vissza a cimoldalra
2020-09-28
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11553)
A csapos közbeszól (95)

Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (62453)
Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) (4111)
Régizene (4463)
Társművészetek (2103)
A MET felvételei (1216)
Operett, mint színpadi műfaj (4557)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4937)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4747)
Mi újság a ZAK-on és a hazai koncerttermekben? (309)
Callas (454)
Bartók Béla szellemisége (284)
Bartók Béla (1881-1945) (218)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (2061)
Franz Schmidt (3692)
Eiffel Műhelyház (293)
Jazz (80)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Fórum - Pályák, Szerepek (-zéta-, 2004-12-09 10:52:07)

     
42   Búbánat 2020-01-22 22:09:37

Emlékezés

1990. július 27., Petőfi Rádió 22.00 – 23.00

Várhelyi Endre emlékére

A Népkerti Faszínháztól az Operaházig

Emlékezők: Andor Éva, Gombos Katalin, Ilosfalvy Róbert, László Margit, Melis György, Moldován Stefánia, Sólyom-Nagy Sándor, Szokolay Sándor.

Közreműködik: Sinkovits Imre, Várhelyi Éva, Freymann Magda –zongorán.

Osváth László műsora.

Szerkesztő: Varga F. István

A mély basszus

Emlékek padlásáról a gyerekkori lomok közötti pincemély hang brummog: Várhelyi Endréé. A szórakoztatóiparban hangzott föl a háború után: a városligeti cirkuszban, a Vidám Park színpadán tarka esteken és rádiókabarékban. Nem egyedül zengett. Hárman voltak. Hurricán-együttesnek hívták őket. Virgoncan szellemesek, szemtelenek, szemfülesek voltak. Ellenállhatatlanok: akár a komor fákat megfacsaró hurrikán. Paródiáikat színészi készség, előadóművészi erősség és muzikalitás jellemezte. Kikeresztelkedtek azután. Szabatosabban: átkeresztelték őket Harsányi-együttesre.  A zeneileg művelt Harsányi Béla vezetésével továbbra is megnevettették a közönséget és megőrizték népszerűségüket, dalos három testőrként együttesen vonultak mikrofonról mikrofonra: a kényszerű névváltoztatás közben elveszítettek némelyes kajánságot humorukból. Legélénkebben akként ívódtak a köztudatba, amint a Civil a pályán sportünnepségén lelkesítően többszólamizálják: Rajta, sporttárs, élj vidáman!

Nem emlékszem rá pontosan, Hurricánék legelső basszusénekese Várhelyi Endre volt-e, és csak amikor elcsábította a könnyű múzsától a komoly Operaház, akkor vette át helyét a trióban Antalffy Albert, vagy fordítva esett a dolog, s amikor Antalffy az Aida főpapja lett, ugrott helyére a jókedvű Várhelyi. S jóllehet, kurtára mért pályája során mindvégig ő maradt a magyar rádiózásnak az a kivételes hangadottságú énekese, aki az alsó B-t kiéneklő tapsarató bravúrjával szórakoztatta és elámította a nagyérdeműt: Várhelyi is átigazolt az Operaház másodrangú basszusszerepeinek eléneklésére.

Tegyünk ki egy zárójelet, mert az utóbbi ötven évben magyar basszista pályájáról nem szokás szólni Székely Mihály nevének zárójele nélkül. Székely, a nagyszerű és mély művész, a legnagyobb magyar drámai színészek egyike rendszerint előrángatott magyarázat Kóréh Endrétől Várhelyiig magyar basszusénekesek pályafutására, vagy annak megtörésére. A szólam „sztálinista” ármányát emlegetni oktalanság. Várhelyi remek hangja, komikus színészi képességei, önmagát is mulattató színpadi kedélye például Donizetti A csengő című egyfelvonásosának patikáriusaként csillogóan érvényesült még olyan roppant komédiás mellett is, mint Melis György.

Hangját áldásként kapta. Tudását megszerezte, színészi-ripacsi készségét Hódmezővásárhelyről hozta magával, ahol a kegyelettel emlegetett Faszínházban a többi sihederrel játékalkalmat teremtett a háború után. Várhelyi a magyar színháztörténet jelese. Nevét a Zenei Lexikon meg sem említi.

/M.G.P./ (= Molnár Gál Péter)

RTV Újság, 1990. július 27.

41   Búbánat 2018-01-29 18:27:13

M3  TV -  2018. január 29. hétfő 22:00 - 23:35

Kincsestár

Szinetár Miklós

(1999)

„A Kincsestár mai adásának vendége Szinetár Miklós rendező, aki pályája kezdetéről, tévés,- illetve színházi tapasztalatairól és családjáról is beszél.”

Rendezte: Born Ádám

Műsorvezető: Győrffy Miklós


Időtartam: 95 perc

40   Búbánat 2015-02-19 12:18:10
Kalmár Magda mesél művészi pályájáról, szerepeiről, magánéletéről is ebben a televíziós portréműsorában:

Az M3 csatornán láthatjuk újra ma 12.55 - 13.25 óra között:

„Vastaps” – Kalmár Magdának

(színes, magyar művészeti műsor-sorozat - 1990)

(28 perc)

Riporter: Bayer Ilona

Rendező: Hajdú György
Operatőr: Kocsis Sándor
Szerkesztő: Lengyelfi Miklós

Produkció előadó- és közreműködő művészei:

Kalmár Magda operaénekes
ifj. Kállai Kiss Ernő és népi zenekara
ifj. Sánta Ferenc és népi zenekara
Szalai Antal és zenekara

Zeneművek adatai:

A madárka száll az ágra
Csitt, csak rózsám
Hajnalom, csillagom
Hogy mondjam meg neked
Kukorica, csalán
Mi vagyok én, mi a nevem
Mit susog a fehér akác
Szeretem is az én babámat
Valahol egy kis faluban
Zöld a petrezselyem

39   cilike • előzmény33 2005-01-29 20:38:25
Bocsi, ha félreérthetően fogalmaztam. Úgy értettem, hogy amit csinált, azt nem lehet utánozni, teljesen egyéni és az övé volt.Pl. ahogy a kezét összecsapta, vagy ahogy a Falstaffban kecsesen leugrott az emelvény széléről. Abszolút jellegzetes volt a játékban is a stílusa.Ezt akartam mondani.
38   Lencsi 2005-01-29 20:06:17
Most jártam a ZAK-on, és láttam egy plakáton, h. Melis hamarosan ott is fellép egy koncerten :-)
37   Momo • előzmény35 2005-01-29 18:24:54
– megjegyzésképpen –

Esetleg csak annyit jelent, hogy az ember érzi, sejti azt a „valamit”, de nem tudja, vagy az adott pillanatban nem akarja szavakba önteni. Esetleg úgy érzi, hogy ennyi év távlatából nem lenne pontos a megfogalmazás. Talán attól is tart, hogy nem sikerül megtalálni a megfelelő formát, és visszaadni a művész iránt érzett nagyrabecsülését stb.
Én például ilyesmire gondoltam.
Vagyis látok még néhány lehetőséget arra, hogy mért így íródik egy mondat és benne a \'valami\' szó.
36   Búbánat 2005-01-29 18:09:31
Már megrögzött szokásommá vált, hogy számomra fontos zenei eseménnyel és kedvenc énekessel kapcsolatos, engem érdeklő és archiválásra érdemes cikkeket kivágom a sajtóból. Melis Györggyel az elmúlt évtizedekben számtalan interjú készült, s mivel itt van róla egy pályarajz, jó apropónak tartottam most elővenni a megőrzött kivágásaim közül az egyiket; ennek a beszélgetésnek a szövege a Magyar Nemzet 1985. II.12-i számában jelent meg, nem sokkal azelőtt, hogy a Magyar Állami Operaház február 16-án új betanulásban, Mikó András rendezésében és Erdélyi Miklós vezénylésével előadta a Falstaffot. Melis György, aki 1966 óta énekli a címszerepet, a következőképpen nyilatkozott a bemutató előtt a lap munkatársának:

- Húsz esztendő minden ember életében hosszú és fontos időszak. Fontos annyiban, hogy sajnos, elkezdtünk öregedni, és nem mindegy, miképpen öregszünk. Amennyire tud, igyekszik az ember bölcsebbé válni, és ez a darab is elsősorban erről szól. Ahhoz persze olyan zseninek kell lenni, mint Verdi, akinek volt ereje és bátorsága, hogy saját gyarlóságain is nevessen. Minden öregedő ember hajlamos arra, hogy egyre inkább a múltjára tekintsen vissza. Arra, amikor ő fiatal vagy fiatalabb volt, az életben sikerei voltak. Kell lennie erőnek is ahhoz is, hogy tudomásul vegyük a mát. Ami engem nagyon foglalkoztat: a két János, Don Giovanni és Falstaff közötti rokonság. Don Giovanninak el kell buknia, Sir Johnnak azonban van bátorsága ahhoz, hogy nevessen az egészen. Kacagjunk egymáson, hiszen mindenki iylen.

Riporter: - Az Ooeraház wiesbadeni vendégszereplésekor, 1968-ban az egyik nyugatnémet kritikus ezt írta: „Melis igazi őskomédiás tehetség. Olyan Falstaffot énekelt és játszott, amilyennél nagyszerűbben ez a figura énekes-drámai értelemben nem kelthető életre.” Van-e olyan törekvése, hogy mégis a korábbinál nagyszerűbben alakítsa Verdi hősét?

- Önmagát meghaladni mindenkinek a szándéka. Amióta újból elővettem ezt az egészen nagyszerű zenét, amelyben egyetlen fölösleges hangjegy sincs, ismét rádöbbentem: tele van olyan hangulatokkal, amilyeneket ebben az idős korban csak olyan világzseni írhatott le, mint Verdi. A sajnos, azóta eltávozott Ferencsik egyik legjobb teljesítményét ebben nyújtotta, nagy hatást tudott vele elérni. Annyiban változhatott a fölfogásom, hogy remélem: még jobban el tudtam mélyedni az operában, és rájönni a mű bonyolultságára és összetettségére. Nem tagadhatom, hogy ezt a darabot a legnagyobb zenés színpadi műnek tartom.
35   Vilja • előzmény34 2005-01-29 10:01:41
Alakításai mind-mind egyéniek és utánozhatatlanok voltak.- Szerintem ez helyesebb megfogalmazás , mert a \"valami\" szó gyengíti a tényt,illetőleg nem feltételezi a konkrét elemzés lehetőségét.
34   Momo • előzmény33 2005-01-29 09:24:55
Szerintem nem volt benne semmi rosszízű.
33   Vilja • előzmény32 2005-01-28 21:50:16
Hogy érted ezt?:
\"Valóban volt valami egyéni az alakításaiban.\"
Valahogy nem jó, olyan rosszízű ez a mondat.!
32   cilike 2005-01-28 20:16:38
Jó volt olvasás közben felidézni ezeket az emlékeket. Koromnál fogva- nem mintha olyan öreg lennék- Jó párszor láthattam Melist, több szerepben. Sokszor Figaronak, többször Falstaffnak, sokszor Tiborcnak. Valóban volt valami egyéni az alakításaiban. És még tízegynéhány éve remek Gianni Schicchit láttam vele igen tökös magas g-vel.
31   Megén • előzmény30 2005-01-28 15:16:22
De jó lehetett! Én az ilyesmiket az Október 6. utcai (Zrinyi sarkán) üzletben vettem, ott van a múzeumuk is. Szóval abban reménykedem, hogy ha valóban fogytán vannak a filmek előbb-utóbb \"ezekre fanyalodnak\", legnagyobb örömünkre! (Juteszembe, a híres Sevillai-felvételen is ott ült a közönség, azt Melis miatt sokszor leadták már.)
30   Búbánat • előzmény29 2005-01-28 15:03:09
Ez így igaz. Lenne ott is sok keresnivaló. Egy időben ezek egy részét videokazettán meg lehetett vásárolni a körút és a Wesselényi utca sarkán lévő mára már bezárt közönségszolgálati boltjában.

Több mint 30 éve várom, hogy a TV megismételje azt az operett-keresztmetszetet, amelyet Bánki László rendezésében vettek fel a zugligeti Zichy-kastélyban. Az 1973.évi élő felvételen korlátozott számban közönség is jelen lehetett. A Meghívóhoz úgy jutottam hozzá - talán már meséltem - hogy jött Kónya Sándor, fellépett Edgardóként a Lammermoori Luciában az Erkel Színházban. A vásárolt jegy mellé kaptuk a két személyre szóló meghívót. A barátnőmmel el is mentünk, és az első sor középen foglaltunk helyett. Előttünk Házy Erzsébet és Kónya Sándor beöltözve XIV. Lajos francia király -korabeli jelmezekbe, parókába, mert Millöcker Dubarry operettjének keresztmetszetét tervezték felvenni díszletben és jelmezben. Persze, playback –technikát alkalmazták. A hangfelvétel előzőleg a rádió 6-os stúdiójában készült, itt csak tátogtak és játszottak. A magyar dalszövegeket, verseket nyilván nem memorizálták, mert egy kellékes csúszott-mászott mellettük kezében tartva egy táblát, amelyre fel volt ragasztva a szöveg, amiről puskázhattak. Komikus volt, amikor éppen táncoltak a művészek egymás karjában, a műszaki kolléga lent a földön kúszott kígyózott körülöttük, akik meg arra vigyáztak, nehogy elbotoljanak benne. A kamera nyilván nem erre fókuszált. Másnap a TV leadta az egészet, akkor nagy örömmel fedeztük fel magunkat, premier plánban voltunk láthatóak. Kb. 35 perces anyagot vágtak össze.
Egyébként a rádió időnként leadja ezeket a részleteket, Kalmár Magda és Bende Zsolt voltak a partnerek. Ezt a felvételt várom azóta is, hátha egy operett összeállításban megismétlik, de hiába.. Jó pár évvel ez ügyben írtam az akkori szerkesztőnek, Nemlaha Györgynek, de nem válaszolt levelemre. Ezért is vagyok időnként olyan búskomor.
29   Megén • előzmény27 2005-01-28 13:55:18
Most olvastam valahol, természetesen simfelik az MTV-t, hogy már kifogyóban vannak a régi tévéfilmek. Kizárt dolog. Elő kellene venni a rengeteg Zenés Színház produkciót! De ne éjfélkor!
28   Búbánat • előzmény27 2005-01-28 12:55:51
Bocs a túltengő \"máig\"-okért.
27   Búbánat • előzmény26 2005-01-28 12:52:33
Bizony,a Rádió Dalszínháza vagy a TV Zenés Színháza sok szép produkcióval örvendeztetett meg egykor, és sok kiváló, jelentős művészegyéniségünkre hívta fel a figyelmet. Ebben a rádió különösen élen járt, volt iodőszak, amikor hetente készültek teljes új operettfelvételek a stúdióbnan. Máig előnyben van a kis testvéréhez képest azáltal, hogy máig napi rendszerességgel tűzi műsorára azt a sok-sok régi, esetleg már archív felvételt. Az ismétlések révén sokat profitálok belőlük,a mellett, hogy emlékezem, nosztalgiázom, és élvezem a számomra máig friss, eleven, felhangzó darabokat, részleteket.
26   Aida 2005-01-28 12:03:13
Hol vannak azok a szép idök, amikor még ilyen számban készültek rádiós felvételek operettekböl, operákból!
25   -zéta- • előzmény24 2005-01-27 16:13:08
Köszönöm. Készül a rádiós jegyzék, de borzasztóan hosszú lesz. Kelen szereplistát készítem.
24   Búbánat 2005-01-27 15:57:23
Nem teljes körűen, csak úgy kapásból felsorolom azokat az operetteket, amelyekből Melissel a rádióban teljes felvétel készült. (És hol vannak még a sok –sok egyéb daljáték-részletek!)

Tehát csak ízelítőül néhány darab:

Lehár: A Luxemburg grófja, A mosoly országa, Cárevics, Vándordiák

Millöcker: A koldusdiák, Gasparone

Plankette: A coneville-i harangok, Ripp van Winkle

J. Strauss: A cigánybáró, Denevér, Bécsi vér

Offenbach: A gerolsteini nagyhercegnő, Szép Heléna, Orfeusz az Alvilágban, Párizsi élet, A 66-os szám, Varázshegedű

Suppé: Boccaccio, A szép Galathea,
Sullivan: Esküdtszéki tárgyalás
Schubert-Berté: Három a kislány
Miljutyin: Nyugtalan boldogság
Dunajevszkij: Szabad szél
Kacsóh: János vitéz
Ábrahám: Bál a Savoyban, Viktória,
Szirmay: Mézeskalács
Huszka: Lili bárónő, Erzsébet, Mária főhadnagy

Farkas: Csínom Palkó
Kálmán: Marica grófnő, Cigányprímás, Hollandi menyecske, Tatárjárás, Montmartre-i ibolya, Cirkuszhercegnő
23   kétked 2005-01-27 15:00:12
Olvasva a Melis-anyagot kérdeném, hogy nem lehetne a szereplistát Kelen Péternél is feltüntetni? Egyébként remek!
22   Búbánat • előzmény21 2004-12-14 22:02:47
Kedvellek!!! Egyébként van egy közös játékunk egy honlapon, örülök, hogy itt is üdvözölhetlek.
Ja, és remek a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara is a felvételen. Tényleg zseniális felvétel. Egyszer én is felvettem kazettára, és sűrűn hallgatom, akárcsak Te.
21   Inés • előzmény9 2004-12-14 19:37:10
Abból a Bányamesterből hallottam részleteket. Imádom! A Bartók rádióból le is töltöttem két részt, és hetente átlag kétszer meghallgatom Grófnő és Martin kettősét.
20   -zéta- • előzmény19 2004-12-13 11:22:12
Köszönöm az infot, ez tényleg új. Biztos remek lehetett.
19   cilike 2004-12-11 14:34:59
Az is kimaradt, hogy Kalocsán, jótékony célú előadáson egyszer elénekelte Turiddut. Egy alkalomra olyan kidolgozottan vitte a szerepet, hogy döbbenetes volt. Rendkívül agresszív, ellenszenves volt Santuzzával /Lukin Márta/, de persza a végén megrendítő volt a búcsú. Kár, hogy csak kevesen láthatták!
18   miketyson 2004-12-10 18:31:24
És Pons volt Falstaff. Kelen pedig abszolút egyenrangú velük.
17   cilike 2004-12-10 16:16:39
SZUPER az ötlet és az írás is. Néhány hozzáfűznivalóm lenne: a Scalában a Falstaff Fentonját énekelte, mégpedig Freni volt Alice. A Staatsoperben volt Ernesto. De jó volt ennyi szépet olvasni Kelenről, aki legkedvesebb énekesem mai napig. És minden dicséret jogos.
16   Búbánat 2004-12-10 15:27:27
Én a felsorolt régi nagysikerű francia szerepeit hiányolom, nagyon de nagyon.
15   kalahari • előzmény14 2004-12-10 15:10:44
Csatlakozom.

Még jó, hogy őt lehet hallani néha. Hamarosan Toscázik, végre...
14   miketyson 2004-12-10 14:30:37
Nyílván unalmas, de nekem is nagyon tetszika Kelen-írás. És abszolút hiánypótló, hiszen Kelen soha nem szerepel a lapoban, tévében, nem lehet róla eleget hallani.
13   Megén 2004-12-10 10:09:35
Én szivesen olvasom, és csak gratulálni tudok annak, aki ilyen komoly feladatra vállalkozik.
12   Búbánat • előzmény11 2004-12-10 09:58:10
És Kelen Tibor pár éve hazalátogatott és énekelt is a Dohány utcai Zsinagógában, meg az Olasz Kultúrintézetben.
11   -zéta- • előzmény9 2004-12-10 09:25:49
Köszönöm mindenkinek a bátorító sorokat. Én is tudok egy \"botlásáról\" Kelennek. Egy ízben a tv-stúdióban (akkor mág csak egy volt) a Rigoletto-kvartett tagjaként egymásba csúsztatott egyveleget adtak elő a R-quartettből és egy ABBA-számból. Egyébként elég ízlésesen. Kelen Tibor Péterhez hasonlóan nagy tehetségű szólistája volt az OH-nak, szinte ugyanezt a repertoárt bírta, néhány hősibb szereppel (Alvaro) a könnyebb spinto repertoárt (Edgar, Arnold). A 60-as évek vége felé disszidált, később New Yorkban lett a zsinagóga főkántora.
10   wqxr.com • előzmény4 2004-12-09 15:58:52
Bocs, nem tanulmányt írtál. Talán a \"pályakép\" a jó szó, vagy valami más. (Ez nem minősítés, csak megállapítás. Hajrá tovább!)
9   Búbánat • előzmény0 2004-12-09 13:49:27
Egy kis kitérő.
Kelenre még egy gondolat erejéig visszatérek. Az ún. könnyedebb zenés műfajokban valóban nem bukkan elő neve, ellentétben kollégáival, akik szívesen kirándulnak az operett és daljátékok, vagy a musicalek világába is. Egy ilyen kivételes „botlásáról” mégis tudok, igaz nem a színpadon, hanem a rádió stúdiójának mikrofonjai előtt történt: a hetvenes években készült egy összeállítás Szirmai Albert Alexandra című operettjéből. Ebben Pászthy Júlia és Palcsó Sándor mellett Kelen Péter is szerepet vállalt. Időnként hallani lehet a rádió operett műsoraiban. (Kelen Péter bátyja, Kelen Tibor, a hatvanas évek első felének népszerű tenoristája volt. Érdekességként említem meg, hogy az ő főszereplésével is készített a Rádió akkoriban operett-felvételt: Zellertől A bányamestert. Házy Erzsébet volt a partnere.)
8   Sesto 2004-12-09 12:57:44
...csatlakozni szeretnék az elöttem szólókhoz: a Kelen-pályakép valóban nagyon tartalmas, informativ, BRAVO!...

Reméljük hamarosan \"folyt. köv.\"!



;-)
7   Norma • előzmény4 2004-12-09 12:53:52
Jó ötlet a színvonalasnak ígérkező portrésorozat, sok sikert kívánok hozzá. Helyes, hogy olyan művészekkel kezdődik, akik kimaradtak a Csillagok-gálából és a könyvből. Ez némileg helyrebillenti az egyensúlyt.
6   -zéta- • előzmény5 2004-12-09 12:41:54
Ez egyes művészeknél működhet, de pl. Melisnél évek kellenének a teljes pályaív áttekintéséhez. Gondoltam erre, de azután letettem róla, mondván \"ki sokat markol, keveset fog\".
5   Búbánat • előzmény4 2004-12-09 12:31:24
Eszembe jutott, hogy a pályaképet nem kellene-e esetleg még kiegészíteni az oratorikus darabokban vállalt szóló-szerepekkel, válogatva a művészek ilyen fellépéseiből is.

Továbbá, a pálya, a szerepek mellett esetleg kitérhetnél a jelentősebb rádiós-, televíziós feladatokra, felvételekre és a hanglemezgyár-kiadók gondozásában megjelent albumokra, CD-kre stb.
4   -zéta- • előzmény3 2004-12-09 11:46:52
Jó helyen kapisgálsz, Melis-tanulmány már félig kész van, s majd egyszer talán Simándy is sorra kerül.
3   Búbánat • előzmény2 2004-12-09 11:36:46
LÁtom, hogy nem itt, hanem külön rovatban Kelen volt a kezdés. Ennek is örültem. De nemj vissza még régebben az időben, és folytasd akár Simándyval vagy a még köztünk levő Melissel...
2   Búbánat • előzmény0 2004-12-09 11:28:49
Szerintem kezdésnek válaszd Simándy Józsefet.
1   karnagy 2004-12-09 11:00:20
Nagggyon jó a Kelen-pályakép, gratulálok!!
0   -zéta- 2004-12-09 10:57:31
Ebben a fórumban a most induló sorozatunkhoz várnám az érdeklődők véleményét, észrevételeit. Tervem, hogy bemutassam az elmúlt 30-40 év legjelentősebb magyar operai egyéniségeit. Énekeseket, karmestereket, néhány rendezőt, akik - véleményem szerint - pályájukkal vagy esetleg csak néhány szereppel nyomot hagytak a magyar operatörténetben. Elképzeléseim szerint 3-4 hetente jelentkeznék új portréval. Előre is köszönöm mindenkinek e fórumba írt/írandó sorait, melyekre időről időre reagálnék.
   
Hírek
• Most Budapesten is ingyen hallhatják a Fesztiválzenekart
Műsorajánló
Mai ajánlat:
18:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia, Kamaraterem

Noma Riho (csembaló)
Csizmadi Kinga (fuvola)
Ábrahám Consort (művészeti vezető és koncertmester: Ábrahám Márta)
Noma Riho csembaló MA diplomakoncertje
Sweelinck: Variációk a Mein junges Leben hat ein End című dallamra, SwWV 324
Couperin: Pièces de clavecin, 4. kötet – 25. ordre
Haydn: 50. (D-dúr) zongoraszonáta, Hob. XVI:37
Françaix: L’Insectarium
C. Ph. E. Bach: G-dúr („Hamburgi”) szonáta fuvolára és basso continuóra, Wq 133
J. S. Bach: d-moll csembalóverseny, BWV 1052

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Bretz Gábor (basszus)
Budapesti Vonósok (koncertmester: Pilz János, művészeti vezető: Botvay Károly)
Vivaldi: L’Olimpiade, RV 725 – Nyitány
J. S. Bach: Ich habe genug – kantáta, BWV 82
C. P. E. Bach: e-moll szimfónia, Wq 178
Mozart: Figaro házassága, K. 427 – Nyitány
Mozart: „Non più andrai” – Figaro áriája a Figaro házassága első felvonásából
Beethoven: „Hat man nicht auch Gold beineben” – Rocco áriája a Fidelio első felvonásából
Mozart: Madamina! Il catalago è questo – Leporello Regiszter-áriája a Don Giovanni első felvonásából
Mozart: 33. (B-dúr) szimfónia, K. 319
A mai nap
elhunyt:
1991 • Miles Davis, jazz-muzsikus (sz. 1926)