vissza a cimoldalra
2019-10-23
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11440)
A csapos közbeszól (95)

Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (2684)
Juan Diego Flórez (744)
Kolonits Klára (1136)
Erkel Színház (10343)
Erkel Ferenc (1069)
Lisztről emelkedetten (972)
modern eszement rendezesek (324)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3462)
Pantheon (2433)
Jonas Kaufmann (2444)
Operett, mint színpadi műfaj (4082)
Élő közvetítések (8206)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4417)
Kedvenc magyar operaelőadók (1146)
Magyar Rádió operafelvételei és operaközvetítések – magyar előadóművészekkel (993)
Momus társalgó (6355)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Fórum - modern eszement rendezesek (babalu, 2004-08-05 21:34:04)

   
323   Klára • előzmény322 2019-10-23 12:34:58

Mert a"nyitány"-nak, - amit overtüre-nek, előjátéknak  is neveznek/neveztek valamikor - az lenne a feladata, hogy bevezesse a nézőt a megtekintendő, meghallgatandó  darabba, annak hangulatába, esetleg bemutassa a fontos motívumokat, melyek majd bővített változatban visszatérnek, visszaköszönnek az opera folyamán. Ha ezt egy rendező nem érti és nem respektálja, kvázi megfosztja a nézőt, hallgatót ettől az élménytől, annak más elfoglaltságot kellene keresnie. Valószínűleg nem én vagyok az egyetlen e hazában, akinek az Operaház szó hallatán  nem csak a régen látott operák, énekesek, karmesterek jutnak eszébe, hanem a felfokozott várakozás,amivel beültünk a nézőtérre. A  csodálatos pillanatok,  mikor kialudtak a fények, elhalkult a nézőtéri zsongás, bejött a karmester, beintett és elkezdődött VALAMI, valami varázslatos. Aki ezt nem érezte, nem érzi át, nem tudja, mit veszít.

Ezért is kataszrófa, hogy a nyitánnyal többnyire csinálnak valamit, még akkor is, ha történetesen a cseleknényt vetíti előre, lásd az idézett Végzet hatalma előadás. De anakronisztikus és cselekmény-ellenes semmiképpen nem lehetne!

322   AndersWasRight 2019-10-23 07:19:32

Tényleg nem értem, minek MINDIG csinálni valamit a nyitánnyal, mert a legtöbb esetben nincs igazán ötlete a rendezőnek, és a szereplők céltalanul ténferegnek a színpadon. 

A müncheni Végzetben pl. a vacsora alapjában jó ötlet, megalapozza a családi légkört, de Carlo miért gyerek? Aztán rohamtempóban felnő, miközben Leonóra és Alvaro semmit sem öregszik. Miért nem lehetett Carlo jelen felnőttként? Főleg, hogy elvileg ő az elsőszülött... 

321   macskás 2019-10-23 00:38:10

321

320   Heiner Lajos • előzmény318 2019-10-22 19:36:48

Remélem, nem fejre, egy intracrianialis haemorrhagia nem veszélytelen.

319   Haandel 2019-10-22 18:08:55

Glyndebourne - No Ordinary Opera
Rigoletto – Tour 2019 trailer

Express:
Which brings us to the production. In general, I have always felt that the first duty of a good director is to be loyal to the original composer and librettist. A director's desire to do something original should be restricted to making subtle changes that enhance the story rather than change it, or introduce visual treats or movement that add to the audience's enjoyment when the onstage action needs it. In my experience, Glyndebourne has been the opera house that sticks best to this rule and is least likely to embrace a dodgy originality for its own sake. With this Rigoletto, however, the German director Christiane Lutz goes too far.

bachtrack:
Christiane Lutz casts Rigoletto into the limelight as Charlie Chaplin

The Telegraph
...

318   Edmond Dantes • előzmény317 2019-05-15 11:14:11

Eléggé gyakori lett, hogy operák előjátéka/nyitánya alatt a cselekményt megelőző történések, események megjelennek a színpadon vagy vetített változatban. Talán a filmes gyakorlat operaszínpadi adaptálása ez, amikor egy film a jelenben kezdődik majd visszamennek a múltba és/vagy váltogatják az idősíkokat. Egyszer eljöhet az az idő, amikor az operai közönség látni fogja, mi történik a finálé után. Elvégre pl. a Figaró házassága folytatását is megírta valaki: a Grófné teherbe esik Cherubinótól stb. Ha Herzeleide vajúdása megjelent Bayreuthban, még Rosina asszonnyal is megeshet ugyanez valahol...főleg ha előzetesen megejtették :-)

317   Hangyász • előzmény310 2019-05-15 10:55:34

A 2010-es, immár nem Schlingensief rendezte bayreuthi Parsifalon Herzeleide is megjelent, az ő vajúdásával kezdődött a darab. A közelebbi részletekre már nem emlékszem, mert nem volt felejthetetlen. A Gurnemanzot éneklő koreai remekelt, bár Robert Wegnerhez képest a fasorban sem volt.

316   Haandel • előzmény315 2019-05-08 18:29:24

A származékos művek kihívása:
a szamárságok korlátban tartása!

315   Edmond Dantes • előzmény314 2019-05-07 08:30:26

A mókuskerék folyvást csak forog, forog,

akad, ki érv helyett inkább csak undorod.

A kutya ugat, a karaván rendezés halad,

ízlés és pofon itt változatlan marad.

314   Haandel 2019-05-06 18:22:49

Holtpontra jutott ez az érdekes vita?
Nem tudunk szót érteni; hol a hiba?

Az egyik hiba a homályos terminológia:
a nyelvünk, a nyelv, a nyelvfilozófia.

Mert a modern eszement 'rendezések'
a szó szoros értelmében nem rendezések.

Nem rendezések, hanem átdolgozások:
modEr^n eszement, önkényes torzítások!

313   IVA • előzmény307 2019-05-02 02:14:55

Mindenekelőtt korrigálom ama korábbi bejegyzésemet, legalábbis annak tárgyát.
Rékai András Traviata-rendezését 1930. november 20-án mutatták be (a nagyon fiatal Ferencsik János vezényletével).
Amelyiken én „nőttem fel” (pontosabban: amelyik meghatározta a Traviata-előadás-képemet gyerekkoromban), az az 1950. május 26-án felújított Traviata volt, Oláh Gusztáv rendezésében és díszleteivel, Márk Tivadar jelmezeivel. Ezt 1966. június 19-én játszották utolsó alkalommal az Erkel Színházban, hosszú idő után Ferencsik János vezényletével, Orosz Júlia címszereplésével. Ez volt az a Traviata, amely óta élvezetes Traviatát nem láttam. Élhetnek még mások is, akik látták – aki viszont nem látta, nem hűledezhet azon, hogy más meg visszakívánja. Az 1967. április 28-i felújítás, Békés András rendezésében, Forray Gábor díszleteivel sokunknak hozott nagy csalódást, de mit tehettünk, abban az előadásban éltük le pesti Traviata-történelmünket, Anna Moffo, Giacomo Aragall és mások vendégfellépését, az első olasz nyelvű pesti opera-előadást Sass Sylviával stb.
Mindenesetre látatlanul nem mernék gúnnyal viszonyulni, még olyan öthethez sem, hogy az általam sem lát(hat)ott Rékai-rendezést állítsák színpadra, de bizony még Hevesi Sándor 1913-as Traviata-rendezését sem ítélném el, mert annak a kornak az operajátszásáról is tudok annyit, hogy akkor sem vademberek alkottak és bohóckodtak a színpadon. Ugyanakkor, a kétszer is látott Anger-féle előadásról állítom, hogy a felhőmintás, felboruló pad, Germont kisasszony (nem is eredeti ötletű) szerepeltetése, a Disney-Hófehérke stb. mellett vígan beleférne, hogy a báli jelenetben mamutot hajkurásszanak az ősemberek doronggal.
„Operamúzeumba utalni” egy előadást (alighanem az utolsó normálisat a repertoárból) több a szapulásnál, mert egyet jelent az eltüntetésével. Teljék még sok örömed a Bohémélet 2.0-ban!
Ami a személyeskedést illeti: a hozzászólás „beböffentése”, bárki írta is, nem szép kifejezés, de pontosan szemlélteti, hogyan érintette az az olvasót. Van úgy, hogy örülünk egy írásnak, de olyan is van, hogy úgy találjuk, megint odahánytak. Ez a gerenda és a szálka esetének terepe. Nekem legalább olyan kellemetlen, és legalább annyira személyeskedésként érint, hogy a véleményemet pejoratíve minősítik konstruktívnak, illetve bravóznak hozzá! Különös tekintettel arra, hogy itt valaki felvetett egy kérdést a topic tárgyában, én arra reagáltam, a saját tapasztalataimat összegezve, aztán jöttél te, és a Klára fórumozótársnak szánt válaszodban az én korábbi felvetésemre hivatkoztál epésen. Milyen mentséggel várnád el, hogy pl. azt én ne találjam beböffentésnek?
Felelevenítem (történelmi dátumok nélkül): nemrég azzal a vallomással tértem vissza a fórumra, hogy nem fórumozó miatt maradtam távol. A teljes őszinteség kedvéért azonban nem hallgathatom el, hogy a jelenléted óta nem csekély és egyre nagyobb undorral lépek be a fórumra, amelynek eredetileg egy kulturális szórakoztató helynek kellene lennie. Azzal a fajta undorral, amellyel manapság kinyitjuk a politikai hírcsatornákat, híroldalakat, mindegy, melyik oldalét. Mindegyikből a támadóállás, a rosszindulat, a destruktivizmus árad.
Utóirat, nem támadásképpen: Törőcsik Mari (sok pályatársához hasonlóan) „bizonyos kor felett”, 35 éves korától játszotta Júliát. Még bizonyosabb kor felett a Dajka szerepében láttam, 65 éves korában.

312   Haandel • előzmény305 2019-05-01 17:21:12

Hozzuk közelebb a mai közönséghez a Mona Lisát:
eszement paintshop App-osok vezessék újra a listát!

311   Héterő • előzmény310 2019-05-01 16:54:01

Azért röppent, mert jelen élced tárgya, az a kezdő, szerinted talán le is nézendő zeneszerző képes volt beleírni a szövegkönyvbe:
Aus der Kuppel schwebt eine weiße Taube herab und verweilt über Parsifals Haupte.

310   Edmond Dantes • előzmény309 2019-05-01 14:53:44

Egy eszement rendező valamikor, valahol összehozhatná Lohengrint és Parsifalt. Elvégre atya és fiú, családi összejövetel..Talán ezért röppen(t) a MüPa Parsifaljának végén galamb az égbe? Miként a Lohengrin-történetben. Vagy csupán koincidencia és/vagy a "béke jelképes galambjai".

309   Hangyász • előzmény303 2019-05-01 11:52:31

Pláne, hogy maga Wagner is fontolgatta, hogy Tristan betegágyánál megjelenik Parsifal.

308   Hangyász • előzmény299 2019-05-01 11:51:23

https://www.youtube.com/watch?v=rzpxbRXU9fE

Néhány kép van az előadásról, ez csak hangfelvétel. Boulez egyébként remekelt karmesterként. A Vénusz alteste piros festékkel (=művér) volt tele, a mellette álló és fehér Grál-köpenyt viselő Parsifal pedig mindegyiktől kapott egy tenyérlenyomatot újsütetű egyenruhájára.

307   Edmond Dantes • előzmény306 2019-05-01 10:39:03

Kedves IVA, kérlek, hidd már el, nem minősítek, nem személyeskedem, nem helyezkedem semmilyen magaslatra maximum zsöllye helyett olykor az emeletre ülök :-) Téged sem mást sem. Már régen szilenciumon lennék, ha ezt tenném. Személyeskedés pl. az, ha valaki (nem én) a másik beírására (az enyémre) azt írja "beböffentettél" és hasonló alpári tónusban folytatja: azt a beírást szerencsére eltüntette egy gondos kéz és fej. Az sem a személyed minősítése, ha netán bizarrnak gondolok egy 90 éve színpadra állított produkció revitalizálására tett ötletet. Nem tudom, meddig játszották Rékai András Traviatáját, él-e még valaki, aki látta. (Miként Bohéméletjét sem.) Én Békés András Traviatáján nőttem föl. Már 50 éve is felújítás volt, ha jól látom, de fiatal (tinédzser majd az utáni) koromban kevéssé foglalkoztatott 1-1 opera színpadra éllításának színvonala vagy legalábbis és többnyire nem észleltem, hogy ha valami nem jön be, annak a rendezés is oka lehet, mivel a művek primér (zenei-tartalmi) megismerése, befogadása, az énekesek hallgatása kötött le elsősorban. Láttam (TV-ben) az új Traviata-"katyvaszt" (a te kifejezésed), egyszeri megnézés után nem írnék róla semmit, de mint itt lejjebb olvastam, másnak meg tetszett. Talán másodszori nézésre már nekem is lesz róla véleményem. Ahogyan nekem -a meghamisított (!) finálét kivéve- tetszett pl. az új Gioconda, tetszett a Triptichon, legutóbb a Porgy és több más új produkció azaz, állítsa bárki, nem igaz, hogy "élből" ellene vagyok minden produkciónak, amit a jelen vezetés jegyez, ami a jelenlegi vezetés regnálása idején jön-jött ki, ellenkezőleg! A szaldó inkább és jócskán pozitív lehet, nem számolom össze, mennyire. (Messze nem láttam mindent.)

És igen, én Nádasdy Bohéméletén nőttem föl, ami, mivel még nem vagyok 90-100 éves :-) már az én serdülésem idején sem volt éppen friss produkció. És igen, nem gondolom, hogy Rékai András 1928-as Bohéméletét, 1930-as Traviatáját bármi helyett elő kellene vagy lehetne venni. Nem "szapulom" a Nádasdyét. Csak már többször vélelmeztem, hogy a Nádasdy-Bohémélet helye az operamúzeumban lenne mint becses (!) múzeumi tárgynak...és/de nem a színpadon. És igen, szerencsés ötletnek gondolom, pozitívan értékelem a jelen vezetés ama újítását, hogy kihozott egy Bohémélet 2.0-t, nem is rosszat, sőt! Miközben egyelőre nem veszi le, (talán mert) nem meri levenni a 80+ éves régit. Hogy érthetőbb legyek, bár a példák veszélyesek és könnyen támadhatók, de bízom benne, nem támadsz meg, nem támadnak meg érte: nem szapulom a 80+ éves Töröcsik Marit (sem) az életkora miatt...de "szapulnám", ha Júliát vagy pl. egykori jeles szerepét Solvejget játszotta volna bizonyos életkor fölött  (Aase vagy a Dajka helyett)...vagy Mimit, Violettát :-) Így elég kordiális?

306   IVA • előzmény304 2019-05-01 02:50:27

Aki nem látta Rékai András Traviata-rendezését, nem szenvedte meg Békés András két Traviata-rendezését közel fél évszázadon keresztül, nem látta Nadine Duffaut izzadságszagúvá túlpakolt debreceni rendezését 2016-ban és nem látta Anger Zsolt ma is érvényben levő operaházi Traviata-katyvaszát, attól az én hozzászólásom minősítése és holmi bravózás, nem tudom, miféle magaslatról, erkölcsileg alaptalan: hiteltelen vélemény! (A leküzdhetetlen személyeskedési hajlam nem erkölcsi alap.) Ugyancsak hiteltelen a fricskát erősíteni a Rékai-féle Bohémélettel dobálózva – annak, aki nem látta a Rékai rendezte Bohéméletet (azt én sem láthattam, ezért nem szoktam példálózni vele), legfeljebb minden alkalmat megragad a Nádasdy Kálmán rendezte Bohémélet szapulására, amely ellen még nem tudott felhozni egyéb (esztétikai) érvet a rendezés „életkorán” kívül.
Egyébként nem az Operaház igazgatóságának évadokat tervező tanácsában ülünk, ahol egy ötlet „konstruktív” lehetne, hanem egy fórumra írunk véleményt. Egy fórumozó viszont lehet destruktív: a csillapíthatatlan személyeskedésével.

305   Edmond Dantes • előzmény297 2019-04-30 09:19:57

A szokás, a megszokás hatalmán nehéz túllépni. Az operákat és ami a nagyobb baj, az operák (színdarabok) színrevitelét sokan olyan szent teheneknek gondolják mintha azok pl. festmények lennének. Ha a Mona Lisát nem festjük át, akkor a Traviatát vagy a Bohéméletet sem rendezzük "át", nem gondoljuk újra. Két apróságot felejtenek el, akik így gondolják: 1) a képzőművészet nem azonos az előadóművészettel, utóbbi folyamatosan megújul és folyamatosan megújít. Mellesleg a képzőművészet is = Picasso se Leonardo stílusában festené újra a Mona Lisát. 2) "Elfelejtik" meghatározni, hogy mégis mikor, mely időpontban kellene szerintük megállítani a rendezői órát? Bővebben erről ld. ez alatt (304).

Juditha Triumphans: látatlanban úgy hiszem, a mai néző, hallgató számára sokkal izgalmasabb, időszerűbb lehet a cselekmény áthelyezése mai ember számára értelmezhetőbb közegbe, főleg, ha mondanivalója, értelmezése átemelhető a megjelenített korba, itt pl. a II. vh. idejére.

304   Edmond Dantes • előzmény288 2019-04-30 09:10:18

T. Asszonyom, kedves Klára, érdeklődve várom válaszát a múltkor föltett kérdésemre ld. 289 ugyanitt:  ön szerint mégis mikor, melyik év(ek)ben kellene megállítani operák (klasszikus színdarabok stb.) újrarendezését, új díszletekkel, új jelmezekkel való színrehozatalát? Ott leverni a cölöpöt azzal, hogy márpedig itt aztán megálljon az idő! Vannak, akik a (pesti!) cölöpöt a Bohéméletnél vernék le 1937-ben. Egy még frissebb konstruktív javaslat arról szólt, hogy a mostani rendezés helyett érdemesebb lenne elővenni Rékai András 1930-as Traviata-rendezését. Bravó! Áthidaló javaslatom avagy 2 az 1-ben: vegyük elő Rékai András 1928-as Bohémélet-rendezését! A kecske is jóllakik, a káposzta is megmarad = Rékai is visszakerül, a Bohémélet is "klasszikus" sőőőt, még klasszikusabb lesz/marad. De ha már, akkor talán vissza kellene nyúlni Hevesi Sándorig, elvégre mégiscsak meghatározó alakja volt a magyar színházi életnek és az Operának is főrendezője volt, igaz, mindössze bő száz éve. Valódi klasszikus! 

303   Edmond Dantes • előzmény295 2019-04-30 08:58:53

Természetesen nem vontam kétségbe, hogy tudod :-) Azt föltételezhettem, hogy az eszement rendező(k) szándékosan keverte(k) össze a két darabot és szándékosan kerültek a Lohengrinbe Walkür-lányok, netán hattyú A walkürbe...nem is rossz ötlet: ha egyszer Gesamtkunstwerk, akkor minden Wagnerbe minden Wagner (is) belefér, még megtörténhet :-)

302   Edmond Dantes 2019-04-30 08:53:09

Csak emlékeztetőül - Traviata, idézet Till Géza opera-kézikönyvéből:

"A premier...óriási bukás volt...Verdi átdolgozta a művet és...a cselekmény időpontját 1700-ban állapította meg, lejjebb: "Nem kétséges, hogy az operát az átdolgozás alkalmával megadott időpontban -az 1700-as években- játszani, anakronizmus. A mű konfliktusa teljes problematikájával együtt, az 1830-1850-es évek francia polgári világának tipikus jelensége.." Idézet vége. Következtetések:

1) Még a legnagyobb szerző(k) is tévedhet(nek), mellényúlhat(nak), olykor kényszerből.

2) Ha maga Verdi bő 160 évvel ezelőtt ilyen modern eszementségre "vetemedett", akkor bő 160 évvel később azaz napjainkban ugyan mi akadálya van nagyjából ugyanannak = más korba, adott esetben napjainkba helyezni opera(k) cselekményét? Ja hogy az a szerző szándéka szerint történt?  Mai szemmel nézve úgyszólván közömbös. Föltételezem, hogy már az ő életében visszacsinálták az egészet azaz visszahelyezték a Traviata cselekményét a saját korába. Ha Verdi élne, föltételezni lehet, nem lenne kifogása a cselekmény idejének, külső megjelenítésének áthelyezése ellen sem, adott esetben napjainkba. Aki nem hiszi, járjon utána!

PS Tudtommal léteztek "eszement rendezések" már jó régen, más operák esetében is. Közismert pl., hogy a Pillangókisasszonyt a nagaszaki atomtámadás idejére helyezte valaki évtizedekkel ezelőtt. Azt is tudjuk, hogy készült egy film, amely a Tosca cselekményét helyezte át a II. vh. idején megszállt Rómába. Nem 1/1 operafilm volt, de tudtommal az opera maga is beépült a cselekménybe...és mellesleg Tito Gobbi volt az egyik főszereplő. Skandalum!

301   IVA • előzmény299 2019-04-30 03:40:55

Jól mondom én: „belemagyarázni bármibe lehet akármit”, még abba is, amit nem láttunk, amiről csak egy élcnek szánt mondatot olvastunk. Azt hiszem, nem unalmas előadást láttál Mikó András 1983-as Parsifal-rendezésében, hanem unalmasnak láttad azt. Vajon nekem miért nem volt unalmas, amikor az Erkel Színházban végignéztem valamennyi előadását, az Operában is néhányat? Csak ültem volna ott, mint a kuka, nem érezve az erotikát a zenéből, a szövegből, Kasza Katalin vagy Németh Judit és a viráglányok énekéből, jelmezeikből és a díszletből; nem érezve mindezt, mert nem szemléltették a vaginát?

300   IVA • előzmény297 2019-04-30 03:37:56

A Traviata csak hagyományos közegében értelezhető. Némi utánaolvasás nélkül nem érdemes kacérkodni ezzel a műfajjal. Az „utánaolvasás” persze sok mindent jelenthet: bizonyos életkort, amikor az ember már tanult bizonyos szinten történelmet, olvasott egy-két klasszikust, pl. A kaméliás hölgyet. (Utána kénytelen lesz elolvasni Prévost Manon Lescaut-ját is. Engem mindkét opera mélyébe ezeknek a regényeknek a szépsége vezetett.) Az opera ablak a világra. Nemcsak a térben, hanem az időben is. Tudni kell, hogy Párizs mást is jelent, mint a mai, nem mindig száguldottak sugárútjain luxusautók és motorbiciklik, nem hemzsegtek benne a Mekik és a KFC-k, de még az Eiffel-torony, sőt a Sacré Coeur sem állt ott mindig, és a tüdőbaj végzetessége is történelmi korhoz kötődik. Másmilyenek voltak a társadalmi és a családi viszonyok, mint ma. Ezt nemcsak ma, hanem 1920-ban vagy 1960-ban is meg kellett tanulnunk (persze nem iskolapadban, hanem szülőktől, nagyszülőktől, filmekből, később a tévéből, más olvasmányokból, festményekről), nekünk sem volt tegnapi a XIX. század: tennünk kellett valami azért, hogy egy-egy opera világába jussunk; nem külső, hanem belső kényszerből, szenvedélyből. Nem egy félművelt vagy műveletlen rendező dolga, hogy „közel hozzon” a mai nézőhöz egy Traviatát, Bánk bánt, Hunyadi Lászlót, bármit. Belemagyarázni persze bármibe lehet akármit, de szerintem a Traviata korántsem bonyolult cselekménye és zenéje kapcsán azt a lányt érdemes megérteni, akiről állítólag Dumas „megmintázta” Marguerite Gautier-t, azt a fiút, aki elmesélte neki szerelmének tragikus történetét, hacsak nem maga Dumas élte meg azt, tehát Dumas-t és mindenekelőtt Verdit. Anger Ferencet értelmezni nincs sok érelme, mert a Traviata tovább fog élni, mint ez a rendezés és a többi „eszement”.

299   fbcs • előzmény295 2019-04-30 00:44:59

óriási Willendorfi Vénusz vaginájába nyúló Grál-lovagokat legfeljebb polgárpukkasztásnak

Nem láttam az előadást, még netről sem (Parsifalt csak Mikó András,  szerintem (pár elemét leszámítva) elég unalmas rendezésében láttam).  De a Parsifal, szerintem sokkal inkább szól férfiről, nőről, szexualitásról, mintsem páncélos lovagokról - maga a vagina (mely elcsábítja a lovagokat), nem tűnik eszement ötletnek. Az ellopott dárda meg egyértelműen fallikus szimbólum. (de mivel nem láttam, a renddezést nem minősteném, de ha neten fellelhető, megköszönök egy linket, és nyitott vagyok a megvitatására).

298   fbcs • előzmény288 2019-04-30 00:24:04

A repertoárt lehetne bővíteni, kevésbé ismert vagy ritkán, régebben játszott operákkal, esetleg lehet keresgélni a modernek között is

Ezzel teljesen egyetértek, különösen a modernek repertoárba emelése lenne fontos (de néhány régi gyöngyszem előhalászását sem bánnám), más kérdés, a közönség mennyire lenne rá vevő (és költségigényesebb is, várható megtérülés is bizonytalanabb). Talán az Eiffel-műhelyház segít  itt, külföldön meg amúgy is jobb kicsit a kortárs operák helyzete. 

297   fbcs • előzmény288 2019-04-30 00:18:37

Számomra bizonyos értelemben a Traviata éppen a hagyományos közegében nehezen értelmezhető. Mai szemmel, utánaaolvasás nélkül nem biztos, hogy érthető a szereplők problémázása (miért is olyan fontos, hogy Violetta és Alfredo szétváljona család számára? mi is Violetta bűne? a mi korunkban ez értelmezhetetlen, és egyre vékonyabb az olyan réteg, aki klasszikusokat olvas, akinek ifj. Dumas, vagy akár Zola Párizsa ismerős közeg).
A jó rendezésnek ezeket a szakadékokat kell áthidalni. Ha kell, úgy formálni a szereplőket, környezetet (ha kell, adjanak vizuális segítséget ehhez), hogy előtanulmány nélkül is élvezetesek legyenek ezek a történetek.
Erre számomra jó példa az Anger rendezte Traviata. Érdemes megfigyelni, az első felvonásban milyen rideg, hideg és elidegenítő a környezet, mely Violetta és Alfredo egymásra találása után (zölddé váló háttér, nyugodt, madarakat ragasztgató munkás, stb.) bensőségessé, barátságossá válik.
A fentebb említett apa-fiú-nővér udvarlója konfliktus is ebben a rendezésben egyfajta felkiáltójellel szerepel, hogy itt valami furcsaság van (ami mai szemmel akkor is furcsa, legalábbis nekem, ha nincs duci, kicsit fogyatékosnak tetsző nővér).
A sokak által emlegetett Hófehérke balett is számomra legalábbis plusz,értelmező jelentéssel bír. Eleve játék a játékban, előadáson belül nézünk előadást. Hófehérke és Violetta között a kapcsolat egyértelmű, két olyan nő, akiket a pusztanőiességük miatt rajonganak körbe a férfiak (és közben itt a libretto szerinti bikás történet is rendben lejátszódik.
De visszatérve arra, mi számít eszementnek, mi nem. Kíváncsi lennék, kinek mi a véleménye a Juditha Triumphans mostani holland feldolgozásáról (Operavisionon látható). Ott a bibliai történetet a II. világháború idejére teszik, az asszírokat náci németekkel cserélik fel. Nekem előrebocsátom, tetszett, valószínű jobban, mintha a libretto szerinti korban játszódna.

296   Haandel • előzmény293 2019-04-29 18:46:07

:-)

A ‘múzeumi’ ~ ‘Régioper':
Van, aki a mű szellemében rendez,
mert szakember és ért a rendhez.

A Regieoper:
Van, aki az eredeti művet kiforgatja:
a paródia helyett legyen parazitológia!

;-)

295   Hangyász • előzmény294 2019-04-29 17:06:32

Természetesen tudom, hogy a Lohengrinben nincs(enek) páncélos csajok, ill. a Walkürben hattyú vontatta csónak. WW rendezését forradalomnak tekinthetjük, Schlingensief agyonzsúfolt és az óriási Willendorfi Vénusz vaginájába nyúló Grál-lovagokat legfeljebb polgárpukkasztásnak. Ugyanezt mondhatjuk a laborpatkányokról/biogáz-üzemről, akár Bayreuthban viszik színre, akár máshol, nem-Wagneri operában. Vegyük pl. a Toscát,és öltöztessük fel tengerimalacnak az összes szereplőt, legfeljebb Scarpia albínó lesz, a címszereplő és Cavaradossi pedig tarka. Nos?

294   Edmond Dantes 2019-04-28 10:04:51

Eiffel/30-ra: vajon az 1976-os (August Everding) és az 1998-as, azt hiszem ma is futó (Robert Wilson) Lohengrinben is hattyú a közlekedési eszköz? Ez a régebbi kritika nem ezt sugallja. Lohengrinben "szárnyas sisakos, páncélos csajok üvöltöttek a műsziklák tetején"? Érdekes...ez nekem inkább A walkűrre hajaz. Nem tudom sem cáfolni sem megerősíteni, hogy "WW reformját...a maga idejében senki sem vette eszementnek", de szinte biztosra veszem, hogy akkor az, amit ő csinált,  forradalomnak számított éspedig olyan forradalomnak, aminek mélyreható változásai lettek és maradtak. Ahhoz képest néhány félrecsúszott rendezés hosszú távon nem sok vizet zavar, legfeljebb rövid időre témát ad a kritikusoknak, a nézőknak és nekünk, fórumozóknak. Ha viszont egy rendező úgymond stílust teremt, bevonul a kánonba, tartósan a felszínen marad, az már nem csupán kérészéletű kísérlet, hanem paradigmaváltás... amilyen WW-é volt anno. Abban viszont 100%-ig egyetértek, hogy a "végkimenetel 180 fokos megváltoztatása": megengedhetetlen és nem indokolható. Ezt a véleményemet írtam meg pl. az új Giocondával kapcsolatban és ez a véleményem pl. arról is, ha igaz az, amit e fórumon nemrég olvastam miszerint egy külföldi rendezésben Carmen öli meg Don Josét = "fosztogatnak és nem osztogatnak" :-) Ez utóbbi -és hasonló- példák valóban a "vörös vonal" átlépései.

293   Edmond Dantes • előzmény292 2019-04-28 09:34:42

Olyan ügyesen s egyben békésen, békében (!) játszunk a szavakkal, hogy egy jelképes kézfogással el is napolhatjuk a kérdést...a következő (eszement?) rendezésig :-)

292   Haandel • előzmény291 2019-04-27 17:45:23

Az eszement rendezők az eredeti műveket a saját kaptafájuk szerint változtatják,
ahelyett, hogy a szerepformálásokat az eredeti művek szelleméhez igazítanák :(

291   Edmond Dantes • előzmény290 2019-04-26 19:11:56

Szerintem operajátszás = énekesek (plusz kórus, balettkar) szerepformálása. Ha az énekesek (plusz kórus, balettkar) szerepformálásához a rendezők (plusz díszlet- és jelmeztervező, világosítás) valamit hozzáadnak, az annyi mint hogy a rendezésben változtatnak. Szerintem "hozzáadni" kb. annyi mint "változtatni". Innentől fogva a kérdés csupán az, hogy hogyan.

290   Haandel • előzmény282 2019-04-26 16:59:21

Szerintem is kellenek a modern, ill. új rendezések,
de nem teljes, ill. mindenáron való átértelmezések.

Először is a világ megváltozott, de nem alapvetően;
már sokan olvasták a következő sorokat  meglepődve:
Ami volt, ugyanaz lesz majd, és ami történt, ugyanaz fog történni,
mert nincs semmi új a nap alatt. *)

Másodszor újítani nem csak úgy lehet, ha a rendezésben változtatnak:
fontosabb ha az énekesek szerepformálásához a rendezők valamit hozzáadnak.

Harmadszor az opera az egyes elemeinek harmonikus kapcsolata,
nem a rendezők, gyakran megfejthetetlen, rejtvényeinek sorozata!

289   Edmond Dantes • előzmény288 2019-04-26 09:09:21

Tessék már meghúzni azt a vonalat = megmondani azt az évet-évszámot, amikor ön szerint meg kellett volna állítani operák (klasszikus színdarabok stb.) újrarendezését, új díszletekkel, új jelmezekkel való színrehozatalát...

288   Klára • előzmény286 2019-04-26 07:59:48

Teljes mértékben egyetértek! A repertoárt lehetne bővíteni, kevésbé ismert vagy ritkán, régebben játszott operákkal, esetleg lehet keresgélni a modernek között is. Ez nyilván idő- és pénzigényes, tehát olcsóbb és kényelmesebb ezerszer játszani a régit, néha kicsit felújítva.

Az utolsó bekezdésben foglaltak tökéletesen igazak! Ezek az operák önmagukban zseniálisak, és nincs nevetségesebb, nyögvenyelősebb, mint egy modrnizált, mába átrakott klasszikus. A Traviata nehezen értelmezhető mai környezetben, a Nyugat lánya betongyűrűkben (?) vagy pl. az André Chénier eltávolítva a francia forradalom idejétől, egy Isten tudja milyen korszakba átrndezve. De ez a sor folytatható még pár percig, kinek milyen "élménye" volt.

287   fbcs • előzmény284 2019-04-25 23:49:11

Aláírom, a rendezéssel próbáljanak helyre rakni dolgokat (pl: Almássy-Tóth rendezte Gioconda rendezés vége: a librettó maradt, de a színen a cselekvés változott - javítva ezzel a számomra legalábbis logikátlan és a szereplők jelleméből sem teljesen fakadó végkifejletet )

286   gézamalac • előzmény282 2019-04-25 23:15:23

Igen is, nem is. Legalábbis a túlélő darabok többsége, a konkrét cselekményen, helyszínen, a keletkezési körülményeken túlmenően, általános emberi viszonyrendszereket, mindig érvényes problémákat feszeget.

A pátosz, érzelgősség dolgát nagyrészt megoldja a zenei előadásmód, mely ezek dolgában ma inkább visszafogott. Amúgy miért ne lehetne igényem rá, hogy elragadjon az érzelmek sodra egy ilyen darab által este 7 és 10 között.

Azt, hogy a repertoár nemigen változik, önmagában nem érzem elég érvnek, hogy mindig újat kellene nyújtania a rendezésnek. Maga a zene és az előadók teljesítménye elsősorban, amiért elmegyek megnézni a darabot.

Az újraértelmezés, továbbgondolás azért hozza általában nehéz helyzetbe a rendezőket, mert zseniális alkotásokkal van dolguk, ami rendesen ki van találva, össze van rakva, hozzátenni, elvenni nem nagyon van mit. Ezért a sok semmitmondó trivialitás, belemagyarázás, a világ valamely aktuális nagy problémájára történő utalás, vagy értelmezhetetlen, a darabtól idegen megoldás, kiragadott pillanathoz igazított, még az adott rendezéssel önmagával sem kompatibilis  ötlet.

285   Héterő • előzmény284 2019-04-25 11:21:12

Eddig is alaposan átírták a szövegeket, nézd csak meg a tegnapi Kimernya-feladványt.

284   Klára • előzmény282 2019-04-25 09:23:59

" Negyedszer több opera librettója nem túl jó (pl: Gioconda, Lammermoori Lucia). A mostani közönség számára ezek hibái feltűnőbbek lehetnek, szükséges lehet ezek foltozása. "

Oké, de azért ne írjunk új librettót a régi helyett!

283   Edmond Dantes • előzmény282 2019-04-25 08:18:40

Nem tudom, kihez van szerencsém, két dolog biztos:

1) Nem én vagyok az :-)  2) Ennél jobban, érthetőbben, egyben ennél elfogulatlanabbul nem lehet ilyen rövid terjedelemben összefoglalni a lényeget.

282   fbcs 2019-04-25 00:09:29

Kicsit belefolyva a modern-klasszikus vitába, próbálok pár érvet felhozni amellett, hogy igenis kellenek a modern rendezések, akár teljes átértelmezések.

Először is a világ alapvetően megváltozott az operarepertoár zömének keletkezése óta. Az ott érthető problémák, az ott akár megbotránkoztató dolgok mostanra elvesztették élüket, vagy akár érthetőségüket is. Emiatt szükséges a hatás elérése miatt változtatni, esetleg úgy átalakítani, hogy a mostani közönség is értse (pl: Bohémélet 2.0). Ehhez kapcsolódóan a posztmodern korban, mely ha valamit nem szeret, az a pátosz, szükséges az operákból az érzelgősséget kicsit tompítani, (pl. elidegenítő effektekkel, mint az Anger-féle Traviátában a testvér, a medencecsont maszkok, vagy a madarakat ragasztgató munkás)

Másodszor a világon által játszott operarepertoár szűkös, és valljuk be, legtöbbször mi nézők is visszaköveteljük a kulcsdarabokat, ha évekig nem láthatóak. Így újítani csak úgy lehet, ha a rendezésben változtatnak. És az nem elég,  ha csak másfajta, korhű(nekk tetsző) ruhákba öltöztetik az énekeseket.

Harmadszor véleményem szerint egyre inkább elvárás (legalábbis részemről), hogy az opera az érzékszerveim és érzelmeim mellett az intellektusom is megmozgassa. Késztessen rejtvényfejtésre, olvassuk a rendezővel együtt a művet, ésmutasson új értelmezéseket, ásson mélyebbre a műben, mint azt a közönség magától tenné, és mutassa fel, mire jutott.

Negyedszer több opera librettója nem túl jó (pl: Gioconda, Lammermoori Lucia). A mostani közönség számára ezek hibái feltűnőbbek lehetnek, szükséges lehet ezek foltozása.

Nem azt mondom ezzel, hogy a klasszikusabb rendezéseknek nincs létjogosultsága, bizonyos operák jól tűrik azt (Bohémélet, Carmen, Parasztbecsület teljesen jók hagyományosan megrendezve), de a modernség teljes elvetése nosztalgikus múzeummá tenné az operajátszást, ami senkinek nem érdeke.

281   Búbánat 2019-04-02 10:52:50

Szinetár Miklós: „Emberi sorsokért megyek színházba…”

2019. március 28.  Opera-vilag.net

Szinetár Miklóssal, a Magyar Állami Operaház egykori főigazgatójával TÓTH ÁRON beszélgetett

Szinetár Miklós közel 200 színházi bemutató rendezője, akinek produkciói évtizedek óta emlékeztetik a közönséget arra, hogy a művek szerzőhöz igazodó interpretációja, az előadóművészekkel történő együttes életre keltése elengedhetetlen az autentikus előadáshoz, és akinek színpadi látványvilága a mai napig bizonyítja a közönség töretlen igényét a hagyományos felfogású rendezések iránt. Szinetár Miklós kulisszatitkokról, a karmesterekkel való kompromisszumokról mesélt nekünk; elárulta eddigi legnagyobb szakmai elismerését, és megkértük, hogy definiálja a modern rendezés fogalmát.

 

280   gézamalac • előzmény274 2019-03-01 23:51:20

Nincs bajunk az útkereséssel, annyival árnyalnám a képet, hogy nem arról van szó, hogy az operajátszás végveszélyben van és a modern rendezés jelentheti a kiutat. Az inkább egy kísérője a műfajnak, amit a közönség jól-rosszul elvisel, mintsemhogy ettől szívesebben menne megnézni a darabot. Erre persze lehet azt mondani, hogy a művészet feladata az ízlésformálás is, az igény felkeltése az újszerű megoldásokra, amivel egyet is tudok érteni. Amit sok esetben hiányolok, az a már említett koherencia, ahol a rendezés a zenével, cselekménnyel, tartalommal szerves egységet alkot és nem önmaga jogán akar a darabtól teljesen idegen módon megnyilvánulni. Nem új dolog a modern rendezés, amint te is utalsz rá, a sellők már 70 évvel ezelőtt is egy duzzasztógát tövében wallaláztak, lett volna ideje a műfajnak kiforrnia magát. De egyelőre inkább csak vannak jó példák is modern rendezésre.

279   Haandel 2019-02-28 18:32:34

Egy zenemű  'rendezése'

278   Haandel • előzmény274 2019-02-28 18:07:16

'Ha nincs új áru, át kell csomagolni a régit' ~ Igen, de csak hozzáértően és óvatosan,
mert a rendetlen csomagoló deformálhatja az eredeti mű arányait, ill. struktúráját.

277   Haandel • előzmény276 2019-02-27 19:40:01

:-)))


(Yes please, if you have time ;-) 

276   Edmond Dantes • előzmény275 2019-02-27 19:10:03

Is this study my today's penalty (to read)? ;-)

275   Haandel • előzmény274 2019-02-27 18:33:34

The Perception of Artistic Quality in Opera – Results from a Field Study

274   Edmond Dantes • előzmény273 2019-02-27 09:24:57

Éppen a lényegről társalgunk éspedig a megfelelő topikban: hogy hol, mikor mi számít "eszement rendezésnek", hol, mikor mi kavar botrányt és az a botrány milyen irányultságú, annak ezerféle variációja lehetséges. Maradva csak Saloménál: tudjuk, mekkora "botrány" volt maga a premier, csakúgy mint pl. a Sacre-é Párizsban és csomó más, mára klasszikussá vált alkotásé. És mi lett a botrányból? Zenetörténeti események és maradandó, élő remekművek lettek. A Wagner-unokák forradalmat csináltak Bayreuth-ban. És? És mára tananyag lett, amit már túl is lépett a "történelem" = sokkal balhésabb előadások keletkeznek és múlnak el így vagy úgy. Mindig ezt próbálom érzékeltetni és ezt jelenti minapi "per aspera ad astra" megjegyzésem.  Igen, mint minden a világon, az operajátszás is buktatókon, bukásokon, elvétett produkciókon át halad a maga útján. Éspedig szerintem előre. Nem is tehet mást. Egy nagyjából "zárt végű" műfaj, amiben nemigen születnek tartósan sikeres új alkotások, egyszerűen  n e m  főhet örök időkig a saját levében. Ha nincs új aru, át kell csomagolni a régit elfogadhatóan.Önjelöltek és eltűnő rendezők között ott vannak az előremutató produkciók.

Ha nem így lenne, még mindig Schikaneder rendezné a Varázsfuvolát...vagy valaki más helyette, ugyanúgy :-) 

273   gézamalac • előzmény270 2019-02-26 23:29:30

Gatti azért sokmindent feledtet.
Ich habe deinen Mund geküsst - a Felsenreitschulé-ban jelenleg 'Mund' sem áll (vagy szándékoltan éppen csak az nem) rendelkezésre, Salome hófehér ruháján makula sem esik tejbe fulladásának pillanatáig, és ütős előadás az is. Mindkettőben remek alakítás a címszerepben.

272   Polgár 2019-02-26 09:21:01

Komische Oper berlin-ben láttam Momfeverdi Orfeuszáz (You-tubon is fenn van). Megtudná mondani valaki, hogy az előadásnak mi a szokatlan különlegessége?

 

271   Haandel • előzmény270 2019-02-25 17:22:08

Kártyavár

Eddig még nem dőltek össze a ‘kőkorszaki’ kőoperházak,
bár az eszementek, amit lelnek a színpadra bedobálnak.

Eddig még nem dőltek össze a ‘kőkorszaki’ kőoperházak,
mert eddig a kőkorszaki szakiknak nagyobb a látottsága.

Az operajátszás úgynevezett megújítására,
nincs szükség az eredeti mű kiforgatására.

Az operajátszás igazi megújítása
nem a teatralitás túlhangsúlyozása! 

270   Edmond Dantes • előzmény269 2019-02-25 08:12:09

Bizonyára igen. Szerencsére nem dőlt össze tőle a Staatsoper :-) avagy "per aspera ad astra", ami igaz az operajátszás megújítására is. Bónuszként 250-hez kis bejátszás a lenyűgöző -más szemmel talán borzasztó- amszterdami Saloméból itt. Az amszterdami színház azóta is áll...

269   gézamalac • előzmény265 2019-02-24 23:00:26

Ez lett volna?

it was a staging determinedly drained of all the mystery and magic – not to mention the rich colours and torrid atmosphere – that so permeate Wagner’s score. Most dispiritingly, it sucked the heart out of the drama, as well as the interest

https://bachtrack.com/review-tristan-isolde-tcherniakov-barenboim-schager-kampe-staatsoper-berlin-february-2018

268   telramund • előzmény263 2019-02-24 14:05:11

Sajnos ilyern lumpen ízlésem van..Persze a zenéje nagyszerű, parádés szerepek sora.Igen a történet elég zavaros,de nem ez az egyetlem opera ahol történnek furcsa dolgok.Tény a művet nem élő előadások alpján szerettem meg,hanem pazar pontosan a helyén levő énekesek interpretálásábanA jelen előadásról nem tudok nyilatkozni,mert még előtte vagyok,Bár ,amit hallottam róla nem túl biztató.

267   Hangyász • előzmény263 2019-02-24 13:35:21

A csütörtöki előadást nézem meg, majd megírom a véleményemet.

266   Hangyász • előzmény263 2019-02-24 13:34:03

A zenét lemezről kétszer hallgattam meg. (Caballé-Pavarotti-Milnes-Baltsa-Gyaurov a főszerepekben, Bartoletti vezényel) A "vak tyúk is talál szemet" esete, hiszen nem véletlen, hogy Ponchielli egyetlen más operáját sem vették elő a mai repertoárbővítő időkben. Verdi "üzemszünete" alatt, Puccini felemelkedése előtt sikert tudott aratni. Egy szép motívum vonul végig benne, és ott van a hatásos balettbetét, amelynek egyes részeit akár a Strauß-család is írhatta volna. Mostanra valahogy bemászott az egész darab zenéje a fülembe, de hangsúlyozom, sohasem lesz olyan kedvencem, mint pl. a Don Carlos. Victor Hugo alapanyagul szolgáló drámáját nem ismerem. Kérdés, mit tömörített/módosított Boito a francia zseni életművének tudtommal nem kiemelkedő darabján. Az mindenesetre még operai mércével mérve is éktelen ostobaság, hogy Gioconda úgy lesz öngyilkos, hogy nem tudja, mi történt a VAK anyjával. Ráadásul ott van neki a méreg is a tőr mellett. Velencének tenne jót, ha valamelyik eszközzel megszabadítaná Barnabától - az operairodalom legundorítóbb alakjától - Velencét. Gioconda tragédiája, hogy enélkül végez magával.

265   Edmond Dantes 2019-02-24 09:55:39

Illusztráció a berlini Trisztánhoz. (Tegnap adta le mezzo.)

264   Edmond Dantes 2019-02-24 09:05:29

Telramund nem kannibal, nem eszik Giocondat. Viszont kedveli a rose hattyupecsenyet brabanti modra, erdei gyumolcsos chutneyval, hercegno burgonyaval.

263   Héterő • előzmény256 2019-02-24 00:11:06

Soha nem értettem, Telramund mit eszik a Giocondán. A zene ugyan még akár kellemesnek mondható, de a történet annyira bárgyú, hogy Münchhausen báró kalandjai százszorta hihetőbbnek tűnnek.
Ez a rendezés elriasztja még ama vakmerőket is, akik igyekeztek volna megbarátkozni az operával. Csoportos erőszak a pódiumon - persze vízben tocsogva! Arctalan kórus. Na meg hullagyalázás a zárójelenetben. A jó hír: nem volt kerekesszék.

262   gézamalac • előzmény260 2019-02-22 23:08:11

A MET viszonylag privilegizált helyzetben van ilyen szempontból, mivel jelentős részben épít az operaturizmusra, így akármire el tudja adni az összes jegyet. Ennek ellenére tartja az arányokat, még mindig sok a hagyományhű, vagy attól nem messzire elrugaszkodott rendezés.

261   Haandel • előzmény258 2019-02-22 17:53:17

D# nóta

Az eszementek most csakugyan  messze mentek.
Az eszementek megint sok mindent megszereztek.

Szégyen a futás, de a mai op-Er-ahá-zakban hasznos,
mert, aki korpa közé keveredik, megeszik a d#nók!

260   Edmond Dantes 2019-02-22 09:30:58

Sir Richard Eyre prolongált MET-es Manon Lescaut-ja sem tűnik túlzottan "korhűnek".

259   Edmond Dantes 2019-02-22 09:19:14

Az itt látható fotó alapján a tavaly jó tizes szériát megért, 2019/20-ban tovább futó MET-Cosi sem mondható túlzottan hagyományőrzőnek.Rendező:Phelim McDermott. What the hell: 21.szd.

258   Edmond Dantes 2019-02-22 09:05:41

Illusztráció a MET 2019/20-as évadjának Agrippina-előadásához itt. A képen látható jelmezek nem kifejezetten a császári Róma/Néró korát idézik...viszont jelen topikba illenek. Avagy mindenki eszement volna? Avagy a 21. szd.-ban járunk? Még a MET is. Sir David McVicar sokadik rendezése lesz ez ott.A produkciót a brüsszeli Monnaie/Munt Operaháztól "kölcsönzik".

257   Haandel 2019-02-19 16:41:00

Neue "Zauberflöte" an der Berliner Staatsoper
Debakel mit Spielzeugkrempel und Comic-Kram 

256   Hangyász • előzmény254 2019-02-19 11:02:16

Mivel mint többször írtam már, a Gioconda minden, csak nem a szívem csücske. Így egy ilyen rendezés híre nem tud (annyira) felbosszantani, mint a laborpatkányok a Lohengrinben, netán Tannhäuser a biogáz-üzemben. Pár nap, és az Erkel is bemutatja ezt a (szvsz) igencsak túlértékelt operát, az előzetest elnézve Almási Tóth (?) rendezése is belesimul a nemzetközi trendbe.

255   Edmond Dantes • előzmény254 2019-02-18 21:17:15

Belenéztem:igen. Beszúrtam:igen. Dicsértem:nem. Önelégülten:nem. "Így is lehet":mint látjuk.

254   Héterő • előzmény252 2019-02-18 20:22:13

Brüsszel? Lám, nem mindenkinek tetszik, ami Brüsszelben folyik.
Persze, ha valaki csak "belenéz", akkor előre dicséri elégülten: " Így is lehet."
De akik végignézik, végiggondolják és józan ésszel elemzik, így írnak:


Újabb ízléstelen rendezés a brüsszeli színházban, amint már megszoktuk.
A koerográfia sz@r !

Középszerű énekhang opera-pornóval à la Py. Számíthat többre egy opera-rajongó 2019-ben?

Marxisták morbid kísérletezése rombolta le a színházat és próbálta lerombolni az operát, lerombolni a szépséget, lerombolni mindent. :-(

(röv.) ...csak szégyellhetik magukat, hogy így tálalták Amilcare Ponchiellit ! Az előadók közt nem akadt senki, aki mást is képviselt volna, mint azt az urat, aki a "rendező"-nevet bitorolja, és aki csak a gyors bravót hajszolta.
SZÉGYEN ! Jó kis közönség, csak bámulja döbbenten ezt a gyalázatot...
Éljenek a belgák, még azok is, akik ostoba birkák!

Rendezés - kukkolóknak, méginkább szadistáknak. Ki másra ne jönne rá a hányinger?

A bravúros énekesekre manapság rátelepszik a tiszteletlen, közönséges, alkalmatlan ál-rendezők és -scenográfusok baromsága.

Borzalmas rendezés. La Gioconda hangja vékony és lebeg.

253   Haandel • előzmény246 2019-02-18 19:54:35

‘’A képzőművészet más tészta mint az előadóművészet’’

A képzőművészet más tészta mint az előadóművészet.
Az előadóművészet a képek teremtésének művészete.

252   Edmond Dantes • előzmény251 2019-02-18 15:36:11

Giocondára készülve, belenéztem egy vadonatúj felvételbe Brüsszelből: így is lehet..

251   gézamalac • előzmény250 2019-02-17 23:39:50

Még le is van írva. A zenében. A Hétfátyoltánc motívumára "kulminál" Salome extatikus-erotikus záróéneke. Úgyhogy az a rendezés rendben is van. Nincs benne olyasmi, amin töprengenünk kellene, hogyan, miért is került ez ide.

250   Edmond Dantes • előzmény248 2019-02-17 15:47:36

Egyetértek ezzel, bár embere-ízlése válogatja, kinek mi (ki)  "szép". Azonban ha már a cselekménnyel (idézem) "koherens színpadképet és játékot" várunk el, akkor a "szép(ség)" szükségessége gyakran igencsak relativizálódik, megkérdőjeleződik. Hogy érthetőbb legyek: kell-e, lehet-e "szép" színpadkép és játék olyan operai jelenetek esetében, ahol éppenséggel a cselekmény és/vagy a szereplők a legkevésbé sem "szép/ek"? Csak egy friss példa: tegnap mezzon láttam egy jó Salomét egy pazar szopránnal: a záró jelenetben Salome nem Jochanaan levágott fejét csókolgatja és jut el az extázisig, hanem a halott Jochanaan vérben tocsogó holttestére borulva -pardon, de ez történik- jut el a "csúcsra", lucskos-véres ruhában, testtel. Benne van mindez a darabban, a darab légkörében, ha netán nem leírva, de mint opció? Szerintem igen. A hatás leírhatatlan: borzasztó és/de lenyűgöző. És a példák száma végtelen..

249   Héterő • előzmény244 2019-02-17 15:37:28

" No, EBBEN 100%-ig egyetértek Fischerrel." :-)

Many contemporary opera productions are schizoid affairs in which, on the one hand, the conductor enforces strict fidelity to the score, and, on the other, the director spins out wild scenarios that have little to do with the libretto.

Sok mai operaelőadás tudathasadásos eset.
Az egyik oldalon a karmester megköveteli a kottában írtak szigorú betartását, a másik oldalon a rendező kiforgatja vad elképzeléseivel, amelyeknek nem sok köze van a librettohoz.

Letter from Budapest - The New Yorker - June 2, 2014 Issue - Iván Fischer

248   gézamalac • előzmény243 2019-02-17 11:46:40

Szép alatt a zenével, cselekménnyel harmonikus egységben, koherenciában lévő színpadképet és játékot értek, semmiképpen sem valami öncélú, szemnek tetszetős valamit.

247   Haandel • előzmény242 2019-02-16 17:06:52

Én csak az ágrólszakadt PUBlikum egy jóZen részecskéje vagyok,
akit az eszement rendezések centrifugális ereje a partra dobott.

Azóta, mint egy vízigóta, tam-tamokon okkal dobolok:
a rendezet, de kopár, parton ennél nincsen jobb dolog!

246   Edmond Dantes • előzmény245 2019-02-16 16:51:19

Beírása-véleménye több ponton sántít. Csak párat. Hogy Sch.A.-nak igaza van-e, átugrom.

1) Szerencsére a  "kövületek", "szent tehenek" eltűnőben vannak. Szerencsére járhat és jár operába az is, akinek ezek netán nem tetszenek.

2) "Modernizálni" egy darabot sokféleképpen lehet. Sőt: nem-"modernizálni" nem lehet, pontosabban lehetetlen. Vagy játsszunk netán pl. Cosi fan tuttét úgy, ahogy a bemutató idején, pláne ahogyan a 19. szd.-ban? Vagy ahogy II. Lajos király látta a Siegfriedet? Pompás lenne..

3) Többször jeleztem már, hogy a képzőművészet más tészta mint az előadóművészet. Ezek szerint még mindig nem elégszer. Festmény, szobor, vers, regény = megcsinálták, kész. Már az építészet is más tészta. Épületeket olykor a felismerhetetlenségig átépítenek. Nem tegnap óta ld. barokk vagy historizmus. Megjegyzem: igen, "öltöztettek" már föl szobrokat, festményeket is bizonyos korokban. Na azokat a korokat nem kívánjuk vissza. Igen, az opera vagy a színház ugyanolyan érték, csak éppen koronként változó foglalatban. Mellesleg (?) színdarabokat, operákat újrafordítanak, tetszik, nem tetszik. Az is egyfajta újraértelmezés, "modernizálás". Sajnálom pl. szegény angolajkú diákokat, akiknek és ha "eredetiben" kell Shakespeare-t magolniuk. (Vö. "Látjátuk feleim szümtükhel, mik vogymuk: isȧ, por ës homou vogymuk.")

4) A  "kövületeket", "szent teheneket" nem kell védetté nyilvánítani, mert születésük óta azok = védettek. Tudtommal senki nem bántja, mert nem is "bánthatja" a pesti őskövület-Bohéméletet, az ős-Zeffirelli(ke)t vagy Otto Schenk bő 50 éves bécsi Rózsalovagját. Védett jószágok ... ahogyan minden rendezés -a jó, a rossz és a csúf is, meg a "modern" is- (le)védett jószág. (Vö. "az előadásról hang- és képfelvételt készíteni tilos".)

Mint már jeleztem, Schiff András cikke döntő részben színházi előadásokat említ illetve kritizál. Lehet, hogy egyszer majd külön cikket szentel operaelőadások részletes kritizálásának.

245   Klára • előzmény244 2019-02-16 12:00:53

Igen, ebben Schiff Andrásnak  tökéletesen igaza van! Ha valakinek nem tetszenek ezek a "kövületek", vagy "szent tehenek" az ne mejnen operába! De ne írja át a cselekményt, de modernizálja a Traviatatát, se az Otellót, ne tegye elektromos kapcsolóállomásba a Lohengrint, stb, hogy csak az utóbbi idők terméseit említsem! Hol lesz a határ? Mert ha modernizálhatunk egy Shakespeare drámát, egy operát, akkor holnap átfestünk, modernizálunk egy Michelangelot? Vagy felöltöztetjük Dávidot? Mert ma ez a divat? Az opera vagy a színház ugyanolyan érték, mint a festmények, szobrok, épületek stb! Ideje lenne valami minimlis tiszteletet érezni irántuk, akár védetté nyilvánítani azokat. És egy operarendező ne a nézők számára készített kivonatos ismertetőfüzetből rendezzen (volt már ilyen!, hanem olvassa el a librettót, és nem árt, ha legalább a zongorakivonatba belekukkant, mielőtt hozzákezd a dologhoz!

244   Hangyász • előzmény240 2019-02-16 11:21:42

No, EBBEN 100%-ig egyetértek Schiffel.

243   Edmond Dantes • előzmény241 2019-02-16 10:46:55

Szent tehenekre (Indiában) és szent tehén-szerű, értsd: ősöreg, levehetetlen operaprodukciókra (nem kevés helyen) mindig van "élő igény". És -sajnos- a híres film címével ellentétben az élet sem mindig szép: akkor miért muszáj adott esetben a látványnak "szépnek" lennie? És mi is az, hogy "szép"? Na jó, a pesti Lucia fémállványzat-díszlete például tényleg...khm...nem szép :-)

242   Edmond Dantes • előzmény240 2019-02-16 10:11:14

Motto: András Schiff ist kein Regisseur und -im allgemeinen- kein Publikum. Er ist ein Pianist.

Ez az írás egy véleménycikk. Szabad olyant írni. Túlnyomórészt színházi előadásokról szól, amiket akkori (2014) berlini tartózkodása alatt látott...és részben otthagyott. Zenei, operai produkciókról szinte csak a bemásolt cikkrészlet szól, és az a cikkrészlet is csak méltatlanul leegyszerűsítő és hemzseg a zongoraművészről mint botcsinálta kritikusról? esztétáról? nem túl jó benyomást keltő, akár primitívnek mondható, ezerszer hallott  sztereotípiáktól: a zenéhez nem értő, kottát olvasni sem tudó rendezőről, aki mindent föl- és kiforgat és megváltoztat, mindenbe szexet, erőszakot és ízléstelenséget visz és a nagy (opera)szerzőket átírja, megvágja, eltorzítja. Sixtus Beckmesser kései utódát (nem) tisztelnénk Schiff Andrásban? S ha már a beckmesseri hasonlat: írnok suszter maradjon a...a zongoránál :-)

241   gézamalac • előzmény239 2019-02-15 22:18:15

Én azért többnek tartanám Zefirelli rendezéseit, mint történeti érdekesség, mert élő igény van rá. Legrosszabb esetben is egy lehetséges út a sok közül. Igaz, tobzódik a látványelemekben, ez a modern rendezések jó részére is igaz, csak nála a látvány általában szép, míg utóbbiakról ez nem mindig mondható el.

240   Haandel • előzmény239 2019-02-15 19:20:00

András Schiff:  Was zum Teufel ist mit dem deutschen Theater los?
27.12.2014

''...Was macht währenddessen der Regisseur? Er glaubt, sich behaupten zu müssen – von der Musik versteht er ohnehin nichts, er kann kaum Noten lesen (ja, ich weiss, es gibt löbliche Ausnahmen) –, und tobt sich umso ungehemmter auf der Bühne aus. Er verändert, was das Zeug hält: die Handlung, den Spielort, die Ära des Stücks, und beglückt uns überdies mit Sex, Gewalt und Geschmacklosigkeiten bis zum Überdruss. Es beliebte ihm wahrscheinlich, sogar die Musik Mozarts, Verdis und Wagners umzuschreiben, abzukürzen und zu entstellen, wenn er könnte. Aber das darf er zum Glück nicht. Musik und Bühne generieren Diskrepanzen und Widersprüche, die leider zu dieser Vielzahl an grauenerregenden Inszenierungen führen, welche die moderne Opernwelt heimsuchen. ...''

239   Edmond Dantes • előzmény236 2019-02-15 09:26:19

Ha Zeffirelli 30-40 vagy akár 50 éves lenne, bezzeg mást mondana és főleg mást és másképpen csinálna. Pl. ő is kisérletezne folyamatos festménygyártás helyett. Lejárt a szavatossága, ami nem zárja ki, hogy múzeumi darabként itt-ott megtartsák régi rendezéseit. Boltban is látni lejárt szavatosságú terméket itt-ott. Nálunk is van operamúzeumi tárgy.

238   gézamalac • előzmény237 2019-02-14 23:51:47

Ebben kétségkívül van igazság, nálam személy szerint nemigen verte ki a biztosítékot egyik rendezése sem. Némelyik kifejezetten nem giccses, a 82-es Parasztbecsület persze már kövületnek számít, de a bécsi Carmen pl. a mostaniak közül kimondottan pasztellszínű, melyen mindig a megfelelő pillanatban tör át a kárminvörös.

237   Polgár 2019-02-13 08:53:23

Nekem csak az a problémám Zefitelli "habostorta" rendezéseivel, hogy legtöbbje eléggé giccsesre sikeredett.

236   gézamalac 2019-02-12 23:26:04

A ma 96 éves Franco Zefirelli hozzáállása a kérdéshez:

In order to allow music to be understood by everyone, one must create a painting through its notes.

235   gézamalac • előzmény225 2019-02-06 21:59:14

Nekem csak az a problémám azokkal a modern rendezésekkel, amelyekkel nem tudok igazán azonosulni, hogy eddig még egyik sem tudott olyan égető problémával szembesíteni, amivel nélküle is ne lettem volna tisztában.

234   Haandel 2019-02-02 18:51:56

Eszement rendezések

Az eszement rendezéseket igyekszem megérteni,
anélkül, hogy a farCashOkat akarnám megsérteni.

A kisiklott klassz-ikus operát  még ki lehetne, gyorsan, gyógyítóan, gyomlálni,
de ahhoz, a múzsátlan  ‘RegieTheAlter’-t az operából~♫ ki kellene  operálni!

233   Haandel • előzmény232 2019-02-02 18:48:47

Megáll az IDő
(;-)

232   Héterő • előzmény231 2019-01-29 22:47:27

Hát - kedves Haandel, irigyellek.
Én egyfolytában csak töprengek, ki is lehet az az "ő", akit visszavágynánk.

231   Haandel • előzmény229 2019-01-29 18:24:54

:-)
* * * * *

(Wolf Gang - Lions In Cages  | Lyrics  ;-) 

230   Klára 2019-01-27 11:10:01

Lehetek dekadens, ódivatú, elmaradott, stb. de ha operába megyek (vagy színházba) nem a szerző családi élete, esetleg annak botránykrónikája érdekel, hanem a zene, a darab! Ahogy az előadó művészek családi élete, -  horribile dictu! - politikai hovazartozása sem,

229   Edmond Dantes • előzmény226 2019-01-27 10:46:56

A régi szép, a régi szép, a régi szép idők,

Elmúlának régesrég, vágynánk-e vissza őt?

Wieland s Wolfgang Wagner üté belé sok-sok szögeket,

Majd' 70 éve megrázták Bayreuth-ot, olykor Szögedet..

 

228   Edmond Dantes • előzmény225 2019-01-27 10:26:52

Gyakoriak az ilyen bonmot-k. Polgárpukkasztás. Mindig létezett, létezni fog. Nem a szavak, hanem a valós teljesítmény/ek számít/anak és főleg azok fogadtatása. Ahogy a cikkszerző írja, a teljesítmény/ek hol ilyen/ek, hol olyan/ok: " I rate his 2008 production of Parsifal at Bayreuth (available on DVD) one of the finest stagings of an opera I have ever seen, and his Pelléas et Mélisande at Glyndebourne last summer one of the worst. Stefan Herheim -szintén a cikk szerzője szerint- "bonyolult személyiség, minden bizonnyal napjaink egyik legizgalmasabb, legeredetibb és legellentmondásosabb személyiségeinek egyike." Mi ezzel a baj?

227   Héterő • előzmény226 2019-01-26 18:30:37

:-)

Amen.

226   Haandel 2019-01-26 18:26:28

Viszlát, régi szép idők

A régi szép idők, égiek, épek voltak.
A régi szép idők, tegnapig kihatottak. 

Manapság az operaházakat bolondokházakra voltunk képesek dekánként, dekadensen, degradálni:
a dili diktarik, mások pénzéért, mások művein fejetlenül lovagolva, a közönséget akarják TeRáPiálni.

A közönséget el lehet, szemfényvesztően, egyszer-kétszer, hókusz-pókuszokkal, ámítani,
ám az idő, vad mulatsága után, a dekadens operaházakat előbb-utóbb talpra fogja állítani!

225   Haandel 2019-01-25 18:28:13

Stefan Herheim interview: 'Opera is not about giving people a good time'

... “Opera for me is not about entertaining people or giving them a good time – it is about bringing us together to confront our most pressing and dreadful problems.” ...

(The Telegraph | 9 January 2019 |  - ld. Register For free)

  
Műsorajánló
Mai ajánlat:
19:00 : Budapest
Ciszterci Szent Imre templom

Darázs Renáta, Nagy Bernadett, Megyesi Zoltán, Cser Krisztián
Anima Musicae Kamarazenekar
Ars Nova Sacra kórus
vez.: Csányi Tamás
MICHAEL HAYDN: Requiem
a Forradalom és Szabadságharc áldozatainak emlékezetére
19:00 : Gödöllő
Gödöllői Királyi Kastély

Kolonits Klára Liszt dalesetje
A mai nap
történt:
1890 • Az Igor herceg bemutatója (Szentpétervár)
született:
1801 • Albert Lortzing, zeneszerző († 1851)
1891 • Palló Imre, énekes († 1978)
elhunyt:
2004 • Robert Merrill, énekes (sz. 1919)
2008 • Sándor Judit, énekes (sz. 1923)