A Quatuor Ebene tegnap esti, fertődi koncertje nagy élményt jelentett a 37 (nullaszáz-harminchét) fős hallgatóságnak. (Akit a szám megdöbbentett, azt megnyugtatom, ebben már benne van a koncertre beült három jegyszedő, és a szomszédból átrándult kb. 10-15 osztrák zenebarát, na meg a hangversenyt megnyitó Esterházy herceg.)
Volna egy eladó jegyem szeptember 11-re a Mahler 7.-re a MÜPÁ-ba, 3. emelet középerkély, 2. sor 3. szék. Ha valakit érdekel, 1500 forintért eladnám. Email: sipos.robert kukac yahoo.com
Igaz :-)! Nyomtam, mint süket a csengőt!
Akkor valóban én lehetek a ludas, hiába az ember induljon mindig a kályhától. És sry majd megnyomom egyszer és várok türelemmel.
Más helyszín.....
Szóval mi minden évben elmegyünk a Városligetbe, és a mentők, repülőgépek közül igyekszünk kihámozni dallamokat, amelyeket igyekeznek az előadók hozzánk eljuttatni. Mint lelkes Lendvay fanok, idén is elmentünk a Liszt Ferenc kamarazenekarral meghírdetett tegnap esti hangversenyre. Kalapunkat mindig megemeltük, szánkat eltátottuk, szemünk lecsukódott, szóval ahogy a mondóka is mondta, átadtuk magunkat az élvezetnek, amikor Beethoven, Csajkovszkij, Mendelssohn hegedűversenyeket hallottunk, még ha a körülmények nem is az idálisak ott a fák alatt. Idén viszont - nem biztos, hogy nagytermi előadásnak készült - ritka hangversenyt láttunk. A második részben Vivaldi négy hegedűversenyét, amelyet azért egybefűz az Évszakok cím, hegedűverseny formájában adta elő, és egyben szemmel, félfordulattal, kisujjal, és ami testrész még beinteni tud, irányította a Liszt Ferenc kamarazenekart is. Lehetséges, hogy ez egy kis ripizés volt, de 30 fok körüli nyári estén nagyon jól esett. A mű bizonyos részeit pedig egészen sajátos felfogásban hallottuk, amivel újabb titkok tárultak fel a zenedarabból. Nagyon szép élmény volt, és amikor már a közönség leengedte őket a színpadról, amikor elmentek mellettünk, odaszóltak: Köszönjük! Mi is!
Na akkor tekints bele a konkurens oldalba is, ott aztán szó van pl. a tömegközlekedés nehézségeiről is, mert teszemazt háromkor a Kossuth téren népünnepélyt szerveznek az új kormány beiktatása alkalmából és négykor kezdődik a Trisztán. A Kossuth téri banzáj pedig kihat a 2-es közlekedésére is, a Müpa amúgy is nehezen közelíthető meg békávéval.
A Trisztán és Izolda főpróbáján voltam, és mondhatom, óriási élmény volt számomra - nem wagneriánus létemre is! A négykor kezdődött előadás - két egyórás szünettel - pontosan tízkor ért véget. Na, majd az első "élesben" után ennél bővebben is...
Vitatkozhatnánk arról, mi a pofátlanság, központilag elvenni a pénzt az egyik zenekartól és nyíltan odaadni a másiknak, vagy inkább ugyanazt a pénzt rögtön rossz és plágium-ízű reklámokra költeni valamint kimérni ugyanazt a szart századszor is továbbhígítva, esetleg még fikázva is a konkurrenciát és a nemzetet a legfrekventáltabb helyeken? Ehhez képest mit is tett az NFZ a közelmúltban? Ha csak kizárólag a Mózesre gondolunk...
Félig szcenírozott előadás
2010. november 6. 19.00 - 22.00
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem
Donizetti: Szerelmi bájital (L'elisir d'amore) – vígopera két felvonásban
Közreműködik: a Kolozsvári Magyar Opera zenekara és kórusa
Karigazgató: Kulcsár Szabolcs
Vezényel: Hamar Zsolt
Rendező: Káel Csaba
Adina: Miklósa Erika
Nemorino: Alexey Kudrya
Dulcamara: Enzo Capuano
Belcore: Filip Bandzak
Gianetta: Celeng Mária
Donizetti 1832-ben, alig két hét alatt komponált operája az egyik leggyakrabban előadott a mintegy hetvenöt közül. A kedves, mulatságos cselekmény mozgatója természetesen a szerelem, a féltékenység, no meg egy üveg – szerelmi bájitalnak vélt – bordói bor. A történet gyökerei a commedia dell’arte világáig nyúlnak vissza: paraszti világban játszódik, szereplői között pedig találunk profitorientált csodadoktort, fiatal gazdát, csinos és vagyonos, de nehezen kötélnek álló leányt, nőcsábász katonát. A női főszerepben Miklósa Erikát hallhatjuk-láthatjuk, aki többek között már a New York-i Metropolitan Opera közönségét is meghódította. A koncertszerű előadás helyszíne a csodálatos akusztikájú Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, amelyben komoly hagyománya van a zenés színházi produkciók előadásának. A Donizetti-remekmű megszólaltatásában kiváló, nemzetközi hírű énekesek vesznek részt, a külföldön is jegyzett operakarmester, Hamar Zsolt vezényletével. A zenei alapot az a társulat biztosítja, amely a legrégebben kötődik a magyar nyelvű operajátszáshoz, és amely ma is a magyar nyelvű operajátszás egyik legfontosabb bázisa. A Kolozsvári Magyar Opera jogelődje 1792-ben tartotta első zenés előadását; az 1821-ben megnyílt játszóhely volt az első kőszínház, amelyet állandó magyar színtársulatnak emeltek. A színdarabok mellett egyre jelentősebbek lettek a magyar nyelvű operabemutatók, közöttük francia és német darabokkal. Az 1820-as években a gazdag repertoárt már Déryné Széppataki Róza primadonnára építették, ekkor lett a magyar nyelvű operajátszás bölcsője Kolozsvár, és ebből a közegből indult, ezekből az élményekből táplálkozott a magyar nemzeti opera megteremtője, a november 7-én pontosan kétszáz éve született Erkel Ferenc is.
Rendező: Művészetek Palotája
Erre a koncertre jegyét a Művészetek Palotája saját jegypénztáraiban üdülési csekk, Accor Ticket Culture utalvány, Sodexho Pass Kultúra- és Ajándékutalvány, valamint Művészetek Palotája ajándékutalvány beváltásával is megvásárolhatja.
Momo! Én annyit szívtam az őszinteségem miatt,amiatt,hogy szépen szólt az ember,a füle botját sem mozdította senki,,,amikor 1012-jére erősebbre sikeredett a "belépő",akkor rögtön ott volt a verdikt,hogy egy összeférhetetlen vok akinek semmi sem jó...én ezért írtam,hogy S.Eszter ne csinálja ezt mert magát fölőrölvén sem tud semmit sem tenni.És igaz,nagyon az,a színpadra még mindig neki kell kiállnia,és nem másnak,,,,a Metes Aida hallatán,köszönet MINDENKINEK itt Pesten,,,,jók,de milyen jók mindahányan!!!
Milyen kár,hogy ilyen kevés jó ember irdogál itt a Momuson.
Helyed az általam meg nem nevezett szélsőjobban van.Úgy is istenfélő védenced jobbra húz,igaz az legalább szimpatikus!
Egyébként felhívnám a figyelmet arra, hogy Sümegi Eszter a Rózsalovag kapcsán minden esetben olyasmiért balhézott, ami egyébként másokat is zavart.
A különbség, hogy ő nyíltan felvállalta a konfliktust.
1. Köztudott, hogy a lett vendégrendező az élő fába is belekötött a próbák során. Volt, akit leidiótázott volt, akit betegségbe szekált.
Kérem szépen, ha nem tetszenek az emberek, akikkel dolgozhat, akkor azzal veszekedjen, aki a szereposztást csinálta, ne a társulat nagyszerű énekeseivel, akik a saját bőrükből azért mégsem bújhatnak ki.
2. Nincs olyan előadása Dénes Istvánnak, hogy ne hallanék megjegyzéseket a váratlan, bepróbálatlan tempói miatt, amikkel nehéz helyzetbe hozza a színpadon lévő művészeket.
Az opera nem koncertműfaj, ahol az előadók a karmester kezén csüngenek. Itt színpadi játék van, és azért van a próba, hogy részben el lehessen szakadni a karmestertől a színház kedvéért.
Joggal érzi úgy, aki a színpadon a vásárra viszi a bőrét, hogy a karmester fölöslegesen hozza nehéz helyzetbe a közönség előtt, amikor váratlan tempókat vesz.
Sümegi mindkét esetben kimondta, ami a méltatlan helyzetek miatt mások fejében is megfordult.
Nem volt diplomatikus. És nem is biztos, hogy a legjobb módszert választotta.
Bár az a tapasztalatom, hogy néha kell egy-egy ilyen faltörő kos, hogy átmenjen az információ.
Okos tojás ne kend a témát ,ha lehet.A fene fogja Sümegit reklámozni nekem ő nem favorit, sosem volt,mert a személyisége átjön minden alakitásán és az nálam nem jön be,sajna.
És a Sümegi maga körül kavarja a sz..t.És,hogy ma még szóbakerült nálam neked köszönheti,mert most válaszolok a beirásodra.Provokálsz és Te itélsz.Röhej....
Jól van Te mint nyelvtanár már csak tudod,kinek milyen pocsék a stilusa.De szégyen ,hogy te mint nyelvtanár milyen pocsékul irsz .És,ha már a sértegetésnél tartunk én Telramundként irok és irtam.
És változatlanul azt mondom Te egy romboló személyiség vagy,mert csak szemétkedsz mindenkivel ,érdemileg egy szót nem irsz,legfeljebb idézel másoktól.Ha nem tetszik ,ahogy irok nem kell olvasni,mindenestre nem hozzád fogok menni tanulni.
Bár a kör szükül és hamarsoan arcod is lesz számomra.Akkor aztán lehet jönni a stilussal és nem a névtelenség,személytelenség mögül.
És úgy mellékesen nem vagyok gyors és gépirónő.Pocsék a beirás? Ez van.A tartalma,ha van mire az a fontos.Nálad sem a megjelenésed a lényeg gondolom-bár egy tanárnál nem árt,hanem mit közvetitesz-remélem nem ezt, amit itt a Mmuson....
"A második felvonásban egy liften keresztül érkeztünk a kocsmába, és ez a lift az egyik próbán leszakadt. Valódi szabadesés volt, mindannyian eldobtuk a kezünkben lévő borospoharakat, és kapaszkodtunk...”
„Mára a fellépéseim nagy része négy-öt színházhoz köthető: a Metropolitanhez, a Covent Gardenhez, a Scalához, a bécsi és a müncheni Staatsoperhez. Ezért is örülök, hogy néha lehetőségem van más helyszíneket is felfedezni, mint például most Budapestet.”
Ez szép, de ezzel nem lehet fejbeverni másokat. Neked nem tetszik, másnak meg igen. És ha már idézünk:
"Ez a szerkesztőség hivatalos vagy félhivatalos álláspontja lenne? Egy zenei oldalra ez elég nagy szégyen, mivel az irás minden megállapításával azt bizonyítja, hogy írója az énekléshez vajmi keveset ért. Elfogadható legfeljebb egy női magazinban lenne, a la Kiskegyed, igényes kiadványban szerintem inkább még ott sem.)"
"írója az énekléshez vajmi keveset". Akkor most mi van? Énekelni kell tudni vagy neked tetszeni?
A Schrottról írott beszámolóm ilyen szempontból valóban speciális, mert az ő produkciója kifejezetten stílus- és ízlésproblémákat vet fel, nem vokálisat. De miért lehetne valamit ilyen szempontból bírálni vagy megkérdőjelezni? Akkor nem lehetne mondjuk a Fásy mulatót és a Győzike show-t se.
Netrebko bebizonyította nekem, hogy akár az orosz maffia nyomja, akár nem, egy rendkívüli hang. (Hogy összességében rendkívüli énekesnő-e, az még a jövőben fog kiderülni róla.) A három tenor első koncertje minden volt, csak nem ízlésficam. Egy különleges esemény volt, nem hogy vállalható, hanem egyenesen óriási énekesi teljesítményekkel. Később lett belőle üzlet, de sose lett belőle stílustalan operai prostitució, a fellépők zenei produkciója esetleges indiszponált estéket leszámítva sose lett méltatlan művészi hírnevükhöz.
Én írtam már rosszat is, jót is Sümegiről. Lukács Gyöngyiről detto: akkor mint belga most hova álljak??
Érdemes lenne észrevenni, hogy a Sümegi-ügyet nem mások, hanem ő maga csinálja, és most már olyanok szemében is felvállalhatatlanul, akik korábban harcos védelmezői voltak.
Utolsó két megállapításoddal egyetértek. Sőt: szerintem mindenki.
Viszont érdekelne, hogy a ’Chenier’ nevet, azt te használod második nickként, vagy Amarilla...?
Azt, amelyikkel ma reggel újra kellett kezdeni a Sümegi témát… mert már olyan "zavaró" volt, hogy van körülötte egy kis nyugi.
Mért van az, hogy mindig ez az összetartó kis társaság, a Lukács Gyöngyi rajongók/barátok kavarnak elsősorban Sümegi Eszter körül (is)…?
Mért kell neked is állandóan a balhé…?
Ez a dolog elsősorban az operáról és az éneklésről kéne, hogy szóljon, nem pedig egymás letaposásáról.
Az énekes képességeiről tényszerűen csak ennyit írtál:
"Az énekesnek hangja van, ez tagadhatatlan, sőt: igen értékes matéria, szép színű és erőteljes, ha a felső középregisztertől felfelé megfújja rendesen, de fényét veszti, hátraesik és elvész, ha művészkedni próbál egy-egy piano frázissal. Magasságát nem mutatta meg, mélysége korlátozott, tehát a szélső regiszterekben nem kiművelt orgánum benyomását kelti."
Ez azért nem olyan rossz teljesítmény. Megnéztem vele a youtube-on egy részletet, tényleg maníros egy kicsit a pianója. De azért álljon meg a menet.
A többi arról szólt, hogy milyen gusztustalan, így reklám, úgy felturbózott, stb. Ez ízlés kérdése. És én még ma is emlékszem... brühühü... hogy anno szegény Netrebkót hogy cikiztétek az orosz maffiával (Sestóval az élen), meg a reklámmal, aztán most mindenki itt liheg érte. És a hype-olás tényleg a 3 tenoros ízlésficammal kezdődött.
Mit győzködöd ezeket.Ezred része nincs a tarsolyukban,mint Neked .Hallottál bármelyiktől egy hozzászólást ami a zenéről szól,vagy ellenvéleményt alátámasztva érvekkel?Ezek nem aktiv hallgatók,hanem aktivan irigykedő kötekedők.Keresik a falon a lukat és azon át köpködik a mocskaikat Rád meg azokra a már elnémitottakra,akiknek volt itt mondanivalójuk ,de inkább feladták,mert leszólták EZEK a névtelenek,akikről azt sem tudod kifenék,mert nem adták ki Őket mint Téged vagy engem.Sphynx,Momo az ezer nevével osztogatja az észt.Pedig állitólag ez egy zenei fórum.Jó lenne ha hozzászólnának pl tegnap hallottam xy-t és ilyen vagy olyan volt.Na ezt várhatod.
Az igazság mindig fáj, tudom... A stílusom ilyen, amilyen. Nem kell szeretni. Van, aki szereti, van, aki nem, mint az a korábbi ellentétes hangú beírásokból is kiderült. Ilyen a világ, nem vagyunk egyformák.
Kedves Momo, köszönöm emberi hangú hozzászólásodat, tegnapi hozzászólásod meglepett, tőled nem szoktam hozzá az olyan sommás és igaztalan megállapításokhoz.
1. Minden ítélet szubjektív, az enyém is az. De nem vagyok elfogult, még ha annak is tűnök sokszor. Minden alkalommal, amikor beülök egy előadásra, koncertre, vagy felteszek egy lemezt, nyitott füllel és szívvel teszem, és hagyom elvarázsolni magam -- ha nem sikerül valakinek, nem én tehetek róla. De sokszor volt és van olyan eset, amikor egy énekesnek sikerül, és én örömmel ismerem el ezt. Voltak énekesek, akiknek sikerült gyökeresen megváltoztatni a róluk korábban kialakított véleményemet, és ennek ezen a fórumon is hangot adtam. (Netrebko, Fekete Attila például.) És a kedvenceim hibáit is hallom, szóvá is teszem. Itt a fórumon is. Hogy hányszor zúdítottam vele haragot fejemre, azt most nem részletezném.
2. Senkire nem akarom ráerőltetni a véleményemet. Én ugyanis liberális vagyok, tőlem mindenki azt szeretheti, amit és akit akar. Vitatkozni meg bárkiről lehet, de itt a kulturált vitának már rég nincs helye. Többek között a sphynx meg a hozzá hasonlók kezdték a szellemi kútmérgezést, mikor anno minősíthetelen hangnemben estek neki a Gruberova-faneknek. Erre már senki nem emlékszik?? Én és egy páran még igen...
3. Ez így önmagában nem is érv. De ajánlom figyelmedbe, hogy az én szakmailag -- szerintem -- többnyire helyes megállapításaimra, véleményemre szinte soha senki nem válaszol hasonló érvekkel. Arról lehetne vitatkozni. Ha én azt mondom, hogy Cura ezért meg ezért énektechnikailag és zeneileg elfogadhatatlan, akkor először jön a Cura-főpapnő, hogy de nem is igaz, mert Cura egy csoda, és mindenütt énekel a világban (persze, mindenütt rosszul, ez lenne a vita témája!), majd más elkezd engem személyemben cikizni. De még soha senki nem próbált meg szakmai érvekkel megcáfolni. Erre persze könnyű azzal vádolni, hogy én tévedhetetlennek hiszem magam -- biztos könnyebb mint érvelni.
Ez a szakmaiság érdekes kérdés. Én ugyanis tényleg szakmai alapon "kötöttem beléd". Tanult szakmám ugyanis, hogy megnézek egy szöveget, és látom, hogy hol lóg ki a ló f..ja. Ez a filológija. A te szövegedben sok helyen lóg ki. Az ízlésbeli megállapításokat tényként akarod eladni, és a fennen hangoztatott kompetenciáddal mindenkit fejbevágsz, aki nem ért egyet veled. Lehet, hogy igazad van, de a vitastílusoddal magad ellen dolgozol.
Szerintem Paramp nem mond hülyeségeket, ami az éneklést illeti... valahol jó érzékkel áll a dologhoz.
1. Viszont azt figyeltem meg, hogy nagyon elfogult, és szubjektív tud lenni, ha valaki tetszik, (vagy nem tetszik) neki, és olyankor (egyre többször) határozottan torzít (egyoldalú, és elfogult) az ítélete.
2. Emellett hajlamos erőszakosan ráerőltetni a véleményét másokra. Ami elfogadhatatlan.
3. Az meg nem egy valódi érv ám egy vitában, hogy "de én jobban értek hozzá".
Biztos egy bértollnok. Én parampampolinak hiszek, ő tévedhetetlen, és ha mégis, akkor elnézést kér. Mottója: "szakmaiság mindenek felett". (Énekes vagy énektanár... nem tudja valaki?)
Azért itt van egy kis hiba. A szerenád pengetős hangszerén nem a bandoneion játékos játszott. Amúgy valóban elég érdekes volt a szóló, de nem Nisinman volt a tettes.
De ő legalább elismeri és bevallja. És elnézést kér érte. Ti semmit nem tudtok, de elnézést se kértek érte. (Akinek inge, az vegye magára. Haandel nem tartozik közéjük.)
Nyilván arra alapozta, hogy parampampoli egy született uruguayinál is jobban tudja, járnak-e arrafelé tangót vagy sem. Elvégre ő parampampoli. Mindent tud. És amit nem - azt is. (Legfeljebb rosszul.)
Dehogy kérem, akkor nekem mi öröm maradna az egészben? Nem lenne min szórakoznom - csillagként mutatni nektek a helyes irányt, az önmagában nem olyan szórakozató ám! Főleg, ha olyanok mint te, javíthatatlan tévelygő, semmiképpen nem akarsz arra menni. További jó bolyongást mindenkinek az ízléstelenség erdejében és egyéb tájakon, én azért továbbra is mutatom az utat, szerencsére mindig akadnak páran, akik figyelnek rám! (Még azok is, akik itt oltanak, mint a tüzet, de ez is a játékhoz tartozik:)))
Látom előkerültél a sötétségből mert mint az éhes farkas koncot érzel.Csak egyszer zenei témához szólnál hozzá-de ahhot más is kellene.Aminek sajnos nem vagy birtokában és nem is leszel:):):)
Talán meg kellene kérned a szerkesztőket, hogy a saját beírásaid közti hozzászólásokat töröljék, és akkor emberileg és szakmailag csak te leszel mindünk viszonyítási alapja, a fénylő csillag a sötét éjszakában. (Telramund meg majd a lábadnál csóválja a farkát.)
...és ezek a fránya összetartó baráti társoságok,akiket rögtön kikezdtek itt jó néhányan -nem sorolom felesleges.De legalább vannak.
Most pedig,ha a manipulált operaéneklésről kritikát olvasnak fel vannak háborodva,hogy az összeszokott baráti társoságok megfelelő élő és hangzóanyag alapján nem ajnározzák a manirt,a középszert....
A tangó egy nemzetközileg elterjedt társastánc és zenei stílus. Ritmusa két- vagy négynegyedes, koreográfiája komplex, improvizatív. A Río de la Plata országaiban, tehát Argentínában és Uruguayban jött létre.
egyikotoknek sincs igaza :))) / es mindkettotoknek igaza van :)))))
1569-1577 közötti beírások többsége jól elszórakoztatott. Emberileg különösen. Szakmailag elszomorított - volna, ha a beírók többségétől még számítani lehetne bármiféle szakmaiságra. Ők csak minősítgetnek, miközben másokat vádolnak minősítgetéssel. Tegyék! Legfeljebb a jövőben is jót derülök beírásaikon.
Nem az számít, hogy mit énekel, hanem az, hogy hogyan? Önkényesen, a kottát semmibe véve, a karmestereket idegbajba kergetve
Hát most sokakat meg fogok sérteni, de a zenészek közül a leginkább az énekesekre jellemző ez a szokás, és sokukra jellemző. Van, aki azért veszi a kottát semmibe, mert nem is ismeri, de a saját fülemmel hallottam az egyik még most is tanító ZAK énektanártól, hogy "nem kell törődni a karmesterrel, fogadd el amit kér, aztán az előadáson azt csinálsz, amit akarsz!"
Schrottról nem írtam egy sort sem.
Bartolinál miért baj az, ha alig ad ki magából hangot?
Egyébként őt csak Vivaldi kapcsán emlegetem, nem véletlenül. Vivaldi néha hihetetlen unalmas zenéket gyártott ki magából, hogy egy képzavarral éljek, Bartoli meg eladja ezeket, mintha a világ legizgalmasabb darabjai lennének.
Tudom, hogy sokan utálják a 2008as salzburgi, Claus Guth rendezésű Don Giovannit, de én nagyon szeretem és a legérdekesebb dongiovanni előadások egyike SZERINTEM. (http://mostlyopera.blogspot.com/2008/07/claus-guth-with-new-salzburg-don.html)
És ebben Schrott kitűnő Leporello volt, mind szinészileg, mind énekesként.
Nem tudom a kritizálók szerint mit jelent a "mozart éneklés" de ha színészileg és hangilag is élvezetes előadást nyújt, az tökéletesen elegendő. Végül is mindegy, mert a lényeg annyi, hogy valaki szereti Schrottot/Bartolit/Curát/Akárkit, valaki meg nem. A különbség abban van, hogy ezt elfogadjuk e vagy sem.
‘‘A koncert végén pedig, miután bejelenti, hogy mennyire szereti Budapestet meg minket, magyarokat, tangóra vált. Ezt hozta nekünk ajándékba szülőhazájából, Uruguayból. (Én azt hittem eddig, hogy a tangó argentin, de ezt hagyjuk…)‘‘
…
Ld. Uruguyan tango
,,,
This kind of tango is a blend of the "Uruguayan milonga", as Jorge Luis Borges stated, and the rhythms of the candombe.
…
- Milonga can refer to an Argentine, Uruguayan, and Southern Brazilian form of music which preceded the tango and the dance form which accompanies it, or to the term for places or events where the tango or Milonga are danced (see Milonga (place)). The term milonga comes from a similar expression that means "lyrics".
- Candombe is a drum-based musical style of Uruguay. Candombe originated among the African population of the South American country's capital, Montevideo, and is based on Bantu African drumming.
És egyébként még mindig nem tetszik, ami itt újabban divatba jött, hogy egy összetartó baráti társaság diktálni igyekszik, és csapatban leugatja, a más véleményen lévőket.
19:00 : Budapest Háló Közösségi Ház Bodrogi Éva (szoprán), Krulik Eszter (brácsa), Koltai Katalin (gitár) ELGAR: Chanson de nuit, Op.15
BRAHMS: Brácsadalok, Op.91
GLAZUNOV: Elégia, Op.44
POULENC: A rövid szalmaszál - dalciklus (Koltai Katalin átirata)
SCHUBERT: a-moll szonáta, D 821
21:00 : Budapest Budapest Jazz Club Karosi Júlia Quartet 17:00 : Miskolc Miskolci Galéria Győri Noémi (fuvola), Csáki András (gitár), Szakács Ildikó (ének) Spanyol est
18:00 : Győr Nemzeti Színház Budapesti Fesztiválzenekar
Vez.: Fischer Iván MAHLER: VII., e-moll szimfónia
A mai nap
született: 1726 • François-André Philidor, zeneszerző és sakkjátékos († 1795) 1961 • Jean-Yves Thibaudet, zongorista 1965 • Angela Gheorghiu, énekes elhunyt: 1962 • Kirsten Flagstad, énekes (sz. 1895)
