vissza a cimoldalra
2019-12-10
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11455)
A csapos közbeszól (95)

Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (62010)
Szentély az isteni Anna Nyetrebko-nak (2988)
Haspók (1260)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3532)
Pantheon (2462)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4625)
A díjakról általában (1078)
Erkel Színház (10391)
Élő közvetítések (8273)
Eiffel Műhelyház – Bánffy terem (124)
Verdi-felvételek (553)
Társművészetek (1534)
Mi újság a debreceni Csokonai Színházban? (108)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1820)
Franz Schmidt (3475)
Kedvenc magyar operaelőadók (1151)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Fórum - Hozzászólások a Momus írásaihoz (RM, 2002-11-15 12:47:11)

 
7132   Búbánat • előzmény7129 2019-08-07 22:36:19

:)))

7131   Búbánat • előzmény7126 2019-08-07 22:36:04

:)))

7130   zöldszemű • előzmény7129 2019-08-07 21:35:44

:)))

7129   bermuda • előzmény7125 2019-08-07 21:08:23

Köszönöm soraid, valóban szerencsések voltunk-ezt akkor nem éreztük, csak most utólag látjuk így, mert akkor teljesen  normális állapotnak tartottuk

Kedve BÚBÁNAT.

Az általad említett idős hölgy akár én is lehetnék, azzal a kivétellel, h sosem volt bérletem, mert a szereposztástól függően vettem jegyet, vagy a szünetben az ültető néni beengedett-pl a Végzetnél csak a 3. felv.ra mentem be általában.Teljesen azonosulok az általad leírtakkal, .Egyébként én sem megyek már, bár kivételt tettem Kolonits Klára Luciája, és Normája miatt.. vmint néhány koncertszerű előadásra szívesen elmentem.

7128   -zéta- • előzmény7127 2019-08-07 18:15:46

Igaz, igaz... :-)

7127   IVA • előzmény7119 2019-08-07 17:55:05

Tavasszal az Aidát közvetítették a MÜPÁ-ból
Kedves Zéta, biztos, hogy így akartad írni?

7126   zöldszemű • előzmény7123 2019-08-07 17:23:43

Kedves Búbánat,
az általad idézett idős hölgy tapasztalataihoz hasonlókat mondhatnék.  
Azzal, hogy még mindig örülök annak, hogy én is, mégiscsak, mindenek után és ellenére, tettem egy kivételt,  és elmentem tavaly májusban Kolonits Klára Normájához az Erkel Színházba.

Ami a jelenlegi opera látogatásaidat illeti, úgy érzem, azért találod érdekesnek a mai előadásokat, mert ismered a darabokat klasszikus, hagyományos előadásban.

Szerintem ez megerősíti,  hogy az unokáim generációjának is szüksége lenne az alapélményekre, különben észre sem veszik, hogy egy modern rendezésben valahol „rejtvényt kellene fejteniük”.  

7125   zöldszemű • előzmény7054 2019-08-07 16:59:29

Kedves Bermuda,

a múlt század közepén az Operába járók különösen szerencsésnek érezhették  magukat.
(1954-ben kezdtem, a harmadik emelet utolsó sorában.)  
Az általad felsorolt művészek még szintén az előadóművészek nagy generációjához tartoztak.

Megpróbálom összefoglalni.
1. szerencse:
A klasszikus repertoárt  európai –  világszínvonalú – énekesek előadásában ismerhettük meg, akiknek hagyták természetes módon beérni a hangját, azonban  művészi pályájuk csúcspontján,  az 1950-es évektől -  már nem utazhattak külföldre.  Reménytelen és felesleges lett volna szerepeket, vagy teljes műveket  idegen nyelven betanulniuk.  
(Pl. Svéd Sándor a New Yorki Metropolitan Opera tagja volt,  de nem engedték ki, ezért íratta  ki a neve mellé a plakátokon, hogy  Budapesten „m. v.”  lép fel. Ő a szerepei egy részét a magyar előadásokon  „csak azért is is” a new yorki elvárásoknak (ill. feltételeknek!)  megfelelően, eredeti nyelven énekelte.) 
Időnként jöttek vendégművészek, akik  be tudtak állni az előadásba, mert a rendezésekben akkor nem voltak nagy különbségek.

2. szerencse: 
Magyarországon a külföldi szerzők operái az 1800-as évek közepe-vége(?)  óta magyar szöveggel kerültek színre. Nem elemezve most a fordítás minőségét, egyes szövegrészeket a közönség  betéve tudott, a közbeszédben szokásos fordulattá váltak  – pl. „Az asszony ingatag...”, stb.  Későbbi újrafordítások a már bevált részeket nem érintették.

Rádió: Kossuth és Petőfi. Operarészleteket  hetente többször is adtak. 
(Külföldi lemezek, felvételek  esetleg  nem álltak rendelkezésre,  vagy  politikai okokból mellőzhették őket? Ki tudja. )  
A lényeg, hogy  az operákat  magyar művészek jó minőségű stúdió felvételein, magyarul hallgathattuk,  kifogástalan szövegmondással.  Ennek köszönhetően, ha az Operában nem is volt mindig minden érthető, a szöveget kívülről  tudtuk.  

3. sz. szerencse: 
Az Operaház  III. emelete és az Erkel Színház erkélyének hátsó sorai,  bérletei szerényebb jövedelműek számára is megfizethetők  voltak.  Természetes volt, hogy egy-egy darabhoz többször is elmentünk.

Tehát, örüljünk a szerencsénknek.
A világ, mint tudjuk: kinyílt, halad, és ma más lehetőségekkel  szerencséltet bennünket a sors. Próbáljuk ezeket is megtalálni.

7124   Franca • előzmény7119 2019-08-07 16:31:53

Visszagondolva a hetvenes évekre, őszintén gyűlöltük a koncertek, előadások előtti hosszú, soha véget érni nem akaró ismertetőket. Nagy divatja volt ennek vidéken, diákoknak szánt előadások előtt,  nyilván a fiatalság pallérozásának nemes céljától indíttatva. Az egyre növekvő nézőtéri zajszintből ítélve az ellenkezőjét érte el a gyakorlat, a diákság figyelme ellankadt, mire megkezdődött maga az előadás. Szegény színészek, énekesek ilyen módon hátrányból indultak, mert még ha az ismertető előtt némi izgalommal várták is az előadást a diákok, azt követően viszont már látványosan és visszafordíthatatlanul unatkoztak. Bíztam benne, hogy ez a gyakorlat mára már kiment a divatból, de ezek szerint nem.

7123   Búbánat • előzmény7118 2019-08-07 16:13:03

Kedves "zöldszemű"!

Egy idős, kedves hölgyismerősöm, aki nagy operabarát és rajongója a műfajnak, anno sok-sok éven át még öt-hat különböző bérlete, kombinált bérlete is volt az Opera és az Erkel Színház előadásaira, idővel fokozatosan lecsökkentette a számukat: előbb négyre, aztán háromra, kettőre. Majd már csak egy  premier - bérletet tartott meg magának - végül  azt is "feladta"...  Néhány éve  - nem a kora miatt, és egészségi állapota még ma is megengedné - egyáltalán nem jár operába, mert nem tudja, képtelen elviselni mindazt, amit az utóbbi évtizedben s manapság látni lehet a magyar színpadokon, így a dalszínházban is: ő ahhoz a generációhoz tartozik, akit évtizedekkel ezelőtt magába szippantott a műfaj gazdagsága, sokszínűsége, bűvölete, átadta magát a varázsának, a csillogásának, de a romantika szélsőségei vagy a realista ábrázolású megközelítések is kislány korától rabul ejtették a szívét:  a szépség, az érzelmesség, a fordulatos történet,  de a mély mondanivalót sugalló, a történelmi korok levegőjét idéző látványvilág, vagy akár a vígoperai beütésű, harsány hangulatokat is kifejező, egyértelmű, világos szüzsé, hamar utat talált hozzá, és a daljátékok, a balett, a táncok is hamar elrepítették a komoly opera világába, amely „beszippantotta”: elkábította, „letaglózta”,  a kapott katarzisokkal együtt,  a hatalmába kerítették.  Mint zeneszerető és -értő emberből, ámulatot váltott ki, amit látott, ami a nézőtérről elébe tárult: a két világháború között, de az ötvenes-hatvanas években bemutatott, felújított zenés darabok változatossága, az „aranykorszakok” legendás énekművészeinek produkciói, a színpadi kiállítások mind, lenyűgözték.  Megismerte a magyar nyelven énekelt operákat, betéve tudta a cselekményt, a szöveget, az énekelt verssorokat… a zene, a dallam, a játákszituációk, a rendezés "elemei", a szerepek előadói - jelmezük is,  a fejében megmaradtak. Mondhatni naponta az Operába/Erkelbe járt. Megrendítő, felkavaró élmények is tapadtak a látottakhoz-hallottakhoz. Könnyű volt mindezt befogadnia; a kor tehetséges, ügyes mester- rendezői és karmesterei egyaránt partnerei, odafigyelő „kiszolgálói” voltak a közönségnek, „képesek voltak” nem szembe menni velük és többnyire hűen „odavarázsolták” a színpadra a zeneszerző és szövegíró megálmodta elképzelést; a felépített díszletek között, szép kosztümös kiállításban és látványvilágával nem meghamisított adaptációjú alkotások sorai kerültek ki kezükből.

A hölgyismerősöm elmesélte azt is, mennyire várták az új bemutatókat, hányszor megnézték ugyanazt az operát, balettet, ugyanabban a rendezésben, ami a szívükhöz nőtt. Nem hiányoltak más rendezést, úgy volt jó és szép, ahogy kapták. Évtizedeken keresztül járt operába, balettelőadásra és mindig elégedett volt a látottakkal, a megtapasztaltakkal. Kielégítették a korabeli  szép díszletek, jelmezek, a színpadi varázs, ami mindig hatott - és nem riasztott… Ezek együtt jelentették neki "az" operát - nemcsak az énekesek, karmesterek, énekkar, zenekar…  Aztán azok az idők elmúltak , az az álomvilág lassacskán köddé vált/válik  - átadva a helyét egy új, más, az idős korosztály által már nem kedvelt és bosszantó, untató,  esetleg undorító, émelyítő, csupasz, sivár, érthetetlen, motiválatlan, meghamisított „valaminek”, aminek szinte már semmi köze nincs a szerzők eredeti alkotásához, de a mondjuk harminc-negyven-ötven évvel ezelőtt színpadra állított, még a szerzői szándékot tiszteletben tartó rendezői elképzelésekhez sem.

 Ez az idős hölgy mostanság többször kifejezést adott annak a nézetének: számára megszűnt – megszűnik az Opera (az operába járás). Be nem teszi a lábát oda többé, még ingyen sem. Ezek az újabb és legújabb rendezések már nem az ő világáé: mivoltuk, színvonaluk, mondanivalójuk,  szellemiségük, sivárságuk,  az adaptációk, az átértelmezések, (ál)aktualizálások, a tudatos elvetése mindannak, ami a "hagyományosat" jelenti,  már nincs, nem létezik, „alig megfogható”; elviselhetetlenek, sok esetben meghaladja értelmi/felfogó képességét. Tisztában van vele, hogy az „őskor”-ba ma már nem lehet visszanyúlni, minden változik, ez az állapot nemcsak itthon, de opera világában szinte világjelenség, ami nem vigasztalja. Elismételte, ő a múltban él és ebből a "dobozból" már nem fog, nem hajlandó kilépni.  Csodálkozik rajtam, akiről tudja, szintén mennyire híve voltam és vagyok a hagyományos ízlésvilágnak, aki szeretem a szépet, a kulturáltat, az egyértelműt,  az érthetőt-világosat-egyenest; hogy némely  gyomorkavaró darabot képes vagyok „fogyasztani”,  nem menekülök ki a nézőtérről, ha ilyet kapok/látok, egyáltalán, nem futamodok meg előle, és ha találnék valami szörnyűséget e formabontó jegyeket magán viselő darabokban, lehetséges, hogy idővel „hozzáedződöm”, esetleg megbékélek ezzel, tudomásul veszem, hogy ez van, nem kapok mást, és így is visszamegyek újra megnézni akár, még akkor is, ha különben tényleg több tekintetben elborzaszt, ami a látómezőmbe kerül.

Azt mondom: azért találni még az ilyen rendezésekben is valamit, amivel azonosulni lehet/tudok, amit nem vetek el azonnal, ami megmozgatja fantáziám, hogy így is lehet csinálni, felépíteni, kivitelezni – felejtve a múltat, az akkori varázslatot, mert most más időket élünk, haladunk a korral;  ami nem biztos hogy épületes,  ami szívünkhöz szól és elménkben elraktározó/megmaradó; lehet, hogy  nyers, „faragatlan”, olykor a tűrőképesség határán mozgó, de valamiért, valakiért még is azonosulni tudok azzal – feltéve ha jók  a szereplő művészek,  elégedett vagyok a fellépett  énekesekkel, a kórussal, a zenekarral, karmesterrel… (a rendezésből csak azt tartom meg, amit „találatnak” tartok – ha van ilyen), találni azért olyan mozzanatokat benne, amelyeket megérthetek, amihez még nem kell „rejtvényt fejtenem”, hogy tudjam, mi is a végső mondanivalója, és persze  a függöny mögötti történésektől nem kell behunynom a szemem… Megnézem, amit kapok, aztán levonom a következtetéseket, úgyis, hogy a régen látottak iránt való nosztalgiaérzés megmarad, de elkönyvelem, hogy tetszett, nem tetszett, ha tetszett miért tetszett, ha nem tetszett, miért nem tetszett; felesleges szembeállítanom azzal a színpadképpel, látvánnyal, rendezéssel, amely gyermek-és ifjúkorom emlékei között emlékezetes emlékképként megmaradt.  Tehát  nem veszett ki belőlem a hagyományszeretet,  és bizony sokszor én is visszasírom a „régit”,  a több évtizedeset, hiszen a „hagyomány” ismeretében magamban letisztultak  ezek, s mindenkor helyre tudom tenni a múlttal szakítani kívánó, csak a mára kihegyező és kivetülő, a  kortárs, elvont képzeteket, képzettársításokat, a „valóság”, a „mindennapok” lecsupaszított miliőjét idéző, abban csapongó „ötlet-börzét”, „ötlettelen” víziókat.

Csupán kíváncsi és érdeklődő ember vagyok, míg az említett idős hölgy szemében ezért kissé „mazochista” érzetet-lelkületet kelthetek… ezt belátom.  Ez az ellentmondás persze lecseng, amikor elolvassa a Momus írásait, melyből válogatok neki és kimásolva odaadom azokat – hogy szembesüljön azzal, miből maradt ki, minek örüljön, avagy ne örüljön.   (Amikor szóban megbeszéljük az olvasottakat, szinte minden esetben hálát ad az égieknek, hogy már nincs bérlete;  nincs mi ösztönözze oda, ahol nem azt kapná, amelybe anno annyira „beleszerelmesedett”, ami félévszázados, de legalábbis több évtizedes emlékfoszlányok, amibe kapaszkodhatna… ami már  (zene)történelem. Utoljára Gruberova kedvéért mégis kivételt tett, és jegyet vásároltatott magának Donizetti Luciájára az Erkel Színházba – utólag elmondá: szívesebben vette volna, ha csak koncertszerű előadásban kapta volna…)

7122   smaragd • előzmény7121 2019-08-07 15:38:36

Nem  kellett volna ezzel a csúnyasággal a fantáziámat szennyezni...nem nézek oda és kész!

Majd fotózhatsz, ha ott tartunk :-)

7121   Héterő • előzmény7120 2019-08-07 15:24:31

"Új ruhákat vennék reprezentatív alkalmakra."

Eddig az idei nyár legnőiesebb, leg-operatisztelőbb bejegyzése!
Ezt kapd ki, bayreuthi Tannhäuser-rongáló, szakállas, sárga és fehér tütüs nőimitátor:

Le Gâteau chocolat.        Le Gâteau chocolat

Süticsoki, most egy igazi nő mondja. De a te kedvedért biztosan nem venne új ruhát...

7120   smaragd • előzmény7118 2019-08-07 14:43:52

Én az alábbiakkal teljes mértékben egyetértek és sok sikert, jó erőt kívánok a megvalósításukhoz! Még akkor is, ha mindez lehetetlennek látszik – pillanatnyilag.

Minden változik és ez a helyzet is normalizálódhat.

Abban az esetben, ha visszatérünk a klasszikus művek eredeti előadásához,

általánosságban véve és majd, ha visszatér a nézők bizalma

  • még az idős emberek is elmennének, valami szépet látni és hallani, ahogy hallom, még egyszer, mert most nagyívben kerülik az Operát,
  • nagyszülők, szülők, gyerekek, unokák generációira is lehet számítani,
  • az iskolai oktatási tervekbe is újra feszengés nélkül be lehet majd tenni az operai programot, pl. esztétikai, erkölcsi adott esetben a hazafias nevelés céljaihoz, ha még van ilyesmi egyáltalán...?
  • új ruhákat vennék reprezentatív alkalmakra :-) .

Az előzményekből kiemeltem:

Ehhez a  „hagyományos előadások  az Operában” felvetésemhez  mostanáig nem találtam hozzászólást.

A legfontosabbnak azt tartottam, hogy a remélt következő operabarát-generáció
először legalább egyszer!  az operákat az eredeti formájukban ismerhesse meg.  
Ahogyan szövegkönyv  írója és a zeneszerző  együttesen megalkották.
A mondanivalóhoz illő  színrevitelben.  

A megvalósításhoz -   mint legideálisabb, legméltóbb  helyszínre - a  budapesti  Magyar Állami  Operaházra  gondoltam.    

Szerintem ez  nemcsak az operákkal épp hogy ismerkedőket vonzaná,  de a világ más  részeiből is szívesen jönnének Budapestre  opera barátok, akiknek van igénye a tartalom és a forma egységére: hagyományos operaelőadásokra, Európa egyik legszebb, neo-reneszánszdalszínházában.

Évekkel ezelőtt úgy gondoltam, hogy ha szóba kerül valamelyik opera, az unokáimnak  elmesélem a történetét.  Zenei tanulmányaiknak hála, több dallamot ismernek. 
Ha érdekli őket, kinézünk egy előadást az Operában, és  előtte  elolvassuk az Operakalauzt, hogy a cselekményt térben-időben el tudják helyezni.  Ez néhány esetben  sikerült, máig emlékeznek rá.

7119   -zéta- • előzmény7118 2019-08-07 13:36:52

Szerintem egyetértett mindenki Veled.

Tavasszal az Aidát közvetítették a MET-ből a MÜPÁ-ban és azért vittem el a 15 éves múlt kamasz fiamat, mert a Mohácsy-féle (amúgy nem a legvadabb) rendezés maceráit szerettem volna kikerülni... Ehhez nagyon jól jött ez a klasszikus szépségű rendezés... (a felvonások közti szövegelést unta egyedül)...

7118   zöldszemű • előzmény7057 2019-08-07 12:56:35

Kedves Klára, valamint Búbánat, IVA,  Franca, Bermuda (7049 – 7056) Fórumtársak,

július -24-i 7048. sz.  bejegyzésem,  hogy a mai fiatalokkal hogyan lehetne megszerettetni az opera műfaját, válaszokat generált.
A  legtöbb hozzászólás ahhoz érkezett,  hogy az előadás természetesen érthető kell, hogy legyen:  idegen nyelven énekelt előadásnál magyar fordítást,  magyar műveknél  idegen nyelvű szöveget kell vetíteni. .
Igazat kell adnom azoknak, akik a magyar operáknál is szükségesnek tartják a szöveg vetítését, mert az énekeseknek nem minden szava érthető. Az ének  fontosabb, mint a szövegmondás.

Többen adtak  ötleteket a díszletekhez és a jelmezekhez
Szerintem a hagyományos színrevitelnek a szerzők eredeti mondanivalóját kell szolgálnia.   Hogy miként, azt szándékosan nem részleteztem,  azért van a feltételes  –hat/-het/-lehetőleg    minden mondatban.

A legfontosabbnak azt tartottam, hogy a remélt következő operabarát-generáció
először,  legalább egyszer!  az operákat az eredeti formájukban ismerhesse meg.  
Ahogyan szövegkönyv  írója és a zeneszerző  együttesen megalkották.
A mondanivalóhoz illő  színrevitelben.  
Ahogyan  a mindenkori   Operák könyvében mindenki elolvashatja.

Indoklásom:
Aki nem ismeri az eredeti művet,  később nem fogja tudni  mihez viszonyítani az egész világon dívó ilyen-olyan átértelmezéseket.
Példát is hoztam: az átdolgozást, a karikatúrát is csak az érti meg, aki ismeri azt, akiről-amiről  szól.

A megvalósításhoz -   mint legideálisabb, legméltóbb  helyszínre - a  budapesti  Magyar Állami  Operaházra  gondoltam.    
Két legyet szeretnék  ütni egy csapásra.
Szerintem ez  nemcsak az operákkal épp hogy ismerkedőket vonzaná,  de a világ más  részeiből is szívesen jönnének Budapestre  opera barátok, akiknek van igénye a tartalom és a forma egységére: hagyományos operaelőadásokra, Európa egyik legszebb, neo-reneszánsz dalszínházában.

Évekkel ezelőtt úgy gondoltam, hogy ha szóba kerül valamelyik opera, az unokáimnak  elmesélem a történetét.  Zenei tanulmányaiknak hála, több dallamot ismernek. 
Ha érdekli őket, kinézünk egy előadást az Operában, és  előtte  elolvassuk az Operakalauzt, hogy a cselekményt térben-időben el tudják helyezni.  Ez  néhány esetben  sikerült, máig emlékeznek rá.
Remélhetőleg elmennek majd más előadásokra is.

Egy  operaelőadásra  különös gonddal készülünk. Igényesebben öltözünk, az Operaház, a terek, a fények, a művészek, az élő produkció,  a közönség , a tapsok  –  sokáig tartó, sokrétű  közösségi  élmény. Lehet belőle számtalan példát felidézni, vagy tanulságot levonni.  

Előadás, otthon? Nem működik.

Gondosan kikerestem, beszereztem hagyományos, látványos, magas művészi színvonalú   DVD-ket – hiába.  Kamaszok nem ülnek velem  végig három felvonást a képernyő előtt, ha még nem ismerik a művet.  Nem fárasztják magukat a felirat apró betűinek a böngészésével – ha egyáltalán van magyar szöveg -  , hanem diplomatikusan elköszönnek és visszavonulnak az okostelefonukkal.
Teljes opera,   CD-n? Még reménytelenebb.

Ehhez a  „hagyományos előadások  az Operában” felvetésemhez  mostanáig nem találtam hozzászólást.

Rosszul közelítettem volna meg?
Nyilvánvaló képtelenség, szót sem érdemes rá pazarolni? 
Vagy annyira kézenfekvő, hogy mindenki egyetért vele? 

7117   IVA • előzmény7111 2019-08-06 04:50:17

Ha a (röviden) színházi személyzet „civillé válása” félóráig, sőt óráig is eltart, ez csak igazolja villamosvezetőm tapasztalatát. Beszélgetésünk idején a 28-as még ideiglenesen a Keletihez tartott. Mire onnan fordult és a kőbányai végállomástól újból az Eiffel Műhelyházhoz érkezett, éppen felvehette az onnan „özönlő” tömeg maradékát, amelyet immár a második járatnál szokatlannak talált.
Különben igen változó és olykor meglepő a művészek lesminkelésének, átöltözésének ideje. Hányszor előfordult, hogy ugyanarra a földalattira várakoztunk az operaházi alkalmazottakkal! Vagy mire a Radnóti Színházban megkaptam a kabátomat a ruhatárban és kikeveredtem a Nagymező utcából, az Andrássy úton már találkoztam színészbejáróból kifelé tartó színészekkel.
A kiigazítást köszönöm. Be kell vallanom, hogy az említett régi-új neveket nem tanultam meg pontosan, mert azonmód a Tolbuhin körút és a Dimitrov tér neveket használom. (Még jó, hogy kissé feljebb a Molotov tér nevét korábban megváltoztatták, így nem szokhattam meg.)

7116   IVA • előzmény7110 2019-08-06 04:43:36

De nem is hivatkoztam a fórum szabályzatára, ezúttal sem. A kifogásaimat leírtam, és nem ismétlem tovább.

7115   smaragd • előzmény7113 2019-08-05 10:13:41

Udvariasságból válaszolok, röviden.

El lehet olvasni korábbi, szintén általában rövid bejegyzéseimet az ebbe a fórumba és az említetteken kívüliekbe beírtakat is, azaz el lehetett volna olvasni…

Nem vagyok oda-visszavágó típus, ezért most már csak annyit teszek hozzá, hogy nálam a színvonal magyar anyanyelvűeknél a magyar nyelv tiszteletben tartásánál kezdődik, gondolom most már világos. :-)

Felnőtt ember vissza tudja tartani az ingereit, azaz el lehet menteni a piszkozatokat és később helyesen bejegyezni.

7114   Edmond Dantes • előzmény7103 2019-08-05 10:08:20

Kedves Lujza, köszönöm. Mi tagadás, lebuktam: nincs "Ringató"-korosztályos csöppség a közvetlen környezetemben és bár hallottam  ezekről a programokról, megfeledkeztem róla. Egy ötletünket tehát megvalósították. Pech. Illetve szerencsére :-)

7113   Edmond Dantes • előzmény7108 2019-08-05 09:59:01

Kedves smaragd, üdv. itt! Nagy öröm, hogy ezúttal nem csupán 2-3 érdekfeszítő, sokunkat megmozgató topikba (Kemény Egon, Franz Schmidt) írt be. Bár nem túl érdemi ügyben, de e rovatban is végre megszólalt. Örömmel jelentem, hogy visszatértem állomáshelyemre, ahol megszokott, ékezetes gépemen potyogok pötyögök. Nem ígérhetem, hogy ezentúl ez mindig így lesz, sőt. Megtisztelő, hogy néhány utóbbi, ékezetek nélküli beírásomat kigyűjtötte. Több is van, korábbról. Hogy attól, hogy ékezet nélküliek, színvonaltalanak lennének? Hm, érdekes (mások is írnak így olykor)...mert mi más miatt minősíthette "fenti bejegyzéseimet" színvonaltalannak, ha egyszer -ön írta- nem olvasta el azokat (sem)? Üdv. ED

7112   Edmond Dantes • előzmény7106 2019-08-05 09:46:04

1. Nem írtam, hogy büszke vagyok rájuk, legfeljebb büszke lehetek rájuk, de az nem ugyanaz és azt sem írtam. Hanem, hogy -és milyen jó ezt ismét leírni, kösz!- "dicsoseget hoznak hazajuknak. Mert mint mar irtam, a haza nem azonos a hazat aktualisan iranyito kormanyzattal, semelyikkel." (ekezetek nelkul, pfuj!)

2. Bocs, tényleg köszönöm a jegyár-infókat. Akkor kiterjesztőleg így: sem Erkel (alap) helyárait, sem a legutóbbi áremelés mértékét nem gondolnám példátlannak. Mint jeleztem, a zárvatartás átkos éveiben elmaradt áremelést akarhatták/kellett behozni, ami közgazdaságilag indokolt. A közönség "goromba" reagálás=fogyása mint az -zéta- áttekintő írásából kiolvasható, számos tényezőből eredeztethető, aminek csak egyik -szerintem távolról sem fő- oka az áremelés. 

7111   Edmond Dantes • előzmény7105 2019-08-05 09:20:02

Csak egyszer jutottam be műhelyházi előadásra, a többi produkcióra  szétkapkodták az (ingyen)jegyeket. Előadás után éppen csak elértük az utolsó "normál" járatot, a következő = már éjszakai járat 30 perc múlva jött kiírt menetrend szerint. Főleg zenekari művészeket láthattál a szerelvényen (+tűzrendészt, ha aznap nem volt havária esete), mert ők gyorsak lehetnek: hangszerüket le- ill. elteszik, gyors átöltözés, máris indulhatnak. A többi fölsorolt közreműködő nem tud ilyen hamar "civillé" válni, ők aligha érhették el a normál járatot. Dehát mit lehet tenni, ha a külső belvárosi külső Köbányai úton még nem jár az M10-es metró. M10 lesz, számozás 9-ig már foglalt. Menetrendet linkeltem! Remek PR-szlogen ötletet adhattál Főig. úrnak!! "Operát nézni jöjjön Műhelyházunkba! Nagyszerű produkciók, olcsó helyárak (csak 30€!), közvetlen párizsi vonatösszeköttetéssel!" Jobb híján -gyenge franciaságom miatt- Google fordítóval: "Venez regarder l'opéra dans notre studio! De superbes productions, des prix raisonnables (seulement 30 €!) Avec correspondance directe en train vers Paris!"  PS Apró kiigazítás: néhai Tolbuhin körút régi-mai neve Vámház körút, néhai Dimitrov tér régi-mai neve Fővám tér. Fővámház az ott álló Ybl-palota volt (nem az Népköztársaság Andrássy-úti).

7110   Edmond Dantes • előzmény7104 2019-08-05 08:45:19

UFF Jó reggelt, jó hetet-havat! Nem találtam a szabályzatban olyan passzust, ami tiltaná szakácskönyv belinkelését. Miért is tiltaná? Hiszen pl. ez a link is némileg operai vonatkozású. "A gyomor a legnagyobb karmester", mondta a maestro.. Tegnap belinkelt receptkönyv szerzője nem mérhető a "pesarói hattyúhoz"...vagy mégis? Ha Beethoven a zene Mozartja, miért ne lehetne ő a zene politika szakácsművészet Rossinija? Ha tudná, kihez hasonlítom, talán örülne neki. "Egy logikai követeztetés a felelőtlen hasonlatosdiból nem hitvallás."-írod te. Egy felelőtlen következtetés a logikai hasonlatosdiból hitvallás.- írom én. Így írtok ti (Karinthy) és így írunk mi :-) Igyekszem jelen lenni, igen: gondolataimmal együtt -akadnak, akik talán elviselik - politikai üzeneteim viszont nem. Legfeljebb gondolataim páraknak érdektelenek/nem tetszenek: átugor(hat)ják. Én bizony dolgosmagyaroztam. Dolgosak vagyunk, tán nem?

7109   Búbánat • előzmény7108 2019-08-05 07:47:18

E.D. bizonyára olyan laptopról írta az említett sorszámok alatti  "szösszeneteit", amin nincs magyar írásjel - ékezet; más fórumtársak esetében is találkozhattunk már "ékezetlen" beírásaikkal.  Magam sem helyeslem ez "írásmódot".  

7108   smaragd 2019-08-05 05:36:21

Fórum - Hozzászólások a Momus írásaihoz (RM, 2002-11-15 12:47:11)

7098, 7099, 7100, 7101, 7102

A magyar nyelv ékezetes magánhangzókat is használ,elhagyásuk magyartalan.

Nem találok mentséget a fenti bejegyzések színvonaltalanságára, és azt hiszem, hogy nem én vagyok az egyetlen, aki ezeket nem olvassa el.

7107   IVA • előzmény7103 2019-08-05 03:16:37

Nem is csak egy HÉV-et említhetünk: a ráckevei mellett a csepeli gyorsvasút, amelynek a környék rendezése, fejlesztése előtt nem volt megállója a Boráros tér és a Szabadkikötő között.

7106   IVA • előzmény7101 2019-08-05 03:11:16

1. Légy nyugodtan büszke azokra, akik miatt olykor szégyenkezni lehet.
2. Nem köszönted meg, hogy pontosítottam az Erkel Színház helyáremelésének ütemét. Ez nem baj, de a ferdítés az. Másodszor hangsúlyozom: nem az Erkel helyárait neveztem gorombának, hanem a legutóbbi áremelés példátlan mértékét, amire a közönség is „gorombán” reagált, mely reagálása szorosan összefügg a topic aktuális témájával (Zéta vitairata).

7105   IVA • előzmény7100 2019-08-05 03:02:11

Valószínűleg több, mint félezer ember távozhat a Műhelycsarnokból egy-egy előadás után. A 300-400 nézőn kívül ugyanis, több-kevesebb csúszással, még legalább százan: énekkar, zenekar, balettkar, szólisták, a művészeti, technikai és kiszolgáló személyzet, a tűzrendésztől a ruhatárosig. Nem hiszem, hogy valamennyien személyautóval közlekednek, eddig is sok ismerős arcot láttam a villamoson a színházi „szolgálattevők” közül.
Csak egy „szállásom” van. Az nem a Keleti pályaudvar, de vegyük azt példának, hiszen onnan számos további járat indul, még Párizsba is. Ha a Müpánál a 2-es jön előbb, nem érdemes tovább várakozni: arról hamar át lehet szállni a Fővámház térnél a 4-es metróra (0–9 perc várakozási idő), ahonnan a 4. megálló a Keleti. Ha a 24-es érkezik előbb a Müpához, azt sem érdemes elengedni. Késő este gyorsvonatként működik. Kevés utasa van (valószínűleg ezért nem gyakorítják), ha senki sem várakozik egy megállóban és senki sem jelzi leszállási szándékát, meg sem áll. Hihetetlenül gyorsan jut el a Keletihez.

7104   IVA • előzmény7098 2019-08-05 02:55:50

Helyetted jelzem, hogy OFF: itt két teljes hozzászólásodban nem a Café Momus írásaival foglalkozol, hanem velem. Semmilyen címen sincs helye szakácskönyv belinkelésének a Hozzászólások a Momus írásaihoz topicban. Egy logikai követeztetés a felelőtlen hasonlatosdiból nem hitvallás. A gusztustalanság és az undor szavakat csakis a leírt gondolataidra, a folyton jelen levő politikai üzeneteidre vonatkoztathattam, rád nem, hiszen nem tudom, ki vagy, valószínűleg sosem láttalak. De ha mindenárom magadra akarod venni, az ellen nem tehetek.
A hozzászólásaim időpontjai nekem nem „problémáim”, csak magánérdekűek, a tartalmaktól függetlenek, az azokra történő utalás: személyeskedés. Én nem dolgosmagyaroztam, ne is próbáld azt is rám ruházni!

7103   lujza • előzmény7101 2019-08-04 23:40:17

A Müpa megelőzőtt titeket az ötletelésben, Gállné Gróh Ilona, a módszer kidolgozója, a kezdtektől fogva tart itt Ringató néven babakoncerteket, elég nehéz bejutni rá. A közlekedést pedig nemcsak a 2-es és 24-es villamosok jelentik, bár sokan azt választják. De az 1-es villamos már Kelenföldtől Óbudáig közlekedik, gyakrabban is jár, és főleg több utast tud szállítani. Emellett buszok is járnak a Soroksári úton, sőt a HÉV mellett még vizibusz is van, de leginkább hatalmas autóparkoló, ami sehol máshol. Szükség is van rá, mert a hangversenyterem befogadókészsége az Erkelével vetekszik, és többnyire mégsem akkora probléma a megtöltése.

7102   Edmond Dantes • előzmény7072 2019-08-04 07:25:44

Kedves bermuda! Csak ismetelni tudom: irigylem bamulatos memoriajaert. A felsorolt es fel-nem-sorolt muveszek, nemelyikuk sajnos tul koran, mar eltavozott, de nem eltek, nem enekeltek hiaba. Oromet, eletre szolo elmenyt szereztek sokaknak, sokunknak. Nyugodjanak bekeben, a meg elok pedig eljenek sokaig egeszsegben. Mi pedig erjuk be a maiakkal (sok jo akad koztuk) es elvezzuk enekuket eredeti nyelven, ahogyan megirtak a muveket es ha igenyeljuk, olvassuk a magyar feliratot hozza! Orulok, hogy masnak is kedves-kedvenc olvasmanya Dumas regenye, ahonnan nickemet vettem :-)

7101   Edmond Dantes • előzmény7097 2019-08-04 07:00:45

1) Meghiszem azt! Marmint hogy nem erdekelnek. Csak ok meg ne tudjak, mert meg ketsegbeesnek es az arthat nemzetkozi karrierjuknek: ketsegbeesetten nehezebb dirigalni, rendezni, oktatni...es a hazajuknak dicsoseget hozni. Marpedig ketsegbe-nem-esett allapotban ok bizony dicsoseget hoznak hazajuknak. Mert mint mar irtam, a haza nem azonos a hazat aktualisan iranyito kormanyzattal, semelyikkel.

2) - 3) Erkelrol beszeltunk: pihentessuk Operahaz arainak ugyet, beszeltunk rola eleget. Erkel arai marpedig nem gorombak, csaknem szelidek. Daczosan Foig. ur partjan allok e tekintetben es nem csupan e tekintetben. Minden tekintetben persze nem. Az szolgalelkuseg lenne. (vo. "Cortigiani!"/"Szolgalelkek!"/Rigoletto)

MuPa-kornyeki negyedek jovobeli demografiai viszonyai egyelore nem ismeretesek, de a csecsemokoncertek bevezeteset jo otletnek tartom. BFZ-Kakaokoncertek mintajara:  anyatejkoncertek! De kedvezmenyes aron! Es meg jaratsurites sem szukseges, legfeljebb ejszakai babakocsi-rally-k lesznek a Soroksarin, Vagohid u.-ban, hidon. Izgis.

7100   Edmond Dantes • előzmény7096 2019-08-04 06:51:54

Indulatok? Nekem? Meg az sem hoz indulatba, hogy immar (napi?) felezres tomeget almodsz a Muhelyhaz kozonsegekent. Potszekezve? Vagy hogyan? Es a tuzrendeszeti eloiras: az kutya? Mert mintha 3-400-as ferohelyrol cikkeztek volna. Ejnye no! Foig. urral nem folosleges, hogy egy csoportba soroljalak, sot! bar napi otmillios  (500 nezo x 10.000 Ft) jegyarbevetellel tan meg o sem szamol...meg a 4-5-szor nagyobb Erkelben sem tul gyakran. Ezzel a bizonyara megalapozott kalkulacioval meg ot es gazdasagi igazgatojat -ha nem eppen te vagy az- lepipalod :-) mikent a muhelyhazi Totek ezek szerint majd lepipaljak az Erkel-Toscaekat. Nagy orom, hogy neked mindket MuPa-villamosjarat megfelelo nyilvan oda-vissza. Abbol a lakasodbol indulsz az eloadasra es abba a lakasodba utazol vissza, amelyikhez eppen jon a soros villamos...mint Klara irta, ugy 10-10 percenkent. Kituno  statusz! Foleg ha meg a 28-as utvonala menten is van hol megszallni a suritett ejszakai jarattal a Muhelyhazbol valo hazateres utan.

7099   Edmond Dantes • előzmény7095 2019-08-04 06:29:15

A multkor azt irtam altalanossagban, hogy szinvakokkal nem erdemes vitatkozni. Most sem teszem. De ha te Trianonrol es vegsavazasrol irsz -amirol en viszont nem irtam- akkor baj- es forumtarsi kotelessegem figyelmedbe ajanlani: fordulj egy jo szemeszhez, mert valahol, valamit ugy felreolvastal, hogy a fal adja a masikat ... marmint az a fal, aminek szemvizsgalat (szemuveg?) nelkul a vegen meg nekimesz, ami baj lenne, mert cimed ismerete nelkul, barmennyire is szeretnek, nem tudnek a segitsegedre sietni.

7098   Edmond Dantes • előzmény7094 2019-08-04 06:05:07

A linkelt oldalt sosem olvasom. A google kereso dobta ki, amikor egy olyan szakacskonyvet akartam belinkelni, ami melto helyet biztosithat 7084-ben kifejtett politikai hitvallasodhoz, amit bekereztethetnel, meg jol johet valahol, valamikor. Sosem keso. Ez az oldal pont melto a te "masik" oldaladhoz (7084) szerintem. Erzekenykedj csak nyugodtan. En nem erzekenykedtem, amikor undorodtal (marmint tolem) es amikor gusztustalannak illettel...inkabb szanakoztam es szanakozom. Viszont udvariassagomat es szeretetemet segitsegul hivva, nem intezlek el rovid uton mint tette azt nemreg ket masik forumtars. En jo fiu vagyok es tisztelettudo :-) A hozzaszolasaid bekuldesenek idopontjat nem tartom kozerdeku problemanak: azok az idopontok  valoszinuleg a te maganerdeku problemaid. Nekunk pedig ejszakai termesed udito-frissito olvasmany napkozben; koszonet erte, hogy mint friss ujdonsagot kezbesited az ...khm... ebredo magyaroknak es a mas felteken mar ebredt, eber, dolgos magyaroknak ;-)

7097   IVA • előzmény7093 2019-08-04 05:05:57

1. A nevezett személyek nem érdekelnek. De ha a haza vonatkozásában dicsőítik őket, különösen ha a provokálás szándékával, biztosítom a provokáció sikerét.
2. Az Operaház (értsd: az Andrássy úti) működési formája sem lesz reális, és egyik színházé sem az.
3. Én viszont emlékszem, és látom a műsorkalendériumok adatait is, ezért ragaszkodom a 2017/2018-as évadra szóló helyáremelés mértékének goromba jelzőjéhez. Nem a bejárató időszak (2013. február – 2013. június) áraihoz (300–1500 Ft) viszonyítottam.
A 2013/2014-es, 2014/2015-ös, 2015/2016-os és 2016/2017-es évad helyárai 500 és 3600 Ft között voltak. (A földszinti középpáholy 2. sori székei 300-ba kerültek.)
Senki sem képzelte, hogy ezek az árak az idők végezetéig változatlanok maradnak, az emelés várható volt. A következő, 2017/2018-as évadra azonban Ókovács – sajtó- és más kulturális termékek áremelését hagyományosan és megszokottan kísérő udvarias sajnálkozás nélkül, „hidegvérrel” – bejelentette, hogy az Erkel Színház helyárait a duplájára emeli, és lakonikusan hozzáfűzte: a Billy Elliotnál bevált, most is be fog válni. Ez azért volt dühítő, mert már akkor nyilvánvaló volt, hogy a musicalszínházi árképzés a Billy Elliotnál sem vált be.)
Engem kielégít a vita, fogadni nem szoktam, de nem zárom ki, hogy amikor a Müpa környéki lakónegyedekben kézbesíteni kezd a gólya, a csecsemőszínház (1–3 éves korig) mintájára bevezetik a csecsemőkoncerteket.

7096   IVA • előzmény7092 2019-08-04 04:52:50

A témák egész sorára pazarolsz indulatokat. Nem mindegy, hogyan írom le félezer ember hazatávozását a Műhelyházból? Valamelyik előadás után, amikor már csak kevesen maradtunk a 28-ason, a villamosvezető tőlem kérdezte meg, mi van a Kőbányai úton, ahonnan újabban minden este egy tömeg jön ki. Vitatkoznom kellett volna vele?
Fölösleges igyekezet egyazon optimista-csoportba sorolnod engem a főigazgatóval. Nem voltam és nem is vagyok a Műhelyház drukkere, amivel nem ellenkezik, hogy ami érdekelt, azt megnéztem ott.
A ferencvárosi Broadway jövője sem érint személyesen. Nekem oda is kiváló közlekedésem van, arra a villamosra szállok fel, amelyik előbb jön – de vannak mások is: azért szóltam hozzá, mert ez közügy.

7095   IVA • előzmény7091 2019-08-04 04:46:23

Azért írtam a témához mindössze annyit (mintegy időhatározót), hogy „az új Nemzeti Színház helyének második kiválasztását ért kifogások óta”, mert úgy gondoltam, a Hozzászólások a Momus írásaihoz topicba ennyi elég. Úgy gondolom most is: miután te egy Trianonról és a kormány szidásáról szólható vitához végszavaztál.

7094   IVA • előzmény7090 2019-08-04 04:30:33

Ha a linkelt oldalba ütközöm, ½ másodpercen belül összecsukom. A Hozzászólások a Momus írásaihoz topicban sem teszek másképp.
Nem tudom, mire szavaztál, nem is érdekel. A felelőtlen politikai vicsorgás modelljének veszélyes ismérveit ecseteltem, nem ismétlem. Nyilván vannak, akiknél bejönnek a másokat érzékenyen érintő poénjaid is.
Ha közérdekű problémának találod a hozzászólásaim elküldésének időpontjait, megpróbálhatod kezdeményezni a szerkesztőknél, hogy szabályozzák a fórum nyitvatartási idejét. Külön örülnének ennek azok, akik a másik féltekén használják a világhálót.

7093   Edmond Dantes • előzmény7086 2019-08-03 17:42:30

1) Neeem, neeem. Már az égő gyufával közelítettek a gyújtózsinórhoz Erkelnél...de mert nem jártak sikerrel, inkább külföldön próbálnak azóta több-kevesebb sikerrel szerencsét.

2) Jelen helyzet szerint Erkel Színház mai működési formája irreális ... mármint ha "reális" működésen fizető nézőkkel teltházas előadásokat értünk esténként, teljes évadban és üzemmódban = pláne működő Andrássy és Kőbányai úti házakkal súlyosbítva.

3) Nem emlékszem, hogyan emelték az árakat és mi számít bázisárnak, amihez képest 100%-kal emeltek. A bejárató időszak nem tekinthető bázisnak. De ha későbbi időszak ára a bázisár és ahhoz képest emeltek 100%-kal (amit kétlek), a mai árak akkor sem elrugaszkodottak. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a zárvatartás évei alatt elmaradt áremelést is "be kellett hozni". Nem megyek ám én szemben minden OSZI-intézkedéssel :-)

Nagy tétben fogadok, hogy igen kevés olyan lakója van-lesz a MüPa környékén épülő lakóparkoknak, akik a közelség kedvéért ugranak majd át a MüPába koncertet hallgatni.

7092   Edmond Dantes • előzmény7089 2019-08-03 17:26:28

Aha, ideiglenesen. Kb. annyira ideiglenesen mint az ideiglenesen hazánkban állomásozó...stb. M3 már "felújított" része sem üzemel hétvégéken. És a neheze = a valódi belvárosi szakasz felújítása még csak eztán jön. Eztán = ki tudja, hány év múlva. "Műhelyházból hazaáramló közönség": nem vagytok ti  =te és a főig. úr kicsit (nagyon) optimisták? Már látom, ahogy csak úgy feketéllik a környék a 10.000 Ft-os Tótékról kiáramló közönségtől. Na, ezt a jó esetben (jó esetben!) 3-400 fős ...khm... sokaságot fogják a 22h30 után egymás nyakára hágó sűrítő villamosok a belvárosi Népszínház u.-ba hordani...tudod, oda, ahol a hatos megáááll. Vidnyánszky Attila fizetős nézőit, ne aggódjunk, többnyire 4-5 taxi kényelmesen hazaszállítja, az ajándékjegyes diákokat remélhetőleg iskolabuszok viszik-hozzák. Káel Csaba sem kapkodta eddig el a járatsűrítés követelését. Nem is fogja. Úgyhogy jobb, ha kinevezzük kétharmaddal a Soroksári utat és a Vágóhíd utcát belvárosnak és operáért ezentúl a külvárosba (Andrássy út, Köztársaság II. János Pál pápa tér) bumlizunk. Ahogy kb. írod, nézőpont kérdése = ki hol lakik.

7091   Edmond Dantes • előzmény7087 2019-08-03 11:59:20

MÁO majd Vígszínház (és sok más egyéb) helyét egy háromszor ekkora ország rohamosan fejlődő új fővárosának gondosan megtervezett városfejlesztési koncepciójába szervesen beépülve jelölték ki. Tudták, belváros lesz ott. Ellenben pl. az új Nemzetit csakazértsem- megfontolásból álmodta az új hatalom nem az arra leginkább alkalmas helyre, az Erzsébet térre, inkább lett ott Gödör, majd mára azt is kisajátították. Saját célokra már jó hely. Vagy inkább került volna a Nemzeti egy másik tervezett helyre (később akár MüPa is), a Felvonulási térre, amit most teleszórnak múzeumokkal.

7090   Edmond Dantes • előzmény7084 2019-08-03 11:48:34

Ehhez a gyönyörű hitvalláshoz semmit nem fűznék, max. némi sorosozással, migráncsozással sóval-borssal fűszerezném és már kész is van a mesterszakács legújabb ínyencfogása. Ő se tud ízletesebbet. "Félre": honnan tudod, mire savaztam? És hol, mikor diktatúráztam? És hogy nem jönnek be a poénjaim: hová tűnt közismerten remek humorod? Majd igyekszem további sziporkákkal föléleszteni. Éjszaka különösen üdit-frissít majd :-)

7089   IVA • előzmény7082 2019-08-03 05:38:31

A 3-as metró felújítása remélhetőleg csak ideiglenesen rontja a főváros közlekedését.
Kétségtelen, hogy a Nemzeti Színház és a Müpa közösségi közlekedési minősége nem kielégítő, de a vonalakat illetően aligha lehetne jobb. Minden környék elérhetősége erősen függ attól, hogy a néző hol lakik.
Ókovács Szilveszter legalább megfogalmazta azt a kérést, hogy a BKK legyen tekintettel az Eiffel Műhelycsarnokból késő este hazaáramló közönség igényeire. Úgy gondolom, Vidnyánszky Attila és Káel Csaba is kezdeményezhetné, hogy 22-23 óra tájban sűrűbben járjanak a villamosok, és hogy a forgalomhoz és a helyszínek tekintélyéhez méltóbb megállót alakítsanak ki. (Bár lehet, hogy a Müpának ez nem érdeke, hiszen a nézőteret így is meg tudja tölteni.)

7088   IVA • előzmény7081 2019-08-03 05:17:16

De miért is kellene egy színháznak mindenáron a belvárosban lennie? A lentebb említett Víg ma sincs a belvárosban, a Király Színházat, a Magyar Színházat sem oda építették. A „pesti Broadway” sem a belvárosba esik, a Madáchot, a József Attila Színházat sem belvárosban létesítették. Az utóbbit születésétől a mai napig sokan kerülik is a fekvése miatt (noha már metróállomásnál van, és persze egyéb megvetésekből is), ugyanakkor mégis népszerű színháznak számít.

7087   IVA • előzmény7080 2019-08-03 05:09:20

És – amint az új Nemzeti Színház helyének második kiválasztását ért kifogások óta köztudott – a Vígszínház is hasonló optimizmus jegyében épült. Még ha nem a prérire is, de malmok, gyárak, raktárak, szegény bérházak környékére. A mai Újlipótváros, amelynek később a kedvenc színháza lett, még nem is létezett.

7086   IVA • előzmény7079 2019-08-03 05:02:39

1. Kovalik Balázs, Fischer Ádám és az Opera vezetőségének más tagjai egyetlen szót sem emeltek az Erkel Színház mellett. Hidegvérrel asszisztálás helyett használhatnám a szolgai hallgatást is, és akkor még jóhiszemű vagyok.
2. Nem tudom, mely „évtizedekre” gondolsz, mindenesetre az Erkel Színház „visszaalakítása” Városi Színházként működésének formájára a mai világban sajnos irreális, az álmok dimenziójába tartozó ötlet.
3. A 100 %-os alaphelyár-emelés bármely nagyságrend esetében goromba, és a következmény bizonyította, mennyire nem célszerű. Más színházakban sem emelik a helyárakat kétszeresükre egyik szezonról a másikra, a menőkben sem. A Centrál Színház My Fair Ladyjének legmagasabb árai 6 ezerrel indultak, és még most sem kerülnek annak duplájába (10 körül vannak).
„Nem emlékszem”…, hogy olyant írtam, miszerint a IX. kerületben épülő lakónegyedek belvárosi szövetté varázsolnák a Müpa környékét. A nagyvárosias jelleg és a benépesedés alakításában játszhatnak szerepet, s hogy ez mennyire lehet tényező a Müpa nézőterén, azt a jövő kérdéseként vetettem fel.

7085   IVA • előzmény7078 2019-08-03 04:51:26

Szerintem a film jelzőjeként az új értelme nem abszolút. Azt írod, többnyire új filmeket nézünk, ez lehet igaz részedről, részemről már nem – de nem is rólunk van szó, hiszen ebben a mondatban általános alany van. Hála az elérhetőségnek, szerintem az emberek legalább annyi „régi” filmet néznek, mint „újat”.
Az újraszinkronizálás ellen vagy mellett nem érdemes vitatkozni, mert az hanyagság, valamint jogi és nyerészkedési ügyek és ügyletek folyománya.

7084   IVA • előzmény7077 2019-08-03 04:45:07

Nosza, undorodjunk kölcsönösen, és bár ez OFF azonmód, hadd legyen érvényes bárhol és mármikor. Politikai és médiaszimpátiáinknak, illetve -ellenszenveinknek nem kell egyezniük, és jobb, ha azok itt hallgatnak, mint ha leíródnak. De az utóbbi is túlélhető. Én azért használtam most erős kifejezést (bár mindjárt kiderül, mennyire nem az mégsem), mert kártékony és kétélű divatnak tartom, hogy valaki a jelen hatalmat (és sajtóját), mert azt nem ő választotta és nem tetszik neki, valamelyik diktatúrához hasonlítja. A fasizmus, a (Magyarországon maradva) Rákosi- és a Kádár-korszak mérhetetlen emberi veszteségeket és áldozatokat követelt. A mostani, harmadszor is a választók akaratából hatalmon levő kormánynak az előző, keményebb-lágyabb diktatúrákhoz hasonlítása, illetve ilyen vélt hasonlóságra való utalás, nem kevesebb, mint az elhunyt és túlélő áldozatok tömegeit ért veszteségek és szenvedések bagatellizálása, ezáltal az ő emlékük gyalázása. Bízom abban, sőt hiszem, hogy részedről nem ez az eredeti szándék, de az itt leírt véleményem miatt hadd tartsam a poén kedvéért semmi sem drága jópofaságokat gusztustalannak.

7083   Edmond Dantes • előzmény7082 2019-08-02 14:53:16

Minden jóra fordul, ha elkészül az M6-os metró, közvetlen összeköttetést teremtve MüPa és a még annál is megközelíthetetlenebb Műhelyház között. Azért M6 lesz a neve, mert mint tudjuk, M5 pár nappal ezelőtt elkészült és ünnepélyesen föl is avatták. Apró szépséghibája, hogy H5 néven úgy 130 éve egyszer már elkészült és belátható időn belül ott egy árva kapavágás nem várható. Hamarabb lehet M6-unk...

7082   Klára • előzmény7081 2019-08-02 14:36:23

Nem volt belváros, nem is lesz az. Ez így igaz!  A MüPa elhelyzése valóban nem megfelelő,  a tömegközlekedési megközelíthetősége pedig katasztrofális! Volt szerencsém pár alkalommal a 2/24 villamos megállójában azon a keskeny járdaszigeten álldogálni a villamost várva, és közben hallgattam a mellettem várakozó bel - és külföldi nézők zúgolódását! Mert ugye este már mindkét járat 10 percenként közlekedik! Akinek nem a Jászai Mari tér felé, vagy kifejezetten a Keleti pályaudvar felé van az uticélja, annak valamire át kell szállnia, ami este nem is olyen egyszerű, éppen a járatsűrűség, bocs ritkaság miatt! Ráadásul a hármas metro munkanapokon a Kőbánya -Kispest végállomás és a Nagyvárad tér között nem közlekedik, szombat-vasárnap pedig Kőbánya- Kispest és a Lehel tér között nem közlekedikk, tehát további átszállűsi variációk jönnek számításba! 

 

7081   Edmond Dantes • előzmény7080 2019-08-02 10:26:09

Ez így igaz, egész életemet onnan nem túl messze élem le. Dicséretes, ahogyan a Duna vonzerejét kihasználva Budapest északi és déli irányban terjeszkedik az utóbbi időben. (Más kérdés, hogy építészeti szempontból milyen színvonalon.) Pl. London is terjeszkedik a folyóparton (Docklands), pedig a város ölég méretes cucc amúgyis. Azonban sem Docklands, sem Garancsi-negyed, de még a Vágóhíd u./Soroksári út sem belváros. Nem volt, nem lesz az.

7080   -zéta- • előzmény7079 2019-08-02 10:17:17

Ad UFF: Amikor az Operaház telkét kijelölték az építkezésre, ott még csak városszéli kertek voltak, s a határt a mai Oktogonon lévő temető jelentette...

7079   Edmond Dantes • előzmény7047 2019-08-02 09:59:32

Talán megbocsátod, hogy csak most reagálok erre, cserében röviden, a te pontozásod szerint.

1) Nem emlékszem, hogy zseniálisnak neveztem Kovalik Balázst. Nem emlékszem, hogy ő és Fischer Ádám -aki viszont valóban nagy karmester- hidegvérrel asszisztáltak a színház lebontásának ötletéhez, még kevésbé, hogy a lebontás az ő fejükben merült fel. Egyébként egyiküknek sincs szüksége az Erkel Színház kontextusára ahhoz, hogy dicsőíteni kellene őket ... ellentétben utódaik jelentős részével.

2) Az Erkel Színházra valóban nem téglát kell dobálni, hanem -a főigazgató ígérete szerint- tisztességesen felújítani és tisztességesen kialakított repertoárral tisztességesen megtölteni vagy ha ez nem mindig megy, akkor részben vegyes profilú azaz részben befogadó színházzá át- ill. visszaalakítani, ahogyan és amilyen az volt évtizedeken át.

3) Egyetértek, kivéve a helyáremelést. Nem volt goromba. Jelentem, más színházakban is emelnek jegyárat. Mármint a menőkben. Igaz: akad, ahol meg ingyen osztogatják a belépőket.

UFF A MüPa körül épülő lakóparkoktól a Soroksári út és a Vágóhíd utca és a Müpával átellenben a Ferencvárosnak egy egész negyede nem varázsolja belvárosi szövetté a környéket, a Budán épülő Garancsi-negyed bevallottan egyfajta előkelő sziget lesz. Ezeknek a majdani lakossága aligha lehet (komoly) tényező a Müpa közönségének összetételében.

7078   Edmond Dantes • előzmény7075 2019-08-02 08:31:39

Megsúgom, de csak néked: új film az, ami új. Ez nem relatív, ez abszolút. A régi filmek egy részét is eredeti nyelven vetítik vagy ami sokaknak nem tetszik: idővel újraszinkronizálják. Ez a régi filmek régi szinkron(hang)jainak rajongói számára olyan mint az operák újrafordítása a régi fordítások iránti operarajongók számára...kivéve persze magukat az újrafordítókat: nekik az effajta újítás, értsd: felkérés szerfölött tetszik. Aligha operabolondok, akiket nem lehet elcsalni idegen (eredeti) nyelvű előadásokra. Az operák konganának az ürességtől, ha így lenne...vagy mind operabolondokkal vannak teli. (Nem az Erkel van teli, az nincs teli, de nem emiatt.)

7077   Edmond Dantes • előzmény7074 2019-08-02 08:17:38

CÖF CÖF CÖF "A hír szent, a vélemény szabad." Az enyém is. Ugye? Mélyen egyetért(ett)ünk abban, hogy a nem tetsző vagy érdektelen beírásokat átugorjuk. Ugye? Tehát: hóóó-rukk!! PS Ha tudnád, hogy én mi mindent tartok gusztustalannak és -egy korábbi, rám célzó igédet kölcsönvéve- mi mindentől undorodom: huhúúú! Ugye? A Café Momus Komolyzenei Magazin Hozzászólások a Momus írásaihoz című topicjában az előző politikai hatalomra, médiájának ilyen hasonlítással történő, torzító utalás bezzeg tetszik, ugye? UFF(izi)!

7076   IVA • előzmény7073 2019-08-02 05:32:11

Kedves Makkzs, köszönöm, hogy az én reagálásomra is utalt, így már engedékenyebben fogadom negatív jelzőjét az „Erkel Színház nevében”.
A rendezők ügyében azonban szigorú maradok. „A rendezőnek mindenképp figyelemmel kell arra is lennie, hogy a karzatról az apró gesztusok nem fognak látszani” – írja. Én ezt úgy szigorítanám, hogy a rendezőnek mindenképp figyelemmel kell lennie arra is, hogy a nézőnek a karzatról is kell tudnia érzékelni az énekesek gesztusait. Normális helyzetben (korokban) ez úgy teljesült, hogy egy rendező akkor juthatott opera színreviteléhez, miután hosszú évekig, évtizedekig inaskodott nagy és főrendezők mellett. Ugyancsak kivételes képességekkel juthatott operarendezéshez egy prózai színházi rendező, hiszen az operának nemcsak a műfaja és a színpada, hanem az egész tere eltér a kisebb színházakétól. Sajnos a néző ma azt érzékeli, hogy operarendezéshez és „főrendezéshez” akárki hozzájuthat.

7075   IVA • előzmény7067 2019-08-02 05:24:20

Relatív, hogy mint nevezünk új filmnek. Amelyeket a tévében adnak, ritkán „újak”, aki nem jár a bemutatómozikba, többnyire régieket lát. Sőt, a tv-csatornák és videómegosztók közönsége többnyire a vitathatatlanul „régi” filmeket nézi. Az operák esetében azokra a nézőkre is kell gondolni, akik egyáltalán nem ismerik az alapműveket, a számunkra legnépszerűbbeket sem. Az ehhez a korosztályhoz tartozó hozzátartozóimat, noha angol és spanyol tannyelvű iskolába járnak, illetve nem operabolond ismerőseimet én már egyáltalán nem tudom elcsalni idegen (eredeti) nyelvű előadásokra. A színház alapvetően nem stúdium, primer érzelmi hatásnak kell érnie a nézőt: mintha hozzá szólnának.

7074   IVA • előzmény7066 2019-08-02 05:20:23

Ha csak azonos sémájú riportokat hallasz a közmédiában, akkor elégtelen számú minta alapján általánosítasz.
A Café Momus Komolyzenei Magazin Hozzászólások a Momus írásaihoz című topicjában a jelen politikai hatalomra, médiájának ilyen hasonlítással történő, torzító utalást még félrekalandozó társalgásban sem OFF-nak, nem is UFF-nak, hanem gusztustalan nyomulásnak találom.

7073   makkzs 2019-08-02 00:52:28

Köszönöm a blogbejegyzésem megosztását, és köszönöm azoknak, akik elolvasták, és pláne azoknak, akik kommentelték. 1. Az Erkel "kellemetlenül nagy" alatt azt értettem, hogy ha valaki meg akarja tölteni, akkor rendkívüli nehézségeket okoz ez a feladat, mert csak a legnépszerűbb operák hagyományos rendezésétől várható, hogy ez megoldható, továbbá a rendezőnek mindenképp figyelemmel kell arra is lennie, hogy a karzatról az apró gesztusok nem fognak látszani. Jártam néhány előadással úgy, hogy kifejezetten nem tetszett a rendezés a földszintről, és amikor valami miatt az erkélyről sikerült csak megnéznem újra, akkor jöttem rá, hogy így szinte még jobban élvezhető. A látvány emiatt sem lehet teljesen kiiktatható elem - ha egyszer messziről az arcok nem látszhatnak.

2. A külföldi nézőkkel kapcsolatban: természetesen tudom, hogy vannak olyanok, akik épp az opera miatt jönnek Pestre. (A Wagner-napok kapcsán sem merül fel bennem, hogy az épület miatt vannak ott.) Ennek ellenére a személyes tapasztalataim azt súgják, hogy mégis rengetegen vannak, akik otthon nem rendszeres operalátogatók (mert annyira drága a jegy, hogy Nápolyban, Milánóban, stb) nem engedhetnék meg maguknak amúgy sem, és az általunk drágának tartott helyek nekik olcsók, és így még kísérletként is bevállalnak egy-két felvonást. Sok külföldi vendéget vittem én is így, sokan velem voltak életükben először operában. Azt hiszem, hogy nehéz lenne vitatni, hogy az Operaházban mindig nagyobb arányban voltak a külföldiek, mint az Erkelben.

Alapos közönségvizsgálat nélkül nyilván nemigen lehet kinyilatkoztatni, csak benyomásaink lehetnek.

Makk Zsuzsanna (Mezei néző)

 

7072   bermuda • előzmény7069 2019-08-01 23:08:58

Kedves E:D: (mint kedvenc regényem főszereplője üdv) igen szerencsés is voltam, nagyon fiatal és nagyon rajongó.Már az említett operákat jól ismertem, s nem okozott nehézséget a szövegértés miután valóban minden szavukat értettem. Már idős vagyok de emlékszem kedvenceim szavaira, arra, h mikor hova léptek milyen ruhában voltak.. Pl a Nyugat lányában, Házy hogyan húzta fel a kesztyűjét "Úgy öltözöm fel ma este, mintha szent ünnep lenne..."..vagy Ilos hogyan rugta be a kocsma ajtaját: "Ki szedne ráncbe engem?"  Vagy a duett: Néma volt a száj, de muzsikált a sziv....etc. Boldog vagyok, h emlékezhetem.

7071   ladislav kozlok • előzmény7060 2019-08-01 09:54:52

Kedves Antonín,

Kaufmann kiejtését valaki más kritizálta, de  2013.szept. 9.-kén  megjelent 1 cikked - Tanmese egy balul sikerult Wagner lemez kapcsán. Itt szerintem  nem nagyon voltál igazságos Kaufmannal szemben. Viszont ebben az évben volt valamilyen Kammer Milieu-ben  egy Rigoletto eloadás, ahol a címszerepet Durčo, szlovák bariton énekelte, akit Te nagyon megdicsérted. En erre azt írtam, hogy a nuvész úr nálunk negyed rangú bariton - utálom a tremoloját.

En a szombati eloadást láttam Szegeden, véleményemet fenntartom. De ahogy tík szoktátok mondani - izlések és pofonok.

 

 

 

 

7070   Edmond Dantes • előzmény7061 2019-08-01 08:47:56

OFF Ajánljon egy jó kocsmát, ahol kulturáltabban vitatkoznak, viselkednek: talán benézek ;-)

7069   Edmond Dantes • előzmény7054 2019-08-01 08:39:17

Egészen biztosan kivétel éspedig szerencsés kivétel. Szerencsés, sőt: kivételes képességű az az ember, aki mindent ért(ett), az énekesek minden szavát, aki kívülről tudja a fölsorolt és az etc. operákat még ma is. Sajnos -vagy nem sajnos- a nézők úgy 99,99%-a nem rendelkezik e rendkívüli (meg)értő és memorizáló képességgel és ha szükségesnek tartja, igénybe veszi a feliratozást. De ha ma is fejében vannak az operák szövegei szőröstül-bőröstül, akkor semmi baj: hátra kell dőlni és az eredeti nyelven énekelt dalművek élvezete közben az évtizedekkel ezelőtt memorizált magyar szövegek úgyis előjönnek és nem kell semmit olvasni. Irigylem!

7068   Edmond Dantes • előzmény7053 2019-08-01 08:29:23

Teljesen egyetértek, de ami az egyetértésemnél fontosabb: pontosan úgy van, ahogyan írta. Legutóbb a Műhelyházban volt szerencsém élvezni magyar művek magyar felirattal való megsegítését, ami, lévén szó egy ritkaságról és egy ősbemutatóról, hasznos segítség volt a pontosabb megértéshez és a beszélt szöveg és a zene közti összefüggések követéséhez.

7067   Edmond Dantes • előzmény7065 2019-08-01 08:24:22

Jól reméled: éles szemmel és füllel vetted észre, hogy az én "ugye"-m szándékosan került a beírásba. Amit viszont valóban sajnálatosnak tartok, az a szinkronizálás nélküli, "feliratos" filmek rohamos térhódítása. Kardinális különbség a film és az opera pontosabban megtekintésük között pl. az, hogy többnyire új filmeket nézünk, új operákat viszont csak elvétve és a szinkronizálás hiánya arra kényszeríti a nézőt, hogy a filmek és a szereplők nézése helyett nagyrészt a szöveget kényszerüljön olvasni. Nincs ugyanez a kényszer operák esetében, mert azok cselekményét jórészt ismerjük. Aki beéri a "jórészt ismeréssel", annak nincs más dolga mint hátradőlni székében és azon a nyelven hallgatni-nézni a dalművet, amilyen nyelven azt megírták. Úgy teljes, úgy hiteles. Aki viszont új részleteket, apró finomságokat szeretne felfedezni régi kedvenceiben, megteheti, hogy olvassa a magyar feliratot.

7066   Edmond Dantes • előzmény7064 2019-08-01 08:11:02

UFF UFF (kiált a néma indián) Jó neked, én a köztévén sosem hallok a műsorvezető felvetésével ellenkező tartalmú választ, sőt meglepőt sem. Ismét fiatalnak érezhetjük magunkat, mert Megyeri Károly édes-búsvidám Kádár-interjúinak álomvilágába ringatnak, azzal a nem csekély különbséggel, hogy ma (még?) egy mozdulattal más világba  kattinthatjuk magunkat, bár ez a "más világ" egyre szűkül. Lehet, hogy közszereplők bármely műfajban, de nem bármely csatornán közölhetik mondanivalójukat, már ha a paletta nem "megfelelő" oldalán vannak. Egyébként én sem szeretem és nem (nagyon) nézem a be- és túlkiabálós műsorokat. Az interjú és a vita talán csak műfaji formák...miként az álinterjú is. Bizonyos médiumokban utóbbi élen jár.

7065   IVA • előzmény7063 2019-08-01 03:05:02

… Amint a következő hozzászólásod első mondatába ékelt ugye sem azt üzeni, hogy egyet kell értenem veled. Remélem!

7064   IVA • előzmény7062 2019-08-01 02:58:58

OFF-OFF-OFF: Jó szívvel ajánlásod nélkül is nézem a köztévét (is), ezek szerint te is. És valószínűleg mégsem ugyanazt halljuk. Én a köztévén is gyakran hallok a műsorvezető felvetésével ellenkező tartalmú választ, sőt meglepőt is. Persze ez akkor is lehetséges, ha a riporter előre megfontoltan felkínálja az ellenvetést. Ez technika kérdése. Az interjú és a vita csak műfaji formák. Az a közszereplő, akinek mondanivalója van, bármelyik műfaj kereteiben a saját gondolatát közli. Az egymást túlkiabálók véleménye viszont alapvetően egyezik, hiszen többnyire ugyanabból a bagázsból valók, csak a fenyegetőzések és átkozódások nemeiben akad nézeteltérés.
Az ugye ma már gyakrabban töltelékszó („vatta”, mint pl. az igazándiból), sőt inkább rossz szokás, semmint egyetértésre biztató, mint az úgy-e? alak volt valamikor...

7063   Edmond Dantes 2019-07-31 15:26:02

A nyelven enekles/magyar feliratozas ugye szerencsere mar eldolt, de azert csak rugozzunk tovabb a teman, uborkaszezon van es nyari szunet. Magyar nyelvu eloadas eseten is fokozza az elvezetet es erthetoseget a magyar felirat. Tovabba a hallaskarosultakra is tekintettel kell lenni. Az enekeseket/korust ill. szolamaikat a maguk teljessegeben sosem lehetett erteni...vagy ha es akiket igen (de nem), ok mar nincsenek itt. Addig is, ameddig felno a minden szot erthetoen eneklo uj generacio, marad a felirat. Azaz orokre. A forditok pedig atkepzik magukat szovegfeliratozova. Szep, hasznos munka.

7062   Edmond Dantes 2019-07-31 15:16:57

OFFOFF Akik nem szeretik a feszkos, egymas szavaba vagos studiobeszelgeteseket, azoknak jo szivvel ajanlom pl. a kozteve reggeli musorfolyamat. Vita zero (es vita dolce), az egyik musorvezeto -szinte?- minden mondataban hallhato az "ugye" szocska is: nagyon cuki, szinte mar valaszolni sem kell a kerdesre, eleg lehet egy konnyed bolintas.

7061   Klára • előzmény7058 2019-07-31 13:56:02

"címzetes értelmiségiek sem vitatkoznak kulturáltabban, mint ők a kocsmában."

Sőt, egyik-másik kocsmában kultúráltabban vitatkoznak, viselkednek, mint ezeken a helyeken. Egyébként itt a cél a csatornának a nézettség,  a megjelenő egyéneknek pedig az ismertség, a legteljesebben negatív értelemben vett népszerűség" Ennyi....)

7060   -zéta- • előzmény7059 2019-07-31 09:42:20

Kedves Kozlok, valakivel összekeversz szerintem.... 

7059   ladislav kozlok 2019-07-30 23:57:41

 

ZETA,  ép hogy két holgy volt kituno  és Boldi csapnivalo, de  hát mit várjak  Toled aki  Durcot jot baritonnak tarjta éd Kafmannak a  német kiejtését rosznak.

7058   IVA • előzmény7057 2019-07-30 01:53:52

OFF: A kerekasztal-beszélgetések moderátorai kifejezésről jut eszembe. Milyen divat lett (azokban a tévékben, ahol kerekasztal-beszélgetések és moderátorok vannak), hogy a vendégek hosszú perceken át egymás szavába kiabálnak, a moderátor vagy hagyja őket, vagy közéjük csatlakozik, és az egészből egy gondolat sem érthető. Ilyenkor látszik, hogy ezeknek a televízióknak nincs is értelmes üzenetük. A „feszkó” lényeges, sőt maga a cél, az hozza a nézettséget: a nézőknek tetszik, ha címzetes értelmiségiek sem vitatkoznak kulturáltabban, mint ők a kocsmában.

7057   Klára • előzmény7056 2019-07-27 10:59:52

Azt hiszem, akkoriban alapkövetelmény volt a helyes szövegmondás, a tiszta szövegéneklés.  Ez mára valahogy kikopott a követelmények közül, legalábbis részben.Tisztelet a kivételnek!  Persze, ha a TV bemondónál, a kerekasztal beszélgetések moderátorainál, stb. nem követelmény a helyes, tagolt magyar beszéd, akkor miről beszélünk? Az egyik TV csatornán (ez itt nem a reklám helye) rendszeresen nézem a "Hogy volt" sorozatot, melyben a korábbi évek nagy  énekes- és színészegyéniségeire  emlékeznek még élő pályatársak, illetve a mai generáció tagjai. Többször elhangzik, hogy X.Y. rendező, vagy Q.Z művész, művésznő mellett nem lehetett pongyolán beszélni! Mert lezavarták a színpadról, ahogyan azt is, aki a próbákra nem kellően felkészülve ment el!

Persze, az eredeti nyelven előadott darabok szövegének "maszatolása" sem bocsánatos bűn, számos nagy énekes énekel kiválóan több nyelven, akkor is, ha éppen nem beszéli társalgási szinten. Ez szerintem csupán odafigyekés kérdése. És miiért van az, hogy magyar anyanyelvűként, tárgyalóképes német nyelvtudás birtokában egyik-másik német énekes áriáit tökéletesen értem, egyik-másik hazai énekesét meg  magyarul is alig!

7056   IVA • előzmény7054 2019-07-27 03:54:43

A felsoroltaknál jóval több énekest tartok számon, akik a szövegét jól lehetett érteni, inkább a kivétel volt elenyésző. Természetesen az énekesek sokkal tisztábban deklamálták a magyar művek szövegét is, amikor mindent magyarul énekeltek, és nem ismerték a „közönség számára úgyis alig érthető” idegen szöveg maszatolásának kényelmét.

7055   IVA • előzmény7053 2019-07-27 03:52:15

A magyar operák magyar nyelvű feliratozásáról, illetve annak elvetéséről nem én fogok dönteni. Számomra lenne egy rossz üzenete: itt olyan szöveges művet adnak elő, amelyet feliratozás nélkül nem lehet megérteni. Ennek van olyan távolságot tartó hatása, mint annak, ha első hallásra nem ért meg minden szót a közönség. A másik kifogásom az, hogy ha a színpadi látvány színeinek, fényeinek van összhatása (elvileg kell lennie), azt rontják az erős zöld és égő napvörös feliratok, meglehetősen nagy felületen a színpad fölött.

7054   bermuda • előzmény7053 2019-07-27 00:10:51

Valószinű kivétel vagyok, 62-től jártam operába, s mindent magyarul énekeltek.Érdekes módon mindent értettem, főleg a tenor és a bariton minden szavát, de a szopránokét is , Ha nem igy lett volna , akkor nem tudnám kivülről a Bohémélet, a Manon, a Nyugat lánya, A Végzet, az Álarcos  a Carmen  etc. operákat még ma is, és nem a zárt és ismert áriákat, a többit is értettem.Igaz, h csak akkor mentem amikor Ilosfalvy, Melis, Házy , Déry,  Komlóssy szerepeltek.Az ő énklésüket minden szavukat tökéletesen értettem s 3-4 előadás után már kivülről tudtam is.... sőt máig a nagyrészét..

7053   Franca • előzmény7052 2019-07-26 08:10:15

De miért ne lenne magyar felirat? Akinek nincs rá szüksége, az nem nézi. Ahogy már írtam, idén MIskolcon feliratozták a Hunyadit és akivel csak beszéltem, mint nem operába járó nézők (bérlet részeként adták), hálásak voltak érte. 

Nekem több, mint 35 év operába járás után nincs szükségem feliratra, az a fajta vagyok, aki egyébként is felkészül előre. De küldetéstudatból számos alkalommal próbáltam barátaimmal megszerettetni a műfajt. Az egyikkel a Bánk bánt néztük meg először Budapesten és noha nyilván tanulta a történetet az iskolában, rendkívül zavarta, hogy nem érti, éppen mit énekelnek, mi történik a színpadon. A zene el sem jutott hozzá, mert figyelme kimerült abban, hogy próbálta megérteni az énekelt szöveget. Sokat segített volna önként vállalt küldetésemnek a felirat. Így viszont nem mentünk többet együtt.

7052   IVA • előzmény7051 2019-07-25 23:26:13

Vajon amikor minden opera-előadás magyar nyelven ment, miért nem gondolt senki sem a magyar feliratozás szükségességére? Akkor is léteztek ehhez technikák, feliratok készültek a külföldi filmekhez (sőt már a némafilmekhez is), lehetett villanyújságot olvasni a Lenin körúton.
Az az intézmény, amelyről beszélünk (a Magyar Állami Operaház) egyáltalán nincs pénzszűkében. Sok tekintetben tetten érhető a pazarlás is. A Gioconda locsi-pocsis Velencéje sem lehetett olcsó (csak éppen rossz, sőt kellemetlen).
A jó díszletnek, ha szép, ha nem, mindvégig játszania kell a drámában. De nem mindenki figyelmes mindenre, zárójeles megjegyzésed kulcsfontosságú.
(OFF: Nemrég a Facebook valamelyik budapesti témájú csoportjában az egyik tag azt állította, hogy a kilátás nem tényezője egy ingatlan értékének. Évekig lakott Buda legszebb helyén, hegyekre, a Dunára néző kilátással. Egy hétig érdekesnek találta, aztán soha többé nem nézett ki az ablakon, hiszen mindig ugyanazt látta. Az én kilátásom, bár nem jelentéktelen, nem kívánkozik anzixra, de 44 éve nem tudok betelni vele, lépten-nyomon bámulok kifelé, sosem unom meg. A változatosságról gondoskodnak az év- és napszakok, az időjárás, az élet. Az is igaz, hogy a pazarnál szerényebb látnivalók erősen kötődnek az életemhez és az érzelmeimhez. Valahogy ilyen szerepet játszanak a jó díszletek, bármilyen koncepció szerint és technikával készülnek is, akár A bahcsiszeráji szökőkút festett díszleteinek pompájáról, amely a véres tragédiákat ellenpontozza , akár a (régi) Porgy és Bess füstlepte, fülledt, nyomorúságos udvarának atmoszférájáról, akár A lombardok vetített, többnyire a zene érzékfeletti hatásait hangsúlyozó képeiről van szó.
Szóval ennyire nem vagyunk egyformák, eltérően hatnak – vagy nem hatnak – ránk a látványok ingerei és üzenetei.)

7051   Franca • előzmény7048 2019-07-25 16:52:55

Annyival egészíteném ki, hogy a magyar nyelvű előadásokhoz is szükséges a magyar felirat szerintem. 

A leegyszerűsített díszletekkel - különösen, ha az intézmény pénzszűkében van - teljesen egyetértek. Életem egyik legemlékezetesebb előadása egy berlini Alvajárók volt, ahol a díszletet egy vászonra festett kétdimenziós tehén és néhány szék, ajtó, válaszfal képezte. Az énekesek - nyilván megfelelő rendezői instrukciók alapján - olyan jól játszották a szerepüket, hogy nem is hiányzott más, remekül szórakozott mindenki. Láttam olyan fatasztikus Don Giovanni előadást , ahol a díszlet egy pad és egy mozgatható, több részből álló kerítés volt. A kiváló rendezés és játék miatt sokkal emlékezetesebb maradt, mint az azóta látott jó néhány, korhű és nem korhű, de gazdag látványvilágot felvonultató Don Giovanni előadás. Rá kellett jönnöm, hogy - legalábbis nekem -  a díszlet vajmi keveset segít, ha nincs mögötte rendezői koncepció, énekelni és játszani tudó karizmatikus szereplők. Az ember megcsodálja, amikor meglátja, de utána már nincs sok szerepe, nem sok nyomot hagy maga után (számomra természetesen). 

7050   IVA • előzmény7048 2019-07-25 03:47:24

Kedves Zöldszemű, noha az Operaház válsághelyzetét úgysem oldhatjuk meg kívánságműsorral, hadd fűzzek néhány opponáló gondolatot az eszményeidhez.

- A díszleteket - ha az elemeiknek nincs döntő szerepük - a végletekig le lehet egyszerűsíteni. (Egy fal, egy-egy ajtó, egy-két függöny, egy fél ülőgarnitúra, esetleg egy kerevet, stb. - a legtöbb opera előadható így. Ami még szükséges, a mai fantasztikus technikával a hátsó falra vetíthető.)

Mivel az opera a maga (általában) nagy, szimfonikus zenekarával (olykor színpadi zenével), énekkarával (olykor balettegyüttessel), komplikált és bravúros szólamokat megoldó szólistákkal és együttesekkel, a színpadi játékkal korántsem olyan műfaj, amelynek kifejezésmódja végletekig leegyszerűsített, hogyan illenék hozzá végletekig leegyszerűsített látványvilág? A nagy formátumú és erős hatású zenei élményhez ugyanolyan vizulis élmény illik és jár, ha nem a partitúrát olvasom és a lemezt hallgatom az otthonomban, hanem időt, pénzt és fáradságot áldozok egy operai estére. Egyébként több előadásunk van már, amely megfelel felsorolt igényeidnek: az Olasz nő Algírban vagy a Lammermoori Lucia díszletelemei alig többek falaknál, ajtónyílásoknál, mintha a minimálstílust kedvelő harmincas korosztálynak akarnának kedveskedni velük.
Amíg különböző és különböző stílusú művek léteznek, (elvileg) különböző rendezők különböző koncepciókkal, hogyan lehetne egyenrecepthez kötni az előadások látványvilágát? A nagy mesterek, művészek (Spannraft Ágoston, Oláh Gusztáv, Fülöp Zoltán, Forray Gábor, később Csikós Attila) idejében sem egy kaptafára és főleg nem azonos technikával készültek a díszletek. Mindegyiknek volt stílusa, arca, világa és egyűttműködése a világítás- és színpadtechnikával.
Vetített díszlettechnika sem egyféle létezik csupán, és azt sem szereti mindenki. 1974-ben a nagy sikerű és a Covent Garden által is megvásárolt, puritán térben előadott Lombardok-előadásunk igényes és dekoratív vetített színpadképei sem arattak osztatlan sikert, sokan gúnyolták mozinak, diavetítésnek, még ezen a fórumon is akadt, aki utálkozva szólt róla (én nagyon szerettem), az pedig szinte kiverte a biztosítékot, amikor 1975-ben az Odüsszeusz hazatérésében (Sudlik Mária és Sass Sylvia „főszerepeltetésének megismétlése” mellett) Mikó András, illetve Forray Gábor mintha nem tudott volna továbblépni a szcenírozásban sem.
A „mai, fantasztikus technika” ellenére számomra pl. amatőr ötletnek és kivitelezésűnek tűntek a Müpa-beli Ring hátsó és egyéb falakra vetített látványmegoldásai.

- A jelmezek is lehetnek szerények, a korhűség illúzióját keltők, mindenképpen a darab mondanivalójával összhangban” – erre sem lehet általános recept. Ha egy királynőre, grófnéra, császár- vagy fáraólányra, vagy egy nagyvilági kurtizánra szerény jelmezeket adnak, az a darab és a jellem meghamisítása. Jelenleg színpadi divat a szereplőkre erős és egyszínű, mai ruha- vagy bútorszövetből készült jelmezt adni, amelyeknek legfeljebb a hossza és egy-egy vonala igyekszik halványan utalni valamilyen „általános” történelmi korra. Egész estés divatbemutatót tudnék itt leírni az elrettentő példákból, egynél maradva említem meg Lucia metálkék estélyi ruháját az ominózus esküvőn. Ez is hamisítás, még inkább a tehetség, a fantázia és a műveltség megúszása.
Én úgy gondolom, az Operaház egyik legnagyobb betegsége ma a színházi tehetségek hiánya és az ebből fakadó igénytelenség.

7049   Búbánat • előzmény7048 2019-07-24 18:56:12

Messzemenőkig egyetértek  gondolatmeneteddel, felvetéseiddel, kedves  "zöldszemű"!

7048   zöldszemű 2019-07-24 16:35:05

„Temetni veszélyes” – és „elpártoló nézők”.

Csak lesem, mikor rukkolhatok elő régóta keringő eretnek gondolataimmal.
Szóltak ilyenekről  előttem  itt már többen, többször is. 

Az opera lényege ugye a ZENE,  a zeneszerző és a szövegíró  forgatókönyve szellemének megfelelő tálalásban. 

A HÁZ, a Magyar Állami  Operaház Európa egyik legszebb neo-reneszánsz  dalszínháza.  Ebben a gyönyörű  épületben „hagyományos”, természetesen magas művészi színvonalú előadásokat  kellene tartani.

Mire gondolok, sok évtized  operalátogatási élményei és tapasztalatai alapján?

- A szerepeket a műben szereplő személyek énekeljék, a zeneszerző által írt szólam/ok/ban.
- Idegen nyelvű előadáshoz vetítsék a szöveg igényes magyar fordítását, magyar mű előadása esetén német, vagy angol szöveg vetítése kívánatos.  
- Az énekesek mozgása, viselkedése legyen összhangban  a mű cselekményével.
- A díszleteket -  ha az elemeiknek  nincs döntő szerepük  -   a végletekig le lehet egyszerűsíteni. (Egy fal, egy-egy ajtó, egy-két  függöny, egy fél ülőgarnitúra, esetleg egy kerevet, stb.  -  a legtöbb opera előadható így.  Ami még szükséges, a mai fantasztikus technikával a hátsó falra vetíthető.)  
- A jelmezek is lehetnek szerények, a korhűség illúzióját keltők, mindenképpen a darab mondanivalójával összhangban. 

Nem térek ki a repertoárra és az előadóművészekre; egyébként lennének elképzeléseim. 
Általam látott, minden szerzői instrukcióval szembe menő megoldások garmadájának  idézésétől  itt szintén eltekintek.  

A  vajh miért(?)  távol maradó zenebarátoknak  először,  legalább egyszer!  az eredeti formájukban kellene megismerkedniük az operákkal,  azért, hogy az egész világon dívó ilyen-olyan átértelmezéseket később legyen  mihez viszonyítaniuk.
(Lehet, hogy sántít, de példa:  a karikatúrát csak az érti, aki  ismeri a szóban forgó személyt vagy helyzetet.)

Véleményem szerint az ilyen Operaházba  szívesen menne a közönség, vidékről is, több alkalommal is. Meg az érdeklődő,  zeneszerető fiatalok is, mert ha elolvassák az Operák könyvét, előre tudhatják,  mi  vár rájuk  – természetesen megfizethető árakon. 
Aki ma egy korábbi ismertetőből készül, az Operába beülve úgy érezheti magát  egyik-másik előadáson, mint aki (már bocsánat) tévedésből egy idegen temetésen van.  

Mivel a klasszikus szerzőknek nem jár jogvédelem, a jelenkori beavatkozásoknak csak a jó ízlés szabhat(na) határt. Egyre abszurdabb értelmezésekkel Dunát lehet rekeszteni, miközben  világszerte nagyítóval is alig találni hagyományos  előadást. 
Ezért megkockáztatnám, hogy a fent javasolt  vállalás  európai ritkáság lenne.
Az opera műfaját valóban kedvelő  külföldi turisták  megfizetnék a nem államilag támogatott jegyárakat is.  Szervezés kérdése.

Természetesen lehet  helye kísérletezésnek, próbálkozásnak, átértelmezésnek,  rendezői önmegvalósításnak, „modernizálásnak”, stb. -  más, arra alkalmas  helyszíneken.  
De nem Budapest világörökségi ranggal elismert útvonalán, a város legelegánsabb  klasszikus  játszóhelyén, „eszi-nem eszi-mást-nem kap” alapon, és nem mellesleg: az adófizetők pénzén.

Majd a közönség eldönti, mire vevő. 

7047   IVA • előzmény7046 2019-07-24 04:14:09

Nem vitatom, hogy sok hajdani színház (és más intézmény) lebontása, felismerhetetlenné változtatása stb. mögött is hűtlen kezelés, magán- és közbűnök állnak. Álmom egy eszményien meggazdagodott Magyarország, ahol visszaépítik a Nemzetit (számomra a Blaha Lujza téri volt az), eredeti formájában a Hevesi Sándor téri Magyar Színházat – és a Városi Színházat is, de mindez nem lehetséges, még ha olcsóbb lenne is pl. annál, amit egy-két Facebook-csoport egyes tagjai követelnek: bontsák le az 1964-ben átadott Erzsébet hidat és rekonstruálják a lebombázott eredetit, mert az mégiscsak szebb volt. És erre az embernek eszébe jutnak a még nagyobb és felfoghatatlan magán- és közbűnösök: az az emberiség, amely tűrte, sőt előidézte és megrendezte a háborúkat, amelyekben az emberek élőhelyei semmisültek meg oly módon, hogy Budapest a szétbombázott városrészeivel és felrobbantott hídjaival még a szerencsésebbek közé tartozott.
Az Erkel Színház esete annyiban különbözik azoktól a veszteségektől (már nem létező, illetve visszafordíthatatlanul átépített színházaktól; fővárosunk, nemzetünk vagy a világ, az emberiség már csak siratható egyetemes értékeitől), hogy megúszta a megsemmisítést: áll és működik. Ezt a kegyelmi állapotot meg kellene ragadni, többeknek, többféle gesztussal.

1. Mindenekelőtt szentségtelennek és káromlásnak tartom az Erkel Színház működésének a kontextusában dicsőíteni azoknak az embereknek a nevét, akik hidegvérrel asszisztáltak a színház lebontásának korántsem csak egy kávéház asztalánál felmerült ötletéhez, melynek nyomán tervek születtek a színház és földrajzi terének „pótlására”, akkora „szakértelemmel” az operaművészet iránt, hogy fel sem merült bennük az Andrássy úti épület felújításának esedékessége, mely felújítás most teljes kulturális katasztrófa lenne az Erkel Színház nélkül. Ha ez a gondolat nagy karmester, zseniálisnak mondott rendező és az Opera mindkét színpadán példás karriert befutott balettművész fejében nem merül fel, ha nincs egy karmesteri pálca, amellyel ezt az ötletet a szempillantásnál rövidebb idő alatt leintik, az emberben okkal merül fel a gyanú: van az a pénz, amiért ilyen gondolatok nem merülnek fel…

2. Rosszalva fogadom, hogy vannak, akik a mégis túlélő Erkel Színházra előszeretettel dobálnak egy-egy téglát. Nem gondolom, hogy a műsorpolitika, a művészi színvonal, a propaganda, a közönségszervezés, a honlap és még számos tényező hibáival és hiányosságaival szembeállítható, illetve azok védelmére felhozható az Erkel Színház mérete és „túl sok” nézőhelye, és ezek miatt minduntalan az épület alkalmatlanságát kell megállapítani. Ezért kifogásoltam lejjebb a vitafolytató Makk Zsuzsanna jelzőjét („kellemetlenül nagy”), még ha csak pontatlan fogalmazásból eredt is. Ha mégis panasz lenne, azt tudnám rá válaszolni, amit a számukra nem tetsző hozászólásokat reklamáló olvasóknak: át kell ugorni, nem kell mindenáron kellemetlen helyre járni. (Nagy a Müpa is, mégsem befogadó képességének ostorozásával oldják meg sikeresen a működését.)

3. A színház megmentése és működésre alkalmassá tétele, rehabilitációja élharcosának számító, a kormányzattól teljes bizalmat (mondhatjuk ezt teljhatalomnak is) kapott (azóta) főigazgatónak kötelessége lenne (még nem késő, hogy ezt a feltételes módot feloldjuk) megbecsülni saját tetteinek eredményét. Felismerni, hogy az Operaház jelenlegi válsághelyzetének (ugye, érzékelhető, hogy visszakanyarodtam a topic aktuális témájához, Zéta vitairatához) meghatározó motívuma az Erkel Színház rehabilitációs dicsőségének, további megbecsülésének, megtartásának, ápolásának fontossága. Nekem, aki a színház körül minden facsemete ültetését vagy futószőnyeg leterítését hajlamos vagyok ünnepelni, fájdalmas összegeznem: az Erkel Színházat sok tekintetben elhanyagolják. E folyamat jelenségeit is szóvá tettem már ezen a fórumon, csak néhányat ismételek. Az Operaház (röviden) kellemetlen és nem eléggé eredményes pr-ja a rekonstrukció idején koncentráltan az Erkel Színházat sújtja. Az Erkel Színház műsorát különösen a rekonstrukció idején célszerű lett volna megkímélni az eszement rendezésektől (ahogy ezt mondani szoktuk), azok egész sorától. Ártott a színház működésének és a közönséggel való kapcsolatának a 2017-es goromba helyáremelés. (Használni a mostani, szelídebb sem fog.) Szintén goromba gesztus volt a 2018-as évadkezdés negyed évvel való késleltetése az egyetlen operajátszó épületben. Nem józan dolog az Operaház felújításának gigászi projektje mellett kialakítani egy új játszóhelyet, amelynek nincs a főépületet helyettesítő funkciója és képessége, ez szintén az Erkel Színház elhanyagolásához vezetett. A züllés jelenségének tartom az Erkel Színház „büfé-tagozatának” felpuffasztását, kiterjesztését a foyer-ba és az utcára, elvéve az e célra szolgáló pazar terület funkcióját. (Kólás műanyag rekeszek látható tárolása a lépcsőforduló alatt stb.)

OFF: Azt hiszem, Edmond Dantes, rögeszméd, hogy a Müpa egy kulturális intézmény elhelyezésének legrosszabb példája. Ideálisnak én sem tartom, de szerintem a közösségi közlekedési adottságai nem rosszak (és fejleszthetők) – természetesen nem azokhoz az esetekhez hasonlítva, amikor valaki más színházak közelében lakik. Ami a „klasszikus (bel)városszövetből” (tetszik ez a kifejezés) való kiesését illeti: még épülnek a Soroksári út Dunára néző szakaszának luxuslakásai, a Müpával átellenben pedig a Ferencvárosnak egy egész negyede okoslakásokból. Ha ezeknek a majdani lakossága tényező lehet a Müpa közönségének összetételében, ez az ottani műsorpolitikában és helyárképzésben is jelentkezhet.

7046   Edmond Dantes • előzmény7041 2019-07-23 09:59:26

Ááá, értem. Hát akkor viszont nagyon sok színházat kezeltek hűtlenül -nemcsak nálunk- az elmúlt évszázadokban, csak a fővárosban a Pesti Magyar (és Német) Színháztól kezdve a Király, Magyar, Nemzeti stb. Színháztól a Nép- később Nemzeti Színházig = lebontásra ítéltettek. De jaj, hol folytassam ezt a szerintem érdekes témát...itt nem, mert ez másik topik. Nem is folytatom, mi már félszavakból megértjük egymást ;-) Annyiban mégis érinti e topikot és -zéta- írását, hogy az Erkel Színházzal azon kívül, hogy szinte már hosszabb ideje ünnepeljük egyfolytában újranyitását mint amennyi ideig zárva volt,  szóval az Erkellel valamit kezdeni kell. A leggondosabb elemzés és hozzászólás sem tölti meg a kisebbítve is túlméretes nézőteret estéről-estére csakis saját opera- és balettelőadásokkal ... főleg ha pár húzó darab még el is tűnik onnan. Ahogy a  legklasszikusabb rendezések, díszletek és kosztümök sem. Már többször javasoltam az Erkel vegyes profilú, részben befogadó -értsd: bérbevehető- színházzá alakítását. Szintén írtam már, hogy egy tisztességesen (!) felújított-korszerűsített Erkel Színház mint befogadó színház, már csak jóval kedvezőbb lokációja miatt is komoly versenytársa lehetne a MüPának, ha ez nem is tetszene mindenkinek. MüPa körül Pesten és lassan Budán (Kopaszi-gát) kialakuló új városnegyed sem fedheti el azt a tényt, hogy MüPa helyszíne a klasszikus (bel)városszövetből kiesik, Erkel pedig centrális elhelyezkedésű maradt, M4-gyel még inkább. 

7045   Edmond Dantes • előzmény7038 2019-07-23 09:38:00

Kedves Lujza, bár nem kell magyarázkodnom, mégis: talán elkerülte figyelmedet 6924 sz. beírásom, amiben kizárólag -zéta- cikkére reagáltam. Későbbi be- és visszaírásaim is bőven -jóval több mint nyomokban- tartalmaznak a -zéta- esszéhez szorosan vagy lazábban kapcsolódó elemeket ... és tartalmaznak ahhoz kevésbé kapcsolódó -ám kulturális- elemeket, amik a menet közbeni eszmecserék során kerültek így-úgy elő, tőlem vagy másvalakiktól. Azt hiszem, nem lehet 1-1 adott topikhoz/cikkhez kapcsolódó beírás esetében a témához 1/1 vasszigorral ragaszkodni, ahol minden egyes mondat ahhoz és csak ahhoz kapcsolódhat(na), ami az adott írásban áll. Amikor muszáj, akkor topikot váltok ld. tegnap (Társművészetek). Ha valaki mégis ragaszkodik a fentiekhez, az szimplán hopp! átugor(hat)ja a számára érdektelen beírás(oka)t. Nálam bevált ez a hoppos gyakorlat, próbáld ki ;-)

7044   IVA 2019-07-23 04:13:48

Végre Makk Zsuzsának a Zéta vitairatához írt cikkéhez is hozzászólok, egy idézethez két gondolattal:
(Az Operaházba) „A külföldiek sokszor az épület miatt mentek, tehát az Erkelbe nem ül be minden olyan turista, aki az Operaházat felkereste volna. (Megkockáztatom: a külföldiek közül egészen kevesen fognak az Eiffelbe is ellátogatni. Ahhoz hatalmas marketing-kampány kellene, és egy teljesen kész épület, mint minimum.) Az Erkel pedig kellemetlenül nagy” …
Úgy gondolom, érdemes megkülönböztetni azokat a turistákat, akiknek a programjába az opera visiting helyett vagy mellett szerveznek egy opera- vagy balett-előadást (vagy maguk vállalkoznak ilyenre), illetve azokat, akik opera- vagy balett-előadásért látogatnak Budapestre, egy-egy darabért, énekesért vagy csupán a változatosságért, sőt a számukra nevetségesen olcsó belépőkért is. Én sem azért néztem előadásokat a Volksoperben, mert a Staatsoper zárva volt, hanem azért, mert az ottani előadásokra voltam kíváncsi.
Az Operaház előző felújítása idején például rendszeresen nagy külföldi nézőtábora volt a Don Giovanni Ljubimov rendezte (általam nagy ívben került) előadásának, a Parsifalnak (még a magyar nyelvű megszólaltatás ellenére is), és számos balettprodukciónak. Most sem gondolom, hogy az Erkel Színház vonzónak ígérkező előadásait elkerülnék a színházi turisták, még az Opera nyitása után sem, különösen ha a helyárai nemcsak nekünk, hanem a kelet-európai vendégeknek is elérhetőek maradnak. (Sajnálatos, hogy ez ma élő megkülönböztető tényező.)
Önmagában hamis (meggondolatlan) kifejezésnek tartom, hogy „az Erkel kellemetlenül nagy”, hiszen a nagysága nagyon is kellemes, csak az üres vagy félig megtöltött nézőtér esetén szomorú látvány. Minden színházi műfaj, így az opera hatásmechanizmusának is része a tömeghatás, amelyet még a tapsrend alatt is élvezünk. Minél nagyobb a megérintett tömeg, annál jobban.
Valóban nem remélhető, hogy az Eiffel Műhelycsarnok színházi turisták célpontja lesz. (Lehet, hogy még az enyém sem.) 

7043   IVA • előzmény7039 2019-07-23 03:15:23

Nem könnyű elkerülni a nyelvi ismétléseket, ha a gondolataink ismétlődnek. Ha jól olvasom, Lujzánk sem először használta a „Ha jól emlékszem” mondatkezdést, ld. egy hozzászólással lejjebb. :-)

7042   IVA • előzmény7038 2019-07-23 03:09:57

Kedves Lujza, nyilván nem véletlenül, hanem megfontolással írtad ezt a reklamációt ide, nem pedig privátban és nem is a Párbaj-topicba. Én is meg szoktam fontolni, hová küldöm el a gondolataimat. Az utóbbi vitáim Edmond Dantesszel szerintem nem szakadtak el (egészen) a topic valóban igen fontos témáinak szálaitól, viszont nem számítottam a Te fáradékonyságodra, könnyen elterelhető figyelmedre, sem arra, hogy a fórumon vársz kevés számú, ám súlyos mondatokat. Előre kellett volna ajánlanom, amit ED már 7016. sz. hozzászólásában említett, megspórolva ezt nekem.

7041   IVA • előzmény7015 2019-07-23 02:58:54

Hozzászólásomban egy vonatkozó névmással („melynek”) utaltam arra, hogy a „hűtlen kezelés és kulturális bűncselekmény” tételeket az Erkel Színházzal való (el)bánásra vonatkoztattam. A sikertelen vádemelési üggyel, amelyet itt te elevenítesz fel, a milliós nagyságrendű számokkal sohasem foglalkoztam, nem ismerem ki magam azokban; az Erkel Színház megmentése és a vezetőség eltávolítása után már nem érdekelt. Az Erkel Színházi történet viszont számomra ismert, és múlhatatlan trauma.
Én nem siratnám, ha az Erkeltől „ellopnák” a Bánk bánt, a Hunyadi Lászlót és a János vitézt. Mindhárom rendezését méltatlannak tartom a művekhez és az Erkel Színház rangjához és lehetőségeihez. Volt már a János vitéz az Operettszínház állandó műsordarabja (Kovács József és Oszvald Marika szerelmespárjára emlékszem, de az előadást nem láttam), az is csak egy időszaknak bizonyult.

7040   IVA • előzmény7013 2019-07-23 02:49:35

Ezt a reagálást egyáltalán nem értem, de nem baj, valószínűleg te sem értetted az enyémet.

7039   lujza • előzmény7019 2019-07-23 00:26:43

Ha jól emlékszem, Lajosunk már nem először használta ezt a vas ... kifejezést.

7038   lujza • előzmény7008 2019-07-22 23:56:23

Kedves IVA és ED, nem lehetne privátban vitatkoznotok, illetve ha ragaszkodtok a nyilvánossághoz, ha jól emlékszem, indult egyszer egy topic erre, esetleg ott folytatni?

Nekem végtelenül fárasztó, de fel is háborít ez az értelmetlen oda-vissza vagdalkozás, amivel sikeresen elterelitek a figyelmet arról az igen fontos problémáról, aminek Zéta hosszú és alapos cikket szentelt. Én tiszteletlenségnek érzem, amikor valaki előkapja kedvenc vesszőparipáját, és hosszasan nyargalászik azon itt fel és alá, és elfelejti, hogy ez nem az ő saját blogja. Ez persze nemcsak rátok vonatkozik, lásd a tanulhatott-e valaki Bécsben disputát? Bocs, de a "de igen - de nem" szintű vitát az óvodások is kedvelik.

És IVA, kérlek, nem muszáj mindig minden beírásra válaszolni! Szerintem sokkal nagyobb súlya lenne a mondataidnak, ha kevesebb lenne belőlük.

(Na, tudom, most hosszú időre jól elástam magam, de ez már rég kikívánkozott belőlem!)

7037   tiramisu • előzmény7032 2019-07-22 22:16:53

“Átruccanni Bécsbe, mert itt nem vették föl” ! -    Átruccanni?  

7036   tiramisu • előzmény7032 2019-07-22 20:16:36

Most beszéltem két Bécsben végzett magyar muzsikussal, akik ott végeztek ès a “kritikus időben” kényszerültek kimenni tanulni. Megkértem , hogy írják meg , kik végeztek ott. Egyik hölgy csellista , a másik ütős  , devan aki csembalo szakon., régi zeneszakon - gamba, ketten karmester szakon és még sokan mások . Ezek budapestiek, de vidéki városokból is mentek sokan.    Kár vitatkozni a TÉNYEKKEL!

 

7035   tiramisu • előzmény7032 2019-07-22 19:14:01

Miről beszélsz? Milyen “tömeges külföldön tanulásról”?  Ne kavarj itt össze-vissza kérlek! Ha nem tetszik, ne olvasd!  

7034   tiramisu • előzmény7032 2019-07-22 19:13:57

Miről beszélsz? Milyen “tömeges külföldön tanulásról”?  Ne kavarj itt össze-vissza kérlek! Ha nem tetszik, ne olvasd!  

7033   tiramisu • előzmény7032 2019-07-22 19:13:53

Miről beszélsz? Milyen “tömeges külföldön tanulásról”?  Ne kavarj itt össze-vissza kérlek! Ha nem tetszik, ne olvasd!  

 
Műsorajánló
Mai ajánlat:
19:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia, Kamaraterem

George Stoffan (klarinét), Kurgyis András (brácsa), Yamagami Souhei (zongora)
George Stoffan Fulbright professzor koncertje
KURTÁG GYÖRGY: Hommage à R. Sch., op. 15d
SCHUMANN: Märchenerzählungen, op. 132
MOZART: Esz-dúr (”Kegelstatt”) trió, K. 498
ERIC EWAZEN: Kürttrió

19:00 : Budapest
Erkel Színház

PUCCINI: Bohémélet 2.0

19:00 : Budapest
Nádor Terem

Csáki András, Girán Péter,
Tátrai Farkas, Tóth Krisztián, Michelisz Norman (gitár)
Boross Szilvia (zongora)
"Koncert Joaquin Rodrigo halálának 20. évfordulójára"
J. RODRIGO: Concierto de Aranjuez
J. RODRIGO: Concierto Madrigal
J. RODRIGO: Concierto Andaluz

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Oláh Vilmos (hegedű)
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara
Vezényel: Vásáry Tamás
SCHUMANN: Manfréd, op. 115 – Nyitány
SCHUMANN: d-moll hegedűverseny, WoO 23
SCHUMANN: 1. (B-dúr) szimfónia, op. 38 („Tavaszi”)

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Daniel Zaretzky
Szentpétervári Koncertkórus
Vezényel: Vlagyimir Beglecov
"Ortodox karácsony"
RACHMANINOV: Aranyszájú Szent János liturgiája, op. 31 - részletek
MUSEL: Toccata
KUSNARJOV: Passacaglia
Orosz és ukrán karácsonyi énekek
GRUBER: Csendes éj
Scsedrik - ukrán karácsonyi ének
GAVRILIN: Harangjáték - Esti zene a Kórusszimfóniából
Régi orosz románc (F. Kozlov feldolgozásában): Találkoztam önnel
Lefelé a pétervári úton - orosz népdal
GRECSANYINOV: Tu es Petrus, op. 155, No. 4
J.S. BACH: G-dúr concerto, BWV 592
GIGOUT: Minuetto és Toccata
DUBOIS: Toccata
GRECSANYINOV: Ünnepi mise kórusra és orgonára
19:00 : Veszprém
Hangvilla

Northwest University Puk choir
Veszprém Város Vegyeskara
"Greetings from South-Africa"
A mai nap
született:
1822 • César Franck, zeneszerző († 1890)
1908 • Olivier Messiaen, zeneszerző († 1992)
1913 • Takács Paula, énekes († 2003)
1913 • Morton Gould, zeneszerző († 1996)
1938 • Jurij Tyemirkanov, karmester
1980 • Sarah Chang, hegedűs
elhunyt:
1987 • Jascha Heifetz, hegedűs (sz. 1901)