vissza a cimoldalra
2018-01-21
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (60404)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (3889)
Társművészetek (1227)
Milyen zenét hallgatsz most? (24992)
Kedvenc előadók (2815)
Haladjunk tovább... (207)
Momus társalgó (6308)
Kedvenc művek (143)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2276)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11213)
A csapos közbeszól (95)

Erkel Színház (8775)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2563)
Operett, mint színpadi műfaj (3464)
A Porgy és Bess Magyarországon (226)
musical (174)
Kolonits Klára (1029)
Bretz Gábor (119)
Operamúzeum (912)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1284)
Franz Schmidt (3024)
Bánk bán (2941)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4150)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (533)
Abbado – az ember (146)
Bartók Béla (1881-1945) (200)
Bartók Béla szellemisége (264)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Fórum - Erkel Színház (Potork, 2004-12-17 15:15:06)

   
8774   takatsa • előzmény8768 2018-01-20 23:39:27

A hangerővel tényleg nem volt baj, ezzel egyetértek, de a mai (01.20.) előadáson minden mással komoly problémák voltak.  Kezdem Boross Csillával, akinek kedvéért elmentem erre az előadásra. Nagy várakozással tekintettem fellépésére, mert emkélekeztem arra a 2014-es csodálatos Tosca előadására (Cura, Kálmándi), amihez foghatót nemigen hallottam. Mit mondjak, nagy volt a csalódás, nem akartam hinni a fülemnek. Hangja a felső lágéban nemcsak bántóan, hanem néhol ijsztően éles volt, pianói pedig szürkék-vékonykák. Mi történt vele? Ez pillanatnyi indiszpozíció, vagy már széténekelte a hangját? A III. felvonásra aztán valamelyest összeszedte magát, de akkor már szinte mindegy volt... Fokanov bácsi derekasan helytállt, amíg bírta szusszal, de számára a halál most megváltás lehetett. Régebben sem tartottam őt valami nagy Scarpiának (apropó, hová tűnt pl. Perencz Béla??), de azt hiszem most már véglegesen eljárt felette az idő. És Fekete Attila? Hol van már az a karcsú ifjú, aki Wiedemann Bernadett oldalán olyan nagyszerűen énekelte Andrea Chenier-t? A hangja még most is meglenne, de azok a modoros allürök és ordibálások? Persze nem tudom, hogy a mostani választékból ki lenne jó Mario, de az biztos, hogy a 2014-es Cura nagyságrendekkel jobb volt. Már csak a pásztorfiúban reménykedtem - bár ne tettem volna. Úgy kezdte, hogy hamarabb belépett. De nem ám egy taktussal, hanem vagy 2  perccel (és ez most nem vicc). Lehurrogták, csöndben maradt, aztán - gondolom, inába szállt a bátorsága - előadott remegő hangon valami alig hallható vinnyogást. Nem is tudom, hogy voltam-e olyan előadáson, ahol a legnagyobb tapsot a karmester kapta, Keselyák és zenekara meg is érdemelte, mert ezen a napon értékelhető teljesítményt csak ők nyújtottak.

8773   Károly 2018-01-20 09:51:37

Csatlakozom az előttem szólóhoz, mert minden tekintetben rendkívüli előadást láttunk! Jelentős, komoly hangokat csúcsformában, frenetikus  játékkal  kitűnően szóló zenekarral! Tosca  imáját még senkitől nem hallottam ilyen gyönyörűen, megrendítően,  hosszan kitartotth hangokkal, mint Lukács Gyöngyitől tegnap este! 

8772   Matyus 2018-01-19 21:07:55

Csak úgy, fantasztikus, tényleg világszínvonalú Tosca megy az Erkelben! Agache, Lukács ,  óriásiak, de még Kiss B. is sokkal jobb, mint bármikor! 

8771   Edmond Dantes 2018-01-19 10:01:29

Minden külön (MÁO) közlemény helyett 

Újabb szereplőváltozás a február 3-ai és 6-ai Simon Boccanegrában: a korábban meghirdetett és az operabase.ch oldalon most is feltüntetett Arturo Chacón-Cruz helyett MÁO honlapja szerint a fenti két előadáson Sergio Escobar énekli Gabriele Adorno szerepét.

8770   Edmond Dantes 2018-01-19 09:28:05

A bunkó indexes esete az operával, avagy Black Lives Matter az Erkel Színházban

Apáti Bence vélemény-válaszírása az index jan. 17-ei cikkére operáról, Operaházról, Porgy és Bessről, kultúrharcról, genderlobbiról és egyebekről.

8769   telramund 2018-01-19 08:59:01

A lényeg a tuti: hangos a zenekar ,de nagyhangú énekesek bírják szusszal(meddig?)!Ma már jól indul a napom.Nem volt mikcroport és Hábetler helyzetet mentett,,ami feltétlen dícséretes,remélhetőleg hangja is volt.

8768   parampampoli 2018-01-19 00:38:30

Jól indult ma este az idei Tosca-sorozat, a szó szoros értelmében: Kesselyák a Scarpia-motívummal erőteljesen és szuggesztíven megadta a feszült alaphangot, amely, reméljük, kitart mind a nyolc előadáson át. Rosszul folytatódott, egy színpadi malőrrel, amely akár csúnya balesetet is okozhatott volna: az Attavanti-kápolna bejárata feletti címer lezuhant, és centimétereken múlott, hogy nem az Angelottit éneklő Cseh Antal fejére. A helyzetet Hábetler András mentette meg, aki már számtalanszor méltatott humorérzékét használva eljátszotta, hogy ez a dolog tulajdonképpen a rendezés része, majd kivitte a földön heverő címert a színpadról. A három főszereplőről és a többi énekesről részletesen majd több előadás ismeretében írnék, egyelőre annyi világos, hogy ez a nyolc Tosca olyan estéket ígér, amikor a főszereplőknek nincs szüksége mikroportra. (Még vannak ilyen szerencsés esetek is, szerencsére, bár egyre ritkábban.) A Boross-Fekete-Fokanov páros győzte a folyamatos harcot Kesselyák egyébként remekül játszó, de időnként túlságosan hangos zenekarával. A művet ezen az estén mintegy szimfonikus darabként értelmező karmester kitűnően szólaltatta meg a partitúra zenekari részeit, mintha ő maga is megörült volna, hogy végre olyan énekeseket vezényelhet, akik nem ismerik az Operaház fő jellemzőjévé vált volumen problémát. De voltak olyan részek, amikor tekintettel lehetett volna szólistái teherbírására is. Mintha megfogadta volna zsűritag társa és főigazgatója karmesterversenyen elhangzott tanácsát, hogy ne tisztelje túl az énekeseket. Azt azonban nem tanácsolta senki, hogy zenakarával fojtsa is meg őket !

8767   Búbánat 2018-01-18 23:08:58

Az Új Ember hetilap kulturális melléklete a Mértékadó magazin.  Ebben olvashatunk most egy interjút Bakonyi Marcell operaénekessel, a Magyar Állami Operaház művészével, aki Gershwin Porgy és Bess című operájában Porgyt fogja alakítani.   (A cikk címe: Egy élet fordulópontjai.  A címlapon Bakonyi Marcell színes fotója. A cikk szerzője: Pallós Tamás. Megjelenés: 2018. január 21.)

Ebből a közölt hosszabb interjúból  - melynek első részében szó esik eddigi operaénekesi feladatairól (többek közt Rossini: Rheimsi utazás – Lord Sidney – Pesaro-i Rossini fesztivál; Tallér Zsófia: Leánder és Lenszirom – Leánder; Vajda Gergely: A varázshegy; Weber: A bűvös vadász – Kaspar; Wagner: Rienzi - Müpa; Rossini: Sigismondo – Bad Wildbad-i fesztivál; Mozart: Titus - Innsbruck; Mozart: Don Giovanni – Leporello-Osló; Puccini: Bohémélet – Colline- Oslo;  Erkel: Bánk bán – II. Endre) - idemásolom elsősorban az operabemutatóra vonatkozó részt.

  • Eddigi pályafutásának kétségkívül egyik legjelentősebb vállalása a Porgy és Bess közelgő Erkel színházi bemutatója. Lényegében a húzások nélküli, teljes változat kerül színre, angol nyelven, hazai közreműködőkkel. Gershwin jogörökösei engedélyezték, hogy az afroamerikai közegben játszódó operát ezúttal fehér művészekből álló énekesgárda adja elő. A Porgy az Ön korábbi szerepeihez képest teljesen másféle stílust, hangvételt követel. „Klasszikus” énektechnikai szempontból, illetve énekesszínészileg nagy kihívás?
  • Óriási lehetőség számomra. Mint ismeretes, világszerte szinte kizárólag fekete énekesek szólaltatják meg, Kifejezetten szeretem ezt az operát, régen is sokat hallgattam. Nagy feladat, mert a szöveg egyfajta speciális amerikai, charlestoni dialektust, szlenget idéz. Remek nyelvi vezetőt kaptunk a felkészüléshez, a darab betanulásához. Úgy érzem, jól fekszik nekem Porgy szólama. Alapvetően klasszikus hangképzéssel, „operásan” kell énekelni. Bizonyos részeit tekintve talán „broadwayes”, de ahogy mondani szoktam: nincs kicsi vagy könnyű szerep. Mindenre gondosan fel kell készülni, hogy az embert ne érje kellemetlen meglepetés. A végén például Porgy elbeszélése, majd a zárójelenet kifejezetten emberpróbáló feladat, és ritmikailag is bonyolult. Minimális húzással szólal meg a darab; ha jól tudom, a Lincoln Centerben „meghatározott és állandósított” formában, ez azonban igazából a karmester, Dénes István terepe. Mondhatjuk, hogy „összkiadás” lesz az előadás, de biztosan nem fog unatkozni a közönség.
  • Mit mond az Ön számára e nehéz sorsú, mozgássérült koldus szerepe? Mennyire működik Porgy esetében az azonosulás?
  • Porgy, ahogy pejoratívan emlegetik: „kripli”. A figura nálam idősebb, amit megjeleníteni, „áthozni” szintén kihívás. Ezen is sokat dolgozunk a rendezővel, AlmásiTóth Andrással. Sántaságából, élethelyzetéből fakadóan az őt körülvevő világra figyelő, érzékeny Porgy olyan igazságokat közvetít, amelyek felett az egészségesek, az átlagemberek elsiklanak. Látja az élet valódi értelmét, felismeri a fontossági sorrendet. Megfogalmazza, hogy nem a pénz és a gazdagság a lényeg. Merthogy milyen furcsa: az ember bezárja a háza ajtaját, soha nincs otthon, távol van szeretteitől, csak azért, hogy a pénzre, a még többre hajtson. Az egész darabot áthatja a hit: itt valójában mindenki az ígéret földjére vágyik, persze a maga módján értelmezve azt. E zárt közösség tagjai folyamatosan imádkoznak, várva, kérve, hogy jobbra forduljon a sorsuk. Porgy ezzel együtt nem megkeseredett ember. Elfogadta, hogy egyedül van, egyedül él és koldul. Aztán megismeri Besst, és úgy érzi, hogy megtalálta a szerelmet, amiben nem is bízott. A darab végén nagy csapás számára, hogy a befolyásolható, jobb és könnyebb életről álmodozó Bess elhagyja. De nem keseredik el: neki már nem kell más, csak a választottja. És a lehetetlen küldetést vállalva elindul, hogy megkeresse.

 

  • A Porgy előadásai után milyen nagyobb feladatok várják?
  • A szezon elején, szeptemberben volt az Erkel Színházban a Bánk bánVidnyánszky Attila által rendezett – baritonváltozatának bemutatója, amelyben ismét II. Endreként léptem fel. Ezt a produkciót október végén két előadás erejéig elvisszük New Yorkba, a David H. Koch Színházba. A távolabbi programjaim közé tartozik, hogy jövőre Sankt Gallenbe megyek, ahol a Rusalka Vodnikját (Vizi emberét/Vizi manóját) éneklem, csehül. Szép szerep, már nagyon várom, 2016ban, Nürnbergben egyébként már volt szerencsém a cseh nyelvhez, ott Janáček A holtak házából című operájának közreműködője lehettem. 2020ra pedig meghívást kaptam a madridi Teatro Realba, ahol Weinberg Az utas című operáját tűzik műsorra.

(Bakonyi Marcell tervei között szerepel még: Wagner: Tannhäuser - Reinmar; Beethoven: Fidelio – Don Pizarro; és Richard Strauss is nagyon vonzza…)

8766   telramund 2018-01-18 17:07:16

Házy Erzsébet és csak kormosra volt festve.Vihar egy pohár vízben!

8765   Edmond Dantes 2018-01-18 16:20:10

Egy margitszigeti előadás (Porgy és Bess) 1991-ben..." a jogtulajdonosok előírásait szem előtt tartva." és "... a szerzői világjogok megtartásával mégis olyan produkció születhetett, melynek alkotói részint magyarok:..."

8764   parampampoli • előzmény8763 2018-01-18 10:59:50

Itt éppen nem Boccanegrát énekli, hanem Paolo Albianit. 10 évvel ezelőtt, de a hangja nem volt akkor sem szebb. És a két szerep közt akkora a különbség, mint Amerika és Európa közt földrajzilag. Csak az Atlanti-óceán választja el őket. -:)

8763   Edmond Dantes 2018-01-18 10:29:30

Marco Vratogna a Simon Boccanegra címszerepét fogja énekelni az Erkel Színházban.

8762   Edmond Dantes 2018-01-18 10:15:31

Betilthatják a Opera előadását, mert nem feketék a színészek

8761   Klára • előzmény8739 2018-01-17 19:00:08

Hát, ami a leendő Boccanegrát illeti, Scarpiának is elég borzalmas volt - a hivatkozott felvétel szerint legalábbis!

8760   ebera • előzmény8759 2018-01-17 18:53:41

Engem nagyon érdekel, kérlek írj, ha még esedékes.

8759   Robesz 2018-01-17 18:00:34

Ha már szóba került a Boccanegra...

A február 2.-i előadásra (Agache) van egy eladó jegyem az erkély 1. páholyba kedvező áron :)

8758   IVA • előzmény8755 2018-01-17 04:04:32

Mostanában akadtam ama miniszoknyás, szaladó signorina egyik Carmen-előadásának részletére, és a szívem szakadt meg a minőség- és hitelességbeli különbség láttán-hallatán.

8757   IVA • előzmény8753 2018-01-17 04:02:30

… stb., stb., stb.

8756   IVA • előzmény8752 2018-01-17 04:00:53

Biztosan nem fogod látni az „édeskés feliratozást” még további 100 évig. Ugyan, ki akad mára az Erkel Színház közönségében, és ki lesz ott olyan primitív tahó 100 év múlva, aki nem érti az olasz szöveget, különösen a századforduló költői nyelvezetét operaénekelve! Mármint a XIX. és XX. század fordulójáét.

8755   Héterő • előzmény8753 2018-01-17 00:37:09

Az én emlékezetemben a miniszoknyás signorina Floria maradt meg. :-)
                                                                          ( bermuda-addendum:)
Meg egy régi bejegyzés is...

8754   bermuda • előzmény8753 2018-01-17 00:13:05

...))))))))))

 

8753   -zéta- • előzmény8752 2018-01-16 20:57:10

Remélem, nem arra a karmesterre gondolsz, aki rendezőként nagyon betartotta Puccini azon utasítását, hogy Scarpia másszon föl az asztal tetejére és borítsa saját fejére a vizeskancsó tartalmát...

8752   Héterő • előzmény8749 2018-01-16 19:44:30

" Áll az ember, de csak látszólag vacillál, hogy menjen vagy maradjon, mert tudja, hogy ha marad, ...egy életre megutálja az Oberont, talán Webert is."
          Fáy Miklós - Rovarok árnyékában

...arcom lázas pírban ég, e boldog ajkon nincsen fék!
...arcom rózsapírja hő lánggal ég!
...Arcom rózsapírban ég, nincs e boldog szívre fék!

Csákovics Lajos (énekelt részek) és Viniczai Andrea (próza) fordítása - 2017

Vajon ki dönti el az Operaházban és milyen kényszer alapján,
- hogy a tegnapi Don Giovanni TV-feliratozása az énekelhetőből átvariált-javítgatott, immár kissé szakállas szöveg alapján történjen?
- Vagy a most kezdődő Erkel-beli Tosca-sorozat hasonló módon, ugyanazon szerzőtől kapja az édeskés feliratozást - és még további 100 évig?
A karmester nemrég rendezőként is kezébe vette a darabot azzal a - ma már ritka és dicséretes - célkitűzéssel, hogy betartja Puccini minden rendezői utasítását és a százszázalékos szöveghűséget, és úgy is lett. Az Operaházban ez a szöveghűség nem kívánatos?
Az Oh, dolci baci, o languide carezze alatt mi lesz az angol felirattal? Talán ez:
In hundred sweet kisses, our lips merge into each other?

8751   Beatrice 2018-01-16 12:21:26

A vámpír - Varga Péter kritikája

8750   Beatrice 2018-01-16 12:18:19

Finn nyelvű blogbeszámolók:

A vámpír

Béla futása / Pikkó hertzeg

Oberon

8749   Dominik 2018-01-16 10:52:31

faymiklos.hu/2018/01/15/rovarok_arnyekaban   

Sajnos magam is láttam, ráadásul először. Abszolút jogos a megállapítás, ez az előadás gátja a mű utáni további érdeklődésnek. Különösen, ha valaki az ismerkedés alsóbb lépcsőfokán áll. 

8748   Károly 2018-01-16 10:43:58

Boccanegra!

8747   Károly 2018-01-16 10:43:56

Boccanegra!

8746   Károly 2018-01-16 10:42:53

Az egész Boccabegra szereposztásból mindenekelőtt Agachéért érdemes elmenni, és Fekete Attiláért! 

8745   ladislav kozlok 2018-01-16 10:05:59

Menjetek el a másik szereposztásra /Agache,Pasztircsák,Fekete/, van még sok szabad hely.

8744   joska141 • előzmény8743 2018-01-16 08:23:47

Talán még nincs minden veszve. A különböző operai honlapokon (Operabase, Opera-Live, stb.) Marco Vratogna következő fellépései között nem szerepel, nincs feltüntetve a budapesti Boccanegra produkció, holott annél későbbi dátumú Tosca például van.

8743   parampampoli • előzmény8740 2018-01-16 07:04:36

Fordítok, gyengébbek kedvéért:

Borzalmaaaaaaaaaaaaas!

Elviselhetetlen vibrató!

Amatőr éneklés, pocsék hangok...

Meghívásukért akasztás járna!

(Boldogult énektanárom mondta az ilyen Vratogna-féle figurákra: "Úgy énekel, mint egy disznó. Ja, nem: úgy, mint két disznó." -:)))

8742   IVA 2018-01-16 03:47:06

A vámpír (koncertszerű előadás) – 2018. január 12.

Ha létezik olyan témavilág az irodalomban, filmben, amelyik sohasem érdekelt, az a vámpíroké. Mindig komikusnak találtam, hogy felnőtt emberek képesek érdeklődni ilyen lehetetlen kitaláció iránt, s ha mégis szembekerültem egy-egy filmrészlettel, akárcsak más horrorok, nem borzadást, hanem (ki)nevetést váltottak ki belőlem.
Talán mert éppen ez volt a szándéka, azért is tetszett meg 2004-ben a Színház- és Filmművészeti Egyetem operett–musical szakos hallgatóinak Démonológia című zenés vámpírtörténet-paródiája, amely 3 éven át ment fergeteges sikerrel az Ódry Színpadon, majd a Vidám Színpadon.
Tartottam hát Heinrich Marschner A vámpír című operájától, noha meghökkentő témákban különben sincs hiány a romantikus operairodalomban, bár az eddig megismertekben többnyire fogódzót jelenthet egy-egy hős, esemény szimbolikus értelmezése. És persze tartottam a zene minőségétől is, a feledésre ítélt művek iránti gyanúval. Valószínűnek tartom, hogy ez oktalan, legalábbis túlzó volt: az opera zenéje mindvégig tehetséges és minden tekintetben felkészült alkotó művének benyomását kelti, amelyet hallgatni kellemes. Meglehet hosszadalmasnak tűnik, alighanem azért is, mert az Operaház hon- és műsorlapja egy órával rövidebb előadást jelez előre. A darabot Cser Ádám remekműbe vetett hittel és lendülettel vezényelte, amit tán meggyőző erőnek is nevezhetünk. A sokszereplős darab szólamai körül legélvezetesebbnek az énekkarét találtam, szövegük viszont sajnos nem engedte, hogy igazán közel jussak a melódiákhoz: mintha az eddig megismert valamennyi operaszöveg tartalmi gyengeségeinek sűrítménye lenne. Ennek mosolyogtató hatása pedig az egész cselekmény megmosolygásának esélyét fokozta, természetesen az alaptéma és -miliő miatt is.
A címszereplő a feltűnően jó alakító készséggel és a szerephez idomulni tudó megjelenéssel megáldott Bruno Taddia volt. Sajnos ezen erényei ellenére, nem tudott igazán érdekelni. Esetében vállalom, hogy a hiba az én vevőkészülékemben is lehetett: olyan operában, amelyben három fontos és karakteres nőalak szerepel, a férfihősök közül még a címszereplőnek sincs nyert ügye. (Legfeljebb a Don Giovanni lehet kivétel ez alól.) A három nő különböző karakteréhez a szereposztó igen találóan választott három erősen különböző hangszínű és színpadi karakterű énekesnőt: az első végzetes áldozathoz (Janthe) Keszei Borit lírai, kissé szubrettes hangjával; a másodikhoz (Emmy, a megszólalás sorrendjében harmadikhoz) Balga Gabriellát drámai mezzójával és előadásmódjával, illetve a halál elől megmenekülő, főhősnőnek tekinthető Kolonits Klárát. Amikor Kolonits énekelni kezdte játékos, magas szólamát, gyermekien tiszta hangján és dallamformálásával, az a gondolatom támadt, hogy ha vámpír lennék, soha többé nem tudnék másra gondolni, mint az ő vérére. Félretéve a szellemeskedést: hallatlanul hitelesen keltette életre Malwina nehéz, de hálás szerepét.
-Zéta- Lábjegyzet a címlapon (http://www.momus.hu/article.php?artid=7117) című kritikájában simogatóan hatott rám annak a vegyes élményemnek az „előzetes” megerősítése, hogy Balczó Péter alakítása az első és a második részben mintha nem is ugyanazé az énekesé lett volna. Az elsőben korábbi tapasztalataimat igazolta, a másodikban, remélem, az ezutániakat vetítette előre.
A kocsmajelenet kiváló előadói – Kálnay Zsófia, Kiss Tivadar, Ujvári Gergely, Rezsnyák Róbert, Molnár Zsolt – a koncertelőadásból a színházi élmény dimenziójába helyezték a darab derűs részletét.
A mértéktartó mennyiségű narráció vajon Marschner operájához tartozik? Ha már muszáj németül előadni a művet, és annak szövegét angolul is feliratozni a színpad fölött, miért nem németül hangzik el a narráció is; s ha már magyarul, miért nem tájékoztatják tartalmáról az angol fordításra szorulókat? Ha csupa profi és remek zenész működik a színpadon, miért nem színész olvassa fel az összekötő szöveget (Aczél András helyett), és ezt nem az apró baki miatt kérdem. Magam legszívesebben nélkülöztem volta a hangversenynek ezt az elemét.
Két dolgot sajnálok igazán. Az egyik, hogy a kellemes élményből nem maradtak bennem dallamok, és még azt sem mondhatom, hogy alig várok egy következő alkalmat, amikor a zene elkezdhet érlelődni bennem. Még jobban azt sajnálom, kivált ha lesz következő alkalom, hogy az Operaház egy színházi lehetőségről mondott le azzal, hogy olyan darabot, amely kiált a vizuális effektusok erősítő és emlékezetbe segítő hatásáért, nem szcenírozva, pontosabban nem hagyományosan szcenírozva mutatott be, és lemondott arról, hogy ezt a bemutatót, amelyben temérdek tehetség és erőfeszítés fekszik, nagyobb közönség láthassa. Nagyobb ezen az estén, amelyre nem sikerült megtölteni az Erkel Színház nézőterét, és természetesen a többi estén, amelyek valójában talán nem is lesznek. A pazarlás klasszikus és sajnos nem egyedüli esete.

8741   IVA • előzmény8739 2018-01-16 03:30:46

Bár nem ezért küldted a két linket, megjegyzem, hogy a velencei Bohémélet és a baden-badeni Tosca rendezése is kimeríti a súlyos bűncselekmény fogalmát.

8740   trisztán • előzmény8739 2018-01-15 23:59:30

Csodálatooooos!!!

Éljen a vibrato!

Mindkettő nagyon szép,kulturált éneklés,igazán minőségi hangok....

Gratulálok a meghívásukhoz!

8739   parampampoli 2018-01-15 22:36:32

Ez az énekesnő lesz a vendég Amelia Grimaldi hamarosan:

https://www.youtube.com/watch?v=05M82ezNFB4

És ez a bariton lesz a vendég Boccanegra:

https://www.youtube.com/watch?v=axTMwfLNg7M

Szép, nem?? -:(((

8738   Búbánat 2018-01-15 20:25:05

Az Opera honlapjáról:

Kálnay Zsófia: „Hiszek a darabban”

January 14, 2018

Az Erkel Színházban december 9-én Rafael R. Villalobos rendezésében került színpadra Engelbert Humperdinck Jancsi és Juliska című operája. A premiert követően még öt alkalommal volt látható a mű, az utolsó előadás előtt Kálnay Zsófia művésznővel beszélgettem a darabról, akit Jancsi szerepében láthatott a közönség.

Számodra miben más „gyerekdarabban” szerepelni, mint egy felnőtteknek szóló operában?

Nagyon szeretem, hogy a gyerekekhez ki lehet nézni, ki lehet kacsintani. Sőt, van, hogy kifejezetten rendezői kérés, hogy viselkedjünk úgy, mint egy bábszínházban. Működnek a karikatúra-mozgások, nevetnek rajta. Olvastam az előadásról írt kritikákat, és azt fogalmazzák meg bennük, amit a rendező is kiemelt a darab készítése során: ő úgy szeretett volna gyerekelőadást csinálni, hogy a felnőtteknek is el kelljen gondolkodni azon, amit látnak, de a gyerekek számára is megjelenjenek olyan látványos elemek, mint például a boszorkány, aki itt egy fekete macska – ez egy nagyon jó szimbólum –, vagy a gyerekek, akik el vannak varázsolva. A darab kérdéseket vet fel, amikről utána el kell beszélgetni a kicsikkel. Ez nem feltétlenül a kikapcsolódásról szól, sokkal inkább arról, hogy egy komplex gondolatkört tesz az előadás a nézők elé, akik ezt hazaviszik. A beszélgetés már csak azért is fontos, mert egyébként nagyon komoly viszonyok és társadalmi kérdések jelennek meg a darabban, többek között az is, hogy tulajdonképpen mi a színház feladata, és nehéz a kérdésekre válaszolni. A lényeg – ami a színháznak mindig a lényege –, hogy kérdések maradnak az emberben, amiken tud gondolkodni és jó esetben meg is tudja magának válaszolni őket.

Azt mondtad, olvastad a kritikákat. Milyen hatással volt ez rád? Nem mész fel máshogy a színpadra?

Nem, mert hiszek a darabban. Úgy csináltam végig a próbaidőszakot már az elejétől kezdve, hogy próbáltam igazodni a megadott irányhoz, miközben ahhoz mérten igyekeztem a létező összes pozitív utat megtalálni benne, ami azt szolgálja, hogy a gyerekeknek szóljon, jó legyen nekik. Ha mi jól csináljuk a dolgunkat, a kritikus néző később – ha az adott pillanatban nem is – meglát valamit az elsőre nem tetsző dolgokban. A másik oldalról pedig eszembe jut egy gyerekkori emlékem. Sokat jártam színházba, a Carment például nagyon fiatalon láttam, és nem értettem – csak a szép részek fogtak meg, pedig rengeteg benne az ármánykodás, gonoszság. Ugyanígy voltam A bolygó hollandival, aminek a szürke díszletét borzasztónak láttam. Úgy éreztem magam tíz évesen, mint egy felháborodott néző, hiszen én nem ezért mentem el; azt szerettem volna, hogy szépet, gyönyörűt lássak és nem egy letisztult díszletet két órán keresztül, mert engem ez nem boldogított. Éppen ezek miatt megértem ezt a fajta hozzáállást is a Jancsi és Julikához. Nem jöhet be mindenki ugyanazzal a hangulattal előadást nézni. 

Egy korábbi interjúdban azt mondtad, hogy szeretnéd minél több emberrel megismertetni az opera műfaját. Szerinted ez a darab alkalmas erre, meg lehet ezzel szeretni?

Fontos tényező, hogy a néző élő embert lásson a színpadon, és ne egy operaénekest. Tehát én igyekszem úgy eljátszani Jancsit, mintha az Jancsi lenne és nem egy operaénekes, aki azt játssza, hogy ő Jancsi; hiszen ez két különböző helyzet. Saját tapasztalatomból kiindulva úgy gondolom, hogy az ember akkor tudja megszeretni az operát, ha az említett dolog megvan. 

A rendezés hogyan igazodik ehhez a játékstílushoz?

Amikor egy előadásra készülünk, megnézünk többféle rendezést, telítődünk az információkkal, látjuk, hogy egy opera milyen formában volt már színpadra állítva. A Jancsi és Juliskából például a nyolcvanas években Edita Gruberovával, Solti György vezényletével csináltak egy filmet, tökéletes erdőben, mézeskalácsházzal, kandallóval. Minden élethű volt, ezt már nem nagyon lehetne fokozni. Ekkor merül fel a kérdés, hogy vajon mi kellene ahhoz, hogy ezt a hatást színpadon is vissza lehessen adni, illetve képbe kerülnek Rafael (Rafael R. Villalobos, a rendező – szerk.) gondolatai is a szegénységről, fiú-lány testvérviszonyról. Ezeket fonta össze a darabbal.

Könnyen sikerült azonosulni a díszletekkel, a rendezéssel?

Igen, a közlekedési lámpákat például már akkor erdőnek láttam, amikor a próbateremben még csak ruhafogasokkal próbáltunk. A lámpák villódzása eredményez egyfajta erdő-hangulatot. Az első próbán összeült mindkét szereposztás, beszéltünk a karakterekről, ehhez Rafael hozzátette a történet viszonyait, amiket egyébként nem ő talált ki, hanem a kész tényekből építkezett. Analizálta a szereplőket és egy irányba vezetett minket, mi pedig rájöttünk közben, ez a darab akár játszódhatna itt is, egy cukorkagyár hátsó udvarában. A játék részéhez természetesen hozzátartozik az is, hogy a színész mellett a néző mennyire van benne a játékban. Például azt mondjuk, amikor gyűjtjük az epreket, hogy „nézd, színültig telt ez a kosárka”, pedig a kalapomba tesszük a gyümölcsöt. Aki nem hiszi el velem együtt, hogy az egy kosár, az kívül helyezi magát.

Nadrágszerepet játszol, hiszen Jancsi karakterével egy kisfiút jelenítesz meg. Hogyan formálod meg őt nőként?

Nem zavartatom magam sem az előadáson, sem a takarásban, a függöny mögött, sem amikor nincsenek bent a nézők vagy éppen épül a díszlet. Ugyanúgy ugrálok, mint egy tinédzser kora előtt álló fiú, vagy bokszolom a falat. Olyan dolgokat is megteszek, amiket alapvetően nem csinálnék, és nem számít, hogy más azt mondja-e erre, hogy nőietlen. Ebben az időszakban nem veszek fel szoknyát, és nem sminkelem magam – ez is segíti a ráhangolódást. Élvezem, hogy megtehetem, és könnyebb úgy belejönni egy játékba, hogy már előtte is benne vagyok, nem kell váltani.

Készítette: Kovács Alexandra

 

8737   nickname 2018-01-14 12:10:18

Viszonylagos ismeretlensége ellenére szép számú közönség gyűlt össze A vámpír előadására. Aki rendszeresen látogatta az elmúlt évek koncertszerű operaelőadásait, az pontosan tudja, hogy sokszor milyen gyászosan kevesen vagyunk a nézőtéren. Ez alkalommal ez nem volt igaz: nem voltunk gyászosan kevesen, ami szerintem a témának is köszönhető: a vámpír történetk manapság elég trendik a fiatalok körében is. Legyen tehát szó bármilyen közepes darabról, akár egy félig szcenírozott, 3-4 előadásos szériát is lehetett volna csinálni a darabból szerintem. Bár szerintem korántsem ez a darab Marschner legjobban sikerült dalűve - a Hans Heiling, valamint A templomos és zsidónő sokkal-sokkal ügyesebb, élvezetesebb, de A vámpír is tele van jól megírt részletekkel. Az énekesek pedig szemmel láthatólag mindent megtettek és élvezték az előadást. Kár, hogy igazi címszereplője nem volt az előadásnak. Minden más megvolt. 

Aki tovább szeretne kalandozni a Wagner előtti német romantikus operatörténetében, annak ajánlom: A templomos lovag és a zsidónő. Sokáig tartott, mire betudtam szerezni egy felvételt ebből az operából és nemrég fedeztem fel, hogy azóta valakit netre is feltette. Érdemes meghallgatni. És ajánlom Albert Lortzing dalműveit is. Sőt: Schubertnek is van egy igen kellemes daljátéka. Nem Wagnerek, de aki nem sznob és nem kéri ki magának, hogy ő bizony nem fog másodvonalbeli szerzőket hallgatni, annak jó szórakozást jelentenek majd ezek a darabok is. A sznobokat meg sajnálom.

8736   zenebaratmonika • előzmény8735 2018-01-12 19:42:08

Magyar színészek játszanak benne és nincs feltüntetve, hogy koncertelőadás. Akkor feketére festett arccal fognak énekelni az énekeseink?

8735   Búbánat • előzmény8734 2018-01-12 11:24:46

Kérdésedre a választ megtaláod az Opera honlapján, a műsoroknál.

8734   zenebaratmonika 2018-01-12 10:00:36

Arról tudtok, hogy a Gershwin jazzoperát a Porgy és Besset most is koncert formájában fogják előadni, és ugyanazok lesznek akim multkor én ekeltek? A Margitszigeten nem néztem meg, de érdekelne, mostanában több Gerswin zenés műsort hallgattam meg.

8733   Búbánat 2018-01-11 09:16:22

Hamarosan a Bartók Rádióban halljuk:

 

9.30 - 10.00 Összhang
- a zenei élet aktualitásai

Bemutatók az Erkel Színházban

1.Weber: Oberon

2.Gerswhin: Porgy és Bess

 

Szerk.-mv.: Katona Márta (ism.)
 

8732   zenebaratmonika 2018-01-10 22:17:42

Jövőre melyik gyerekdarabot tervezik? Tippem Rossini: Hamupipőke, Csajkovszkíj: Csipkerózsika? Utóbbi az balett úgy tudom. Túl sok ilyen darabról nem hallottam.

8731   -zéta- • előzmény8730 2018-01-10 22:15:10

De jó, hogy írod :-), hát láttam, gyereket is vittem rá és írtam is róla, íme: http://momus.hu/article.php?artid=6817

Ja, és csak a prózai szereplőnek (amolyan narrátorféle) volt mikroportja... sorry...

8730   zenebaratmonika • előzmény8712 2018-01-10 21:35:36

Íme egy videórészlet egy Jancsi és Juliska előadásról, megnézheti a közönséget....

https://www.youtube.com/watch?v=JnMEI4aoUfo

A Müpában ment 2015-ben: oda van írva meseopera, korosztály 10-14 év.

https://www.mupa.hu/program/csaladi-es-ifjusagi-programok/jancsi-es-juliska-2015-01-18_11-00-bbnh

8729   IVA • előzmény8727 2018-01-10 21:09:27
8728   IVA • előzmény8727 2018-01-10 21:09:23

Szerintem az elfuserált jelzővel túl szigorúan és durván ítéled meg a Hoffmann meséi magyar címét, amely szintén műfordítási terméknek tekinthető. A cím ugyanis nem arra utal, hogy Luther kocsmájában Hoffmann az elbeszéléseit ismerteti, hanem hogy elbeszéli három szerelmének történetét. Úgy is mondhatjuk – magyarul természetesebb is így –, hogy elmeséli ezeket. Elmeséljük, mi bosszantott fel bennünket tegnap, vagy hogy milyen szerencsétlenek voltunk a szerelemben egész életünkben. Ilyen értelemben a Hoffmann meséi cím kifogástalanul pontos, legfeljebb azt vezeti félre, aki szerint E. T. A. Hoffmann jellemzően gyerekmesék írója.
Johann Strauss Geschichten aus dem Wienerwald-ja magyar címéhez sem a történetek szót használta a fordító, hanem a meséket. Sőt, a keringő idilli címét ironikusan idéző Ödön von Horváth-tragédia (Geschichten aus dem Wiener Wald) csaknem azonos címének közkeletű fordítása – Mesél a Bécsi erdő – tovább erősíti ennek az iróniának a keserűségét.

8727   Héterő • előzmény8726 2018-01-10 15:31:55

Próbáld meg nagyobb szótárban.
Az iskolai vagy turistáknak szánt kéziszótár elfuserált következtetésre vezet.
További segítség: esetleg nézd meg a darabot.

conte h fn ...3. irtud elbeszélés; novella
tale fn 1. a) mese, elbeszélés, történet
cказка 2. - 1.sz első személyben elmondott kis elbeszélés, történet;
...koholmány, mesebeszéd
racconto h fn 1. előadás, beszámoló; elmondás 2. történet; 3. elbeszélés

8726   Edmond Dantes 2018-01-10 15:05:08

Hoffmann meséi opera elfuserált címei elfuserált nyelveken

Eredeti (francia nyelvű) cím (conte=mese, contes=mesék)

Angolul (tale=mese, tales=mesék)

Oroszul (Сказки=mesék)

(a német "Erzählungen" jelentése viszont valóban "elbeszélés/ek", az opera címének magyar fordítása ezúttal nem a német nyelvű címet vette alapul)

8725   Héterő • előzmény8723 2018-01-10 14:48:43

És úgy nincs háryjánoskodó értelme: ...meséi, azaz lódításai.

8724   Héterő • előzmény8722 2018-01-10 14:41:15

...és - ritka kivételként - magyarul beszél a sok a-a-a-a-a és ö-ö-ö-ö-ö világában.

8723   parampampoli • előzmény8719 2018-01-10 14:38:29

Olaszul is jobban hangzik: I racconti di Hoffmann. (Tehát elbeszélés.)

8722   telramund • előzmény8715 2018-01-10 14:34:23

Na nem ! Nem egy szinvonal.!Kondor Katalin az a Kondor Katalin ,aki imádja az operát ,rengeteg előadáson ott van és valóban nagyszerű újságíró valamikor a Magyar Rádió elnöke.,Korábban ragyogó  tv nűsorok riportere és szerkesztője.

8721   Edmond Dantes 2018-01-10 14:32:14

Nincs olyan szerencsém.......

8720   zenebaratmonika • előzmény8719 2018-01-10 14:32:13

Jó lehet igazad van, de a cím megtévesztő. Ábrahám Pálnak most újították fel Berlinben a Mese a Grandhotelben c. operettjét, Szilveszterkor leadták a német kultúrrádióban, meg is hallgattam, és hát abban sincs semmi mese, a történet lényege, hogy egy oroszországból elmenekült nagyhercegnő megszáll egy amerikai hotelben és szerelmes lesz a szobapincérbe...

8719   Héterő • előzmény8700 2018-01-10 14:24:46

A Hoffmann meséi is az elfuserált operacímek halmazába tartozik, szó sincs meséről.
Bezzeg a csehek ügyesebbek voltak: Hoffmannovy povídky
{povídka: elbeszélés, novella, történet}

Továbbá:
...das auf verschiedenen Erzählungen E. T. A. Hoffmanns basiert
...inspirés de trois histoires de l'écrivain et compositeur romantique allemand Ernst Theodor Amadeus Hoffmann
...based on three short stories by E. T. A. Hoffmann

8718   zenebaratmonika • előzmény8712 2018-01-10 14:13:56

https://www.youtube.com/watch?v=DiOppKpWHhA

És ehhez mit szólsz? Vinnél rá gyerekeket? Gondolom mindjárt jobban tetszik.

https://www.youtube.com/watch?v=xKXEVW4udvc

Nagyon szép zenéje van szerintem.

https://www.youtube.com/watch?v=93pOJPUwBy4

Németországban mindenütt meseként teszik fel, és így is helyes.

 

8717   Heiner Lajos • előzmény8712 2018-01-10 12:12:41

A "forumkiiktatast" mar tobbszor be tetszett igerni, de meg nem tetszett bennunket tartosan e kegyben reszesiteni.

8716   egy kívülálló • előzmény8715 2018-01-10 12:11:40

Nem, nagyon nem ugyanaz :)

Ezért is használja más formában a nevét.

8715   ladislav kozlok 2018-01-10 12:07:05

Egy kérdésem lenne. Kondor Kata kritikus ugyanaz a személy mint Kondor Katalin szécsényi díjas ujságirono ? 

 

8714   zenebaratmonika 2018-01-10 11:50:15

A Kósa György féle opera viszont egy modern darab. Erről senki sem tud semmit? Ezt se írták gyerekeknek....

https://www.youtube.com/watch?v=Giw_Jj9oyuY

8713   zenebaratmonika • előzmény8712 2018-01-10 11:31:18

Nem azt vártam el a Huggenotáktól, hogy pörgős és modern darab legyen, hisz nem sem a zenéje sem a témája nem az, de ez az előadás engem elaltatott, lehetett volna ezt más módon mozgalmasabbá tenni.

8712   Cilike • előzmény8710 2018-01-10 11:11:53

A hozzászólóédesanyját nem anyázásként említettem, hanemúgy, hogy ő maga hozta szóba, hogy az anyukája szerint melyek a gyerekeeknek valódarabok. Szó szerinti értelemben, nem a szitokszóként alkalmazott módon. Niylvános fórum, igen. CSakhogy vannak olyan hozzászólók, akik teleteszik a topicokat oda nem illő anyagokkal és oda nem illő, meglehetősen alacsony színvonalú hozzászólásokkal. Nyilván én vagyok a hibás, hogy ettől lila köd száll a szememre, mikor valaki a Hugggenottákat azzal vádolja, hogy nem egy pörgős történet, nyilván sztoikus nyugalommal kéne ezeket olvasnom, de sajnos tényleg eléggé irritál ez a kinyilatkoztatás olyan témában, amihez az illető feltűnően nem ért. De értettem a kritiká tés nem fogok hozzászólni.Amúgy is eléggé rossz ízűvé vált ez a fórum az utóbbi időben, nem kell nagy önfegyelmet gyakorolnom, hogy kiiktassam.

8711   Búbánat 2018-01-10 10:58:28

A Jancsi és Juliska bemutatója után én kíváncsi lennék Humperdinck másik művére is: Die Kőnigskinder (Királyi gyermekek) - bemutatója 1897-ben volt Münchenben, nálunk "meseopera" megjelöléssel játszotta a Magyar Királyi Operaház, itteni bemutatójára 1912. október 8-án került sor.  A dalmű szövegkönyvét Ernst Rosmer írta (Elsa Agnes Bernstein-Porges, [1866-1949] müncheni színésznő és költőnő írói álneve.)

Eredetileg melodráma két részben; később átdolgozva: meseopera három felvonásban. A cselekmény a középkorban, közelebbről meg nem határozott időben, a Hella-vidéken játszódik.  Van az operában nagy kórus, külön gyermekkórus is. 

Persze ennek az operának a zenéje talán még nehezebben befogadható a gyermekek számára a Jancsi és Juliska ismert történetéhez komponált, a népies elemeket tartalmazó dallamvezetés hiányában. Egyetlen kivétel a seprűkötő lányának II. felvonásbeli dala. A hangszerelés szellemessége ebben a darabban is megtalálható - jellemző példája a lantos, a seprűkötő és a szénégető I. felvonásbeli, hárfával, vonósokkal aláfestett vidám hármasa, amely a boszorkány belépésével, az együttes négyessé történő bővölésével, fafúvósok mély hangzásával egészül ki, valamint a zene táncos jellege, ahol a helyzet engedi. További megkapó részletek az operából: a Királyfi hegedűszólóval kísért. tulajdonképpen egy kettősbe épített ariosója az I. felvonásban; a libapásztorlány dala az I. felvonás fináléjában vagy a regős áriája (legszebb zárt szám) a III. felvonásban.

(Forrás: Winkler Gábor Opera könyve). 

8710   Franca • előzmény8708 2018-01-10 10:57:09

Tényleg ez a helyes hangnem? A hozzászóló édesanyjának tiszteltetése, gúnyolódás, személyeskedés, felsőbbrendű kioktatás? Sehol nem állította, hogy szakértő lenne, de kedvesen és udvariasan írt. Ez egy nyilvános fórum, nem kellene megakadályozni és ellehetetleníteni,  hogy egyszerű operakedvelők is írjanak ide. 

8709   zenebaratmonika • előzmény8708 2018-01-10 10:36:47

Tényleg nem vagyok egy operarajongó, de van bérlete a családnak. Wagner operákat érdekes módon kedvelem, már 5-öt láttam belőlük: Sigfried, Rajna kincse, Nümbergi mesterdalnokok, Parsifal és a kedvencem a Tanhausser. A Bolygó hollandit meg tévében néztem meg. Amit nem szeretek Wagnertől az a Trisztán és Izolda.

Richard Strauss Rózsalovagja viszont nagyon de nagyon nem jött be, a témája különösen.

8708   Cilike 2018-01-10 10:23:25

Szóval: Akármit linkelgetnek be, akkor sem gyerekeknek való. Értem itt a KISgyerekeket. Jó út megutáltatni velük a műfajt. Nézzük például az apa és az anya jelenetét. Halálra unják magukat a gyerekek. Vannak benne persze nagyon kedves kis gyerkedal-szerű részek és szép dallamok, nagyszerű zene, csak nem gyerekopera.Hasonlítsuk össze mondjuk a Pomádéval, ami konkrétan gyerekeknek készült.  Meseszerűen kellett volna megrendezni? Lehetett volna úgy is, de a rendező úgy döntött, hogy a mesének a témáját veszi alapul, az pedig az, hogy a család olyan szegény volt, hogy ezért elküldték a gyerekeket a háztól, hogy nélkülük életben maradhassanak. Nagyon jó kis mese, szép történet, ugye?  Amúgy meg vagyok győzve: a gyerekek tényleg azt akarják látni, hogy a vasorrú bába meg akarja enni a testvéreket .A gyerekek rajonganak az ilyesmiért.   A Hugenották (egy g-vel) már csak iylen régimódi történet, Meyerbeer úrnál lehetne reklamálni. Tudja, kedves, az operák nem akciófilmek.  Mindenesetre döbbentes, hogy maga milyen magabiztossággal nyilatkozik olyan dolgokról, amikről halvány fogalma sincs. Ja és még valami a mamájának: azért, mert a Hoffmann meséi címében mesék vannak, ez nem mesedarab.  

8707   zenebaratmonika • előzmény8703 2018-01-10 10:16:41

Jó hát, ahogy vesszük, én gyerekként szerettem ezt a művet. Téma alapján végül is Wagner is gyerekeknek való, közte a Siegfried, ami egy meseszerű történet, vagy a Rajna kincse. Mesefigurák, óriások, törpék vannak benne.

A Gulliver se gyerekeknek íródott, de mégis inkább a gyerekek olvassák, ha még egyáltalán olvasnak könyvet....

8706   zenebaratmonika • előzmény8702 2018-01-10 09:53:55

A Jancsi és Juliskát meseszerűen kellett volna megcsinálni, más külföldi rendezések olyan szépek, kedvesek, így nem fogják megkedvelni a gyerekek ezt az operát és úgy nézem a felnőtteknek se tetszett. Ráadásul pont ez a darab lesz nemzetközileg közvetítve az Erkelből. Tényeg nem ment 20 éve a darab? Nem tudom, de ez furcsa nekem, mert ez egy alapmű.

Erre a darabra már csak a címe és a témája miatt is a szülők a gyermekeik számára vesznek jegyet, ha azok megnézik ezt az előadást, akkor csalódottak lesznek mert mindenki az eredőben kóborgó testvérpárt várja amint a mézeskalácsházba mennek, ahol a vasorrú bába el akarja őkete égetni. Pedig fontos lenne, hogy a fiatalok is megkedveljék a műfajt. Ez az opera, ha jól tudom a német népdalokból merít.

Most menni fog még a Pesti Magyar Színházban, úgy nézem a képekből, hogy azt már gyerekek számára tették fel, és biztos jobb lesz.

 

A Huggenotákat nemrég adták a tévében, a történet nagyon régimódira és unalmasra sikeredett, bár a zenében voltak szép részek is. A betüdíszlet nagyon gyenge dolog volt. A régies ruhák az még érthető volt számomra, hisz a középkorban játszódik a darab, és furcsa lett volna modernizálva. Az előladást mindenképp pörgősebbé kellett volna tenni.

 

8705   Edmond Dantes 2018-01-10 09:20:31

Jancsi és Juliska "nem gyermekeknek való opera".

Till Géza: Opera

"A zeneszerző nővére eredetileg szűk családi körének szánta mesejátékát és mindössze arra kérte fivérét, írjon néhány dalbetétet a dramatizált szöveghez."

wikipedia (angol)

The idea for the opera was proposed to Humperdinck by his sister, who approached him about writing music for songs that she had written for her children for Christmas based on "Hansel and Gretel". 

Ugyanott: It has been associated with Christmas since its earliest performances and today it is still most often performed at Christmas time.

wikipedia (német) 

Humperdinck nannte sein Werk in ironischer Anspielung an Richard Wagners Oper Parsifal ein „Kinderstubenweihfestspiel“.

Ugyanott: Humperdincks Schwester Adelheid Wette plante das Märchenspiel als häusliche Theateraufführung. Sie bat ihren Bruder lediglich um die Vertonung einiger Verse. 

 

8704   Matyus 2018-01-10 08:58:20

A Jancsi és Juliska másodszori nekufutásra nekem ehetőbb volt. Nem azt mondom, hogy szuper koncepciójura álmodta meg a rendező, de úgyis belefér az utóbbi időszak agyament rendezései közé! Ami viszont nyugtalanító, az a mikroport használata! Vagy az lenne a megoldás, hogy a pici hangú énekesekre erősítőt rakunk, és ezzel a dolog el van intézve? Ilyenformán bárkit ki lehetne állítani az Otello, Aida vagy a Tosca szerepeiben? Rossz és nagyon igénytelen megoldás! 

8703   Edmond Dantes 2018-01-10 08:57:00

A varázsfuvola mint gyermekeknek való opera...erről bővebben pl. itt (felütés: "A közvélekedéssel (hiedelemmel?) ellentétben a Varázsfuvola korántsem gyermekopera ...") vagy itt (szabadkőművesség, felvilágosodás, szimbólumok...) stb. 

8702   Cilike • előzmény8698 2018-01-10 07:48:50

Tiszteltetem az anyukáját. A Jancsi és Juliskát vagy húsz éve nem is játszották.A Hoffmann meséi kategorikusan nem gyerekeknek való darab. Ami nem azt jelenti, hogy gyerekek nem nézhetik meg, hanem, hogy a témája, sem a hosszúsága nem predesztinálja erre. Az meg csodálatos,hogy maga, mint szakértő belenézett az előadásba és megállapította, hogy pocséka rendezés.Sok ilyen hozzáértő, megalapozott bírálatra lenne szükség.

8701   joska141 • előzmény8697 2018-01-10 00:51:48

Biztos így van. De azért éppen Wagnert is átdolgoztak, rövidítettek, magyaráztak gyerekek számára. Nálunk a Müpa-ban volt a Hattyúlovag, Bayreuth-ban a Bolygó hollandi, azt hiszem még a Nibelung gyűrűje is és így tovább. Persze ez nem zárja ki, hogy mindenki arra vigye a gyerekeit, amire akarja.

8700   IVA • előzmény8698 2018-01-10 00:36:43

A Hoffmann meséinek semmi köze a mesék világhoz, nem gyerekeknek való. Noha a dalmű három felvonásán keresztül a költő elbeszélései, mesé(lése)i elevenednek meg, azok korántsem gyermekekhez szólnak.

8699   zenebaratmonika 2018-01-09 23:24:54

https://www.youtube.com/watch?v=Giw_Jj9oyuY

KÓSA GYÖRGY: KOCSONYA MIHÁLY HÁZASSÁGA BÁBOPERA EGY FELVONÁSBAN. Ezt ismeri valaki? Szerintem ez nem gyermekopera, bár bábok vannak benne.

2017 Harlekin Bábszínház

 

 

8698   zenebaratmonika • előzmény8697 2018-01-09 22:32:54

De a gyerekeket szokták erre vinni, anyukám is ezt mondja, meg a Varázsfuvolára, meg a Háry Jánosra, meg a Hoffman meséire, meg a Pomádé új ruhájára. Most ezek ugranak be.

Akármilyen fura bábopera is van, név szerint Ábrahám Pál-Mohácsi Jenő: Etelka szive c. egyfelvonásos Marionette operája 1917-ből, szerintem azóta nem ment sehol.

Most rákattintottam, de ez az Erkeles előadás egy pocsék rendezés, nekem az jobban bejött, amikor mesefiguráknak öltöztek be.

8697   Cilike 2018-01-09 21:57:10

CSeppet sem gyerekeknek való, a zenéje se, mert kifejezetten wagneriánus,és hiába mese,nem valami gyerekbarát darab. Én a magam részéről inkább vígoperákra vittem el a gyerekeimet, Szerelmi bájital, a Varázsfuvolát is szerették, Háry,János vitéz, Pomádé -ezek valók gyerekeknek, nem a Jancsi és Juliska.

8696   zenebaratmonika • előzmény8695 2018-01-09 16:50:43

Gondolom, hogy gyerekek mást is megnézhessenek Karácsonykor, mint a Diótörőt. Németországban is ezt szokták még feltenni a gyerekeknek ilyenkor.

8695   Robesz • előzmény8694 2018-01-09 16:44:12

Jancsi és Juliskáról volt szó illetve a mikroportról, annak kapcsán írtam.

8694   zenebaratmonika • előzmény8693 2018-01-09 16:36:37

Már régóta így van, hogy a klasszikus operettek egy részét az Operaház vagy Erkel adja elő.

Ilyenek a Denevér, Cigánybáró, Offenbach: Kékszakáll (régen itt ment), Lehár: Guiditta.... főként azokat, amik előadása operai hangot igényel.

8693   Robesz • előzmény8690 2018-01-09 16:23:51

Akkor megint csak oda lyukadunk ki, hogy minek kell elővenni és az Erkelben játszani...

8692   zenebaratmonika • előzmény8691 2018-01-09 10:48:21

Nem tudom, mert gyerekkoromban ültem hátul utóljára. lehet most már jobb. Nekem egy Denevér előadás ugrik be, pedig nem is leghátul ültünk, hanem kb. a 2 szektor végén, de semmit se láttam, hallottam. Jobban szeretem a kisebb színházakat, az Operettszínházban szoktam a 14. sorba ülni, mert olcsóbb, az még elmegy, de az is hátul van, az oldalerkély viszont rémes volt ott, a fél színpadot láttam, meg az előttem ülőt.

8691   telramund • előzmény8690 2018-01-09 10:34:02

Hát bizony ez nem így van.Sokkal jobb ,mint a korábban felújított Operaházé volt.Anno eleget ültem az erkély utolsó sorában és mindig ,mindenkit hallottam.

 

8690   zenebaratmonika • előzmény8689 2018-01-09 10:13:11

De az Erkelnek nem jó az akusztikája, meg óriási a mérete, főleg igaz az erkély hátsó sorokra. Gyerekkoromban emlékszem előadásokra, hátul ültem és semmit se lehetett hallani, látni, ezért nem is ülök oda már soha.

8689   telramund • előzmény8686 2018-01-09 09:42:58

Ez szép az operettszínházban(spec ott sem),de nem egy operaházban.Elvileg régen olyan énekes,énekesnő nem léphetett fel magánénekesként vagy magánénekesnőként,akinek a hangja nem ment át a zenekaron.Humperdinck zenéje valóban wagneri zene.Az opera nem a mikroportokról szól,arra ott az amerikai találmány a musical.Az élő hangot szeretném hallani és nem a még csak finomított  mikroportost!Akinek ilyen a hangja énekeljen az operettben vagy a Madách Színházban.Vagy nem kell előadni a művet!Ha már azokat a műveket nem veszik elő,amire van hang,minek azt amire nincs?Költői kérdés!

(Gyorsan belenéztem a STOP decemberi Jancsi és Juliska előadásába.Számomra ismeretlen énekesnők  alakították a szerepeket mikroport nélkül természetesen..)

8688   pagliacci 2018-01-09 07:24:29

Cigánybáró, 2018.01.06., 2. (???) szereposztás

Teljes kritikát írni nincs bátorságom, de jelzem hogy Szvétek László és Szemere Zita (bár a finom Kriszta Kingát is kedveltem), valamint Boncsér Gergely beállásával lassan összejön egy szereposztásra való, a feladatra alkalmas (sőt, több szerepben kiváló) gárda a Cigánybáróba. A darabot nyilván ők sem változtatják meg, de remélem ha lesz még, legközelebb együtt, Haja Zsolttal egy szereposztásban láthatunk színvonalas előadást..

8687   zenebaratmonika • előzmény8686 2018-01-07 21:14:26

Ez a kép az Erkelben készült? Nagyon szép. Állítólag bárki megnézheti valamelyik operahonlapon.

8686   Momo 2018-01-07 19:57:30

Etűdök különböző hangokra, op. 52/2 - Ókovács szerint az Opera

"Kedves Tatjána Néném!

Kifutott új mese-operánk, a Jancsi és Juliska sorozata, itt az ideje hát, hogy ezzel folytassuk a beszélgetést. Kegyed azt írja, hogy nem erre számított, hogy elloptuk a mesét, de hát ilyen a liberális világ. És hogy mikroportokkal énekeltek a művészek, ami példátlan. Helyre tennék pár dolgot akkor.

[...]

...a Jancsi és Juliska. Amely annyira mélyre íratott főleg szegény Juliskának, aki ha kislányos fiatal énekesnő, akkor vélhetően nem drámai szoprán, hogy mindig, mindenkinek gond volt a burjánzó, wagneriánus zenekar áténeklése. A korábbi, igazán ügyes Tóth János-rendezésben is csak Mészöly Katalin hangja jött át, azért ezt is tegyük hozzá. Most a karmester, Kovács János kifejezett kérésére használtuk fel a Billy Elliothoz beszerzett mikroport-szetteket, nagyon finoman, épp csak segítve a különben illúziókeltőn gyerekeket alakító ifjú énekesnőinket."

 

(Origo, 2017. december 20.)

8685   Cilike • előzmény8683 2018-01-07 19:17:54

Az az érdekes, hogy én láttam, de nem hallottam a hangosítást.Tényleg nagyon finoman oldották meg.

8684   Momo • előzmény8683 2018-01-07 16:18:09

Na, most már tudjuk, mivel lehet téged elijeszteni... :-)

8683   -zéta- • előzmény8678 2018-01-07 16:04:53

Köszönöm a bizalmat, de elriasztott a mikroport híre... Talán jövőre (ha lesz), nekibátorodom...

8682   IVA 2018-01-06 23:11:41

Vízkereszt. Eltűntek a fényfüzérek az esővédőről, a fiatal fákról, eltűntek a házikó-standok, az oszlopvitrinek A diótörő viaszfiguráival. Alighanem az idei karácsony központja sem az Operaház épülete lesz még.
Remélem, a gömbkoronás mediterrán fácskák az Erkel Színház előtt maradnak. Ráfér egy kis elegancia a homlokzatra: a vásári reklámáradat ellensúlyozására.

8681   Edmond Dantes • előzmény8675 2018-01-06 08:52:53

Ld. privátban.

8680   IVA • előzmény8678 2018-01-06 03:24:21

Ha már ilyen simogatóan személyeskedsz, tegyük hozzá: a lojalitás sem teng túl benne.

8679   lujza • előzmény8670 2018-01-06 01:42:32

Köszönöm, ismerem, de ez se mond ellent nekem. Netrebko nem úgy volt takarítónő, mint mondjuk Simándy József autószerelő. Biztos jól hangzik őt takarítónőként emlegetni, de ez csak ugródeszka volt a karrierjében.

Igen, a nem-tetszésem férje menedzselése miatt leginkább Netrebkonak szól, és leginkább még Pereirának és Chaillynak, hol vagyunk mi hozzájuk képest?

8678   Cilike • előzmény8677 2018-01-05 22:23:28

Róla feltételezem, hogy meg tudja érteni a rendezést, annak ellenére, hogy nincs erdő és cuki fonott copf.

8677   IVA • előzmény8676 2018-01-05 21:55:20

Zéta bizonyára időben értesült arról, hogy nem való még neki.

8676   Cilike • előzmény8675 2018-01-05 20:43:56

És például a Jancsi és Juliskárók se írt senki, pedig reménykedtem Zétában.

8675   oberon • előzmény8674 2018-01-05 17:57:31

Én pont ezek miatt a "megmondók" és "hivatásos ócsárlók" miatt vonultam önkéntes száműzetésbe innen a fórumról egy jó félévre. Még most sem tervezem, hogy mindennapi hozzászóló leszek, de örülök annak, hogy a józanabb hangok most kicsit teret kaptak. Érdekes, hogy ezt pont a főigazgatói levél provokálta ki, de sebaj! Még annyit ehhez, hogy jó lenne, ha a momus szerkesztői is kicsit elgondolkodnának, és nem biztos, hogy vezércikkben kellene a "megmondók" írásait közölni...
Még egy-két mondat a topik témájához:
Volt elsején egy újévi koncert az Erkelben, amiről eddig senki nem írt semmit. Pedig megérdemelné. Bár sok hibája van, de az újévi összművészeti koncerteket mindenképp Ókovács úr pozitív számlájára kell írnunk, a hat év alatt egészen kiválóra fejlődött. Kezdésnek mi magunk énekeltük a himnuszt, maga a főigazgató kezdte el a páholyból. Kaptunk egy átgondolt, magvas gondolatokat tartalmazó újévi köszöntőt egy orvosprofesszortól, hallottunk egy kortárs kép ihlette remek új verset, láttunk egy előre felvett remek balettkoreográfiát kivetítőn, és egy kicsit hatásvadász, de szakmailag teljesen rendben lévő vadonat új ünnepi nyitányt, amit mellesleg Kesselyák Gergely kívülről vezényelt. Ahogyan a mindig elhangzó Beethoven IX.-et is. Remek volt a zenekar, ami engem azért lepett meg, mert szinfónia-játékra nem minden nap van lehetőségük. Kiválóak voltak az arányok, a hangszerszólók, minden. És jött a negyedik tétel, amihez társult a kórus és a négy szólista. A kórusról röviden annyit, hogy ők is kiválóan teljesítettek. A szólistákkal kapcsolatban pedig csak azt szeretném megjegyezni, hogy az elfogult ítészek korábbi megállapításait egyáltalán nem támasztották alá: a rendszeresen leszólt, "hangtalannak" kikiáltott művészek semmiben nem maradtak el a jelenleg leginkább ajnározott kollágájuktól.

  
Műsorajánló
Mai ajánlat:
11:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Déri György (cselló), Kemenes András (zongora)
A:N:S Chorus
Vezényel és mesél: Bali János
"Liszt-Kukacok Akadémiája"
A „felesleges” kotta
Alleluja. Non vos relinquam orphanos – gregorián
Alleluja. Non vos relinquam orphanos – organum duplum
Viderunt omnes – organum quadruplum (részlet)
SCHUBERT: Die Advokaten (Az ügyvédek), D. 37
WEBERN: Drei kleine Stücke (Három kis darab), Op. 11
KURTÁG: Jelek, játékok és üzenetek – Message-consolation á Christian Sutter
KURTÁG:Játékok (részletek)

11:00 : Budapest
MűPa, Fesztiválszínház

LOL
Balett-est két részben

11:00 : Budapest
Erkel Színház

RÁNKI GYÖRGY: Pomádé király új ruhája

18:00 : Budapest
Kassák Múzeum

Traverata - korhű hangszereken:
Balogh Vera (fuvola), Feltein Attila (hegedű), Móré László (brácsa), Maróth Bálint (cselló)
MOZART: Kontratáncok K.609
JOHANN NEPOMUK WENDT: A-dúr kvartett nr.3
MOZART - WENDT: A varázsfuvola [K.620]

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Tímár Sára (ének)
Sebő Ferenc, Dúcz Erzsébet, Enyedi Ágnes, Égető Emese, Horváth Sára, Orbán Johanna, Paár Julianna, Soós Réka (ének)
Kalász Máté, Mihó Attila (hegedű)
Fekete Márton (brácsa), Lelkes András (bőgő), Szabó Dániel (cimbalom, ének), Juhász Zoltán (furulya), Halászi Lehel (furulya, kaval, tánc), András Orsolya (ütőgardon, ének)
Tázló együttes:
Draskóczi Lídia (hegedű), Sófalvi Kiss Csaba (furulya), Németh László (koboz), Benke Félix (dob)
Tímár Sára lemezbemutató koncertje
"Minek nevezzelek…"

19:00 : Budapest
MűPa, Fesztiválszínház

LOL
Balett-est két részben

19:00 : Budapest
Erkel Színház

PUCCINI: Tosca

19:45 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Radu Lupu (zongora)
Budapesti Fesztiválzenekar
Vezényel: Fischer Iván
J.S. BACH: II. (h-moll) szvit, BWV 1067
SCHUMANN: a-moll zongoraverseny, Op.54
RACHMANINOV: II. (e-moll) szimfónia, Op.27
19:00 : Veszprém
Hangvilla

Szokolay Balázs (zongora)
Győri Filharmonikus Zenekar
Vezényel: Berkes Kálmán
CSAJKOVSZKIJ: b-moll zongoraverseny, Op.23
FRANCK: d-moll szimfónia, FWV 48
A mai nap
született:
1848 • Henri Duparc, zeneszerző († 1933)
1941 • Plácido Domingo, énekes
1945 • Peter Konwitschny, operarendező
1947 • Matuz István, fuvolista
elhunyt:
1851 • Albert Lortzing, zeneszerző (sz. 1801)
1948 • Ermanno Wolf-Ferrari, zeneszerző (sz. 1876)
1973 • Szabolcsi Bence, zenetörténész (sz. 1899)