, Lukács Ervin vagy Kovács János épp attól voltak (és van) olyan csodálatos operakarmester, mert szigorú próbák után tenyerén hordja az énekest. Nos, egy ilyen énekesből lett igazgató (és a művészeti főtitkár) mást nem csinál, mint pusztítja az énekeseket a lehetetlen próbarenddel, és még az is előfordul, hogy valakit előadás napján is kiírnak próbára. Rendelkezőre vagy zenekarira is!!!! Aki ilyet tesz, annak vagy fogalma nincs az éneklésről, vagy szép magyarosan, szívatni akarja az énekeseket. ILYEN A VILÁG EGYETLEN OPERAHÁZÁBAN SINCS, ÉS SOSE VOLT. A rosszindulatú amatőrizmus minősített esete.

60345   Klára 2018-01-13 13:39:59

Engem -többek között - az a már megszokott - szerénység ragadott meg, amellyel olyan elődökhöz hasonlította magát, mint Bánffy Miklós, Radnai Miklós és társaik. Kár, hogy Gustav Mahlert nem említette meg!...Bár, Mahler korában az intendáns- főzeneigazgató feladatmegosztás kicsit más volt, mint napjainkban.

Talán nem "szemlesütve" kellene életművüket csodálni, hanem nyitott szemmel nézmi, látni és tanulni belőle!

60344   Momo 2018-01-13 13:37:27

Az Erkelben, a színpad megnöveléséhez komolyan bontani kell. A kiszolgáló rész ugyanis körbeveszi a színpadot. A lenti képen nagyszerűen látszik, hogy meddig tart a (trapéz alaprajzú, sugaras) nézőtér és hol kezdődik a (téglalap alakú) kiszolgáló rész. Ahhoz, hogy egy igazán korszerű dolgot kapjunk, lényegében le kéne bontani a hátsó kiszolgáló épületrészt, és építeni egy másikat.
(Csak jelzem, hogy ettől még nem biztos, hogy több lesz a közönség.)



A kiszolgáló rész oldalról:

60343   Momo 2018-01-13 13:35:40

Kong az Erkel az ürességtől…

Igen, van egy 3200 (3167) főre tervezett nézőtere, (amibe most 1800 széket tesznek, amitől persze nem lesz kisebb*). Túl nagy az átlag budapesti közönségigényhez. Népszerű darabokra megtelik, diákokkal, Operakalandban megtelik, ha nagyon olcsó a jegy, megtelik, de minden egyébre egy-két kisebb terem alkalmasabb lenne. A „kongó” Erkel színházi előadások 90%-a a Madáchban teltház lenne.
Van közönség, csak nem ennyi.

Megoldások:

1. A Triptichontól a Bátori Márián keresztül a Vámpírig mindent az Operában játszunk, ami időben oda befér (bár van, amihez az is nagy).
2. A többit megfelelő terem híján nem adjuk elő.
3. Előadjuk őket az Erkelben, mert az van, csak „üres” lesz a nézőtér.
4. Keresünk kisebb színháztermet, és ott játsszuk ezt a sok izgalmas és érdekes darabot, az Erkelben meg orrvérzésig nyomjuk az Aidát. Majd játszunk a környező országoknak is, csak tele legyen...


* Az Erkel Színház nagytermének mérete az eredeti állapothoz képest lényegében azzal a 3,5 - 4 méterrel csökkent, amennyivel 1917-ben kijjebb hozták a színpadnyílást. Ez kb. 3 sor szék. A férőhelyek számának érdemi csökkenését más trükkökkel érték el.
 

60342   parampampoli • előzmény60341 2018-01-13 11:55:10

Legfeljebb Tatjána nénje majd megint levélben válaszol levelére.

60341   nizajemon 2018-01-13 11:26:55

Remélem,hogy nem követi el mégegyszer azt a kommunikációs bakit a főig úr,hogy az interjúja utáni véleményeket egy sokszor akkora olvasottságú portálon magyarázza.

60340   parampampoli • előzmény60333 2018-01-13 10:21:19

Ez az interjú egyike a szokásos, ferdítésektől és hazugságoktól, olykor lázálmoktól hemzsegő Ókovács nyilatkozatoknak. Az a baj, hogy olyan kérdezőkkel áll szemben, akik csak mikrofonállványok, a valóságról semmit nem tudnak,  a témához érdemben semmit nem értenek. Alább IVA, nagyon helyesen, egy párat azonnal párcikára tűzött és felsorokoztatott ezekből a nettó valótlanságokból. Ókovács azzal kezdi, hogy beleőszült. (Mint a kép mutatja, jól meg is hízott tőle -- mi ez a felpüffedt arc? És vajon mitől?) A nagyobbik baj, hogy őbelé őszültek és őszülnek bele egyre többen.

60339   nickname • előzmény60338 2018-01-13 08:00:29

Egyébként juhé, jipi-ájé, ujj de nagyon jó: megint a legek-legje vagyunk bemutatók terém. Kár, hogy igazi repertoárt építés nincs, mert száz milliókért készülnek előadások egy-két évre, max. 10-12 előadás erejéig. Mert persze pl. a Zsótér-féle Bűvös vadász majd még előveszik és nem fog kongani az Erkel az ürességtől. Ugyan már! A Farnace meg pl. egészen szép házakkal ment a hülye rendezés ellenére, oszt mégiscsak két évet élt meg és ki tudja lesz-e még? A Strauss-áítiratban ment Gluck-opera is két évadot élt meg, pedig annyira az Iphigenia előadások se kongtak az ürességtől és lehetne sorolni. Az a baj, hogy túl sok a kritikzálható megoldás, de Ókovácsot ez nem nagyon érdekli. 

60338   nickname • előzmény60337 2018-01-13 07:55:15

A színpadot akarják szerintem bővíteni az Erkelben, mert kevés a hely a díszleteknek a színpad hátsó részében. 

60337   IVA • előzmény60333 2018-01-13 04:17:28

Akkorák vagyunk, mint tíz prózai színház együttvéve… Korábban soha nem hallottam, hogy ezt bárki hangsúlyozta volna”…
Ez így van! A sajtó kiemelő értékelése mindössze abban nyilvánult meg, hogy a Pesti Műsorban, illetve a heti- és napilapok színházi műsoraiban az Operaház és az Erkel Színház hagyományosan az első, illetve a második helyen szerepelt, a Nemzeti Színház előtt.

Az európai élvonalba történő bekapcsolódás
Ez közhely sosem lesz közhelynél több.

Erkel Színház átépítését
Eddig a 2013-ban megkezdett felújítás folytatásáról, befejezéséről, illetve újabb felújításról volt szó. Miért változott a kifejezés most átépítésre, az interjú két helyén is?

Az operairodalom tallózása nem elég merész”…
… mármint a korábbi korszakokban. Most A vámpírig merészkedtek. Jön még merészebb is, hallatlan művészi energiák befektetésével, egyetlen alkalomra, esetleg nem fél, hanem negyed háznak?

A technikát igénylő, klasszikus balettrepertoár pedig fokozatosan leépült a táncjátékok javára.
Ez Solymosi Tamás önigazoló elméletének része, különben nem igaz.

Egy Gardelli, Patané, Ferencsik vagy Erdélyi Miklós tudta csak összevarázsolni a társulatot néhány órára
Azért ott volt még „egy” Lukács Miklós, Kórodi András, Madarassy Albert is, és utánuk is jöttek az akkor fiatalok, akikből még ma is maradt, hála Istennek. (Persze nem korunk egymást váltó főzeneigazgatóira gondolok.)

60336   minimuff • előzmény60335 2018-01-13 00:00:45
Kettes alá.

 

60335   sztalin • előzmény60333 2018-01-12 19:03:13

Ugyanazt mondja, sokadszor, talán azt hiszi hogy az állításai ettől igazabbak lesznek. A műsor papíron jól néz ki, de nem voltam ebben az évadban igazán jó előadáson, közepesnél rosszabbon annál többet, különösen a gusztustalan rendezések tömkelege taszító. Alkalmatlan karmesterek és énekesek, szereposztási tévedések tömkelege. Én nem négyest adnék ezekre hanem egyest.

60334   oldalsonka • előzmény60333 2018-01-12 15:41:33

Remek interjú.

60333   Edmond Dantes 2018-01-12 15:05:28

Nagyinterjú Ókovács Szilveszterrel (Mandiner, 2018. január 12.)

60332   parampampoli • előzmény60330 2018-01-06 22:09:49

Köszi a klaviatúrát, eddig egy másikat használtam, de azt sokkal bonyolultabb előhívni!

60331   Cilike 2018-01-06 19:13:18

Azért én Szimonovot elfogadom,mint döntésképes embert orosz kiejtés ügyében, megjegyzem,mikor mi egy nagyobb létszámú utólagos tanulókaron tanultuk a Pikk dámát, állandó vérre menő harc volt, mert mindenki máshogy tanulta annak idején, ezért aztán hatalmi szóval meg lett mondva, hogy így kellés nem volt apelláta. Ráadásul a Pikk dáma idején még az Operában dolgozott Irina, mint korrepetítor, ő is igyekezett instruktorként segíteni a munkát.

60330   Héterő • előzmény60326 2018-01-06 16:03:39

Vicces lehetett, mert az ы betű kemény, a ty tiszta agyrém. A Momo által is említett mindkét, egyenrangú orosz irodalmi nyelvben {tíszics}-nek ejtik. A {tíszjåcs} Európa legkeletibb végén, mondjuk a Káma menti Permben fordul elő hozzánk legközelebb, még az Uralon innen.

Talán hasznodra lesz: Virtuális orosz klaviatura

60329   Momo • előzmény60328 2018-01-06 12:39:58

Гнули - бог их прости - от пятидесяти, на́ сто.

60328   virius • előzmény60327 2018-01-06 12:32:52

Ugyanabból a jelenetből egy másik gyöngyszem: "Gnuli Bóh ih prásztyí, át pityígyiszityí ná szto"... :) sajnos cirill betűim nincsenek, de a pityígyiszityí írottan nem öt i magánhangzóból áll... :)))))

60327   Momo • előzmény60326 2018-01-06 12:16:54

Ugye, a Pikk dámában ezeket az eltéréseket a mai kiejtéstől Szimonov karnagy úr kérte (és konzekvensen ragaszkodott is hozzájuk), arra való hivatkozással, hogy ma máshogy beszélnek az oroszok, mint, ami szerinte a darabban megfelelő lenne. Gondolom kb. a régi pétervári kiejtést akarta felidézni (de ezt nem kötötte az orrunkra). Néztünk is, mert bizony máshogy tanultuk az iskolában. :-)

60326   virius 2018-01-06 12:08:54

De hogy ontopic is maradjunk: egyik kedvenc operámban a főhős 40 000 rubelt tesz fel a kaszinóban. Namármost ahány orosz szakember (rendező, karmester, itthon dolgozó korrepetítor), annyiféleképpen ejtették, végül a végleges kiejtés a szórák tyíszjács lett. Nota bene: hangsúlytalan, rövid á-kkal.

60325   Momo 2018-01-06 12:04:29

Kazany, a kreml. (Háttérben a Volga. A kékkupolás épület középen, a nagymecset.)

60324   Momo 2018-01-06 11:32:55


Átbetűzés (transzliteráció)
Átírás (transzkripció)

(Wikipédia)


- Ami Hitlert illeti: Az ilyen (latin írásmódú, nyugati) neveket nem betűzzük vissza az oroszból, hanem az eredetit használjuk. (megkönnyebbült sóhaj)
- A nyugati eredetű orosz neveknél is általában ez van (Richter, Ehrenburg), kivéve, amikor nem (Rubinstejn). (bosszús mormogás)
- Aztán ott vannak a hagyomány alapú kivételek: Lenin (Lényin helyett), Sztálin (Sztalin helyett).
- Aztán ott vannak az emigráció alapú kivételek Stravinsky (Sztravinszkij helyett), Rachmaninov (Rahmanyinov helyett).
- És az is létezik (újabb fejlemény), hogy azt a nyugati írásmódú alakot használjuk, amit maga az illető orosz személy alakított ki Netrebko (Nyetrebkó helyett).
- Viszont ezt nem mindig csináljuk így, mert Putyin van (Putin helyett).
- Szegény megboldogult Hvorostovsky-Hvorosztovszkij sorsa pedig még nem dőlt el...

Tehát a dolog egyszerű és könnyen áttekinthető.*
Kizárt, hogy mindent felsoroltam. ;-)

Elmondhatjuk, hogy kivételes nemzet vagyunk. :-)

 

* (Arra nem térnék ki külön, hogy Kazany városát a Földrajzinév-bizottság 1993-as döntése szerint Kazánnak kell hívnunk... :-))

60323   IVA • előzmény60322 2018-01-06 08:36:10

Nem értek egyet Veled. Az átbetűzés nem ugyanaz, mint a fonetikus átírás, ezért kell rá egy eltérő szakszó.
Német nevet, ha átbetűztek az oroszba, mi értelme egy másik, latin írást használó nyelvbe átbetűzni? Az már visszabezűtés lenne.
A Bjudapeszt rohamosan kivonul az angolok és angolkodók használatból. Amint mi a magyarban ellenállunk a computer (komputer) idétlen, suta hangzásának, maradtunk a kompjuter kiejtés mellett.

60322   Héterő • előzmény60321 2018-01-06 05:08:47

Az átbetűzés szerintem meg kapitális marhaság, valószínűleg a néhai szovjet politikai anyagok "áttételezése" nyomán fönnmaradt csökevény. Sérti a főszabályt, ami teljesen logikus: nem-latinbetűs szöveget kiejtés szerint írunk át. Ha átbetűzzük, akkor például a német Hitler szóból oroszul Гитлер {ejtsd: gitler} lesz, ezt az oroszt meg átbetűzve magyarul Gitlert kapunk.
A zeneszerző nevének ejtését az igen nagy jelentőséggel bíró hangsúlyszabály határozza meg {a Momo-idézetben ott is van a hangsúly :-) }, ezért lesz kiejtéskor i az a -ból. Ezzel az erővel az angol mondhatná, hogy mi nem írunk kiejtés szerint, még a fővárosunkat sem Bjudapeszt-módra ejtjük.

60321   IVA • előzmény60319 2018-01-06 04:36:00

Köszönöm. Érdekes, és megpróbálandó megtanulni.
Tetszik nekem ennek az átbetűzésnek a pontossága. Azt hiszem, itt érdemes megállni egy percre: a magyar nyelv dicséretére. Igaz ugyan, hogy pl. a német és az angol szavak végén elharapott r-ek, g-k, a köztesen szóló magánhangzók átbetűzésére nemigen alkalmas (ezért is olyan kellemetlen a nyelvérzék és jó hallás hiányával sújtott magyarok angol és német kiejtése), de az orosz szavak átbetűzésére nagyon is, míg a nyugati nyelvek ilyen gyakorlata nekünk szánalmas igyekezetnek tűnik. Mégis ez uralkodik a nagyvilágban.

60320   Momo • előzmény60319 2018-01-06 03:18:14

Ó, tök jó... :-)

Hát ez az átemelés nekem nem sikerült. Köszönöm. :-)

60319   Héterő • előzmény60318 2018-01-06 03:11:02

Érdekes, amit írsz, ezért átemelem, hiszen ez volt eredeti szándékod.


A Mogyeszt, az tényleg Madészt. Ebben a filmben nagyszerűen hallható a kiejtése, nem sokkal a kezdés után (00.50-nél) (Ahogy Borogyint, meg Bárágyinnak mondják a filmben (01.36-nál).)

1. A kiejtés és az írott szöveg közötti eltérés abból adódik, hogy maga az orosz helyesírás sem követi hűen a kiejtett formát. (Csajkovszkij esetében például az oroszok manapság ugyan már kb. Cs’kóvszki-t mondanak, de Csajkovszkij-t (Чайко́вский) írnak!)

2. Fontos tudatosítani, hogy a magyarban használt alakok alapvetően átbetűzés (és nem fonetikus átírás) eredményeképp jönnek létre! Ezért követik az orosz helyesírást, és nem érdemes rajtuk számon kérni a manapság használt „helyes” orosz kiejtést, melyet az orosz helyesírás sem követ.
Viszont, hogy mégse rugaszkodjunk el teljesen a valóságtól a nevek átültetésénél, a magyar alakok bizonyos betűkapcsolatoknál igyekszenek a kiejtett formához közelíteni. Erre vannak az általános átírási szabályok.
Tehát mi igazából egy öszvér megoldást használunk, az orosz nevek magyar változatainak kialakítására: Átbetűzünk, és emellett bizonyos esetekben átírunk.

3. Manapság sincs egységes „orosz kiejtés”, változatok vannak. Tévében, rádióban, irodalmi nyelvben a moszkvai dialektus az uralkodó. De máshogy beszéltek 100-150 évvel ezelőtt Pétervárott, és máshogy ejtik pl. a neveket most. A moszkvai változatra jellemző például a hangsúlyosabb ’a’ hangzó, (amitől pl. a Bolsoj határozottan Bálsoj lesz). Pétervárott ma is szűkebb rövidebb a-t mondanak. Tehát igazából szinte biztos, hogy Muszorgszkij, vagy Borogyin nevének kiejtése is együtt változott az orosszal, és amit ma hallunk, az más, mint ahogy ők maguk mondták.

Ami Mogyesztet illeti:

Az e-t megelőző 'd' általában 'gy' lesz a kiejtés során az oroszban (Одесса (Ogyessza)*, Денисов (Gyenyiszov), де́ло (gyéla – dolog, munka).
A Моде́ст viszont kivétel: Modeszt, (vagy ahogy manapság mondják: Madeszt). (Szerintem a név latin eredete (modestus – szerény) miatt van ez: Kb. még a bolgár eredetű egyházi szlávval kerülhetett az oroszba, azért használják így. (A bolgárban a ’de’ az ’de’ és nem ’gye’.)
Szerintem elkerülhette a magyar fordítók, transzliterálók, szabályalkotók figyelmét ez a dolog. Az lett volna a megoldás, hogy felveszik a kivételek közé. Így viszont szépen meghonosodott.

* (ukránul: Odessza)


Szuper a kép!

60318   Momo 2018-01-05 23:11:58

Küldtem mindkettőtöknek belőle. :-)

60317   Héterő • előzmény60314 2018-01-05 22:07:14

Én szívesen olvasnám, sőt, biztosan többen is vannak így. Próbálkozz még. .-)

60316   IVA • előzmény60314 2018-01-05 21:43:48

Én kérek szépen egy példányt, előzetes köszönettel.

60315   Haandel • előzmény60308 2018-01-05 19:01:24

Azt hallottam én a héten♫,
hogy a dekabristák ezt  javasolták régen:

Decemberben, amikor lefagynak a modern modemek modelljei -  ‘Mogyeszt‘
az év többi hónapjában - ‘Modeszt‘

(Szerintem, szerényen, helyesen oroszul:  Cкромный ;-)

60314   Momo 2018-01-05 08:37:08

(Írtam volna ennél többet is, orosz kiejtésről, helyesírásról, magyar változatról, stb., de nem hajlandó közzé tenni a rendszer, így marad a kép. :-) (Akit érdekel, annak privátban elküldöm.)

60313   Momo 2018-01-05 08:33:56

Modeszt, a kivételes... :-)

60312   IVA • előzmény60308 2018-01-05 05:48:20

Egy filmész barátom addig szokott keresgélni a YouTube-on, míg nem talál olyan felvételt, amelyen a színész vagy rendező, akinek a neve kiejtése kérdéses, maga mutatkozik be. Muszorgszkij esetében sajnos ez nem lenne célravezető, a neten pedig csak butább lesz az ember:
https://www.youtube.com/watch?v=gsBewaZntI0
Másszórgszkij (ezt nyilván nem az oroszoktól kérdezték meg)
https://www.howtopronounce.com/modest-mussorgsky/
Mádeszt Müszórgszki, ill. Mádeszt Muszórgszki
https://forvo.com/word/modest_mussorgsky/
Módeszt Muszórgszki

Nekem attól lett Muszorgszkij Mogyeszt, hogy az iskolában nemhogy Ogyesszát mondtunk, de még a tankönyvben és az atlaszban is így volt nyomtatva. Ezek után a zeneszerző nevét ki sem ejtettem volna másképp, mint Mogyeszt. Azóta is fejbe vág az Odessza, pedig így mondják az ukránok, míg a Google szerint az oroszok Odjesszának.
(Most hallottam, amint Tamara Szinyavszkaja egy mesterkurzuson „Totyi” Dal Montét említi.)

60311   Cilike • előzmény60310 2018-01-04 22:27:50

Viszont, ha cirill betűvel írtam be,akkor úgymondta, ahogy írtad. Szóval, ha oroszszöveget keresek,akkor nem ismeri fel, ha latin betűket használok,illetve,ront a kiejtésén. :-)

60310   Cilike 2018-01-04 22:22:53

 Hááát, én meghallgattam a Gugli fordítban,ott is Mogyesztnek ejtik,én azért gondoltam volna,mert "je" van a d után és az elvileg ugye lágyítja. Nem vagyok nagy orosz tudós,de van kolléganőm Kárpátaljáról,aki perfekt, megkérdezem, ő hogy ejti.

60309   -zéta- • előzmény60308 2018-01-04 22:03:36

Vak ló is talál szénát... ;-)

60308   Héterő • előzmény60307 2018-01-04 21:40:10

Köszönöm, és a ...302 javítását is mindkettőtöknek. Még valami:
Модест Петрович Мусоргский helyes kiejtése {madészt pitróvics múszorgszkij}, d-vel, mint nes, és egyetlen -sz- hangzik.
Egy vak lóért nem adnám, ha tudnám, mitől lett -gye- és -ssz-.
:-)

60307   IVA • előzmény60305 2018-01-04 20:48:46

Köszönöm, nagyon szép. Sokér’ nem adnám, ha ezzel a szöveggel szólalna meg az Operában!

60306   minimuff • előzmény60304 2018-01-04 16:43:11

Báj Gúnár!

60305   Héterő • előzmény60304 2018-01-04 13:02:59

Eredetileg a szerző állt a szövegben, utána addig csinosítgattam, amíg rendesen elbaltáztam: természetesen M. M. állna ott. Mea culpa! Egyúttal kérek korrekciót, tisztelt Szerkesztők.

Engesztelésül fogadd el Marinádat - rímesen:

Kék Visztula partján árnyékvető füzes;
egy csodaszép virág, hónál is fehérebb
a víz tükrén lustán nézegeti magát,
csodálja szépsége pazar, hűs pompáját.

A várban él vígan egy bájos kisasszony,
még szebb, még gyönyörűbb, mint virág a vízparton;
a hószín virágnál fehérebb, kecsesebb,
egész Szandomirban nincs nála nemesebb.

Sok-sok derék ifjú, jóhírű, hős bajnok
látványa bűvében legott térdre hullott,
a szépség mosolyát ígéretnek hitte
igéző varázsban, világot feledve.

A bájos kisasszony nevette huncutan
szerelmes szavukat, szenvedélyük lángját,
összetört szívüknek gyötrődését, kínját,
...és csak fütyült rájuk!

60304   IVA • előzmény60301 2018-01-04 02:49:51

Ki az a B. G.?

60303   IVA • előzmény60300 2018-01-04 02:48:33

Nincs az az ütős verzió, amiért lemondanék Marináról. Ráadásul az Operaház tartozik is nekem eggyel.
Láttam egy felemelt helyáras Borisz Godunovot a ’70-es években, több vendégművész is fellépett benne. Egy sejtelmesen hosszú szünet után kimaradtak a szandomiri képek.

60302   IVA • előzmény60299 2018-01-04 02:32:33

Emlékeztem Papp Márta cikkére, azért írtam, hogy „állítólagos” ős-Borisz. Az állítók a felújítás idején megjelent riportok, más kritikák szerzői voltak, valószínűleg az Operaház is.

60301   Héterő • előzmény60299 2018-01-04 01:26:18

Más forrásból a megjelölés:
Опера (народная музыкальная драма) - Opera, népies zenés dráma
A szöveg Nyikoláj Mihájlovics Karamzín: Истории государства Российского művére is épül (~Az orosz államiság történelme), és az "Ötök" műhelye is közreműködött az alkotásban.

Féltucat változata van.

- M.M. maga kettőt hagyott hátra, (1868. október a munka kezdete) 1870, 1872 - nem fogadták el egyiket sem;
A premier végül 1874. február 8-án volt (január 27. a régi naptár szerint) Szentpétervárott a Mariinszkij Színházban, főleg Júlija Fjódorovna Platónova énekesnőnek köszönhetően.
- M.M. barátja, R. K. készített még kettőt;
- az opera hangszerelésére Sosztakóvics is tett javaslatot;
- és még két változatot készített John Gutman / Karl Leonhard Bruno Rathaus (utóbbi földink), libretto / zene - a MET számára a múlt század közepén.

Az 1896-os változat már R. K. átdolgozása - negyedszázad után.
Igazi és nemzetközi sikert a második R. K. - változat hozott Fjodor Ivánovics Saljápinnal Párizsban, 1908-ban.

Ami a rímtelen jambusokat illeti, azzal vitatkoznék.

60300   nickname • előzmény60299 2018-01-03 20:26:14

Nekem az eredeti, muszorgszkiji verzió drámailag ütősebb. A mutatóságot pedig ennek érdekében szívesen feláldodozom a magam részéről. Engem teljesen letaglózott ennek a verziónek a Tarkovszkij rendezését nyomokban tartalmazó Marinszkij Színházi előadásnak a DVD felvétele. Azóta ennek a verziónak vagyok a híve. Korszakov verziója mutatós és csillogós, de nekem felszínesebb. 

60299   nickname • előzmény60298 2018-01-03 20:24:33

Az ős-Borisz kérdése érdekes - mert szerintem az 1869-es, első, bemutatásra a szerző életében nem került verziót kellene annak tekintetni, amely verzió bizony nem ugyanaz, mint a Muszorgszkij által átdolgozott, 1872-es verzió, amelyet végül bemutattak Muszorgszkij életében. Legjobb tudomásom szerint 1976-ban ezt láthattuk az Operaházban, nem az 1869-es, ős-verziót. Egyébként én jobban kedvelem az 1872-es verziót.

Papp Márta Muzsikában megjelent cikke jól összegzi a két verzió közti lényeges eltéréseket:

"A Borisz Godunov elsõ megfogalmazása 1868/69-ben keletkezett, Puskin drámája nyomán, a szerzõi kéziraton a következõ mûfaji megjelöléssel: "Zenei színmû (muzikalnoje predsztavlenyije) négy részben, hét képben". Muszorgszkij a Puskin-mû huszonöt jelenetébõl fõképp azokat zenésítette meg - jórészt változatlanul átvéve a dráma rímtelen jambusokban vagy prózában írott szövegét -, melyek Borisz cárral kapcsolatosak: Borisz úgynevezett "trónrahívását" a novogyevicsjei kolostor udvarán játszódó népjelenetben (Puskin 2. és 3. jelenete, a továbbiakban P. 2, 3), a koronázást (P. 4), a Kreml cári lakosztályában játszódó (P. 7 és 10), továbbá a Vaszilij Blazsennij-székesegyház elõtti jelenetét (P. 17) és Borisz halálát (P. 15 és 20).2 Ezenkívül az opera második "részében" két teljes Puskin-jelenet megkomponálásával (Cella a Csudov-kolostorban P. 5, Kocsma a litván határon P. 8) elindította a dráma másik fõhõsének, Grigorijnak a pályafutását. Egy nem egészen megbízható kortársi feljegyzés, Vlagyimir Sztaszov emlékezése szerint már ekkor, az 1. verzió keletkezése idején elkészült volna a Lengyelországban, illetve Litvániában játszódó Szökõkút-jelenet, Grigorij merészen ívelõ pályájának következõ állomása; e jelenetnek ha nem is elkészültét, de tervezését megerõsíti egy vázlat az elsõ verzió egyik autográf lapjának hátoldalán. Mindenesetre akármilyen fázisban lehetett az 1. verzió lengyel jelenete, végül nem került be a darabba. Ilyenformán Grigorij a Kocsmajelenet végén nemcsak a határmenti kocsma ablakából, hanem a teljes operából is kiugrik, bár híre és fenyegetõ árnya jellegzetes motívuma formájában végighúzódik a teljes 1. verzión. Nem a Grigorij-vonal megszakadása keltett azonban megütközést a kortársakban, hanem leginkább az, hogy az opera egyetlen valamirevaló nõi szereplõt sem léptetett föl, hacsak Kszenyija siratóját nem tekintjük elegendõnek (az 1. verzióban még sem a kocsmárosnénak, sem a dadának nem volt dala, Marina pedig egyáltalán nem szerepelt benne). "

Na és akkor legjobb tudomásom szerint amit általában ős-Borisznak adnak el az egyfajta hibridje a két szerzői változatnak: alapul veszi z 1872-es verziót és kiegészíti azt azokkal a jelenetekkel, amelyeket Muszorgszkij elhagyott az 1872-es verzióból, de megvoltak az 1869-es verzióban. 

60298   IVA • előzmény60297 2018-01-03 20:03:09

Igazad van: egy-egy verzió divatja korszakokra jellemző. De mivel a Borisz Godunov Rimszkij-Korszakov által hangszerelt változata helyett egy állítólagos ős-Boriszt 1976 márciusában (42 évvel ezelőtt!) mutattak be az Operaházban, úgy gondolom, most már lehetne választani a távoli korok divatjai közül. A kritikusoknak is vannak divatkorszakaik: talán már letűnt azon kritikusok kora is, akik feltétlenül aláértékelik a mutatósabbat.

60297   nickname • előzmény60296 2018-01-03 16:07:46

A Korszakov-féle verzió elég sokáig "kizárólagos volt", Sosztakovics hangszerelése lassabban terjedet el. Mivel nincs befejezett, "eredeti partitúra", autográf kézirat, illetve két, Korszakov által meghangszerelt rész a Hovanscsinából Muszorgszkij életében és jóváhagyásával hangzott el, ezért nem gondolom, hogy akkora szerzői szándékokat sértő dolog a Korszakov-verziót játszani. Ettől függetlenül ha egy operának több, egymástól jelentősebben eltérő verziója van mindig vannak időszakok, mikor most éppen ez a verzió a divatosabb, mikorábban inkább egy másik verziót játszottak. Úgy tudom, hogy Budapesten mindig Korszakov hangszerelésében ment as Hovanscsina.  

60296   nickname • előzmény60295 2018-01-03 15:43:54

Belel-bele nézegetve olykor a Marinszkij Színház legutóbbi években tartott premierjeinek neten talált közvetítés felvételeibe, azért a rendezői színház szele őket is megérintette. Zeneileg azonban kétségelen, hogy jobban járnánk az oroszokkal vagy bolgárokkal, vagy a szlovákokkal, Pozsonyban rendszeresen mennek orosz darabok - most lesz Sadko premier is náluk, de tudomásom szerint a Borisz is ment náluk nem is olyan rég. 

60295   IVA • előzmény60293 2018-01-03 02:34:48

Furcsa dolog divatról beszélni, amikor Sosztakovics átdolgozása is lassacskán 90 éves. Változatlanul azt tartom egy felújítás legnagyobb problémájának, hogy nincsenek hozzá megfelelő hangú és személyiségű énekeseink, viszont nagy a választék itthoni és külföldi rendezők közt, akik hajlamosak lennének blődlit csinálni belőle, sok pénzért. Legjobban egy orosz vagy bolgár társulat „autentikus” vendégjátékának örülnék (az Erkel Színházban).

60294   nickname • előzmény60293 2018-01-02 11:26:33

Ez lemaradt.

60293   nickname • előzmény60292 2018-01-02 11:20:55

A Korszakov-féle hangszerelés viszonthallása Budapesten szerintem kérdéses. Manapság divatos a Sosztakovics hangszerelte verzió - Gergiev is ezt vette fel a Marinszkij Színház együttesével. Nekem ezzel sincs semmi bajom. És van egy eddig el nem hangzott, magyar kutató általál készített Hovanscsina hangszerelés is. Itt van belőle egy részlet. De a teljes opera így még nem hangzott el sehol.

60292   IVA • előzmény60289 2018-01-02 02:10:11

Köszönöm. Oláh Gusztáv utóbbihoz készült tervei közül ezt sem győzöm csodálni:

Békés András 1972-es rendezése egyébként már az 1960-ban indított felújítási hullám „modernizált” darabjának számított. Korántsem díszes, inkább puritán díszletelemek sugallták a társadalmi környezet dekadenciáját. A történelmi helyszínt, a pompát és a hatalmat csak a mindvégig fekete háttér előtt aranyló hagymakupolák érzékeltették. Önmagában nem volt szép, sem méltó a Rimszkij-Korszakov-féle hangszerelés gazdagságához. Csupán a színpompát képviselő, kifejező jelmezekkel kiegészítve, az előadással együtt megszerethető. Vagy inkább ragaszkodásra intő...

60291   IVA • előzmény60287 2018-01-02 02:05:41

Ez esetben valószínűnek tartom, hogy az eredetileg tervezetthez képest későbbi alkalommal készült el a felvétel.

60290   nickname 2018-01-01 15:24:56

Hovanscsinához Kovalikot akarták visszahívni - mintha évekkel ezelőtt valaki ezt nyilatkoz volna. Talán Ókovács? Vagy még Győriványi? Nem tudom. Én örülénk egy történelmi milliőt idéző rendezésnek mindkét Muszorgszkij opera, de az Igor herceg esetében is. Korszakov Cári menyasszonya ment pár éve Londonban - a színpadképek alapján elég modern rendezésben és meg is bukott. Pedig nem rossz, sőt, nagyon közönuségbarát operáról van szó - Hópelyhecske, Szadko még ezeket lehetne Korszakovtól számításba venni. Az aranykakast én nagyon szeretem, de nem biztos, hogy a közönség kegyeut elnyerné. Tudom- anno ezt játszották tőle. 

60289   Momo • előzmény60284 2018-01-01 14:05:34

Kettő is volt. A hazai bemutató 1936-ban, Issay Dobrowen és Oláh Gusztáv rendezésében (díszlet Oláh Gusztáv, jelmez: Márk Tivadar, koreográfia: Brada Rezső). És az első felújítás 1955-ben, amikor Oláh Gusztáv és dr. Kenessei Ferenc állította színpadra a darabot (díszlet Oláh Gusztáv, jelmez: Márk Tivadar, koreográfia: Harangozó Gyula).

A MÁV Istvántelki Főműhelyének férfikara is közreműködött az 1936-os bemutatóban:

Díszletterv az 1955-ös felújításhoz:

60288   Búbánat • előzmény60282 2018-01-01 12:15:27

Kedves Zéta!  Nagyon köszönöm a küldött linket!!!

60287   parampampoli • előzmény60285 2018-01-01 10:39:08

Igen, láttam. Fekete-fehér, emiatt a színpompás jelmezek nem érvényesülnek úgy, mint élőben, de mégis nagyszerű hangulata van. Komlóssy nagyon szép benne és ő is, de minden szereplő is kitűnően énekel.

60286   IVA • előzmény60275 2018-01-01 06:23:52

Sajnos nem láttam, de szerintem is attraktív darab, ha a fő szólamokat vérbő énekesek abszolválják. A budapesti előadás ékességének tartották id. Harangozó Gyula szövegkönyvét és koreográfiáját a Polovec táncokhoz, mely alkotása egyfelvonásos balettként (illetve balett-estek részeként) még évtizedekig fel-felbukkant a műsorrendben. Erről már személyes tapasztalataim is lehettek.

60285   IVA • előzmény60271 2018-01-01 06:13:55

Láttad is azt a tv-felvételt? Én ugyanis csak egy malőrjéről értesültem, sajnos ma már lehet nyíltan beszélni róla. Amikor két nyilvános operaelőadást szántak a tv-felvétel alapjául, Komlóssy nem tudta vállalni Márfát. A televízió (talán az adásrendező) viszont azt mondta, Jablonkay Évával nem készíti el, mert nem találja képernyőre alkalmasnak. (Tény, hogy Komlóssy arca kivételes vizuális élmény volt, az Operaház viszont okkal bizonygatta, hogy az adott pillanatban Jablonkay vokális alakítása jobb.) Emlékem szerint nem tudtak megegyezni, ezért a felvételt nem mutatták be, vagy el sem készült.

60284   IVA • előzmény60258 2018-01-01 06:01:28

Sajnos a Békés András rendezte Hovanscsina előtti operaházi bemutató úgy hiányzik az OSZMI adattárából, mintha nem is lett volna.
Azon előadások idején még nem ismertem a Hovanscsinát, csak halványan emlékszem korabeli színlapokra, amelyek szerint Tiszay Magda mellett (vagy után) Tamássy Éva is énekelte Márfát. Egy másik emlékem pontosabb: az 1960-as években készült egy televíziós felvétel (részlet), amelyen Szabó Anita énekelte Márfa jóslatát, mögötte lángtenger lobogott. (Noha akkor hol vannak még a lángok?) 

60282   -zéta- • előzmény60281 2017-12-31 23:31:36

Én itt találtam... http://www.sk-szeged.hu/statikus_html/kiallitas/vaszy/ujjlenyomat12.html

Amúgy úgy tűnik, hogy nem időskori visszaemlékezés, de persze bizonyíték maga a hangfelvétel lenne...

60281   Búbánat • előzmény60280 2017-12-31 19:39:43

Kétségtelen, változhatott a szereposztás az előzetesen kiadotthoz képest, amin valamilyen oknál fogva már nem változtat(hat)ott a pozsonyi kiadású napilap szerkesztősége. (Ugyanis az Új Szó a  CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR DOLGOZÓK LAPJA  - Bratislava, volt.)
 

Egyébként olykor megesik a legnagyobb művészekkel, alkotókkal, hogy idős korukban valamire pontatlanul emlékeznek vissza.Vaszy Viktor az 1950/51-es évadban tíz operát vezényelt Budapesten az Operaházban illetve a Városi (mai Erkel) Színházban. Az Opera tíz mű előadására szerződtette, közöttük volt a Hovanscsina, a Figaró házassága, a Bohémélet, a Pillangókisasszony és A denevér.  Amennyiben ebből az időből származnak Vaszy feljegyzései, úgy még inkább valószínűsíthető, hogy nem csalta meg az emlékezete. (Ha hosszabb időtávlatból tekintett vissza a -rádióban is közvetített - előadás szereplőgárdájára, sőt esetleg két szereposztásban is vezényelte a Hovanscsinát, úgy nincsen abban semmi rendkívüli, ha netán két operaénekes személyét a másik bemutatóból nevezi meg.)

 Egyébként Zétát kérdezem, hol nézhetnék utána a hivatkozott forrásnak:

„Vaszy Viktor feljegyzései szerint 1950. februárjában rögzítette a Rádió a Hovanscsinát Losonczy György (ugye, Ő sem volt basszus), Laczó István, Joviczky József, Palló Imre, Littasy György, Tiszay Magda, Czanik Zsófia, Galsay Ervin és Fekete Pál előadásában... Jó lenne újrahallgatni...” (60258. sorszám) 

Hol található meg ez a feljegyzés? - ugyanis ha szabadon hozzáférhető, kutatható, úgy én is szívesen betekintenék abba a dokumentumba, további kortörténeti – akár rádióbeli – adatokhoz így jutnom.

 
Műsorajánló
Mai ajánlat:
11:00 : Budapest
Erkel Színház, Bernáth Büfé

"Ringató"

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Gaál-Wéber Ildikó (ének), Alszászy Gábor (zongora)
Vass Lajos Kamarakórus
Krulik Eszter (hegedű), Baja Mónika (zongora)
Vezényel: Kocsis-Holper Zoltán
"Doktorandusz koncertek 5."
MONTEVERDI: Sfogava con le stelle
MONTEVERDI: Io mi son giovinetta
MONTEVERDI: Si ch'io vorrei morire
JAAKKO MANTYJARVI: Four Shakespeare Songs
ERIC WHITACRE: Five Hebrew Love Songs
BARTÓK: Öt dal, Op. 15
HAYDN: Arianna Naxosban, Hob. XXVIb:2 – kantáta énekhangra és zongorára
VERDI: „Condotta ell’era in ceppi” – Azucena áriája a II. felvonásból

19:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia

Li Ke (hegedű), Hotzi Mátyás (cselló), Moldoványi András (zongora)
"Kamarazene 200 húron"
Az LFZE Kamarazene Tanszékének hangversenysorozata
BEETHOVEN: B-dúr trió, Op.11 („Gassenhauer”)
CSAJKOVSZKIJ: a-moll trió, Op.50

19:00 : Budapest
Erkel Színház

MOZART: Cosí fan tutte

19:00 : Budapest
Uránia Nemzeti Filmszínház

Eckhardt Violetta, Jász Pál (hegedű), Sipos Gábor, Máté Győző (brácsa), Szabó Ildikó (gordonka), Szabó Péter (gordonka)
"Take Brahms – 4. hangverseny: Vonós szextettek"
BRAHMS: B-dúr vonós szextett Nr.1., Op. 18
BRAHMS: G-dúr vonós szextett Nr.2., Op. 36

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Pierre-Laurent Aimard (zongora)
BEETHOVEN: 29. (B-dúr) szonáta, Op.106 („Hammerklavier”)
PROKOFJEV: Szarkazmusok, Op.17O
OBUKHOV: Révélation
SZKRJABIN: 10. szonáta, Op.70
SZKRJABIN: 5. szonáta, Op.53

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Jonas Kaufmann és Diana Damrau dalestje
közreműködik: Helmut Deutsch (zongora)
19:00 : Lendva
Športna dvorana DSŠ Lendava

"Kárpát-Haza OperaTúra"
LEHÁR: A víg özvegy
A mai nap
elhunyt:
1903 • Hugo Wolf, zeneszerző (sz. 1860)
1983 • Adrian Boult, karmester (sz. 1889)
2010 • Ágai Karola, énekes (sz. 1927)
2013 • Wolfgang Sawallisch, karmester (sz. 1923)