vissza a cimoldalra
2019-11-13
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11446)
A csapos közbeszól (95)

Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4435)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4604)
Kimernya? (3276)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1797)
Franz Schmidt (3452)
Operett, mint színpadi műfaj (4146)
Zenetörténet (256)
Bartók Rádió (757)
Legyen a zene mindenkie! - avagy mit tehetnenk a mai magyar enekoktatasert (61)
Lisztről emelkedetten (977)
Társművészetek (1439)
Eiffel Műhelyház – Bánffy terem (109)
Balett-, és Táncművészet (5936)
musical (188)
Élő közvetítések (8232)
Pantheon (2442)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Fórum - Erkel Színház (Potork, 2004-12-17 15:15:06)

   
10350   Búbánat 2019-11-07 22:05:49

A magyar opera napja alkalmából díjakat adtak át az Erkel Színházban

Új örökös tagokat is köszöntöttek az Erkel Színházban tartott ünnepségen.

Az elismerést Mészöly Katalin és Rohonyi Anikó operaénekesek, valamint Szumrák Vera balettművész vehette át Ókovács Szilvesztertől és Szinetár Miklóstól, az örökös tagok kuratóriumi elnökétől. Posztumusz örökös tag lett Ercse Margit mezzoszoprán és Szőnyi Ferenc operaénekes.

Jubileumi elismerésben részesült Dózsa Imre Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas balettművész.

A magánénekesek közül a Wagner-előadásokban kiemelkedő teljesítményt nyújtó művészeknek odaítélhető Závodszky Zoltán-díjat idén Németh Judit vehette át. Az ösztönös tehetséget és erős színpadi személyiséget jutalmazó Sudlik Mária-díjban Bándi János, a biztos énektechnikán alapuló érthető hangképzés és a tiszta, szép magyar kiejtés magas szintű műveléséért odaítélhető Melis György-díjban Szegedi Csaba részesült.

Az évad énekkari művésze Balás Péter és Fehérné Szentidai Szilvia, zenekari művésze Borosné Szilvásy Júlia hárfaművész, kartáncosa Pokhodnykh Ellina és Palumbo Valerio Antonio lett.

https://www.origo.hu/kultura/20191107-egyuttmukodesi-megallapodast-kotottek-es-dijakat-adtak-at-az-erkel-szinhazban.html

Ókovács Szilveszter elmondta azt is, hogya magyar opera napján indítja útjára az operaház streaming szolgáltatását a legnépszerűbb online felületeken,ahol az intézmény saját felvételeivel a magyar operaszerzők műveit kívánja népszerűsíteni.

Erkel Ferenc születésnapján elsőként a zeneszerző műveiből készült négy felvétel válik elérhetővé. A jövőben várhatóan hetente egy-egy újabb magyar opera felvétele kerül fel az online felületekre - emelte ki.

10349   Búbánat 2019-11-07 12:03:33

Erkel Ferenc születésnapja  - november 7. -  2013 óta Magyar Opera Napja –hagyományosan ezen a napon kerül sor az Opera belső díjainak átadására, az Örökös Tagok, valamint Mesterművészek avatására.

16:00 : Budapest
Erkel Színház - Bernáth Büfé

"A Magyar Opera Napja"
Erkel Ferenc születésnapja

10348   Búbánat • előzmény10347 2019-11-03 10:28:12

Számomra érdekes és tanulságos volt ez a Porgy és Bess-sorozat - a Házy Erzsébet nevével is fémjelzett régi előadásokéval egybevetve látni - kissé "kiforgatni"  - Gershwin remekművét...

10347   nickname • előzmény10346 2019-11-03 10:19:33

Én egyszer láttam a bemutató idején, de még egyszer ezért az előadásért nem adok pénzt. Ez egy elfusárált lehetőség volt sajnos. Nem baj ezt is ki lehet pipálni, hogy nagyszerű Szilveszterünk igenis bemutatta! Éljen éljen!

10346   zenebaratmonika • előzmény10345 2019-11-02 14:12:56

Én már 2-szer láttam, idén tuti nem megyek.

10345   Edmond Dantes 2019-11-02 14:00:35

A novemberi Porgy és Bess-ek online hirdetése ezzel a szöveggel jelenik meg: "A Porgy és Bess jelen formában történő bemutatása nem engedélyezett, és ellentétes a mű színrevitelének követelményeivel." Mi lett az afro-amerikai identitás-nyilatkozatokkal? Más kérdés, hogy az egy szál hétvégi előadást leszámítva most félház van vagy még az sem.

10344   nickname • előzmény10335 2019-10-30 17:12:08

Túlburjánzik benne a magyaros hangvétel: a verbunkos, a népies műdal-szerű részletek és még a magyar himnusz is elhangzik. Ez mekkora szentségtörés már egyesek szerint a nemzeti romantika fénykorában, illetve annak bizonyítéka, hogy Erkel aktuális igényeket szolgált ki programszerűen és nem alkotott igazán értékeset - magyarkodott. Ami hülyeség és szerintem enyhén sznob hozzáállás. De megjegyzem: ha jól tudom Kodály és Bartók se szerette Erkelt, aki nem ismerhette az igazi magyar népzenét s nagyban átvette az olasz, francia opera formáit - cavatina, kórustablók, nyitány és hasonlók felépítése, hangvétele -: hatott rá Donizetti, Meyerbeer, Bellini, Verdi, később talán Wagner is. Ezért Bartók a szemére vetette, hogy ez nem magyar operamuzsika. Csáth Géza azt írta róla:

"A negyvenes évek müvészi viszonyaihoz képest, munkái európai szinvonalon állottak. Ott állanak ma is. De mig nagyapáink Erkelben a magyar zene Messiását üdvözölték, addig mi bátran bevallhatjuk, hogy nem volt az. Magyar motivumokat, magyar melódia-instrukciókat és ritmus-mintákat használt, de az észjárásban, a zenei szerkesztésben nem tudta hangsulyozni a magyarságot. Épp azért, mert hangsulyozni akarta. Operái visszatükrözik a negyvenes évek Budapestjét és Magyarországját, amikor az emberek magyar ruhában jártak és beszédjük hemzsegett a germanizmusoktól és a német szóktól.

A mi nagy sikságaink hangulatait, visszhangos óriási vonalait a »Bánk bán« tiszaparti jelenetében nem érzem." - de bajh, miért is kellene érezni benne? Annál inkább érezem benne a hagyományos, romantikus őrülési opera jeleneteket egy sajátosan erkeli formáját, hangját, amiről azóta tudom, hogy milyen zseniálisan, pszichológiailag hatásosnan mutatja be a zene eszközeivel Melinda őrületét és tébolyát, mióta Kolonits Klára elénekelte Szegeden a majdnem húzatan, eredeti Tisza-parti jelenetett szcenírozottan is. Előtte én is úgy voltam vele, hogy itt talán lehet kicsit húzni a partitúrából, de ha van egy Kolonits Kláránk, akkor ez egyenesen szentségtörés!  

Csáth kritikája egyébként szerintem merő ostobaság. 

Az Erzsébet második felvonása csupa báj és kellemes muzsika. Jól sikerült magyaros, népies műdal-szerű részletekkel, mutatós szólószámokkal, grandiózus kórustablókkal, s majd mindvégig éreztem a verbunkos lüketetését az este alatt. Aki nem jött el sajnálhatja, aki nem képes élvezni ezt a muzsikát azt sajnálom. Ahogy Katona Bánkja, úgy Erkel mindenegyes hangjegye nagyon magyar és rendkívül sajátos stílusú, eklektikus, de színvonalas romantikus operamuzsika, ami egyáltalán nincs híjján a drámai erőnek. Az Erzsébet esetében azonban inkább a lírán van a hangsúly, könnyedebb fajsúlyú, de nagyon kellemes muzsika. 

Mellesleg Katona Bánkját is ahányszor újraolvasom, annyiszor érzem rajta a nagyszerű történelmi tragédia magával ragadó hangulatát, milliőjét! Történelmet felsőoktatásban is tanultkén tudom, hogy Katona milyen nagyszeren illesztette bele az egybént a valóságtól sokszor elrugaszkodó drámára a történelmi utalásokat, tényeket, s micsoda remek szöveget alkotott. Sokan ezzel sem értenek egyet - sajnálom, hogy ők nem tudják így élvezni ezt a szöveget. Igazán. 

 

 

10343   Búbánat 2019-10-29 12:05:28

Vasárnap (október 27.) a Budapesti Operabarátok Egyesülete Klubdélutánjára került sor az Erkel Színházban:

MŰSOR

1.) SZINETÁR MIKLÓS ELNÖK ÚR KÖSZÖNTŐJE

2.) KONCERT

Fellépő művészek:

LUKÁCS GYÖNGYI
ALEXANDRU AGACHE
LUSINE SAHAKYAN
EMMA SAHAKYAN

Zongorán közreműködik: SZENNAI KÁLMÁN

Beszélgetős vendég: ACZÉL ANDRÁS rendező

Műsorvezető: FÜLÖP ATTILA

A meghívott énekművész-család nagyszerű áriakoncertjének tapsolhattam sokadmagammal az Erkel Színházban vasárnap délután. Élmény volt hallgatni őket!

Lukács Gyöngyi énekszámai voltak:

Rahmanyinov egyik dala (románca)

Puccini: Manon Lescau – Manon áriája, IV. felv.

Verdi: Nabucco – Abigél és Nabucco kettőse, III. felv.  (km. Alexandru Agache)

Alexandru Agache énekszámai voltak:

Bizet: Carmen – Torreádordal

Verdi: Falstaff – Becsületmonológ

Verdi: Nabucco – Abigél és Nabucco kettőse, III. felv. (km. Lukács Gyöngyi)

 

Sahakyan Lusine ( mezzpszoprán) énekszámai voltak

Bizet: Carmen - Habanéra

Bizet: Carmen - Seguidilla

Saint-Saëns: Sámson és Delila – Delila bosszúáriája, II. felv.

Sahakyan Emma  (lírai szoprán) – a konzervatórium utolsó éves növendéke, magánének szakon tanul, a Zeneművészeti Egyetemen fogja folytatni tanulmányait.

Egy szép Scarlatti dalt adott elő nekünk.

SZENNAI KÁLMÁN zongoraművész, korrepetitor, karmester – az énekművészek zongorakíséretén túl eljátszotta Franz Schubert egyik gyönyörű impromtu-jét is.

10342   Búbánat • előzmény10336 2019-10-23 13:25:51

Különleges esemény részesei voltak, akik szombat este az Erkel Színház programját választották. Az Erzsébet című opera Erkel Ferenc által írt II. felvonása csendült fel koncertszerű előadásban, melyet műismertető előzött meg Ókovács Szilveszter főigazgató, Windhager Ákos összehasonlító irodalomtörténész és kultúrakutató, valamint Kiss Eszter Veronika zenetörténész, zenekritikus tolmácsolásában.

Karmester: Kocsár Balázs

Erzsébet: Kolonits Klára

Lajos: László Boldizsár

Kuno: Haja Zsolt

Gunda: Balga Gabriella

András: Cser Krisztián

Roderich: Káldi Kiss András

Képek az előadásból:

 

Forrás: Opera Facebook oldala

10341   joska141 2019-10-22 01:19:09

Ahogy már korábban sejtettem: még van néhány jegy Juan Diego Florez ma esti koncertjére. A "Ma este színház" honlapján féláron megvásárolhatók, 11.813 Ft/db egységáron.

10340   Búbánat • előzmény10339 2019-10-21 11:38:43

Ma este Bogányi Gergely jótékonysági zongorakoncertje az Erkel Színházban. A Kossuth- és Liszt-díjas művész múlt héten a Klasszik reggeli műsor vendége volt, az interjúban pedig többek között a mai Liszt209 programról is beszélt. Az interjú visszahallgatható az alábbi linken:  https://hearthis.at/…/klasszik-reggeli-191016-boganyi-gerg…/

10339   Búbánat 2019-10-21 11:32:27

 

Zongoraáriák – Liszt209

/Az Opera honlapjáról/

Szinetár Miklóssal és Bogányi Gergellyel

A jótékonyság és a köz hasznára való figyelem Liszt Ferenc életének meghatározó eleme volt, ezért zongorahangversenyünk évről évre az Őrzők Alapítvánnyal közös rendezvény. Az Őrzők a Tűzoltó utcai Gyermekklinika hivatalos alapítványa. A hangversenyre, amely minden évadban az egyetlen operai zongoraest, ezúttal Bogányi Gergelyt kértük fel, aki immár harmadik alkalommal vállal nálunk Liszt-estet. A művész természetesen Liszt-művekkel lép színpadra, köztük opera-parafrázissal is – ráadásul saját fejlesztésű hangszerének, az ún. „csodazongorának” hosszított modelljén játszik majd, amelyet az Opera három éve kapott használatba. Címzetes főigazgatónk, Szinetár Miklós pedig Lisztről készült 1982-es televíziós filmsorozatának részleteit vetíti le, s ad hozzájuk rövid magyarázatot az esten.


MŰSOR

Liszt: Szerelmi álmok No. 3
Wagner-Liszt: Izolda szerelmi halála
Liszt: Csárdás Macabre
Liszt: A Villa d’Este szökőkútjai
/szünet/
Liszt: Rákóczi induló
Liszt: Csárdás Obstiné
Schubert-Liszt: Winterreise – részletek
Liszt: I. Mefisztó-keringő
 

Közreműködik: Bogányi Gergely (zongora)
Házigazda: Szinetár Miklós
Videók: Bori Tamás
Rendező: Aczél András

Az est fővédnöke: Herczegh Anita, a köztársasági elnök felesége

Partnerünk az Őrzők Alapítvány.


Részletek

Helyszín: Erkel Színház – Nagyszínpad

Dátum: 2019. október 21.

Kezdés ideje: 19:30

Befejezés ideje: 22:00

10338   Búbánat • előzmény10336 2019-10-21 11:02:24

Szacsvai Kim Katalin - Magyar Zenetörténeti Osztály
PhD, tudományos főmunkatárs, osztályvezető, igazgatóhelyettes

http://zti.hu/index.php/hu/mzt/munkatarsak/171-szacsvai-kim-katalin

10337   -zéta- • előzmény10336 2019-10-21 08:22:40

Teljes mértékben egyetértek, Kim Katalint kihagyni ebből a koncertből több, mint vétek.... 

10336   musicus2 2019-10-21 01:16:31

Az Erzsébet megszólalt az operaház színpadán.

Ugyanis mindeddig nem szólalt ott meg.

Ez önmagában is szenzáció. Kiváló előadást sikerült létrehozni nagyszerű énekesekkel. Van olyan primadonnánk, aki egészen különleges hangi adottságai okán képes Erkel valamennyi hősnőjét elsőrangú előadásban megszólaltatni, Bátori Máriától Crescimiráig. Van tenorunk, aki elhitető erővel képes előadni Erkel elképesztő szerepeit. Van karmesterünk, aki szívügyének tekinti az Erkel operák előadását. És van vezetőség, amelyiknek van hatalma ahhoz, hogy ezt ne akadályozza (emlékezzünk Vass Lajosra!), és legalább koncertszerű előadásukat támogassa.

Az előadást megelőző prózai szakasz szintén felejthetetlen, de ellenkező értelemben. Windháger Ákostól megszoktuk a széles áttekintést, eredeti megközelítést, most sem csalódtunk. A többit felejtsük el. De azért meg lehetett volna köszönni Szacsvai-Kim Katalinnak azt a több, mint fél évtizedes munkát, amivel a kottaanyagot előkészítette és elkészítettette, ezen felül magáról a műről kiváló, hézagpótló tanulmányokat írt. Köszönetet kellett volna mondani, ha másért nem, legalább azért, mert jelen előadás is ebből a kottából kellett folyjon, hiszen más olvasható kotta nincs! Esetleg, köszönetképpen, őt magát kellett volna felkérni, hogy mondjon néhány szót bevezetőnek.

Megfogadtam, hogy az Operaház főigazgatóját támadni nem fogom (bár lenne rá jó okom), mert azzal, hogy az életveszélyesnek hazudott Erkel Színház megnyitását elérte, történelmi érdemeket szerzett, támogatást érdemel. Egy főigazgató egyébként is hosszú távon játszik, a kompromisszumok elkerülhetetlenek.

Azt azonban, hogy a félig telt házat kvázi a megjelenteken kérte számon, nem hagyhatom szó nélkül. Kedves Főigazgató Úr! Az Ön felelőssége, ha egy előadás (méghozzá ünnepi!) félig telt ház előtt megy! Mit csinál az a sok közönségszervező, azon kívül, hogy felveszi a havi illetményét? Ezeket a hölgyeket és urakat azért fizetik (elég jól), hogy a művészek ne üres nézőtér előtt játsszanak. Ha ez nincs meg, nem ártana némi fluktuáció arrafelé. Érdekes, hogy már a harmadik Erkel operát teszik lehetetlenné a pr-osok alkalmatlansága miatt! (Dózsa, Bátori, most az Erzsébet). Jobb lett volna, ha azt a pár mondatot nem mondja el, akkor sem, ha - előttem nyilvánvalóan - ez volt az a bizonyos vörös farok, amivel kötelességszerűen áldozni kell egyes állítólagosan mértékadó köröknek.

10335   musicus2 • előzmény10334 2019-10-20 23:53:25

" ebben az egy felvonásban minden benne van, amiért utálni szokták egyesek Erkelt vagy legalábbis nem tartják eredeti, meg jó zeneszerzőnek ". Kedves nickname, indokold meg ezt bővebben, nagyon érdekelne az érvrendszer, ami miatt nem tartják egyesek Erkelt eredeti, meg jó zeneszerzőnek.

10334   nickname • előzmény10333 2019-10-20 14:08:19

Nincs megfelelő kotta - ezt mondta, ami a Dózsa Györgyre igaz is, de a Bátorinak van kritikai kiadása. Az sem megfelelő? A rádió a teljes koncertet felvette - sajnos voltak hiányosságai az előadásnak - nem Kolonits és László Boldizsár miatt. A tegnapi előadás egyébként szerintem jól sikerült, de ebben az egy felvonásban minden benne van, amiért utálni szokták egyesek Erkelt vagy legalábbis nem tartják eredeti, meg jó zeneszerzőnek. 

10333   operaisiásza 2019-10-20 13:47:21

Nocsak, pedig szó volt róla,söt ha az emmlékezetem nem csal, akkor a koncertszerű elóadás két részben hangzott el, Akkor mi az, hogy nincs kotta?

10332   nickname • előzmény10331 2019-10-20 07:18:59

Tegnap Szilveszterünk azt mondta, hogy a Bátori Máriából azért nincs teljes cd kiadás, csak keresztmetszett, mert nincs hozzá megfelelő kotta - akkor ennyi erővel a Hunyadihoz és a Bánk bához sincs, azt miért adták ki? Könyörgöm: az előadás a kritikai kiadás alapján készült. Mondjuk már megszoktam, hogy a főihgazgatót pontosítani kell, meg ferdít.

10331   nickname • előzmény10330 2019-10-20 07:16:51

Sőt: előadták 2007-ben is! A cikk szerint 2007-ben három előadás isvolt, de itt is úgy hivatkoznak rá, mint egy 150 évenem játszott darabra. 

10330   Búbánat • előzmény10327 2019-10-19 14:22:07

Kedves "musicus2"!

Pontosítom és kiegészítem a Rezső téri templomban előadott, Erkel Ferenc  "Erzsébet"-ének újkori bemutatójáról adott híradásodat (időpontja; szereplők)

Ezeket a cikkeket találtam és azokból idézem a következőket:

/Népszabadság, 1996. május 28./

"Kulturális nap a Józsefvárosban" 
„Egész napos kulturális programot szervez a Józsefvárosi Művelődési Ház június 2-án a Rezső téren és a Rezső téri templomban. A hagyományteremtő szándékkal szervezett nap programját igyekeztek úgy összeállítani, hogy mindenki megtalálja az őt érdeklő műsort. A program legkiemelkedőbb, egyben záró eseménye Erkel Ferenc Erzsébet című operájának koncertelőadása a templomban. Az Árpád-házi Szent Erzsébet legendájára épülő művet utoljára a múlt század végén hallhatta a közönség. A szegények védőszentjeként tisztelt Erzsébet emlékéhez méltóan délben a rászorultaknak élelmiszercsomagokat ad a vöröskereszt.”

 

/Színes Vasárnap, 1996. június 2./

„Az esti hangverseny a Magyarok Nagyboldogasszony Templomában lesz, ahol Erkel Ferenc Erzsébet című operájának II. felvonását Iván Ildikó, Bándi János, Póka Balázs, Sánta Jolán és Rácz István énekli.

Ugyanitt Kodály Zoltán Psalmus Hungaricus című művét a Magyar Szimfonikus Zenekar, az Állami Énekkar és a Honvéd Férfikar adja elő.”

A cikkben elírás lehet a "Magyarok Nagyboldogasszony Temploma" 

Helyesen: Magyarok Nagyasszonya templom (Budapest, VIII. ker. Tisztviselőtelep. Rezső tér)

10329   Búbánat • előzmény10327 2019-10-16 17:18:33

Erkel Ferenc Doppler-fivérekkel közös ERZSÉBET című operájának Erkel által komponált II. felvonása utóbb bemutatásra került a Pesthidegkút- Klebelsberg Kuno Művelődési, Kulturális és Művészeti Központban, 2007. augusztus 26.-án.

Ugyancsak előadták az ERZSÉBET II. felvonását Sárospatakon, a Művelődés Házban,  2007. október 17-én.

A szereposztásuk volt:

Erzsébet: Bucsi Annamária
Thüringiai Lajos: Kóbor Tamás
Gunda, magyar parasztlány, Erzsébet szolgálója: Simon Krisztina
Kuno, magyar vitéz, Lajos kísérője: Rezsnyák Róbert
II. Endre: Gogolyák György

Zenei vezető: Dargay Marcell
Karigazgató: Tóth András
Díszlet-jelmez: Sápi Hedvig
Szcenika: Kis Gábor Norbert
Rendező-asszisztens: Magyar Márton

Rendező: Paróczay Balázs

Itt a fórumon, a Bánk bán topicban, két helyen szóltunk erről a produkcióról:

Az 1064. sorszám alatt olvasható a  saját beszámolóm..

A  922. sorszám alatt  bemásoltam az Új Ember Kiadó recenzióját "Újkori Erkel-bemutató Pesthidegkúton"  /Pallós, 2007. augusztus 19-26./

Az említett  Rezső téri templomban 1995-ben bemutatott Erzsébet-előadásról nem tudtam. Megpróbálok én is utána járni, mi lett a sorsra a televíziós- felvételnek.

10328   smaragd • előzmény10327 2019-10-16 17:08:58

Köszönöm. (Sajnos nem leszek Budapesten ezen a napon.)

10327   musicus2 2019-10-16 15:08:10
Erkel Ferenc

Erzsébet (II. felvonás)

Koncertszerű előadás magyar nyelven, magyar és angol felirattal

Műismertető, hangverseny és lemezfelvétel
Október 19 szombat 19,30 Erkel Színház
Kolonits, László B.; Haja, Balga; Cser, Káldi Kiss; vez: Kocsár
Intézményünk minden évben különös gonddal óvja első főzeneigazgatójának emlékét, és építi újra kultuszát a magyar nemzeti romantikus opera megteremtőjének, aki egy és ugyanazon személy: Erkel Ferenc. Folytatjuk a jelen- és utókornak egyaránt készülő sorozatot, amely Erkel operatermését hivatott megörökíteni – ezúttal az Erzsébet felvételével. Különös sorsú mű, hisz fókuszában a nagy Árpád-házi szent áll, ugyanakkor elkészültét a Bach-rendszer lassú olvadása, a közelgő kiegyezés egyengeti, s a császári pár látogatása: ilyeténképpen a magyarokat kedvelő Erzsébet, vagyis Sissi tiszteletét ugyanúgy kiolvashatjuk a lírai műből. A darab struktúrája is érdekes: Erkelé csak a második felvonás, a két szélsőt a Doppler-fivérek szerezték. Habár hangfelvétel eleddig nem készült belőle, a zenetudósok szerint a legszebb Erkel-felvonás lehet az Erzsébeté, egy a Bánk minőségével vetekedő anyag.
A felvonást izgalmas beavatóelőadás előzi meg, ahol Ókovács Szilveszter főigazgató mellett Windhager Ákos összehasonlító irodalomtörténész és kultúrakutató, valamint Kiss Eszter Veronika zenetörténész, zenekritikus mesél a mű hátteréről, Sisivel való kapcsolatáról és a Doppler-fivérekről – mindezt igazi ritkaságoknak számító képekkel illusztrálva.
 
Annak idején leírtam, hogy a felvonásban már meg vannak a Bánk erényei, ahogy a Bátori Máriában is a Hunyadiéi. 1995-ben a Rezső téri templomban játszották az Erzsébet újkori bemutatóját, a MTV rögzítette is, de nem tudom mi lett a felvétellel. Nem tudok ról,a, hogy valaha leadták volna, pedig jó előadás volt. A kotta is nyomtalanul eltűnt, amiből játszották. (ha valaki pontosabbat tudna, kérem, posztolja ide)
 
Aki szeretné élőben hallani, jöjjön el, mert ha 1995-ben adták utoljára, akkor a következő előadás 2043-ban várható...
10326   Búbánat 2019-10-13 22:08:19

Látván, hogy Carl Orff „Carmina Burana“-jának előadásaira hetekkel korábban minden jegy elfogyott, szinte már feladtam a reményt, hogy megnézzem ezt a mostani sikerprodukciót, aztán  egy jótékony lélek segítségével mégiscsak sikerült a tegnap esti szcenikus kantátára bejutnom az Erkel Színházba.

Carl Orff remekéhez most először volt szerencsém és óriási élményt nyújtott, amit láttam és hallottam ezen az estén.  Ugyan volt már ismeretem Orff darabjáról, lemez-és videofelvételről meg rádióközvetítésekből, de mégiscsak ez élőben az igazi. Nem bántam meg, hogy az amúgy erős sodrású zenéhez és virtuóz „vokál”-hoz vizuális effektek járultak, hiszen én mindig szerettem és most is szeretem a monumentalitást, a grandiózus látványos kiállítást, a szemkápráztató, színpadi hatáskeltő elemeket… legyen az opera, operett, oratórium, koncert, színház és/vagy mozi…

A Schott Music GmbH & Co. engedélyével létrejött produkcióról elolvastam az előzetest, így felkészültem mindarra, ami várhat rám az előadás alatt, de még annál is többet kaptam:

„O Fortuna. Carl Orff leghíresebb művének elsöprő erejű kezdőmotívumait mindenki ismeri. Azt azonban már kevesen tudják, hogy a Carmina Burana nem oratorikus mű, hanem kimondottan színpadra szánt alkotás. Ez a darab latin nyelvű alcíméből is világosan kiderül: „világi dalok szólóénekesekre és kórusra, hangszerkísérettel és mágikus képekkel”. „A három szólista, a Magyar Nemzeti Balett három művésze és a monumentális, közel 100 fős énekkar köré lélegzetelállító látványt álmodtak az alkotók az Erkel színpadára: hat projektoron és LED-falakon elevenednek majd meg a 3D-s „mágikus képek”.

Ehhez az előzetes olvasathoz fűzöm személyes meglátásaimat:

A középkori német, latin és francia versekre íródott tavaszi dalok, kocsmai énekek és szerelmi dalok füzére a mű,  „cselekménye” nincs is, a gondolati egységről sem igen beszélhetünk: a verssorok szövege kivetítőn elolvasható magyar és angol nyelven. (Megjegyzem: az angol nyelvtudásom bár hiányos, de ha összevetem egymással a két fordítást, egész más az olvasatuk, értelmük; mégha műfordítások is, nem szabadna ennyire eltérniük jelentéstartalomban.)  Bár az egyes dalok hangulata más és más: az egész mégis kissé egyhangúnak tűnhet annak, aki először találkozik a kantátával – persze a ritmikai megoldások, a virtuóz énekelni valók, vagy az egyfajta német kedélyesség érzete mind erősen hat a befogadóra.  De még a finoman csiszolt szerelmi énekeknél, a helyenként naturalisztikus bordaloknál, vagy a vaskos szerelmi nóták esetében is úgy érezni, hogy a szórakoztatáson túl eszményi mondanivalót nélkülöz a Carmina Burana – még akkor is, ha érezzük benne a nagy műgonddal kimunkált részleteket, a megannyi elmélyülten kitervelt  formát.  Nagy tudással írt, igen hatásos kompozíció Orff kantátája. A mű szinte tobzódik ritmikai effektusokban, annyira, hogy úgy érezni, a komponista még az ütőhangszereknél is hangszínekben gondolkodott. E mellett bensőséges, finom részletei is vannak a műnek,  különösen a szoprán szólam kíséretéül,  amit ugyancsak értékelek. Az előadókról csakis a legnagyobb elismeréssel szólhatok: az igen kényes feladatát remekül megoldó Miklósa Erikáról (szoprán), az egyetlen parodisztikus dalát szellemesen előadó Horváth Istvánról (tenor) és a szenvedélyes, derűs, nagyszerű Kelemen Zoltánról (bariton). Meg kell jegyezni, a mű kívánta falzettóval csak a barokk zene jeles – specialista képességű - képviselői rendelkeznek, s bár a tenor és a bariton szólistáink megbirkóztak ezzel is, de énekükben érezhető volt, hogy a hangtartományuk szélső határára érkeznek – ezért is külön közös dicséret illeti őket, hogy a stílusismeretük és meglévő voce-jük összehangolásával a komponista támasztotta énekhangi követelményeknek elismerést méltó módon eleget tettek.  

Nehéz, igen összetett feladatát nagy kedvvel és kifejezésbeli változatossággal látta el az Operaház Vegyeskara és Gyermekkara. Bogányi Tibor karmester friss volt, lelkes és lendületes. A rendezés is az ő érdeme!  Csiki Gábor és Hajzer Nikolett karigazgatók személyében pedig az áldozatos munkájú betanítót dicsérhetem!

A fantasztikus, pazar, színes, kivetített fényeffektusok, grafikák, animációk, a vizuális orgia, a látványvilág erősítette a befogadás élményét - függetlenül Orff zenéjének emocionális hatásától: a szívünkben-lelkünkben megpendített húroktól. A koncepciót szolgálta a zenék alatt látott táncok is: Boros Ildikó,  Szegő András, Berardi Federico (koreográfus, vizuális látványtervező: Papp Timea). 3D vizuális látványvetítés: Freelusion; Vezető grafikus: Herczeg Ádám; Jelmeztervező: Szelei Mónika.

A Carmina Burana-produkció előtt a Bordó Sárkány Régizene Rend „hangolta” középkori dallamokra a közönséget: a középkori goliard-ok, ez ismeretlen diákköltők, Villon közvetlen utódai, akik maguk is csak amolyan kiművelt csavargókként járták a német és francia városokat, varázslatos köntöst kaptak XX. századi feltámasztójuktól, Orfftól: lelket lehelő, életet adó muzsikát.   A bevezető rész előadója  Kőrösi András  volt.

Összefoglalva benyomásaimat, a színpadról rám tett hatás igen lelkesítő volt: a zene önmagában is lenyűgözött, de  regisztrálva a nagy közönségsikert, a tomboló fogadtatást, minden bizonnyal az esten megélt, megtapasztalt „összművészet” előtti (be)hódolásomat is jelenti.

Erkel Színház, 2019. október 12.

10325   IVA 2019-10-11 15:53:54

A Hunyadi László eddig zártkörűnek szánt előadásai közül az október 14., 15. és 16-i délutániakra elérhetővé tették a maradék jegyek megvásárlását, kb. félszeres helyárakkal.

10324   zenebaratmonika 2019-10-11 14:51:36

Úgy nézem ebben az évadban is elég üresek az előadások, sőt egyre romlik a helyzet, már a Porggy-n is alig vannak, bár még van idő addig.

10323   Búbánat • előzmény10322 2019-10-06 13:52:33

Mindenesetre Furlanettóról már eddig is sok szép emlékünk lehet: az abszolvált két Don Carlos-előadás Fülöp királya (egyik partnere épp a tegnapi jubiláns, Kálmándy Mihály volt) - 2010. Májusünnep az Operában; 2014-es évadnyitó gála az Operában; Müpában 2016-ban adott dalestje Rahmanyinov és Muszorgszkij műveiből; de emlékszem ugyanott - még 2005-ből - egy gyönyörű Verdi-Requiemre is, melyben a basszus szólót énekelte  a milánói GIUSEPPE VERDI SZIMFONIKUS ZENEKAR ÉS ÉNEKKAR fellépésén, Riccardo Chailly vezényelt. 

Mennyien jövünk össze az Erkel Színházban FF áriakoncertjére? - legyünk optimisták... Érdemes elolvasni a most megjelent Opera magazinban portréját: "Egy pálya emlékezete" - a koncertje apropóján adott előzetes  interjúja. 

10322   Edmond Dantes • előzmény10317 2019-10-05 19:09:42

Gyanítom, közönségszervezési problémákra gondol(hat)sz. Nem védve MÁO/Erkel szervezését, azt is gyanítom, hogy 2016-ban FF-t bérletben "adták el" MüPában, ami eleve biztosít(ott) bizonyos -mint írod- látogatottságot és hát igen,a szervezés, hírlevelek stb... de az a véleményem, hogy a jó bornak nem kell cégér. Nem mintha FF rossz bor lenne, csak hát szóló koncert azaz nem bérlet, netán mégoly "pompás"ám nehéz műsor egy idős(ödő?) basszistával, aki nem "celeb" ... jócskán mellényúltak...sajnos, teszem hozzá.

10321   ladislav kozlok • előzmény10317 2019-10-05 18:05:45

kérlek hol van  a gond, írd  meg Nekem S.V.P.

10320   ladislav kozlok • előzmény10317 2019-10-05 18:05:43

kérlek hol van  a gond, írd  meg Nekem S.V.P.

10319   ladislav kozlok • előzmény10317 2019-10-05 18:05:42

kérlek hol van  a gond, írd  meg Nekem S.V.P.

10318   ladislav kozlok • előzmény10317 2019-10-05 18:05:40

kérlek hol van  a gond, írd  meg Nekem S.V.P.

10317   -zéta- • előzmény10316 2019-10-05 17:37:00

Furlanetto 2016-ban (annyira nem régen) adott pompás orosz dalestet zongorával a Müpában, egyáltalán nem a slágerekre helyezve a hangsúlyt, mégsem volt a látogatottsággal semmi baj... Szerintem a gond máshol van... 

10316   Edmond Dantes • előzmény10314 2019-10-05 16:59:40

Ránézve az Erkel jegytérképére érthető, hogy áttették, még ott is bő 400 szabad hely van. Furlanetto hétfői áriaestjére -ez még kínosabb- úgyszólván kong a ház, csaknem 900 db. (!) jegy vár még vevőre. Egy dolog, hogy a 70 éves Furlanetto még aktív és egy másik dolog, hogy van-e nálunk valós igény őrá és arra a zsíros műsorú zongorás programra, amit hoz. Talán nem vagyok egyedül azzal a nézetemmel, amit már többször megírtam: szerencsésebb lenne énekeseket szerepre -és nem ária-/"gála"estekre- szerződtetni.

10315   Búbánat 2019-10-05 15:01:58

Ma este az Erkel Színházban:

 Kálmándy30 - Jubileumi gálaest

Ugyancsak ma, de már éjjel:

A Katolikus Rádió hullámhosszán - "Az opera világa"

A mikrofonnál a 30 éves művészi jubileumát ünneplő Kálmándi Mihály

Szerkesztő-riporter: Magyar Kornél

2019. október 5.,  22:34 - 23.30

(A 2019. szeptember 29-én elhangzott adás ismétlése)

https://www.katolikusradio.hu/musoraink/napi-radiomusor-es-hangarchivum

10314   IVA 2019-09-20 20:51:16

Most jelent meg a Fb.-oldalamon:
Csimborasszó Production
Hirdetés

Tájékoztatjuk a Tisztelt Közönséget, hogy Juan Diego Flórez – a korábban meghirdetett Papp László Sportaréna helyett - az Erkel Színházban lép fel október 22-én. A pazar helyszínen unikális zenei élménynek ígérkezik majd az operavilág ünnepelt előadójának akusztikus koncertje, amelyen – többek között - a legismertebb Verdi és Puccini áriák valamint híres operett részletek csendülnek majd fel. Közreműködik az Operaház zenekara. Karmester: Jader Bignamini. A jegyértékesítés az új helyszínen hamarosan indul.
https://www.facebook.com/csimborasszononprofit/photos/p.1076182866092760/1076182866092760/?type=3&theater

10313   Búbánat 2019-09-11 11:36:52

The Royal Moscow Ballet - A hattyúk tava - az Erkel Színházban

December 3-án az esti előadás előtt, délután 15:00-kor IS megtekinthető lesz Csajkovszkij remekműve az Erkel Színház színpadán!

Lassan két évtizede már, hogy a The Royal Moscow Ballet társulat teltházas műsorokkal varázsolja el a nézőket világszerte. Megalakulásuk óta több mint 980 előadásuk volt, és ez most Budapesten HÁROM fellépéssel bővül az alábbi időpontokban:

  • 2019.12.02.    -   19:30
  • 2019.12.03.    -   15:00
  • 2019.12.03.    -   19:30

Jegyek már csak limitált számban kaphatóak!

10312   Búbánat 2019-08-27 11:06:04

A Hunyadi Lászlóval tér vissza az Opera Kárpátaljára

/opera.hu/

Bánk bán tavalyi nagy sikerű előadását követően 2019. szeptember 1-jén Erkel Hunyadi László című operája csendül fel a Beregszászi Amfiteátrumban. A regisztrációhoz kötött, ingyenes koncertszerű előadás egy héttel később azonos formában a Tatai Szabadtéri Színpadra is ellátogat.

„Az előadásban, ahol az elmúlt évad gyakorlatát követve a szólisták jelmezben lépnek színpadra, a főbb szerepeket Pataky Dániel (Hunyadi László) Kolonits Klára (Szilágyi Erzsébet), Horváth István (V. László), Kelemen Zoltán (Gara nádor) Kriszta Kinga (Gara Mária) Kun Ágnes Anna (Hunyadi Mátyás) és Sándor Csaba(Cillei Ulrik) énekli.”

„A Hunyadi László-előadás ezt követően október 9. és 20. között az Erkel Színházba költözik, ahol a diákok számára meghirdetett OperaKaland-sorozattal búcsúzik Szűcs Gábor 2012 szeptemberében bemutatott rendezésre. A több mint 23 ezer iskolás sok esetben első operaélményét a már említett művészek mellett olyan népszerű énekesekkel szerezheti meg, mint László Boldizsár, Boncsér Gergely, Sümegi Eszter, Miklósa Erika, Rácz Rita, Szappanos Tibor, Cser Krisztián, Szvétek László, Kovács István vagy Haja Zsolt.”

10311   IVA • előzmény10310 2019-08-07 18:38:30

Kedves Búbánat, A Nyugat lánya régi előadásairól szóló korábbi beszélgetések egyikében is jeleztem: feljegyzésemben Ciro Pirrotta néven szerepel a tenorista. A Google-ban is így található.

10310   Búbánat • előzmény10308 2019-08-07 12:22:01

Bennem is régi, szép operaházi (Erkel Színház)  előadás-emlékeket idéztél fel, olvasván  érzékletes leírásodat Puccini remekéről: 

Minnie szerepében Házy Erzsébet is említve lett, most kiemelek és ideírom általa abszolvált néhány előadás-dátumot, szereposztással:

Giacomo Puccini: A Nyugat lánya – Minnie – 1966. április 16. - a felújítás első bemutatója

Magyar fordítás: Nádasdy Kálmán

Díszlet: Forray Gábor
Jelmez: Szeitz Gizella
Karigazgató: Németh Amadé

Rendező: Mikó András
Karmester: Erdélyi Miklós

Szereposztás:

MINNIE: HÁZY ERZSÉBET
Jack Rance, sheriff: Jámbor László
Dick Johnson (Ramerrez): Ilosfalvy Róbert
Nick, a „Polka” pincére: Kishegyi Árpád
Ashby, a Wells Fargo aranyértékesítő társaság ügynöke: Domahidy László
Sonora, aranyásó: Palócz László
Trin, aranyásó: Erdei Gyula
Sid, aranyásó: Kövesdy Károly
Bello, aranyásó: Pálfy Endre
Harry, aranyásó: Somogyvári Lajos
Joe, aranyásó: Göndöcs József
Happy, aranyásó: Bódy Tivadar
Larkens, aranyásó: Dene József
Billy, indián: Veress Gyula
Wowkle, Billy asszonya: Szabó Anita
Jake Wallace, énekmondó vándor: Reményi Sándor
Jose Castro, mesztic Ramerrez bandájából: Katona Lajos
Postás: Palócz Béla


1966. május 29.:
Tóth Péter - Házy Erzsébet, Radnay György, Ilosfalvy Róbert, Külkey László,…

1966. szeptember 30.:
Erdélyi Miklós – Házy Erzsébet, Radnay György, Mátray Ferenc,…

1966. október 6.:
Erdélyi Miklós - Házy Erzsébet, Radnay György, GIOVANNI GIBIN mv. (Nápolyi Operaház magánénekese),…

1968. május 22.:
Erdélyi Miklós - Házy Erzsébet, Radnay György, Ilosfalvy Róbert, Kishegyi Árpád, Domahidy László, Varga András, Erdei Gyula, Kövesdy Károly, Rajna András, Somogyvári Lajos, Göndöcs József, Bódy Tivadar, Bordás György, Veress Gyula, Barlay Zsuzsa, Reményi Sándor, Katona Lajos, Palócz Béla

1969. május 31.:
Erdélyi Miklós - Házy Erzsébet, Jámbor László, Vadas- Kiss László, Külkey László, Várhelyi Endre, Varga András, Erdei Gyula, Kövesdy Károly, Rajna András, Somogyvári Lajos, Göndöcs József, Bódy Tivadar, … , Szabó Anita, , Reményi Sándor, Katona Lajos, Palócz Béla

1970. március 8.:
Erdélyi Miklós - Házy Erzsébet, Jámbor László, CIRO PIRROTTO mv. (Olaszország), Kishegyi Árpád, Domahidy László, Varga András, Erdei Gyula, Kövesdy Károly, Rajna András, Somogyvári Lajos, Göndöcs József, Bódy Tivadar, Dene József, Veress Gyula, Szabó Anita, Sebestyén Sándor, Katona Lajos, Palócz Béla

10309   Klára • előzmény10308 2019-08-07 08:39:05

Azt hiszem a titok kulcsa abban rejlik, hogy Minnie nem igazi drámai szerep, legalábbis kezdetben nem! Igaz, hogy kordában  tartja a Polka férfi-népségét, de vígasztalja őket bánatukban, felolvassa leveleiket, sőt levelet is ír egyik-másik helyett. Biblia-órát tart nekik, stb, és még egyáltalán nem drámai hangot üt meg, sőt visszaemlékezése gyermekkorára, egymást szerető szüleire, vágyakozása valami hasonlóra kifejezetten lírai hangvételű áriákban nyilvánul meg. Drámai csak a későbbiekben lesz, de a fináléban, mikor az aranyásóknak Ramerrez életéért esdekel, és felidézi Polka-.beli közös életük, ismét lírai. Ezért nehéz szerep, mert ötvözni kell a kettőt. És - nem az én véleményem - azért kapott erősen vegyes kritikákat néhány orgánumban az egyébként kiváló drámai szoprán, Nina Stemme, mert kezdettől fogva drámaira vette a szerepet és a lírai vonalak nem jelentek meg nála.

10308   IVA 2019-08-07 04:16:07

Kedves Laci, Klára, Bermuda, köszönöm szépen! Örülök, hogy vagyunk páran, akikben ilyen elégedettség és szép emlék él A Nyugat lánya egykori előadásairól, és érdeme szerint rajongunk ezért a darabért is.
Hadd közelítsek ennek az emléknek a zenei oldalához is, ahhoz a polémiához kapcsolódva, melyet az évek során többen is felvetettek a fórumon, hogy mennyire hanggyilkos szólam a Minnie-é, az énekesnők jobban tartanak tőle, mint a Turandottól. Gyakorlati érvekkel nem tudom alátámasztani az ellenkezőjét, nem is akarom, de tiszteletben tartva ilyen tapasztalatokat is, hozzáfűzök még egy észrevételt az 1960-as évek előadásaihoz.
Házy Erzsébet nem drámai szoprán volt, kevés törekvése a fach felé (Salome) nem is bizonyult pályája legsikeresebb állomásának. Moldován Stefánia drámaibb szerepkörben működött, de Lady Macbeth, Abigél, Turandot sohasem lett a szerepe, Wagnertől is csupán Sentát énekelte. Ilosfalvy Róbert csak Ramerrez után vett fel hőstenor szerepeket, Mátray Ferenc határozottan lírai tenor volt. Hogy mégis rájuk esett az Operaház választása, és nem emlékszem olyan panaszra, miszerint nem lehetett hallani őket, márpedig Puccini sűrűn szövött, erőteljes zenekara akkor is megszólalt, annak okát abban sejtem, hogy Erdélyi Miklós karmester (a másik szereposztásban Tóth Péter) valószínűleg olyan mesterien keverte a zenekar hangzását, hogy az énekesek se valljanak kudarcot.
(1969 és 1972 között az előadások irányítását Oberfrank Géza és Pál Tamás vette át, Ramerrez szerepét abban az időben már szinte csak Vadas Kiss László énekelte – sajnos akkoriban nem látogattam a produkciót. Feljegyzéseimet végignézve, úgy látom, A Nyugat lánya közreműködői közül egyedül Pál Tamás van köztünk.)

10307   bermuda • előzmény10306 2019-08-06 23:52:23

Jómagam  1966-ban 10x láttam a Nyugat lányát.,Házy és Ilosfalvy  előadásait néztem meg.Számomra örök élmény, s azóta -nagyon ritkán-próbálom  újból , de egyetlen előadás sem múlta felül. Köszönöm IVÁnak  a kiváló elemzést, örülök, h  azóta az egyik legkedvesebb Puccinim lett.Nekem is etalon..

10306   Klára • előzmény10304 2019-08-06 14:51:23

Nagyon komoly elemzés, mellyel az utolsó sorig egyetértek! Nem Házy Erzsébet "szőke hajzuhataga" ragadott meg annak idején, hanem az egész előadás! Rendezéstől, szereplőstől, mindenestől. Számomra máig ez az etalon, még a bécsi és a MET-beli előadás sem múlta felül.

10305   ladislav kozlok • előzmény10304 2019-08-06 10:36:37

Ez nagyon szép írás. Gratulálok.

10304   IVA • előzmény10303 2019-08-06 03:21:23

A westernt nem értelmezésként, hanem a miliő vállalásaként ajánlom. A Nyugat lánya nem western-történet, amelyben csípőből tüzelnek a kocsma galériájára, ahonnan a rozoga mellvéddel együtt potyognak alá a hullák, mígnem a legtöbb embert lepuffantó és legsármosabb igazságtevő nyeri el a nyilván nem ártatlan csaposlány kegyeit. Csak a történelmi kor és a környezet azonos benne a (többnyire víg) westernfilmekével, melyek látványa (díszlet és jelmezek formájában) ma is kedvelt, „fogyasztható” a nem operarajongók számára is, ráadásul egyedi a Puccini-életműben, sőt az operairodalomban is. A lovaglást is idézi Puccini zenéje, amikor a III. felvonásban, halljuk közeledni Minnie-t – bizony nem sámánosdit játszik!
De egyáltalán miért is kellene értelmezni ezt a darabot, amelynek oly világos a cselekménye (szerelem, szerelmi háromszög), a zene pedig nem az értelemre, hanem az érzelmekre kíván hatni, meglehetős sikerrel? Azt nem tudom, hogy az írás- és kottabeliség előtti kultúrákban hogyan alapfogalmazódott meg a szerelem, az én életemben feltétlenül a művészet, elsősorban a zene megismerésének kölcsönhatásában. Szerintem a szerelem Puccini korában is azt jelentette, amit most, és csak azért merem állítani ezt a jelenkor képviseletében is, mert halálomig nem szeretném lezárni ezt az életélményt; mindenkinek ajánlom.
Az aranyásók világa is csak dekoratív háttér az operában, dokumentumértéke nincs. A Nyugat lányának minden alakja szerelmes a maga módján, még az indián szolgapár is. Az aranyásók a távolban hagyott párjukba, és törvényszerűen mindegyikük egy kicsit Minnie-be is. Rance, talán hatalma folytán, a rajongásnál többet követel ettől a kapcsolattól, de üzleti szemléletű alamizsnakoldulása nem nyeri meg Minnie-t, aki szerelem-eszményét a szülői házból hozta, valamint egy májusi találkozás felejthetetlen pillanatának emlékéből. A bandita Ramerrezt olyan hősként ábrázolja a zene és a librettó, akitől a szerelem terén a férfierő mellett gyöngédség is remélhető. Még azt a sajátos „szereplőt”, akit nem ismerünk meg, csupán többször említik nevét az operában, Nina Micheltorenát is hajlamosak vagyunk olyan nőnek képzelni, aki szerelemmel várja vissza Ramerrezt valahol. Puccini kitárulkozó vallomása a szerelem érzéséről és működéséről persze itt is elsősorban a szoprán hősnő, Minnie szólamában fogalmazódik meg (a Manon Lescaut-ban jellemzően a tenoréban), és ez szerintem „a most szerelemnek nevezett dologgal” is azonos. Megismerünk valakit, akinek vakon adunk bizalmat, többet látunk benne a valódinál, hiszen mentegetjük magunkat előtte a kevesebb iskolánk és a szerény otthonunk miatt, felelőtlenül azonnal meghívjuk vacsorára, majd amikor rendre csalódnunk kellene benne, rendre megbocsájtunk és elvárjuk mások megbocsájtását is, és készek vagyunk feladni érte egész eddigi világunkat. Szerintem ennél több értelmezésre nem szorul ez az opera, átértelmezésre különösen nem.

Az 1966-os Erkel Színházi felújítás (r.: Mikó András; d.: Forray Gábor; j.: Szeitz Gizella) vállalta a darab eredeti meséjét és miliőjét, de gondosan kerülte, hogy a látvány külön szereplővé váljék. Mellőzött bármilyen szépelgést, még azt a „ziccert” is, hogy az elsősorban szőke szépség imázsával ismert címszereplő szőke hajzuhatagos primadonnaként jelenjen meg. (Házy Erzsébet világosbarna Minnie volt.) Az előadás ízlésvilága példaértékű.

10303   fbcs • előzmény10301 2019-08-05 13:05:02

(Bocsánat, én forszírozni néha igen, de „ordibálni” még senkit sem hallottam pesti operaszínpadon. ) - Itt pongyolán fogalmaztam, a forszírozás pontosabb .Egyébként Bátori Éva megítélésében egyetértünk teljesen.

Szerintem egy nem túl népszerű operát ma is éppen hogy fogyaszthatóvá tesz a vadnyugati miliő: a western ma is az egyik legnépszerűbb műfaj.  - Pont ez viheti félre az értelmezést. A westernhez hozzákapcsolunk egyfajta hamis romantikát, lenyugvó nappal, és idilli tájakon lovagló cowboyokkal.  Ezt a darab nem akarja sugallni véleményem szerint.
A távoli helyszínek nem is jelentenek megértési vagy befogadási problémát, hiszen az életünket vezérlő szerelem (Puccini mindenkori fő témája) egyforma mindenhol. Ezzel viszont nem értek egyet. Az alapfogalmaink is (mint a szerelem) kulturálisan és időben változóak, a Puccini korában szerelemnek nevezett valami nem azonos a most szerelemnek nevezett dologgal.
Minnie alakja az,ami szerintem indokolja a modernizálást. Egy férfiközegben lévő nő, akinek már az adott helyen lévő megjelenése is megdöbbentő, nemhogy az, hogy még vezető szerepre is szert tesz (és a darab írásakor még a női szerepek is nagyon mások, mint most). A vadnyugati, eredeti közeg ezt nagyon tompítaná, vagy teljesen ki is lúgozná.
...még az olcsó, tarka holmikba öltözött, kemény munkát végző emberek sem várják epedve a postást, hiszen mindegyikük zsebében van telefon, amelyen láthatják otthon maradt szeretteiket.  Ezzzel egyetértek, elég bénácska az a jelenet.
Persze a modernizálás is tüntet el dolgokat (belegondolva igen, a hegyeket is, hiszen azok hideg szépsége jó kontraszt az aranyásók kemény világával).
Nem tudom, talán az ideális előadás az lenne, ha az eredeti környezetben és időben, de az aranyásók világát naturalistán bemutató rendezés lenne a legjobb (az aranyásók koszosan, vérző kezekkel, szakadt ruhákban, nyomorúságos kunyhókban, míg a háttérben a hegyek és fenyők).

10302   IVA • előzmény10300 2019-08-05 03:43:51

Iluska gonosz mostoháját és a falu csőszét.

10301   IVA • előzmény10295 2019-08-05 03:32:39

Eddig az volt a tapasztalatom, hogy A Nyugat lánya egy jól megírt drámai anyagból készült, remek Puccini-zene, amelynek drámai, szenvedélyes dallamai kétszeri-háromszori meghallgatás után dúdolhatók, énekelhetők. Most kiderül, hogy valami kontrasztanyag egy emésztőszervi vizsgálathoz, amelyet „fogyaszthatóbbá” kell tenni. Szerintem egy nem túl népszerű operát ma is éppen hogy fogyaszthatóvá tesz a vadnyugati miliő: a western ma is az egyik legnépszerűbb műfaj. Sokkal kedveltebb, mint a nehéz sorsú emberek környezetében játszódó társadalmi dráma, aminek ugyancsak felfogható A Nyugat lánya. A felszabadító megoldással sincs igazi happy endje: tudjuk, hogy Minnie-nek ezután sem lesz könnyű élete.
Addio, mia California! Bei monti della Sierra, o nevi, addio!” – búcsúzik a szerelmespár ezekkel a szavakkal. Itt létező földrajzi nevek szerepelnek, ez a történet nem játszódhat máshol. Puccini egyik operájának a helyszíne sem esetleges. „A háttérben a fák meg a hegyek” jelen vannak A Nyugat lánya partitúrájában (éppúgy, mint a Pillangókisasszony III. felvonásának zenekari előjátékában). A távoli helyszínek nem is jelentenek megértési vagy befogadási problémát, hiszen az életünket vezérlő szerelem (Puccini mindenkori fő témája) egyforma mindenhol. És minden korban, ezért fölösleges hamisítás a XXI. századba helyezni, amikor már nem táncikálunk keringőritmusra, és még az olcsó, tarka holmikba öltözött, kemény munkát végző emberek sem várják epedve a postást, hiszen mindegyikük zsebében van telefon, amelyen láthatják otthon maradt szeretteiket.
A miliő transzponálásából, és főleg a III. felvonás átértelmezéséből következően nemhogy döccenők vannak a rendezésben, hanem izzadságszagot áraszt és vérzik száz sebből.
Azt nem állítom, hogy Bátori Évát a legjobb időben találta meg Minnie szerepe (mellesleg: nem most találta meg), de hangszíne ideális a Puccini-szólamhoz. Tudását és művészetét jelzi, hogy a nem mintaszerű és nem lemezre kívánkozó megoldásaival együtt hat, hiteles és élvezetes. Persze egy primadonnát is tudni kell megcsinálni a színpadon, ő sem lehet civil. (Bocsánat, én forszírozni néha igen, de „ordibálni” még senkit sem hallottam pesti operaszínpadon.)

10300   Franca • előzmény10299 2019-08-04 22:37:23

De azért lehet neki is véleménye, igaz? Nem egy operaénekest hallottunk már ordibálni és nem focimeccsen.  

10299   tiramisu • előzmény10297 2019-08-04 20:33:59

   Pocsék “ rendezés” volt! - Remek magyar műfordítások vannak  opera szövegekben is !  - Az “ ordibálás” kifejezést talán hagyja egy focimeccsre!         Bátori Éva remek énekesnő és nagy művész . 

10298   ladislav kozlok • előzmény10295 2019-08-04 18:38:13

Koszonom a választ.

10297   fbcs • előzmény10296 2019-08-04 15:42:51

Színpadkép, jelmezek, összevetve az erdeti történettel kiadja pár perc alatt, hogy miről szól a rendezés (fura, nekem inkább az volt a bajom, hogy ezt túlságosan a szánkba rágta). Hogy a szószerinti vagy a eszmeszerinti olvasata egy műnek a meghamisítás, ez ízlés kérédése -  nekem pl. az hamisítás inkább, ha az eredeti olasz nyelvű művet magyarul énekelnék. Lehet megszokás is ez, nem tudom, engem a modern rendezések általában jobban szórakoztatnak - elfogadva, hogy talán többen hajlanak a hagyományos felé, egyébként én azt is szívesen nézem, de ha választhatok, akkor modernebb, (át?)értelmezőbbet részesítek előnyben.
Bátori Éva (fenntartva, hogy lehet, csak én éreztem ordibálósnak néhol az éneklést): szintén, azt hiszem, egyéni ízlés, de nálam sokszor nem baj, ha az éneklés nem kristálytiszta, pláne nem egy verista operában, talán fontosabb, hogy a szerepet átadja az énekes, meggyőzzön róla, hogy ő ott Minnie. És Bátori Éva engem teljesen meggyőzött e tekintetben, a figura hiteles volt, egyedi volt, ott Minnie énekelt a színpadon - ha egy énekes ezt elhiteti velem, én nem bánom, ha hangilag néha alulmarad a szerep támasztotta követelményekkel szemben.

10296   Klára • előzmény10295 2019-08-04 15:11:49

"A rendezés alapötlete az, hogy  19. századi aranyásók= 21. századi kelet európai építőmunkások nyugaton." 

Nem tudom, hogy ennek miből kell, kellene kiderülnie! Egyébként pedig alapvető kérdés, hogy mennyire van joga egy rendezőnek megmásítani - gyakorlatilag meghamisítani - egy művet. De ezt a csontot már ezerszer körbejártuk,  a két ellentétes vélemény most sem fog összeborulni, evvel együtt a lényeg valahol itt rejlik. Ha pedig egy énekesnő nem szépen, hanem kissé ordibálva énekel,akkor miről is beszélünk?

10295   fbcs • előzmény10290 2019-08-04 13:57:19

Véleményem szerint igen. A rendezés alapötlete az, hogy  19. századi aranyásók= 21. századi kelet európai építőmunkások nyugaton. Korrektül végigvitt ötlet, néha kicsit szájbarágós, de véleményem szerint így sokkal fogyaszthatóbb, mintha western jelmezekben énekelnének, háttérben fákkal meg hegyekkel.
Aki nem kap frászt a modern rendezésektől, annak jobb ebben a környezetben, mégha vannak döccenések is az átfésülés után (ládában tartott pénz pl.).
Bátori Éva meggyőzően és megrázóan énekelte tavaly, igaz, nem szépen, néha kissé ordibálva. Boncsér Gergely ebben a szerepben - nekem legalábbis - tetszett. Agache valószínű jó lesz.

10294   ladislav kozlok • előzmény10293 2019-08-04 07:32:17

Nagyon szépem koszomom a választ. Sokat segítettél kedves IVA.

10293   IVA • előzmény10290 2019-08-04 05:37:02

Nehéz kérdést tettél fel, kedves Laci. Furcsa lenne, ha lebeszélnélek róla, miután háromszor néztem meg az előadást, és novemberben bérletben látom negyedszer. Mert egyik kedvenc operám A Nyugat lánya, hajdanán nemegyszer vettem ki szabadságot, hogy meghallgathassam, mert a rádió legtöbbször délelőtt sugározta.
Ugyanakkor nem hallgathatom el, hogy A Nyugat lánya az Operaház jelenlegi, „válság”-időszakának is a lerosszabb rendezései és látványai közé tartozik. A darab és a zene határozott üzenetét meghamisította a rendező, és ostoba, gagyi divat szerint valamilyen mai korba és helyszínre helyezte a cselekményt, a színpadon a többnyire jó énekeseket is túlordítja a civilség látványa és levegője. A férfiakat mintha a színház környékén zajló útfelújításról, építkezésekről hajtották volna a színpadra. Ezért Pozsonyból nem utaznék ide, inkább lemezről vagy számítógépen hallgatnám meg A Nyugat lányát.
De ha egyéb örömödet is leled Pesten… úgy összegzem: ki lehet bírni.

10292   Edmond Dantes • előzmény10291 2019-08-03 11:07:21

Továbbá és mellesleg szólva Barhatov 35-36 éves, mindannyiunk Szilvesztere pedig nevenapján születésének fél évszázados évfordulóját üli és ünnepli. Kicsit más korosztály. Egyébként ilyen bödör frizurával többnyire a kopaszodásukat szokták elrejteni (próbálni) az érintettek. És nem mellesleg szólva ez a cikk nem/sem interjú, hanem álinterjú vagy jóindulattal egy szokásos PR/promó fogás. Ahogy egykorvolt kolléganőm mondaná: qualité négligeable.

10291   Klára • előzmény10289 2019-08-03 09:09:58

Ez se sokkal jobb, de ő legalább nem a Magyar Állami Operaház főigazgatója! Amely poszt azért jelent(hetne!) valamit! Nem csak hivatkozni kell az elődökre, meg is kell próbálni méltónak lenni hozzájuk, nem csak hivatkozni rájuk.  Persze, én kissé avittan gondolkodom, pár alkalommal már megkaptam.

10290   ladislav kozlok 2019-08-03 08:24:33

Szívesen elmennék egy La fanciulla eloadásra novemberben. Kérdezem Toletek, érdemes elmenni ? 

10289   IVA • előzmény10288 2019-08-03 05:51:27

Kedves Klára, Vasily Barkhatov, A Nyugat lánya rendezőtáltosának frizurája jobban tetszik?
https://papageno.hu/featured/2019/01/vaszilij-barhatov-sok-rendezo-nem-kedveli-puccinit-mivel-a-zenei-dramaturgiaja-kifogastalan/

10288   Klára • előzmény10287 2019-08-02 14:42:33

Bocs, de bennem a fénykép láttán két gondolat fogalmazódott meg:

Nem telik fésűre?

Nem telik egy a nyárnak megfelelő, de mégis valamivel komfortosabb ruhatárra? Ha már az Operaház "káprázatos, bordó és arany színekben pompázó Székely Bertalan-termébe" érkezik az interjúra? 

10287   IVA 2019-08-02 08:13:53

Azoknak is, akik kedvelik az idillikus felvezetéseket és tartalmakat, és persze azoknak is, akik szeretnék látni körvonalazódni a jövőt:
Beszélgetés Ókovács Szilveszterrel
https://jozsefvaros.hu/hir/7220/beszelgetes-okovacs-szilveszterrel?fbclid=IwAR09fxfF1jfy2XgV24IF0MXlIue1aA2RkPfqh-augMZC0C0rpER6h2Nlxco
Kedvenc hírem: „A Hunyadi László pedig nyolc év után az OperaKaland sorozattal búcsúzik.
Kedvenc kifejezésem: „a merész Aida-verzió”. Komolyan, nagyon örülök ennek a jelzőnek. A közkeletű, spontán és laza, ám közönséges aláminősítő alakot hányszor hidaljuk át annak latin megfelelőjével, vagy az állattartásban használatos szinonimájával, vagy leírjuk, de magánhangzóját @ karakterrel jelezzük. Mohácsi János „Aida-verziója” tehát merész – köszönöm az új szinonimát, Ókovács Szilveszter!

10286   IVA 2019-07-17 03:34:49

Eddig tán sosem volt megtiszteltetés érte az Erkel Színház művészeit, dolgozóit és a környék járókelőit. A színház szerényen kialakított, sőt határozottan sivár művészbejárójának két oldalára két szintén szerény, de igencsak oda illő, hasáb alakú kaspót helyeztek el, gömbölyűre nyírt, örökzöld bokrocskával. Legalább ennyit…
Tetszik, még ha gyanítom is halványan, hogy az élő dekoráció az Eiffel Műhelyház egylőre sokáig nem várható újranyitása miatt vált „feleslegessé”.

10285   Búbánat • előzmény10283 2019-07-12 11:39:37

Boldi "szülinapi" műsorában  - az előzetes szerint - főleg jazzt és a szvinget kapunk tőle; Magyarország első számú big bandjét, a Budapest Jazz Orchestrát kérte fel, s velük olyan nagy magyar és amerikai előadók dalait dolgozza fel, akik hangban és zeneiségben mindig is közel álltak hozzá. Tony Bennett, Frank Sinatra, Tom Jones, Máté Péter és mások számainak átiratai.

Közreműködik Budapest Jazz Orchestra, Rálik Szilvia, Szekeres Adrienn, Schell Judit, Nánási Helga

A koncert a ShowTime Budapest Kft. szervezésében valósul meg.

(opera.hu)

10284   IVA • előzmény10283 2019-07-12 07:59:45

Megváltozott az est címének írásmódja. Az új változat szerint: BoldiÖtven.
Az árakat érdemes megemlíteni: 90–200 %-kal felemelt helyárak vannak, ráadásul, úgy látom, az Eventimnél nem helyet, hanem jegytípust lehet választani. Valószínűleg elsősorban nem az operai rajongókra számítanak mint célközönségre.

10283   joska141 • előzmény10267 2019-07-11 07:28:00

Lehet, hogy újabb változás, de benne van a 2020 január havi műsornaptárban, ott ahol Ön írja, 6-án, az Opera honlapján a Boldi50!!!

Nem az Erkel Színház árusítja a jegyeket, de a Jegy.hu és egyéb internetes jegyeladási fórumok oldalain van rá jegy, az árairól most ne beszéljünk.

10282   IVA • előzmény10280 2019-07-09 02:51:12

Viszont, ha már így alakult a helyzet, arról igazán gondoskodhatna valaki, hogy legalább az Operaház honlapján a 1st Steps internetes ismertetőjéből kiszerkesszék ezt az érvényét vesztett (fél) mondatot: „ (…) ezekkel a remekművekkel teszi meg az „első lépéseket” a Magyar Nemzeti Balett az Eiffel Műhelyházban.” (Egy kis odafigyelés + 20 másodperces szövegszerkesztés.)

10281   nickname • előzmény10280 2019-07-08 20:03:29

És a tervezett bemutatók egy része más eltűnt a honlapról. Vajh Szilveszter mikor szólal meg Tatjána nénikéjének erről?

10280   fbcs 2019-07-08 16:29:02

A 1st Steps Eiffel-műhelyházba tervezett előadásai átkerültek az Erkelbe, szept 6., 7., 8. 17.,18-án este adják. Az azért nem túl szerencsés, hog mire a műsorkalendáriumon megszárad a tinta, már műsorváltozások vannak.

10279   IVA • előzmény10277 2019-07-06 04:57:32

Hálapénzt adni nekem sem volt szokásom. Legfeljebb nem fogadtam el a visszajáró 40-60 fillért a darabismertető füzet árából, illetve az 1,60-as Pesti Műsoréból, amelyet, ha tehettem, a színházban vásároltam meg. „Ültető nénim”-ről azért beszélek (többen is voltak a két házban, és megszokott ruhatáros nénik is), mert néhányukkal szívesen váltottam rövid beszélgetéseket valamelyik szünetben. Akadtak 10-15 éves ilyen ismeretségeim is.
Ma hiába is vágynék ilyen hosszas kapcsolatra egy-egy nézőtéri alkalmazottal. Az Erkel Színház újranyitása után még csak-csak látható volt néhány hónapig a 20 körüli fiatalok némelyike, de „futamidejük” oly mértékben látszik rövidülni, hogy mostanában legfeljebb 2-3 alkalommal látom őket újra. Nem értem, miért nem érzik jól magukat (feltehetően egyetemi felvételükre várva), hiszen már a türkizkék nyakkendőjüket is lecserélték pirosra, és mint tudjuk, úttörőnek lenni jó.

10278   lujza • előzmény10277 2019-07-06 02:46:51

Erről eszembejutott, hogy a gimnazista és egyetemi évek alatt 12Ft-ért a 3. emeleten, oldalt ültünk mindig, ahonnan jól látszottak a földszinti foghíjak. Szünetben sokszor lerohantunk, aztán a végén fel, újra négy emeletet a kabátjainkért. Ma ez már nem menne. De már jobban is szertek magasan ülni, ahonnan jól látok, és nem ül előttem egy szélesvásznú néző, akitől a földszinten alig.

10277   Búbánat 2019-07-05 10:26:34

Hajdanán gyakran megtettem, hogy opera- és balettelőadásokat nem az eredetileg megvásárolt ülőhelyemről tekintettem meg: ha a kezdés előtt nem sokkal felfedeztem a földszinten elől szabad ülőhelyet, vérszemet kaptam és  előrelopakodtam oda, majd zavartalanul átadtam magam a színpadi varázslatnak. De „hálapénzt” sem kapott tőlem az éppen ügyeletes ültető, ha éppen „kiszúrt”, soha senki nem tessékelt el a „kakukkfészkemből”.

Emlékszem, volt egy izgalmas esetem: Aida-előadáson voltam és az előjáték alatt háromszor kellett "helyezkednem": amikor az elfoglalt hely gazdája mégiscsak megérkezett, szó nélkül odébb ültem eggyel, mert volt még egy szabad szék; pechemre megérkezett a másik elkésett jegytulajdonos, így onnan is fel kellett állnom. Kénytelen voltam az előttem lévő sorokban talált üres helyek egyikére átsompolyogni. Persze kínos volt, amikor a sötétben, a nyitány alatt botorkáltam a széksorok közt, megzavarva a közönség „áhítatát”. De hát a cél szentesíti  az eszközt… Manapság már ritkán vetemedem ilyen „pimaszságra”, azonban ha hátul ülök és tapasztalom a zavaró látáskörülményeket, olykor-olykor nem tudok ellenállni a csábításnak, felállok székemről (vagy le sem ülök oda)  és átülök a kinézett jobb és még szabad helyre.  De ezt már nem az előadás alatt, sötétben teszem: közvetlenül a kezdés előtt nyíltan, szilárd léptekkel haladok a kinézett "gazdátlan" ülőhely felé...  Nemrég viszont pórul jártam: Az álarcosbál volt műsoron, a célba vett sor két üres székének egyikére lehuppanva néztem végig az első felvonást. Mikor a szünet után visszatértem oda, meglepve láttam, hogy egy pár már „lefoglalta” azt magának.  Így kénytelen voltam visszaballagni eredeti, a nézőtér hátsó traktusába szólt székemhez; a zenei élmény nem csorbul, de a hangzó- és látóviszonyok elöl azért sokkal jobbak – érthetően, kapva kapunk azon, ha üresen marad elől egy jó hely:  úgy segítünk magunkon, ahogyan tudunk…és nem mindig pirulunk miatta…

10276   IVA • előzmény10274 2019-07-05 03:01:48

Így viszont nem tudod egész pontosan, hogy egész pontosan mennyire énekeltek rosszul. :-)

10275   IVA • előzmény10273 2019-07-05 02:57:41

Lehet, hogy nem mazochizmus. Mindig szerettem véleményt alkotni arról, amit látok, hallok, és a véleményem teljességéhez tartozik, hogy végignézzem. Prózai előadás esetében azért is, mert ha gyengének tartom a darabot, az utolsó percig reménykedem egy fordulatban, utalásban, hatásban, amely átrendezi az élményt. Ritkán fordul elő.
Ha már az Erkel Színház-topicban beszélünk erről, ilyen utalásnak, fordulatnak készülhetett Szabó Máté Manon Lescaut-rendezésének megoldása, ami pl. – kritikája szerint – Zétát megnyerte. Bennem a Manon Lescaut-történet és Puccini zenéje olyan erős, evidens, szinte „saját”, hogy az ilyen magyarázás számomra megterheli az élményt.

10274   lujza • előzmény10273 2019-07-05 01:56:17

A helyzet az, hogy általában szoktam tudni, hogy végződnek az operák, amiket megnézek. :)) De rosszul éneklő énekeseket nem vagyok hajlandó végighallgatni. :((

10273   Edmond Dantes • előzmény10272 2019-07-04 07:58:37

Nem mazochizmus: kiváncsiság. Én sem vagyok otthagyós. Színdarabot is csak elvétve.

10272   IVA • előzmény10271 2019-07-04 04:04:24

Felemelt helyáras előadásokon (ez valamikor az alaphelyár többszörösét jelentette) előfordult, hogy szünetben meglátogattam az ültető nénimet, aki mutatott nekem szabad helyet. De valójában jobban szerettem ugyanarról a helyről végignézni egy előadást, mert a váltogatott aspektus zavarja az aznapi együttélést a drámával. (Egy ujjamon meg tudom számolni, hányszor hagytam ott előadást a színvonala miatt. Biztosan van bennem jókora adag mazochizmus.)

10271   lujza • előzmény10265 2019-07-04 00:36:30

Én például sosem szökdöstem le az olcsó helyemről, annál inkább el, ha nem tetszett az előadás. Sőt, így néha megengedhettem magamnak, hoy el se menjek, ha közben nem jó híreim voltak az egészről. Drága jegynél ez túl nagy luxus.

10270   Klára • előzmény10268 2019-07-03 20:01:23

Köszönöm!

10269   Hangyász • előzmény10261 2019-07-03 18:40:30

Hadd fordítsam meg: Teccett valaha migráns külsejűeket operában/klasszikus zenei koncerten látni? NB. Nem az elegáns indiaiakra és távol-keletiekre gondolok. Főleg az utóbbiak nagyon illedelmesen viselkednek.

10268   Hangyász • előzmény10263 2019-07-03 18:38:13

Semmiféle xenofóbiát nem lehet belőle  kiérezni! Aki igen, kezeltesse magát. 

10267   Búbánat 2019-07-03 09:18:35

Változás!

A 2019/20 műsorkalendáriumban január 6-ra jelzett Boldi50 előadás nem lesz (az Opera honlapján már nincs ott), helyette Giocondát kapunk (ez az előadás viszont még nincs feltüntetve.)

10266   IVA • előzmény10260 2019-07-03 05:04:35

Nem szeretjük a kellemetlen szomszédokat és távolabb ülő nézőtársakat a színházban, de szerintem a MÁO nincs abban a helyzetben, hogy közönséget válogasson. A pénznek nincs szaga.

10265   IVA • előzmény10257 2019-07-03 04:48:09

Szerintem a „méltányosságot” itt nem helyes emlegetni. Hiszen egyfelől a művészi teljesítményekhez (nem a „művészrendezésre” gondolok) nem lehetnek méltányosak a belépők, és sajnos másfelől a nézők jövedelméhez és nyugdíjához sem, amelyek nem emelkednek 10-30 %-kal. A mostani helyáremelés nem drasztikus, de illetlen, hogy nem jelentették be, és az új árak átlépnek egy-egy lélektani határt. Kerekíteni mindenki tud. A 7200 alig több, mint 7000, de a 7900 majdnem 8000. 1500 Ft másfélezer, de 1900 majdnem 2000. És legtöbben többedmagukkal mennek színházba.
Az előre- és leszökdösés tapasztalatom szerint nem jellemző az olcsóbb helyen ülő nézők körében. Létezik, de nem számottevő.

10264   Edmond Dantes 2019-07-02 19:25:13

off Budapest -tisztelet a kivételnek és sajnos tisztelet a bevételnek- egy ideje Európa turisztikai kocsmája lett. Minőségi (kul)turizmus alig látható. 

on Kikkel töltenék, töltik majd meg az Operaházat, ha még a külföldieket sem "terelnék be" a már bezárás előtt 14.400 Ft-os helyekre, amik megduplázódhatnak újranyitás után újabb hírek szerint? Még több csókost-vattást kell majd beszervezni. Megjegyzem, elég szerencsétlen programokat állíthatnak össze azok az utazási irodák, amik operaelőadást iktatnak be a csomagba estére. Az opera rétegműfaj, a tömegturizmus résztvevői aligha igénylik. Esti "kultúrprogramnak" társasutazáson többnyire folklórműsort, néptánc- vagy hasonló couleur locale-programot szokás kínálni. A Házat, akit érdekel, napközben kell mutatni.

10263   david28 • előzmény10262 2019-07-02 17:29:55

Elnézést, csak a hozzászólásának volt egy enyhén xenofób kihallása. Mögöttem meg mellettem is ültek már mindenféle népek, s nagyon sokszor magyaroktól tapasztaltam ilyen viselkedést (cukorbontogatást és idegesítő beszélgetést meg szinte csak tőlük).

10262   Klára • előzmény10261 2019-07-02 17:22:04

Bocs, én nem migránsoztam! Ne akarjon olyan szavakat rám oktrojálni, amilyeneket nem használtam, ez alapvető kultúrális színvonal, ehhez még operalátogatónak sem kell lenni. De mondjuk a MÁO vezetősége szót válthatna az utazásszervezőkkel, hogy milyen szervezésben kínálják az Operaház, MüPa, stb programjait. Azt hiszem, bizonyos megjelenési, viselkedési normát minden ilyen jellegű létesítmény megfogalmazhat. Nem kértem útlevelet soha senkitől, de ült már mellettem, mögöttem olyan csoport egy MüPa koncerten, akiket egy jobb falusi kocsmában nem tűrtek volna meg. És nem a strandpapucs okozta a legnagyobb gondot!

10261   david28 • előzmény10260 2019-07-02 16:30:10

Már bocsánat, de ennek a kivitelezését hogy tetszik gondolni? Migráncs kinézetűeket nem engedünk be a MÁO-ba? Közeli utópia.

10260   Klára • előzmény10258 2019-07-02 16:25:29

A külföldiek - ha jönnek - két irányból jönnenk:

1/ un. középosztálybeli család, akik egy bécsi, milánoi, stb jegy árából hárman-négyen jönnek, nem biztos, hogy elsőosztálybeli, de legalább az operáért jönnek,

2./ mindenféle turistacsoport tagjai, akiket a pár napos budapesti wellness-stb. program keretében egy estére beterelnek - bocs, bebuszoztatnak - az operába. Hogy a nézőtéren mit hagynak maguk után, arról a jegyszedők és a takarítók mesélhetnének. Nem egyszer voltam fültanúja pl. a Széchenyi Gyógyfürdőben, mikor azon morfondíroztak, mi a fenének kellett nekik este a zenés program, inkább lett volna valami jó kaja, vagy buli. És ez nem egyszer olyan emberektől, akiket végül kitessékeltek a medencéből, mert kissé másnaposak voltak. Szóval, azt hiszem, a fürdővárosra rákapatott külföldieket is meg kellene válogatni, amennyiben ez lehetséges. Persze, az utazási iroda bevétel-orientált, és ezekből él. De a MÁO mint intézmény mégiscsak a mi adóforintjainkból, és ennél jobb látogatókat érdemelne. A vattázásra nem térek ki, az is egy külön történet, és az sem válik senki dicsőségére.

10259   nickname • előzmény10258 2019-07-02 10:17:49

A 27 ezer forintos földszinti jegyeket az átlag magyar már akkor sem tudta megfizetni! Ez nem Bécs. Itt nem fog menni a Ház, ha a legolcsóbb jegy 10 ezer forint leszé és a nem látó helyeket is 5 ezer forintért kínálják. Ennyi. Okosabban kellene gazálkodni a pénzzel és akkor talán normalizálni lehetne a költségeket. 

10258   Edmond Dantes • előzmény10256 2019-07-02 08:30:07

Nincs az a műsorpolitika, ami mellett az Operaházban 200%-os drágulás mellett-után többé-kevésbé folyamatosan, sőt: még alkalmanként is meg lehetne tölteni a Házat "hétköznapi" = nagynevű vendégművész nélküli előadásokkal. Már a bezárás előtt is rendszeresek voltak itt a fórumon is a  -nyilván megalapozott- beírások (félig?) üres zsöllyékről és páholyokról. Turistarezervátumot csinálni az Operából: szakmaiatlan felelőtlenség, erkölcstelenség (lenne). A magyar adófizetők (tíz)milliárdjaiból működtetett intézmény nem lehet kizárólag vagy csaknem kizárólag a külföldiek számára fönntartott turisztikai célpont, már ha a külföldiek mennek. Ha pedig ők sem mennek (elegen), akkor az nem csupán anyagilag, de minden tekintetben közérzetromboló hatású (lenne) a művészek számára, mindenki számára. Ugyancsak fölháborító (lenne) az a gyakorlat, ami már a bezárás előtt is sűrűn megesett: bizonyos zárt körrel, pestiesen: csókosokkal ki- és bevattázni az eladatlan Házat vagy a III. emeletre "időben" megvett olcsó jeggyel rendelkezőket leterelni a földszintre és a páholyokba. Erkel: ld. ez alatt.

10257   Edmond Dantes • előzmény10255 2019-07-02 08:15:41

Ha a helyárakat méltányosan, apránként emelik, az szerintem éppen azt jelenti, hogy a bevételt tényezőnek tekintik az Operaház gazdálkodásában. 10%-os emelés bőven belefér. Ha a legolcsóbb helyek árát kb. 30 %-kal emelték, az talán nem független attól, hogy sokan rendszerszerűen a legolcsóbb helyekre váltottak jegyet, aztán a  legolcsóbb helyekre váltott jegyükkel leszökdöstek az el nem adott drágább helyekre. Ha már leszökdösnek -gondolhatja a vezetés- legalább valamivel drágább legolcsóbb helyekről szökdössenek az el nem adott drágább helyekre. Ez csak feltételezés: lenne benne logika, ha így lenne. Jó eséllyel így is van.

10256   nickname • előzmény10255 2019-07-02 08:02:08

Majd akkor nézünk nagyot jegyárak tekintetében szerintem, ha újra nyit az opera. Ott 200% drágulást is el tudok képzelni. Az Erkel helyárai is csak emelkedni fognak, de majd egyszer talán rájönnek, hogy ilyen műsorpolitikával, ilyen hozzáállással csak ritkán lesznek teltházak, akkor is a külföldieknek köszönhetően. Persze most lehet siránkozni is, hogy jaj, hát manapság mindenki az x-faktoron szocializálódik, meg így meg úgy. No comment. Mindenki gondoljon, amit akar. Az Eiffel meg 10 ezer forintos jegyárakkal enyhén szólva pénznyelő lesz, gyakorlatilag nagyrészt félházas előadásokkal. 

10255   IVA • előzmény10252 2019-07-02 03:41:36

Említsük meg, hogy az Erkel Színház alaphelyárait is emelték. „Nem vészes”, korántsem olyan durva, mint a legutóbbi (100 %-os) áremelés, de az bizonyos, hogy a nézőtér megtöltését ez sem fogja javítani. Általában 10 %-osnak tűnik az emelés, kivéve a legolcsóbb helyeké, amelyek árát kb. 30 %-kal emelték.
Egyre erősebben az az érzésem, hogy jelenleg a bevételt nem tekintik tényezőnek az Operaház gazdálkodásában.

10254   Edmond Dantes 2019-07-01 15:16:11
10253   Edmond Dantes • előzmény10252 2019-07-01 14:50:19

Jelen állás szerint mint látom 2-2 Figarót és Almavivát énekel Schrott az Erkelben. Ha Cser Krisztiánnak nem túl magas Figaro, akkor nekem izgalmasabb egy Schrott-Cser K. páros. Szeretnék egyszer az életben egy igazán formátumos címszereplőt látni-hallani, eddig nem sikerült. Bécsben sem, bár Adam Plachetka azóta befutott énekes lett.

10252   nickname • előzmény10250 2019-07-01 13:50:29

Viszont még mindig úgy néz ki, hogy Erwin Schrott lesz a Figaróban - a Figarókra kicsivel drágábbak a jegyek, de nem vészes, mert már kéterez, négyezer forintért várásolhatunk rájuk jegyeket. Most bizakodok, hogy talán Molnár Levente se lesz olyan rossz Mozartban. Rost Andrea meg talán nem mondja most le. 

10251   Klára • előzmény10249 2019-07-01 13:26:43

Két figyelemre méltó gondolat az említett levélből: "az öregedő operasztárok már versenyeket is működtetnek pályájuk mellett, onnan jön ki a sok patronált, akiket el kell helyezni." Kire gondolhatott vajon? 

Továbbá. "nehéz, ha valaki sztárként érkezik, és abban érdekelt, hogy további sztárok, vagy saját versenyének győztesei, ügynökének pártfogoltjai érkezzenek." A kérdés ugyanaz? Kire gondolhatott vajon?

  
Műsorajánló
Mai ajánlat:
17:00 : Budapest
Müpa, Üvegterem

Hotzi Mátyás (cselló), Jenei Erzsébet (hárfa)
"Hangulatkoncert"
J.S. BACH: Olasz koncert, BWV 971 - I. tétel
LISZT: Desz-dúr consolation
PHILIPPE MERSANT: Bamyan
RENIÉ: Legenda
KODÁLY: Szólószonáta gordonkára, op. 8 - I. tétel
LIGETI: Csellószonáta
DEBUSSY: Beau Soir (Szép este)

19:00 : Budapest
Erkel Színház

PUCCINI: A nyugat lánya

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Óbudai Danubia Zenekar
Vezényel: Vajda Gergely
CSAJKOVSZKIJ: 4. (G-dúr) szvit, op. 61 („Mozartiana”)
USZTVOLSZKAJA: 1. szimfonikus költemény
MOZART: 41. (C-dúr) szimfónia, K. 551 („Jupiter”)

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Sümegi Eszter, Gál Erika, Fekete Attila, Palerdi András
Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Pad Zoltán)
Vezényel: José Cura
VERDI: Requiem

19:30 : Budapest
Müpa, Fesztiválszínház

Erdődy Kamarazenekar
koncertmester: Szefcsik Zsolt
LAKS: Sinfonietta
RÓZSA: Concerto vonószenekarra, op. 17
GYÖNGYÖSI LEVENTE: III. divertimento - ősbemutató
ORBÁN GYÖRGY: Sopra canti diversi
KILAR: Orawa

19:30 : Budapest
Belvárosi Főplébániatemplom

Szokos Augusztin (csembaló), Paulik László (hegedű), Szabó Zsolt (viola da gamba)
Culliford-koncertek No.2 - "To the Apollo Society"
Michael Christian Festing, Richard Jones, John Stanley, John Playford és Pieter Hellendaal művei
A mai nap
született:
1873 • Egisto Tango, karmester († 1951)
1958 • Tony Lakatos, jazz-muzsikus
elhunyt:
1868 • Gioacchino Rossini, zeneszerző (sz. 1792)
1988 • Doráti Antal, karmester (sz. 1906)
1989 • Lakatos Gabriella, balett-táncos (sz. 1927)