vissza a cimoldalra
2019-12-09
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11455)
A csapos közbeszól (95)

Szentély az isteni Anna Nyetrebko-nak (2977)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (62003)
Kolonits Klára (1147)
Opernglas, avagy operai távcső... (20364)
Franz Schmidt (3472)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1819)
Társművészetek (1519)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4623)
Cziffra György (110)
Eiffel Műhelyház – Bánffy terem (118)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3530)
Lisztről emelkedetten (980)
Verdi-felvételek (552)
Élő közvetítések (8271)
Palcsó Sándor (274)
Pitti Katalin (828)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Fórum - Erkel Színház (Potork, 2004-12-17 15:15:06)

   
10388   operaisiásza 2019-12-05 22:52:42

Tévedás, bocsánat.

10387   operaisiásza • előzmény10386 2019-12-05 22:51:48

Egri Sándor?

10386   Búbánat • előzmény10385 2019-12-03 14:05:06

Igen, de minálunk hamarjában nem emlékszem, hogy ki bariton  énekelte Eisensteint Rezsnyák előtt - színpadon.

10385   Heiner Lajos • előzmény10384 2019-12-03 13:52:22

Szoktak baritonok is enekelni, lemezen pl. Wachter, Prey, Brendel.

10384   Búbánat 2019-12-03 11:09:11

Nézem A denevér decemberi-januári szereposztásait és meglepve látom, hogy Eisenstein szerepét négy előadáson nem tenor, hanem bariton énekes fogja alakítani: Rezsnyák Róbert (december 31., január 2., 4., 5.)

10383   IVA • előzmény10381 2019-11-29 04:43:04

Nekem úgy tűnik, hogy a címek rejtette linkek nyomán, vagyis az Opera honlapján nem érvényesülnek a kedvezmények.

Innen viszont biztosan!

10382   perempe • előzmény10380 2019-11-28 18:39:00

off:

hr-Sinfonieorchester – Frankfurt Radio Symphony csatornáján van belőle pár részlet, nincs okuk szégyenkezni.

10381   joska141 2019-11-28 08:03:08

Black Friday!!! November 29-én, pénteken, az alábbi téli előadásainkra kínálunk kedvezményes jegyeket a készlet erejéig:

A diótörő  (esti előadások) –30%
Bohémélet 50%
Bohémélet 2.0 –50%
Messiás 50%
Giselle –50%
Gioconda 50%

10380   Búbánat • előzmény10379 2019-11-24 15:20:08

Az általam látott Porgy és Bess-előadás első felvonása után a szünetben kifelé haladva vettem észre, hogy Dénes István karmester  nem zárkózott be öltözőjébe, mert már  kint álldogált a földszinti zsöllye menti jobb oldalsó folyosón,  a közönséget "szemrevételezhette"..., majd később bejött a nézőtérre is "szét nézni"...,  csak a következő felvonás kezdete előtt közvetlenül vonult vissza és vette az irányt a zenekari árok felé.

10379   andy • előzmény10374 2019-11-23 23:23:42

Én is betévedtem ma délelőtt az Erkelbe. Megvallom a dzsessz sohasem volt a kedvenc műfajom - bár Gershwin Rhabsody in blue-ját jól ismerem és szeretem - de úgy gondoltam, mégsem maradhatok le erről az ikonikus (és sok vihart kavart) operáról, ha már olyan szerencsém van, hogy Pesten megy a darab. Betévedtem, és nagyon meglepődtem. Először is teltház volt. Igaz, hogy még nálam is idősebbekkel volt tele az Erkel, számításom szerint az átlagos életkor 75 év körüli lehetett, no de mégis, a telt ház az telt ház, akárkik is töltik be a rendelkezésre álló teret. A második meglepetés pedig a mű volt. Hát ez egy remekmű. Nemhogy sokallottam a - csaknem - wagnerhosszúságú, három órán át tartó művet, hanem keveselltem, szívesen elhallgattam volna még egy ideig. És nemcsak a mű, hanem maga az előadás is csodás volt. Az egész gárda remekül teljesített: a zenekar, köztük a két zseniális ütős, a fantasztikus kórus, a balettkar, és az énekesek mind: jóvoltukból a mű nemcsak megszólalt, hanem életre kelt. Dénes Istvánt eddig kissé vérszegény karmesternek gondoltam, de a mai produkciója alaposan megcáfolta vélekedésemet, így utólag is elnézést kérek tőle. Azért néhány énekest szeretnék kiemelni, elsőként a kakukktojás Szemenyei Jánost. Micsoda hang, micsoda mozgás, micsoda színészi játék, lélegzetelállító és - azt hiszem - felülmúlhatatlan. Nagyon tetszett Horti Lilla és Szemerédi Károly alakítása valamint Fodor Gabriella meghatóan szép áriája is. Hogy valami pici negatívat is írjak: Bakonyi Marcell hangja kissé kevés ehhez a szerephez. 

Összességében bátran merem állítani, hogy az utóbbi néhány évad legsikeresebb proodukcióját volt alkalmam meghallgatni, nagy-nagy köszönet érte. MIndenkinek csak ajánlani tudom ezt az előadást, 1-2 alkalommal talán még játszák novemberben, használja ki a lehetőséget és nézze meg, aki még nem látta.

Igazat kell adnom ebben a kérdésben Ókovács úrnak, jól tette, hogy nem hagyta magát és a sok-sok tiltakozás ellenére színre állította ezt a darabot. Mert jogunk van előadni és jogunk van hallgatni ezt a csodálatos zenét, hiszen mi mindnyájan pici négerek vagyunk az Isten tenyerén.

10378   Búbánat 2019-11-23 22:25:48

Hogyhogy nem láthatjuk Kelemen Zoltán operaénekest a Magyar Állami Operaház repertoárján szereplő Rigoletto címszerepében? Vagy Az álarcosbál Renatójaként (=René)?   A költői kérdésemre nem várok választ, de mégis.  És előrebocsátva, hogy a tavasszal bemutatandó Don Carlos szereposztásában Posa márkiként sem látom kiírva nevét, még inkább értetlenkedem. 

Ha az Opera vezetéséből ellátogatott valaki illetékes tegnap a BMC koncerttermébe meghallgatni Kelemen Zoltán énekét nagy Verdi-baritonáriákat műsorra tűző áriaesten (Macbeth, Traviata, Rigoletto, Don Carlos, Az álarcosbál), bizonyára meglepődött és igazat ad nekem, elgondolkodik azon, hogy is van ez?  

A kiváló baritonista énekművészetének fontos mérföldköveit jelentik ezen operák és benne ezek a szerepek; az általa most előadott, elénekelt, összetett felépítésű áriák minden szépségét, értékét kimagasló művészi színvonalon  prezentálta előttünk.

Micsoda kiállóképesség, átlényegülés, komoly, nagy hangvolument is kívánó egyik szerepből át a másikba, biztos énektechnikai tudás (frazeálása, legátóia, a hajlékonyság, a hangszínekkel való bánás stb…), erőteljes, kisugárzó hang - drámai, ha kell lírai megszólalásaival…! Anélkül, hogy színpad, jelmez, díszlet, szereptárs volna  – mert Kelemen Zoltán hangfenomén operaénekes, mindent tud és kibír!  A hat, félelmetesen szép Verdi-baritonáriával, amelyeket egy-egy rövid szünet beiktatásával elénekelt, szinte: „alakított” – akárha a színpadon játszaná és élné át a szerepet!  Átszellemült, a karakterbe plántáló empatikus megszólalásai, megformálásai – ha csak egy-egy ária keretébe sűrítve is –  ezen operák csúcspontjait idézik meg - magas érzelmi hőfokon!

És ha hozzáteszem, hogy fellépése alatt csupán fél méter távolság választotta el a közönség első sorától, de ezt a „terhet” is viselte azon kívül, hogy úgy kellett énekelnie, hogy a koncertteremnek nincs pódiuma, az akusztika olyan felemás, mindebből is következően a zenekar olykor erős hanghatásait  kvázi "túlkiabálni" szükségeltetik – lám, ezt is bírja erővel, idegekkel, ami fizikailag is elismerésre méltó teljesítmény!

Kelemen Zoltán széles repertoárja sokszínű, igen jelentős! [ https://hu.wikipedia.org/wiki/Kelemen_Zolt%C3%A1n_(opera%C3%A9nekes,_1970)

Az elmúlt évtizedek alatt a Szegedi Nemzeti Színház vezető baritonistájaként sorra énekelte-alakította nagy sikerrel Verdi jelentős  (hős)bariton főszerepeit is:  Rigoletto, Macbeth és a Simon Boccanegra címszerepei; Georges Germont, René, Jago, Luna, az Ernani Don Carlo-ja, A végzet hatalma Don Carlos-a.

 Kelemen Zoltán immár évek óta a Magyar Állami Operaház tagja is, de az említett szerepekben - a Traviata  Germont-ját  és korábbról az Otello Jágóját leszámítva -  nem látható.  Miért?  (Még Fordot énekelte a Falstaffban, Paolo Albianit a Boccanegrában - de ezek "fajsúlyban" talán nem mérhetők  az előzőkhöz.) Pedig „kéznél” van….elővehető, felkérhető a nem is olyan régmúltban abszolvált sikerszerepeire, még úgy is, hogy rajta kívül is vannak jó baritonistái a HÁZ-nak, de mégis, szerintem ildomos  ha Kelemen Zoltánt kiemelkedő énektudásához, hatalmas művészi tapasztalatához, renoméjához méltó szerepekben (is) foglalkoztatná, amiből most ízelítőt nyújtott – és kaphattunk tőle  -  tegnap este a BMC Verdi-koncertjén.

 Mindezt azért is vetem fel, mert Kelemen Zoltán minden bizonnyal megérdemelné, sőt „kijárna” neki egy új Verdi-szerepben való bemutatkozás is: utóbb beállhatna a jövő tavasszal bemutatandó Don Carlosba és megkaphatná Posa márkit!  Aki ilyen elképesztően, hatásosan, fenomenális baritonján elő tudja adni az opera két megrendítő szépségű részletét (Per me giunto; s különösen Posa halálát: O Carlo, ascolta) ezeket az áriákat külön, most tanulta meg erre az alkalomra, Pál Tamás karmester szemmel látható elismerésétől övezve ( a „Szabadságkettőst” már régtől tudja, sokszor előadta koncerteken)  – annak ott van/lenne a helye az új rendezésű Don Carlos operában is!

Még pár szó a műsorról:

A Verdi-esten az Óbudai Danubia Zenekar kíséretével és a felkért kiváló karmesterükkel, az örökifjú Pál Tamással az élen – a terem hangzó viszonyai mellett – ragyogó, pompás hangzásban szólaltak meg a szebbnél szebb áriák! Külön dicséretet érdemelnek a Stiffelio nyitányának és a Macbeth III. felvonásbeli teljes balettzenéjének interpretálásáért!

Az elhangzott zenék alatt kivetített képeket láthattunk Verdiről, személyes- és munkakapcsolataiból, az ősbemutatók színhelyéül szolgáló városok operaházairól korabeli és mai külső-belsőjéről.  A házigazda Eckhardt Gábor műveket ismertető elemző-összekötőszövege szolgált egy-egy zeneszám közben kis szusszanásnyi pihenőre a fellépő művészeknek.

Ez volt a műsor:

„LUI (APÁK, SZERELMEK, BARÁTOK)”

Giuseppe Verdi

Stiffelio – Nyitány
M
acbeth – Perfidi!... Pietá rispetto amore
Traviata – Di Provenza il mar, il suol
Don Carlos – Per me giunto
Rigoletto – Cortigiani, vil razza dannata

Macbeth – Balettzene
Az álarcosbál – Eri tu
Don Carlos – O Carlo, ascolta

KÖZREMŰKÖDIK:

  • Kelemen Zoltán – bariton
  • Óbudai Danubia Zenekar
  • Eckhardt Gábor – házigazda: műsorszám-elemző, kommentátor

2019. november 22. – BMC Koncertterem

10377   Livingstone 2019-11-23 07:44:08

Sajnos ezt a Fanciullát akárhogy próbálnám megszeretni, nem lehet! A színpadkép taszító, értelmetlen, a rendezésnek semmi köze nincsen a szöveghez! A gyér közönség nem a darab népszerűtlensége miatt van, hiába próbálják ezt egyesek meglovagolni. A másik nagy probléma, a tenor főszerepre tökéletesen alkalmatlan énekes! Nem hinném, hogy lenne még egy operaház a világon, ahol egy ilyen kicsike hangra bíznák ezt a nagy hangot igénylő, hős tenor szerepet!

10376   IVA • előzmény10375 2019-11-23 07:34:52

Kedves Lento_barbaro, ha úgyis jössz még, én pedig hamarosan újranézem A Nyugat lányát, most csak annyit, hogy nem vagyok szakmabeli, így szaktekintély sem lehetek. Csupán határozott véleményem van dolgokról, és örölök, ha az érdekel valakit.

10375   lento_barbaro • előzmény10371 2019-11-23 00:24:23

Jó estét, kedves Fórumtagok! Bizonytalan vagyok, hogy a fórumszobába belépvén kell-e köszönni, inkább így tettem. Talán vicces, amilyen az lehet, ha valaki buszra felszállva köszön a többieknek.

Nemrégiben (de jure) nyugdíjas lettem, így lett időm, kedvem, okom ebbe a fórumba (is) bejelentkezni. Az aktuális ok, hogy ma este megnéztem, de inkább hallgattam a Nyugat lányát az Erkelben.

Én az a típus vagyok (szerintem a jelenség általános és megérdemli a típus besorolást), aki fiatal korában ki nem állhatta Puccinit, vén létére pedig szereti. Már vagy úgy 10 éve kezdtem megbarátkozni vele, de igazán a tömbösítés eredménye vagyok. A mintegy egy éve tartó operai „eszed, nem eszed, nem kapsz mást” csak Puccinit kulturterror nekem bejött, csaknem minden előadást megnéztem legalább egyszer, a Nyugat lányát kb. egy év után most másodszor. Kellett az egy év, hogy legyűrjem azt a fizikai undort, amit az orosz zseni által kitalált szinpadkép keltett. Viszont az itt a fórumon érezhetően szaktekintélynek számító IVA val együttérezve, az én skálámon is a „gyengébb” minősítésből a „talán legjobb” Puccini darab kategóriáig kúszott fel a Fanciulla az első erkeles és sok gépi hallgatás után.

Tavaly első felindulásomban ezt írtam egy ennél kisebb olvasottságú blogra: „Ez az önnön zsenialitásától bizonyára permanensen alélt orosz cukifiú (kötetlen beszélgetésben több ennél jellemzőbb meghatározásom lenne) tönkretette úgy kétszáz (?) ember kiváló munkáját.” Továbbá: „meszesedő agyammal néha még talán gondolkodó emberként nem kérném, hogy egy (akár sokat foglalkoztatott) világ-ifjonc értelmezgesse nekem, hogy egy másfél évszázaddal ezelőtt játszódó történetnek lehet mai üzenete. Ha erre nem jönnék rá magamtól, akkor talán operát sem hallgatnék. Egy rendezőnek (az én laikus és ósdi) elképzelésem szerint azon kellene fáradoznia, hogy a szerző szándékai hitelesen érvényesüljenek.” Az, hogy a történetet is megváltoztatta, gondolom, ezer helyen már ki van vesézve, csak utalok rá.

Hogy a hozzám hasonlóan érző operakedvelők nem jöttek el több százan (kb. fél ház volt), vagy elegük volt a tömbösítésből, azt nem tudom. Azonban a melletem ülő, az első felvonásban csőhalmokkal már „érzékenyített” holland túristák is felhördültek, amikor a második felvonás elején meglátták az IKEA szobát, és az arab csadorba öltöztetett indián szolgát.

A zene viszont csodálatos volt, egy pillanatig nem fanyalognék senkin és semmin, Bátori Éva tökély, Alexandru Agache (Rance) is kiváló, a zenekar is egyben volt. Puccini zenéje időnként hipnotikus hatású, csak ne kellett volna folyton azt a förtelmet nézni, amit a szinpadra tettek. (Bocs, ha még majd írok ide, az már nem lesz ilyen hosszú.)

10374   Búbánat • előzmény10372 2019-11-21 12:07:01

Tegnap este az Erkel Színházban a Porgy és Bess-sorozat első előadásán voltam, kíváncsian Horti Lilla (Bess) és Szemenyei János (Sporting Life) bemutatkozására új szerepükben. Örömmel mondhatom: minden várakozásomon felül teljesítettek!  Ének-játékukkal, sőt színészi talentumukkal, elismerésre méltó alakításukkal igen megörvendeztettek. De ez a megállapításom az összes szereplőre igaz: a tömegjelenetek, az egyes karakterek önálló énekszámai, a kórusok élményszámba menőek, lebilincselőek.  A további, főbb szerepeket  Bakonyi Marcell (Porgy),  Szemerédy Károly (Crown),  Fülep Máté (Jake),  Fodor Beatrix (Clara), Fodor Gabriella ( Serena), Meláth Andrea (Maria) és Ujváry Gergely (Robbins)  alakítja. 

Az énekkar, a zenekar, a táncosok produkciói is minden dicséretet megérdemelnek!  Dénes István karmester rutinos zenei irányításával élvezetes Porgy és Bess-előadásnak tapsolhattunk!  Érdemes megnézni-meghallgatni Gershwin operájának további előadásait az Erkel Színházban.

Az Opera Café stábja a Porgy és Bess® próbáján járt, interjújában pedig az évad előadásainak két új belépőjét, Horti Lillát és Szemenyei Jánost kérdezte az előadásról, mely novemberben négy alkalommal látható az Erkel Színházban.

https://www.facebook.com/Operahaz/videos/448109009063920/

10373   lujza • előzmény10370 2019-11-20 01:09:40

Én se úgy gondolom, hogy a közönségszervezők irányítják a műsorpolitikát, de lenne egy olyan halvány elképzelésem, hogy az éves műsorterv összeállításakor a közönségszervezés vezetőjét is bevonják, aki netán kellő rutinnal közbeszólhatna, hogy x darabot nem fogjuk tudni ennyiszer eladni, viszont y darabból szívesen adnánk el még több előadást. De hol van ez a kellő rutin a közönségszervezésen?

10372   pagliacci 2019-11-19 07:37:35

Ha valaki mégis kacérkodik a gondolattal hogy - akár újra - megnézi (talán a következő 30 évben Budapesten utoljára) a Porgyt, jelzem hogy a szereposztás idén kismértékben megújult, azt csicseregték a verebek, hogy Szemenyei János kiváló hangi, táncos és színészi adottságokkal bíró musical-színészünk és Sporting Life operát feldobó szerepének találkozása ritka szerencsés együttállást eredményez.

A szép hangokért rajongóknak pedig a darabban újdonságként bemutatkozik Horti Lilla, Bess-ként.

10371   Hangyász • előzmény10370 2019-11-18 21:05:15

A modern agyament rendezések miatt a közismert operákra még csak-csak bejön a nagyérdemű, de ha pl. a Vadnyugat hőskora helyett mai melósokat raknak a színpadra, nem csoda, hogy a közönség nem jön be (az esetek többségében méltatlanul) kevésbé ismert/játszott darabokra.

10370   Edmond Dantes • előzmény10363 2019-11-18 14:37:35

Nos, ebben  ellent kell mondanom: a közönségszervezők alapos szereptévesztésben lennének, ha ők mérnék fel a közönségigényt, beleszól(hat)nának a műsorpolitikába. Mindkét tevékenység a művészeti vezetés, végső soron az igazgató joga s egyben felelőssége. IVA-nak igaza van: a rossz Nyugat lánya-házak a 10366-ban felsoroltak miatt álltak elő plusz továbbra is fenntartom, hogy nálunk nem/sem túl népszerű a darab és egynél több széria lefuttatásához sok bátorság és sok nagy import név kell(ene). De mint már többen megbeszéltük. nagy import név 1-1 kivételt leszámítva csak áriaesteken  tűnik fel nálunk.

10369   Edmond Dantes • előzmény10366 2019-11-18 14:27:19

Van azért még "verhető" népszerűségű Puccini-opera, pl. az én egyik speciális kedvencem, A köpeny, pedig óriási zene (nem vagyok osztályon felüli Pucci-fan!) és az Angelica nővér mint opera még a címszereplőnél is "sebezhetőbb", mármint népszerűség tekintetében. Egyébként igazad van ld. 10370.

10368   Edmond Dantes • előzmény10362 2019-11-18 14:21:30

A legközelebbi gyerek a közelemben én magam voltam és az én első három operám (ezekre még fejből emlékszem, későbbiek sorrendjére már nem) egy öntörvényű cigánylány, egy -ahogy te fogalmazol- zsákban éneklős és -szintén a te szavaiddal- egy tbc-ben haldoklós volt, utóbbi a "későbbi" évjáratból, és mondhatom, eléggé megkedveltem az operát. Egyik, már nem első Varázsfuvolámra viszont szintén jól emlékszem, főképp arra, hogy a mögöttünk ülő kislány (mamával volt) nyilvánvalóan unalmában szünet nélkül krákogott, köszörülte a torkát, izgett-mozgott ... ameddig a mellettem ülő hátra nem szólt: talán vigye a gyereket tüdőgondozóba! Egy dermedt pillanat ... és a kislány azonnal "meggyógyult". Úgy emlékszem rá, mintha tegnap történt volna. Az unokád és a barátnője illedelmesebbek, te pedig szerencsés vagy :-)

10367   Búbánat • előzmény10362 2019-11-18 13:41:29

A tegnap délelőtti Varázsfuvola-előadáson a mellettem ülő fiatal anyuka ölében olyan három-négy éves korú kislány ülte végig pisszenés nélkül, odafigyeléssel, csillogó szemekkel a teljes operát - gondolom a látvány lekötötte a figyelmét, és minden alkalommal, amikor felcsendült a taps, ő is tapsikolt a kis kezeivel, kifejezve örömét, elismerését; valószínűnek tartom, azért az énekszó, a zene is hathatott rá, abból befogadott valamit... mindenesetre a székem olykor beleremegett, amikor és ahogyan az anyuka a zene ritmusára dobolt a lábával - ölében a lánykával... Hiába, nem lehet elég korán egy gyermeket elvinni az Operába és operával megismertetni őt: operát megkedveltetni-megszerettetni vele, ilyen piciny korától kezdődően már... ami azért nem szokványos... Bár eleinte meghökkentett, hogy ilyen pici gyermeket is elvisznek már operaelőadásra, de mágis öröm volt látni, hogy mennyire teljes odafigyeléssel, rácsodálkozással követi a színpadon látottakat,  a csillogást, a színeket-fényeket, a látványt, s szemmel láthatóan tetszett neki a mozarti muzsika, benne a fuvolával és csengettyűszóval-harangjátékkal, meg  az énekes előadók hangi- és játék "mutatványai" is,  mindez  érzelmi hatásokat válthatott ki belőle... már most!

10366   IVA • előzmény10363 2019-11-18 04:05:33

A többi Puccini-opera verhetetlen népszerűségéhez képest A Nyugat lánya valóban nem népszerű, méltatlanul népszerűtlen, noha nekem kedvencem, gyengém. Biztos vagyok abban, hogy időről időre műsorra kell tűzni, ha konjunktúra kínál rá alkalmat. Egy Puccini-év mint megalomániás kampány nem ilyen alkalom! Ilyen alkalom, ha akad hozzá a szerepet fölényesen megoldani tudó, kivételes kisugárzású szoprán, egy vonzó tenor és egy jelentős bariton – akik egy normális, a darabért rajongó rendezőt a mű interpretálására inspirálnak. Az, hogy egy énekesnő (vagy kettő) el tudja énekelni, győzi a szólamot, kevés.

10365   IVA • előzmény10361 2019-11-18 04:00:58

Eltévedtem? Ez itt a személyeskedő politikai homokozó?

10364   IVA • előzmény10359 2019-11-18 03:44:07

Az alább leírt nézőtéri állás esetén nem lehet felmenteni a közönségszervezést, de úgy látszik, valahányszor felmerül ez a téma, fel kell sorolnom valamennyi gyanítható felelős (felelőtlen) kört. Műsorpolitika, darabválasztás, rendezőválasztás, rossz propaganda (rossz trailer és rossz képek egy rosszképű előadásról), ostoba pr, semmittevő közönségszervezés stb., stb., stb.

10363   lujza • előzmény10360 2019-11-18 03:00:07

Szerintem a közönségszervezés az igényfelméréssel, a vonzó műsorpolitikával kezdődik. Jó árut könnyebb eladni, bár azt is vonzóvá kell tenni valahogy. Ha egy opera kevésbé népszerű, akkor a szereposztásnak kell olyannak lenni. Régi fogás, hogy egy bérletbe a kurrens előadások mellé becsempésznek egy-egy kevésbé vonzót is. De ezek a bérletek 3-4 előadásból állnak, hogy lehet abba még becsempészni valamit.

10362   lujza • előzmény10359 2019-11-18 02:52:12

Nem biztos, hogy így gondolkodnál, ha gyerek is lenne a közeledben, akit szeretnél operába vinni. Vajon mire? A zsákban éneklősre, a felakasztósra, netán valamelyik tbc-ben haldoklósra? Vagy legyen a Figaró házassága? Abból mit fog megérteni? Netán Don Giovanni? Megnyugtatlak, szombaton a Varázsfuvola nagyon tetszett az unokámnak és a barátnőjének is, kivéve a szörnyű vetítést az elején. Hogy mit értettek meg belőle, az más kérdés, de a lényeg, az opera megkedvelése megkezdődött. Megérteni van még ideje, remélhetőleg nem utoljára látta. De próbáld meg elolvasni fiatalkorod egyik olvasmányát, biztos, hogy azt is másképp fogod most érteni.

10361   nickname • előzmény10355 2019-11-17 13:35:08

Jé, pedig olyanokat mondtak itt az elmúlt években, hogy soha ennyi bérletet nem adtak el. Na, most akkor az hogy van? Csak ne hazudik a propagadna? Na, narancs színben tündöklők most tessék védeni Szilvesztert, hogy ő legalább csinál valamit, ő legalább igenis megpróbál ezt, meg azt. Meg már lassan olyan, mint Viktorunk: ki más lenne alkalmasabb!

10360   Edmond Dantes • előzmény10358 2019-11-17 10:44:34

Gondolod, hogy a rendezes okoz ilyen brutalis kozonsegerdeklodes-hianyt? A szervezessel kapcsolatban mar ez alatt megirtam a velemenyemet, lenyege: szerintem nem "kozonsegbarat", kevesbe finoman: nem nepszeru opera. Sem szervezes, sem rendezes nem tehet csodat A nyugat lanyaval, semmilyen iranyban.

10359   Edmond Dantes 2019-11-17 10:08:18

Ismet nem vedem MAO kozonsegszervezeset, de nem igazan tudom hibaztatni oket. A nyugat lanyabol ha jol emlekszem, tavaly mar lefutott egy szeria, aki akarta, megnezte. Nem olyan darab, amire tolong a kozonseg. Nem veletlen az sem, ha A varazsfuvola telthazas. Valami kulonos ok miatt sokan ugy gondoljak, gyerekeknek valo, vasarnap delelott van, hajra, irany A varazsfuvola. Talan iskolak is visznek csoportokat. Mas kerdes -irtam mar korabban- hogy -szerintem- az irodalom egyik legtalanyosabb, legnehezebben ertelmezheto es kovetheto alkotasa, ami csak foltokban tartalmaz "gyerekeknek valo" elemeket, de ezek a foltok elegnek latszanak a fent emlitett tevkepzethez. Ahogyan egy ures Nyugat lanya nem a szervezes bune, ugyanugy nem az o sikeres munkajuk a telthazas Varazsfuvola sem.

10358   IVA • előzmény10357 2019-11-16 22:32:01

A fölöslegesen, fontoskodón átértemező rendezés és a gyakorta emlegetett közönségszervezés.

10357   Károly • előzmény10355 2019-11-16 22:23:37

A tegnapin is nagyon kevesen voltak! Azon gondolkodtam, hogy jó, jó, nem a legnépszerűbb opera nálunk, de azért ez túlzás. Talán a rendezés miatt. A szereplők a tenorista kivételével megfelelőek, Agache a sheriff szerepében lehengerlő! Kár, hogy a közönség szervezés ennyire a mélypontra süllyedt! 

10356   Búbánat • előzmény10355 2019-11-16 21:52:38

Ugyanakkor a holnap délelőtti Varázsfuvola előadásra - a jegytérkép szerint  e pillanatban - mindössze egy darab (1 darab)  jegy vár már csak gazdára (mégpedig a 3.200 Ft-os árkategóriában)...

10355   joska141 2019-11-16 21:46:43

Holnap, azaz 2019.november 17-én vasárnap 19,00-órakor az Erkel Színházban Puccini "A Nyugat lánya" című opeáját adják. A jegytérkép szerint még 1.246 azaz Egyezer-kettőszáznegyvenhat darab jegy kapható az 1.600 férőhelyes színházban!!! Bérletes előadás (László Boldizsár bérlet). Elgondolni is rossz, mi lenne ha bérlesztünetben menne...Ez az egész közönségszervezés, jegyeladás úgy látszik nem fontos az Operaház vezetőségének...

10354   IVA • előzmény10353 2019-11-16 20:53:51

OFF: Eredetileg én is így éreztem, mígnem valaki figyelmeztetett, hogy a távol nem igekötő, és egybeírva a helyesiras.hu ismeretlennek tartja.
Nemhogy bocs’, kösz’!

10353   Klára • előzmény10352 2019-11-16 20:38:18

Ebben a szövegkörnyezetben és ebben az értelemben távoltartott, bocs!

10352   IVA • előzmény10351 2019-11-16 04:54:44

Pontosítás: a súgólyuk vonalából 8 (azaz nyolc) reflektor világít a színpadi deszkákról a nézők szemébe is.
(Továbbá: távoltartott → távol tartott...)

10351   IVA 2019-11-15 05:32:24

Rigoletto – 2019. november 14.

Egy szűk évtizeddel ezelőtt adhattak közvetítést a televízióban a Szinetár Miklós és Harangi Mária társrendezésével jegyzett Rigoletto egyik előadásáról, amelyből egyedül Miklósa Erika Gildájára emlékszem. Ez a közvetítés azóta jótékonyan távoltartott a darab operaházi vagy Erkel színházi látogatásától, bárki énekelt is benne. Most egy előre megfontolt szándékkal megvásárolt bérlet szólított a találkozásra, összességében mélyen lesújtó élménnyel.
A rendezésről, a szcenírozásról, a színészi játék lehetőségéről és kivitelezéséről, az álságos darabértelmezésről és tolakodó szimbolikáról egyetlen jelzővel tudok nyilatkozni: vérprimitív. A Csikós Attila tervezte díszlet utazónak tűnik, mondanám jóindulattal, ki sem tölti az Erkel Színház jobb időket látott színpadát, bár inkább bábszínházi díszletként, sőt akár makettként hat. Valamennyi képnek az ötlete eredendően rossz, minden megoldása lapos, közönséges és kisszerű. Ehhez – mai színpadi divat szerint – a palotaképek csillárjainak égői kiégetik a néző szemét. Lehet mondani, hogy nem a csillárokat kell bámulni, ám a rivalda padlózatán fekvő legalább hat reflektor is a néző szemét irritálja. Külön nem irigylem az első sorban ülőket, akiknek ezek valószínűleg a szereplők lábát is takarják.
Velich Rita jelmezei esztétikailag is kellemetlenek, ám azért is, mert (Rigoletto színházi öltözőasztalának villanykörtesora mellett, amely a címhős életének fölösleges, szájbarágó jelképéül is szolgál) a történet „kortalanságát” hivatottak jelezni, meglehetős stílustalansággal. Szépnek egyedül Ceprano grófné jelmeze mondható (remekül mutat benne Megyimórecz Ildikó), de mivel olyan kihívó, mint egy velencei kurtizáné, ne csodálkozzon a gróf, ha a herceg őt is prédának tekinti.
A címszerepet (nagyon-nagyon régóta) alakító Fokanov Anatolij (a szórólap szerint Anatoly) tiszteletét érdemli ilyen nagy és nehéz szerep eléneklése baj nélkül, de úgy gondolom, „a világ legnagyobb operaházai” közé tartozás gyakran hangoztatott becsvágya és a szerep formátuma más hangi és színészi minőséget kíván, különösen akkor, ha az elérhető lenne. Gilda egyszerű lányka, aki alig tud valamit az életről, Verdi szerint azonban nagy hősnő, aminőkkel lehetett már találkozni az Erkel Színházban is. Kriszta Kinga képességei elismerése mellett sem mondható ilyennek. Galeano Salas gyönyörű és mozgékony, a magas fekvésben is hibátlanul és erőteljesen szóló lírai tenorjával lehetne erős és emlékezetes hatású Mantuai herceg, de a rendezésből fakadóan is gyenge játékára és hallatlanul előnytelen jelmezeire is kénytelen leszek emlékezni. Mivel Sparafucile jelenetei a rendezés legsilányabb megoldatlanságai, nehéz elképzelnem olyan előadást, amelyben Rácz István bérgyilkos-figurájának atmoszférája és hatása is lehet. Ugyanezért nem jelentős Szvétek László Monterone-alakítása sem; a tehetségesen játszó udvaroncok, Káldi Kiss András és Kiss Péter is vergődnek a kultúrtermi lapályon.
Bosszúságomat a hangilag megfelelő, ám általában kissé civilnek ható Mester Viktória Maddalenája tetőzte. A Rigoletto kifejezési világában teljesen idegen erotikus játéka a herceggel talán nem az ő ízléshiányának számlájára írandó, ám a mégiscsak jelmeztervezett ruhájához viselt ombré festésű (saját) hajával már olyan civil, mintha a közszolgálati televízió hírolvasó-pultja mögül rángatták volna a fogadóba. Bárcsak távol tudnám tartani magam attól a gondolattól, hogy Mester Viktória megjelenésében az Operaház mai színpadi kultúrájának igénytelensége és fegyelmezetlensége testesül meg!
Medveczky Ádám értő és érző vezénylése az énekesek korlátaihoz is igazodott.

10350   Búbánat 2019-11-07 22:05:49

A magyar opera napja alkalmából díjakat adtak át az Erkel Színházban

Új örökös tagokat is köszöntöttek az Erkel Színházban tartott ünnepségen.

Az elismerést Mészöly Katalin és Rohonyi Anikó operaénekesek, valamint Szumrák Vera balettművész vehette át Ókovács Szilvesztertől és Szinetár Miklóstól, az örökös tagok kuratóriumi elnökétől. Posztumusz örökös tag lett Ercse Margit mezzoszoprán és Szőnyi Ferenc operaénekes.

Jubileumi elismerésben részesült Dózsa Imre Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas balettművész.

A magánénekesek közül a Wagner-előadásokban kiemelkedő teljesítményt nyújtó művészeknek odaítélhető Závodszky Zoltán-díjat idén Németh Judit vehette át. Az ösztönös tehetséget és erős színpadi személyiséget jutalmazó Sudlik Mária-díjban Bándi János, a biztos énektechnikán alapuló érthető hangképzés és a tiszta, szép magyar kiejtés magas szintű műveléséért odaítélhető Melis György-díjban Szegedi Csaba részesült.

Az évad énekkari művésze Balás Péter és Fehérné Szentidai Szilvia, zenekari művésze Borosné Szilvásy Júlia hárfaművész, kartáncosa Pokhodnykh Ellina és Palumbo Valerio Antonio lett.

https://www.origo.hu/kultura/20191107-egyuttmukodesi-megallapodast-kotottek-es-dijakat-adtak-at-az-erkel-szinhazban.html

Ókovács Szilveszter elmondta azt is, hogya magyar opera napján indítja útjára az operaház streaming szolgáltatását a legnépszerűbb online felületeken,ahol az intézmény saját felvételeivel a magyar operaszerzők műveit kívánja népszerűsíteni.

Erkel Ferenc születésnapján elsőként a zeneszerző műveiből készült négy felvétel válik elérhetővé. A jövőben várhatóan hetente egy-egy újabb magyar opera felvétele kerül fel az online felületekre - emelte ki.

10349   Búbánat 2019-11-07 12:03:33

Erkel Ferenc születésnapja  - november 7. -  2013 óta Magyar Opera Napja –hagyományosan ezen a napon kerül sor az Opera belső díjainak átadására, az Örökös Tagok, valamint Mesterművészek avatására.

16:00 : Budapest
Erkel Színház - Bernáth Büfé

"A Magyar Opera Napja"
Erkel Ferenc születésnapja

10348   Búbánat • előzmény10347 2019-11-03 10:28:12

Számomra érdekes és tanulságos volt ez a Porgy és Bess-sorozat - a Házy Erzsébet nevével is fémjelzett régi előadásokéval egybevetve látni - kissé "kiforgatni"  - Gershwin remekművét...

10347   nickname • előzmény10346 2019-11-03 10:19:33

Én egyszer láttam a bemutató idején, de még egyszer ezért az előadásért nem adok pénzt. Ez egy elfusárált lehetőség volt sajnos. Nem baj ezt is ki lehet pipálni, hogy nagyszerű Szilveszterünk igenis bemutatta! Éljen éljen!

10346   zenebaratmonika • előzmény10345 2019-11-02 14:12:56

Én már 2-szer láttam, idén tuti nem megyek.

10345   Edmond Dantes 2019-11-02 14:00:35

A novemberi Porgy és Bess-ek online hirdetése ezzel a szöveggel jelenik meg: "A Porgy és Bess jelen formában történő bemutatása nem engedélyezett, és ellentétes a mű színrevitelének követelményeivel." Mi lett az afro-amerikai identitás-nyilatkozatokkal? Más kérdés, hogy az egy szál hétvégi előadást leszámítva most félház van vagy még az sem.

10344   nickname • előzmény10335 2019-10-30 17:12:08

Túlburjánzik benne a magyaros hangvétel: a verbunkos, a népies műdal-szerű részletek és még a magyar himnusz is elhangzik. Ez mekkora szentségtörés már egyesek szerint a nemzeti romantika fénykorában, illetve annak bizonyítéka, hogy Erkel aktuális igényeket szolgált ki programszerűen és nem alkotott igazán értékeset - magyarkodott. Ami hülyeség és szerintem enyhén sznob hozzáállás. De megjegyzem: ha jól tudom Kodály és Bartók se szerette Erkelt, aki nem ismerhette az igazi magyar népzenét s nagyban átvette az olasz, francia opera formáit - cavatina, kórustablók, nyitány és hasonlók felépítése, hangvétele -: hatott rá Donizetti, Meyerbeer, Bellini, Verdi, később talán Wagner is. Ezért Bartók a szemére vetette, hogy ez nem magyar operamuzsika. Csáth Géza azt írta róla:

"A negyvenes évek müvészi viszonyaihoz képest, munkái európai szinvonalon állottak. Ott állanak ma is. De mig nagyapáink Erkelben a magyar zene Messiását üdvözölték, addig mi bátran bevallhatjuk, hogy nem volt az. Magyar motivumokat, magyar melódia-instrukciókat és ritmus-mintákat használt, de az észjárásban, a zenei szerkesztésben nem tudta hangsulyozni a magyarságot. Épp azért, mert hangsulyozni akarta. Operái visszatükrözik a negyvenes évek Budapestjét és Magyarországját, amikor az emberek magyar ruhában jártak és beszédjük hemzsegett a germanizmusoktól és a német szóktól.

A mi nagy sikságaink hangulatait, visszhangos óriási vonalait a »Bánk bán« tiszaparti jelenetében nem érzem." - de bajh, miért is kellene érezni benne? Annál inkább érezem benne a hagyományos, romantikus őrülési opera jeleneteket egy sajátosan erkeli formáját, hangját, amiről azóta tudom, hogy milyen zseniálisan, pszichológiailag hatásosnan mutatja be a zene eszközeivel Melinda őrületét és tébolyát, mióta Kolonits Klára elénekelte Szegeden a majdnem húzatan, eredeti Tisza-parti jelenetett szcenírozottan is. Előtte én is úgy voltam vele, hogy itt talán lehet kicsit húzni a partitúrából, de ha van egy Kolonits Kláránk, akkor ez egyenesen szentségtörés!  

Csáth kritikája egyébként szerintem merő ostobaság. 

Az Erzsébet második felvonása csupa báj és kellemes muzsika. Jól sikerült magyaros, népies műdal-szerű részletekkel, mutatós szólószámokkal, grandiózus kórustablókkal, s majd mindvégig éreztem a verbunkos lüketetését az este alatt. Aki nem jött el sajnálhatja, aki nem képes élvezni ezt a muzsikát azt sajnálom. Ahogy Katona Bánkja, úgy Erkel mindenegyes hangjegye nagyon magyar és rendkívül sajátos stílusú, eklektikus, de színvonalas romantikus operamuzsika, ami egyáltalán nincs híjján a drámai erőnek. Az Erzsébet esetében azonban inkább a lírán van a hangsúly, könnyedebb fajsúlyú, de nagyon kellemes muzsika. 

Mellesleg Katona Bánkját is ahányszor újraolvasom, annyiszor érzem rajta a nagyszerű történelmi tragédia magával ragadó hangulatát, milliőjét! Történelmet felsőoktatásban is tanultkén tudom, hogy Katona milyen nagyszeren illesztette bele az egybént a valóságtól sokszor elrugaszkodó drámára a történelmi utalásokat, tényeket, s micsoda remek szöveget alkotott. Sokan ezzel sem értenek egyet - sajnálom, hogy ők nem tudják így élvezni ezt a szöveget. Igazán. 

 

 

10343   Búbánat 2019-10-29 12:05:28

Vasárnap (október 27.) a Budapesti Operabarátok Egyesülete Klubdélutánjára került sor az Erkel Színházban:

MŰSOR

1.) SZINETÁR MIKLÓS ELNÖK ÚR KÖSZÖNTŐJE

2.) KONCERT

Fellépő művészek:

LUKÁCS GYÖNGYI
ALEXANDRU AGACHE
LUSINE SAHAKYAN
EMMA SAHAKYAN

Zongorán közreműködik: SZENNAI KÁLMÁN

Beszélgetős vendég: ACZÉL ANDRÁS rendező

Műsorvezető: FÜLÖP ATTILA

A meghívott énekművész-család nagyszerű áriakoncertjének tapsolhattam sokadmagammal az Erkel Színházban vasárnap délután. Élmény volt hallgatni őket!

Lukács Gyöngyi énekszámai voltak:

Rahmanyinov egyik dala (románca)

Puccini: Manon Lescau – Manon áriája, IV. felv.

Verdi: Nabucco – Abigél és Nabucco kettőse, III. felv.  (km. Alexandru Agache)

Alexandru Agache énekszámai voltak:

Bizet: Carmen – Torreádordal

Verdi: Falstaff – Becsületmonológ

Verdi: Nabucco – Abigél és Nabucco kettőse, III. felv. (km. Lukács Gyöngyi)

 

Sahakyan Lusine ( mezzpszoprán) énekszámai voltak

Bizet: Carmen - Habanéra

Bizet: Carmen - Seguidilla

Saint-Saëns: Sámson és Delila – Delila bosszúáriája, II. felv.

Sahakyan Emma  (lírai szoprán) – a konzervatórium utolsó éves növendéke, magánének szakon tanul, a Zeneművészeti Egyetemen fogja folytatni tanulmányait.

Egy szép Scarlatti dalt adott elő nekünk.

SZENNAI KÁLMÁN zongoraművész, korrepetitor, karmester – az énekművészek zongorakíséretén túl eljátszotta Franz Schubert egyik gyönyörű impromtu-jét is.

10342   Búbánat • előzmény10336 2019-10-23 13:25:51

Különleges esemény részesei voltak, akik szombat este az Erkel Színház programját választották. Az Erzsébet című opera Erkel Ferenc által írt II. felvonása csendült fel koncertszerű előadásban, melyet műismertető előzött meg Ókovács Szilveszter főigazgató, Windhager Ákos összehasonlító irodalomtörténész és kultúrakutató, valamint Kiss Eszter Veronika zenetörténész, zenekritikus tolmácsolásában.

Karmester: Kocsár Balázs

Erzsébet: Kolonits Klára

Lajos: László Boldizsár

Kuno: Haja Zsolt

Gunda: Balga Gabriella

András: Cser Krisztián

Roderich: Káldi Kiss András

Képek az előadásból:

 

Forrás: Opera Facebook oldala

10341   joska141 2019-10-22 01:19:09

Ahogy már korábban sejtettem: még van néhány jegy Juan Diego Florez ma esti koncertjére. A "Ma este színház" honlapján féláron megvásárolhatók, 11.813 Ft/db egységáron.

10340   Búbánat • előzmény10339 2019-10-21 11:38:43

Ma este Bogányi Gergely jótékonysági zongorakoncertje az Erkel Színházban. A Kossuth- és Liszt-díjas művész múlt héten a Klasszik reggeli műsor vendége volt, az interjúban pedig többek között a mai Liszt209 programról is beszélt. Az interjú visszahallgatható az alábbi linken:  https://hearthis.at/…/klasszik-reggeli-191016-boganyi-gerg…/

10339   Búbánat 2019-10-21 11:32:27

 

Zongoraáriák – Liszt209

/Az Opera honlapjáról/

Szinetár Miklóssal és Bogányi Gergellyel

A jótékonyság és a köz hasznára való figyelem Liszt Ferenc életének meghatározó eleme volt, ezért zongorahangversenyünk évről évre az Őrzők Alapítvánnyal közös rendezvény. Az Őrzők a Tűzoltó utcai Gyermekklinika hivatalos alapítványa. A hangversenyre, amely minden évadban az egyetlen operai zongoraest, ezúttal Bogányi Gergelyt kértük fel, aki immár harmadik alkalommal vállal nálunk Liszt-estet. A művész természetesen Liszt-művekkel lép színpadra, köztük opera-parafrázissal is – ráadásul saját fejlesztésű hangszerének, az ún. „csodazongorának” hosszított modelljén játszik majd, amelyet az Opera három éve kapott használatba. Címzetes főigazgatónk, Szinetár Miklós pedig Lisztről készült 1982-es televíziós filmsorozatának részleteit vetíti le, s ad hozzájuk rövid magyarázatot az esten.


MŰSOR

Liszt: Szerelmi álmok No. 3
Wagner-Liszt: Izolda szerelmi halála
Liszt: Csárdás Macabre
Liszt: A Villa d’Este szökőkútjai
/szünet/
Liszt: Rákóczi induló
Liszt: Csárdás Obstiné
Schubert-Liszt: Winterreise – részletek
Liszt: I. Mefisztó-keringő
 

Közreműködik: Bogányi Gergely (zongora)
Házigazda: Szinetár Miklós
Videók: Bori Tamás
Rendező: Aczél András

Az est fővédnöke: Herczegh Anita, a köztársasági elnök felesége

Partnerünk az Őrzők Alapítvány.


Részletek

Helyszín: Erkel Színház – Nagyszínpad

Dátum: 2019. október 21.

Kezdés ideje: 19:30

Befejezés ideje: 22:00

10338   Búbánat • előzmény10336 2019-10-21 11:02:24

Szacsvai Kim Katalin - Magyar Zenetörténeti Osztály
PhD, tudományos főmunkatárs, osztályvezető, igazgatóhelyettes

http://zti.hu/index.php/hu/mzt/munkatarsak/171-szacsvai-kim-katalin

10337   -zéta- • előzmény10336 2019-10-21 08:22:40

Teljes mértékben egyetértek, Kim Katalint kihagyni ebből a koncertből több, mint vétek.... 

10336   musicus2 2019-10-21 01:16:31

Az Erzsébet megszólalt az operaház színpadán.

Ugyanis mindeddig nem szólalt ott meg.

Ez önmagában is szenzáció. Kiváló előadást sikerült létrehozni nagyszerű énekesekkel. Van olyan primadonnánk, aki egészen különleges hangi adottságai okán képes Erkel valamennyi hősnőjét elsőrangú előadásban megszólaltatni, Bátori Máriától Crescimiráig. Van tenorunk, aki elhitető erővel képes előadni Erkel elképesztő szerepeit. Van karmesterünk, aki szívügyének tekinti az Erkel operák előadását. És van vezetőség, amelyiknek van hatalma ahhoz, hogy ezt ne akadályozza (emlékezzünk Vass Lajosra!), és legalább koncertszerű előadásukat támogassa.

Az előadást megelőző prózai szakasz szintén felejthetetlen, de ellenkező értelemben. Windháger Ákostól megszoktuk a széles áttekintést, eredeti megközelítést, most sem csalódtunk. A többit felejtsük el. De azért meg lehetett volna köszönni Szacsvai-Kim Katalinnak azt a több, mint fél évtizedes munkát, amivel a kottaanyagot előkészítette és elkészítettette, ezen felül magáról a műről kiváló, hézagpótló tanulmányokat írt. Köszönetet kellett volna mondani, ha másért nem, legalább azért, mert jelen előadás is ebből a kottából kellett folyjon, hiszen más olvasható kotta nincs! Esetleg, köszönetképpen, őt magát kellett volna felkérni, hogy mondjon néhány szót bevezetőnek.

Megfogadtam, hogy az Operaház főigazgatóját támadni nem fogom (bár lenne rá jó okom), mert azzal, hogy az életveszélyesnek hazudott Erkel Színház megnyitását elérte, történelmi érdemeket szerzett, támogatást érdemel. Egy főigazgató egyébként is hosszú távon játszik, a kompromisszumok elkerülhetetlenek.

Azt azonban, hogy a félig telt házat kvázi a megjelenteken kérte számon, nem hagyhatom szó nélkül. Kedves Főigazgató Úr! Az Ön felelőssége, ha egy előadás (méghozzá ünnepi!) félig telt ház előtt megy! Mit csinál az a sok közönségszervező, azon kívül, hogy felveszi a havi illetményét? Ezeket a hölgyeket és urakat azért fizetik (elég jól), hogy a művészek ne üres nézőtér előtt játsszanak. Ha ez nincs meg, nem ártana némi fluktuáció arrafelé. Érdekes, hogy már a harmadik Erkel operát teszik lehetetlenné a pr-osok alkalmatlansága miatt! (Dózsa, Bátori, most az Erzsébet). Jobb lett volna, ha azt a pár mondatot nem mondja el, akkor sem, ha - előttem nyilvánvalóan - ez volt az a bizonyos vörös farok, amivel kötelességszerűen áldozni kell egyes állítólagosan mértékadó köröknek.

10335   musicus2 • előzmény10334 2019-10-20 23:53:25

" ebben az egy felvonásban minden benne van, amiért utálni szokták egyesek Erkelt vagy legalábbis nem tartják eredeti, meg jó zeneszerzőnek ". Kedves nickname, indokold meg ezt bővebben, nagyon érdekelne az érvrendszer, ami miatt nem tartják egyesek Erkelt eredeti, meg jó zeneszerzőnek.

10334   nickname • előzmény10333 2019-10-20 14:08:19

Nincs megfelelő kotta - ezt mondta, ami a Dózsa Györgyre igaz is, de a Bátorinak van kritikai kiadása. Az sem megfelelő? A rádió a teljes koncertet felvette - sajnos voltak hiányosságai az előadásnak - nem Kolonits és László Boldizsár miatt. A tegnapi előadás egyébként szerintem jól sikerült, de ebben az egy felvonásban minden benne van, amiért utálni szokták egyesek Erkelt vagy legalábbis nem tartják eredeti, meg jó zeneszerzőnek. 

10333   operaisiásza 2019-10-20 13:47:21

Nocsak, pedig szó volt róla,söt ha az emmlékezetem nem csal, akkor a koncertszerű elóadás két részben hangzott el, Akkor mi az, hogy nincs kotta?

10332   nickname • előzmény10331 2019-10-20 07:18:59

Tegnap Szilveszterünk azt mondta, hogy a Bátori Máriából azért nincs teljes cd kiadás, csak keresztmetszett, mert nincs hozzá megfelelő kotta - akkor ennyi erővel a Hunyadihoz és a Bánk bához sincs, azt miért adták ki? Könyörgöm: az előadás a kritikai kiadás alapján készült. Mondjuk már megszoktam, hogy a főihgazgatót pontosítani kell, meg ferdít.

10331   nickname • előzmény10330 2019-10-20 07:16:51

Sőt: előadták 2007-ben is! A cikk szerint 2007-ben három előadás isvolt, de itt is úgy hivatkoznak rá, mint egy 150 évenem játszott darabra. 

10330   Búbánat • előzmény10327 2019-10-19 14:22:07

Kedves "musicus2"!

Pontosítom és kiegészítem a Rezső téri templomban előadott, Erkel Ferenc  "Erzsébet"-ének újkori bemutatójáról adott híradásodat (időpontja; szereplők)

Ezeket a cikkeket találtam és azokból idézem a következőket:

/Népszabadság, 1996. május 28./

"Kulturális nap a Józsefvárosban" 
„Egész napos kulturális programot szervez a Józsefvárosi Művelődési Ház június 2-án a Rezső téren és a Rezső téri templomban. A hagyományteremtő szándékkal szervezett nap programját igyekeztek úgy összeállítani, hogy mindenki megtalálja az őt érdeklő műsort. A program legkiemelkedőbb, egyben záró eseménye Erkel Ferenc Erzsébet című operájának koncertelőadása a templomban. Az Árpád-házi Szent Erzsébet legendájára épülő művet utoljára a múlt század végén hallhatta a közönség. A szegények védőszentjeként tisztelt Erzsébet emlékéhez méltóan délben a rászorultaknak élelmiszercsomagokat ad a vöröskereszt.”

 

/Színes Vasárnap, 1996. június 2./

„Az esti hangverseny a Magyarok Nagyboldogasszony Templomában lesz, ahol Erkel Ferenc Erzsébet című operájának II. felvonását Iván Ildikó, Bándi János, Póka Balázs, Sánta Jolán és Rácz István énekli.

Ugyanitt Kodály Zoltán Psalmus Hungaricus című művét a Magyar Szimfonikus Zenekar, az Állami Énekkar és a Honvéd Férfikar adja elő.”

A cikkben elírás lehet a "Magyarok Nagyboldogasszony Temploma" 

Helyesen: Magyarok Nagyasszonya templom (Budapest, VIII. ker. Tisztviselőtelep. Rezső tér)

10329   Búbánat • előzmény10327 2019-10-16 17:18:33

Erkel Ferenc Doppler-fivérekkel közös ERZSÉBET című operájának Erkel által komponált II. felvonása utóbb bemutatásra került a Pesthidegkút- Klebelsberg Kuno Művelődési, Kulturális és Művészeti Központban, 2007. augusztus 26.-án.

Ugyancsak előadták az ERZSÉBET II. felvonását Sárospatakon, a Művelődés Házban,  2007. október 17-én.

A szereposztásuk volt:

Erzsébet: Bucsi Annamária
Thüringiai Lajos: Kóbor Tamás
Gunda, magyar parasztlány, Erzsébet szolgálója: Simon Krisztina
Kuno, magyar vitéz, Lajos kísérője: Rezsnyák Róbert
II. Endre: Gogolyák György

Zenei vezető: Dargay Marcell
Karigazgató: Tóth András
Díszlet-jelmez: Sápi Hedvig
Szcenika: Kis Gábor Norbert
Rendező-asszisztens: Magyar Márton

Rendező: Paróczay Balázs

Itt a fórumon, a Bánk bán topicban, két helyen szóltunk erről a produkcióról:

Az 1064. sorszám alatt olvasható a  saját beszámolóm..

A  922. sorszám alatt  bemásoltam az Új Ember Kiadó recenzióját "Újkori Erkel-bemutató Pesthidegkúton"  /Pallós, 2007. augusztus 19-26./

Az említett  Rezső téri templomban 1995-ben bemutatott Erzsébet-előadásról nem tudtam. Megpróbálok én is utána járni, mi lett a sorsra a televíziós- felvételnek.

10328   smaragd • előzmény10327 2019-10-16 17:08:58

Köszönöm. (Sajnos nem leszek Budapesten ezen a napon.)

10327   musicus2 2019-10-16 15:08:10
Erkel Ferenc

Erzsébet (II. felvonás)

Koncertszerű előadás magyar nyelven, magyar és angol felirattal

Műismertető, hangverseny és lemezfelvétel
Október 19 szombat 19,30 Erkel Színház
Kolonits, László B.; Haja, Balga; Cser, Káldi Kiss; vez: Kocsár
Intézményünk minden évben különös gonddal óvja első főzeneigazgatójának emlékét, és építi újra kultuszát a magyar nemzeti romantikus opera megteremtőjének, aki egy és ugyanazon személy: Erkel Ferenc. Folytatjuk a jelen- és utókornak egyaránt készülő sorozatot, amely Erkel operatermését hivatott megörökíteni – ezúttal az Erzsébet felvételével. Különös sorsú mű, hisz fókuszában a nagy Árpád-házi szent áll, ugyanakkor elkészültét a Bach-rendszer lassú olvadása, a közelgő kiegyezés egyengeti, s a császári pár látogatása: ilyeténképpen a magyarokat kedvelő Erzsébet, vagyis Sissi tiszteletét ugyanúgy kiolvashatjuk a lírai műből. A darab struktúrája is érdekes: Erkelé csak a második felvonás, a két szélsőt a Doppler-fivérek szerezték. Habár hangfelvétel eleddig nem készült belőle, a zenetudósok szerint a legszebb Erkel-felvonás lehet az Erzsébeté, egy a Bánk minőségével vetekedő anyag.
A felvonást izgalmas beavatóelőadás előzi meg, ahol Ókovács Szilveszter főigazgató mellett Windhager Ákos összehasonlító irodalomtörténész és kultúrakutató, valamint Kiss Eszter Veronika zenetörténész, zenekritikus mesél a mű hátteréről, Sisivel való kapcsolatáról és a Doppler-fivérekről – mindezt igazi ritkaságoknak számító képekkel illusztrálva.
 
Annak idején leírtam, hogy a felvonásban már meg vannak a Bánk erényei, ahogy a Bátori Máriában is a Hunyadiéi. 1995-ben a Rezső téri templomban játszották az Erzsébet újkori bemutatóját, a MTV rögzítette is, de nem tudom mi lett a felvétellel. Nem tudok ról,a, hogy valaha leadták volna, pedig jó előadás volt. A kotta is nyomtalanul eltűnt, amiből játszották. (ha valaki pontosabbat tudna, kérem, posztolja ide)
 
Aki szeretné élőben hallani, jöjjön el, mert ha 1995-ben adták utoljára, akkor a következő előadás 2043-ban várható...
10326   Búbánat 2019-10-13 22:08:19

Látván, hogy Carl Orff „Carmina Burana“-jának előadásaira hetekkel korábban minden jegy elfogyott, szinte már feladtam a reményt, hogy megnézzem ezt a mostani sikerprodukciót, aztán  egy jótékony lélek segítségével mégiscsak sikerült a tegnap esti szcenikus kantátára bejutnom az Erkel Színházba.

Carl Orff remekéhez most először volt szerencsém és óriási élményt nyújtott, amit láttam és hallottam ezen az estén.  Ugyan volt már ismeretem Orff darabjáról, lemez-és videofelvételről meg rádióközvetítésekből, de mégiscsak ez élőben az igazi. Nem bántam meg, hogy az amúgy erős sodrású zenéhez és virtuóz „vokál”-hoz vizuális effektek járultak, hiszen én mindig szerettem és most is szeretem a monumentalitást, a grandiózus látványos kiállítást, a szemkápráztató, színpadi hatáskeltő elemeket… legyen az opera, operett, oratórium, koncert, színház és/vagy mozi…

A Schott Music GmbH & Co. engedélyével létrejött produkcióról elolvastam az előzetest, így felkészültem mindarra, ami várhat rám az előadás alatt, de még annál is többet kaptam:

„O Fortuna. Carl Orff leghíresebb művének elsöprő erejű kezdőmotívumait mindenki ismeri. Azt azonban már kevesen tudják, hogy a Carmina Burana nem oratorikus mű, hanem kimondottan színpadra szánt alkotás. Ez a darab latin nyelvű alcíméből is világosan kiderül: „világi dalok szólóénekesekre és kórusra, hangszerkísérettel és mágikus képekkel”. „A három szólista, a Magyar Nemzeti Balett három művésze és a monumentális, közel 100 fős énekkar köré lélegzetelállító látványt álmodtak az alkotók az Erkel színpadára: hat projektoron és LED-falakon elevenednek majd meg a 3D-s „mágikus képek”.

Ehhez az előzetes olvasathoz fűzöm személyes meglátásaimat:

A középkori német, latin és francia versekre íródott tavaszi dalok, kocsmai énekek és szerelmi dalok füzére a mű,  „cselekménye” nincs is, a gondolati egységről sem igen beszélhetünk: a verssorok szövege kivetítőn elolvasható magyar és angol nyelven. (Megjegyzem: az angol nyelvtudásom bár hiányos, de ha összevetem egymással a két fordítást, egész más az olvasatuk, értelmük; mégha műfordítások is, nem szabadna ennyire eltérniük jelentéstartalomban.)  Bár az egyes dalok hangulata más és más: az egész mégis kissé egyhangúnak tűnhet annak, aki először találkozik a kantátával – persze a ritmikai megoldások, a virtuóz énekelni valók, vagy az egyfajta német kedélyesség érzete mind erősen hat a befogadóra.  De még a finoman csiszolt szerelmi énekeknél, a helyenként naturalisztikus bordaloknál, vagy a vaskos szerelmi nóták esetében is úgy érezni, hogy a szórakoztatáson túl eszményi mondanivalót nélkülöz a Carmina Burana – még akkor is, ha érezzük benne a nagy műgonddal kimunkált részleteket, a megannyi elmélyülten kitervelt  formát.  Nagy tudással írt, igen hatásos kompozíció Orff kantátája. A mű szinte tobzódik ritmikai effektusokban, annyira, hogy úgy érezni, a komponista még az ütőhangszereknél is hangszínekben gondolkodott. E mellett bensőséges, finom részletei is vannak a műnek,  különösen a szoprán szólam kíséretéül,  amit ugyancsak értékelek. Az előadókról csakis a legnagyobb elismeréssel szólhatok: az igen kényes feladatát remekül megoldó Miklósa Erikáról (szoprán), az egyetlen parodisztikus dalát szellemesen előadó Horváth Istvánról (tenor) és a szenvedélyes, derűs, nagyszerű Kelemen Zoltánról (bariton). Meg kell jegyezni, a mű kívánta falzettóval csak a barokk zene jeles – specialista képességű - képviselői rendelkeznek, s bár a tenor és a bariton szólistáink megbirkóztak ezzel is, de énekükben érezhető volt, hogy a hangtartományuk szélső határára érkeznek – ezért is külön közös dicséret illeti őket, hogy a stílusismeretük és meglévő voce-jük összehangolásával a komponista támasztotta énekhangi követelményeknek elismerést méltó módon eleget tettek.  

Nehéz, igen összetett feladatát nagy kedvvel és kifejezésbeli változatossággal látta el az Operaház Vegyeskara és Gyermekkara. Bogányi Tibor karmester friss volt, lelkes és lendületes. A rendezés is az ő érdeme!  Csiki Gábor és Hajzer Nikolett karigazgatók személyében pedig az áldozatos munkájú betanítót dicsérhetem!

A fantasztikus, pazar, színes, kivetített fényeffektusok, grafikák, animációk, a vizuális orgia, a látványvilág erősítette a befogadás élményét - függetlenül Orff zenéjének emocionális hatásától: a szívünkben-lelkünkben megpendített húroktól. A koncepciót szolgálta a zenék alatt látott táncok is: Boros Ildikó,  Szegő András, Berardi Federico (koreográfus, vizuális látványtervező: Papp Timea). 3D vizuális látványvetítés: Freelusion; Vezető grafikus: Herczeg Ádám; Jelmeztervező: Szelei Mónika.

A Carmina Burana-produkció előtt a Bordó Sárkány Régizene Rend „hangolta” középkori dallamokra a közönséget: a középkori goliard-ok, ez ismeretlen diákköltők, Villon közvetlen utódai, akik maguk is csak amolyan kiművelt csavargókként járták a német és francia városokat, varázslatos köntöst kaptak XX. századi feltámasztójuktól, Orfftól: lelket lehelő, életet adó muzsikát.   A bevezető rész előadója  Kőrösi András  volt.

Összefoglalva benyomásaimat, a színpadról rám tett hatás igen lelkesítő volt: a zene önmagában is lenyűgözött, de  regisztrálva a nagy közönségsikert, a tomboló fogadtatást, minden bizonnyal az esten megélt, megtapasztalt „összművészet” előtti (be)hódolásomat is jelenti.

Erkel Színház, 2019. október 12.

10325   IVA 2019-10-11 15:53:54

A Hunyadi László eddig zártkörűnek szánt előadásai közül az október 14., 15. és 16-i délutániakra elérhetővé tették a maradék jegyek megvásárlását, kb. félszeres helyárakkal.

10324   zenebaratmonika 2019-10-11 14:51:36

Úgy nézem ebben az évadban is elég üresek az előadások, sőt egyre romlik a helyzet, már a Porggy-n is alig vannak, bár még van idő addig.

10323   Búbánat • előzmény10322 2019-10-06 13:52:33

Mindenesetre Furlanettóról már eddig is sok szép emlékünk lehet: az abszolvált két Don Carlos-előadás Fülöp királya (egyik partnere épp a tegnapi jubiláns, Kálmándy Mihály volt) - 2010. Májusünnep az Operában; 2014-es évadnyitó gála az Operában; Müpában 2016-ban adott dalestje Rahmanyinov és Muszorgszkij műveiből; de emlékszem ugyanott - még 2005-ből - egy gyönyörű Verdi-Requiemre is, melyben a basszus szólót énekelte  a milánói GIUSEPPE VERDI SZIMFONIKUS ZENEKAR ÉS ÉNEKKAR fellépésén, Riccardo Chailly vezényelt. 

Mennyien jövünk össze az Erkel Színházban FF áriakoncertjére? - legyünk optimisták... Érdemes elolvasni a most megjelent Opera magazinban portréját: "Egy pálya emlékezete" - a koncertje apropóján adott előzetes  interjúja. 

10322   Edmond Dantes • előzmény10317 2019-10-05 19:09:42

Gyanítom, közönségszervezési problémákra gondol(hat)sz. Nem védve MÁO/Erkel szervezését, azt is gyanítom, hogy 2016-ban FF-t bérletben "adták el" MüPában, ami eleve biztosít(ott) bizonyos -mint írod- látogatottságot és hát igen,a szervezés, hírlevelek stb... de az a véleményem, hogy a jó bornak nem kell cégér. Nem mintha FF rossz bor lenne, csak hát szóló koncert azaz nem bérlet, netán mégoly "pompás"ám nehéz műsor egy idős(ödő?) basszistával, aki nem "celeb" ... jócskán mellényúltak...sajnos, teszem hozzá.

10321   ladislav kozlok • előzmény10317 2019-10-05 18:05:45

kérlek hol van  a gond, írd  meg Nekem S.V.P.

10320   ladislav kozlok • előzmény10317 2019-10-05 18:05:43

kérlek hol van  a gond, írd  meg Nekem S.V.P.

10319   ladislav kozlok • előzmény10317 2019-10-05 18:05:42

kérlek hol van  a gond, írd  meg Nekem S.V.P.

10318   ladislav kozlok • előzmény10317 2019-10-05 18:05:40

kérlek hol van  a gond, írd  meg Nekem S.V.P.

10317   -zéta- • előzmény10316 2019-10-05 17:37:00

Furlanetto 2016-ban (annyira nem régen) adott pompás orosz dalestet zongorával a Müpában, egyáltalán nem a slágerekre helyezve a hangsúlyt, mégsem volt a látogatottsággal semmi baj... Szerintem a gond máshol van... 

10316   Edmond Dantes • előzmény10314 2019-10-05 16:59:40

Ránézve az Erkel jegytérképére érthető, hogy áttették, még ott is bő 400 szabad hely van. Furlanetto hétfői áriaestjére -ez még kínosabb- úgyszólván kong a ház, csaknem 900 db. (!) jegy vár még vevőre. Egy dolog, hogy a 70 éves Furlanetto még aktív és egy másik dolog, hogy van-e nálunk valós igény őrá és arra a zsíros műsorú zongorás programra, amit hoz. Talán nem vagyok egyedül azzal a nézetemmel, amit már többször megírtam: szerencsésebb lenne énekeseket szerepre -és nem ária-/"gála"estekre- szerződtetni.

10315   Búbánat 2019-10-05 15:01:58

Ma este az Erkel Színházban:

 Kálmándy30 - Jubileumi gálaest

Ugyancsak ma, de már éjjel:

A Katolikus Rádió hullámhosszán - "Az opera világa"

A mikrofonnál a 30 éves művészi jubileumát ünneplő Kálmándi Mihály

Szerkesztő-riporter: Magyar Kornél

2019. október 5.,  22:34 - 23.30

(A 2019. szeptember 29-én elhangzott adás ismétlése)

https://www.katolikusradio.hu/musoraink/napi-radiomusor-es-hangarchivum

10314   IVA 2019-09-20 20:51:16

Most jelent meg a Fb.-oldalamon:
Csimborasszó Production
Hirdetés

Tájékoztatjuk a Tisztelt Közönséget, hogy Juan Diego Flórez – a korábban meghirdetett Papp László Sportaréna helyett - az Erkel Színházban lép fel október 22-én. A pazar helyszínen unikális zenei élménynek ígérkezik majd az operavilág ünnepelt előadójának akusztikus koncertje, amelyen – többek között - a legismertebb Verdi és Puccini áriák valamint híres operett részletek csendülnek majd fel. Közreműködik az Operaház zenekara. Karmester: Jader Bignamini. A jegyértékesítés az új helyszínen hamarosan indul.
https://www.facebook.com/csimborasszononprofit/photos/p.1076182866092760/1076182866092760/?type=3&theater

10313   Búbánat 2019-09-11 11:36:52

The Royal Moscow Ballet - A hattyúk tava - az Erkel Színházban

December 3-án az esti előadás előtt, délután 15:00-kor IS megtekinthető lesz Csajkovszkij remekműve az Erkel Színház színpadán!

Lassan két évtizede már, hogy a The Royal Moscow Ballet társulat teltházas műsorokkal varázsolja el a nézőket világszerte. Megalakulásuk óta több mint 980 előadásuk volt, és ez most Budapesten HÁROM fellépéssel bővül az alábbi időpontokban:

  • 2019.12.02.    -   19:30
  • 2019.12.03.    -   15:00
  • 2019.12.03.    -   19:30

Jegyek már csak limitált számban kaphatóak!

10312   Búbánat 2019-08-27 11:06:04

A Hunyadi Lászlóval tér vissza az Opera Kárpátaljára

/opera.hu/

Bánk bán tavalyi nagy sikerű előadását követően 2019. szeptember 1-jén Erkel Hunyadi László című operája csendül fel a Beregszászi Amfiteátrumban. A regisztrációhoz kötött, ingyenes koncertszerű előadás egy héttel később azonos formában a Tatai Szabadtéri Színpadra is ellátogat.

„Az előadásban, ahol az elmúlt évad gyakorlatát követve a szólisták jelmezben lépnek színpadra, a főbb szerepeket Pataky Dániel (Hunyadi László) Kolonits Klára (Szilágyi Erzsébet), Horváth István (V. László), Kelemen Zoltán (Gara nádor) Kriszta Kinga (Gara Mária) Kun Ágnes Anna (Hunyadi Mátyás) és Sándor Csaba(Cillei Ulrik) énekli.”

„A Hunyadi László-előadás ezt követően október 9. és 20. között az Erkel Színházba költözik, ahol a diákok számára meghirdetett OperaKaland-sorozattal búcsúzik Szűcs Gábor 2012 szeptemberében bemutatott rendezésre. A több mint 23 ezer iskolás sok esetben első operaélményét a már említett művészek mellett olyan népszerű énekesekkel szerezheti meg, mint László Boldizsár, Boncsér Gergely, Sümegi Eszter, Miklósa Erika, Rácz Rita, Szappanos Tibor, Cser Krisztián, Szvétek László, Kovács István vagy Haja Zsolt.”

10311   IVA • előzmény10310 2019-08-07 18:38:30

Kedves Búbánat, A Nyugat lánya régi előadásairól szóló korábbi beszélgetések egyikében is jeleztem: feljegyzésemben Ciro Pirrotta néven szerepel a tenorista. A Google-ban is így található.

10310   Búbánat • előzmény10308 2019-08-07 12:22:01

Bennem is régi, szép operaházi (Erkel Színház)  előadás-emlékeket idéztél fel, olvasván  érzékletes leírásodat Puccini remekéről: 

Minnie szerepében Házy Erzsébet is említve lett, most kiemelek és ideírom általa abszolvált néhány előadás-dátumot, szereposztással:

Giacomo Puccini: A Nyugat lánya – Minnie – 1966. április 16. - a felújítás első bemutatója

Magyar fordítás: Nádasdy Kálmán

Díszlet: Forray Gábor
Jelmez: Szeitz Gizella
Karigazgató: Németh Amadé

Rendező: Mikó András
Karmester: Erdélyi Miklós

Szereposztás:

MINNIE: HÁZY ERZSÉBET
Jack Rance, sheriff: Jámbor László
Dick Johnson (Ramerrez): Ilosfalvy Róbert
Nick, a „Polka” pincére: Kishegyi Árpád
Ashby, a Wells Fargo aranyértékesítő társaság ügynöke: Domahidy László
Sonora, aranyásó: Palócz László
Trin, aranyásó: Erdei Gyula
Sid, aranyásó: Kövesdy Károly
Bello, aranyásó: Pálfy Endre
Harry, aranyásó: Somogyvári Lajos
Joe, aranyásó: Göndöcs József
Happy, aranyásó: Bódy Tivadar
Larkens, aranyásó: Dene József
Billy, indián: Veress Gyula
Wowkle, Billy asszonya: Szabó Anita
Jake Wallace, énekmondó vándor: Reményi Sándor
Jose Castro, mesztic Ramerrez bandájából: Katona Lajos
Postás: Palócz Béla


1966. május 29.:
Tóth Péter - Házy Erzsébet, Radnay György, Ilosfalvy Róbert, Külkey László,…

1966. szeptember 30.:
Erdélyi Miklós – Házy Erzsébet, Radnay György, Mátray Ferenc,…

1966. október 6.:
Erdélyi Miklós - Házy Erzsébet, Radnay György, GIOVANNI GIBIN mv. (Nápolyi Operaház magánénekese),…

1968. május 22.:
Erdélyi Miklós - Házy Erzsébet, Radnay György, Ilosfalvy Róbert, Kishegyi Árpád, Domahidy László, Varga András, Erdei Gyula, Kövesdy Károly, Rajna András, Somogyvári Lajos, Göndöcs József, Bódy Tivadar, Bordás György, Veress Gyula, Barlay Zsuzsa, Reményi Sándor, Katona Lajos, Palócz Béla

1969. május 31.:
Erdélyi Miklós - Házy Erzsébet, Jámbor László, Vadas- Kiss László, Külkey László, Várhelyi Endre, Varga András, Erdei Gyula, Kövesdy Károly, Rajna András, Somogyvári Lajos, Göndöcs József, Bódy Tivadar, … , Szabó Anita, , Reményi Sándor, Katona Lajos, Palócz Béla

1970. március 8.:
Erdélyi Miklós - Házy Erzsébet, Jámbor László, CIRO PIRROTTO mv. (Olaszország), Kishegyi Árpád, Domahidy László, Varga András, Erdei Gyula, Kövesdy Károly, Rajna András, Somogyvári Lajos, Göndöcs József, Bódy Tivadar, Dene József, Veress Gyula, Szabó Anita, Sebestyén Sándor, Katona Lajos, Palócz Béla

10309   Klára • előzmény10308 2019-08-07 08:39:05

Azt hiszem a titok kulcsa abban rejlik, hogy Minnie nem igazi drámai szerep, legalábbis kezdetben nem! Igaz, hogy kordában  tartja a Polka férfi-népségét, de vígasztalja őket bánatukban, felolvassa leveleiket, sőt levelet is ír egyik-másik helyett. Biblia-órát tart nekik, stb, és még egyáltalán nem drámai hangot üt meg, sőt visszaemlékezése gyermekkorára, egymást szerető szüleire, vágyakozása valami hasonlóra kifejezetten lírai hangvételű áriákban nyilvánul meg. Drámai csak a későbbiekben lesz, de a fináléban, mikor az aranyásóknak Ramerrez életéért esdekel, és felidézi Polka-.beli közös életük, ismét lírai. Ezért nehéz szerep, mert ötvözni kell a kettőt. És - nem az én véleményem - azért kapott erősen vegyes kritikákat néhány orgánumban az egyébként kiváló drámai szoprán, Nina Stemme, mert kezdettől fogva drámaira vette a szerepet és a lírai vonalak nem jelentek meg nála.

10308   IVA 2019-08-07 04:16:07

Kedves Laci, Klára, Bermuda, köszönöm szépen! Örülök, hogy vagyunk páran, akikben ilyen elégedettség és szép emlék él A Nyugat lánya egykori előadásairól, és érdeme szerint rajongunk ezért a darabért is.
Hadd közelítsek ennek az emléknek a zenei oldalához is, ahhoz a polémiához kapcsolódva, melyet az évek során többen is felvetettek a fórumon, hogy mennyire hanggyilkos szólam a Minnie-é, az énekesnők jobban tartanak tőle, mint a Turandottól. Gyakorlati érvekkel nem tudom alátámasztani az ellenkezőjét, nem is akarom, de tiszteletben tartva ilyen tapasztalatokat is, hozzáfűzök még egy észrevételt az 1960-as évek előadásaihoz.
Házy Erzsébet nem drámai szoprán volt, kevés törekvése a fach felé (Salome) nem is bizonyult pályája legsikeresebb állomásának. Moldován Stefánia drámaibb szerepkörben működött, de Lady Macbeth, Abigél, Turandot sohasem lett a szerepe, Wagnertől is csupán Sentát énekelte. Ilosfalvy Róbert csak Ramerrez után vett fel hőstenor szerepeket, Mátray Ferenc határozottan lírai tenor volt. Hogy mégis rájuk esett az Operaház választása, és nem emlékszem olyan panaszra, miszerint nem lehetett hallani őket, márpedig Puccini sűrűn szövött, erőteljes zenekara akkor is megszólalt, annak okát abban sejtem, hogy Erdélyi Miklós karmester (a másik szereposztásban Tóth Péter) valószínűleg olyan mesterien keverte a zenekar hangzását, hogy az énekesek se valljanak kudarcot.
(1969 és 1972 között az előadások irányítását Oberfrank Géza és Pál Tamás vette át, Ramerrez szerepét abban az időben már szinte csak Vadas Kiss László énekelte – sajnos akkoriban nem látogattam a produkciót. Feljegyzéseimet végignézve, úgy látom, A Nyugat lánya közreműködői közül egyedül Pál Tamás van köztünk.)

10307   bermuda • előzmény10306 2019-08-06 23:52:23

Jómagam  1966-ban 10x láttam a Nyugat lányát.,Házy és Ilosfalvy  előadásait néztem meg.Számomra örök élmény, s azóta -nagyon ritkán-próbálom  újból , de egyetlen előadás sem múlta felül. Köszönöm IVÁnak  a kiváló elemzést, örülök, h  azóta az egyik legkedvesebb Puccinim lett.Nekem is etalon..

10306   Klára • előzmény10304 2019-08-06 14:51:23

Nagyon komoly elemzés, mellyel az utolsó sorig egyetértek! Nem Házy Erzsébet "szőke hajzuhataga" ragadott meg annak idején, hanem az egész előadás! Rendezéstől, szereplőstől, mindenestől. Számomra máig ez az etalon, még a bécsi és a MET-beli előadás sem múlta felül.

10305   ladislav kozlok • előzmény10304 2019-08-06 10:36:37

Ez nagyon szép írás. Gratulálok.

10304   IVA • előzmény10303 2019-08-06 03:21:23

A westernt nem értelmezésként, hanem a miliő vállalásaként ajánlom. A Nyugat lánya nem western-történet, amelyben csípőből tüzelnek a kocsma galériájára, ahonnan a rozoga mellvéddel együtt potyognak alá a hullák, mígnem a legtöbb embert lepuffantó és legsármosabb igazságtevő nyeri el a nyilván nem ártatlan csaposlány kegyeit. Csak a történelmi kor és a környezet azonos benne a (többnyire víg) westernfilmekével, melyek látványa (díszlet és jelmezek formájában) ma is kedvelt, „fogyasztható” a nem operarajongók számára is, ráadásul egyedi a Puccini-életműben, sőt az operairodalomban is. A lovaglást is idézi Puccini zenéje, amikor a III. felvonásban, halljuk közeledni Minnie-t – bizony nem sámánosdit játszik!
De egyáltalán miért is kellene értelmezni ezt a darabot, amelynek oly világos a cselekménye (szerelem, szerelmi háromszög), a zene pedig nem az értelemre, hanem az érzelmekre kíván hatni, meglehetős sikerrel? Azt nem tudom, hogy az írás- és kottabeliség előtti kultúrákban hogyan alapfogalmazódott meg a szerelem, az én életemben feltétlenül a művészet, elsősorban a zene megismerésének kölcsönhatásában. Szerintem a szerelem Puccini korában is azt jelentette, amit most, és csak azért merem állítani ezt a jelenkor képviseletében is, mert halálomig nem szeretném lezárni ezt az életélményt; mindenkinek ajánlom.
Az aranyásók világa is csak dekoratív háttér az operában, dokumentumértéke nincs. A Nyugat lányának minden alakja szerelmes a maga módján, még az indián szolgapár is. Az aranyásók a távolban hagyott párjukba, és törvényszerűen mindegyikük egy kicsit Minnie-be is. Rance, talán hatalma folytán, a rajongásnál többet követel ettől a kapcsolattól, de üzleti szemléletű alamizsnakoldulása nem nyeri meg Minnie-t, aki szerelem-eszményét a szülői házból hozta, valamint egy májusi találkozás felejthetetlen pillanatának emlékéből. A bandita Ramerrezt olyan hősként ábrázolja a zene és a librettó, akitől a szerelem terén a férfierő mellett gyöngédség is remélhető. Még azt a sajátos „szereplőt”, akit nem ismerünk meg, csupán többször említik nevét az operában, Nina Micheltorenát is hajlamosak vagyunk olyan nőnek képzelni, aki szerelemmel várja vissza Ramerrezt valahol. Puccini kitárulkozó vallomása a szerelem érzéséről és működéséről persze itt is elsősorban a szoprán hősnő, Minnie szólamában fogalmazódik meg (a Manon Lescaut-ban jellemzően a tenoréban), és ez szerintem „a most szerelemnek nevezett dologgal” is azonos. Megismerünk valakit, akinek vakon adunk bizalmat, többet látunk benne a valódinál, hiszen mentegetjük magunkat előtte a kevesebb iskolánk és a szerény otthonunk miatt, felelőtlenül azonnal meghívjuk vacsorára, majd amikor rendre csalódnunk kellene benne, rendre megbocsájtunk és elvárjuk mások megbocsájtását is, és készek vagyunk feladni érte egész eddigi világunkat. Szerintem ennél több értelmezésre nem szorul ez az opera, átértelmezésre különösen nem.

Az 1966-os Erkel Színházi felújítás (r.: Mikó András; d.: Forray Gábor; j.: Szeitz Gizella) vállalta a darab eredeti meséjét és miliőjét, de gondosan kerülte, hogy a látvány külön szereplővé váljék. Mellőzött bármilyen szépelgést, még azt a „ziccert” is, hogy az elsősorban szőke szépség imázsával ismert címszereplő szőke hajzuhatagos primadonnaként jelenjen meg. (Házy Erzsébet világosbarna Minnie volt.) Az előadás ízlésvilága példaértékű.

10303   fbcs • előzmény10301 2019-08-05 13:05:02

(Bocsánat, én forszírozni néha igen, de „ordibálni” még senkit sem hallottam pesti operaszínpadon. ) - Itt pongyolán fogalmaztam, a forszírozás pontosabb .Egyébként Bátori Éva megítélésében egyetértünk teljesen.

Szerintem egy nem túl népszerű operát ma is éppen hogy fogyaszthatóvá tesz a vadnyugati miliő: a western ma is az egyik legnépszerűbb műfaj.  - Pont ez viheti félre az értelmezést. A westernhez hozzákapcsolunk egyfajta hamis romantikát, lenyugvó nappal, és idilli tájakon lovagló cowboyokkal.  Ezt a darab nem akarja sugallni véleményem szerint.
A távoli helyszínek nem is jelentenek megértési vagy befogadási problémát, hiszen az életünket vezérlő szerelem (Puccini mindenkori fő témája) egyforma mindenhol. Ezzel viszont nem értek egyet. Az alapfogalmaink is (mint a szerelem) kulturálisan és időben változóak, a Puccini korában szerelemnek nevezett valami nem azonos a most szerelemnek nevezett dologgal.
Minnie alakja az,ami szerintem indokolja a modernizálást. Egy férfiközegben lévő nő, akinek már az adott helyen lévő megjelenése is megdöbbentő, nemhogy az, hogy még vezető szerepre is szert tesz (és a darab írásakor még a női szerepek is nagyon mások, mint most). A vadnyugati, eredeti közeg ezt nagyon tompítaná, vagy teljesen ki is lúgozná.
...még az olcsó, tarka holmikba öltözött, kemény munkát végző emberek sem várják epedve a postást, hiszen mindegyikük zsebében van telefon, amelyen láthatják otthon maradt szeretteiket.  Ezzzel egyetértek, elég bénácska az a jelenet.
Persze a modernizálás is tüntet el dolgokat (belegondolva igen, a hegyeket is, hiszen azok hideg szépsége jó kontraszt az aranyásók kemény világával).
Nem tudom, talán az ideális előadás az lenne, ha az eredeti környezetben és időben, de az aranyásók világát naturalistán bemutató rendezés lenne a legjobb (az aranyásók koszosan, vérző kezekkel, szakadt ruhákban, nyomorúságos kunyhókban, míg a háttérben a hegyek és fenyők).

10302   IVA • előzmény10300 2019-08-05 03:43:51

Iluska gonosz mostoháját és a falu csőszét.

10301   IVA • előzmény10295 2019-08-05 03:32:39

Eddig az volt a tapasztalatom, hogy A Nyugat lánya egy jól megírt drámai anyagból készült, remek Puccini-zene, amelynek drámai, szenvedélyes dallamai kétszeri-háromszori meghallgatás után dúdolhatók, énekelhetők. Most kiderül, hogy valami kontrasztanyag egy emésztőszervi vizsgálathoz, amelyet „fogyaszthatóbbá” kell tenni. Szerintem egy nem túl népszerű operát ma is éppen hogy fogyaszthatóvá tesz a vadnyugati miliő: a western ma is az egyik legnépszerűbb műfaj. Sokkal kedveltebb, mint a nehéz sorsú emberek környezetében játszódó társadalmi dráma, aminek ugyancsak felfogható A Nyugat lánya. A felszabadító megoldással sincs igazi happy endje: tudjuk, hogy Minnie-nek ezután sem lesz könnyű élete.
Addio, mia California! Bei monti della Sierra, o nevi, addio!” – búcsúzik a szerelmespár ezekkel a szavakkal. Itt létező földrajzi nevek szerepelnek, ez a történet nem játszódhat máshol. Puccini egyik operájának a helyszíne sem esetleges. „A háttérben a fák meg a hegyek” jelen vannak A Nyugat lánya partitúrájában (éppúgy, mint a Pillangókisasszony III. felvonásának zenekari előjátékában). A távoli helyszínek nem is jelentenek megértési vagy befogadási problémát, hiszen az életünket vezérlő szerelem (Puccini mindenkori fő témája) egyforma mindenhol. És minden korban, ezért fölösleges hamisítás a XXI. századba helyezni, amikor már nem táncikálunk keringőritmusra, és még az olcsó, tarka holmikba öltözött, kemény munkát végző emberek sem várják epedve a postást, hiszen mindegyikük zsebében van telefon, amelyen láthatják otthon maradt szeretteiket.
A miliő transzponálásából, és főleg a III. felvonás átértelmezéséből következően nemhogy döccenők vannak a rendezésben, hanem izzadságszagot áraszt és vérzik száz sebből.
Azt nem állítom, hogy Bátori Évát a legjobb időben találta meg Minnie szerepe (mellesleg: nem most találta meg), de hangszíne ideális a Puccini-szólamhoz. Tudását és művészetét jelzi, hogy a nem mintaszerű és nem lemezre kívánkozó megoldásaival együtt hat, hiteles és élvezetes. Persze egy primadonnát is tudni kell megcsinálni a színpadon, ő sem lehet civil. (Bocsánat, én forszírozni néha igen, de „ordibálni” még senkit sem hallottam pesti operaszínpadon.)

10300   Franca • előzmény10299 2019-08-04 22:37:23

De azért lehet neki is véleménye, igaz? Nem egy operaénekest hallottunk már ordibálni és nem focimeccsen.  

10299   tiramisu • előzmény10297 2019-08-04 20:33:59

   Pocsék “ rendezés” volt! - Remek magyar műfordítások vannak  opera szövegekben is !  - Az “ ordibálás” kifejezést talán hagyja egy focimeccsre!         Bátori Éva remek énekesnő és nagy művész . 

10298   ladislav kozlok • előzmény10295 2019-08-04 18:38:13

Koszonom a választ.

10297   fbcs • előzmény10296 2019-08-04 15:42:51

Színpadkép, jelmezek, összevetve az erdeti történettel kiadja pár perc alatt, hogy miről szól a rendezés (fura, nekem inkább az volt a bajom, hogy ezt túlságosan a szánkba rágta). Hogy a szószerinti vagy a eszmeszerinti olvasata egy műnek a meghamisítás, ez ízlés kérédése -  nekem pl. az hamisítás inkább, ha az eredeti olasz nyelvű művet magyarul énekelnék. Lehet megszokás is ez, nem tudom, engem a modern rendezések általában jobban szórakoztatnak - elfogadva, hogy talán többen hajlanak a hagyományos felé, egyébként én azt is szívesen nézem, de ha választhatok, akkor modernebb, (át?)értelmezőbbet részesítek előnyben.
Bátori Éva (fenntartva, hogy lehet, csak én éreztem ordibálósnak néhol az éneklést): szintén, azt hiszem, egyéni ízlés, de nálam sokszor nem baj, ha az éneklés nem kristálytiszta, pláne nem egy verista operában, talán fontosabb, hogy a szerepet átadja az énekes, meggyőzzön róla, hogy ő ott Minnie. És Bátori Éva engem teljesen meggyőzött e tekintetben, a figura hiteles volt, egyedi volt, ott Minnie énekelt a színpadon - ha egy énekes ezt elhiteti velem, én nem bánom, ha hangilag néha alulmarad a szerep támasztotta követelményekkel szemben.

10296   Klára • előzmény10295 2019-08-04 15:11:49

"A rendezés alapötlete az, hogy  19. századi aranyásók= 21. századi kelet európai építőmunkások nyugaton." 

Nem tudom, hogy ennek miből kell, kellene kiderülnie! Egyébként pedig alapvető kérdés, hogy mennyire van joga egy rendezőnek megmásítani - gyakorlatilag meghamisítani - egy művet. De ezt a csontot már ezerszer körbejártuk,  a két ellentétes vélemény most sem fog összeborulni, evvel együtt a lényeg valahol itt rejlik. Ha pedig egy énekesnő nem szépen, hanem kissé ordibálva énekel,akkor miről is beszélünk?

10295   fbcs • előzmény10290 2019-08-04 13:57:19

Véleményem szerint igen. A rendezés alapötlete az, hogy  19. századi aranyásók= 21. századi kelet európai építőmunkások nyugaton. Korrektül végigvitt ötlet, néha kicsit szájbarágós, de véleményem szerint így sokkal fogyaszthatóbb, mintha western jelmezekben énekelnének, háttérben fákkal meg hegyekkel.
Aki nem kap frászt a modern rendezésektől, annak jobb ebben a környezetben, mégha vannak döccenések is az átfésülés után (ládában tartott pénz pl.).
Bátori Éva meggyőzően és megrázóan énekelte tavaly, igaz, nem szépen, néha kissé ordibálva. Boncsér Gergely ebben a szerepben - nekem legalábbis - tetszett. Agache valószínű jó lesz.

10294   ladislav kozlok • előzmény10293 2019-08-04 07:32:17

Nagyon szépem koszomom a választ. Sokat segítettél kedves IVA.

10293   IVA • előzmény10290 2019-08-04 05:37:02

Nehéz kérdést tettél fel, kedves Laci. Furcsa lenne, ha lebeszélnélek róla, miután háromszor néztem meg az előadást, és novemberben bérletben látom negyedszer. Mert egyik kedvenc operám A Nyugat lánya, hajdanán nemegyszer vettem ki szabadságot, hogy meghallgathassam, mert a rádió legtöbbször délelőtt sugározta.
Ugyanakkor nem hallgathatom el, hogy A Nyugat lánya az Operaház jelenlegi, „válság”-időszakának is a lerosszabb rendezései és látványai közé tartozik. A darab és a zene határozott üzenetét meghamisította a rendező, és ostoba, gagyi divat szerint valamilyen mai korba és helyszínre helyezte a cselekményt, a színpadon a többnyire jó énekeseket is túlordítja a civilség látványa és levegője. A férfiakat mintha a színház környékén zajló útfelújításról, építkezésekről hajtották volna a színpadra. Ezért Pozsonyból nem utaznék ide, inkább lemezről vagy számítógépen hallgatnám meg A Nyugat lányát.
De ha egyéb örömödet is leled Pesten… úgy összegzem: ki lehet bírni.

10292   Edmond Dantes • előzmény10291 2019-08-03 11:07:21

Továbbá és mellesleg szólva Barhatov 35-36 éves, mindannyiunk Szilvesztere pedig nevenapján születésének fél évszázados évfordulóját üli és ünnepli. Kicsit más korosztály. Egyébként ilyen bödör frizurával többnyire a kopaszodásukat szokták elrejteni (próbálni) az érintettek. És nem mellesleg szólva ez a cikk nem/sem interjú, hanem álinterjú vagy jóindulattal egy szokásos PR/promó fogás. Ahogy egykorvolt kolléganőm mondaná: qualité négligeable.

10291   Klára • előzmény10289 2019-08-03 09:09:58

Ez se sokkal jobb, de ő legalább nem a Magyar Állami Operaház főigazgatója! Amely poszt azért jelent(hetne!) valamit! Nem csak hivatkozni kell az elődökre, meg is kell próbálni méltónak lenni hozzájuk, nem csak hivatkozni rájuk.  Persze, én kissé avittan gondolkodom, pár alkalommal már megkaptam.

10290   ladislav kozlok 2019-08-03 08:24:33

Szívesen elmennék egy La fanciulla eloadásra novemberben. Kérdezem Toletek, érdemes elmenni ? 

10289   IVA • előzmény10288 2019-08-03 05:51:27

Kedves Klára, Vasily Barkhatov, A Nyugat lánya rendezőtáltosának frizurája jobban tetszik?
https://papageno.hu/featured/2019/01/vaszilij-barhatov-sok-rendezo-nem-kedveli-puccinit-mivel-a-zenei-dramaturgiaja-kifogastalan/

  
Műsorajánló
Mai ajánlat:
19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Pro Musica Leánykar (karigazgató: Szabó Dénes)
Zeneakadémia Szimfonikus Zenekara
A Bartók Béla Zeneművészeti Szakgimnázium növendékei
Vezényel: Antal Mátyás
Műsorvezető: Becze Szilvia
"Magyar Karácsony" - Szokolay Sándor művei
A Szokolay InspirArt – SZIA 2019 zeneszerzőverseny díjnyertes művei
SZOKOLAY: Magyar Karácsony – magyar karácsonyi énekek és népi betlehemesek
SZOKOLAY: Mohácsi Betlehemes – népdalkantáta nőikarra és zenekarra

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Balogh Eszter (mezzoszoprán), Varga Oszkár, Osztrosits Eszter (hegedű), Kurgyis András (brácsa), Matuska Flóra (cselló), Radnóti Róza (zongora)
"A tehetség kötelez"
Mendelssohn-est
MENDELSSOHN: Három dal, op. 84 – 2. Herbstlied
MENDELSSOHN: Hat dal, op. 71 - 5. Auf der Wanderschaft, 6. Nachtlied
MENDELSSOHN: 1. (d-moll) zongoratrió, op. 49
MENDELSSOHN: Hat dal, op.57 - 5. Venetianisches Gondellied
MENDELSSOHN: Hat dal, op. 86 – 5. Der Mond
MENDELSSOHN: Hat dal, op. 34 – 6. Reiselied
MENDELSSOHN: 6. (f-moll) vonósnégyes, op. 80
21:00 "Kóda" Beszélgetés az előadókkal

19:35 : Budapest
Erkel Színház

Komlósi 35
Jubileumi gálaest
19:00 : Debrecen
Csokonai Színház

MOZART: Szöktetés a szerájból
A mai nap
történt:
1905 • A Salome bemutatója (Drezda)
született:
1915 • Elisabeth Schwarzkopf, énekes († 2006)
1934 • Kun Zsuzsa, balettművész
1967 • Joshua Bell, hegedűs