vissza a cimoldalra
2020-09-29
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11553)
A csapos közbeszól (95)

Társművészetek (2104)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (62453)
Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) (4111)
Régizene (4463)
A MET felvételei (1216)
Operett, mint színpadi műfaj (4557)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4937)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4747)
Mi újság a ZAK-on és a hazai koncerttermekben? (309)
Callas (454)
Bartók Béla szellemisége (284)
Bartók Béla (1881-1945) (218)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (2061)
Franz Schmidt (3692)
Eiffel Műhelyház (293)
Jazz (80)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Fórum - Mozartról magasabban (Konrad Wallenrod, 2004-07-16 01:23:28)

 
601   serse 2013-02-07 08:14:56
Magyar a rendezője a klagenfurti Idomeneonak. Ha egyszer a MÁO-ban is megszánnák ezt a darabot és színpadra vinnék! De hát nem sok esély van rá.... Pedig ha jól tudom eddig mindössze egyszer került színpadra még az 1980-as évek elején v. a hetvenes évek végén. Se előtte, se utána nem játszották. Kár érte.

600   serse 2013-02-05 18:12:42
A MÁO-s topikba meg nem enged hozzászólni :-).
599   serse • előzmény598 2013-02-05 18:02:02
Nem a könyv szerint: a könyv alapján, bocs.
598   serse 2013-02-05 18:01:30
Hallottam már, hogy a Varázsfuvolában Tamino kínai származású. De most olvasom Jan Assmann a Varászfuvoláról írt könyvét, ami nem rég jött ki magyar fordításban, és ebben Assmann - aki a partitúra eredeti, autográf kéziratát tanulmányozta és a könyv szerint elég alaposan ismeri is - meg azt mondja, hogy az eredeti rendezői utasítás szerint Tamino japán vadász ruhában lép színre az első felvonásban. Akkor most Tamino kínai v. japán? Egyébként a könyv nagyon érdekes. Minden Varázsfuvola rajongónak ajánlom. Én speciel imádom ezt az operát, meg Mozartot is. Hovatovább: Handel és Mozart a két nagy favoritom, ha operáról van szó.
597   serse • előzmény596 2013-02-02 13:51:01
Igen: éljen a csembaló! De ma délelőtt meghallgattam Gardiner Tituszát is: ő is fortepianót használ. És valahogy nála annyira nem "kopog", jobban átjön a "csalafintaság". De még így is a csembalóra szavaznék inkább. Persze ezt leszámítva ez a Gardiner-féle Titusz nagyon bejön.
596   frushena • előzmény595 2013-02-02 12:09:07
és éljen a csembaló!
595   macskás • előzmény594 2013-02-02 11:58:30
köszi:)
viszont:)
594   frushena • előzmény588 2013-02-02 10:59:14
puszi :)
593   zalbarna • előzmény592 2013-02-02 00:27:26
Éljen soká!
592   macskás • előzmény591 2013-02-02 00:10:41
:)
Éljen Mozart!
591   zalbarna • előzmény590 2013-02-02 00:09:07
kösz...:)
590   macskás • előzmény589 2013-02-02 00:02:34
inkább nem írok semmit...
589   zalbarna • előzmény588 2013-02-01 23:54:49
Sztem megint a hangolásról beszéltek, csak nem tudtok róla....
588   macskás • előzmény585 2013-02-01 23:49:26
Így van. A zongora vagy fp kopog, száraz, nem jön ki a hullám. Nekem mindig poros, ha a recitativót nem csembaló tolja, és uncsi is.
587   serse • előzmény584 2013-02-01 23:06:21
Szeretem Jacobs, de valahogy ezek a Mozart opera felvételi nem annyira jönnek be, és szerintem Monteverdi Odüsszeuszát is túl hangszerelte. Borzalmas az a hangorkán, amit ott produkálnak egy kora barokk operában.
586   serse • előzmény585 2013-02-01 23:04:34
Nekem is jobban bejön, ha csembalót használnak.
585   frushena 2013-02-01 21:40:30
Fortepiano kíséret "megfojtja" Mozart operáit! Közel sem érezhetőek úgy a mozarti csalafinta recitatívók fortepianon, mint csembalón!
584   Sipi • előzmény583 2013-02-01 18:58:49
Nos Mozart valószínűleg azt használta, ami épp elérhető volt, mert ez akkoriban nem volt ennyire kardinális kérdés. Viszont azt tudjuk, hogy mennyire kedvelte a fortepianókat és Bécsben ezek azért elég elterjedtek voltak, szóval valószínű, hogy ott ezt preferálta.
A karmesterek meg azt használják, amit szeretnek, Jacobs a fortepianót (én ebben is egyetértek vele).
583   serse 2013-02-01 18:05:50
A René Jacobs vezényelte Idomeneo, Figaro, Cosi fan tutte és Titus felvételeken csembaló helyett fortepianóval kísérik a recitativókat. Más felvételeken mindenhol csembalót alkalmaznak (legalábbis azok közül, amikkel én találkoztam), akárcsak a MÁO előadásain - ha jól emlékszem a Titus esetében is csembaló kísérte a recitativókat a MÁO előadásokon. Csak a Don Giovanni recitativóit szokták fortepianóval kísérni - legalábbis az általam ismert felvételeken. Viszont a Harnoncourt vezényelte zürichi előadás DVD felvételén a Don Giovanni esetében csembalót használnak. Lehet, hogy annyira nem lényeges, de engem érdekelne, hogy miért van ez? Mármint: Mozart csembalót v. inkább fortepianót alkalmazhatott, illetve írhatott elő???
582   Búbánat 2013-01-10 11:13:51
Ma este a Bartók Rádióban

19.35 – 21.05 A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának Mozart-hangversenye

Vez: Lukács Ervin

Km: Gyermán István - hegedű, Tóth Zoltán - mélyhegedű, Kalmár Magda - szoprán, Takács Klára - alt, Gulyás Dénes - tenor, Polgár László - basszus, MR Énekkara (karig. Sapszon Ferenc)

1. Esz-dúr sinfonia concertante K. 364. (Gyermán, Tóth),

2. Requiem (Kalmár, Takács, Gulyás, Polgár, énekkar)

(Csepeli Munkásotthon, 1978.november 2.)

581   Bambu • előzmény580 2013-01-07 20:51:57
Elnézést a zaklatásért! Kérlek, írd meg hogyan, milyen program segítségével tudsz felvenni a hangtárból. Más adók esetében is használható? Az ORF OE1 7 napig hallgatható archívumából szeretnék felvenni. Előre is köszönöm segítséged!
580   jukiguni 2013-01-05 11:08:04
Akartam jelezni a hét elején, csak aztán kiment a fejemből: január 2-án leadta a Bartók rádió a MÜPA 2006-os Titus előadását Fischerrel:

Mozart: Titus kegyelme - kétfelvonásos opera
Szövegét - Pietro Metastasio nyomán - Caterino Mazzola írta.
Vez. Fischer Ádám
Km. MR Énekkara (karig. Strausz Kálmán), Dán Rádió Kamarazenekara
Szereposztás:
Titus - Stephano Ferrari (tenor)
Vitella - Birgitte Christensen (szoprán)
Servilia - Ditte Andersen (szoprán)
Sextus - Anna Bonitatibus (szoprán)
Annius - Elisabeth Janssohn (alt)
Publius - Johan Reuter (basszus)
(Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem
2006. október 14.)

A hangtárból még visszahallgatható és én most veszem fel onnan. Ha valakit esetleg érdekel szóljon.
579   Sipi 2011-07-11 21:51:13
Ez aztán nem semmi! Még nem tudtam eldönteni, hogy szeressem-e vagy ne.
578   Sipi • előzmény571 2011-05-01 10:34:25
Hú, néha érdekes találkozni egy régi hozzászólásommal. A véleményem szűk 3 év alatt az ellenkezőjére változott. :-)
577   Haandel 2011-05-01 09:13:40
The Marriage of Figaro by Wolfgang Amadeus Mozart
Sunday | 1st May, 2011 | 1700 | CNBC Europe | (Astra 19.2°E, kódolatlan)

Figaro – Erwin Schrott
Susanna – Miah Persson
Count Almaviva – Gerald Finley
Countess Almaviva – Dorothea Röschmann
Marcellina – Graciela Araya
Barbarina – Ana James
Cherubino – Rinat Shaham
The Royal Opera Chorus
The Royal Opera House Orchestra
Antonio Pappano, conductor
David McVicar, stage director

Recorded live at the Royal Opera House, Covent Garden, London, 10, 13 and 17 February 2006.
576   zuniga 2009-07-24 11:56:56
Még mindig okoz meglepiket!! :-)))

http://kultura.hu/main.php?folderID=910&articleID=286929&ctag=articlelist&iid=1
575   zuniga • előzmény574 2009-07-16 13:53:17
1782-ben ezen a napon mutatták be a "Szöktetést".
Egy újszülöttnek minden vicc új:-)))

"A "Szöktetés" librettóját egy bizonyos Gottlob Stephanie-től kapta Mozart. Aki viszont egyszerűen egy Bécsben ismeretlen lipcsei szerző, Christoph Friedrich Bretzner "Belmont és Constanza" című szindarabját sajátította ki. Az illető haragos levelet írt a "Leipziger Zeitung"-ba: "Egy bizonyos Mozart nevű individuum szégyentelenül megzenésítette a 'Belmont és Constanza' című darabomat. Ezen a helyen nyílvánosan és ünnepélyesen tiltakozom a tulajdonomat ért megszégyenítés és sértés ellen. További lépéseket fogok tenni, hogy biztosíthassam a jogaimat. Odaadó hívük, C. F. Bretzner, a 'Räuchscher' költője és szerzője." Mivel a szerzői jogokat akkoriban jogilag igen lazán kezelték, a 'Räuchscher' szerzőjének 'további lépéseiről' azóta se lehetett hallani."
574   zuniga 2008-12-05 18:48:59
1791 december 5.
573   Pancoletti • előzmény558 2008-07-14 19:36:34
szerintem erre gondol:

Terfel, Luperi, Fleming, Lippert, Murray, Pertusi, Scaltriti, Groop.

Londoni Filharmonikusok
1996

Egyszerűen utolérhetetlen....
572   Pancoletti • előzmény563 2008-07-14 19:33:45
vezényelje bárki jobban Nála!
:-(
571   Sipi 2008-07-14 14:33:18
Most sikerült szert tennem az eBay-en egy Mozart-összes szimfóniára Böhm és a Berlini Filharmonikusok közreműködésével LP-n. Van már vele tapasztalatom és nagyon tetszik Mozart-vezénylése. Ezzel kapcsolatban találtam egy jó kis értékelést az Amazonon:

\"The special challenges of Mozart\'s symphonies defeat all but a very few Conductors. Excellent ensemble is required - which eliminates most \"budget\" offerings. Excessive speed and hyper-fierce attack must be avoided (goodbye Toscanini, Reiner, Solti and Karajan). There should be a certain degree of humor and wit (adios to Davis, Fricsay, Krips and Tate). Charm and grace are essential (exit Bernstein, Harnoncourt and Mackerras). Being brusque or metronomic is a no-no (pace Klemperer). The playing must be rhythmically secure and avoid bathos (farewell Walter, despite lovely moments). Above all, Mozart requires passion and conviction, which takes out the sterile Marriner. The latter\'s execution is immaculate, but so is the conception.

While I prefer to hear Mozart from a variety of conductors, this Bohm effort strikes me as the finest current \"complete\" set. However, Bohm is out-classed in several symphonies by individual accounts from other conductors.\"
570   Franca • előzmény569 2007-10-14 22:55:21
Nem próbáltad megkérdezni az illetőt, aki feltette, privátban?
569   brünnhilde • előzmény568 2007-10-14 22:09:20
Hát ez az, én sem tudtam, hogy a Varázsfuvolában mást is énekelt Sarastron kívül.
Azt tudom, hogy itt-ott énekelt bariton szerepeket, de pont Papagenot, meglepő és nagyon tetszik :-))
Vágyom annyira erre a felvételre, ha valaki belefut valahol, kérem, értesítsen!
568   pamina • előzmény566 2007-10-14 20:20:42
Elnézést, tévedtem, sajnos ezen is \"csak\" Sarastrot énekli...:-(
567   Sesto • előzmény566 2007-10-14 20:19:24
...ott nem Sarastro-t énekelt?
566   pamina • előzmény565 2007-10-14 20:06:33
1989 Arnold Östman; Chorus and Orchestra of the Drottningholm Court Theatre
Stafan Dahlberg
Ann Christine Biel
Mikael Samuelson
László Polgar
Birigt Louise Frandsen
Magnus Khyle
Birgitta Larsson
Arthaus 102013 (DVD)

Gondolom ez lehet...nem ismerem a felvételt, Polgártól a két Papageno áriát is csak a Hungaroton CD-jéről. Ha sikerül megszerezni, érdekelne, hogy milyen!
565   brünnhilde 2007-10-13 21:34:50
Kedves fórumozók!
Ismeri valaki ezt a felvételt?
http://www.youtube.com/watch?v=wECZd1PnBoM

Papagenot megismertem, a többi előadó, esetleg a karmester nevére és a felvétel helyszínére vagy évére lenne szükségem, hogy meg tudja keresni, kapható-e valahol.
564   tarnhelm2 • előzmény563 2007-05-17 09:55:27
jav: Pertusi gyenge címszereplőnek
563   tarnhelm2 • előzmény562 2007-05-17 09:54:16
A lemezek nekem nincsenek meg, viszont 1996-ban láttam Soltit a Garnier-ban Don Giovannit vezényelni - és némileg csalódást jelentett. (Ahogy a mellettem ülő helybeli fogalmazott: \"representation honnete mais pas exceptionelle). Solti persze már nem volt fiatal, és Pertusi gyenge címszereplő bizonyult, ám Flemming nagyszerű volt Donna Anna szerepében, Furlanetto (Leporello) is csúcsformában volt akkor. Emlékeim szerint Solti visszafogta a zenekart, hiányzott belőle mind a dráma mind a humor. Egy szó mint száz, utána nem rohantam a FNACba, hogy megvegyem vele a darabot.
562   sphynx • előzmény561 2007-05-16 23:06:20
A régebbire gondoltam. De a Terfelesről is mondhatsz véleményt. Köszi.
561   egy kívülálló • előzmény558 2007-05-16 23:05:25
Melyik? A régebbi, Weikllel vagy az utolsó operafelvétele, Terfel címszereplésével?
560   tukán • előzmény556 2007-05-16 23:02:47
Csatlakozom.
559   tukán • előzmény554 2007-05-16 23:02:15
Szerintem magyarul is érdekes lehet! \"Eszperente\".
558   sphynx 2007-05-16 22:15:14
A Soltis Don Giovanni jó-e?
557   sphynx 2007-05-16 22:05:18
Milyen magasról nem látszik már Mozart?
556   zsoly • előzmény553 2007-05-16 21:27:46
A Martern ária annyira kemény, hogy nagyon kell hozzá a német. El sem tudom képzelni a lágy olasszal. Biztos, hogy nagyon sokat ronthat a karakterén. Inkább maradok Mosernél :))
555   zsoly • előzmény552 2007-05-16 21:25:13
Köszi az infót, mardosott ugyan a kíváncsiság, de ezt a CD-t akkor mégsem fogom beszerezni. De lehet, hogy ha egyszer valahol rábukkanok, akkor azért belehallgatok a Bosszúráiába, puszta mazochizmusból :)) A Grófnét inkább kihagynám, \"szerelmes vagyok belé\", és azért így akkor mégsem kínoznám magam :))
554   Sesto • előzmény550 2007-05-16 17:56:46
...pl. a Königin II. felv. áriáját a Varázsfuvolából, már hallottam görögül és szlovákul is, ja és egyszer oroszul, vagy Cherubino áráiákat szlovén nyelven,...hááááát... /na nem mintha pl. angolul \"szebb\" lenne, ha csak arra gondolok, hogy a CHANDOS akár Mozart müveit is -mint minden mást- angolul ad ki.../ (?)
553   Sesto • előzmény552 2007-05-16 17:52:42
...a Mozart áriák Rescigno vezényletével -sajnos- akkkor készültek, amikor már Callas müvészete erösen hanyatló szakaszába érkezett,...míg pályafutásának csúcsán viszonylag gyakran és szivesen énekelte (koncerteken!) pl. a \"Martern-áriát\" a \"Szöktetésböl\",...igaz, azt is olaszul!... ;-)))))))
552   pamina • előzmény543 2007-05-16 17:16:52
Jobb is nem elképzelni! Van egy EMI-s ária CD-je, amin énekel többek között Mozart részleteket is - rettenetesen. A grófné tiszta szenvedés, hallhatóan ő is kínlódik, az is, aki hallgatja. Egy fokkal jobb Donna Anna Non mi dir-je, viszont a bosszúária -hát attól tényleg bosszús lesz, aki éppen Mozartra lett volna kiváncsi. Mindebből nem derül ki, hogy egyébként nagyon szeretem Callast -azért vettem meg a CD-t, hogy hallgathassam vele kedvenc szerzőmet...hát nem sikerült :-((
551   tukán • előzmény550 2007-05-16 00:06:18
Végülis...
550   tarnhelm2 • előzmény547 2007-05-15 23:46:07
Kicsit megkapargatnánk a dolgot, lehet hogy kiderülne: énekelt ő Mozartot görögül is! :-)))
549   tukán • előzmény548 2007-05-15 23:40:31
Írtam az 535.-n!
548   akka • előzmény546 2007-05-15 23:15:28
mint ahogy Isolda szerelmi halálát is elénekelte olaszul
547   akka • előzmény546 2007-05-15 23:14:45
olaszul
546   zsoly • előzmény544 2007-05-15 23:04:13
ÓÓÓ, és németül vagy olaszul énekelte? :))

Azért az info hasznos, köszi szépen! És mivel nem tudom elképzelni, most mar a kíváncsiság, hogy milyen lehetett...
545   tarnhelm2 • előzmény544 2007-05-15 23:02:52
értelemzavaró hiba: értsd: négy előadást énekelt.
544   tarnhelm2 • előzmény543 2007-05-15 23:01:41
Na, tessék. Megnéztem a Rémy könyvében:
1952 áprilisában 4. Konstanzát énekelt a Scalában! Ennyi. :-)))
543   zsoly • előzmény542 2007-05-15 22:56:22
Ó, ez csak egy szóvirágos megjegyzés volt a részemről, nem akartalak visszabillenteni! :) Sőt, kifejezetten kedvelem az asszociációkat. Enélkül minden hót unalom volna.

Tényleg, egyébként nem tudom, hogy Callas énekelt-e Mozartot. Nem hallottam, de nem is tudom elképzelni. :))
542   tarnhelm2 • előzmény540 2007-05-15 22:51:26
Akkor visszabillentem! Callasnak nem állt jól Mozart sem! (Azt hiszem nem is énekelt Mozart szerepet...) :-)))
541   tukán • előzmény540 2007-05-15 22:49:35
Hát ezt is megértük!?
540   zsoly • előzmény539 2007-05-15 22:47:08
A legjobb a mai estében, hogy állandóan off-ra megyünk :)) Ez ma egy asszociatív off-night :))
539   tarnhelm2 • előzmény535 2007-05-15 22:45:18
Az már igaz! És az egész Parsifal olaszul Gui vezényletével (Kundry: Callas) - tényleg a felismerhetetlenségig más! (Tegyük hozzá - nem is jó. Sajnos. Callasnak nem állt jól Wagner. Csak a hangját amortizálta le vele!)
538   zsoly • előzmény537 2007-05-15 22:44:34
Ja, értem...
537   tukán • előzmény536 2007-05-15 22:43:53
Most nemcsak a szövegre gondoltam.
Az Istennő nagy tévedése, ezt bizton állítom.
Valahogyan semmi sem stimmel...
536   zsoly • előzmény535 2007-05-15 22:40:31
Ja, ez nekünk nagyon durva, de egy olasz biztos ráismerne :)
535   tukán • előzmény533 2007-05-15 22:37:47
És Callas olaszul énekelt Izolda szerelmi halála? Alig lehet ráismerni!
534   zsoly • előzmény532 2007-05-15 22:37:41
Ó, én 100 évet is adnék neki szívesen, ha addig élhetnék és hallgathatnám :)))
533   tarnhelm2 • előzmény531 2007-05-15 22:34:43
Én is szeretem a Bergman-filmet - bár koránt sem vagyok Bergman rajongó. De meglepően jók az énekesek, és az egész előadás nagyon szeretetre méltó. Engem azonban zavar a svéd, pont azért mert olyan lágy. Végig az az érzésem, hogy mintha németül énekelnének - olyan ismerős a szöveg - csak valami még sem stimmel.

A Carmen - tényleg perverz! 1909-es felvétel, a mű első teljes lemezfelvétele!!! Nem vettem volna meg magában, az Emmy Destinn dobozban van benne, ő iránta a Wagner-felvételei miatt érdeklődtem. Az Otello és a Figaro házassága pedig Furtwängler kedvéért van, és hát Salzburgban akkoriban még többnyire németül adták elő ezeket a darabokat. (Érdekes, hogy a Don Giovannit viszont Walter és Furtwängler is olasz nyelvű verzióban adta elő ugyanott.)
532   tukán • előzmény531 2007-05-15 22:33:59
Gondolod, hogy egyáltalán fel lehet készülni tökéletesen a Figaro-ból?
Mindig mást és mást lehet felfedezni benne, mint már beszéltük....
Megérne 20 évet!
531   zsoly • előzmény530 2007-05-15 22:19:12
Igen, igen, a Figaroból még több évi rajongás után sem tudtam tökéletesen felkészülni. :))))

Egyébként - most nagyon renintens leszek - imádom a Varázsfuvolát svédül, lágyabb, dallamosabb, mint a német és mondjuk a nyelvrokonság miatt mégsem akkora a képzavar, mintha pl. franciául vagy olaszul hallgatnánk. BRRR.

Azért a Carmen németül, meg az Otello, húúú, ez már nem is fura, hanem egyenesen perverz :))) Bár egy franciát/olaszt biztos nem vágná jobban fejbe, mintha magyarul hallaná. Egyre megy. :))
530   tarnhelm2 • előzmény529 2007-05-15 22:08:20
Az előbb ugyan nagyképűen azt írtam: az ember készüljön fel az operából! De be kell látnom: a Figaro rendkívül szövevényes darab, és valóban ott sok poén van a recetatívókban is. (Igazság szerint, a Cosi is bonyolult történet). De például a DG - ami viszont nekem a kedvencem a Mozartok közül - ebből a szempontból \"emészthetőbb\" az említettekhez képest. A Varázsfuvola is.

Nekem van egy két felvételem \"fura\" nyelven: pl. Carmen, Figaro, Otello németül. Máté passió angolul. Vagy gondoljunk a Bergman-filmre: A Varázsfufola milyen furcsa svédül! El tudom képzelni, mit érezhet egy német, ha Mozartot magyarul kell hallgatnia! :-)))

P.s.: Persze: a maraton nagyszerű ötlet volt Kovaliktól - ezt egy percig sem vitatom. És örülök neki, hogy még van valakiben kezdeményező készség, koncepció, és energia a megvalósításra.
529   zsoly • előzmény528 2007-05-15 21:48:58
Köszönöm, hogy áthoztad ide a kérdést!

Nekem a három rendezés közül talán a DG tetszett a legkevésbé, de végül is a szöveg szempontjából ennek nincs jelentősége. Engem leginkább a Figaro döbbentett le. Ez a kedvenc operám, és naivan azt hittem, hogy töviről hegyire ismerem. Ehhez képest meglepődtem, amikor a magyarul és kiválóan \"mondott\" recitativokban számomra eddig rejtve maradt apró összefüggesékre, beszólásokra, átszólásokra és áthallásokra bukkantam. Nagyon élveztem és nekem segített a Figarot még jobban megismerni. Persze lehet, hogy ez csak azért van, mert a recitativoknak itt még mindig nagy a jelentősége, ezek viszik előre a cselekményt. Még akkor is, ha azért itt már megjelennek a jelentek, és a zseniális együttesek is. Én ezért találtam jó ötletnek ebben a koncepcióban a magyar szöveget.
Egyébként teljesen egyetértünk, az opera szóljon eredeti nyelven. Zavarban lennék, ha pl. egy Trubadúrt vagy egy Traviatát magyarul kellene végighallgatnom.

A Mozart-maraton minden tekintetben különleges koncepció volt és ebbe szerintem a magyar szöveg jól belefért, sőt kellett.
528   tarnhelm2 2007-05-15 21:28:05
Zsoly (a Rost topicban): \"a Mozart-maratonban nem voltak díszletek, kellék alig, és minden a szereplők közti interakcióban zajlott. Amit zseniálisan kidolgoztak. Én is olaszul szeretem a Da Ponte-operákat, viszketek, amikor magyarul hallom, de a Kovalik-rendezés kívánta a magyar szöveget. Nekem nagyon jó volt úgy. A recitativokban is minden szónak súlya volt, a közönség élénken figyelt minden szóra. Ami mondjuk a mozarti dramaturgia miatt nem elhanyagolható.\"

Én csak a Don Giovannit láttam a maratonból, de nekem is nagyon tetszett Kovalik rendezése. Kovalikot általában is kedvelem, és akceptálom a véleményét az anyanyelven hallgatandó operákról, mert láthatóan átgondolta miről beszél. Akceptálom - de nem értek vele egyet. Azért nem, mert - különösen a jól ismert operák esetén - fel lehet készülni annyira, hogy a pontos szöveg értés nélkül is tudjuk, hogy miről van szó. (Aki meg nem készül fel, magára vessen.)
Én láttam már Shakespeart horvátul is és szlovákul is, amely nyelvekből szinte egy szót sem értek, és nem okozott különösebb gondot, hogy kövesem a darabot. Pedig drámáról és még csak nem operáról volt szó. Tehát azt mondom: Janaceket csehül, Muszorgszkijt oroszul, Puccinit olaszul, Bizet-t franciául, Wagnert németül, Bartókot magyarul! - ugyanis egyetlen fordítás sem képes a tökéletes prozódiára.
527   Estelle 2006-12-02 09:55:14
Ma este negyed 9-kor 3SAT-on
Le nozze de Figaro, Bécs 2001
526   morc 2006-11-23 09:42:46
A kakukktojás pedig a Betulia Liberata, ezzel lesz ki a 22 (mai fogalmaink szerint ez inkább oratórium, mint opera.)
525   frushena • előzmény524 2006-11-22 18:37:03
Legyen itt dátum szerint :

Apollo et Hyacinthus 1767 Salzburg
La finta semplice 1769 Salzburg
Bastien und Bastienne 1768 Wien
Mitridate, rè di Ponto 1770 Milano
Ascanio in Alba 1771 Milano
Il sogno di Scipione 1772 Salzburg
Lucio Silla 1772 Milano
La finta giardiniera 1775 München
Il rè pastore 1775 Salzburg
Semiramis 1778 Mannheim)
Zaide 1779 .1866 Frankfurt)
Idomeneo, rè di Creta 1781 München
Die Entführung aus dem Serail 1782 Wien
L\'oca del Cairo 1784 Frankfurt
Lo sposo deluso 1784
Der Schauspieldirektor 1786 Wien
Le nozze di Figaro 1786 Wien
Il dissoluto punito, ossia Il Don Giovanni 1787 Praha
Così fan tutte, ossia La scuola degli amanti 1790 Wien
Die Zauberflöte 1791 Wien
La clemenza di Tito 1791 Praha
524   frushena • előzmény523 2006-11-22 18:33:28
21 opera, mely időrendben a következő :

Apollo et Hyacinthus
La finta semplice
Bastien und Bastienne
Mitridate, rè di Ponto
Ascanio in Alba
Il sogno di Scipione
Lucio Silla
La finta giardiniera
Il rè pastore
Semiramis
Zaide
Idomeneo, rè di Creta
Die Entführung aus dem Serail
L\'oca del Cairo
Lo sposo deluso
Der Schauspieldirektor
Le nozze di Figaro
Il dissoluto punito, ossia Il Don Giovanni
Così fan tutte, ossia La scuola degli amanti
Die Zauberflöte
La clemenza di Tito
523   trombita 2006-11-22 18:30:24
Elnézést a tudatlanságomért, csak azért léptem be ide, hogy végre valaki talán megválaszolja nekem: miért írták még annak idején, januárban azt, hogy Salzburgban Mozart mind a 22 operáját bemutatják? Én utánaszámoltam, és nekem mindenképpen 19 jön ki! Tudom, hogy van néhány töredék is (a Köchel-jegyzék szerint ilyen pl. a teljesen ismeretlenül hangzó L\'oca del Cairo és még egy, aminek nem jut eszembe a neve). Ezek lennének azok? Vagy mi a megoldás? Köszönöm segítségeteket!
522   Búbánat • előzmény505 2006-06-23 11:06:42
Reviczky Katalin bécsből keltezett tudósításában (Új Ember június 18.) beszámol a Mozart-évhez kötődő egyházi vonatkozású bécsi rendezvényekről is.

Az idei Mozart-évben harminc bécsi templom közös vállalkozásban csokorba kötötte Mozart vallási tartalmú műveit, és első alkalommal mutatja be azokat kronológiai sorrendben: a naiv ifjúkori kompozícióktól az érett művész tragikus halotti miséjéig. A Mozart és a vallás című hatalmas vállalkozás egy koncertsorozat, melyben a művek Mozart szellemében, egyházi liturgia keretében szólalnak meg.

Jóllehet Mozart tagja volt a bécsi szabadkőműves páholynak, életében a hit fontos szerepet játszott. Sok utalást tett erre leveleiben is, köztük az 1781. június 13-án keltezettben, melyet atyjának, Leopold Mozartnak írt: \"Legyen nyugodt, Atyám, a vallást messze nem nélkülözi életem!\" - A God is our refuge kezdetű motettától a miséken át a Requiemig jobban nyomon követhető a művész kompozíciós kibontakozása, mint az operáiban. Bécsben most főként azokban a templomokban tartanak Mozart-koncerteket, amelyek közvetlen kapcsolatban álltak a zeneköltő személyével: ilyen például a Peterskirche, ahol Mozart fia, Karl Thomas a keresztséget kapta, a Stephansdom és a Deutschordenskirche. A programsorozattal egy időben jelent meg egy népszerűsítő munka, mely végigvezeti az érdeklődőt az egyházi zene mozarti birodalmában, feltüntetve a legnagyobb előadókat, és kiegészítve azt néhány kortárs, így Joseph és Michael Haydn, továbbá Antonio Salieri témába vágó zeneműveivel.
521   Búbánat 2006-04-16 16:10:04
Horváth Ádám, aki tavaly júliusban a leköszönő Mádl Ferenc köztársasági elnök tiszteletére \"összehozta\" az emlékezetes Varázsfuvolát,újból egy Mozart operával kíván előrukkolni: Don Giovanni. Ezt is hangversenyszerű formában kívánja színre vinni a Hangversenyteremben, a Mozart év befejezéseként. Magára osztja a főszerepet, Leporelló szerepére Ferruccio Furlanettót kérte fel. Az előadás karmestere, akárcsak a Varázsfuvola esetében, itt is Győriványi Ráth György lesz.
Horváth Ádám énekes és producer eddigi pályafutásáról, tanulmányairól, szerepeiről, terveiről olvashatunk a tegnapi Magyar Nemzetben.
520   nocsa • előzmény519 2006-04-16 14:49:06
http://www.tarjangabor.hu/libretto/
519   Magai Ferkó 2006-04-15 16:12:41
Halihó!
Ki tudna segíteni? Mozart:
Don Giovanni, Figaro házassága,Szöktetés a szerájból,Cosi fan tutte
Című operák /Csak kórusrészének szövegkönyve/ kellene MAGYARUL!
Vagy esetleg hol tudnék hozzájutni??
Előre is kösz!
FErkó
518   cleofide • előzmény510 2006-03-28 14:31:55
Nekem megvan a sajat (mostmar rezervalt velemenyem) Mozart operairol. Azonban a mas hangversenylatogatok kimerito ertekezeseibol levonhato egymasnak ellentmondo konkluziokon elmerengek nehanapjan. Csak ideznek egy altalam inkabb \"Homaly\"-kent aposztrofalhato es kapcsolod cikket:

http://www.fidelio.hu/visszhang.asp?id=9626
517   Búbánat 2006-03-28 13:58:33
Mozart töredékben maradt daljátékát, a Zaidét is kipipálhatom végre. Elmondhatom, hogy tíz napon belül három olyan korai, ritkán látható-hallható Mozart-operához volt szerencsém élőben (Zaidén kívül még a Pásztorkirály és a Mithridate, Ponthus királya), amelyeket előzőleg egyáltalán nem ismertem, de még részleteket sem hallottam belőlük, mondjuk a rádióból. Hiába, Mozart színpadi alkotásai – elismerve azok értékeit, szépségeit, különösen a géniusz „öt nagy operájának” hatásos és olykor felemelő zenei megoldásait, valamint mindig rácsodálkozva, s belefelejtkezve a Mozart-i énekhang és a zenekari kíséret „gyönyörűséges egymásra találására” - igazán soha nem tudtak lázba hozni. A tegnap esti Zaide-bemutató annyiban tetszett, és elfogadom, hogy nem akart görcsösen megfelelni semmilyen irányzatnak, a produkció felvállalta, hogy sem több és sem kevesebb annál, mint aminek Mozart szánta: szép dallamokkal, énekekkel teli, a zárt számok között prózában előadott, XVII. században, egy török szultán palotájában játszódó megzenésített mesés történet. Örültem a daljáték keretei között énekelt szép dallamos áriáknak, kettősöknek. Mivel a rádió élőben közvetítette a Zeneakadémiáról a koncertszerűen elhangzó művet, így azok is véleményt alkothatnak erről, akik nem lehettek jelen. Gondolom, a kommentátor elmondta az ilyenkor szokásos tudnivalókat a kompozícióról: a félbe maradt mű keletkezésének körülményeit; szót ejtett az 1866-os posztumusz bemutató létrejöttében érdemeket szerző Carl Gollmik szövegíró és Johann Anton André zeneszerző toldalékairól; a befejezetlenül maradt mű egyértelműen a Szöktetés a szerájból előzményének tekinthető. Sem nyitánya, sem fináléja nem készült el; az előbbi helyett az 1779-ben komponált D-dúr szerenád (K.320) első tételét (adaggio) játssza a zenekar; az utóbbi szerepét, egy záró kórusét az „Induló” (K.335.1 sz.) kapja. A szövegkönyv hiányait pedig prózai szöveg egészíti ki. A Zaidét - az átdolgozás révén - kerek egésznek érzem, leszámítva az opera befejezésének kissé összetákolt hihetetlen, valószerűtlen és rövidre zárt fordulatait. E szerint, a palotájában őrzött és az idők folyamán egymásba szerető két rabszolgáról (Zaire és Gomatz) kiderül, hogy testvérek. A hozzájuk hű szolga (Allazim) – ki a kudarcba fúlt szökésben segítette őket, és most őt is a másik kettővel együtt ki akarja végeztetni a lányba korábban szintén beleszeretett, de most vérig sértett, hiú szultán – történetéből pedig összeáll a kép: ő maga az apjuk, aki ráadásul korábban megmentette a pasa életét. Ezekután persze, hogy happy enddel ér véget a daljáték. S mindezt az utolsó öt percben, prózában tudjuk meg, ezt követi egy szép kvartett, majd rövid, indulószerű zárókórussal fejeződik be az előadás. Zaide szerepében Csereklyei Andrea lírai szopránja méltán keltett feltűnést és aratott nagy tetszést. Mindkét felvonásban szép énekelnivalói akadtak, és Mozart tényleg nagyon „operettes” dallamokat komponált Zaidének. Pl. a második felvonásból nagyon megragadott az az áriája, amikor, hogy mentse a szultán haragja elől szerelmesét és a hű barátot, minden bűnt magára vállal. Hatásos jelenet volt az első felvonásból, amikor Gomatz (Megyesi Zoltán – lírai tenor) egy ún. „melodráma” (zenével kísért beszéd) elmondása után álomba merül. Zaide, csodálja őt, ezért pénzt, egy arcképet és egy megkülönböztető írást hagy neki. Nagyon szép áriát énekelt Csereklyei. Gomatz miután fölébred, megtalálja az ajándékokat és hűséget esküszik Zaidénak. Itt Megyesi énekel egy nagyon kifejező, dallamos, érzelmekkel telitett áriát. Kiemelem még az első részből Allazim, a hű szolga (Hámori Szabolcs) részére írt szép baritonáriát. Továbbá nem hagyhatom említés nélkül a felvonás nyitánya után felcsendülő, az éppen követ törő rabszolgák és Gomatz együttesét, a pattogós ritmusú, hatásos bevezető kar énekét sem. A második részben egy ária erejéig feltűnik Ozmin, a szultán őrparancsnoka is (Massányi Viktor), ki egy gyors lélegzetű áriájában próbálja menteni magát a szultán haragja elől, ki őt teszi felelőssé Zaide és Gomatz szökéséért. Nem csak Ozmin neve, hanem énekelnivalója is emlékeztet a két évvel később bemutatott Szöktetésben feltűnő karakterre; Massányinak nem okozott gondot a figurába életet lehelni. Baritonjának van sava és borsa, de a német kiejtése – főleg a próza deklamálásánál -, akárcsak a többi szereptársáé, kivetnivalót hagy maga után. Szulejmán szultánnak Szappanos Tibor „kölcsönözte” hangját. Nem is az Ozmint felelősségre vonó áriája ragadott meg, inkább az elfogott szerelmeseket elitélő ária volt az, amelyet említésre méltóan oldott meg, amire oda kellett figyelnem; világos színű hajlékony tenorja még nem kiforrott, de igen muzikális. A többi Mozart-opera is előbb- utóbb utoléri; hangja pontosan az ilyen karakter szerepek megformálására alkalmas, de többre egyelőre nem. Esetleg később, érettebb és kidolgozottabb hangmatériával talán elvállalhatja a könnyedebb Rossini- és Donizetti- operák hasonló fogantatású tenor szerepeit is. Meg kell dicsérnem a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát, amely a külföldről „importált” tapasztalt angol karmester, Graeme Jenkins vezetésével jól látta el a dalmű zenekari kíséretét. Nagyon szépen szóltak a fafúvósok, de a többi hangszercsoport teljesítményére sem lehet panaszom. Összességében ez a singspiel kielégítette a várakozásomat és mondhatnám azt is, közelebb sodort Mozart zsenijéhez, megértéséhez, muzsikájához.
A magyar szöveg feliratozó készülék - leszámítva az első versek bakiját (tükörírást produkált nagy derültségre) – ezúttal is hasznosan látta el funkcióját: érteni és követni lehetett a sok prózával teletűzdelt és feldúsított darabot. Más kérdés, hogy továbbra sem tetszik maga a nyelv, a német.
516   frushena • előzmény515 2006-03-21 12:19:21
Hivatalosan passz! Úgy néz ki, hogy egy svéd énekesnő énekli Aspasiat! (Amúgy ezt a szerepet most nyáron fogja énekelni Salzburg-ban) Talán megmentik a premiert!
515   Szárcsa • előzmény514 2006-03-21 12:07:24
Ez biztos? Mikor értesülhetek erről hivatalosan? Beugrás?
514   frushena • előzmény513 2006-03-21 10:24:16
Nem sok esély van rá!
513   Búbánat • előzmény512 2006-03-21 09:55:07
Én azért még reménykedem.Hátha mégsem.
512   frushena • előzmény511 2006-03-20 21:12:00
Olyannyira került veszélybe, hogy ELMARAD a premier!
511   Búbánat 2006-03-20 19:35:48
Úgy hírlik, Gonzalez Mónikát alaposan elkapta az influenza, így veszélybe került a Mithridate, Pontus királya pénteki bemutatója a Fesztivál Színházban. Kívánom, gyógyuljon meg mihamarabb, Mónika!
510   Búbánat 2006-03-20 12:35:08
Örültem, hogy szombaton elmentem a Pásztorkirályra, mert egyrészt még sohasem hallottam ezt a fiatalkori Mozart-operát és kíváncsi voltam, milyen, másrészt – mivel operai érdeklődésemhez nem elsősorban Mozart művei állnak közel - mondhatnám, éltem a kínálkozó alkalommal, s késztettem magam beleélni ebbe a számomra kevésbé ismert és kicsit idegen zenei világba. Azt hiszem, elmondhatom, sikerrel jártam, ezekután - az idők horizontján elhelyezve – a jövőben más szemmel fogom nézni és más füllel fogom hallgatni Mozartot. Tehát megérte, hogy ott lehettem ezen a hangversenyszerűen előadott – már nem is annyira korai (19 éves korában komponálta) - Mozart-alkotás zeneakadémiai bemutatóján. Érdeklődésem tovább csigázta az a tény, hogy Fischer Ádám állt a karmesteri pulpituson, aki számomra garanciát jelentett arra nézve, hogy remek előadásnak leszünk szem-és fültanúi. Az előzetes latolgatásaimban nem kellett csalódni, tényleg a Dán Rádió Kamarazenekara élén a neves dirigens minden szépet és jót kihozott a darabból, amelyre vágytam; ebben óriási érdeme volt Mozart zsenijén és a tehetséges muzsikusok játékán túlmenően a kiváló fiatal énekeseknek is. Bevallom, sohasem hallottam még róluk, ezért is kellemesen meglepett a nemzetközi zenei életben bizonyára még sok szép eredményre predesztináltatott Oleszja Golovneva (Amintas – a királyi származásáról mit sem tudó pásztorlegény), aki áriáiban szép bensőséges énekével, virtuóz technikájával elkápráztatta a jelenlévőket; egyébként a pódiumon hangsúlyozottan ünnepi, fehér színű öltönyben állt ki, öltözékével is hangsúlyozva, hogy szép szopránja létére egy férfi szerepet alakít - ezzel is megkülönböztetve magát az estélyi ruhában fellépő két énekesnőtől, kik az operában szerepük szerint két királylányt formálnak meg. Lírai szopránja abszolút biztos pontja volt az előadásnak, és igen tetszett a második felvonásban előadott - a zenekar mellett külön, szóló hegedűn kísért - gyönyörű szép áriája! A szerelmét Elisát éneklő Ditte Andersen is igen figyelemreméltó muzikalitásával hívta fel magára a figyeljet, és szép, szinte kiforrott lírai szopránjával örvendeztetett meg. Nagy ovációban részesült kettősük – az egyetlen duett az operában, az első felvonás végéről. Tamirist, a másik királylányt, ki Agenorába, Alessandro (Nagy Sándor) bizalmasába szerelmes, Katerina Beranova énekelte, kinek sötét színű, drámaibb szopránja jól érvényesült a mindössze két áriájában és a finálé együttesében. Agenore figurája tulajdonképpen a cselekmény motorja, mozgatója, és a szereplők között valamiféle közvetítői funkciót tölt be. Ezt a szerepet Lothar Adinius személyesítette meg, kinek a lírai tenorja ugyan nem rendelkezik átütő erővel,de technikásan, szépen hozza a helyenként ékítményekkel megtűzdelt sok énekelni valóját - nemcsak az áriákban, hanem a recitatívókban is. A hosszú fekete göndör hajával a figyelmet azonnal magára irányító délszaki Stefano Ferrari énekelte az itt bölcsnek, igazságot tevőnek ábrázolt, a nagyszerűségében pompázó hódító hadvezér és király, Alessandro (Nagy Sándor) helyenként igen nehéz tenor szólamát. A fiatal énekes külső megjelenéséhez megnyerő, fényes – bár itt-ott még kissé erőtlen, de azért képzett – szép tenorhang párosul, észrevehetően jól érzi magát a mozarti zenében-, világban. Nem okozott számára gondot a kényesebb hangok kiéneklése sem. Ezt a partitúrában a szólam technikai nehézségeivel való megbirkózása jól tükrözte, és a magas hangfekvés kényelmetlenségein is túllépett, ami számomra jelzi, hogy még a mostaninál is többre képes, és még sokra viheti. Ahogy nála, úgy az összes többi énekesre is érvényesnek találom, hogy énekükben-játékukban még további lehetőségek rejtőznek; a Pásztorkirály énekelnivalói nyilván, idővel egyre jobban beérnek. A pódium adta keretek között látott minimális színészi eszköztáruk pedig bővíthető, fejleszthető.
Fischer Ádám jól összefogta a közreműködő zenészeket, dinamikusan vezényelt. Látszott rajta, hogy jól érti, érzi a darabot, és élvezi a kapott lehetőséget, hogy itt a Zeneakadémia Nagytermében felcsillanthat valami szépet,meghallgatni érdemeset, ami méltó hozzá, művészetéhez, de leginkább az ifjú Mozart zsenijéhez, szellemi kisugárzásához.
Mivel nem vagyok Mozart-értő, meghagyom másoknak a szombat este bemutatott Pásztorkirály zenéjének, a művészi megvalósítás mikéntjének, a teljes produkciónak hozzáértő, szakértő kommentálását.
Még annyit, hogy először találkoztam itt a Nagyteremben felirat-kivetítővel, ami jól szolgálja a célt: mint ahogy az operában, úgy itt is követhető legyen a cselekmény és érthető az áriák, jelenetek tartalma. Egyet lehet érteni az intézmény vezetésével, hogy szükség van erre az eszközre, igényli a publikum a magyar fordítást, amikor az énekelt szöveg idegen nyelven hangzik el. Legfeljebb azon lehet vitatkozni, hogy ennek a táblának az elhelyezése odavaló-e, ahol most található (az orgonaülés jobb felső oldalán) és a méretével „nem lóg-e ki” az összképből, vagy be; s mennyire van összhangban az épület belső építészeti struktúrájával, architektúrájával. Igaz, ha mobil alkotmányról van szó, s csak bizonyos előadások esetén kerül oda a helyére, nincs ellene különösebb kifogásom (feltételezve, hogy mögé nem árusítanak ülőhely-jegyet).
Most a szép és ritkán látható-hallható korai Mozart-opusnak örvendek, amely bemutató előadásnak a zsúfolásig megtelt Nagyterem volt a színhelye, és szép sikerének, amelynek tapsainkban is kifejezést adva mi is a részesei lehettünk.
509   frushena • előzmény508 2006-01-27 16:15:25
Így van !!!! Egészen az örökkévalóságig ... (Ha létezik ilyen!) :)
508   Riccadonna 2006-01-27 15:56:42
BOLDOG 250. SZÜLETÉSNAPOT,MOZART!!!
507   Búbánat 2005-12-27 14:16:07
Mozart mindenütt
506   cleofide • előzmény505 2005-12-16 12:04:04
Nalunk musorkalendarium alapjan nem is tudnak az evfordulorol.
505   Búbánat 2005-12-16 11:51:47
Mozart összes egyházzenei művét bemutatják
(Új Ember, 2005. december 18-i szám)

A 2006-os Mozart-év során első alkalommal mutatják be a zeneszerző teljes egyházzenei repertoárját Ausztriában. A mintegy harminc templomban bemutatandó, hetven művet magában foglaló programsorozatot a Stephansdomban december 8-án megtartott sajtótájékoztatón ismertették.
A 2006-os zenei eseményekről kiadott füzetben nemcsak a programok időpontjai és helyszínei találhatók meg, hanem ismertetés is olvasható az összes egyházi Mozart-műről és az azokat befogadó bécsi templomokról. Az első és legfontosabb koncertre, a Koronázási mise bemutatására január 27-én 16.45-kor kerül sor a bécsi Staphansdomban, a hangversenyt az osztrák televízió (ORF) is közvetíti. Mozart ebben a templomban mondott igent feleségének, Constanze Webernek, és pályázott a dóm karnagyi állására is, de meghalt, mielőtt betölthette volna azt. Halála után itt ravatalozták fel.
Otto Biba, a Bécsi Zenebaráti Társaság archívumának igazgatója a sajtótájékoztatón elmondta: Mozart semmilyen más témában nem komponált olyan sok művet, mint az egyházzene területén. Ez volt – mondta az igazgató – kedvenc témája, az orgona pedig a kedvenc hangszere. Aki tehát Mozartot elsősorban mint „operák, szimfóniák, koncertek és zongoradarabok alkotójaként ismeri, bizonyára megváltoztatja a róla alkotott képét”. Otto Biba hangsúlyozta: a programsorozat fontos eleme az is, hogy a művek nem koncertszerűen, hanem a liturgia folyamatában szólalnak meg, így sokkal hívebben közvetítik a zeneszerző gondolatait.

(KAP/MK)
504   Magai Ferkó 2005-10-25 17:51:56
EGy jo Kritikat szivessen olvasnek:)
503   Magai Ferkó 2005-10-25 17:50:42
Haliho !
Üdv mindenkinek gondoltam szolok, lesz egy jo kis koncert a jövö heten.
En sajnos nem enekelek,mert itt lopom a napot Ausztriaban decemberig.

2005. október 31. hétfõ

Szent Kvirin (Szalézi) Templom
(Szombathely, Táncsics M. u.)

19.30
SZOMBATHELYI SZIMFONIKUS ZENEKAR

MOZART: Requiem

Közremûködnek: FODOR BEATRIX, ÉRSEK DÓRA, VADÁSZ DÁNIEL, BRETZ GÁBOR,
BERZSENYI DÁNIEL FÕISKOLA VEGYESKARA
(Karigazgató: VICZEFFY ADRIENNE)

Vezényel: PÁL TAMÁS
502   frushena 2005-05-28 14:53:54
Mitridte, illetve Mozart lázban ég Európa. Hisz 2006 az ÖVÉ!!! Vashegyiék megcsinálják a Kairói Ludat! Na az sem semmi! Nagyon szép! Hihetetlen áriák vannak benne!
 
Hírek
• Most Budapesten is ingyen hallhatják a Fesztiválzenekart
Műsorajánló
Mai ajánlat:
19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Szenthelyi Miklós zeneakadémiai osztályának hallgatói
Mozart: C-dúr concertone két hegedűre és zenekarra, K. 190 – 1. Allegro spiritoso
Paulik Lídia, Zemplényi Zsófia (hegedű)
Lalo: Spanyol szimfónia, op. 21 – 1. Allegro non troppo
ifj. Mága Zoltán (hegedű)
Csajkovszkij: Hat darab, op. 51 – 6. Valse sentimentale (átirat)
Bruch: Skót fantázia, op. 46 – 4. Finale. Allegro guerriero
Kuti Róbert (hegedű)
Csajkovszkij: D-dúr hegedűverseny, op. 35 – 1. Allegro moderato
Bácsy-Schwartz Zoltán (hegedű)
Mozart: „Deh, vieni alla finestra” – Don Giovanni szerenádja a Don Giovanni második felvonásából
Bizet: „Votre toast, je peux vous le rendre… Toreador, en garde” – Escamillo Torreádor-dala a Carmen második felvonásából
Szenthelyi Krisztián (ének)
Brahms: D-dúr hegedűverseny, op. 77 – 2. Adagio, 3. Allegro giocoso, ma non troppo vivace
Korb Vanessza (hegedű)
Csajkovszkij: D-dúr hegedűverseny, op. 35 – 2. Canzonetta. Andante, 3. Finale. Allegro vivacissimo
Hodos Dániel (hegedű)
MÁV Szimfonikus Zenekar
Vezényel: Szenthelyi Miklós

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Bogányi Gergely (zongora)
Chopin: Bolero, op. 19
Chopin: E-dúr scherzo, op. 54
Chopin: Berceuse, op. 57
Chopin: Tarantella, op. 43
Chopin: Asz-dúr „Polonéz-fantázia”, op. 61
Liszt: Mazeppa - transzcendens etűd
Műsorváltozás
A mai nap
született:
1930 • Richard Bonynge, karmester
1942 • Jean-Luc Ponty, jazz-muzsikus