vissza a cimoldalra
2019-10-21
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11440)
A csapos közbeszól (95)

Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4403)
Jonas Kaufmann (2430)
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (2681)
Lisztről emelkedetten (968)
Erkel Színház (10341)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3459)
Ilosfalvy Róbert (863)
Erkel Ferenc (1068)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4590)
Amatőrtől a Zenetudósig... (avagy, ki ért jobban a Muzsikához?) (277)
Kimernya? (3254)
Simándy József - az örök tenor (632)
Élő közvetítések (8204)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1781)
Franz Schmidt (3437)
Gioacchino Rossini (1027)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Fórum - Balett-, és Táncművészet (Sesto, 2004-11-23 19:25:41)

   
5896   Edmond Dantes • előzmény5895 2019-10-18 19:01:15

Igen, köszönöm, de az alapkérdés -ha nem is ebben a topikban- változatlan: hová "tűnt" a Műhelyház, lesznek ott előadások? Mik, mikor, mennyiért?

5895   IVA • előzmény5894 2019-10-18 15:09:44

Gondoltam is arra, hogy a játszóhely elé odaírjam a leendő vagy a tervezett jelzőt, de nem akartam annyira komplikálni a mondatot.
Már elérhető a MÁO honlapja.

5894   Edmond Dantes • előzmény5893 2019-10-18 08:54:10

Bár inkább a saját topikjába való, de itt említetted a Műhelyházat, itt kérdezek: vajon nevezhetjük-e jelenleg a Műhelyházat játszóhelynek azaz ténylegesen játszó helynek? MÁO honlapja most elérhetetlen, de a jegy.hu honlapján mai állapot szerint idénre, sőt mint látom, szezon végéig (!) egy azaz egy db. programra vásárolható jegy, egy dec. 7-ei jótékonysági gálaestre, 9.500-12.500-20.000 Ft-os áron. Senki ne siessen, van még jegy... Mi tudható a normál üzemmód programjáról (már ha van-lesz), árairól? Ha jól emlékszem, 10.000 Ft-os várható árakról írtak vagy linkeltek be cikkeket fórumunkon. Mikortól, mikre?

5893   IVA • előzmény5892 2019-10-18 00:13:54

Tegyük hozzá itt: a linkelt cikk 2019. február 22-i, és már közzététetett az 5626. sz. hozzászólásban is.
Nem hiszem, hogy a nemzetünk balettéletében dúló hatalmi, személyi, társulatépítési és -rombolási harcokra közvetlenül és belátható időn belül hatással lehet az önkormányzati választás budapesti eredménye, hiszen sem az Operaházat, sem a Nemzeti Balettet nem a főváros üzemelteti.
OFF: Legfeljebb a VI. és a VIII. kerületi önkormányzat választási eredményei befolyásolhatják az Operaházzal való viszonyt, miután mindkét kerületben leváltották a kormánypárti polgármestert és képviselőtestületet. Csak arról van tapasztalatom, hogy Józsefváros 2010 óta jó kapcsolatban támogatta az Erkel Színház ügyeit, ami lehet, hogy megszűnik vagy módosul az új vezetés alatt. Az Operaház harmadik játszóhelyének (Eiffel Műhelycsarnok) kerületében (Kőbánya) kormánypárti irányítás maradt.

5892   trapper 2019-10-17 19:57:42

Továbbra is aktuális!

https://pestisracok.hu/kirugjak-eluldozik-a-magyarokat-a-nemzeti-balettbol-hogy-johessen-helyettuk-kulfoldi/

Van ugyan néhány magyar Aktuális kedvenc, de csak idő kérdése a foglalkoztatásuk.

A budapesti választási eredmények még további aberrációk és személyiség zavaros vezetés felé sodorják az eddig is zavaros gondolkodásúakat! 

5891   trapper 2019-10-03 22:35:33

5889-hez
Kedves Amalgám!
Nem értünk egyet semmiben és nem is értem amit leírt.
Gúnyolódása rosszul esett és a gondolatmenete is távol van attól amit írtam.
Beismerem, hogy csak a közönség kevésbé művelt és tájékozott egyedeként butaság bármilyen véleményt, észrevételt tennem hozzáértők körében.
Már amúgy is megbántam, hogy bejelentkeztem a fórumukra, mert nem vagyok idevaló.
Ezért, ha megnemtörténtté már nem is tudom tenni szánalmas szerepléseimet, igyekszem ezután csendben maradni.

(Ha tudna törölni a Rendszergazda, azt megköszönném!)

  

5890   Amalgám • előzmény5881 2019-09-30 08:32:49

Kedves Edmond Dantes!

 

Annyiban mindenképp rám pirított a bejegyzésével, hogy meglehet, a Falling Angels esetleg tényleg rövidebb lehetett az Episode 31-nél is. Nem tudom, nem mértem meg (azt sem). Ha ez így volt, valószínűleg egy tényező miatt nem tűnt fel nekem a dolog: a Falling Angels megfelelően tartalmas volt. Érdekes kérdés, hogyan lehet taps és taps természetét megkülönböztetni, és nem biztos, hogy ezt sikeresen meg tudjuk tenni. Ugyanakkor a balett esetében jellemzőbb az erős taps, a szereposztás sokszori visszahívása, mint az operánál, és a táncosok iránti szeretetét mindig nagyvonalúan fejezi ki a közönség. Ez magáról a darabról nem feltétlenül mond sokat, és bár erősen a szubjektum mezején mozgunk, én most nem érzékeltem különösebb többletet a publikum viselkedésében. Az Episode 31 bemutatását nem annyira jelentős művészeti eseménynek tekintem, mint inkább olyan eszköznek, amelynek révén a társulat három korábbi darab repertoárbeli újraszervezéséhez kapott segítséget, és ennek eredményeképp 1st Steps néven is balettestet hozhatott létre – vagyis egy egyre jobban kibontakozó műsorválság jelének.

 

Időlegesen elbúcsúzok most Öntől és a többi kedves fórumtárstól is, valószínűleg bizonyos ideig ismét nem tudok itt jelen lenni, ezért kérem, ha valakit bármely bejegyzésem hozzászólásra indítana, azt csak a teljesen bizonytalan válasz tudatában tegye meg.

5889   Amalgám • előzmény5884 2019-09-30 08:29:51

Kedves Trapper!

 

Nagyon örülök annak, hogy végső soron egy kérdésben sikerült egyetértésre jutnunk: van klasszikus társulatunk. Ráadásul olyan, amelyik kiváló, minden reális szakmai és művészi igénynek megfelelő balettművészekkel rendelkezik. Azt sajnos tényleg nem értem, hogyan lehet egy kortárs balettest kérdésétől egyenes úton eljutni a táncosok nemzetiségének kérdéséhez, mint ahogy azt sem, hogyan létezhetnek olyan absztrakciós sémák, amelyek gyakorlatilag bármilyen kiindulási pontból megbízható módon ehhez az egyetlen témához lyukadnak ki, de megígérem, hogyha sikerül megfejtenem a működésüket, igyekezni fogok elsajátítani a rájuk jellemző példátlan szellemi fegyelem módszerét.

 

Azért is köszönöm a válaszát, mert ezzel alkalmat adott rá, hogy újból átolvashassam néhány korábbi bejegyzésem, és egy nehéz fóruméjszaka több, utólag észlelt közlési hibája közül legalább az egyiket kijavíthassam: az 5878 sz. bejegyzésben említett „JSC” helyesen: „JCS”, azaz John Cranko Schule. Az érintett művészektől, a fórumtársaktól, az intézménytől és a nagynevű néhai korográfustól ezennel hamuba ülve kérek elnézést.

5888   Amalgám • előzmény5880 2019-09-30 08:26:47

Kedves IVA,

 

köszönöm szépen a választ, a te időbeli áttekintésed nyilván nagyobb, mint az enyém, de végső soron azért örülök, hogy te sem a „kurrens” koreográfiák között találtad meg az Inger-féle Bolero legnagyobb kihívóját.  

5887   IVA • előzmény5886 2019-09-24 04:11:23

Kedves Siegfried, bizonyára Te is tudod, hogy ez a fórum – noha bizonnyal olvassák az illetékesek is – nem az Operaház virtuális vendégkönyve. (Nehezen jutott eszembe az utóbbi szó, mert míg kb. 15-20 évvel ezelőtt szinte minden színház honlapján volt ilyen menü, mára kiment a divatból; egyik színház sem kíváncsi a nézők véleményére, amely nem feltétlenül pozitív.) Ezért szerintem nem várható, hogy az itt megfogalmazott kívánságok teljesülnek, de még az sem, hogy nyomukban magyarázat érkezik.
Különben is, mit várhatnánk olyan honlaptól és társulati nyilvántartástól, amelyben a nem magyar születésű (valójában külföldi vendég) művészek nevének sorrendjét áterőszakolták a magyar szokás, szabály szerint?
Már hozzászoktunk, hogy a nem aktív jelzést leginkább a családi okból nem táncoló művészeknél olvashatjuk, és ezt nem árnyalja egyetlen egyszerű szó (pl. jelenleg, ideiglenesen, már) sem. Arra tehát végképp nem számíthatunk, hogy a társulati névsorból kiderülhetnek olyan finomságok, hogy a vezetőség miben egyezett meg egy-egy művésszel; miért nem aktív, ha képességei változatlanok; ha azok megváltoztak, miért nem kap más jellegű szerepeket; ha szolgálati évei szerint szakmai nyugdíjra jogosult, miért szerepel még a társulati névsorban (mások neve, pl. a Végh Krisztináé is évekig szerepelt nem aktív jelöléssel). Ezekre a kérdésekre legfeljebb a művészek nyilatkozata adhatna választ (pl. interjúban), de az is elképzelhető, hogy ők maguk nem kívánják megosztani helyzetüket a nyilvánossággal (pl. azért, mert nem tekintik véglegesnek). Lehet, hogy e többféleképpen értelmezhető státusnak anyagi oldala is van.
Azt nem hiszem, hogy egy agresszív hangú beszólás nyomán bármi is jobbra fordulhatna. (Természetesen ezzel nem a Te hozzászólásodra utaltam.) Rosszabbra viszont igen: a döntési helyzetben levők is emberek...

5886   Siegfried • előzmény5883 2019-09-23 21:58:11

Nem tudom, hogy Kozmér Alexandra és Aleszja Popova távozása közös vagy a színház egyoldalú döntése volt. Kérem a színház vezetését, hogy adja meg a művésznőknek és a közönségnek is a színpadi elbúcsúzás lehetőségét! Fájdalmas, hogy ilyen hírt tájékoztatás nélkül, a honlap társulati névsorából lehet megtudni.

5885   macskás 2019-09-22 18:54:36

5885

5884   trapper 2019-09-21 20:58:59

5883-hoz:
De megtette! Volt, vagy lesz búcsú előadása? Ha nem, akkor ilyen szégyenletes befejezésre ítél a vezetés minden magyar táncost?
5882-höz:
A kortárs produkciók olykor nyakatekert mozdulat rendszerei nem éppen a klasszikus balettosok izmaihoz illeszkedőek.
Minkét variációhoz különböző, de alapos felkészülés, rátermettség és jó adottság kell.
Meg lehet próbálni, vannak kivételes művészek, akik képesek mindkét területen színvonalas produkcióra, de nem biztos, hogy ez előny, akár a művésznek, akár a színháznak!  Ami utcára, vagy a Trafóba való, az oda való!
A MNB esetében már az amúgy is "elrevüsödött" ízléstelen jelmezes jelenségek (Gondolok itt a Solymosi-féle  hattyúk, diótörő változatokra)  után már egyenes az út a még kevésbé az operaház színpadára való  erőltetett, érthetetlen és élvezhetetlen kortárskodó, modernkedő, egyszer nézhető, egyszer használatos, sznoboknak való beteges darabokig. Hiába a nagy munka, a sok sérülés, a művek nem érik meg a befektetést, csak viszik a pénzt. Lásd Erkel nézőszámok!
5877-hez:
Van egy klasszikus társulat, de nem magyar. A vezetés szerint ez nem baj, egy holland klubcsapatban is alig van holland.
Az utolsó bekezdésben felsoroltak közt éppen így nem találtam egy magyart sem, tehát nem jogos az a kérdés, hogy mitől MNB az MNB? Talán már magántársulat? Magyar állami költségvetésből? 

5883   Myway • előzmény5878 2019-09-20 17:58:42

"Aleszja Popova művésznő státusza „nem aktív”-ra változott" - EZT A POFÁTLANSÁGOT NEM KELLETT VOLNA MEGTENNI AZ OPERÁNAK! 

5882   Edmond Dantes • előzmény5874 2019-09-20 09:10:20

Kortárs produkciók játszása vajon azt jelenti-e, hogy nincsen klasszikus MNB-társulat? A táncosok származási-születési helye más ügy.

5881   Edmond Dantes • előzmény5873 2019-09-20 08:52:26

Kedves Amalgám! Köszönöm figyelmét, megjegyzéseit. Ismételten előrebocsátva, ld. 5873:  nem vagyok olyan értő és avatott nézője a műfajnak mint itt jó néhányan, bár az évtizedek során a repertoár jelentős részét megnéztem, számos művet többször is...és sok kortárs vendégprodukciót, teszem hozzá. Két elemet emelt ki érdemben a beírásomból: az Episode 31-et és az Erkel Színház mint az est helyszínének megfelelőségének kérdését. Az Episode 31-ről én sem írtam lelkendező beszámolót, de ha már szóba került: nem tartottam se rosszabbnak se jobbnak mint az est többi számát, legfeljebb másmilyennek, de hiszen minden balettprodukció másmilyen, főleg ha más-más koreográfus munkája. Nem annyira az Episode 31 külön felvonásba helyezését tartom szerencsétlennek, inkább a még rövidebb középső felvonást illetve azt, hogy a két utolsó darabot nem vonták össze egy felvonásba. Ha ennek színpadtechnikai okai voltak, akkor inkább egy rövid "bent ülős" szünetet tarthattak volna. Változatlanul megértem azt, ami a belinkelt tévés promo-beszélgetés során derült ki, nevezetesen hogy a koreográfus kérésére kettőzték meg azaz vonták össze az eredetileg kettős szereposztásra tervezett létszámot.A színpad mérete pontosabban szélessége ennél a mozgalmas, "szaladgálós" darabnál különösen és bántón feltűnő lett volna fele ekkora karral, ezt szimpla néző létemre bátran kijelenthetem. Egy pas de deux esetében -paradox módon- szinte mindegy, hogy mekkora a színpad, szemünk -és a koreográfia- úgyis kizárólag a táncospárra fókuszál. (Zárójelben megjegyzem: olyannyira, hogy még a színpad jobb hátsó sarkába eldugott zongorát illetve az élő zongorakíséretet is csak akkor észleltem, amikor a zongoraművész a végén előre jött meghajolni.) A közönséggel kapcsolatban nem érdemes vitát nyitni: a produkció zajmérés nélkül is jól érzékelhető nagy tapsot, lelkesedést váltott ki. Szintén fenntartom véleményemet, hogy a 1st Steps-jellegű, "kortárs" (értsd: nem egészestés-klasszikus, nagy létszámot igénylő) salátakoncertek -a tapsok mérhető erősségétől eltérően- mérhetetlenül jobban érvényesülnek kisebb színpadon, kisebb nézőtér előtt. "Félre": láttam én már bábelőadást (!) háromezer férőhelyes (!) játszó helyen és jelentem, az előadás rendben lement, tapsok is voltak bőven, de attól még a helyszínválasztás nem volt éppen szerencsés. Egy élő zongora kíséret és egy gépzene is jobban passzol pl. Fesztivál Színház- vagy Trafó- vagy most már Műhelyház-méretű térbe, ahogyan pl. sajátos világítási effektusok is és nem csupán az érdeklődés mértéke. Sokakkal együtt és nyilván sokakkal ellentétben általában az a benyomásom, hogy számos színházi előadás is nagyobbat "szól", hatásosabb kamarakörnyezetben, alternatív játszóhelyen mint egy hagyományos nagyszínházban, lett légyen akár nagyobb létszámú az előadás (számomra legutóbb Brecht Krétaköre a Kamrában), de ezt továbbgondolva már eltávolodnék témánktól. A Sylviát most nem láttam, de általánosságban úgy gondolom, hogy a fentebb már említett klasszikus balettek részben jellegük-létszámuk miatt, részben az irántuk várható közönségérdeklődéstől nem függetlenül az egyszer majdcsak megnyíló Operaházba valók, még a -főleg Karácsony közeledtével- soha nem apadó érdeklődést keltő Diótörő is.

5880   IVA • előzmény5879 2019-09-20 03:56:47

Kedves Amalgám, a Bolero előadástörténete nem Béjart-ral és Markó Ivánnal kezdődött, még Budapesten sem – és remélhetőleg nem is Johan Ingeré lesz az utolsó szó.
Az 1960-as évek táján, amikor a Bolerót leginkább Salome-előadások „kiegészítő” darabjaként adták az Operában, Cieplinsky János koreográfiájával, sajnos nem láttam. Sajnálatomat növeli, hogy korabeli színlapokról tudom, kik adták elő akkor váltott szereposztásban, le is írom, mert akinek köze van a magyar balettkultúrához, annak nem lehetnek fölöslegesek és idegenek e nevek. Lakatos Gabriella, Fülöp Viktor, Erdélyi Alice, Havas Ferenc, Csajkovits Magda, Hamala Irén, Géczy Éva, Gál Andor, valamint Rácz Boriska, Róna Viktor, Kálmán Etelka, Sallay Zoltán, Éhn Éva, Gaál Éva, Anda Margit, Kemény Judit, Kiss László. Pár évvel ezelőtt a neten ráakadtam egy képgalériára, ahonnan trükkös módon sikerült elmentenem 50 fekete-fehér képet, amelyek ennek a szériának a jelmezes próbáiról, előadásairól készültek. (Sajnos a helyet azóta nem találom.) A fotográfusok olyan erejű pillanatokat kaptak el, amelyekből nemhogy megszólal a zene, de még a vér is folyik! – természetesen csak az érzetünkben.
Azért merem mégis bátran megemlíteni ezt az elmulasztott szériát, mert ez a (különben 1943-ban bemutatott) Bolero-változat 1975 májusában megért még egy felújítást az Erkel Színházban, egy balett-est záró darabjaként (A rózsa lelke és a Pas de quatre előzte meg), két szereposztásban. A fő nőalakot még eltáncolta néhányszor az akkor 47 éves Lakatos Gabriella, páratlan odaadással és még mindig illúziókeltően. Aki őt látta, annak olyan fogalma lehet temperamentumról és szenvedélyről, amilyen másnak nem. De élvezetes és impozáns volt Szumrák Vera alakítása is a másik szereposztásban. A többi fontos szólóban Sebestyén Katalin, Havas Ferenc, Sipeki Levente, Forgách József szereplése is emlékezetes, a második vonalban feltűnt már Pongor Ildikó is. Az csak természetes, hogy az Erkel Színházban nem hangfelvételről szúrták ki a fülünket.
Rövid két esztendővel később, 1977 januárjában Fodor Antal Bolero-alkotása mutatkozott be egy új balett-esten. Túl közel volt még a Cieplinsky-féle verzió emléke, de ez is képes volt Bolero-élményt nyújtani a szimfonikus szerkesztésű koreográfiát abszolváló fiatalokkal. Leginkább Musitz Ágnes tánca lebeg előttem, akinek a lobogó szőke haja mintha külön szerepet hapott volna a látványban.
A Boleróról való véleményünk szerint valószínűleg más-más tejútrendszerben élünk. Nincs a mindössze kb. negyedórás zeneműnek „jelentős” része: az első taktustól az utolsóig egybetartozik minden hangja, megszakíthatatlan, hiszen szakadatlan, lehalkíthatatlan, hiszen zenekarának nemcsak a vastagsága, hanem a hangereje is fokozódik. Te azt állítod, egész jól lehet szunyókálni alatta, én azt mondom – nem éppen eredetien és poétikusan fogalmazva –, hogy még a holtat is felébreszti álmából.

5879   Amalgám • előzmény5875 2019-09-19 17:24:57

Kedves IVA,

nem szándékozok újabb hozzászólást írni a 1st Steps témájához, csupán a Bolero előadásával kapcsolatos felvetéseidre reflektálva jelezném, hogy az általad kiemelt "temperamentum és szenvedélyesség" követelményének táncszínpadi megvalósítására nem tudom, mi lehetne az igazán megfelelő példa, ami jobb, mint a Walking Mad. Ha ismertebb "nagy" koreográfiákat nézünk, akár Maurice Béjart, akár Markó Iván munkája legyen az, szerintem azt fogjuk találni, hogy egyáltalán nem közelítették meg jobban a szempontrendszered, mint ez a darab. Amúgy persze ennek a két feltételnek sem kell mindvégig megfelelni, hiszen a Bolero jelentős része alatt egész jól lehet szúnyókálni.  

5878   Amalgám 2019-09-19 05:26:28

Magyar Nemzeti Balett 2019/2020

 

Végső soron már augusztus óta olvashatók a társulat honlapján a jelen évadra vonatkozó személyi adatok, de talán nem lehet érdektelen, ha valaki érintőlegesen itt is összefoglalja a legfontosabb személyi fejleményeket, és a lezajlott első balettelőadások évadnyitó jellege kapcsán a teljesség igénye nélkül megpróbálja áttekinteni a legjelentősebb változásokat. Elnézést kérek azért, ha az alábbi összefoglaló hiányos és pontatlan, mind a fórumtársaktól, mind pedig azoktól az esetleges érintettektől, akik művészként esetleg most az én hanyagságomtól szenvedve lesznek tévedés vagy méltatlan mellőzés áldozatai.

 

A leginkább említésre méltó fejlemény az, hogy az aktív és ténylegesen magántáncosnői tevékenységet végző első magántáncosnők száma kettőre csökkent. Aleszja Popova művésznő státusza „nem aktív”-ra változott, míg Karina Sarkissova a továbbiakban balettmesterként és koreográfusként szerepel a névsorban. Sarkissova művésznő esetében sajnos talán okkal feltételezhetjük, hogy az év elején elszenvedett sérülése miatt kénytelen legalább huzamosabb időre megszakítani magántáncosnői működését, míg a közönséggel különösen bensőséges kapcsolatot ápoló, szépséges Aleszja Popova esetében a társulat mindig dinamikus belső élete elgondolások rendkívül széles skálájának adhat teret.

 

A változások következő jelentős része a címzetes magántáncosnők körét érinti, ahol örvendetesen és megalapozott módon növekedett a létszám. Hazaszerződött Svédországból Ecseki Ágota, aki 2010-ben végzett a Táncművészeti Főiskolán, majd külföldre távozott, és eddig a Svéd Királyi Balett második szólistája volt. A társulat eddigi tagjai közül – igen megérdemelt módon – kinevezést kapott a két évvel ezelőtti Magyarországra szerződéséig az Ogyesszai Operaház prímabalerinájaként dolgozó Ellina Pokhodnykh, valamint  Lee Yourim, aki az elmúlt évad során több szerepében is élő cáfolatát nyújtotta a Távol-keleti balettművész hölgyekkel, főként pedig a színészi képességeikkel kapcsolatos, nagy mértékben általánosító kétségeknek, szerepeiben rendkívüli technikai tudásról tett tanúbizonyságot, és a Magyar Táncművészek Szövetségétől elnyerte Az évad legjobb pályakezdő táncművésze címet is. Sokat sejtető személyiségként megérkezett a címzetes magántáncosnők közé Vera Sabantseva, a NOVAT eddigi prímabalerinája, ami miatt – egyes jelek alapján úgy tűnik – most elég nagy a szomorúság Novoszibirszk balettszerető népének körében.

 

Jelentősek a változások a karban is, a több távozás és számos új szerződtetés közül ki kell emelni talán Aglaja Sawatzki és Kóbor Demeter, valamint a Wakabayashi Yuki – Kiyota Motomi kettős érkezését. A német születésű, magyarul nagyon szépen beszélő Aglaja Sawatzki 2015-ben végzett Budapesten a Táncművészeti Főiskolán, majd a Morvaországi és Sziléziai Nemzeti Színházhoz (Ostrava) szerződött, ahonnan most továbblépési lehetőséget kapott a Magyar Nemzeti Baletthez. Kóbor Demeter két éve végzett a táncművészetin, és most drezdai, illetve varsói kitérő után tért vissza Magyarországra. Wakabayashi Yuki és Kiyota Motomi az idén végeztek a stuttgarti JSC-n, továbbá megnyerték a Kijevi Grand Prix nevű balettversenyt, feltehetően ekkor figyelt fel rájuk az éppen ott zsűriző Solymosi direktor úr. A számos további szerződtetett művész között a leginkább figyelemre méltó talán több orosz hölgy neve, akik általában kevéssé jelentős társulatok szólótáncosi múltjával rendelkeznek. Összességében véve olyan kép rajzolódott ki bennem, hogy a Magyar Nemzeti Balettnél már a tánckarhoz is elég nehéz közvetlenül egy friss balettakadémiai végzettséggel bekerülni: ehhez vagy egy gyengébb társulat több éves szólótáncosi múltja, vagy erősebb társulatoknál szerzett néhány éves kartáncosi múlt, vagy a friss végzettséghez társuló komolyabb nemzetközi versenyeredmény is szükséges.        

5877   Amalgám • előzmény5874 2019-09-19 05:11:04

Kedves Trapper Fórumtársunk!

 

Kérem, hogy próbáljon kicsit több megértést tanúsítani a kortárs darabok iránt, és figyelembe venni, hogy a balettközönségnek van olyan része is, amelyiknek az érdeklődésére ez a paradigma is számot tarthat, továbbá sok művész is szívesen próbálja ki magát ezen a területen. Nem magával a kortárs balettel van a baj, hanem azzal, ha azt az igényeket meghaladó volumenben játszák – ez egyébként bármi másra igaz lehet, akár még Seregi Sylviájára is –, vagy ha annak előadásai közé nem megfelelő színvonalú darabok is keverednek. Ez utóbbit szintén tekinthetjük akár általános szabálynak is.

 

Be kell látnunk, hogy a balett a polgárjogot nyert formájában nem egy különösebben régi elődóművészeti ág, általánosan elfogadott repertoárjának terjedelme, mélysége pedig csak néhány tucat jelentősebb mű világszerte. Ha a repertoárnak ezt a gyengeségét, gyors kimeríthetőségét orvosolni akarjuk, bizony szükség van a kortárs balettre és annak fejlesztésére is, különben a közönség hamar elveszítheti érdeklődését az egész művészeti ág iránt. Én ezt az irányt valamivel jobbnak tartom, mintha a repertoár folyamatos frissítési igényét követve a DonQ, A kalóz stb. vonalán haladnánk, majd pedig a XIX. sz. megfelelő mélységébein végül eljutnánk A fáraó lányához, A Duna lányához, A bandita lányához vagy a korabeli klasszikus-romantikus balettirodalom más, nyilván méltán elfeledett, de „repertoár-frissítésre” hirtelenjében alkalmasnak tűnhető egyéb műveihez (bár ezek közül a A fáraó lányát Oroszországban még játszák néha).

 

A fentiek miatt én nagyra értékelem a Solymosi-féle balettvezetésnek a kortárs balettjátszás megerősítésére tett erőfeszítéseit, és fontosnak tartom, hogy a társulat mostanra – bizony – magas szintű jártasságra tett szert a modern tánctechnika alkalmazásában. A megfelelő arányok, megfelelő repertoár és a megfelelő koncepció kialakítása, a létrejött képességek magasabb művészi tudással támogatott felhasználása kétségkívül várat még magára, de bízok benne, hogy az alapozás mostanra nagyjából lezajlott folyamata, a megfelelő képesség létrejötte után hamarosan sor kerül azért majd ilyen jellegű szervezési intézkedésekre is.

 

Nem tartom igaznak, hogy ne lenne klasszikus társulatunk, vagy hogy a társulatnak a klasszikus – illetve romantikus, neoklasszikus – balettek bemutatására való képessége bármiben is károsodott volna. Az kétségkívül igaz, hogy a jelenlegi khm... infrastrukturális helyzetben a hagyományos repertoár meghatározó részét nem tudja, vagy csak jelentős kompromisszumok árán tudja/tudná játszani a társulat – ld. pl. a tavalyi évad alapvetően elfogadható Giselle bemutatóját a csökkentett tánckarral, illetve a röptetett Myrtha helyett a színpadon balról jobbra komikus módon átcaplató Myrthával. Ugyanakkor az utóbbi évek szerződtetései éppen a klasszikusbalett-játszási képesség jelentős megerősítésének a szándékára utalnak, és szerintem az operaház bezárása óta a társulat nyilvánvaló módon készül arra, hogy az újranyitás után méltó módon tudjon megfelelni az ezen a téren fennálló feladatának. Nagy számban szerződtettek kiváló, a legmagasabb szintű klasszikus tánctudással és gyakran előkelő nemzetközi versenyeredményekkel rendelkező szólótáncosokat, és minőségileg hasonló módon fejlesztették a tánckart is. Egyértelműen elkülöníthető az a személyi kör, akit posztklasszikának még csak a közelébe sem engednek, vagy legfeljebb elvétve, és nem egy kiváló szólótáncosnő mellet ide tartoznak például a kar megerősítésére az utóbbi években jelentős számban szerződtetett, imponáló és egyértelműen klasszikus jellegű szakmai erőt képviselő vaganovás balerinák is. A társulat mint klasszikus társulat nagyon is hogy rendben van tehát, bár most csak korlátozott mértékben tudja megmutatni a képességeit. Kérem Önt, Kedves Trapper, hogy ítéletalkotása során próbáljon meg figyelemmel lenni ezekre a tényekre is, és ha további kétségei lennének a leírtakkal kapcsolatban, akkor keresse – többek között, és a társulat néhány szintén kiváló, de sokat támadott művészét most a békesség kedvéért nem említve  – Tatiana Melnik, Cristina Balaban, Sofia Ivanova-Skoblikova, Elizaveta Cheprasova, Diana Kosyreva vagy Ellina Pokhodnykh előadásait.   

5876   Amalgám • előzmény5873 2019-09-19 05:07:28

Kedves Edmond Dantes!

 

Köszönöm szépen a 1st Steps című, többfelvonásos modern balettest keddi előadásáról szóló beszámolóját – bizonyára többünk nevében is! Mivel hosszabb idejű távollét után most nyílt némi lehetőségem a fórumon történő ismételt megjelenésre, magam is terveztem egy beszámolót a műsorról, de az adott körülmények között inkább az Ön tudósításához szólnék hozzá, ahhoz is inkább részlegesen, alapvetően Alexander Ekman Episode 31 c. művét, az est premierdarabját illetően. Feladatomat megkönnyíti, hogy jómagam is az Ön által megtekintett előadáson voltam jelen.

 

Sajnos én úgy vélem, hogy az Episode 31 bemutatása – figyelemmel a mű összes koreográfiai érdemére – nem tűnt indokoltnak. Ezt annak ellenére mondom, hogy a fórum közönségének ahhoz a részéhez tartozok, aki minden ellenséges érzület nélkül, objektív módon, az érdemeket is elismerve szemléli a Magyar Nemzeti Balett jelenlegi vezetésének munkáját, továbbá aki kedveli és értékeli a jó kortárs balettet. Emlékeim szerint a Gioconda balettbetétjével kapcsolatos, előző évadbeli vita során is mindketten kedvező álláspontot foglaltunk el a sok indulatot kiváltó alkotással kapcsolatban. Ugyanakkor az Episode 31 szerintem nem egy jó kortárs balett, illetve táncmű, és csak kevés pozitív állítás megfogalmazására alkalmas: a darab hatásosnak tűnő nyitóképpel indult, és egy-egy pontján a dinamikája alkalmasnak tűnt arra, hogy magával ragadja a nézőket. Mindez azonban alig segít valamit a koreográfia alapvető ötlettelenségén és tartalmatlanságán, illetve a mű időbeli terjedelmének elégtelenségén, amelyek szerény meglátásom szerint az alkotás alapvető és nehezen orvosolható gyengeségei. Nem gondoltam volna, hogy indokolt lehet megmérni a darab időtartamát – és színházba is alapvetően szórakozni járok –, így most pusztán a szubjektumra hagyatkozva vélem azt, hogy az Episode 31 a megelőző, nyilvánvalóan nem véletlenül beiktatott, flashmobok és művészi vallomások köré szerveződő videóvetítéssel együtt sem érte el sem egy balettszínpadi önálló harmadik felvonás, sem pedig bármilyen más, értékelhető táncmű terjedelmét, és nem szolgáltatta annak elvárható élményanyagát sem. Ezen a téren nagyon komoly hiányérzet maradt bennem, amikor felálltam a székről az előadás végén. Az alkotással kapcsolatos elégedetlenségemet csak fokozta az az éles kontraszt, ami az Episode 31 és a műsorban előtte következett Falling Angels között megmutatkozott, ugyanis az előbbi egy jó mű, mint ahogy az volt az est másik két, korábbról szintén ismert darabja is. Meglehetősen eltérően vélekedek Öntől a mű közönségfogadtatását illetően is: stopperórához hasonlóan ugyan tapsométer sem volt nálam, de mégis úgy gondolom, hogy bár a zárófelvonás is lelkes tapsot kapott, ez inkább a jó társulati teljesítménynek szólhatott, semmint magának a koreográfiának. Az estben szintén szerepet kapott, hosszabb ideje műsoron lévő repertoárdarabok fogadtatásához mérten az Episode 31 irányában meggyilvánuló közönséghálát én inkább gyengébbnek érzékeltem, pedig hát az volt a premierdarab... Összességében úgy vélem, hogy a kortárs balett népszerűségének növelésére irányuló, egyébként dicséretes társulati erőfeszítések között ennek a műnek a bemutatása inkább kontraproduktívnak tekinthető.

 

Magával az est egészével kapcsolatban az a véleményem, hogy egyebekben értékes, már ismert, jó darabokban összességében jó táncosteljesítmény(eke)t láthattunk a társulat részéről. A Falling Angels esetében a talajmunka egyes részeinél felvetődött bennem, hogy itt most valójában szinkron- vagy aszinkron mozgást írhatott-e elő a koreográfus, de az ezzel kapcsolatos kérdés csak csekély mértékben befolyásolta az amúgy számomra nagyban pozitív nézői élményt.

 

Mivel eddig inkább a negatív kritikának szenteltem terjedelmet, az est talán legnagyobb pozitívumaként szeretnék megemlékezni a mindig, minden szerepében kiváló, most a Trois Gnossiennes Lány szólójában Leblanc Gergely oldalán színpadra állt Cristina Balaban művésznő fellépéséről. Eddig ezt a darabot három szereposztásban láttam, és anélkül, hogy az érintett művészek között bármiféle általános rangsorolást tennék – ezt talán a mű természete és az általa támasztott követelmények sem igazán engedik meg –, azt kell mondanom, hogy ezeken belül a Lány szóló szerepének eddigi legjobb művészi értékű tolmácsolását egyértelműen Cristina Balabantól láthattam.

 

Sajnos teljesen igaz, hogy az Erkel most sem volt tele: elindulás előtt ránéztem a jegytérképre, és ha jól emlékszek, ezernél valamivel több szabad hely volt még, továbbá a helyszínen is 40-45% körüli házat tapasztaltam. Ráadásul ez még talán nem is a legrosszabb arány: a tavalyi évadban két Sylvia előadást is láttam – intenzív évad volt, na; ennyire nem szoktam elvetni a sulykot, de tavaly kifejezetten kíváncsi voltam több frissen szerződtetett művész előadásaira is –, ezek közül az egyik hasonló látogatottság mellett, míg a másik talán 35% alatti házzal zajlott le. Ugyanakkor amellett, hogy a Műhelyház befogadóképessége talán jobban igazodik a kortárs balettek iránti érdeklődés mértékéhez, meg kell mondanom, hogy a helyszín összességében talán nem. Én a Műhelyházban még nem láttam balettet, csak operát, viszont ha egyrészt az Erkelben, másrészt a Fesztivál Színházban vagy a Nemzeti Táncszínházban látott kortárs előadásokat hasonlítom össze, akkor azt kell mondanom, hogy ezek a művek is inkább az Erkel arányai között érvényesülnek jobban. Rám a több helyszínen látott azonos művek mindig az Erkelben tették a legjobb hatást.

5875   IVA 2019-09-19 04:41:08

1st Steps – 2019. szeptember 18. – Erkel Színház

Eddigi életem legkellemetlenebb táncélményén estem át – ezzel a gondolattal értem a 1st Steps című balett-est végére. Nem nagy szó ez, mert számos évtizedem szinte számtalan balett-élménye élvezetes volt, kellemes és maradandó emléket hagyott bennem, olyannyira döntő többségben, hogy a kellemetleneket különösebb helyigény nélkül felsorolhatom.
1976-ban mutatták be az Erkel Színházban a Jean Effel rajzai ihlette A világ teremtése című balettet, amely nem nyerte el tetszésemet, kicsit sértőnek is találtam, ezért összesen 6 alkalommal néztem meg csupán, mindannyiszor egy-egy új szereplő beállásáért.
Az 1982 júniusában ősbemutatott A próba című táncjátékot – rendkívüli sikere és népszerűsége ellenére – sem szerettem, három alkalomnál többször nem is láttam.
Az utóbbi évtizedben nem sikerült megszeretnem a Karenina Anna, az Anyegin, a Manon és A kalóz című baletteket. Csajkovszkij három remekműve, A hattyúk tava, a Csipkerózsika és A diótörő mindig is rajongott kedvenceim voltak, de Solymosi Tamás operaházi korszaka alatt mindüknek durva giccs-változatával voltunk kénytelenek találkozni.
Az Erkel Színház újranyitásakor, 2013-ban Öt tánc címmel mutattak be modern balett-estet, amelynek meghatározó emléke a sötétség maradt, 2015-ben pedig késedelmesen ismertem meg a Karamazov testvéreket, amely balett zenei válogatása és mozgásvilága csak viszolygást váltott ki belőlem, soha többé nem kívántam látni, idén is kihagyom.

Be kell vallanom, hogy a 1st Steps című est szériáját eredetileg arra terveztem használni, hogy a szeptemberrel meghosszabbítsam a nyári szünetet. Az Operaház azonban túljárt az eszemen: bérlettulajdonosoknak bónuszként kedvezményes jegyet kínált az előadásokra, aminek hatására mindjárt két szereposztásra is kíváncsi lettem. Ám az elsőtől (múlónak bizonyult gyengélkedésem miatt) távol maradtam, amit igencsak fájlaltam – egészen az abszolvált előadásig: ezen élménybeszámolómat indító összegzésem miatt.
Nem hallgatom el, milyen ellenszenves számomra, ha Magyarországon nem fordítanak magyarra olyan idegen címeket, amelyek a fordítással nem veszítenek hatásukból, pontosságukból, szentségükből. Erik Satie darabjainak lefordításától természetesen eltekintenék, de az est és a másik három darab angol címének megtartása mellett csupán az az érv szólhat, hogy vannak, akik előkelőnek érzik magukat attól, hogy angol című előadásra váltanak jegyet és szánnak időt.
Valamennyi darab élvezhetőségét akadályozza a sötétség, a majdnem csak fekete, szürke látványvilág, az elégtelen vagy éppen kellemetlen világ(os)ítás, a földszinti közönség szemének igen trendi irritálása reflektorokkal. A sötétség nem kedvez a társulat még nem túl sokak által ismert művészei fel- és megismerésének, sem arcjátékuk érvényesülésének, még ha az nem annyira fontos is a modern balettben, mint a cselekményesben.
Elégtelen és kellemetlen a zenei hatás, amely lemond az élő hangzásról. Még a Trois Gnossiennes esetében is, amelyeket Lázár György adott elő a színpad jobb hátsó sarkában elhelyezett zongorán, mert hangjai sajnos olyan erősítéssel szóltak, amilyent csak a pop-koncertek és a multiplex mozik közönsége találhat megszokottnak. (Szerencsére az erősítés enyhült a 2019. áprilisi V. Nagy Iván Nemzetközi Balettgála óta, amikor az egyik Gnossienne-koreográfiát már megismertem, némi halláskárosodás árán.) A három pas de deux-t Aliya Tanykpayeva és Iurii Kekalo adta elő, mindketten a homály által túlságosan takargatott költői jelenségként és költői szépséggel.
A Walking Mad címmel bemutatott Bolero-változat több okból is alapvetően elhibázott. Ravel Bolerója a hangszerek, a hangszerelés parádéja, amely eleven zenéléssel érvényesül nem hétköznapi módon – olyan helyen különösen, ahol van színpad és zenekari árok. (Az utóbbi itt lefedve.) Gépi zeneszolgáltatással az élmény ma elérhető számítógépről vagy akár egy telefonról is. A Bolero a temperamentum és a szenvedélyesség parádéja is, ebből a deszkapalánkkal űzött játékban csak az előbbi valósul meg. Talán akad, akinek a szenvedély-élményt pótolja a játékosság, ám még ha ez megérintett volna is, minden oda, amikor, tán a mű fele táján, elakad a zene, mint amikor kimarad az áram vagy lekapcsolják a zenegépet. De hamar észrevesszük, hogy nem akadt el, csupán nagyon elhalkult – ám az interruptus ettől még interruptus marad, amely nemcsak akkor kínos, ha menekülni kell, hanem akkor is, ha valami elhalkult. Mert e zeneszámnak a legsajátabb hatáseleme a kérlelhetetlen folyamatosság, ettől lesz extatikus és felszabadító a befejezése.
Valójában a Bolerót egy táncesten csak záró darabként érdemes előadni, mert akárhányadszor halljuk, olyan erősen dolgozik bennünk tovább, hogy nem tud lecsengeni egy szünet alatt, sőt, mire hazaérünk sem. Ezúttal talán nem is baj, hogy extázis helyett provokációt kaptunk, mert a zenedarab után azonmód dolgoznak tovább a táncosok, feltehetően a műsorlapon jelzett Arvo Pärt zenéjére – amelyet nem ismerve, azt reméltem, hogy ez már a 3. műsoregység, az ugyancsak ismeretlen zenére (Steve Reich) készült Fallig Angels, és így mégsem nyújtja két szünet az estét.
Nos, ebben hiába reménykedtem a darab rövidsége és a díszletek általános mellőzése okán; valószínűleg a táncosnők átöltözése és szusszanhatása tette szükségesé a szünetet. Ezt a kellemetlen, csupán ütőhangszerekre koreografált darabot végképp elengedtem volna, Jiři Kylián koreográfiájához csaknem annyira nincs antennám, mint a Boris Eifmanéhoz (Karamazov testvérek). A rafinált alulvilágítás és a valamikori egyrészes úszódresszekre emlékeztető jelmez drabálissá, esetlenné tette a táncosnőket, a zsíros és festett saját hajak alatt mintha még az arcbőrök hibái is szerepet kaptak volna a civil látványhoz.
Az új műsordarab, az Episode 31 gyűjteménye lehetne mindannak, amiért nem mennék színházba. Máshová ülnék, ha tudom, hogy vetítés lesz, mert amennyire (máskor) érdemes közelről látni a balettet, annyira rossz és szédítő közelről nézni a mozit. Még ha általában rajongásom tárgyai is a balettművészek, a beszéd korántsem ékességük, sem magyarul, sem angolul, a filmes riport pedig eleve a civilségbe rántja azt, amit a színpadra kellene emelni. Ami ez után történt a színpadon, amit a táncosok műveltek néhány, feltehetően szándékoltan silány lakberendezési rekvizitummal, arra már nem is tudok visszaemlékezni. Lehet, hogy egy érdekes egyetemi előadásról maradtam le, amelyen, mint rossz diáknak, csak azon a kérdésen járt az eszem, hogy mikor megyünk már haza.
Sajnálom, mert ebben a produkcióban is biztosan nagyon sok fizikai és szellemi erőfeszítés volt. A közönség nem is fukarkodott a tapssal.

5874   trapper 2019-09-18 20:32:00

Fantasztikus!

Sikerült a főként klasszikus MNB társulatot az Aradi-Solynosi kettősnek  kortárs "bolygó hollandi" kreatúrává átoperálni! Nincs klasszikus társulatunk immár! Főként nem klasszikus magyar társulatunk nincs! De van Aradink, Solymosink és Ókovácsunk! Hajrá Operaház! Bármi lehet belőled ezekután!

5873   Edmond Dantes 2019-09-18 10:22:49

Illő sőt annál is illőbb szerénységgel kell rögzítenem az Erkel Színház tegnapi balettestjén látottakat, mivel nem vagyok olyan értő és avatott nézője a műfajnak mint itt jó néhányan, bár az évtizedek során a repertoár jelentős részét megnéztem, számos művet többször is. A három felvonásban előadott négy darabból három nem számít újnak és tudtommal nálunk sem most volt a premierje. A nyitó szám, a balett egyik még élő klasszikusa, Hans van Manen 1982-es koreográfiájára, Erik Satie Trois Gnossiennes-zongoradarabjaira táncolt klasszikus pas de deux volt, Balaban Cristina és Leblanc Gergely ihletett előadásában, Lázár György zongora-kiséretével. Ezután Ravel elnyűhetetlen Bolerójára -egy rövid Arvo Pärt-részlettel kiegészítve- a Walking Mad című produkciót láttuk, amit svéd művész, Johan Inger készített 2001-ben a Nederlands Dans Theater részére, sok ötlettel, mozgalmasan, Krupp Anna, Hangya Rita, Carulla Leon Jessica, Taravillo Mahillo Carlos, Morvai Kristóf, Kerényi Miklós Dávid, Myassnikov Boris, Kekalo Iurii és Rónai András közreműködésével. Rövid 2. felvonás következett, egy másik élő klasszikus, Jiri Kylián Falling Angels-e, egy 1989-es alkotás, a műsorlap szerint Steve Reich (ütőhangszeres) zenéjére, a Wikipédia ghanai ünnepi-rituális zenét említ. (A fenti bemutató-dátumokat is a Wikipédiából vettem át.) Nyolc balerina táncolta el Kylián fekete-fehér, szürreál-minimál alkotását a női létről, női pszichéről: Crnic Nika, Kosyreva Diana, Boros Ildikó, Földi Lea, Uehara Emi, Asai Yuka, Kelemen Ágnes és Hangya Rita. Igazi (pesti) újdonság a 3. felvonás s egyben záró szám, a szintén svéd Alexander Ekman Episode 31 című műve volt, Ane Brun, Erik Satie és Mikael Karlsson zenéjére. A produkciót hosszabb videó-bejátszás előzte meg, amiben a társulat tagjai hallható-látható élvezettel beszéltek élményeikről, amiket a Budapest jelentős helyszínein készült film felvételei során szereztek. Mint az minap az atv egyik "beharangozó" riportjából kiderült, a kétszerezett karlétszámot maga a koreográfus kérte ittlétekor a próbák alatt, szerintem jogosan, mert az óriási színpadon ez az "epizód", mozgalmasságával, "nyüzsijével" így érvényesült igazán. A szólisták: Rónai András, Majoros Balázs, Crnic Nika, Takamori Miyu, Molnár Dávid, Morvai Kristóf és Kekalo Iurii, de az Episode 31 a teljes együttest foglalkoztató, igazi csapatmunka, ami zajos sikert aratva zárta a programot. Ez a balett-koncert talán jobban érvényesülhetne a Műhelyház kisebb terében és ott a telt ház is biztosítottabb lehetne mint az Erkel hatalmas, de tegnap nem zsúfolt nézőterén.

1st Steps -  a Magyar Nemzeti Balett előadása, Erkel Színház, 2019. szeptember 17. 

5872   Búbánat 2019-09-11 11:35:18

The Royal Moscow Ballet - A hattyúk tava - az Erkel Színházban

December 3-án az esti előadás előtt, délután 15:00-kor IS megtekinthető lesz Csajkovszkij remekműve az Erkel Színház színpadán!

Lassan két évtizede már, hogy a The Royal Moscow Ballet társulat teltházas műsorokkal varázsolja el a nézőket világszerte. Megalakulásuk óta több mint 980 előadásuk volt, és ez most Budapesten HÁROM fellépéssel bővül az alábbi időpontokban:

  • 2019.12.02.    -   19:30
  • 2019.12.03.    -   15:00
  • 2019.12.03.    -   19:30

Jegyek már csak limitált számban kaphatóak!

5871   IVA 2019-09-04 04:57:06

Interjú Földi Lea táncművésszel:
https://szinhaz.org/interju/2019/09/01/nem-az-vagyok-aki-var-az-eletre-interju-foldi-lea-tancmuvesszel/

5870   Edmond Dantes 2019-08-22 17:05:15

A mozikban holnaptól vetítik az Út a királyi operába című filmet, amelyben a kubai táncos, Carlos Acosta életét ismerhetjük meg: az ismertető szerint "ő az első afroamerikai balett-táncos, aki a leghíresebb balettelőadások főszerepeit táncolhatta." Carlos Acosta a filmben önmagát alakítja.

5869   Búbánat 2019-08-06 09:06:37

Ma este a Bartók Rádió műsorán:

19:00 - Prológ

Leo Delibes: Coppélia

A mikrofonnál: László Ferenc
Szerk.: Katona Márta

19:30 – Hírek

19:35 – 21.15  Leo Delibes: Coppélia – háromfelvonásos balett

Vez.: Kent Nagano
Km.: Lyoni Operaház Zenekara

 

5868   Búbánat 2019-08-03 11:37:56

Bartók Rádió, ma este

19:00 -21:35 Pjotr Csajkovszkij: Hattyúk tava – balett négy felvonásban

Ea.: az  Orosz Állami Zenekar, vez.: Vladimir Jurowski

 

5867   IVA • előzmény5865 2019-08-03 02:58:27

Ha igaz a hír, az Operaház újranyitása után nemcsak kegynek, hanem az akadálymentesítési követelmények teljesítésének köszönhetően is fel lehet jutni az emeletekre lifttel. Közelebb nem fog kerülni a karzat a színpadhoz, ám lehet, hogy annak is öröm lesz ott ülni, aki anyagilag képtelennek bizonyul jegyet váltani a földszintre, s így legalább megnézheti a felújított házat. Illetve annak, aki azért aggódott (aggódik), hogy ott alakítják ki az állóhelyeket. Mert az már nem lenne akkora öröm, hogy felszállítottak a III.-ra, ahol állva nézheted végig a Mesterdalnokokat.
Azért írtam az Opera felsőbb ülőhelyeiről, mert érzékeltetni akartam, milyen veszteség érte a nézők jelentős részét a Várszínházban.
A linkelt cikk címét a szerkesztő adta: egyelőre az internetes médium szándékáról, üzenetéről árulkodik.
Továbbra is hőn javaslom, hogy vállald magadra a saját gondolataidat, és ne tulajdonítsd azokat nekem.

5866   Edmond Dantes • előzmény5862 2019-08-02 09:26:07

Nem ismerem a Netherlands Dans Theater szerkezeti-szervezeti felépítését, de nem gondolnám, hogy ha ott az van, amit írtál, azt okvetlenül követni kellene nálunk is. Nemzetiből van már nekünk annyi és egyre újabbak is (Együttműködés Rendszere, Közművek, Dohánybolt, Közszolgálati Egyetem, Tehetség Program stb.), hogy szerintem bukásra ítélt gigantománia lenne egy quasi Nemzeti Tánckombinátba tömöríteni a komplett magyar tánc- és balettkultúrát. Ilyesmi a szocialista időszak trösztösítési-kombinátosítási idejében sem történt. A néptánc pl. annyira más mint a másik két szakág és minálunk jóval gazdagabb, szerteágazóbb mint a hollandoknál. Másfelől teljesen leválasztani a Magyar Nemzeti Balettet MÁO-ról szerintem önmagában nem gazdagítaná a társulat klasszikus és modern/kortárs tánckultúráját: inkább csak az admin. létszámot duzzasztaná. Hasonló okból írtam néhány hete -zéta- írására reagálva (Hozzászólások.../6924), hogy két operatársulat véleményem szerint nem szükséges Budapesten. Kurz: Nemzeti Tánckombinátot ne és/de különálló Nemzeti Balettet, különálló Erkel Színházat se

5865   Edmond Dantes • előzmény5863 2019-08-02 08:59:40

Az a helyzet, hogy bizonyos kor fölött a Zember már nemigen ül a III.-on: nehéz a csúzos izületekkel, fájós lábbal fölmászni és a gyöngülő szemmel nézni, sőt: látni a díszlet(ek), még inkább a jelmez(ek) részletszépségeit. -zéta- is ilyesmit nehezményez a szegedi Aida díszletei kapcsán. Márpedig azok közül, akiknek évtizedekkel ezelőtt becsípődött Nádasdy-Oláh Bohémélete, sokak szenvednek a fölsorolt -és más- panaszoktól, Bohémélet-becsípődésük átterjedt pl. a derekukra. Nekem csak utóbbi becsípődés jelentkezik olykor. Ami a Nemzeti Táncszínházat illeti: mint olvastam, oly nagyon nem örülhetnek a nagyvonalú "ajándéknak": Belerokkanhat új épületének bérleti díjába a Nemzeti Táncszínház...már a cikk címe is elég árulkodó. De ha mégis nagyvonalú és ajándék, akkor mégiscsak jól értettelek az előző menetben. Logikus: 1) új játszó helyet a Nemzeti Táncszínháznak, ahol mindenhonnan látható a táncosok keze-feje-lába (...Lédererné, mi van a kosárban?) 2) A teljes Kodelka produkció látására nem alkalmas Várszínházat valamire csak-csak használni köll: nosza, pár tízmilliárdért fillérért kipofozzuk, sosemvolt erkélyt ragasztunk rá, világörökség: coki, az új rezidencia meg cuki ;-) úgyhogy ne vegyük el e nemes gesztus dicsőségét az arra érdemesektől!

5864   IVA • előzmény5862 2019-08-02 05:14:22

Ha az állítja, hogy a Millenáris nézőterén „jelentős változás nem történt, az előteret kipofozták”, akkor nem ismerte azt a helyszínt korábban. Építészetileg és esztétikailag kívül-belül értékelhetetlen tákolmány, a fogadástól a távozásig kényelmetlen hely volt, amelynek széksoraiban tengeri betegséget lehetett kapni. Egyedül a mosdókat nem érhette kifogás.

5863   IVA • előzmény5861 2019-08-02 05:07:39

Azt írom le, milyen a (tánc)színháznak nem alkalmas játszóhely.
Meséltem már neked, hogy ha mumusod, az Oláh Gusztáv tervezte díszlettel játszott Bohémélet operaházi változatát a II. vagy a III. emeletről nézzük, a díszlet részleteiért, az énekesek és a játék közelségéért kárpótol bennünket olyan rálátás a színpadképre, amely a lentebb ülők számára ismeretlen. Oláh Anyeginjének szintén voltak ilyen értékei (is): noha a hercegi palota báltermének mennyezete, csillárja takarásban volt, az odafenn ülő gyönyörködhetett a terem „mozaikjában” és a polonézt táncolók alakzataiban. (Minde gyönyörűségek nem öncélúak voltak, hanem a nagy művek zenéjének, atmoszférájának vizuális kiteljesítését adták.) Ami viszont lényeges: a darabok szólistái és csoportos szereplői lentről is, fentről is teljességükben látszottak. (Nem a félig látó és nem látó helyekről beszélek.)
A Várszínház színpadát és nézőterét úgy alakították ki (illetve annyira nem tudták színházzá tenni), hogy a 6., 7. sortól felfelé a színpadnyílás felső része nemhogy díszletelemeket: szereplők fejét, feljebb haladva csaknem egész törzsét kitakarta. Ez prózai színházi előadásban is rossz (az akkori Nemzeti is játszott ott hosszabb ideig), noha a színészeket lehet előre rendezni és hallani is. Táncelőadásban viszont ez tűrhetetlen, mert bár a művészek lábmunkája fontos, a néző mégis többre kíváncsi.
Ha az ember meghallja, hogy egy ilyen színházat felszámolnak és máshol biztosítanak a működésére alkalmasabb helyet, „szakmai” szemlélettel ennek feltétlenül örül, és örül annak is, amikor szakemberek üdvözlik a felismerést és a változtatást. Az a feltehetően méltatlan fordulat, ami most történt, történik a Táncszínházzal, és amelynek remélhetőleg fel fogják tárni a célját és a hátterét, nem elemezhető orbánozással, vározással stb. indítva: ez gyűlöletpolitizálás, távol minden „szakmaiságtól”.
A meglátásomat nagyon rosszul értelmezed, ezt a ferdítést visszautasítom, sőt pimaszságnak minősítem.

5862   mandarina • előzmény5861 2019-08-01 13:48:56

Én értem az ironikus kérdésedet.

Amúgy, ha szakmailag komolyan vesszük, akkor olyan értelemben pl. mint a Holland Nemzeti Táncszínház, három tagozattal (klasszikus, modern/kortárs, néptánc) még mindig nem létezik Magyarországon, ahol egy olyan nyelvet beszélnek, amelyet max. 15 millión beszélnek a világon. A tánc nyelve pedig nemzetközi, hatalmas kulturális vonzerőt képviselnek az idelátogató külföldieknek egy-egy előadás.

Klasszkikus balett csak a MÁO balettkarában van, amelyet hiába hívnak ugyan Magyar Nemzeti Balettnek, mégiscsak a MÁO balettkara jogi helyzetét illetően.

A Várban sem volt táncelőadásra tökéletes hely, de NEM AZÉRT került el onnan a Nemzeti Táncszínház, hanem azért, mert másra kellett a hely. A Millenárist nagy csindradattával adták át, mint a magyar táncszakma új helyszínét... holott már előtte is voltak ott előadások, a színpadon és a nézőtéren jelentős változás nem történt, az előteret kipofozták. Tudja valaki pl., hogy van-e ott próbaterem a hozzá való öltözőkkel, zuhanyozókkal stb.?

A legújabb hírek szerint a Nemzeti Táncegyüttesnek (az ex HOnvédnak) létesítenek "állandó játszóhelyet" egy honvédségi területen, ahol az irodák meg a próbatermek eddig is voltak.

5861   Edmond Dantes • előzmény5860 2019-08-01 09:52:09

Milyen a táncszínháznak alkalmas színház? Mert pl. a Trafó aligha az, ezt sokszor volt alkalmam megtapasztalni, legfeljebb -ha egyáltalán- közlekedés szempontjából van valamivel jobb helyen mint a Várból kipenderített elköltözött Nemzeti Táncszínház...és mégis a kortárs tánc egyik fellegvára, ha nem is a budai Vár fellegeiben, hanem a Franzstadtban. De ha jól értem, meglátásod és híreid szerint az történt, hogy a kormányzat nagylelkűen megvalósította a Táncszínház nem új keletű elköltözési tervét a Várból és ha már úgyis megüresedett az egykori Várszínház -leánykori funkciójában karmelita kolostor- akkor kénytelen-kelletlen bár, de -csekély költségráfordítással- ő maga odaköltözött. Vagy valamit rosszul értettem? 

5860   IVA • előzmény5858 2019-07-30 07:54:51

Azt állítom, pontosan. A Táncszínház elköltözési terve a Várból nem volt új keletű. Figyelembe véve továbbá, hogy a Várszínház teljesen alkalmatlan volt (tánc)színháznak, teljesen mindegy, miért költöztek el.
Engedje meg, hogy önállóan döntsem el, melyik lapnak hiszek, melyiknek nem, vagyis melyiket nem tekintem hitelesnek. Teljesen függetlenül maga méltatlankodásától.

5859   IVA • előzmény5857 2019-07-30 07:45:58

Nem először kérem: ha a hozzászólásomra reagál, mellőzze az felszólító módot. Ha eddig el tud jutni, lehet mérlegelni, ki személyeskedik itt, persze azt is szakmailag.

5858   mandarina • előzmény5856 2019-07-30 07:41:09

"Ha ugyanis egy tudósítást az OrbánVárrezidencia címkékkel indítanak, már biztos, hogy szakmai hitelessége (pl. elfogulatlansága) megkérdőjelezhető: aki a táncélet sorsáról szeretne hiteles hírt, már végig sem fogja olvasni."

Azt állítja tehát, hogy a Nemzeti Táncszínháznak nem azért kellett elköltöznie a Várból, mert Orbán odaköltöztette a rezidenciáját? És aki ezt mondja, az nem elfogulatlan? Ezért aztán el sem olvassa az információkat. Kérdés persze, hogy akkor honnan szerez maga szerint "hiteles információkat" például a Nemzeti Táncszínházról?

5857   mandarina • előzmény5853 2019-07-30 07:35:02

Érdekes, másokat vádol személyeskedéssel egy olyan posztban, amelyben éppen maga személyeskedik:

"Ki mondta magának, hogy ezen a fórumon szakmailag kell érvelni? Nyilván senki sem, mert maga még sohasem hozott össze itt egyetlen szakmai hozzászólást, még egy mondatot sem. A linkelés, a hőbörgés, uszítás, a személyeskedés, közhelyek pufogtatása nem az."

Nem tudom, mitől ilyen dühös és támadó, de végül is a maga dolga dolga, csak azért mielőtt egy emberre támad, inkább próbáljon lehiggadni, mert ez a fórum a táncról szól, nem a maga indulatairól.

A linkelés, vagyis az, hogy valaki belinkel ide egy tánccal kapcsolatos cikket, mióta gond? Ki hőbörgött, ki uszított, ki SZEMÉLYESKEDETT? 

p. s.: Azóta sem tudott felhozni egyetlen érvet sem, mi a probléma szakmailag a 24.hu írásával. Azon kívül, hogy maga nem szereti.
 

5856   IVA • előzmény5852 2019-07-30 01:31:51

Novák Ferenc már megszólalt. Kiknek kellene még? Ha erre azt mondod, hogy itt ugyanaz a helyzet, ami az Operában, hogy tudniillik az emberek nem mernek megszólalni, azt felelem, hogy ezek szerint még van veszíteni valójuk. A hírek viszont azt sugallják, hogy veszve minden.
Ezért nem örülök annak, hogy olyan orgánumokon keresztül kell „értesülni” a történésekről, mint a 24.hu vagy a Magyar Narancs. Ha ugyanis egy tudósítást az Orbán, Vár, rezidencia címkékkel indítanak, már biztos, hogy szakmai hitelessége (pl. elfogulatlansága) megkérdőjelezhető: aki a táncélet sorsáról szeretne hiteles hírt, már végig sem fogja olvasni.

5855   IVA • előzmény5850 2019-07-30 01:29:02

Szerintem a Magyar Narancs ugyanazt írja, amit maga magyaráz. Nem mondom, hogy nekem tetszik, de érthetőnek tartom. Ha maga úgyis a szakmában van, tisztázhatja velük.

5854   IVA • előzmény5849 2019-07-30 01:27:47

Van itt hely, idő is, leírhatja még néhányszor.

5853   IVA • előzmény5848 2019-07-30 01:26:27

Ki mondta magának, hogy ezen a fórumon szakmailag kell érvelni? Nyilván senki sem, mert maga még sohasem hozott össze itt egyetlen szakmai hozzászólást, még egy mondatot sem. A linkelés, a hőbörgés, uszítás, a személyeskedés, közhelyek pufogtatása nem az.
Látott már olyant, hogy egy rendező, egy énekes vagy egy táncos mindent tökéletesen megold szakmailag, mégsem hiteles? A 24.hu számomra akkor sem lesz hiteles, ha maga szakmailag végigdühöngi ezt a szép nyarat.
Az újságírót nem nevesítettem, sőt meg sem néztem a nevét. A cikk tartalma lényeges, nem az újságíró személye. Az én írásaim olvasottsága hogy jön ide? Nem állok versenyben senkivel sem.

5852   Myway • előzmény5850 2019-07-29 12:34:10

ÉS A SZAKMA MÉG MINDIG HALLGAT !!!

5851   Myway • előzmény5850 2019-07-29 11:17:53

S Z É G Y E N !

5850   mandarina 2019-07-29 10:57:25

A Magyar Narancs híre téves. A Nemzeti Táncszínház kap egyszeri juttatásként cca. 10 havi bérleti díjat, amelyet kifizethet a Millenárisnak. Kérdés, ez meddig elég, hiszen ugya visszafelé, tavasz óta is kell fizetni. A Magyar Nemzeti Táncegyüttesnek pedig elkezdenek építeni egy állandó játszóhelyet a Kerepesi út 29-ben. Egy csöppet zavaros az egész....

https://magyarnarancs.hu/kultura/tovabb-koltoztetne-a-nemzeti-tancszinhazat-a-kormany-121772?fbclid=IwAR3dSIfDByAB-802tuOMCCYvPTYi5RDXauMioPrv53rwpddg-evWhWmqRYE

5849   mandarina • előzmény5847 2019-07-29 10:48:50

"Tudja, hogy ez a topic nem a bulvárlapok szakmai minősítésének helye"? Kérdezi épp maga, aki nehány kommenttel korábban ezt írta:

"Nevek és tények maradtak ki a torzító-lázító cikkből." "Csak nem Román Sándorról van szó, aki a napokban a kormányellenes ATV-nek nyilatkozott névvel, arccal nyilatkozott az üggyel kapcsolatban, mindenre elszántan? Tehát ő rendelte meg ezt a cikket?"

Á, nem minősít, á nem (amellett, hogy Román Sándor-ügyben totál tájékozatlan), á nem... :) Szerintem előbb magát olvassa vissza, magával tisztázza, mielőtt okít másokat.

5848   mandarina • előzmény5847 2019-07-29 10:41:48

Értem, magyarán nincsenek szakmai érvei, ennyi :)

Maga tarthatja a 24.hu-t bulvárlapnak, a belinkelt cikk szerzőjét, Spirk Józsefet pedig bulvárújságírónak -- de az a helyzet, hogy 1) a cikk egyetlen szavát sem tudja SZAKMAILAG cáfolni. 2) a 24.hu-t és Spirk Józsefet ezerszer többen olvasták/olvassák, mint a maga írásait a Momuson 3) maga sem tudja, mi van a Nemzeti Táncszínházzal, de attól még nem kell lebulvározni azokat, akik próbálnak utánajárni, feszegetni 4) visszautalva az 1) pontra: egy morzsa szakmai érve nincs.

További szép napot!

5847   IVA • előzmény5844 2019-07-27 03:21:59

Be kell érnie azzal, hogy belinkelt cikkéből kiemeltem a politikai bulvárra jellemző motívumokat. Tételesen cáfolni nem fogom: tudja, hogy ez a topic nem a bulvárlapok szakmai minősítésének szakmai helye? De még a balett, tánc témájának sem. (Kivétel persze, amikor maga megjelenik, tetőtől talpig minden szakmaiság vértezetében.)

5846   IVA • előzmény5843 2019-07-27 03:19:01

Lehet, hogy a Nemzeti Táncszínház ügyében – a további információkig – mindenki elmondta a véleményét, és maga is kidühöngte már magát „szakmailag”.

5845   mandarina • előzmény5839 2019-07-26 17:10:05

Az persze még mindig nem derült ki, hogy tételesn cáfolta volna az maga által bulvárnak minősített site-ot, amit belinkeltem. Valami szakmai érve van? Úgy tűnik, nincs...

5844   mandarina • előzmény5839 2019-07-26 17:10:01

Az persze még mindig nem derült ki, hogy tételesn cáfolta volna az maga által bulvárnak minősített site-ot, amit belinkeltem. Valami szakmai érve van? Úgy tűnik, nincs...

5843   mandarina • előzmény5840 2019-07-26 17:06:37

Úgy látszik, ezen a fórumon ez senkit nem izgat, valószínűleg itt csak a MÁO balettkara a téma, ha egyáltalán, mert én azon kívül nem láttam tánccal, balettel kapcsolatos hozzászólást.

5842   mandarina 2019-07-26 17:04:48

https://www.facebook.com/notes/t%C3%A1ncm%C5%B1v%C3%A9szet/sikeres-k%C3%BClf%C3%B6ldi-karrierek-darai-tam%C3%A1s-a-dresden-frankfurt-dance-company-t%C3%A1ncm%C5%B1v/2524404277590938/

5841   IVA 2019-07-19 03:33:32

Még szívesebben olvasnám Orosz Adél vallomását életéről, pályájáról könyv formátumban és terjedelemben, de be kell érnem ennek a hosszú interjúnak a megosztásával. Érdekfeszítő és tanulságos:
Orosz Adél, a legendás balerina
https://www.origo.hu/nagyvilag/20190430-orosz-adel-interju.html?pIdx=3

5840   Edmond Dantes 2019-07-18 09:43:15

Óriási bérleti díj, kirúgások: áldás helyett átok a Nemzeti Táncszínház új épülete: a teljes cikk itt olvasható.

Magára hagyott Táncszínház - érdektelen érdekvédők: a teljes cikk itt olvasható.

5839   IVA • előzmény5838 2019-07-18 04:28:03

Most (az interjú 2019. július 15-i keltezésű!) nem ujjong. Nem vállalhatok felelősséget Novák Ferenc hangulatának változásáért, sem annak hátteréért.
Amikor a Nemzeti Táncszínház kiköltözött a Várszínházból, Novák Ferenc örömtől ujjongva vallotta meg, hogy ő volt az, aki éveken át teljes mellszélességgel küzdött azért (valamilyen agresszív állatéhoz hasonlítva a harcát), hogy a Táncszínház elhagyhassa a Várszínházat” – írtam, amit nem Novák Ferenc mai, sajnálatos hangulatával állítottam szembe, hanem a maga által linkelt bulvárlap cikkének orbánozásával, a földönfutózással és egyéb hisztikkel.

5838   mandarina • előzmény5830 2019-07-16 09:09:44

Maga írta: "Amikor a Nemzeti Táncszínház kiköltözött a Várszínházból, Novák Ferenc örömtől ujjongva vallotta meg, hogy ő volt az, aki éveken át teljes mellszélességgel küzdött azért (valamilyen agresszív állatéhoz hasonlítva a harcát), hogy a Táncszínház elhagyhassa a Várszínházat, ahol a nézőtéren hátrafelé haladva takarásban van a színpad felső része," 

Én éppen most olvasok egy interjút Novák Ferenccel, és semmi újjongást nem tapasztalok: 

https://168ora.hu/kultura/novak-ferenc-tanc-interju-nemzeti-tancszinhaz-171159?fbclid=IwAR1dsoEGtgPrbwDTENTyh9h3Xhz_AKaaJTUMLG0EywdIZlR2Q2YWFC6n5v0

 

5837   Edmond Dantes • előzmény5834 2019-07-16 08:50:52

Nincs mit hozzátennem.

5836   joska141 • előzmény5834 2019-07-16 06:32:35

Tisztelt IVA! Nagyon köszönöm, hogy megfogalmazta azokat a gondolatokat, amelyek – mint mindenkiben, bennem is – felmerültek az interjú olvasása kapcsán. Sajnos a „Kádár-kori ügyosztályok”-ban született, szocializálódott művészek egy részében van valamilyen kimondatlan öncenzúra, megfelelési kényszer, ami óhatatlanul is rányomja bélyegét a hasonló életinterjúkra.

Két, az Ön nagyon tartalmas elemzéséből, kimaradt apróságra szeretném még a figyelmet felhívni. Veszélyesnek tartom a személyekkel végzett gondolatkisérleteket, az interjúban is olvasható „mi lett volna, ha” típusú mondatokat. Volf Katalin nagyon meleg szavakkal beszél szüleiről – akiknek szívből kívánok további hosszú életet és jó egészséget. De ha Édesanyja – a leírtak szerint – „akár iskolaigazgatóként is megállta volna a helyét”, akkor nem találkozik a tényleges munkahelyén Édesapjával és nem a jelenlegi Volf Katalin születik meg.

Nem voltam fiatal balettművészként ösztöndíjjal Moszkvában a Brezsnyev/Andropov váltás alatt, így el kell fogadnom Volf Katalin állítását, hogy „végigrettegte” azt a nyolc hónapot. (Zárójel: ugyanúgy elfogadtam Apáti Bencétől is, hogy nyolcéves korában már tudta a megfelelő politikai oldal melletti hozzáállását.) Azonban, mint mondja, a rettegés közben balettórákat is kaptak, egy imádott oktatótól, akinek – idézem – „keménysége mögül elősejlett a mélysége”. Érzem, hogy valami nagyon szépet akart mondani, de nehéz elképzelni a „keménység mögötti mélység”-et.

5835   IVA 2019-07-16 04:43:23

Kissé olyan ez az írás, mint némelyik Wikipédia-szócikk, amelyhez innen-onnan szerkesztenek-fordítanak anyagot, és nem gyomlálják ki belőle az adatok (olykor többszöri) ismétlését. Mégis jó, hogy halálának évfordulóján megemlékeztek a nagy művészről, Fülöp Viktorról: olvassák, tanulják a nevét azok is, akik nem láthatták.
https://szinhaz.org/mozgasban/tanc-mozgasban/2019/07/14/alakjaval-megvaltozott-a-balettszinpad-atmoszferaja-fulop-viktorra-emlekezunk/?fbclid=IwAR3KSYIKE9c3zQWf3qRSkWfsN2XASrDMzqnXulIqTdMsAVP3IM6NVonnPZk

5834   IVA • előzmény5833 2019-07-16 03:58:09

Tulajdonképpen az interjú minden tételét hasonlóan ítéljük meg. Én azért fogalmaztam óvatosabban (nem volt minden válasz rokonszenves), mert attól tartottam, negatív elfogultságom sodrába kerülhetek.
A művésznő beszámol kezdeti művészi hiányosságáról, amelyet Seregi László nevelt ki belőle. Kendőzetlenül bevallom, én Júlia-alakításában és később sem láttam megmozdulni az arcát. Júliáját nézve minduntalan Kun Zsuzsa és az általa említett mesternő, Menyhárt Jacqueline Júliáját hiányoltam fájdalmasan, akiknek alakítását persze még Lavrovszkij változatában láttam (szintén Prokofjev zenéjével), amelyet, sosem tagadtam, jobban szerettem, mint a különben általam is rajongott Seregiét.
Ami a szovjetunióbeli, gyakran egy egész évadra telepedő tanulmányutakat illeti, közismert, hogy az mindig a legjobb fiatalok, a legtehetségesebb végzősök nagy lehetősége volt. Mindegyikük pályáján fegyvertény maradt ez a kiérdemelt megtiszteltetés és a balett fellegváraiban megszerzett tudástöbblet. Természetes, hogy távol lenni az otthontól (az otthoni munkahelytől, annak üzemétől is) áldozattal jár, és köztudott, hogy a Szovjetunió nem Párizs és nem Las Vegas. Érdekes módon azonban a táncosok (sem az ott vendégszereplő más színpadi művészek) eddig nem nyilatkoztak drámaian a nehézségek hétköznapjairól, az érezhető politikai feszültségekről sem. Nyilván azért sem, mert akkor ezt nem is tehették volna, és mert egy ennyi fegyelmet igénylő pályára való alkalmassághoz ez a megtartóztatás is hozzátartozott. Most viszont határozottan sikknek tűnt ezt is kidomborítani a drámaiként megélt sikeres pályafutásban.
Amilyen érdekes, hogy Kun Zsuzsa (könyvbe mondott vallomása szerint) még akkor sem (különben sohasem) tudott elszakadni rákospalotai szülői házától, amikor Fülöp Viktorral, elismert művészházaspárként, lakást kapott Újlipótvárosban, szinte kéretlenül, ugyanúgy érdekes lehet egy másik személy és személyiség eltérő privát élettörtének ez a része is. Azt viszont nem értem, ha beavatják a nyilvánosságot abba, hogy a táncosnőt Fodor Antal segítette külön lakáshoz, miért nem derül ki ennek esetleg érdekes története. Gyanúm szerint ez a beavatás megtörténhetett, aztán húzni kellett az interjúból, ám a szerkesztő nem ügyelt arra, hogy ne maradjanak elvarratlan szálak. Ilyen elvarratlan szál lehet az általad reklamált, a címben még valamit ígérő ügyosztály-ügy is.

5833   Edmond Dantes • előzmény5832 2019-07-15 09:27:53

"Jutalomból küldtek ki negyedmagammal (Moszkvába-ED), de egyikünk sem annak élte meg. Ám ez akkoriban megtiszteltetésnek számított, így muszáj volt végigcsinálni,.."..."...lenéztek minket,...", "Az ösztöndíjunk is irritálta őket."..."Valójában végigrettegtem azt a nyolc hónapot. Az a szürreális gondolat járt a fejemben: egyszer csak nyomtalanul eltűnök majd ebben az óriási országban."..."... a hátuk közepére sem kívántak minket, de azért megkaptunk a Mojszejev együttes egyik balettmesterét..."..."...amikor elmentem a lakásigénylésemmel az illetékes hivatalba (már itthon,1986/87-ED), gyakorlatilag körbenevettek."..." Fodor Antal segített megoldani a problémát. Nem volt egyszerű, de végül hozzájuthattam egy nyolcadik kerületi, tizedik emeleti panelotthonhoz, amit imádtam."

Fentiekből és néhány további válaszból egy ifjú művész szinte kétségbeejtő pályakezdése rajzolódik ki, akinek -1964-ben született- 18-19 éves korában nyolc hónapos moszkvai továbbképzést kellett végigrettegnie, 22-23 éves korában nem jutott első szóra lakáshoz...csak második szóra, a probléma Fodor Antal segítségével oldódott meg, egyáltalán: rémísztő dolgok történtek vele az első időkben, moszkvai jutalomútját a címben olvashatóan büntetésként élte meg, ami nem tilos, csak furcsa. Az öles betüs címben harsogó "Kádár-kori ügyosztályokról" nem is beszélve...kár, hogy erről  -hacsak nem a lakást kiutaló "ügyosztályról" van szó?- az interjúban egy árva szót sem találtam....persze voltak ügyosztályok, tudjuk. Olaszországi, svájci versenydíjak a pálya legelején, 19 évesen már főszerep -Hamupipőke-, 21 évesen Seregi-Júlia (25 évre!) stb. Egy töretlen, visszavonulása után is káprázatos karrier birtokában a kezdetet sem kellene visszamenőleg feketére festeni...főleg azért nem, mert nem volt fekete.

5832   IVA • előzmény5831 2019-07-15 02:02:01

Az ország férfilakossága – mi tagadás – egy emberként szeretett magába, az is, aki nem látta az előadást, hiszen a még csupán kétcsatornás és egyeduralkodó MTV minden hír- és kulturális műsorában hosszú részleteket mutatott a táncjátékból”. – Hihetetlen, hogy magára adó újságíró hogyan képes leírni ilyen bulvárízű közhelyet. Az ország férfilakosságát „egy emberként” sohasem érdekelte a balett, a balerinákkal együtt sem, még a kétcsatornás tévéműsor-választék idején sem, legfeljebb egy szűk réteget.

Mint aki sohasem voltam Volf Katalin rajongója, akiben sohasem élt a „Volfi” becenév, akinek ebben az interjúban sem volt minden kérdés és válasz nagyon izgalmas, sem rokonszenves  azt mégsem értem, hogy itt mit és hogyan nem kellett volna…

5831   Edmond Dantes 2019-07-14 14:39:04

Interjú az origo.hu-n Volf Katalinnal. Volfi! Talán nem kellett volna, ezt így ne!

5830   IVA • előzmény5829 2019-07-13 02:07:57

Nem hivatkoztam a fórum szabályaira, önérzetből utasítottam vissza a hangnemét.
„Lényegi szakmai” hozzászólása magának sem volt a témához, csupán belinkelt egy újságcikket, kommentár nélkül, amely szintén híján van a „szakmaiságnak”.

5829   mandarina • előzmény5828 2019-07-12 16:55:53

IVA! Szerény tudomásom szerint nincs szabályozva, hány hozzászólással lehet kommentelni.

Ha mégis,és vétettem a fórum szabályai ellen, akkor elnézést kérek a fórumtól.

Amúgy továbbra is állítom: lényegi szakmai hozzászólása nem volt a témához.

Azt hitte, Román Sándor a Nemzeti Táncszínház, aztán ezt visszavonta, mondván, "téves információhoz jutott". Semmi olyan információt nem tud belinkelni, ami félrevezette volna. Maga volt tájékozatlan, ennyi.

5828   IVA • előzmény5827 2019-07-07 22:38:44

Mandarina! Nem értem, hogy a hozzászólásomra, amelynek egyik részét visszavontam, miért csak 5 hozzászólásban tellett magának goromba reagálására 12 perc alatt, amikor a felületen 500-nak is jut hely. Egy téves információmból fakadó, és már visszavont téma részletezésével nem tartozom. Fenntartom, hogy a téma többi részét illetően okkal állítottam, hogy a 24.hu tájékozatása nem hiteles, már az abból áradó féktelen Orbán-fóbia miatt sem.
Ne fájjon magának annyira, hogy az Operaház balettelőadásaiban tájékozott vagyok: 12 Erkel színházi estét néztem meg a legutóbbi (Operaházat nélkülöző) évadban. Maga hány táncszínházi előadást látott a „magyar táncművészet másik 90 %-ából”, és mely hozzászólásokban írt róluk beszámolót erre a fórumra, hogy ennyire aláminősíti az én ismereteimet? Amíg ezeket nem pótolja, nem változtat a meggyőződésemen, mely szerint a magyar táncéletnek kizárólag a politikai-indulati vonatkozásai érdeklik.
Még egy: otthon, a szomszédaival és a házmesterével nyugodtan ripakodhat imperatívuszokban; ha ilyen a modora, ahhoz semmi közöm. De ezen a fórumon az ilyen útszéli hang nem szokás, kérem, ha hozzám szól, feltétlenül mellőzze.

5827   mandarina • előzmény5822 2019-07-07 18:57:36

"A Román Sándorra vonatkozó bekezdésemet téves információból fűztem hozzá, visszavonom. "

Milyen téves információk? Vagy manapság így hívják a tájékozatlanságot? SOHA SEHOL SENKI nem állította, hogy a Román Sándor a Nemzeti Táncszínház, tehát sehol egy téves információ. Csak a nagy tudatlanság. Maradjon a MÁO Balettkaránál, azt ismeri, mást nem.

5826   mandarina • előzmény5820 2019-07-07 18:55:00

"Amikor a Nemzeti Táncszínház kiköltözött a Várszínházból, Novák Ferenc örömtől ujjongva vallotta meg, hogy ő volt az, aki éveken át teljes mellszélességgel küzdött azért (valamilyen agresszív állatéhoz hasonlítva a harcát), hogy a Táncszínház elhagyhassa a Várszínházat, ahol a nézőtéren hátrafelé haladva takarásban van a színpad felső része," 

Csakhogy a cikk nem erről szól. Hanem arról, hogy néhány hónappal ezelőtt nagy csinradattával átadták a Nemzeti Táncszínház épületét, erre kiderül,hogy az adófizetők pénzéből épült székhelyet a szintén állami tulajdonban levő cég olyan horribilis összegért béreltetené a NEMZETI táncszínházzal, amit az nem tud kifizetni. Minimális szövegértelmezési képesség kell mindezek megértéséhez.

 

5825   mandarina • előzmény5820 2019-07-07 18:49:29

Látszik, hogy semmit nem tud a Nemzeti Táncszínházról, annak történetéről stb. Ez amúgy nem baj. De akkor ne minősítsen cikkeket, plíz. Maradjon meg a MÁO Balettkarának az előadásainál, hiszen azokat látogatja, arról van tapasztalata. A magyar táncművészet ezen kívül eső 90 százalékát nem ismeri, ez sem baj. De ne ítélkezzen.

5824   mandarina • előzmény5822 2019-07-07 18:47:03

Aha... a 24.hu meg a hozzászóló a hibás, ha valaki keveri Román Sándor társulatát a Nemzeti Táncszínházzal -- már bocsi. Ha nem tájékozott valaki egy ügyben, járjon utána.

5823   mandarina • előzmény5821 2019-07-07 18:45:38

Hát, pontosan, Nem is értem, hogyan keverik egyesek a szezont a fazonnal, Román Sándort a Nemzeti Táncszínházzal.

5822   IVA • előzmény5821 2019-07-07 01:23:12

A cikket nagyon figyelmesem olvastam el, kétszer is. A Román Sándorra vonatkozó bekezdésemet téves információból fűztem hozzá, visszavonom. Hozzáteszem: így nem szabad hozzászólást írni. Újságcikket írni pedig úgy nem, ahogy a 24.hu tette.

5821   Myway • előzmény5820 2019-07-06 16:50:14

Román Sándor távozott úgyan, de nem a Nemzeti Táncszínháztól (amihez semmi köze!), hanem az EXPERIDANCE konglomerátumtól.

Egyébként figyelmesen el kell olvasni a cikket!

5820   IVA • előzmény5819 2019-07-06 07:30:17

Nevek és tények maradtak ki a torzító-lázító cikkből.
Amikor a Nemzeti Táncszínház kiköltözött a Várszínházból, Novák Ferenc örömtől ujjongva vallotta meg, hogy ő volt az, aki éveken át teljes mellszélességgel küzdött azért (valamilyen agresszív állatéhoz hasonlítva a harcát), hogy a Táncszínház elhagyhassa a Várszínházat, ahol a nézőtéren hátrafelé haladva takarásban van a színpad felső része, a táncosok feje, felsőteste. Magam is tanúsíthatom, hogy a Várszínház még prózai előadásokhoz sem volt alkalmas: táncelőadáson kívül több előadást láttam ott, amikor a Nemzeti Színház kamaraszínházaként működött.
A miniszterelnökséghez tartozó intézmények neve nem stáb, ez a kifejezés elsősorban a filmgyártásban használatos.
Úgy tudjuk”…; „Forrásaink szerint” – ezek komolytalan, nem hiteles hivatkozások, semmit sem érnek.
Az egyik táncszínházi vezetőnek távoznia kellett az állásából” – miért is titok a neve? Csak nem Román Sándorról van szó, aki a napokban a kormányellenes ATV-nek nyilatkozott névvel, arccal nyilatkozott az üggyel kapcsolatban, mindenre elszántan? Tehát ő rendelte meg ezt a cikket?

5819   mandarina 2019-07-05 09:57:27

https://24.hu/belfold/2019/07/04/millenaris-nemzeti-tancszinhaz/?fbclid=IwAR0THWXB8rm0wIQbLFLft88NMz_Ab--5OA08ckPcbDTy6F7LpkTMoENqZ2c

5818   tiramisu 2019-06-22 13:38:56

És az Időjárásjelentés hölgyei egyforma frizurával, egyforma fazonú ruhákban, egyformán  érthetetlenül beszélve..

5817   Klára • előzmény5816 2019-06-22 12:49:01

Mióta a TV műsorban több csatornán ez hangzik el: "az időjárásjelentést a cititaxi (sic - c betűvel kiejtve) támogatta ", azóta én már semmin nem csodálkozom!

5816   IVA • előzmény5815 2019-06-22 03:32:26

… holott Tatiana Melnik – színes, nemzetközi társulatunkban – nem lett, hanem orosz. :-)
És mit várjunk a bemondóktól, ha elmulasztják párizsi tanulmányútra küldeni őket?
És mit várjunk az időhiányban és energiaszegénységben szenvedő weboldal-építőktől: az új címek, kitüntetések még nem szerepelnek a társulati adatlapokon.

5815   lujza • előzmény5813 2019-06-22 00:59:14

Én már semmin se csodálkozom. Nemrég az M5 kultúrcsatorna kulturális híradójának bemondója szerint Melnik Tatjana étoile lett - így kiejtve.

5814   Edmond Dantes • előzmény5813 2019-06-21 18:06:09

off Pár napig nem voltam Pesten, nem tudom, tegnap miért maradt el az előadás, milyen idő volt, de azt látom, hogy most ragyogó az idő a városban és szélesebb környékén is. A hírt egy hírlevélben kaptam és azért osztottam meg, hátha valaki csak innen értesül a változás(ok)ról.

on Valóban nem kis dolog egy produkciót más helyszínre átvinni, bár megesett már ilyesmi, nekem is volt/ak ilyen esete(i)m. Nem is tudom, hány férőhelyes a Sziget, ezek szerint valóban elfér a közönség a szerencsés módon szabad Erkelben. Kicsit legfeljebb összébb húzódnak, ha mégsem..

5813   IVA • előzmény5812 2019-06-21 17:45:27

Lehet, hogy a Margitszigeti Szabadtéri Színpad felújítása nem volt tökéletes azáltal, hogy esőtől védetté tették a színpadot – figyelmen kívül hagyva azt a jelentéktelen szempontot, hogy a nézőtéren is ül néhány ember.
Emlékezetem szerint ilyen helyszínváltoztatás még nem volt. Lehet, hogy nem tudták eladni a két előadás jegyeit, különben hogyan férne el egy-egy „margitszigetnyi” néző az Erkel Színház nézőterén?
Bennem úgy vált hangzóvá az elolvasott hír, hogy a Zsizell című balett előadásáról van szó. Ám a közszolgálati rádió hírolvasónőjétől úgy hallom, hogy a Gizelle című balett helyszínén változatnak. A bemondó biztosan jártas valamennyire a franciában és a balettirodalomban, csak azoknak a nézőknek a kedvéért olvasta így a címet, akik nem tudják, mire váltottak jegyet.

5812   Edmond Dantes 2019-06-21 16:07:03

Helyszínváltozás! Fontos információ!

A június 21-i Giselle balettelőadás a mai napon az Erkel színházban lesz megtartva! A június 20-án elmaradt Giselle balettelőadást június 22-én az Erkel Színházban pótoljuk.

 

Az időjárás kiszámíthatatlansága miatt a Novoszibirszki Állami Akadémiai Opera és Balettszínház 2019. június 21-én, pénteken 20 órára a Margitszigeti Szabadtéri Színpadra meghirdetett Giselle balettelőadását a Szabad Tér Színház a közönség biztonsága érdekében az Erkel Színházban 20.30-as kezdettel tartja meg. A megváltott jegyek érvényesek, de az eltérő nézőtéri kiosztás miatt szükséges a jegyeket az előadás előtt a helyszínen, az Erkel Színházban becserélni. Kérjük tisztelt nézőinket, hogy az érkezés időpontját a fentiekre való tekintettel válasszák meg!

 

2019. június 20-i elmaradt előadás az esőnapon, 2019. június 22-én 20:30-as kezdéssel szintén az Erkel Színházban valósul meg, a megváltott jegyek cseréje ez alkalommal is szükséges az előadás megkezdése előtt, a helyszínen.

5811   Jana 2019-06-06 21:28:28

MyWay

Abszolút egyetértek.

5810   Myway 2019-06-05 15:17:03

Békülni látszik a Táncművészeti Egyetem és az Operaház.

Nem rossz hír, de alap kell, hogy legyen a Magyar Nemzeti Balettintézet azonnali megszüntetése!

5809   IVA • előzmény5808 2019-06-01 04:28:01

Ha A diótörő díszlettervetője Kentaur lesz (mint a Hófehérkéé), nyert ügyük lehet.

5808   Búbánat 2019-05-31 11:39:33

Ifj. Harangozó Gyula Diótörője lesz karácsonykor az Operettszínházban

ORIGO2019.05.30. 17:42

Stratégiai együttműködési megállapodást kötött a Magyar Táncművészeti Egyetem és a Budapesti Operettszínház, az idei legnagyobb közös vállalkozás a Diótörő színpadra állítása lesz karácsonykor. A koreográfus a budapesti és a bécsi Operaház volt balettigazgatója, ifj. Harangozó Gyula.

A megállapodás célja közös előadások, művészeti projektek, szakmai programok megvalósítása, az egyetemi képzések személyi és tárgyi feltételeinek biztosítása, pályázatokon való közös részvétel és információcsere. 

5807   IVA • előzmény5806 2019-05-22 04:06:10

lesz,

5806   IVA • előzmény5805 2019-05-21 16:23:07

Láttam, kettőt is. Nem érdektelen! Ha időm lesz beszámolok róla.

5805   trapper 2019-05-21 11:21:03

Látott valaki Szilviát, vagy ennyire érdektelen Seregi? Csak a vezetőség szereplése a díj átadón a fontos? Csak az izléstelenség, a pazarlás az időszerű?

 

5804   Myway • előzmény5803 2019-05-11 09:06:23

Már a címek sem magyarul vannak! SZÉP!

5803   IVA 2019-05-10 04:22:24

A Magyar Nemzeti Balett, miután társulatának vitatott arányú, mindenesetre jelentős „nemzeti” hányadát lecserélte „nemzetközire”, a Bánffy teremben idén futó GIF (Girls in Focus – Lányok a fókuszban) és az Erkel színházi OMG (Oh, My God) „nemzeti” elnevezésű estjei után a következő évadra az alábbi „nemzeti” elnevezésű magyar nemzeti balett-esteket hirdette meg:

1st Steps
KFM
Off Pointe
Limitless
(ez egy újabb darabbal bővítve az OMG „újragondolása”)
TáncTrend '20
KREOL, KREÁL

Az estek címére kattintva további angol darabcímekkel is találkozhatunk.

Ennyi trendi idegen szóval legutóbb a Nagy Vásárcsarnok egyik hentesénél találkoztam, ahol a különböző steaknek valók neve van kiírva az ártáblára, feltehetően a szomszédos Marx Corvinus Egyetem külföldi hallgatóinak igényeit kielégítendő. Az árakat nem tudtam kiolvasni, mert akkora számokat mi még nem tanultunk.

5802   Edmond Dantes 2019-05-09 15:22:56
5801   Siegfried 2019-05-08 22:01:15

Fortepan fénykép Pongor Ildikóról:

http://fortepan.hu/?image_id=88935

5800   Myway • előzmény5798 2019-05-05 11:11:40

Nem ebbe a topikba való, de legutóbb itt esett szó a témáról.

Én személy szerint a PORGY kapcsán sem Ókovács levéláriájában foglaltakkal, sem pedig az abban pellengérre állított Valencia James okfejtésével nem értek teljesen egyet. Szerencsére volt egy csodálatos garnitúra, akiknél fel sem merült semmiféle bőrszín, CSAK énekeltek, játszottak: HÁZY, SZIRMAI, RADNAY és a többiek maguk voltak a csoda! Ilyen átütő MŰVÉSZEK nélkül talán nem is kellett volna most műsorra tűzni és konfrontációba keveredni. 

https://index.hu/velemeny/olvir/2019/05/01/porgy_es_bess_afroamerikai_szarmazas_valencia_james_magyar_allami_operahaz_okovacs_szilveszter/

5799   IVA • előzmény5798 2019-05-04 23:44:01

A cikk (levél) tartalma biztosan nem kapcsolódik Koren Tamás halálához, az ő vonatkozásában nincs benne semmi kegyeletsértő („ünneprontó” mégannyira sem). A felháborodásnak sincs köze az elhunyt művészhez, közvetlenül a balett-topichoz sem.

5798   trapper • előzmény5797 2019-05-04 17:25:19

Tökéletes!

https://www.origo.hu/kultura/20190504-okovacs-szerint-az-opera-2111-levelaria.html?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201905


Egy ember, aki már "ünneprontó", a műfajok tekintetében is "kegyeletsértő" , a személyiségének teljes zavarával, a gondolkodást romboló és valóság elfedő média felhasználásával fenntartott megjelenésével, mára már nem ismer határokat.
Már félrevezette a nem túl szinvonalas sokat gusztustalankodó Bayert, lobogtatják a Nurejevvel együtt emlegetett balettos-publiciszta nagyszerű példáját, szánalmas videó klippel aláfestve máshol a médiában.
Nagy úr a MÉDIA!
Különösen a félművelt, tájékozatlan, és szándékosan ellenkező típusú emberek táplálékát adják, távol a mértéktől, az izléstől és az igazságtól.


A Koren Tamások hősök voltak ezekhez az emberekhez képest! 

5797   IVA 2019-05-01 22:18:24

Elhunyt Koren Tamás: http://tancelet.hu/hirek/4412-elment-koren-tamas

  
Műsorajánló
Mai ajánlat:
17:00 : Budapest
Szent István Bazilika

Virágh András (orgona)

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

"Doktorandusz koncertek 1."
POULENC: Szonáta
Ács Dominika (fuvola), Király Ádám (zongora)
BRAHMS: 1. (G-dúr) hegedű-zongora szonáta, op. 78
Kondorosi Karolina (hegedű), Matsunaga Minami (zongora)
BBERLIOZ: Nyári éjszakák, op. 7
Kronauer-Vida Anikó (ének), Szabó Ferenc János (zongora)
J.S. BACH: G-dúr triószonáta, BWV 1039
Bán Máté, Simon Dávid (fuvola), Dani Imre (zongora)
BEETHOVEN: 26. (Esz-dúr) zongoraszonáta, op. 81a („Les Adieux”)
Szalai Éva (zongora)
SCHUMANN: Meseképek, op. 113
Bor Péter (brácsa), Homor Zsuzsanna (zongora)

19:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia, Kamaraterem

Farkas Gábor (zongora)
"Liszt Születésnap Zárókoncert"
CHOPIN: Asz-dúr impromptu, op. 29
CHOPIN: Fisz-dúr impromptu, op. 36
CHOPIN: Gesz-dúr impromptu, op. 51
CHOPIN: cisz-moll impromptu, op. 66 („Fantaisie-impromptu”)
CHOPIN: 1. (g-moll) ballada, op. 23
CHOPIN–LISZT: Hat lengyel dal – 5. Meine Freuden
LISZT: Zarándokévek, Második év: Itália – 1. Sposalizio, 2. Il Penseroso
LISZT: Zarándokévek, Harmadik év – 4. A Villa d’Este szökőkútjai
LISZT: Zarándokévek, Első év: Svájc – 9. Genfi harangok
LISZT: Zarándokévek, Második év: Itália – 7. Dante-szonáta

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Sebastian Küchler-Blessing, Fassang László (orgona)
műsorvezető: Dobszay Péter, Tóth Árpád
"Orgona-párbaj Liszt emlékére"



19:30 : Budapest
Erkel Színház

Bogányi Gergely (zongora)
Házigazda: Szinetár Miklós
Videók: Bori Tamás
Rendező: Aczél András
"Zongoraáriák – Liszt209"
LISZT: Szerelmi álmok No. 3
WAGNER-LISZT: Izolda szerelmi halála
LISZT: Csárdás Macabre
LISZT: A Villa d’Este szökőkútjai
LISZT: Rákóczi induló
LISZT: Csárdás Obstiné
SCHUBERT-LISZT: Winterreise – részletek
LISZT: I. Mefisztó-keringő

19:30 : Budapest
Nádor Terem

Budapest Bach Consort:
Lachegyi Róza (hegedű), Szabó Zsolt (viola da gamba), Szokos Augustin (csembaló)
Händel, Jones, Playford, Purcell és Stanley művek
19:00 : Gödöllő
Gödöllői Királyi Kastély

Drahos Béla, Drahos Rebeka fuvola, Kovács Anikó hegedű
Weiner - Szász kamarazenekar
vez.: Drahos Béla
"Liszt Fesztivál"
BACH: 4. brandenburgi verseny
BACH: E-dúr hegedűverseny
SCHUBERT: 4. Szimfónia
A mai nap
történt:
1937 • Sosztakovics V. szimfóniájának bemutatója (Leningrád)
született:
1912 • Solti György, karmester († 1997)
1917 • Dizzy Gillespie, jazz-muzsikus († 1993)
1921 • Malcolm Arnold, zeneszerző († 2006)