vissza a cimoldalra
2017-11-18
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Momus társalgó (6253)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (60134)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2276)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (3855)
Társművészetek (1217)
Milyen zenét hallgatsz most? (24978)
Kedvenc művek (142)
Kedvenc előadók (2813)
Haladjunk tovább... (205)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11190)
A csapos közbeszól (94)

Hozzászólások a Momus írásaihoz (6419)
Kolonits Klára (1004)
Kocsis Zoltán (639)
Bartók Béla szellemisége (232)
Zenei témájú könyvek (92)
Élő közvetítések (6677)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1174)
Operett, mint színpadi műfaj (3345)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2413)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (361)
Franz Schmidt (2952)
Nagy koncertek emlékezete (32)
Barenboim (70)
Pantheon (2133)
Kedvenc magyar operaelőadók (1009)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (558)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Fórum - Bartók Béla szellemisége (Búbánat, 2004-12-27 13:06:01)

 
131   Ardelao • előzmény130 2017-08-31 09:01:03

Bartók Béla
Külföldi sikereiről:

Hangversenyek Londonban és Párisban, bemutató Frankfurtban.
Az angol és francia sajtó, hasábos cikkekben méltatta hangversenyeit.

— Saját tudósítónktól:

Szombaton érkezett haza Bartók Béla, több mint kéthónapos külföldi turnéjáról, amelynek diadalmas lefolyását, és fontosabb mozzanatait csak alig, egy-két hozzánk elszállingózott hír jelezte. Mikor lakásán felkerestük, a vele foglalkozó sajtóközlemények rendezésével volt elfoglalva, a magyaros faragású íróasztalt elborította a rengeteg újságkivágás, színes borítású folyóirat, és egyéb nyomtatvány. Három nagy nemzet sajtóját tartotta heteken keresztül izgalomban a magyar muzsikus szereplése. És a hódoló, vagy elcsodálkozó, de mindig abszolút nagyratartás hangján megírt közlemények, hatalmas bokrétája gyűlt egybe a cifra magyar asztalon.

— „London volt az első állomás, — beszéli Bartók. — Az Acolian Hallban tartottam első nyilvános hangversenyemet, amelyen zongoradarabjaimnak egy sorozatát, és néhány
Kodály-opust mutattam be. Egy Londonban élő fiatal magyar hegedűművésznővel, Arányi Jellyvel eljátszottam hegedű-zongora szonátámat, amelyet a magyar közönség nem ismer még. Különösen a szonátát nagy tapssal fogadta a közönség. Másnap minden nagy — lap hosszasan méltatta a hangversenyt. A Times tanulmányszerű cikkben foglalkozott velem. A szaklapok is oldalakat szenteltek — nem csak nekem, hanem az egész, modern magyar muzsikának . A The Monthly Musical Record három csoportba osztva méltatja a magyar zeneszerzőket. A jobbszárnyra helyezi például Szendyt, a középre Dohnányit, Weinert és a háborúban elesett Zágon Gézát, a balszárnyra pedig Kodályt, Lajthát és engem. (Megjegyezzük, hogy ez a folyóirat külön kiemeli Bartókot, mint a magyar zeneélet legkimagaslóbb jelenségét.) A Musical Times Kodállyal, Lajthával és velem foglalkozik. Hogy milyen páratlanul nagy az érdeklődés künn a magyar muzsika iránt, bizonyítja például, hogy Dohnányi új operájának bemutatójáról — amely londoni tartózkodásom alatt zajlott le, — a Times hasábos tudósítást közöl budapesti levelezőjétől. Londonban még Hedry magyar megbízott rendezett zártkörű hangversenyt, melyen kizárólag az én műveim szerepeltek. Néhány vidéki városban is felléptem, a többi között Liverpoolban.

— Április 8-án volt az első párisi hangverseny a Le Vieux Colombier színház termében,
Darius Milhaudnak, a fiatal francia zeneszerző gárda kiváló tagjának közreműködésével.
Igazán nagy siker volt. Az Eclaire, a Figaro, a Comoedia méltatták legbővebben a hangversenyt. Zártkörű hangverseny volt Clermont — Tonnaire hercegnőnél és Mme Dubostenál. Ezek a honoráriummal járó privát hang-versenyek nagyon elterjedtek Franciaországban és Angliában. Közreműködtem azon-kívül, Henry Pruniérenek, a Revue Musicale szerkesztőjének előadásán, amelyet a Sorbonneon tartott. A különböző nemzetek új zenei törekvéseiről értekezett, és egy-egy darabbal illusztrálhatta - fejtegetéseit. A közreműködők sorában én képviseltem a saját muzsikámmal Magyarországot. Az előadáson egy furcsa kijelentés is hangzott el: Pruniére azt állította, hogy Németország elvesztette a zenében is a vezetést s, hogy Közép-európa zenei életének súlypontja, Münchenből és Berlinből át fog tolódni Bécsbe, Prágába és Budapestre. Általában a franciák elfogultak még a zenében is a németekkel szemben, de annál szívesebben barátkoznak magyarokkal és osztrákokkal. Pruniére a tiszteletemre, vacsorát is rendezett, amelyen a párisi zeneélet sok kiemelkedő egyénisége jelent meg.
Ott volt a többi között Ravel, Milhaud, a svájci származású Honegger, a lengyel Szymanowsky és biarritzi villájából, eljött Strawinsky. Dukas, akinek Aréan és a kékszakáll című operáját éppen akkor újította fel nagy sikerrel az Opéra Comique, kimentette elmaradását. Pruniére egyébként is nagy szeretettel karolta fel ügyemet és meg kellett ígérnem, hogy jövőre megint eljövök Párisba. Lapjában, a Revue Musicaleban pedig hosszasan foglalkozik műveimmel.

— Frankfurtba abból az alkalomból mentem, hogy az ottani Operaház előadta „A kékszakállú herceg várát” és a „Fából faragott királyfit.” Egyúttal hangversenyt is adtam, a Rebner vonósnégyes közreműködésével. Az operaházi sikeremmel meg lehettem elégedve, de az előadás nagyon alul maradt a budapesti bemutató nívóján. A frakfurti opera magyar dirigense, Szenkár Jenő, mindent elkövetett, hogy teljesen kihozza a két darabot, de a közreműködők nem bírták követni intencióját.”

Megkérdeztük Bartókot, hogy van-e valami kész újdonsága, amit sikerektől hangos külföldi útja után a magyar közönség elé fog vinni? . . .

„Semmiféle új terve most nincsen.”

„A Lengyel Menyhért Csodálatos mandarinjához készülő zene csak vázlatban van meg.
Bródy Sándornak megígért táncjáték-szövegét pedig, eddig nem kaptam meg.”

Egyelőre pihenni szeretne. . . .

8 ÓRAI ÚJSÁG, 1922. május 23.
(8. Évfolyam, 117. szám)

*
130   Ardelao • előzmény129 2017-08-30 11:03:29

És egy korábbi nyilatkozat:


Bartók Béla tanítványa voltam...


— Halló, itt a Hét szerkesztősége.

„Itt Gáfforné Magyar Ilona.”

— Jó napot kívánok, úgy hallottuk, hogy ön Bartók Béla tanítványa volt. ..

— „Nemcsak voltam, hanem mindig az is maradok.”


Így kezdődött az ismeretségünk — mivel nem tudtam, hol keressem a lakcímet. Gáfforné készségesen útbaigazított, így aztán alig fél óra múlva már a helyszínen is voltam, Gáfforné Magyar Ilona lakásán. A berendezés, a bútorok, a két zongora, az egymás mellé sorakozó zenei könyvek és kották, a Gáfforné hangjából kicsendülő szeretet és tisztelet, amit ma is érez nagy tanítója iránt, elárulja, hogy ihletett művész otthonában vagyunk.

— „Magamról nagyon keveset mondhatok.” ...

— Tessék csak megpróbálni.

Lassan belemelegszik a beszélgetésbe, miután a cigarettafüst még meghittebbé teszi a lakás hangulatát. S megtudom tőle, hogy hamarabb tudott énekelni, mint beszélni. Hároméves korában már elzongorázta azt a dallamot, amit hallott. így azután a szülei — édesanyja szépen zongorázott, apja hegedült — elhatározták, hogy Ilonka zenei pályára megy.

— „Bartók Bélát 1935-ben ismertem meg személyesen. Akkor kerültem fel Pestre s beiratkoztam a Zeneművészeti Főiskola tanárképzőjének első évfolyamába. A zongora tanárját mindenki maga választhatta.
Volt tanárom, Németh-Samorínsky István, aki szintén Bartók Bélánál tanult, adott Bartók Bélához ajánlólevelet, hogy vegyen fel növedékei közé.
Előjátszottam neki, rendkívüli türelemmel hallgatta a játékomat és vállalta a tanításomat. Tanulmányaim alatt különböző stílusbeli kompozíciókat játszottunk: Mozartot, Beethovent, Chopint, Lisztet. A darabokat a lehető legaprólékosabban kidolgozta velem, állandóan eljátszva nekem az egyes részeket, majd összefüggően az egész darabot. Hasznos tanácsokat kaptam tőle a nehéz részek begyakorlásával kapcsolatban.”

„Játéka lenyűgöző volt. Érezni lehetett minden zeneszerzőnél, hogy ezt csak így lehet játszani, s egyúttal benne volt minden mű interpretálásában Bartók Béla sajátos egyénisége. A csodálatos dinamikai árnyalatok, kis megnyújtások s a technikai fölény, amivel minden kompozíció fölött állt, felejthetetlenné tették játékát. Az ő keze alatt minden hang élt, minden magától értetődő és természetes volt. Legfelejthetetlenebbül él bennem Mozart A-moll szonátájának az előadása.” ...

„Mint tanár rendkívül udvarias volt, mindig kiegyensúlyozott, soha nem éreztette a hangulatváltozásait, de addig kellett ismételnem egy-egy zenei frázist, amíg tökéletesnek nem találta. Volt tanárom tanácsára megkértem, hogy adja fel nekem valamelyik saját kompozícióját. így tanultam meg nála az Allegro barbaro-t.
A legszebbek a szemei voltak... Csodálatos kifejezésű, nagy, mély szemek.” ...

A művésznő elhallgat, azután mélyet szív a cigarettáján. Lelki szemei előtt megjelenik Bartók Béla, majd folytatja:

— „Ha felmentem hozzá, mindig megkérdezte: Mi újság Pozsonyban? Mi van Albrecht Sanyi bácsival? ...
Már tizenhét éve tanítok a bratislavai Zeneművészeti Főiskolán. ... Május 17-én dr. Papp Gusztávval lesz hangversenyem Szófiában. .. Nagyon sokat szerepelek, de soha, egy pillanatra sem feledkezem meg Bartók Béláról, s mindig-mindig a tanítványa maradok.” ...

Olyan halkan beszélünk, mintha körünkben lenne ő is, a halk szavú, szerény Mester. ..

Stubnya felvételei

A HÉT, A CSEMADOK KB Képes Hetilapja. Bratislava
1971. június 25.
(16. Évfolyam, 25. szám)

*
129   Ardelao 2017-08-30 10:45:08

ÉLŐ MÚLT.
BARTÓK ÉS POZSONY.

AHOGYAN A TANÍTVÁNY LÁTTA.


Gáffor Ilona 1914. szeptember 30-án született Pozsonyban. 1932-ben tett érettségi vizsgát a bratislavai Reálgimnáziumban, miközben (1929-ben) elvégezte a konzervatóriumot is. Azt követően négy éven át a budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémia levelező hallgatója volt. Ugyanakkor egész idő alatt
Németh-Šamorinsky István tanítványaként folytatott zenei tanulmányokat. 1935-től 1937-ig Bartók Béla magántanítványa volt Budapesten. Állami vizsgát Prágában tett 1937-ben.

1930-tól folyamatosan koncertezik szólistaként és kamarajátékosként. Játszott nagy zenekarokkal szimfonikus zenét, számos kamarazenekarral kamarazenét a zeneművészet szinte valamennyi korszakából, neves hegedű-, brácsa-, cselló-, és fuvolaművészek társaságában, olyanokéban, mint például Németh-Šamorinsky István és mások. Ez ideig számos rádiófelvételt készített, és közel tíz — a Bratislavai Opus és a prágai Supraphon kiadó által megjelentetett — hanglemezen működik közre társelőadóként, olyan neves szlovák előadóművészek társaságában, mint pl. Viktor Šimčisko (hegedű), Milos Jurkovič (fuvola), Milán Telecky (hegedű), Juraj Alexander (gordonka), Valéria Hrdinová (zongora) és mások.

Tizennyolc éves kora óta zenepedagógusként is tevékenykedik. 1954-től 1960-ig a Bratislavai Zeneművészeti Főiskola szak-korrepetitora volt, azóta a főiskola adjunktusa. Előadóművészi és zenepedagógusi tevékenységéért több kitüntetést kapott.

Idősebb pozsonyi zenészek közt él Önről egy kedves anekdota, miszerint kiskorában nem akart megtanulni, beszélni — énekelve közölte a felnőttekkel, amit fontosnak tartott. ..

— „Nem kell azért mindent elhinni a javíthatatlan öreg bohémeknek. .. Persze ami a zenével való kapcsolatomat illeti, igaz a gyerekkori éneklési szenvedélyemről fabrikált anekdota. .. Hogyan jutottam el a zenéhez? Az én esetemben voltaképpen nemigen lehet beszélni az úgynevezett „zenéhez vezető útról”, mert a zene mindig velem volt. Mielőtt meg-tanultam beszélni, már tudtam énekelni, úgyhogy amit csak lehetett, énekben fejeztem ki. A szüleim azt hitték, hogy énekesnő leszek. Hozzávetőleg hároméves koromtól kezdve két kézzel zongoráztam azokat a dallamokat, amelyeket testvéreimtől hallottam énekelni vagy zongorán játszani.”

— Vagyis a zene szellemét az anyatejjel szívta magába?

— „Igen, úgy is mondhatnám. ... Amint látja, a dolgozószobámban két zongora áll. Ez a modernebbik az én „hétköznapi” zongorám, ezen szoktam ma is gyakorolni. A másik, ez a kedves, „Schrimpf Wien” védjegyű öreg bútordarab — kegyeleti tárgy, édesanyám százéves zongorája. Én is ezen, tanultam meg zongorázni. Szüleim főként fiatalkorukban foglalkoztak intenzívebben zenével. Édesapám hegedült, édesanyám szépen zongorázott, lány korában minden darabot kotta nélkül játszott. A családunkban tehát mindenki zenélt, úgyhogy a zene iránti érdeklődésem kisgyerek-koromban a családi környezet egyenes sugallatára alakulhatott ki szinte természetes módon.”

— A szülein kívül kik voltak azok, akik döntően befolyásolták zenei pályájának kezdeti szakaszát?

— „Ebben, azt hiszem, két embernek volt meghatározó szerepe, a nagynénimnek és Németh-Šamorinsky Istvánnak. Amint már említettem, szinte magától értetődő volt, hogy zongoristapályára megyek. Az első években nagynénimnél tanultam, majd ő vitt el Németh-Šamorinsky tanárhoz, akinek a játéka nagyon tetszett neki. A városi zeneiskola és a konzervatórium akkoriban a Redoute épületében volt, ott végeztem el az alsó osztályokat és a konzervatóriumot is. A zongorajátékon kívül két évig orgonálni is tanultam Németh tanárnál, aki ezt a barokk zene, elsősorban Bach majdani interpretálása szempontjából tartotta fontosnak.”

— A harmincas évek elején bizonyára nagy élmény volt az Ön számára a budapesti zenei élet.

— „Miután elvégeztem a pozsonyi konzervatóriumot, beiratkoztam a Liszt Ferenc
Zeneművészeti Főiskola levelező tagozatára. Ahogyan most visszaemlékezem rá, Budapest bizony eléggé megdobogtatta a szívemet. .. Bár a pesti zenei életben nemigen merülhettem el, mert egyszerűen nem volt rá időm (persze, amikor csak tehettem, eljártam hangversenyekre), de tény, hogy Budapest sokat jelentett további zenei fejlődésem szempontjából. A négyéves Zeneakadémiát úgy végeztem el, hogy évenként letettem az előírt vizsgákat zongorából és az egyes elméleti tantárgyakból. Bartók akkor már nem tanított az akadémián, így a vizsgákon nem volt alkalmam látni őt. Míg az akadémiát végeztem Pesten, az-alatt tovább tanultam Németh-Šamorinsky Istvánnál is.”

— Tudomásom szerint ma Ön Bartók Béla egyetlen élő tanítványa Szlovákiában. Hogyan került kapcsolatba Bartókkal? Mennyi ideig tanult tőle zongorajátékot?

— „Zongoratanárom, Németh-Šamorinsky István gyakran emlegette nekem volt tanárát, Bartók Bélát. Ő, mint Bartók-tanítvány, jól ismerte a mester elvárásait, szokásait. Elsősorban azt a finom precizitást emelte ki, amit Bartók tanúsított egy-egy mű interpretálásában, s amit maga is megkövetelt tanítványaitól. Amint később én is tapasztalhattam, igen szigorúan vette az előírt tempó megtartását, erre különösen érzékeny volt, főleg amikor valaki az ő művét adta elő. Mindjárt figyelmeztette növendékeit, ha azok megengedtek maguknak olyan tempóváltoztatásokat, amilyeneket ő nem írt bele a kottába. De egy kicsit elébe vágtam az eseményeknek... Az utolsó főiskolai vizsgám után Németh tanár azt ajánlotta, hogy végezzem el a Tanárképzőt, ami persze csak úgy volt lehetséges, ha beiratkozom a nappali tagozatra. Ezt meg is tettem, s így egy évig Pesten is laktam. Zongoratanárát mindenki maga választhatta meg, Németh István azt ajánlotta, vegyem magamnak a bátorságot, menjek el Bartókhoz s kérjem őt meg, fogadjon el növendékének, persze csak privát. Ma is emlékszem, a budapesti Tanárképzőben 1935. június 9-én felvételiztem. Ugyanazon a napon Németh István ajánlólevelével a kézitáskámban elmentem Bartókhoz is „felvételizni”. A Csalán utca 27-ben lakott. Mindjárt a bejáratnál megragadtak a gyönyörű, faragásos festett bútorok. Az
első emeleten, egy kis szobában hallgatott meg Bartók. A legtöbb helyet a szépséges lágy hangú Bechstein zongora foglalta el, s még arra emlékszem, hogy mindenfelé rengeteg könyv volt a szobában. De ami a leginkább megragadott, s ami ma is elevenen él bennem, az Bartók mágikus, nagyfokú intelligenciáról és igazi zsenialitásról tanúskodó szeme volt, amelynek mélységét egyetlen fényképe sem tudja visszaadni. Bartók nagy türelemmel hallgatta meg játékomat, és közölte velem, hogy elfogad tanítványának. Hetenként egyszer jártam hozzá a Mester utcából, ahol laktam.”

— Hogyan viselkedett Önnel, az akkor huszonegy éves csinos lánnyal — aki már kész zongoraművésznő volt — Bartók, a tanár?

— „Bartók mindig a legnagyobb udvariassággal fogadott, s ha beszélgetéseink nem is voltak privát jellegűek, ahogyan most visszagondolok egész emberi-tanári magatartására, úgy érzem, hogy Bartók — mintegy önmaga számára — hangsúlyozni akarta: ez a fiatal lány is valaki, aki azon az úton próbálkozik haladni, amelyen én nyújtok neki segítőkezet. Az egész két esztendő alatt, amíg nála tanultam, Bartók nem ejtett ki egy hangos szót, nem tett egyetlen türelmetlen mozdulatot, s a legkisebb jelét sem adta annak az óriási különbségnek, ami közöttünk volt. Mindig olyan udvariasan viselkedett velem szemben, mintha vele egyenrangú személy lettem volna.”

— Hogyan zajlottak a zongoraórák Bartóknál? Volt-e valamilyen sajátságos tanítási módszere?

— „A zenészek esetében nagyon nehéz arról a bizonyos „módszerről” beszélni. .. A két év folyamán igen sok előadási darabot vettünk át a zongorairodalom különböző korszakaiból. Technikai gyakorlatokkal, etűdökkel már nem foglalkoztunk, mert azok az előző tanulmányaim tárgyát képezték. .. Viszont nagyon sok tanácsot adott Bartók a technikai nehézségek leküzdésére. És itt „gyűrűzik be” az a bizonyos „módszer.” A gyakorlati tanácsai, azok átadásának hogyanja, az előző tanárom, Németh István módszerével voltak azonosak, aki évekig az ő tanítványa volt. Gyerekkorom óta hozzászoktam Németh tanár nagyszerű, emlékezetes óráihoz. Ö az egész órát a legnagyobb koncentrációval és alapossággal folytatta le. Tehát egészen természetes volt számomra, hogy Bartók tanítási órái is ekképpen folytak le. „

— Voltak-e Bartóknak valamilyen különleges elvárásai?

— „Bartók előbb minden új darabot eljátszott nekem, ez most is — annyi év után — elevenen él bennem. Bármilyen stílusban játszott, zongorajátéka mind zeneileg, mind technikailag tökéletes volt, telítve olyan finom agogikai nüanszokkal, melyeket a zene¬szerző nem tud leírni, s amelyek szorosan összefüggenek az interpretáló művész lelkivilágával. Az egyes darabokat jóformán hangonként dolgoztuk ki, s magyarázat helyett állandóan helyet cseréltünk; Bartók többször is eljátszotta nekem az egyes részeket. Mondhatom, elragadó, lelkesítő, gyönyörű munka volt kidolgozni egy-egy zeneművet a legapróbb részletekig, a legfinomabb árnyalatokig. Mintha mindez csak tegnap lett volna, most is itt cseng bennem gyönyörű, lágy hangú Bechstein zongorájának felejthetetlen hangja. .. Bartók nem volt merev, csak alig észrevehetően kimért, mindig pontosságra törekedett, elvárta, hogy az előadásban érvényesüljenek a szerző intenciói, amiből szinte nyilvánvaló, hogy tiszteletben tartotta a komponista írásos megjegyzéseit, akaratát. Ez a saját szerzeményeire is vonatkozott. Emlékszem, Németh István tanácsára egyszer megkértem Bartókot, hogy tanítsa be nekem valamelyik saját szerzeményét. Bartók az Allegro barbarót választotta ki számomra. Soha — sem a saját műve esetében, sem máskor — nem nyilvánította ki nemtetszését, de megkövetelte, hogy lehetőségeimnek, képességeimnek megfelelően megközelítsem, s ha lehet, megvalósítsam az ő elképzelését. Tanítási óráin mindig a lehető legtöbbet nyújtotta. A foglalkozások általában tovább tartottak a megszabott időnél, sohasem nézte az órát.”

— Hogyan foglalhatná össze Bartókhoz fűződő emlékeit? Mit jelent az Ön számára Bartók, a zongoratanár?

— „Az azóta eltelt hosszú idő ellenére ma is elevenen él előttem Bartók finom, kedves, törékeny alakja, ma is pontosan emlékszem a hangjára, hangja sajátos színére, s talán minden szavára, amit hozzám intézett. Csak most, hogy visszagondolok rá, tudom igazán értékelni, hogy ez a nagy ember ennyi erőt, türelmet és energiát áldozott nekem. Úgy gondolom, hogy nem is tudott volna más lenni, mert amit a tanítványaiért tett, a zene érdekében tette. Ami pedig Bartókot, az előadóművészt illeti. ..
Természetesen hallottam Bartókot többször játszani pozsonyi szereplései alkalmával, s Pesten is voltam egyik kamaraestjén. Játéka élvezetes volt, ám egyszersmind állásfoglalásra kényszerítette a hallgatót. Ha játszott, a zongora hangján át mintha csak érzékeny, törékeny és szuggesztív lelke beszélt volna a hallgatósághoz.” ..

— Ön zongoraművészként sokat szerepelt országszerte és külföldön is különböző hangversenyeken, játszott együtt a Szlovák Filharmónia zenekarával, a Csehszlovák Rádió zenekarával, különböző hanglemezfelvételeket készített. Koncertjein Bartóknak mely műveit játszotta és játssza leggyakrabban?

— „A már említett Allegro barbaro című zongoradarabot a Csehszlovák Rádió is felvette, és szerepelt ez a mű a Bartók születésének 100. évfordulója alkalmából adott Bartók-hangversenyeim programján is. Azonkívül előszeretettel játszottam, a Gyerekeknek, a Három rondó, a Zongoraszvit (Op. 14], a Román karácsonyi énekek és a Tizenöt magyar parasztdal című zongoraműveit, a zongorára és hegedűre írt kompozíciói közül a Szonatinát, a szimfonikus zenekarra és zongorára komponáltak közül pedig a Rapsodiát. Koncertjeimen természetesen számos Bartók-dalt kísértem zongorán.”

Térjünk még vissza egy kicsit Bartók gyermekkorához, Közismert, hogy Bartók Béla szülei jól zongoráztak. Bartókot hatéves korában kezdte zongorára tanítani az édesanyja. Nagy zenei képességű iskolaigazgató édesapjának, akit korán, nyolcéves korában elvesztett, műkedvelő zenekara volt.

Beszélt-e Önnek vagy más növendékeinek Bartók saját gyermekkoráról?

— „Bartók általában véve eléggé szűkszavú ember volt. Közöttünk sajnos nem alakult ki olyan egészen felszabadult, kötetlen magánkapcsolat, hogy az eléggé zárkózott természetű Bartók megnyílt volna előttem, és a személyes életéről, ügyeiről beszélt volna. Én pedig szintén nem voltam az a tanítvány, aki bizalmaskodni próbált volna a tanárával. .. Úgyhogy erre a kérdésre nem tudok semmi érdemlegeset válaszolni.”

— Bartók özvegyen maradt édesanyjával — aki „mint tanítónő küzdött a mindennapi kenyérért" — először Nagyszöllősre, végül 1893-ban Pozsonyba kerül.
„Igen nagy szó volt számunkra — írja önéletrajzában —, hogy végre nagyobb városba juthattunk (...] Akkoriban a magyar vidéki városok közül Pozsonyban volt a legélénkebb zenei élet. Ennek köszönhettem, hogy Erkel Lászlótól (Erkel Ferenc fiától) tanulhattam tizenöt éves koromig zongorát.

Milyen volt a zenei élet Pozsonyban akkor, amikor Bartók visszajárt ide, vagy amikor Ön tanult, Bartóknál Budapesten?

— Erre a kérdésre nagyon nehéz bármilyen választ is adnom, ugyanis én nem voltam valami „nyüzsgő” társasági lény, hangversenyekre viszonylag keveset jártam, mert egyszerűen el voltam foglalva a magam dolgával. Amint már említettem, magát Bartókot is hallottam néhányszor Pozsonyban koncertezni, amikor még személyesen nem ismertem őt. Egyes koncertekről vannak bizonyos emlékeim, de a zenei életről általában, különösen egyes korszakok szerint, őszintén szólva, nincs áttekintésem. Úgyhogy nem is nyilatkozhatom róla. Viszont tény, hogy a későbbiek során magam is részt vettem egy kicsit a zenei életben, már ha annak lehet tekinteni a Bartók Dalárdában való tagságomat. Szerettem oda járni; egyrészt társaságot Jelentett számomra, másrészt zenei élményt nyújtott. Közismert, hogy a Dalárdát Németh István tanár vezette. Magam a háború előtti és alatti években a női karban második szopránt énekeltem. Ha jól emlékszem, a Dalárda 1945-ben megszűnt.

— Ön előadóművészként többnyire klasszikus szerzőket játszik. A modern zenét is szereti?

— A modern zene hozzátartozott zenei nevelésemhez. Nemcsak tanáraim, Bartók Béla és Németh-Šamorinsky István művein nevelkedtem, hanem számos más nemzet nagy modern zeneszerzőinek az alkotásain is. Később, mikor zongorakísérőként már a pozsonyi Zeneművészeti Főiskolán tevékenykedtem, nagyon sok modern kamarazeneművet játszottam — s ma is játszom, — és igencsak megkedveltem az újfajta kifejezési módokat és az új harmóniákat. Úgy érzem, hogy zenei ízlésem az évek során sem igen változott. Kedvenc zeneszerzőim elejétől fogva Bach és Schumann voltak. Schumann például annyira közel áll hozzám, hogy amikor őt játszom, néha úgy érzem, mintha magam komponáltam volna a műveit. Ami Bachot illeti, régi meggyőződésem, hogy nélküle sokkal szegényebb volna az életünk.

Az interjúkat Kövesdi János készítette.
Irodalmi Szemle, 1987/4.
Bratislava


(* 1914. szeptember 30. Pozsony - †2013. október 8. Pozsony) Zongoraművész. 1932-ben érettségizett Pozsonyban, ahol ezt követően a Városi Zeneiskolában Németh István László, majd Budapesten Bartók Béla tanítványa volt a Liszt Ferenc Zeneművészeti Akadémián. 1954-től nyugdíjazásáig a pozsonyi Szépművészeti Akadémia tanársegéde, majd docense.
[Cseh(szlovákiai) magyarok lexikona.]


*


Németh-Šamorínsky István
(* 1896. szeptember 9. Somorja - †1975. január 31. Pozsony) Zeneszerző, orgonaművész, zenepedagógus. Előbb Budapesten, a Zeneművészeti Főiskolán tanult zongorázni, hegedülni, ill. zeneszerzést, majd Bécsben végzett zongora- és orgonaszakot (1923), Budapesten tanári oklevelet szerzett (1924). 1921–1942-ben a pozsonyi Városi Zeneiskola tanára, 1921–1953-ban a Szt. Márton-dóm orgonistája. A második vh. után a pozsonyi Zeneművészeti Főiskola oktatója, docense (1953). A két vh. között tevékenyen részt vett a szlovákiai magyar zenei életben, karnagya volt a Toldy Kör férfikarának, majd a Bartók Béla Dalegyesületnek. Zeneszerzőként száznál több egyházi, ill. vokális, szóló- és kórusművet írt. Az 1950-es évektől különböző szlovákiai magyar együttesek (Népes, Ifjú Szívek, Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkara) számára is komponált. – Fm. A szlovákiai magyar zenekultúra mérlege (tan., 1941).
[Cseh(szlovákiai) magyarok lexikona.]

*
128   Búbánat • előzmény127 2017-08-27 13:33:06
„AHOGY A FIA LÁTTA BARTÓKOT”

„A VILÁGHÍRŰ ZENESZERZŐ SZEMÉLYES PORTRÉJÁT RAJZOLJA MEG SIPOS JÓZSEF FILMJE”


Izsó Zita, Magyar Idők, 2017. AUGUSZTUS 27. VASÁRNAP 07:45

„Bartók Béla fia, Péter eleve nagyon ritkán ad interjút, és ennyire részletgazdag, az apa-fiú kapcsolatot feltáró megszólalást talán még sehol sem olvashattunk vagy hallhattunk tőle, mint Sipos Józsefnek a világhírű zeneszerzőről, zongoraművészről, népzenekutatóról készített dokumentumfilmjében, amelyet szeptember 14-től vetítenek a hazai mozikban.”

Sipos József - a film rendezője - a Magyar Időknek elmondta, hogy 3-4 éve foglalkozik komolyabban Bartók életművével, mert eredetileg egy játékfilmet szeretett volna forgatni róla. „Az előmunkálatok során megpróbáltam minden informá¬ciót begyűjteni Bartók életéről, de a családi életét és a személyes karakterét a rendelkezésre álló irodalom nem részletezte megfelelően. Vikárius László, a Bartók Intézet vezetője hívta fel a figyelmemet arra, hogy a nagy zeneszerző fia még él, és meg lehetne keresni őt. Nem nagyon szokott interjút adni, ennek ellenére megpróbáltam felvenni vele a kapcsolatot: elmondtam neki, hogy szeretném bemutatni a magyaroknak az édesapját, mert szerintem nagyon színes egyéniség volt, és elküldtem neki egyik korábbi filmemet, az Eszter hagyatékát. Bartók Péter pedig adott egy időpontot, és mi felkereshettük az idősek otthonában, ahol él” – avatott be a forgatás előzményei¬be a rendező.
127   Búbánat 2017-08-26 23:04:25

Bartók-emlékek a vásznon - Filmbemutató Szombathelyen

vaol.hu, 2017. július 17., 09:00
szerző: Bakos Ágnes

„Filmvetítés volt az idei Bartók Fesztivál egyik programja. Sipos József készített dokumentumfilmet Bartók Béláról. Amerikában készült a mozi: Bartók Péter, a zeneszerző 93 éves fia mesélt az édesapjáról.”

„- Apámmal lenni élmény. És ezekkel az élményekkel élek" - mondta Bartók Péter. Az apjáról, Bartók Béláról készült dokumentumfilm vége felé hangzik el a két mondat, talán az egész esszenciája a képsoroknak. A most 93 éves Bartók Péter vall, mesél az apjáról Sipos József filmjében. A szavakkal múlt időben, a szemével jelen időben mutatja a zeneszerzőt. Ki is mondta: „Jobban emlékszem azokra az évekre, amikor itt volt."

126   Búbánat 2017-07-31 11:32:55
BARTÓK BÉLA: A KÉKSZAKÁLLÚ HERCEG VÁRA

2017. Július 31-én 22:10-től az M5 műsorán!

Opera egy felvonásban

Az Avignoni Operaház és a Metz Métropole- Opera-Színház közös produkciója

A 2016-os ARMEL fesztivál keretében a”Legjobb Produkció”díjat nyerte el az Avignoni Operaház Nadine Duffaut rendezésében Bartók Béla A kékszakállú herceg vára című műve és Alföldi Róbert rendezésében Eötvös Péter Senza Sangue (Vértelenül) című legújabb opera-pszichothrillere Eötvös Péter kompozíciója kimondottan Bartók művéhez készült. A Kékszakállú, folytatása a Senza Sangue című operának,nem ellen- vagy kontrasztdarabként komponálta a szerző. A hangzási összefüggések, a zenekar nagysága, a hangzástömeg köti össze többek között e két művet. Eötvös Péter Alessandro Baricco Senza Sangue című, 2002-ben megjelent regényéből írta azonos című operáját, amely szintén egyetlen férfi-nő drámai találkozás története. (A Mezei Mari által készített szövegkönyv a regénynek csak a befejező részéből készült, az előzményeket a párbeszédek során ismerhetjük meg.) A történet legfontosabb rokonsága a Kékszakállú történetével, hogy itt is a nő az aki számára elengedhetetlen a múlt feltárása és tisztázása. Míg azonban Bartók operájában a férfi múltja a megfejtendő titok, Eötvös operájában a nő a rejtélyes, az ő élete és sorsa , ami megértésre és megváltásra vár. A Senza Sangue ugyanúgy az elhallgatás kétértelműségek operája, mint a Kékszakállú herceg vára. A zeneszerzőre is hasonló feladat hárul: a zenének kell közölnie az elmondhatatlant, még hangsúlyosabbá tenni akár az elviselhetetlenségig fokozva a kimondhatatlant A „rokon történet” útjai azonban szétválnak: a Kékszakállú herceg várára örökös sötétség borul, míg a Senza Sangue szereplői előtt megnyílik az út, hogy életük végén együtt újra a fénybe érhessenek…

Szöveg: Balázs Béla

Rendező: Nadine Duffaut;

Judit: Miksch Adrienn
Kékszakállú: Szemerédy Károly

Közreműködik: Pannon Filharmonikusok

Vezényel: Eötvös Péter


125   vivart • előzmény124 2017-02-21 01:14:59
A Youtube-on találtam ezt a Kékszakállú élő koncertfelvételt.
Az előbbiekben emlitett előadások között ez is magállná a helyét.
P.FRIED-J.NORMAN-P.BOULEZ
A kékszakállú herceg vára-vez.Pierre Boulez
124   vivart 2017-02-20 01:08:53
EGY ZENEMŰ,-TÖBB ELŐADÁS
Bartók Béla: A kékszakállú herceg vára c. opera összehasonlitó elemzése öt CD alapján:

Kékszakállú, Judit, Karmester készült
FRIED PÉTER -CORNELIA KALLISH-EÖTVÖS PÉTER (2001)

POLGÁR LÁSZLÓ- KOMLÓSI ILDIKÓ-FISCHER IVÁN (2002)
POLGÁR LÁSZLÓ - JESSYE NORMAN- PIERRE BOULEZ (1998)

WALTER BERRY-CHRISTA LUDWIG-KERTÉSZ ISTVÁN (1965)

SZÉKELY MIHÁLY-PALÁNKAY KLÁRA-FERENCSIK JÁNOS (1956)

Egy zenemű-több előadás

A fenti linken lehet meghallgatni az a műsort, amely a 2017 február 18-án hangzott el a Bartók Rádióban.
Katona Márta és Szabó Ferenc János összehasonlitó elemzése

Nem értettem, hogyha mindvégig az Eötvös Péter fevételt dicsérték, akkor miért P.Boulezből játszottak hosszabb rész.
123   Búbánat 2017-01-18 09:45:12
Ma este a Bartók Rádió sugározza

19.35 – 20.46

A Magyar Állami Hangversenyzenekar Bartók-hangversenye

Vezényel: Ferencsik János

Km. Kocsis Zoltán - zongora

1. Táncszvit
2. III. zongoraverseny
3. Zene húros-, ütőhangszerekre és cselesztára

(Erkel Színház, 1981. szeptember 25.)

(Ism. január 30., 12.36)
122   Ardelao 2016-12-12 09:58:06

ÚJ ZENEI SZEMLE, 1955. MÁJUS, IV. ÉVF. 5. SZÁM

BARTÓK GYERMEKKORI MŰVE: A DUNA FOLYÁSA
Írta: Molnár Antal

Bartók Béla legrégibb fönnmaradt zeneművét 9 esztendős korában komponálta. Címe: A Duna folyása, s ennyiben emlékeztetne Smetana ismert szimfonikus költeményére, a „Moldvá”-ra. De a hasonlóság csak külsőséges. Eltekintve a mi szerzőnk életkorától, szerzői zsengeségétől: ennek az igénytelen darabnak nincsenek történelmi, hazafias, kivált látnoki mondandói. Hosszan követi zeneszóval, mintegy hullámról hullámra a méltóságteljes folyó hömpölygését, ennyiben találó a mozgást festegető hangvétele; de mikor közbe-közbe némi jellegfestésre szánja el magát, abban inkább a véletlen kormányozza, semmint szoros szándék. Csak egy helyen találunk igazi összefüggést a zene megpendülő, külön beszőtt sajátsága és a helyszín között: ahol fővárosunk partjait mossa nagy vizünk, ott a kicsiny szerző egyet gondol, és „ csárdásra kap. Ettől eltekintve alig lehet e kompozícióról ilyen elmagyarázni valónk. Nem is azért ismertetjük, mintha többet akarnánk vele teljesíteni a köteles kegyelet parancsánál. Gondoljuk csak el, nem foglalkoznánk-e Beethovennek valamely véletlenül fönnmaradt gyermekkori krix-kraxával! Bartók pedig olyan nagy mester, akinek bármely életdokumentuma szintén az emberiség kincstárába kívánkozik.
Annál inkább van megjegyezni való a szerényke zenedarab körülményeiről. A kis tanuló nyilván földrajzi tájékozódásait végezhette s őt is lekötötte a hosszú, jelentős kanyarokat végző folyam jelensége. Ennek a mély bámulatnak, ráébredésnek akart megnyilvánulása lenni a kompozíció. De miért éppen a muzsika? Mi köze a geográfiának Béluska zongorájához? Az, hogy a kilenc éves Bartók Béla már zenésznek érzi, tudja magát. Ha fontos közölni valója van, nem szóban, vagy írásban végzi, hanem hangkölteményben. És nem is itt kezdődik, a földrajztanulás során, ez a házi gyakorlat. A „Duna folyásá”-ra ráírta a szerzője: opus 18, tizennyolcadik mű. Ne gondoljunk most arra, miféle mű! Jegyezzük meg, hogy Bartók már kilenc éves korában hivatott szakzenésznek képzelte magát. Édesanyja, a kiváló nevelő és alapos zongoratanárnő sem volt egészen tétlen ebben az irányban. Még a kis zeneművek lejegyzésében is nyújtott segítséget. De idősb Bartókné nem volt elfogult művész-mama, aki mindenáron zsenit akart kikényszeríteni próbálkozó gyermekéből. Ellenkezőleg! Túlságosan is lelkiismeretes s csak súlyos, elháríthatatlan jelek bírják arra a meggyőződésre, hogy fiában mindinkább erősödik a zenészi hivatás felé vezető akarat. Könnyelműségnek érezte volna, ha visszaszorítja, ha nem veszi teljes mértékben komolyan. Sajnos, a kezdő opuszok javarészt elhányódtak, elvesztek; örüljünk, hogy kisrészük fönnmaradt!
Ennyi is nagy tanulság a lángész lélektanához. Bartók nem tartozott a koravén tehetségek közé, nem volt csodagyermek. Típusa még csak nem is a Mozarté . A nagy salzburgi mester szintén kisfiúsan komponálta műveit az első alkotó években, de őnála ez a gyermeki hang már 7-8 éves korában megszűnik. A tízéves Mozart már komoly, versenyképes zeneszerző, konkurrenciájától elismert kiválóságok félnek és félhetnek. Mendelssohn is közelállt ehhez a koraérett fajtához. Bartók inkább oly módon fejlődik, mint Liszt . Lisztről tudjuk, hogy előbb értett a hangjegyíráshoz, mint a betűvetéshez és gyermekkorában hangversenyezett. Ennél valamivel lassabb a Bartók fejlődése, de hasonló karakterű: egészséges. Nem lépi túl egy perccel sem a helyes növekedés testi és lelki határait. „A Duna folyása” mind fantáziában, mind hangszer-technikai alapozásában teljesen födi a kilencéves gyermek szabályos szellemi alkatát. Ami kivétel benne a szabály alól, ami rendkívüli: az a komoly hivatottság meggyőződése kis alkotójában. De ez a belső habitus magából a zeneműből is kényszer nélkül kiolvasható. Mert a kompozíció költői kezdetlegességén belül bámulatraméltó sajátságok bontakoznak ki! Mégpedig csupa olyan sajátság, ami Bartók egész pályafutásán át megőrződik, és a nagy muzsikus alapvető jelleméhez tartozik. Elsősorban a szinte kínos elővigyázatosságú szabatosság: mintha kis kezeivel szentséges területen tapogatózna, ahol a legcsekélyebb elvétés máris helyrehozhatatlan szentségtörés. Innen a bámulatraméltó következetesség, csaknem rögeszmés egyenletességgel. Ez a következetesség vezeti később a zene nagy újítóját is, mikor meggyőződéseiért minden következménnyel számol, mind művészi, mind emberi vonalon. Egy tapodtat sem engedni abból, amit helyesnek hisz és tud: a gyermek Bartókban már éppúgy felfedezhető, persze itt még valamiféle makacsság színében. S az egész lelki beállítottságának – úgy tűnik öröklött – alapja a rendkívüli lelkiismeretesség, felelősségérzet, Bartóknak talán legmélyebb és legigazabb tulajdonsága. Ez ütközik ki „A Duna folyása” minden egyes figurájából, a túlzott aggodalmas műgondból, ahogyan inkább az egyhangúságot, folytonos ismétlődést választja, semhogy a legcsekélyebb könnyelműségbe essék, akár egyetlen hangot is leírjon, amiért nem vállalja a teljes felelősséget! Ennek a gondteljes és gondos alkotásmódnak köszönhető, hogy a zsenge művecske éppoly tökéletes a maga nemében, formai összefogására, gondolatainak egységes kifejtésére nézve, mint bármely későbbi mestermű. Mint műalkotás nem érték, de mint az alkotó lélek dokumentuma: rendkívül becses.”
121   Búbánat 2016-05-04 18:15:11
Bartók Béla (1881-1945) zeneszerző autográf levele édesanyjának címezve "Édes Mama" megszólítással.

KÖZPONTI ANTIKVÁRIUM
139. könyvárverés

2016. 06. 10. PÉNTEK 17:00

Közli, hogy nem Pozsonyon át tér haza, mert az körülményes. A végén a családról ír: ""Ditta írt neked R.szombatból? Nekem csak egyszer írt, jól van ő is meg Péterke is"". Kelt: Amszterdam, 1925. X. 13.

• KIKIÁLTÁSI ÁR:40 000 HUF

120   Búbánat 2016-03-25 11:11:46

Bartók Béla születésének 135. évfordulóján, a Bartók Rádió ma esti műsorán szerepel:

20.05 – kb. 22.10 Kapcsoljuk a Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermet

A Magyar Rádió Énekkarának (karig. Pad Zoltán) és Szimfonikus Zenekarának hangversenye Bartók Béla műveiből, a zeneszerző születésének 135. évfordulóján

Vezényel: Kovács János

Km. Fejérvári Zoltán - zongora,
Horváth István – tenor
Szegedi Csaba - bariton

1. Magyar képek
2. Két kép
3. Táncszvit
4.
a) Tizenöt magyar parasztdal
b) Allegro barbaro (ea. Fejérvári)

5. Cantata profana (km. Horváth, Szegedi)
119   Búbánat 2015-09-26 16:51:40
Feltárni, lejegyezni, megőrizni – 70 éve hunyt el Bartók Béla

MNO.hu, Kiss Eszter Veronika, 2015. szeptember 26., szombat 10:31, frissítve: szombat 11:05

Hetven éve hunyt el Bartók Béla Amerikában, és ez egyebek között azt is jelenti, hogy Magyarországon az év végével lejárnak a zeneszerző szerzői jogai. Ennek kapcsán beszélgettünk Vásárhelyi Gáborral, Bartók jogörökösével, aki nagybátyja, ifjabb Bartók Béla 1994-ben bekövetkezett halála óta látja el a feladatokat.
118   Búbánat 2015-05-18 23:30:36
Bartók Béla kiadatlan öröksége

MNO.hu, 2015. május 16., szombat 16:17, frissítve: 13:01 , szerző: Kiss Eszter Veronika

„Nyolcvan éve lett az MTA tagja Bartók Béla, az Akadémia keretein belül végzett példátlan értékű munkássága a mai napig nem érhető el a szélesebb nyilvánosság számára. A mai évforduló kapcsán érdemes elgondolkozni azon, vajon mit is kezd hazánk azzal a példátlan örökséggel, amelyet a huszadik század egyik legnagyobb magyar géniusza, Bartók Béla ránk hagyott.”
117   Búbánat 2014-05-25 13:30:32
Ma este a Bartók Rádió egy 1971-es zeneakadémiai Bartók-hangverseny archív felvételét sugározza:

19.35- 20.43 A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának Bartók-hangversenye

Zeneakadémia Nagyterme, 1971. március 25.

Vezényel: Lehel György

Km. Réti József, Faragó András – ének, Kocsis Zoltán - zongora, Magyar Rádió Énekkara

1. Táncszvit

2. II. zongoraverseny (Kocsis)

3. Cantata profana (Réti, Faragó, Énekkar)

(Ism. június 6., 12.05)



115   detto 2014-03-25 20:34:31
Baráti Kristóf hegedű- és Falvai Sándor zongoraművésznek ítélte idén a magyar zenei szakma legrangosabb elismerésének számító Bartók-Pásztory-díjakat a kuratórium. A kitüntetéseket a hagyománynak megfelelően Bartók Béla születésnapján adták át kedden a Liszt Ferenc Zeneakadémián.
A díjat odaítélő kuratórium a szokásostól eltérően ezúttal két előadóművésznek adományozta a kitüntetést: Falvai Sándornak és Baráti Kristófnak. A díjat Vigh Andrea, a Zeneakadémia rektora, a kuratórium elnöke nevében Devich János adta át a kitüntetetteknek. Az elismerést Falvai Sándor helyett felesége, Keveházi Gyöngyi zongoraművész vette át. Az eseményen Baráti Kristóf eljátszotta Bartók Szólószonátájának IV. tételét, Falvai Sándortól pedig egy Balassa Sándor-zongoradarab felvételét hallhatták a jelenlévők.

Baráti Kristóf az első díjazott a Bartók-Pásztory-díj történetében, aki ugyanabban az évben kapja meg az elismerést, amelyben Kossuth-díjjal is kitüntették. A hegedűművész 1979-ben született Budapesten, mesterei Szenthelyi Miklós, Tátrai Vilmos és Eduard Wulfson voltak. Pályája kiemelkedő pontja volt, amikor 2010-ben Moszkvában elnyerte a Paganini Nemzetközi Verseny első díját, a hegedűsök Oscar-díját. Jelenleg az 1703-ban készült „Lady Harmsworth” Stradivariuson játszik. Baráti Kristóf néhány nappal Kossuth-díja átvétele után nagy sikerű szólókoncertet adott a felújított Zeneakadémia nagytermében.

Falvai Sándor Liszt-díjas zongoraművész Ózdon született 1949-ben. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen és a moszkvai Csajkovszkij Konzervatóriumban végzett tanulmányai után a Zeneakadémián helyezkedett el oktatóként, több ciklusban a zongora tanszék vezetője, 1997-től 2004-ig pedig a Zeneakadémia rektora volt. Pályája során az Egyesült Államoktól a Távol-Keletig számos országban adott hangversenyeket. Jelenleg a Zeneakadémia oktatója, rendszeresen tart mesterkurzusokat külföldön, és vállal zsűritagságot nemzetközi versenyeken. Előadói repertoárja a barokk korszaktól a 20. századi alkotásokig terjed, ezen belül elsősorban a klasszika és a romantika áll érdeklődésének középpontjában.

A díjat Bartók második felesége, Pásztory Ditta zongoraművész végrendelete alapján 1984-ben hozták létre, forrása a befolyó jogdíjak egy része. A Bartók-Pásztory-díjat azoknak az alkotó- és előadóművészeknek adományozza a zeneszerző születésnapján a Zeneakadémia neves professzorokból álló szakmai grémiuma – Pásztory Ditta akaratának megfelelően –, akik munkásságukkal jelentősen hozzájárultak a hazai zenei élet fejlődéséhez és Bartók Béla szellemiségének megőrzéséhez.
116   detto 2014-03-25 20:34:31
Baráti Kristóf hegedű- és Falvai Sándor zongoraművésznek ítélte idén a magyar zenei szakma legrangosabb elismerésének számító Bartók-Pásztory-díjakat a kuratórium. A kitüntetéseket a hagyománynak megfelelően Bartók Béla születésnapján adták át kedden a Liszt Ferenc Zeneakadémián.
A díjat odaítélő kuratórium a szokásostól eltérően ezúttal két előadóművésznek adományozta a kitüntetést: Falvai Sándornak és Baráti Kristófnak. A díjat Vigh Andrea, a Zeneakadémia rektora, a kuratórium elnöke nevében Devich János adta át a kitüntetetteknek. Az elismerést Falvai Sándor helyett felesége, Keveházi Gyöngyi zongoraművész vette át. Az eseményen Baráti Kristóf eljátszotta Bartók Szólószonátájának IV. tételét, Falvai Sándortól pedig egy Balassa Sándor-zongoradarab felvételét hallhatták a jelenlévők.

Baráti Kristóf az első díjazott a Bartók-Pásztory-díj történetében, aki ugyanabban az évben kapja meg az elismerést, amelyben Kossuth-díjjal is kitüntették. A hegedűművész 1979-ben született Budapesten, mesterei Szenthelyi Miklós, Tátrai Vilmos és Eduard Wulfson voltak. Pályája kiemelkedő pontja volt, amikor 2010-ben Moszkvában elnyerte a Paganini Nemzetközi Verseny első díját, a hegedűsök Oscar-díját. Jelenleg az 1703-ban készült „Lady Harmsworth” Stradivariuson játszik. Baráti Kristóf néhány nappal Kossuth-díja átvétele után nagy sikerű szólókoncertet adott a felújított Zeneakadémia nagytermében.

Falvai Sándor Liszt-díjas zongoraművész Ózdon született 1949-ben. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen és a moszkvai Csajkovszkij Konzervatóriumban végzett tanulmányai után a Zeneakadémián helyezkedett el oktatóként, több ciklusban a zongora tanszék vezetője, 1997-től 2004-ig pedig a Zeneakadémia rektora volt. Pályája során az Egyesült Államoktól a Távol-Keletig számos országban adott hangversenyeket. Jelenleg a Zeneakadémia oktatója, rendszeresen tart mesterkurzusokat külföldön, és vállal zsűritagságot nemzetközi versenyeken. Előadói repertoárja a barokk korszaktól a 20. századi alkotásokig terjed, ezen belül elsősorban a klasszika és a romantika áll érdeklődésének középpontjában.

A díjat Bartók második felesége, Pásztory Ditta zongoraművész végrendelete alapján 1984-ben hozták létre, forrása a befolyó jogdíjak egy része. A Bartók-Pásztory-díjat azoknak az alkotó- és előadóművészeknek adományozza a zeneszerző születésnapján a Zeneakadémia neves professzorokból álló szakmai grémiuma – Pásztory Ditta akaratának megfelelően –, akik munkásságukkal jelentősen hozzájárultak a hazai zenei élet fejlődéséhez és Bartók Béla szellemiségének megőrzéséhez.
114   detto 2014-03-25 20:34:29
Baráti Kristóf hegedű- és Falvai Sándor zongoraművésznek ítélte idén a magyar zenei szakma legrangosabb elismerésének számító Bartók-Pásztory-díjakat a kuratórium. A kitüntetéseket a hagyománynak megfelelően Bartók Béla születésnapján adták át kedden a Liszt Ferenc Zeneakadémián.
A díjat odaítélő kuratórium a szokásostól eltérően ezúttal két előadóművésznek adományozta a kitüntetést: Falvai Sándornak és Baráti Kristófnak. A díjat Vigh Andrea, a Zeneakadémia rektora, a kuratórium elnöke nevében Devich János adta át a kitüntetetteknek. Az elismerést Falvai Sándor helyett felesége, Keveházi Gyöngyi zongoraművész vette át. Az eseményen Baráti Kristóf eljátszotta Bartók Szólószonátájának IV. tételét, Falvai Sándortól pedig egy Balassa Sándor-zongoradarab felvételét hallhatták a jelenlévők.

Baráti Kristóf az első díjazott a Bartók-Pásztory-díj történetében, aki ugyanabban az évben kapja meg az elismerést, amelyben Kossuth-díjjal is kitüntették. A hegedűművész 1979-ben született Budapesten, mesterei Szenthelyi Miklós, Tátrai Vilmos és Eduard Wulfson voltak. Pályája kiemelkedő pontja volt, amikor 2010-ben Moszkvában elnyerte a Paganini Nemzetközi Verseny első díját, a hegedűsök Oscar-díját. Jelenleg az 1703-ban készült „Lady Harmsworth” Stradivariuson játszik. Baráti Kristóf néhány nappal Kossuth-díja átvétele után nagy sikerű szólókoncertet adott a felújított Zeneakadémia nagytermében.

Falvai Sándor Liszt-díjas zongoraművész Ózdon született 1949-ben. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen és a moszkvai Csajkovszkij Konzervatóriumban végzett tanulmányai után a Zeneakadémián helyezkedett el oktatóként, több ciklusban a zongora tanszék vezetője, 1997-től 2004-ig pedig a Zeneakadémia rektora volt. Pályája során az Egyesült Államoktól a Távol-Keletig számos országban adott hangversenyeket. Jelenleg a Zeneakadémia oktatója, rendszeresen tart mesterkurzusokat külföldön, és vállal zsűritagságot nemzetközi versenyeken. Előadói repertoárja a barokk korszaktól a 20. századi alkotásokig terjed, ezen belül elsősorban a klasszika és a romantika áll érdeklődésének középpontjában.

A díjat Bartók második felesége, Pásztory Ditta zongoraművész végrendelete alapján 1984-ben hozták létre, forrása a befolyó jogdíjak egy része. A Bartók-Pásztory-díjat azoknak az alkotó- és előadóművészeknek adományozza a zeneszerző születésnapján a Zeneakadémia neves professzorokból álló szakmai grémiuma – Pásztory Ditta akaratának megfelelően –, akik munkásságukkal jelentősen hozzájárultak a hazai zenei élet fejlődéséhez és Bartók Béla szellemiségének megőrzéséhez.
113   detto 2014-03-25 20:34:19
Baráti Kristóf hegedű- és Falvai Sándor zongoraművésznek ítélte idén a magyar zenei szakma legrangosabb elismerésének számító Bartók-Pásztory-díjakat a kuratórium. A kitüntetéseket a hagyománynak megfelelően Bartók Béla születésnapján adták át kedden a Liszt Ferenc Zeneakadémián.
A díjat odaítélő kuratórium a szokásostól eltérően ezúttal két előadóművésznek adományozta a kitüntetést: Falvai Sándornak és Baráti Kristófnak. A díjat Vigh Andrea, a Zeneakadémia rektora, a kuratórium elnöke nevében Devich János adta át a kitüntetetteknek. Az elismerést Falvai Sándor helyett felesége, Keveházi Gyöngyi zongoraművész vette át. Az eseményen Baráti Kristóf eljátszotta Bartók Szólószonátájának IV. tételét, Falvai Sándortól pedig egy Balassa Sándor-zongoradarab felvételét hallhatták a jelenlévők.

Baráti Kristóf az első díjazott a Bartók-Pásztory-díj történetében, aki ugyanabban az évben kapja meg az elismerést, amelyben Kossuth-díjjal is kitüntették. A hegedűművész 1979-ben született Budapesten, mesterei Szenthelyi Miklós, Tátrai Vilmos és Eduard Wulfson voltak. Pályája kiemelkedő pontja volt, amikor 2010-ben Moszkvában elnyerte a Paganini Nemzetközi Verseny első díját, a hegedűsök Oscar-díját. Jelenleg az 1703-ban készült „Lady Harmsworth” Stradivariuson játszik. Baráti Kristóf néhány nappal Kossuth-díja átvétele után nagy sikerű szólókoncertet adott a felújított Zeneakadémia nagytermében.

Falvai Sándor Liszt-díjas zongoraművész Ózdon született 1949-ben. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen és a moszkvai Csajkovszkij Konzervatóriumban végzett tanulmányai után a Zeneakadémián helyezkedett el oktatóként, több ciklusban a zongora tanszék vezetője, 1997-től 2004-ig pedig a Zeneakadémia rektora volt. Pályája során az Egyesült Államoktól a Távol-Keletig számos országban adott hangversenyeket. Jelenleg a Zeneakadémia oktatója, rendszeresen tart mesterkurzusokat külföldön, és vállal zsűritagságot nemzetközi versenyeken. Előadói repertoárja a barokk korszaktól a 20. századi alkotásokig terjed, ezen belül elsősorban a klasszika és a romantika áll érdeklődésének középpontjában.

A díjat Bartók második felesége, Pásztory Ditta zongoraművész végrendelete alapján 1984-ben hozták létre, forrása a befolyó jogdíjak egy része. A Bartók-Pásztory-díjat azoknak az alkotó- és előadóművészeknek adományozza a zeneszerző születésnapján a Zeneakadémia neves professzorokból álló szakmai grémiuma – Pásztory Ditta akaratának megfelelően –, akik munkásságukkal jelentősen hozzájárultak a hazai zenei élet fejlődéséhez és Bartók Béla szellemiségének megőrzéséhez.
112   Búbánat • előzmény108 2014-01-02 13:01:04

Ma éjjel a Duna TV-ben

2014. január 2. csütörtök 23.00 - 00:35
(A televízió M1 csatornáján már sugározták 2013. szeptember 27-én, 00:50 - 02:35)
MüpArt classic - Bartók-maraton a Művészetek Palotájában (2013. február 3.)
A televízió műsorán ismét:
- I. hegedűverseny (Banda Ádám - hegedű, MÁV Szimfonikus Zenekar, vezényel: Csaba Péter)
Vezényel: Csaba Péter
- Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára ( Budapesti Vonósok, vezényel: Kovács János)

- III. zongoraverseny (Várjon Dénes - zongora, Pannon Filharmonikusok, vezényel: Bogányi Tibor)

- Táncszvit (Nemzeti Filharmonikusok, vezényel: Kocsis Zoltán)
111   Búbánat • előzmény110 2013-11-21 12:17:29
Lemaradt:

aukció időpontja: 2013.12.06. péntek 17:00
110   Búbánat 2013-11-21 12:14:30
Központi Antikvárium
129. könyvárverés

aukció helyszíne: ECE City Center, 1051 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 12.
kiállítás helye: Központi Antikvárium, 1053 Budapest, Múzeum krt. 13-15.
kiállítás ideje: 2013. november 25 - december 5. hétköznap 10.00-18.00 órái

TÉTELSZÁM
73

Bartók Béla (1881-1945) zeneszerző autográf levele dr. Südy Ernő gyógyszerésznek, a békéscsabai Auróra-kör alapítójának „Igen tisztelt Südy Ur!” megszólítással.
Értesíti a címzettet, hogy a pesti hangversenyt el kellett halasztani egy légvédelmi gyakorlat miatt. A hónap végén Szegeden is koncertezik, utána pedig november 10-ig nem ér rá. Ha Békéscsabán meg tudják oldani a fűtést, szívesen vállal fellépést náluk. Kéri, hogy legalább két héttel korábban jelezzék a tervezett időpontot. 1 beírt oldal. A kézzel címzett levélboríték mellékelve. Kelt: Bp., 1939. X. 22.

KIKIÁLTÁSI ÁR: 200 000 HUF
109   Búbánat 2013-11-16 12:50:02
Studio Antikvárium
29. könyvárverés

2013.11.28. csütörtök 17:00
Helyszín: ECE City Center, Budapest, V., Bajcsy-Zsilinszky út 12.

Kéziratok : 323. tétel

Bartók Béla (1881–1945) zeneszerző saját kézzel, tintával írt, aláírt sorai az „Universal-Edition Actiengesellschaft” cég „Rózsavölgyi & Co.” cégnek szóló gépelt levelezőlapján.

Kelt: Bécs, 1920. augusztus 12. Mérete: 90x140 mm. A német nyelvű, írógéppel írt levél felszólítja a Rózsavölgyi és Társa céget a Bartók Bélával szemben fennálló 250 osztrák koronás tartozásának kiegyenlítésére. A gépelt szöveg alatt Bartók Béla autográf sorai: „250 azaz kettőszázötven osztrák koronát a mai napon átvettem. Budapest, 1920. szept. 11. Bartók Béla”.

Jó állapotú levelezőlap, felbélyegezve és 1920. VIII. 12-én, postai úton feladva....

KIKIÁLTÁSI ÁR: 30 000 HUF

Az árverés anyaga megtekinthető november 21-től 27-ig 10-19 óráig a boltban (Budapest, VI, Jókai tér 7.).
108   Búbánat 2013-09-26 12:27:03
M1 csatorna,
2013. szeptember 27. péntek 00:50 - 02:35

MüpArt classic

Bartók: I. hegedűverseny - Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára - III. zongoraverseny - Táncszvit

"Valódi ínyenceknek való Bartók-válogatás várja a MüpArt Classic közönségét a zenekari műveket tartalmazó hangversenyen. A Geyer Stefinek ajánlott I. hegedűversenyt, a művésznő hagyatékából előkerülve csak 1958-ban bemutatott koncertet Kelemen Barnabás játssza.
A húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára komponált Zene, a 20. század egyik legeredetibbnek tartott darabja után a Bartók halála előtt, New Yorkban született III. zongoraverseny következik, szólistája Várjon Dénes.
A válogatást az 1923-ban, Pest, Buda és Óbuda egyesítésének 50. évfordulójára komponált Táncszvit zárja, benne a Duna menti népek népzenei reminiszcenciával, egy arab dallamfeldolgozással"

Közreműködők:

• Csaba Péter
• MÁV Szimfonikus Zenekar
• Banda Ádám
• Kovács János
• Budapesti Vonósok
• Bogányi Tibor
• Pannon Filharmonikusok
• Várjon Dénes
• Kocsis Zoltán
• Nemzeti Filharmonikusok

Időtartam:
105 perc

107   Búbánat 2009-07-04 19:40:18
Zene és színpad - ez a mottója az idei, sorrendben a 25. Nemzetközi Bartók-szemináriumnak és fesztiválnak, amelyet július 6. és 18. között rendeznek meg Szombathelyen.
(MTI)

Nem véletlen, hogy a fesztivál főszereplőjének, a komplex mesterkurzus vezetőjének Eötvös Pétert kérték fel, aki ma a világ egyik legkeresettebb operaszerzője - hangsúlyozta Igric György fesztiváligazgató, utalva arra, hogy Eötvös Péter és munkatársa, Vajda Gergely zeneszerző és karmester köré csoportosulnak majd azok a fiatal énekművészek, karmesterek és rendezők, akikkel közösen hoznak létre egy új Kékszakállú-produkciót, amely a fesztivál záróeseményeként kerül majd színpadra.

Eötvös Péterrel egyébként karmesterként is találkozhat a fesztivál közönsége, Szombathelyen többek között egyik saját műve, a Levitation magyarországi bemutatóját is vezényli majd. Radames című operáját élő színpadi előadásban, az utóbbi évtizedben született új operáit pedig filmvetítés-sorozat keretében ismerhetik meg az érdeklődők, a szerző bevezetőivel.

A Kékszakállú-mesterkurzusba bekapcsolódik a kiváló német énekművész, Cornelia Kallisch, valamint Kovalik Balázs, a Magyar Állami Operaház művészeti igazgatója és Vikárius László zenetörténész, a Bartók Archívum vezetője is.

A nemzetközi szeminárium tanára lesz Heinz Hollinger oboaművész és karmester, Jan Michiels belga zongoraművész, Rohmann Imre zongoraművész, a salzburgi Mozarteum professzora, Gyöngyössy Zoltán fuvolaművész, valamint Perényi Miklós Kossuth- díjas csellóművész, aki sárvári koncertjén mutatja be kivételes tehetségű fiát, Perényi Benjámint.

A nemzetközi Bartók-szemináriumra húsz országból több mint száz hallgató érkezik Szombathelyre, a fesztiválon pedig a nagy Bartók-művek (Táncszvit, A kékszakállú herceg vára, Divertimento) mellett bemutatják két közismert táncjátékát, A csodálatos mandarint és A fából faragott királyfit is. Utóbbiakat a Budapest Bábszínház felnőtteknek szóló előadásában láthatja a fesztivál közönsége.
106   Sesto 2008-08-09 23:11:11
Michelle DeYoung...
105   Búbánat 2008-08-09 22:52:34
Bartók lázban ég Salzburg

MTI, 2008. augusztus 7. 18:21

Teltház előtt tartották az első Bartók Béla-estet, A kékszakállú herceg vára című opera bemutatóját a Salzburgi Ünnepi Játékokon. Az előadáson a Bécsi Filharmonikusokat először vezényelte Eötvös Péter karmester-zeneszerző.

Bartók Béla műveit álló tapssal fogadta az osztrák közönség. A koncert műsorán Bartók négy zenekari darabja és a Cantata Profana szerepelt, amelyet a bécsi opera énekkara adott elő. Az énekesek kívülről tanulták meg a nagyar szöveget.

A kékszakállú herceg vára című opera előadása - Eötvös szavaival - briliáns volt. A Kékszakállú szerepét Falk Struckmann, míg Juditét Michelle DeYung énekelte. A rendezés - a fiatal holland Johan Simons munkája - is nagyon meggyőző volt, \"Simonsról még sokat fogunk hallani\" - mondta a zeneszerző. A Bartók-estet még háromszor ismétlik meg a Salzburgi Ünnepi Játékokon augusztus 23-ig.

Horváth István Magyarország bécsi nagykövete szintén részt vett a salzburgi bemutatón, s ő is nagy sikerről számolt be, hozzátéve, hogy a szaksajtó kiemelkedőnek ítélte a Bartók-estet, és Eötvös Péter személyében Bartók egyfelvonásos operája méltó előadóra talált: ő volt az előadás legfőbb támasza.

A salzburgi Bartók-estet Charles Simonyi Amerikában élő magyar születésű üzletember szponzorálta.A Kossuth-díjas zeneszerző és karmester részt vesz Angliában, a Glyndebourne-i Fesztiválon a Szerelemről és más démonokról című operájának világpremierjén vasárnap.


(MTI)
104   macskás • előzmény103 2008-04-03 15:52:56
Van olyan, mint az okafogyott:)
103   tukán • előzmény102 2008-04-03 12:27:17
Legkiteljesedettebb!
Szép magyar szó! :-)
102   rotor • előzmény101 2008-04-03 12:01:58
Sajnos bizonyos helyein még ennek a szuper hangvesenyteremnek is akusztikai problémái vannak,előre ülni,vagy oldalt, kész csapás.A Készakállúra sikerült hátrább ülnöm,így az nagyobb élmény volt.Nem tudom akusztikai arányokat állítottak-e be énekesek és zenekar között,mert az helyenként egyenetlennek tünt.Két legkiteljesettebb hangú szólista énekesre szerintem nem fordítottak elég figyelmet!!!Wiedemann Bernadette és Fried Péter tudtommal elöször énekelték együtt.
Kocsis nagy energiákat szabadított fel,-a zenekar ebben partner volt-eddig ismeretlen színei mutatkoztak meg ennek az operának,és ez nemcsak a helyenként frissebb tempók miatt.Persze volt olyan hely is ,ahol a szokottnál lassúbb volt.Összességében nézve szerintem az utóbbi idők leg-leg Kékszakállú élményével térhettem haza.
Köszönöm Kedves és T. NFZ!,és a szuper ELŐADÓK!!!:
KOCSIS,WIEDEMANN,FRIED
101   detto 2008-04-03 09:59:00
Bartók születésnapján (2008.03.25)csodálatos koncertet játszott az NFZ-Kocsissal.A Hegedűverseny Kelemen Barnabással szólalt meg.Talán a kezdeti indiszponáltság jelei után végül is felszabadultan játszott.Tavaly ,egy viszonylag már híresnek tekinthető virtuóz Berlinben próbálta Bartók :Hegedűversenynek nevezni ,amit előadott.Ilyenkor az az érzésem,hogy mégis magyarnak is kell lenni a tolmácsolásához,vagy legalábbis valamilyen magyaros affinitás kell hozzá.
A Kékszakállúval -hasonlóképp ,szintén úgy éreztem,jó hogy magyar ajkú énekesek adják elő.A legjobb külföldi előadásban is félrement hangsúlyok,félreértett szavak és zenei hibák tömkelege hallatszik.
Wiedeman Bernadett és Fried Péter énekével
hosszú idő után méltó hangon és mély kifejezőerővel szólalt meg ez az opera.
Szerintem minden hangot el is énekeltek rendesen.
Nem tudom mennyi ideig próbálták össze,de kiforrott találkozásnak tűnt,ahogy karmester- és az énekesek formáltak.
A zenekar talán még soha nem adott magából ennyit koncentrációban.A hangerő az néha talán már fokozhatahlannak tűnt,és még azt is tudták fokozni--miközben maradt a tiszta játék.
100   musicus 2008-02-09 04:33:07
100.
99   musicus • előzmény94 2008-02-08 16:47:25
Nem egészen. Én Lang Langtól kifogástalan produkciót még sosem hallottam, ízléstelent annál többet, pedig ebben a kategóriában ez megbocsáthatatlan. Az ún. egzotikus művészek körébe tartozik, akiket származásuk miatt futtatnak rengeteg pénzzel. Koreaiból, japánból is láttunk már eleget belőlük, feltűntek, letűntek. Tartósan ilyen zenei produkciókkal nemigen maradhat porondon. Azért annyit elismerek, hogy Lang azért Melvyn Tannál jobb.
Mélységesen tisztelem azokat a művészeket, akik gyökeresen más kultúrkör produktumait művészi szinten képesek elsajátítani. Lang nem tartozik közéjük, egyelőre. Ez mesterkérdés is. Hogy a jövő mit hoz, nem tudjuk.
98   Búbánat 2008-02-08 11:03:22
Rövidesen itt a Kákszakállú- film DVD-je:

Bluebeard\'s Castle, Sz. 48, Op. 11

Sylvia Sass & Kolos Kovats
London Philharmonic Orchestra, Sir Georg Solti

Visually-stunning staging by Hungarian director Miklós Szinetár

Decca - 0743254
(DVD Video)

Scheduled for release on 17 March 2008.
97   Semmelweis • előzmény92 2007-03-27 22:27:24
Csatlakozom.
Vannak Bartók zongoraversenyeim az amúgy kiváló Martha Argerich-el. A nagyszerű művésznek pl. a harmadik zgv. díszítéseiben fogalma sincs, hogy mit játszik. Mivel nem itt nőtt fel, nem érzi, hogy nem csak egyszerű, vidám trillákról van szó, hanem jelentésteli magyar dallamok bújnak meg a műben. Rosszul, félreértelmezve, „üresen” játssza ezeket a frázisokat.
Ugyanez fordítva: Amikor sok itthoni előadás után először hallottam orosz előadókkal az Anyegint, meglepve tapasztaltam, hogy végig az opera során egy sor apró dolgot különösebb betanítás, és gyakorlás nélkül, megfelelően értelmeznek, és keltenek életre az előadók, egyszerűen azért, mert „értik” az orosz zenét.
Nem lennék meglepve, ha a közös európai kultúrkincs részévé vált műveknek (mint a Varázsfuvola, a Bohémélet, stb.) is lenne egy megfelelőbb „helyi” olvasata, ami mára már reménytelenül elveszett.
96   kívülálló • előzmény89 2007-03-27 21:19:52
(1) Ott voltam a hgv-en.
(2) Nem vagyok kritikus, de még képzett zenész sem.
(3) A Bartók II.zvs-t már többször hallottam,
ezek alapján:
az I. tétel (főleg az indítás) hihetetlenül gyenge (puha) volt. A második viszont - szerintem megkapóan szépre sikeredett.
A koncert második feléről nem tudok mit írni, mert nekem Bruckner (a IX. középső tételét leszámítva) mindig kissé (v. nem is kissé) unalmas.
Nomármost, ha egy kritikus megírja, hogy nem volt egyértelmüen nagy produkció, az nem baj. Az egész nemzetiségtől független, elég, ha valaki csak egyszer hallotta Boulez vezényletével a \"Zene...\"-t. Azt hiszem jobban tudja minden magyarnál!
95   eszbe • előzmény94 2007-03-27 19:39:05
De most lelepleződtek(-tünk?), és ezennel mindennek vége!
94   Hangyász • előzmény89 2007-03-27 17:03:39
A kritikusi maffia akarja önnön nélkülözhetetlenségét bizonyítani az efféle ledorongolásokkal.
93   eccerű • előzmény92 2007-03-27 07:03:43
népdalT
92   eccerű • előzmény89 2007-03-27 07:00:29
Kérdéseidre a válaszok sorrendben:
Egy rohadt jó karmester/zenekar/zongorista is játszhat rosszul. (Richter például saját bevallása szerint nem játszott jól Mozartot, és ebben nem is tévedett oly nagyot.) Itt ráadásul a zongorista nem is rohadt jó, legfeljebb rohadt.
Ha egyszer a produkció nem volt jó, akkor miért kéne az ellenkezőjét írni? Egy világszínvonalú együttes v. előadó pont attól világszínvonalú, hogy csak jót ad ki a kezei közül, ezt várnánk el tőlük.
Nem hiszi minden magyar ember, hogy Bartókot csak magyar tud jól játszani: a magyarok többsége nem érdeklődik a komolyzene - így Bartók - iránt. Sajnos nem hit kérdése, hanem a tapasztalat mondatja azt, hogy kevés kivétellel tényleg csak a magyarok tudnak Bartókot jól játszani. Mondom, kevés kivétel azért van. Ennek oka pedig igan sajátos nyelvünkben és népzenénkben rejlik, s mivel elég kis lélekszáma nép vagyunk, a világ zenekultúráját nem domináljuk, ezért teljesen érthető is a dolog. Gondolod, hogy mondjuk bolgár, észt vagy vietnámi zenét többen tudnak jól játszani, mint magyart??
A felhozott példák pontosan azért nagyon rosszak, mert egyrészt fordított a logikád - azt kellett volna írnod, hogy szlovák népdal csak Gruberová énekeljen, hiszen ő szlovák, usw., másrészt Rachmaninov zenéjére (meg az olasz-német-osztrák zenekultúrára) éppen az a jellemző, hogy teljesen közérthető, ha tetszik \"internacionalista\", legalábbis ma már az.
91   Kúp Flóris • előzmény90 2007-03-27 00:54:59
Írj Proszta-tatás-tot !
Már 50 fele jár a
\"Bartók Vonakodós
4-es\"(Metró)járat
\"vén\"(re-)formácziós
estére \"gyógy\" irat:

Aprózta Kocsis-ott
Metró-nómen est ó
men-tell me job best -e
Bart-(er)o\'k for Hay-
d(i)n-t szabvány szén-ára
itt csere-ber-élnünk? :-)
90   janomano • előzmény89 2007-02-28 21:03:52
Vagy Prosztakovicsot...
89   Bruderlein und Schwesterlein 2007-02-28 08:42:33
Miért van az, hogy eljön Pestre egy rohadt jó zenekar, karmester meg zongorista Bartókot játszani (VPO, Barenboim, Lang2), és a magyar kritikustársadalom jobb esetben fanyalog, rosszabb esetben pedig ócsárol?

Miért hiszi minden magyar ember, hogy Bartókot csak a magyarok tudnak autentikusan előadni? Ennyi erővel Gruberova is megmaradhatna a szlovák népdaloknál, Domingo meg a zarzueláknál és Richter is feszt Rachmanyinovot játszott volna...
88   Búbánat 2006-12-08 21:49:42
Egész szép licitek voltak a mai Honterus könyvárverésen:

Bartók Béla: Népzenénk és a szomszéd népek zenéje c. 36 oldalas írás és hozzá 32 oldal kotta, 127 dallammal, Bp. 1934. (Bartók kézírásának hasonmása), Népszerű zenefüzetek 3. Első kiadás. Kiadói papírborítékban-
Az induló 30.000 Ft 190.000 Ft-ra „verték fel” az árat.

Bartók Béla: Melodien der Rumänischen Colinde (Weihnachtslieder), 484 Melodien mit einem einleitenden Aufsatz, Bécs, 1935. Universal Edition, XLVI oldal + 106 oldal kották, Walter Schulthess részére dedikált példány, fűzött kiadói papírborítékban.
Szintén 30.000 Ft-ról indult a licit s a végén 160.000 Ft-nál „esett le” a kalapács.

(Dankó Pista Czigányszerelem –eredeti életkép a czigány életből dalokkal és tánczczal három felvonásban, bp.1899, dedikált pld, 76 oldal + Dankó Pista kézírással beírt autogram-kártyája, rajta kézírásos soraival és kottarészlettel, félvászon kötésben - a kikiáltási 16.000 Ft helyett 46.000 Ft-ért cserélt gazdát.)
87   Búbánat 2006-09-19 11:15:29
Washingtonban A kékszakállú herceg vára
2006. szeptember 18., hétfő 17:13


Az 1956-os forradalom 50. évfordulója jegyében, valamint Bartók Béla születésének 125. évfordulójára emlékezve mutatta be a hétvégén az Egyesült Államok nemzeti operaháza, a washingtoni opera A kékszakállú herceg vára című darabot. A New Yorki Metropolitan után legrangosabb amerikai dalszínház első ízben tűzte műsorára Bartók egyetlen operáját.
A látványelemekben bővelkedő előadáson A Kékszakállú szerepében a neves basszbaritont, Samuel Rameyt hallhatta a közönség, Judit szerepében a leghíresebb washingtoni mezzoszoprán, az afro-amerikai Denyce Graves lépett színpadra; szerepeiket magyarul adták elő.

MR
86   detto 2006-08-29 00:59:06
A \"Bubánat\" által említett, párizsi Chatelet Kékszakállújának koncertszerű előadását Aug.31.én 20h-kor közvetíti a Radio France:emlékeztetőül:Boulez,Jessye Norman,Fried Péter,Orchestre de Paris
85   Hangyász • előzmény84 2006-07-22 10:18:00
Hát a fletónak írt nyílt levelében megint önmagát égeti, avagy lásd még a Kocsis vs Fischer topicot.
84   eccerű 2006-07-20 16:09:37
Nem értem Fischer Ivánt. Nem lehet ennyire primitív, hogy senki nem veszi észre: ha valamit nem ő kap meg, akkor rögtön hülye az egész világ.
Az meg, hogy valaki sajátmagát a legjobbak közt emlegeti, egyenesen gusztustalan.
(Érdekes, hogy a fivére annál normálisabb, és nem véletlen, hogy eszébe sincs tartósan idejönni...)
83   Wolfi • előzmény81 2006-07-06 23:50:26
Tudom egy mondatban nem lehet összefoglalni a Kékszakállú mondanivalóját, de akkor inkább meg se próbálkozott volna ezzel Boulez mester...

\"A titka a hősnő átváltozásában rejlik, aki megszeretné hódítani a kékszakállút, ám végül a férfi hódítja meg őt, és teszi lakat alá a régebbi asszonyok mellé.\"

Átváltozás nem túl jó szó(bár lehet, hogy a \"hiba\" a fordításban keresenő), inkább döbbenet, a nő letaglózása, elnyomása és ilyesmi felel meg Judit személyét ielletően, mert Judit nem változik meg az opera során, inkább megfullad. A Kékszakállú fojtja meg (nem szó szerint).
82   detto • előzmény81 2006-07-05 00:27:14
A júl.2-i UZU-ban volt beszélgetés Fried Péterrel benyomásairól a párizsi koncerttel kapcsolatban,és egy rövid bejátszás ,vélhetően erről a koncertről,és valóban ,-már amit ilyen rövid részletből meg lehet állapítani ,-igen magas hőfokú előadásnak tűnt.
81   Búbánat 2006-06-27 10:08:31
Magyar kékszakállú a Szajna partján címmel terjedelmes fényképes tudósításban számol be a Magyar Nemzet (Metz Katalin, 2006. június 26.) a nagy sikerről. Az énekesnők királynője, Jessye Norman oldalán lépett fel Fried Péter, az Operaház tagja az előkelő párizsi színház, a Théatre du Chatelet színpadán előadott Bartók-opera címszerepében. A kékszakállú herceg várának koncertszerű produkcióját Pierre Boulez vezényelte az Orchestre de Paris élén.
A prológust francia nyelven elregélő, Párizsban élő magyar színész, Funtek Frigyes a népballadák epikus atmoszféráját hozza a Chatelet többemeletes színháztermébe, a bartóki szándék szerint vezetvén elő a legendás történetet - írja a tudósító.

Az elragadtatott hangvételű beszámolót érdemes elolvasni.

Metz Katalin exkluziv interjút készített Boulezzel (ami a külön keretes cikkben olvasható a lapban), ebben a francia művész értékeli a produkciót. Arra a kérdésre, hogy mi a Bartók-opera titka, úgy fogalmaz \"A titka a hősnő átváltozásában rejlik., aki megszeretné hódítani a kékszakállút, ám végül a férfi hódítja meg őt, és teszi lakat alá a régebbi asszonyok mellé.\"
Mindkét szereplővel igen elégedett. Fried Péterrel életében először dolgozott, de máris nagy elismeréssel szól művészi teljesítményéről, a kákszakállú megformálásában semminemű kifogásolnivalót nem talált... Jessye Normannak, akivel a dirigens régóta együtt dolgozik, s több közös lemezfelvételt is készítettek, rengeteget kellett küszködnie, míg elsajátította a magyar szöveg szószerinti értelmét és pontos kiejtését. Ő ugyan nem tudja tökéletesen megitélni, de úgy hiszi, nagyon jól sikerült ez neki; érzi, a művésznő artikulációja megfelel a kellő zenei hangzásnak.
Amúgy a nagy párizsi lapok (La Liberation, Le Monde, L\'Écho stb.) máris komoly terjedelemben, szuperlatívuszokban írtak a koncertről és a két revelatív szereplőről.
80   dreboot 2006-04-08 00:28:58
Batta mondta:
>Bartók Béla öröksége közös kincsünk, és bár pesti otthonait sűrűn váltogatta, de éppen Rákoshegyen komponálta a Csodálatos Mandarint meg a Fából faragott királyfit...
Szegény Rektor. Osztódással sokkal több helyre jutna el - ez a kalapozássos \"kunyi\"nem annak a Vásárizének lenne a feladata?
79   eccerű • előzmény78 2005-10-27 15:52:36
2 ok miatt sem.
A Nagyterem esti koncertekre evekre elore le van foglalva, még a MuPa ellenere is; a masik, hogy a ZAK is pontosan ugy all anyagilag, mint a megsegitendo intezmeny, es minden bevetelre szuksege van, marpedig az esti teremberlet nincsen ingyer.
78   Megén • előzmény77 2005-10-27 15:44:53
Az a baj, hogy hiába szeretnék a zsebembe nyúlni, ha a 16 órás kezdés éppen nem mecénásbarát. Nem tudott volna a ZAK egy esti, vagy vasárnap délutáni időpontot adni? Szerdán, 16 órakor, amikor még a legtöbb ember a munka dandárjában van, ráadásul esetleg a város másik végében. szóval öröm, hogy legalább valaki közülünk ott volt, és beszámolt róla.
77   Búbánat 2005-10-27 15:02:18
Tegnap késő délután a Zeneakadémia Nagyterme egy szép program helyszíne volt. Bokor Jutta szervezésében – a XVII. Ker. önkormányzat védnöksége alatt - egy jótékony célú operagála részesei lehettek mindazok az érdeklődök, akik nem sajnáltak a zsebükbe nyúlni s eljöttek ide operaslágereket hallgatni népszerű előadóművészeinkre is kíváncsian. S bár manapság elszaporodtak az ilyen címen szerveződő rendezvények, a cél nemességét senki nem vonhatja kétségbe. A koncert bevételét a Rákoshegyi Bartók Zeneház javára kívánják fordítani. Amint Batta András rektor a bevezetőjében elmondta, Bartók Béla öröksége közös kincsünk, és bár pesti otthonait sűrűn váltogatta, de éppen Rákoshegyen komponálta a Csodálatos Mandarint meg a Fából faragott királyfit. Ez a ház időközben megüresedett, s Batta András az ügy mellé állt, felkarolta a mások által pedzegetett ötletet, hogy ezt az épületet közös erővel fel kellene újítani és jövőre, amikor Bartók születésének 125. évfordulóját ünnepeljük, már méltó állapotában fogadhassa a látogatókat, ahol kiállításokkal, koncertekkel és egyéb rendezvényekkel kívánnak hódolni a nagy magyar zeneszerző szellemének.
Más kérdés, hogy mivel az állam vagy az önkormányzat nem képes saját erőből valamit megvalósítani, ezért ehhez a módszerhez kénytelenek folyamodni, az érdeklődő állampolgár önkéntes adakozó kedvére is számítanak. Én teszem hozzá: ez a számítás legtöbbször beválik… Közalapítványt hoztak létre, de további támogatók is vannak: a XVII. Önkormányzat Művelődési és Tájékoztatási Bizottsága, Terézvárosi Önkormányzat, Budapesti Városvédő Egyesület, Budapesti Operabarátok Egyesülete, Balassi Bálint Gimnázium és a Bartók Rádió.

A megvalósult program színvonalát vegyesnek tartom, de ez a véleményem semmit nem von le a műsor értékéből, hiszen mint említettem itt az összes művész valamint a Magyar Állami Operaház Zenekara Szennai Kálmán vezényletével ezen a délutánon ezt a nemes eszmét képviselte és tudásával, művészetével képességei legjavát próbálta átnyújtani nekünk.
Bényi Ildikó műsorvezető már rutinos az ilyen gálák levezénylésében, ezúttal is ő konferálta fel az elhangzó számokat.
Elsőként Mozart Figaró házasságának nyitánya, majd a Grófné (Fülöp Zsuzsanna) és a Gróf (Massányi Viktor) II. felvonásbeli áriái csendültek fel. Ezt követte egy vidám kettős a Pomádé király új ruhájából (Rozsos István, Vághelyi Gábor), majd Bokor Jutta egy igen élvezetes Leonóra -áriával örvendeztetett meg bennünket Donizetti operájából, A kegyencnőből. Jutta kapta az első igen nagy tapsot! Majd szünet előtti utolsó számként érkezett Rost Andrea. Bényi elmondta két nappal ezelőtt érkezett haza Chicagoból. Régi sikeres nagy szerepét, Júlia hiíres keringő-áriáját hozta magával, és ezzel - felidézve a pálya kezdeti nagy kiugrását - remek formában énekelve talán az est legnagyobb sikerét aratta! A polgármester is a suínre lépett, köszöntötte Rostot és a publikumot, megköszönve mindenki részvételét,. Aki megtisztelte jelenlétével a rendezvényt. Virágcsokrot kapott Rost. Szünet után a „hazám, hazám…” (Molnár András kissé fáradt megszólalásában), aztán Gara Mária kabalettája a fiatal, szép hangú, tehetséges Cecilia Lloyd előadásában, következtek. Erkel után Wagner: „Dal az esthajnalcsillaghoz” – Berczelly Istvánról ugyanazt a megállapítást tehetem, mint Molnár Andrásról: szürke, megkopott, fáradt. Felvillanyozta a publikumot Kertesi Inrid tolmácsolásában a Bolero A szicíliai vecsernyéből, a második nyílt színű tapsvihar! Maradt a végére egy Aida-Nílusparti-jelenet Bándi János és Kukely Júlia előadásában. Nem tudok jókat mondani erről a duettről: egy össze nem illő pár. Bándi túlharsogta partnerét, aki viszont minden volt csak nem Aida. Úgy látszik, a Tosca nem volt elég neki, most az Aida címszerepére is ácsingózik. Nem tudom… A záró szám a Parasztbecsületből Santuzza áriája volt, amit Temesi Mária korrekten elénekelt, de csak ennyi.
Végül a színpadra szólította a műsorvezető egyenként a második rész szólistáit és Bokor Juttát, aki ismételt nagy ovációban részesült, és az ifjúság kisebb-nagyobb képviselőitől mindenki, de még a zenekar tagjai, a karmester és a műsorvezető is virágcsokorra távozhatott. A kétórás opergála után végül is azzal a jóleső érzéssel távozhattunk, hogy mi magunk is részesei voltunk egy szép kezdeményezésnek, és ahogy Batta András fogalmazott, jövőre a reményeink szerint Rákoshegyen megnyíló Bartók Zeneházban már randevút adhatunk egymásnak.
76   dreboot • előzmény74 2005-10-20 00:37:49
Tudod hosszú a lépcsősor,így vártam a liftre egy kicsit:-)))
75   dreboot • előzmény74 2005-10-19 14:58:56
Ez jó:
bukkanok mint \"Búvár Kund\"
Fúrás után:-)))
74   Megén • előzmény73 2005-10-19 12:21:00
Áh, dehogy, csak nem kell 3 hónapig várjunk a felbukkanásodra! :-)
73   dreboot • előzmény71 2005-10-19 11:31:53
Akkor most is csak \"in szinu- állok\" ?
:-)))
72   dreboot • előzmény70 2005-10-19 11:30:49
Ebben az esetben a korlátokat a gen-etika szabta:-)))
71   Megén • előzmény69 2005-10-19 10:32:13
Jó, hogy itt maradtál, mert akkor in situ tudsz reagálni is.
70   Megén 2005-10-19 10:31:11
Valójában azon töröm a fejem, hogy ha egy művész alkotását egy másik művész előadja, az kettejük művészi kifejeződése, és tulajdonképpen magánügy. Az hogy mi, közönség időnként ennek tanúi vagyunk, külön öröm. A jogutód csak adminisztrátor, ha önmaga is nem művész, hogy az eredeti művet interpretálja. Adminisztrátorként én is vigyázok, bár könnyebb a helyzetem írásmű esetében. Szóval arra szeretnék kilyukadni, hogy művész által előadott, másik művész által szerzett művet, egy adminisztrátor a művészet iránti nagy-nagy alázattal közelíthet csak meg. És megfelelő személyiség szükségeltetik, hogy a korlátait saját maga meg tudja húzni.
69   dreboot • előzmény66 2005-10-19 10:18:34
Á dehogy!
A falvédőről :-)
\"Bazári Úr\"(becenevén:Bazimondó)kénytelen aktát tolni,talán - tálentum mentesen?
Megélni egy ilyen lehetőséget (rokoni szál)hogy aprópénzre válthatja a bele-nembele - egyezését - születési alapon,hát bizony nagy kísértés.Kis ember nagy sansz,ebből bizony \"merci lett\"és nagy pofa - minnél nagyobb,annál drágább:-)
68   yeti • előzmény63 2005-10-19 09:58:02
A baj ott van, hogy a jogok kezelői szinte már a \"van rajta sapka - nincs rajta sapka\" módszert követve szólnak bele a dolgokba. (Vö. pl. a beszúrt 30 másodpercet. Rossz, vagy hiányos volt e nélkül a mű? Nem. Ad valami pluszt ez a 30 másodperc? Nem - legfeljebb anyagilag az érdekelteknek...)
A klasszikus Verdi-, Puccini-, Wagner- stb operákból kismillió hagyományos és ugyanannyi \"lila\" előadás született. Csorbult ez utóbbi miatt a szerzők érdeme, joga stb? Összességében: nem. Hogy milyen az adaptáció, azt - ha már az alkotó nem teheti meg - úgyis a közönség, utókor stb. joga minősíteni. Semmiképp nem csinovnyikoké.
\"Mi lenne, ha...?\" \"Mit szólna hozzá Bartók?\" Valóban nem tudni. Mindenesetre biztos, hogy egy alkotó, kreatív ember máshogy viszonyul műve bármilyen feldolgozásához, mint az, aki az ő árnyékában élve kénytelen aktatologatásban kiélni magát.
67   Búbánat • előzmény64 2005-10-19 09:06:02
Ha ezek közhelyek, akkor mit szóljunk Dr. Kopátsy úr cikkében hemzsegőkhöz!? A szívre és érzelmekre apellálás mellett helyet kell, hogy kapjon az értelem is.
66   Megén • előzmény65 2005-10-19 08:27:30
A lépcsőházból jöttél vissza?
65   dreboot • előzmény59 2005-10-18 21:32:31
A rövidítés sem jó és a név teljes kiírása sem,akkor javaslom a ferdítést,
\"Bazári jóGubót\"-ra :-)))
64   janomano • előzmény63 2005-10-18 19:34:35
Ez bátor szöveg volt. Köszönöm. Kár, hogy ha a közhelyeket kiveszem belőle két értelmetlen félmondat marad... Amúgy szép, paternalista, patetikus kiállás. De minek?
63   Búbánat 2005-10-18 12:26:09
Ez egy határozott állásfoglalás. Valóban. Sok (rész)igazsággal. De mint mindennek, ennek a kérdéskörnek is több vetülete van. Mindnyájan joggal véljük úgy, Bartók nemcsak a miénk, hanem közös és egyetemes kincs, s mint ilyen, ezt a kincset, ami egyben örökségünk is, meg kell óvni mindentől és mindenkitől; az örökséget, műveit büszkén és jogosan el kell vinni ahová csak lehet, ahol embert él a földön, be kell mutatni a világ minden szegletében. Szubjektíve úgy látom, folyik a marakodás a koncért, mindenki jogot vindikál magának a \"féltés\", \"aggódás\" jogcímen. Ez még nem lenne baj, hanem csak attól félek, hogy a tipikus magyar széthúzás és az érdekek előtérbe kerülése eltereli a figyelmet a lényegről: ne mi akarjuk eldönteni a család és az örökösök helyett, mi a helyénvaló, mit és hogyan kell helyesen értelmezni. A művész szabadsága helyénvaló dolog, de csak egy bizonyos határig. Ennek mértékét azonban valahol és valahogyan meg kell(ett) állapítani. A beleszólásunk addig terjedhet, ameddig és amíg a copyright érvényét nem veszti. A Bartók -család, a leszármazottak, a törvényes örökösök felhatalmazása nélkül nincs mit tennünk. Addig is ott vannak a partitúrák, a kéziratok, a magánlevelek, bennük az utasítások, szempontok. Az ettől eltérő egyéni érvényesítések és érvényesülések joga, a más koncepciók engedélyezése –a jelen időkben kizárólag a még élő Bartók-örökösök kompetenciája. Véleményünk lehet, ítélkezhetünk pro-és kontra. De a tényeken ez mit sem változtat. Minden más csak puszta találgatás, teória (ha ma élne Bartók, mit tenne? stb.) Ilyen spekulációkba belemenni meg értelmetlen. A művek úgyis önmagukért beszélnek, hiszen az eredeti(autográf) állapotukban képesek voltak a zeneszeretők millióiban híveket szerezni, gyönyörködtetni, a kezdeti meg nem értés után hódítani, elismerni és befogadni, akkor felesleges talán további bőrt lehúzni róla. A másodlagos, harmadlagos, belemagyarázós, átértelmezett, aktualizált változatok, még ha tesznek is valami pluszt hozzá, már nem ugyanaz, mint amit a szerző –jelen esetben Bartók – papírra, kottára vetett, megálmodott. Úgy gondolom, ezt próbálják védeni, amíg lehet a Bartók művei felett vigyázó szemmel őrködők. Nekünk pedig be kell látnunk, és tiszteletben kell tartanunk, Bartóknak a szellemisége csorbát nem szenvedhet. A hagyaték felett egyelőre még nem ga(rá)zdálkodhatunk. Ami szent, az egyben sérthetetlen is. Ezt mindenkinek tudomásul kell(ene) vennie.
62   Megén 2005-10-18 09:41:47
Nagyon örülök, hogy Bartók Béla örökségével kapcsolatban a Momuson megjelent egy ilyen cikk.
61   eccerű • előzmény53 2005-07-21 18:26:33
Az a legszebb az egészben, hogy Bartók nevében beszél - a decemberi népszavazásos sztori egészen gusztustalan - és közben egy hatalmas fekete Mercivel jár, ami nyilván a jogdíjakból jött neki össze. Bartók vajon járna egy hatalmas fekete Mercivel?
Egyébként Bartók Péter se kutya - lehet, hogy a belinkelt interjúban erről is van szó - ezzel a Mandarinba betett plusz félpercével.
60   sajtkukac 2005-07-21 11:05:47
Íme még egy: Bartók Péter-interjú. Utólag volt egy helyreigazítás, hogy a brácsaversenyéről van szó (ferdítési hiba volt).
59   Megén 2005-07-18 10:07:40
Elolvasva az ajánlott irodalmat egy bántotta csak a szememet, a szerző VG-nek rövidítette Vásárhelyi Gábort. Már csak VG szellemiségét is védve szeretném, ha ennek a jogutódnak nem járna a névrövidítés.
58   Megén • előzmény56 2005-07-18 10:05:49
Köszönöm :-)
57   janomano • előzmény56 2005-07-17 17:27:03
Szerintem azt hiszi, hogy ő is (egyszemélyben) valami kb.
Wagner-klán, vagy mi! Gondolom túl sok idevágó (Wagner) könyvet olvasott. Szánalmas.
56   sajtkukac 2005-07-17 14:50:37
Megén, megkerestem a két fontosabb linket:
A Mancs cikke a Kékszakállú kapcsán.
Több rec a Mandarinról és Vásárhelyi szerepéről
55   sajtkukac • előzmény53 2005-07-17 14:46:32
Szerintem az a legviccesebb, amikor odanyilatkozza, hogy hát igen, a tengerentúli (Amerika, Ázsia, meg ami messzebb van) bemutatókban akármi lehet, mert ugyebár ő sem lehet ott mindenhol, ahol Bartókot játszanak. Ego minket büntet \"áldásos\" tevékenységével. L. még korábbi Mandarin-buliját.
54   janomano • előzmény53 2005-07-17 08:13:01
>\"ki tett tobbet Magyarorszagert\"

Ki tud többet a Szojetúnióról...
Nekem ez jut eszembe.
53   USA 2005-07-17 06:34:50
Felhaborito es meltatlan ahogy Vasarhelyi szerepel Bartok orokoskent. Mit tud o zenerol, vagy hogy mit gondolt (volna) Bartok? Meg ha maga zeneszerzo lenne is, milyen erkolcsi alapon donti el, hogy mi hu az \"eredeti\" szellemhez es mi nem? A muveszet=interpretacio. Ami nem mukodik, rossz, gyenge, olcso, az amugy is eltunik a sullyesztoben (mint az Allegro Barbaro a politikai hirdetesekbol. Persze pont az, hogy hasznaltak mutatja, hogy B.B. zeneje ELO es MAGYAR)Szomoru.
Aki pedig elojott ezzel a Szechenyi-Bartok parhuzammal, az... na mindegy. Nem is ertem, honnan ez a lehetetlen \"ki tett tobbet Magyarorszagert\". Egyszeruen ertelmetlen es meltatlan.

Aminek presze szinten van helye egy ilyen forumon.:)
52   Sipi 2005-07-16 19:30:24
Én ott voltam a Kékszakállú miskolci előadásán és fogalmam sincs, mi volt ezen, ami nem tetszett. Szerintem mestermunka volt, Polgár pedig kitűnően énekelt, felül is múlta partnerét. A díszlet és a rendezés is illett a műhöz és mély tartalma is volt. A Debreceni zenekar és Kollár is elsőrangúan játszottak. Az est végén (egy nem kevésbé jó Mandarin után) még beszélgettem is a mellettem ülő hölggyel (aki beszámolása szerint már sok Kékszakállú-előadást látott), hogy jövőre kár lesz eljönni, mert ennél jobbat úgysem tudnak produkálni.
51   Ich bin der Schneider Kakadu • előzmény49 2005-07-15 22:18:59
A mai technika mellett ez gyerekjáték.
50   janomano • előzmény36 2005-07-15 22:08:35
Ja jóóóó. Oké. Mostmár értem! :-)))
49   janomano • előzmény48 2005-07-15 22:07:34
Pedig még elég tág a kör.
Vagy nem?
48   Ich bin der Schneider Kakadu 2005-07-15 21:55:50
Azt hiszem, sejtésben vagyok.
47   Megén • előzmény46 2005-07-15 15:33:38
Asszem nem, amikor én érettségiztem biztosan nem volt az, most nincs érettségiző a környezetemben.
46   Ich bin der Schneider Kakadu • előzmény44 2005-07-15 15:20:04
Na, egy utolsó kérdés: érettségi tétel?
45   Megén 2005-07-15 15:16:57
Ja igen, és itt Bartók béla szellemiségéről van szó!
44   Megén • előzmény43 2005-07-15 15:16:05
Nemis. Meg egyformán hívnak minket, mármint a vezetéknevünket. Szóval nem bújatnék akkor el a kis nevecském mögé.
43   Ich bin der Schneider Kakadu • előzmény42 2005-07-15 15:04:29
De ettől Te még titokban maradhatnál. Na, mindegy. Kitalálom: Német László.
42   Megén • előzmény41 2005-07-15 15:01:03
Nem. A fórumozás lényege egyébként is a titok.
:-)

De azért tudsz-e valamit erről a Bartók ügyről?
41   Ich bin der Schneider Kakadu • előzmény40 2005-07-15 14:55:37
Ó! Szabad tudni, hogy kicsoda?
40   Megén • előzmény39 2005-07-15 14:53:17
Író.
39   Ich bin der Schneider Kakadu • előzmény38 2005-07-15 14:51:10
Te melyik zeneszerző jogutódja vagy?
38   Megén • előzmény35 2005-07-15 14:37:15
A \"sztori\" hogy úgy mondjam már nem érdekel. Az érdekel, hogy hol van a szerzői jogutódlás határa (én is az vagyok), van-e rendezésnek is szerzői joga stb. Én minden alkalommal részletes szerződést kapok, jogokkal, kötelességekkel, összegekkel, felhasználással, stb. Itt mit rontottak el és mikor? Autentikus forrásból tudom, hogy Polgár László énekét kántálásnak minősítették, ezt még jogutódtól sem fogadom el. Igaz, nem voltam ott, de a művészt már önbecsülése sem vihette ilyesmire. Szóval ilyesmikről beszélgetnék, vagy hallgatnám meg valakinek a véleményét.
37   zesa • előzmény29 2005-07-15 13:55:01
Van értelme szerintetek az összehasonlítgatósdinak, és főleg az alá-fölé rendelésnek?
Alberichel egyetértve úgy fűzném tovább, hogy Bartók és Széchenyi alma és körte.
Ráadásul egy évszázad választja el őket egymástól.
Egy műveltebb amerikai számára nyilván Bartók neve cseng ismerősen, itthon pedig talán nem kell megveti azokat, akik idegenkednek Bartók zenéjétől. Még mindig jobb mint a sznob bóbiskoló a koncertteremben.
Egyszóval Széchenyi és Bartók (de említhetnénk más neveket is) egymást erősítő és nem egymással rivalizáló nevek.
Sajnos olyan időket élünk, hogy (a közvélemény-kutatókkal az élen) mindent számszerűen akarunk mérni, százalékosan leosztani, nyerőkre és vesztesekre osztani a világot...
36   69 • előzmény29 2005-07-15 10:46:28
Mondjuk úgy inkább,hogy Bartók a legnagyobb dolog,amit a magyarság eddig letett a világ kulturális asztalára.
35   sajtkukac • előzmény34 2005-07-15 10:13:38
Tudnék, de elég hosszúúúúú. Inkább linkeljek neked cikkeket?
34   Megén 2005-07-15 10:03:26
Sok helyről sokfélét hallottam a miskolci Kékszakállúval kapcsolatban kirobban botrányról. Legutóbb tegnap este Alföldivel készült interjút. Tudna-e segíteni valaki eligazodni a problémában, akár negatív, akár pozitív irányban?
33   Búbánat 2004-12-31 00:00:58
A Kossuth-szimfónia is már kifejez valamit sokat sejtetőt, ami az eszméit illeti...
32   Kuplung 2004-12-30 22:15:07
Szerintem a legnagyobb magyar a Surek György.Miért?Hátmert ő a legeslegjobb haverom.
 
Műsorajánló
Mai ajánlat:
10:00 : Budapest
Zeneakadémia, Előadóterem

Farkas Eszter (cimbalom)
Foglakozásvezetők: Haraszti Rita, Kósa Dávid
"Liszt-Kukacok Akadémiája"

10:30 : Budapest
Zeneakadémia, Kupolaterem

Várjon Dénes (zongora), Biczó Bernadett, Várkonyi Zsófia (hegedű), Baksai Réka (brácsa), Kirkósa Tünde (cselló), Szappanos Edit (ének)
Meseillusztrátor: Kőszeghy Csilla
Narrátor: Simkó-Várnagy Judit
"kamara.hu - a Zeneakadémia Kamarazenei Fesztiválja"
"Hamucsellócska"
Zenés mese a Hamupipőke nyomán

11:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia

Horváth Ágnes (brácsa), G. Horváth László (hegedű), Háry Péter (cselló), Szűcs Péter (klarinét), Kiss Péter (zongora)
MOZART: Esz-dúr („Kegelstatt”) trió zongorára, klarinétra és brácsára, K. 498
LISZT: Obermann völgye
DEBUSSY: G-dúr trió

11:00 : Budapest
MűPa, Üvegterem

Said Tichiti (ének, guembri, ud, ütőhangszerek), Ibrahima Fall
(djembe, balafon), Khalid Moutahir (ének, ütőhangszerek), Fehér Károly, Somogyvári Balázs, Merkovics Zoltán (ütőhangszerek)
"Zenél a világ! - A Szaharán innen és túl"

15:00 : Budapest
Klauzál Gábor Budafok-Tétényi Művelődési Központ

Budafoki Dohnányi Zenekar
mesélő: Lukácsházi Győző
"Bonbon matiné"
CSAJKOVSZKIJ: A diótörő

16:00 : Budapest
Magyar Rádió Márványterme

"Demeniv Mihály, harmonikaművész és tanítványai, a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola növendékeinek koncertje"
Szerkesztő-műsorvezető: Becze Szilvia

17:00 : Budapest
BMC, Koncertterem

Szabóki Tünde, Schöck Atala, Megyesi Zoltán, Cser Krisztián, Kovács István (ének)
Lutheránia Énekkar
Budapesti Vonósok
Vezényel és a műről előadást tart: dr. Kamp Salamon
"Budapesti Vonósok – Bach közelében 1."
J.S. BACH: János-passió BWV 245
Jézus elfogatása
Péter megtagadja Jézust

17:00 : Budapest
BFZ Székház

Lesták Bedő Eszter (hegedű, barokk hegedű), Pilz János (hegedű, barokk hegedű), Rajncsák István (barokk brácsa), Mahdi Kousay (cselló, barokk cselló), Sovány Rita (viola da gamba, barokk cselló), Martos Attila (violone), Pivon Gabriella (barokk fuvola),
Cszizmadia Angelika (csembaló), Dinyés Soma (orgonapozitív, csembaló),
Varga Judit (csembaló)
"Kamarazene korhű hangszereken"
BIBER: e-moll szonáta, C. 142
J.S. BACH: D-dú;r gambaszonáta, BWV 1028
J.S. BACH: g-moll triószonáta, BWV 1029
MOREL: Chaconne en Trio
PACHELBEL: c-moll partita
J.S. BACH: C-dú;r triószonáta, BWV 1037
J.S. BACH: 5. Brandenburgi verseny, BWV 1050

17:30 : Budapest
Klebelsberg Kultúrkúria

Szecsődi Ferenc, Csévi Flóra (hegedű),
Szentpéteri Gabriella (zongora),
Kiss Zenede tehetséggondozott növendékei
"Ünnepi koncert - a Klebelsberg Kuno Hét programja."
Ignaz Pleyel, Rózsa Miklós és Hubay Jenő

18:00 : Budapest
Olasz Kultúrintézet

Michel Béroff (zongora)
MÁV Szimfonikus Zenekar
Vezényel: Csaba Péter
FRANCK: Szimfonikus variációk
RAVEL: Zongoraverseny bal kézre
SIBELIUS: II. szimfónia

18:55 : Budapest
MűPa, Fesztivál Színház

"Metropolitan Operaközvetítések a MűPában"
THOMAS ADÈS: Az öldöklő angyal

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Horti Lilla, Megyimórecz Ildikó (szoprán), Erdős Attila (bariton), Pataki Bence (basszus), Virág Emese (zongora)
Műsorvezető: Kovács Sándor
Művészeti vezető: Marton Éva
"Mihalovich-dalok"
Emlékezés a 175 éve született zeneszerzőre, a Zeneakadémia rektorára

19:00 : Budapest
Klebelsberg Kultúrkúria

Bándi János, Bándi Írisz Réka (ének)
Salgó Tamás (zongora)
HANDEL: Jöjj, béke angyala (duett)
LULLY: Gavotte / hegedű szóló (Bándi Írisz Réka),
ERKEL: Bánk bán/Bánk-Gertrudis (duett)
WAGNER: Tannhäuser / Romerzählung (Bándi János)
VERDI: A trubadúr / Máglyaária, (Bándi Írisz Réka)
BIZET: Carmen / Seguidilla (duett)

19:00 : Budapest
Óbudai Társaskör

Feriencsik László (fagott)
Capella Savaria
Művészeti vezető: Kalló Zsolt
JOHANN DAVID HEINICHEN: G-dúr concerto, S. 214
JOHANN FRIEDRICH FASCH: C-dúr fagottverseny, FaWV N:C1
WILLEM DE FESCH: E-dúr concerto grosso, op. 3/3
WILLEM DE FESCH: a-moll concerto grosso, op. 3/6
JOHANN DAVID HEINICHEN: G-dúr concerto, S. 213

19:00 : Budapest
Benczúr Ház

Ishimoto Hiroko (zongora)
"Női szerzők a férfiak árnyékában"
Fanny Mendelssohn, Teresa Carreno, Lili Boulanger, Elfrid Andrée, Benna Moe, Haruna Miyake, Agathe Backer, Dora Pejacevic és Amy Beach művei

19:00 : Budapest
Erkel Színház

ROSSINI: Olasz nő Algírban

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Simon Izabella, Várjon Dénes, Roman Rabinovich, Érdi Tamás (zongora)
Veronika Eberle, Muriel Cantoreggi (hegedű), Kim Kashkashian, Andrea Hallam (brácsa), Perényi Miklós, Marie-Elisabeth Hecker (cselló), Fejérvári Zsolt (nagybőgő)
Radovan Vlatković (kürt), Klenyán Csaba (klarinét), Lakatos György (fagott)
"kamara.hu - a Zeneakadémia Kamarazenei Fesztiválja"
DEBUSSY: En blanc et noir
CHOPIN: cisz-moll noktürn, Op. posth.
CHOPIN: 1. (g-moll) ballada, Op. 23
JANÁČEK: Concertino
JANÁČEK: Pohádka
SCHUBERT: A-dúr („A pisztráng”) zongoraötös, D. 667

19:30 : Budapest
Pesti Vigadó

Kruppa Bálint (hegedű)
Szent Efrém Férfikar (karnagy: Bubnó Tamás)
Concerto Budapest
vez.: Rácz Zoltán
"Orbán 70, Csíky 80"
ORBÁN GYÖRGY: Serenata No.1
ORGÁNY GÖRGY: Hegedűverseny
CSÍKY BOLDIZSÁR: Új mű - ősbemutató
CSÍKY BOLDIZSÁR: Gulag

20:00 : Budapest
Budavári Mátyás-templom

Solti Kamarazenekar
18:00 : Pécs
Kodály Központ

Bogányi Gergely (zongora)
Pannon Filharmonikusok
Vezényel: Cristian Mandeal
"Élet és halál táncai"
BARTÓK: Táncszvit
LISZT: Haláltánc
RICHARD STRAUSS: Hétfátyoltánc
DEBUSSY: A tenger
A mai nap
született:
1786 • Carl Maria von Weber, zeneszerző († 1826)
1899 • Ormándy Jenő, karmester († 1985)
elhunyt:
1986 • Bárdos Lajos, zeneszerző, karnagy (sz. 1899)