vissza a cimoldalra
2019-10-16
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11440)
A csapos közbeszól (95)

Házy Erzsébet művészete és pályája (4585)
Kedvenc előadók (2841)
Momus-játék (5743)
Élő közvetítések (8193)
Egyházi zene (220)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (7223)
Simándy József - az örök tenor (630)
Bende Zsolt (157)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3451)
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (2679)
Opernglas, avagy operai távcső... (20323)
Rost Andrea (2047)
Erkel Színház (10327)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1778)
Franz Schmidt (3434)
Plácido Domingo (910)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

164   macskás • előzmény163 2009-10-17 12:21:56
A filmet megnézem, megígérem.
Ha Téged idéznélek, természetesen odaírnám, hogy Te vagy a kútfő.
A lóláb kilógva, a Google kihozta, honnan is van a beírásod.
163   Búbánat • előzmény162 2009-10-17 01:22:27
Forgattam a zenei lexikonokat és a kézikönyveket, még a wikipédiába is benéztem. Különben, ha ezt a beírást felakarod használni saját céljaidra, nyugodtan megteheted, nem kell forrásul rám hivatkoznod. (Esetenként konstatálom, hogy egyesek rám találnak a neten, tőlem vesznek át,vagy engem “idéznek”; igazán meg sem lepődöm ezen, miért is méltatlankodnék – ezzel együtt kell élnünk...) Egy ismerősöm weblapjára – őszinte örömére – “átmentettem” kis jegyzetemet. Legyen ennek ott is nyoma.
Ha a filmet még nem láttad, és játsszák valahol, feltétlenül ajánlom figyelmedbe megtekintését!
162   macskás • előzmény160 2009-10-16 12:14:16
Megteszed, hogy odaírod, honnan az idézet?
160   Búbánat • előzmény159 2009-06-14 00:07:59
Már láttam a filmet.

Robert Schumann, Clara Schumann (leánykori neve: Clara Wieck) és Johannes Brahms „szerelmi háromszöge” áll a cselekmény középpontjában, melynek valósággyökere van… Gyönyörű zenék illusztrálják a filmbeli történetet, mely Robert Schumann életének utolsó éveiben játszódik: bemutatja a nagy komponista örömei ( a Rajnai szimfónia születése; a fiatal, jóképű, zenei tehetségét csillogtató Brahmsszal való megismerkedésük, barátságuk) mellett a sok küszködést a megélhetésért, a nagy család eltartásához, és a keserveket: a fizikai megpróbáltatásokat és a szellemi teljes leépülést, melynek következménye az elborult elmével elkövetett öngyilkossági kísérlet, majd a betegség súlyosbodásával, az elmegyógyintézetben ért tragikus vég. Közben látjuk a vívódó Clarát, aki egy személyben feleség, anya, zongoraművész, komponista és karmester – finom, tartózkodó, majd egyre szenvedélyesebb érdeklődést tanúsít a másik komponista iránt, akivel való (több mint?) barátsága férje halála után évtizedekig tartó kapcsolat marad… Johannes Brahms ebben a filmben nemcsak barát, segítő társ, a gyermekek pesztonkája a házaspár életében, hanem – talán visszaélve azok befogadó barátságával, egyre hevesebben ostromló udvarló - a nem vak, féltékeny férj szinte szeme láttára… és mégis, Schumann maga mellett tartja őt, akiben meg kell bíznia, talán sejti, ha már nem lesz, akkor kell valaki, aki a családja mellett marad és segíti őket a nehézségekben… meg amúgy felismeri Brahmsban a jövendő nagy zenei nagyságot. Mindezek motivációi benne vannak a filmben.

Amit „hivatalosan” tudni kell az asszonyról:

Clara Wieck a romantika korának egyik legnagyobb zongoraművésze volt. Feleségül ment Robert Schumann zeneszerzőhöz, ettől kezdve Clara Schumann néven szerepelt.

Clara Wieck 1819-ben született Lipcsében, egy neves zongoratanár és egy szopránénekesnő lányaként. Ötéves korától zongorázott. Pályája meredeken ívelt felfelé (ma a XIX. század első zongoraművészeként emlegetik), első koncertjére 11 éves korában került sor: a lipcsei zenekart az akkor 21 éves Mendelssohn vezényelte. Az egy évvel fiatalabb Robert Schumann 1828-ban jár először náluk, apja tanítványaként, két évvel később pedig a házukba költözik. Clara Wiecket a legnagyobb tehetségnek tartják, szerte Európában sikerrel koncertezik (például a 82 éves Goethének). 1835-ben megismerkedik Chopinnel, aki ugyancsak elragadtatással szól a fiatal lányról. Még ebben az évben szerelem szövődik Schumann és Clara között, a kapcsolatnak apja azonnal véget akar vetni. 1837-től már együtt élnek, és mivel az apa nem járul hozzá a házasságkötéshez, a bírósághoz fordulnak, és csak 1840-ben kelhetnek egybe. Közben Clara egy bécsi koncertje során 1838-ben megismerkedik Liszt Ferenccel.
1841-ben koncertezik először Clara Schumann néven, és ebben az évben meg is születik első gyermekük – tizenhárom év alatt nyolc gyermeket szült, miközben nem hagyott fel a zenével. (Négyet el is temet.) Házasságuk nem volt zavartalan, a zeneszerző nem támogatta Clara karrierjét, még ha a zongoraművész főként férje kompozícióit szólaltatta is meg. Clara szeretett utazni, szerette a turnékat, férje inkább otthon ült a hangszere mellett. 1853-ben ismerkedtek meg az akkor 20 éves Johannes Brahmsszal, Clara és Brahms kapcsolata igen szoros és bensőséges volt egészen Clara haláláig. Robert Schumann 1854-ben öngyilkosságot kísérel meg, két évvel később bekövetkezett haláláig elmegyógyintézetben él. Clara eközben is turnézik, férje halála előtti hetekben Pesten is fellép. Az özvegyen maradt zongoraművésznő folyamatosan koncertezik szerte Európában, és kiadásra rendezi Schumann hagyatékát. 1879-ben Frankfurtba költözik, ahol a konzervatórium vezető zongoratanára lesz. Utolsó koncertjét 1891-ben tartja ugyanitt, ezután, 1896-ben bekövetkezett haláláig már csak otthonában fogad tanítványokat.

A film záró képsorai megdöbbentően sejtetők: a temetés estéjén, otthonában, egy ágyban látjuk Brahmsszal….és Clara szenved és zokog….. A narrátor később elmondja, amint a filmben benne volt, Brahms hűségnyilatkozatot tett Clarának: örökké mellette kíván maradni, a halálig. Clara nélkül az ő élete mit sem érne tovább... S valóban, alig egy évvel élte túl Clarát: 1897 április 3.-án hunyt el.

Csodálatos a szereplők játéka is, különösen a Clarát alakító színésznő érdemli meg figyelmünket! Érdemes a filmet megtekinteni, hatalmas élmény!
159   Búbánat 2009-05-14 17:15:40
Mai naptól látható a mozikban a "Clara" című filmalkotás.

Színes, feliratos német- magyar-francia életrajzi dráma, 107 perc

Olvasom, hogy miről szól a Clara: a film középpontjában Clara Schumann "viharos szerelmi élete" áll, bemutatva Roberttel kötött házassága nehézségeit, miután 1850-ben Düsseldorfba költöznek. Ahogy Robert egészsége egyre romlik, Clara szenvedélye egyre erősebb lesz a nála jóval fiatalabb zeneszerző, Johannes Brahms iránt...

A kommentár hozzáfűzi: Clara korának egyik legnagyobb zongoristájaként, de mint komponistaként is ismert művész, 1819-ben Clara Wieck-ként látta meg a napvilágot. Kisgyerekként már apja mellett fellépett, később férje, Robert Schumann oldalán volt Európa koncerttermeinek ismert előadója. 1853-ban találkozott Johannes Brahmsszal, és onnantól fontos szerepet töltöttek be egymás életében. Robert Schumann halála után, vélhetően a nagy korkülönbség miatt nem házasodtak össze, Brahms 14 évvel volt fiatalabb Claránál.

Clara Schumannt Martina Gedeck, Robert Schumannt Pascal Greggory, Brahmsot Malik Zidi alakítja. Jelentős szerepet kapott a filmben Fesztbaum Béla.

Clara Schumann életét feldolgozó filmet Helma Sanders- Brahms rendezte.

A film zenei anyagának felvétele a diósdi Phoenix Hangstúdióban, Jandó Jenő, Gách Anikó, Oláh Vilmos és a Danubia Szimfonikus Zenekar, karmester Dénes István, közremûködésével készült.

A film magyar koprodukciós partnere az Objektív Filmstúdió, producere Rózsa János.



Műsorajánló
Mai ajánlat:
11:00 : Budapest
Erkel Színház

ERKEL: Hunyadi László – OperaKaland
ismétlés: 16:00

17:00 : Budapest
Müpa, Üvegterem

Szabady Ildikó (fuvola)
Bellus Csilla (zongora)
"Hangulatkoncert"
MOZART: C-dúr Andante, K. 315
SCHUBERT: a-moll („Arpeggione”) szonáta, D. 821
DEBUSSY: Suite bergamasque - 1. Prélude, 3. Clair de lune, 4. Passepied
MENDELSSOHN: Rondo capriccioso, op. 14

19:00 : Budapest
Óbudai Társaskör

Meláth Andrea tanszékvezető növendékei:
Topolánszky Laura, Fenyvesi Gabriella, Erdős Róbert, Gulyás Bence, Katoh Hiroko, Finszter Eszter, Tuznik Natália
Zongorán közreműködnek: Alter Katalin, Harazdy Miklós, Szabó Ferenc János
"A dal mint műfaj különböző korokban"
Zenés, prózai este zeneakadémistákkal


19:00 : Budapest
Festetics Palota Tükörterme

Miksch Adrienn (ének), Fülep Márk (altfuvola), Varga Gábor (klarinét), Ambrózy Attila (fagott), Benedekfi István, Dragony Tímea, Kéry János (zongora), Bábel Klára (hárfa)
Kruppa Vonósnégyes
"Mini-Fesztivál • 4.2"
DOBOS DÁNIEL: Drumul Dracului (Az ördög útja)
OLSVAY ENDRE: Kabala - ősbemutató
SUGÁR MIKLÓS: Kettősjáték
NYITRAI LÁSZLÓ: Leggiero
MADARÁSZ IVÁN: In memoriam...
HUSZÁR LAJOS: Sanctus, op. 46
BARTA GERGELY: Felix namque
DRAGONY TÍMEA: Lángrózsa - ősbemutató

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Ránki Dezső (zongora)
Horti Lilla, Horváth István, Hámori Szabolcs (ének)
Magyar Rádió Énekkara (karigazgató: Pad Zoltán)
Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara
Vezényel: Vásáry Tamás
BEETHOVEN: 4. (G-dúr) zongoraverseny, op. 58
BEETHOVEN: Krisztus az Olajfák hegyén, op. 85
A mai nap
történt:
1926 • A Háry János bemutatója az Operaházban
született:
1952 • Szigeti István, zeneszerző
1962 • Dmitrij Alekszandrovics Hvorosztovszkij, énekes († 2017)
elhunyt:
1621 • Jan Pieterszoon Sweelinck, zeneszerző (sz. 1562)
1982 • Mario Del Monaco, énekes (sz. 1915)
1983 • Jakov Gotovac, zeneszerző (sz. 1895)
1986 • Arthur Grumiaux, hegedűs, zongorista (sz. 1921)