Bejelentkezés Regisztráció

film és zene


165 Búbánat 2009-10-18 01:04:47 [Válasz erre: 164 macskás 2009-10-17 12:21:56]
Jaj, Istenem! Most már tényleg szükséges lesz valami szert bevennem! Idevág: Online szűrhető a memóriazavar A német kutatók az anonim teszt során (mintegy 20 perc) a résztvevők elméjét többek között memóriakártyákkal, számsorokkal és felvillanó arcképekkel teszik próbára. A korai felismerés segíthet a betegségek okozta memóriaproblémák kezelésében. A feledékenyek a jövőben tetszőleges alkalommal önvizsgálatot végezhetnek, hogy komoly memóriaproblémájukat kialakulásának kezdetén felismerhessék. A Gedaechtnisonline.de (emlékezet online) weboldalon elérhető tesztet a német Duisburg egyetem kutatói fejlesztették ki. Szól, ha baj van Ha az online vizsgálat komolyan veendő eredményt hozott, a páciens virtuális konzultációra léphet tovább, ahol felsorolják a szakszerű orvosi segítséget biztosító klinikákat. A betegség okozta memóriazavar korai felismerése és kezelése rendkívül fontos, idézte az APA hírügynökség az egyetem közleményét. Leront a stressz Az elég korai beavatkozással még a különben gyógyíthatatlan Alzheimer-betegség kialakulása is lassítható, illetve kitolható a folyamatos ápolást biztosító otthonba utalás időpontja. A csökkent emlékezőképesség fiatal korosztályoknál is felléphet, például rendkívüli stressz mellékhatásaként, illetve különböző betegségek kísérőjelenségeként. /Forrás: Index, Tudomány. 2004.november 9./

164 macskás 2009-10-17 12:21:56 [Válasz erre: 163 Búbánat 2009-10-17 01:22:27]
A filmet megnézem, megígérem. Ha Téged idéznélek, természetesen odaírnám, hogy Te vagy a kútfő. A lóláb kilógva, a Google kihozta, honnan is van a beírásod.

163 Búbánat 2009-10-17 01:22:27 [Válasz erre: 162 macskás 2009-10-16 12:14:16]
Forgattam a zenei lexikonokat és a kézikönyveket, még a wikipédiába is benéztem. Különben, ha ezt a beírást felakarod használni saját céljaidra, nyugodtan megteheted, nem kell forrásul rám hivatkoznod. (Esetenként konstatálom, hogy egyesek rám találnak a neten, tőlem vesznek át,vagy engem “idéznek”; igazán meg sem lepődöm ezen, miért is méltatlankodnék – ezzel együtt kell élnünk...) Egy ismerősöm weblapjára – őszinte örömére – “átmentettem” kis jegyzetemet. Legyen ennek ott is nyoma. Ha a filmet még nem láttad, és játsszák valahol, feltétlenül ajánlom figyelmedbe megtekintését!

162 macskás 2009-10-16 12:14:16 [Válasz erre: 160 Búbánat 2009-06-14 00:07:59]
Megteszed, hogy odaírod, honnan az idézet?

161 bnemeth 2009-10-16 11:38:22 [Válasz erre: 0 psmith 2003-10-08 07:48:39]
Az összes Mario Lanza film (8) megvan nekem DVD-én. Továbbá 7 különböző életrajzi regény róla, továbbá az összes fontos CD-lemeze (kb. 30). Ha valakit nagyon érdekel, szívesen kooperálok.

160 Búbánat 2009-06-14 00:07:59 [Válasz erre: 159 Búbánat 2009-05-14 17:15:40]
Már láttam a filmet. Robert Schumann, Clara Schumann (leánykori neve: Clara Wieck) és Johannes Brahms „szerelmi háromszöge” áll a cselekmény középpontjában, melynek valósággyökere van… Gyönyörű zenék illusztrálják a filmbeli történetet, mely Robert Schumann életének utolsó éveiben játszódik: bemutatja a nagy komponista örömei ( a Rajnai szimfónia születése; a fiatal, jóképű, zenei tehetségét csillogtató Brahmsszal való megismerkedésük, barátságuk) mellett a sok küszködést a megélhetésért, a nagy család eltartásához, és a keserveket: a fizikai megpróbáltatásokat és a szellemi teljes leépülést, melynek következménye az elborult elmével elkövetett öngyilkossági kísérlet, majd a betegség súlyosbodásával, az elmegyógyintézetben ért tragikus vég. Közben látjuk a vívódó Clarát, aki egy személyben feleség, anya, zongoraművész, komponista és karmester – finom, tartózkodó, majd egyre szenvedélyesebb érdeklődést tanúsít a másik komponista iránt, akivel való (több mint?) barátsága férje halála után évtizedekig tartó kapcsolat marad… Johannes Brahms ebben a filmben nemcsak barát, segítő társ, a gyermekek pesztonkája a házaspár életében, hanem – talán visszaélve azok befogadó barátságával, egyre hevesebben ostromló udvarló - a nem vak, féltékeny férj szinte szeme láttára… és mégis, Schumann maga mellett tartja őt, akiben meg kell bíznia, talán sejti, ha már nem lesz, akkor kell valaki, aki a családja mellett marad és segíti őket a nehézségekben… meg amúgy felismeri Brahmsban a jövendő nagy zenei nagyságot. Mindezek motivációi benne vannak a filmben. Amit „hivatalosan” tudni kell az asszonyról: Clara Wieck a romantika korának egyik legnagyobb zongoraművésze volt. Feleségül ment Robert Schumann zeneszerzőhöz, ettől kezdve Clara Schumann néven szerepelt. Clara Wieck 1819-ben született Lipcsében, egy neves zongoratanár és egy szopránénekesnő lányaként. Ötéves korától zongorázott. Pályája meredeken ívelt felfelé (ma a XIX. század első zongoraművészeként emlegetik), első koncertjére 11 éves korában került sor: a lipcsei zenekart az akkor 21 éves Mendelssohn vezényelte. Az egy évvel fiatalabb Robert Schumann 1828-ban jár először náluk, apja tanítványaként, két évvel később pedig a házukba költözik. Clara Wiecket a legnagyobb tehetségnek tartják, szerte Európában sikerrel koncertezik (például a 82 éves Goethének). 1835-ben megismerkedik Chopinnel, aki ugyancsak elragadtatással szól a fiatal lányról. Még ebben az évben szerelem szövődik Schumann és Clara között, a kapcsolatnak apja azonnal véget akar vetni. 1837-től már együtt élnek, és mivel az apa nem járul hozzá a házasságkötéshez, a bírósághoz fordulnak, és csak 1840-ben kelhetnek egybe. Közben Clara egy bécsi koncertje során 1838-ben megismerkedik Liszt Ferenccel. 1841-ben koncertezik először Clara Schumann néven, és ebben az évben meg is születik első gyermekük – tizenhárom év alatt nyolc gyermeket szült, miközben nem hagyott fel a zenével. (Négyet el is temet.) Házasságuk nem volt zavartalan, a zeneszerző nem támogatta Clara karrierjét, még ha a zongoraművész főként férje kompozícióit szólaltatta is meg. Clara szeretett utazni, szerette a turnékat, férje inkább otthon ült a hangszere mellett. 1853-ben ismerkedtek meg az akkor 20 éves Johannes Brahmsszal, Clara és Brahms kapcsolata igen szoros és bensőséges volt egészen Clara haláláig. Robert Schumann 1854-ben öngyilkosságot kísérel meg, két évvel később bekövetkezett haláláig elmegyógyintézetben él. Clara eközben is turnézik, férje halála előtti hetekben Pesten is fellép. Az özvegyen maradt zongoraművésznő folyamatosan koncertezik szerte Európában, és kiadásra rendezi Schumann hagyatékát. 1879-ben Frankfurtba költözik, ahol a konzervatórium vezető zongoratanára lesz. Utolsó koncertjét 1891-ben tartja ugyanitt, ezután, 1896-ben bekövetkezett haláláig már csak otthonában fogad tanítványokat. A film záró képsorai megdöbbentően sejtetők: a temetés estéjén, otthonában, egy ágyban látjuk Brahmsszal….és Clara szenved és zokog….. A narrátor később elmondja, amint a filmben benne volt, Brahms hűségnyilatkozatot tett Clarának: örökké mellette kíván maradni, a halálig. Clara nélkül az ő élete mit sem érne tovább... S valóban, alig egy évvel élte túl Clarát: 1897 április 3.-án hunyt el. Csodálatos a szereplők játéka is, különösen a Clarát alakító színésznő érdemli meg figyelmünket! Érdemes a filmet megtekinteni, hatalmas élmény!

159 Búbánat 2009-05-14 17:15:40
Mai naptól látható a mozikban a "Clara" című filmalkotás. Színes, feliratos német- magyar-francia életrajzi dráma, 107 perc Olvasom, hogy miről szól a Clara: a film középpontjában Clara Schumann "viharos szerelmi élete" áll, bemutatva Roberttel kötött házassága nehézségeit, miután 1850-ben Düsseldorfba költöznek. Ahogy Robert egészsége egyre romlik, Clara szenvedélye egyre erősebb lesz a nála jóval fiatalabb zeneszerző, Johannes Brahms iránt... A kommentár hozzáfűzi: Clara korának egyik legnagyobb zongoristájaként, de mint komponistaként is ismert művész, 1819-ben Clara Wieck-ként látta meg a napvilágot. Kisgyerekként már apja mellett fellépett, később férje, Robert Schumann oldalán volt Európa koncerttermeinek ismert előadója. 1853-ban találkozott Johannes Brahmsszal, és onnantól fontos szerepet töltöttek be egymás életében. Robert Schumann halála után, vélhetően a nagy korkülönbség miatt nem házasodtak össze, Brahms 14 évvel volt fiatalabb Claránál. Clara Schumannt Martina Gedeck, Robert Schumannt Pascal Greggory, Brahmsot Malik Zidi alakítja. Jelentős szerepet kapott a filmben Fesztbaum Béla. Clara Schumann életét feldolgozó filmet Helma Sanders- Brahms rendezte. A film zenei anyagának felvétele a diósdi Phoenix Hangstúdióban, Jandó Jenő, Gách Anikó, Oláh Vilmos és a Danubia Szimfonikus Zenekar, karmester Dénes István, közremûködésével készült. A film magyar koprodukciós partnere az Objektív Filmstúdió, producere Rózsa János.

158 Búbánat 2009-03-24 22:40:20
Hófehérke és a hét törpe Részletek Frank Churchill filmzenéjéből Holnap este (szerda: 19.40) a Kossuth Rádióban. Sok-sok év után újra hallható a rádióban.

157 Búbánat 2008-08-10 17:57:45
Filmmúzeum Mágnás Miska Zenés magyar filmvígjáték (1948. FF) – 83 perc Fsz.: Gábor Miklós, Mészáros Ági, Németh Marika, Sárdy János, a Latabárok…

156 Búbánat 2008-08-10 17:57:15 [Válasz erre: 151 bermuda 2008-07-19 21:20:18]
Film és zene Száz éve született Feleki Kamill Állami Áruház– zenés magyar film (1952. FF) - 98 perc Fsz.: Feleki Kamill, Petress Zsuzsa, Gábor Miklós, Latabár Kálmán R.: Gertler Viktor Zeneszerző: Kerekes János Duna TV, augusztus 20., 12.15

155 tilla 2008-07-20 01:15:24 [Válasz erre: 137 zsoly 2008-03-16 23:50:32]
Közönség a színpadon? Nem jobb a nézőtéren?

154 WiseGentleman 2008-07-19 23:31:18 [Válasz erre: 153 WiseGentleman 2008-07-19 20:03:04]
No igen, és Glauziusz bácsi monológja a kisunokájáról :)!

151 bermuda 2008-07-19 21:20:18 [Válasz erre: 152 Búbánat 2008-07-19 19:37:36]
Dunaparti csónakház......

153 WiseGentleman 2008-07-19 20:03:04 [Válasz erre: 151 bermuda 2008-07-19 21:20:18]
Nekem az \"Egy budapesti csónakházban\" a kedvencem...:)

152 Búbánat 2008-07-19 19:37:36
[url]http://www.videoplayer.hu/videos/fullscreen/133901; Egy boldog nyár Budapesten [/url]

150 Búbánat 2008-05-13 17:01:47 [Válasz erre: 141 mimi59 2008-05-12 08:30:15]
[url]http://www.filmtortenet.hu/object.4FE72C27-8F40-4417-852C-A89851F62789.ivy; Párbeszéd [/url] Ime a dal: Egyedül járok köztetek, kik párosan jöttetek, Néha mondok szavakat, mert a hangom is elakad, Nehéz a magányosok éje, Mint egy eldobott kődarab. Ha volna valaki, Aki azt mondaná, hogy ébredj, Nem fonódna rám a bánat, Szemembe hullanának, Tűztollú reggeli fények, reggeli fények. Ha volna valaki, aki azt mondaná, hogy járjak, Minden utca hívogatna, Néznélek megtagadva, Csalóka éjszakai árnyak, éjszakai árnyak. Ha valaki megfogná a kezem, vagy bíztatóan visszanézne rám, Sokáig néznék A felkelő nap felé, S lehajtanám lassan a fejem. Ha lenne valaki, Aki nekem a mindenem volna, Tétovázva erre jönne, Csendesen átölelne, Mennénk, ő megcsókolna, És semmit se szólna. Ha valaki megfogná a kezem, Vagy bíztatóan vissza nézne rám, Sokáig néznék A felkelő nap felé, S lehajtanám lassan a fejem.

149 frushena 2008-05-12 11:01:09
Macsek! Privát ment!

148 frushena 2008-05-12 10:27:01 [Válasz erre: 147 macskás 2008-05-12 10:22:59]
Méghozzá Tancredit?! Ha jól emlékszem! Mindjárt megy neked egy privát és ott megtalálod az instrukciókat mit kell tenned! :)

147 macskás 2008-05-12 10:22:59 [Válasz erre: 146 frushena 2008-05-12 10:21:28]
OK. Persze, hogy érdekel. Meg Horne-t is ígértél valamikor:)

146 frushena 2008-05-12 10:21:28 [Válasz erre: 145 macskás 2008-05-12 10:18:57]
Drága macskás! Értékelem! A magam módján természetesen. Honnan veszed, hogy nem értékelem! Amúgy meg ha érdekel ez a \'barokk opera\' szólj és rádtestálom. :)

145 macskás 2008-05-12 10:18:57 [Válasz erre: 143 frushena 2008-05-12 10:05:44]
Az eltéveszthetetlen humoromat miért nem értékeled?:)

144 frushena 2008-05-12 10:08:05 [Válasz erre: 142 macskás 2008-05-12 10:01:46]
[url]http://www.lowellliebermann.com/;http://www.lowellliebermann.com/[/url]

143 frushena 2008-05-12 10:05:44 [Válasz erre: 142 macskás 2008-05-12 10:01:46]
Óóóó, dehogy Lowel Libermann 1961 - :)

142 macskás 2008-05-12 10:01:46 [Válasz erre: 136 frushena 2008-03-16 23:25:51]
Az is barokk opera? :))))))))))))))))))))

141 mimi59 2008-05-12 08:30:15
Üdv. Mindenkinek! Emlékszik valaki a Párbeszéd c. filmre? Hol tudnék utánanézni, ki rendezte, mikor, de elsősorban a film betétdala éedekelne. KÖszönet.

140 indymedia 2008-05-12 02:04:33 [Válasz erre: 105 Búbánat 2005-11-21 13:22:16]
Érdekes, hogy a leírásból az derül ki, hogy B. nem ítéli meg pozitívan K. tevékenységét. Ez persze lehet az Ő véleménye, de ez nem egyezik pl. az enyémmel. Szerintem K. cselekedett helyesen.

139 sadie 2008-05-12 01:40:25
hello! ha tudna valaki ötletet adni,h honnan szerezhetném meg dino risi előzés c. filmjét,nagyon hálás lennék! kössszzzzz

138 frushena 2008-03-16 23:52:03 [Válasz erre: 137 zsoly 2008-03-16 23:50:32]
Hát még én sem, de holnap reggel ezzel kezdek! Wilde eme művét olvasni imádom igazán! REMEKMŰ !!!!

137 zsoly 2008-03-16 23:50:32 [Válasz erre: 136 frushena 2008-03-16 23:25:51]
Nem ismerem ezt az operát. Viszont Szegeden most éppen megy a Bunbury a Kisszínházban, kamaraformában, 60 fős közönséggel a színpadon. Tervezem, hogy megnézem.

136 frushena 2008-03-16 23:25:51
Mivel imádom Oscar Wildeot és vele együt minden művét, kiváltképp a Dorian Gray arcképét elévadultam kicsit. Fülembe jutott, hogy létezik opera is belőle, meg is kerestem : Lowell Liebermann : The Picture of Dorian Gray Holnap meg is hallgatom! Hallott már esetleg róla valaki? Esetleg ismeri valaki a felvételt?

135 -krl- 2008-02-09 01:10:03 [Válasz erre: 130 tukán 2008-02-08 22:45:02]
Ezt a Manon Lescaut - SW hasonlóságot a Domingois említi a könyvében. De ugyanez a dallam már korábbról is megvan, pl. Porpora: Solfeggio por Farinelli. Meg nyilván még pár más helyen.

134 -krl- 2008-02-09 01:07:02 [Válasz erre: 129 Sieglinde_ 2008-02-08 21:32:21]
Spec a Duel of the Fates is hajaz valamire, mégpedig sztem az Újvilág szimfónia 3. tételére. (De nem csak az EPI párbajzenéje, ott van mindhárom prequelben.)

133 virius 2008-02-08 23:48:48 [Válasz erre: 130 tukán 2008-02-08 22:45:02]
d\'-s-fmr-d Akár lehetne új topikot nyitni pl. olyan címmel, hogy \"Ki kitől lopott?\" Tudnék még példákat sorolni, de nem mind filmzene, úgyhogy itt nagyon off lenne.

132 Momo von Hofmannsthal 2008-02-08 23:04:56
A Volt egyszer egy Amerika, és a Volt egyszer egy Vadnyugat kis vonós együtteseiben pedig szerintem tudatosan utal Puccinire Morricone. Olyan nagy a hasonlóság, hogy nem lehet véletlen.

131 Momo von Hofmannsthal 2008-02-08 23:00:06 [Válasz erre: 130 tukán 2008-02-08 22:45:02]
Hát ugye a \"birodalmi zene\" (Darth Vader motívuma) jellege és dramaturgiája, a Toscából van: tök ugyanúgy funkcionál, mint a Scarpia motívum.

130 tukán 2008-02-08 22:45:02 [Válasz erre: 129 Sieglinde_ 2008-02-08 21:32:21]
Stars Wars zenéje? Puccini:Manon Lescaut-részletek a II.felvonásból és az az Intermezzoból! Na, dúdold csak!

129 Sieglinde_ 2008-02-08 21:32:21
Filmzenében is azokat szeretem a legjobban, amik foyltatják az operai hagyományokat. John Williams a Star Warsban bevallottan és szándékosan wagneriánus - de jól is teszi. A Birodalmi indulót még Richard mesternek sem kéne szégyellnie. Másik nagy kedvencem tőle a Duel of the Fates, az Episode I párbajzenéje. De a legnagyobb élő Mester Ennio Morricone - na, őt nem kell bemutatni, nagyzenekar, szopránszólók, ráadásul különleges hanghatások egész sora. A kedvencem tőle a La resa dei conti évre keresztelt opus - ez a Pár dollárral többért egyik visszatérő vezérdallama. Egy zsebóra melankolikus, kissé borzongató csilingelésével indul, amiben aztán belejön egy igen erőteljes-markáns spanyol gitárdallam (Indio, a rosszfiú \"vezérmotívuma\"), aztán hatalmas-fenséges orgonaszólam, mely sokban emlékeztet Bach d-moll Toccata és fúgájára, aztán ugyanez a dallam nagyzenekaron megy tovább, trombitaszólóval ,a végén pedig minden elhallgat, csak a zsebóra zenéje marad, és amikor lejár... olyankor kell lőni. :D

128 Búbánat 2008-01-06 10:54:46
A tévében karácsonykor látott „Muzsika hangja” után ma este itt a következő filmmusical, ebben is Julie Andrews a női főszereplő: Mary Poppins (1964) Amerikai színes filmmusical (139 perc) 1965 - Oscar-díj - a legjobb színésznő (Julie Andrews) 1965 - Oscar-díj - a legjobb eredeti filmzene (Richard M. Sherman, Robert B. Sherman) 1965 - Oscar-díj - a legjobb eredeti filmdal (Richard M. Sherman, Robert B. Sherman) - \"Chim Chim Cher-ee\" 1965 - Oscar-díj - a legjobb vágás (Cotton Warburton) 1965 - Oscar-díj - a legjobb vizuális effektusok (Eustace Lycett, Hamilton Luske, Peter Ellenshaw) 1965 - Golden Globe-díj - a legjobb vígjáték vagy musical színésznő (Julie Andrews) 1965 - Oscar-jelölés - a legjobb film (Walt Disney, Bill Walsh) 1965 - Oscar-jelölés - a legjobb rendező (Robert Stevenson) 1965 - Oscar-jelölés - a legjobb adaptált forgatókönyv (Don DaGradi, Bill Walsh) 1965 - Oscar-jelölés - a legjobb operatőr (színesben) (Edward Colman) 1965 - Oscar-jelölés - a legjobb látványtervezés (színesben) (Emile Kuri, William H. Tuntke, Carroll Clark, Hal Gausman) ________________________________________ További díjak és jelölések Összesen 5 Oscar-díj, 8 Oscar-jelölés, 1 Golden Globe-díj, 4 Golden Globe-jelölés. Az m2 csatornán este 20:30 órától látható a film: szinkronizált + felirat Fsz.: Julia Andrews, Dick Van Dyke, David Tomlinson Rendező: Robert Stevenson

127 bnemeth 2007-10-20 20:04:19 [Válasz erre: 2 karnagy 2003-10-08 08:49:50]
En regi Mario Lanza rajongo vagyok. Az osszes filmje meg van DVD-en. Legalabb 30 lemeze CD-en. 6 eletrajzi regenye, stb. Volt szerencsem a szulohazaban jarni, a fiaval talalkozni.

126 Búbánat 2006-11-24 09:06:22
Ez most nem zene. Inkább lehetne gyászzene... Elhunyt Philippe Noiret 2006. november 23., csütörtök 22:05 360 olvasás Hosszas betegség után csütörtökön 76 éves korában elhunyt Philippe Noiret francia színész - közölte a neves művész ügynöksége, az Artimédia. Az 1930-ban született Noiret nemrég ünnepelte pályafutása kezdetének fél évszázados évfordulóját, ebből az alkalomból a közelmúltban tartott firenzei France Cinéma fesztiválon 50 filmjét mutatták be. Noiret ez alkalomból sajtónyilatkozatában azt emelte ki, hogy összesen 130 filmje közül a szívéhez Massimo Troisi Neruda postása (1995) című alkotása áll a legközelebb, amelyben ő személyesítette meg az olaszországi emigrációban élő nagy chilei költőt. TV-sorozatban soha nem játszott, nem szerette a televíziót, amely szerinte a „mozi halála”. Első filmsikerét a Zazie a metrón (1960) című filmjével aratta, de nem csak francia filmekben szerepelt. Noiret játszott A nagy zabálás (1973), A bíró és a gyilkos (1976), a Három fivér (1980), a Szemünk fénye (1982) a Huhogók (1988), a Cinema Paradiso (1988), Az élet és más semmi (1989) és A szél (1997) című filmekben is.

125 Megén 2006-11-07 09:38:11
Elég vacak film: Eladó a szerelem. De csodálatos operarészleteket énekelnek benne kísérőzenének. Pld. Cotrubas Traviatát énekel Domingoval stb.

124 Sipi 2006-07-12 18:48:05
Na. Akkor legújabb filmzene-élményeimet osztom meg veletek, bár a konklúzió - olvasva a korábbi hozzászólásokat - nem lesz valami eredeti. Nagyon szeretem a \"csinnadrattás\" zenéket. Amikor a TV-ben reklámozták a Gyűrűk urát, gondoltam, ez nekem való. De csak most jutottam oda, hogy letöltöttem a netről mind a három rész zenéjét (ezt csak súgva mondom). Gondoltam, ha tetszik, majd megveszem eredetiben is (én így is szoktam). Elolvastam az egyik amerikai filmzenei oldalon: az egyik legjobbra értékelték a hozzászólók. Hát mit ne mondjak, nagy csalódás volt. Csinnadratta van benne, az nem vitás, de ez 10 perc múlva már átvált üres csattogásba, sőt időnként teljesen mindegy, hogy üstdob vagy dobgép szólna-e. Itt-ott felfedeztem mahleri fordulatokat (uram bocsá\' lopásokat), de az egész konglomerátum igen-igen messze van Mahlertől. Úgy tűnik, az egész csak arra való, hogy a multiplex moziban minél nagyobbat szóljon (szól is, én annak idején minden nézőnek füldugót adtam volna). Hogy a filmhez passzol-e vagy nem, azt nem tudom, de az biztos, hogy ezek után nem fogom megvenni. (A felépítése is csapnivaló, egyszerű lassú rész-gyors rész váltakozásokra épül az egész.) Letöltöttem viszont mellette a Reszkessetek betörők zenéjét is, ami gyerekkoromban nagyon tetszett. Ezt korábban meg is akartam eredetiben rendelni a netről, de nem lehetett kapni. Itt sem tetszik az átmenetek nélküli váltakozás, de az egész lemeznek van hangulata. Williams itt mintha Mozarti dallamokat használna, de nekem nagyon tetszik az még most is.

123 frushena 2006-03-03 20:18:24 [Válasz erre: 122 frushena 2006-03-03 20:06:59]
És persze az Otello zenéje nem véletlen : \"Az Othello cselekményének eme rendkívül izgalmas, sodró lendületű átültetése a mai amerikai fiatalok világába azt bizonyítja, hogy a Shakespeare klasszikus drámájában kibomló konfliktusok időtlenek és mindig aktuálisak.\"

122 frushena 2006-03-03 20:06:59
Az [url]http://www.netpiac.hu/display/index.phtml?do=termek&termek_id=2165;\"O\"[/url] c. filmet nézvén ismerős, szomorú dallamokra lehet bukkanni. \"Világ életemben szárnyalni vágytam, élni mint a sólyom. Tudom az irígység nem egy dícséretre méltó tulajdonság, de repülni, szárnyalni mindenki és minden felett. Az ám az élet! Csak, hogy a sólyom nem élhet egyszerű madarak között, nem illik közéük. Jól lehet a többi madár is valószínűleg sólyom szeretne lenni. Gyűlölik, mert nem lehetnek olyanok mint ő. Büszkék, hatalmasak, elszántak és sötét lelkűek. Ő sólyom volt, fölöttünk lebegett, tudott repülni. Egy szép napon azonban majd mindenki felfigyel rám, mert én is repülni fogok.\" Ezekkel a szavakkal végződik a film. És mindez alatt VERDI : Otello c. operájából Desdemona imája hallatszik. Hátborzongató!

121 Búbánat 2006-02-17 22:01:22 [Válasz erre: 114 Búbánat 2006-02-12 22:55:21]
Most ért véget a film. Roppant érdejes volt. De bevallom, ebből nem tudtam eldönteni, hogy melyik város mondhatja magáénak Verdit,melyiké legyen a Traviata. Szerintem eldöntetlen, s amondó vagyok: mindenkié és mindnyájunké!

120 dreboot 2006-02-15 00:04:29 [Válasz erre: 116 Momo 2006-02-14 21:04:12]
Ne kend-d má össze! Addig operá - lod míg- Janonlesz(Í)Qúúúúúúúú:-)))))))

119 janomano 2006-02-14 21:15:53 [Válasz erre: 118 Momo 2006-02-14 21:14:57]
Na, azér\'!

118 Momo 2006-02-14 21:14:57 [Válasz erre: 117 janomano 2006-02-14 21:07:58]
Jó, akkor nem... :-)

117 janomano 2006-02-14 21:07:58 [Válasz erre: 116 Momo 2006-02-14 21:04:12]
mosméééé!? :-)

116 Momo 2006-02-14 21:04:12 [Válasz erre: 115 janomano 2006-02-14 20:52:54]
Szia Janó! Azért te is egy nagyon okos Manó vagy... :-)





A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.