vissza a cimoldalra
2019-05-22
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11348)
A csapos közbeszól (95)

Erkel Színház (10085)
A díjakról általában (1061)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (6713)
Kimernya? (3052)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1663)
Franz Schmidt (3334)
Balett-, és Táncművészet (5807)
Élő közvetítések (7869)
Wagner-felvételek (259)
Wagner (2619)
Jonas Kaufmann (2384)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3248)
Momus-játék (5661)
Pantheon (2348)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1318)
Jules Massenet ! Ki ismeri ? (307)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Fórum - Erkel Színház (Potork, 2004-12-17 15:15:06)

 
9984   nickname 2019-05-11 19:30:42

Most látom, hogy Erwin Schrott lesz a Figaróban - a címszereplőként és grófként is bemutatkozik, természetesen nem egyszerre, hanem két, külön este. Vajon Rost lemond majd vagy sem? Mert ő lenne a grófné :-). De azt mondjuk nem értem miért kell nyomatni Molnár Leventét és betenni Schrott Figarója mellé grófnak.

9983   nickname • előzmény9981 2019-05-11 19:23:41

Rőser Valois Margitnak is jó volt - érhetett volna még az alakítás, de nekem tetszett. 

9982   operaisiásza • előzmény9981 2019-05-11 16:31:55

Talán szabadfogással, a kötött esetünkben kudarcra vezethet...

9981   tiramisu • előzmény9979 2019-05-11 16:30:57

Ha már birkózni kell, régen rossz!

9980   operaisiásza • előzmény9979 2019-05-11 16:30:55

A szegedi Bánk tényleg etalon a három főszereplő valóban kiemelkedő, nagyszerű alakításával és persze Pál Tamás karizmatikus dirigálásával. Miért nem lehet ezt Pesten is ilyen formávan játszani vagy visszatérni a Nádasdy féle változatra. Miért kell különcködni. Igen, nicknaméval egyet pértek és köszönöm. Valóban van két nagyszerű Melindánk Kolonits és Rösler személyében én javasolnám még Kriszta Kingát is.

9979   nickname • előzmény9978 2019-05-11 15:43:44

Rőser Orsolya is megbírkózna az eredeti, koloratúrásá Melindával és persze Kolonitnsak is énekelnie kellene eredeti formájában a szerepet. Szegeden egy igazi etalon volt és bebizonyította, hogy ha megfelelő énekes énekli, akkor Melinda szólama eredeti formájában is nagyon hatásos pszichológialag. 

9978   operaisiásza • előzmény9977 2019-05-11 15:29:44

Ez durcás válasz.

Feketét sajnos nem hallottam, biztos nagyszerű volt, Kovácsházit viszont igen, ő szintén. Ott van még Boldi, tehát három kiváló Bánk - igaz, egyik sem Simándy -, mindegyik önmaga. És ezért jók. Éas ezért volt kár a bariton változatot előszedni ilyen mischunformában. Ás belekontárkodni Erkel csodálatos művébe. A 2010-ben bemutatott ősváltozat hiteles volt, ez nem. De legalább tenor énekli megint.

9977   Klára • előzmény9976 2019-05-11 15:01:29

CSAK!:

9976   nickname • előzmény9975 2019-05-11 11:48:15

Olyan sok mindent nem fog énekelni. Most újra tenor Bánk lesz és állítólag Fekete Attila a múltkor jó Bánk volt, akkor jelenleg miért csak Kovácsházi István van kiírva a szerepre?

9975   Klára • előzmény9974 2019-05-11 10:34:59

De mit csinál szegény 2019-ben? Nem hiszem, hogy fél évig készülne fel az Aidára? Ha "tiltólistán" van, az a MÁO szégyene, nem az övé. Ha pedig kölföldön lép fel, azt megemlíthetnék, hadd legyen büszke rá kishazánk közönsége! Ahogy Kolonits művésznő külföldi sikereire is büszkék vagyunk, miközben persze itthon nagyon hiányzik.

9974   Myway • előzmény9973 2019-05-11 09:04:05

és fél évig vakaródzhat, aztán meg nyomathatja a vidéki kultúrokban! Azért ez szégyen!

9973   IVA • előzmény9972 2019-05-10 23:55:34

2020-ban másban is fellép: https://www.opera.hu/tarsulat/szemely/fekete-attila/

9972   bermuda • előzmény9970 2019-05-10 23:18:38

Fekete Attilát  látom Radames szerepében... máshol nem.

9971   operaisiásza • előzmény9969 2019-05-09 23:17:32

Érdemes lesz a Kalendáriumban most megjelent szereposztásokat összehasonlítani fél év múlva a honlapon szereplő szereposztásokkal...

9970   nickname • előzmény9969 2019-05-09 17:35:01

Nem baj Kolonits Violettáját ünnepelték most az olaszok és a kolozsváriak, a Normját meg majd ünneplik a franciák. Nekünk nem kell - Melindaként se minek. A Luciát is levették jövőre. Fekete Attil se kell nekünk, majd énekel mindent Boncsér, azt is, amit nem kellene.

9969   Robesz 2019-05-09 16:47:04

A következő évad szereposztásai már nagyrészt fenn vannak az Opera honlapján. Tipikusan már megint ugyanazok énekelnek kb mindent, teljesen mellőzve más énekeseket.

9968   Edmond Dantes 2019-05-09 15:29:54

Ókovács Szilveszter főigazgató válaszlevele Valencia James karibi táncosnőnek az index.hu-n itt olvasható. (Benne: 2019. nov. 20-ától további 4 Porgy és Bess-előadás lesz az Erkelben.)

9967   Edmond Dantes 2019-05-09 15:28:05

Újabb véleménycikk a pesti Porgy és Bessről a mandiner.hu-n itt olvasható.

9966   zenebaratmonika • előzmény9961 2019-05-08 21:33:39
9965   zenebaratmonika • előzmény9961 2019-05-08 21:33:37
9964   zenebaratmonika • előzmény9961 2019-05-08 21:33:35

https://www.operabase.com/curseason/hu

Itt látható a teljes 2019-220-as évad

9963   zenebaratmonika • előzmény9961 2019-05-08 21:33:33

Mit szóltok az Erkel 2019-20-as évadához? Most nem tudom, hogy mely előadások lesznek az új Eifell műhelyben, melyek az Erkelbe. Az operaház mikor nyit meg?

9962   zenebaratmonika • előzmény9961 2019-05-08 21:33:29

Azt tudtad, hogy ez egy megtörtént eseményen alapul? Tényleg született egy csupa szőr ember, akitől mindenki félt. A darabot egyszer láttam, már nem emlékszem rá, de egy sláger van benne, amit mindenki ismer. De szerintem ez inkább gyerekeknek való darab.

9961   joska141 • előzmény9960 2019-05-08 20:49:55

Budapesti Operettszínház honlapja, meghallgatás május 27-én a főbb szerepekre:

http://www.operett.hu/index.php?inc=cikk&cikkId=139&menuId=24

9960   zenebaratmonika • előzmény9959 2019-05-08 19:51:30

Ezt honnan veszed? Elvileg az csak felújítás szerintem, tehát az nem valami helyett lesz.

9959   joska141 • előzmény9958 2019-05-08 19:37:08

Ja, és ha már nem szerepelt a pályázatban és most nincs a repertoáron, újra lesz a Szépség és a Szörnyeteg...

9958   zenebaratmonika • előzmény9957 2019-05-08 18:32:07

A Légy jó mindhalálig musicalt játsza a József Attila Színház, szóval talán az is elmarad? Operettet szerintem operettre cserél le, tehát inkább a Légy jó mindhalálig helyett lesz a Trianon musical. Utóbbi megint melléfogás lehet, de hát most van a 100 évforduló, gondolom azért teszik fel.

Ez a Carousel Molnár Liliiomja után nagy melléfogás az opinak, alig viszik rá a jegyet, pedig világsiker. Gondolom summás volt a jogdíj utána. Látta valaki közületek, hogy milyen? Bécsben is megy a darab...

9957   joska141 • előzmény9956 2019-05-08 18:23:33

Benne van Kiss B. Attila nyilvános főigazgatói pályázatának 19.oldalán:

Nagyszínpad 1. Kacsóh: János vitéz 2. Suppé: Boccaccio 3. Szakcsi Lakatos: Bestia 4. Kocsák: Légy jó mindhalálig

Teátrum: 1. Weill: Koldusopera 2. magyar zenés darab ősbemutató

Raktárszínház: Eisemann: Egy csók és más semmi

Gondolom csak a János vitéz változik egy - már meghirdetett - Trianon műre.

9956   zenebaratmonika 2019-05-08 18:15:20

Az Operettszínház jövő évadra a Kacsoh János vitézét tervezte eredetileg, most néztem, hogy lesz az Erkelben, gondolom egymás elől nem cél elhalászni a közönséget, így valami mást talál ki helyette az opi, hisz nem akar összeveszni Ókováccsal. Tudtok valamit az opi 2019/20-as programjáról?

9955   Edmond Dantes • előzmény9954 2019-05-08 14:04:32

Angol wiki szerint: 1860, Frankfurt (koncert változat), más művekből vett részletekkel kiegészítve. Színpadi premier: 1867, Párizs, Théâtre des Fantaisies-Parisiennes. Francia wiki szerint nagyjából ugyanez ld. fent. Spanyol wiki szerint dettó ld. fent. Zenei lexikon (magyar) szerint: "más Mozart-művekkel kiegészített formában történt bemutatásával több ízben kisérleteztek:1867 Párizsban, 1936 Salzburgban (Mortari kieg.), 1940 Londonban (Redlich kieg.) Talán szerencsésebb, valósabb megfogalmazás lenne kb. így, feltéve, hogy ez és így megáll: "A kairó lúd Budapesten most bemutatott változatát még soha, sehol nem játszották." Nem szól akkorát mint az, hogy "világpremier"...viszont igaz(abb).

9954   operaisiásza • előzmény9953 2019-05-08 11:09:25

Hanem hol és mikor?

9953   Edmond Dantes 2019-05-08 09:24:59

A legújabb Tatjana-levélhez belinkelt index-cikkben Tatjana Vanessa James tényeket ír. Ez talán nem kellemes Főigazgató Úrnak. Válasz"levelében" Ókovács Szilveszter hosszasan (el)terel. Ez talán nem kellemes a tényeket ismerőknek. "Egyszerűen perverz, ha egy fehér ember aláírja, hogy identitásának elválaszthatatlan részét képezi az afroamerikai eredet és tudat." (Idézet vége.) Ez így igaz.Vagy ha nem ez igaz, akkor az igaz, hogy szerződésben rögzített előírás kijátszása, jogi trükközés történt. Tudja ezt jól Főigazgató Úr is, mert akkora tanulmányt körített a táncosnő leveléről elrugaszkodva, hogy doktori disszertációnak is megállhat. Jól jött a táncosnő Auftaktja, ami eme értekezés megírására inspirálta, vélhetően még az írás közzétetele előtt. Doktori disszertációkban is vannak tévedések, ahogyan az ő írásában is. Az 1977-es zürichi eset például: sántít. Tudható, az episztolában is olvasható, hogy az "all black cast" kötelem Ira (és nem George) Gershwin halála, 1983 után élesedett be és ki. Ezt sem Rákász Gergely sem Simon Estes nem cáfol(hat)ja, Oscar Wilde, Richard Strauss, a fél zeneirodalom, afroamerikai művészek névsorának idecitálása sem fedheti el. Pacta sunt servanda. Punctum.

PS A kairói lúd "világpremierje" nem itt, nem most volt.

9952   Búbánat 2019-05-07 20:03:38

Rasszizmus ellen rasszizmussal, avagy mit delirál a magyarokról az Index táncosnője?

ÓKOVÁCS SZERINT AZ OPERA 2111. levélária

 Kedves Tatjána Néném!

ÓKOVÁCS SZILVESZTER2019.05.04. 11:42 Origo

9951   tiramisu • előzmény9950 2019-05-07 14:12:04

Egyetértek.

9950   Edmond Dantes • előzmény9947 2019-05-07 09:41:40

A varázsfuvolához valóban szokás elvinni gyerekeket, ami szerintem alapvetően téves műsorválasztás számukra, tekintve, hogy az operairodalom egyik legtalányosabb, sokrétű és nehezen megfejthető mondanivalót hordozó, könyvtárnyi irodalmat-filozófiát kitermelő alkotása. Britten A kis kéményseprő -eredeti címén: Let's Make an Opera- című művét talán a mese- illetve gyermekoperák közé lehet sorolni, mindenesetre biztosan inkább mint Mozart remekét. A balettek nagyobb része, már csak látványvilága miatt is, szerintem gyermekbarát, bár éppen néhány alapmű -A hattyúk tava, Giselle- komor cselekménye szintén megterhelheti a gyerekeket... noha az internet -nem mindig pozitív értelemben- mára erősen megedzette a gyerekek "lelkivilágát".

9949   Tatjana • előzmény9948 2019-05-07 04:41:34

Köszönöm szépen a segítséget!

9948   IVA • előzmény9946 2019-05-06 20:21:39

Kedves Tatjana! Embere és szeme válogatja, ki honnan látja legjobban a feliratokat, illetve hogy milyen szemüveg segíti ebben.
A földszintről általában jól látszanak, az első 12 sorból biztosan. Viszont az első 2–3 sor hátránya ebből a szemponból, hogy nagyon felfelé kell nézni az olvasáshoz, ami fáraszthatja a nyakat és erősebben megosztja a figyelmet a színpad és a felirat között.
Aki az utcán jól látja messziről a reklámokat, el tudja olvasni a közeledő villamos számát, annak az erkélyről sem probléma a feliratok olvasása. Távollátónak vagy jó szemüveggel biztosan nem.
Mielőtt sok jegyet váltana előre a következő évadra, érdemes még egy idei előadáson próbát tenni.

9947   zenebaratmonika 2019-05-06 19:11:26

A magyar opera nem nagyon játszik gyerekeknek darabot, hát nem sok gyerekoperát ismerek Hunpendinck Jancsi és Juliska, Rossini Hamupipőke, Ránki Pomadé király új ruhája, Mozart: Varázsfuvola, Kodály Háry János, Kacsóh János vitéz, bár az inkább operett. A Hamupipőkét igazán feltehetnék.

A Diótörő ugye megy, viszont hiányolom a Csajkovszkij Csipkerózsikáját is a balettek közül.

Ti esetleg tudtok más gyermekoperát vagy balettot?

 

9946   Tatjana 2019-05-06 16:57:55

Szép napot! Kérem bocsássák meg a laikus kérdésem, de sajnos eddig nem tudtunk sokszor eljutni az Erkel-be, bár gyerekkoromban bérletem volt, de messzire költöztünk. A közeljövőben szeretnénk sokkal több előadást megnézni idős édesanyámmal. Mivel ő nem lát jól, érdeklődnék, hogy mennyire olvasható a felirat? Erről fotót nem találtam sajnos. Önök mit javasolnak időseknek, hányadig sorig vegyek jegyeket? Még annyit, hogy mennyire kényelmesek az új székek és jól elférnek-e a lábak? Válaszukat előre is nagyon köszönöm

9945   Búbánat 2019-05-06 16:27:57

Tegnap  „Cinema Szinetár”-estre került sor az Erkel Színházban.

Az Opera honlapján előzetesen ezt olvashatjuk erről a rendezvényről:

A hazai művészeti élet egyik doyenje Szinetár Miklós, az Opera korábbi főigazgatója. Ma is aktív, hosszú életútja során a televíziózáshoz, operetthez, filmgyártáshoz, könyvek írásához, operarendezéshez és igazgatáshoz egyaránt komoly múlt fűzi. Az első Cinema Szinetáron 12 operafilmjéről, a másodikon színházi, prózai és operettrendezéseiről mesélt, azokból szemezgetett,és énekeslegendák közreműködése tette felejthetetlenné a programot. Sem a közönség, sem mi nem tudtuk elfogadni, hogy a hároméves sorozat tavaly véget ért, így újra one-man-show-val kombinált előadás készül: kedvenc szerzők, művek, produkciók és előadók mentén, két színházi felvonásban, egy fülesfotel és egy vetítővászon felvonultatásával – egyszóval minden, ami a hosszú élet és művészi életút eddigi meséiből 
kimaradt.
Rendező: Aczél András 

Hogy a látottaknak egyből  a közepébe vágjak: a sorban a negyedik Cinema-est” már abban is továbblépett az előzőektől, hogy Szinetár Miklós ezúttal "bevonta" show-jába családtagjai közül a leányát, Szinetár Dóra színésznő-énekest, meg feleségét is, Hámori Ildikó színésznőt.

Történt ugyanis egy meglepő, váratlan fordulat: Szinetárnak a televíziós Liszt-filmje első részében a gyermek Liszt Ferenc játszik egy technikás, komoly zongoraművet, de a darab végét már nem látjuk, mert közben -  deus ex machina-ként - egyszerre csak hirtelen felemelkedik és hátrább tolódik a mozivászon: alóla/mögüle meg előbukkan egy zongora, amin Bolba Tamás karmester, az Operettszínház zenei vezetője éppen játssza a filmben hallott kompozíció utolsó taktusait – annak lezárásaként, némi jazzes beütésű improvizálással betetőzve.

Persze a közönségnek „leesett az álla”, s a nagy tapsok után Szinetár Miklós máris egymás után szólítja a színpadra leányát és feleségét, akiknek énekes produkcióit hallottuk a következőkben Bolba Lajos zongorakíséretével:

- Dal a Valahol Európában című musicalből (Szinetár Dóra előadásában)

- Hubay Miklós – Ránki György – Vas István: Egy szerelem három éjszakája – a musicalből Hámori Ildikó énekelt el egy dalt.

- Édith Piaf híres sanzonja - Norbert Glanzberg szerzeménye: „Padam, padam…” (Hámori Ildikó)

- Volt még egy közösen, kettejük által előadott dal is.

Ami még említésre méltó volt a műsorból.

A vetítések műfaji sokszínűséget takartak: Szinetár Miklós ritkán látható, régi filmrendezéseiből válogatott ki néhányat,  ízelítőt kaptunk azokból, melyeket felvezetett és kommentált szellemes, humoros, filozofikus vagy fanyar gondolataival és persze jóízű mesélőkedvvel,  személyes vonatkozású kis történetekkel is megtűzdelve.

A filmbejátszások közt voltak fekete-fehér és színes, televíziós gyártású rövid- és dokumentumfilmekből kivágott részletek (- afrikai bennszülöttek világába, kultúrájukba betekintést nyújtó; - Kantonban kígyóhúsból készült ételek, és a hüllő epéje tartalmából készült italkülönlegességek bemutatása is).

Láthattunk részleteket az ugyancsak Szinetár Miklós rendezte Rózsa Sándor televíziós filmsorozatból -  vallási, templomi és körmenetes jelenet, mely  aztán gyújtogatásba, tűzvészbe torkollik; Rózsa Sándor kiment a lángok közül bennrekedt személyeket, őt magát viszont üldözőbe veszik a csendőrök...

És persze, az említett, Liszt Ferenc életéről szóló filmsorozat első epizódjából bejátszott részlet.

A Zenés TV Színház produkciói közül is  kaptunk filmbejátszásokat:

Rossini: A sevillai borbély (1977)

- Nyitány

- Figaró belépője (Melis György)

 - Az 1. felvonás fináléja - a cseles borbélyt a zseniális Melis György, Almaviva grófot Berkes János, Rosinát Ötvös Csilla, Basiliót Gregor József, Bartolót Marczis Demeter, Bertát Barlay Zsuzsa keltette életre, a zenekart Fischer Ádám vezényli.

Ezt a Szinetár Miklós rendezte vígoperát a stúdióban élőben rögzítették a tévékamerák.

 

Offenbach: Hoffmann meséi (televíziós operafilm, 1981)

Karmester: Lukács Ervin

Rendező: Szinetár Miklós

- Kleinzack-legenda - Kelen Péter (Hoffmann), km. Sinkó György (Crespel), Laczó András (Nathanael), Tímár Béla (Hermann). az Ifjú Zenebarátok Kórusa

- Ferenc dala. II. felv. (Feleki Kamill)

 

Szinetár Miklós elbúcsúzott, elköszönt közönségétől – de reméljük, nem utoljára tette…

„CINEMA SZINETÁR – avagy Szinetár szerint a színház” 

Erkel Színház, 2019. május 5.  

9944   IVA • előzmény9940 2019-05-02 04:50:40

Tehát, kedves Lujza, ezúttal hasonló a véleményünk.

9943   IVA • előzmény5249 2019-05-02 04:48:53

Háry János – 2019. április 26.

Nem mintha nem találnék érdekesebb és élvezetesebb olvasmányt a színháztörténetből, de ezúttal sem voltam rest elolvasni, miket írtam a Vidnyánszky Attila rendezte Háry János korábban látott előadásairól, kíváncsian arra, mit tartok akkori véleményemből érvényesnek, mit nem, és leginkább arra, hogy miben változott a produkció.
Nos, 2013 októberében, amikor az Erkel Színház újraindításának csonka, próbaüzemi évadja után az immár mai állapotúra felújított szentélyben tekinthettük meg a Csokonai Színház és az Operaház közös produkciójának szánt (végül már csak az Erkelben adott) előadást, látványában az hozott csalódást, hogy Olekszandr Belozub díszlete a maga monstrum mivoltában is elvész az Erkel széles színpadán, lerí róla, hogy nem oda tervezték. Azóta viszont végignéztünk számos vidéki színházi vendégjátékot, az Operaház színpadáról igénytelenül, hevenyészetten apadtált, vagy itt hiányosan visszaállított díszleteket, kisebb színpadokra való kamarabaletteket, melyek hiányérzetet keltő látványa után már nem is tűnik olyan fájdalmasnak a Háryé. Nekem talán azért sem, mert ezúttal emeleti erkélyről néztem az előadást, ahol a forgószínpadra helyezett építmény nem ormótlan, sőt jobban érvényesül, nem tűnik annyira gyérnek a tánckar sem. A rendezés nem élt a szellemes mesebeli látványosságok káprázatának lehetőségeivel, a színpadon megoszló téli és nyári tartományok lehetséges vizuális élményével, amelynek a XXI. században látványosabbnak kellene lennie, és a technikától is elvárható lenne nagyobb teljesítmény. (Ha nem ismerném a darabot félszáz éve, lehet, hogy észre sem venném az határőrház arrébb- és visszataszításának eredményét.) A bécsi palotában élő háromfejű sas, amelynek Örzse kedves dalában játéka lenne, legfeljebb egy stúdiószínpadon mutatna, ama játék helyett pedig Ebelasztin báró ripacsodása szétveri a jelenetet. Tehát a díszlet, méreténél is nagyobb hiánya a művészi minőség.
Elismerem, hogy nem könnyű kihívás egyszerre megteremteni egy ragyogó, operai dimenziójú zenéhez a látványt és mégis megőrizni a darabnak azt a pikantériáját, hogy a kalandok (talán sohasem megjárt) mesés helyszíneit és eseményeit egy parasztember meséli saját szókincsével, akinek a hallgatósága talán sosem jutott túl Nagyabony határain. Ugyanezért nehéz ábrázolni a személyeket is. Bizonyos azonban, hogy a magyar huszár egyenruhája a képzeletben és a mesében sem fehér, a magyar menyecske pedig (aki a hűséges zenésszínpadi nőalakok népes táborának jelentős alakja), bármennyire felvágták is a nyelvét, megjelenésében sem kihívó és határozottan szeretetre méltó. (Jelmez: Bianka Imelda Jeremias)
Mária Lujza ábrázolása is Örzse jellemzésének eszköze lenne: az elnyomók és az arisztokraták ellenszenves vonásait viselnie kell, de ha alakja jelentéktelen, nem adja meg a rangját Örzse vonzerejének. A nagy Háryk és nagy Örzsék idejében nem véletlenül osztották a császár leányának (Napóleon hitvesének) szerepét nagy mezzo-primadonnáinkra (Palánkay Klára, Szőnyi Olga, Sándor Judit), míg Szinetár Miklós a darab 1965-ös fimváltozathoz az utóbbi énekhangja mellé a kor szexszimbólumának tartott Tordai Terit választotta. Az obsitos természetesen nem írja le a császárlány hajszínét, de úgy gondolom, színpadon a színpad vizuális követelményeinek kell megfelelni. Már nem emlékeztem arra, amit a 2013-ban látott Háryról szólva írtam, miszerint Várhelyi Évát elfogadhatatlanul civil megjelenésűnek találtam a színpadon Mária Lujza szerepében, pedig ha máskor nem, eszembe juthatott volna ez a Lammermoori Lucia idén látott előadásán, amelynek egyébként is szürke vizuális összképéből is „kitűnt” Várhelyi Éva Alisájának szürkesége, az 1960-as évekbeli fehér galléros iskolaköpenyeket idéző jelmezével (Tihanyi Ildi terve) megtetézve.
A színpadi sutaságok erdejében szinte csoda, hogy a művészek jó része örömet, sőt erős élményt tud nyújtani.Az örömet szerzők sorában első helyen említem az Operaház szívvel éneklő kórusát. A második rész elején elhangzó katonadalt a férfikar már-már könnyeket fakasztó szépséggel adta elő.
Muszáj némi meghatódással megjegyeznem, hogy a 83 éves Csurka László töretlenül (nagy)színpadképes és hiteles az öreg Háry szerepében, amelyet a 2013-as bemutató óta visz. A fiatal Háryként akkor is Nagy Zoltánt láttam, aki ezúttal énekben tetszett jobban, mint prózában, kiállásban és mozgásban is kifogástalan címhős. Tetszett még Gábor Géza Marci bácsi szerepében, és szépen, szép hangon énekelt Balga Gabriella Örzse rikító jelmezében. Egy portéfilmből tudom, hogy az énekesnő sajátja a palóc tájszólás, azt viszont nem, hogy alkalmazni lehetne-e ezt Örzse énekszólamában is. Így a váltás kissé olyan előadásokra emlékeztet, amelyben más nyelven szól a próza, más nyelven az ének.
Vajon a rendező vagy az előadást karbantartó játékmester vagy maga Kőrösi András (Ferenc császár), Szerekován János (Ebelasztin báró), Hoffmann Richárd (Krucifix), Szmerek Tamás (Magyar silbak) és Vass Tamás (Magyar silbak) felel-e a számomra nehezen elviselhető, ripacskodó játékért? Nevüket csak azért említem meg, nem szívesen, hogy másokra ne vonatkozzon ez az észrevételem. Nem hiszem, hogy visszafogottabb játékuk mellett nem arattak volna méltán nagy sikert az énekesek és az Operaház Zenekara, amelyet a legjobb Háry János-előadások színvonalán vezényelt Medveczky Ádám.

9942   nickname 2019-04-28 16:32:00

Nem értem, hogy nincs is operakaland az idén és mégis ekkora előadásszámban megy a Háry. Jövőre ilyen magas előasszámmal fog menni ez a gyenge Hunyadi is - redezésügyileg mindenképpen az és ennyi előadással kétlem, hogy minden este megfelelő lesz a zenei kivitelezés. Bár lehet, hogy jövőre már lesz operakaland. Most nézem, hogy a Hunyadik délelőtti és délutáni - kora esti előadások. 

9941   IVA • előzmény9939 2019-04-28 15:34:04

Már „csak” 1028 eladatlan…

9940   lujza • előzmény9939 2019-04-28 00:32:31

Eredetileg a "Fanyalgások" topicba szerettem volna írni az érzéseim alapján, de mivel már szóba hoztad a Háryt, mégiscsak itt a helye. Én ma délelőtt vittem el az unokámat Háry nézőbe. A földszint tele volt, az emeletet nem láttam. Az előadás zeneileg, és a közreműködő szólisták, ének- és balettkar részéről abszolút rendben volt, de ami a rendezést illeti, engem nagyon zavart. pedig igazán nem tekinthető modernnek, és kimondottam esztétikus színpadképek is vannak benne, de az egész annyira kimódolt, szellemkedő, és Kodály művéhez méltatlan volt, hogy engem nagyon zavart. Régen láttam a Háryt, még az Operában, a Melis-Mészöly duóra emlékszem leginkább, és  vérbő előadásokra, ez pedig nem az volt. Most a szűk színpadon minden állandó mozgásban volt, de ez inkább csak zavaró volt, és felesleges. Mintha a rendező nem bízott volna a műben, és le akarta volna kötni a figyelmünket a sok járás-keléssel. Tudom, mindez csak stilizált volt, mint a mesében, de ki látott már fehér ruhás huszárt? És Örzse miért beszél erős tájszólásban, ha nem úgy énekel? Ezek csak apróságok, de lehetne folytatni, és szerintem gyerekeket félrevezetni elég nagy bűn!

9939   IVA 2019-04-27 07:09:36

Fáj a szívem: a tegnap esti, alig fél házas Háry János élménye után szívesen nézném meg a vasárnapit is, ha nem szólítana jegyem máshová. A rendezés gyenge, az előadás ricsajos, a zene csodálatos!
Még 1084 eladatlan jegy van, minden kategóriában – csekélység! Ezen kívül csak a május 5-i délelőtti előadás érhető el a fizető nézők számára (50 %-os matiné-kedvezménnyel), amelyre már csak 231 szabad jegy van. Ebből elég jól látszik a közönség árérzékenysége. És sajnos az is, hogy az Operaház vezetőségét egyáltalán nem érdekli a bevétel. (Talán nem is érdekelt benne.) Kodály zenéjének népszerűsítéséről mint hivatásról már ne is beszéljünk.
Remekmű a Háry János, nézzétek meg!

9938   IVA • előzmény9936 2019-04-23 01:15:08

Köszönöm, sajnálom, hogy mindezt nem láthattam.

9937   IVA • előzmény9935 2019-04-23 01:14:05

Ez az: 45-ös fordulatszámú! Köszönöm.
Nem állítással helyeztem szembe, hogy Házy nem az 1950-es évek végén énekelte Lolát, hanem azzal, hogy az ’50-es évek elején nem láthattam, sem őt sem a Parasztbecsületet. (Budapesttől távoli száműzetésben éltem, ráadásul még írni-olvasni sem tudtam.)

9936   telramund • előzmény9935 2019-04-22 11:22:06

Egyébkénr nem sokszor énekelte Lolát. 119521 10 04 1952 11 08 1953 01 17

 1956 07 08 1956 07 24 Operaház vendégjátéka a Margiszszigeti Szabadtéti Színpadon

9935   telramund • előzmény9934 2019-04-22 10:44:03

Pontosan a kersztmetszet 45 fordulatszámos bakkelit lemezre lészült.az 5o-es évek közepén olyan szuper énekesekkel min a csodás Takács Paula,A nagyszerű Simándy,Fodor János Házy Erzsaébet és Némerh Anna

Bocs .de senki nem állította,hogy nem pályája elején énkelte Lolát,pláne fontos,hogy már akkor is milyen nagyszerű volt

9934   IVA • előzmény9930 2019-04-22 00:41:07

Csak az utóbbi időben, a Facebook egy-egy csoportjában találkoztam pár fényképpel, amelyek Lola szerepében örökítették meg Házy Erzsébetet, aki az 1950-es évek végén már nem énekelt a különben gyakran játszott Parasztbecsületben. Akkoriban Pavlánszky Edina, Vámos Ágnes, Szőnyi Olga és Gombos Éva váltogatta egymást Lolaként. A leggyakoribb Lola, Pavlánszky még 1965-ben is birtokolta a szerepet, de akkor már Andor Éva és Szabó Rózsa váltotta. Az 1967-es felújításon újból mezzoszopránokra, Szabó Anitára és Mészöly Katalinra osztották Lolát.
Az említett Parasztbecsület-keresztmetszet nyilván jóval a Qualiton teljes felvétele előtt készült. Már nem emlékszem, hogyan neveztük a nagylemez és a kislemez közötti bakelit méretét. Talán olyanra? (A nagylemez tartósan 60 forintos ára idején 35 vagy 45 Ft-ba került.)

9933   macskás 2019-04-21 18:12:23

9933

9932   telramund • előzmény9931 2019-04-21 17:57:27

Na meg a tehetsége!Már bocs de Sass maniros viselkedését és Házy természetességét egy napon nem lehet említeni.

9931   Edmond Dantes • előzmény9930 2019-04-21 15:52:52

Túl Házy Erzsébet zenei tudásán és külső megjelenésén, ebben talán szerepet játszott pusztán személyes ismertsége, hírneve is. Emlékszem, kisfiúként láttam akkori férjével, Darvas Ivánnal egy étterem teraszán. Én nem ismer(het)tem fel, de szüleim igen és az egész "közönség" bennük gyönyörködött. Ott még 5 perc sem kellett neki, hogy főszereplő legyen :-) Talán nem túlzás kijelenteni, hogy Sass Sylvia megjelenéséig az akkori viszonyok között és operai viszonylatban a legnagyobb -mai szóval- celebnek számított.

9930   telramund 2019-04-21 09:19:11

Kár,hogy régi Parasztbecsülket felvételek nincsenek / egy-kép képet leszámitva illetve egy Cavalleia keresztmetszet),mert Házy Erzsébet Lolája bizony tanulmány lehetne minden Lolát éneklő énekesnőnek.Miként lehet 5 percből főszerepet csinálni.

9929   IVA 2019-04-21 06:00:29

Parasztbecsület és Bajazzók – 2019. április 18.

Volt egy reményem: nem fogom előzményként megjelölni a Parasztbecsület és a Bajazzók három és fél évvel ezelőtti felújításakor látott két előadáshoz fűzött hozzászólásomat, ha most jobban fog tetszeni, hiszen az azóta eltelt időben annyi ronda rendezést és látványt éltem meg, külföldi és itthoni kedvezményezettektől, hogy igazán volt alkalmam fejlődni, átértékelni a produkciót, esetleg kikoptak belőle a legnagyobb marhaságok, vagy jobban mutat az egész az Erkel Színház színpadán, mint az Operaházban. Ám a produkció átplántálása (ami nem idén történt, csak eddig nem szántam rá magam az újranézésére) nem segített a bajon. Éppen az átplántálás miatt nem tudtam ráklikkelni a 2014. szeptemberében az Operaház-topocba írt 50313 és 50432 sz. hozzászólásaimra, viszont kénytelen vagyok vállalni azokat, mert az előadás alig valamiben változott, nemtetszésem is a régi, sajnos. Talán csak annyival viseltem el könnyebben a Bajazzók II. felvonásának megoldását, amennyivel az Erkelben kevésbé magasra sikerült felpolcolni a commedia dell’arte-jelenet színpadát, ezáltal nem olyan kínzóan hihetetlen, hogy a(z eredetileg calabriai) falu közönsége fellát oda. (Viszont az elé eresztett fátyol itt is lefölözi a hangokat!)
Nagy kár ezért a Parasztbecsület- és Bajazzók-produkcióért, mert az előadás zenei élménye kielégítő, sőt, talán több is ennél: egy-két nap alatt túljutva kiújult felháborodásomon, már a zene szépségének emléke dolgozott bennem. Ehhez hozzájárulhatna talán az énekesek játéka is, ha a jellemábrázolás helyett nem a rendező utasítását kellene követniük. A felújítás több szereplője példásan őrzi művészi állapotát a szerepéhez, és találkoztam azóta újnak számító beállásokkal is.
Úgy emlékszem, a Parasztbecsület rendezésének egyetlen szép és még reményt adó mozzanatában fehér (vagy szürke) pej állt a színpadon, míg Józsefvárosba egy barna és meglehetősen sovány ló érkezett, amely csak rövidebb ideig bírta a színpadi létet és hamar levezettette magát a színről.
Kamen Chanev kifogástalan éneklése, kiegyenlített hangjának szépsége, tömörsége most is a régi. Turidduján nem kérem számon azt az érzéki, kamaszbájú hangszínt, amely Simándy József lemez-alakítását minden felvételek közül egyedülállóan varázslatossá teszi. Chanev Canióján csak árnyalatnyi fáradtság hallatszott, amely valószínűleg nincs, ha nem ugyanazon az estén énekli a két főszerepet. Fenntartom: sokféle jelmezt lehetne tervezni és szabni az alkatára, amelyben hitelesebb lenne, hogy két nő is bomlik utána.
Komlósi Ildikó – falusi vagy kispolgári lakodalmi örömanya-jelmezében – változatlanul jó Santuzza. Csak a Lolával esett rövid szóváltásában zavart, hogy nem a féltékeny vetélytárs, hanem egy hárpia anyós hangját üti meg. A közönségesre rendezett és félreértelmező Lola-figurában Kálnay Zsófia hangja is közönségesen, érdesen szólt, ami azzal is bántóan ellenkezik, hogy a hangszerek kíséretével Mascagni szinte rajongással jellemzi a kikapós menyecske báját. Egy fiatalasszonyról lenne szó, akiben nem okoz konfliktust a hit és a tízparancsolat megszegése. Santuzza formátumát is kicsinyíti, hogy egy erotikától mentes prostituálttal kell rivalizálnia, és ugyanezért Alfio szerepe sem értelmezhető, hiszen tisztességes iparos szóba sem állt volna ilyen nővel, illetve nem lephetik meg az események. Vállán a félrerendezés korlátaival, Szegedi Csaba hibátlanul énekelte a fuvaros szólamát.
Létay Kiss Gabriella alighanem vokális képességeinek köszönheti , hogy sorra „Házy-szerepekkel” bízták meg (Mimi, Cso-cso-szán, Nedda, Bess után Puccini Manonjára készül), megannyi olyan feladattal, amelyekben szerep-elődei hangjuk és lényük erotikáját is érvényesítették. Ezzel a Neddával „szerencséje” volt, mert ilyen bután és csúnyán öltöztetve és mozgatva (az a csecsemőnek való játék a ruhadarabokkal, Colombinának az az untatóan huzamos ételkavarása a riszálással!) Rost Andrea és Pasztircsák Polina sem keltett izgalmasabb hatást. Pedig jól és szépen énekel Létay Kiss, a Silvióval való kettőstől pedig azért sem állt meg a levegő, mert Haja Zsolt éneklése sem bizonyult olyan behízelgőnek, mint Don Giovanni vagy Valentin szólamában korábban. Bensőséges és szép hangadással és dallamformálással Alexandru Agache örvendeztetett meg, aki nem annyira a kéjsóvár, mint a régóta szerelmes férfit szólaltatta meg. Szappanos Tibor különleges szépségű lírai tenorjával most is kifogástalan Beppo.
Külön elismerésre méltó a Magyar Állami Operaház Énekkara, nemcsak az élvezetes hangzásért, hanem megannyi érdekes személyiségének sok tehetséget mutató színpadi otthonosságért, egyéni játékaiért is. Az embernek fáj a szíve, amiért ennyi tehetség nem a darabokat szolgáló koncepcióhoz adja energiáit és hitét.
Élvezetesen szólt a zenekar is Kesselyák Gergely vezényletével – kár, hogy a színpad meg másról.

Nem kapcsolódva a jelmezekről írt véleményemhez, kénytelen vagyok bejegyezni még egy észrevételt. A nézőtéren ugyan még többségben láthatók olyan férfiak, akik inget és zakót, esetleg nyakkendőt és öltönyt is viselnek, illetve azok a nők, akik szintén jelzik, hogy ünnepnek, mindenesetre különös alkalomnak tekintik, hogy egy több tagozatos színház művészi komplexitást feltételező összteljesítményétől várhatnak felemelő élményt. Ugyanakkor nem tartom helyesnek, hogy a nézőtéri felügyelő rövid ujjú teniszpólóban jár-kel a nézőtéren, illetve helyet foglal a proszcéniumpáholyban. Noha egyfelől dolgozik, e hivatalban való megjelenésével illenék megtisztelnie az intézményt, amely mégiscsak egy operaház, a műfajt és a közönséget is. Ezúttal azért is célszerű lett volna zakót öltenie, mert akkor tapasztalhatta volna, hogy a színházban túl meleg van (odakinn szép az idő, és ilyenkor már a „hivatalos” fűtési szezon is véget ért), ha már más módon senki sem óvja a nézőket (és a költségvetést) a túlfűtéstől.

9928   Edmond Dantes • előzmény9927 2019-04-18 17:10:16

Tekintve MÁO-bérletnevek körüli beírásokat, jobban átpörgettem a listát és a számomra nem ismerős neveket visszakerestem -és megtaláltam- MÁO honlapjának megfelelő rovataiban.

9927   Hangyász • előzmény9925 2019-04-16 19:52:51

Mivel én mindig csak hangversenybérleteket veszek, csak felületesen futom át a MÁO bérletfelhívásait.

9926   virius • előzmény9925 2019-04-15 14:37:12

Így igaz, pl. Németh Mónika énekkari művész, H. Zováthi Alajos zenekari művész.

9925   Edmond Dantes • előzmény9924 2019-04-15 13:26:58

Ha jól láttam, vannak a bérlet-névadók közt énekkari és zenekari művészek.

9924   Hangyász • előzmény9892 2019-04-15 12:07:38

Megelőztél! Én a ruhatáros nénikre gondoltam, de a kórus és a zenekar tagjai is megérdemelnének évente változó bérletneveket. 

9922   IVA 2019-04-15 10:20:07

Ha valaki nem venné észre: nézeteltérések, személyeskedések, veszekedések, politikai reklámok, erőszakos politizálás és cinizmus után a Café Momusön megjelent a TERRORIZMUS.

9921   Edmond Dantes • előzmény9920 2019-04-15 09:02:41

"A virágnak megtiltani nem lehet"...hogy szeressen, Carmen sem tiltja meg, csak virág ide, virág oda, ő kiszeret Don Joséból :-) A linkre való hivatkozás ismét a módszer lényegére tapint: "egy jól felépített, átgondolt cikk egyetlen, vitatható állítását emeli ki..." Ezt a sort minden alkalommal belinkelem majd, ha találónak gondolom. Jó lenne minél kevesebbszer...Addig is ld. 9917 még egyszer. Talán abbahagytad az olvasást az első bekezdés után. A második bekezdésben (és 9919-ben) bőven -még túl bőven is-  "Erkel Színházban játszott zenés előadásról esik szó"... 

9920   IVA • előzmény9917 2019-04-15 01:00:48

Egyszerre tévesztetted el a kerületet, az utcát és a házszámot.
A Café Momus egy komolyzenei magazin, nem politikai. Linked és tárgya itt nem szalonképes, akkor sem, ha te alapvetően politizálni és provokálni jársz ide.
Ez az Erkel Színház topicja, ahol az ott játszott zenés előadásokról esik szó.
„Becses módszered” neked van: személyeskedésnek hívják. Az Erkel Színház-topicban éppen a Porgy és Bess-előadással kapcsolatban kavarodó vitáról van szó – nem rólam! – erről összegzett véleményemet korábban, a 9799. hozzászólásban megírtam, azóta sem módosítottam. A Fidelio cikkéhez ugyanazt tudnám fűzni, az ostoba hasonlatot azért emeltem ki belőle, mert sem jogi, sem zenei ismeretek nem kellenek ahhoz, hogy valakinek feltűnjön, milyen fals.
(A vallomásodhoz csak annyit: nem azért vagyok itt, hogy szeress, de ha a „szellemes” személyeskedésben sem tudod az irányt, csak Carmen szavaival mutathatom: engem ne szeress!)

9919   Edmond Dantes 2019-04-14 14:51:23

Pár nappal a Hovancsinával történt megismerkedésem után újabb olyan alapművel futottam össze a maga teljességében, amiből eddig csak részleteket hallottam. Ez így valójában nem igaz, mert láttam az 1991-es margitszigeti Porgy és Besst, de az egy felejthető valami volt és régen elfelejtettem. És már az első felvonásban az a módfelett bizarr gondolatom támadt, hogy némely tekintetben hasonlóságok vannak a két darab közt. Hogyan? Muszorgszkij zenés népdrámája mint csepp vízben a tenger, Oroszország hű tükre, egy darabka zenébe írt történelem, társadalmi kör- és kórkép. Hasonlóképpen, a Porgy és Bess egy kontinensnyi ország egy bizonyos társadalmi szegmensének és ezen keresztül teljes társadalmának egyfajta zenei ábrázolása, egyben az amerikaiak mondhatni nemzeti operája. Sem előtte, sem azóta nem írt amerikai zeneszerző hasonló tartós és széleskörű sikert élvező operát. Más kérdés, hogy e nemzeti dalmű egy adott etnikai közösségben- kisebbségben játszódik és az ős-orosz Muszorgszkijjal szemben a szerző orosz-litván-zsidó Amerikába bevándoroltak ivadéka, ám mint -másik- csepp vízben a tenger...ld. feljebb. Meg hát ez a tény, a szerző(k) személye tovább erősíti az Amerika, a nagy olvasztótégely-elméletet és (eddig még!!) valóságot. Továbbá miként Muszorgszkij művénél megjegyeztem, csak ismételni tudom jelzőimet: a Porgy és Bess szép, erős, kifejező...és túlírt. Mintha csak érezte volna szerzője, hogy mindent bele kell tennie fő opuszába, mert többé nem lesz rá lehetősége. Ugyancsak 1/1 átmásolhatom ottani beírásomat ide: "szanaszét ágazó, széttartó cselekmény(ek) illetve dramaturgiailag széteső-összefoghatatlan mű" és bőven vannak a Porgyban is "áhítatos zsolozsmázás, vidámabb-népies kórustételek", megkockáztatom: túl sok, akárcsak az orosz kollégánál. Gershwin fölmutatta a Puccini utáni dalműírás egyik lehetséges és sikeres útját, mégsem terjedt el. Félre: talán Kálmán Imre Chicagói hercegnője ennek a dzsessz-operettes-operás stílusnak a kevéssé sikerült kísérlete, netán Ábrahám Pál némely darabja, csak náluk véres dráma helyett mókás-kacagós heppiendekkel. Lehet, hogy húzásokat éppúgy tilt a Gershwin-örökhagyó végrendelete, ahogyan előírja az "all-black cast"-ot, dehát Istenem, ha kijátsszák az egyik előírást, miért kell rigorózusan betartani az esetleges másikat? Kurz: húzni (kellett volna)!

Az előadásról. Szinte totálisan szembe kell mennem a sajtókritikákban rögzült kánonnal: nekem összességében tetszett a produkció. Itt csupán ugyanazt rovom fel a rendező Almási-Tóth Andrásnak, amit a Giocondában még inkább: amott a befejezés erőszakos, valótlan átírását, emitt azt, hogy a valós történettel szemben az ő Porgyja lőfegyverrel végez Crown-nal, nem pedig leszúrja és megfojtja. Miért? Ha egy komplett rokkant cripple el tudja intézni a rosszfiút késsel-puszta kézzel, akkor egy csupán mankójára támaszkodó ember még inkább képes erre. Kár az ostoba lövöldözésért. És ha még vitatok valamit, az a cselekmény jelenbe (?) helyezése, mert bár Martin Luther King föllépéséig szinte bármikor játszódhat ez a darab, de a néger polgárjogi mozgalmak mégiscsak hatalmas változást hoztak a közösség életébe és napjainkban nincs meg az az általános alá- és számkivetettségük mint őelőtte. Az idei Oscar-díjnyertes Zöld könyv-film történetének idején -a hatvanas évek elején- még igen. Nem kötök bele Sebastian Hannak színpadképébe, sem Lisztopád Krisztina ruháiba, kiegészítőibe. Nem keresek létező és nemlétező kákán csomót. Nem kérem számon a "néger hangokat" sem, ami olcsó fogás a kritikusoktól. A régi Porgy(aink)nak "fekete hangú" énekesei voltak talán?  Ehelyett -tessék kapaszkodni!- nagyra értékelem, hogy ilyen forró hangulatú és forró sikerű előadást kreáltak, tudtak kreálni az alkotók a meglévő állománnyal. Tetszett Palerdi András és Sáfár Orsolya a két címszerepben, Balczó Péterrel kapcsolatban ismét megállapítom, hogy vezető karaktertenorrá válhat vagy már az, magánjelenetét megérdemelt nyílt színi tapssal jutalmazta a közönség,  Szemerédy Károly formátumos Crown-ja is átjött, fölfedezésszámba ment Fülep Máté (Jake) erőteljes hangja, jó kiállása. Jó volt hosszabb idő után ismét látni és jónak látni-hallani Fodor Beatrixot (Clara) és elragadó Serena Fodor Gabriella: szólószáma az est egyik fénypontja volt. Tetszett Szántó Andrea (Maria), Robbinsként Újvári Gergely és a többiek:  Geiger LajosKiss TivadarKristofori Ferenc, Szerekován János karakterfigurái. Az inverz jegyében színes bőrű művészek léptek fel a prózai "fehér" szerepekben: Kálid Artúr és Marcelo Cake-BalyNagy Dániel Viktor említése teszi teljessé a szólista-névsort. A balettbetétek inkább csak illusztrálták az egyesek által szintén kifogásolt revüjelleget.
Az egész előadás, az egész jogi cécó, ereszd-el-a-hajam cirkusz, vagyis a komplett produkció értelme, indoka a zene maga, fő megvalósítója a kórus (a gyermekkarral kiegészítve), a zenekar és a kiválóan, hallható élvezettel fellépő együtteseket és szólistákat irányító, mesteri kézzel és fejjel vezénylő Dénes István. Az ő zenélésük, hangulatteremtő erejük minden jogos és nem-jogos kifogást fölülír. Vegyük végre tudomásul, hogy a közönség nem vizsgálgatja aprólékos, tudományos-tudálékos szőrözéssel a részleteket: vagy megfogja, rabul ejti a nézőt a zene és az előadás hangulata, sodrása vagy nem. Tegnap este igen: nem kicsit, nagyon.
PS 1 Jogi kifogásaimat változatlanul és fentiek mellett-ellenére fenntartom: pacta sunt servanda.
PS 2 Eltűnődtem, vajon ott ült-e valamikor valamelyik régi előadáson egy tinédzser és szőtte-e álmait arról, hogy egy napon megírja a maga "kisebbségi" (hispano) zenés játékát, aminek sikere még a Porgy és Bessét is fölülmúlja majd és West Side Story lesz a címe...
 
Gershwin: Porgy és Bess - Erkel Színház, 2019. április 13.
9918   Matyus 2019-04-14 09:36:00

A legnagyobb eszementséget is meg lehet szokni, ha valaki meg akarja szokni, elnéző, egyszóval: megértő, igazi jó ember! Talán már a szörnyűséges Trubadúr rendezést is kiforgatnák jó páran, ha műsoron tartották volna.

Az Anger-féle Traviata sem sokkal jobb, talán csak annyiból, ha ezt egyáltalán pozitívumként lehet elkönyvelni, hogy elmegyógyintézet és kényszerzubbony helyett mesefigura, fagylaltot nyaló kövér lány, és még más parodisztikus elemek felsorakosztatása "színesíti" Verdi egyik legcsodálatosabb operáját.

Nekem elég volt egyszer megnézni, köszönöm, többé nem kérek belőle! Nem azért, mert maradi, vagy a kákán is csomót kereső kötözködő vagyok, hanem azért, mert van egy határ, ahol az igényes művészetre fogékony ember azt mondja, hogy elég!

Nekem felettébb gyanús, amikor valakinek minden jó, mindent megdícsér, mert az szimpla laikusságot, pártoskodást, bizonyos emberek fedezetét is jelentheti.

 

9917   Edmond Dantes • előzmény9916 2019-04-14 09:33:42

Becses módszereddel élsz. Lényege, amit fél mondatban összefoglalva, egy minapi, más témában írt cikkben fedeztem fel, de tökéletesen passzol = ide másolom: "egy jól felépített, átgondolt cikk egyetlen, vitatható állítását emeli ki..." Tudod, már régóta szeretlek ezért a következetes, nem változó vitastílusodért, ezt a -lényegről gondosan, állhatatosan elterelő- beírásodat is nagyra értékelem :-) Tegnap láttam végre a darabot, de arról majd másik beírásban számolok be, úgyhogy: elő a nagyítóval! :-)

A véleményem az ügyben mit sem változott mint írtam már a fórumon: Pacta sunt servanda. Szerződések, előírások (törvények) önkényes értelmezése = "majd én megmondom, mi a törvényes, mit szabad", az a jogbiztonságot  közvetve és esetenként, netán egyetemlegesen a teljes államrendet veszélyeztet(het)i. Nagyjából ezt a véleményt tükrözi a te tavaly januári kritikád is, úgyhogy ebben azt hiszem megvan köztünk az entente cordiale. A Porgy-affér pedig szerencsére nem fog káoszt, államcsődöt, valós háborút okozni. Lefut a második széria, örökösök zsebben a zsével el, mindenki jól jár. Viszont bejelentem, hogy holnaptól magamra nézvést a baloldali közlekedést tekintem szabály(os)nak és aszerint közlekedem, mert tuti, hogy az sem rosszabb, továbbá a Kétfarkú Kutya Pártnak az örök életre és az ingyen sörre vonatkozó ígéretét ezennel életbe léptetem.

9916   IVA 2019-04-14 02:54:03

Felhívnám a nyilvánvalóan Ókovács Szilveszter ellen dolgozó Fidelio figyelmét arra, hogy az Operaház Porgy és Bess-ügyének a Dior divatház és a grazi divattervező hamisításaihoz való hasonlítása baklövés. Az Operaház ugyanis nem saját (illetve magyar) alkotásként és nem hamis néven árulja a Porgy és Besst! Keressenek helytálló hasonlatokat!

9915   lujza 2019-04-14 02:24:55

https://fidelio.hu/zenes-szinhaz/gunyt-uz-az-operahaz-a-feketekbol-vagy-a-kulturajukat-nepszerusiti-144382.html

 

9914   IVA 2019-04-14 01:46:04

Immortal Love – a Daegu Opera House előadása – 2019. április 11.

Sokért nem adnám, ha négy évtized múltán ismét az Erkel Színház színpadán láthatnám a Manszude Koreai Állami Népi Művészegyüttes káprázatos műsorát, de az Immortal Love című előadásra eleinte 500 forintot sem szántam volna, annyira gyanakvóvá tett ez a jelképesnek tűnő, egységes helyár.
Valami bibije lehet az előadásnak, amelyet oly messziről érkezett művészek produkálnak. Talán nagyon gyenge. Vagy műfajilag közelebb áll a kínai operához, amelyet lehet, hogy csodál, de nem biztosan ért a magyar közönség. Esetleg határozottan kellemetlen hangzású a mi fülünknek. Később ránéztem a jegyeladásra, amely félig telt házat mutatott, ám éppen az én kedvenc helyem zöldellt a foglalt székek közt. Ennek a csábításnak nem álltam ellen.
(Persze nyilván valamilyen gavalléros támogatást élvezett az előadás, ám hogy kiét, sem a honlapon, sem a színlapon nem tette közzé az Operaház. Hacsak nem illenék értelmeznünk a HUNGARY–KOREA 1989–2019 feliratú emblémát, de szerintem az évforduló megérdemelt volna egy mondatot, hogy ne gyanakvással, hanem köszönettel értékelhessük a jelképes helyárakat.)
Megérdemeltük volna továbbá, hogy a koreai opera címe ne angol, hanem magyar fordításban jusson el hozzánk, hiszen nem egy olyan filmcímről van szó, amelynek jelentését még csak körülírni sem lehet magyarul: A halhatatlan szerelem. Még az a virág is honos nálunk, amelynek szimbolikája átszövi az opera egész cselekményét és szövegeit. Tőlünk legfeljebb ennek a szimbólumszövevénynek a sűrűsége idegen, illetve a megindulás mellett számunkra kissé komikusnak tűnik a trombitafolyondár ennyire folyamatos emlegetése, illetve használata rekvizitumként.
Ezt leszámítva az Immortal Love szabályos európai típusú opera, kellemes melodikával. Lehet, hogy második hallásra ennél is kellemesebbel, amilyen fogékonyabbá tenne bennünket a drámai folyamat iránt is. Engem feltétlenül fogékonyabbá tett volna, ha a színpadra helyezett zenekar és énekkar látványa nem ékelődik az énekesek és a vetített háttér közé, akár alkalmi, akár hagyományos megoldása ez a szintén angol nevén közölt Daegu Opera House-nak. Bár ha olyan tehetséges díszlettervezőt kapott volna az előadás (csak a vetített látványért felelős Ahn Jaeyeon nevét tüntették fel), mint a jelmeztervezője: Jeong Eunsuk! Különösen az evilági karakterek jelmezegyüttese tetszett, amely a visszafogott és kifinomult japán ízlésvilágra emlékeztetett. Mivel az együttesek (egyébként a Magyar Állami Operaház Énekkara és Zenekara, dicséret illeti őket az idegen darab és szöveg betanulásáért!) színpadra helyezését nem tudom elfogadni, Lee Hyekyeong rendező munkájában legfeljebb a színészvezetést értékelhetem.
A III. felvonás eleji lakodalom „balettbetétje” gyanánt négy fiatal cirkuszművész teljesítményét csodálhatta a közönségnek az a része, akihez ez a műfaj érzékelhetően közelebb áll, mint hozzám: nyílt színi tapssal kísérték a produkciót. A fő- és mellékszerepek énekeseit hangjuk szépsége, meggyőző játékuk és személyüségük láttán-hallatán máskor is szívesen fogadnám operaszínpadunkon.
Beszámolóm teljesebbé tételéért megemlítem, hogy az est a magyar, majd a koreai Himnusz előadásával indult (máskor az utóbbi nemigen hangzik ilyen tisztán és szépen a nézőtérről, mint most: mintha az Operaház Énekkara adta volna az erősítést), majd a Szózat és egy koreai mű elhangzásával ért véget, az utóbbi címét kivetítették, de sajnos nem jegyeztem meg. A háttérbe vetített látvány helyét Budapest alkonyatban vagy pirkadatban vöröslő látképe vette át.
A koreai–magyar diplomáciai kapcsolat évfordulójának megünneplése éppoly jó érzéseket kiváltó élmény volt, mint a különleges opera előadása. Örülök, hogy utóbb kíváncsi lettem rá.

9913   macskás • előzmény9901 2019-04-13 21:58:48

Az is valami!:)

9912   macskás • előzmény9900 2019-04-13 21:58:17

Nem voltam elég szemfüles:)

9911   IVA • előzmény9910 2019-04-13 19:27:53

:-)

9910   takatsa • előzmény9909 2019-04-13 18:05:51

Miért csodálkozol ezen? Van itt mindenféle állatajta - engem is beleértve -, bár az igazsághoz hozzátartozik az is, hogy csaholni nemcsak a kutyák tudnak...

9909   IVA • előzmény9906 2019-04-13 17:16:07

Kutyusok is vannak köztünk? Félelmetes, ki mindenkit takarhat a nick!

9908   IVA • előzmény9902 2019-04-13 17:13:04

És még biztos is lehetsz abban, hogy nem fogom elkedvelni őket Tőled.

9907   Búbánat • előzmény9906 2019-04-13 12:30:30

:))

9906   takatsa • előzmény9903 2019-04-13 12:22:04

Én humornak véltem Búbánat válaszát. Javaslom, hogy egy kicsit könnyedebben fogja fel és viselje az életet. Van aki operában ücsörög és van aki kutyakozmetikusnál. Mindkét létforma elfogadható.

9905   Búbánat • előzmény9903 2019-04-13 12:21:33

Azt hiszem, eléggé "pajkosan" fogalmaztam meg a kis hölgytünemény beállításáról az észrevételem... - valóban megszoktam a látványát és tényleg nem először láttam a Traviatában őt. Az opera viszont még ebben a megosztó rendezésben is "izgat", és ha csak tehetem újra megnézem a zenéje és a beálló énekesek miatt is.   (A mostani rendezéseket én sem szeretem, erről nem is szokásom beszámolni; a zene sok mindenért kárpótol.)

9904   takatsa • előzmény9899 2019-04-13 12:19:30

Ott volt a kicsi lány és a vattacukor is megvan még. Hőfehérkét a végefelé azt hiszem, hogy kivitték a koporsóban, de az igazság, hogy egy kicsit elveszítettem a cselekmény eme fonalát. Ezt a rendezést már vagy ötödször láttam, és már teljesen rezisztenssé váltam rá, a tudatom alá száműztem. 

9903   Kati • előzmény9902 2019-04-13 11:26:14

Ízlésficam, ha ezt valaki kedveli. (Önnek , Búbánat, mi nem tetszik ebben a mostani Operában? Ennyi pénze van, hogy minden előadáson ott ül? Vagy ingyen jeggyel jár, és még fizetést is kap a nagy elégedettségéért?)

 

9902   Búbánat • előzmény9899 2019-04-13 10:43:49

Mivel én is ott voltam az előadáson: válaszom igen.  (Egyre inkább kedvelem a hölgyet a néma statiszta szerepében... "Hófehérkét" nem különben...)

9901   Edmond Dantes • előzmény9900 2019-04-13 08:52:47

Szerenyen beerte 9889-cel..

9900   IVA 2019-04-13 04:30:10

Wo weil'st du, Macskás?

9899   IVA • előzmény9898 2019-04-13 01:22:41

Mademoiselle Germont és Hófehérke megvan még?

9898   takatsa • előzmény9851 2019-04-12 23:23:17

Csatlakoznék hozzád: igen szép Traviata előadást láttunk ma az Erkel színházban. Zhuravel bájos kis hang, csengő-csilingelő koloratúrákkal, hibátlan technikával, igazán öröm volt hallgatni. A technikás és a lírai részekben elejthetetlent nyújtott, jó lenne egy kicsit nagyobb hang, és a drámai előadás terén (ami azért nagyon szükséges Violetta összetett személyiségének hiteles megszólaltatásához) még fejlődnie kell, de hát előtte az élet...

Kelemen Zoltán csodálatos volt, azt hiszem ő ma a legjobb Giorgio Germont magyar szinpadon. Erőteljes bariton hangja lágy és érzékeny dallamformálással párosult és Zhuravellel énekelt duettje a ma esti előadás csúcspontja volt. Öröm volt együtt hallgatni őket.

László Boldizsár számomra nagyon-nagyon kellemes csalódás, talán még sohasem hallottam ilyen összeszedetten és szépen énekelni. Ez az előadása is bizonyította, hogy ő ma az első számú tenor hazánkban.

A kórus a megszokott színvonalú volt, a zenekar is szépen muzsikált és talán még Kocsár Balázs sem volt a megszokottan unalmas. Az előadás fő erénye talán éppen ez volt: az egységesen magas színvonal. Köszönet érte.

9897   estallo • előzmény9887 2019-04-10 04:11:17

Kijelentem, hogy Operaház főigazgatói identitással rendelkezem, ezen  minden igénynek megfelelek.már felmeneőim is ezt érezték. Kérem a kulcsokat, a BMW-t, és a fizut.

9896   IVA • előzmény9882 2019-04-09 15:57:15

Sikerült mellékattintanom a törtszámkészletben. Köszönöm.

9895   Livingstone • előzmény9883 2019-04-09 14:39:42

Csatlkozom a véleményedhez, mindössze annyit tennék hozzá, hogy egyes nagy művészeken csodálkozom, hogy ráálltak erre, tudván, hogy őket pedig nem könnyű befolyásolni és megvezetni! Milyen nagy nyomás lehet rajtuk, és azokon is, akik aláírták, hogy ők afro-amerikaiak! Mi jöhet még, és meddig terjed a művészek türelme, megaláztatásuknak a határa? Sajnálom, hogy mindent le kell nyelniük, és ki kell szolgálniuk a főigazgató egyre durvuló szeszélyeit, ha továbbra is munkát szeretnének kapni tőle! Ez ám a teljes kiszolgáltatottság!

9894   Edmond Dantes • előzmény9893 2019-04-09 14:12:06

Rövid válaszom: 1) nem tudom, nem vagyok bennfentes  2) soha, nyilvánosan legalábbis.

9893   Klára • előzmény9887 2019-04-09 13:56:44

Két kérdés:

Mivel vették rá őket erre, mit vesztettek volna, ha nem írják alá, tán csak nem a szerződésüket?

Mikor jön el az az idő, amikor ezért piszkosul szégyellni fogják magukat?

9892   Edmond Dantes • előzmény9891 2019-04-09 13:51:49

Kis gondom akadt: nem ismerek "Operabarát" nevű művészt az Operaházban. Márpedig 1-39 minden bérlet művész nevét viseli,"Operabarát" nevet a 40-es számú bérlet kapta a keresztségben keresztény évadban.

PS És vajon a műszak, az adminisztráció mit szól mindehhez? Nekik nem jár bérletnév? Teszem azt Uzoni Mária, aki még örökös tag is. Piha!

9891   Matyus 2019-04-09 13:29:32

Milyen új hóbort ez a bérletnévváltoztatás? A nagy gigászoknak végük, vannak helyettük Szegedi Csaba, Szvétek László, Rőser Orsolya, Sáfár Orsolya, Létai Gabriella és hasonló bérletnevek! De jó! Fő az ujdonság, mindegy, hogy mekkora  hülyeség, csak olyan legyen, ami még eddig nem volt!

9890   takatsa 2019-04-09 13:18:47

Böngészgetve a műsortervet, ráakadtam egy januárban tervezett Anyegin, koncertszerű előadásra, ráadásul egy igencsak jó litván énekesnővel, Asmik Grigoriannal. Milyen jó lenne, ha egyszer visszakerülne a repertoárba ez a csodálatos opera.

9889   macskás 2019-04-09 12:39:29

9889

9888   szenszansz 2019-04-09 11:02:38

Nem az opera van válságban, hanem a munkatársainak a tudatlansága kerül most már állandóan felszínre. Ugye emlékszünk a Verdi Turandotjára? (Ne is mentegessük, hogy ez sajtóhiba volt!) Itt van ifj. Johann Strauss: A Nyugat lánya című műve. Szegény Szinetár-bérlet, hogy így fókuszba került! (És szegény "nyugat lánya" ! - talán kevesen tudják, de anno megjelent egy Házy-könyv Klemen Terézia tollából, aki meg ezt a Puccini-operát egyenesen VÍGOPERÁNAK tartja.) Szóval se a pontos szerzőt, se a tartalmat már nem sikerül egyes opera hozzáértőknek meghatározni manapság.

Jut eszembe a címről még: Poulenc operája az nem "A kármeliták" , hanem "A karmeliták párbeszédei". Eme szerző másik művét (Az emberi hang) sem így neveznénk:" A hang" című operája.

Mindezek az Operaház meghírdetett bérleteiről jutottak eszembe.És az is, hogy Leblanc Gergely balettművész bérletében egyetlen balett sem szerepel.És az is, hogy a Lukács Gyöngyi-bérletben egy Gioconda előadás is van - nem inkább énekelnie kellene ezt abban a bérletben? 

És mit kezdjünk a sok, ismeretlen művészről elnevezett bérlettel? Nem lennének régi nagyok, akik évtizedekig tényleg szolgálták a magyar operaházat!?

9887   Edmond Dantes 2019-04-09 10:06:02

Friss:  a Porgy és Bess 28 énekeséből 15-en eleget tettek Ókovács Szilveszter kérésének, és aláírták, hogy „identitásuk elválaszthatatlan részét képezi az afroamerikai eredet és tudat.” Részletek a 444.hu oldalon, itt. Vajon hány százalékos "afroamerikai eredetű és tudatú" énekesszámot ír(na) elő a jogtulajdonos? Tudtommal "all black cast" szükségeltetik. Az "all" szerény nyelvtudásom szerint 100%-kal (lenne) egyenlő...Akkor hogy is van ez?

9886   joska141 • előzmény9878 2019-04-09 09:54:24

Restellem magam, megfogadtam, nem foglalkozom Főigazgató Úr most már mindennapossá váló megnyilvánulásaival. De azért szeretném felhívni a figyelmet a 9878.számő hozzászólásban közzétett 2/108.számú levéláriában foglalt két „gyöngyszemre”:

Idézet a szövegből: Az opera összművészeti műfaját 400 éve Firenzében szinte laboratóriumi körülmények között kilötybölő mindenféle művész az ókori Európa örökségének és a keresztény jelen időnek metszetében létezett.

Eddig úgy tudtam, hogy a „lötyböl” szó a pohárba kitöltött bor fogyasztás előtti forgatását, lötykölését jelenti. Az opera műfajával ezt a szót eddig semmilyen módon sem tudtam párosítani, Főigazgató Úr jóvoltából ez most sikerült.

A másik idézet más kevésbé profán, azt mondhatjuk, szerencsétlen fogalmazás, ízléstelen: „szezon végi tematikus KeresztFesztbe

A „KeresztFeszt” szó hangzásilag a „keresztre feszítés” kifejezéssel rokon. Ennek további értelmezéséről, tematikával, szezonvéggel kapcsolatos alkalmazásáról inkább nem írok.

9885   Edmond Dantes 2019-04-09 09:02:41

Ha már az Operaház és Főigazgatója megfelelési és túlteljesítési kényszerben szenved  kreatív bérletelnevezési gyakorlatot folytat és keresztény évadot hirdetett 2019/20-ra, van néhány kreatív saját ötletem bérletelnevezést illetően. Elsősorban is Ferenc pápáról lehetne elnevezni valamelyik bérletet, akinek tudtommal van valamennyi köze a kereszténységhez és aki minden bizonnyal bírja az Operaház és Főigazgatója szeretettel teljes tiszteletét, hiszen jó keresztény(ek)ként és jó kormánypártiként minden bizonnyal egyetért a kormány (egyik?) kedvenc újságírójának ugyancsak tiszteletteljes laudációjával a Szentatyáról: bővebben pl. ittitt és itt és amivel kapcsolatban a magyar katolikus egyház felső vezetésének sem volt semmilyen ellenvetése. Javaslom továbbá a pannonhalmi főapátról elnevezendő Hortobágyi T. Cirill-bérlet indítását, aki szerint "az egyháznak nem csak a saját tagjai iránt van küldetése" valamint javaslok a váci püspök, Beer Miklós nevét viselő bérletet, aki épp a minap jövendölte meg, hogy "új Trianon felé sodródunk". Varietas delectat. Utóbbi nem bérletnév lenne, bár a repertoárt illetően találó.

 
Műsorajánló
Mai ajánlat:
17:00 : Budapest
Müpa, Üvegterem

Kovács Zalán László (tuba)
Illés Eszter (fuvola), Puskás Levente (szaxofon), Seres Kata (kürt), Granik Anna (zongora)
"Hangulat Extra"
BARBARA YORK: Through the Tunnel
STEVENS: Variációk egy Bach-témára
VIVALDI: g-moll fuvolaszonáta
PAGANINI: Mózes-fantázia
KOVÁCS ZALÁN LÁSZLÓ: Kakukk
KOVÁCS ZALÁN LÁSZLÓ: A didgeridoo története
MONTI: Csárdás

18:00 : Budapest
Zeneakadémia, X. terem

Házimuzsika a Zeneakadémián
Monostori Gábor tanítványai

18:00 : Budapest
Jókai Anna Szalon

Ábrahám Márta (hegedű)
és tanítványai
J.S. Bach, Goldmark Károly és Paganini művei

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Filip Orbán Lilla (brácsa)
Közreműködik: Harsányi Sarolta (zongora)
"Filip Orbán Lilla brácsa diplomakoncertje"
J.S. BACH: 1. (g-moll) hegedűszonáta, BWV 1001 - 1. Adagio, 2. Fúga
BARTÓK-SERLY: Brácsaverseny
SCHUBERT: a-moll („Arpeggione”) szonáta, D. 821

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Zeneszerzés MA diplomakoncert
FARKAS BENCE: Jupiter holdja – zene a film egyik részletéhez
Óbudai Danubia Zenekar
Vezényel: Serei Zsolt
SZŐCS GÉZA MÁRTON: Dal niente al niente
Óbudai Danubia Zenekar
Vezényel: Serei Zsolt
MOLNÁR VIKTOR: MESSAGE – Édesapám emlékére
Kónya Attila (cselló), Molnár Viktor (zongora)
Óbudai Danubia Zenekar
Vezényel: Dobszay Péter
BUCZ MAGOR: Libra – szóló kvintettre és zenekarra
Farkas Anna (oboa), Sándor Balázs (klarinét), Simonics Viktória (fagott), Kalocsai Eszter (brácsa), Gonda Katalin (zongora)
Óbudai Danubia Zenekar
Vezényel: Serei Zsolt
DOBOS DÁNIEL: Sylvanus (hegedűverseny)
Vizeli Máté (hegedű)
Óbudai Danubia Zenekar
Vezényel: Juhász Bence

19:00 : Budapest
Erkel Színház

PUCCINI: Nyugat lánya
A mai nap
született:
1813 • Richard Wagner, zeneszerző († 1883)
elhunyt:
1949 • Hans Pfitzner, zeneszerző (sz. 1869)
1992 • Ránki György, zeneszerző (sz. 1907)