vissza a cimoldalra
2019-08-19
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11424)
A csapos közbeszól (95)

Házy Erzsébet művészete és pályája (4537)
Pantheon (2377)
Opernglas, avagy operai távcső... (20293)
Operett, mint színpadi műfaj (4042)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3390)
Kedvenc előadók (2838)
Wagner (2620)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1740)
Franz Schmidt (3408)
Társművészetek (1342)
Lehár Ferenc (677)
Milyen zenét hallgatsz most? (25035)
Kedvenc magyar operaelőadók (1139)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (821)
Kortárs zene (66)
Plácido Domingo (774)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Fórum - Giuseppe Verdi (frushena, 2004-10-04 08:44:02)

 
1290   Heiner Lajos • előzmény1288 2013-08-05 07:53:17
Péter, sajnos, nincs meg. A Sonynál jelent meg, persze baritonáriák. Részletes műsort sem tudok.
Tudomásom szerint a salzburgi Giovanna d' Arco függőben.
Az eredetileg kiírt tenor már lemondta.
Netrebko még tartja a frontot.
1289   frushena • előzmény1288 2013-08-04 23:12:48
:)
1288   Spangel Péter • előzmény1287 2013-08-04 20:16:10
Biztos Neked már megvan, Lajos.
Mi szerepel az új CD-n?
Netán Verdi baritonáriák?
Mi a helyzet a salzburgi Johannával, nem mondta le?
Úgy tudom, augusztusban Veronában énekel és dirigál is. És akkor egy ugrás Salzburg, meg vissza?
Hogy van ez?
1287   Heiner Lajos 2013-08-04 17:36:14
Hallotta már valaki Domingo új Verdi CD-jét?
1286   frushena 2013-08-04 17:08:59
Giuseppe VERDI: Concert for the 200th anniversary

La Traviata - Prelude to Act I, Sempre Libera, Libiam nè lieti calici. Nabucco - Va Pensiero.

Desirée Rancatore: soprano
Saimir Pirgu: tenor
Con la partecipazione straordinaria di Roberto Bolle (Ballet Dancer)

Orchestra e coro del teatro La Fenice, Direttore Sir JOHN ELIOT GARDINER
1285   Búbánat • előzmény1264 2013-07-29 22:31:39
Felhívom már most a figyelmet, hogy A kalóz április 25-i koncertszerű előadását közvetíti a Bartók Rádió a Müpából,hangfelvételről, jövő szombaton (augusztus 10.) este 7 órától.
1284   Csákovics • előzmény1283 2013-07-11 13:49:11
Augusztus végéig még megy néhány vonat... :-)
1283   Búbánat • előzmény1282 2013-07-11 13:39:54
Miért is nem vagyok most a Balatonnál?!...
1282   Csákovics 2013-07-11 11:18:01
"VERDI A BALATONNÁL"

Ajánlom minden Verdi-kedvelő figyelmébe ezt a kellemesnek ígérkező dal- és operaestet. Vigyázat! Magyar nyelvű előadás... :-)
1281   Búbánat 2013-05-22 23:18:35
Holnap 18.30-tól a Semmelweis Egyetem testnevelési és sporttudományi kara dísztermében (Bp. XII. ker. Alkotás útja) operaestet rendeznek Verdi Simon Boccanegra és Az álarcosbál című műveiből.

A műsort Dr. Pavlik Gábor egyetemi tanár, a férfi-vízilabdaválogatott közelmúltbeli orvosa vezeti.

(Forrás: MN)
1280   Hangyász • előzmény1279 2013-05-22 16:58:39
Detto. A Stiffeliot áprilisban hallottam. Azért nem találom akkora műnek, hogy ilyen gyakorisággal élvezzem.
1279   serse • előzmény1278 2013-05-22 15:27:20
Bocs: a Macbeth is csak kétszer lesz és az se lesz jövőre. Én ezt az egyet hagyom ki, a másik hármat megnézem.
1278   serse 2013-05-22 15:26:21
Verdi ritkaság fesztivál az Operában. Az előadásra kerülő darabok a Macbeth kivételével tényleg ritkaság számba mennek az Operaház ez évadjában: mindegyiket csak kétszer adják és egyik se lesz műsoron a következő évadban.
1277   Búbánat • előzmény1276 2013-05-13 12:58:16
A Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek című topicban a 2400 és 2401 sorszámokon olvashatsz "nem hivatalos" beszámolókat koncert-élményekről.
1276   Hangyász 2013-05-12 11:49:39
A Momus nem közöl kritikát A kalóz előadásáról?
1275   zalbarna • előzmény1274 2013-05-04 23:26:25
Szívesen !
1274   Capriccio • előzmény1273 2013-05-04 22:02:33
Nagyon szépen köszönöm a segítséget!!
1273   zalbarna • előzmény1272 2013-05-03 23:42:28
Könyvtár jó?
A 22. tétel
1272   Capriccio 2013-05-03 21:59:54
Tudna valaki abban segíteni, hogyan érhetném el Lendvai Aida-tanulmányát?
1271   Hangyász • előzmény1269 2013-04-30 16:02:35
Köszönöm! Remélhetőleg alkalmam lesz még Verdit, de Berliozt, Mendelssohnt vagy Schumannt is ilyen rezes basszussal hallani!
1270   Búbánat 2013-04-28 00:09:58
„Verdi mondanivalója ma is aktuális” - interjú Pier Giorgio Morandival

• Metropol, Krezinger Szonja
• 2013-04-25 07:55

Giuseppe Verdi egy ma már ritkán játszott operáját, az Attilát vezényli az olasz karmester vasárnap este a Művészetek Palotájában. A nemzetközi sztárokat felvonultató előadás a Müpa és a Sanghaji Nagyszínház közös produkciója.

- Valóban ritkaságszámba megy az Attila színpadra állítása?
– Igen, az elmúlt ötven évben ritkán játsszák, de a 19. század második felében az összes európai színházban gyakran előadták. Nagyon szerette a közönség. Az Attila Verdi első alkotói időszakából származik, a forma is a régi operáké, áriákkal és balettekkel. Ez a régi Verdi, sokkal intellektuálisabb stílusú, mint a későbbi művei. Az Attilát abban az időszakban kell elhelyezni a megértéshez, amelyben megszületett. Ekkor Itália északi része osztrák fennhatóság alatt állt. Amikor Verdi a Nabuccót vagy az Attilát írta, üzenni akart az olaszoknak, azt akarta, hogy tegyenek a szabadságért. Ez a szövegkönyvben is megjelenik. Nem valami ellen akarta az embereket egyesíteni, azt akarta, hogy felébredjenek és tegyenek valamit.

- Mitől érdekes még ma is?
– Már ismerjük a teljes Verdi-életművet, így tudjuk azt is, milyen stílusban kell ezt az operát játszani. Tudjuk például, hogy a zenekar is nagyon fontos, nemcsak kísérőzene az énekesek mellé. A történet felépítésében komoly segítséget tud nyújtani, komoly dramaturgiai szerepe van a megfelelően használt zenekari játéknak.

- Az opera világának nemzetközi sztárjaival adják elő az Attilát.
– Igen, nagyszerű a szereplőgárda.

- Dolgozott már néhányukkal korábban is?
– Igen, szinte mindnyájukkal. Giacomo Prestiával a Nabuccót adtuk elő, Lucrezia Garciával néhány napja még a Scalában játszottunk Macbethet, Vlagyimir Sztojanovval Berlinben és Bolognában léptünk fel közösen. José Brosszal Rigolettót és más operákat is előadtunk már.

- Egy operánál is olyan nehéz a nemzetközi sztárokat összehozni, mint egy nemzetközi filmes produkciónál?
– Igen, nehéz megtalálni a megfelelő énekest, aki az adott időpontban szabad. Fontos az is, hogy az énekesek közösen is jól működjenek. Az én munkám az, hogy ezekből a jó énekesekből csapatot hozzak létre, hogy mind egy irányba haladjanak. Az első, keddi közös próbán nemcsak az áriákról, hanem az interpretáció kérdéseiről is szólt a munkánk.

- Idén Verdi-évfordulót ünnepel a világ. Ön szerint mi a művész legfontosabb üzenete a mának?
– Össze tudom foglalni egyetlen mondatban, ami a Falstaff végén hangzik el: „A földön minden móka és játék”. Egész életünkben problémákkal vagyunk teli, amelyek mind hatalmasnak tűnnek az adott pillanatban. Az ember megoldhatatlannak érzi őket, rossz a hangulata miattuk, esetleg sír, de ha ugyanarra a gondra húsz év távlatából tekint vissza, már nem látja semminek sem. Amikor erre a mondatra gondolok, mindig jobban érzem magam egy kicsit. Ha az ember Verdit játszik, megtalálja a boldogságot.

- Az ön szívéhez mely művei állnak a legközelebb?
– Az Otello, a Simon Boccanegra és a Falstaff.

Az előadás szereposztása

• Attila: Giacomo Prestia
• Ezio: Vlagyimir Sztojanov
• Odabella: Lucrezia Garcia
• Foresto: José Bros
• Uldino: Wang Xin
• Leone: Cser Krisztián

Káel Csaba • Rendező:

Km.: Kolozsvári Magyar Opera Zenekara és Énekkara

Vezényel: Pier Giorgio Morandi
1269   Futott Még • előzmény1267 2013-04-27 08:13:26
Cimbassot természetesen és van. Szentpáli Roland az ismert tubás és zeneszerző ezeknek a hangszereknek a specialistája. Ophicleide-en is gyakran játszik.
1268   Hangyász • előzmény1266 2013-04-26 18:07:02
Végeredményben nem bántam meg, hogy elmentem, bár nem ez lesz a kedvenc (Verdi-)operám.
1267   Hangyász • előzmény1265 2013-04-26 18:06:12
Verdi eredetileg milyen basszus rézfúvós hangszert írt elő? Ophicleidet? Az utóbbiból van-e egyáltalán Mo.-on működőképes darab?
1266   macskás • előzmény1265 2013-04-26 10:43:15
Hát igen...
a hülyeség cimb(ora)ssója volt a kiakolbódítás.
Montanaróról priviben. Márha elolvasod, és replikálsz is reá(lja).
1265   Futott Még • előzmény1264 2013-04-26 00:01:38
"Cimbasso" ...kellett volna, hogy legyen, ám az utolsó pillanatban Maestro Montanaro kiakolbólította a zenekarból. Tudj' isten miért. Talán így, színpadon túl erős volt, árokban nem lett volna? Tény, hogy Szentpáli Roland kezében ma este ventiles harsona volt.
1264   Búbánat 2013-04-25 10:11:32
Verdi 200 – Először mutatják be Magyarországon A kalóz című operát

Grund
Forrás: MTI/MNO
2013. április 24., szerda 17:54

„A 200 éve született Giuseppe Verdi egyik korai operája, A kalóz először hangzik el Magyarországon a Nemzeti Filharmonikusok és a Művészetek Palotája közös produkciójában. A csütörtök esti koncertszerű előadást a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben a fiatal karmesternemzedék Európa-szerte keresett képviselője, Carlo Montanaro vezényli.

Verdi operái elég népszerűek, így kivételes esemény, ha egy-egy olyan műve kerül műsorra, amelyik még sosem hangzott el Magyarországon. Most ilyennek lehetünk tanúi: a 200 éve született zeneszerző A kalóz című operáját első alkalommal szólaltatja meg hazánkban a Nemzeti Filharmonikus Zenekar csütörtökön este fél nyolckor a Művészetek Palotája Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermében.
Az 1848-ban bemutatott mű egy kalózvezér, Corrado tragikus történetét meséli el.

A ma esti előadást a Zubin Mehta által felfedezett kiváló olasz karmester, Carlo Montanaro vezényli, aki egykor hegedűsként kezdte a karrierjét, mára pedig Frankfurt, Drezda, München, Verona, Firenze operaházainak gyakori vendégkarmestere.
A tenor főszerepet Luciano Ganci énekli, mellette többek között Marzio Giossit, Borsos Edithet, Fodor Beatrixot, Lisztes Lászlót hallhatjuk.

További érdekessége az előadásnak egy különleges hangszer jelenléte: a Cimbasso, teljes nevén CornoinBasso a szerpent utódja. Ezt a két-háromszáz éves olasz historikus hangszert a Nemzeti Filharmonikusok tubása, Szentpáli Roland szólaltatja meg.
Az előadásban közreműködik a Nemzeti Énekkar is.
1263   Heiner Lajos • előzmény1262 2013-04-23 14:47:37
Igen, bár kérdezz meg egy "hivatásosat" (na, nem úgy gondoltam), olyanra is emlékszem, hogy csak az Otellot és Falstaffot tartotta "késeinek".
1262   Momo • előzmény1261 2013-04-23 14:42:07
Oké, kedves Lajos, így már értem.

Szerintem nem is baj, hogy ezt tisztáztuk. Tehát a "szakma" Verdi az első 16 operáját a koraiak közé sorolja, a maradék 12-t a középső és a kései korszakba.
1261   Heiner Lajos • előzmény1260 2013-04-23 14:21:16
Kedves Momo,

Az általam ismert legtöbb Verdi-tanulmány, biográfia stb. szerint a Rigoletto az első "középső" korszakbeli Verdi, előtte a "koraiak", van, aki a Traviataval zárja a középső korszakot, van, aki későbbi művel.
1260   Momo • előzmény1259 2013-04-23 13:49:42
Jó, de mért "korai"...?

Ez volt a tizenhatodik operája (1850-ben). Nyolc évvel a Nabucco után, közvetlenül a Rigoletto (1851) előtt.

Vagy ez ilyen - a kevésbé sikeres Verdi művekre alkalmazott - eposzi jelző...?
1259   Búbánat 2013-04-23 13:32:31
„Korai” Verdi, koncertszerű előadásban (A Stiffelio a MÁO-ban)

Café Momus, Heiner Lajos, 2013-04-23 [ Operabemutatók ]

„Vokálisan mindenkit jónak, vagy remeknek találtam – Kiss B. Atilla énekelte a címszerepet, Kálmándi Mihály Stankart, a valamivel kisebb szólamokban Boncsér Gergely (Rafaelle), Palerdi András (Jorg), comprimarióként Dobi-Kiss Veronika és Mukk József. A legnagyobb örömet Rálik Szilvia szerezte a házasságtörő asszonyként (Linda), rég hallottam ilyen jó vokális állapotban, szinte nyoma sem volt a rá néha jellemző karcosságnak, a hang mocorgásának (übrigens: április elején egy ismert cseh dirigens szuperlatívuszokban mesélt nekem prágai Abigéljéről).
Héja Domonkos korrekt előadást dirigált, apróbb döccenőkkel ugyan.”

„Minden operabarátnak csak ajánlani tudom, nézze meg a következő, június 1-i estét. Sajnálatos, hogy az idei szezonban csak kétszer hangzik el a darab, a jövő év műsortervében pedig nem találom (igaz, kárpótol A haramiák, a Giovanna d’Arco és a Luisa Miller).
Tudom, ha budapesti lakos lennék (és nem valahol Észak-Svédország meg Dél-Olaszország vagy épp Kuba között cikáznék), s tízszer játszanák a Stiffeliót, mind a tízszer elmennék rá.”
1258   telramund • előzmény1247 2013-04-17 09:34:13
????nem értem
1257   Búbánat 2013-04-16 21:31:15
Pozitív kilengés

Giuseppe Verdi: Stiffelio – Magyar Állami Operaház, 2013. április 8. A darab budapesti bemutatójáról BÓKA GÁBOR írt kritikát
/operavilag.net, 2013. április 16./

„[…] A szereposztás értékelésekor óhatatlanul felmerül a kérdés: mennyire várható el egy koncertszerű operaelőadástól, hogy az abban résztvevő énekesek teljes értékű szerepformálással kápráztassák el a közönséget? A színpad, a rendezői instrukciók hiánya feltétlen hátrányt jelent – ám nem csak a szereplők, de a hallgatók számára is; vagyis épp egy ilyen előadáskor kellene különösen odafigyelni arra, hogy a szereposztás pontos legyen, hogy az énekesek színpadi vagy pódiumszemélyisége fedje a megjeleníteni kívánt figura karakterét. A Stiffelio számos momentuma bírálható dramaturgiai szempontból, azt azonban nem lehet mondani, hogy a benne megjelenő drámai alakok ne lennének izgalmasak és életteliek; a házasságtörés és a megbocsátás témáját körüljáró polgári dráma (melynek problematikáját Verdi más megvilágításból, a csábító igazát is megértve és elfogadva újból górcső alá vette Az álarcosbálban) legalább három ziccerszerepet kínál, s kifejezetten nagy kihívás ezeknek pusztán vokális eszközökkel megfelelni. […]”
1256   Búbánat • előzmény1254 2013-04-12 12:02:29
Pontosan: ezért is értékes az opera!
1255   Hangyász • előzmény1253 2013-04-12 11:57:40
Hát ez gyakorlatilag a teljes művet lefedi.
1254   Hangyász • előzmény1253 2013-04-12 11:57:35
Hát ez gyakorlatilag a teljes művet lefedi.
1253   Búbánat • előzmény1250 2013-04-12 01:12:27
Miután nemcsak az opera hanganyagába vagyok belefelejtkezve (CD, rádió), hanem operafilmekről (DVD-lemezek) a legnagyobbak (Domingo és mások) színpadi megvalósításában is élvezhettem Verdi eme művét, úgy érzem, rendelkezem a Stiffelio értékei felismerésének a képességével.

Winkler Gábor is felismerte ezeket az értékeket, és "Barangolások..." című könyvében az opera néhány kiemelkedő részletére felhívja a figyelmet:

- Stiffelio áriája és hetes, I. felv.
- Jelenet, Stiffelio áriája és kettőse Linával, I. felv.
- Lina preghierája, I. felv.
- Jelenet, Stankar és Lina kettőse, I. felv.
- Hetes, az I. felv. fináléja
- Jelenet, Rafael és Lina kettőse, II. felv,
- Lina áriája, II. felv.
- Stiffelio, Lina, Stankar és Rafael négyese, II. felv.
- Jelenet és Stankar áriája, III. felv.
- Stiffelio és Lina kettőse, III. felv.
- Preghiera, valamint Dorotea, Federico, Stankar és Lina négyese a III. felv. fináléjában.

Én még a nyitányt is hozzáteszem a felsoroláshoz.
1252   Haandel • előzmény1251 2013-04-11 21:22:28
Isten óvja a ‘Szent Várost’!
1251   Haandel • előzmény1249 2013-04-11 21:21:17
[url]http://www.omalovankyprodeti.cz/img/ferda-mravenec-muzikant.jpg;Isten óvja a ‘Szent Várost’!/url]
;-)
1250   Hangyász • előzmény1241 2013-04-11 20:24:24
Én igen későn értesültem ennek az operának a létezéséről. Végül is Sass Sylvia miatt vettem meg a Gardelli-féle felvételét, továbbá érdekelt a Rigolettót közvetlenül megelőző dalmű. Úgy vélem, vannak szép részei, a maestro pedig igyekezett megszabadulni a főleg német kritikusok által bírált umcaca-umcaca stílustól, ami felemásra sikerült. Verdire úgy is tekinthetünk, mint aki élete nagy részében cicázott a német kultúrával. A téma és a végkifejlet (középfajú dráma, a szicíliai klánfővé változó, bosszúra szomjas vén hadfi alakjával és vendettájával megspékelve) egyedülállóvá teszi. Kár, hogy Verdinek nem sikerült az olasz operából és a protestáns korálból valamilyen szintézist összehoznia; mindenesetre a Stiffeliot üdvözlő kórus szerintem az egész mű leggyengébb része, bár néha csaknem mendelssohni fordulatokat is kihallottam a műből.
1249   Hangyász • előzmény1247 2013-04-11 20:16:22
Telramund megalkotójának hívei pedig minden nap a Szent Város felé arcra borulva dicsőítik a MESTERT.
1248   parampampoli 2013-04-11 19:01:31
Nekem a fiatal Verdiből (annak tekintem a nagy triász előtti korszakot) a következők a remekművek: Nabucco, Ernani, Luisa Miller, Attila, Macbeth, Lombardok. A többiben vannak jó részek, de összeségben nem érik el a többi színvonalát.)
1247   Heiner Lajos • előzmény1246 2013-04-11 17:54:25
Jó, tudom, Telramund egy másik szerzőnél van, de mink szeretjük a Mócárt is!
1246   telramund • előzmény1243 2013-04-11 15:30:16
Főleg a "Pünkösdi királyság"!
1245   Hangyász • előzmény1240 2013-04-11 14:47:36
Én meg Donizettit nem bírom, bár ez itt nem fontos.
1244   Búbánat • előzmény1242 2013-04-11 13:37:11
Igen, ezt már sokszor tapasztalhattuk itt egymásról a fórumra való bejegyzéseket olvasgatva...
1243   Heiner Lajos • előzmény1241 2013-04-11 13:29:24
Az egyik legizgalmasabb, legkülönösebb "korai" Verdi, remek lehetőségeket adva az énekeseknek.
Persze mindegyik Verdi remek, és talán mindig az a legjobb, amit az ember éppen néz/hallgat.
1242   telramund • előzmény1241 2013-04-11 13:01:37
Erre mondják,hogy izlések és pofonok különbözőek.És ugyanez vonatkozik a hallás kérdésére is:):):)
1241   Búbánat • előzmény1240 2013-04-11 12:40:18
Számomra meg a Rigolettó előtti korszak egyik remeke.
1240   telramund 2013-04-10 23:56:33
A létező legunalmasabb Verdi opera számomra....(az Aroldoval "változat" együtt)
1239   Búbánat 2013-04-10 22:49:29
Verdi: Stiffelio – fotogaléria
1238   Búbánat • előzmény1237 2013-04-10 22:20:09
Nem szeretném magam ismételgetni... szerintem, Te se tedd. Elmondtuk megállapításainkat, de egyikünk sem győzi meg a másikat.
Ott volt Kertész Iván, Juhász Előd, Koltai Tamás és más nyugalmazott, volt és/vagy aktív kritikusok is a nézőtéren, akik szintén megírják majd saját kútfőjükből a hozzáértő „tuti” igazat. Még az is lehet, hogy sok „hallucinálás” fog visszaköszönni tőlük. Az meg nem baj, ha több szem többet lát, több fül, többet hall: saját érzelmeinket vetítjük ki mindannyian a látottakra-hallottakra. Erre szolgál a fórum.
1237   Hangyász • előzmény1232 2013-04-10 17:25:13
Akkor vagy a nehézsúlyú profi ökölvívó meg jómagam hallucináltunk, vagy te.
1236   Búbánat • előzmény1235 2013-04-10 09:52:42
A cikkben szereplő Luisa Miller operát játszották már Debrecenben: Ármány és szerelem címen mutatta be a Csokonai Színház 1969. április 18-án, Kertész Gyula rendezében (Díszlet: Fehér Miklós, Jelmez: Greguss Ildikó, karmesterek: Rubányi Vilmos, Tarnay György)

Összesen 13 alkalommal került színre Verdi operája Debrecenben!

Luisa Miller: Marsay Magda
Ferdinánd: Csongor József
Miller: Virágos Mihály
Wurm: Gazsó József
Walter: Tréfás György/Tóth József
Lady Milford: Tibay Kriszta/Varga Magda
Laura: Pázsit Magdolna


Budapesten is előadták - koncertszerű változatban:

2001. szeptember 30., 19:30

Zeneakadémia, Budapest

Verdi: Luisa Miller

Vezényel: Antal Mátyás

Közreműködik: Fodor Beatrix (szoprán), Gergely Péter (tenor), Gudo Hasui (bariton), Kairshan Sholdybayew (tenor), Mozsár György (basszus), Rácz István (basszus), Silló Katalin (alt), Simon Kati (alt), Nemzeti Énekkar (karigazgató: Antal Mátyás), MÁV Szimfonikus Zenekar
1235   Búbánat 2013-04-10 09:36:12
November 29-én, 30-án és december 1-jén Selmeczi György művészeti koncepciója nyomán és vezényletével kerül színre az Erkel Színházban Verdi „Schiller-trilógiája”. Az első napon a pár éve koncertszerű előadásban ígért, ám végül elmaradt Szent Johanna lesz látható, melynek így ez lesz budapesti bemutatója (Szegeden már színre került a darab a hetvenes évek végén). A címszerepben Covanischi Yolanda lép fel, a rendező Szabó Eszter. Egy nappal később A haramiák hangzik fel, melyet utoljára a Nemzeti Színház közönsége hallhatott még a XIX. században. A rendező Göttinger Pál, a főszerepeket Rálik Szilvia és Kiss B. Attila éneklik. A sorozat záróakkordja a szintén a XIX. század óta nem játszott Luisa Miller, melynek címszerepében Kolonits Klára mutatkozik be; a rendező Szőcs Artúr.

(Operavilag.net)
1234   Búbánat • előzmény1233 2013-04-09 19:20:49
Helyesen: "házasságtörő felesége"
1233   Búbánat • előzmény1227 2013-04-09 19:18:38
Szívesen. A Stiffelio lelkes fogadtatása, azt bizonyítja, vágytunk már régóta valami korai Verdire! Annak meg külön örülök, hogy ráadásul olyan műve csendült most fel az Operaházban, amit még itt soha nem játszottak. Közvetlenül a Rigoletto keletkezése előtt komponálta meg Verdi ezt az operát, aminek zenéje érezhetően már előlegezi a következő "opera-triászának" bizonyos motívumait. Számomra, a világ operaházaiban ez az alig játszott, szinte ismeretlen mű – hála a DVD és CD lemezeknek is – mostanra már egyre inkább ismerőssé vált, és ezúttal élőben is rácsodálkozhattam különleges zenei értékeire.

Emlékszem, amikor jó régen ment a MET-ben Domingóval a címszerepben, amit a rádió élőben sugárzott New Yorkból, a rádió munkatársa Meixner Mihály és a stúdióba meghívott Eösze László zenetörténész mennyire élvezték az operaközvetítést; emlékeztettek arra, hogy az Obertótól, a Nabuccótól, az Ernanitól, a Lombardoktól a Macbethen és a Luisa Milleren át a Stiffelióig, mekkora fejlődésen ment át Verdi kompozíciós technikája, milyen kimeríthetetlen invencióval „gyártotta” egymás után operáit, míg elérkezett a protestáns lelkész házasságtörő históriáját megzenésítő műve után nem sokkal bemutatásra kerülő első, igazán áttörést jelentő operájáig, a Rigolettóig. És akkor már jöttek sorba az igazi remekművek is.
Találóan fejezte ki magát anno Kertész Iván, volt rádiós szerkesztő, aki egy alkalommal azt a megjegyzést tette Verdi korai alkotókorszaka, az ún. „gályarabság” évei alatt született operáira utalva: olyan bőségesen ontja magából a csodálatosabbnál is csodálatosabb dallamokat, hogy szinte felesleges maga a történet, a libretto; teljesen mindegy, mit kap kézhez, bármi is légyen az (történelmi vagy saját korában játszódó cselekmény; dráma vagy líra), szívbemarkoló melódiák pattannak ki agyából; hozzátette humorosan, ha ma élne a nagy olasz komponista, a kezébe adott telefonkönyv témájára is egy ragyogó opera születne meg tőle…
1232   Búbánat • előzmény1230 2013-04-09 19:18:00
Kiss B. Atilla nem volt indiszponált, és nem énekelt hamisan. A harmadik sorban ültem. Csak azt jegyeztem meg: „jól győzte a címszerep magas fekvésű szólamát” – ebbe belefér esetleg az, amit magam is észleltem nála korábban többször, de itt nem hoztam szóba: bizonyos, intonálási bizonytalanságait. Nem kritikát fogalmaztam meg tehát, hanem elismerésemnek adtam hangot, hogy a korábbiakhoz képest, most mennyire elégedett voltam azzal, amit ezen az estén nyújtott ebben az újdonságban - és lesz még egy lehetősége az ismétlésre. Lehet, hogy Fekete Attila nála jobb teljesítményre lett volna képes, ha ő kapja meg a tenor címszerepet. Nyilván, nem azzal a várakozással ültem be életem első Stiffeliójára, hogy Domingóhoz vagy Carrerashoz mérjem Kiss B. énekét (tudom, milyen mércével mérhetek), inkább annak az örömömnek adtam hangot, hogy végre megélhettem: az egyik kedvenc Verdi-operámat élőben is láthattam-hallhattam - még ha csak koncertszerű előadásban is. Konklúzióm: a lehetőségekhez mérten egy ragyogó Verdi-előadásban részesültünk.
1231   Hangyász • előzmény1230 2013-04-09 18:53:23
Akkor nem hallucinált egyikünk sem. Végül is érdemes előadni ezt az operát is, mert nem lehet állandóan a Rigolettót meg a Traviatát nyomni.
1230   miketyson • előzmény1229 2013-04-09 18:18:05
Nekem is úgy tűnt. Csak mert Búbánat szerint nem lehetett rá panasz, azért csudálkoztam.
1229   Hangyász • előzmény1228 2013-04-09 16:33:56
De még mennyire. Mondjuk, főleg az 1. felvonásban volt hm... indiszponált.
1228   miketyson • előzmény1226 2013-04-09 14:08:14
Szerintetek nem énekelt Kiss B. pokoli hamisan időnként?
1227   Elise 2013-04-09 11:32:49
Kedves Búbánat!
Köszönet a beszámolóért és külön a szövegkönyvért. Élmény olbvasni!
Nagyon tetszett a tegnapi előadás.
1226   Búbánat • előzmény1214 2013-04-08 23:47:18
Ma este megvolt a Stiffelio bemutatója az Operaházban, amit mindenképpen érdemes volt elővenni, még akkorm is, ha csak koncertszerű előadásban kaptuk. Kiss B. Atillára igazán nem lehet panasz, a korábbi produkcióihoz képest most meglehetősen jól győzte a címszerep magas fekvésű szólamát, és Rálik Szilviával, Kálmándi Mihállyal - akit külön is ünnepelt áriája után a közönség, Palerdi Andrással együtt jelentős részese volt a Stiffelio szép sikerének. A zenekar és énekkar kiváló partnerekként járultak hozzá, hogy mi is felfedezzük e Verdi-ritkaság szépségeit, megismerjük zenei értékeit. Héja Domonkos karmester és Szabó Sipos Máté karnagy minden dicséretet megérdemelnek az opera betanításáért! Érdemes lesz újra meghallgatni a második, június 1-jei előadást is!

Addig is belinkelem a Stiffelio magyarra fordított szövegkönyvét, szerintem, nem árt utána olvasni, hiszen az előadás alatt a magyar feliratot olvastuk ugyan, és az opera tartalmát is megkaptuk kis füzetecskében, de aki jobban akarja követni a cselekményt, ismerni a helyszínt és a szereplők egymás közti viszonyát, tisztában lenni a darabbeli szituációkkal, az kiegészítheti innen ismereteit.

Különben be volt mikrofonozva a zenekar és az énekkar, ebből azt sejtem, a rádió is felvehette, és valamikor közvetíteni fogja ezt a különleges szépségű Verdi-alkotást.

Megjegyzem, Ókovács Szilveszter főigazgató úr ezúttal az első emeleten, a„királyi páholy” közvetlen szomszédságában a jobboldali „szeparéból” követte az előadást…
1225   bermuda 2013-04-02 21:18:50
Lesz még korai Verdi a MÜPÁ-ban is, a Kalóz és az Attila.
1224   serse • előzmény1223 2013-04-02 20:53:11
Vagyis hát én megnézem, az nem tudom, hogy te hogy döntöttél, mert nem közölted.
1223   serse • előzmény1222 2013-04-02 20:52:32
Akkor rosszul emlékeztem. A júniusi előadást én is megnézem.
1222   bermuda • előzmény1215 2013-04-02 20:46:55
Ez volt az eredeti is-a tenor-pont ennek alapján döntöttem arról, h.megnézzem-e vagy sem:-)
1221   Csákovics • előzmény1220 2013-04-02 19:08:45
Rendben van, köszönöm; az igazság és a pontosság járjanak együtt! :-)
A '96-ban nem voltam egészen biztos, de ez a '98 június elég határozottnak tűnik, elhiszem.
Még arra emlékszem, hogy Stankart Réti Attila énekelte.
1220   Speranza • előzmény1216 2013-04-02 18:44:10
Csak a pontosság kedvéért: 1998 júniusában volt, három egymást követő estén ment a mű, a két szélsőn Fakasréti Mária, a középsőn pedig Farkas Rose-Marie énekelte Lina szerepét. Stiffelio Albert Tamás volt.
(A megelőző évben A Lombardok volt koncertszerűen, a következőben pedig Donizetti Marino Faliero-ja, utóbbiról CD felvétel is készült.)
1219   kugli • előzmény1216 2013-04-02 17:21:52
Nem emlékeztem az évszámra. Háromszor adták elő a darabot a szegedi Felsővárosi templomban. Pál Tamás vezényelt
1218   Csákovics • előzmény1217 2013-04-02 15:21:53
Nem, az is koncert volt.
1217   serse • előzmény1216 2013-04-02 15:19:50
Szkenírozva?
1216   Csákovics • előzmény1214 2013-04-02 15:19:12
Az igazság kedvéért szeretném hozzátenni, hogy még ha nem is maradt nyoma az interneten, a Stiffelio magyarországi ősbemutatója Szegeden volt 1996-ban. Az előadást akkor a Rádió is közvetítette, valahol a hangtárban bizonyára megvan még.
1215   serse • előzmény1214 2013-04-02 15:19:08
Eredetileg nem ez volt a szereposztás vagy rosszul emlékszem? Mintha Fekete Attila lett volna a címszereplő az előzetes elképzelések szerint.
1214   Búbánat 2013-04-02 14:02:39
Az Opera honlapjáról:

Verdi-ritkaság jövő hétfőn - STIFFELIO

A Verdi bicentenárium alkalmából különleges premierrel készül az Operaház: április 8-án az olasz szerző Stiffelio című operája kerül színpadra, koncertszerű előadásban, Magyarországon először! Vezényel: Héja Domonkos.

A 19. században a friss külföldi művek legtöbbször hónapok alatt, de néhány év alatt biztosan elérték Magyarországot.

Mégis mint a példa mutatja, időnként százhatvankét esztendő sem elég arra, hogy Verdi egy-egy sikeres operája budapesti színpadra kerüljön. Ilyen volt eddig a Stiffelio is: az Operaház e jubileumi évben tűzi műsorára a vétlen lutheránus lelkipásztor körül bonyolódó szerelmi tragédiát, amelyet először 1850-ben láthattak a trieszti operaház nézői. A franciából fordított dráma ausztriai helyszínt kapott, felkeltette az osztrák cenzúra figyelmét, ráadásul a válás problematikáját is kínosan feszegette, hisz a megcsalt lelkész feleségének válást ajánl a döntően katolikus kortársi közegben. A mű nemcsak ezért érdekes, hanem kettős kicsengése miatt is: miközben a szeretőt a feleség apja megöli, Stiffelio megbocsát Linának, és kvázi boldog véget ér a történet. Verdit a darab stílus-, és így korszakhatáron találja, a negyvenes évek sikerei után legnagyobb slágeroperáit készül megírni: az Operaház repertoárján szintén megtalálható Rigoletto, Traviata és Trubadúr csak egy-két év távolságot tart a jelen opusztól. Maga a Stiffelio pedig ugyanúgy ragyogó mű, a Nabucco és a Macbeth időszakából kinövő, mély emberábrázolással készült alkotás.

A Stiffelio első magyarországi produkciója hangversenyszerű előadásban kerül a nézők elé, április 8-án és ebben az évadban még egyszer, június 1-jén.

Stiffelio

Karmester: Héja Domonkos

• Stiffelio: Kiss B. Atilla
• Lina: Rálik Szilvia
• Stankar: Kálmándi Mihály
• Raffaele: Boncsér Gergely
• Jorg: Palerdi András
• Dorotea: Dobi - Kiss Veronika
• Federico: Mukk József

1213   Csákovics • előzmény1212 2013-03-22 10:05:06
Nem tudom, mi lehet "rendkívül elgondolkodtató" zeneszerző megközelítésében, hiszen nem ő írta a szövegkönyvet, még ha bele is szólt annak alakításába...
De ez az iromány talán segíthet a gondolkodásban.
1212   Búbánat 2013-03-21 16:53:08
Verdi Attila című operáján dolgozik Káel Csaba

Grund
Forrás: MTI/MNO
2013. március 21., csütörtök 14:01

A 200 éve született Giuseppe Verdi ritkán játszott operáján, az Attilán dolgozik jelenleg Káel Csaba, a Művészetek Palotája (Müpa) vezérigazgatója, akit a március 15-i nemzeti ünnep alkalmából Nádasdy Kálmán-díjjal tüntettek ki. A zenedrámát Budapest mellett a Sanghaji Nagy Színházban is bemutatják.

Az Attila bemutatója április 28-án lesz a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben. „Érdekes kaland ez, amely nemcsak az én személyes terveimmel, hanem a Müpa jövőjével is összefügg, ugyanis egy rendkívül komoly koprodukció első állomásáról van szó. Három évre szóló együttműködési megállapodást írtunk alá a Sanghaji Nagy Színház elnökével, az Attila a közös elképzelések próbaköve lesz: vajon egy félig szcenírozott Müpa-produkció miként kerül át egy teljesen más atmoszférájú, közel 3 ezer személyes, nagy színházba?" – beszélt a produkcióról Káel Csaba.

Elmondta, hogy a magyar fél a szellemi értékeit viszi a közös „üzletbe”, a zenei előkészítést, a szereplőválogatást, a látványterveket, a jelmezeket. A jelmezeket Németh Anikó (Manier) és Pan Jianhua tervezi, a díszletet pedig Bátonyi György. „A ruhák és a díszlet kivitelezése Sanghajban történik, a díszletek ott is maradnak. A színpadképet a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben – néhány elem felhasználásával – vetítéssel állítjuk elő – ismertette a részleteket Káel Csaba.

Hozzátette: tulajdonképpen hármas együttműködésről van szó, mert Budapesten a Kolozsvári Állami Magyar Opera zene- és énekkara működik közre Pier Giorgio Morandi vezényletével. Kiemelte, hogy sztárok lépnek színre a darabban: a címszerepet Giacomo Prestia énekli, Odabella a venezuelai Lucrezia Garcia lesz. Attila ellenfelét, Eziót a bolgár Vlagyimir Sztojanov, Forestót pedig a katalán José Bros személyesíti meg.

A rendező számára szinte megfejthetetlen, hogy Verdi történelmi szempontból is izgalmas remekét miért játsszák Magyarországon olyan ritkán. „Rendkívül elgondolkodtatónak tartom a zeneszerző – természetesen olasz párti – megközelítését azzal kapcsolatban, hogy miért nem foglalja el Rómát és milyen drámai vétséget követ el Attila, amiért elbukik. Remélem, erre rávilágít majd az előadásunk” – jegyezte meg Káel Csaba.

1211   Spangel Péter • előzmény1209 2013-03-20 08:46:56
MÁO-beli vagy kolozsvári énekesek lesznek?
És a tervek szerint ki dirigálja a darabokat.
Novemberben három Verdi-operával kiállni nem semmi...
Biztos siker lesz.
De jó lenne, ha a művek Pesten is repertoáron maradnának.
1210   Búbánat • előzmény1206 2013-03-19 23:55:52

Nabucco a térben

Verdi: Nabucco, Miskolci Nemzeti Színház
„Nabucco-világba lép be a néző, az előcsarnokban már szól a nyitány, mi az, elkéstem, ja nem, ez valami újítás. Nem engednek a szünetben sem lazulni, az elsőben föl lehet menni énekelni a Szabadságkórust, a felvonások között meg hallgathatjuk tovább az opera részleteit, olyan ez, mint a Föld nevű bolygó, nem áll meg, nem lehet kiszállni.”

Fáy Miklós| Népszabadság| 2013. március 19. |

„A Nabucco, persze, az extrémitások operája, a világa alig-alig lépne túl a Rossini által kijelölt kereteken, vannak kórusok, amelyek nemhogy a Mózesbe, de akár A sevillai borbélyba is beférnének, de valószínűtlen nehézségű szólókat kell énekelni. Zakariás mellett még egy emberfeletti szólamra kell énekest találni, Abigélére. Ha nem sikerült, akkor lehet azt is mondani, hogy bocsánat, ma sem ugrotta át senki a 2,50-re helyezett lécet, meg azt is, hogy nem baj, de akkor miért kellett kitűzni a darabot. Herczenik Anna semmiképpen sem ugorja meg a szerepet, szétesik a hangja, néha teljesen váratlan színnel kezd el énekelni, jobb ötlet híján szívből reméli az ember, hogy maradandó károsodás nélkül fejezte be az Abigél-kalandot, de közben fokozott a kíváncsiság, hogy megtudjuk: miért ez az opera megy Miskolcon?”
1209   bermuda • előzmény1208 2013-03-16 23:08:40
Köszönöm.....jó lenne:-)
1208   Búbánat • előzmény1207 2013-03-16 23:01:28
A budapesti és a kolozsvári dalszínház együtt működik egy Verdi-Schiller-trilógia előadásában

Erről a projektről annyit tudok, amit Selmeczi György zeneszerző-karmester ebben a cikkében elárul belőle.


„Közös Verdi-projektet is terveznek 2013 novemberére. Előbb az Erkel Színházban, majd a Kolozsvári Magyar Operában három Schiller-drámából komponált Verdi operával rukkolnak elő, a Giovanna D'Arcóval, A haramiákkal és a Luisa Millerrel.
"Verdi az 1840-es években kétévente írt egy Schiller operát. Mélyen megértette Schiller drámaírói szándékait, de igen radikálisan nyúlt ahhoz a három darabhoz, amely az egész 19. századot meghatározta. Kiemelte a műveket saját korukból, a 13., a 18. és a 19. századból, és zseniálisan emelte át őket az általánosba. A három este sokat adhat hozzá a jelenlegi Verdi képünkhöz és a 19. századról vallott felfogásinkhoz is" - mutatott rá a zeneszerző.
Ennek megfelelően az üres térben különbözően elrendezett nagy plasztikák adják a díszletet, a ruhák alapruhák, az adott korra utaló kiegészítőkkel. A felújított Erkel Színházi bemutató után a kolozsvári premiert követően ott repertoáron maradna.”


1207   bermuda 2013-03-16 20:04:15
Kedves Búbánat, valahol olvastam, h lesz a Luisa Miller ...nem találok semmit , Te tudsz bővebbet?
A Kalóz és az Attila a Műpában, de a Luisa hol és mikor???
1206   Búbánat 2013-03-15 14:27:38
Az égbolt színpadán

A miskolci Nabucco- bemutatóról olvasható kritika az Opera-Világ portálján. Idézem Vona Ildikó recenziójából az utolsó mondatokat:

„Kesselyák Gergely mélyen hisz az opera popularitásában, és komolyan elkötelezte magát a műfaj népszerűsítése mellett. Többféleképpen igyekezett most is a hallgatóság kedvében járni. A szórakoztatáson túl közös éneklésre is meginvitálta a közönséget, amikor a darab végén megismételtette a Va pensierót. A nézők papírlapon előre megkapták a szöveget, így a szereplőkkel együtt tudták énekelni a Rabszolgakórust. Miközben hallgattam a közös produkciót, eszembe jutott: eredetileg ez egy hazafias, „risorgimento”-opera – ilyenkor szokott megtörténni, hogy az emberek kimennek az utcára, és forradalmat csinálnak.”
1205   Búbánat 2013-02-28 10:10:24
Bartók Rádió, ma este: 19.35 – 22.00

200 éve született Giuseppe Verdi

Kapcsoljuk az Olasz Kultúrintézetet

Az MR Zenei Együtteseinek gálahangversenye

Vezényel:

Somos Csaba

Km.: Cserna Ildikó, Fekete Attila, Fokanov Anatolij, Bretz Gábor - ének

1. Macbeth - a) Nyitány, b) Boszorkányok kara, c) Bérgyilkosok kara, Banco áriája, a II. felvonás fináléja

2. Otello – Viharkórus

3. Aida - Nílus parti jelenet

4. Nabucco - a) Szabadságkórus, b) Zakariás próféciája

5. Aida - A II. felvonás fináléja



1204   Búbánat 2013-02-25 12:23:16
video a miskolci Nabucco-próbáról

Benne: Cseh Antal (Nabucco), Herczenik Anna (Abigél), Kesselyák Gergely rendező vall a darabról.
1203   IVA • előzmény1201 2013-02-23 21:21:33
Pályája kezdete előtt, az 1996-os Ki mit tud?-on én is selymes fényű lírai szopránként ismertem meg. Csaknem 10 évvel ezelőtt, 2003-ban láttam Neddaként, és meglepődtem, mennyire elvesztette hangja a fényét, inkább fátyolos volt.
Szabó Rózsa esete jut eszembe, aki eleinte Violettát, Constanzát, Liùt, Cso-cso-szánt énekelte, mígnem egyszerre csak megkapta Abigélt és Turandotot, pedig ő igazán szakmai kontroll alatt alakíthatta pályáját. (Abigélhez leginkább a mélységei hiányoztak.) Az volt az érzésem, hogy mivel nem volt világszép hang, úgy gondolták, kihasználják, hogy a gyilkos szólamokat is győzi, legfeljebb rövidebb lesz a pályája. Lehet, hogy Herczenik Anna is így kalkulál. Én ezt nem tartom feltétlenül hibának: ha valaki el tudja fogadni, hogy nem „ennyi volt”. Emlékezetem szerint Rost Andrea szinte egész pályája alatt arról nyilatkozott, hogy hangja érdekében nem akarja tágítani szerepköre határait, majd csak sok év múlva. Aztán - úgy tapasztalom - sok év múltán a bővítés már csak kísérlet maradt (Desdemona, Mimi). Szóval, a hosszú karrierhez szerintem nem elég a tudatos építkezés, a bölcs tanácsok megfogadása: alkat és szerencse is kell hozzá.
1202   macskás • előzmény1195 2013-02-23 18:51:21
Hangfeliratos lesz?
1201   Cilike • előzmény1195 2013-02-23 16:35:59
Úristen, ez szörnyű. Tényleg Abigélt énekel? Pályája kezdetén gyönyörű színű lírai szoprán hangja volt, de így kivégzi magát. Már a Butterflyt is sokalltam magamban.
1200   telramund • előzmény1199 2013-02-23 13:57:55
Nagyon kedves vagy,de ezt én is olvastam.A kérdés költői volt!
1199   serse • előzmény1198 2013-02-23 13:45:09
Ott van hogy:

Vezényel: KESSELYÁK GERGELY, CSER ÁDÁM, PHILIPPE DE CHALENDAR

És a rendezést is Kesselyák jegyzi.
1198   telramund • előzmény1197 2013-02-23 13:35:34
Ja és ki is vezényli az előadásokat?
1197   telramund • előzmény1195 2013-02-23 13:30:41
Na lirai szopránból akkor lesz drámai szoprán,amikor a rántott húsból mákos tészta.
Azt még láttuk,hogy koloratura átmegy a könnyebb dramatikus szerepekre ld Netrebko (de igazán Ő sem volt igazi koloratúr szoprán).
Na majd most jön a sok okos,hogy Scotto.
Na ,de ne keverjük össze a szezont a fazonnal.
1196   chenier • előzmény1195 2013-02-23 12:45:55
Tipikus eset. Nem válogathat, azt énekli, amit kap. Én Annát adtam volna, mert a hangfaja, az énekesi tudása többre nem predesztinálja.
1195   Búbánat • előzmény1193 2013-02-23 11:21:59
Nekem meglepetésnek hat Herczenik Anna Abigél- kitűzése. Hiszen ez „ hanggyilkos” szólam annak, aki eddig főleg a lírai fachban alkotott: Mozartokat énekelt ( Fiordiligi), Pamina), vagy Micaela, Nedda, Musette, Lauretta volt, igaz emlékezeteset nyújtott mint Ghitta Zemlinsky A törpéjében.
Utóbbi években nem hallottam őt színpadon, lehet, hogy szerepkör váltásnak vagyunk-leszünk tanúi?

1194   telramund 2013-02-23 11:20:25
Rálik Szilvia azért küzd,hogy elmenjen a hangja.Abigail,mindjárt Turandot.Nincs elég rossz példa előtte?
1193   Búbánat 2013-02-23 11:04:25
Tegnap volt a Nabucco bemutatója Miskolcon

Színlap:

Giuseppe Verdi
NABUCCO

opera négy felvonásban három részben
szövegét írta: Temistocle Solera

fordította Anger Ferenc

Nabucco - MASSÁNYI VIKTOR, CSEH ANTAL
Izmael - HORVÁTH ISTVÁN, ALESSANDRO CODELUPPI
Zakariás - RÁCZ ISTVÁN, GÁBOR GÉZA
Abigél - RÁLIK SZILVIA, HERCZENIK ANNA
Főpap - KINCSES KÁROLY
Fenéna - BUSA GABRIELLA, BALGA GABRIELLA
Anna - BARANYAI ANETT
Abdalló - TÓBISZ TITUSZ, HEGEDŰS RICHÁRD

Közreműködik a Miskolci Nemzeti Színház zenekara, kórusa, tánctagozata, valamint a Debreceni Csokonai Színház kórusa, a Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium és a Balázs Győző Református Líceum növendékei

Gyermekszereplők: Kőhegyi Anna, Fandl Frida, Lichy Johanna

Díszlettervező: ZEKE EDIT Jászai-díjas
Jelmeztervező: PAPP JANÓ
Zenei vezető: KESSELYÁK GERGELY, Liszt Ferenc-díjas, Érdemes művész
Karvezetők: REGŐS ZSOLT, GYÜLVÉSZI PÉTER
Koreográfus: KOZMA ATTILA
Zenei asszisztens: RÁKAI ANDRÁS
Korrepetitor: TIMÁR-TÓTH MÁRIA
Fővilágosító: OLÁH KRISZTIÁN
Ügyelő: FÜSTI MOLNÁR ÁGOTA
Súgó: REITER KRISZTINA
Rendezőasszisztens: RADNAI ERIKA

Vezényel: KESSELYÁK GERGELY, CSER ÁDÁM, PHILIPPE DE CHALENDAR

Rendező: KESSELYÁK GERGELY Liszt Ferenc-díjas, Érdemes művész
1192   nizajemon • előzmény1191 2013-02-23 08:48:19
Nem vitatnám a rendezés fontosságát,de ez a műfaj a hangról és zenéről szólna eredetileg.Amikor a meló mellett még mindenhonnan a napi politika ömlik,akkor hadd ne kerítsen már hatalmába erős kéjérzet,amikor abban a 3 órában is azt akarnák a számba rágni,hogy e Haza,melyben élnünk adatik,a világ legszarabb helye.Zenéért megyek,kedves énekeseinkért,és azért,hogy elfelejtsem a taposómalmot.Az állandó világmegváltásban szenvedőknek a magam részéről javallnék egy 10-12 órás munkahelyet,az gyorsan rendet vágna a fejekben.
1191   zalbarna • előzmény1190 2013-02-23 08:19:24
Én is így vagyok vele, csatlakozom. Tiramisunak van igaza sztem. Még a leggyengébb operában is több kell legyen, mint a puszta megélt valóság ábrázolása, hogy egyáltalán érdemes legyen előadni.
Maga a valóság ugyanolyan és dögunalmas egymillió éve. Dehát egy valamirevaló opera nem is erről szól, van ott más is....
 
Műsorajánló
Mai ajánlat:
17:00 : Budapest
Szent István Bazilika

Virágh András (orgona)
18:00 : Hajdúböszörmény
Református templom

Szathmáry Zsigmond (orgona)
Szathmáry 80 orgonahangverseny

19:00 : Miskolc
Belvárosi református templom

Szamosi Szabolcs (orgona), Sebestyén Márta (ének)
"Nyújtsd ki mennyből"
A mai nap
született:
1881 • George Enescu, zeneszerző († 1955)
1965 • Johan Botha, operaénekes († 2016)
elhunyt:
1975 • Vujicsics Tihamér, zeneszerző, népzenekutató (sz. 1929)