vissza a cimoldalra
2019-02-23
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61459)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4241)
Haladjunk tovább... (230)
Milyen zenét hallgatsz most? (25008)
Társművészetek (1290)
Kedvenc előadók (2833)
Momus társalgó (6353)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2285)
Kedvenc felvételek (150)
Kedvenc művek (143)

Olvasói levelek (11315)
A csapos közbeszól (95)

Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1597)
Franz Schmidt (3282)
Balett-, és Táncművészet (5627)
Karmesterekről, karmesterségről-"úgy általában" (638)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4445)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3145)
Giacomo Meyerbeer (656)
Élő közvetítések (7735)
Erkel Színház (9699)
modern eszement rendezesek (263)
José Cura (576)
Pantheon (2314)
MET-es operaelőadások moziban (624)
A nap képe (2123)
Sz. Ágai Karola-drámai koloratúrszoprán (468)
Gregor József emléke (178)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Fórum - Erkel Színház (Potork, 2004-12-17 15:15:06)

 
9598   Búbánat • előzmény9584 2019-01-16 00:11:24

Kedves Héterő!  Egyformán gondoljuk mindketten, amit Te és én más-más nézőpontból, ide leírtunk. Örömmel látom, hogy Cilike és Momo azért olvas bennünket, Álmodó is talán bejelentkezik majd...

9597   macskás • előzmény9596 2019-01-15 21:36:25

A tablettás, meg  kannás bort is laikusoknak csinálják.

9596   Edmond Dantes • előzmény9587 2019-01-15 21:27:00

Színházat, zenét, mozit, előadóművészetet laikusoknak csinálják. A közönség döntő többsége laikus. A közönséget nem lehet leváltani. A színházakba stb. ők mennek el/ők maradnak távol.

9595   telramund • előzmény9584 2019-01-15 21:22:47

Nagyon igaz!

9594   Edmond Dantes 2019-01-15 21:22:40

A Nagy Kis Testvér(ek) figyel(nek). Ha Orwell élne, forogna a sírjában.(utóbbi plágium G.Fordtól).

9593   telramund 2019-01-15 21:21:36

Az eltűntek mind olvassák a Momust.Az Operaház nagyon ,nagyon sok tagja olvassa a Momust.A laikusság pedig nem biztos,hogy megállja a helyét,mert egy két laikus bizony többet konyít pl az opera műfajához,mint a 2o éve szakmabeli.No ez egyes szakmabeleiknek lehet fájdalmas pont.Ez és a politikai (burkolt) okok vezettek oda,ahol most vagyunk a Momus társadalmában.Szélsőséges elemek mindig voltak és mindig lesznek,mint ahogy mindenkinek van kedvence,aki viszont másnak nem az.Aztán azok hirdetnek tolranciát,akik a legkevésbé azok.A leggyávabbak pedig más nicknéven osztják az észt,pedig az első mondatból kiderül ki is van mögötte.A jővő,miként lesz az nem látható.Egy tény szinte mindenki tudja ki kicsoda.

9592   Momo • előzmény9591 2019-01-15 21:02:15

Na jó, most törlöm az eddigieket. Tévedés volt. Bocs. 

:-)

9591   nizajemon • előzmény9589 2019-01-15 20:41:53

No problem :))))

A memóriám viszont jó,így emlékszem miként romboltad 8-10 évvel ezelőtt ezt a virtuális közösséget.

9590   Momo 2019-01-15 20:37:48
9589   Momo • előzmény9582 2019-01-15 20:36:54
9588   Momo 2019-01-15 20:31:03
9587   nickname 2019-01-15 20:00:08

Nem kell vitatkozni senkivel, de azért vannak dolgok, amiket egy laikus is meghallhat. Egyszer egy koncerttel kapcsolatban mondta a zongoratanárnőm, hogy megjegyezték neki laikus ismerősei, hogy nem értik xy miért püffölte úgy a zongorát miközben Chopint játszott, hát Chopin zenéje ennél kifinomultabb, árnyaltabb és akkor azt mondta nekem a zongoratanárnőm - jó régen volt és én attól még, hogy tanultam zenét laikus vagyok -, hogy miért ne lehetne igaza egy laikusnak is, miért ne vehetne észre dolgokat és igazat adot nekik, mert tényleg püffölte a zongorát az illető művész. 

9586   Edmond Dantes • előzmény9585 2019-01-15 19:45:30

Kedves Cilike! Személy szerint örülök, hogy -ha csak mint írod kivételesen is- de ismét megjelentél. Emlékeim szerint számos ponton igenis voltak közös felületeink. Mindig érdekeltek a szakmai beírásaid. És te legalább nem rám mutogatva távoztál innen mint -most már tudom a lentebb írtakból- az a kollégád, aki engem (!) nevezett meg távozása okaként, ami azon túl, hogy -enyhén fogalmazok- nem volt túl elegáns, valótlan is volt továbbá miként nagyrabecsült fórumtársunk fogalmazott, "a törlés az érvtelenség legfőbb bizonyítéka."..és egyfajta gyengeség jele is, teszem hozzá én.

Azonban az internet kegyetlen. Elég egy kattintás a nickedre és előjönnek a távozásodat megelőző beírásaid. Csak az utolsó hetekbe kukkantottam bele = 2017 vége-2018 eleje. Nem volt ott-akkor szó sem közeledő választásról sem "itt  túlnyomó többségben ellenzéki érzelmű beírókról". Ellenben leteremtettél erősen és nem nagyon szépen összeszólalkoztál egy szerintem igen jószándékú és tiszta szívű fórumtárssal,  tettél neki és rá néhány ...khm... megjegyzést, amit egy másik fórumtárs szóvá is tett neked (ld. Erkel/8710), mire te örökre? búcsút intettél. Ennyi volt, nem több, nem kevesebb. Mint látom, a Jancsi és Juliska kapcsán megbántott megszólított fórumtárs is úgyszólván eltünt a fórumról. Talán ő is az "ellenzéki hangulat" miatt? Netán énmiattam? Mindezt csupán a tárgyilagosság kedvéért idéztem föl és vissza. A magam részéről visszavárlak! Üdv. ED

9585   Cilike • előzmény9580 2019-01-15 18:30:19

Most az egyszer kivételesen megszegem a némasági fogadalmamat, mert nem hagyom szó nélkül ezt a valótlan állítást.  Soha, senki nem mondta, hogy ne írjak a Momusre. Én kínosan ügyeltem arra, hogy -mivel a szólisták is tudják, kit rejt a nicknevem -soha, senkiről rosszat ne írjak. Amiért elmentem erről a fórumról, annak elsősorban az volt az oka, hogy közeledett a válaszás és itt  túlnyomó többségben ellenzéki érzelmű beírók vannak. Nincs szükségem az állandó konfrontációra. Mérhetetlenül elromlott a hangulat és a hangnem itt is. Elolvasom, hogy látják az előadásokat, de nem írok. Ezentúl SE fogok.  De ez a SAJÁT döntésem és tudtommal kollégáim is így vannak ezzel. Van egy szint, ahol az ember már nem vitatkozik laikusokkal, amatőrökkel, hozzá nem értőkkel,elfogultakkal, okoskodókkal.  További jó szórakozást.

9584   Héterő • előzmény9580 2019-01-15 16:16:19

Csoda, ha így lenne, kedves Búbánat?

Ha egy államilag támogatott, magát kulturálisnak hirdető fórum beírásainak jelentős része abból áll, hogy forduljon föl a demokratikusan megválasztott kormányzat, takarodjék az Operaház főigazgatója, te mit tennél az ő helyükben? Elfelejtenéd, hogy vannak esetleg néhányan (...?) az országban, akik bizalmat szavaztak a mai politikai kurzusnak? Várakoznál örömmel, hátha a "szemkilövető szélsőbal" és "vérnáci szélsőjobb" elképzelt rémkormányzata során jobb operaelőadások születnek? Vagy olvassuk itt még évekig az alattomos, minden lehetőséget kihasználó politikai csúsztatásokat?

Nem öröm annak, aki ezt a lapot a zenéért, a művészetért olvassa, ha szeretett momusunk - eddigi stabil múltja és ma még kedvelt jelene után -  a jövőben a nagy bemásolók és politikai ellenzékiességükkel nap-mint-nap fennen hivalkodó, a kultúrát ocsmány trükközéssel politizálásba fojtó (netán jól megfizetett) provokátorok szócsövévé válna.

9583   Búbánat • előzmény9574 2019-01-15 14:52:49

Fotók a Sába királynő koncertszerű előadásáról a Müpában

/Forrás: az Operaház Facebook oldala/

9582   nizajemon • előzmény9580 2019-01-15 14:14:56

Semmilyen "háború" nem tombolt a lelépésük idején.

IVA remélem jól van,ő akkor sem ment el,amikor Momo elég aljas módon piszkálta,közepes memóriával lehet emlékezni,ha volt közösségromboló attitűd,akkor az az úr köldöknéző nagyképű lekezelő stílusa volt.

9581   nizajemon • előzmény9580 2019-01-15 13:00:28

Kb leírtad a valóságot.

9580   Búbánat • előzmény9577 2019-01-15 12:39:36

Mindenki(?) tudja, hogy  Cilike, Álmodó és Momo az Operaház művészi állományához tartoznak -  e login neveken éveken át  "fórumoztak".  Sosem titkolták munkahelyüket (el-el ejtettek ilyen értelmű "kiszólásokat")   Mintha az utolsó bejegyzéseikben utaltak volna arra, hogy az Opera vezetése és/vagy közvetlen kollégáik  finoman értésükre adták,  hogy nem szerencsés ha "kibeszélik" a HÁZ-at., ezért  "önszántukból" visszavonulnak...  Ha ebben tévednék, hamut szórok a fejemre...

9579   telramund • előzmény9577 2019-01-15 12:13:41

Azt ,hogy ki ,miért tűnik el számos ok magyarázhatja.van ,aki megmondta van aki más nick néven reagál,van akinek nem tetszik itt sok ember.Van akinek nincs éppen mondanivalója.Én pl -bár sokan örülnének még nem tűntem el.Viszont a facebook számos opera témájú topicjában sem regisztrálva nem vagyok,sőt be sem lépek első sorban az ott tevékenykedő személyek miatt illetve nem kedvelem ,hogy meghatározzák mit lehet és mit nem egy topicban.Nekem is van saját topicom,de elvből sem bejegyzést ,sem személyt 2 kivételével nem töröltem,bár szerepelnek  nem kívánatos elemek.De a törlés az érvtelenség legfőbb bizonyítéka.

9578   Edmond Dantes • előzmény9577 2019-01-15 11:32:50

Személyeskedő támadásokra nem szoktam reagálni, többen tanúsíthatják - ez a módszerem be is szokott válni!- magam sosem indítok más ellen ilyen támadásokat. Csakis a te kedvedért és mert régóta és kitartó rajongással vadászol rám itt és anno Fidelion (nem fogsz levadászni) kivételt teszek: ha netán úgy gondolod, hogy a felsoroltak miattam nincsenek most a fórumon, akkor  1) tévedsz 2) honnan tudod, hogy nincsenek itt más név alatt? Minimum egy (1) fórumtársról in concreto tudható, hogy itt van más néven 3) egy másik 100% hogy nem miattam nincs itt elég jóban voltunk privátban, de ez nem tartozik rád 4) egy harmadik nyár óta ismeretlen okból  vált köddé 5) egy negyedik mással kapott össze és lépett le 6) egyvalaki elég alantas módon valóban engem nevezett meg távozása okának, őt minősíti 7) köszönöm, hogy ilyen sokra tartasz = hogy ilyen sok törzstag énmiattam ment (volna) el vagy ír be más néven. Szerencsére (vagy sajnos?) nem ez a helyzet, legfeljebb hagymázas álmaidban. Fordulj kezelőorvosodhoz, gyógyszerészedhez! Üdv. ED

PS Felőlem magadat is írd a listádra..továbbá komolyzenei és más beírásaim -mint mindenki másé- vita tárgyát képezhetik és képezik, attól fórum a fórum. Komolyzenei beírásaim: vannak, zömmel azok vagy rokon témák. Plusz Játék és Kimernya: eléggé aktívnak mondható a szereplésem, ha ez netán nincs is ínyedre. Nem is igénylem. Lingvisztikában tényleg jó vagy. Ott te vagy a kokas.

9577   Héterő • előzmény9576 2019-01-15 10:16:37

Soros hozzászólásaidat nem mindenki tartja szellemesnek.
Sokkal szívesebben olvasnék komolyzenei magazinba illő beírásokat.
Sokan hónapok óta hallgatnak:

Cilike (5247 hozzászólás)
Erkel Színház • 8712    2018-01-10 11:11:53

álmodó (5583 hozzászólás)
Erkel Színház • 9170    2018-04-04 15:25:51

Momo (6629 hozzászólás)
Olvasói levelek • 1126520   18-04-21 17:09:11

parampampoli (6516 hozzászólás)
Élő közvetítések • 7348   2018-08-17 20:09:34

IVA (8809 hozzászólás)
A nap képe • 2089  2018-09-09 00:02:22

Biztosan másnak is hiányoznak érdekes, értelmes, hozzáértő gondolataik.
Nem volt jó csere... És a szomorú lista - sajnos - bővülni fog.

9576   Edmond Dantes • előzmény9574 2019-01-15 09:11:12

Az alkotmány (magassága) nem sok mindenkinek zavar(t) be ;-)

9575   miketyson • előzmény9573 2019-01-15 08:40:37

Gáspár. Menyhért, Boldizsár. De ő László

9574   Búbánat • előzmény9570 2019-01-15 00:51:18

Érdekes volt megfigyelni, hogy  az énekesek és az első sor közé középen egy "spanyolfal"-féle került; láthattuk, ahogyan az első és a második rész kezdete előtt, a baloldalról érkezik a nézőtérre a súgó hölgy, és oda a fal mögé vonul át kezében a szükséges kottával. Tudtommal,  az alkotmány magassága nem zavart be azoknak sem, akik az első sorokban foglaltak helyet... (de elég csúf, fekete színben "pompázott"...)

9573   nickname • előzmény9570 2019-01-14 23:09:20

Lényegesebben jobb előadás volt, mint a Boccanegra. Kellemes szórakozás, szépen szólt a zenekar, jó volt a kórus, Palerdi András nem igazán tudott súlyt és jelentőséget adni szerepének, basszusa igencsak gyengén szólt, a mélyebb részeken el is veszeett a zenekari hangzásban, Zavaros Eszter sem tetszett, nem volt kidolgozott az éneklése. Összeségében azonban tényleg sokat ért, finomodott a zenei megvalósítás. Gáspár Boldizsár nem minden részletet formált meg szépen, de elismerésre méltó, élvezetes alakítást hallhattunk tőle. Bakonyi Anikó alakítása volt szerintem a legkidolgozotabb, Gál Erika alakítása a címszerepben árnyaltabb volt, mint a bemutató idején. Kelemen Zoltán hozta a szokásos formáját. Fényévekkel voltunk a Boccanegra üres ledarálásától szerencsére itt nemcsak felmondták a kottát. 

9572   Búbánat • előzmény9571 2019-01-14 17:05:58

Nem, ezúttal a zenekar előtt énekeltek, olykor körbesétáltak, hátulra is eljutva a játékban.  És a fényeffektusok is domináltak az előadás alatt az érzelmi, kitörő csúcspontokon. 

9571   Edmond Dantes • előzmény9570 2019-01-14 17:01:42

Ismét hátulra rakták a szólistákat? Szerintem nem (lett volna) jó ötlet...

9570   Búbánat 2019-01-14 16:42:43

Goldmark Károly nagyszabású színpadi alkotását,  a Sába királynője-operát ezúttal koncertszerű formában láthattuk  tegnap este a Müpában.

A jeles magyar komponista munkásságának csúcspontja ez a romantikus dalműve, ami a francia nagyopera jó hagyományait követi, rendkívül látványos, hatásos alkotás, bár mint az opera felújításakor érzékeltük, hagyományos, ünnepélyes légkörét nagy színpadon lehet igazán megteremteni. Mégis, tegnap  újra azt tapasztaltam meg, ha remek a zenei tolmácsolás, jók az énekesek, igényes, nívós produkció, úgy korlátozott színpadi kiállítással is hatni tud rám: a szereplők ugyan operai jelmezben jönnek ki, ez persze segít, hogy könnyebben azonosuljak velük és a szituációval, de legalább ilyen meghatározó például ebben az ókori, keleti birodalomban játszódó egzotikus témájú történet megzenésítésének zeneszövése,  koloritja, kisugárzása - így akkor a darab szépsége, drámája még valami katarzisféle-érzést is ki tud belőlem váltani. Márpedig Goldmark Sábája ilyen értékekkel bíró remekmű - ami koncertszerű változatban is megmutatja erényeit.

 A megbetegedett Kovács János karmester helyett Szennai Kálmán kiváló hozzáértése, dirigensi képessége biztosította Goldmark pompás muzsikájának hatásos közvetítését. Az  opera ragyogó színgazdagságát kell mindenekelőtt kiemelnem.  A kiváló énekes-gárda mellett a  kitűnő zenekari  tolmácsolás, az  olykor szinte áradásszerű zene („Számum-jelenet”, „Anathema jelenet”…), a keleties kolorit-hangzás a hangszerelésben is, érzelmes, egzotikus elemek, mindez együtt  hozzájárult ezen estén az előadás magasztos légkörének megteremtéséhez.  

Énekművészeink egymást múlták felül szólamaikban, de  a színpadszerű  szerepmegformálással is igyekeztek többletet nyújtani. Bakonyi Anikó Szulamitja szopránja magasabb regiszterének nem ugyan domináló, de mégis átható, szépen csengő orgánumával tündökölt,  ezzel a megformálással  könnyen megnyerhette a szíveket….;  a címszereplő ugyancsak nagyigényű szoprán szólamát Gál Erika drámai alakításában – inkább a heves kitörésekben volt stilszerű - élvezhettük; a szerelmes, a testében-lelkében gyötrődő Asszád rendkívül igényes énekjeleneteiben László Boldizsár erőteljes tiszta csengésű tenorjával hívta fel magára a figyelmet; Salamon királyként a nemes énekstílus és a megnyerő játék egységét kihangsúlyozó, a szép énekhang mellé a bölcs-töprengő-ítélkező karaktert hitelesen megjelenítő Kelemen Zoltán méltóságot sugárzó alakításával is lenyűgözött.  Palerdi András nemes főpapja és Zavaros Eszter finom, kedvesen formált Astarothja is remekbe formált alakítások voltak. Baal-Hanaan szerepében a szép orgánumú Rezsnyák Róbert, a Templomfelügyelőként pedig Cserhalmi Ferenc egészítette ki az együttest. Az Operaház énekkarának a hatalmas tömbökben való igényes megszólalásairól csak felsőfokon szólhatok!

A teljes zenekari-, énekkari- szólista-apparátus mind együtt járultak hozzá Goldmark nagyszabású zenedrámájának hatalmas közönségsikeréhez!

 Megállapításom szerint, a három évvel ezelőtti bemutatóhoz képest az ének-zenei megvalósítás tekintetében sokat gazdagodott Goldmark e ritkán színre kerülő operája. Bár most  csak kevéske részünk volt a cselekmény csábítóan látványos színpadi külsőségeihez, de ez a Sába királynője-előadás ebben a koncertszerű elhangzásban is - a remek zenekari és énekes teljesítményeket hallgatva -, akár új híveket szerezhet a műfajnak, így a romantikus operának is.

Jelentős, kimunkált, drámai erejű produkció zenei élményével távozhattunk ezúttal is a Nemzeti Hangversenyteremből – ezen a héten a Müpában „vendégeskedő” operatársulat repertoárjából elővett  A bolygó hollandi, a Simon Boccanegra operaelőadásokat harmadikként megkoronázó Goldmark-dalműnek  tapsolhattunk.

Remélem, a jövőben is még sok, ehhez hasonló színvonalú, szép  (koncert)operaelőadások befogadásának lesz helyszíne a Művészetek Palotája, ahová érdemes lesz ellátogatnunk!

 

9569   Alajos 2019-01-14 10:00:22

Nagy szerencsémnek tartom, hogy el tudtam csípni az idei 4 előadásból álló Nabucco sorozat utolsó előadását. A színvonal ugyan elég vegyes felvágottra sikerült, és a teljesítmények között nem hogy nagy, hanem óriási különbségek voltak, de mégis igen pozitívnak könyvelhető el a végeredmény, amiben oroszlán része van a címszereplő Alexandru Agachénak.

Itt van egy óriás énekes, aki szép csöndben, minden feltűnést és reklámot mellőzve, (vagy csak őt mellőzik a reklámok???) olyat énekel és alakít, amitől megremegnek a falak, kicsordulnak a könnyek, és a darab végén észt veszve tombol a közönség. Ez a kivételesen gyönyörű és gazdag hang nem mindennapi egyéniséggel és erős karizmával társulva olyat mutat, amit szinte el se hiszünk! Tud még ma valaki így énekelni?

Sajnos partnerekben hiány mutatkozott, ami nem Agache hatalmas művészete miatt tűnt fel elsősorban. Az Abigélt éneklő Rálik Szilvia minden tekintetben kevés, úgy hangban, mint kifejezésben. A ma már nem egészen intakt hang túlságosan világos, vékony és éles, játékban körülbelül Huszka Jenő operettjeinek habos-babos megformálóira emlékeztetve, ami ebben az operában idegenül, és meglehetősen komikusan hat!

Nem így Gál Erika, a mezzó szerintem fénykorát éli, de ez a szerep nem főszerep, keveset énekel, igaz, akkor jelen van, és gyönyörködünk a szép matériában. Palerdi Andrással semmi baj nem lenne, ha vigyázna a hangjára! A szerep nem tűnik kidolgozottnak, inkább olyan félig-meddig munka, pedig a hangja neki is szép.

Nos igen, a tenorista megint csak komédia ebben a darabban, úgy kinézetben, mozgásban, mint hangban, de annyira, hogy az ember nem érti, mit keres ebben az egyáltalán nem neki való szerepben!

9568   Beatrice • előzmény9566 2019-01-13 15:53:11

Jobbulást Kovács maestrónak! 5-én nagyszerű Denevért dirigált, a legjobbat, amit a MÁO-ban eddig hallottam. Még a játékban is résztvett (Froschsal évődött). És minden szereplő a tőle telhető legjobbat nyújtotta - alighanem a maestro hatására.

9567   nickname • előzmény9566 2019-01-12 11:34:26

Ez nem annyira rossz csere - ha jól emlékszem Szennai dirigálta a bemutató idején is a darabot. Szerencsér nem Kocsár vett át ezt is.

9566   Búbánat 2019-01-12 11:04:48

 Kovács János karmester egészségi állapota miatt lemondta a Müpában holnap este bemutatásra kerülő  Sába királynője előadást.  Szennai Kálmán fog vezényelni.

9565   Edmond Dantes • előzmény9563 2019-01-11 17:01:32

Búbánat elegáns, visszafogott beszámolója alapján aligha...és ezt a produkciót még csak megrendezni sem kellett. Az Erkelben futó Boccanegra-rendezés meg olyan, amilyen (ld. 8825).

9564   Matyus 2019-01-11 16:05:02

Abban egyet érthetünk, hogy nem az énekesek híbásak a Boccanegra malőrben! Miért kérnek fel újra, és újra egy olyan énekest, akiről előre borítékolható, hogy úgyis le fog mondani! Minek hívnak meg olyanokat, akikben már csalódtak, lásd Gazale egy korábbi Nabuccóban, Szabó Bálint Kékszakállúként az Operaházban! Miért tették a Boccanegrát egy nappal a Nabucco előadás elé, ha van egy Agachénk, aki nem csak a legjobb Nabucco, hanem a legjobb Boccanegra is, és nem kérdés, hogy neki kellett volna énekelni! Mindig kapkodás van, fejetlenség, szakmaiatlanság, utána meg az igazolások kiállítása, hogy az úgy volt jó, ahogy volt! Hát, nem!

9563   Klára • előzmény9561 2019-01-11 15:59:38

Igen, kedves Dantes, "kimagasló szereposztással, karmesterrel, rendezővel..." Ez így igaz. Nos, ez egy ilyen előadás volt?

 

9562   almapüré 2019-01-11 14:51:09

Sajnos van mára egy felesleges jegyem a Nabuccora, ha érdekel valakit várom üzenetét. 

9561   Edmond Dantes • előzmény9558 2019-01-11 14:11:22

Ez igaz, de ennek az ellenkezője is igaz. Vannak operák, amiket szerintem és nemcsak szerintem akkor érdemes játszani, ha minden (fő)szereplő első osztályú  alakítást nyújt. Magyarul: nincs rá tömeges igény, nem tódul rá a közönség, de kimagasló szereposztással, karmesterrel, rendezővel nagyot lehet vele dobni. Ilyen darab lehet a Boccanegra is.

9560   Edmond Dantes 2019-01-11 14:05:43

Érdemes bemásolnom Abody Béla 1960-as Boccanegra-kritikájának a lenti hozzászólások alapján ide passzoló, aktuális sorait:

"A Simone Boccanegra szólamai nem állítják nehéz feladat elé a művészt, ha beéri az átlagos, a jó közepes teljesítménnyel. A határhangok nem különösebben veszedelmesek, a ritmikai képletek sokszor a korábbi Verdi-szabványt követik. Mindenki, még a kisebb ütemszámmal gazdálkodó szereplő is legalább egyszer bemutatkozhat, alkalma van rá, hogy pusztán a közvetítendő zenei anyag önsúlyával, a beállítással emlékezetessé tegye magát.

Bezzeg, ha nem éri be ennyivel! Az igazán maradandó alakításhoz legalábbis társszerzővé kell hogy emelkedjék...Nehéz ügy mindenképpen, ha megfejtést keres a művész ...s nemcsak énekelni óhajt torkaszakadtából..." Idézet vége.

Legutóbbi Boccanegrám tavaly februárban (ld. 8825 sz. beírást) szintén elég viszontagságos volt, sok cserebere után alakult ki a fellépő, több szerepben nemzetközi gárda. Rost Andrea akkor is lemondta Ameliát. Miksch Adrienn ártatlan: be kellett ugrania, beugrott, mentett. 

9559   Búbánat 2019-01-11 13:31:50

Néhány gondolat a Müpa tegnap esti Verdi Simon Boccanegra  című operájának koncertszerűen elhangzott előadásáról.

Teljes mértékben egyetértek Kelemen Zoltán Paolo Albiani-alakításáról  az előzőkben írtakkal.  Hozzáteszem: a legjobban „kiművelt", a legnagyobb és legtechnikásabb énekhang volt az övé ezen az estén  a fellépett énekszólista-művészek között.  Nem először hallottam és láttam Kelement ebben az intrikus-szerepében, de azt is tudni kell róla, hogy  az opera címszerepét, Boccanegrát ugyanilyan zseniálisan formálta meg,  amikor  2013-ban a Szegedi Nemzeti Színház játszotta ezt a darabot. Erről ő maga így írt a Művészblogjában, itt a fórumon:

„Ha csak egyetlen Verdi-szerepet mondhatnék kedvencnek, hosszas vívódás után a Simon Boccanegra címszerepét mondanám. Persze mindegyik Verdi-szerepemet szeretem, de Boccanegra valahogy különösen a szívemhez nőtt. Először is a bariton szerepek többnyire intrikus, negatív, de legalábbis ambivalens figurák, Boccanegra ezzel szemben végig pozitív, ugyanakkor sokrétű szerep, a darab elején kalóz, majd államférfi, gyötrődő apa. És másfél felvonással azután, hogy megmérgezték, valósággal megdicsőülve hal meg szerettei körében. A szegedi előadás az átdolgozott változat milánói ősbemutatóján alapult, vagyis azok a díszletek és jelmezek lettek rekonstruálva, és nagyjából a színpadi mozgások is hasonlóak voltak, mint Verdi idejében. Ezt a produkciót is előadtuk az Erkelben a Primaverán, ott is nagy sikerünk volt vele, bár ami a színrevitelt illeti, a kritikai fogadtatás eléggé vegyes volt, de én minden előadást nagyon élveztem.”

Úgyhogy az előadás hallgatása közben, amikor Kelemen Zoltán énekelt (és nemcsak énekelt, de színészileg is kitűnően megformálta a szerepét), végig az járt a fejemben, de jó lett volna őt az opera címszerepében is (újra)hallani az olasz vendégbariton helyett!...- hiszen mindkét szerepben perfekt „otthon van”; milyen kár, hogy nem lehet egyszerre két szerepben a színen!... (Nagyon kíváncsian várom január 13-án A Sába királynője Salamon király szerepében is, ugyanitt a Müpa Hangversenytermében, amit nemrég Amerikában hatalmas sikerrel alakított az Operaház New York-i turnéja során.)

Ami Miksch Adriennt illeti: ő már énekelte pár éve Szegeden Améliát, így Rost Andrea visszalépése miatt örülnünk kell, hogy egyáltalán elvállalta a fellépést. (Lukács Gyöngyi és Rálik Szilvia is alakította egykor a szerepet, de szerintem, a 2011-es bemutatkozásuk óta eltelt hosszú időre való tekintettel ez már szóba sem kerülhetett velük…)  Egyébként voltak neki szép pillanatai, de a kissé visszafogott, csak a biztonságra való, korrekt törekvés kevés ahhoz, hogy  ebből egy nagy ívű,  lírai szépségek minden árnyalatát és színét felragyogtató szerepfelépítés és hangimegszólalás kerekedjék ki. Miksch Adriennt a különben nemes, szép, bensőséges énekhangja  talán nem is Verdi-hősnő(k) megformálására predesztinálja.  (Pedig Luisa Millert is énekelte már, és  e szerepében is voltak megkapó pillanatai..) 

Hogy milyen lehetett/volt Miksch Adrienn Amelia szerepében a 2013-as, szegedi Simon Boccanegra előadásban való bemutatkozásakor, viszonyítva a tegnapi előadásához, idézek két korabeli előadás-kritikából:

„Az este legnagyobb tapsát az Ameliát alakító Miksch Adrienn kapta, teljesen megérdemelten. Amelia nagy szerep, de Miksch Adrienn egyenesen főszerepet csinált belőle. A magabiztos és árnyalt vokális produkció mellett külön ki szeretném emelni színészi teljesítményét. Mindig pontosan tudja, miről énekel, minden mondatának értelmet ad, nem csak a hangjával, de a gesztusaival és a mimikájával is. Boccanegrával énekelt duettje az előadás egyik csúcspontja volt. Attraktív megjelenésével pedig nagyszerűen olvadt bele a festői háttérbe.” (Csák Balázs – operaportal.hu) - 2013. évi Armel Operaverseny - Szegedi Nemzeti Színház

„Amelia Grimaldi szerepében Miksch Adrienn főleg a lírai dallamvonulatokban mutatta meg tehetségét, így például varázslatosan szép volt a Béke-ária zárótaktusaiban az együttes fölé emelkedő széles melódiaboltozat éterien tiszta megformálása....”  (Vétek Gábor – Opera-Vilag.net) - 2013. évi Armel Operaverseny - Szegedi Nemzeti Színház

Attól a Brickner Szabolcstól – aki Mikschhez hasonlóan végig kottából énekelt -, aki Verdi Traviatájában vagy Massenet Wertherében ideális énekhang volt és nagyszerű alakítást nyújtott szerepeiben a színpadon, szerintem távol áll most Gabriele Adorno megformálása, ami különben is inkább spinto tenoroknak való szerep. És bizony lírai tenorja olykor küszködött, nem győzte/nem bírta makulátlan hanggal kiénekelni azokat a kényelmetlen, hangtartománybeli magasságokat, amelyeket Verdi előírt a szólamhoz.

A tegnap esti előadás vendégművészeitől, az olasz Alberto Gazaletól (Simon Boccanegra) és Szabó Bálinttól (Fiesco) – már csak a hírnevük miatt is, többet vártam.  Középszerű hangok, súlytalanok,  Szabó Bálint külsejében igyekezett valami méltóságot, vagy elkeseredettséget belevinni a karakterbe, de Gazale próbált teátrális gesztusokkal is élni az éneklése alatt, azonban ez inkább mintha „ripacskodásnak”, magamutogatásnak hatott és nem adta vissza a karakter igazi, mély jellemrajzát; érdekes, amikor először megpillantottam a színpadon Boccanegraként előjönni, mintha Cappuccillire emlékeztetetett volna, még a hang orgánuma és frazeálása is... de hát hol van ő a nagy bariton-legendához képest?!

Mindazonáltal a fellépett művészek ebből a koncertszerű előadásból kihozták azt a minimálisan kötelezőt, ami miatt mégis Verdi e nagyszerű dalművének ilyen interpretálása - dacára  minden visszásságának – mindenekelőtt Kelemen Zoltán ragyogó Albianijának köszönhetően és alakítása emlékével a szívemben, meg az Opera Énekkarának újból szívet-lelket gyönyörködtető produkciójára visszagondolva - mégiscsak jó szívvel teszem el az emlékeim közé ezt a produkciót is.

A Magyar Állami Operaház Énekkarát és Zenekarát Kocsár Balázs vezényelte

2019. január 10.  MÜPA, Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

9558   Klára • előzmény9556 2019-01-11 12:02:52

Sajnos - vagy ki tudja, lehet, hogy Istennek hála  - vannak operák, melyekben egy szereplő, egy HANG dominál! Képzeljünk el, vagy inkább ne, egy Toscát, egy Carment, vagy egy Don Carlost megfelelő kvalitású megtestesítő nélkül! Ezeket a darabokat jobb lenne nem műsorra tűzni, nem pedig a gyenge előadásokkal a nézőket kiábrándítani! És akkor mindjárt nem kellene az opera, mint műfaj válságáról panaszkodni.

9557   telramund 2019-01-11 10:33:43

A stílus maga az ember.Nem kell nagy szakértőnek lenni ahhoz,hogy az ember rájöjjön ki van a nick nevek mögött!Ezért is veszélyes más néven írni.Én biztos nem fogok,mert nem tisztességes.De ez már évek óta  téma.Csak mióta kissé csökkent a fórumozók száma  jobban kitűnik..

 Ha nem tetsző törölhető!Megszoktam!

9556   Pristaldus • előzmény9554 2019-01-11 10:22:53

Aztán mitől ne lett volna "rendkívül jellegtelen" a Boccanegra a Műpában, amikor a  címszereplő is egy jellegtelen, fakó kis hang?

Mikschre kössenek mikroportot, ha hallani akarják, de Brickner se Verdi hang, nincs is tudatában az olasz éneklési stílusnak! Szabó Bálint külföldön comprimario szerepeket énekel, szégyellje magát, aki egy ilyen énekest invitál hozzánk az egyik legnagyobb basszus szerepre!

Meg az is gyomorfelforgató, amit Rost Andrea csinál hosszú évek óta a lemondásaival!

9555   Edmond Dantes 2019-01-11 09:07:01

Május 20-ára a Messa di Gloriát és a Lidérceket hirdetik, de a részletes műsorban a két Puccini-mű között  a (komplett) Giselle is olvasható. Csizma Balettcipő az asztalra hogy kerül?

9554   nickname • előzmény9553 2019-01-11 07:16:54

És tegnap hallhattunk egy rendkívül jellegtelen Boccanegra előadást a Müpa-ban. Egyedül Kelemen Zoltán bizonyult Verdi zenéjének szakavatott ismerőjének, illetve egyedül az ő alakítása volt árnyalt és szépen végig gondolt. A többiek felmondták a kottát. Miksch Adriann nem értem mit keresett Améliaként a színpadon, hiszen nem az ő hangjára találták ki a szólamot. Aki meg támadja Agachét, hogy ő is fortissimo és árnyalatok nélkül, kifejezéstelenül énekel, annak remélem tetszett a tegnapi címszereplő, aki teljesen egysíkúan és szürkémn énekelt. A zenekar is középunalmasan játszott. A második részre nem is volt kedvem beülni. 

9553   operaisiásza • előzmény9552 2019-01-10 18:00:56

Ez már hagyomány.

9552   nickname 2019-01-10 15:48:43

És Rost Andrea lemondta a ma esti előadást - így ezúttal sem hallhattom Amélia Grimaldi szerepében. 

9551   Búbánat • előzmény9550 2019-01-10 13:40:19

Bizony, nem volt tele a Müpa nézőtere, voltak foghíjak,  de azért sokan voltunk, még a második emeleten is ültek, kivéve azon részt, ahová az orgonakarzattól balra a férfikar egy része vonult fel a harmadik felvonás elején.  Hozzáteszem, hogy a Hollandi-előadás benne foglaltatik a Budapesti Operabarátok Egyesülete tagjainak nyújtott kedvezményes bérleti konstrukcióban; tehát Wagner ide, Wagner oda -, nem csak fanatikus Wagner-hívők élvezhették ezt a  szép  operaprodukciót...

9550   Edmond Dantes • előzmény9549 2019-01-10 13:24:17

Nem néztem meg előzetesen, tele lesz/volt-e MüPa ezen a Hollandi-előadáson, de azt látom és figyelemreméltónak gondolom, hogy a nem kifejezetten "tömegcikk" Sába királynője- és Simon Boccanegra-előadásokra gyakorlatilag telt ház van. Ugyanezek a produkciók az anyaszínházban aligha töltenék meg a nézőteret. Vajon MüPa baráti áraiban vagy jobb közönségszervezésében kereshető a magyarázat? Pedig ezek a darabok látványosak, nagy tömeget mozgatnak azaz koncertáns formában látszólag kevésbé tűnnek vonzónak...és mégis.

9549   Búbánat 2019-01-10 12:50:43

A tegnapi Bolygó hollandi koncertszerű előadás a Müpában ének-zeneileg igen jól sikerült.  Kálmándy Mihály  a címszerepben remekelt.  Sümegi Eszter mint Senta - akinek közeli, jubileumi  koncertjét (25 év)  már nagyon várom - ugyancsak kitett magáért; énekhangja ma is olyan szépen  cseng és olyan magas hőfokon énekel, mint ahogyan két és fél évtizedes művészi pályáján tőle már annyiszor hallottuk - és megszoktuk; aminek annyi bizonyítékát adta ezen időszak alatt  az olasz-, német-repertoárból  és más szerzők dalműveinek nagy drámai/lírai szoprán szerepeiben - ez a szépség és varázslat áradt belőle ezen az operaestén is.   A ballada eléneklése után önfeledten csattant fel a tapsorkán, ünnepelve Sümegit. Megjegyzem,  szerep/szólam-társai közül egyedül ő énekelt kottából, ami kissé "illúzióvesztő"-nek tűnt a szememben, főleg, mikor kettőseire került sor Erikkel (László Boldizsár),  apjával, Dalanddal (Palerdi András) és persze a Hollandival (Kálmándy). László Boldizsár, emlékezetes balesetéből felépülve már mankó nélkül érkezett és láthatóan nem okozott gondot számára a pódiumon fel-alá "mászkálás"... Palerdi András, de Horváth István (A kormányos) és  Balatoni Éva (Mary) is igen üdítő színfoltja volt az előadás zenei megvalósításának, ahogyan az Operaház Énekkara, külön nőikar és férfikara ugyancsak dicséretes odaadással szólaltatta meg Wagner remekének nagyszabású kórustételeit. Az Operazenekar nem különben, magas színvonalon tette a dolgát és játszott, a karmester, a kissé heves, "túlmozgásos" Kesselyák Gergely zenei irányításával. 

Szép este volt. Ma folytatás: Verdi Simone Boccanegra című operájának szintén koncertszerű előadását hallgathatjuk meg  a  Müpában. Vasárnap este pedig Goldmark Sába királynője következik.

Még annyit, hogy az operaénekesek a darab rendezéséből ismert szerepjelmezükben jöttek ki a koncertpódiumra és énekelték szólamaikat.  

9548   operaisiásza • előzmény9547 2019-01-10 10:19:25

Van még, érdemes megnézni és azt is hogy 16-kor kezdődő, eleve három órás Háry után hogy kezdődett 19-kor a köverkező előadás?

9547   lujza • előzmény9544 2019-01-10 00:58:43

Érdemes azt a műsornaptárt alaposabban megnézni! A Manon/Pillangó kiíráson kívül én nem találtam  másik ütközést. A Háry előadások nem az Erkelben lesznek.

9546   tiramisu • előzmény9544 2019-01-10 00:40:53

Egymás után.

9545   tiramisu • előzmény9544 2019-01-10 00:39:01

Egyszerre?   16-kor és 19- kor!   ???

9544   operaisiásza 2019-01-09 22:42:55

Hogy lehet májusban, a műsorprogram szerint a honlapon egyx 16 órakor kezdődő Háry után rögtön 19 órakor balettelőadás. Hogy lehet mondjuk egy színpadon ugyanabban az időben két különböző előadás, Úgy látszik nagyon siettek a kényszerváltások miatt a cserék feltüntetésével. Vagy lehet, hogy az Erkelnek azóta két nagyszínpada van,

Valószínűleg a sietség miatt van felfordulás a műsorprogram tájékoztatóban. Hibázni emberi dolog, ez rendben is volna, de ezt nem vette még észre senki illetékes?

 

9543   nizajemon • előzmény9542 2019-01-09 20:21:54

Ott az el.aszott trubadúr rendezés,nem megy évek óta,kifogástalan címszereplő férfiak,Lunának pompás baritonok,és nem megy.(((( A régi rendezéssel azóta 30X lehetett volna adni teltházak előtt.

9542   nizajemon 2019-01-09 20:05:37

Amikor népszerű operák előadásszámának a növelését veti föl az ember,a válasz a következő:nem játszhatja a színház mindig azt a 20 darabot.

akkor kérdezem:kell a bevétel?vagy nem fontos?

ha nem,semmi gond,ha kell,akkor egy nagy nézőterű színháznak "kötelessége" a népszerű darabokat játszani.Valamiért csak népszerűek lettek azok a darabok,nem?

 

9541   Edmond Dantes • előzmény9540 2019-01-09 17:09:16

Márpedig tény ami tény, még egyszer:  repertoár túlnyomórészt az olasz operákra szűkül(t). Puccini- vagy bármely évadot ilyen alapon minden tizedik születési/halálozási évben lehet(ne) tartani. Igazi "kerek" évfordulója tíz éve volt. Ez a 160. évfordulós Puccini-cunami inkább amolyan adjunk-nevet-a-gyereknek.

MüPa az MüPa. Másik intézmény. És persze, hogy a Wagner-napokkal úgysem lehet versenyezni, legalább akkor ezt most kimondtuk. De egy (1) db. koncertáns MÁO/MüPa-Hollandi még nem csinál nyarat...miként két Puccini-Fecske sem.

 

9540   pagliacci • előzmény9539 2019-01-09 14:28:24

" repertoár túlnyomórészt az olasz operákra szűkül(t) "

Puccini évad van ha jól tudom. Egy jó éve még az volt a kritika hogy alig játszik olaszt a ház...

"hogy Wagner teljesen kihullott az idei műsorból"

De, a MÜPÁban van Wagner napok, jó minőségben, ne legyünk telhetetlenek. ((Egyébként idén operaházi produkcióként pont ma Bolygó Hollandi is megy, szintén a müpában.))

9539   Edmond Dantes • előzmény9537 2019-01-09 09:37:26

Már régebben írtam, hogy az Erkel hosszabb távon vegyes funkciójú = befogadó színházként működhetne...mint régebben is. Komoly konkurenciát jelenthetne MüPának, de ez egy másik régi vitatéma itt. Persze nem akkor kellene vegyes funkciójúnak lennie, amikor MÁO zárva van, de ez az apróság vélhetően nem nagyon zavarja az intézmény főgondnokát. Másrészt kétséges, hogy a kialakult stagione-rendszerben = 4-5-6 előadás 1-1 operából sorozatban megtöltené az Erkelt. 7-8-10.000 (fizető) néző kevés operára kiváncsi két héten belül, a turisták pedig -tudjuk- főleg a Házra kiváncsiak, mármint az Andrássy útira és nem a darabokra, tehát abból a körből nem várható sok Erkel-jegyvásárló. Nagyobb azaz nagy bajnak azt tartom, hogy a repertoár túlnyomórészt az olasz operákra szűkül(t) és például és legfájóbb, hogy Wagner teljesen kihullott az idei műsorból, ami még az előző felújítás idején sem történt meg. És ezt a hiányt nem lehet a műhelyház elhúzódó felújítására se fogni.

9538   Fabricius • előzmény9537 2019-01-09 08:04:39

Egyetértek! Király Viktor, Korda György, a cirkuszi show-k marha fontosak, olyannyira, hogy a még jó pár évig bezárt Operaház mellé az Erkeltől is ilyenekre kell pazarolni az időt és a helyet! Nem lehetett volna ezek helyett is például a Nabuccót játszani?

9537   lujza 2019-01-09 03:23:28

Érdekes az Erkel e heti műsorrendje! Hétfőn kutyashow volt, kedden sikeres nők, aztán jönnek a Bolsoj szólistái és Király Viktor koncert is, miközben az operaelőadások a Müpában zajlanak. "Operát az Operából!"

9536   almapüré 2019-01-06 14:07:05

Van egy eladó jegyem ma estére a Nabuccora, emeleti oldalpáholy jobb 2/1.

9535   Búbánat 2019-01-05 23:01:27

BOLSHOI - Best of VERDI, PUCCINI, GOUNOD, TCHAIKOVSKY operagála

A VILÁGHÍRŰ MOSZKVAI BOLSHOI SZÍNHÁZ SZÓLISTÁI MAGYARORSZÁGON

Az operagálán  Medveczky Ádám Kossuth- díjas karmester vezényel, illetve közreműködik a több mint 60 fős Monarchia Szimfonikus Zenekar.

A Bolshoi szólistái:

Elena Zelenskaya: szoprán
Svetlana Shilova: mezzó szoprán
Olga Ionova: szoprán
Andrei Grigoriev: bariton
Roman Muravitsky: tenor
Aleksey Neklyudov: tenor

Előadások:
2019. 01.08.  19:00 Debrecen- Kölcsey Központ


2019. 01.09.  19:00  Budapest- Erkel Színház

Program:

1.rész

1.Orchestra
2.Arensky «Song of the off-stage singer»-Raphael-A.Neklyudov-2.18
3.Puccini  «Quando me'n vo…»- La Boheme-Musetta-O.Ionova-2.50
4.Puccini «Rodolfo Marcello duet»-La Boheme-R.Muravitsky-A.Grigoriev-4.00
5.Saint-Saens «Mon couer s’ouvre a ta voix»-Dalila- S.Shilova-6.00
6.Verdi «Lunge da Lei»-Alfredo-La Traviata-A.Neklyudov-3.30
7.Cilea «Ecco:respire appena»- Adriana Lecouvreur -E.Zelenskaya-4.20
8.Verdi «Dio,Che nell’alma infondere»- Don Carlo- A.Neklyudov-A.Grigoriev-2.20
9.Puccini «E lucevan le stelle”-Tosca-Cavaradossi-R.Muravitsky-4.30
10.Verdi «Cortigiani vil razza dannata»-Rigoletto-A.Grigoriev-5.00
11.Verdi «Bella figlia dell’amore»-Rigoletto- O.Ionova, R.Muravitsky,S.Shilova, A.Grigoriev-6.00

 2. rész

1.Offenbach «Belle nuit…»-Les Contes D’Hoffmann- E.Zelenskaya-S.Shilova-4.00 
2.Gounod «Je veux Vivre»- Romeo et Juliette-O.Ionova-4.00
3.Bizet La Habanera-Carmen- S.Shilova-4.00                                                       
4.Gounod «Ange adorable»- Romeo et Juliette- A.Neklyudov-O.Ionova-4.50
5.Verdi «O Carlo,ascolta...»-Don Carlo- A.Grigoriev-3.40
6.Puccini Nessun Dorma–Turandot-R.Muravitsky-3.50
7.Puccini «Vissi d’arte»-Tosca- E.Zelenskaya-3.20
8.Rimsky-Korsakov «Tzarevna Lebed»-The Tale of Tzar saltan-O.Ionova-3.00
9.Tchaikovsky «Kuda,kuda,vi udalilis»-Lensky-Eugene Onegin-A.Neklyudov-6.00
10.Tchaikovsky «Lisa Polina duet»-Pique Dame- E.Zelenskaya-S.Shilova-2.40
11.Tchaikovsky «Chto nasha Giz’n…»- German-Pique Dame- R.Muravitsky-2.00
12.Puccini «In questa reggia…»-Turandot -E.Zelenskaya-5.00
13.Mozart «La ci darem la mano»- Don Giovanni-trio-A.Grigorie-E.Zelenskaya- O.Ionova- S.Shilova- 3.00
14.Il Brindisi-La Traviata-tutti!-3.30

9534   nickname • előzmény9532 2019-01-05 15:33:27

Donizettitől se feltétlenül csak Luciát kellene adni, és itt lett volna a remek lehetőség, hogy Debrecen után Pesten is legyen új Norma. De hát tudjuk, tudjuk: Ókovács még mindig jobb, mint x és y - úgy szeretem ezeket a mutogatásokat :-).

9533   nizajemon • előzmény9527 2019-01-05 15:24:36

Még megérjük,hogy azért nem játszák többször,mert mindig teltházas :)

9532   nickname • előzmény9531 2019-01-05 13:44:38

Ja és lenne énekesne Lombardokra és Ernanira is. 

9531   nickname • előzmény9527 2019-01-05 13:44:15

ez igaz, de azokat se nagyon játsszák jelenle az Erkelben, csak az agyonjátszottakat. Pedig lehetne  Luisa Millereket is produkálni - énekes lenne hozzá - sőt, egyszer végre valahára be lehetne mutatni az Attilát is a Házban. 

9530   Matyus 2019-01-05 12:28:20

Mindenképpen meg kell említeni, hogy Héja Domonkos tempói sokszor elrugaszkodtak a valóságtól, hajszoltak, ezáltal főleg a kórusos részek súlytalanokká váltak!! Egyes énekesek nem hallattszódtak, ebben viszont nem a zenekari hangzás volt a hibás! Agache ellenben fergeteges színvonalat nyújtott! Valóban a legértékesebb énekese az Operaháznak!

9529   telramund 2019-01-05 12:00:19

Kár ,hogy számtalan nick név alatt érkeznek ugyanattól a beírások .Pedig állítólag a jó bornak nem kell cégér!Vagy mégis?Ezen a Nabuccon kívűl idén még nem volt előadás  az Erkelben?

9528   Pristaldus 2019-01-05 11:21:28

AGACHE Nabuccója újra tarolt az Erkelben! Tophangon, csodálatos színeket kikeverve, fortén, mezza vocén, hatalmas íveket egybeénekelve, színészieg is lehengerlően alakította az önmagával meghasonlott babilóniai királyt! Tényleg csoda volt! Mindenkinek ajánlott ez az előadás sorozat, elsősorban miatta, mert ilyen énekest manapság a nagyvilág legnagyobb színházaiban sem nagyon hallani!

9527   telramund • előzmény9526 2019-01-05 10:40:51

Mert a Nabuccon kívűl még létezik egy,két opera!Verditől is!

9526   nizajemon 2019-01-05 10:34:10

Akkorka ismételten kérdezném,miért nincs a Nabuccoból 10 előadás,2 blokkra bontva? Néném,maga tudja a választ?

9525   Búbánat 2019-01-05 10:30:30

Januártól ingyenes a ruhatár az Erkel Színházban - a tegnapi Nabucco-előadás előtt konstatálhattuk, mikor beadtuk ruháinkat megőrzésre.

9524   nickname 2019-01-05 10:12:56

Úgy volt, hogy Kálmándi énekli Nabuccot nem? Persze szabad jegy már egyik előadásra sincs. Ennyit a szereposztások megbízhatóságáról. Emlékeim szerint hónapokig Kálmándi neve szerepelt Nabuccoként. 

9523   Livingstone 2019-01-05 09:26:14

Óriási gratuláció Alexandru Agache Művész Úrnak, aki fenomenális hangjával, páratlan énektudásával, elementáris játékával és nem utolsó sorban a Verdi éneklés fantasztikusan hiteles tolmácsolásával toronymagasan emelkedett ki a tegnapi szereplő gárda közül! Nem lehet elégszer leírni, hogy mekkora szerencse, hogy hallhatja őt a magyar közönség! Az egekbe is emelte, sokáig, szinte magukon kívül örjöngve ünnepelve!  Előadás után rengetegen vártuk az öltözőnél, és  a kijáratnál,  de azt mondták, hogy nagyon gyorsan elment. 

9522   Búbánat 2019-01-05 00:53:56

Hatalmas ovációkkal ért véget tegnap este az Erkel Színházban az évad Nabucco-sorozatának első előadása. Hozzáteszem: jogosan!  A régi szereplőgárda (Rálik Szilvia,  Gál Erika, Alexandru Agache, Palerdi András, Horváth István, Cserhalmi György, Kristofori Ferenc, Budai-Langermann Mónika) kiemelkedő színvonalú alakításában láthattuk újra Verdi fiatalkori remekét, nekik is szólt a vastaps, ahogyan a megunhatatlan  rabszolgakórus tolmácsolóinak, az Operaház elbűvölő énekkarának is: a hol szenvedélyes, diadalittas, hol ihletett, áhítatos produkciójukat ugyancsak kitörő lelkesedéssel fogadta a közönség; amikor az előadás végén Héja Domonkos karmester  beintésére megint felcsendültek a „szabadságkórus” dallamai, már mi is velük – és az összes szereplővel - együtt énekeltük a kivetítőn olvasható olasz szövegét.

A színház publikumára – ránk, rám is - elementáris hatást gyakorolt a címszerepben Agache, akin egyszerűen nem fog az idő!  Ilyen magas hőfokon, ilyen megrendítő szépségben énekelt „imá”-ja a darabból nem is tudom, mikor fogott meg ennyire, mint most, amit csodás produkciójában megint élvezhettünk!  Kirobbanó, ovációs vastapssal ünnepeltük őt: de a teljes szerepformálása lenyűgözött újra,  és a vokális művészete a zenit-szinten ragyog és minduntalan ámulatba ejti a néző-hallgatót. 

Rálikot már régen hallottam ennyire jó diszpozícióban énekelni, mint ezen az estén.  Kétségtelen, az olasz repertoárban Abigélje inkább neki való énekes-szerep, mint a nemrég több bírálatot kapott Minnie- megformálása A Nyugat lányában. Vokálisan jól győzte az igen nehéz énekelnivalóit, egész szerepalakításával, dinamikus, árnyalatokban is kifejező szép énekével ugyancsak kimagasló érdemeket szerzett a mostani Nabucco-előadás óriási sikerében.

Palerdi András Zakariása biztos pontja az előadásnak, ahogyan Gál Erika kisugárzó Fenéna-alakítása a szépséges énekével ugyancsak magával ragadó volt.  Horváth István a nem túl terjedelmes énekelnivalóit (Izmael) kielégítően hozta. Az Énekkarról pedig csak hozsannázni tudok; ilyen briliáns, technikás, zengő hangzuhatagokra képes kórus az Operaház hírnevét méltán öregbíti…

Héja Domonkos az Opera zenekarával igen kitett magáért: jó karmesterként jó együttmuzsikálásra inspirálta zenészeit; mind a hatalmas kórus-tablókban, mind a kóruskíséretes jelenetekben, ahogyan az opera teljes zeneszövetében az énekszólamok művelőivel együtt érző, szívhez szóló és pontos interpretációban szólaltatta meg a partitúra finomságait is.

Verdi zenéje, dallamvilága megunhatatlan; amikor a Nabucco-t is hallgatja az ember, elfeledkezik a jelen időről és kissé átszellemül, beleéli magát a színpadon ábrázolt történések sűrűjébe, belefeledkezik a megrendítő szépségű, feloldó hatással záruló zenedrámába.

Azt hiszem, vár rám még legalább két ilyen nívós Nabucco-előadás az Erkelben, hogy Verdi izzó hazafias érzéseit kissé a miénkbe is átplántálva, a bennük megfogalmazott gondolatvilág mentén zenéjével együtt bennük gyönyörködésemet, lelkesültségemet maximálisan kiéljem.

9521   perempe • előzmény9520 2019-01-01 01:54:35

milyen volt? (volt meglepetés?)

9520   Beatrice 2018-12-29 23:29:28

Eladó a szilveszteri Denevérre egy jegy az erkély 11. sorába. 3000 Ft. El tudom küldeni e-mailben vagy odaadom kinyomtatva.

9519   telramund • előzmény9518 2018-12-29 18:31:12

Giselda igen!Norma tele már manirral.Nyilván sokak  ma is kedvelik .Az az ö történetük.Nálam ez a kedvelés jó régen megszakadt.Sem az utánzásokat,sem a nagy hangon bömbölésket nem kedvelem.A művészeket szeretem és abból nagyon kevés van..Így kedvencem is jelenleg néhányra tehető.Lehet jönni példákkal,de sajnos már rossz lesz,mert ,amit nem kedvellek egyik énekesnél azt  ha a másik elkezdi ejtem.Ettől persze mindenki azt szerethet ,akit akar!

Mesélni?Azt megteszik mások helyettem!

9518   Edmond Dantes • előzmény9516 2018-12-29 16:19:21

Milyen szerencsés! És milyen szerencsések lennénk, ha mesélne mármint arról, ami-aki (el)mesélhető. És milyen szerencsés vagyok, hogy nekem Sass Sylviáról ha nem is túl sok, de csupa szép jut az eszembe annyi év után is, élén Giseldával és Normával. És rémlik egy spec. fellépése is, Mahler/IV. szopránszóló ZAK-on, talán Abbadóval..meseszerű volt.

9517   telramund 2018-12-29 12:03:50

Csak úgy  az év végén megjegyzem: a hüly(j)ék másutt vannak:):):)

9516   telramund 2018-12-29 11:36:33

Több olyan művész müködött, müködik,akikről sokat tudnék mesélni akár Házy Erzsébet,akár Edita Gruberova és sorolhatnék még jó néhányat.De ilyen téren soha nem voltam tolakodó.Viszont azt látom, hányan használták már a tőlem kapott információkat.

Ebbe a t.émába nem mélyednék bele,jobb a béke!

9515   telramund • előzmény9512 2018-12-29 11:30:11

Vitáról szó sincs.Mint jeleztem a későbbiekben, úgy a Traviata után már  nem fogott meg a művészete.Jeleztem, hogy nem jegyzeteltem az általam látott előadásokat akkor sem ,most sem.Arra pedig nem vettem a fáradtságot,miért is tenném,hogy utánanézzek este.

9514   nizajemon • előzmény9513 2018-12-29 11:12:23

Úgy kellett a hangjának az a szerep 24 évesen,mint egy falat kenyér.Ehh..:((((

9513   szenszansz 2018-12-29 10:10:36

Most csak röviden szeretnék viszont választ a Sass-Toscákról és a Házy-könyvről.

  1. Sass-Toscák (zárójelben a tenorista): 1975. május (J. King), 1976. február (Pálos), április (Aragall), szeptember (Karizs ), október (Pálos), 1977. április (Róka) – gimnazistaként csak ezeket írtam fel, aztán ott vannak későbbiekben a Kelen Péterrel énekelt sikeres esték. Valóban nemcsak néhány Toscát énekelt.
  2. A Bohémélet szünetében a Bohéméletes képre csak futtában leltem rá. A facebook-on az ismerőseim ismerőseinek az ismerősét is kértem, ha valaki látta vagy megvan neki a Házy-könyv, üzenjen.(Fontos, hogy én csak arról írok, amit személyesen láttam és hallottam. Való igaz, a könyv írójának a nevét rosszul jegyeztem meg, nem Kelemen.) Egyébként már jött üzenet ismerőstől: az újévben kézbe vehetem a könyvet hosszabban is. De sajnos a következőket írta nekem: e magánkiadású könyv tele van nemcsak sajtóhibákkal, hanem tárgyi tévedésekkel is, szerinte egy méltatlan kiadvány az Operaház nagyszerű művészéhez. 37. oldal: megerősítve, amit láttam: téves a képaláírás és hibás a másik tenorista nevének írása. Előzetesnek küldtek két sort a könyvből. 38. oldal: „A Nyugat lánya különleges a Puccini-operák között, hisz vígopera, amely nem torkollik véres tragédiába.” (Tessék, most éppen lehet látni ezt a kacagtató operát az Erkelben!) 29. oldal: „Házy Erzsébetet pedig az évszázad Mannonjának nevezték.” …és jelezték, hogy ez a „Mannon” végig kísért a könyvben. Ezt az emblematikus és a könyvcímben is olvasható Házy szerepet azért helyesen kellene leírni.(Mit szólna a magyar nép egy díszkiadású Petőfi Nemmzeti dalhoz?)

Végezetül: ha megkaptam és átolvastam Az évszázad Manonja könyvet, akkor fogok legközelebb jelentkezni e témában. (Annyi operaszakértő van állítólag, miért nem segített valaki e könyv összeállítójának?)

9512   trisztán 2018-12-29 00:12:59

Nem szeretnék a tapasztalt,nagy Telramunddal vitatkozni,de Sass Sylvia 21 alkalommal énekelt Toscát az Erkelben.Tisztelettel!

9511   telramund • előzmény9509 2018-12-28 20:06:23

Aztán azt is illik tudni,ha már írunk a témában,hogy a szerkesztő-író asszony Klemen Terezia.

Már tud ezekről a tévedésekről és  bizonyára a következő kiadásban már helyesen szerepelnek a nevek.A kötet nem operaházi kiadvány,felesleges fényképezni,mert rossz lenne a címzett.

A négy kötetes operakalauzban is rengeteg képaláírási hiba van(tárgyi tévedésekről ne beszéljünk)pedig az nem magánkiadásban jelent meg.

Örülni kell,hogy vannak emberek akik időt,pénzt, fáradtságot nem kímélve áldoznak az opera oltárán.Hála Házy Erzsébetről két nagyszerű album is elérhető.

9510   operaisiásza • előzmény9509 2018-12-28 19:33:35

A Házy-könyvvel kaőcsolatos észrevétel teljesen jogos, de az igazsághoz hozzátartozik, magánkiadásról van szó. Sajnos előfordulhatnak hibák, miként a hivatalos kiadványoknál. is. De a könyv méltó megemlékezés. Leszámítva a hibákat...

9509   szenszansz 2018-12-28 19:08:36

Karácsony előtti Bohémélet az Erkelben – ráadásként  három kellemetlen Puccini-pillanat

Harmadik nem várt kellemetlenség.

A Bohémélet első szünetében arra is volt időm, hogy az operashop-ba benézzek. Nyílván az máshol is így van, hogy mindenféle nem operás, nem zenei souvenireket is árulnak. Dicséretes, hogy sok opera DVD található, de talán több CD is lehetne ebből a műfajból. (Vagy csak a szűkös helyen a tömegben én nem láttam meg őket?) Néhány könyvet is találtam, belelapozgattam fotóalbumokba. Ilyen véletlen ritkán van, hogy a Házy Erzsébetről szóló képes könyvben éppen egy Bohémélet fotón akadt meg a szemem: vagyis fennakadt, mivel a képen Mimi szerepében Házy művésznő Giacomo Aragall társaságában látható, ellenben a képaláírás Carerras-t – így leírva! - említi.(Vele is énekelt Házy a későbbi években valóban, ott voltam én is, ez volt Carreras első budapesti fellépése.) Még arra volt időm, hogy az előszóba beleolvassak, mivel se a kiadóról, se a kiadása évéről nem igazán találtam semmit se elől, se hátul. Ha jól emlékszem, Kelemen Terézia a szerző. Az előszót Szinetár Miklós, volt operaházi főigazgató jegyzi. Itt jött még egy megdöbbenés: Réty József, akit ő említ, az Réti József kiváló tenor.(Egyébként Nádasdy Kálmán nevét sem sikerült jól leírni.) Gondoltam a második szünetben ezeket gyorsan lefotózom magamnak, de sajnos - és furcsa módon-  az operashop már nem volt nyitva a közönség előtt. De ismerősömnek meghagytam ezt a feladatot, ha lesz kép, mellékelem őket. Mégiscsak úgy gondolom, egy operaházban, egy operakiadványban azért illene a neves művészeik nevét pontosan leírni.

9508   telramund • előzmény9506 2018-12-28 18:55:19

Tisztelt új tag!Hányszor énekelte Sass a Toscát Budapesten?.Kétszer J Kinggel valóban nagyszerűen(bár csodálom ,hogy nem hallottam olyan élesnek a magas hangjait,mint a nemrég tv-ben vetített énekverenyen.)Utána távozott(disszidált) külföldre.Vendégként  talán 2x vagy 3x.Első visszatérésekor kellemetlenség fogadta színpadra léptekor.Utána talán még két alkalommal lépett fel a szerepben.Erre nem emlékszem pontosan ,mert akkor már nem érdekelt a művészete.A jegyzetelés produkciókról pedig  soha  nem volt szokásom.Ami jön az a memóriámban van.Azt tény kihagyni nagy böszmeség a jeletős Toscák közül.De magyar énekesnők között voltak hasonlóan jók.Amiben verhetetlen volt fiatalon az a Tosca imájának végi pianója.

9507   Edmond Dantes • előzmény9505 2018-12-28 18:01:08

Hogyhogy kimaradt Lauretta ariaja? Minden galaest agyoncsepelt verklije, pont oda illett volna.

9506   szenszansz 2018-12-28 13:47:51

Karácsony előtti Bohémélet az Erkelben – ráadásként  három kellemetlen Puccini-pillanat

Második nem várt kellemetlenség

A Puccini-évad keretében az Operaház egy kis kiállítást is rendezett az előcsarnokban.(Megjegyzendő, hogy büféket és bárasztalokat telepíteni a bejárati előtérbe nem egy szerencsés dolog, nagyon zsúfolttá és járhatatlanná válik a szünetben ez a terület.) A felállított mobil paravánokon Puccini művek operaházi előadásaiból vannak fényképek bemutatva.(Nem mindegyik operájának a képanyagát sikerült jól megnéznem, lévén, hogy volt olyan kiállítási rész, ahová egy bárasztal volt betolva, mellette kávézó vendégekkel – és hát őket nem lett volna ildomos félretolni, hogy én fényképeket szeretnék nézegetni.) A „Tosca” című fejezetet jól áttanulmányozhattam, amúgy is ez a legkedvesebb Puccini operám. És itt ért az a kellemetlen szembesülés azzal a  ténnyel, hogy az elmúlt 50 év legnagyobb és legszenzációsabb magyar operaházi Toscájáról egyetlen fénykép sem található. Sass Sylvia ő, a legtöbbször ezt a szerepet énekelte. Gondolom, akik hallották öt anno a 70-es, 80-as években, ezt csak megerősíteni tudják: kevés énekesnő volt nálunk, akit e szerepében már a bejövetelekor is (a kinti „Mario! Mario!” elhangzása után) megtapsoltak. Mert olyan nagyszerű operadíva volt Ő! Kár, hogy erre nincs már emlékezet a jelenlegi Operaházban.

(folytatás később: harmadik nem várt kellemetlenség)

9505   szenszansz 2018-12-27 12:19:04

Karácsony előtti Bohémélet az Erkelben – ráadásként  három kellemetlen Puccini-pillanat

Első nem várt kellemetlenség.

A Karácsony előtti Bohémélet előadás ünnepi  lett azért is, mivel Puccini születésnapjáról is megemlékezhettünk. Mielőtt felcsendült volna az opera zenéje, egy Puccini-dal és egy opera-főigazgatói beszéd hangzott el. Aztán a klasszikus szépségű díszletek között, vegyes teljesítményű énekesekkel lezajlott az előadás. (Megjegyzendő, már az elején beígértek egy meglepetést is a végére.) A tapsrend egy pillanatában, amikor az összes szereplő a függöny előtt hajlongott, a tenorista – zenekari kísérettel – rázendített a „Nessun dorma”-ra. Huhh! Hogy jön ez ide? Hiszen percekkel ezelőtt volt csak, hogy Mimi kilehelte a lelkét, Rodolfo sírva borult melléje, szívszaggató zene szólt, a közönség lelke is könnyezett – majd a tenorista Mimi képébe énekli, hogy „Senki sem alhat” (pedig ő szegény már az örök álomban van.) Így lehet egy négyfelvonásos operát agyoncsapni, hatástalanítani. A  „katarzis”-ról úgy látszik, nem mindenki hallott! Ritka rendezői, dramaturgiai baklövés! Az előadásról Tv felvétel is készült, ha vágatlanul leadják, mindenki élvezheti. És ehhez jött a közönség döbbenetes reakciója: a la tenore Pavarottti  - őrjöngő tapsvihar a ráadás végén, mintha a nagy tenor arénakoncertjén lennénk. Na a cirkusz megvolt! Kenyér az meg –folyékonyan – a színház előtti forralt boros bódékban megvehető.

(folytatás holnap: második nem várt kellemetlenség)

9504   Búbánat • előzmény9503 2018-12-25 20:21:11

December 22-én volt Puccini születésének 160. évfordulója, amiről az Opera pénteki Bohémélet előadása alkalmával emlékezett meg az Erkel Színházban. Az előadás előtt Boncsér Gergely Puccini Sole e amore c. dalát énekelte el, aminek témáját a zeneszerző a Bohémélet III. felvonásában elhangzó kvartettben is felhasznált. A megemlékezés zárásaként az előadást követő meghajláskor, miközben kivetítőn Puccini operaházi tartózkodásának néhány emléke elevenedett meg, Boncsér Gergely a zeneszerző talán leghíresebb tenoráriájával, a Nessun dormával búcsúzott, ami állótapsot és ovációt váltott ki a közönségből.

Az eseményről egy rövid videó is készült, addig is, néhány fotóval emlékezünk meg a történtekről.

Puccini 160 - videó

Négy fotó az Operagház Facebook oldaláról:

 

 

 

9503   Búbánat • előzmény9500 2018-12-23 00:22:29

Bohémélet az Erkel Színházban

A "Puccini Itáliája"-évad keretében hétfő este a ritkaságnak számító Leoncavallo Bohémek c. művének egyszeri, koncertszerű előadását láthattuk az Erkel Színházban; most a decemberi Bohémélet-sorozatból a péntek esti operaelőadás élményével a bensőmben még mindig Puccini muzsikájának varázsa és hatása alatt állok – nem először és nyilván nem is utoljára -, míg az előbbi darab zenéjére szinte már alig emlékszem. Azt hiszem, nincs sok értelme a két dalművet összevetni egymással: bár a kor- és pályatársak ugyanazt a témát zenésítették meg, a librettó, a zenei nyelvezet és kifejezés, a színpadi ábrázolás, a dramaturgia és sok minden más érthetően megkülönbözteti egymástól a két operát; máshol vannak a súlypontok, másféle hatások dominálnak bennük, ahogyan a két operaszerző dallaminvenciója sem ugyanaz, s ezért másként hatnak ránk, a mindenkori zeneszerető/zeneértő közönségre.

Mindezeket a szempontokat mérlegelve és méltányolva vállalkoztam arra, hogy – megint megnézzem a másik, jól ismert darabot is. „kontrasztként”! - a mostani karácsonyi időszakban sem hagyom ki Puccini remekművét, de vonzott az Erkelbe a két fiatal énekművész, Horti Lilla és Boncsér Gergely fellépése is: korábban még egyiküket sem láttam és hallottam Mimi és Rodolfo szerepükben.

És jól tettem, hogy e Bohémélet-előadás mellett döntöttem: tegnap volt 160 éve, hogy megszületett Giacomo Puccini, így egy nappal előrehozta az Opera vezetése a jubileumi megemlékezést, éppen ezt az operaelőadást keretezve.  Mielőtt elkezdődött volna az opera, elsötétült a nézőtér, majd a függöny mögül Boncsér Gergely énekhangján felcsendült egy Puccini-melódia Bartal László zongorakíséretével. Az énekszó alatt kissé szétnyílt a függöny és középen Puccini megvilágított mellszobrát láttuk a színpadon. A dalszám elhangzása után a függönyt összehúzták, azután Ókovács Szilveszter főigazgató emelkedett szólásra és utalt Puccini születésnapjára, kitért a komponista életútjára, az operáinak szentelt tematikus évadra, és jelezte, hogy a Bohémélet előadása után ne siessünk el, mert további meglepetésre számíthatunk még.  Úgyis történt, az előadás végén, az utolsó tapsok után megint Boncsér Gergely következett: a szereplőtársai mellett állva, a függöny előtt felcsendült tenorján a Turandotból Kalaf híres áriája: „Nessun dorma” , és a kórust mi, a közönség adtuk hozzá – beintésre – zümmögésünkkel. Az ária alatt a függöny megint kissé szétnyílt és vetített fotódokumentumokat láthattunk Pucciniról. Az ária után elementáris tapsorkánban tört ki a publikum, álló ovációban ünnepeltünk mindahányan, akik ott voltunk a zsúfolásig tele nézőtéren.

Boncsér Gergely igen kitett magáért: nem semmi a Rodolfo szólamát megtetézni még két ária eléneklésével,  az előadás kezdete előtt és az után…!  Horti Lilla meg teljesen elbűvölt természetes, minden sallangtól mentes, egyszerű, őszinte Mimi-alakításával, szépen csengő szoprán énekhangjával! Már most látni, érezni, a fiatal művésznő kiugró tehetség, ha jól gazdálkodik talentumával, további nagy sikereket hozhat el számára a tanulás, a jó helyzetfelismerés és a belátás: fokozatosan kell terhelni a vocét… úgy látom, hogy hangszíne, volumene, a mostani lírai (Mimi) szerepek után a sötétebb és drámaibb kifejezést igénylő operahősnők énekszólamai felé terelik, olyan operaszerepek megformálása felé, amelyekhez képességei és jó döntései predesztinálni fogják.

A  többi „bohém” is remekelt: Szegedi Csaba (Marcello), Dobák Attila (Schaunard), Cser Krisztián (Colline) s persze Musette szerepében Váradi Zita.

A forró hangulatú operaesten az előadás karmestere a rutinos Kesselyák Gergely volt, aki igazán jó kézben tartotta a produkció zenei irányításátideértve az Opera énekkarát (karigazgató:: Csiki Gábor), az Opera Gyermekkarát (vezetőjük: Hajzer Nikolett) is.

 És mondanom sem kell, a második felvonás színpadképe elragadtatott tapsokat váltott ki belőlünk…

Emlékezetes, szép, ünnepi Bohémélet-operaelőadás élményével távoztam az Erkel Színházból péntek este, úgy ¼ 11 táján…

Leoncavalló műve, a "Bohémek" - belátható -,  olyan elementáris hatást nem tud kiváltani, mint amiben a Puccini géniusza megnyilvánul.

 

Az Operaház facebook oldaláról (December 18., 9:18 ) - videoriport

„Boncsér Gergely számos szerepet énekelt már az Operában, de a legendás Nádasdy Kálmán-féle Bohémélet Rodolfója csak idén találta meg az énekest. Az Opera Café ott járt a darab felújítópróbáján, ahol többek között Kesselyák Gergely karmester is segített megérteni, miért ilyen sikeres a Puccini operája. „

9502   nickname • előzmény9500 2018-12-18 16:24:22

Valahogy a humorosabb részletek nem mennek annyira Leoncavallónak. A szövegkönyv dramaturgiája is szerte-ágazóbb, a két főszereplő inkább Marcello és Musette és nem Mimi és Rodolfo. A zenei szövet pedig egyenetlen színvonalú: ahol a hétköznapi emberek drámáját kellett ábrázolnia Leoncavallónak ott valóban ré lehetett ismerni a Bajazzók szerzőjére, de sok részletbl hiányzott az igazi ihletettség. És ihletett lehet egy vígoperai, komikus, humoros jelnet is. 

9501   nickname • előzmény9498 2018-12-18 16:21:24

Azért az elődje se volt éppen egy Ferencsik vagy Solti. Az a Hovanscsina sokaknak nem fog teszetni, mert nem a jól megszokott, Korszakov-féle verzió lesz - hosszabb is, vágatlanabb is és más hangszerelés. Úgyhogy aki a régi, MÁO-s Hovanscsinák emlékével ül majd be az előadásra az csalódni fog. 

9500   Búbánat 2018-12-18 16:15:42

Szép zenei esemény részesei lehettünk tegnap este az Erkel Színházban: Ruggero Leoncavallo Bohémek című négyfelvonásos operája került műsorra koncertszerű változatban. Ez a különlegességszámba menő verista opera közel nyolcvan év után hangzott el most újra az Opera égisze alatt, és így alkalmunk volt felfedezni ennek a ritkán játszott alkotásnak zenei értékeit – mert vannak belőle bőven…

Számomra kimondottan szenzációszámba ment ez a Bohémek-bemutató, amely fényesen dokumentálja a mű erényeit, melyek alapján az ember értetlenül áll a sors mostohaítéletével szemben, mely a mellőzött művek vonulatába helyezi. Jómagam is először találkoztam ezzel a művel is. Perbe kell szállnom a sors kegyetlen ítéletével. 

Mert miről is van szó?  Leoncavallo operájának alapanyaga Henri Murger regénye és annak színpadi változata, mely Puccini Bohéméletjének is kútforrása. Tehát valami „tema con variatione” esettel állunk szemben, ami magába véve nem is baj, hiszen más-más szemszögű feldolgozásról van szó: míg Puccininál a főszereplő a Mimi-Rodolfo szoprán-tenor páros, addig Leoncavallónál Musette és Marcello állnak a középpontban, tehát a tenor és a bariton hangfaj is fel van cserélve.

Ezek azonban nem annyira lényeges szempontok, ám, hogy miért „tűnt el” a máig játszott népszerű, Bohémélet árnyékából is az egy évvel később, 1897-ben színpadra állított Bohémek, annak legfőbb oka – és ez sokkal többet nyom a latban – abban keresendő, hogy míg Leoncavallo önmaga írta szövegkönyvét, addig Puccini író társaival dolgoztatta azt ki, s így nem csoda, hogy az tömörebb és összefogottabb lett.  További különbség: míg Puccininél Mimi és Musette gazdag gavallérjai csak említődnek, Leoncavallónál egy közülük, Visconte Paolo gróf alakjában – ha csak egy jelenet erejéig – személyesen is megjelenik.

Leoncavallóról köztudott, hogy ő  egyike az úgynevezett „egyoperás” szerzőknek, mert azt a joggal kirobbanó sikert, amelyet Bajazzók című operájával ért el, élete során már képtelen volt megismételni.  Én most, megismerve a Bohémek remek zenei anyagát, mégis amondó vagyok: Leoncavallo nem „egyoperás, de legyen inkább „kétoperás” szerző, mert ez is kitűnő zene, és a darab színpadra való, ott ma is megállná a helyét. Persze ahogy Massenet zseniális Manonját Puccini még zseniálisabb Manon Lescaut-ja a háttérbe szorítja, hasonló történik Leoncavallo művével is. (Bár az előbbit játsszák még, főleg a francia nyelvterületen, a Bohémeket viszont annál ritkábban.)  

A szünetben az egyik zeneértő ismerősöm úgy fogalmazott az első két felvonást meghallgatva, hogy azok zeneileg és dramaturgiailag hemzsegnek az üresjáratoktól, ugyanő pedig az előadás végén odalyukadt ki, hogy a második és a harmadik felvonásból egyértelműen átsüt a Bajazzók stílus- és melódia világa, így hát az évszázad döntése jogos: a Bohémek nem veheti fel a versenyt a Bohémélettel. Meglátásait részben akceptálni tudom, de mégis, úgy vélekedem, kár, hogy a Bohémek zenei értékei a hazai közönség számára ilyen soká rejtve maradtak – ha nem játsszák a darabot.

Mint Puccini operájában, itt is hallunk  jókedvű, pajkos, vidám és táncos zenekari meg vokális zeneszámokat (énekszólókat, együtteseket, kórus- tablókat is: pld. Schaunard ariosója, I. felv., Mimi ariettája, I. felv., Musette Mimi Pinsonról énekelt canzonettája, I. felv., Marcello és Musette kettőse, I. felv. , Marcello dala, II, felv., Schaunard Rossini-kantáta.paródiája, II. felv,)  de nálánál  is többet kapunk a veszekedő, zsörtölődő, féltékenységtől is gyötrött bohémek karakterét jellemző zeneszövésből, de ugyanúgy,  itt is megvan az opera szép, érzelmességet is ábrázoló-kifejező dallamvilága - főleg a második és a harmadik felvonásban: ilyen a  Művészhimnusz, II. felv.,  Marcell áriája, III. felv., Rodolfo áriája, IV. felv.,

A zeneirodalom megemlíti ezeket a szépséges részleteket, az említett két női főszereplő egymást bemutató, de nem egymás után felhangzó dalát – Mimi ariettája; Musette canzonettája -, melyek csaknem azonos módon indulnak; amint az engem is elbűvölt, rám is  nagy hatást tett  többi jelenet az operából. 

Egyes vélemények szerint Leoncavallo önéletrajzi vonatkozású epizódot is beleszőtt a Bohémekbe: Schaunard, a zenész alakját magáról mintázta, és ennek jegyében született a II. felvonásban előadott Rossini-kantáta-paródia, s egy másik helyen – ugyancsak a zeneszerző szólamában – Meyerbeer A hugenották című operája egy részletének parafrázisszerű felidézése: a valóság minél hívebb bemutatása céljából még arra is ügyelt, hogy e kantátaparódia zongorakíséretének első hangjai közé egy lehangolódott húr megszólaltatását is beillessze. A hamis hang ismételt megütésekor Schaunard „ez a D mindig hamis” felkiáltással nyugtázza a művészetét „zavaró” körülményt. 

Mindezt Szegedi Csaba zseniális-mulatságos módon karikírozza-énekli. A hazai erőket felvonultató előadás – a lendületesen vezénylő olasz karmesterrel (Fabrizio Maria Carminati) az élen – kitűnő: az énekes szólistákhoz és a remek operaénekkarhoz egyenrangú zenei komponens társul.

Én személy szerint örülök, hogy találkozhattam most ezzel a művel, annál is inkább, mivel ez az egyetlen koncertszerű előadás színvonalasan tolmácsolta ezt a nagyívű drámai alkotást.

A zene mellett tetszett az öt szólista, nevezetesen a már említett  bariton, Szegedi Csaba (Schaunard)  mellett a sokat ígérő, szép, drámai színezetű ifjú szoprán, Horti Lilla (Mimi),  továbbá a mezzo-szoprán Szántó Andrea  is (akiről az opera kezdete előtt a főigazgató Ókovács Szilveszter elmondta, hogy egészségi problémákkal küzd, beinjekciózva, de aztán vállalta az előadást; nagyszerűen hozta Musette szólamát), a mindig kitűnő Haja Zsolt (Rodolfo)  és a balesete miatt két mankóval érkező és ülve énekelő László Boldizsár (Marcello)  kiegyenlített énekteljesítménye, épp úgy, mint a zenekar és a kórusé is

Mindezek után felvetem a kérdést, nem lett volna-e célszerűbb ennyi energiával egy tényleges színpadi-verzióban kiállítani Leoncavallo operáját?

Az opera tartalma:

Karácsonyeste bohémek társasága mulat a párizsi Momus kávéházban. Ott van közöttük két szerelmespár is: Marcello, a festő és Musette, valamint Rodolfo, a költő és Mimi. A számlát nem tudják kifizetni. Már-már kitör a botrány, amikor Barbemouche, a tudós kiváltja őket. Musette bútorait a lakásából kihordják az udvarra, mert adós maradt a lakbérrel, pedig aznap estére vendégeket hívott. A bohémek azonban nem esnek kétségbe, és az udvaron tartják meg az estélyt – a ház pihenni vágyó polgári lakóinak nem nagy örömére.

Mimi nem bírja tovább elviselni a nyomorúságot, és egy vicomte kedvese lesz, de nemsokára mégis visszajön szerelmeséhez. Rodolfo azonban koldusszegény, nem tudja eltartani Mimit, ezért szakít vele. Így tesz Marcello is Musette-tel. A szerelmesek csak akkor találkoznak újból, amikor a gyógyíthatatlanul beteg Mimi visszatér Rodolfóhoz. Felidézik együtt töltött boldog napjaikat, és a lány kedvese karjában hal meg.

Szereposztás:

Marcello, festő – László Boldizsár

Musette – Szántó Andrea

Rodolfo, költő – Haja Zsolt

Mimi, varrónő – Horti Lilla

Eufemia - Heiter Melinda

Schaunard, zenész – Szegedi Csaba

Barbemuche, tudós – Kiss András

Gustavo Colline és Visconte Paolo – Erdős Attila,

Celestin Gaudenzio, vendéglős és Durand, házmester – Balczó Péter

Közreműködött: a Magyar Állami Operaház Zenekara és Énekkara (karigazgató: Csiki Gábor)

Karmester: Fabrizio Maria Carminati

2018. december 17., Erkel Színház

9499   Búbánat 2018-12-16 18:09:46

Milyen volt A Nyugat lánya az Operában?

Kritika és kritikaszemle az Opera évadnyitó előadásáról

Fidelio (csm)

 2018.12.14. 11:45

Nem váltotta be a hozzá fűzött reményeimet az Erkel Színház évadnyitó előadása, tudj’isten, hogy miért. Erről is írok, meg arról is, mit szóltak hozzá más kritikusok.

Mit írtak a kritikusok?

S miután leereszkedett a függöny három felvonás után, kíváncsi voltam, hogy mit írnak a rendezésről a kritikusok. Nézzük:

Az alaphelyzetet Merényi Péter így vázolja a Revizoron:

Ebben az elbeszélésben Minnie nem fiatal kocsmatulajdonosként, hanem középosztálybeli özvegyasszonyként áll elénk, aki a bevándorlóknak, az illegális munkavállalóknak segít. A bányásztelep ennek megfelelően egymásra halmozott, óriási betoncsövek formájában jelenik meg a színpadon, ezekben laknak a migránsok. (…) A második felvonásban kifejezetten hatásosan sikerült a rendezés: Minnie elegáns polgári otthonában bomlott ki a szerelmi melodráma. Máshol is meglepően jól működött egy-két rendezői ötlet. Például az indián szolgálólány muzulmán jelmezt öltött.

A harmadik felvonással már bajok vannak, nem szabad rendezőnek így önkényeskedni, írja a Revizor: „A szövegkönyv és a színpadi történet mintha sehol sem találkozott volna.” Hasonló véleményen van a Momus kritikusa, Zéta:

Sajnos, úgy tűnik, Puccini bebetonozta a darabot a XIX. század közepébe, az idő elteltével csak egyre erőltetettebb formában lehet azt beleszuszakolni a mába, a jelenbe. Pedig azt a rendező elég tapintatlanul tolja a képünkbe a színpadon virító – pillanatnyi pontos időt mutató – óra segítségével.

Fáy Miklós szerint ezzel nincsen semmi probléma. Így ír az Élet és Irodalomban:

Mindig azt éreztem, hogy épp ez az, ami gyilkolja a művet, a western, hogy Caruso-féle, potrohos, cincérbajszos emberek oldalán lógnak a revolverek, és azt kell énekelni, hogy hello, hello, buona sera, ragazzi. (…) Most viszont épp ezt nem kell elhinni. És ami marad, az meg a rendes operai felállás: szoprán és tenor szereti egymást, de jön a bariton.

Magyar Narancs december 7-i nyomtatott számában László Ferenc üdvözli is a rendezést, meg nem is.

A cselekmény hézagtalan áthelyezése ebben az esetben az esetben különösen nehéz feladatot jelenthet egy lelkiismeretes rendező számára, ám egyúttal méltóbb vállalásnak tűnhet (…), s a végeredmény részben meggyőzőnek, részben vitára érdemesnek bizonyult.

A trisztáni szerelmi halált idéző fináléról így ír:

Átgondolt és hatásos koncepció, amellyel szemben – paradox módon – inkább az agyunk emelne vétót, semmint az érzékeink.

A rendezéssel maradéktalanul elégedett az Opera-Világszerzője, Kondor Kata:

A helyes alapfeltevés még nem lenne elég, sok múlik azon is, hogyan tudja azt a rendező a gyakorlatban is megvalósítani. Ezen a téren ismét igen elégedettek lehettünk, rendkívül részletgazdag színre állítást láthattunk, ahol minden apróságnak jelentősége volt. (…)

Ebben a változatban Minnie az a fajta jótékony, vallásos aggszűz, aki alighanem minden hívő közösségben felbukkan, ezalatt a típusnak nem a vígjátéki változatát értve; inkább az életét másoknak szentelő nő, aki saját magát és nőiségét elhanyagolja. Érthető hát a hatás, amit a szinte gyermekeiként szeretett emberek között a nagybetűs Férfi megjelenése tesz rá…

A szerző szerint a finálé megváltoztatása jobbá tette a szinte mindig tragikus végkifejleteket komponáló Puccini operáját.

Nem feledkezhetünk meg azonban arról, hogy a halál megjelenik a darabban, és Johnsonnak [a banditának] a műben többször is angyalként megnevezett Minnie általi megmentése valójában megváltástörténet – a férfi meghal, és új életre támad fel.

 

Érdemes elolvasni a hivatkozott írásokat, amelyek mindkét szereposztásról és az énekesi teljesítményekről bővebben szólnak. A Nyugat lánya idén december 16-án látható utoljára az Erkel Színházban, majd májusban tér még vissza két előadásra.

 
Műsorajánló
Mai ajánlat:
10:00 : Budapest
Zeneakadémia, Előadóterem

"Liszt-kukacok Akadémiája"

11:00 : Budapest
Erkel Színház

DONIZETTI: Lammermoori Lucia

11:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia, Kamaraterem

Miranda Liu (hegedű), Borbély László (zongora)
Central European String Quartet:
Miranda Liu, Soós Máté (hegedű), Nagao Haruka (brácsa), Szabó Judit (cselló)
BEETHOVEN: 10. (G-dúr) hegedű-zongora szonáta, Op.96
STRAVINSKY: Három darab vonósnégyesre
DVOŘÁK: 12. (F-dúr) vonósnégyes, op. 96 („Amerikai”)


15:00 : Budapest
Klauzál Gábor Budafok-Tétényi Művelődési Központ

Budafoki Dohnányi Zenekar
Mesélő: Lukácsházi Győző
Vezényel: Hollerung Gábor
BDZ Junior
BRITTEN: Variációk és fúga egy Purcell témára

16:00 : Budapest
Pesti Vigadó

Balog József (zongora), Csordás Klára (ének)
Magyar Táncművészeti Egyetem hallgatói – balett
Zuglói Filharmónia Szent István Király Szimfonikus Zenekar
Vezényel: Ménesi Gergely
Pastorale IV/1. - Zene és tánc Amerikából

18:00 : Budapest
Bartók Béla Emlékház

Villányi Dániel (zongora)
"Fiatal tehetségek"
BACH: B-dúr partita BWV 825
SCHUBERT: a-moll szonáta D 784, op. 143
BARTÓK: Szonáta, BB 88
LISZT: 2. (E-dúr) legenda – Paolai Szent Ferenc a hullámokon jár, S 175/2

19:00 : Budapest
Erkel Színház

ZAHAROV-ASZAFJEV: A bahcsiszeráji szökőkút - Balett

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Várdai István (cselló), Balázs János (zongora)
"Cziffra Fesztivál 2019"
KODÁLY: Szonatina
KODÁLY: Csellószonáta, Op.8
CHOPIN: g-moll cselló-zongora szonáta, Op.65

19:30 : Budapest
Olasz Kultúrintézet

Nemzeti Énekkar (karigazgató: Somos Csaba)
Bizják Dóra (zongora)
Vezényel: Erwin Ortner
Pászti-bérlet 5.
"Friede auf Erden” – Bécsi zene Schuberttől Schönbergig"
BRAHMS: Vier Quartette (Négy kvartett)
BRUCKNER: Os justi, Christus factus est, Ave Maria
BRAHMS: Vier Klavierstücke (Négy zongoradarab) Op. 119
SCHÖNBERG: Friede auf Erden (Béke a földön)
SCHÖNBERG: 2 Volkslieder (Két népdal)
SCHUBERT: Gebet (Ima)
ZEMKINSKY: Fantasien Op. 9. - előadja: Bizják Dóra (zongora)
BRAHMS: Fest und Gedenksprüche

19:30 : Budapest
BMC, Koncertterem

Ittzés Gergely (fuvola)
Óbudai Danubia Zenekar
Vezényel: Rémi Durupt, Boon Hua Lien és a mesterkurzus kiválasztott résztvevői
Holliger 80 Nemzetközi Mesterkurzus Zárókoncertje
MIKEL URQUIZA: Monte Altissimo (ősbemutató)
HEINZ HOLLIGER: Turm-Musik (magyarországi bemutató)
DONGHOON SHIN: Your Doubles (ősbemutató)
LEOŠ JANAČEK: Taras Bulba
18:00 : Pécs
Kodály Központ

Pannon Filharmonikusok
"Vidovszky 75"

19:00 : Gödöllő
Művészetek Háza

Forgó Eszter (szoprán)
Gödöllői Szimfonikus Zenekar
vezényel: Horváth Gábor
"Remekművek Gödöllőn / 3."
GOUNOD: Faust - balettzene
RESPIGHI: Az alkony
BERLIOZ: Fantasztikus szimfónia
A mai nap
született:
1685 • Georg Friedrich Händel, zeneszerző († 1759)
1927 • Régine Crespin, énekes († 2007)
1929 • Vujicsics Tihamér, zeneszerző, népzenekutató († 1975)
elhunyt:
1704 • Georg Muffat, zeneszerző (sz. 1653)
1931 • Nellie Melba, énekes (sz. 1861)
1934 • Edward Elgar, zeneszerző (sz. 1857)