vissza a cimoldalra
2017-10-21
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Társművészetek (1213)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (59900)
Kedvenc előadók (2813)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (3847)
Haladjunk tovább... (205)
Momus társalgó (6052)
Milyen zenét hallgatsz most? (24975)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2273)
Kedvenc művek (141)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11180)
A csapos közbeszól (94)

Erkel Színház (8367)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1122)
Udvardy Tibor (167)
Bartók Béla szellemisége (214)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (300)
Élő közvetítések (6644)
Lisztről emelkedetten (849)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2364)
Franz Schmidt (2923)
Edita Gruberova (3020)
Wagner-felvételek (257)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1115)
Balett-, és Táncművészet (5406)
Lehár Ferenc (578)
Jonas Kaufmann (2132)
Pantheon (2104)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Fórum - Kedvenc magyar operaelőadók (András, 2004-06-14 11:31:36)

   
1005   Búbánat • előzmény1004 2017-10-14 12:28:49

Köszönöm az infót!

1004   oldalsonka 2017-10-14 10:17:46

Boldi kikerült a Stiffelióból, sajnos.

Ám a döntés ésszerű. Az Hugenották premierje után egy nappal újabb nehéz főszerep, két nap alatt két premier. Ez átgondolatlan döntés volt.

Sajnálom, mert Stiffelio igazán neki való lett volna.

1003   Búbánat 2017-10-13 22:33:15

Opera Magazin – 2017 szeptember-október

„Feszegetem a határomat” 

Sokan már akkor is féltették, amikor még csupán felaennyit énekelt. Ám László Boldizsár, a 2017/18-as évad Kamaraénekese láthatóan, sőt hallhatóan jól bírja az extrém terhelést, és kimondottan szereti a tenort próbáló nagy feladatokat.

/László Ferenc/

- Edita Gruberovával közös Robero Devereux-előadással zárta a szezont, majd egy hét múlva Cavaradossit énekelt a szegedi Dóm-téren. Sűrű napjai voltak…

- Inkább sűrű évek. Próbálom visszafogni a tempót, rég nem vállalok el minden felkérést, nehogy a minőség rovására menjen a sok feladat, de igazából élvezem, hogy ennyit bírok. Ahogy az is hihetetlenül boldoggá tesz, hogy egy olyan csodával dolgozhattam együtt, mint Gruberova. A 2017/18-as operai évadom is ilyen koncentrált, pedig nem is mondtam igent az összes lehetőségre, amivel az igazgatóság megkínált. Inkább csak azokra a bemutatókra, szerepekre vállalkoztam, amelyek izgalmat és kihívást jelentenek számomra, ahol feszegethetem a határaimat. Engem ez érdekel, ezért is vállalok időről időre egy-egy más jellegű, operán kívüli megbízást, mondjuk, egy operettben vagy koncertfellépés alkalmával. És ezért örülök az olyan szólamoknak, amelyeket még soha nem énekeltem, és amiket igazán nem tud megformálni minden tenorista. Nagyon szeretem, hogy nekem jutnak az alaprepertoáron kívül eső, „speckó” tenorszerepek is, mint amilyen A hugenották Raoulja.

- Hogyan alakult a személyes Opera-története? Ha nem bántó az emlék, felidézném, hogy az ezredforduló táján ott voltam egy szilveszteri Strauss-gálán, az Erkelben, ahol akkori együttese, a Cotton Club Singers elég kedvezőtlen fogadtatásban részesült.

- Ez egy nagyon szerencsétlen történet: elmértük a helyzetet, a nézőtéri hangulat se volt kedvező, így kifütyültek minket. Mégis jó, hogy szóba került ez az eset, mert erről eszembe jut az a pillanat, amikor operaénekesként először ott találtam magam az Erkel színpadán. Akkor és ott bevillant annak a szilveszteri estének az emléke, csakhogy belőlem a kudarc nem görcsöt vált ki, inkább megötszörözöm a teljesítményemet, hogy elfeledtessem, ha elrontottam valamit. Itt is ez történt. Átgondoltam, hogy igen ez ugyanaz az Erkel Színház, ahol egyszer megbuktam, de azután megráztam magam, és azóta ott csak tapsolnak nekem. A pályamódosításommal pedig nem tizenkilencre, hanem húszra húztam lapot, így igazán el kell tudnom viselni a kockázatot, de akár a hibázás lehetőségét is.

- Ez a mentalitás alighanem hasznára válhat majd egy olyan legendásan nehéz és igényes szerepben is, mint az emlegetett Raoul Meyerbeer operájából.

- Ez egy hihetetlen szólam! Meg lehet nézni az Operabase oldalán, hogy alig néhány tenorista énekli a világon. Van benne egymás közelében egy magas cisz és egy magas D – tehát extrém feladat. Könnyű lenne előre befeszülnöm emiatt, de én bízom a zenei vezetésben, hogy együtt ki tudunk dolgozni olyan kadenciákat, amelyek stílusosan előkészítik ezeket a nehezebb részeket. Szerencsére elmondhatom, hogy rendezett a viszonyom a csúcshangokkal. Tavaly nyáron, Szegeden például minden nap elénekeltem gyakorlásképp a Bohémélet és a Faust magas C-s áriáját – fél hanggal feljebb, cisszel! Semmilyen konkrét cél nem vezérelt, csak önmagam „szórakoztatására” találtam ki, de így is adott egyfajta biztonságot maga a tudat, hogy a magas C-m biztonságban van.

- A 2017/18-as évadban A hugenották mellett éneke, majd A rajnai sellők és a Tóték bemutatóján is. Bár csak az utóbbi premier lesz igazi ősbemutató, egyelőre mindkét opera izgalmas talány a nézők, de talán a fellépő művészek számára is.

- Bevallom, Offenbach művébe még nem ástam bele magam, hiszen egyrészt 2018 februárja még messze van, másrészt számomra a legfőbb garancia az, hogy Anger Ferenc lesz az előadás rendezője, így tudom, hogy a darab is és mi, énekesek is át leszünk mozgatva. Azt gyanítom, hogy legalább ötven százalékban színésznek is kell majd lennem, amit én imádok, ezért is szeretek vele dolgozni.

- És Tóth Péter operája, a Tóték, ahol az Őrnagy szerepe vár Önre?

- Ez egy nagyon érdekes történet! Nekem ahhoz az operához már akkor közöm volt, amikor az még meg sem született. Négy-öt éve ugyanis többször éjszakáztunk párommal Geiger Lajos kollégámnál, és meglehetős rendszerességgel előfordult az a helyzet, hogy én még éjfélkor nagyban beszélgettem, a majd’ kétméteres Lali pedig elaludt az asztalnál. Erről nekem egyszer csak beugrott a Tóték – mint operatéma! Kapcsolatba léptem a jogörökössel, Radnóti Zsuzsával, és elkezdtük keresgélni az alkalmas zeneszerzőt. Az első választottunk, Hajdú Sándor sajnos meghalt, mielőtt hozzákezdhetett volna a munkához, aztán tíz hónapig hitegetett minket egy másik komponista, míg végül rátaláltunk az alkalmas személyre, Tóth Péterre. Később játszóhelyet próbáltunk felkutatni az elkészült opera számára, de valahogy mindig elakadtunk, mígnem egy ponton úgy éreztem, hogy el kell engednem ezt a történetet. És tessék, csodák csodájára, az Opera által most megtalált ez a darab, és benne az Őrnagy szerepe! Nagyon várom az áprilisi bemutatót! Fontos és izgalmas számomra ez a figura, már csak azért is, mivel a nagyapám mint katonatiszt, annak idején szintén megjárta az orosz frontot.

- Ennyi feladat mellett maradt még olyasmi, amire vágyna mostanában az Operában? Távlati tervek?

- Én tervezős típus vagyok, de most nincsenek konkrét elhatározásaim, mert az elmúlt években annyi minden megtalált, amiről korábban még csak nem is álmodtam. Csak azt kívánom, hogy feleljek meg a követelményeknek: az igazgatóság, a közönség és a magam elvárásainak. Gruberovával énekeltem, Rigolettóval indítottam az újabb évadomat, jön A hugenották, és aminek külön örülök, feleségemet, Nánási Helgát a tavalyi sikeres debütálása után (Mariát énekelte a West Side Storyban) 2018-ra újra felkérte az Opera, ezúttal Oscar szerepére Az álarcosbálban. És tavaly megszületett a második lányom – a legjobb korszakomat élem.

1002   Búbánat 2017-10-11 20:35:45
  • Békés Megyei Hírlap, 1992-04-11-12 / 87. szám

„A   Pepi-kert  levegőjét varázsolják  ide...”

Százharminc  perc  Melis  György operaénekessel
 

A Ki kicsoda? című életrajzi  lexikon a következőket tartalmazza a „Melis György" címszó alatt:
„1923. Szarvas— operaénekes. A budapesti Zeneművészeti Főiskolán tanult.  1949-től az Operaház magánénekese. Kiváló oratórium- és dalénekes, bariton.  1953. A berlini VIT-en, 1954. Prágában díjat nyert. Kétszeres Lisz-díjas (1955,  1959), Kossuth-díjas (1962).  Kiváló művész  (1967).  Főbb szerepei:  Don  Juan,  Falstaff,  Posa  (Don  Carlos), Figaro.  Továbbá  Bach  passiói,  Brahms,  Berlioz,  Mahler,  Schubert, Schumann dalai." A lexikon kiadása óta megkapta a Magyar Népköz- társaság Gyémántokkal Ékesített Csillagrendjét (1988).
Ennyit mond  a  szűkszavú  lexikon. Rajк András  „Melis György" címmel (1984) könyvet írt róla, amelyben énekesi arculatát ismerhetjük meg.

Mi elsősorban szarvasi indíttatásáról faggattuk.

Gépkocsink  tétován  kanyarog  a  szűk  budai  utcákon,  amikor  a Jószerencse utca  18-at keressük. A megbeszélés szerint Melis György 10  órára  vár  bennünket.  Elmúlt  negyed  tizenegy,  mire  megtaláljuk lakását. Csengetésünkre a házigazda nyit ajtót. Régi ismerősnek kijáró szívélyességgel kalauzol a lakásba. Hellyel és maga főzte kávéval kínál bennünket.  Segít  konnektort  keresni  a magnetofonnak,  s  rendezi  az ülőhelyeket a beszélgetéshez.
A  lakás tágas társalgójában  ülünk le. A kevés stílbútor mellett jól megférnek a paraszti eszközök: a rokka, a gereben, a zajac (csizmahúzó).  A  falakon  márkás  festmények,  remekművek.  Mellettük  néhány portré: Nádasdy Kálmán  operaigazgató, Ferencsik János  karmester. Köztük egy bekeretezett oklevél, amelyet Szarvas díszpolgárává avatásakor ( 1986) kapott a művész.

Hajdan  volt  hangversenyek

Jövetelünk célját ismeri, így kérdés nélkül is kezdi idézni a szülőhely emlékeit. S mint a gomolygó ködben át-átvillanó, majd eltűnő táj, úgy bukkannak fel és sorjáznak az emlékek. Egyik idézi a másikat: nevek neveket, események eseményeket és gondolatokat idéznek fel.

— Még 1956. előtt, amikor Margócsy Gyuszi volt Szarvas kulturális életének lelke, mozgatója, évente kétszer lementünk: Simándy, Orosz Júlia, Osváth Júlia és én:  Akkor még  állt az a  másik,  régi  mozi, ott voltak az előadások. Erre nagyon jól emlékszem.  1956. október 21-én volt  ott  egy  előadás.  Egy szombati napon,  22-én jöttünk  föl  Pestre, közvetlenül a tragikus nap előtt. Ilyen szép idő volt, mint most. Szóval akkor is volt egy ilyen nagy előadás. Az az elég nagy terem zsúfolásig megtelt. De ilyen minden évben volt többször is.

— Emlékszem, úgy  15 éve, még az édesanyám is élt, kértek, hogy adjak egy koncertet. Akkor volt egy megérzésem, olyan, amit a most világsztár Marton Éva  máig  sem  tud  elfelejteni.  Őt  akkor vették fel nagy nehezen az Operába — valami félreértés vagy hozzá nem értés folytán  nem  akarták  fölvenni  — most,  az egyik első  számú  sztár  a világon!  Bennem  már akkor ott motoszkált a megérzés,  hogy belőle nagy  énekesnő  lesz.  Megkértem, nem  jönne-e le  velem  Szarvasra. „Nagyon  szívesen  —  mondta  —  hisz  nekem  most  nincs  másutt fellépésem.” Készültünk itt egy hónapig, egy nagyon nívós összeállítással. S abban az új helyiségben alig voltak félig!

— Ez csak valami szervezési hiba lehetett! Emlékezhet a legutolsó koncertjére az Ó-templomban és az Új-templomban: zsúfolásig megtelt! Nagyon várják az emberek Szarvasra!
Ezen egy kicsit elgondolkozik, majd folytatja.

— Ha az én kis életemről beszélgetünk, azt szeretném, hogy okuljanak belőle az emberek. Nemcsak Szarvason, de mindenütt! Figyeljenek arra, hogy ebben a kis országban — nem vagyok én se nacionalista, se soviniszta,  hisz  az  ereimben  tót  vér folyik — nem  szabad  egyetlen tehetséget  sem  hagyni  elkallódni.  És  nem  szabad  a  tehetségtelent semmilyen  körülmények  között  odatenni,  amihez  nem  ért.  Mert árt! Sokszorosan árt. Márt árt ott, ahol dolgozik; árt azzal is, hogy elfoglalja a helyét olyannak,  aki odavaló. És olyan légkört teremt maga körül, ahol a nála még tehetségtelenebbek élnek csak meg, mert azoktól nem félti a helyét.

— Emlékszem a gyermekkoromban  látott néhány hangversenyre. Ilyen nevek voltak Melis György mellett: Bende Zsolt — akkor mint zongorakísérő, Sándor Judit, Gyurkovics Mária, Simándy József. Hogyan lehetett megszervezni ilyen rangú hangversenyeket egy — valljuk be — ütött, kopott, sivár, lócákkal berendezett, elavult moziteremben?

— Ez mind Margócsy Gyulának köszönhető. Akkor még tele voltam én is energiával, de Gyuszi sem hagyott. Azt mondta, hogy ennek a kis helységnek ezt csinálni kell, hogy itt ne sorvadjon el a kultúra. Ennél volt még romantikusabb is, ez még a forint előtt történt. Olyan páratlan dolog,  nem  hiszem,  hogy  volt  ilyen  máshol  a  világon:  tojás  volt  a belépődíj! Czanik Zsófival voltam lent— vele nagyon sokat koncerteztünk.  Hogy aztán mit csináltunk azzal a rengeteg tojással, azt már én sem  tudom.  Kosarakban  vitte  az egész  család.  Már akkor  is Gyuszi szervezte, hisz ő a negyvenes évek elején került oda fiatal tanárként. 1943-ban érettségiztem, akkor már ott volt.

— Az említettek ma már nagy nevek. Nem hiszem, hogy manapság össze lehetne hozni hasonló hangversenyt — sem a művészek elfoglaltsága, sem anyagi okok miatt.
— Hát?! Nem valószínű.

A Csipkár soron volt a tanyánk...

— 1943-ban érettségizett Szarvason. Volt zenetanára, Szederkényi Nándor úgy nyilatkozott, hogy itt alig volt zenei élet. Hogyan lehet az, hogy egy szegény sorsú parasztgyerek egyetemre, majd a Zeneakadémiára jutott ilyen környezetből?
— Sokat hallgatom a rádiót. Elsősorban a prózai műsorokat, mert ez a mai „könnyűzene” távol áll tőlem. Sokszor hallottam olyan fejtegetést, amely szerint a gyereknek teljes szabadságot kell adni. Ezzel nem értek egyet. Hogyha azt a nevelhető lelket nem építik, akkor szétfolyik. Az én  neveltetésemre, amíg  élek,  emlékezni  fogok.  A szüleim 18 holdas parasztemberek voltak. Csabacsűdtől 3 kilométerre — Endrőd irányában — a Csipkár soron volt a tanyánk. Sajnos már lebontották... Erről jut eszembe egy érdekes történet. Tavaszonként visznek bennünket  Amerikába;  úgynevezett  honvágy-koncerteket  rendeznek  a  kinti magyarok  számára.  Három-három  helyen  lépünk  fel  az USA-ban  és Kanadában.  Egyszer,  azt  hiszem  Torontóban,  odajön  hozzám  egy nálam fiatalabb ember, és azt mondja: Cso novo na Csipkáry? (Mi újság a Csipkár soron ?) Hát maga ezt honnan tudja? — kérdezem. Én tudom, hol született, mert én is ott születtem a szomszédos dűlőben — felelte. Ilyen kicsi a világ!
... Na, szóval az én neveltetésem olyan volt, hogy azt vagy ősállapotnak, vagy aranykornak  is lehet nevezni. Akkor még a feleség a férjet magázta, a férj a feleségét meg tegezte. Az szóba sem kerülhetett, hogy a gyerek a szüleit tegezhesse. Olyan gyereket én már csak kettőt vagy hármat ismerek, aki magázza a szüleit. Ez valahol a mélyben lazítja a fegyelmet.
...Nálunk nem volt valami drákói szigor. Hozzám a szüleim kézzel soha nem nyúltak. De hogyha megmondták, hogy „ötkor itthon vagy”, akkor otthon is voltam. Ez a szellem végigkísér felnőttkoromon is.
...Nekem nem volt sosem elfogultan klerikális a nevelésem. Az volt a szokás, hogy vasárnaponként elmentünk a templomba. Ez már azért is jó volt, hogy addig nem mentünk el lógni; és ott csak jókat hallottunk. Rájöttek már évek óta, hogy ez nagyon hiányzik. Arra is rájöttek, hogy akárki tanít a jóra, akár az egyház, akár más, az becsülendő.

— Hova járt iskolába? Kik voltak a tanítói?
— Odajártunk az Ó-templom melletti iskolába, a központi iskolába. Rohoska Lajos tanított negyedikben, de talán akkor már az Árvaházba jártunk.  Bizony  az  is  nagyon jót  tehetett,  hogy  akkor  nem  volt  ám visszabeszélés!
...Szüleim  látva, hogy szinte végig kitűnő tanuló voltam  az elemiben,  elvárták,  hogy  továbbtanuljak.  Ők  hatelemis  parasztemberek voltak, s legyezte a hiúságukat, hogy iskoláztatják gyerekeiket.
...Emlékszem még Jánovszki Gyuri  bácsira.  Ott  volt  az  iskolája felénk. Hatodikba Borgulya Bandi  bácsihoz jártam. Ő egy világzseni volt. Orgonát épített, de olyat...! Amikor itt Pesten emlegettem a nevét, azt mondták  a híres  orgonaépítők,  hogy  mindenki  fölött  állt.  Az  ő példája  is  buzdítást  adhatott,  hisz ő  is  egyszerű  családból  került  ki. Rohoskáéknál hat fiú lett tanító. Az édesapjuk cipész volt.
...Akkor még az volt a szokás, hogy minden reggel volt áhítat, még télen, abban a jéghideg templomban is. Énekeltünk. Rövid kis istentiszteletek voltak. Ott ismertem meg a lelkészt: Bartos Pali bácsit, akinek nagyon szép hangja volt. Nagyon tetszett. Később, már az érettségi előtt is  ő  biztatott,  hogy  induljak  az énekesi  pálya felé.  Nem szégyellem bevallani,  hogy az egyház utalt  ki  számomra 250 pengőt.  Ez bizony 1943-ban komoly pénz volt. És valahonnan még szerzett 250 pengőt Zerinváry, a későbbi csillagász is arra, hogy énekelni tanuljak.

— Hogy fedezték föl az énektehetségét?
— Ott  volt  zenetanár Szederkényi Nándor — nem  rég  halt  meg szegény—, ő is biztatott. Meg aztán korábban is jó nagyokat kiabáltam. Anyám is mesélte, amíg élt, hogy volt egy Potoczky nevű orvos, akihez hordott. Egészséges voltam, de kétéves koromig nem tudtam járni, mert csak  anyatejen  éltem.  Mikor  aztán  becipelt  hozzá,  mert  akkor még gyerekkocsi nem volt divatban, már Potoczky úr jött ki: „Na, megjött a kis Melis-gyerek, akkorát ordít, hogy összedől a ház”— meséli nevetve a művész.

— Lehet, hogy így kezdődik egy énekes pályafutása?
— Lehet,  hogy  így  kezdődik, de  sok  mindennek  találkoznia kell. Minél  több  kedvező  körülmény  találkozik,  annál  többre  viheti  az ember.   1943-ben  fölvettek  a  Műegyetemre.  Építésznek készültem, mert kitűnő  érettségi  bizonyítványom  volt!  Mindjárt  megkaptam  a legnagyobb ösztöndíjat, mert volt szegénységi bizonyítványom is. Az a pár  hold  földecske  nagyon  gyengén  jövedelmezett,  és  a  bátyám  is tanult.  Egy évig jártam oda,  de  közben  a  kapott  kétszer 250  pengő segítségével énekelni tanultam. 20 pengőért vettem egy órát. Hetente kétszer mentem, a pénzt szépen beosztottam. Egy év után a Műegyetemet abbahagytam,  mert  felvettek  a  Zeneakadémiára,  s  mind a kettő egész embert kívánt volna.

— A Zeneakadémián kik voltak a szakmai irányítói?
— Sajnos már mind elmentek. Hát mikor volt már az! Negyven éve! Székelyhídi Ferenc. Ő volt az elnök, arra emlékszem. Akik az Operában korábban  hallották,  azt  mondták,  hogy  klasszikus  tenor,  mert  szinte mindent énekelt, és mindent magas  fokon.  Aztán olyan mázlim volt, hogy odakerültem Molnár Imréhez, aki a szöveg érthetőségére nagyon sokat adott. Nekem ma is ez a vesszőparipám. Most tettem egy 150 000 forintos alapítványt, hogy annak a kamatait egy olyan fiatal kollégának adják, akinek jól érteni a szövegét. Mert az érthetőség az alfája az egész szakmának.
...Bementem a múlt héten az Operába. De nem éreztem jól magamat! Főleg  akkor  nem  bírok  magammal,  amikor  arra  kell  fülelni,  hogy milyen nyelven énekelnek! (Ti. a magyarok!)
...Ha vidéken járunk, odajönnek számomra ismeretlen emberek és azt mondják: „Művész úr, mi azóta szeretjük az operát, amióta magával meghallgatunk mindent, mert megértjük a szövegét annak, amit énekel.” Ezért is tettem az alapítványt. Az alapító oklevélben ez benne van: „Hitvallásom örökségeként a szép magyar nyelv operaszínpadi meghonosítása és művelése céljából magánénekes pályatársaim ösztönzésére díjat  alapítok.  A díjat  azzal  a  meggyőződéssel  hozom  létre,  hogy  a biztos  énektechnikán  alapuló  érthető  hangképzés  és  a  tiszta,  szép magyar kiejtés teszi teljessé a dalszínházi éneklés magas szintű művelését, és egyúttal a legmagasabb szintű operaművészetnek is a legszélesebb közönségrétegekben való népszerűsítését.

— Úgy tűnik, Melis György vidékről — talán éppen Szarvasról várja az utánpótlást?
— Szívesen látnám! Ezért is alapítottam egy díjat a szarvasi Vajda Péter Gimnázium  számára.  Évente  kaphatja  meg  az,  aki  ének-zenei tanulmányaiban  kiemelkedő  szorgalmat és  tehetséget  árul el.  Sajnos elég ritkán kerülhet sor kiadására.
Szeretném, ha a kórusélet élénkebb lenne a városban. Ezért ajánlottam fel  a napokban  százezer forint támogatást a nehéz  körülmények között dolgozó Városi Gyermekkórusnak.

Emlékek,  pályatársak

— Pályafutása során sok érdekes, híres emberrel találkozhatott.
— Most jöttek vendégeim Jugoszláviából. Nem tudtak mivel kedveskedni,  hát hoztak  egy  nagy  kötet Színházi Életet.  Valamikor egy pengő volt darabja. Nézegetem ezeket. Hát rém érdekes! Könny szökött a szemembe. Te jó Isten! így rohan az idő! Ott a Rátkay Márton, Uray Tivadar, Honthy Hannuska meg még sokan. Azokkal  mind pertuban voltam. Ők ma már klasszikusok!  Honthy Hannával nagyon jó barátságban voltunk. Sokat jártunk együtt külföldre. Végtelenül felkészült ember volt.
...Találkoztam Révhegyi Ferenccel. A felesége: Révhegyi Olga néni a Zeneakadémián tanított. Révhegyi vezérkari ezredes, dandárparancsnok  volt.  1600  zsidó  volt  beosztva  hozzá  a  Don-kanyarban.  Nem engedte,  hogy  elvigyék  őket,  így  többségüket  megmentette.  Nem  is ítélték el, nem is telepítették ki. Sőt, 1951-ben nyugdíjat jártak ki neki azok, akiket megmentett.
...Már említettem,  hogy  Marton  Éváékkal  nagyon jóban  vagyok. Tudják a születésnapomat. Bárhol vannak a világban, érkezik a dísztávirat. Azt mondja, nem tudja elfelejteni, hogy  amikor őt nem  akarták felvenni az Operába, Ferencsik meg én melléálltunk.

Emlékszem egy 50-es években elhangzott operaközvetítésre. A Sevillai borbélyt adták a rádióban. A szünetben riport készült a Figarót alakító  fiatal  művésszel,  Melis  Györggyel.  Ez  azért  is  emlékezetes maradt,  mert  örömmel  hallottuk,  hogy szülőhelyét,  Szarvast  is említette.
—   Ez  1951-ben  volt.  Akkor  jött  először  Budapestre Lamberto Gardelit, ővezényelt. 1951-ben álltam a szerepbe, s 34 évig énekeltem. Azzal  a  nagy  gárdával  voltam  együtt,  akik közül  már senki  sem  él. Gyurkovics Mária, Székely Mihály,  Maleczky Oszkár és  a  többiek. Akkor készítették azt a lemezfelvételt, amelyiket még most is hallani a rádióban.
...Ma  is jól  emlékszem  rájuk.  Ezek  a  nagy  művészek  úgy jöttek minden próbára, hogy zongorakísérettel, kotta nélkül, hibátlanul énekelték szerepüket. Amikor Székely Mihály látta, hogy valamelyik fiatal nem  tudja  a  szerepét,  fölkelt  a  székéről  és  azt  mondta:  „Majd  ha  a fiatalember megtanulja, szóljanak le a büfébe, ott leszek.”

Beszélgetésünk  során  egy  pillanatra  felvillan  a  kiváló  színész: Székely Mihály mondata Székely Mihály basszusán szólal meg.
— Azt is tőlük tanultam, hogyha egy próba tízkor kezdődik, akkor tíz óra előtt öt perccel  ott kell  lenni.  Még vagyunk  egy páran az akkori nemzedékből,  és  sokszor  nézünk  egymásra:  a  kezdéskor  csak  mi vagyunk ott. A fiatalok késnek tizenöt-húsz percet, s a legtöbbjük még azt  sem  mondja,  hogy  elnézést.  Ferencsik  mondta:  „Ahány  percet kések, annyi percet rabolok el a másik ember életéből.” A pontosság nem  külsődleges  dolog.  Ennek  valahol  belülről  kell  fakadni. Pálos Gyurit (volt  szarvasi  gimnáziumi  tanár — a szerk.) sokan  azért nem szerették — szegény  nemrég  halt  meg,  mert  mindig  megkövetelte  a pontosságot.  Akkor volt  fiatal  tanár,  mikor diák  voltam.  Amikor megjelent,  mondták:  No  ott jön  a  „Precíz”. Ö  azt  válaszolta:  „Nem azért hajtogatom ezt a precizitást, mert ez a mániám. Amit maguk — mert akkor ötödiktől már magáztak minket — a gimnáziumban tanulnak, az nagyon kevés lesz a későbbiekben. Ez csak az ábécé. De ha ezt a pontosságot itt nem tanulják meg, akkor sem fogják tudni, amikor már nagyon nagy szükség lesz rá.” Még most, 45 év után is emlékszem erre.

Legnagyobb elismerés a közönség elismerése

—  Ha  ezt  a  szót  hallja,  hogy  „Szarvas”,  fölcsillan  a  szeme,  és sorjáznak az emlékek. Miért van ez?
—  Szülőhelyét,  fiatalságát  senki  nem  felejti  el.  És  aki  le  akarja tagadni, az alávaló és ostoba.  Számomra inkább az az érthetetlen, és rosszul  is  esik,  hogy  ott  nem  törődnek  annyit  a  komoly  zenével, amennyit ez a fajta zene megérdemel. Mégiscsak ez a léleknek szóló és időtálló. Ezen kéne gondolkodni!
...Amikor úgy elővesz a pesszimizmus, sokszor eszembe jut, hogy ki kellett  volna  menni  külföldre.  Talán  disszidálni  kellett  volna,  mint néhányan tették. Aztán 3—4 év múlva hazajönni. Akkor még nagyobb tisztelettel néztek volna rám.

— Én nem hiszem, hogy elismerésben hiánya lett volna: Liszt-díjas, Kossuth-díjas,  Kiváló  Művész, Csillagrendet  kapott.  De  nem  is erre gondolok elsősorban, hanem a közönség elismerésére.
— A legnagyobb elismerés valóban a közönség elismerése. Sajnos a pályán töltött négy évtized alatt megváltozott a közönség. Elveszett az az intimitás, ami a művész és a közönség között volt. Kevesebben  is vannak. És ennek nem csak anyagi okai vannak. Talán hozzájárul az olcsó  könnyűzene  térhódítása  is.  Akik  meg  tudnák  fizetni  a  drága színházjegyeket,  azokat  nem  érdekli  a  komoly  művészet.  Akik meg érdeklődnének, nagyon sok ilyennel  beszéltem, azoknak nincsen  150 forintjuk egy színházjegyre.

— Összegezhetőek-e legfontosabb életelvei?
— Mindaz, amiről már beszélgettünk. A lehetőség szerint meg kell őrizni  az  igényeket  a  komoly  zene  iránt.  Persze  ez  nagyon  nehéz. Pályakezdésem  óta  megváltoztak  a  körülmények,  s  megváltozott  a közönség  is.  Azóta már egy nemzedék eltávozott, s a mai nemzedék nagyobb részét nem a komoly zene érdekli. A másik dolog: a pontosság. A mintegy 60 szerepem közül legalább harmincat Ferencsikkel tanultam. Nála ugyanaz volt, amit Pálos Gyurkánál említettem, a pontosság: egy nyolcad az egy nyolcad, egy tizenhatod az egy tizenhatod!

— Ez a pontosságigény sokadszorra tér vissza. Nemcsak a szavakban. A lakás is tükre ennek az elvnek. Nevezhetjük ezt élete vezérelvének?
— Azt hiszem igen. Nos, a lakás rendje nem is olyan nagy rend. De az elrendezés is valahonnan a gyermekkoromból fakad. Mi a tanyán úgy éltünk, mint egy skanzenben. És ott nagyon jól éreztük magunkat. Én nem  fecséreltem  el  a  pénzt.  Nagy  részét  a  lakásba  fektettem.  De igyekeztem átmenteni azt a környezetet is, amelyben éltem. Ezért ilyen a berendezés. Még a lócát is beépítettem volna, ha befér. De hát már a falak is tele vannak képekkel. A tanítói oklevelem el sem fért.

♦  ♦ ♦

S ezzel  az  interjú  véget is ér.  Megcsodáljuk  a századforduló és a századelő neves magyar festőinek  képeit. Az emeletre vezető lépcsőfordulón  életnagyságú  olajkép  fogad  bennünket: Melis György  Don Juan szerepében. Az emeleti szobát is a képek uralják. Köztük emlékezetes operaelőadások plakátjai, s a művész fényképei különböző szerepeiben. Végül a legnagyobb kincs:  Ferenczy  Károly  1912-ben festett nagyméretű festménye.
Két, beszélgetéssel töltött óra után kísér ki bennünket a házigazda. Büszkén mutatja kertjének növényeit, mondja nevüket.

— Ezek mind Szarvasról származnak. Köztük élek,  s az otthon,  a gyermekkor, a Pepi-kert levegőjét varázsolják ide számomra.

Megköszönjük a beszélgetést, búcsúzunk. Kilépünk a kis budai utca csendjébe. Távolról beszűrődik a nagyváros zaja. Becsukódik mögöttünk  Melis György ajtaja,  bezárul egy  másik világ:  egy  kis  rész  a természetből,  egy  kicsi  a  művészetből,  s  egy  parányi  Szarvas  — növényekből, tárgyakból és emlékekből fölépítve.     

 Kutas Ferenc

1001   Ardelao 2017-10-11 14:35:28

 

SVÉD SÁNDORNAK AJÁNDÉKOZTA HIRES SCARPIA-RUHÁJÁT STRACCIARI MESTER

       Most érkezett haza hosszú külföldi tanulmányútjáról Svéd Sándor, az operaház kiváló énekese. A baritonistát már félig-meddig elvesztette a budapesti színházi világ, mert ebben az évadban többet fog énekelni külföldön, mint itthon.

       Öt évvel ezelőtt a művészkávéház teraszán ült Schalk, a bécsi Staatsoper akkori zeneigazgatója, aki odaintette magához az úton arra haladó Svéd Sándort és ezt mondta neki:

       ― Fiatalember, magának nagy jövőt jósolok. Bécsben nagyon fogják szeretni.

       És most huszonöt estére a bécsi Operaházhoz szerződött.

       ― San Remóben töltöttem a nyarat ― mesélte nekünk Svéd Sándor, ― annál a Riccardo Stracciarinál, akinél minden nyáron énekelni tanulok. Stracciari atyai jóbarátom, és igaz szívvel tanítja be nekem az éneket. Most Scarpia szerepét tanultam meg. Először fogom énekelni ezt a szerepet az Operaházban október közepén. Stracciari annyira foglalkozott velem, szerepem tökéletesítésével, hogy nekem ajándékozta híres Scarpia kosztümjét, azt a Scarpia-ruhát, amelyben évtizedekkel ezelőtt európai körúton volt, és amelyben a budapesti Operaház színpadán is elénekelte Puccini „Toscá”-jának rendőrfőnökét.

       Budapesten évtizedek óta elő nem adott operákat tanult meg Svéd Sándor az olasz színpadok számára.

       ― Január 15-től február tizenötig Cataniában leszek, ahol részt veszek a Bellini-ünnepségeken. A nagy zeneszerző halálának századik évfordulója alkalmából rendezik ezeket az ünnepségeket, Mussolini személyes megjelenésével. Bellini két operájában játszom vezető baritonszerepet, az egyik a „Puritán”-ok (helyesen: „A puritánok”. A.), amelyben partnerem Benjamino Gigli lesz, a másik a „Beatrice di Tende” című opera, amelyben partnerem Lauri Volpi. Cataniából azonnal Nápolyba utazom. A San Carlo színházban énekelem Verdi „A végzet hatalma” című operáját és Donizetti „La Favorita” című daljátékát. (Különös, hogy ezeket az operákat nem játsszák nálunk.)

       Svéd Sándor bejelentette, hogy San Remoban megismerkedett Franco Alfano olasz zeneszerzővel, aki Puccini „Turandot” című operáját befejezte a zeneköltő halála után. Alfano most Rostand „Cyrano de Bergerac” című drámai költeményéből ír operát, és a címszerepet az előadásra Svéd Sándornak ajánlotta fel. Alfano egyébként mindig nagy propagátora volt a magyar muzsikának. Az évad folyamán Budapestre érkezik, mert itt egy szimfóniáját fogják játszani.

                                                                                 Kristóf Károly

(Délibáb, 41. szám, 1934. október 6.)

 

"Tanár"és "tanítvány":

"Te Deum" Scarpia Riccardo Stracciari

ALEXANDER DE SVED "SCARPIA" tre sbirri (live 1942)

 

1000   Búbánat • előzmény997 2017-10-08 15:35:30

Van még a rádió archívumában több korai, a  gyermekrádió műsorában felvett zenés daljáték, melyekben a gyerekhangok között felfedezhetjük Kincses Veronikáét is...

999   macskás 2017-10-08 12:38:02

999

998   macskás 2017-10-08 10:11:51
997   macskás • előzmény990 2017-10-07 20:58:28

Nagyon jóóóóóóóóóóó!

Kincses Veronika szuper! És az a beszédhang:) Rá lehet ismerni!:)

996   Klára 2017-10-07 15:41:20

Megnéztem a filmet, nagyon jó összeállítás, mem kevés munkát fektethettek bele, és komoly kutatást végeztek a különféle archivumokban, többek között a MÁO és a Staatsoper archivumában is. Megható és megindító, hogy Argentinában a zenetudományi szakma a mai napig emlékszik Pataky Kálmánra, és az ottani nagy művészek között tartja számon.

Néha nem is tudjuk, mekkora értékeink voltak!

995   tiramisu • előzmény994 2017-10-07 14:32:48

:-)  Köszönet!

994   Búbánat 2017-10-07 09:02:35

(Muravidéki filmalkotás a közmédiában)

A hősies tenor  – Pataky Kálmán

Szlovén dokumentumfilm 

Forgatókönyvíró: Csermák Zoltán; Operatőr: Györek Drago;

http://www.3szek.ro

Háromszék, 2017. október 6., péntek, Magazin

Október első hétvégéjén a közmédia a lendvai magyar stúdió filmjét tűzi műsorára.

A hősies tenor (Duna World, október 7., 15.50; M5 csatorna, 17.25 és 2.30)

Pataky Kálmán művészetét mutatja be, ezáltal a nézők is meggyőződhetnek arról, mennyire tiszteletre méltó, ahogy a legkisebb magyar külhoni közösség ápolja hagyományait és kulturális örökségét.

A hősies tenor Pataky Kálmán operaénekes életét dolgozza fel.

A két háború közti időszak legnagyobb magyar tenorja 121 éve Alsólendván született. A képkockák nyomán egy nagyívű karrier bontakozik ki. Fiatalkorában a család erdélyi, nyárádszentlászlói birtokán a művészt ráadásul baleset is érte, ekkor elszenvedett halláskárosodása kihatott későbbi pályafutására is. Igen, Patakyra az egész magyarság büszke lehet. Pályája a budapesti Operaházban indult, a pesti lapok 1921 nyarán egy új tehetség meghallgatásáról cikkeztek. Pataky igazi világpolgárként lépett fel Európa nagy operaházaiban, az Újvilágban legtöbbször Argentínában szerepelt.

Mivel Pataky felesége, Beregi Lea zsidó származású volt, a II. világháború alatt kénytelenek voltak elhagyni Magyarországot – Pataky a saját életének kockáztatásával a teljes Beregi családot sikeresen kimenekítette Argentínába -, emiatt a dél-amerikai ország fővárosában, Buenos Aires-ben készített felvételekkel is színesítetik a filmet.

A film archív anyagain kívül Lendván, Csáktornyán, Bécsben, az erdélyi Désfalván, illetve Budapest több helyszínén, így az Operaházban és a Pesti Vigadóban is forgatott a stáb.

A nézők hat különböző ország tájain követhetik karrierjének állomásait. A film archív anyagain kívül a Lendva és Csáktornya mellett Erdélyben az egykori Pataky-kúriába, Désfalva, látogatott a stáb, Budapesten – sikerei helyszínein – az Operaházban és a Pesti Vigadóban forgattak, s lerótták kegyeletüket a művész sírjánál is. A bécsi felvételen Varga János, a Collegium Pazmanianum rektora méltatta a páratlan pálya jelentőségét. A dél-amerikai vágóképeket a Budapesti Argentin Nagykövetség segítségével a Buenos Aires-i városi televízió bocsátotta a muravidéki médium rendelkezésére, s megszólal Cecilia Scalisi argentin zenei szakíró is.

 

993   Búbánat 2017-09-15 12:24:37
Bartók Rádió, ma 19:00 - 19:30: ARCKÉP

Temesi Mária operaénekes

Beszélgetőtárs-szerkesztő: Veisz Gábor

(Ism. hétfő, 9.30)
992   Búbánat • előzmény991 2017-08-31 21:18:31
A cikkben foglaltakhoz hozzáfűzöm, hogy Szabóki Tünde az elmúlt két évben a Fideliót és a Parsifal Kundriját is énekelte - külföldön (Coburgban.)
991   Búbánat 2017-08-31 21:14:29
Operakaland - Figaro 2.0 - Reflektorfényben: Szabóki Tünde - Ajánló/29. - (Grófné/2.)

Mezei néző - Egy színházi néző kalandjai (augusztus 29.)

„Szabóki Tündéről elsősorban a Müpa Wagner-előadásai jutnak eszembe (a Ring és a Tannhauser), két Strauss-opera (Rózsalovag, Ariadné Naxosban, illetve mióta A bűvös vadászban is láttam Ágotaként, még az is….

A tavalyi évadban már szinte csak külföldön lépett fel, továbbra is Wagner operák főszerepeiben, az Operaházban nem láthattuk, viszont életrajza kint van a honlapon, és abból látható, hogy hosszú ideje énekel jelentős szerepeket elsősorban német nyelvterületen….

Jövőre a Figaro 2.0 Grófnéja után mindössze egy májusi koncertszerű előadásban lép fel az Erkelben, ezen kívül tudható, hogy ismét szerepel a Müpában is a Tannhauserben….

Gyakran lép fel koncerteken is, nem ritkán basszista férjével, Cser Péterrel, illetve most már fiával, Cser Ágostonnal is, aki ugyancsak énekesnek tanul – egy zeneakadémiai Szentivánéji álomban már utóbbit is láthattam, aki szintén ígéretes tehetség….

Keveslem Szabóki Tünde youtube-felvételeit, különösen ha a pályán töltött évek számához és az eljátszott szerepek súlyához viszonyítok….”
990   Búbánat • előzmény989 2017-08-06 00:53:48
Az interjúban említett, a Rádió Gyermekkórusának tagjai által előadott rádiódaljáték stúdiófelvétele:

Ránki György – Hárs László: A győztes ismeretlen

Daljáték gyermekeknek

A bemutató ideje az ötvenes évek vége.

Találtam egy későbbi dátumot is: 1961. február 27., Kossuth Rádió 20.25 – 22.00

Erről a linkről meghallgatható a daljáték teljes rádiófelvétele

Előadják az MRT gyermekkórusának tagjai és szólistái.

Karigazgató: Botka Valéria

Közreműködik az MRT Kamarazenekara.
Vezényel: Csányi László

Szereposztás:

Marika – Farkas Teréz és Balogh Viktória
Juli – Kincses Vera és Szabó Márta
Márta – Tahi Éva
Panni – Makra Zsuzsa
Csibi – Kovács Eszter és Széll Zsuzsa
Dánér Marci – Debreczeni Nándor és Kecskédi István
Gyurka – Veszprémi András és Bánhegyi Róbert
Gozmán Jóska – Magyar István
Kollár Béni – Feledi Balázs
Zsűritagok: Balogh Ilona és Baráth Gabriella
Lányok – Szőke Enikő és Keresztűri Mária
Egy fiú – Bartos Gábor
Pistike – Kószás László
Kalauz – Tegzes István
Konferanszié – Nagy Éva
Orvos – Domahidy László
Házfelügyelőné – Kiss Manyi
Cukrásznő – Madaras Vilma
Eladó – Balázs Ferenc
Szemes Vince – Petrik József

Zenei rendező: Czigány György

Rendező: László Endre

A Gyermekrádió műsora
989   Búbánat 2017-08-05 21:08:31
Egy régi interjú

• Nógrád, 1980-05-09 / 107. szám

Villanófényben: Kincses Veronika

„— Ha kiállok a színpadra, sosem úgy teszem, hogy „Ide figyeljenek emberek”, most jön Kincses Veronika, a csodanő! A színpadon megszűnik Kincses Veronika, csak Mimi van, Manon van, csak az van, amit a kottában a zeneszerző leírt, csak a zenében elmondott ember van. Szeretnék úgy belebújni a figura bőrébe, hogy a közönség velem sírjon, vagy nevessen. Közhely ez, de az éneklés mit sem ér, ha a magam élményét - Pucciniul, Mozartul stb. - tovább nem adhatom. Nem kívánom tehát a nézőt, a hallgatót elidegeníteni. Látványt: színészi játékot és „hallványt”: énekszót szeretnék adni. Úgy, hogy aki hallgat, talán elmondhassa magában egyszer-egyszer: milyen jó, hogy ember vagyok.”
988   Búbánat 2017-07-20 13:03:04

Szilágyi Béla: "A zene érdekelt, és az irodalom"

FIDELIO.HU, 2017.07.11. 15:31

Szilágyi Béla három évtized éneklés után döntött úgy, hogy szakmai nyugdíjba vonul, végül nézőtéri felügyelő lett az Operaházban. Hogy miért határozott így, és mi történt ezután, arról Fáy Miklós kérdezte.

987   macskás 2017-07-19 19:14:28
987
986   Búbánat 2017-07-19 13:13:21
A Bartók Rádió ma esti műsorán szerepel

19.35 – 20.41 Kováts Kolos áriaestje

Km. a Magyar Rádió Énekkara (karig.: Sapszon Ferenc) és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara

Vezényel: Oberfrank Géza

1. Mozart: a) Figaro házassága - Nyitány,
b) Don Giovanni - Regiszterária,
c) A varázsfuvola - Sarastro F-dúr áriája, II. felv.,
2. Rossini: A sevillai borbély - a) Rágalomária, b) Viharzene
3. Gounod: Faust - a) Mefisztó rondója, b) Keringő, II. felv.
4. Glinka: Ivan Szuszanyin - Szuszanyin áriája, IV. felv.
5. Csajkovszkij: Anyegin - a) Gremin áriája, III. felv., b) Polonéz
6. Muszorgszkij: Borisz Godunov - Borisz monológja, II. felv.
7. Erkel: Bánk bán - a) Palotás, b) Bánk áriája, II. felv.

(Csepeli Munkásotthon, 1975. június.16.)

(Ism. július 31., 12.36
985   Búbánat 2017-07-14 13:17:32
Kálmándy Mihály: "Legyenek hús-vér figurák a színpadon!”

CSABAI MÁTÉ, FIDELIO.HU
2017.07.03. 09:

Kálmándy Mihályt végtelenül érdeklik azok a karakterek, akiket a színpadon játszik. Jagóról, Scarpiáról és a Margitszigeti Szabadtéri Színpadra készülő Trubadúrról is kérdeztük a baritonénekest.
984   Búbánat 2017-07-12 11:45:36
Gildától Gildáig

Opera-vilag.net, 2017. július 10.

Szemere Zita 2014 óta az Operaház magánénekesnője, számos szerepét követően a nyár elején Gildaként is debütált az Operaház színpadán. Az elmúlt és a következő évadról beszélgettünk vele.
KOVÁCS ALEXANDRA és FAZEKAS JÚLIA interjúja

„– Vidám szerepek után idén Gilda voltál, jövőre pedig Melinda a Bánk bánban. Milyen az átállás?

– Úgy érzem, a karakteremhez közel állnak a komikus szerepek. A többiek, azt hiszem, vidám embernek tarthatnak. De ahogy ez lenni szokott, belül egész más folyamatok zajlanak.
Az a vidámság, ami kifelé látszik, belül másképp néz ki. Hiába kedves és vidám valaki, nagyon sok dráma zajlik benne.
Eddig arra volt lehetőségem, hogy a vidám oldalamat mutassam meg inkább, és szeretem ezt a vonalat, önfeledten lehet benne lubickolni. Érdekes persze, hogy az első szerepem nem ilyen volt, de utána megadta a sors, hogy másban is kipróbáljam magam. Nagyon szeretem a vígoperai szerepeimet, akár Blondét vagy Norinát.

Melinda nagy falat. Egy újabb lépcsőfok afelé, hogy az ember megvalósítsa önmagát és bizonyítani tudjon – főleg magának. Melinda érett nő, akinek gyereke van. Nagy kihívás a karakter, de hangilag is az: drámaibb színt kíván. Az én esetemben fontos, hogy mindez ne menjen a hang rovására, mert nekem nem drámai, hanem lírai koloratúrszoprán hangom van. Ez összetett feladat, sokat kell rajta dolgozni, de nagyon várom. Már próbálunk az őszi premierre, aztán kisebb szünet jön, és augusztusban folytatjuk a munkát. Kertesi Ingrid, a tanárom énekelte már a szerepet, így biztos vagyok benne, hogy mindenben segíteni fog nekem a siker érdekében.

Vidnyánszky Attila rendezéséről pedig elöljáróban annyit, hogy nagyon hiteles és jó lesz: szerintem mindenkinek oda fog tapadni a szeme a színpadra.
Ha két szereplő csak áll, olyankor a háttérben történik valami, szinte filmszerűen – nagyszerű lesz.”
983   Búbánat 2017-05-15 12:55:04
A Magyar Művészeti Akadémia portrésorozata - "Izzás és méltóság" - Bede-Fazekas Csaba
982   Búbánat 2017-02-26 09:22:29
Bartók Rádió mai műsorán,

16.00 – 18.30 Lemezelő
- nem csak gyűjtőknek

In memoriam Takács Klára (1945-2017)

Pályatársai (Kovács Eszter és Gulyás Dénes) emlékeznek, valamint megismételjük a 2015. október 18-án sugárzott műsorunkat, melyben a Kossuth díjas művésznő legkedvesebb felvételeiről mesélt.

Műsorvezető: Madarász Zsolt

Szerkesztő: Bánkövi Gyula

981   Búbánat 2017-02-20 15:32:58
Puccini: Három részlet a „Bohémélet"-ből (Mimi áriája, Rodolph áriája, duett)

Előadják: Kriszta Kinga, Horváth István, zongorán kísér: Katona Anikó.
A Harmónia Orvosklub estje a Semmelweis Szalonban, 2014. máj. 8.

Az Opera-vilag.net oldalon található egy cikk:

„ Szerelem a színpadon és az életben” - „Operaénekes-párok, akik a magánéletben is összetartoznak.”
KONDOR KATA riportja /2017. február 14./

Ebből a cikkből idézek egy részt:

„A Kriszta Kinga–Horváth István házaspár a hasonló életvitelben és a közös tapasztalatokban látja az azonos foglalkozás legnagyobb előnyét. „Mivel nagyrészt itthon lépünk fel, minden szabadidőnket együtt tudjuk eltölteni, akár azt a keveset is, ami a próbák között van” – mondják. – „A másik előny, hogy mivel mindketten énekesek vagyunk, könnyebben tudjuk megbeszélni a szakmai kudarcokat, illetve sikereket.”
Kisgyermekes családként ugyanakkor nehéz megoldaniuk, hogy ki vigyázzon a kislányukra, amikor együtt lépnek fel.
„Az egyeztetés az egyik legnehezebb feladat! Mivel a nagyszülők 100, illetve 220 kilométerre laknak tőlünk, mióta Kinga újra visszatért a színpadra Hanga születése után, az alapos tervezés elengedhetetlen. Sajnos a bölcsivel együtt jár a váratlan betegségek változatos skálája is, gyakran minden borul, és bizony barátok, testvérek, rokonok segítsége nélkül nagy bajban lennénk… Szerencsére segítő kéz mindig van! Köszönjük nekik!” – hangsúlyozza István. A pár ugyanakkor örülne a jövőben még több közös fellépésnek: „Eddig csak egyetlen egy operában énekeltünk együtt, a Falstaffban Pécsett, abban is csak egy előadás erejéig, így hosszasan tudnám sorolni az operákat, amikben jó volna együtt fellépni: legszívesebben a Rigolettóban, a Traviatában és a Bohéméletben énekelnék Kingával” – mondja a tenorista.”

980   Búbánat 2017-01-20 12:08:34
Bartók Rádió ma esti műsorán

19.00 -19.35 Arckép

Sólyom-Nagy Sándor operaénekes

Beszélgetőtárs – szerkesztő: Katona Márta

(Ism. hétfő, 9.30)
979   Búbánat 2016-12-04 13:32:07
Bartók Rádió, ma délután: 16.00 – 18.30

Lemezelő
- nem csak gyűjtőknek

I. Muzsikus legendák: Maleczky Oszkár operaénekes. Vendég: László Ferenc kritikus.

II. Marton Évával Verdi szerepeit hallgatva (I. rész).

Mv.: Madarász Zsolt
Szerk.: Bánkövi Gyula
978   Búbánat 2016-11-22 16:05:32
Kasza Katalin a Fészekben

A költő-operaénekessel Katalin-napon beszélget Fülöp Attila

Katalin-napi köszöntőre invitál november 25-én este 19 órától a Fészek Művészklub: a Színházteremben Fülöp Attila műsorvezető beszélget Kasza Katalin operaénekessel, költővel.

A műsorban a művésznő pályafutásának felidézése mellett költeményeiből is előad, majd a műsort követően dedikálja is eddig megjelent három verseskötetét (Körről körre; Jajok kék kövek közt; Egy lélek útja a mindenségben – Kundry-versek).

Jegyek 1500 Ft-os áron válthatók;
977   Búbánat 2016-11-05 11:03:41
„Játszani is engedd” – interjú Pasztircsák Polinával

GÖRÖMBEY G. SZILÁRD
Fidelio.hu, 2016.10.29. 14:03

Miközben a következő évadban harmadízben ölti magára Violetta alakját, s először énekli Bess szerepét a Porgy és Bess-ből Pasztircsák Polina, az Opera fiatal szopránja leginkább bolondozni szeretne már a színpadon.

– Amikor 2005-ben először hallottam énekelni a Nyesztyerenko-kurzuson, egyből arra gondoltam, hogy végre van valaki, akinek számos egyéb erőssége mellett belülről sugárzó és szép is a hangja. Van-e bármilyen értelme egy énekes megítélése szempontjából ennek a kifejezésnek?

– Számomra mindenképpen, hallgatóként és előadóként egyaránt. Nyilván önmagában a voce színe sokat elárul az illető személyiségéről, de önmagában ez is csak olyan, mint a tehetség: jó, ha van, de egy komoly pályaív befutásához messze nem elég. Képezni, vigyázni kell rá, mert el lehet rontani, meg lehet keményíteni."

976   Búbánat 2016-08-21 10:40:35
Marton Éva kapta a Szent István-rendet

2016. augusztus 20. Operavilag.net/MTI

A világhírű szoprán augusztus 20-án a Sándor-palotában vehette át a legmagasabb magyar állami kitüntetést.


Meghatódottsággal fogadta az elismerést Marton Éva

Operavilag.net/MTI - 2016. augusztus 20.

Felvételek, amelyekért szeretjük Marton Évát

Operavilag.net, 2016. augusztus 20. Bóka Gábor

Marton Éva pályafutása az egyik legalaposabban dokumentált énekeskarrier az elmúlt fél évszázadban – ennek legszebb momentumaiból válogatunk

Giuseppe Verdi: Attila – Odabella

„A korai Verdi-opera az 1972-es nyár szenzációja volt a Margitszigeten: mint oly sokszor, most is Lamberto Gardelli kezdeményezte a ritkán játszott mű bemutatását – s a karmesteri produkció mellett a szereposztás is fontos szerepet játszott abban, hogy az előadás legendássá váljon. Két fiatal, pályája kezdetén álló művész lépett fel a két főszerepben: Gregor József igazi barbár Attilájával Marton Éva energikus, szenvedélytől fűtött, bosszúszomjas Odabellája állt szemben – először, de nem utoljára mutatva meg nekünk azt a Marton Évát, akinek színpadi alakításaitól igazán lehet félni.”
975   Búbánat 2016-07-21 10:23:26

Kossuth Rádió 14.05 – 14.30

Arcvonások - Hankiss Ilona operaénekes

Lírai és koloratúrszerepek sokaságát énekelte mióta 1956-ban Debrecenben debütált, majd 1965-től az Operaház magánénekese lett. Művészi feladatai mellett interjúkat készített pályatársaival igazgató-főrendezőktől a páholyos néniig, hogy megörökítse a HÁZ függöny előtti és mögötti életét az általa "arany korszak"-nak nevezett évektől napjainkig.

Riporter: Cservenka Judit

Szerkesztő: ifj. Tóth György

(Ismétlés: ma, 23.11 óra)

Lexikon szócikk:

(Debrecen, 1935. nov. 6.– ): énekesnő (szoprán). Énektanulmányait a Zak-n Sallay Józsa és Hoór-Tempis Erzsébet irányításával végezte. 1956-ban debütált a debreceni Csokonai Színházban Oscarként (Verdi: Az álarcosbál). 1965-től az Operaház magánénekese. Repertoárjához elsősorban lírai és koloratúrszubrett szerepek tartoznak. Európa számos országában vendégszerepelt. Liszt Ferenc-díjas (1963). F.Sz. Norina (Donizetti: Don Pasquale); Pamina (Mozart: A varázsfuvola); Blonde (Mozart: Szöktetés a szerájból).
974   Búbánat 2016-07-17 23:16:31
„A művészetnek mindig meg kell újulnia”

Operavilag.net, 2016. július 15.

Kovácsházi István számos előadásban szerepelt az elmúlt szezonban – köztük A walkürben is, amelyben Siegmundot alakította. Az évad végén a Magyar Állami Operaház Kamaraénekese címmel kitüntetett művész beszélgetésünk során az évadbeli szerepekről és rendezésekről, valamint a Ring következő darabjáról, a Siegfriedről is mesélt. KOVÁCS ALEXANDRA interjúja
973   Búbánat 2016-07-14 22:42:06

Komlósi Ildikó: „kinyitni mind a hét ajtót”

Népszava|2016. júl 12. 05:45 Retkes Attila

Szombathelyen egész héten zajlik a Nemzetközi Bartók Szeminárium és Fesztivál hagyományos – de tartalmilag és formailag is megújított – programsorozata. Az opera és dal mesterkurzust a világszerte elismert Komlósi Ildikó tartja […]. Az idén tavasszal Kossuth-díjjal kitüntetett mezzoszopránnal pályájáról, tanítási módszeréről, fontos és aktuális szerepeiről (Amneris, Judit) beszélgettünk.
972   Búbánat 2016-06-07 19:14:36
Kincses Veronika lesz a vendége a televízió ma esti Önök kérték című adásának.

Duna TV 20.20 -21.30
971   Búbánat 2016-05-24 10:45:57
Berkes János operaénekes 70 éves

Webradio.hu
Kultúra, 2016. május 24.

„Az éneklés szeretete töretlen bennem, mindig is az volt, ez van számomra megírva” – mondta az MTI-nek a Magyar Állami Operaház örökös tagja.
970   Werbőczy 2016-05-23 08:20:24
Az énekesek általában mindig a másikkal foglalkoznak, ahelyett, hogy magukban keresnék a hibát!
Ez egy tipikus nemszereteminterjú!
969   Kicsi Liú • előzmény961 2016-05-21 23:43:24
Savanyú a szőlő.
968   IVA • előzmény966 2016-05-21 23:40:46
Ahogy szeretjük, ha az énekesek egyéniségek a színpadon, úgy civilben sem baj, ha nem egyformák. Én szeretem, ha a művészek elegánsan járnak, az utca közönségét is megtisztelik igényességükkel. A fésű használatát kötelezővé tenném. Ez sem egészen más gondolat, mint „általában az emberek”é.
967   IVA • előzmény961 2016-05-21 23:37:16
Az Aidák fején akkoriban nem látszott, hogy vörös, hiszen tisztességesen barnára voltak festve. Csak ma néznek ki úgy a fekete jelmezben, mint a gondosan kivéreztetett tyúkok. (Bocsánat, Mohácsi megérdemel ennyi poézist.)
966   Pristaldus • előzmény965 2016-05-21 20:48:51
Név nélkül is csúnyán szólt a kollégáiról, arról nem beszélve, hogy utólag is utána lehetne nézni, hogy kikkel, melyik tenorral és baritonnal énekelt az Aidában!
És miért zavarta, hogy más énekesnők nercben és kisminkelve jártak vele ellentétben?
Lehet, hogy ők nem szerettek volna mosónőnek kinézni!
965   parampampoli • előzmény964 2016-05-21 20:11:27
Nos, igen, kilóg a lóláb erősen... én pl emlékszem, hogy majdnem megszakadt a Chenier fináléban, de még Tatjánában is szülési fájdalomra emlékeztető görcsökkel próbált nagy hangot kiadni magából. Nem sikerült... Ronda interjú és vélemény, annyi szent.
964   Pristaldus • előzmény961 2016-05-21 20:02:07
Ez a "mindenki vörös fejjel, dagadó erekkel a nyakán üvölt, ahogy csak a torkán kifér" mondat igencsak árulkodó! Ebben minden benne van!
Sajnos BÉ hiába erőlködött, soha nem tudott nagy hangot kiadni magából, pedig a tv felvételeken nagyszerűen látszik, hogy eléggé dagadtak az erek a nyakán!
A 70 szerepben sok olyan is volt, amit közepesen, vagy annál rosszabbul énekelt, és talán jobb lett volna kihagynia a repertoárból!
963   Cilike • előzmény962 2016-05-21 18:13:55
Soha nem volt Verdi-énekes. Ahhoz másfajta hang kell.
962   parampampoli • előzmény961 2016-05-21 17:19:29
Nagyon gyenge Aida volt. Ideológia nélkül is.
961   Búbánat 2016-05-21 15:57:12
„Engem a változatosság hajt” – interjú Bátori Évával

„Emlékszem, az utolsó Aida-előadásom rendkívül furcsa és meghatározó élmény volt. Álltam egy tercettben, a tenor egy lépéssel előttünk, mellettem a bariton, én a tercett egy adott pillanatában oldalra néztem, és azt láttam, hogy mindenki vörös fejjel, dagadó erekkel a nyakán üvölt, ahogy csak a torkán kifér. És akkor egy másodperc alatt átfutott az agyamon, hogy úristen, én itt állok a súgólyuk előtt, és egészen biztosan az én fejem is vörös és dagad az ér a nyakamon. És akkor elhatároztam, hogy soha többé nem akarok Aidát énekelni. Mert az éneklésnek ez az olimpikoni sportteljesítményre hajazó formája tőlem távol áll. Valakiknek megy, és én őket nagyon becsülöm. És azokat is tisztelem, akik öt vagy tíz szereppel csinálnak végig egy-egy karriert, mert annyira perfekcionisták, hogy azt a néhány szerepet tökéletesítik egész életükben. Engem a változatosság hajt. Sosem számoltam igazán össze, de ha hetven szerepet nem énekeltem, akkor egyet sem.”
960   Búbánat 2016-03-29 15:09:57
Gulyás Dénes - Az operairodalom leghíresebb tenorszerepeit énekelte világszerte – video

hírTV, 2016. március 29., kedd 11:16

A világ szinte összes operaházában és koncerttermében megfordult az operairodalom leghíresebb tenorszerepeiben. De az éneklés mellett a tanítás és a rendezés is ugyanolyan fontos az életében. Március 15-én több mint négy évtizedes munkáját ismerték el a Kossuth-díjjal, vendégünk volt Gulyás Dénes operaénekes.
959   Búbánat • előzmény958 2016-02-04 10:23:59
Helyesbítés: a rendező Vámos László volt.
958   Búbánat 2016-02-04 10:21:43
Éjjel, az M3 csatorna sugározza

2016. február 5. péntek 01:05 - 01:55

"Egy hang és néhány maszk"

Sólyom-Nagy Sándor - portréfilm

Zenés filmsorozat (1982)

Sólyom- Nagy Sándor mesél pályakezdéséről és jelentős szerepeiről.

A műsorban elhangzó művek:

Leoncavallo: Bajazzók - Prológ;
Mozart: Figaro házassága - Figaró C-dúr áriája;
Mozart: A varázsfuvola - Papageno belépője;
Verdi: Otello - Jago Credo áriája;
Verdi: Rigoletto - Rigoletto áriája;
Verdi: Falstaff - Falstaff - Becsület áriája;
Wagner: A nürnbergi mesterdalnokok - Hans Sachs Wahn-monológ.

Rendezte: Békés András

Műsorvezető: Antal Imre

Időtartam: 50 perc
957   Búbánat 2016-02-02 10:26:22

Keszei Bori – interjú

(Az interjú 2010 júniusában készült.)

/www.operaportal.hu - Csák Balázs/

Idézek az interjúból:


„- Hogyan definiálná a hangfaját? Lírai szoprán vagy koloratúr szoprán?

- Egyik sem igazán, inkább lírai koloratúr. A sötétebb hangokért jobban meg kell küzdenem, de nem vagyok koloratúr szoprán sem, Zerbinettát például nem tudnék énekelni. Az egy más kérdés, hogy Magyarországon van némi műfaji keveredés. Sokszor kapnak énekesek olyan szerepeket, amik nem nekik valók. Ausztriában, de főleg Olaszországban mindent 1-2 „lukkal" sötétebb és erősebb hangokkal énekeltetnek. Triesztben például nem véletlenül fogok jövőre Donizettit énekelni. Az ottani igazgató meg is mondta nekem, hogy egy olasz fül számára én egy Donizetti-szoprán vagyok, amit viszont itthon az enyémnél sokkal vékonyabb hangokkal is énekeltetnek. Ugyanígy nem gondolom, hogy Olaszországban énekelhetnék például Violettát, pedig jövőre, Szegeden viszont ezt is énekelem majd. Nyilván mindezt a szükség is hozza, hiszen itthon azért kisebb a választék.

- Énekelne Puccinit is? Például Mimit?

Igen, de csak tíz év múlva. De Pillangókisasszony például soha nem leszek, oda egy olyan, drámai vivőerejű hang kell, amivel egy nagyobb zenekart is át lehet énekelni.

- Violetta szerepében is vannak drámai részek, nem?

- Igen, de ott nem olyan sűrű a hangszerelés, mint egy Puccini-operában.

- Van-e szerepálma? Milyen szerepek felé szeretne továbblépni?

- Az egyik ilyen álom az említett Traviata, amit jövő áprilisban fogok énekelni. Nagyon komolyan veszem, és szeretnék rá Rost Andreával készülni, aki gyakran segít nekem. A tavalyi Ory grófjában nagyon jól éreztem magam. Énekeltem már korábban is Rossinit, a Tell Vilmost, és az Olasz nő Algírbant, ez utóbbiban egy kisebb szerepet, Elvirát. Az Ory grófja főszerepe óta azonban egyre inkább úgy érzem, hogy Rossini tényleg nekem való. A Rossini-operákban egyébként viszonylag mélyen, a középlágéban nagyon szép legatókat kell tudni énekelni, amiket azonban hirtelen magas, villámgyors koloratúrák váltanak fel. Donizetti magasabb lágéra írta a szoprán szerepeket. Bellinit is szívesen énekelnék, például Aminát az Alvajáróban. És szerencsére van jó néhány olyan szerepálmom, ami már megvalósult: Adina, Gilda, Susanna, és Maria Bernstein West side storyjában. Soha nem hittem korábban, hogy operaénekesnként a West side storyt is elénekelhetem majd.

- Operettekben is fellép, Triesztben például idén nyáron Fritz Kreisler Sissy című darabjának címszerepét énekli.

- Igen, de nekem nagyon nehéz operettet énekelni. Nem igazán van meg hozzá a habitusom, még be sem tudom magam sorolni, hogy szubrett vagy primadonna vagyok-e, valójában egyik sem igazán.”

- A kritikákat elolvassa?

- Igen, de az emberi rosszindulattal nem nagyon tudok mit kezdeni. Nem is annyira a kritikákra gondolok itt, inkább egyes internetes fórumok névtelen hozzászólóira, akiket jobb lett volna, ha el sem olvasok. Főleg akkor láttam ilyeneket, amikor felvettek a bécsi operába. Persze tudom, hogy ezen a pályán ezt is el kell tudni viselni. De próbálok a kritikák esetén is távolságot tartani, mert elsősorban magamhoz szeretnék viszonyítani és én azért nagyjából tudom, hogy egy adott előadáson magamhoz képest mit csináltam jól és rosszul. Persze fontos a külső visszajelzés is, mert e nélkül meg elveszti az ember az önkritikáját. Van néhány ember, akiktől a negatív kritikát is bármikor elfogadom, mert tudom, hogy hisz bennem és hogy ért hozzá.”
956   Búbánat 2016-01-28 12:01:48
Éjjel, az M3 csatorna sugározza

2016. január 29. péntek 00:20 - 00:55

"Egy hang és néhány maszk"

Lehoczky Éva - portréfilm

Zenés filmsorozat (1981) (35')

Lehoczky Éva operaénekesnő a koloratúrszoprán fogalmának ideális megtestesítője volt, lírai és drámai szerepeket egyaránt énekelt, emblematikussá vált alakítása A varázsfuvola című Mozart operából az Éj királynője. A műsorban Antal Imre a koloratúrszoprán hangról, a magas C hang kiéneklésének fizikai nehézségeiről is mesél a nézőknek.

Lehoczky Éva előadásában elhangzó művek:

Verdi: Az álarcosbál - Oszkár áriája;
Thomas: Mignon - Philine áriája;
Vincze Ottó: Bolero - dal;
Cole Porter: Easy to love - sanzon;
Del Campo: Ugye, gondolsz rám? - sanzon;
Mozart: A varázsfuvola - Éj királynőjének áriája.

Rendezte: Békés András

Műsorvezető: Antal Imre

Időtartam: 35 perc

955   Búbánat • előzmény954 2016-01-24 15:27:13
Fotó: Barlay Zsuzsa és Madarász Zsolt a Lemezelőben
954   Búbánat 2016-01-24 13:58:44
Bartók Rádió, 16.00 – 18.30

Lemezelő
- nem csak gyűjtőknek

I. Gyűjtemények vonzásában: Neville Marriner - The argo years (X/5. rész)

II. Barlay Zsuzsa énekművész legkedvesebb felvételei

A mikrofonnál: Madarász Zsolt
Szerk.: Bánkövi Gyula
953   lujza 2016-01-22 02:20:09
http://www.operaportal.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=40921:miksch-adrienn&catid=11:interjuk&Itemid=15
952   Búbánat 2016-01-21 12:15:17

M3 csatorna sugározza éjjel (2016. január 22. péntek 00:30 - 01:05):

„Egy hang és néhány maszk” (13/7. rész) – GÁTI ISTVÁN műsora (1981)

Rendezte: Békés András

Időtartam: 35 perc

Gáti István operaénekes előadásában hallható operarészletek:

Gounod: Faust - Mefisztó rondója;
Donizetti: Szerelmi bájital;
Weber: A bűvös vadász;
Mozart: Figaro házassága - Figaro áriája;
Monteverdi: Poppea megkoronázása;
Erkel Ferenc: Bánk bán - Petúr bordala;
Mozart: Don Giovanni;
Mozart: A varázsfuvola - Papageno áriája;
Schubert: Pusztai rózsa
951   Búbánat 2015-12-13 13:33:21
LÉtay Kiss Gabriella: „Örömömet lelni a drámai szerepben is”

Operavilag.net, 2015. december 12.

Koloratúr mezzoszopránból lett lírai szoprán, és az élet igazolja a döntést. Létay Kiss Gabriella rendszeresen főszerepeket énekel az Operaházban és az Erkel Színházban. A készülő Triptichonról és a tragikus operák kihívásairól beszélgettünk. GERENCSÉR PANNI interjúja

– Ön szerint mik az ideális operaénekes tulajdonságai?
– Összetett ez a pálya; nem elég a hangi adottság, a jó technika, erős idegrendszerre is szükség van. Emberek elé kell kiállni, játszani, a nehézségeket, problémákat kívül hagyva lenyűgözni, magunkkal ragadni a közönséget. Meg kell tudni emészteni azt a szituációt is, hogy kitesszük magunkat az emberek elé, és ők reagálnak ránk, ki így, ki úgy.

– Mi a legnagyobb kihívás az éneklésben az ön számára?
– Nem szoktam ezen gondolkodni. Szerencsés időszakot élek, elég sok mindenben gondolnak rám. Volt, hogy egy évben csak két-három szerepet játszottam, most viszont sorra jönnek a feladatok egymás után. Jól kell beosztani az időmet, hogy mindegyikre megfelelően felkészüljek. Angelica nem hosszú szerep, nincs annyi énekelnivaló benne, mint egy Pillangóban, de mégis kell idő, hogy technikailag, érzelmileg igazán a helyére kerüljön. Mindig arra törekszem, hogy örömömet leljem az előttem álló feladatban, még akkor is, ha drámai szerep.
950   Búbánat 2015-10-23 10:58:48
Carmentől Charlotte-ig – beszélgetés Schöck Atalával

Operavilag.net, 2015. október 19.

KOVÁCS ALEXANDRA interjúja

- A következő produkció, amiben színpadra lépek, a Werther lesz, amiben Charlotte szerepét éneklem. Tulajdonképpen ez volt az egyetlen titkos szerepálmom. Ezzel diplomáztam, és úgy éreztem, hogy ez én vagyok, olyan, mintha magamról énekelnék. Érdekes, hogy diploma után nagyjából tizenöt évvel viszont már nem egészen az vagyok, hiszen közben Carmen is lettem.
Nagyon régen nem játszották ezt a darabot itthon, most pedig elővette az Operaház, és én kaptam meg Charlotte szerepét. Óriási öröm, beteljesült álom ez számomra. Most olvasom újra Goethe Wertherét: fantasztikus érzés, amikor gyakorlom vagy éneklem, mindig sírok. Számomra most az a nagy feladat, hogy ne én sírjak a színpadon, hanem a közönség a nézőtéren. Gyönyörű a zene, tiszta a történet; ez a legjobb szó rá, hogy tiszta. És ez a tisztaság manapság nagyon hiányzik, pedig az ember vágyik valami ilyesmire. Ezért aztán nagyon szép időszak ez az életemben.
949   Búbánat • előzmény948 2015-10-22 02:03:20

Segítek

Bizalmi légkörben – interjú Kovácsházi István tenorral

/PALLÓS TAMÁS, Fidelio.hu, 2015.10.20. 10:18, Fo/

Mozart, Donizetti, Verdi, Puccini, Wagner, Richard Strauss, francia és operettszerepek – Kovácsházi István univerzális tenor. A Magyar Állami Operaház Kamaraénekese címmel kitüntetett művésszel két évad között a közelmúlt sikereiről kezdtünk beszélgetni.
948   lujza 2015-10-22 01:51:26
http://fidelio.hu/zenes_szinhaz/2015/10/20/bizalmi_legkorben/
947   Búbánat 2015-10-22 00:24:25
Ide is beteszem ezt a linket:

Talán a legteljesebb lista a magyar operaénekeseinkről

A kék színnel megjelölt nevekhez - arra kattintva - számos életrajzi adat, felsorolt szerep, továbbá fotók és/vagy video-anyag is tartozik.
946   Búbánat 2015-10-18 11:29:03
Takács Klára operaénekes lesz a Bartók Rádió mai, Lemezelő- nem csak gyűjtőknek című adásának vendége! (16.00 – 18.30)

I. Muzsikus legendák - Solti György karmester (II/2. rész). Vendég: Fáy Miklós kritikus.

II. Kincskereső - Takács Klára operaénekes legkedvesebb felvételei

A mikrofonnál: Madarász Zsolt
Szerk.: Bánkövi Gyula

Az RTV Részletesben olvasható egy előzetes:

Takács Klára szívesen hivatkozik Leonardo da Vincire, a ki a zenét a láthatatlan megtestesülésének tekintette. Ebben az értelemben a művész feladatának ezt a megjelenítést tekinti; értelmezésében az igazi előadóművész sajátos lelki felvértezettséggel rendelkezik – erre van szükség, hogy a megtanulhatatlan többletével gazdagítsa a tökéletes technikai tudás birtokában megszólaltatottakat.
1973-ban Gluck Orpheusának a címszerepében debütált a Magyar Állami Operaházban – és 1989-ig az intézmény vezető mezzoszopránja volt. Bármilyen karaktert jelenített meg a világ legnevesebb operaszínpadain, mindig fontosnak tartotta, hogy szerepében átlényegüljön a megjelenített figurává. Gyakran lépett pódiumra oratóriuménekesként is – e tevékenységről azt tartja: „Istennel való társalgás”. Önálló lemezein francia operaáriákat énekel, továbbá Verdi-, Schumann- és Strauss-dalokat.
945   Pristaldus 2015-10-09 07:47:12
A szponzor viszont kitűnően sáfárkodik a gyérecske adottságokkal!
944   bermuda • előzmény943 2015-10-08 21:53:34
:))))))) like.
943   -zéta- • előzmény942 2015-10-08 21:11:24
Mert Neked nem énekelte magyarul az utolsó "az apja", "az anyja" szavakat...;-)
942   parampampoli • előzmény941 2015-10-08 15:04:06
Érdekes... nekem még soha nem volt ingerenciám, hogy Sáfár művésznő produkcióját felállva tapsoljam. Néha még ülve se nagyon.
941   Búbánat 2015-10-07 19:49:26
"A JAPÁNOK ÁLLVA TAPSOLTAK..."

Interjú Sáfár Orsolya szopránnal.

/Operaportal.hu, Csák Balázs/

"Japánban énekeltem az Operaház társulatával. Összesen öt alkalommal léphettem fel, mindig más helyszínen, igazán illusztris énekesekkel: Rost Andrea, Balga Gabriella, Cser Krisztián és Haja Zsolt álltak mellettem a nagyobb szerepekben, de a kisebb szereplőkkel is jó élmény volt játszani. A színházakban az akusztika és a műszaki felszereltség mindenhol kitűnő volt, csak a színpadméretekhez kellett komolyabban igazodni - előfordult, hogy nem fért be egy díszletelem -, viszont a nézőtér mindenütt be tudott fogadni 1500-2000 főt.

A japán nép nagyon fegyelmezett. Pontosan betartják a kezdési és a szünetekre kijelölt időpontokat is. A nézőtéren is több kijelző mutatja az időt, a díszletezők haptákba állva várják a munkára felszólító jeleket. A reakciókból, nevetésekből tudtuk, hogy a nézők - a japán feliratnak köszönhetően - értették és élvezték is a darabot. Különösen hálásak voltak Dénes István karmester úr ötletéért, mikor az olaszul többször elhangzó „az anyja” illetve „az apja” szavakat az utolsó ismétléskor japánul énekeltük. Az előadások végén minden alkalommal állva tapsoltak, integettek. A hallgatóságban jelentős számú autogram- és szelfigyűjtő operarajongó is volt, ők is számunkra szokatlanul csendesen, türelmesen várták ki a sorukat az előadás után."
940   Búbánat 2015-10-03 14:01:02

Sümegi Eszter: „A munka a lételemem” - interjú

Az Opera 2012-ben hívta életre az aktív szólistákat jutalmazó Magyar Állami Operaház Kamaraénekese díjat. A porcelán hattyút immár második alkalommal vehette át Sümegi Eszter, akinek szinte egész pályafutása a budapesti operaszínpadhoz kötődik.

„[…] –… már négyéves koromban zsoltárokat énekeltem a mohácsi református templomban. Kezdettől fogva biztattak, van tehetségem az énekléshez, s bár egyre nőtt bennem az elhatározás az énekesi pályára, csak menyasszony koromban jutottam el először a budapesti operaházba, a férjem lepett meg a jeggyel. A Bánk bánt láttuk Ilosfalvy Róbert főszereplésével, e maradandó élmény pedig tovább erősített elhatározásomban. Tudatosan készültem a pályára, férjhezmenetelem után életet adtam lányomnak, aki ma már felnőtt ember, elvégeztem a Zeneakadémiát, majd a philadelphiai énekverseny után lediplomáztam. […]”

Az interjú teljes szövegét (szerzője Spangel Péter) a DEMOKRATA, 2015. szeptember 30-i számában olvashatjuk, színes fotóval a művésznővel.
939   parampampoli • előzmény937 2015-10-02 10:35:53
Hát, a felsorolt tanítványok egyikét se sikerült megtanítania énekelni, technikailag egyik rosszabb, mint a másik.
938   Búbánat 2015-10-02 10:19:28
Újra meghallgathatjuk a Bartók Rádióban ma 12.05 – 13.12 óra között:

„Sudlik Mária operaénekesnőre emlékezünk”

Zongorán közreműködik és vezényel: Kovács János

Km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara

1. Schumann: Asszonyszerelem, asszonysors - dalciklus Adalbert von Chamisso verseire - a) Egyszer láttuk egymást, b) Ő a legdicsőbb a Földön, c) Hogy így van, nem tudom hinni, d) Te színarany kis gyűrű, e) Jöjjetek lányok, f) Nézel rám, g) Szívemre zárlak, én gyermekem, h) Rám mérted ezt a gyönyörű, néma gyászt (zg. km. Kovács - MR 6-os stúdió, 1996. január 24.)

2. Wagner: Az istenek alkonya - a) Siegfried rajnai útja, b) Gyászinduló, c) Zárójelenet
(km. zenekar, vez. Kovács - Pesti Vigadó, 1995. április 13.

A 2015. szeptember 20-án elhangzott rádióadás ismétlése. (A fórumon a Pantheon-topicba írtam be először.)
937   Búbánat 2015-09-28 14:57:49
Wiedemann Bernadett: "Fatalista vagyok" - interjú

SZENTGYÖRGYI RITA
Fidelio.hu, 2015.09.24.

A kiváló mezzoszoprán két Müpa-koncerten is fellép a hó végén: a Nemzeti Filharmonikusok évadnyitó hangversenyén A kékszakállú herceg vára Juditját énekli Bretz Gáborral, a Csajkovszkij 175 koncerten az orosz zeneszerző dalait interpretálja Virág Emese zongoraművésznő kíséretében. Az operaszínpadon, a daléneklésben és a tanításban egyaránt kimagasló teljesítmény nyújtó művész számára tétje van a Müpa-beli Bartók opera- koncertnek.

[…] - Tudatos döntés volt a részedről, hogy ugyanolyan helyet foglal el a pályádon a tanítás, mint az éneklés?
- Eredetileg óvónő akartam lenni, majd miután a konzervatóriumba kerültem, énektanárnak készültem. Amikor bejutottam a Zeneakadémiára, azt terveztem, hogy majd a főiskolán tanítok. Alig tettem ki a lábam az operaszakról, az akkori igazgató, Ütő Endre rögtön az Operaházhoz szerződtetett. Úgy tűnt, hogy szertefoszlik az álmom, hogy tanítsak, bár már zeneakadémista koromtól tanítottam a Győri Konzervatóriumban, aminek a növendéke voltam.

- Azóta jó néhány énekes került ki a kezeid közül, akik ma már profi énekesek.
- Többen jártak hozzám a kollégák közül, mint Fodor Beatrix vagy Keszei Bori, Sáfár Orsolya, Heiter Melinda, Kóbor Tamás. Busa Tamás lánya, Busa Gabriella rendkívül tehetséges mezzoszoprán, remélem, hamarosan a közönség is felfedezi. Mint mindenben, úgy a tanításban is fatalista vagyok. Ameddig vannak felkéréseim, énekelek, és ameddig van hallásom és energiával bírom, addig tanítok.

- Mindig is nagy hangsúlyt fektettél a daléneklésre, oratóriumok, misék megszólaltatására. Szívügyednek tekinted?
- Bende Zsolt volt mesterem, mondta annak idején, hogy egy operaénekes igazán a dalokkal képes ápolni a hangját. A megterhelő operaéneklés mellett gyógytorna a daléneklés. Nem mintha könnyebb volna dalokat énekelni, sőt sok esetben nehezebb. Virág Emesével évente legalább egy nagy dalkoncertet adok, de előfordul, hogy kettő vagy három is összejön. Igyekszünk külföld felé is nyitni, ami nagyon nehéz, mert menedzsert igényel. A koncert menedzsereken belül is nagyítóval kell keresni azokat, akik dalokkal foglalkoznak.

[…] - Hogyan fogadtad, hogy a fiad is az operaéneklést választotta?
- Korábban kijelentette, hogy nem lesz operaénekes, de a gimnázium utolsó évében másként döntött. Négy évig az Operaház gyerekkórusába járt, Wagner-operáktól musicalekig sok darabban szerepelt. A konzervatórium elvégzése után Szegeden végzett operaszakos hallgatóként. Első szerepére készül az Operában, a Figaróban ő lesz a Kertész. Szegeden három éve énekel kis és középszerepeket. Azt látom, hogy nehéz a helyzete a mai fiatal énekesnek.
936   Búbánat • előzmény935 2015-09-16 12:16:31
Ez a műsor is visszahallgatható három hétig a rádió Hangarchívumából.
Korondival 2011-ben készített hosszabb interjút Ménes Aranka, aki most ennek a rövidített változatát szerkesztette be az emlékadásba. A beszélgetésük során érintett zeneművek némelyikéből rövid bejátszásokat hallhattunk:

- Verdi: Don Carlos - Szabadság-kettős (Korondi György és Melis György) - élő produkcióból

- Csajkovszkij: Anyegin - Lenszkij áriája

- Puccini: Pillangókisasszony - Szerelmi kettős – részlet (Házy Erzsébet és Korondi György) - élő produkcióból

- Liszt Ferenc: Faust szimfónia - zárókép (Ferencsik - Korondi, Énekkar)

- Kodály: Psalmus Hungaricus – részlet (Rotterdam; rotterdami Szimfonikus zenekar kíséretével – élő produkció, amit a rádió közvetített)
935   Búbánat 2015-09-15 09:52:07
Ma este a Bartók Rádió műsorán

19.00 – 19.35 Összhang
- a zenei élet aktualitásai

Korondi György énekművészre emlékezünk

Szerk.-mv.: Ménes Aranka

(Ism. holnap 9.30-)

„Hangfajomon belül mindent elénekeltem, amit szerettem volna. Több műfajban is kipróbálhattam magam, csodás kollégákkal, karmesterekkel dolgozhattam együtt, külföldre is szép helyekre eljuthattam” – vallotta hetvenöt évesen, egy születésnapi interjújában.

Korondi György (Győr, 1936. február 18. – Budapest, 2015. június 30.) az operairodalom legjelentősebb tenorszerepeit énekelte, megformálta Faust, Don Carlos, Lenszkij, Rodolfo, Alfred és Almaviva alakját. A Liszt- díjas énekes olyan világhírű művészekkel dolgozott együtt, mint Montserrat Caballé, Anna Moffo vagy Renata Scotto - olvashatjuk egyebek közt az RTV Részletes műsorajánlójában.
934   telramund 2015-08-01 09:13:46
Jajjjj!
933   Búbánat 2015-07-31 20:19:50
Kismesterek szemléje 2014-2015

Operavilag.hu, 2015. július 31.

A szerkesztőség szavazatai alapján KONDOR KATA és MONA DÁNIEL méltatja az énekeseket


Berczelly István – Remete (Weber: A bűvös vadász – Magyar Állami Operaház)

Heiter Melinda – Főpapnő (Verdi: Aida – Erkel Színház)

Kertesi Ingrid – A templomküszöb őre (Richard Strauss: Az árnyéknélküli asszony – Magyar Állami Operaház)

Kovács Annamária – Liba mama (Sztravinszkij: A kéjenc útja – Magyar Állami Operaház)

Megyesi Zoltán – Mime (Wagner: A Rajna kincse – Magyar Állami Operaház)

Szerekován János – Krey (Dohnányi: A tenor – Erkel Színház)

Szigetvári Dávid – Sellem (Sztravinszkij: A kéjenc útja – Magyar Állami Operaház)

Vörös Szilvia – Siebel (Gounod: Faust – Magyar Állami Operaház)

Wiedemann Bernadett – Mary (Wagner: A bolygó hollandi – Művészetek Palotája)


932   Búbánat 2015-07-28 13:26:40
Nadrágtól a fűzőig – Interjú Schöck Atala operaénekessel

Új Ember Hetilap – 2015.07.19.
Szerző: Szikora Réka

„A kisfiam többször rácsodálkozott arra, hogy én minden előadás és fontosabb próba előtt imádkozom. Úgy érzem, hogy a kapott tehetségem odaajándékozásával nemcsak az embereknek, magamnak, hanem a Jóistennek is tartozom” – vallja Schöck Atala, a Magyar Állami Operaház alt szólistája. Első diplomája szerint tanár. Magánénekesként többek között Cherubino és Sextus nadrágszerepei után érett női karaktereket is formál természetességgel, érzékenységgel, gondolatokkal – és egy jó adag hittel átszőve. Ezekről beszélgettünk.

’Az Operaházban az emberek a szépséget keresik, ami a zaklatott hétköznapokból kiragadja őket. Akkor jó egy előadás, ha olyanok játsszák, akik tudnak és akarnak valami „anyagon túlit” közvetíteni. ’
931   Búbánat 2015-06-30 09:25:27
„Olyanok lehetünk, amilyenek az életben nem lennénk”

Operavilag.net, 2015. június 30.

„Gál Erika a Magyar Állami Operaház magánénekesnője. Ebben az évadban mind az Erkel Színházban, mind az Operaházban számos darabban szerepelt, nyáron pedig a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon a Sába királynője címszerepében látható – az előadás ősszel az Erkel Színházban is színre kerül.” KOVÁCS ALEXANDRA interjúja
930   Búbánat 2015-04-03 13:26:24

A KULISSZATITKOK vendége: Szabóki Tünde

2015. április 27. (hétfő) 18 óra
Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Zenei Gyűjteménye
Budapest, VIII. ker. Ötpacsirta u. 4.

„Az éneklés tehetségét Isten és ember, a kollegák és a közönség szolgálatára kaptam. Nincs jogom ölbe tett kézzel ülni otthon a fotelban és magamnak bizonygatni, hogy én micsoda jó énekes vagyok. Az a dolgom, hogy örömet vigyek az emberek közé!” (Szabóki Tünde, Fidelio, 2010)

A Zenei Gyűjtemény negyedik alkalommal rendezi meg ingyenes, Kulisszatitkok című beszélgetését Olvasótermében. A sorozat célja, hogy az operajátszás titkos berkeibe kalauzolja a hallgatóságot, amely így különböző szemszögből nyerhet betekintést a színfalak mögé. Az eddigi meghívott rendező, karmester és zenetörténész után az opera főszereplőjén a sor.

Az énekesnő beszélgetőtársa ez alkalommal is Fenyő Gábor lesz.

Szabóki Tünde legelső zenei diplomáját 1989-ben zongora szakon szerezte a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Zeneiskolai Tanárképző Intézetében. Énekművészi diplomáját a grazi egyetemen abszolválta 1998-ban. 1994 és 2000 között több nemzetközi énekversenyen nyert díjakat, 2000 szeptemberétől pedig a bécsi Stephansdom kórusának hangképzője. Bár legtöbbször oratorikus művek előadásán hallhatjuk az énekesnőt, gyakran feltűnik az operák színpadán is. A Magyar Állami Operaházban Leonóra (Fidelio) szerepével debütált; 2011-ben Liszt-díjat vehetett át.

A belépés ingyenes!
929   Búbánat • előzmény927 2015-03-17 12:03:17
Köszönöm a szakmai vonatkozású kommentárod!
928   Héterő • előzmény926 2015-03-17 00:52:50
Ez a kis ének picit egyszerű és könnyed.
Szinte hallom "belcantosítva"... Vagy mégis inkább gutturálisan, és mond valamit ez a Krisztián gyerek?
Эта маленькая песня немножко простая и легка.
927   tiramisu • előzmény926 2015-03-16 22:00:09
Ha orosz nyelven énekelünk például, nem kell átvenni a nyelvre jellemző guturrális éneklést. Sőt! Az orosz énekesek is arra törekednek, hogy a belcanto technika érvényesüljön anyanyelvükön való énekléskor. De ugyanez vonatkozik a francia nyelven való éneklésnél is.
926   Búbánat 2015-03-16 17:45:36

ARCVONÁSOK
|
ÚJ EMBER - MÉRTÉKADÓ 2015.03.15.

Szikora Réka
|
2015. március 15., vasárnap 00:05

Beszélgetés Cser Krisztián operaénekessel

– Más hangképzés szükséges az anyanyelvi és egy idegen nyelvű opera énekléséhez?
– Az olasz és az orosz operaiskola között sehol sem helyezhető el a magyar kiejtés. A sztereotípiák valamelyest stimmelnek, miszerint az olaszoknál több a jó tenor, míg a szlávoknál az öblös basszus hangfekvés a gyakoribb. A szláv nyelvben sok mindent kell hátul képezni, az olaszok inkább kifelé, előrefele beszélnek. Ezeket – anyanyelvtől függetlenül – mind tudni kell valamennyire. Ez azt jelenti, hogy a nyelv valóban meghatározza a hangképzést, de a mai világban mindenkinek tudnia kell más nyelveken énekelni.”

A teljes cikket a nyomtatott változatban olvashatja.
925   Búbánat 2015-01-22 21:13:14
A Bartók Rádióban hangzott ma délelőtt:
10.00 . 12.05 Hang-fogó

1. Weiner Leó: III. divertimento - a) Dudanóta, b) Kesergő, c) Juhász-tréfa, d) Ballada, e) Maskara-nóta (Miskolci Szimfonikus Zenekar, vez. Kovács László), 2. Bartók: Kontrasztok - a) Verbunkos, b) Pihenő, c) Sebes (Kovács Béla - klarinét, Szűcs Mihály - hegedű, Tusa Erzsébet - zongora), 3. Kodály: Marosszéki táncok (Philharmonia Hungarica, vez. Doráti Antal), 4. Liszt: II. magyar rapszódia (Cziffra György - zongora),

5. Operaáriák –
a) Verdi: Simon Boccanegra - Fiesco áriája a Prológusból (Székely Mihály, Magyar Állami Operaház Ének- és Zenekara, vez. Varga Pál),
b) Leoncavallo: Bajazzók - Madárdal (Nedda áriája), I. felv. (Házy Erzsébet, Magyar Állami Operaház Zenekara, vez. Erdélyi Miklós),
c) Ponchielli: Gioconda - Enzo románca, II. felv. (Ilosfalvy Róbert, Magyar Állami Operaház Zenekara, vez. Erdélyi Miklós),
d) Bizet: Carmen - Habanera (Komlóssy Erzsébet, Magyar Állami Operaház Ének- és Zenekara, vez. Ferencsik János),
e) Mozart: Figaro házassága - Figaro áriája, IV. felv. (Melis György, MR Szimfonikus Zenekara, vez. Borbély Gyula),

6. Haydn: f-moll (La Passione) szimfónia No. 49. (Liszt Ferenc Kamarazenekar, hangversenymester: Rolla János), 7. Beethoven: c-moll szonatina WoO. 43. (Mayer Lajos - mandolin, Rohmann Imre - zongora), 8. Lemezújdonság: Bach: E-dúr hegedűverseny BWV. 1042. (Kalló Zsolt, Capella Savaria)

A mikrofonnál: Schaefer Andrea. Szerk.: Bánkövi Gyula


A Rádió hangtárából visszahallgatható a műsor!
924   Búbánat 2015-01-14 11:52:22
Celeng Mária: "Nem jellemző rám az elégedettség"

• 2015. január 8. -
• Frauenhoffer György -
• Fidelio -

„Alig két éve debütált a Magyar Állami Operaház színpadán, a neve máris ott szerepel a kontinens legfontosabb operaházainak színlapjain. A szemtelenül fiatal szopránnal, Celeng Máriával a kezdetekről, operaénekesi hitvallásáról és a sakkról beszélgettünk. INTERJÚ”
923   Búbánat • előzmény922 2015-01-08 21:18:52
Szirmay Márta
922   Búbánat 2015-01-08 21:18:18
A napokban elhunyt Szirmay Márt opera- és operettfelvételeit =részleteket, rendszeresen sugározta egykor a Magyar Rádió. Például ezeket:

Suppé: Pajkos diákok

- Bordal és Frincke belépője (Szirmay Márta, km.: a MR Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vez.: Breitner Tamás)
- Az „angol-kettős” (Szirmay Márta és Palcsó Sándor)

Verdi: Az álarcosbál - Ulrika áriája az I. felvonásból (Szirmay Márta),

Saint-Saëns: Sámson és Delila - Delila bosszúáriája (Szirmay Márta),

Gershwin: Porgy és Bess - Bölcsődal (Szirmay Márta, km.: a MR Énekkara),

Az Ő emlékét idézem meg most az alábbi énekfelvételeivel, ami egyben zenei-és ének tehetségének sokoldalúságára is rávilágít:

Gabriel Bacquier, Marta Szirmay_ Verdi:Falstaff_"Reverenza!"

Gabriel Bacquier as Falstaff and Marta Szirmay as Quickly in Verdi's Falstaff
Conductor: Georg Solti
Director:Götz Friedrich

Szirmay Márta: Kék ég

Szirmay Márta - Kaland volt (Sztyenka Razin)


Szirmay Márta: Bagira


Szirmay Márta, Revűtánckar - 1964. Bernstein: West Side Story: „Tonight, tonight”

Szirmay Márta – Gershwin: Porgy és Bess „Summertime”

Porgy és Bess, I. felv. Clara bölcsődala /Summertime/
: Magyar Rádió és Televízió Énekkara, Lantos Rezső, Szirmay Márta & Bende Zsolt
921   Búbánat 2014-11-30 22:43:44
Pászthy Júlia egy tavalyi interjúja

Hírlevel archívum > Legato 23 – 2013 szeptember > Exkluzív – Pászthy Júlia

Liszt Ferenc Zeneakadémia Baráti Köre / Bokor Gabriella/

OPERA-TÖRTÉNETEK

"Pászthy Júliával együtt utaztunk a hatos villamoson az interjúnk helyszínére, egy Liszt Ferenc téri kávézóba, így már útközben elkezdtünk beszélgetni, akkor még természetesen magnó nélkül. Úgyhogy megint csak eszembe jutott: az igazán nagy művészek többnyire végtelenül közvetlen és barátságos egyéniségek, akik mentesek mindenféle allűrtől. A pálya pedig magáért beszél: huszonöt év az Operában, számos koncert, tévé-, rádió-, és lemezfelvétel, és a tanítás a Zeneakadémia Ének Tanszékén, immár tizennyolc éve."

„Amikor én kezdtem a pályát, még volt társulat. Ma már nincs ilyen, mindenütt produkciókban gondolkodnak. Ebből a szempontból nekünk könnyebb volt: nem kellett előéneklésekre járni, legalábbis itthon nem, felvettek az Operába, és amint bekerültünk, máris premiereket bíztak ránk. Lukács Miklós – aki fantasztikus igazgató volt – azt a koncepciót követte, hogy minden előadás két szereposztással ment: az elsőben énekeltek az idősebbek, tehát akik a zeniten voltak, a másodikban a fiatalok. És a közönség nem csak a sztárokra volt kíváncsi, hanem arra is, hogy ki jön Házy Erzsébet, László Margit, vagy Melis György után. Én általában Házy Erzsébet-László Margit-paralell voltam, és nagyon izgalmas és inspiráló volt arra gondolni, hogy engem majd összehasonlítanak velük! Tehát ilyen szempontból a kezdés könnyebb volt.”
920   Búbánat 2014-11-28 13:23:56

Ma este a Bartók Rádióban hallható

19.00 – 19.35 Arckép

Rálik Szilvia operaénekes

Beszélgetőtárs: Becze Szilvia

(Ism. jövő hétfő: 9.30)
919   Búbánat 2014-09-07 15:15:32
Ma este a Bartók Rádió sugározza:

21.03 – 22.00 Dalszínház utcai dalestek

- Sümegi Eszter Gluck ária- és dalestje

(Magyar Állami Operaház Székely Bertalan terem, április 12.)

Zongorán és csembalón km. Dallos Erika,

valamint Schöck Atala - ének,
Ecseki Anikó, Hargitai Dóra - hegedű,
Botos Veronika - mélyhegedű és
Pólus László - gordonka

1. Dalok Friedrich Gottlieb Klopstock versekre - a) Friss sírok, b) A nyári éj, c) Az ifjú, d) Vonzódás, e) Hazafias ének, f) Mi és ők, g) Harci ének

2. Ódák - a) Szívemben ég a láng, b) Egy csörgedező pataknak (Dallos - zongora)

3. Orfeusz és Euridiké - Boldog lelkek tánca (Botos, Dallos)

4. Operaáriák –
a) Alkésztisz - Alkésztisz B-dúr áriája, I. felv., b) Alkésztisz F-dúr áriája, II. felv.,
c) Iphigénia Tauriszban - Iphigénia áriája, I. felv., d) Zárókórus, II. felv.,
e) Orfeusz és Euridiké - Recitativo és duett (Km. Schöck, Ecseki, Hargitai, Botos, Pólus, Dallos - csembaló)

(Ism. szeptember 19. 13.33)
918   Búbánat • előzmény915 2014-07-24 11:03:06
Lásd a Fórum - Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók - 673. sorszám alatt.

917   telramund • előzmény915 2014-07-23 20:15:50
Talán annyit módosíthatunk,hogy Fodor Jánosról volt egy 6o perces tv film,nemrég vetítette 2x is a MTV3.
Ott fekete-fehérben látható,hallható Wotan búcsúja!
916   Búbánat • előzmény914 2014-07-23 10:14:04
Tehát, a Wagner-koncert rádiós közvetítését ma ismétli meg a Bartók adó 13.46 – 14.30 óra között.
915   kugli • előzmény914 2014-07-11 11:50:24
A Wotan búcsúja és Tűzvarázs egyik kedvencem. A magyarok közül a legjobban nekem Fodor Jánossal tetszett. ( csak lemezen hallható )
Csernai professzor visszaemlékezése szerint egy magán-vacsorán Gregor József is elénekelte ( azzal együtt, hogy Wagner nem volt a kedvence )
914   Búbánat 2014-07-11 10:59:01
Ma este a Bartók Rádió sugározza:

21.16 – 22.00 A Liszt-Wagner Zenekar Wagner hangversenye

Zeneakadémia Nagyterem, 2001. február 6


Vezényel: Jurij Szimonov

Km. Misura Zsuzsa - szoprán, Berczelly István - bariton

1. A walkür - Wotan búcsúja és Tűzvarázs (Berczelly)

2. Az istenek alkonya - Gyászinduló és zárójelenet (Misura)

(Ism. július 23., 13.46)
913   telramund • előzmény911 2014-07-02 11:37:26
Ami még mindig müködteti művészetét az örök optimizmusa,ami miden szavából árad.Akiben ez nincs,lehetnek génjei,tehetsége idő előtt eltűnik.
Példáktól eltekintek.
912   chenier • előzmény911 2014-07-01 20:12:28
Remek interjú!
911   svaler 2014-07-01 20:00:47
Interjú Berkes Jánossal:

Én a hangom vagyok
910   Búbánat 2014-06-09 11:35:47
Az Új Ember e heti számának Mértékadó című kulturális magazinjában olvashatunk egy hosszú, fényképekkel teli cikket – a lap két teljes oldalán át - Takács Klára operaénekesnőről: "Felelősséget éreztem minden hangért".

Elmer István a művész pályaképét rajzolta fel és meginterjúvolta a színpadtól ma már visszavonult Takács Klárát, aki 1973 és 1989 között a Magyar Állami Operaház vezető mezzoszopránja volt. Híres szerepei: Adalgisa, Carmen, Eboli, Judit, Dorabella, Cherubin, Octavian, Hamupipőke, Charlotte. Fellépett a világ negyvenöt nagyvárosában…

Elmer úgy fogalmaz: " Az igazi érték kiküzdi elismerését, Takács Klárát régóta nem hallja a hazai közönség. A kisszerűségből táplálkozó méltatlan vezetői magatartás az 1980-as évek végén megtagadta tőle az Operaház színpadát. Az emlékezetben, a lemezfelvételeken azonban tovább él ez a különleges, ritka művészi teljesítmény, amelyet az idei évben méltán ismertek el Kossuth-díjjal...
Ez a mezzoszoprán hang különleges belső telítettséget és árnyalatot hordoz. Egyszerre szólal meg benne mély drámaiság és tisztaság.”

Jó olvasni Takács Klára visszaemlékezését is a pályán eltöltött másfél évtized örömeiről, szépségeiről, ahogy mi magunkban is felidéződnek felejthetetlen színpadi alakításai vagy koncertfellépései, melyekről elismerően írtak a korabeli hazai és külföldi szaksajtó recenzensei és pályatársak. (Tőlük idéz több elismerő megállapítást Elmer István.)

Takács Klára:
„Mi is az éneklés, a hang titka, miben keresendő a zenélés lényege? Nem is tudom… a hangi tehetség elsősorban adottság. A hangot nem lehet megtanulni. Lehet képezni, de hogy valaki profi módon használja, ahhoz adottság kell. Ezzel az adottsággal – és az egyre nyilvánvalóbbá vált, amint növekedtem – vitathatatlanul rendelkeztem. De hozzájárul még valami, ami a legfontosabb, s egész énekesi pályafutásomat jellemezte és végigkísérte, mint minden énekesét. Az énekhangnak, amióta világ a világ, amióta az emberek hangokat adnak ki a torkukon, a hangszín adja meg a varázsát.”
„Ahhoz, hogy megszülessen a sajátos hangszín, a születési adottságnak és az ember lelkének varázslatos, soha nem szabályozható, öntörvényű és mindig másként előbukkanó megnyilvánulása kell hogy találkozzon éneklés közben. Akár a zene, akár a szöveg váltja ki ezt a hatást, olyan szédületes élményt ad, amelyet egy hang önmagában nem képes produkálni, illetve az önmagában szép hangot utolérhetetlen szépséggel ruházza fel.
Egész életemben ennek a bűvöletében éltem, ennek a titkát és megvalósítását kutattam. Mindig azokat az embereket hallgattam meg, akiknél e kettőből összeadódott valami – vagy ha csak az egyik volt meg, akkor is oda kellett figyelnem rá, mert biztos lehettem abban, hogy valami különöset, valami rendkívül szépet hallok, amitől elvarázsolódom. Mert végül is azért hallgatunk zenét, hogy részeseivé válunk ennek a varázslatnak, s általa szebb és jobb legyen a szellemünk, a lelkünk, az életünk.
Isten adományának tekintem, hogy mindig tisztességesen szembe tudtam és mertem nézni magammal. Nem kísérleteztem, azonnal tudtam, mely szerepeket kell visszautasítanom, mert nem felelnek meg hangi, illetve ember kvalitásaimnak.”

Elmer István:
„Véget ér az előadás. A művésznő hosszú, elegáns, alkalomhoz illő, arisztokratikus természetességgel viselt fekete ruhájában, amelyet kiemel fehér nyak- és hajéke, meghajol a közönség előtt. A fényképen a kimerevített pillanatot látjuk, amikor a produkció után a hangok még ott áradnak a koncertteremben, visszhangzanak a hallgatóság lelkében, miközben elragadtatásukat tapssal fejezik ki. Az énekesnő tekintetét nem látjuk, csak sejtjük, arcán egy kis mosoly bujkál, amikor alázatosan meghajol, hogy kifejezze szolgálatát a zene és a közönség iránt. Az öröm, a megelégedettség uralja ezt a kissé mindig szomorúságra hajlamos tekintetet, amely azonban bármely pillanatban magával ragadhat, s életörömmel telivé változik. És szól a taps. Valami ismét megszületett ezen az estén: a művészi élménynek olyan foka, amely a hallgatót nem engedi szabadulni attól az egyszerűen fölényes lelki élménytől: a művészettel Isten szerény, de nélkülözhetetlen alkotótársává szegődik az ember. De itt a mai este! A művésznő meghajol, az arcán bujkáló mosolyban a legszebb kiszolgáltatottság: a zene misztériumában való részvétel gyönyörűsége. Ezen alkalomból jegyezte le a krónikás Rossini Petite messe solennelle elhangzása után a németországi Ludwigsburgban: ’Midőn Takács Klára elkezdte az Agnus Deit, a hallgatóság soraiban egy fiatal lány szeméből könnyek csordultak ki.’”
909   Búbánat 2014-06-07 11:29:07
Ma délután a Bartók Rádióban

17.00 – 17.32 Bátori Éva dalestje

Km. Massányi Viktor - ének, Lugosi Anna - zongora

1. Debussy: Elfelejtett arietták - dalciklus Paul Verlaine verseire - a) Szellő susog, b) Bús szívem könnye hull, c) Elszáll az árnyék, d) Körhinta, e) Zöldben, f) A rózsák vérvörösek voltak

2. Mahler: a) Örök fényesség, b) Ki szerezte ezt a kis dalt?, c) Az értelem dicsérete, d) Kárbaveszett fáradság - részletek a Fiú csodakürtje c. ciklusból (km. Massányi)

MR Márványterme, 2012. november 15.
908   frushena 2014-05-31 12:19:43
túl nagy hírverést nem kapott ez a verseny Magyarországon ... "Vicc"... Finale van Emőke BARÁTH, Koningin Elisabethwedstrijd, Belgium 2014. Händel, Mozart, Schumann, Dvorák, Stravinsky
907   Búbánat 2014-05-30 19:01:15
Épp most kezdődött el a Bartók Rádióban

19.00 – 19.35 Arckép

Gulyás Dénes – operaénekes

Beszélgetőtárs: Becze Szilvia

(Ism. jövő hétfő: 9.30)
906   svaler 2014-05-28 10:12:17
Interjú Rozsos Istvánnal:

Soha nem voltam rosszkedvű
  
Műsorajánló
Mai ajánlat:
10:00 : Budapest
BMC Koncertterem

Concerto Budapest
Művészeti vezetők:
Keller András (programigazgató)
Rácz Zoltán
"A Hallgatás Napja | A Concerto Budapest és a BMC egész napos kortárs zenei fesztiválja"
Részletes program a hallgatasnapja.hu oldalon

11:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia

Gulyás István (zongora)
"Liszt Születésnap"
Liszt:Zarándokévek - II. kötet („Itália”)

11:00 : Budapest
MűPa, Üvegterem

Nikola Parov (kaval), Orczy Géza (tambura), Gera Gábor (harmonika)
"Zenél a világ! - "Páratlan" zenék a Balkánról"

13:00 : Budapest
BMC Koncertterem

Keller Kvartett, Szent Efrém Férfikar
"A hallgatás napja"
ALBAN BERG: Wozzeck – töredékek
ARVO PÄRT: Seven Magnificat Antiphons

15:00 : Budapest
BMC Koncertterem

Kaczander Orsolya (fuvola), Keller András (hegedű), Balog József (zongora)
Concerto Budapest
vez.: Rácz Zoltán
"A hallgatás napja"
HENRYK GÓRECKI: Zongoraverseny
SOFIA GUBAIDULINA: Impromptu
HENRYK GÓRECKI: Kleines Requiem für eine Polka

15:00 : Budapest
Magyar Rádió 6-os stúdiója

Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara
Vezényel: Farkas Róbert
Műsorvezető: Péteri Lóránt
"Zenebeszéd"
MOZART: g-moll szimfónia K.550

15:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Emanuel Ax (zongora)
Budapesti Fesztiválzenekar
vez.: Fischer Iván
J.S. BACH: III. (D-dúr) szvit, BWV 1068
MOZART: d-moll zongoraverseny, K.466
CSAJKOVSZKIJ: IV. (f-moll) szimfónia, Op.36

16:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia

Yohei Wakioka (zongora)
"Liszt Születésnap"
LISZT: 10. Magyar rapszódia
LISZT: 104. Petrarca szonett
LISZT: Zarándokévek II. kötet („Itália”) - Mária eljegyzése
LISZT: Bölcsődal
WAGNER-LISZT: Izolda szerelmi halála
LISZT: Spanyol rapszódia

17:00 : Budapest
FUGA Budapesti Építészeti Központ

"CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál"
SZŐLLŐSY András és a magyar film / 2.
Tízezer nap (1967, rendezõ: Kósa Ferenc)

17:00 : Budapest
BMC Koncertterem

Nora Fischer (ének)
Concerto Budapest
vez.: Keller András, Rácz Zoltán
"A Hallgatás napja"
LOUIS ANDRIESSEN: M is for Man, Music, Mozart
LOUIS ANDRIESSEN: The nine symphonies of Beethoven

19:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia

Jandó Jenő (zongora)
"Liszt Születésnap"
BEETHOVEN: 23. (f-moll) szonáta, Op.57 („Appassionata”)
LISZT: Két legenda
BARTÓK: Szvit zongorára, Op.14 (BB 70)
Válogatás Liszt Ferenc kései műveiből

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti terem

Vörös Elma Dóra (zongora), Nagy Judit (fuvola), Papp Tímea (hárfa), Szűcs Péter (klarinét), Borsos Kata, Tálas Anna (hegedű), Kiss Alexandra Enikő (brácsa), Onczay Zoltán (gordonka)
"Doktorandusz koncertek 1."
„Francia kamaraest fuvolával és hárfával”
IBERT: Piéce
DEBUSSY: Six épigraphes antiques
RAVEL: Introduction et allegro
JONGEN: Deux Pieces en Trio, Op.80
TOURNIER: Szvit, Op.34

19:00 : Budapest
BMC Koncertterem

Balog József (zongora)
Concerto Budapest
vez.: Keller András
"A Hallgatás napja"
GEORGE BENJAMIN: Canon and Fugue
LUCIANO BERIO: Contrapunctus XIX ("Die Kunst der Fuge")
BERND ALOIS ZIMMERMANN: Stille und Umkehr Orchesterskizzen
BERND ALOIS ZIMMERMANN: Musique pour les soupers du Roi Ubu

19:00 : Budapest
Marczibányi Téri Művelődési Ház

Tőkés Emese (zongora)
BEETHOVEN: 32 variacio WoO 80.
CHOPIN: Asz dur polonaise Op.53.
LISZT: Csárdás obstiné
LISZT: Funérailles
LISZT: Après une lecture du Dante-Fantazia quasi Sonata
LISZT: Sposalizio

19:30 : Budapest
FUGA Budapesti Építészeti Központ

"CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál"
SZŐLLŐSY András és a magyar film / 3.
Magasiskola (1970) / GAÁL István (rend.)

20:00 : Budapest
Duna Palota

Duna Szimfonikus Zenekar
a Budapesti Operettszínház Balettkara és szólistái
vez.: Deák András
"Budapest Gálakoncert"

20:00 : Budapest
Szent István Bazilika

Virágh András Gábor (orgona), Szentpáli Roland (szerpent, tuba)
Magyar Rádió Énekkara (karigazgató: Pad Zoltán)
"Studio5 - nyolc másodperc"
Bemutatók vegyeskarra és orgonára
SOLTI ÁRPÁD: Last Statements
BELLA MÁTÉ: Béke
VIRÁGH ANDRÁS GÁBOR: Seven Choralmeditations
VARGA JUDIT: Pocket Requiem
KUTRIK BENCE: In paradisum

21:00 : Budapest
BMC Koncertterem

Concerto Budapest
vez.: Rácz Zoltán, Keller András
"A Hallgatás napja"
SZŐLLŐSY ANDRÁS: Addio - Georgii Kroó in memoriam
KURTÁG GYÖRGY: Jelenetek egy regényből Op.19, 15 dal Dalos R. versei
VIDOVSZKY LÁSZLÓ: Le piano & Ses doubles
KURTÁG GYÖRGY: Esterházy Péter emlékére
A mai nap
történt:
1937 • Sosztakovics V. szimfóniájának bemutatója (Leningrád)
született:
1912 • Solti György, karmester († 1997)
1917 • Dizzy Gillespie, jazz-muzsikus († 1993)
1921 • Malcolm Arnold, zeneszerző († 2006)