vissza a cimoldalra
2020-03-28
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11475)
A csapos közbeszól (95)

Zenetörténet (279)
Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) (3760)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1402)
Wagner-felvételek (276)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4581)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1903)
Franz Schmidt (3566)
Kortárs zene (68)
Élő közvetítések (8463)
Van-e élet a komolyzenén kívül? (1764)
Pantheon (2567)
Operett, mint színpadi műfaj (4273)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (7338)
Wagner (2621)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4727)
Simándy József - az örök tenor (654)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Fórum - Balett-, és Táncművészet (Sesto, 2004-11-23 19:25:41)

   
6017   flavia • előzmény6016 2020-03-25 15:36:30

A Solymosi Tamás által vezetett Magyar Nemzeti Balettintézet növendékeit egy tanfolyam jellegű képzésen oktatják,valószínűleg végzettséget sem lehet szerezni náluk.

Nem a győri iskoláról volt szó.

6016   mandarina • előzmény6015 2020-03-25 11:47:25

Köszönöm a részletes ismertetést.

Korábban szerepelt, hogy még OKJ-s akkreditálásuk sincs, és úgy tűnt, mintha a győriekre vonatkozott volna az állítás,A győri tánc- és képzőművészeti általános iskola és szakgimnáziumnak nem kell OKJ, ezért nem értettem a korábbi hozzászólásokat.

6015   Klára • előzmény6011 2020-03-25 09:22:19

Nem tudom pontosan hány éve  bevezették az un. OKJ elnevezésű csodát, melyben először nem a szervezett iskolai keretben megvalósult képzések által adott bizonyítványok és képesítések  (nem gimnázium, nem szakközépiskola vagy szakmunkásképző, mely utóbbiakait  nagy vehemenciával meg is szüntették- ezét is van ma komoly hiány szakképzett munkaerőben akér a közlekedést, akár az építőipar stb. egyes területeit nézzük), hanem egyéni keretekben létrejött különféle tanfolyamok, képzések szerepeltek. Pl. ki tudja milyen alapon létrejött kisvllalkozások, KFT-k, stb tanfolyamai és az ott adott "bizonyítvány". Kezdetben nem is volt túl sok, és bizonyos tekintenben hiánypótló is volt. Később oly mértékben módosult és teret nyert, hogy középiskolai, vagy a pl, közgazdasági technikumi végzettséggel rendelkező munkavállalókat életkortól függetlenül elküldtek egy OKJ-s tanfolyamra (?), nem három forintért, ahol megtanulták a kitudja mit (nem egy ismerősön járta ki ezt az utat), és utána alkalmasak lettek a korábban is kiválóan végzett munkájuk ellátására. Ma már e nélkül a csoda nélkül nincs iskola, nincs végzettség, legalábbis a hivatalso előírások szerint. A baj csak az, hogy a Stancinéni KFT által pár hetes gyorstalpalón megszerezhető bizonyítvány, jogosítvány stb.  egyenértékű avval, amit pár éve több éves szakiskolai képzés, vagy több hónapos összetett képzés és vizsga után lehehett elérni. Akik anno szereztek jogsit pl, azok külön vizsgáztak műszakból, elsősegélyből, KRESZ-ből, majd jött a gyakorlat és végül a vezetési vizsga. Ma?

És amelyik tanintézet, képzési forma, stb nem kapja meg az OKJ-t az nincs, illetve nem egyenrangú. Legalábbis papíron, de mint tudjuk, ma az számít!

6014   mandarina • előzmény6013 2020-03-25 08:38:45

A győri. Én úgy értelmeztem, arról volt szó, de lehet, hogy tévedek.

6013   flavia • előzmény6011 2020-03-24 23:30:07

Melyik művészeti szakközépiskola?

6012   flavia • előzmény6009 2020-03-24 23:28:32

 

Kérdéseimre nem vártam választ, csak elgondolkodtatás miatt írtam. Elnézést!

6011   mandarina • előzmény6007 2020-03-24 20:44:27

Ezt az OKJ-dolgot nem igazán értem. A művészeti szakközépiskola nem kapta meg? De annak nem is kell

6010   mandarina • előzmény6006 2020-03-24 20:40:00

Nem látom a bejegyzést.

6009   mandarina • előzmény6007 2020-03-24 20:37:40

Az igazat megvallva nem tudom, csak annyit, hogy ő volt a jelölt. Azt sem tudom, hogy volt-e pályázat. (Biztos, hogy nem a jelenlegi igazgató dönt.) Csak annyit, hogy februárban lett volna döntés, azt hittem, volt. Csak annyit akartam jelezni, hogy a MNB igazgatója tévedett az interjúban, mert Velekei László már és jó pár éve művészeti vezető.

6008   Klára • előzmény6005 2020-03-24 20:16:12
6007   flavia • előzmény6004 2020-03-24 18:54:37

Mitől olyan biztos,hogy ő lesz a Győri Balett következő igazgatója? Kiírták már a pályázatot? A jelenlegi igazgató fogja eldönteni? ELKÉPESZTŐ!

Állítólag, még OKJ-s akkreditációt sem kaptak.

6006   Edmond Dantes • előzmény6005 2020-03-24 18:50:55
6005   flavia 2020-03-24 18:42:43

Karácsony Gergely közleménye:

A Fővárosi Közgyűlés nevében eljárva, a közgyűlés valamennyi frakciójával és minden érintettel egyeztetve 2021. december 31-ig Rudolf Pétert bízom meg a Vígszínház vezetésével. A Vígszínház ügye igazi szomorújátékká vált az elmúlt hetekben.

Egy végtelenül fájdalmas megtisztulási folyamat zajlik a művészeti életben, világszerte. Amit korábban hallgatásba burkolt eltűrés övezett, az mára tűrhetetlenné vált. Hogy így alakult – és jó, hogy így alakult -, az a jövőre nézve is kijelöli, milyen normák tiszteletben tartása lett elemi kötelessége minden színházi vezetőnek. Miként mostantól bármely társulat minden tagja számára lehetőségnél több, hogy azonnal felemelje hangját, ha bárki ezeket megsérti.

 

6004   mandarina • előzmény6003 2020-03-24 16:26:08

Elég felületes interjú.

Amúgy meg: "A mostani, Keresztény évadhoz kapcsolódik a közelgő Kreol, kreál bemutatója, amelyre meghívtam Velekei Lászlót, aki jövő évadtól a Győri Balett művészeti vezetője lesz," Szerintem Velekei most is művészeti vezető, igazgató lesz a következő évadtól. Arról sem esik szó, hogy az Operaház "balettiskolájában" heti hány órában és hány évig tanítanak, milyen akkreditált végzettséget ad -- összevetve pl. a Táncművészeti Egyetemmel.

6003   flavia 2020-03-24 14:46:20

https://magyarnemzet.hu/kultura/mitol-nemzeti-egy-balettegyuttes-7875788/?fbclid=IwAR1q05nCeuBEOT32xgBkkEi2fUJoMt9itVS13-diioU7lDUrFnWr-sFnBME

6002   Amalgám • előzmény5998 2020-03-14 23:19:13

Bejelentem, hogy szégyenkezek az Operaházat ért 3 csapás miatt.

6000   macskás 2020-03-13 13:02:00

6000

5999   Edmond Dantes • előzmény5998 2020-03-13 10:42:59

Liberális nemzetrombolás? Ugyan ki által? Ókovács? Vagy esetleg Apáti Bence? 

5998   trapper 2020-03-13 09:44:34

Elérte a 3 csapás az Operaházat!
oksz-st-covid19
Izlésrombolás, éktelen pazarlás, felesleges beruházás és liberális nemzetrombolás!
Nem kellene már valami változásnak elindulni?
Persze nem amalgám szerint! 

5997   Hangyász • előzmény5988 2020-03-10 10:38:42

De jó, hogy (Bartók/Stravinsky stb. kivételével) nem érdekel a balett!

5996   Amalgám • előzmény5995 2020-03-08 09:01:26

12-ben helyesen: "Tatiana Melniket illetően..." Bocsánat az elírásért. Álljon itt vígasztalásul egy link egy cikkhez a művésznő tavalyi fokvárosi plakátjával [partner: Vadim Muntagirov (principal dancer, Royal Ballet)]:

https://www.stageandscreen.co.za/tag/tatiana-melnik/

5995   Amalgám • előzmény5988 2020-03-07 23:21:57

Isten hozott a fórumon, Hibavadász!

 

Örülök a jelenlétednek, mert manapság a balettfórum felé már a madár is csak elvétve jár, te pedig – úgy néz ki – szereted is a műfajt, és talán értesz is hozzá. A tegnapi premierrel kapcsolatos hozzászólásodra az alábbi néhány pontban reagálnék:

 

1. Az általad tudálékos módon megidézőjelezett premier az volt, amit a neve is mutat: premier. Idézőjel nélkül. Teljes értékkel.

 

2. Az általad szintén tudálékos módon megsicelt „Ház” nem érdemelte ki ezt a figyelmet, nagyjából mindenki tudja, hogy mit jelent az, amikor ezt a szót átvitt értelemben használjuk. Átvitt értelemben a „Ház” cselekvőképes és bemutatóval szolgál, a legtöbb normális ember számára gond nélkül. Olyan Ház is van, amelyik háborút tud indítani. Igaz, az Fehér.

 

3. Az általad megidézett „Van aki” ember a fórumtársad, és van neki tisztességes fórumneve: fogtömésnek hívják (átvitt értelemben).

 

4. Örülök, hogy már itteni fóruméleted harmadik hozzászólásában sikerült minősítened valamelyik fórumtársad bejegyzésének, esetleg rövidebb távú szellemi törekvésének a sikerességét vagy sikertelenségét. Ilyen jellegű tanító mozdulatokra nagy szükség van errefelé. Figyelni fogok rájuk a jövőben is. Kiérdemelted.

 

5. A valóság tiszteletének tartom, hogy hozzászólásom lényegi elemeit végső soron nem vitattad el. Siker, amely kirobbanó. Vastaps, amely hosszú-hosszú. Káprázatos balett. Pazar kiállítás. Bravúros táncosteljesítmények. Mind megvolt

 

6. A zenével kapcsolatban akár igazságod is lehet, de arról nem a társulat tehet. Adottság. Bizony latinos-sramlis, itt-ott Carmen-áthallásos (Seguidilla?), a darabot jól elvivő, sok helyen tetszetős, sok helyen sodró lendületű, célszerű zene volt, amely képes arra, hogy az átlagközönségből tetszést váltson ki, és szórakoztassa azt. Az általad megemlített „valami felismerhetetlen egyéb zaj” valószínűleg a zenekari összhangzás lehetett, mert gázturbinát például nem láttam az árokban. Tudomásul kell venni, hogy a balettzenék komponálása nem állt meg a 19. században, 20. századi műben akár 20. századi zene is előfordulhat. Meglehet, a zenekar és az orosz vendégkarmester nem tudott tökéletes együttműködést kialakítani. Azt hiszem, olykor a színpad felől kasztanyettáztak bele a zenekar munkájába, de ebben nem vagyok biztos.

 

7. A füstgép jól viselkedett. Én olyan Giselle előadást is láttam nemrég, ahol végig, lassan, taktusosan sziszegett.

 

8. Örülök hogy láttad Londonban Osipovát és Vasilievet. Nekünk ez nem adatott meg. Kérlek jelezd, hogy vajon milyen árfolyamon tekinthetted meg azt az előadást, és milyenen a budapestit. Ha a kettő közötti különbözetet nekem fizeted ki, a fanyalgásod is egyből jobban elfogadom. De tényleg, érdekelne az előadások megítélése ár/érték arányban.

 

9. Osipova és Vasiliev nem a világszínvonal, hanem a világszínvonal+++. Két abszolút balettsztár. Hozzájuk képest itt most rendben voltunk, és amit mondtam – a világszínvonal – pont megvolt nálunk.

 

10. Ez egy „nagy” balett sok szereplőt vonultat fel. Sajnálom, hogy az egyik jelentéktelenebb szólószerep előadójánál, a szereposztás sorrendben 22. nevénél hibákat észlelhettél. Ez megesik. A fontosabb szereplők, Melnik (Tatiana), Balaban, Felméry, Leblanc, Rónai, Kekalo rendben voltak, nagyon is, teljesítményük bizony nem egyszer volt bravúros.

 

11. A kar munkájával kapcsolatos közlésed hiányosságait nem tisztem ugyan kiigazítani, de mivel nagyon szorgalmas ember vagyok, megteszem most, és megemlékezek a kiválóan begyakorolt, homogén teljesítményt nyújtó, végig jól összehangolt szinkronmozgást mutató kar szerepéről az előadás sikerében, mégpedig a legnagyobb elismerés hangján.  

 

12. Tatiana Melniket kvázi lerobotozni dőreség. Én nem ezt láttam. Zárt, szabályos stílusban táncoló, etalon balerina, és élénk színpadi jelenség. Fegyelmezett munkája, technikai kiválósága nem jelentett monotóniát. Alakítása megfelelt, nem a hagyományos szubrett szerepeiben vetették ugyan be, de művészileg mindent megoldott, a bosszúálló fúria is rendben volt. Ha a nemzetközi sztárbalerinát hiányolod, őt figyeld. A jobb tájékozódás elősegítése céljából tanácsolom, tekintsd át az utóbbi két évben teljesített gálafellépéseit és vendégszerepléseit mondjuk csak tavaly a kijevi Hattyújától a fokvárosi Csipkéjéig, olaszországi, luxemburgi, dél-koreai, baltikumi stb. gála- és egyéb fellépéseinek soráig. Olvasd kiváló kritikáit. Gondolkozz el azon, vajon miért számít Vadim Muntagirov, Daniil Simkin, Brooklyn Mack kedves fellépőpartnerének. Különösen ajánlanám a figyelmedbe az oroszországi szerepléseit, ahol a legnagyobbakkal egy sorban léptetik fel őt, ha hazahívják gálázni. Igen, a Bolshoi és a Mariinsky szólistáival, prímabalerináival, akiket annyira nagyra tartasz. Az a helyzet, hogy ez a színvonal egy ideje már megérkezett hozzánk, sokan vannak itt a nagy orosz balettszínházak (Bolshoi, Mariinsky, Stanislavsky, NOVAT) volt művészei közül. Kár, hogy Tatian Melniket illetően minderről nem értesülhettünk pl. a Ház mindig ügyes sajtójának téli számából, ahol a művésznő ugyan uralhatta a címlapot, de a vele készült anyagból inkább csak azt tudhattuk meg, hogy a fényképész elkötelezett a hosszú női lábszárak iránt, amelyeket a balerina legfontosabb testrészének tekint. Ha mindez megtörtént, és esetleg arra jutottál, hogy ismereteid teljességének erejével sikerült beleszállnod napjaink egyik kifejezetten keresett és jól foglalkoztatott nemzetközi sztárbalerinájába, kérlek jelezd, mint ahogy az ellenkezőjét is, hiszen a folyamatos önreflexió a jó párbeszéd alapja.

 

13. Vizsgáld meg esetleg annak a lehetőségét, hogyan lehetne a jövőben a táncosok teljesítményét a hírnevük vagy a homlokukra ragasztott „ex-Bolshoi” , „Mikhailovsky” vagy „Londonban” címkék ismerete nélkül értékelni, kiválóságukat így felismerni. Most, hogy a társulatot feltöltötték nálunk kevéssé ismert, de valójában még orosz viszonyok között is komolynak tekinthető, közeli-távoli hazájukban népszerű és jegyzett szólótáncosnőkkel, nem haszontalan tudás ez. A Vasiliev által képviselt minőségért ne aggódj: ő ugyan személyesen nincs itt, de a négy szereposztás közül az egyikben a címszereplő hölgy a nagynevű művész úr elfogadott, rendszeres fellépőpartnere. Nagy segítség lehet ez az információ, ha mégis valamilyen mankóval akarjuk betájolni az előadások valós színvonalát.

 

14. 5983-hoz külön: A balettművész testbeszéde szerintem azt fejezi ki, hogy kényelmesebb a kanapé sarkában ülni, mint egyébként. Továbbá látszik rajta, hogy indiszponált, talán kialvatlan. Utolérhetetlen erejű logikai következtetés mindazonáltal azt feltételezni, hogy bármely balettigazgatótól főszerepet és televíziós szereplési lehetőséget pont egy vele rossz viszonyban lévő művész kaphat. Majoros művész úr továbbá tavaly kapta meg a Kamaraművész elismerést a társulattól. Mondjuk talán azt, hogy hozzászólásod vagy az ítélőképesség hiányára utal, vagy tendenciózusan kiforgató jellegű.

 

15. Siceljünk (sic!) folyamatosan, hiszen fórumtársunk idézésekor ez a tisztelet legbiztosabb megnyilvánulási formája, mert ő hibázhat ugyan, de mi soha. Felsőbbrendűségünk tudatát hogyan is lehetne ennél jobban kifejezni a hülye másik fórumozó felé? Neked ez már az első hozzászólásod óta jól megy. De várj csak, mi van itt... „de a Bolsoi (sic!) korábbi szólistái után” (5988), vagy „az opera balett (sic!) tagjai” (5983)... Nem „Bolsoj”, illetve „Bolshoi”...? És nem „operabalett”...? Ezeket te írtad? (sic!) (sic!) (sic!)    

 

16. Meglehet, hozzászólásom olykor keresetlennek vagy gunyorosnak tűnik, de kérlek, hogy ezt ne tudd be személyes sértettségnek; azt nem reagálnám le sem pitiáner, sem ennyire hosszadalmas módon. A balettfórum nagyjából a közelmúltban szabadult meg attól a tehertételtől, amelyet több fórumtárs minden kulturált jelenlévőt bántó, a Nemzeti Balett körüli fejleményeket buzizó-pedofilozó-külföldiző stílusban lereagáló viselkedése jelentett. A te első hozzászólásaid attitűdje – bocsánat, hogy megítéllek, és talán tévesen – magában rejti annak a lehetőségét, hogy ennek a jelenségnek legalább a kistestvére megismételheti itt magát, hiszen kevesen kezdenek II. Fáyok kinevezésével vagy számukra kevéssé tetsző tévébeszélgetések „undorító”-zásával, illetve általában véve nem sokan mutatnak olyan kevéssé konstruktív, a külvilággal való maradéktalan béke hiányára utaló vislkedést, mint ahogy az eddig neked sikerült. Szíves segítséged kérem abban, hogy a közelmúlt szerencsétlen jelenségei ne ismétlődhessenek meg ezen az oldalon!

 

Köszönöm szépen:

Amalgám  

5994   IVA 2020-03-07 21:46:00

Előző hozzászólásom egyik gondolatát folytatom, amikor Pethő László egyik leghálásabb szerepéről, kiváló Simone-alakításáról emlékezem meg. Sőt elismerem, hogy nekem tetszett például Perlusz Sándor kevésbé tekintélyes alkatú, eltérő katakterű mama-megformálása is. Sőt még azt is, hogy A rosszul őrzött lány jelenleg műsoron levő változatában is professzionálisak és tehetségesek a szerep megformálói. Fülöp Viktor alkotásához azért nem mérhető senkié sem, mert a szerep akkor – szerencsére hosszabb időszakokban – rendkívüli művész-személyiség, géniusz repertoárjába került, aki a színész lelkének mélyén rejlő archetípusból hozott jellemet a felszínre.
Ha létezik olyan férfi balettművész, akire a kötelező külső adottságokon (jó felépítés, figyelmet keltő megjelenés) túl ráillik, hogy jelenség, Pethő László az volt. Nyúlánkságával, szólista szerepkörre predesztinált színpadi jelenlétével nem feltétlenül ideális tagja a tánckarnak, annál érdekesebb életre keltője, szélsőséges jellemeknek: gonosz varázslónak, megszállott bosszúállónak, ellenszenves arisztokratának, feltűnni vágyó alakoknak stb. Személyében az Operaház balett-társulatának különleges egyénisége vonult vissza a színpadtól majd’ három évtizeddel ezelőtt. Idén, februárban a földi létből is.
http://digitar.opera.hu/www/c16operadigitar.01.02.php?is=1505&bm=1&mt=0&l=1
Alakjának felidézésére ide linkelek egy részletet a Magyar Televízió 1962-ben forgatott Csudapest című revüfilmjéből, amelyben az éneklő-játszó Polónyi Gyöngyi, a csupán hangját adó Csákányi László partnere a némajátszó Pethő László, a fehér öltözetű egyetemista szerepében. Egyikük sincs már köztünk.
https://www.youtube.com/watch?v=1BRTU4MpKSY

5993   IVA 2020-03-07 21:39:17

Januárban elhunyt Erdélyi Alice (1928. szeptember 10. Ungvár – 2020. január 20. Budapest), az Operaház magántáncosnője.
http://digitar.opera.hu/www/c16operadigitar.01.02.php?bm=1&mt=0&kr=A_10_%3D%22Erd%C3%A9lyi%20Alice%22
A Keszkenő című balett Marikájaként ismertem meg, mely szerepet Lakatos Gabriellától vette át, miután az utóbbinak – Kováts Nóra, később Csinády Dóra disszidálása miatt – Sári, a cigánylány alakítóinak sorát kellett erősítenie. A Keszkenő nyomában Tánja, az orosz diáklány szerepében láttam Erdélyi Alice-t, a Gajane című balettben, amelyben Lakatos Gabriella két pazar feladatban, a kardtáncoló Aisaként, majd a címszerepben tündökölt.
Erdélyi Alice csaknem három évtizeden át (1943.09.01.–1973.02.28.) volt az Operaház tagja, a prímabalerina Lakatos nemzedék- és pályatársaként és – mint vallomásából kiderül – barátnőjeként is. Szinte minden klasszikus balettben táncolt fontos szólót, a második, harmadik vonalban. Jellemzően a legigényesebb karakterszerepekben nyújtott emléketezes élményt, valamint operák balettbetéteinek szólóiban, olykor Lakatos „mögött”, a második szereposztásban. Erényei közé tartozott a gyönyörű megjelenés, az áradó temperamentum, a fojtott szenvedélyesség és az erotikus kisugárzás, mindez nem hígabban vagy silányabban, mint a nagy pályatársnő palettáján. Mégis az utóbbi eme tulajdonságai váltak egy legenda portréjának jellemző elemeivé, mert Lakatos nemcsak nagy balerina volt, hanem zseni is.
Bár mindkettőjük pályája második részének közönsége voltam, a fenti összehasonlítás korántsem az én megállapításomként érdekes. Annál figyelemre méltóbb és meghatóbb maga a túlélő (ma már tudjuk, három évtizeddel túlélő) Erdélyi Alice fentebb említett (több részbe szerkesztett) megnyilatkozó vallomásában, a Lakatos Gabrielláról készült portréfilmben, amelyben kollégák igyekeznek megfejteni az egykori prímabalerina „titkát”.
https://www.youtube.com/watch?v=F-iDHESzs-Q
https://www.youtube.com/watch?v=TGeYzjzR2e8&t=937s
https://www.youtube.com/watch?v=5mAxtT0IjnM&t=21s

5992   ganesa 2020-03-07 16:18:53

Ez így van. Ők voltak. Azért nem írtam ide a nevüket, mert az itteni előadásról írtam és ennek a két világsztárnak az említése egy lapon az itteni előadással az - ahogy mondani szokták: lehetetlen! És ez - sajnos - ismét bebizonyosodott.

5991   Myway • előzmény5990 2020-03-07 12:13:01

OK! Mert Oroszországban az utóbbi időben egyedül a Mikhailovsky játszotta a darabot Messerer mester felújításában és betanításában Csabukiani eredeti koreográfiája alapján. Valószínűleg Ivan Vassilyev és Natalia Osipova táncolták (ők voltak korábban a Bolsoj szólistái, de Londonban már a Mikhailovsky együttesben voltak tagok!

5990   ganesa 2020-03-07 11:54:45

"a Bolsoi korábbi szólistái után"... azaz: nem a Bolsoi együttese, szólistái voltak, hanem a két szólista KORÁBBAN a Bolsoi szólistája volt. Az előadás a Mikhailovsky Ballet vendégjátéka volt, amiben a Bolsoi korábbi szólistái is felléptek... 

5989   Myway • előzmény5988 2020-03-07 11:02:55

Lehetne valamit tudni (nem kritikát!) a londoni előadásról? Biztos, hogy a Bolsoj volt és nem a Mariinsky, vagy a Mikhailovsky?

5988   ganesa 2020-03-07 09:55:56

A "premieren" jó 70+ % néző volt. Az első felvonás alatt. Utána...hmmm...
Akik voltak: természetesen jelentős részben ingyen jegyesek és rengeteg orosz ajkú vendég. De ezzel nincs is baj, ilyenek a bemutatók sok helyen a világon.
Van aki megpróbál "önmérsékletet gyakorolni": sikertelenül."a Ház (sic!) az utóbbi évek talán legjobb bemutatójával szolgált nekünk:
káprázatos balettet láthattunk..." Tulajdonképpen igaz. De ez csak azért van, mert katasztrófálisak az utóbbi évek "bemutatói".
Katasztrofális, katyvasz zene - rossz olasz vadnyugati filmzene keveréke valami felismerhetetlen egyéb zajjal.A kasztanyetták össze-vissza csattognak, a zenekar kiegyenlítetlen.
Volt szerencsém ugyanezt a darabot látni pár éve Londonban. Az sem volt egy remekmű, de ez itt sajnos annak a közelébe sem jutott. Igaz, ott nem kellett megkűzdeni a "feleségét fölvesszük, ő meg hozza a férjét" igencsak problémás színvonalú "kisszóló" táncosával, ami a vicc kategóriája (aki jelen volt láthatta: Melnyk Vladyslav sajnálatos próbálkozását:
nem sikerült...
Az látszik, hogy sokba került. A "londoni" vetítés ötlet itt is megjelent - ami a 70-es évek beli előadáson még egy szép nagy vörös drapéria lengetésben merült ki -, csak persze ez is magyarosra sikerült.
Azaz nem olyan színvonalú, nem úgy, nem akkor...
A "füstgép" hozta a 60-as évek kínos effektjét: egy "porszívócső"-ből "árad" a szíbpadra a füst. Kínos, rossz, minek? Érdemes lenne - ha már ennyi pénzt (három díszlet, rengeteg kosztüm, stb.) költenek valamire, akkor
a többi vizuális résszel is kicsit többet foglalkozni.
A koreográfia olyan, amilyen. Néha kimondottan szórakoztató! A diagonálban a férfi szólista "rázzuk a rongyot" mozdulatsorát lekövető férfikar, vagy a darab "főmotívuma", a "keverjük meg jobbról-balról" igen sok "élményt"
okoz...
Azt viszont nem szabad elvitatni: hogy sok, rengeteg tánc van benne és nem is könnyű! A címadó főszereplő szerepe is nehéz, sokféle képesség kell hozzá... A művésznő mindent meg is csinált. Sajnos eddig jutott. Néha olyan érzésem volt, mintha egy robotot látnék. Igaz nem szerencsés az összehasonlítgatás: de a Bolsoi korábbi szólistái után (London) ez azért finoman szólva sem volt ugyanaz... 
Az est hangulatát nagymértékben emelte a balettigazgató folyamatos bekiabálása, bravózása, extatikus tapsa - amit persze a mellette ülő stábjának sem lehetett így megúszni.
A opera igazgatója is csak az első felvonást "élvezte" végig, aztán dolga akadt. Még korábbi "visszalopakodunk a végére" csele is elmaradt... Nem láttuk többé.
Kár...

5987   IVA • előzmény5985 2020-03-06 23:38:59

OFF: Mégis, mi a nyavalya támogatja ezt a webhelyet, ha a Google Chrome (amelyre már annak idején is kényszerűségből váltottam) nem, és az Opera böngésző sem?! Ezért fizetem elő az internetet és látom a rohadt reklámokat?!
Köszönet Búbánatnak, hogy legalább a cikk egy részét elolvashattam.

ON: „A Laurenciát már láthattuk pár alkalommal a hetvenes évek elején Orosz Adéllal és Róna Viktorral a főszerepben”…
Az a pár alkalom 17 előadás volt, három évadban, de akkor is kiállították a balettet 4 címszereplővel, 3-4 szereposztásban.
http://digitar.opera.hu/www/c16operadigitar.01.01.php?bm=1&mt=0&kr=A_10_%3D%22Laurencia%22
Sajnos, sajnos nem láttam.
A jelenlegi eladás jelmeztervezőjének neve: Rományi Nóra.

5986   Amalgám • előzmény5985 2020-03-06 21:39:51

Most jövök a premierről, a bemutató ugyan nem telt ház mellett, de kirobbanó sikert aratott, hosszú-hosszú vastapssal. Jómagam is a hatása alatt vagyok még, ezért kellő elővigyázatossággal szeretnék önmérsékletet gyakorolni, és amennyire lehet, mellőzni a szuperlatívuszok alkalmazását. Ugyanakkor egyértelműnek tartom, hogy ma este a Ház az utóbbi évek talán legjobb bemutatójával szolgált nekünk: káprázatos balettet láthattunk, pazar kiállításban, bravúros táncosteljesítményekkel. Ez a Laurencia az abszolút világszínvonalat képviseli. Nagy-nagy köszönet érte az egész Társulatnak!   

5985   Búbánat 2020-03-06 19:34:13

A LAURENCIA CÍMŰ BALETTET PÉNTEK ESTE MUTATJÁK BE AZ ERKEL SZÍNHÁZBAN

"A nép mint főhős"

MNO.Hu - 2020. MÁRCIUS 4. SZERDA 15:06

Breuer Csilla

"Egész estés Messerer-balettet mutat be péntek este a Magyar Nemzeti Balett az Erkel Színházban. A Laurencia látványos szólókkal, duettekkel és alapüzenetéhez híven különleges tömegjelenetekkel kápráztatja majd el a közönséget.

Időtlen témákat boncolgat a mű, olyanokat, mint a becsület, az igazság, a szabadság és az emberi méltóság, így nem véletlen, hogy 2010-ben Michael Messerer, a világ legjobb balettmestereinek egyike felújította Vakhtang Chabukiani 1939-es koreográfiáját, amelyhez Alexander Krein komponált zenét. A Laurenciát már láthattuk pár alkalommal a hetvenes évek elején Orosz Adéllal és Róna Viktorral a főszerepben, most viszont nemcsak a koreográfia, hanem a látványvilág is megújul: Rózsa István és Romhányi Nóra nemcsak felfrissítette, hanem újra is gondolta Vadim Ryndin korhű díszlet- és jelmezterveit. A többszörös szereposztás címszerepében Melnik Tatiana, Tanykpayeva Aliya, Kosyreva Diana és Balaban Cristina, Frondoso szerepében pedig Leblanc Gergely, Timofeev Dmitry és Majoros Balázs lesz látható, a Parancsnokot Kekalo Iurii, Radziush Mikalai és Melnyk Vladyslav táncolja.

Lope de Vegáról minden bizonnyal megemlékezünk még idén, hiszen augusztusban lesz halálának 385. évfordulója. A spanyol drámaírás legkiemelkedőbb egyénisége rendkívül gyorsan alkotott, egy háromfelvonásos darab megírása mindössze egy napot vett igénybe nála, hangzatos rímekbe szedett egyfelvonásos játékait pedig a fáma szerint csak úgy, társaságban, mintegy mellékes kiegészítőjeként a csevegésnek rögtönözte. Komoly témájú és hangú drámáit viszont alaposan kidolgozta, ezekkel akár három napot is elbíbelődött.

Ezek egyike a Laurencia alapjául is szolgáló Fuente Ovejuna, sokak szerint Lope de Vega legnagyszerűbb műve, amely egyben a drámatörténelem egyik remekműve is. A magyarra előbb Gyilkos falu, később A hős falu címmel lefordított dráma kiállás a nép mellett a zsarnok földesúrral szemben, amelyben ráadásul az igazságos király tudomásul veszi a nép igazát. A drámának valós történelmi alapja van. A szerző születése előtt Fuente Ovejuna lakói valóban megölték a földesurat, aki a király ellensége volt, így az uralkodó várossá emelte a falut, amely közvetlenül a királyi hatalom alá került, ez pedig elősegítette a lakosság polgárosodását."

[...] 

5984   Myway • előzmény5983 2020-03-05 09:04:55

EGYETÉRTEK!!!

5983   ganesa 2020-03-03 21:06:01

Ez csak egyszerűen undorító! Ez van... Az sokat elárul az opera balett tagjai és a vezetőség kapcsolatáról, amit az igazgató és a szólsta testbeszéde (body-language) egyértelműen közvetít: elfordulunk egymástól, ne legyél a közelemben.... stb. stb. Sajnos ide jutott a "nemzeti" balett. És az, hogy akadémiának hívják azt a kizárólag pénzügyi alapon (bocsánat az érintett szülőktől!) működő "dalárdát", amivel elhitetik gyerekekkel és jómódú szüleikkel, hogy a pénzük miatt a cukiság gyermekből balettMŰVÉSZ lesz, az felháborító becsapás, hazugság!

5982   Edmond Dantes 2020-03-03 19:59:05

Az ATV Start vendége volt ma reggel Solymosi Tamás, a Magyar Nemzeti Balett igazgatója és Majoros Balázs balettművész, grand sujet. A készülő Laurencia-bemutatóról beszélgettek és szó esett arról, hogy felvételt hirdet a Magyar Nemzeti Balettintézet. A beszélgetést ide kattintva lehet megtekinteni.

5981   Amalgám • előzmény5979 2020-02-24 07:06:36

Mind a két lehetőség elképzelhető, meg persze egy harmadik is, hiszen a „túltolt” kultusz ismert lejáratási technikának számít. Nem feltétlenül gondolom, hogy itt most az utóbbiról lenne szó, de a cikk arra feltétlenül jó, hogy ártson... Szorgalmas munka.

5980   Búbánat 2020-02-23 22:07:48

"A balett pozitívan hat a gyerek személyiségének fejlődésére."

2020. 02. 23. 20:00 Kecskemét

 BAON.hu – Bács- Kiskun Megyei Portál

5979   Edmond Dantes • előzmény5977 2020-02-23 09:22:06

Nehezen tudnam eldonteni, hogy a nev nelkul jegyzett cikk parodia-e vagy omlengo laudacio, amibol a Foigazgatonak is jut keveske. (Szerzoje netan o maga lenne?) Mandiner. hu nem eppen szatirikus stilusarol ismerszik meg es foltuno az is, hogy ennyi ido alatt nincsenek kommentek a cikk alatt vagy legalabbis nem publikaltak kommenteket.

5978   Edmond Dantes • előzmény5976 2020-02-23 09:13:26

Az elmult evekben az udvari sajto meglehetosen egy hangon szolt mindenben mintha legalabbis Karajan vezenyelte volna oket. Pont Solymosi Tamasnak lenne kulon udvari sajtoja? Vagy netan a romlas viragai utan a bomlas viragai is megjelentek az udari sajtoban?

5977   IVA • előzmény5972 2020-02-22 22:40:03

Valószínűleg volt abban valami sorsszerű, hogy a Magyat Állami Operaház balett-együttesének vezetője Solymosi Tamás lett, és biztosan van abban szükségszerűség, hogy az egykor (jelző nélkül, de ténylegesen) nemzeti társulat mára nemzetközi.
De vajon miért szükséges, hogy a Mandiner egy már-már paródiának ható közhelygyűjteményt zengjen róla? Ebből emelem ki saját kis képtelenség-kigyűjtésemet:
Direktor, Direktor úr, „English National Balletig” (sic), „balett utánpótlás nevelést”, „Solymosi-igazgatta” (sic), „Reá”(sic!!!)

5976   Jana 2020-02-22 20:27:58

Kedves Amalgám, természetesen az udvari sajtója írta.

5975   Amalgám • előzmény5974 2020-02-17 17:10:11

Érdekes cikk. Azt nem tudom eldönteni, hogy a direktor úr ellenségei vagy a barátai írták...?

5974   Edmond Dantes • előzmény5973 2020-02-17 16:12:36

Az attól függ, hogy a kultúrharc kinek a javára dől el hausintern ld. 5966...nehezen tudnám eldönteni, melyiknek a szövege rémísztőbb.

5973   Myway • előzmény5972 2020-02-17 15:30:18

Micsoda magasröptű szövegek!

"Felismerve és a gyakorlatba átültetve a korszerű trendeket, az Intézet Solymosi Tamás címzetes és nemzetközileg jegyzett balettművész vezetésével hosszú távú víziókon alapuló tantervvel és holisztikus megközelítést alkalmazó metodológiával végzi a balett utánpótlás nevelést."

Tutti meg van a Kossuth díj! 

5972   Jana 2020-02-17 08:19:09

mandiner.hu/cikk/20200213_a_solymosi_paradigma_balett_és_orszagimazs

A fentiekből megtudjuk, hogy Solymosi egy géniusz. Igaz MAGYAR!
Legalább a Mandiner szerint...

5971   Edmond Dantes 2020-02-12 17:03:09

Esterházy szavaival élve: egy bizonyos szint fölött nem süllyedünk egy bizonyos szint alá. Az 5966-ban belinkelt cikket kitermelő portál hangvétele, stílusa, tematikája nézetem szerint kimeríti a fent idézett bon mot-ban foglaltakat és ennek megfelelően kellene itt kezelni. Más lapra tartozik, vajon kik, kinek és mit akarnak "üzenni" ezzel az irománnyal...miként tették kb. ugyanezt a gender-toposzt előkapva, hasonló színvonalon origo. hu-n a Billy Elliot kapcsán.

5970   Robesz • előzmény5969 2020-02-12 15:55:46

És egyébként is, ki a cikk írója?!  Nem látom, hogy felvállalta volna a nevét!

5969   Myway • előzmény5966 2020-02-12 14:18:39

RÉSZBEN IGAZA VAN A CIKKÍRÓNAK, RÉSZBEN PEDIG UNDORÍTÓ! KÜLÖNÖSEN A KOMMENTEK FEHÁBORÍTÓAK - KÁR, HOGY AZ INTERNET ILYEN FELSZABADULTSÁGOT ÉS ELLENSÉGESKEDŐ HATÁST VÁLT KI AZ EMBEREKBŐL!

5968   Amalgám • előzmény5966 2020-02-12 11:41:12

Nem ezért nincs telt ház az Erkelben. Ez a szempont nagyjából közömbös, átlagos nézőközönséget ennyi áthallás a szóban forgó szubkultúrából nem zavar. Normális intézményvezetést sem, ezt tegyük hozzá. Gondoljunk csak egyik-másik Recirquel darabra, amelyekkel kapcsolatban szintén megfogalmazódhat ez az áthallás,  pillanatnyilag mégis a Műpa-repertoár igáslovainak számítanak, nagy szériában játszva. Az intézményvezetés és a közönség is igényli őket. Ezt annak ellenére mondom, hogy a genderelméletnek mint társadalmi és politikai ideológiának nálam erősebb kritikusa nem nagyon lehet ezen a fórumon.

 

Még néhány gondolat a bejegyzéséhez és a szóban forgó cikkhez:

 

1. Az Episode 31 c. koreográfiával kapcsolatos, súlyosan negatív véleményemet már korábban megfogalmaztam az oldalon, de a mű az adott összefüggésben sem a többi nézőből, sem a darabot szintén kommentáló fórumtársakból, sem belőlem nem váltott ki semmiféle reakciót. Meglehet, a probléma súlya is ennyi lehet valójában, már ha a Vadhajtások névtelen sajtómunkása nem találja fontosnak felkarolni a kérdést... Nem érzem azt, hogy az előadás során a gender-ideológia hatása alá kerülhettem volna, bár amúgy bosszankodtam, és keservesen sirattam a belépőjegy árának időarányos részét.

 

2. Felhívnám rá a figyelmet, hogy a Nemzeti Balett jeleskedik a nem genderkonform műsorok bemutatásában is. Itt van mondjuk rögtön a Giselle a nemi szerepek meglehetősen hagyományos, romantikus felfogásával. Azután gondoljunk csak A bahcsiszeráji szökőkút c., előző két évadban műsoron volt tánckölteményre, amelyik gender-szempontból annyira „cinkes”, hogy „Nyugaton” gyakorlatilag játszhatatlan, mert az ázsiai középkor nőképe – vagy amit mi annak gondolunk – az eunuchok és vad tatár harcosok által korbáccsal igazgatott háremmel, illetve Girej és Zaréma kapcsolatának dinamikájával ott egyből kiverné a biztosítékot és elszabadítaná a radikális feminista cunamit.       

 

3. A Nemzeti Balett, ha összeszedi magát, sokat tehet a telt házért, és jó nézettségi mutatókra képes. Emlékeztetnék talán a legutóbbi Diótörő-szériára (30 telt házas előadás, kb. 54-55 ezer néző) vagy a tavaly 8, idén 9 előadásos Giselle-szériára, amely mindkét évadban megmozgathatott kb. 12 ezer nézőt, többnyire talán nem telt házzal, de átlagban jónak mondható mutatókkal. Összességében legalább azonos nézőszámot hozhat minden évben a Hófehérke és a 7 törpe 10 előadásos szériája is. Erre most opera – piaci alapon – nem nagyon képes, a Ház repertoárjának két tartóoszlopa pedig egyértelműen  két mesebalett, a Diótörő, illetve a Hófehérke és a 7 törpe. Az üres nézőterek oka a balett esetében az, hogy a társulat ezeken túl sokszor harmadrendű darabokat játszik, az előző évadokban kifutott baletteket játszik, rosszul méri fel – az amúgy létjogosult – kortárs művek iránti igény volumenét, illetve a nagy balettopuszok indokolt előadásszámát alkalmazza a kevéssé jelentős művekre is. De az Erkel hiányos nézőtereiért a balettet, illetve annak vélt elgenderesedését felelőssé tenni súlyos tévedés.

 

4. A közönség az előadóművészeket előadóművészeti érdemeik alapján ítéli meg, és nem a nemzetiségük alapján. A Diótörő idei tíz Mária hercegnőjéből egy volt magyar; a Giselle címszerepét két év alatt hat balerina táncolta, akik közül szintén egy volt magyar. A közönségnek semmi baja nem volt a külföldi művészekkel ezekben a sikeres sorozatokban. Én azt hiszem, hogy a jelenlegi balettvezetés ellenzéke képtelenné vált annak érzékelésére, hogy egy-egy ilyen támadás, az operaházi kenyérharc felpántlikázása milyen mértékben kontraproduktív is. A közvélemény és a politika támogatását eddig nem hozta meg, emberileg viszont nagyon kedvezőtlen képet festett az adott körről, amit csak rontott a burkolt vagy kevéssé burkolt formában ezen az oldalon is megjelenő „buzizás-pedofilozás”, meg úgy általában a balettfórumon végzett morális tarvágás. Ez pedig azért sajnálatos, mert sokaknak lehetett volna füle a társulatnál zajló átalakítások egyéb aspektusaira, munkajogi és emberi vonatkozásaira is, már ha ezek előadóinak köre nem hiteltelenítette volna el magát eleve.

 

5. Igazából nem írnám ezt az egész bejegyzést, ha egy-egy ilyen támadás alkalmával nem aggódnék azért a magas szakmai és művészi színvonalért, amelyet a Nemzeti Balett külföldi művészei jelenleg a közönség és a társulat számára biztosítanak. Tudomásul kell venni, hogy a magyar balett aranykora régen véget ért, és hazai utánpótlásra támaszkodva nemzetközi színvonalú balettjátszást fenntartani pillanatnyilag nem tudunk. Azok közül a mértékadó, nagy nemzetközi balettversenyek közül, amelyeken a magyar balettszcéna rendszerint képviselteti magát, Várnában magyar balerina a 70-es, magyar balettművész a 80-as évek óta tudtommal nem ért el helyezést. A Lausanne-i verseny történetében négy magyar induló tudott díjat szerezni, közülük hárman 1982 és 1990 között. Az, hogy 2008-ban magyar balerina még díjat tudott hozni onnan, inkább a kivétel volt, semmint a szabály. Ezek sajnos a szomorú realitások, és tudomásul kell venni, hogy a magyar balettjátszás külső erőforrások nélkül elveszítené színvonalát és nemzetközi rangját. Tudomásul kell venni azt is, hogy a Nemzeti Balett nem Solymosi Tamás direktori működése idején kezdett a külföldi művészekre támaszkodni, mert valószínűleg több elődje is felismerte már az utánpótlási válság jeleit. Radina Dace, Irina Tsymbal, Anna Tsygankova, Vladimir Arhangelski és még sokak szerződtetése a 90-es végétől kezdődően már feltehetőleg ezt jelezte, és amikor Solymosi Tamás egyértelműen nemzetközi utánpótlási bázisra állította át a társulatot, inkább csak felismerte és nyugtázta a helyzetet, illetve annak bizonyos idősíkon elkerülhetetlen következményeit. Nagyon súlyos kérdés, hogy ennek során milyen munkajogi, emberi és egzisztenciális sérelmek keletkeztek, de egyúttal súlyos hiba ezeket nemzeti sérelemként beállítani vagy magyar-külföldi ellentétté transzformálni. Pillanatnyilag a társulat gerincét jobbára kiváló képességű külföldi művészek alkotják, akiknek az elvesztése nagyjából egy atomcsapással érne fel, és az elmúlt időszak sérelmeinek jogi vagy politikai orvoslására irányuló törekvések jogosak lehetnek ugyan, de nem vezethetnek az ő Budapestről történő távozásukhoz. Már ha csak nem akarja valaki egyúttal az igényes balettközönség távozását is, ami lássuk be, a nézettségi mutatók feltornázásának nem a legjobb módja.

5967   Búbánat 2020-02-12 09:17:47

Felelős közösségformálás

2020. FEBRUÁR 11. KEDD 11:12,. MNO.HU

BOLVÁRI-TAKÁCS GÁBOR: A TÁNCOKTATÁS TELJES SPEKTRUMÁT LEFEDJÜK

B. Orbán Emese

Bölcsész- és jogászdiplomája van, az elmúlt két évtizedben jelentős sikereket ért el a hazai tánckutatás eredményeinek népszerűsíté­sében és a tánctudomány fejlesztésében. Másfél éve a Magyar Táncművészeti Egyetem rektora, a tudományos tanács elnöke, konferenciák és kutatócsoportok vezetője, szakmai publikációk szerzője, periodikák szerkesztője. Bolvári-Takács Gáborral beszélgettünk.

[...] 

„– Gondolom, nehéz örökség volt a rektori poszt átvételekor a Magyar Állami Operaházzal kapcsolatos helyzet. Évek teltek el, amelyek során a növendékeik nem léptek fel operai előadásokban és az Erkel Színházban. Hogyan sikerült rendezni ezt?
– Túl kellett lépni azon, hogy kinek miben volt igaza vagy miben tévedett. Onnan közelíteném meg, hogy mindkét félnek megvolt a maga felelőssége abban, hogy a helyzet eszkalálódott. Azt kellett tudatosítanom, elsősorban saját magunkban – és aztán, ha mi elfogadjuk, akkor az Operaházat is meg lehet győzni –, hogy a kulcskérdés két szempont: a balettnövendékek érdeke és a jövőbeni közönség szempontjai. Az Operaház a közönségnek akar minél magasabb szintű produkciókat bemutatni. Mi azért működünk, hogy a gyerekeknek olyan képzést kínáljunk, amely a piacon abszolút elfogadható és megfelel az elvárásoknak. Ez színpadi gyakorlat nélkül nem megy. Nem az a kérdés, hogy nekem van-e bármilyen vélt vagy valós sérelmem egy színházzal szemben, hanem az, hogy a növendék és a szülő, aki beadja a gyermekét ide, annak nincsen ehhez köze. Neki ezt ürügyként és magyarázatként sem használhatom. Természetesen vannak remek előadásaink, saját színháztermünk, saját Diótörőnk. Nem mondhatom, hogy a növendékek eddig ölbe tett kézzel ültek és lógatták a lábukat, de a színpadi élmény nem pusztán azt jelenti, hogy magát a repertoárt elsajátítják, hanem annak van egy sajátos közege, működési rendje. Meg kell tapasztalni, hogyan áll össze az előadás, hogy felnézhessen azokra az élő legendákra, akik miatt ezt a pályát választotta. Olyanokat lát a kulisszában, az öltözőben, egyáltalán a próbafolyamat során, amivel nem találkozik iskolai körülmények között. Ezt mi beláttuk és teljes újratervezésre tettem javaslatot Ókovács Szilveszter főigazgató úrnak. Köszönöm, hogy ő is hajlandó volt azt nézni, hogy mik azok a fő pontok, amiket közösen el akarunk érni. Például a növendékek színpadi gyakorlatának biztosítása, amely által az Operaháznak is lehetősége van arra, hogy az ösztöndíjas végzősök közül kiválaszthasson, odaköthessen táncosokat. Továbbá hogy a gyerekek szervezetten nézhessék az előadásokat, működjünk együtt a balettmesterekkel, az ott foglalkoztatott táncművészekkel.

– A Budapesti Operettszínházzal is együttműködnek, a tavalyi Diótörő-előadásokban már szépen szerepeltek a növendékeik. Terveznek együttműködni vidéki színházakkal is?
– Igen, az első közös produkció kiválóan sikerült. Ráadásul az operettszínház éppen arra jó, hogy olyan növendékeknek is tudjon szakmai gyakorlatot biztosítani, akik nem feltétlenül a klasszikus balettben járatosak. Mi örömmel veszünk más együttműködést is, de kétségtelen, hogy repertoár és logisztika szempontjából egy vidéki színházzal szakmai gyakorlatról megállapodni nehéz. Alapvetően Budapesten kell ezt megoldani.”

[...]

5966   Jana 2020-02-11 19:26:46

Csodálkozunk, hogy féláron sincs teltház az Erkelben?

https://www.vadhajtasok.hu/2020/02/11/a-magyar-nemzeti-balettben-csucsra-jaratjak-a-gender-propagandat/

5965   IVA • előzmény5963 2020-01-07 03:00:10

Köszönöm. Marhaság.

5964   IVA • előzmény5961 2020-01-07 02:58:40

OFF: Amnerist vagy megkapja valaki vagy nem, a „30 éves korhatár” ezt nem erősíti és nem gyengíti. Amikor Komlóssy az Opera tagja lett, nagy Amneriseink (Palánkay, Delly, Szőnyi és néhányan mások) még csatasorban álltak. Az Aida 1964-es felújítása lett a méltó alkalom Komlóssy bemutatkozására. (Lehet, hogy Szegeden már korábban is énekelte a szerepet, de nincs adatom róla.) Budai Lívia beállásakor (beugrás volt, úgy tudom, én is hirtelen vettem jegyet arra a délelőtti előadásra) már nem voltunk olyan bőségében az Amneriseknek.

5963   Edmond Dantes • előzmény5960 2020-01-06 09:00:51

Pl. itt. Végülis miért ne, ha egyszer van pl. Royal Moscow Ballet? Város-város...

5962   Edmond Dantes • előzmény5956 2020-01-06 08:54:57

Nincs mit hozzátennem beírásodhoz, a befejező sorok pedig a választ is sejtetik.

5961   Edmond Dantes • előzmény5959 2020-01-06 08:49:23

Bár ez a balett-topik, most már maradok:  sosem fog kiderülni, milyen szerepek várták volna Budai Líviát 1977 őszétől, ha nem lép le, feltételezem, még a nyári szünet idején. Pár héttel egyetlen -de fogalmazhatunk így: első- Carmenje előtt párszor már elénekelhette Amnerist, amit Komlóssy pl. csak 30 fölött. Egy korábbi interjúban Budai Lívia még így fogalmazott: "...akkori férjem ... ötlete volt, hogy menjünk ki. Érezte, hogy egy művész sokkal nagyobb teljesítményre képes, ha olyan közegben van, ahol szeretik. Élete legjobb lépése volt.." Na ez így szerintem valahogy hitelesebb. A fentebb beszúrt interjúban azon is kesereg a művésznő, hogy "Egy-másfél évente itthon vagyok, néha egy évben kétszer is, és úgy látom, egyre nagyobb a romlás... Rettenetesen fáj, hogy az egyedüli úr a pénz lett, megszűnnek az emberek közötti kapcsolatok, és csak a pénzhajhászás marad..." A riporter kérdésére: "Nyugaton ezt nem érzi ennyire?" így felel: "Soha nem éreztem, hogy ilyen erős hajtóerő lett volna a pénz. Itthon még a családon belüli kapcsolatokban is ez uralkodik." Ja, igaz, ez az interjú 2006-ban készült: remélem, mára megváltozott a véleménye honi viszonyainkról éspedig pozitív irányban.

5960   IVA • előzmény5954 2020-01-06 05:59:40

Ez hol jelent meg?

5959   IVA • előzmény5951 2020-01-06 05:58:36

Budai Líviát illetően annyiban pontosítok, hogy az ő hazai előmenetelét konkrétan hátráltatta egy pályatársának következetes preferálása. Mindössze egyetlenegy Carmen-fellépést kapott, mielőtt (az ő kifejezését használva) disszidált.

5958   IVA • előzmény5948 2020-01-06 05:53:30

„Mégiscsak külföld.” Én emlékszem arra, hogy a hetvenes évek elején (noha korábban már két nyugat-európai országot is megjártam, oda-vissza) húsz percig izzasztott a vállalat személyzetise, mielőtt aláírta a bolgár útlevelem igénylési lapját.

5957   IVA • előzmény5948 2020-01-06 05:53:28

Nos, az úgy történhetett, hogy Hamala Irén megírta levelét a moszkvai főiskolának, amelyben elpanaszolta, hogy fiát az apja párton kívülisége miatt rúgták ki, de bízik benne, hogy a nagy Szovjetunióban ilyen kis marhaságok nem jelentenek problémát.

5956   IVA • előzmény5947 2020-01-06 05:47:17

Nem tudom, hányadszor ragadhattam le Újév táján valamelyik televízióban A tanú megunhatatlan nézésénél. Noha minden jelenetét lehet előre várni, minden szavát előre tudni, mindig meghökkentő, hogy mennyi mindenért olvasott be Bacsó, mennyi mindent mesélt el éles szatírával. Egy-egy mondatnál az jutott eszembe: csoda, hogy ezt a filmet „csak” betiltották, „csak” írósztalban tartották több, mint évtidezedig: csoda, hogy ezekkel a meglátásokkal és gondolatokkal nem nyírták ki Bacsó Pétert. Hiszen jómagam sem az iskolában, sem munkahelyen, semmilyen nyilvános helyen nem mertem ilyen kritikus hangot megütni…
Aztán észbekaptam: miért is nyírták volna ki, 1969-ben? Majd azután, 8–10 éven át, amíg e remekművet teljesen, utóbb csak részben, dobozban tartották. Nehogy már átadjam magam annak a történelemhamisításnak, ami 30 éve igencsak folyik ebben az országban, míg mindenki másképp igyekszik más-másféle tökét kovácsolni a túlzásokból és a hazugságokból, az időben messziről jött emberként. Nekem, aki családunkkal megéltem és megszenvedtem (a mai napig is megszenvedem) a Rákosi- és a Kádár-diktatúra szörnyűségeit, máig tartó hatását, nincs szükségem a vadromantikára, a legendákra. Éppen elég, hogy a korosodó apukámnak az állami gazdaság silózásában kellett dolgoznia, nem szükséges azt állítanom, hogy belelőtték a verembe. Kitoltak velünk másképp, még Sztálin halála után is, akadt műsor mindennapra, de osztályidegen apukámra sohasem tartott igényt a Párt. Én is megúsztam a KISZ-titkári megbízatást, a tagságot nem – hát voltunk így néhányan…
Szóval, A tanú vetítésének idejét 10 évvel a(z „ellen”)forradalom után még nem találták időszerűnek, de ezért a „tévedésért” senkinek sem kellett meghalnia, sőt még a kópiát sem semmisítették meg. 1983-ban pedig mecsinálhatta Bacsó a zseniális Te rongyos életet, igaz, az egy kisebbség sorsát ábrázolta szatirikusan, de nekem van olyan szerencsém, hogy abba a kissebbségbe is beletartozzam.
Most a​​​​kadt az Origónál egy ember, aki Pitti Katalinnal és Harangozó Gyulával (véletlenül ugyanabban a kockás ingben) „mélyinterjút” készített, láthatóan nem tudván megbirkózni a mondatok állítmányának tárgyas/nem tárgyas, egyes/többes számú alakjának egyeztetésével, alighanem a szakma dilettánsaként. Ennek az is a hátránya, hogy már a címekből kilóg a lóláb: rávenni a különben már sokszor nyilatkozott ripotalanyokat valami, eddig nem volt drámai elem vallomására, nosza, itt az alkalom megdönteni az elevenen élő kommunizmust.
Nem hiszem, el, hogy a ’40-es, ’50-es évek legnagyobb operaházi alkotói közt emlegetett és joggal magasztalt Harangozó Gyulán a fián keresztül álltak politikai bosszút. Fél évszázaddal később e fatális fordulat következményeként feltüntetni a fiú szakmai pályafutását hiteltelen, de ha mégsem, megkérdőjelezi a tehetségbeli érdemeket. A riporter tájékozottság-beli hitele már ott elvész, hogy id. Harangozóról mint a Magyar Nemzeti Balett első igazgatójáról ír, holott a Magyar Állami Operaház balett-társulata akkor és még sokáig nem viselte ezt az intézménynevet, De a „nemzeti” jelzőként megállta a helyét.
Arra viszont kíváncsi lennék, hogy tiszteletre méltó művészek (ilyennek tartom Volfot, Pittit, ifj. Harangozót) beveszik-e azt a maszlagot, hogy a tények romantikus túlzásával, sőt meghamisításával emelhetik maguk körül a glória fényét, avagy profán módon kialkudják velük a kiemelt honoráriumot a politikai jellegű interjúért…

5955   Myway • előzmény5951 2020-01-05 23:36:00

REMEK kedves Edmond Dantes!

5954   Myway 2020-01-05 23:31:54

The Royal Ballet Fehervár  - ezek megbolondultak???

5953   mandarina • előzmény5951 2020-01-05 19:34:42

:) :) :)

5952   Klára • előzmény5951 2020-01-05 12:04:52

privátban!

5951   Edmond Dantes 2020-01-05 10:26:34

Bizonyos sajtóorgánumoknak hála, az utóbbi időben egyre több művészünkről derül ki, hogy a kommunizmusban őt és/vagy családját üldözték, elüldözték, száműzték, büntették. Marton Éváról, akit a 20. szd. legnagyobb karriert befutott magyar énekesének gondolok és aki már huszonéves korában itthon főszerepek sorát énekelte az Operaházban, régóta tudjuk ezt és a feledékenyebbek kedvéért újabb interjúiban is rendre elmeséli megrázó itthoni múltját. Budai Líviát, aki mezzo létére már huszonévesen eljutott a főszerepekig az Operaházban (Carmen, Amneris) szintén elüldözték, kiutálták itthonról. (forrás: origo.hu) Kádár-kori ügyosztályokról, büntetésként megélt moszkvai továbbképzésről, lenézettségről kesereg Volf Katalin, ameddig 1983 tavaszán (sic!) haza nem térhetett...prímabalerinának. (forrás: origo.hu) A Pitti Katalinnal készült interjú néhány megdöbbentő részletét már idéztem saját topikjában (830): szomorú gyerekkora, hátrányos helyzete, felmenőit ért megpróbáltatások, huszonévesen főszerepek, Desdemona a legnagyobbakkal, Bach-verseny. (forrás. origo.hu) Most Harangozó Gyulától is megtudtuk, hogyan büntették meg édesapját (aki nem akart belépni a pártba) ill. papája helyett őt a moszkvai tanulmányi-továbbképzési számüzetéssel. (forrás: origo.hu) Érdeklődve várom az üldözött-büntetett művészeinkről szóló szappanopera további folytatásait. A médium talán olyanokat is megszólaltathatna, akik a mai magyar Kánaánban fogtak vándorbotot.

5950   Klára • előzmény5949 2020-01-05 08:22:37

Köszönöm Kedves Lujza, éppen erre céloztam. A "mai fiatalok" - bocsánat - sokat elhisznek, mert jóhiszeműek és mert fogalmuk sincs arról, mi történt 30-40, vagy akár csak 15 éve. Ez vonatkozik az élet minden területére. Az idősebb generáció sokkal többet tud  és kevésbé hiszékeny. Id. Harangozó Gyula nagy művész és remek koreográfus volt, de nem volt más mellette, tehát nincs összehasonlítási alap. Az, hogy miért nem, akkoriban nem merült fel. Ami az ifjabb  Harangozó Gyulát illeti,  a wikipédia szerint 1966-1974 között az Állami Balettintlzetben tanult, tehát annyira elnyomva mégsem lehetett! Ezt követően 2 - kettő - évet töltött Moszkvában, tehát nagyrészt az itthon tanultak alapján diplomázott odakint! Egyébként sajnálatos tény, hogy nem kevés művész él ma külföldön, aki Magyarországon tanult, itt érte el első sikereit, szerezte első tapasztalatait, aztán hirtelen külföldön termett és manapság lelkesen eteti mindenféle rémhírekkel a külföldet az itthoni rémes állapotokról. Amely állapotok egyébként nem tartják vissza az illetőt/illetőket attól, hogy esetenként nem kevés felléptidíjért egy-egy előadást, koncertet tartsanak Magyarországon!

5949   lujza • előzmény5948 2020-01-05 03:15:13

Aki mindenütt karriert akar csinálni, az időnként átírja az önéletrajzát, az aktuális priorításoknak megfelelően. Emlékezetem szerint idősebb Harangozó Gyula nem volt különösebben elnyomva a szocializmusban, ellenkezőleg, sokáig az egyetlen magyar koreográfus volt, akinek a műveit, az orosz koreográfusok mellett, az Operában nagy sikerrel játszották. Jóval később születtek meg Seregi László első egész estés koreográfiái. De azt hiszem, a fiát se üldözték el itthonról, ellenkezőleg, a szocializmus idején külföldön tanulhatott és dolgozhatott.

5948   Klára • előzmény5947 2020-01-04 19:15:28

Örülnék, ha valaki felvilágosítana, hogyan volt lehetséges, hogy  akkoriban a természetesen pártonkívüli, ezért itthon kellően el nem ismert szülők gyermekei  - sitty-sutty külföldi oktatási intézményekben folytathatták tanulmányaikat! Mindegy, hogy Moszkva, vagy Bécs, Balettintézet vagy  konzervatórium, vagy bármi, de mégiscsak külföld. És erre többnyire manapság jönnek rá!

5947   Edmond Dantes 2020-01-04 11:21:35

"A világhírű táncos a közönségnek, nem a következő generációnak mesél" (Közbevetés: a "mesél" itt valóban találó kifejezés - E.D.)

Apámon nem találtak fogást, ezért engem bántottak - interjú Harangozó Gyula balettművésszel az origo .hu-n itt olvasható. Már a lead-ben megtudhatjuk t.k., hogy őt megbuktatták az Állami Balettintézetben,"tehetségtelensége" miatt. Így akarták büntetni Kossuth-díjas édesapját, aki nem akart belépni a pártba. Ő (ifj. Harangozó Gyula) azonban könnyedén vette az akadályt, a világhírű Moszkvai Balett Intézetben folytatta tanulmányait, ahol kitűnőre vizsgázott. (Közbevetés: nyilván ugyancsak büntetésből - E.D.) Kieg.: ifj. Harangozó Gyula életrajza a wikipédia .hu-n  i t t  olvasható.

5946   Myway • előzmény5942 2019-12-31 15:27:31

Teljes mértékben (ritka kivétel) egyetértek Apáti jegyzetével és a Bolsoj igazgatóságával! Miss Copland maradjon a spicc cipőnél, véleményét tartsa magában. Egy művésznek nem szükséges nyilvánosan véleményt alkotni...

5945   IVA • előzmény5943 2019-12-31 04:14:08

Sajnos beugrottam annak a kritikának, amelyre utaltam: én is hibásan írtam rövid p-vel a rappelt.
Dvořáknak pedig jár egy ékezet az a-ra!

5944   Amalgám 2019-12-30 19:04:18

Az Erkel Színház fórumában (10396) jelzettek szerint itt foglalkozok egy kicsit részletesebben a Messiás balettbetétjével, mivel a téma önállóan is értelmezhető formájában talán leginkább erre a helyre kívánkozik. A „talán” megszorítást azért alkalmazom, mert bizonyos megfontolások alapján helyesebb lehet, ha a szóban forgó balettbetétet nem kifejezetten táncművészeti alkotásként, hanem inkább színpadi forgatag létrehozására irányuló módszerként értelmezzük. Mivel azonban az általam a Messiás múlt hétfői előadásán (2019. december 23., Erkel Színház) látott tánckoreográfiát Venekei Marianna személyében a Magyar Nemzeti Balett első balettmestere és házi koreográfusa alkotta meg, és azt a társulat művészei adták elő, a témával kapcsolatos gondolataimat mégis ebben a fórumban, az alábbi sorokban fogalmazom meg.

A koreográfia szinte teljes mértékben a klasszikus balett technikájára épül egy olyan rendezői, díszlet-és jelmezkörnyezetben ­– de kétségtelenül nem zenei környezetben (!) –, amellyel a modern tánctechnika felhasználása lényegesen jobban összeegyeztethetőnek tűnik. Az adott esetben kevéssé megfelelő táncnyelv megválasztása a balettbetét előadása során szinte folyamatosan nem megfelelő vizuális élmény létrejöttét eredményezi. Az alkotás a klasszikus balettben rejlő, magas szintű technikai lehetőségeket ugyanakkor nem aknázza ki, az általa támasztott követelmények alapján táncművészeti szakközépiskolások által is könnyedén, a színvonal csorbítása nélkül előadhatónak tűnik. Az alkotás összességében csekély látványértékét tovább rontja, hogy a választott tánctechnika nem csak az énakkar és az énekes szólisták jelmezei által teremtett képi világgal, de a szólisták mintájára felöltöztetett táncosok megjelenésével sem harmonizál. Sajnos az a helyzet, hogy a modern és a klasszikus táncnyelv egyaránt teljesen legitim ugyan, de azért a női klasszikus technika még mindig inkább klasszikus tütüben, és nem sztreccs farmerben előadva fejti ki a legmagasabb művészi hatást. A koreográfia egyebekban nyolc táncosra, négy férfi és négy női balettművészre épül, akiket demiszólista szerepkörben alkalmaznak; ők egyrészt kettesével jelmezesen többszörözik a két női és két férfi énekes szólistát – ehhez emlékeim szerint nem egyszer segítséget kapnak az énekkar további nyolc, hasonlóan öltözött tagjától –, másrészt ezek a párok többször felbomlanak, és négy szabályos férfi-nő párossá összeállva táncolnak tovább. A karszerű  alkalmazás – (közel) egységes alakzatban (közel) egységes technika végrehajtásával – ritka, a négyféle kosztüm miatt pedig látványában sem hatásos.

Amikor az alkotó a koreográfiát jellegében és technikájában nem a szcenikus, hanem a zenei környezethez igazította, és a klasszikus balett eszköztárához folyamodott – amit az előzőekben kifejtettek szerint kevéssé szerencsés, de még igazolható döntésnek tartok –, sajnos nem vette figyelembe, hogy az oratórium, illetve az adott zene a jellegénél fogva erőteljesen igényelné az adagio technika, illetve adagio szólótáncos (páros) alkalmazását, még ha nem is a táncbetét teljes terjedelmében. Ezt teljes mértékben mellőzte, pedig ha a zenére és a témára való tekintettel fordulunk a klasszikus balett technikájához, hát annak a jelen esetben éppen ez lett volna a releváns része. Érzékelem, hogy ennek a véleménynek a megfogalmazásával ingoványos talajra tévedek, hiszen a mű pozitív tartalmának létrehozása az alkotó kizárólagos joga, viszont ezen a területen meglehetősen erős alkotói hagyomány áll fenn, amelyet szerintem általában a közönség ízlése és elvárása is támogat. Én a magam részéről semmiképp sem tartozok a balettkedvelőknek ahhoz a csoportjához, amelyiknek az érdeklődése középpontjában ez az előadási mód áll,  de bizony a koreográfia esetében most éreztem a hiányát, és azt a gondolom, hogy a mű balettbetéttel lefedett részének voltak olyan szakaszai, amikor az adott zenei és színpadi környezet egyértelműen adagio szólótáncosnő vagy páros alkalmazását követelte volna meg az éppen felvonultatott más megoldás helyett. Ez a megoldás ráadásul még szépen meg is indokolta volna, hogy mi szükség volt a Ház két, levezető feladatokra hosszú-hosszú ideig még finoman szólva sem szoruló, kompetens magántáncosnőjére egy, a fentiekben már megfelelően körülírt színvonalú koreográfiai alkotásban – eltekintve attól, hogy a jelenlegi darab- és szerepínségben nyilván ők is örülnek minden egyes kitűzésnek.

Úgy gondolom tehát, hogy a táncbetét  – általános gyengesége mellett – koncepcionálisan, módszerválasztási szempontból a két lehetséges szék, a modern, illetve az adagio központú klasszikus technika között a lehető legsajnálatosabb módon huppant le a balettpadlóra, és nem volt megfelelő kiegészítője Anger Ferenc további figyelemre méltó rendezésének.  

5943   IVA 2019-12-30 05:52:51

Diótörő (bemutató) – Budapesti Operettszínház – 2019. december 20.

Ha E. T. A. Hoffmann Diótörőjét bábszínházban vagy prózai színházban (Gothár Péter változatát a Kaposvári Csiky Gergely Színház, később a Színház- és Filmművészeti Egyetem mutatta be) adják elő, vagy Csajkovszkij zenéjével ugyan, de egy operaházinál kisebb játéktérben, kisebb zenekarral és táncegyüttessel, a néző bizton számít arra, hogy még ha színvonalasat és értékest is, de az operainál szerényebb szabású, kevésbé pompás változatot fog látni. Sorolhattam volna a lehetőségek közé egy operettszínházi előadást is, ám a produkció igényét előrejelző interjúk és híverések megtévesztettek. Nem annyira az, hogy a repríz a Magyar Táncművészeti Egyetemmel közös produkció, és nem annyira az, hogy az Operettszínház technikailag jól felszerelt színpada komoly és látványos előadásokra alkalmas, és az épület is kötelez bizonyos pompára. Leginkább az, hogy a balettnek ezt a változatát ifj. Harangozó Gyula koreografálta, rendezte (egyik betanító mestere is), aki úgyszólván a nagy Diótörő-hagyománnyal rendelkező Operaház gyermeke (mindenesetre szülei már a XX. század első felében játszott Diótörő-verzióban is szerepeltek); az a Harangozó, akinek e Diótörő-változata Győrön kívül „a Bécsi Állami Operaházban már óriási sikerrel, teltház előtt bemutatkozott” (idézet az Operettszínház ajánlójából). A Staatsoper-beli siker híre ugyanis arra készíti fel a nézőt, hogy az operaházi Diótörővel egészséges versenybe szálló előadást fog látni.
Ezen hírverés után csalódást hozott a produkció, és nem azért, mert mégiscsak kisebb színpadon, nem operaházi táncosok és vezető szólisták abszolválták. Elsősorban azért, mert a történet „zanzásított” formában jelent meg, nemcsak a cselekmény tekintetében, hanem mert kimaradtak belőle Csajkovszkij remekművének olyan zeneszámai is, amelyek elhagyása még egy Diótörő-szvit hallgatásakor is hiányérzetet kelt, nemhogy egy balettelőadásban, amelyben a cselekmény és a zene lebutításával sokkal hangsúlytalanabbak lettek a történet karácsony-esti és álombeli csodái.
Kiábrándító a látvány is. A kulisszák nekem azért is, mert azokat nem festett díszlet adja! Dreiszker József világítástervező és Madarász János (vetítés) nevét jelzi a színlap, díszlettervezőét nem, noha a piros ülőalkalmatosságokat (fotelok, kanapé, kerekesszék) és a nézőtér két oldaláról felvezető színpadi feljárók dekorált korlátait mégiscsak kitalálta valaki. De még ha ettől eltekintenék is, kifogásolom, hogy a valós és az álombeli cselekmény helyszíne látványában alig, atmoszférájában pedig sehogyan sem különbözik egymástól. Lehet persze építeni a néző képzeletére, amely továbbgondolja a jeleket (pl. vetített képeket), de ne feledjük, hogy az előadás nem elsősorban az operaházin már úgyis kiművelt nézőkre számít, hanem azokra is, méghozzá nagy számban, akik itt találkoznak először a Diótörővel.
A díszlet látványát a fekete horizont előtt középen egy széles, fekete paraván szolgálja, amelynek két oldalán három-három, oszlopszerűen keskeny, szintén fekete paraván áll. A helyszínek egy-egy (szerény) illusztrációját ezekre az elemekre vetítik. Alapjában elfogadható elképzelés lenne, hogy a főszereplő kislány (itt nem Marika, hanem „kis Klára”) álmában nem egyetlen, ám annál pompázatosabb helyszínen sorakoznak különböző nemzetiségű emberek, akik a népükre jellemző öltözetben, muzsikákra lejtenek nemzetükre jellemző táncokat, hanem az álom el is repít ezeknek az emereknek a földjére, ahol meglátunk jellemző helyszíneket is. Ennek a koncepciónak a kivitelezése el is várható egy XXI. századi színháztól, amely a „pesti Broadway” nem is olcsó ékköve. Sajnos a megvalósítás nem képes megbirkózni ezzel az elképzeléssel, következésképpen a látvány egyhangú, mindvégig lehangolóan sötét, „felnőtt színházi” tónusú marad.
Velich Rita jelmezeiben is túlteng a fekete, feltehetően annak a praktikumnak a gondolatával, hogy ehhez az alapszínhez könnyű más színeket pásszítani. A férfi tánckar fekete (úgy láttam, vasalt) pantallójához igazodik a Spanyol tánc egyetlen táncosnőjének vörös-fekete jelmeze, és ehhez kapnak majd a férfiak mélylila inget a Rózsakeringőhöz, a rózsaszín ruhás balerinák kara mellé. A gyermekek ízlésének fejlesztése jegyében „korunk Diótörőjének” Baba-figurája „Barbi”-ként jelenik meg a színlapon (legalább megtartották volna eredeti írásmódját) és a színpadon. Pókembert is jelez a lista, ami – ha felidézem a Vígszínház 2007-ben bemutatott Pán Péter című előadását, amelyben igazán bámutatosan röptették a címszereplőt a színpad mélységében és magosában, sőt az Erkel színházi Billy Elliotból is rémlik valami hasonló – rendkívüli látványosság lehetősége, de nem emlékszem ilyen figurára, aminek oka lehet az én figyelmetlenségem is. Kimaradt sajnos a briliáns zenei (mellesleg sláger)szám, a Pas de trois is, amely hagyományosan növendékek produkciója. Bár Volf Katalin (az egyik betanító balettmester) egy televíziós beszélgetésben éppen a Keleti táncot emlegette (amely a nagy remekművön belül is zenei és hangszerelési remek), sajnos ez is kimaradt. Amit „cserébe” kaptunk: néhány balettellenes és nem is eredeti ötlet. A még csak nem is ősz Nagymama keringőztetése kerekes foteljában. Drosselmeier (a színlap szerint Drosszelmeier, hátha valaki végzetesen járatlan a német nyelvben) szerepét az erős színpadi rátermettséget és színészi képességeket is ígérő Sík Milán alakította.
Éppen a napokban toppant elém az Operettszínház 2010. májusi Madame Pompadour-előadásának egy kritikája, amelyből döbbenten (és mert elmulasztottam, megkönnyebbülten) értesültem arról, hogy e Szinetár Miklós- (mellesleg Leo Fall-) opusban a szubrett és a táncos-komikus (Belotte és Calicot) egyik kettőse közepén rapelt egyet. A Diótörő különben is szegényesre sikerült Spanyol táncába ékelt Csajkovszkij-mentes flamencót azonban nem úsztam meg. Úgy gondolom, a jeles műzene-komponisták (Bizet, Delibes, Ravel, Muszorgszkij, Csajkovszkij, Borogyin, Dvořak, Bartók, Kodály) „nemzeti” tánczenéiben éppen nem az autentikusság keresendő, hanem az, hogy a zeneszerző mit érez, gondol e táncok világáról. Ritmikus flamenco Csajkovszkij üde, keringőszerű táncában olyan merényletnek bizonyult, mintha megmutatták volna, hogy egy fodros–sleppes ruhában hogyan ül le a táncosnő az árnyékszékre. (Talán kevésbé lennék ingerült, ha a Spanyol tánc nem trombita-gikszerekkel indult volna. A Budapesti Operettszínház Zenekarát Pfeiffer Gyula főzeneigazgató vezényelte.)

Miután A diótörő most futó operaházi előadását legutóbb láttam (2016. december elsején, még az Ybl-palotában), 5257. sz. (2016-12-17) kiborulásomban nem tértem ki a szólisták méltatására, s ebben volt némi tudatosság is. Részben azért, mert az előadás főpróba volt, de azért is, mert sohasem láttam még olyan kedélytelen, fáradt, táncosi életkorának megfelelő külsejű párt Mária hercegnő és Diótörő herceg szerepében, mint akkor Kozmér Alexandrát és Oláh Zoltánt. Igen sajnálom, hogy ennek és A csodálatos mandarin egyik előadásnak tapasztalatával nem tudtam felháborodni a „Magyar Nemzeti Balett” (rokonszenvemet különben nem élvező) igazgatójának azóta hírlő intézkedésein és magyarázkodásain a balerina mellőzése ügyében. Ezek után elképzelhető, mennyire nem örültem, amikor az Operettszínház honlapjáról (nagy nehezen) kiderült, hogy az általam megnézendő premieren Kozmér Alexandra lesz Klára hercegnő. Persze azért sem, mert eleve nem szimpatikus, hogy egy szereposztás színházi és egyetemi vezetők viszálykodását, mindenesetre különböző véleményét tükrözi.
Most már azonban nem bánom ezt a „sorsszerű” fordulatot, mert ugyan a nagy pas de deux variációi is szépen kimaradtak az előadásból, de amennyit eltáncolt Kozmér Alaxandra a partnerévet (Gallai Zoltán), abból úgy tűnik, a balerina sokkal jobb technikai és kedélybeli formában van, mint 3 évvel korábban, könnyedségét, üdeségét semmilyen kifogás sem érhette. Még II. felvonásbeli halványkék tülljelmeze is sokkal jobban tetszett, mint a (Rományi Nóra tervezte) operaházi, amely azt sugallja, hogy Marika álmában milyen fontos szerepe van a minél több aranynak.)
Kérem, hogy beszámolómat senki se vesse össze azokkal a hírekkel, amelyek szerint az Operettszínház óriási sikerrel mutatta be a Diótörőt. Így is történt, hiszen a premier közönsége ovációval ünnepelte az előadást, a táncosokat, a balettnövendékeket, az alkotókat, ifj. Harangozó Gyula a színpadon látványosan fürdött a sikerben. Azt is feltételezem, hogy a produkció mint a Táncművészeti Egyetem növendékeinek vizsgaelőadása kimagaslóan sikerült.
Kihallatszott még a vastaps a ruhatárba, amikor már rajtam volt a kabát, és – balettszakértő nem lévén – olyan matematikai kérdésen morfondíroztam, hogy hány Velich Rita és Rományi Nóra tudna együttesen kitenni egy Márk Tivadart…

5942   Búbánat 2019-12-21 22:48:37

Misty Copland kalandja a moszkvai Nagyszínházzal

ApÁTI BENCE, VÉLEMÉNY

2019. DECEMBER 21. SZOMBAT 10:00 2019. 12. 21. 10:53 MNO.HU

"A moszkvai Nagyszínház (Bolsoj) nagyjából egy hónapja próbál meggyőzni – egyelőre sikertelenül – egy New Yorkban élő fekete bőrű balettművészt arról, hogy Oroszországban elhanyagolható számú afroamerikai él. És arról, hogy az a kevés színes bőrű, aki Oroszországot választotta hazájául, sem balett-táncosként tevékenykedik. Vagy ha mégis klasszikus balettel szokott hobbiból vagy hivatásszerűen foglalatoskodni, akkor sem feltétlenül üti meg azt a mércét, hogy világ legmagasabb színvonalú balettegyüttesébe nyerjen felvételt."

"Történt, hogy Copland az országokon és földrészeken átívelő internet segítségével arról a számára megdöbbentő és elszomorító hírről értesült, hogy bolygónk bizonyos részein nem táncolnak fekete bőrű balettművészek. Így aztán ha a szerep megkívánja, jobb híján feketére szokták festeni a fehér bőrű táncosokat."

5941   Búbánat • előzmény5939 2019-12-21 14:30:38

Az Operettszínház honlapjáról

Video - https://www.youtube.com/watch?v=PXd-69Hnx_U

"A Budapesti Operettszínházban 30 év után ismét balettelőadást láthat a közönség, december 20-tól beköltözik hozzánk Csajkovszkij örök klasszikus karácsonyi meséje, a Diótörő. Az alábbi werkfilmben Kozmér Alexandra (Harangozó-díjas balettművész), Gallai Zsolt (a Budapesti Operettszínház címzetes magántáncosa), Ottlik M. Laura (a Budapesti Operettszínház címzetes magántáncosa, Magyar Ezüst Érdemkeresztes művész) és Sík Milán (a Budapesti Operettszínház címzetes magántáncosa, az Év férfi táncosa 2018) mesélnek érdekességeket az előadásról, elárulnak néhány kulisszatitkot, és azt is elárulják, milyen személyes érzelmek fűzik őket a karakterükhöz."

 

Debütált a Diótörő

Hatalmas sikerrel debütált a Budapesti Operettszínházban Csajkovszkij Diótörő című örök klasszikus karácsonyi meséje. Mint ahogy a premiert megelőző sajtótájékoztatón elhangzott: 30 év után láthat ismét balettbemutatót a közönség, amelyben színházunk táncosai mellett a Magyar Táncművészeti Egyetem növendékei is fellépnek.

Kiss-B. Atilla, a Budapesti Operettszínház főigazgatója többek között a következőket mondta el a sajtó képviselőinek: "Amikor a Budapesti Operettszínház főigazgatója lettem, arra kértem Apáti Bence balettigazgatót, segítsen nekem abban, hogy a mi balettművészeink ne csak alkalmazott táncosokként vegyenek részt az egyes produkciókban, hanem legyen a színháznak teljes értékű balettelőadása is. Huszonötéves színpadi tapasztalatom mondatja azt, hogy egy művészt, a számára megfelelő feladatokkal és kihívásokkal lehet igazán motiválni. Igaz ez az Operettszínház nagyszerű és értékes táncművészeinek esetében is. Továbbá az utánpótlásra is gondolnunk kell. A feltörekvő balettművész nemzedéknek nem biztos, hogy a mi intézményünk, vagy az operett műfaja állt a fókuszában. Viszont ha itt gyűjtik be az első, pozitív színházi tapasztalataikat, élményeiket, akkor jövőképként szolgálhatunk számukra. Nem utolsó, de fontos szempont az is, hogy az Operettszínház törzsközönsége egy olyan karácsonyi klasszikushoz, mint a Diótörő, imádott színházában is hozzáférhessen."

5940   Aurora 2019-12-18 23:59:41

Diótörő a palettán;

beszélgetés Kozmér Alexandrával és Gallai Zsolttal

beszélgetés Volf Katalinnal és Apáti Bencével

5939   Búbánat 2019-12-12 10:35:03

Az Operettszínház honlapjáról:

Hamarosan érkezik a Diótörő

A Budapesti Operettszínházban 30 év után láthat ismét balettelőadást a közönség. Először állítjuk színpadra Csajkovszkij Diótörő című örök klasszikus karácsonyi meséjét, amelyben színházunk táncosai mellett a  Magyar Táncművészeti Egyetem növendékei is bemutatkoznak.

Tavasszal kötöttünk stratégiai megállapodást a Magyar Táncművészeti Egyetemmel. - "Az együttműködés idei legnagyobb közös vállalkozása a Diótörő színpadra állítása." - mondta Kiss-B. Atilla, a Budapesti Operettszínház főigazgatója, aki úgy véli, a két intézmény együttműködése fontos, hiszen az Operettszínháznak szüksége van utánpótlásra, a növendékeknek pedig jövőképre.

Apáti Bence, a Budapesti Operettszínház balettigazgatója szívügyének érzi, hogy szülessen olyan előadás, amely a táncművészekről szól. Az pedig, hogy az egyetem növendékei együtt dolgozhatnak azokkal a táncosokkal, akik már régóta a pályán vannak, az utánpótlás nevelésének a legjobb módja. - "A Diótörő életben tudja tartani a balettművészetet, amely vitathatatlanul a táncok királya" - hangsúlyozta a balettigazgató.

Bolvári-Takács Gábor, a Magyar Táncművészeti Egyetem rektora elmondta: "Hallgatóinknak és növendékeinknek óriási élmény, hogy valódi, színházi körülmények között mutatkozhatnak be egy olyan darabban, amely minden család számára ismerős, és amely elmaradhatatlan része az ünnepi készülődésnek". 

„Klára hercegnő szerepében Kozmér Alexandra (Harangozó-díjas balettművész), Ottlik M. Laura (a Budapesti Operettszínház címzetes magántáncosa, Magyar Ezüst Érdemkeresztes művész) és Szelényi Dóra, a Magyar Táncművészeti Egyetem IX-ik évfolyamos, végzős hallgatója mutatkozik be, Diótörő hercegként Gallai Zsolt (a Budapesti Operettszínház címzetes magántáncosa), Sík Milán (a Budapesti Operettszínház címzetes magántáncosa, az Év férfi táncosa 2018) és Somai Valér, a Magyar Táncművészeti Egyetem 2018-ban végzett hallgatója lép színpadra. A két felvonásból álló balettben a kisebbek is lehetőséget kapnak, a gyerek főszereplőket a Magyar Táncművészeti Egyetem Nádasi Ferenc Gimnáziumának növendékei alakítják.

A közösen színpadra állított, 11 előadásból álló Diótörő-előadássorozat december 20-án indul, és az egyetem mintegy félszáz diákja vesz részt benne. A rendező-koreográfus ifj. Harangozó Gyula Kossuth-díjas táncművész, aki a Bécsi Operában korábban sikerrel játszott Diótörő-rendezése alapján új, látványos előadást rendez.”

Közreműködik a Budapesti Operettszínház Balettkara és Zenekara, vezényel Pfeiffer Gyula.

„Az előadást 2 felvonásban játsszuk, játékideje 2x50 perc, megtekintését 6 éves kortól ajánljuk.”

5938   Edmond Dantes 2019-11-14 19:06:51

off Jegyezzük meg: mindenki egyenlő, de van, aki egyenlőbb. Ismerős a mondás. Ám az ismert mondás pontosan idézve: "Minden állat egyenlő, de egyes állatok egyenlőbbek a többinél." (George Orwell: Állatfarm)

Eddig úgy tudtam: van olyan, hogy összeférhetetlenség. Például egy állami (EMMI) azaz közpénzből fenntartott művészeti intézmény vezető pozíciója és egy olyan rendszeres médiaszereplés (sajtó, TV) viszonylatában, amely médiaszereplés tartalmában a legcsekélyebb mértékben sem kapcsolódik a szóbanforgó művészeti intézmény profiljához. Vagy tévednék?

5937   mandarina • előzmény5932 2019-11-14 16:41:59

Ez így van. Csakhogy Apáti Bence mindmáig táncosnak érzi magát, és ezt politikai töltetű írásaiban is fel szokta emlegetni. Talán le kellene erről szoknia, és akkor mi sem emlegetnénk fel a politikai irományait táncblogokon...

 

5936   mandarina • előzmény5934 2019-11-14 16:38:03

Természetesen amíg Apáti a hivatalos fész-oldalán tartózkodik attól, hogy politikailag bárkit is minőtsen, és megmarad az Operett balettigazgatói posztján az őt illető terület minősítésétől, addig ezt a kérését méltányolni illik. Eme határokat ő maga lépi át, úgyhogy nem értem, mi a gond, ha erre ezen a fórumon bárkin reagál...

5935   IVA • előzmény5933 2019-11-12 01:13:25

Tisztelt Joska 141! Csak azért, mert szóvá tette a helyesírás és a nyelvhelyesség számomra is mindig fontos ügyét:
Szerintem ezek ellenőrzéséhez nem kell politikailag függetlennek lenni, ami különben is idealista követelmény. Ön sem felel meg ennek. Én sem, mégis, politikailag az ellenszenvezés/rokonszenvezés és néhány-évenkénti szavazás szintjén függőként, bátorkodom megjegyezni: remélem, hogy az Operettszínház hivatkozott hírlevele nem a legutolsó volt. Remélem, nem is az utolsó. Legfeljebb a legutóbbi.

5934   IVA • előzmény5932 2019-11-12 01:09:00

(Én elolvastam a cikket, mert érdekelt. Viszont) csatlakozom Klára fórumozótárs véleményéhez, és egyúttal emlékeztetek arra, hogy néhány évvel ezelőtt Apáti Bence regisztrált fórumozóként kérte, hogy publicisztikai tevékenységével ne foglalkozzunk ebben a topicban. Ez a kérése pedig harmonizál a fórum kellemes használatának feltételeivel.

5933   joska141 • előzmény5930 2019-11-11 16:48:21

Tisztelt „Myway”! Elolvastam az Ön által idézett Apáti Bence blog véleményt. Elöljáróban: mindenkinek tiszteletben tartom a politikai meggyőződését, természetesen megfelelő formában vitatkozom, érvelek vele vagy ellene. Úgy vélem ez a fórum, nem alkalmas erre, hiszen Apáti Bence nem, mint Operettszínház Balettigazgató fejtette ki a véleményét, Kálmán Olga munkakörével kapcsolatban.

Apáti Bence, mint blogíró számára az a tanácsom, hogy írásait jó lenne, ha megjelenés előtt egy független személlyel átnézetné helyesírás, alany és állítmány kapcsolata, mellérendelt mondat, stb. szempontjai szerint.

Apáti Bence, mint Operettszínház Balettigazgató számára viszont figyelmébe ajánlom az Operettszínház legutolsó, mai hírlevelét, melyből idézek:

„Örömmel értesítjük Önöket, hogy a nagy érdeklődésre való tekintettel új normál jegyáras szektorokat nyitottunk meg a Párizsi Randevú novemberi előadásaira.”

Számomra a „nagy érdeklődésre való tekintettel” kifejezés mindig azt jelenti, hogy bőven van még jegy az adott eseményre. Tekintettel arra, hogy a nevezett produkció nem nélkülözi a tánc elemeit, úgy vélem, valamilyen szinten a Balettigazgató hatáskörébe is tartozik, hogy mennyiben lesz sikeres.

(A Jegy.hu rendszere a holnapi és holnaputáni előadás jegyeit 20% kedvezménnyel árusítja!)

5932   Klára • előzmény5930 2019-11-11 16:05:35

Előrebocsátom, nem olvastam el a hivatkozott linket. Megnyitottam, mert érdekelt (volna), ha és amennyiben a BALETT-ról van szó. De nem.Tehát rögvest becsuktam, olvasatlanul.

Két megjegyzés:

1. Mindenkinek joga van a saját véleményéhez, akár művészeti, akár politikai.

2. De a Momus mintha a zenéról, a művészetekről kellene, hogy szóljon. A politikai csatákat kéretik máshol megvívni!

5931   Myway 2019-11-11 15:51:04
5930   Myway 2019-11-11 15:50:53

A balettigazgató megint kinyilatkoztatott:

https://hirtv.hu/apati_bence_blogja/olga-a-kulturos-2490127?fbclid=IwAR0ZIuohQdeYAsepqNc92kfQBs2JbN-_IvK6x4S2IduyhHTIfFY_cQRL_Hw

UNDORÍTÓ!

5929   IVA • előzmény5924 2019-11-07 02:17:11

Szerintem rosszul emlékszel. Kerényi Miklós Gábor és Lőrinczy György igazgatósága idején mindazon előadások napi szereposztásáról, amelyekre már lehetett jegyet váltani (erről akkor is kaptam hírlevelet), tájékoztatott a honlap. Legfeljebb nem mindegyik művész neve előtt volt látható az ikon-fénykép.
Kiss-B. Atilla igazgatóságától datálom, hogy csak a tárgyhóba érkezéskor szerepel a szereposztások választéka helyett a tervezett szereposztás.

5928   Edmond Dantes • előzmény5922 2019-11-06 16:04:40

Kicsit frissítenem kell 5924-et: mint látom, az Operettben legalább hó végéig konkrétan megnevezik a szereplőket.  Más kérdés, hogy mondjuk egy hónappal ezelőtt illetve "ab start" = pénztárnyitáskor fent voltak-e már a nevek. Eddig erre nem figyeltem. Ellenben a Madáchban változatlanul minden szerep mellé odaírják az összes lehetséges fellépő nevét pl. itt és így. 

5927   Edmond Dantes • előzmény5926 2019-11-06 15:59:18

Én is hétről-hétre néztem az utcai plakátokon az operai szereposztásokat és a havi műsort, utóbbiban különösen az m.v.-kre figyeltem. Meg kell mondanom, az internet, okoskütyük, miegyebek korában a plakát már nem (lenne) korszerű adat- és információhordozó. Előadás napján pedig ma is hozzáférhetők a szereposztások és a változások a helyszínen (és persze a neten sokkal hamarabb) papíron és/vagy kivetítőn. IVA fórumtársunk által (5922) jogosan kifogásolt zsákbamacska-dolog az eleve többes szereposztásokkal dolgozó Operettszínházra (és teszem hozzá: Madách Színházra) vonatkozikm bár most úgy látom, hogy az Operett esetében pl. e hó végéig előadásra lebontva megvannak a szereposztások. Madáchban továbbra is azt látom, hogy a szerepek mellett az összes lehetséges szereplő nevét feltüntetik, noha biztos vagyok benne, hogy minden előadásra rég megvannak a konkrét szereposztások.

5926   Klára • előzmény5924 2019-11-06 13:56:37

Boldogult ifjúkoromban a főváros különböző pontjain megtalálható hírdető oszlopokon - mert akkor még léteztek ilyenek - a plakátragasztó fiú meghatározott időnként kiragasztotta a budapesti szinházak, Operaház, Erkel Színház stb.  következő havi műsortervét, mely a dátummal és előadással egy sorban tartalmazta a fellépő múvészek nevét. Innen már be lehetett határolni, hogy ki mit énekel. Ez persze minden érintett szinház, stb előcsarnikában ki volt függesztve. Ezen kívül az Operaház és az Erkel Szinház előadásairól kéthetente készült részletes műsortájékoztató plakát, mely adott napra megadta a részletes szereposztást, karmester, rendező, stb. nevét. Ez a tájékoztató többnyire szintén megjelent a hirdetőoszlopokon, de minden alkalommal ki volt függesztve az Operaház,  illetve az Erkel bejáratánál kétoldalt, és természetesen a pénztár mellett is. Az előadás kezdete előtt az előcsarnokban állt egy nagyméretű állvány, szintén ezekkel az adatokkal, külön kiemelve ha véletlenül szereplő- vagy karmester változásra került sor!  Nem hiszem, hogy ez ma kivitelezhetetlen lenne, csak akarat és elhatározás kérdése!

5925   mandarina • előzmény5923 2019-11-06 09:27:51

Igen, a Günther Pick-féle Carmina buranáról van szó, amelyet itthon is nagyon sokszor előadott az együttes, majd később fel is újította, ekkor eljött a koreográfus is Magyarországra.

5924   Edmond Dantes • előzmény5922 2019-11-06 08:45:09

Amit írsz, régi gyakorlat az Operettben. Akárhányszor elmentem-elmegyek 1-1 előadásra, első lépéssel mindig a bejárattól jobbkézre lévő szereposztás-táblához szoktam menni, mert (csak) akkor és ott derül(t) ki, ki játszik az adott előadáson. Másrészt a verebek azt csiripelik, hogy a beavatott nézők "természetesen" időben értesülnek róla, hogy aktuális kedvencüket melyik előadáson láthatják. Ha belegondolunk, nem is lehet másképpen, előadások szereposztását nem lehet ad hoc alapon szervezni-kitűzni. Mindenki nyilván hónapokkal előre pontosan tudja, mikor, melyik előadáson lép fel, hogy a saját életét, haknijait, egyebeit ehhez idomítva oszthassa be és mert ez a rend. (Betegség-beugrás persze borít és/de ezek kivételek.) Ugyanez a helyzet tudtommal a Madáchban, ahol -már csak a hosszú sorozatok miatt is- szintén több színész játszik a főbb szerepekben, de tudtommal -a beavatottak kivételével- ott is csak előadás előtt, a hirdetőtábláról derül ki hivatalosan a konkrét szereposztás. Persze hogy a közönség nem szeretne zsákbamacskát vásárolni, de mit tehet? Eszi-nem eszi ... nem kap mást. Többnyire örül, ha jegyet szerez a kurrens produkció valamelyik előadására. "Félre": én is így voltam pl. ritka Madáchos látogatásaim egyikén, a Mary Poppins esetében: örültem, hogy nálam kivételnek számító nem-rövid sorbanállás után jegyet tudtam venni ... végül szerencsém volt, mert az "én" előadásomon a számomra legjobbnak gondolt művésznő játszotta a címszerepet.

5923   Edmond Dantes • előzmény5921 2019-11-06 08:29:14

Igen, utána is néztem: Günther Pick koreográfiája lehetett, akiről-amiröl az együttes wiki-szócikke is említést tesz és hirtelenjében itt itt, itt és itt találtam utalást a koreográfusra és produkciójára, amit a külföldi meghívó felkérésére tanult be az együttes illetve adott elő sorozatban a centenáriumi Orff-"emlék"turnén.

5922   IVA • előzmény5920 2019-11-06 01:57:49

Állítom, hogy az Operettszínház propagandarendszere is rossz. A színház honlapján véletlenül akadtam rá a János vitéz és a Diótörő előadására is, ezek reklámjával sehol sem találkoztam. Az előbbit hármas szereposztásban adják, de nem nyilvános, hogy melyik előadásban ki játszik, noha rajongókkal rendelkező sztárok is vannak köztük.
A balett szintén hármas kiosztású főszereplőit is megnevezték, igaz, nem a szereposztás alatt, hanem csak az ismertetőben. Kevés az információ, nincs képanyag (még jelmez- és díszlettervekről sem) – a közönség nem szeret zsákbamacskát vásárolni. (Mondom én, aki mindkét bemutatóra vettem jegyet. Nem mintha nekem bármi és bárki megfelelne, viszont szeretem ezeket a műveket, Erkel színházi produkcióikat pedig a múlthoz méltatlannak tartom. Ám másoknak kedveskedni ezekkel a kísérletekkel egyelőre nem merek.)

5921   IVA • előzmény5919 2019-11-06 01:21:05

A különben jó tollú Ozsda Erika interjújának hiányossága, hogy (talán az írás terjedelmét kímélendő) többnyire mellőzi az évszámokat (sajnos szereplők megnevezését is), márpedig azok egy 40 év történetére emlékező riportban könnyítenék az eligazodást, különösen az avatatlan olvasóét.
Az Állami Balettintézet végzős növendékei 1979. június 18-i, operaházi vizsgaeladásának záró darabja, A Nap szerettei a Carmina Burana teljes anyagára készült. (Hangfelvételre táncolták.) Legközelebb 1980. április 6-án láttam újból az alkotást, immár a Győri Balett egész estés vendégjátékának első darabjaként, a Vígszínházban. (A szamuráj és a Stációk tette teljessé a műsort.)
Ha Markó Iván letiltotta a műveit, az általad említett 1995-ös Camina Burana egy egészen másik darab lehetett.

5920   Edmond Dantes • előzmény5899 2019-11-05 17:30:20

Érdemes ránézni az Operettszínház Diótörő-jegytérképére is. Az ottani jegyárak 1.750-11.500 Ft között szóródnak és a karácsonyi és azt követő december végi előadásokra százával (!) vannak még eladatlan jegyek.

5919   Edmond Dantes • előzmény5915 2019-11-05 16:38:43

Az interjúból valamiért kimaradt, hogy a Győri Balett nemzetközileg is jegyzett újjászületése egyértelműen egy 1994-es felkérésű, 1995-ben megvalósult külföldi turnéhoz köthető, aminek műsora az akkori Orff-centenárium alkalmából a Carmina Burana volt.

5918   IVA • előzmény5917 2019-11-05 05:39:32

Köszönöm, tiszelt Joska141! (Nagy nehezen előhívva a Firefoxot, amelyet éppen a szolgálatok megtagadása miatt mellőzök, boldogultam.)

  
Hírek
• ELMARAD A TAVASZI FESZTIVÁL - sajtóközlemény
Műsorajánló
Mai ajánlat:
Nincs mai ajánlat
A mai nap
született:
1871 • Willem Mengelberg, karmester († 1951)
1942 • Samuel Ramey, énekes
elhunyt:
1881 • Mogyeszt Petrovics Muszorgszkij, zeneszerző (sz. 1839)
1943 • Szergej Rahmanyinov, zeneszerző (sz. 1873)
1958 • Rácz Aladár, cimbalmos (sz. 1886)