vissza a cimoldalra
2018-10-16
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61127)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4068)
Társművészetek (1278)
Kedvenc előadók (2824)
Milyen zenét hallgatsz most? (24998)
Haladjunk tovább... (214)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2283)
Momus társalgó (6348)
Kedvenc művek (143)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11291)
A csapos közbeszól (95)

Élő közvetítések (7450)
Momus-játék (5543)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4355)
Ilosfalvy Róbert (816)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2928)
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (2606)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (1111)
Lehár Ferenc (641)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1502)
Opernglas, avagy operai távcső... (20144)
Erkel Színház (9460)
Franz Schmidt (3196)
Jonas Kaufmann (2275)
Franz Schubert (308)
A díjakról általában (1040)
Birgit Nilsson (37)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Fórum - Balett-, és Táncművészet (Sesto, 2004-11-23 19:25:41)

 
5457   IVA • előzmény5453 2018-01-25 02:37:30

Csak a pontosság kedvéért: 160 centi magas táncosok nem voltak és most nincsenek az Operaház balettkarában. A legalacsonyabb termetű demi-karakter táncosok (Forgách József, Galántai Zsolt, Hus Sándor, Kutszegi Csaba) is magasabbak voltak 160 cm-nél. „Szép szál legények” most is vannak a szólisták sorában, többnyire külföldről szerződtetettek. Gyakorlati okok miatt ritka balettlátogatásaink során sajnos nincs alkalmunk arra, hogy megismerjük és megszeressük egyéniségüket, sztárjainkká avassuk őket.

Mielőtt sehová sem vezető, mert ízlésbeli vitába szállnék, nem a magam véleményét írom le egyik kedvencemről, hanem legnagyobb riválisáét:

(…) Adélka! Vagyis Orosz Adél, ez az életvidám, optimista, rendkívül erős technikájú s jó fizikumú balerina. Olyan táncosnő, aki nemcsak könnyed és határozott, de remekül forog, jól spiccel, és a színpadi lénye rokonszenves” – Kun Zsuzsa vallotta ezt róla, Kaán Zsuzsa Kun Zsuzsa, a balerina című kötetében.

Létezik-e „tipikus balerina-alkat”? A magyar balett-táncosnők például tipikusan olyan alkatúak (voltak), akiket sohasem szerződtetett volna George Balanchin, hiszen ő csak határozottan nyúlánk táncosnőkkel látta megvalósulni álmait. Ilyenek fél évszázad folyamán is kevesen akadtak a Kárpát-medencében: Ugray Klotild, Som Gizella, Menyhárt Jacqueline, Szumrák Vera, Kékesi Mária, Uhrik Dóra, Szőnyi Nóra, Bán Teodóra, Szabadi Edit, Keveházi Krisztina, nem is ugyanabban a nemzedékben. Nemhogy Lakatos Gabriella, még Kun Zsuzsa sem tartotta magát megfelelő alkatúnak a pályához, az utóbbi, akinek (szerinte) gyerekkorában x-lábai voltak, minden végtagját túl rövidnek vélte. (Mégis tudott mit kezdeni velük, nem is akármilyen eredménnyel.)
Ha a tipikus jelzőt kicserélem ideálisra, nyomban Pongor Ildikó jut eszembe, akinek eszményi alkatán (és technikai készségén) három szülés sem fogott ki. Éppen ezért nem mondhatjuk tipikusnak.

5456   IVA • előzmény5452 2018-01-25 02:24:41

Egy kiragadott időszak gyakorlatának összegzését nem fogadtad el tőlem: „A kiváló Zarémák felsorolásából kihagytad Szumrák Verát, Pongor Ildikót, Hágai Katalint, Végh Krisztinát, valamennyien a pálya második felében táncolták” – írtad. Mivel ez nem felel meg a valóságnak, kénytelen voltam pontos választ adni.
Abból, hogy évekkel ezelőtt dolgozott egy személy az Operában, aki durva módon hívta fel egy énekesnő figyelmét a korára, nem lehet szokássá és divattá válásra következtetni. Az én gyakorlatom – kívül lévén a Házon, akárcsak Te – nem számíthat „követésnek”.
Egy szóval sem minősítettem Popovát! Azért szóltam a témához, mert szerintem csak testközelségből (de legalább próbatermen belül), szakértelemmel és főleg helyzetben lehet eldönteni, hogy ki mennyire alkalmas egy szerepre, és akinek nincsenek próbatermi tapasztalatai, nincs szakértelme és aki nincs helyzetben, annak teljesen hasztalan vezetői döntés ellen protestálnia.

5455   ebera • előzmény5454 2018-01-24 22:30:05

Csatlakozom, csak az a probléma, hogy magasról tesznek rá a döntéshozók, mit írogatunk itt! Talán még mosolyognak is rajta, tetszik, nem tetszik, ezt kapjuk, és persze úgyis ott leszünk, mert alig vártuk, hogy újra műsorra tűzzék. 

5454   Myway 2018-01-24 21:05:08

KÖVETELJÜK POPOVÁT ZARÉMA SZEREPÉRE! A legnagyobb tetüség lenne ST-től, ha egykori magánéleti afférja miatt bosszúból cselekedne! Mert sajnos azt teszi!

5453   telramund 2018-01-24 15:17:24

Minden korszaknak megvannak a kegyeltjei illetve a mellőzöttjei.Bármelyik korszakról is legyen szó.Ez ledurvábban Mihály András idején dívott.Ez vonatkozik mind az énekesekre mind a balettművészekre.Az aranykorszakot ténylegesen a Fülöp- Havas-Róna Lakatos-Kun.-Orosz és talán Dózsa  jelentette.A férfiak szép szál legények voltak nem 160 -sak. Nem volt magasság probléma,sőt talán súlybeli sem -pedig sem Lakatos ,sem Orosz igazán nem volt   tipikus balerina alkat.Lakatos korának lejobb forgója volt nemzetközi szinten is.Aztán úgy félretették,mintha ott  sem lett volna soha.

Érdekes anno nem volt ilyen gyűlölethullám-pedig legalább olyan értékek voltak mellőzve ,mint ,manapság.Aztán ,ha  kicsit mélyebbre ásnánk lehet nem a vezetésben volt csak a hiba.Csak az idő múlt el.és az önkritika .

5452   parampampoli • előzmény5450 2018-01-24 09:13:28

Én egyetlen balerina életkorát konkrétan nem firtattam, a pálya egy bizonyos szakaszáról beszéltem. Popova életkorát sem tudom, hölgyek esetében ilyet nem szokás firtatni. (Az csak az Operaházban divat egy ideje, hogy mikor valakitől meg akarnak szabadulni, azt ajánlják neki, hogy nézze meg a születési dátumát a személyi igazolványban. Remélem, nem akarod te is ezt az eléggé el nem ítélhető, megalázó szokást követni.) Lehet, hogy Popova 44, de 34-nek se látszik! Hogy milyen kisugárzása van, az évek számától független, Aurora hozzászólásához csak a tavalyi két Puritani előadást említeném, ahol egy néma szerepből főszerepet csinált úgy, hogy a közönség az énekesekkel egyformán ünnepelte.

5451   IVA • előzmény5448 2018-01-24 00:18:34

Kedves Aurora, az 5444. sz. hozzászólásba írt tévedésre utaltam, mely szerint „Zaréma a főszerep, a táncosnői álomszerep, egy bizonyos kor után!!!
De nem akartam külön válaszolni a hozzászólásra, hogy megússzam a reagálást a Kozmér Alexandrát érintő javaslatra. Úgy látszik azonban, a fórumon nem lehet megúszni a dolgokat. Én ugyanis az előző évadban láttam A diótörő, majd A csodálatos mandarin főszerepében Kozmér Alexandrát, és úgy tapasztaltam, a művésznő már túl van ezeken a szerepeken. Nem hiszem, hogy ezt Zarémaként is bizonyítania kellett volna.

5450   IVA • előzmény5447 2018-01-24 00:10:58

Ha mindenáron ragaszkodsz a Zaréma szerepébe beálló balerinák életkorának részletezéséhez, és reklamálod, tessék:
Szumrák Vera 27, Pártay Lilla 33 évesen, Csarnóy Katalin éppen 28, Pongor Ildikó 35, Hágai Katalin éppen 25 évesen találkozott a szereppel. (Közben korábbi Máriák, Ugray Klotild és Orosz Adél is bemutatkoztak Zarémaként, két-három alkalomra, 40 alatt, bár úgy tudom, Ugray egész fiatalon is.) Végh Krisztina beállásáról nincs pontos adatom, csupán annyi, hogy amikor 40 éves volt, az Erkel Színházban már nem ment A bahcsiszeráji szökőkút, helyette az Operaház és az ország vezetői a színház megsemmisítésén fáradoztak.
Nem akartam én itt ennyit beszélni hölgyek életkoráról, de tudva, hogy a fizikai-technikai állapot nem feltétlenül egyenesen arányos az évek számával, az említett adatokhoz képest nem árt pontosítani: Aleszja Popova 44. évében jár.
Balettben jártas barátodnak rossz információi és téves emlékei vannak Szőnyi Nóráról, aki nem volt „különleges eset”, és nem volt „eset”. A bahcsiszeráji szökőkút 1986 májusi felújítása idején esett el szerepálmától, amikor már annyira „alig táncolt”, hogy a Giselle 1985. február elsejei felújításán állt be a balett címszerepébe (nem a Myrtháéba!), 32 évesen, és vele vitte a darabot nagy turnéra az Operaház.
Szőnyi Nóra magas (volt), de nem magasabb, mint Ugray Klotild, Szumrák Vera vagy Kékesi Mária. Ha nehézkes lett volna, nem táncolhatta volna el a balettrepertoár legnagyobb főszerepeit (Mária hercegnő, Orgona tündér, Odette–Odília, Giselle, Polovec lány, az Etűdök és a Rossiniana szólója stb.), hiszen az ő idejében sorba álltak a balerinák a főszerepekért. Hogy mennyire volt nehéz emelni, legyen a partnerek gondja, akik emeléstechnikát is tanulnak.
Lakatos Gabriellának a Spartacus mindkét általam említett főszerepe való lett volna. A klasszikusokban „gyengébb” volt… mint a karakterszerepekben, vagy mint némelyik határozottan klasszikus táncosnő… de korántsem gyenge! A Spartacus-beli Júlia szerepe nem klasszikus, hanem karakterszerep. A Spartacus (1968) idején Lakatos még remekül győzte a Seregi koreografálta Walpurgis-éj első számának szólóját. A hattyúk tava (kasszikus) kettős főszerepét még 1971-ben is táncolta.

5449   IVA • előzmény5446 2018-01-24 00:03:35

Parampampoli, láttam tavaly Aleszja Popovát az Anna Kareninában, be is számoltam róla e topicban, a 5314. hozzászólásban. Nem látom viszont a Te hozzászólásodat a témában. Úgy gondolom, azért járunk színházba és azért tudjuk megfogalmazni a véleményünket, hogy ne az értő barátokéra kelljen hivatkoznunk.
A balettegyüttes jelenleg főszerepeket táncoló művészeiről sem írtál eddig. Honnan tudod, minek vannak híján „a mai kislyányok”, akik közül Aliya Tanykpayeva és Karina Sarkissova mellesleg már édesanya? (Nem privát értesülés.) A jelentős egyéniségek fogyatkozása a balettársulatban már az 1980-as évek végén elindult, a mai állapot lassú és bonyolult folyamat eredménye.
1975 májusában, amikor Lakatos Gabriella visszaállt egykori parádés szerepébe a Boleróban, 48 éves volt, „utolsó éveiben” már nem táncolta. Sem akkori életkorát, sem azt a szerepét tekintve ne hasonlítsuk hozzá Popovát, se Zaréma szerepét.

Ne vedd zokon, de a „baráti megjegyzésnek” mondott barátságtalan személyeskedésedet, amelyben nem kíméled az érintett művészeket sem az árnyalatlan minősítésektől, visszautasítom. Kérem tiszteletben tartani a szabad véleményemet, a Tiédtől eltérőt is, és a véleményformálási módszeremet is, ha elvárod, hogy kicsit is tiszteletben tartsam a Tiédet!

5448   Aurora 2018-01-23 11:29:51

Kiváncsisággal várom a leendő Zarémákat is, de nagy szomorúsággal tölt el, hogy a szeretett művésznő nem kapja ezt a szerepet…

Kedves IVA! Írod: „Az mindenesetre tévedés, hogy Zaréma olyan szerep, amelyben a megjelenés hatása, a színészi képesség és a személyiség ereje mellett esetleg (!) már elhanyagolható a technikai biztonság.”  Kinek a tévedése? Nem találom.

A parampampoli által emlegetett művészi dimenzióra reagálva: egyetlenegy táncos, művész miatt ért csodát az idei évadban nézett Diótörő előadás, és az nem más, mint Popova Aleszja. Megváltozik a tér és idő, ha ő színpadra lép, és még nyolcvan méterre ülve is elér a varázsa. (Kiábrándító, hogy a vezetőség alkalmatlan -az már csak hab a tortán, hogy: távol keleti- hercegre bízta Máriát, aki -egyébként nem a szívem csücske, de lenyűgöz technikai tudásával, biztonságával- most hercege mellett csak csetlett, botlott, instabilan forgott szólóihoz képest. Bocsánat, ki kell még egészítenem, a hópehelytánc gyönyörű volt; a rózsakeringőt inkább nem méltatom:-( :-( :-(, és ami a legfájóbb volt: D. A., nos, a zene leült valahol a béka feneke alatt, Csajkovszkij forgott volna  a sírjában.)

5447   parampampoli • előzmény5445 2018-01-23 10:12:47

A kiváló Zarémák felsorolásából kihagytad Szumrák Verát, Pongor Ildikót, Hágai Katalint, Végh Krisztinát, valamennyien a pálya másoodik felében táncolták, nem kislányként, kb olyan időben, szakaszban, mint ahol most Popova van. Legalábbis amikor én láttam velük a darabot. Balettben jártas barátomat idézve pedig: "Szőnyi Nóra pedig annak idejen már alig táncolt, és amúgyis ő egy különleges eset volt: nagyon magas és nehézkes, nehezen emelhető !!! És nem volt amúgysem neki való a szerep....mint ahogyan Lakatos Gabriellának sem volt való a Spartacus egyik női szerepe se...mert ő a klasszikusokban mindig gyengébb volt!! "

5446   parampampoli • előzmény5445 2018-01-23 09:54:19

IVA, akkor te ne kardoskodj, ha nem nézted Popovát a tavalyi évadban Anna Karenina szerepében, amelyben baletthez értő barátom szerint ismét csodálatos alakítást nyújtott. Zaréma szerepe a darabban ellentéte a fehér tüllruhás, hamvas szépségű Máriának, és a technikai felkészültségen kívül EGYÉNISÉGET  is követel. Annak vannak híjján a mai kislányok, és igencsak bőviben Popova. Lakatos Gabriellához ne hasonlítsuk, akit egyébként imádtam, sőt személyesen ismertem is, de egész más eset volt: utolsó éveiben, mikor a Bolerót táncolta, nála már elég súlyos technikai gondok mutatkoztak.

Engem nem érdekel, hogy mi kontraproduktív, én azért csapkodom az asztalt továbbra is, hogy a te hasonlatoddal éljek. Azért jutott oda ez a színház, meg ez az ország, mert mindenki ül, és behúzza fülét-farkát, legtöbben meg se mernek mukkanni. Én nem hallgatok, bármennyire bosszantja is ez levelei alapján a Nemzet Főigazgatóját. Neked egyébként általában szokásod, ha megengeded ezt a baráti megjegyzést, hogy alapvetően tehetségtelen és hangtalan énekesekről, énekesnőkről próbálod megmagyarázni, hogy milyen jók is voltak, meg majd lesznek is, ha fejlődnek, ahelyett, hogy leírnád, hogy nagy sz.r az egész, amit csinálnak. Eközben nagy énekesek levesében halászva egy esetleges hajszálat találva hangosan reklamálsz. Van egy olyan kategória, hogy művészi dimenzió. Nehezen megfogható, leírható, de van, és nagyon fontos. Énekben is, balettben is. Ha valaki ott téveszt, akkor az egészet téveszti el, nem csak egy-egy részletet.

5445   IVA • előzmény5443 2018-01-23 05:10:45

A bahcsiszeráji szökőkút felújításának színlapja (a főszereplőkre szorítkozva) 2017 márciusa óta nyilvános, akkor be is jegyeztem ebbe a topicba, 5292. sz. hozzászólásomban. Az előadások napjaira bontva általában csak egy hónappal korábban szokták közölni a szereposztást, sajnos. Az akkori közzététel óta átjavították a szövegíró nevét (most helyes), változott a színpadra állító balettmester személye, de a szereposztás tervezete nem. (Itt olvasható: http://www.opera.hu/musor/megtekint/a-bahcsiszeraji-szokokut-2017/.) És van már karmester is, akiről a honlapon „természetesen” csak annyi tudható, hogy a kitűzött 5 előadást vezényli.
Nehéz lenne kardoskodnom olyan szereposztási javaslat mellett, amely szerint egy szerep „ordítva követel” egy balerinát, akinek a pillanatnyi fizikai-technikai állapotát nem ismerhetem. És nem szeretnék tiltakozni a szerep kedvezményezettjei ellen sem; amíg nem láttam alakításukat, semmiképpen sem. Az mindenesetre tévedés, hogy Zaréma olyan szerep, amelyben a megjelenés hatása, a színészi képesség és a személyiség ereje mellett esetleg (!) már elhanyagolható a technikai biztonság. Mind a darab II. felvonásában, mind a III.-ban nagyon nehéz feladat.
Első Zarémánk, akit A bahcsiszeráji szökőkút magyarországi bemutatóján (1952. április 29.) természetesen nem láthattam, a korabeli prímabalerina assolutának tekinthető, akkor 21 éves Kováts Nóra volt, a második, Csinády Dóra is csak 27. Miután ők disszidáltak, a szerepet átvevő Kun Zsuzsa még 20 alatt járt, Rácz Boriska is alig 20 fölött, de minden idők legmeghatározóbb Zarémája, Lakatos Gabriella sem volt még 30.
Innen már könnyebb lenne pontosan felsorolnom, hogy a XX. század melyik balerinája hány évesen mutatkozott be Zarémaként, az én szemtanúságom mellett, de csak összegzem: általában 30 alatt jártak, és a „legidősebb” sem volt még 37.
Már csak két hónap van hátra az empirikus állásfoglalásig. Ahogy az operajátszás terén, a balett ügyében sem gondolom, hogy nézői követeléssel szerephez lehet juttatni egy művészt a társulatvezetői döntéssel szemben. Az asztalra csapás inkább kontraproduktív lehet, mint eredményes. De ezt már megbeszéltük régebben: mindenki úgy használ vagy árt a kedvenceinek, ahogy a vérmérséklete diktálja és ésszerűnek látja.
(A fájdalmas hiányérzetek a mostaninál sokkal népszerűbb vezetési érában is előfordultak. Első egész estés balettje alkotásakor, a Spartacus bemutatója idején Seregi László már egyik szereppel sem gondolt a még csak 40 éves, de számos főszerepét biztonsággal vivő Lakatos Gabriellára, akihez Flavia és Júlia alakja is nagyon illett volna. A bahcsiszeráji szökőkút 1986-os, dupla szereposztásos felújítása előtt sokan tartottuk Zaréma másik várományosának a még csak 33 éves Szőnyi Nórát, ám az igazgató Sereginek már a következő generációhoz volt nagyobb bizalma.)

5444   gardelli 2018-01-22 18:19:54

http://Maximálisan egyetértek a Popova-felvetéssel kapcsolatban!Egyszerűen nem is értem,hogy miként lehet őt,ebben a szerepben,figyelmenkívül hagyni???!!!Nem akarom megbántani a Magyar Nemzeti Balett szólótáncosnőit,de ebben a pillanatban Aleszja Popova (és persze Kozmér Alexandra) Zaréma ideális megformálója!!!Igazi ünneppé,nagyhatású előadássá avatná az ő fellépése ezt az amúgy csodálatos balettet,amelyben,legyünk őszinték,Zaréma a főszerep,a táncosnői álomszerep,egy bizonyos kor után!!!De hát Magyarországon vagyunk...és ez van!!!Örülhetünk még annak (is),ha Popovát másban láthatjuk..ha láthatjuk!!!! Ennyi!

5443   parampampoli 2018-01-22 17:19:46

Ritkán szoktam megszólalni balett ügyben, ezért nehezen, ill IVA segítségével  találtam meg a balett topicot. Balettben még finnyásabb vagyok, mint operában, kevesebb művet és kevesebb stílust szeretek, de a nagy egyéniségek mindig vonzottak. Mióta a nagy generáció alapvetően visszavonult már, én is keveset fordulok meg balett előadásokon; mióta az új vezetés átrendezte a régi klasszikusok egyékét-másikát, még annyira se. Utolsó nagy egyéniség, aki miatt jegyet veszek vagy vennék: Popova Aleszja, a régi nagy balerinák egyetlen méltó utóda. A nagy balettkedvenceim egyike A bahcsiszeráji szökőkút, amelyben Zaréma szerepe ordítva követeli Popovát, aki pont abban a karrierfázisban van, amikor azt el KELL táncolnia. Ehhez képest azt hallom, hogy NEM KAPTA MEG A SZEREPET, a netes programot nézve meg azt látom, hogy a márciusi előadásokon minden szerepben N.N. fog táncolni. (Tehetséges fiú vagy lány ez az N.N. hogy ennyi mindent tud és egyszerre is! ) Közben meg valaki privátban küldött egy képet a MÁO balettes próbatáblájáról, ahol már magyarul és oroszul és ki vannak függesztve a dolgok. (Még japánul kéne, tekintettel a sok japán művészre is a Nemzeti Balettben.) Ott mi folyik, tessék mondani? Majd a Nemzet Főigazgatója biztos megmagyarázza azt is egy nénikéjéhez írt levélben, hogy miért kell szépen lassan kiirtani onnan is a magyar művészeket, és lecserélni külföldiekre. De előtte már azt látom, hogy a Balettintézet 4-11 éves fiúkat keres a balettnövendékeknek. Minek? Képezni táncosokat a külföldi társulatoknak?? Vagy boldogtalan munkanélkülinek? Mert félő, hogy orosz, ukrán vagy japán passport nélkül Solymosi együttesében sok babér nem terem nekik.

Ceterum censeo: követelem Popova Aleszját Zaréma szerepébe!! Ha kell, egyedül követelem, úgyse törődik vele senki, de én azért most közzéteszem ezt a proklamációt!

POPOVÁT ZARÉMÁNAK!!!

Hátha lesz valaki, esetleg többen, aki egyetért velem, és követelni kezdik ők is.

5442   Myway • előzmény5421 2018-01-05 09:41:01

Mert egy zseniális alkotás! Tökéletesen fedi Csajkovszkij zenéjét!

5441   Edmond Dantes 2018-01-05 08:54:11

Öngól

5440   lujza • előzmény5428 2018-01-05 02:36:25

Kedves Cilike, mióta magázódunk?

Én ebben a témában IVA-val értek egyet. De azt hozzátenném, hogy talán nálunk itt Magyarországon nem olyan égető a gender téma, hogy ennyit foglalkozzunk vele, kivéve, ha sürgős felháborodhatnékunk van.

A barátnőnek pedig üzenném, hogy most is hazajöhetnek, ha olyan szörnyű ott.

5439   Héterő • előzmény5432 2018-01-04 18:29:16

Vajon a Megváltó semleges (?) nemű Megváltó semleges (?) neműségéhez mit szólnak?

5438   IVA • előzmény5429 2018-01-04 18:07:00

Nem Apáti Bence írása és a Te hozzászólásod dimenziójában értettem, hogy a gender-probléma és a zaklatási ügyek figyelemelterelő sikamlósságok, amelyekre minden cirkuszra éhes közönség vevő. Az egész világ, abban elsősorban Európa nagy problémáiról való elterelés. Aki ezt nem érti, sajnálom, a téma alapjában véve nem tartozik ide.
A gyerekek nemének megváltoztatása, hormonblokkolók nem számítanak jelenségnek Magyarországon. Legfőképpen nem a Magyar Állami Operaházban, és nem a Balettintézetben. Mint a cikk motivációjával és értelmével azonosulni tudó vitapartnertől, még mindig nem kaptam választ arra, hogy mi köze ez egész témának a címben szereplő Balettintézethez. (Azon kívül, hogy egy érdekcsoport bármilyen ürüggyel készségesen rúg bele ebbe az intézménybe.)
A „fiamozást” OFF megjelöléssel mint a régi magyar nyelv érdekességét vetettem ide. Legfeljebb annyi „hátsó” gondolattal, hogy valaki talán ismeri az eredetét. Ha ezt Te, Cilike, „beszólásnak”, gyengének, nagyon ócskának, méltatlannak (mihez?) értékeled, az a Te indulat- és gondolatvilágodat jellemzi. A svéd óvodákban bevezetett gyakorlathoz fűztem, kizárólag annak nyelvi vonatkozásához. Nem tudom, hogyan jönnek ide a majommegfigyelések. (A „példám” nem volt gyenge, sem erős, sem példa.)
Ha Te ismered Apáti Bencét, ez Neked elég lehet ahhoz, hogy biztos légy véleményének eredetiségében. Nekem elég ahhoz, hogy ne legyek biztos benne. Egyébként akár eredeti, akár irányított az írása, mindenképpen megdöbbentett, hogyan lehet ennyire a színpad alá süllyedni. Naivul mindig azt hittem, a művészet egy erős bástya. Egy hinterland, ahová el lehet menekülni a romlott világ elől. A művésznek megadatik, hogy művészetén keresztül mondja el véleményét a világról, ne a csőcselék nyelvén.

5437   Búbánat 2018-01-04 12:19:54

Ma éjjel az M3 csatornán láthatjuk a két archív, televíziós produkciót:

2018. január 4. csütörtök 22:55 - 23:50

Örökös tagság portrék

Havas Ferenc (2003.)

Havas Ferenc őszintén mesél életéről, fájdalmáról, hatalmas sikereiről, pályájáról. Közben részleteket láthatunk nagy szerepeiből többek között: Pázmán lovag, Spartacus, Don Quijote

Rendezte: ifj. Vitray Tamás

Műsorvezető: Schrantz Edit

 

2018. január 4. csütörtök 23:50 - 00:20

Búcsú a színpadtól - Havas Ferenc műsora

Dokumentumfilm (1981) (30')

Havas Ferenc köszöntése az Erkel Színház színpadán. A neves balettművészt Seregi László balettigazgató köszönti. A műsorban megelevenedik a Havas Ferencről korábban készült portréfilm néhány részlete, benne többek között Kenessey-Keszkenő, Csajkovszkij-Csipkerózsika, Prokofjev-Rómeó és Júlia, Hacsaturján-Spartacus, Krejn-Laurencia, Moszkovszkij-Keringő.

Rendezte: Ruitner Sándor

Időtartam: 30 perc

5436   Robesz • előzmény5435 2018-01-04 11:15:04

Aha értelek. És ezek szerint akkor a  Magyar Nemzeti Balettben vannak olyan fiúk akik nemi identitászavarral küzdenek és nemet akarnak váltani - ahogy arra Apáti Bence is utal? Csak hogy visszakanyarodjunk az eredeti témához..

5435   Cilike • előzmény5431 2018-01-04 10:44:00

 Lehet,hogy szándékosan, de félreértesz. Természetesnek találom, hogy vannak homoszexuálisok.Ezzel nincs is problémám. Azzal van bajom, egyrészt, ha úgy állítják be a különböző eltérőnemi viselkedéseket,mintha az kifejezetten előny lenne,mintha azt "ki kéne próbálni", olvastam ilyet, és nem hiszem el, hogy valakinek nemet kellene változtatnia.Azt meg végképp nem hiszem el, hogy ilyen számban vannak férfi testbe zárt női lelkek és fordítva.Ezt sajnos azzal gerjesztik, hogy egyre több olyan jelenséget mutatnak be, ami ezt ábrázolja. Volt ugye a  Madárfészek című film,én is viccesnek találtam, aztán volt ez a szakállasférfi-nő,és egyre több ehhez hasonlót nyomnak a médiában. Arról nem beszélve, hogy nem értek ugyan hozzá, de feltételezem, hogy komoly orvosi beavatkozásoknak vetik alá ezeket a gyerekeket, nem találom ezt indokoltnakés nagyon rossz tendencia szerintem.NEM a homoszexualitás, nem mintha azt potzitívan diszkriminálnám szívem szerint, de az egy érthető és létező dolog. Ellentétben a sok transz és egyéb neművel.

5434   Edmond Dantes 2018-01-04 10:16:18
off:  Shakespeare: Ahogy tetszik
Bemutató: 2014. február 14. Nemzeti Színház
Főigazgató: Vidnyánszky Attila, rendező: Silviu Purcărete, részletek a szereposztásból: Rosalinda (női szerep) - Trill Zsolt, Jaques (férfi szerep) - Udvaros Dorottya, Célia (női szerep) - Fehér Tibor, Phoebe (női szerep) - Farkas Dénes, Rusnya parasztlány - Varga józsef (korábban Eperjes Károly)

 

 

5433   Robesz • előzmény5429 2018-01-04 10:03:17

Megtennéd, hogy megosztod velem ezen témájú reklámokat amik hatására arra az állsáspontra jutnak a szülők, és a gyerekek hogy megváltoztassák a gyerek nemi identitását?

 

5432   Robesz • előzmény5428 2018-01-04 09:54:29

Nálunk a család 3 női tagja ÉL Svédországban, mindhárom anya, és van aki már nagymama. Pont most karácsonykor mondták, hogy semmilyen körülmények között NEM jönnének haza. Van tehát más oldal is.

Többet mondok, az egyikük tanítónő, és mivel van neve a gyerekeknek, nevükön nevezi őket.

5431   Robesz • előzmény5422 2018-01-04 09:48:55

Cilike ne haragudj de elképedve olvasom, hogy Te mint művelt és érzékeny nő, elmebajnak tekinted a nemi identitás problémáját. Te és Apáti Bence, mint normális felfogású emberek azt hiszem megengedik, hogy másnak eltérő vélemyénye legyen a témáról.

5430   Robesz 2018-01-04 09:42:02

Apáti Bence megszólalása tele van feltételezésekkel, a "mi van akkor ha" különböző formáival. Olyan dologról ír, aminek megvalósulási alapja kb a nullával egyenlő.

Nem feltételezem, hogy nincsenek olyan fiúk az együttesben akik ne vágynának tikon vagy nem titkon női szerepekre, de most tényleg komolyan gondolja akár Apáti Bence akár Cilike, hogy ez valaha is megvalósulhat? Kötve hiszem.

5429   Cilike • előzmény5424 2018-01-04 07:49:23

Én nem csak a cikk címét olvastam el. A hozzászólásomban benne van a válasz arra,mit itt fejtegetsz. Ne haragudj, de a gender-probléma számomra nagyon is valóságos, egyáltalán nem gondolom,hogy elterelés lenne.Szerintem nem normális, hogy szülők pár éves gyerekeket ellenkező neműre változtatnak. Nem természetes, hogy a kamaszoknak hormon-blokkolót adnak.Nem hiszem el, hogy ennyi más testbe született ember lenne korunkban.Hiszem viszont, hogy az a mérhetetlen nagy reklám, amit ennek a témának csinálnak, befolyásolja az amúgy is média-mérgezett gyerekeket. Ami meg a "fiam"-ozást illeti,ez nagyon gyenge, nagyon ócska beszólás, méltatlan. Ahhoz képest, hogy a gyerekek úgy nőjenek fel, hogy nem lehet a nemi szerepeket hangsúlyozni -én még tanultam pszichológiából elég sokat erről, például az anya nélkülfelnőtt majmokról,amelyek nem tudták gondozni a kölykeiket, szóval gyenge volt ez a példád.

  ApátiBence pedig, a saját véleményét írja. Ismeremőt, ismerem a cikkeit, biztos lehetsz benne, hogy amit írt, azt ő gondoja úgy.

5428   Cilike • előzmény5425 2018-01-04 07:43:03

Tehát ön csak olyanról nyilatkozik,amit a saját szemével látott,illetve megtapasztalt. Értem.Amúgy VAN egy barátnőm,aki Svédországban él,és ő például azt mondta,hogy mikor nyugdíjba mennek a férjével, hazajönnek, mert ami ott folyik,azt mi el se tudjuk képzelni.

5427   IVA • előzmény5423 2018-01-04 06:23:14

És milyen jogon használják ehhez Bizet zenéjét? A Kártyaáriát, amelyben Carmen meghatározza önmaga sorsát? És Merimée történetét, amelyet majd Don José mesél el?
http://nepszava.hu/cikk/1149370-nok-elleni-eroszak---megvaltoztattak-a-carmen-veget

5426   IVA 2018-01-04 03:37:42

OFF: A svédekről jutott eszembe. A múlt században, nyomokban még a második felében is, szokás volt lányoknak azt mondani: fiam. Cselédlánynak, alkalmazottnak, feleségnek, leány rokonnak. Néha: fiacskám.

5425   lujza • előzmény5422 2018-01-04 02:32:26

Cilike, svéd óvodába járnak a gyerekeid, hogy ezt ilyen pontosan tudod?

5424   IVA • előzmény5422 2018-01-04 02:08:33

Ha ez nem magyar probléma, miért „Genderlobbi a Balettintézetben” a cikk címe, amelyben egy konkrét magyar intézmény szerepel?
Lehet, hogy pontosan tudod, mit nem lehet a svéd óvodákban, de az a „probléma”, amiről Apáti Bence ír, nem áll fenn Magyarországon. Fikció, rosszabb esetben vízió. Úgy gondolom és hiszem, hogy az elmebaj minősített esetei a jelenlegi kormányzat alatt, éppen törvényes és kormányzati támogatás híján, nem szivárognak be hozzánk (legfeljebb a hírük). Ez a gender-problémáknál (amelyek a zaklatási ügyekkel együtt nyilvánvalóan a valódi problémákról való figyelemelterelésre születtek) sokkal súlyosabb történelmi kérdésekben is megnyilvánul, nap mint nap.
A „nem normális felfogású embereknek” is van joguk leírni a véleményüket. Igen helyesen, hiszen ki dönti el, hogy kinek a felfogása normális vagy nem. Hogy Apáti Bence felfogása normális-e, a publikált cikkből nem derül ki. Abban is kételkedem, hogy a maga véleményét írta le.

5423   IVA • előzmény5421 2018-01-04 02:04:43

Én azért nem bírom elviselni az aktualizáló, modern rendezéseket (legalábbis azokat, amelyekről ezen a fórumon így vélekedtem), mert fikarcnyi tehetség nyomát sem láttam bennük, ordított belőlük a hazugság.
A bele-belepörgetést lehet indokolni az irritációval, de a véleményformáláshoz kevés.
Matthew Bourne teljes balettjének tv-változatát nálunk 2005-ben mutatta be a Duna TV, akkor vették fel nekem VHS-re. Engem – mint az eredeti darab rajongóját – addig irritált, amíg a rádióújságban azt olvastam, hogy ez „A hattyúk tava férfi-változata”. Mert ez a profanizálás torzít. Amikor elindítottam a kazettát, azonnal megfogott a mű mint önálló alkotás, ettől persze még jól szórakoztam a dramaturgiai és koreográfiai allúziókon és a paródiákon. Öt estén át ötször megnéztem az egészet. Később ritkábban. Azóta más szereposztásban is láthattam a YouTube-on.
Hogy „milyen jogon használják ehhez Csajkovszkij zenéjét?
Milyen jogon használják Verdi zenéjét, amely a Traviata elején hangulatos jelenetbe formálja egy szerelmespár megismerkedését, esztrádműsorok záró vagy ráadásszámaként, nem egy szoprán és tenor szólistával, hanem többel? Milyen jogon szerepeltetnek az Operaház legutóbbi Hattyúk tava-verziójában az Udvari bolond helyett egy hercegi barátot, aki majd a mesebalett diadalmas fináléjának hangjaira elém rakja a vízbe fúlt Siegfried herceg hulláját? Milyen jogon mutatnak a születésnapi bál felvonásában stilizált nemzeti táncok helyett egzaltált öltözetű és mozgású csoportokat?
Csajkovszkij kompozíciójából és a különböző szvit-változatokból nyilvánvaló, hogy a zeneszerzőnek volt határozott elképzelése a történetről és hőseiről. Többet azért nem merek állítani, mert a hangversenyeken és a teljes lemezfelvételeken is annyira kihúzogatják és átszerkesztik az egyes zeneszámokat, hogy már onnan sem derülnek ki pontosan a zeneszerző eredeti elképzelései, hát még az előadásokból, amelyekbe a librettóírók és a koreográfusok még agresszívebben belenyúltak. Szintén a YouTube-on láthatók a „női verziónak” olyan előadás-felvételei, amelyekben egészen meghökkentő a zeneszámok felhasználása. Nem tudom, hogy ehhez milyen jogok kellenek, valószínűleg semmilyenek, mivel a Csajkovszkij-művek felhasználása már nem jogdíjköteles. Eszmei jogok tekintetében szerintem a minőség döntse el, jogos-e valami, vagy sem. Bourne balettje pontosan annyira megfelel a zenemű címének, mint a korábbi verziók. Talán ezért nem is tartott szükségesnek megkülönböztető címet.

5422   Cilike • előzmény5420 2018-01-03 22:48:05

Akkor nem érted.Ez nem magyar probléma. Ez világjelenség.Mint,hogy a svéd óvodában nem lehet kisfiúknak és kislányoknak szólítani a gyerkekeket. Semmi köze az itthoni politikai helyzethez,hiszen nem tudjuk izolálni magunkat,sajnos az elmebaj minősített esetei beszivárognak hozzánk is, ha nincs is törvényes és kormányzati támogatás hozzájuk. A normális felfogású embereknek,mint például Apáti Bence, joguk van a véleményüket leírni. 

5421   Cilike • előzmény5419 2018-01-03 22:44:34

Érdekes, hogy épp te, aki nem bírsz elviselni semmilyen aktualizáló,modern rendezést, ezt szó nélkül elfogadod és tehetséges munkának tartod. Érdekes,hogy nekem meg épp ellenkező a véleményem. Igaz,csak belepörgettem,mert meglehetősen irritál, de milyen jogon használják ehhez Csajkovszkij zenéjét?

5420   nickname 2018-01-03 21:31:06

Apáti Bence cikke bűzlik a marxista retorikától: harc, forradalom, küzdelem. Tiszta kommunizmus. Nyugi már! A nemzetközi helyzet annyira azért nem fokozódik Apáti elvtárs! Apáti elvtárs nyugalom! A helyzet az elmúlt nyolc évben változatlan maradt! Elmúlt az elmúlt nyolc év utáni nyolc év és még biztosan elmúlik majd négy év, amikor nem kell félni, hogy azok a csúnye liberálisak visszatérnek. Ennyire nem kell teperni a jelenlegi rendszernek kedves Apáti elvtárs!

5419   IVA • előzmény5418 2018-01-03 17:31:30

Matthew Bourne A hattyúk tava című tehetséges alkotása is igazolja, hogy Apáti Bence aggodalma milyen álságos. Bourne a Hattyú szerepét nem olyan táncosnak szánta, aki a lelkébe zárt Odette-et és Odíliát szeretné eltáncolni, sem olyan férfiaknak a kar szerepét, amely tütüben, spiccelve és hattyúskodással fejezné ki magát. Szövegkönyve, amelyben sok utalás található a balett ismert változataira (annál is több, igen szellemes utalás az ismert koreográfiákra) korántsem az eredeti fordított változata. A Hattyúfiú és társai jelmeze, sminkje, mozgása más módon stilizált, a fiúk hangsúlyosan férfiasak, különben nem lennének hatással az önmaga számára is rejtélyes személyiségű Hercegre.
A több, mint 20 éve létező alkotás folyamatosan látható londoni és amerikai színházakban, tv-változatban, de a Covent Gardenben nem adták, és nem szorította ki A hattyúk tava „eredeti” változatát. Nagyon örülnék, ha Budapesten is műsorra tűznék, pl. az Új Színház, vagy a Thália épületében, az Operaház (Nemzeti Balett) táncosaival. A „genderlobbista forradalomban” azonban erre, több, mint 20 éve, egyre kevesebb az esély.

5418   Edmond Dantes 2018-01-03 09:23:01

Csajkovszkij: A hattyúk tava, koreográfus: Matthew Bourne (1995)

5417   IVA • előzmény5416 2018-01-03 04:22:12

Talán egy éve sincs, hogy Apáti Bence megkérte e fórum használóit, hogy a bulvárszerepléseivel kapcsolatos véleményüket mellőzzék. Egy másik, publicisztikája nyomán kerekedett vitát pedig azzal summázott: „ez nem egy politikai topic”.
Úgy gondolom, hogy aki publicisztikában nyilvánul meg, ugyanúgy nem kerülheti el a véleményezést, mint aki például a táncban. Hogy Apáti mennyire profi publicista, annak kérdése teljesen érdektelen ahhoz képest, hogy a cikkben mennyire dilettánsnak mutatkozik a tánc világában, ahol nem kevés ideig tanult és működött. Mert annyit még a kuka néző is tud, hogy egy balett-táncosnak vagy egy balerinának nemcsak neme, nemi irányultsága, lelki alkatának megfelelő kifejezési (megnyilvánulási) vágya van, hanem testi alkata is: termete, vonalai, felépítése. Ez utóbbi másodlagos nemi jellegének része. Olyan gyereket, akin kétségesnek ígérkezik ez a jelleg, nem vesznek fel a balettintézetbe vagy más táncképzőbe, kész táncművész szerződtetésekor ez a kérdés (nő-e vagy férfi) már fel sem merül. Gyakorlatilag nem fordulhat elő, sem a tánckarban, sem a szólisták közt, hogy egy férfi női szerepet kér, vagy egy balerina férfi feladatot – tehát egy igazgató hátrányosan megkülönböztető döntése az ügyben fel sem merülhet. Az öltöző vagy a zuhanyozó választásának kérdése mégannyira sem: nem lehet szexuális orientációtól függő, ez nevetséges.
Apáti Bence maga is táncolt Seregi László Sylviájában, amelynek egyik jelenetében a mitológiai szerelemistent, Ámort, illetve a társulat őt alakító táncosát egy véletlenül lelt spicc-cipő ösztönzi arra, hogy lábára húzza: kíváncsisága, hogy milyen lehet spicc-cipőben táncolni, de nem táncosnői lelkét akarja megélni benne. A szám komikuma nem a nemi szerepváltás, hanem az esetlenség (amihez persze sok ügyesség és gyakorlás szükséges).
Ordít az írásból, hogy a mondvacsinált nagy ügy csupán ürügy, ezúttal a liberálisok pocskondiázására. Sietve hozzáteszem, ebben nem érzem magam célpontnak, sem eltalálva – Isten őrizzen tőle!
Sokkal inkább sejtem úgy, hogy Apáti Bence – hacsak nem őrült meg teljesen – „szakmai”, „szakértői” nevét adta egy simán liberálisellenes kirohanáshoz, noha ez sem kis őrület.
Egyébként hogyan értelmezzük a Balettintézet nevét a cikk címében, amikor a szövegben nem is fordul elő? Csupán olyan szitokszóként, mint a balett-táncost, egy másik publicista szótárában?

5416   Búbánat 2018-01-02 21:35:06

Magyar Idők.hu, 2018. JANUÁR 2. KEDD 12:00 2018. 01. 02. 12:17

GENDERLOBBI A BALETTINTÉZETBEN

HA NEM GOND, NEM TAPSOLOK A MAGAS SARKÚ CIPŐS, NŐI SZEREPEKÉRT RAJONGÓ FIÚKNAK!

Apáti Bence

A morgás joga olyan demokratikus jog, amiről nem vagyok hajlandó lemondani. A morgás joga egy olyan demokratikus jog, ami egyet jelent a szólásszabadság jogával. Azonban a morgás jogát liberális barátaink, kollégáink és ellenfeleink el akarják venni tőlünk. Olyan érvekkel, miszerint a morgolódók rasszisták, homofóbok, cigány-, zsidó- vagy bármilyen rasszt gyűlölők lennének.

Elöljáróban el kell hogy mondjam azoknak, akik nem a balettrajongók szűk, de kitartó táborához tartoznak, hogy a tíz éven keresztül napi öt-hat órában tanult balett-technika az első pár év után nagyon határozottan elválik férfi- és női specifikumokra. Az egyik legfontosabb különbség – és tapasztalataim szerint mégis az egyik legkevésbé tudott dolog –, hogy a férfi balettművész-palánták nem tanulnak spicctechnikát, soha életükben nem húznak spicc-cipőt. (Ellentétben természetesen a lányokkal.)

A fiúk a nagy, akrobatikus ugrásokra és a különleges férfiforgásokra specializálódnak, valamint az „emelés-partnerelést” tanulják, ha eléggé megerősödtek. Ezenkívül is számos különbség van, legyen elég annyi, hogy nem véletlenül tanuljuk ezt a szakmát tíz éven keresztül.

Ezt azért voltam kénytelen megosztani olvasóimmal, hogy elképzelhessék, milyen hirtelen és milyen hangosan horkantam fel a napokban, amikor azt tapasztaltam, hogy a közösségi médiában futótűzként terjed egy felvétel egy férfiasnak a legkevésbé sem nevezhető fiúról (?), aki spicc-cipőben táncol egy legendás női variációt, miközben lányok „partnerelik”, adogatják kézről kézre, értsd: játsszák el a férfi táncosok szerepét.

Morgolódásom pedig csak fokozódott, amikor azt láttam, hogy egy legendás, a Magyar Nemzeti Balettnál fontos pozíciót is betöltő korábbi balerina, aki jelenleg betanító balettmesterként dolgozik, nálunk is megosztotta. Természetesen szíve joga. Én pedig fenntartom magamnak a jogot, hogy éljek a morgás jogával. Hogy éljek azzal a demokratikus jogommal, amelyet bizonyos helyeken szólásszabadságnak szoktak hívni. Elvileg. Mert a gyakorlatban megint csak eljutunk abba az utcába, amelyiknek a köveit a liberáldiktátorok rakták le.

Ebben a világban tilos morogni, ha a többségi társadalom véleményét is képviselő ember spicc-cipőben pörgő-forgó, meghatározhatatlan identitású balettosokat lát táncikálni. Hiszen a szűk elit azt gondolja a többségi társadalomról, hogy az buta, felvilágosulatlan, primitív és műveletlen. A többségi társadalmat ezért a szűk elit hivatásszerűen érzékenyíti, és tanítja arra vonatkozóan, hogy az ilyen jellegű mutatványok csodálatos dolgok.

A szűk elit feltartott mutatóujjal leckézteti, oktatja ki a többségi társadalmat arról, mi a helyes gondolat egy magát kislánynak képzelő kisfiú észlelésekor. A szűk elit nemcsak a morgás jogát vitatja el, de elvárja az ájult tapsikolást, a lájkokat, a szívecskés megosztásokat.

A szűk művészelit és a művészelitet körbenövő véleményvezérek azt gondolják a nyitottságról és az elfogadásról, összefoglaló nevén a liberalizmusról, hogy az az egyedüli nyitott és elfogadó viselkedés, ha a furcsákat, a különbözőket a keblünkre öleljük, a vállunkra vesszük, majd a nap 24 órájában könnyes szemmel ünnepeljük. A morgolódó milliókat viszont összevont szemöldökkel lesajnáljuk, megvetjük, kitagadjuk, illetve házukat felgyújtjuk, és őket száműzzük.

A szűk elit nem hajlandó vitatkozni. Csak megbélyegez. Kitagad.

Sokszor elhangzott már, hogy 2017 a lázadás éve volt. Igen. Sok tekintetben az is, sok tekintetben pedig csak a lázadozás, a lázadozásocska éve. Nagyon messze vagyunk attól a világtól, hogy a morgolódók merjenek morgolódni. Hogy eljussunk odáig, hogy a morgolódók egyáltalán vitatkozhassanak például a gendertengernagyokkal anélkül, hogy elveszítenék állásukat, szponzoraikat, céges fellépéseik nagy részét.

Messze van még a cél. A cél ugyanis az lenne, hogy vitatkozhassunk például olyan dolgokról, hogy mi van akkor, ha mondjuk egy balettegyüttes életében megjelennek olyan férfi (?) balettművészek, akik egyszer csak kitalálják, hogy ők nem férfiidentitással születtek, hanem nőivel. Hogy ők férfitestbe lettek bezárva, de igazából nők. Akik holnaptól nem hajlandók férfikar-, illetve szólószerepeket táncolni, csak nőieket. Hogy ilyen esetekben mondhatja-e egy férfi (?) táncos, hogy nem hajlandó többet gladiátorjelmezt ölteni a Spartacus című balettben, hanem csak a korsóval táncoló balerinák ruháját hajlandó felvenni, majd spicc-cipőt húzni, és így színpadra menni. Esetleg bemehet-e a balettigazgatóhoz olyan kéréssel, hogy 2018 januárjától nem akar a férfiakkal öltözni, zuhanyozni, és a férfibalett-gyakorlatokat látogatni.

Mondhatja-e ugyanez a táncos, hogy holnaptól nem akarja Spartacust, a tragikus hős rabszolgavezér szerepét megformálni, hanem szerelmét, Flaviát szeretné betanulni, majd eltáncolni a világot jelentő deszkákon? Mondhatja-e ezekre a kérésekre a balettigazgató, hogy szó sem lehet róla? Mondhatja-e a férfi partner, hogy képtelen egy szerelmes duettet előadni egy tegnap még férfi-, ma már női identitású táncossal? Számíthat-e ezután a férfi táncos arra, hogy megbélyegzik, kitagadják, és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) ügyvédei által megtámogatott perben meghurcolják amiatt, mert nem tud vagy akar szerelembe esni a színpadon egy hajdanvolt férfival?

Vajon ebben a genderlobbisták uralta új világban vállalhatja-e egy balettigazgató annak az ódiumát, hogy nem hajlandó nőként alkalmazni, női szerepeket adni egy olyan férfi táncosnak, aki követeli, hogy nőként tekintsenek rá a továbbiakban? Vajon azok a balerinák, akik a TASZ vagy a balettigazgató által esetleg arra lesznek kötelezve, hogy megosszák öltözőjüket és zuhanyzójukat egy bio­lógiailag férfinak született, de magát lánynak képzelő táncossal, mit fognak szólni? Az ő jogaikat ki fogja képviselni? A TASZ biztosan nem.

Hogy tovább bonyolítsam: ha az „új kislány” nem kap engedélyt arra a vezetőségtől, hogy a lányokkal öltözzön és zuhanyozzon, és kénytelen férfi kollégái társaságban jelmezt húzni és tisztálkodni, az milyen etikai problémákat/dilemmákat vethet fel? Ki zaklat kit ebben az esetben? Ki metoózik meg kit, ha a másik előtt öltözik és vetkőzik? Napestig sorolhatnám, milyen új kérdésekre kellene válaszolnunk.

Érdemes lenne elgondolkozni, pusztán a játék kedvéért, hogy mi lenne akkor, ha a Katona József Színház két vezető színésze (mondjuk Fekete Ernő és Ónodi Eszter) bemenne Máté Gábor igazgató irodájába, és azt követelné, hogy cseréljenek szerepet a Karácsony Helmeréknél című darabban, mert Eszter rájött, hogy férfi, Ernő pedig, hogy nő. Kíváncsi lennék, mennyire és meddig lenne nyitott és elfogadó a Katona vezetősége, ha a genderlobbi elkezdené az ő nemi szervükkel verni a csalánt! Annyiban talán változott a helyzet, hogy legalább elmorgolódhatok azon, miért nem lehet morgolódni egy magát spicc-cipős kislánynak képzelő kisfiún, anélkül, hogy nemkívánatos személy legyek a Magyar Nemzeti Balettnál.

Mert a kérdéseim nem teljesen légből kapottak. Vannak spicc-, illetve magas sarkú cipős és női szerepekért rajongó fiúk a Magyar Nemzeti Balettnál. Ahogyan vannak olyanok is, akik nem rajonganak azért, hogy ezeket a fiúkat (?) esetleg holnaptól emelgessék, pörgessék-forgassák, és szerelembe essenek velük a Magyar Állami Operaház színpadán.

2017 a lázadás éve volt. 2018 pedig az az év lesz, amikor kiderülhet, melyik forradalom fog győzni: a genderlobbistáké vagy a normalitásért küzdőké?

 

A szerző táncművész, publicista

 

5415   Búbánat 2017-12-21 11:17:04

Hamar Zsolt ünnepi zenékről és zenei ünnepekről

szerző: Pallós Tamás

Új Ember Hetilap - 2017.12.17.

Nemrég, a 2017–2018-as évad elején új kezdeményezésükről, a Nemzeti Filharmonikusok templomi koncertjeiről kérdeztük Hamar Zsolt zeneigazgatót. Advent és a közelgő karácsony kapcsán most többek között a Kocsis Zoltántól „megörökölt” Diótörőről, a félreértett Csajkovszkijról, az örök Bachról és a decemberben induló nagy akadémiai projektről beszélgettünk. Kiindulópontunk Csajkovszkij mesebalettjének hazai „elmaradhatatlansága” volt.

– A diótörő népszerűsége vitathatatlan, de hadd jegyezzem meg, hogy német nyelvterületen inkább Humperdinck Jancsi és Juliska című operáját játsszák decemberben. Furcsa módon gyermekkoromból
A diótörőről kevesebb emlékem van. Természetesen ismertem a művet, láttam is az Operában, de nem az ünnepekkor. Adventi, karácsonyi előadásai az aktív karmesteri időszakomhoz köthetők, már a pályám kezdetétől felkértek rá. Azóta tulajdonképpen minden évben, amit itthon töltöttem, vezényelnem kellett. A „kell” ez esetben persze kellemes kötelezettség, hiszen ezt a művet nemcsak hallgatni, hanem játszani, dirigálni is jó. Az elmúlt tíz évben nagyrészt külföldön éltem és dolgoztam, ez idő alatt nem volt lehetőségem az ünnephez kapcsolódóan vezényelni A diótörőt, ezért örülök, hogy most ismét foglalkozhatom vele.

De visszatérve a decemberi programokhoz. Kocsis Zoltán egykori vállalása 
A diótörőre vonatkozóan azért is fontos, mert a Csajkovszkij-balett sokszor szükségképpen zenei kompromisszumokkal, afféle táncnak alárendelt „kísérőzeneként” hangzik el az operaházakban. Mit gondol e népszerű mű minőségi, igazán zene­központú koncerttermi megszólaltatásáról?– A diótörő kétségtelenül remekmű. És rögtön reflektálnék az iménti megjegyzésére: téves sztereotípia, hogy az operaházakban a balettek zeneileg kevésbé értékes előadások lennének. De kétségtelen, hogy van ezzel kapcsolatban egy pesti anekdota is; az egyik kiváló operaházi karmester szóvicce szerint: „Mindenkit érhet balettest.” Magam hat évet töltöttem állandó karmesterként a Zürichi Operaházban, amely a világ tíz vezető dalszínháza közé tartozik. Egy nagy tekintélyű balettigazgató, Heinz Spoerli vezette az együttest, aki ha érezte, hogy valaki picit is lekezelően áll a műfajhoz, az előadáshoz, azonnal kirakta a produkcióból. Akkor is, ha világhírű karmester volt az illető. Büszkeséggel tölt el, hogy több balettpremiert is vezényelhettem ott. De kőbe volt vésve: az adott műnek hanglemezkész pontossággal, igényességgel és teljes művészi átéléssel kellett megszólalnia. Egyezzünk meg abban, hogy ideális esetben egy jól működő színházban ügyelnek a minőségi előadásra. 

Kocsis Zoltán Csajkovszkij Diótörőjéhez is így nyúlt, jelzésértékkel, ami számunkra mérce.
Csajkovszkijt sokan és gyakran félreértik, pedig drámai és pszichológiai szempontból egyike a legszélsőségesebb és a leglehengerlőbb zeneszerzőknek. Elég csak a Mazeppára, a Pikk dámára, a Manfrédra, a Francesca da Ri­mi­ni­re vagy a „Patetikus” szimfóniára utalni…

– Mai megítélése szerintem félreértésből fakad. Valaki kitalálta, hogy könnyű, aztán eluralkodott a rossz szóbeszéd. Abszolút nem erről van szó. Csajkovszkij életműve önmagában is rendkívül kompakt, egy kőből kifaragott. Csak erőltetetten tudunk különböző korszakokat belemagyarázni. Ő mindent ugyanazzal a kiérlelt zeneszerzői gondolkodásmóddal, szerkesztésmóddal és kompozíciós technikával írt. Soha nem érzek nála semmiféle fajsúlybéli engedményt. A téves vélekedésnek
A diótörő népszerűsége adhatott hivatkozási alapot; annyi benne az ismertté vált melódia, hogy „slágerszempontok” tekintetében szinte páratlan a zenetörténetben. De ha csak a legeklatánsabb példát említem: aki a 6. szimfóniáját ismeri, tudja, hogy a halálról szebben és mélyebben aligha lehet szólni. Csajkovszkij egyetlen „bűne”, hogy túl sok jó dallamot komponált.

A Müpában a következő évben is műsorra tűzik majd A diótörőt?

– Úgy tudom, hogy jövő decemberre nem tervezik, de nem tartok attól, hogy valamilyen formában – ha egy-két év kihagyással is – ne adnánk elő. A diótörőt muszáj játszani.

5414   Haandel 2017-12-19 17:53:28

Teatro Carlo Felice Genova
Lo schiaccianoci
19 dicembre 2017 | 20:30 |  TCF WebTV

5413   Búbánat 2017-12-07 15:25:23

Az M3 csatornán láthatjuk ma éjjel (23:15 - 00:10)

Örökös tagság portrék - Szakály György (2003.)

„Szakály György megható őszinteséggel mesél életéről, kudarcairól, sikereiről, pályájáról. Közben részleteket láthatunk nagy szerepeiből többek között: Rómeó és Júlia, Szentivánéji álom, A csodálatos mandarin.

Rendezte: ifj. Vitray Tamás

Műsorvezető: Sugár Ágnes

Időtartam: 55 perc

5412   Búbánat • előzmény5411 2017-11-14 22:30:31

Czank Lívia: A függöny mögött

A szerző a kötetről:

"2017. márciusában a Manon alatt az öltözőkben beszélgettem a balerinákkal olyan intim témákról, amelyekről nem lehetett csak úgy ‘dumcsizni’ a büfében. Táplálkozás, súlyproblémák, szerelem és csalódás a színház falain belül, anyaság, terhesség, sérülések. Tulajdonképpen ezek azok a témák, amelyek mindenkit érdekelnek a balett titkos világából, főleg, amióta a Black Swan című film lement a mozikban.

Az évad is hozott magával mindenféle történetet és élethelyzetet, komoly sérüléseket, szakításokat, várandósságot stb. És igen, voltak olyan szituációk is, amelyek után hónapoknak kellett eltelnie, hogy beszélgetni tudjak az érintett balettművésszel egy bizonyos esetről. Éppen ezért a könyv felépítése nem fejezetekre van bontva, hanem gondolatokra, amelyeket csillaggal választok el egymástól. Az egyik pillanatban még az öltözőben beszélgetek a balerinákkal, a következő részben már a díszletműhelyben figyelem a munkát, megint egy másik gondolatban már egy balettművész mesél elcsukló hangon arról, hogyan élte meg a Spartacus előadásait úgy, hogy a premier előtt két nappal megsérült a lába és nem táncolhatott a társaival a színpadon.

Csodáltam az őszinteségüket és a bizalmukat felém. Nem győzöm elégszer hangsúlyozni, hogy nélkülük ez a könyv nem jöhetett volna létre!"

5411   Búbánat • előzmény5410 2017-11-14 22:25:43

Függöny mögött – a balett titkos világa.

5410   Búbánat 2017-11-14 22:23:25

Függöny mögött – a balett titkos világa -

 FÜGGÖNY MÖGÖTT – A BALETT TITKOS VILÁGÁBA AVAT BE CZANK LÍVIA KÖNYVE

Szinhaz.org., 2017 NOVEMBER 14. KEDD, 9:00

Czank Lívia egy évadot töltött a Magyar Nemzeti Balett együttesével az Operaházban. A függöny mögött – a balett titkos világa című könyv bepillantást enged a táncosok mindennapjaiba, sikereikbe és kudarcaikba, valamint őszintén mesélnek szerepálmokról, karrierről és magánéletről is. A művészekkel, a balettmesterekkel és az alkotókkal folytatott beszélgetései azelőtt ismeretlen mélységeiben mutatja be a balett zárt világát.

MEGJELENÉS: 2017. december.

 

 

5409   IVA • előzmény5408 2017-11-01 20:04:38

Határozottan nem tartozik a témához, már azért sem, mert a balett témájához olyan művészek is tartoznak, akiket eddig szerencsésen nem kevertek bele.
Biztos, hogy nem tartozik a fórum minden témájához, elég egy helyen „ledöbbenned”, minek kellett áthozni ide is?

5408   ledpeer 2017-11-01 19:21:36
3320   zenebaratmonika   2017-11-01 18:56:44

Nem tudom, figyeltétek e a mai híreket, de az Operettszínház házatáján is kezd meleg légkör kialakulni, ezt talán nem tartozik a témához, de azért mégis csak fontos szót ejteni rá, íme egy cikk:

Teljesen le vagyok döbbenve, de nem kommentálom a történteket...

http://b1.blog.hu/2017/11/01/kalmar_peter_kerenyi_miklos_gabor_kiskoruakat_zaklatott_szexualisan

5407   IVA • előzmény5406 2017-10-30 04:25:24

Értelmezésem szerint a „felső indexben levő o” fokot (º-ot) jelöl. Balett-est modernsége ügyében pedig nem a zeneszerzők és a koreográfusok számítanak, hanem hogy a „fantázianevet” viselő címnek divatos pofája legyen, számokkal és különleges karakterekkel, amivel az „okos” korosztályt akarja megszólítani.
Bár jómagam még az Operaház kényszerű helyszínkeresése előtt felvetettem, hogy a modern balettesteknek megfelelő stílusú és méretű helyszíne lehetne a Müpa Fesztivál Színháza, kihagyom ezeket az előadásokat. Drágállom a helyárakat: drágábbak, mint az Erkel Színház immár kétszeresére emelt árai. De a legfőbb ok az, hogy a zenék hangfelvételről szólnak, amit sosem szerettem színházban, nem tartok igazi színháznak.

5406   Myway 2017-10-29 22:00:40

Klasszik 47oN19oE (a 47 és 19 után a "o" felső indexben van) – ki az az idióta, aki ilyen címet ad egy balett bemutatónak? Balanchine és Lander két művét pedig „modern balettest” címen előadni POFÁTLANSÁG és hozzá nem értés!

 

 

5405   Búbánat 2017-10-19 21:34:30

Ma éjjel, hamarosan, az M3 csatornán újraláthatunk  két 

magyar televíziós filmalkotást, melyek egymásután kezdődnek:

I.  2017. október 19. csütörtök 22.25 – 23.20

Ötszemközt - Seregi László

Riportfilm-sorozat (2002)

"Örökös tagság sorozatunkban sajnos nem készült portré Seregi Lászlóval, a Kossuth-díjas táncos, koreográfus művésszel ezért ezzel a műsorunkkal idézzük fel pályáját és munkásságát."

Rendezte: Kovács Gabriella

Producer: Illés Tiborné

Műsorvezető: Vitray Tamás

Időtartam: 55 perc

 

II. 2017. október 19. csütörtök 23.20 – 0.35

Hidas Frigyes: A Cédrus - balettfilm

A Zenés TV Színház bemutatója: 1977. április 8. MTV 1.

 Írta - koreográfia: Seregi László 

Vezényel: Sándor János

Km. a Magyar Állami Operaház Zenekara

"Balettfilm a művészsors fontos kérdéseiről, a művészi megszállottság, a mindent felőrlő elhivatottság érzéséről, Csontváry Kosztka Tivadar festőművész életének és munkásságának felhasználásával. Nem életrajzi a táncmű - az egyes tánctételek mégis a művész életútjának egy-egy szakaszára vagy kiemelkedő alkotására támaszkodnak."

1. Felkészülés az utazásra. 
2. Taormina. 
3. A siratófal. 
4. Sétalovaglás. 
5. Közjáték. 
6. A magányos cédrus. 
7. Zarándoklás a cédrusokhoz.

Szereplők:

• Dózsa Imre (A Művész)
• Kékesi Mária (A Múzsa)
• Szumrák Vera (A Fekete asszony)
• Nagy Zoltán (A Nap)
• Forgách József (A Sas)
• Erdélyi Sándor (Démon I.)
• Hevesi Imre (Démon II.)
• Kutni Róbert (Démon III.)
• László Péter (Démon IV.)
• Balikó István (I.Görög színész)
• Hencsey Róbert (II.Görög színész)
• Sebestény Katalin (I. Siratóasszony)
• Szőnyi Nóra (II. Siratóasszony)

• Magyar Állami Operaház Balettkara 

Díszlet: Kézdi Lóránr
Jelmez: Márk Tivadar
Vezető operatőr: Sík Igor

Zenei rendező: Fejes Cecília

Rendezte: Horváth Ádám


Időtartam: 68 perc

5404   Búbánat 2017-10-18 14:55:18

Az M3 csatorna ma éjjeli műsora (22.20 - 22.55)

Lakatos Gabriella - táncjelenetek

magyar portréfilm,

27 perc, 1964. (FF) 

„Lakatos Gabriella, a Magyar Állami Operaház fantasztikus prímabalerinája valóban egyedülálló alakja hazai művészeti és táncművészeti életünknek. Az ő pályájából láthatunk most jeleneteket, azzal a lenyűgöző őszinteséggel és magától értetődő közvetlenséggel, mely emberként is jellemezte ezt a nagyszerű művészt.”

Díszlettervező: Tóth A. Pál
Dramaturg: Vecsernyés János 

Operatőr: Kocsis Sándor

Rendező: Banovich Tamás

A produkció közreműködői:

Lakatos Gabriella, Orosz Adél, Fülöp Viktor, Havas Ferenc

Katona Ágnes - zongora 

Szász Árpád  - gordonka 
Magyar Állami Hangversenyzenekar 

Tóth Péter karmester

Műsortartalom:

Minkus: Don Quijote (Táncosok: Lakatos Gabriella, Havas Ferenc) (részlet)

Chopin: g-moll ballada (Táncosok: Lakatos Gabriella, Orosz Adél, Fülöp Viktor)

Aszafjev: Bahcsiszeráji szökőkút (Táncosok: Lakatos Gabriella, Fülöp Viktor, Orosz Adél) (részlet)

Bartók Béla: A csodálatos mandarin (Táncosok: Lakatos Gabriella, Fülöp Viktor) (részlet)

5403   Búbánat 2017-10-16 17:52:14

Az Opera.hu oldalról

Bartók TáncTriptichon az M5 HD műsorán október 16-án

2017. október 16-án (hétfőn) 22:15-től látható felvételről a Bartók TáncTriptichon című produkció az M5 HD műsorán, melyet idén májusban mutatott be az Opera.

Az opera Magyar Évadának keretében, Bartók Béla A fából faragott királyfi című művének 100. évfordulója alkalmából Frenák Pál, a kortárs tánc világhírű koreográfusa, teljesen új alkotásban állította színpadra a művet, melyben a Compagnie Pal Frenak kortárs táncosai és a Magyar Nemzeti Balett együttese együtt dolgoztak. 

Bartók TáncTriptichon című esten Seregi László A csodálatos mandarinra készített koreográfiájának felújítása, valamint egy szintén a Magyar Évad inspirációjára készült, a néptánc és a balett technikáit ötvöző Táncszvit-koreográfia szerepelt Juhász Zsolttól. Bartók népzenei ihletettségű művét a Duna Művészegyüttes és a Magyar Nemzeti Balett művészei közösen keltették életre.

A felvétel a 2017. május 28-i bemutatón készült az Operaházban. Az előadás karmestere: Kovács János.

Szereposztások:

A fából faragott királyfi

Királykisasszony – Vasas Erika, Esterházy Fanni, Rohonczi Viktória, Tokai Rita
Királyfi – Feicht Zoltán, Dmitry Timofeev, Holoda Péter, Maurer Milán, Morvai Kristóf
Fából faragott – Esterházy Fanni, Holoda Péter, Halász Gábor, Keresztes Patrik, Maurer Milán, Vasas Erika, Ricardo Vila Manzanares
Tündér – Frenák Pál, Holoda Péter, Maurer Milán
Erdő / Patak – Feicht Zoltán, Frenák Pál, Halász Gábor, Holoda Péter, Keresztes Patrik, Maurer Milán, Morvai Kristóf, Dmitry Timofeev, Ricardo Vila Manzanares

Szöveg: Balázs Béla

Koreográfia: Frenák Pál

Díszlet: paradigma:ariadné

Jelmez: Frenák Pál, Zalai-Ruzsics Boglárka

Dramaturg: Péter Márta

 

A csodálatos mandarin

A mandarin – Bajári Levente
A lány – Kozmér Alexandra
A fiatal diák – Balázsi Gergő Ármin
Az öreg gavallér – Alekszandr Komarov
Három csavargó – Szegő András, Szakács Attila, Vladyslav Melnyk

Librettó: Lengyel Menyhért

Koreográfia, jelmez: Seregi László;

Díszlet: Forray Gábor

 

Táncszvit

Duna Művészegyüttes

Szóló – Bajári Levente, Radina Dace

Koreográfia: Juhász Zsolt

Díszlet: Túri Erzsébet

Jelmez: Furik Rita

Világítás: Lendvai Károl

5402   smaragd • előzmény5401 2017-10-07 21:47:55

"A három jómadár"

 A Fővárosi Operettszínház 1929. december 7-én mutatta be új gyermekoperettjét.

A zenéjét Kemény Egon állította össze, nagyobbrészt saját számainak felhasználásával. A gyermekdarab-újdonság felépítése teljesen újszerű, modern, pompás trükkökkel, boszorkányos táncokkal és szenzációs látványosságokkal.

Karmester Kemény Egon, a táncokat Metzger Fini tanította be.

A fenti részletet a Forum - Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) 1037 számú bejegyzéséből írtam át ide, Metzger Fini életpályájához.

5401   smaragd • előzmény5400 2017-10-07 21:18:13

Az idős Feleki házaspár, a Művésznő és a Művész úr a régi Pasarét ismert személyiségei voltak. Takaros kis házuk gondozott kerttel a Csévi utcában volt. Magam előtt látom őket, amint egymásba karolva sétálnak lefelé a tér irányába...

5400   Ardelao 2017-10-07 18:10:54

SZÍNHÁZI ÉLET – 1930. 16. szám

Koppenhágából megható levelet irt a Magyarok Világhíradójának négy magyar kislány. Oxford-görlök néven lépnek fel, igazán jelentős sikerrel. Külföldi turnéjukat Európa egyik leghíresebb varietéjában, a hamburgi Trocaderóban kezdték. Most Oslóba kaptak napi százhatvan pengős szerződést.

A négy magyar táncosnő neve:
Metzger Jozefin, Verő Erzsébet, Tubay Sári (Lulu) és Szőke Kató.

*

1931. 39. szám

BÁRÓ METZGER FINI elmondja:

HOGYAN LESZ GÖRL – EGY BARONESSZBŐL

A napilapokat erősen foglalkoztatta Metzger-Rubin Ferencnek, a válófélben lévő gróf Karátsony Jenőné titkárának esete. Rubin Ferencet, a fiatal titkárt, mint ismeretes Metzger báró adoptálta, így lett Rubinból, Metzger-Rubin.

De megírták ugyanakkor a lapok azt is, hogy az adoptáló Metzger bárónak van egy leánya is, édes leánya, tehát valódi baronesse, aki görl egy pesti színházban.

Hogyan lett a bárókisasszonyból görl?

Báró hackenthali Metzger Jozefin, a Fővárosi Operettszínház görlje így beszéli el:

— „A Sacré Coeurben nevelkedtem, és amikor elhagytam az intézetet, sürgősen azt parancsolta az élet, hogy én is járuljak hozzá családunk szűkösen szabott büdzséjéhez.

Így lettem hivatalnoknő igen szerény fizetéssel. Szerettem táncolni, mint amatőr is és így nem véletlen, hogy a hivatalnoki sorsot a táncosnő pályájával cseréltem fel.”

 — „Három hónapig szorgalmasan tanultam a színpadi táncot, aztán szerződtettek: görl lett belőlem. Szívesen táncoltam most már pénzért esténként, csak az volt a baj, hogy kevés pénzért. Édesapám sorsa nem javult, fokozni kellett hozzájárulásomat. Ilyen körülmények között határoztam el, hogy megalakítom az Oxford-görlök csoportját. A legügyesebb és lehetőleg egyenlő nagyságú és formájú táncosnőket hoztam össze. Eleinte igen nehezen ment, mert nem volt pénzünk ruhákra. Spóroltunk, nélkülöztünk, de vasakarattal mindennek sikerülnie kell, sikerült megalakulnunk. Tubay (Sári) Lulu, Szőke Kató és Verő Erzsébet kollegináimmal együtt külföldre szerződtünk, sikerünk volt és szépen kerestünk.

— „Mikor hazajöttem, valaki egy vacsoránál figyelmeztetett arra, hogy egy Metzger báró van a társaságban. Akkor ismertem meg új — bátyámat, aki már két éve viselte édesapám nevét, anélkül, hogy nekem sejtelmem lett volna erről a furcsa rokonságról.”  ..

Metzger Fini bárónő nevet és most már feltehetjük a kérdést:

Az egyik pesti újságban Metzger-Rubin Ferenc nyilatkozott és azt állította, hogy már csak azért sem lehet vőlegénye Karátsony grófnőnek, mert neki már régibb idő óta — menyasszonya van. Nem tudja, hogy fogadott bátyjának ki a menyasszonya?

A vezető Oxford-görl csóválja a fejét:
— „Nem sokat tudok Metzger-Rubin privát életéről. Talán Tubay Luluról, az Oxford-görlök egyik volt tagjáról van szó? Metzger-Rubin Karátsony grófnő titkára már hosszabb idő óta ismeri Tubay Lulut, aki Rubin kérésére hagyta ott a tánccsoportot.”

Még egy kérdés:
Jó görlnek lenni?

Erre már határozott a válasz:

— „Nem bántam meg. Szeretek utazni, más országokat, városokat, embereket látni. A bárónő zsebéből erre nem futott, az Oxford görlt viszi az impreszárió. Fiatal vagyok, előttem az élet, majd csak megtalálom én is a magam happy-endjét!”

SZINETÁR GYÖRGY.(XXI. Évfolyam, 39. szám)

Megjegyzés (A.)

Feleki Kamill 1931-ben, bécsi táncmesterkedése idején ismerkedett meg későbbi feleségével, Metzger Finivel, aki partnere, alkotó- és üzlettársa lett. Együtt léptek fel, alapítottak tánciskolát, mindig úgy beszélt róla, mint akinek a szakmában mindent köszönhet. Negyvenkét évig éltek boldog házasságban.

5399   Haandel 2017-10-07 07:51:35

TEATRO COLÓN
PIOTR ILYCH TCHAIKOVSKY LA BELLA DURMIENTE DEL BOSQUE
7 de octubre | 20 horas  → 01:00 CET | En Vivo

5398   IVA • előzmény5397 2017-09-27 04:11:43
A darabjaink egy részét nehéz utaztatni. Ilyenek például a Seregi-művek, amelyek díszlete akkora volumenű, hogy lehetetlenné teszik a szállítást, vagy olyan költségekkel járna, amit a mostani gazdasági helyzet nehezen tudna elviselni.

Ezek szerint a rendszerváltás előtt lényegesen jobb lehetett a gazdasági helyzet a mainál: a Spartacusszal a társulat bejárta a fél világot, a Sylvia is néhány európai színpadot, többek közt a Monte Carlo-i operát is.
Az persze lehetséges, hogy a partiumi és erdélyi helyszínekre – megannyi sportcsarnok – könnyebb volt alkalmazni A víg özvegy-balett díszletit. Amint a Hunyadi László díszleteinek, szcenírozásának is jót tehetett, ha minél több kihullott belőle, és nagyobb figyelmet kaptak a nagy sikert arató énekesek.
5397   flavia 2017-09-25 23:01:57
http://fidelio.hu/tanc/2017/09/20/van_manen_darabbal_inditja_az_evadot_a_turnezo_nemzeti_balett/
5396   IVA • előzmény5395 2017-09-12 01:41:12
Nem mindegy, mit értünk eredeti, régi jelmezek alatt. A rosszul őrzött lány 1971. márciusi bemutatójának játékos, rajzos díszleteinek a türkiz, tengerzöld, terrakotta, narancs árnyalatok voltak az alapszínei, amelyek visszaköszöntek Colas, Lise és a kar jelmezeiben.
Az imázskampány fotóin látható jelmezek, pl. Colas búzavirágkék „zakója” a későbbi, operaházi fejújítás jelmezegyütteséből valók.
5395   flavia • előzmény5393 2017-09-08 17:08:06
Igen,ezek az eredeti,régi jelmezek.A legutóbbi felújításra készített,új jelmezeket értékesítették.
5394   IVA • előzmény5388 2017-09-07 02:59:05
Már van a honlapon Műsorváltozás rovat, benne az említett darabcserével.
5393   IVA • előzmény5391 2017-09-07 01:38:16
Vajon a „képregény formátumú” imázskampány fotóihoz Kristina Starostina és Iurii Kekalo nem A rosszul őrzött lány eredetei jelmezeit öltötték magukra? Ezek az anyagok az év elején készülhettek.
5392   Myway • előzmény5391 2017-09-06 12:14:14
ST igazán jól teljesít!
5391   flavia • előzmény5389 2017-09-06 01:07:55
Sajnos nem fogják játszani.Solymosi Tamás eladta a jelmezeket,mert nem akarta műsorra tűzni a darabot.Most viszont a jogot nem adták neki.Szép munka volt! /ez is/
5390   IVA • előzmény5389 2017-09-04 17:28:09
Talán azért is, mert a Sylviát nem olyan régen (2015 tavaszán) újították fel.
Most megérkezett az Operaház értesítése a műsorváltozásról.
5389   Aurora • előzmény5388 2017-09-04 08:35:09
:-(
Nagyon vártuk / várjuk A rosszul őrzött lányt...

Három éve felröppent a hír, hogy "eladtuk" a díszletet, jelmezt külföldre. Rosszul őrizték? Nincs mit visszavásárolni vagy túl drága az újrakészítés?
5388   IVA 2017-09-03 02:17:44
A rosszul őrzött lány 2018 áprilisára meghirdetett (és több bérletben, illetve elővételben már értékesített), Erkel színházi előadásai helyén a műsorban a Sylvia szerepel, szereposztási előrejelzés nélkül.
A bérlettulajdonosokat még nem értesítették e változásról, műsorváltozás menü jelenleg nincs az Operaház weboldalán.
5387   Búbánat 2017-07-24 20:21:12
A Don Quijote című balett az M5 HD műsorán ma este

2017. július 24-én (hétfőn) 21:20-tól látható felvételről a Don Quijote című balettelőadás, melyet tavaly novemberben mutatott be az Opera.

"A lovagregényeket lelkes gyönyörködéssel olvasó Don Quijote szükségesnek látja, hogy saját dicsőségére és a közjó érdekében beálljon kalandokat kereső kóbor lovagnak. Nem kisebb célt tűz ki maga elé, mint a „sérelmek orvoslását, a ferdeségek eligazítását, a jogtalanságok jóvátételét”.
A balett középpontjába egy, a Cervantes-regényből is ismert humoros szerelmi történetet állít: a fiatal Kitri és Basil történetét, amely minden bonyodalom ellenére Don Quijote közbelépése révén végül boldog véget ér."

Marius Petipa / Alekszandr Gorszkij / Kaszjan Golejzovszkij / Michael Messerer / Ludwig Minkus: Don Quijote
________________________________________
Balett három felvonásban

Karmester: Kollár Imre

Szereposztás:

Don Quijote: Apáti Bence
Sancho Panza: Kovtun Maksym
Kitri: Melnik Tatiana
Basil: Leblanc Gergely
Espada: Radziush Mikalai
Mercedes: Carulla Leon Jessica
Utcai táncoslány: Sarkissova Karina
Gamache: Komarov Alekszandr
Kitri barátnői: Felméry Lili / Hangya Rita
Lorenzo: Szakács Attila
Cigánylány szóló: Földi Lea
Cigányfiú szóló: Liebich Roland
Ámor: Purszki Lilla
Driádok királynője: Kim Minjung
Pas de six szóló lányok: Starostina Kristina / Földi Lea
Pas de six lányok: Crnić Nika / Adachi Yuiko / Starostina Kristina / Pierro Rosa / Okada Anri / Gezmis Obengül Polen
Fandango női szóló: Mingardo Angela
Fandango férfi szóló: Darab Dénes

Alkotók

Miguel de Cervantes azonos című regénye nyomán a szövegkönyvet írta: Marius Petipa

Koreográfus: Alekszandr Gorszkij / Marius Petipa / Kaszjan Golejzovszkij / Michael Messerer

Zeneszerző: Ludwig Minkus

Díszlettervező: Rózsa István
Jelmeztervező: Rományi Nóra
Világítástervező: Kirk Bookman

Betanító balettmester: Olga Sabadosh / Evgeny Popov / Anna Razenko / Ksenia Oyvental
Balettmester: Aradi Mária / Dózsa Imre / Kövessy Angéla / Pongor Ildikó / Solymosi Tamás / Venekei Marianna

A felvétel 2016. november 25-én készült az Operaházban.

Bemutató: 2016. november 19.
5386   IVA • előzmény5384 2017-07-21 09:57:31
Nem akartam hinni a fülemnek, amikor hallottam; reménykedtem, hogy a krumplis tészta kavarása közben félrehallottam. Olvasva pedig elég fájdalmas. Majdnem olyan kellemetlen, mint Bayer Zsolt ominózus „szellemessége”, csak legalább nem ordináré célzatú. Viszont nagyfokú tájékozatlanságot árul el a balettművészet terén, hiszen a balett-táncosok éppen nagyon is kemény emberek, a balerinák sem kevésbé.
Szomorú vagyok!
5385   Búbánat • előzmény5384 2017-07-21 09:43:36
A kormányfő nyilván jónéhány minőségi balettelőadást is láthatott (az operák mellett) a királyi páholyából - kétlem, hogy ilyen tapasztalatai lennének melyből párhuzamot vont. Valóban ez kínos megfogalmazás - az érintettek számára különösen.
5384   Myway 2017-07-21 09:09:43
Nagyvezíri tasli a balett művészeknek:

Orbán Viktor kiemelte, alapvetően kétfajta vezető van ma a világban: vannak a globalisták és a hazafiak.
Az izraeli államfő az utóbbi kategóriába tartozik, egy kemény ember, és MI SEM VAGYUNK ÉPPEN BALETT-TÁNCOSOK, TEHÁT SZÓT TUDUNK ÉRTENI....

NAGYON KÍNOS MEGFOGALMAZÁS!!!
5383   mandarina • előzmény5381 2017-06-28 10:07:50
Én láttam, de nem vagyok kritikus :)
5382   IVA 2017-06-26 04:24:50
A Magyar Nemzeti Balett Étoile-ja címet a következő évadban Aliya Tanykpayeva kazah születésű magántáncosnő viselheti.
5381   Csoszogi 2017-06-24 14:26:43
Azért van abban valami egészen perverz, hogy 22-én este majdnem szétverték a nézők az Erkel Színházat, akkora balettvizsga előadást láthattak, de sehol, se itt a Momuson, sem sehol máshol az interneten semmiféle méltatás vagy kritika nem jelent meg erről az eseményről. Vagy ez ennyire érdektelen? :(
5380   Haandel 2017-06-21 17:29:41
The Four Seasons Времена года
Mariinsky.TV (19.6.2017)

Ballet in two acts
Music by Max Richter (based on the music by Antonio Vivaldi)
Choreographer and Set Designer: Ilya Zhivoi
5379   Edmond Dantes • előzmény5378 2017-06-07 08:09:06
Igen, olvastam a másik beírásodat és Fáy Miklóst is: lehet, hogy relatíve a BFZ-produkció volt a kisebbik rossz. Valószínűleg nem is lehet igazán összehasonlítani a kettőt, de erről tényleg csak akkor mondhatnék véleményt, ha megnéztem volna MÁO-ét.
5378   lujza • előzmény5376 2017-06-07 02:28:41
Ha láttad volna az operai produkciókat is, talán jobban tetszett volna.
5377   macskás • előzmény5376 2017-06-06 10:10:48
Hmmm...
Bartók írta a partitúrába!
5376   Edmond Dantes • előzmény5370 2017-06-06 10:06:49
Mezzo leadta a hétvégén. Nekem nem tetszett a Mandarin (Fából faragott sem, de felénél el kellett mennem), inkább olyan volt mint valami táncosos illusztrációja a zenének, gyengébbek kedvéért még feliratok is az egyes jelenetek elején kb így: "csavargók megtámadják a fiatal fiút" "csavargók második támadása: az öreg gavallér" " a mandarin megérkezik" és hasonlók. Nem így képzelem a balett-ismeretterjesztést, főleg mezzon nem.
5375   Aurora 2017-06-06 09:57:46
Ez elszomorító... és még a mandarin is...ezt nem is tudom elhinni.
5374   IVA • előzmény5372 2017-06-04 03:59:50
Meg ezzel is egyetértek, sajnos.
5373   IVA • előzmény5371 2017-06-04 03:58:49
Sajnos egyetértek vele. (Én ezt a szereposztást láttam.)
5372   lujza 2017-06-04 01:49:51
Meg ez is:
http://faymiklos.hu/2017/05/30/frenakbol_faragott
5371   lujza 2017-06-04 01:46:57
Ez elég rémes! (Én nem ezt az előadást láttam):
http://faymiklos.hu/2017/05/29/szegyentanc
5370   lujza 2017-06-03 01:48:29
Még valamit: nemrég láttam a két Bartók táncművet a Müpában, a Fesztiválzenekar és Gergye Krisztián társulata előadásában. A szokatlan helyszín, a szűkös tér ellenére egységes, szép kompozíciókat láthattunk.
5369   lujza • előzmény5368 2017-06-03 01:44:43
Azt hiszem, az elírásom igazi vágyteljesítő volt.
5368   IVA • előzmény5365 2017-06-02 03:38:18
Lehet, hogy érdemes lett volna A csodálatos mandarin általad látott szereposztását is megnéznem, de a másik két darab miatt nehezemre esnék az est újranézése.
A meghökkentő mondat Solymosi Tamás igazgatósága óta szerepel a balettek színlapján. (Nyilván figyelmetlenségből írtad a bátyja nevét.)
5367   IVA • előzmény5364 2017-06-02 03:29:01
Sajnos, Királykisasszony-, Királyfi- és Tündérforgácsoló külső üzem.
5366   IVA • előzmény5362 2017-06-02 03:22:28
Köszönöm. Nem örülök az egyetértésnek.
5365   lujza • előzmény5364 2017-06-02 02:10:05
Sajnos telitalálat, legalábbis számomra a királyfiátdolgozó vállalat! Nem ismerem Frenák Pál munkásságát, bár tudom, hogy tehetséges táncos-koreográfus, de én a Bartók zene alapján mást vártam volna a Fából faragott királyfitól. Tulajdonképpen nem is tudom, hogy volt-e és ki volt a királyfi, mivel minden szerepet többen is táncoltak, számomra követhetetlenül, és ugyanazon művészek nevét több szerepnél is feltüntették, a fából faragott királyfi pl. egy lány is volt. Minden elismerésem a táncosoké, akik igen nehéz, akrobatikus elemekkel tarkított koreográfiát mutattak be egy kb. 45 fokban megdöntött síkon. Egyikőjüket (tán az egyik tündért vagy királyfit?) pedig a zsinórpadlásról lógatták be egy hevederen, majd még jól meg is pörgették. Szóval teljesítmény az volt, de művészi élmény számomra kevésbé. A Táncszvittől se voltam elragadtatva.
Élmény volt viszont, hogy miután nemrég láttam Aleszja Popovát Callasként elegánsan, finoman, visszafogottan a színpadon, most a Mandarin Lány szerepében brillírozott.
Még valami: a szereposztást tartalmazó "kutyanyelven" legfölül ez áll: A Magyar Nemzeti Balett igazgatója Solymosi Zoltán. Eddig nem emlékszem hasonlóra, Ókovács neve szerencsére nem szokott legfelül szerepelni.
5364   Aurora 2017-06-01 15:38:09
Azt gondoltam, hogy a májusi „Mandarin” egyik előadásához kötik az idei Seregi-díj átadását, de az imént hallottam, hogy az már május idusán meg is történt, és a Pécsi Balett igazgatója, Vincze Balázs a díjazott. Lehet, hogy nem is volt nyilvános ünnepélyes átadás?

Látta valaki a Bartók triptichont? A mai előadást néztem volna, de ember tervez, Isten végez…
Csak remélni tudom, hogy nem lett királyfiátdolgozó vállalat is egyben a MÁO! Akinek van friss élménye, kérem, ossza meg:-)!
5363   parampampoli 2017-06-01 15:27:44
Két darab eladó jegy lenne FÉLÁRON a jún. 23-i A VÁGY VILLAMOSA c. balettre, fszt. 4. sor közép. (Eredeti ár: 3600 FT, így 1800/db.) Ha valakit érdekel, írjon privátban.
5362   www 2017-05-26 21:44:13
"Néhány adat a Terézvárosi Hattyúk Tava Baromfiátdolgozó Vállalat idei üzeméről. "

Csodálatos mondat, mindent elmond arról miként is tekint ma az operaház vezetése az ott dolgozókra.
Sajnálatos azonban hogy ezt már a másik oldal, azaz a néző is észreveszi!
5361   Myway • előzmény5360 2017-05-26 09:35:38
Gratulálok az íráshoz, teljes mértékben egyet értek vele. A holland "Van-ok" meg büszkék lehetnek, hogy ily bőségesen foglalkozik bárki is a világ legrosszabb Hattyújával.
5360   IVA • előzmény4282 2017-05-24 02:29:01
A hattyúk tava – 2017. május 21-én este

Néhány adat a Terézvárosi Hattyúk Tava Baromfiátdolgozó Vállalat idei üzeméről. A május 11-i nyilvános főpróbát is számítva, május 24-ig alig két hét alatt 11 előadást zavarnak le két karmesterrel, a főszerepek hármas-négyes, a kisebb szerepek kettős-hármas kiosztásával. Az utóbbi hétvégén péntek estétől vasárnap estéig 5 előadást teljesített A hattyúk tava-gyár. Nem vagyok munkavédelmi szakember, sem orvos vagy ilyesmi, nem is törődnék ezzel, ha a hétvége 5., illetve a széria 10. előadásán nem éreztem volna annyi lélektelenséget (az alkalmi ihletettség annyi hiányát), amely még rárakódik erre az eleve fárasztó, mert túl hosszú, érdektelen és dagályos produkcióra.
Az előadás után elolvastam, mi mindent hordtam össze erről a változatról és a színpadi produkcióról két évvel ezelőtt a főpróba után (4226. számon – 2015-04-25 05:50:34), valamint egy eltérő szereposztású repertoár-előadás alapján (4282. számon – 2015-05-03 05:30:30), mert oly jó lenne most revideálni bármelyik megállapításomat, de sajnos mindenben kénytelen voltam egyetérteni korábbi nézői önmagammal. Meglepődtem azon, hogy a részletesen kifogásolt jelmezekről szólva azt írtam, hogy „a hattyúlányok és Odette jelmezei a szokásosak”, és nem jegyeztem meg, mennyire kellemetlenül hosszúnak tartom a tütüket. Tudom, a régmúlt időkben szokás volt térdig érő, ma a Giselle-ben és A szilfidben általános tütükben táncolni ezt a darabolt, ám azóta megszoktuk a rövidet, habosat, mert a koreográfusi, táncművészi és a nézői munkával együtt az alkalmasabb felidézni a vízen úszó hattyúk sziluettjét, egy-egy jellegzetes mozdulatát. Ebben a térdig érő és rövid közötti hosszúságú tütüben a balerinák sziluettje inkább az emuéra, nanduéra emlékeztet. Nem zárom ki, hogy erre azért csak most lettem figyelmes és érzékeny, mert két év alatt az előadások és a tisztítás során a jelmezek veszítettek merevségükből. Megjegyzem még, hogy a kevésbé nyúlánk balerinák (most többnyire ilyenek vannak nálunk) vonalának is kedvezőbb a rövidebb tütü.
Másik észrevételem, hogy a két tóparti felvonásban émelyítően túlteng a színpadon (színpadról) a mocsárgáz hatását keltő világítás. Ez valószínűleg eleme a koncepciónak, amely szerint a romantikus szépségekről, a képek üdítően ellenpontozott váltásairól mondjunk le a bomlás naturalista illusztrációjának javára, csakhogy Csajkovszkij zenéje nem ilyesmivel operál, nála – bár szintén vad, de – idilli környezetben ébred és győzedelmeskedik a szerelem. Ez a mocsár feletti rohadás az elméletileg totálisan teltházas nézőtér levegőjével és a karzat azonmód nem példásan takarított mosdójának élményével együttműködve nem oldja az előadás fárasztó hatását. (Idén már nem megyek a III.-ra, ráérnek nekiesni a mosdónak valami erősebb szerrel a felújítás során.)
Miért is mentem ismét A hattyúk tavára, ha ennyi panaszom van rá, és a tavalyi évadot is túléltem nélküle? Kíváncsi voltam Tatiana Melnikre és Leblanc Gergelyre, akiket még nem láttam a főszerepekben. A balerina bemutatkozására azonban, amint a topicban lejjebb araszolva kiderül, még várnunk kell, helyette Aliya Tanykpayeva lépett az első helyre, ismert alakításával. Az általa adott színvonal most is dicséretes, de alakítása a két évvel ezelőtti főpróbával összevetve rutinosabb és fáradtabb, amin nincs mit csodálkozni. Annak idején dicsértem a karmunkáját, jobbnak találva, mint a Nakamura Shokóét, de az én hibám, hogy nemcsak az övékre emlékszem, hanem a Pongor Ildikóéra is, majd’ 40 év távolából. Ez persze nem előnyös merítés az összevetésre, nem is kérem számon Pongor alkatát senkin sem, azért választottam mégis ily kegyetlenül őt, mert színpadra lépésekor nyilvánvaló volt, hogy táncosnői tudatra ébredése óta azonos Odette-tel, illetve Odiliával, és olyan azonosság láttán az ember nem is kukacoskodna az előadás csip-csup részleteivel.
Leblanc Gergely táncosi, partneri minőségével, eleganciájával ideális Siegfried herceg. Szokásom szerint mondanám, megjelenése révén is, ám még az ő megjelenése is arra késztet, hogy visszatérjek a látvány problémájára: a herceg jelmeze az egyik legsikerületlenebb.
A „Pas de trois lányok”, Felméry Lili és Cristina Balaban teljesítménye nemcsak nagy elődök emléke miatt tűnik halványnak, hanem jelmezeik színe és anyaga miatt is. Ievgen Lagunov kiváló táncosi minőségével sem tudja igazolni Alaxander figuráját, amely nem kárpótol bennünket az Udvari bolond elsikkasztott szerepéért. Mikalai Radziush Rothbart, a varázsló fontos szerepében jeleskedik, hatása azonban sokkal jobban érvényesülne, ha azt nem devalválná megterhelően sok jelenléte.
Dér András értő és érző zenei irányítása is nagyobb élményt eredményezne, ha egy harsány, zsúfolt és kiabáló előadásban egy estén kevesebbet kapnánk Csajkovszkijból – akinek A hattyúk tavája csodálatos, zseniális… de hadd ne soroljam tovább a közhelyes jelzőket: világom éltető eleme. Ám az éltető elem is lehet fojtogató, ha egyszerre túladagolják.
5359   Boglárka Simon Hatala • előzmény5358 2017-05-16 20:05:30
Kedves Fórumtársak, nagyon köszönöm, hogy belinkeltétek ezt az eseményt! Az én szándékom szerint ez a délutáni beszélgetés talán segít kapcsolódási pontokat találni a baletthez, mint műfajhoz, Seregihez, mint alkotóhoz és ehhez a gyönyörű darabhoz azoknak is, akik eddig kevésbé voltak meggyőződve arról, hogy nekik való-e ez? Én hiszek abban, hogy az Operaházba járni, balettet nézni egy olyan tevékenység, amitől az ember gazdagodik, szebb lesz az élete, és bátorítani szeretnék mindenkit, hogy ha teheti, hódoljon ennek a szép szokásnak! Szeretnék meggyőzni minél több embert arról, hogy érdemes, és néhány kulcsot szeretnék továbbadni, amelyek nekem is sokat segítettek abban, hogy megértsem azt a nyelvet, amelyen Seregi balettjei szólnak. A Spartacus témája miatt azt gondolom, hogy gyermekeknek talán kevésbé való, de természetesen nagyon egyéni az, hogy ki mikor áll készen egy ilyen szívbemarkolóan tragikus történetre.
5358   Siegfried 2017-05-15 12:22:46
Kedves Bogi!

Nem is ajánlottad az általad tartandó ismertetést.
Kiknek szánod, inkább gyerekek vagy felnőttek részére?
 
Műsorajánló
Mai ajánlat:
16:30 : Budapest
Zeneakadémia, Ligeti György épület 18-as terem

"Kedd délutáni zenetudomány"
Bach és Broadway, özek és mókusok: egy év a Bard College-ban
Fazekas Gergely előadása

18:00 : Budapest
Bartók Béla Emlékház

Csabay Domonkos (zongora)
BEETHOVEN: Esz-dúr (Eroica) variációk és fúga, Op.35
BRAHMS: f-moll szonáta, Op.5

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Tutu Puoane (ének)
Brussels Jazz Orchestra
Jazz itt!
„We have a dream”

19:30 : Budapest
BMC, Koncertterem

CAFe 2018
"Flat Earth Society"
A mai nap
történt:
1926 • A Háry János bemutatója az Operaházban
született:
1952 • Szigeti István, zeneszerző
1962 • Dmitrij Alekszandrovics Hvorosztovszkij, énekes († 2017)
elhunyt:
1621 • Jan Pieterszoon Sweelinck, zeneszerző (sz. 1562)
1982 • Mario Del Monaco, énekes (sz. 1915)
1983 • Jakov Gotovac, zeneszerző (sz. 1895)
1986 • Arthur Grumiaux, hegedűs, zongorista (sz. 1921)