vissza a cimoldalra
2017-12-13
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Társművészetek (1220)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (3859)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (60213)
Momus társalgó (6308)
Milyen zenét hallgatsz most? (24990)
Kedvenc előadók (2814)
Kedvenc művek (143)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2276)
Haladjunk tovább... (205)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11198)
A csapos közbeszól (95)

Operett, mint színpadi műfaj (3407)
Berlioz újratemetése (140)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2451)
Erkel Színház (8577)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1203)
Franz Schmidt (2975)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1142)
Bartók Béla szellemisége (256)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (423)
Opernglas, avagy operai távcső... (19881)
Jonas Kaufmann (2150)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (571)
Lisztről emelkedetten (879)
Élő közvetítések (6743)
Magyar Rádió operafelvételei és operaközvetítések – magyar előadóművészekkel (935)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (6440)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Fórum - Hozzászólások a Momus írásaihoz (RM, 2002-11-15 12:47:11)

   
6439   IVA 2017-12-11 17:16:31

Az első fecske, ha jól rémlik, pár éve a Gianni Schicchi volt, a Mario és a varázsló párjaként” – írja -zéta- az Operettszínház operajátszási hagyományának kezdetéről.
Hát… az attól függ, melyik évszázadban láttuk azt az első fecskét. 1981 tavaszán Beaumarchais szerelmi történetének folytatását, a Figaro lakodalmát láthattuk: http://www.szinhaziadattar.hu/web/oszmi.01.01.php?as=18825&kr=A_10_%3D%22Figaro%20lakodalma%22

Elkeserített, amit az új magyar „fordításról” olvashatunk.
A francba!” – ez ráadásul nem is korunk köznyelvében élő káromkodás. Hosszú ideig az amerikai filmek sokkal durvább káromkodásait „fordították” így a szinkronszövegekben, hogy azok miatt le kelljen későbbi időpontban sugározni egy-egy filmet, sorozatot.

6438   Héterő • előzmény6437 2017-11-20 13:58:09

Ráadásul.

6437   Momo 2017-11-20 13:38:52

Pierre Tschaïkovsky:

6436   Klára • előzmény6434 2017-11-20 13:19:39

Az "-ov" vagy "-ev" végződésü szláv eredetű nevek a német nyelv kiejtési szabályainak megfelelően hasonultak f vagy ff  végződésre, ami aztán végleges változatként maradt meg. Egyébként tényleg borzalmas átírásokkal találkozunk, néha egyik-másik nevet a google vagy a youtube berkeiben csak többedik próbálkozásra lehet megtalálni!

6435   Momo 2017-11-20 13:15:07

Anton Rubinstein:

6434   Momo • előzmény6433 2017-11-20 13:06:09

Ő maga elég konzekvensen Sergei Rachmaninoff-ot ír.

6433   daunerni • előzmény6432 2017-11-20 12:53:34

Ahogy a viselője használja a saját nevét, az kéne legyen a legelső, ha idegbajt kapsz tőle, ha nem. Rahmanyinov, avagy ahogy aztán végül ő írta, és ahogy a sírján is szerepel, Rachmaminoff? Érdekes, legtöbbször Rachmaninov-ot írnak...

Rachmaninoff

6432   Momo • előzmény6431 2017-11-20 12:17:36

Kuszevickijtől szoktam idegbajt kapni, akit sokszor Serge Koussevitzky-nek írunk, ami magyar szövegben szerintem rémes. Viszont ő a Wikipédián szerencsére Kuszevickij... :-)

6431   Momo • előzmény6429 2017-11-20 12:00:38

Azért van Stravinsky a Wikipédián, mert nálunk az a hivatalos. Ahogy Anton Rubinstein, meg Rubinstejn. (Mert ott meg nagyon ragaszkodunk az átírási szabályhoz, bár megjegyzésben oda írják, hogy "szabatosan átírt formája Rubinstyejn volna, de a családnév idegen eredetű lévén az oroszban, az átírás során az е utáni т nem lágyul, marad.")

Szóval van egyszer az átírási szabály, aztán legegyszerűbb megtanulni az összes kivételt. :-)

(Mert ugye Sztravinszkij esetében mi az emigrációra való tekintettel az egyik nyugati névváltozatát tettük hivatalossá a magyarban az átírás helyett. A Rubinstein viszont tényleg idegen eredetű név az oroszban, melynek van latin betűs változata (sőt az az eredeti), amit használhatnánk, de ezt félig átírjuk, félig meg nem…)

:-))))

6430   -zéta- • előzmény6429 2017-11-20 09:22:17

Stravinsky regényes életébe sok minden belefért... :-) 

http://momus.hu/images/glry_images//hangszeresek/stravinsky1940.jpg

6429   IVA • előzmény6427 2017-11-20 03:58:51

Kár, hogy nálunk nem tartózkodott, mert akkor a Sztravinszkij változat is szerepelne saját átiratai sorában.
Most vettem észre, hogy a magyar nyelvű Wikipédia szócikkének címében is a Stravinsky átirat szerepel, feltehetően azért, hogy a keresők rátaláljanak. Ugyanakkor pl. Csajkovszkij és Rimszkij-Korszakov neve most is a magyar szabály szerinti átírásban szerepel a Wikipédia vonatkozó szócikkeinek címében.

6428   IVA • előzmény6425 2017-11-20 03:56:56

Szeretnék nyelvészeti indoklás nélkül letenni egy voksot a Gruberová írásmód mellett. Talán azért, mert ha évekig olvastam a csehszlovák televízióban (nem tudom, mi volt az intézmény pontos neve) adott filmek végefőcímein, hogy Lorenová, Bardotová stb., akkor a Gruberová is jár nekem.
És azért is, mert még ha a Gruberova alakot választjuk is, toldalékoláskor úgyis á-ra fog végződni a név, írásban is: Gruberovával láttad a Lammermoori Luciát.

Egy másik megjegyzésem: jó érzés, hogy egy Japánban lezajlott előadásról kaphattunk recenziót fül- és szemtanútól, magyarul, a Café Momusön. Köszönet érte!

6427   Momo 2017-11-19 23:14:36

Na, a Stravinszkij... őt jól helyre tette a kádárista magyar helyesírási szabályzat: Angolosan írjuk a nevét a gonosz emigránsnak. :-)

Ő maga is többféleképpen írta át latin betűre a nevét, hol németesen, hol angolosan, ahol éppen tartózkodott. A Wikipédia vele foglalkozó szócikkeit nézve látható, hogy sokféleképpen írják át a nevét világszerte: Strawinski, Stravinsky, Strawinsky, Stravinskij.

Nekünk is van saját szabályzatunk a cirill betűs nevek átírására, talán használhatnánk azt.

6426   -zéta- • előzmény6425 2017-11-19 20:52:47

Lásd például Stravinsky esetét, akinek biztosan nem így szerepelt a neve az anyakönyvben...

6425   Beatrice • előzmény6422 2017-11-19 15:12:53

"amikor a művésznő világhíresség lett, a számítástechnika, az elektronikus szövegszerkesztés, a korszerű nyomdászat még gyerekcipőben járt"
Ez igaz, de több olyan korai (70-es évek első fele) osztrák színlapoot láttam, ahol Gruberová alakban szerepel a művésznő neve, a későbbieken viszont ékezet nélkül.
Ez arra utal, hogy ő maga mondhatott le az ékezetről.
Magyar rajongónak írt privát levélben is ékezet nélkül írja a nevét (van ilyen levelem tőle).

"csak az eredetileg nem latinbetűs neveknél helyes azt az átírást alkalmazni, amit - mondjuk az orosz - művész maga választott latinbetűs nemzetközi nevéül."
Véleményem szerint nem kellene elvitatni a művésztől a jogot, hogy megválaszthassa művésznevét. Hadd legyen Pavol Bršlík a nemzetközi porondon Breslik, Gruberová meg Gruberova. Függetlenül attól, mi áll az anyakönyvi kivonatában.

6424   Heiner Lajos • előzmény6419 2017-11-19 11:26:14

Egy tenorista sem születési nevén, mint Jacob Pincus Perelmuth lett világhírű.

6423   ladislav kozlok • előzmény6422 2017-11-19 08:23:40

Bizony így van,

6422   Héterő 2017-11-19 02:53:46

Kedves Haandel, fején találtad a szöget, mint mindig. Ha X úr nejéről vagy X úr (családi nevét viselő) leányáról van szó, akkor a végződés -ová. Ha ez az X családi név foglalkozást (tisztséget, stb.) is jelent, továbbá nem családi névként, hanem foglalkozásként használjuk, akkor a birtokos végződése -ova nőnemű birtok esetén, amit világos példán be is mutatsz. Bizonyára házi szlováknyelvi szakértőnk, Laco is megerősíti mindezt.

Csupán a Grob... miatt szóltam először, kedves Beatrice, nem is emeltem ki az á -t, és természetesen tudtam, hogy nem a te sarad volt az elírás. Ám a nyomda ördöge... Akinek szólt, megértette, javította. Ha nem a címben lett volna, nem is hozom fel.

Érdekes azonban, hogy német apa és magyar anya szlovák gyermekének, Gruber Editnek hazai szövegbeni név-említése mennyire vitatható 2017-ben. Ne felejtsük el, hogy amikor a művésznő világhíresség lett, a számítástechnika, az elektronikus szövegszerkesztés, a korszerű nyomdászat még gyerekcipőben járt, az ékezetek, ficnik, háztetők , hullámocskák, ide-oda dülöngélő ékezetek, Umlautok legfeljebb kézi javítgatással kerültek be a (főleg igényesebb) szövegekbe, sokszor azokba is hibásan.

Noha teljesen helytálló az érvelésed, hogy nemzetközi porondon az angolos "márkanév"-írás jogos, mégis megkoctáztatom azt az állítást, hogy csak az eredetileg nem latinbetűs neveknél helyes azt az átírást alkalmazni, amit - mondjuk az orosz - művész maga választott latinbetűs nemzetközi nevéül.
A mai, mindent karaktert könnyedén megjelenítő szövegszerkesztők révén megtisztelhetjük cikkünk alanyát azzal, ha pontos nevét használjuk:
Şerban, Elīna Garanča, Saint-Saëns, Tannhäuser, Jean-Léon Gérôme stb. Mert más egy mezei hozzászólás, mint egy komoly, művészeti tárgyú újságcikk; - amit jelen esetben nagy érdeklődéssel olvastam. :-)

6421   Haandel • előzmény6420 2017-11-18 19:57:31

(kó​rrekció :) 

Kapitány lánya: kapitányova

6420   Haandel 2017-11-18 18:35:04

Hát ez tényleg nagyon érdekes,
mind a hat hozzászólás értékes!

Valószíntelenüleg feleslegesen feleselek,
de a hátáron kóborol6 egy pár fenegyerek ;-)

(Most puskinázok:)
Kapitány felesége: Kapitányová
Kapitány lánya: Kapitányova

Nos, ová ide-ova oda,
korrekció az ovacióra!

(szójáték ;-)

6419   Beatrice • előzmény6418 2017-11-18 15:22:20

Szlovák forrásokat idézel, melyek természetszerűleg a nevet az eredeti szlovák írásmód szerint írják. Ugyanakkor a művésznő "Gruberova" néven vált világhírűvé, nem a saját hazájában. Azokon a helyeken, ahol kezdeti nagyobb sikereit aratta, és a mai napig is nagyon népszerű (Bécs, München), a neve ékezet nélkül szerepel ma is a színlapon, pedig nyilván egy szavába kerülne módosíttatni. A Nightingale Classics lemezkiadót az ő felvételeinek kiadására alapították, minden egyes lemezen ékezet nélküli alakban szerepel a neve, pedig abba is lehetett volna beleszólása. Mint említettem, autogramjában sem szerepel az ékezet. Tehát a "márkanév" Gruberova, az eredeti írásmód Gruberová.

Nincs ezzel egyedül, Pavol Breslik tenor eredeti neve Bršlík, ő sem szülőhazájában vált híressé, és csak szlovák és cseh nyelvterületen használja nevének eredeti alakját.

Van, amikor a névmódosítást a kényszer szüli: Christoph Prick német karmester angol nyelvterületen Perick néven szerepel, mert a családneve angolul egy csúnya szóval egyezik meg.

6418   Héterő • előzmény6417 2017-11-18 01:46:40

Minden fellépésem olyan, mint egy érettségi vizsga.

wiki

6417   Beatrice • előzmény6416 2017-11-18 01:07:21

A "Hall" korrekt, a "Festivall" sajnos nem. :-(

A művésznő maga autogram-osztogatáskor "Gruberova"-nak írja a nevét, ékezet nélkül. Azt nem tudom, mi áll az útlevelében.

 

 

6416   Héterő • előzmény6415 2017-11-17 20:16:41

Maradjon a Hall, kedves Beatrice. Viszont: Gruberová !

6415   Beatrice • előzmény6414 2017-11-17 19:14:33

Ezt nem én követtem el, azt viszont igen, hogy a Festival [Hall]-t véletlenül két l-lel írtam. Mea culpa. Talán még lehet javítani.

6414   Héterő 2017-11-17 18:19:43

Gruberová
 

6413   telramund 2017-10-25 11:34:41

Bőven elég lett volna az utolsó 7 sor megírása.

A többi egy felsorolás semmi egyéb,haszontalan. Miután más is hallott egyet és mást,bizony sok énekes megítélésnek tévútjára tévedt a szerző.Viszonrt egy-két hiányolhatalan varázsszó szerepel még elfogultsággal sem vádolható.

6412   Edmond Dantes • előzmény6411 2017-10-25 10:15:39

Valahol azt olvastam, hogy Beckmessert Katharina Wagner karmesternek éspedig Hermann Levinek azaz zsidóként jelenítette meg és eköré és a nürnbergi törvények köré építette a "koncepciót". A darab ősbemutatóját mellesleg, mint tudjuk, nem Levi, hanem Bülow vezényelte.

6411   lujza 2017-10-25 02:07:08

Vitriolos, de gördülékeny "borús gondolatok"-at olvashattunk. Csak épp a legelején téved a szerző egy "aprócskát": nem Beckmesser, hanem Sachs volt Wagnernek maszkírozva. Mondhatnám, mecsoda különbség! De valahogy innen az egész már kevésbé hiteles nekem.

6410   parampampoli • előzmény6408 2017-09-13 15:48:32
Macht nichts! -:)
6409   IVA • előzmény6408 2017-09-13 07:58:56
Köszönöm, köszönjük!
6408   -zéta- • előzmény6407 2017-09-13 07:04:53
Hiába, a sajtóhiba a netet sem kerüli el... ezer bocsánat mindenkitől!!!
6407   IVA 2017-09-13 04:59:30
Kedves Szerkesztők, legyetek szívesek elűzni a sajtó ördögét, és javítani az Iluska, az Éj királynője és Alfio a XIII. században, avagy Erkel Bánk bánja az Erkel Színházban című kritika szerzőjének nevét.
Köszönettel: IVA
6406   Heiner Lajos 2017-09-04 17:31:39
Kedves Zsoly,

Sok köszönet legutóbbi, "szokásos" nyári beszámolódért! Egyre többször érzem én is, hogy nem nagy operaházak ún. sztárjait kell nézni-hallgatni, hanem olyan kedves előadásokat, amit Te most (is) láthattál.
6405   parampampoli • előzmény6404 2017-09-01 21:35:29
Kiről van szó?
6404   Cilike 2017-09-01 18:07:03
Érdekes, meghallgattam egy felvételt az Ezred lányából és eltérő volt a véleményem a tenorról. Nekem éppenhogy úgy tűnt, hogy szenvedett a felső váltóhangok területén. Az ária nagy részében konkrétan be volt szorulva, ahogy hallottam. A c-ket persze fölé tudta énekelni, ott nyílt megint, de a passaggioval nincs jóban. Az első részben is feltűnt, hogy elfalzettolgat frázisokat. Aztán lehet, hogy élőben jó volt, ez ugye csak felvétel.
6403   parampampoli 2017-08-24 11:20:41
Nagy érdeklődéssel olvastam Zéta igazán alapos elemzését az 1990-es Végzet-premier új cd-kiadásáról. Megállapításaival teljesen egyetértve ajánlom mindenkinek, hogy vegye meg, érdemes.
6402   parampampoli • előzmény6401 2017-07-04 06:30:21
Mi a legtöbb énekest illetően általában egyet szoktunk érteni, van pár, akiben nagyon nagyon egyet, és sajnos van néhány, akikben nagyon nagyon nem. Ilyen az élet... (László Boldizsár a mi véleményünk ellenére, gondolom, nagyon jól elvan, és nem hinném, hogy különösebben zavartatná magát azzal, amit írunk róla.)
6401   márta 2017-07-03 15:01:18
Hűha!
Nem irigylem szegény László Boldizsárt!
Én ugyan nem hallottam Gruberovával, de nem emlékszem,hogy a momus története során -ppp- és terlamund valamiben teljesen egyetértettek volna...
6400   telramund • előzmény6398 2017-07-03 13:32:39
Kivételesen egyetértek parampampolival, különösen az utolsó mondatot illetően.Zéta kritikájában, Gruberovát illetően van sok igazság,de nem teljesen.Nem hallottam azokat a problémákat,amikről,mint súlyos hiányosságokról ír.De hát vélemény és vélemény nem mindig egyezhet.Csupán Gruberova megítélésében nem egyezik a véleményünk.
6399   Búbánat • előzmény6398 2017-07-03 11:50:31
Bizony, László Boldizsár ugyancsak a kottához „ragadt”, pedig eleinte még reménykedtem, hogy csak „mankónak” van nála az iPad, és az éneklése mellé valamicske játszani-alakítani akarás társulni fog; amikor az első felvonásban megjelent Gruberova/Erzsébet királynő színe előtt, színpadiasan féltérdre ereszkedve hódolt előtte…, de aztán- csalódásomra - „visszamenekült” a kottához – végérvényesen lehorgonyozva annál…
6398   parampampoli • előzmény6396 2017-07-02 22:56:54
Én annyit fűznék, hozzá, hogy mikor Gruberova Varsóban énekelte Normát februárban, a lengyel mezzo és tenor egyetlen estéért megtanulta kotta nélkül Adalgisát és Pollionét HIBÁTLANUL, pedig sose énekelték előtte, és nem is volt rá semmi ajánlatuk későbbre se. László Boldizsár nem látta meg ebben az estében élete nagy eseményét, hogy micsoda megtiszteltetés a világ egyik legnagyobb énekesnőjének partnere lenni, és annak ellenére, hogy egy éve tudta, hogy énekelni fogja, helyette énekelt mindent össze-vissza, haknikat és egyebeket. Most kamaraénekes lett, megérdemelte, mert a hangjával fizet érte. De még felvételről is rossz volt nézni, hogy mennyire botrányosan nem tudja a szerepet. Nem a belcanto stílust: a szerepet. Nagy különbség. Gruberova oldalán ezt tenni: botrány és szégyen. A stílus ismeretének általános hiányát illetően egyetértek veled, de egyetértek azzal is, amit Zéta írt László Boldizsárról és Szegedi Csaba attitűdjéről is, hasonló jelenségeket korábban szóvá tettem velük kapcsolataban én is.
Hogy milyen volt Gruberova, arról nem nyilatkoznék, mert csak felvételek alapján nem lenne helyes, és ellenkezne elveimmel is. 150 előadás és kb 30 Devereux előadás+20 koncerten énekelt finálé után a felvételek alapján mondhatom, hogy a második felvonástól tökéletesen hozta csúcsformáját. Alakítása teljes egészében külön dimenziót képviselt, mondhatni, egy másik bolygóról érkezett ebbe a pesti előadásba. Nekem a mögötte ülő kórustag hölgyek megrendülése és látható könnyei többet mondtak, mint egy hatoldalas elemzés. Akár Gruberova hibáiról, akár erényeiről. Mert a lényeg szavakkal úgyse fejezhető ki. (Aki pedig egy 70 éves koloratúrszoprán hangi hibáin akar rugózni, hallgassa meg Sills 1977-es Luciáját a MET-ből, pedig ő nem volt 70 éves.)
6397   takatsa 2017-07-02 22:23:26
Bocsánat, a "Mi újság az Államim Operaház" topicba írtam, de itt is megismételném:
Na, kijavították a hibát.
Gruberovával kapcsolatban maximálisan egyetértek (amint azt le is írtam, az előadással kapcsolatos első bejegyzésben). Minden pálya - legyen az bármilyen hosszú és diadalmas - véget ér egyszer. Lehetséges, hogy most hallottuk itthon utoljára Gruberovát teljes operában, és ha ez esetleg tényleg így van, akkor ez egy hozzá méltó és frappáns befejezés volt, egy olyan élmény, amelyre mindnyájan emlékezni fogunk. A hosszas ováció nem volt véletlen és egyáltalán nem volt túlzó.
És persze, az est csillaga Gruberova volt, - ki is lehetett volna más - ez így volt rendjén. Gruberova jött, Gruberova szerepet választott, a többiek pedig ebben közreműködtek - énekesek, zenekar, karmester. Ez az este eleve erről szólt és minden a papírforma szerint zajlott.
Amiben nem értek egyet Zétával, az, hogy a szereplőktől számon kéri azt, hogy miért nem nőttek fel Gruberovához. Miért nem voltak éppen úgy birtokosai a szerepüknek, miért nem játszottak úgy, mint Gruberova, miért vették elő az olvasószemüvegüket, miért volt bennük kevesebb átélés, stb. Számon lehet ezt kérni egy eleve "hangversenyszerű előadás"-ként hirdetett produkciónál? Amikor Gruberova az egyik nagy szerepét énekli, a többi szereplő viszont egy olyan operát, amelyet sohasem énekelt, és amelynek újbóli előadására kevés az esély? Én úgy gondolom, hogy ezt nem lehet számon kérni. Minden énekes tisztességesen felkészült erre az egyszeri előadásra, alázattal és odaadással asszisztált Gruberovának és mindenki hozzájárult az előadás sikeréhez. Ezen felül én örültem, hogy újra megcsodálhattam Shöck Atala szépséges hangját és élveztem László Boldizsárt vagy Fried Pétert is - nyúlfarknyi szerepében. Gruberova szerepformálása megindító volt, de bármelyik más szereplőtől egy hasonló színpadi produkció nevetséges lett volna.
6396   Cilike 2017-07-02 22:17:44
Én annyit fűznék csak hozzá, a magyar művészek (többségének) védelmében, hogy valóban problémás egy koncertre megtanulni egy szerepet, amit utána nem biztos, hogy hasznosítani tudnak. Schöck Atalát én sokkal pozitívabban ítéltem meg, ő hozta az én fülemnek azt a belcanto stílust, ami másoknál fájón hiányzott. Nem tudják nálunk ezt a stílust, sokszor meg kell állapítanom. Mikor hallottuk a Puritánokban Demurot, akkor tudatosodik, hogy ez nálunk mennyire nem működik. Egy vonalban tartani a hangokat, ami a pozíciót illeti, levegőzés, legato, frazírozás, dinamika és akkor még ott van a dallamok érzelmekkel való megtöltése. Nincs meg a zenei életünkben ennek a kultúrája, sajnos. És ma már nincs Gardelli és Patané, még Morandi se -bár ő elvileg jön majd Requiemre -, akik legalább egy-egy produkció erejéig beleverték az énekesekbe a belcanto alapokat.
6395   daunerni • előzmény6394 2017-07-02 21:37:19
Bocsánat, javítottam!
6394   takatsa 2017-07-02 19:54:34
Jó lenne végigolvasni Zéta legújabb írását, de valami hiba miatt csak Shöck Ataláig lehet a szöveget betölteni.
6393   Edmond Dantes • előzmény6392 2017-06-09 13:22:16
Attól tartok, időnként mindkét funkciót ellátja.
6392   macskás • előzmény6391 2017-06-09 12:33:04
Hatos számú kórterem lenne?:)
Mindent nem tudhatok:)
6391   Edmond Dantes • előzmény6390 2017-06-09 10:13:42
Sajnos már elfelejtettem ;-) és mi is az a 6-os stúdió?
És ugye az Offenbach Kékszakáll(ú)hoz írta Vajda Gergely a Barbie Blue-t?
6390   macskás • előzmény6388 2017-06-09 09:50:40
Még a zenekarral és a karmesterrel tartozol:)
6389   Edmond Dantes • előzmény6386 2017-06-09 08:24:18
Jól járt szerintem, aki egyben = (csúcs)bérletben megvette a Kaufmann-Damrau dalestet, Flórez áriaestjét és a Bartók-Eötvös koncertet. Például én :-)
Labda mostantól a vendég énekeseknél van = mind "ideérnek"-e..
6388   Edmond Dantes • előzmény6385 2017-06-09 08:20:16
Rend kedvéért: Érsek Dóra partnere a szellemes, kedves Barbie Blue-ban Rezsnyák Róbert.
6387   IVA • előzmény6386 2017-06-09 02:01:15
Köszönöm, ezt nem tudtam. A MÁO „tégla-műsorkalendáriuma” szerint 2018. május 27., június 1. és 8. napokon adják az Operaházban.
6386   lujza • előzmény6382 2017-06-09 01:42:24
A Kékszakállú és a Senza sanque a Müpában lesz jövő februárban, egyáltalán nem drágán.
6385   macskás • előzmény6379 2017-06-08 09:22:37
Vajda Gergelynek van egy remek egyfelvonásosa, Barbie Blue, amit éppen a Kékszakállú társításához írt. Lemezen is megjelent, és volt egy 6-os stúdióbeli koncert 2009-ben, ahol Érsek Dóra remek volt (a lemezen is).
6384   Edmond Dantes • előzmény6380 2017-06-08 08:49:26
Szerintem szinte ugyanazt írjuk, csak én az utolsó bekezdésemben hossza(sa)bban, te frappánsan, egy szóval összefoglalva: "széttartott".

Én is nagyon várom a Bartók-Eötvös "csúcstalálkozót" :-)
6383   Edmond Dantes • előzmény6381 2017-06-08 08:44:37
Köszönöm a pontosítást. Lényegen valószínűleg nem változtat, sőt talán még rá is erősít látatlanban (mert nem láttam a produkciót) a véleményemre: Frenák Pál(ék) nem "való(k)" az Operaházba. Nem rosszabbak: mások.
6382   IVA • előzmény6380 2017-06-08 04:06:15
Egyetértek a társítási koncepcióddal. Nem láttam azokat a Salome-előadásokat, amelyeket balettekkel „egészítettek ki”, csak színlapokról emlékszem a jelenségre. Amióta leszoktak a kísérődarabokról, nem szoktam kívánni más zenét, más drámát a Salome után.
Hogy melyik Bartók-darab képes erősíteni vagy gyengíteni egymás hatását, hogyan működik más zenékkel egy műsorban, az a megvalósítástól is függ. Mindhárom színpadi művét szokás koncertdarabként is adni. Elvileg a Táncszvittől sem vitatható el olyan erős látvány vagy szellemes ötlet, amellyel felépül egy hatásos est. Egy katartikus Mandarin után azonban nehéz lehet a dolga.
Kíváncsi vagyok, milyennek találod majd a Kékszakállút a Senza sangue társaságában, mert nem biztos, hogy személyesen is meg akarok győződni róla. Több szempont közt függ ez az újranyíló Opera meglepetés-helyáraitól is.
6381   IVA • előzmény6379 2017-06-08 02:39:13
A pontosság kedvéért: Frenák Pál ezúttal sem az „operabalettel” dolgozott, hanem saját társulatával és két táncossal (Dmitry Timofeev, Ricardo Vila Manzanares) az Operaház balett-társulatából.
6380   lujza • előzmény6379 2017-06-08 01:24:53
A három Bartók mű számomra a férfi-nő kapcsolatok végletességének ábrázolásával alkot egységet, nekem mindegy, hogy a témát eléneklik-e vagy eltáncolják. Sőt, mint mondtam, öreg vagyok, így olyanra is emlékszem, hogy egy időben a Salome ment a Mandarinnal, és az is csattanós párosítás volt. De ez a 3 mű most erősen széttartott, megközelítésben, stílusban, színvonalban egyaránt. A zeneszerző személye egymagában kevés volt összetartásnak.
Kíváncsi vagyok, jövőre milyen lesz a Kékszakállú a Senza sanque-vel együtt.
6379   Edmond Dantes • előzmény6378 2017-06-07 08:35:16
Próbálom megérteni az elvet: három táncjáték egységesebb, koherensebb produkció lehet, egyszerűbben kifejezve: egy (1) db. balett-este, szemben a klasszikus Fából faragott királyfi-Kékszakállú-Mandarin vegyes műfajú kiosztással.

Kékszakállúval, ami egyébként nagy kedvencem, az a "baj", hogy rövid = nem áll meg magában és nehéz mással társítani. Pár hete láttam mezzon, hogy pl. MET-ben Csajkovszkij Jolantájával párosították. Finoman fogalmazva nem volt szerencsés ötlet, max. Jolanta örülhetett, hogy nem jutott a régi asszonyok és Judit sorsára :-)
Nem tetszett a Vajda-operával (Mario és a varázsló) való párosítás sem, amit valószínűleg Bretz Gábor kedvéért hoztak össze, szerintem ez sem volt szerencsés dolog.
És nem tetszett pár évvel korábban az az ötlet sem, amikor egy furcsa "koncepció" (?) mentén egy este kétszer adták a Kékszakállút, valami "oda-vissza" alapon: "Kékszakállú nézőpontjából" és "Judit nézőpontjából". Fischer Ádám zeneileg a tőle szokott igényességgel és színvonalon vezényelt és nekem örömet szerzett a "repeta", de az az este sem volt "közönségbarát". Attól tartok, nincs tökéletes megoldás, aminek az az oka, hogy Bartók (sajnos) nem írt legalább még egy egyfelvonásos operát.

Konkrétan (és megnézés nélkül) a Tánctriptichonról: talán önmagában nem a Kékszakállú leválasztása és a Táncszvit beemelése lehet a baj: így legalább létrejött egy egységes Bartók-balettest. A baj az egyes darabok színvonalával és/vagy a három koreográfia eltérő stílusa, kibékíthetetlen ellentéte lehet. Frenák Pál több alkotását láttam már, többnyire tetszettek, de talán nem az Operaházban és talán nem az operabalettel. A harmadik alkotót, Juhász Zsoltot egyáltalán nem ismerem, de belekukkantva eddigi munkásságába, ugyancsak nehezen képzelem el az ő koreográfiáját összebékíthetőnek Seregiével (bár utóbbi is a néptánc felől jött, na de az régen volt és különben is..), még kevésbé Frenákéval.
6378   lujza 2017-06-07 02:43:46
Sajnos egyetértek a Tánctriptichonról írtakkal. Mindig eltűnődöm, hogy már ilyen öreg vagyok? Igen, az évadnyitó három Bartók mű! Sosem fogom megérteni, kinek a világrengető gondolata volt szétszedni ezeket, és miért? Bár más és más volt a keletkezésük időpontja, körülményei, mégis abszolút egységet alkottak, élmény volt végignézni-hallgatni őket egymás után! Most mással megy a Kékszakállú, és nem tudni, milyen logikát követve megy 3 táncjáték, de minek? Sajnos én is jobbnak tartom a Harangozó-féle Mandarin koreográfiát a mai napig is, igaz, akkor az előadók is különlegesek voltak. (Most úgy érzem magam, mint amikor régi, nagy énekesek emlegetését olvasom - ezek mind halottak, érjük be azzal, ami van!)
6377   IVA • előzmény6376 2017-06-07 00:55:26
OFF: A karaktert meg lehet találni a szövegszerkesztő programok szimbólumkészletében. De egyszerűbb a vágólapra „lopni” valamilyen szövegből, pl. az Operettszínház egyik színlapjáról, vagy az én hozzászólásomból, aztán bemásolni. (A kacifánt szóban mintha lenne némi áthallás.)
6376   macskás • előzmény6372 2017-06-06 23:47:08
Meg kell adni a módját:) Nem mindegy, hogy csak Kero, vagy KERO+ az a kacifánt, amit én nem tudok idetenni.
6375   Héterő • előzmény6374 2017-06-06 19:18:14
Koczó Endre tollából.

A Maddalenát éneklő tunéz-francia Leila Zlassi még jobban tetszett, különösen a " La mamma morta " ária bensőségesen szomorú előadása. Az operát Pál Sándor szokásos rutinjával vezényelte. A rendezőt Bodolay-nak hívták, csak így: Bodolay, keresztnév nélkül. A program füzet szerint, 22. oldal, idézem: "Főbb díjai: " Aranykecskedíj " - Közönség díj, a legjobb rendezőnek ( 2005. ), etc.." Tőlem semmilyen díjat nem kap. Az biztos.

Úgy tűnik, a szerző valóban hadilábon állt a keresztnevekkel. :-)
6374   Héterő • előzmény6369 2017-06-06 17:02:28
Én emlékszem: megbecsült színházi kritikus volt, már halott, sajnos; - nem írom ide a nevét.

Mezei néző is nehezményezte a névcsonkolást:
...Bodolay (aki egyébként Géza is, bár ezt saját maga szokta lefelejteni a színlapokról)...
6373   parampampoli • előzmény6372 2017-06-06 15:56:45
Így jobb?? -:)))
6372   IVA • előzmény6370 2017-06-06 03:55:56
Hogy pontosak legyünk: KERO®.
6371   IVA • előzmény6370 2017-06-05 17:14:01
Igen, az.
6370   parampampoli • előzmény6369 2017-06-05 10:09:22
És a KERO ? Utálatos elnevezés kezdetektől fogva.
6369   IVA 2017-06-04 04:22:07
Heiner Lajos Zeneileg nagyszerű című kritikájához:
Legalább 15 éve annak (Bodolay Géza akkor talán még nem is rendezett operát), amikor egy kritikus (már nem emlékszem, melyik) szintén kifogásolta, hogy a rendező csak a családi nevét tünteti fel, mint valami márkát.
6368   tiramisu • előzmény6367 2017-05-28 13:28:27
:-)
6367   bermuda 2017-05-28 09:53:01
Kedves Zéta! Nagy örömmel olvastam Puritáni írásodat,jómagam belcanto-fan lévén , ráadásul ez a legkedvesebb operám is,boldog vagyok , h láthattam ezt a különleges előadást. Az utolsó mondatoddal is mélységesen egyetértek Idézem:Jelen sorok írója négy évtizede jár operaelőadásokra, s még sosem élt meg ehhez foghatóan egységes bel canto produkciót Magyarországon.
6366   IVA • előzmény6365 2017-05-21 00:42:03
Egyetértésem bizonyítékául idézem a Mi újság a Magyar Állami Operaházban?-topicba 56083. számon bejegyzett hozzászólásom elejét:

Bánk bán (főpróba) – 2016. március 8.
Egyre ritkábban fordul elő velem, operaelőadáson annál is ritkábban. Az ember szégyenletesen elérzéktelenedik az évek során, vagy kiszámíthatatlanná válik az érzékenysége. A Bánk bán tegnapi, Medveczky Ádám vezényelte főpróbáján a II. felvonás 1. képének végén kicsordultak a könnyeim. Röviden: a gyönyörűségtől. Mindig is ez a részlet volt a legfőbb kedvencem a darabban. Ahogy Botos Veronika játszotta a viola d'amore-szólót!...”

Bizony örülnék annak, ha egyszer Botos Veronika A lombardokban eltáncolná a Jordán-parti jelenetet!
6365   Héterő 2017-05-20 23:49:35
Hát - ez a kedves parampampoli igazán bírja a gyűrődést! :-)

Megérdemelten emelte ki Botos Veronikát.
Nagy rajongója vagyok régóta. Ráadásul ugyanolyan jól táncol (!), mint amilyen csodálatosan játszik.
6364   ladislav kozlok 2017-05-20 07:58:10
Nem volt nehéz bejutni. A jegyet telefonom rendeltem meg. Egy nagyon kedves holgy, a szervezési osztálybol, segített nekem.
En 1 szombati 11 orási eloadást láttam, allítolag a ballagások miatt félházzal ment. Az se volt még, hogy egymagam ultem az emeleten.
6363   IVA 2017-05-20 00:18:22
Hacsak néhány törzs-hozzászólónk és -Ppp- nem középiskolás, két-három hozzászólás és recenzensünk hét alkalommal esett látogatása szerint mégiscsak be lehetett jutni a 20 előadásból álló Bánk bán-széria előadásaira, amire az internetes jegyértékesítés fikarcnyi lehetőséget sem kínált. (Noha Ungvári Tamás értelmezésében a demokrácia azonos a széles sávú internettel.)
A recenzens bejuthatása természetesen jogos, már azért is, mert így közvetíthette nekünk csaknem hét előadás fontos tanulságait, érdekesen.
Arról nem szóltak a beszámolók, hogy valóban totálisan telt nézőtérrel ment-e le a 20 előadás...
Husvét Dániel méltatása engem is némi nyomozásra késztetett. A táncos nem az Operaház tagja, a YouTube-on ezen a felvételen látható.
6362   Pristaldus • előzmény6361 2017-05-02 08:55:50
Az elejétől a végéig zeneellenes! Más baja nincs, de ez elég nagy baj!
6361   IVA • előzmény6360 2017-05-02 01:54:03
Gyönyörű! Sajnálom, hogy Kesselyák Gergely rendezését a nem létező tetejétől a talpáig nem bírja a gyomrom.
6360   parampampoli 2017-05-01 18:55:51
Zenei illusztráció a Nabuccóhoz:

Nabucco áriája (Alexandru Agache)
https://www.youtube.com/watch?v=EocUROv0cec
6359   Edmond Dantes • előzmény6358 2017-04-03 09:53:50
Megnéztem: ha jól értem, Rimszkij-Korszakov eredetileg szimfonikus szvitet írt (1888) azaz nem színpadra szánta művét. A balettváltozatot csak jóval később, két évvel a zeneszerző halála (1908) után mutatta be az Orosz Balett a párizsi Nagyoperában, 1910 júniusában. Fokin készítette a koreográfiát, a férfi főszerepet Nizsinszkij táncolta, a színpadi változatban már Zobeidának nevezett címszerepet pedig Ida Rubinstein.
6358   ladislav kozlok • előzmény6356 2017-04-02 08:45:33
En hiszek Neked, de miert hivjak a fohosnot Zobejdanak ?
6357   IVA • előzmény6353 2017-04-02 02:06:20
Nem tudhatjuk, hányféle adottsággal szórakoztathatta Seherezádé a szultánt ezeregy éjszakán keresztül. Lehet, hogy csak a szalonképesebbek praktikák maradtak ránk: a mesék.
6356   Edmond Dantes • előzmény6355 2017-04-01 19:53:01
Utananeztem: ez a Seherezade = az a Seherezade, az 1001 ejszakabol, a mu teteleinek cimei is 1-1 mese cime(i) a mesegyujtemenybol. De ami igazan meglepett a balett vegen az az volt, hogy a zenekari változat (szvit) "bekesen" vegzodik, azt sugallja, hogy heppiend van vagyis a szultan megbocsatott a rabszolganonak. A szinpadi vegkifejlet viszont, amit en lattam eppen az ellenkezoje volt. Delutan kicsit rakerestem a temara es azt olvastam, hogy anno a zeneszerzo ozvegye tiltakozott az ellen, hogy a szinpadi valtozat elter Rimszkij-Korszakov eredeti zenei vagy zenedramaturgiai szandekatol.
6355   ladislav kozlok • előzmény6354 2017-04-01 12:37:01
Ugy tudom, hogy nem az 1001-ejszaka meseibol ismert Seherezaderol van szo. Zobejdarol van szo aki megoli
magat, latvan a szerelme holtestet akit a feltekeny szultan olet meg.
6354   Edmond Dantes 2017-04-01 12:20:39
Színpadon (MÁO) csak kb. 15 éve láttam először (azóta sem)...csak néztem ki a fejemből, amikor a végén Seherezádé mégiscsak meghal, ellentétben gyerekkori mese-emlékeimmel és ellentétben a mű most (lemez)ismertetett zenekari változatával. Szóval hiába strapálta magát 1001 éjen át...
Kérem, ha valaki pontos infóval rendelkezik a hősnő színpadi ill. tényleges elhalálozásával kapcsolatban, ossza meg velem. Köszönöm.
6353   Heiner Lajos • előzmény6352 2017-04-01 08:27:49
Azért azúrkék, mert egy mai rendezésben S. egy leszbi lenne. Vagy még másabb, pl. Afrodite. A neves Hermelin családból.
6352   IVA 2017-03-31 23:24:11
Amikor először hallottam–láttam a Seherezádét – 1960-ban, az Erkel Színházban, Kun Zsuzsa címszereplésével –, úgy éreztem, egész életemben semmi mást nem akarok csinálni, mint ezt a zenét hallgatni, reggeltől estig. Egy darabig úgy tűnt, meg is tudom valósítani e vágyamat, amikor – az első akkordok lekésésével – sikerült a Mambo magnetofonnal felvennem a szimfonikus költeményt a rádióból, mely késedelemnek köszönhetően ráfért a szalagra a vége is. Sok évet vettem el családtagjaim életéből a felvétel mindennapos hallgatásával. A kazettás magnó korában is a darabnak ama 46-47 perces hosszával lett gondom, mert ritkán ment olyan felvétel a rádióban, amely ráfért a kazettára.
Köszönet az érdekes lemezismertetőért! Ez az azúrkék szín sohasem jutott volna eszembe a Seherezádéról.
6351   parampampoli • előzmény6350 2017-03-30 20:34:33
Nem vitatkozom, Zéta nevében pedig nem beszélhetek, majd tisztázza álláspontját ő, ha akarja. A hagyományos operajátszásról nekem más fogalmaim vannak. És nem három kép alapján.
6350   Edmond Dantes • előzmény6349 2017-03-30 18:37:23
Nem nekem tűnik úgy. Nekem úgy tűnik, hogy -zéta-nak tűnik "úgy":

"Számomra viszont M. Tóth pont ezzel, a Ring nyolcadik-kilencedik órájában felbukkanó, mondhatni hiperrealista megoldássorral tette korábbi munkáját átláthatatlanul (és zavaróan) eklektikussá."
és
"...önmagában nem hiba a naturalizmus az operaszínpadon..." és 1-2 további. (Kiemelések tőlem. ED)
3 db.fotó alapján viszont nem lehet véleményt formálni.
6349   parampampoli • előzmény6345 2017-03-30 17:34:36
A képek alapján neked úgy tűnik, hogy a mostani Siegfried rendezése a klasszikus, hagyományos, realista hagyományokat követi??
6348   IVA • előzmény6344 2017-03-29 21:50:37
Ama sokértelműség viszont nem vonatkozik az előzményre, és nem is ennek a fórumnak a tárgya.
6347   IVA • előzmény6343 2017-03-29 21:49:52
Mivel a mondatból hiányzik a tárgy, nem értem, mire utal. Mindenesetre tisztázni szeretném: néha ráunok a szókészletből sokat használt jelzőkre, ezért kapóra jött, hogy -Zéta-, számomra igen tetszetős kritikájára abból idézzek egy szinonimát.
6346   parampampoli • előzmény6345 2017-03-29 12:40:00
Én úgy értettem, hogy a Kovácsdal markírozása a főpróbára vonatkozik, nem tudom elképzelni, hogy előadásra is érvényes legyen. Egyébként én is úgy gondoltam, hogy Kovácsházinak -- bár Lohengrinjének tisztelője és rajongója vagyok -- Siegmund után meg kéne állnia a Ringgel.
6345   Edmond Dantes 2017-03-29 11:19:01
-zéta- kritikájából megértettem: a "klasszikus", "realista" és "hagyományőrző" operarendezés lelkes hívei most nagyjából megkapták a visszasírt múltat...Závodszky, Pilinszky Zsigmond vagy éppen Lauritz Melchior nélkül. (Windgassen már Wieland Wagner új világában énekelt jó 50-60 éve.) Kovácsházi Istvánnal kapcsolatos előzetes aggodalmam sajnos nem látszik alaptalannak. A két Siegfried (és Trisztán): m á s, több mint a többi Wagner-tenorszerep. Ha ez evidencia (evidencia), miért nem tudták az illetékesek? "...többnyire markírozott Kovácsdal": huh! "... inkább kényelmes, mint vadóc" Siegfried: huh! Siegfriednek a III. felvonásban szexuális vonzerővel muszáj rendelkeznie!

PS Az üllő a MüPa Siegfriedjében is valóságos, csak ott -horribile dictu- zenekari ütős "kovácsol".
6344   Edmond Dantes • előzmény6343 2017-03-29 10:58:41
Ó kedves Katalin, a "cuki(ság)" manapság nagyon sokértelmű szó lett!
6343   Nagy Katalin • előzmény6342 2017-03-29 09:58:43
A "cuki" alapján én inkább bakfisnak (ill. ahogy manapság mondanák "tinédzser lánynak") vélném.
6342   IVA 2017-03-29 01:15:44
Ha nem tartanék attól, hogy idős olvasónak néznek, -Zéta- Siegfried-kritikájára azt mondanám, hogy cuki.
6341   nizajemon • előzmény6340 2017-03-22 12:12:45
Nagyon egyetértek! Olyan formátumú csapat énekelhetné,hogy kifogásoknak helye nem lenne,örvendezni kellene maximálisan.Pár év alatt világsikerre vinnék,ebben biztos vagyok.
6340   ladislav kozlok • előzmény6339 2017-03-22 10:39:02
Kezdhetnenek Pozsonyban. A szlovakiai magyarok es a pozsonyi operabaratok nagy oromere.
Kozvetito lehetne Laszlo B. muveszur, aki nelkul nem lehetne Pozsonyban Carment, Turandotot vagy Par-Bajt jatszani.

  
Műsorajánló
Mai ajánlat:
16:00 : Budapest
Belvárosi Főplébániatemplom

"Belvárosi orgonakoncertek"

17:00 : Budapest
MűPa, Üvegterem

Berecz Mihály (zongora)
Central European String Quartet:
Miranda Liu, Soós Máté (hegedű), Nagao Haruka (brácsa), Szabó Judit (gordonka)

"Hangulatkoncert"
BACH: c-moll szonáta, BWV 1017
CSAJKOVSZKIJ: Meditáció, Op.42
HAYDN: C-dúr („Madár”) vonósnégyes, Op.33/3

18:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia

A Zeneakadémia Népzene Tanszékének tanárai és hallgatói
"Találkozások Liszt Ferenccel"
Liszt Ferenc és a cimbalom

18:00 : Budapest
Zeneakadémia, X. terem

"Házimuzsika a Zeneakadémián"
Mező Péter tanítványai

18:00 : Budapest
MTA Zenetudományi Intézet

Classicus Kvartett, Brassói-Jőrös Andrea (ének)
"Kodály és kortársai III."
KODÁLY: II. vonósnégyes
DEBUSSY: vonósnégyes
SCHÖNBERG: II. vonósnégyes

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Borbély Mihály (klarinét, szaxofon)
Kodály Kórus Debrecen
Vezényel: Szabó Sipos Máté
"Kodály-parafrázisok"

19:00 : Budapest
Erkel Színház

CSAJKOVSZKIJ: A diótörő

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Frankl Péter (zongora) Ács Ákos (klarinét), Szőke Zoltán (kürt) Kelemen Kvartett: Kelemen Barnabás, Kokas Katalin (hegedű), Homoki Gábor (brácsa), Fenyő László (cselló)
DOHNÁNYI: 1. (c-moll) zongoraötös, Op.1
DOHNÁNYI: esz-moll zongoraötös, Op.26
DOHNÁNYI: C-dúr szextett, Op.37

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Lenneke Ruiten, Hélène Walter, Christopher Ainslie, Helena Rasker, Paul Schweinester, Valerio Contaldo, James Platt, York Felix Speer (ének)
Les Musiciens du Louvre
Vezényel: Marc Minkowski
J.S. BACH: Karácsonyi oratórium, BWV 248 - 1., 2., 4., 6. kantáta
A mai nap
született:
1870 • Leopold Godowsky, zongorista († 1938)
1943 • Gösta Winbergh, énekes († 2002)
elhunyt:
1976 • Lily Pons, énekes (sz. 1904)