Bejelentkezés Regisztráció

Opernglas, avagy operai távcső...


20279 telramund 2019-07-29 18:32:46

Nagyszerű beszámoló.köszönet a nagy munkáért!


20278 Heiner Lajos 2019-07-29 17:55:35 [Válasz erre: 20276 otello 2019-07-29 17:34:30]

Köszönet a beszámolóért! Én izgatottan várom - a csak koncertszerű - salzburgi előadást aug. végén (Conlon, Beczala, Machaidze, Domingo, Tagliavini).


20277 otello 2019-07-29 17:38:26 [Válasz erre: 20276 otello 2019-07-29 17:34:30]

* az utolsó link véletlen nem a videó elején indul!


20276 otello 2019-07-29 17:34:30

Emlékezetes évadzárás Barcelonában – Verdi: Luisa Miller (július 20., 24. és 26.)

Mindhárom alkalommal, amikor felkeltem az elmúlt bő hétben a székemről, értetlenül vitattuk meg, hogy vajon miért szorult ennyire háttérbe a Verdi életműben a Luisa Miller. A Trubadúr 4 jó szereplője helyett itt 5/6 kell? A történet zagyvaságában legalábbis nincsen nagy különbség. Meglehet az első felvonás nem feltétlen Verdi zenéjének csúcsa, de amit a harmadik felvonásban kottára vetett, az szerintem a legjobbjai közül való (nekem mindhárom alkalom libabőr volt). Látva a közönség reakcióit a Liceuban, azt kell mondjam, nem vagyok egyedül, aki többet szeretné színpadon látni ezt a darabot.

Merthogy a távozó művészeti vezetés fantasztikus előadással búcsúzott. Luisát az első szereposztásban nem kisebb név, mint Sondra Radvanovsky énekelte. Bevallom, felvételről máig nem tartozik a kedvenceim közé a hangja – de a tavalyi Maddalena di Coigny után már biztos voltam, hogy élőben idén sem fogok csalódni. Azt hiszem, kimondhatjuk: a kanadai szoprán pályájának csúcsán van, és azt csinál a hangjával lényegében, amit akar. Luisa rendkívül összetett szerepe (az első felvonás teljesen más hangot kíván, mint az előadás második fele – akárcsak a Traviata) alkalmas is arra, hogy Radvanovsky művészete legjavát megcsillogtassa benne. Az érzelmek legszélesebb skáláján játszik tökéletes stílusismerettel: éteri pianók mellett olyan fortékat is énekel, amire szerintem rajta kívül gyakorlatilag senki sem képes jelenleg (lényegében ugyanarról a helyről hallottam, ahonnan egy hónapja Monastyrskát – még hozzá képest is nagyobb hang). Korábbi felvételeihez képest meglepett, mennyi mellhangot használ – hozzáteszem, nagyon hatásosan, a Wurm-iránti gyűlöletét/szégyenét kifejezve főleg. Például ahogyan a „che alimento sol per esso fido, immenso, ardente amore!” részt megvalósította, azt tanítani lehetne. Formátumos, nagy alakítás – nehéz kiemelnem bármely részét is. Remélem, egyszer kiad majd egy önéletrajzot, amiben megtudjuk, mi történt vele az utóbbi 5-10 évben, amikor egyszerre javult rengeteget hangilag és érett sokat színészileg is. Az alternatív szereposztásban Eleonora Buratto mutatta meg, hogy egy teljesen más hanggal hogyan lehet ugyancsak pazar Luisát énekelni. Az olasz lírai szoprán ezen Luisa Miller előadások nagy felfedezése számomra. Igen nagy, homogén, lírai hang birtokosa – és sok mai lírai szopránnal ellentétben lenn sem huhog/meleg levegőt fúj, ami jól jön az előadás második felében. Emellett nagyon jó ízléssel formálja a szólamot és van jelen a színpadon. Bár csak most debütált a szerepben, így is nagyon mély benyomást tett rám. Ha döntenem kellene a két igen különböző Luisa közt, talán Radvanovsky intenzívebb, hatásos drámai alakítása egy cseppet jobban megfogott, mint Buratto – a papírforma elképzeléshez közelebb eső - Luisája. 2x Brava!

Rodolfo megszólaltatására ma szerintem keresve sem találhattak volna Piotr Beczalánál megfelelőbb tenort. Hatalmas felüdülés volt a fülemnek annyi közepes, jól futó tenor (Jagde, La Colla, Aronica…) után végre egy IGAZIt hallani. Színészileg hiteles, hangilag pazar a nyaktörő szólamban – és mindennek tetejében remek kémia van közte és Radvanovsky között. Remélem idei bécsi Toscájuk és ezen előadások után többször fogják őket szerződtetni együtt – már csak korai Verdinél maradva is, bármikor jegyet vennék egy Lombardokjukra mondjuk. Már a huszadikai előadáson is a legnagyobb taps a Quando le sere al placidót fogadta, de az utolsó előadáson valami egészen emlékezetes következett. Beczala még líraibb hangvételben adta elő az áriát (tényleg csak a legnagyobbakhoz mérhetően szerintem), mint korábban. A közönség pedig már vagy 3-4 perce tapsolt, amikor a színpad elfordult vele és a félhomályba került, hogy Wurmmal közös jelenetét elkezdje. Azonban mi lelkesen továbbra se hagytuk abba a bravózást, így Beczala kis hezitálás után az árnyak közül kilépett (hatalmas üdvrivalgás fogadta), hogy a díszlet előtt megismételje az áriát. És ebben a ráadásban érződött, hogy a művész szívét-lelkét kiteszi a színpadra – a közönség pedig már nem csak bravókkal, hanem a földszinten lábdobogással hálálta ezt meg. Felejthetetlen percek…

A második szereposztás Rodolfója, Arturo Chacon Cruz, sajnos (még) nem játszik egy ligában Beczalával. Lírai tenor hangját sokszor forszíroznia kell a szerepben, amit gyakorlatilag végig legalább mezzoforte énekel. Másrészt a hang két részre „osztható”: a csúcshangokig kissé jellegtelen, fémes csengésű – a csúcsokon viszont remek, amire a művész néhányszor rá is játszik. Összességében hiteles alakítás bizonyos hangi korlátokon belül.

Miller szerepét az első szereposztásban, Luca Salsi évközi lemondása után, a főként a tengerentúlon fellépő Michael Chioldi énekelte. Amikor először láttam az első felvonásban nem győzött meg különösebben, csak a harmadikban Radvanovskyval énekelt kettősük és a záró tercett volt igazán ihletett. Másodszorra már a Miller ária is jól sikerült, összességében egész pozitív kép alakult róla ki bennem. Nagy hang, nem a legszebb fajtából, bár ahogy több spanyol kritikus is észrevette, néhány helyen Milnes-ra emlékeztet élőben. Továbbá, Chioldi színészi részvétele a drámában meggyőzőbb volt, mint váltótársáé – Juan Jesús Rodriguez-é. Viszont most végre megértettem, hogy utóbbi miért a nagy spanyol baritonkedvenc Carlos Alvarez mellett. Rodriguez egy vérbeli Verdi-bariton, aki gyakorlatilag hibátlanul énekelte a szólamot. Csodálkozom, hogy neki nincs (még) Alvarezhez hasonló nemzetközi híre.

A másik apa szerepét a premierszereposztásban Dmitry Belosselskiy énekelte. Ő korábbi MET-es közvetítésekben nem keltette fel az érdeklődésem, így élőben viszont nagyon jónak találtam. Bár a szerep legmélyebb hangjain szólhatna kissé kormosabban, összességében „egy tömbből faragott”, erőteljes basszus hang, ami hiteles színpadi jelenléttel párosul. Walter gróf szerepéből szerintem kihozta a maximumot. A másik Walterről, Carlo Colombaráról sajnos nem lehetek ilyen pozitív véleménnyel. A művésznek már „csak” a kormos mélységek vannak meg, a szerep magasan fekvő részein érezhetően görcsöl, a hangokat pedig csak meg-megcsípi. Így alakítása mind hangilag, mind színészileg darabos és felejthető.

Végezetül a kisebb szerepekről. Wurm szerepében két igen karakteres énekes lépett fel. A mindössze 32 éves horvát basszbariton, Marco Mimica most sokkal jobb benyomást tett rám, mint ősszel a Puritánokban. Bár a hangnak még be kell érnie, már most is jelentős – színészileg pedig intenzíven hozza az ármánykodó figurát. Marco Spotti hangilag kiváló, alakításban kissé visszafogott, elnagyolt Wurm. Federica az első szereposztásban J’nai Bridges hangján szólalt meg. Érdekes módon az amerikai mezzo hangja a szerep alt fekvésében szól hatásosan, de már a szólam középső hangjain is projekciós problémákkal küzd. Így, bár ez a rádión nem annyira hallható, kissé megborult a színpadon a „hangi egyensúly” a Federica-Rodolfo kettősben, ami így vesztett erejéből. Remélem ezeket a problémákat sikerül legyűrnie a fiatal énekesnőnek, mivel nagyon ígéretes matéria birtokosa. Váltótársa, Sonia Prina, viszont a két szereposztás mélypontja. Bár elvileg alt, a szerep mély hangjai nem szólalnak meg, a középfekvéstől felfelé pedig olyan érces, csúnya hangon énekel, amit már régen hallottam. Gemma Coma-Alabert Laura szerepének méretéhez képest meglepően jó énekes.

A zenei irányítás Domingo Hindoyan kezében volt. A fiatal venezuelai karmester jól tartotta a színpad és zenekar közötti összehangot, bár a mű új árnyalatait nem fedeztem fel dirigálásában az ismert felvételekhez képest. A rendezés Damiano Michieletto korábbi zürichi rendezésének a felújítása volt. A darabról a rendező érezhetően nem gondolt sokat és nagy teret kaptak az énekesek egyéni megvalósításai. A hangsúly talán az elnyomó szülők szerepén volt, amire a gyermek Rodolfo és Luisa gyakori színpadra lépései emlékeztettek minket, „mi lett volna ha” jelleggel. Néhány részlet viszont egészen szépen megoldott volt. Luisa nyitóáriája alatt egy kis emelvényen mesél szerelméről, aki végig némán mellette játszik (lásd videók lejjebb) – egyfajta boldogságbomba ellenpontot adva a drámának. Továbbá a zárófelvonás során megalkotott háttérvetítés (gyakorlatilag a méreg feloldódása a vérben) is jó hangulatfokozó elem volt.

Ha a beszámoló felkeltette az érdeklődést, itt az előadás rádiófelvétele (még három hétig) & gyűjtöttem néhány kalózvideót is a YouTuberól:

Tu puniscimi, o signore (Radvanovsky)

A brani, a brani o perfido (Radvanovsky)

A brani, a brani o perfido (Buratto) *ezt a felvételt különösen ajánlom annak, aki még nem hallotta Burattót

Quando le sere al placido (Beczala)

La tomba è un letto sparso di fiori (Buratto-Rodriguez)

Ah! fu giusto il mio sospetto! (Rodriguez)

Lo vidi, e’l primo palpito, majd duett (Radvanovsky-Beczala) 

A finálé a három verzióban (az utolsó előadást Radvanovsky betegség miatt lemondta):

Finálé /1 (Buratto-Beczala-Chioldi) 

Finálé /2 (Buratto-Beczala-Chioldi)

Finálé (Buratto-Chacon Cruz-Rodriguez)

Az utolsó felvonás java (Radvanovsky-Beczala-Chioldi)

 


20275 Búbánat 2019-07-29 11:06:26 [Válasz erre: 20274 ladislav kozlok 2019-07-29 07:19:00]

Kálmándy Mihály: „Csak egy-két esetben éreztem halálos csendet”

MÁGÓ KÁROLY2019.07.26. 16:22

Origo.hu

„Péntek este van az Aida premierje a Szegedi Szabadtéri Játékokon. A fellépők szerint egy monumentális előadásról van szó, egészen kiváló fényekkel és gyönyörű kosztümökkel. És persze nagyszerű énekesekkel. Az egyik főszereplővel, az Etiópia királyát alakító Kálmándy Mihállyal beszélgettünk. Az egész világon keresett és sikeres, friss Kossuth-díjas operaénekes az Origónak beszélt arról is, hogy az elmúlt három évtizedet hogyan élte meg a színpadon, kikkel szeretett a legjobban együtt énekelni. Mesélt például egy varsói előadásról, ahol Marton Évával énekelt együtt, és amely óriási siker volt. Ahogy arról is, milyen volt Plácido Domingóval Rómában egy színpadon lenni.”


20274 ladislav kozlok 2019-07-29 07:19:00 [Válasz erre: 20273 ladislav kozlok 2019-07-28 21:55:27]

Es még dicsérem a szegedi kozonséget. Az utolso jelenet elott  elot eleredt az eso, a kozonség nem széledt szét, álva unnepelte ezt a nagyszeru eloadást.


20273 ladislav kozlok 2019-07-28 21:55:27

Tegnap egy kivételesen jo eloadást láttam és hallotttam Szegeden. Aidát adták elo a Domtéren. Pál Tamás - egy varázslo, minden részlete a partitúrának tokekéletesen volt kidolgozva, Es egy ůj csillagot hallottam- Adám Zsuzsannát, Tokéleletes Aida/ csak a pianoi lehetnének fátyolosabbak/, Gál Erika - jelenleg a világ legjobb Amnreris-je  Brava. Sajnos Lászlo B. nem volt  formájában, indiszpozício vagy fáradtság, minden esetre Pozsonyban jobban énekel.


20272 Búbánat 2019-07-24 21:58:51

Parsifal Bayreuthban, avagy terápia helyett diagnózis

ÓKOVÁCS SZILVESZTER2019.07.24. 09:13 Origo.hu

ÓKOVÁCS SZERINT AZ OPERA 2/116 levélária

 Kedves Tatjána Néném!


20271 Búbánat 2019-07-24 15:43:28 [Válasz erre: 20269 Búbánat 2019-07-22 23:41:45]

Vittorio Grigolo - O sole mio (Margitszigeti Szabadtéri Színpad, 2019. július 20.)

Vittorio Grigolo hatalmas sikerű áriaestjének harmadik, utolsó előtti ráadásszáma volt az O sole mio; a youtube-ra felkerült dal előadója nem elsősorban tenorjával „hozta lázba” közönségét. Persze jól énekelt, és a hangjával tényleg „tud bánni”, de ami most számomra meglepetésként hatott, ahogy „showman”-ként „adta el" magát;  mennyire tudatosan kommunikált a közönségével végig az éjszakába nyúló koncertje alatt.(Volt, hogy megénekeltetett minket: pl. a Traviata -„Brindisi” refrénjét kísérve)

Grigolo különben parádés, igazán nem könnyű műsort állíttatott össze magának az olasz, francia romantikus opera-repertoárjából, melyek részleteit előadva a tenorján megcsillogtathatta lírai és drámai, a komoly és a víg arculatát egyaránt.  Ez oda-vissza működött. Közben túlmozgásaival, gesztusaival, pózolásaival, olykor az éneklés közbeni – Héja Domonkos karmesterrel és operazenekarával együttműködve kidolgozott - „hatásszünetekkel” operált, de olykor a zenék között vagy a zenét is megszakítva egy-egy „szózata” a publikumhoz, megint a showman oldalát tolta előtérbe. Előfordult, hogy az ária második strófáját vagy annak végét,  egyből újra megismételtette, elénekelte (Tosca, A trubadúr, Hoffmann meséi, Traviata… ) - a közönség ovációi kíséretében. Grigoló tényleg „letaglózta” publikumát a szokatlan ilyen és hasonló körítéseivel is. Mindamellett a hol visszafogott, érzelmes oldalát felmutató énjét ugyanúgy kimutatta, mint máshol a váratlanul lobogó, szenvedélyes, kirobbanó, hangos mivoltát; attitűdjei közé tartozott kamaszos mozgáskultúrája is: a színpadon fel-alá való száguldások á la Mick Jagger vagy Kóbor János színpadról ismert megnyilvánulásai – csak itt nem mikrofonnal kézben: a szabadtéren a hangerősítés érdekében az ilyenkor alkalmazott microportot nem nélkülözhette.

A néző-hallgatónak mindenképpen élmény volt Vittorio Grigolo mostani be- és megmutatkozása a Margitszigeten. Meg kell hagyni: nívós, tartalmas, fajsúlyos áriák követték egymást, jól voltak összeválogatva a szép, hatásos áriák, kettősök, nem különben a közbenső zenekari részletek is.  Grigolo és a szoprán-közreműködő, Sáfár Orsolya (a színpadon „Orsinak” szólítva őt, még keringőzni is magához vonta...) a duettekben összecsiszolt párost alkottak.

Nagyon értékeltem, hogy a még az ennyire temperamentumos olasz énekművész a műsorába bevette a bel canto több gyöngyszemét, mindenekelőtt Donizetti ritkán felhangzó operájából (Alba herceg) az igen nehéz, bravúros énektechnikát igénylő áriát is – azonnal, az est nyitószámaként!

A Magyar Állami Operaház Zenekara kitűnően látta el mind kísérői feladatát, mind önállóan játszott zenekari számait, élükön a nagyszerűen dirigáló és Vittorio Grigolóval „közös hullámhosszon” mozgó, a minden extra igényét kielégítő Héja Domonkos karmesterrel!

Ez volt a teljes program:

Első rész:

  1. Gaetano Donizetti: Alba herceg  - „Angelo casto e bel”
  2. Giuseppe Verdi: Rigoletto – „La donna è mobile”
  3. Gaetano Donizetti: Don Pasquale – Nyitány
  4. Gaetano Donizetti: Szerelmi bájital –„ Laralala…Esulti pur la barbara” (a kettősben km. Sáfár Orsolya)
  5. Gaetano Donizetti: Szerelmi bájital – „Prendi, per me sei libero” (Sáfár Orsolya)
  6. Gaetano Donizetti: Szerelmi bájital – „Una furtiva lagrima”
  7. Giuseppe Verdi: Nabucco – Nyitány
  8. Giuseppe Verdi. A trubadúr – Stretta: „Di quella pira”

Második rész:

  1. Jules Massenet: Manon – Des Grieux álomelbeszélése: „En fernant les yeux”
  2. Charles Gounod: Rómeó és Júlia – Júlia keringőáriája: „Ah, je veux vivre” (Sáfár Orsolya)
  3. Charles Gounod: Rómeó és Júlia – Rómeó áriája: „Ah lève-toi soleil!”
  4. Camille Saint-Saëns: Sámson és Delia – Bacchanália
  5. Jules Massenet: Werther – Osszián-dal: „Pourquoi me réveiller”
  6. Georges Bizet: Az arles-i lány – 2. szvit
  7. Jacques Offenbach: Hoffmann meséi – Kleinzack-legenda: „Va pour Kleinzack…/Il était une fois á la cour d’Eisenach”

Ráadások:

  1. Giuseppe Verdi: Traviata - Brindisi (a kettősben km. Sáfár Orsolya)
  2. Giacomo Puccini: Tosca – „E lucevan le stelle”
  3. Eduardo di Capua - Giovanni Capuro:  O sole mio (Csatlakozik énekéhez: Sáfár Orsolya)
  4. Ernesto De Curtis: Non ti scordar di me (Csatlakozik  énekéhez: Sáfár Orsolya) - ezt az utolsó számot a karmesterrel történt nyíltszinpadi "eszmecserét", sugdosást követően magyarul konferálta be Grigolo:"Ne felejts el engem"

20270 Héterő 2019-07-23 20:40:23 [Válasz erre: 20268 Edmond Dantes 2019-07-20 13:26:09]

Néha tud kísérteni a balszerencse: Verona, 13.07.13. Pláne 13-ban, 13-án.


20269 Búbánat 2019-07-22 23:41:45

Képgaléria

Vittorio Grigolo áriaestje a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon – 2019. július 20.

Km. Sáfár Orsolya

A Magyar Állami Operaház Zenekarát Héja Domonkos vezényelte

(Forrás: Facebook)


20268 Edmond Dantes 2019-07-20 13:26:09 [Válasz erre: 20259 joska141 2019-07-19 21:42:20]

Csak most jutok válaszoláshoz és mint látom a jegytérképen, elég szép ház lesz a Grigolo-gálán, inkább csak a hátsó-szélső helyek egy kisebb része eladatlan jelen állás szerint. Hogy az "eladott" jegyekből mennyit vesztegettek féláron, netán osztogattak szét ajándékba -magyarán: mennyit vattáztak- azt persze nem tudni. Ettől függetlenül azt gondolnám, Grigolo neve itthon nem nagy húzó név, bár itt is láthatóan kétségtelenül nagymenő + nincs műsor (ami csak pár énekesnél pl. Kaufmann, Netrebko nem számít) + az oda- és visszajutás macerás, közlekedési probléma/késői járatritkítás stb. + szeszélyes időjárás, ott még mikroklíma is van (legutóbb vasárnap napközben áztam bőrig a Szigeten egy váratlan záporban) + talán nem vagyok egyedül azzal, hogy gála- és áriaest helyett szívesebben nézek azaz egyre inkább csak néznék meg énekes(eke)t szerepben, komplett operában...és lehetőleg zárt térben. Szabadtéri és templomi előadások sosem lehetnek igazán teljes értékűek akusztikai, időjárási stb. okokból, ez nem csak véleményem, hanem személyes sokszori tapasztalatom is.


20267 Búbánat 2019-07-20 12:37:00 [Válasz erre: 20266 Búbánat 2019-07-20 12:33:45]

Vittorio Grigolo: „Mindig tele vagyok meglepetésekkel”

Papageno.hu , 2019. július 12.

A reklámelőzetesben Donizettit, Verdit, Gounod-t és Offenbachot említik meg Grigolo ma esti margitszigeti gálakoncertjlnek műsorából; lásd még az előző sorszám alatti bejegyzést: Sáfár Orsolyával készült interjúban megnevesített szerzőket és operacímeket.


20266 Búbánat 2019-07-20 12:33:45

Operagála – egy romantikus este Vittorio Grigolo sztártenorral 

Fidelio.hu 2019.06.30. 11:00

A koncerten Vittorio Grigolo partnere kiváló szopránunk, Sáfár Orsolya lesz. Vele beszélgettünk a gálaest kulisszatitkairól.

[...] „Vittorio Grigolo az est programjába Donizetti Szerelmi bájital című operájából választotta a duettet, ezt énekeljük együtt, ez volt a konkrét feladat, ami meghatározta, hogy milyen hangú és alkatú szoprán lehet a partnere. A rólam kiküldött anyagban már a szoprán áriákra is javaslatot kellett tennem, igazodva az előre megadott műsortervhez. Egy-egy áriát énekelek majd a műsor első és második felében.  Mindkét helyre három-négy ötletem volt, ritkaságokat és ismertebb áriákat egyaránt beemeltem az ajánlatba. Végül Vittorio a népszerűbbek közül választott. Így a műsor első felében a Szerelmi bájitalból éneklem majd Adina áriáját, a második részben pedig Gounod Rómeó és Júlia című darabjából Júlia keringőjét. Az este folyamán egyébként olasz bel canto operák és francia nagyoperák áriái csendülnek fel, megtűzdelve néhány zenekari betéttel. Annyit még elárulhatok, hogy az est végén, talán, könnyedebb dalokat is fog énekelni Vittorio. Igazi szerelmes, romantikus este vár a közönségre.”

[...] 

 


20265 nickname 2019-07-20 11:44:10 [Válasz erre: 20264 IVA 2019-07-20 07:55:38]

A szabadtéri színpad nézőterének méreteiből ítélve igen - én csak ezt értettem gigaest alatt - látványosan nagy tömeg számára rendezett koncert/előadás. Egyébként a jegyek még annyira nem is drágák. Sőt: a drágább helyek keltek el inkább. Nyilván sok lesz a turista.

Vidékiként egyébként nem szeretem a később kezdődés miatt  sem a szabadtéri előadásokat, utána a szünetet is el tudják húzni, mire visszaér mindenki a nézőtérre, mire becsöngetnek, egyáltalán mire az este első fele elindul, és nem egyszer emiatt az orrom előtt megy el az éjféli vonat és csücsülhetek még egy órát a Nyugatiban a következőre várva. Hát emiatt sem járok csak kivétles alkalmakkor szabadtéri előadásra. Ja, hogy miért nem járok autóval? Hát igen, teljesen jogos, de ez van, nem járok autóval, tömegközlekedek.  


20264 IVA 2019-07-20 07:55:38 [Válasz erre: 20261 nickname 2019-07-20 06:11:58]

Úgy gondolod, hogy az egy Sáfár Orsolya közreműködővel ez egy giga gálaest lesz?


20263 IVA 2019-07-20 07:53:42 [Válasz erre: 20260 lujza 2019-07-20 00:40:34]

Talán nem mindenki szereti a zsákbamacskát.


20262 IVA 2019-07-20 07:52:51 [Válasz erre: 20259 joska141 2019-07-19 21:42:20]

Ha engem izgatnának ilyen típusú estek, akkor is érdekelne a műsor. Az Operaház és a Szabad Tér Színház (korántsem hibátlan) ismertője is megemlíti Grigolo szerepeit, de az est műsorának közlésével adós marad.


20261 nickname 2019-07-20 06:11:58 [Válasz erre: 20259 joska141 2019-07-19 21:42:20]

Nagyobb reklámkampány kellett volna neki. Szerintem tíz rendszeresen operába járából nem biztos, hogy kilenc tudja ki az a Vittorio Grigolo. Plusz szabadtérre a jegyek is borsosabbak. Én az ilyen giga, szabadtéri operagálákat nem kedvelem. Egyébként se szeretem a népeseményeknek tetsző szabadtéri előadásokat. Ritkán veszek rájuk jegyet. Se a hangosítás, se az elemekkel való küzdelem nem vonz annyira. 


20260 lujza 2019-07-20 00:40:34 [Válasz erre: 20259 joska141 2019-07-19 21:42:20]

Talán nem mindenki szereti őt.


20259 joska141 2019-07-19 21:42:20

Nem értem. Ezeken a fórumokon hosszan elvitázunk a magyar operaélet kétségtelenül meglevő problémáiról, esetleges megoldási módozatairól.

Amikor pedig egy jelenleg tényleg nemzetközileg előkelően jegyzett énekes – Vittorio Grigolo – érkezik hozzánk, akkor féláron (Ma este színház) kínáljuk a július 20-i, margitszigeti, egyetlen fellépésére a jegyeket.

Néztem, innen a Verona Arénába megy, a Traviatában Alfréd lesz, augusztus 1-jén. Már csak állóhelyre vannak jegyek, a többszáz eurós ülőhelyek mind elkeltek.

Nem tudom, miért ez a közömbösség, csak a tényt állapítom meg.


20258 otello 2019-07-18 16:45:01

Az alábbi ajánlásokon felbuzdulva én is javasolnék néhány eseményt a Liceu következő évadából – különös tekintettel a 35 éven aluli fórumozó társaknak. Mivel a közönség elöregedése itt Barcelónában talán még aggasztóbb, mint odahaza (legalábbis 4-5 évvel ezelőtti pesti emlékeim szerint biztosan), a Liceu az idei májustól új kedvezménnyel állt elő a 35 éven aluli nézőknek. Minden széria megkezdése előtt két héttől bármelyik (igen, az első sorba is – és általában vannak nagyon jó szabad ülőhelyek) megmaradt helyre 30 eurós áron lehet jegyeket váltani. Egyébként ezek a jegyek sajnos igen drágák, 130 euró alatt lehetetlen ülni a földszinten bérlet nélkül.  

A következő évad pedig a Liceu újranyitásának huszadik évfordulója lesz, így a helyi anyagi keretek között eléggé kitettek magukért. Néhány érdekesebb program: az októberi évadnyitány Turandot lesz Théorin-de León-Jaho és Lindström-Kunde-Hartig felállásban, decemberben pedig jön az elvileg igen jó ROH-os ParBaj rendezés. Januárban itt mutatkozik be Aida szerepében Angela Meade (Yonghoon Lee lesz Radames és Clementine Margaine Amneris), februárban pedig igazi ritkaság, a Titusz kegyelme lesz szcenírozottan műsoron. Április végén egy másik ritkaság lesz kétszer koncertszerűen – Rossini Szemiramisza, júniusban pedig Carment énekel Rachvelishvili és Margaine Castronovo Don Joséjával. Koncertet ad Camarena, Flórez és Netrebko (utóbbi természetesen férjurával). Talán ennyi dióhéjban. Ryanairrel és Wizz-zel szezonon kívül már nagyon olcsón ki lehet jutni, érdemes lehet összekötni operával egy városlátogatást. Aki siet, most júliusban még elcsípheti a Radvanovsky-Beczala párost a Luisa Miller főszerepeiben! :)

PS: a katasztrófaturistáknak is van ajánlatom: Katharina Wagner új Lohengrin rendezése itt debütál Vogttal a címszerepben március végén.

 


20257 Klára 2019-07-18 14:11:54 [Válasz erre: 20256 ladislav kozlok 2019-07-18 07:35:58]

Gratulálunk, hogy Önök hallhatják, láthatják, és őszintén sajnáljuk, hogy mi ebben az élményben nem részesülhetünk!


20256 ladislav kozlok 2019-07-18 07:35:58 [Válasz erre: 20255 joska141 2019-07-17 21:30:28]

Es nagyon is hálások vagyunk a muvész Urnak, hogy Pozsonyban vendégszerepel.


20255 joska141 2019-07-17 21:30:28 [Válasz erre: 20254 ladislav kozlok 2019-07-17 10:10:23]

Aida - Radames - László Boldizsár - Pozsony 2019/2020 évad

Carmen - Don José - László Boldizsár - Pozsony 2019/2020 évad

Turandot - Calaf - László Boldizsár - Pozsony 2019/2020 évad

Tosca - Cavaradossi - László Boldizsár - Pozsony 2019/2020 évad


20254 ladislav kozlok 2019-07-17 10:10:23

 

Végre-valahára megjelent a pozsonyi opera 2019/20 évadjának a programja. Irok egy-pár ajánlatott =

Dalibor Jenis, elsorangú bariton, oktober 29- Nabucco, november 2 - Macbeth, 2020 Május 9 - Rigoletto, -

Rusalka premier -febr.20,22

 

Aida premier márc. 13,14

Figaro házassága  premier - junius 6

Don Giovanni-  március 19/  Bednárik zseniális rendezése, fiatal szlovák és cseh tehetségek - Boris Prýgl, Peter Nekoranec és az orokifju Peter Mikuláš

Don Carlo - január 18.1 / Peter Mikuláš,  S.Keenlyside/

www.snd.sk

 

 


20253 ladislav kozlok 2019-07-17 10:10:22

 

Végre-valahára megjelent a pozsonyi opera 2019/20 évadjának a programja. Irok egy-pár ajánlatott =

Dalibor Jenis, elsorangú bariton, oktober 29- Nabucco, november 2 - Macbeth, 2020 Május 9 - Rigoletto, -

Rusalka premier -febr.20,22

 

Aida premier márc. 13,14

Figaro házassága  premier - junius 6

Don Giovanni-  március 19/  Bednárik zseniális rendezése, fiatal szlovák és cseh tehetségek - Boris Prýgl, Peter Nekoranec és az orokifju Peter Mikuláš

Don Carlo - január 18.1 / Peter Mikuláš,  S.Keenlyside/

www.snd.sk

 

 


20252 ladislav kozlok 2019-07-14 12:15:31

Placido Domigo Operalia énekversenyét az idén Prágában a Národní Divadlo-ban/prágai Nemzeti Színház/ rendezik meg. Julius 21-27.

A V-4 országokat  Zdislava Bočková/cz/ és Piotr Buszewski /pl/ kéviseli forras- operaplus.cz


20251 ladislav kozlok 2019-07-12 11:28:54

Slávka Zámečníková, tehetséges szlovák lírai szoprán koloratura készséggel, 3.-díjat kapott a neves Hans Gabor Belevedere énekversenyen./1100 jelentkozobol 150 volt kiválasztva, kozépdontobe 55 énekes  és a dontobe 15 jutott be./A  zsuriben  a világ legjelentosebb operaházai képviseltették magukat.

www.slavkazamecnikova.com                 www.belevedere-competition.com


20250 ladislav kozlok 2019-07-12 11:28:50

Slávka Zámečníková, tehetséges szlovák lírai szoprán koloratura készséggel, 3.-díjat kapott a neves Hans Gabor Belevedere énekversenyen./1100 jelentkozobol 150 volt kiválasztva, kozépdontobe 55 énekes  és a dontobe 15 jutott be./A  zsuriben  a világ legjelentosebb operaházai képviseltették magukat.

www.slavkazamecnikova.com                 www.belevedere-competition.com


20249 -zéta- 2019-07-06 17:00:08 [Válasz erre: 20246 otello 2019-07-05 10:19:09]

Nagyon köszönöm a linket... Schrott most is nagyformátumú figura, de hangban nem érzem, hogy teljesen övé lenne Scarpia szólama...

De nagyon tanulságos volt mindkét részlet. A partnerek megítélésével tökéletesen egyetértek...


20248 otello 2019-07-06 11:20:34 [Válasz erre: 20247 lujza 2019-07-06 02:53:51]

Szerintem inkább a felvétel minőségével van a gond. Én végül kétszer láttam velük az előadást, de csak az első alkalom első felvonásában éreztem soknak a vibratót (vagy hozzászoktam? :) ) - élesnek pedig nem hallottam. Összességében szerintem a rádió felvételén jobb volt, mint a videóra vett előadáson.   


20247 lujza 2019-07-06 02:53:51 [Válasz erre: 20246 otello 2019-07-05 10:19:09]

Köszönet a belinkelt részekért! Itt tényleg Scarpia/Schrott a főszereplő, mégha néha tényleg kicsit önkényes, de mégis remek! Nekem Monastyrska nem tetszik, nagyon zavar a vibratója, és gyakran éles is, persze lehet, hogy ez a felvétel technikai minőségének köszönhető. Az ifjú tenor pedig még nincs egy súlycsoportban ezekkel a hangokkal.


20246 otello 2019-07-05 10:19:09 [Válasz erre: 20233 otello 2019-06-22 21:43:22]

Közben felkerült az Instagramra Schrott majdnem teljes Scarpiája videóval.
Itt lényegében az egész második felvonás, itt pedig Scarpia első felvonásbeli jelenetei. Jó szórakozást annak, akit érdekel! :) 


20245 ladislav kozlok 2019-07-03 16:59:27 [Válasz erre: 20226 ladislav kozlok 2019-06-05 10:09:35]

Elina Garanča gálakoncertjére még van egy-pár szabad jegy. A koncert nagyon jonak igérkezik.

www.bhsfestival.sk


20244 Edmond Dantes 2019-07-03 15:02:06

Július 6-án két egyfelvonásos operát mutat be a milánói Scala: Salieri Prima la musica e poi le parole c. művét és Puccini Gianni Schicchijét. Utóbbi produkciót az Oscar-díjas filmrendező, Woody Allen állítja színpadra, akinek ez lesz az első rendezése a Scalában. (A Salieri-operát Grischa Aschagaroff müncheni rendező jegyzi.) Karmester: Fischer Ádám. Részletek t.k. itt és itt


20243 Haandel 2019-06-30 07:31:00

Das Wiener Staatsopernmagazin
30.06.20149 | 15:05 | Ö1

Ausschnitte aus aktuellen Aufführungen der Wiener Staatsoper. 


20242 telramund 2019-06-26 12:40:31

Piotr Beczałának adományozott kamaraénekesi címet a bécsi Opera
!
Szombaton aTosca előadása után adta át az opera igazgatója kitüntetést.Beczala fantasztikus formában énekelt.A levéláriát ismét megismételtették vele..N Stemme lemondott helyette az örmény Karin Babajanian énekelt és nagyszerű Scarpia Carlos Alverez voltNagy gratula Beczalának!!!!!!Kitűnő énekes.


20241 ladislav kozlok 2019-06-26 08:32:31

A pilzeni/ Pilsen-Plzeň/ amfiteátrumban június 28.-kán Nabucco.  Foszerepekben Boross Csilla és Kalmándi/y/  Mihály.


20240 Edmond Dantes 2019-06-24 08:49:25 [Válasz erre: 20238 tiramisu 2019-06-23 18:44:07]

;-)


20239 nickname 2019-06-23 22:05:28

Tegnap mengéztem és meghallgattam Miskolcon Mascagni Irisét. A darabot a pilseni Josef Kajetán Tyl Színház hozta el az operafesztiválra. A távol-keleti témát feldolgozó opera szövegkönyvét ugyanaz a Luigi Illica írta, aki később a Pillangókisassony librettóját is papírra vetette. A darab ősbemutatója öt évvel előzte meg Puccini Pillangóját és kellemesen csalódtam az egyszerzősként számon tartott Mascagni három felvonásos operájában. Kifejezetten szép, lírai zenei, amely igyekszik nagyobb drámai egységbe foglalni a jeleneteket s a keleties hangzások, hangszerek alkalmazása sem marad el s mindezt nem éreztem olyan műviesnek, mint a Lakmé keleti koloritját. A bevezető zenekari részlet és kórus kifejezetten jól sikerült, ahogy a címszereplő harmadik felvnásbeli áriája, illetve a Napimnusz és a Apri la tua finestra, Jor son io tenor ária is telitalálat. Inkább ezt a darabott kellett volna bemutatni az unalmas Gioconda helyett - nekem a Giconda Martonnal is unalmas sajnálom. Néhány évad erejéig műsoron lehetett volna tartani megfelelő rendezéssel és szereposztással. Egyébként sajnos az opera cselekménye elég lapos, de a zenei elviszi a hátán a művet. Puccini állítólag saját bevallása szerint is sokat köszönhetett ennek az operának.

Valamilyen megmagyarázhatatlan oknál fogva a miskolci előadáson a zenekart feltranszoporálták a színpdra, holott a pilseni színház oldalán fenn lévő fotókon egyértelműen a zenekari árokban foglalnak helyett az énekesek. Ez sokat rontott az előadás esztétikáján. A rendezés abszolút hagyományos volt, az üres színpaddal, a színszimbolikával játszott, de sajnos a zenekar színpadra tételével nem érvényesülhetttek minden esetben jól a rendezői megoldások. Hogy mennyire vannaka  rendezésben rosszul megoldott részletek nem tudom jól megítélni, az említett okoknál fogva.

A zenekar szépen játszott. Az énekesek közül Jevhen Soklo tetszett a legkevésbbé. Kyotó szerepében Csaba Kotlár, azaz Kotlár Csaba? - nem tudom magyar vagy csak magyar származású énekesről van szó, lépett színre. Nekem tetszett a baritonja, bár kicsit tenorális szinezete volt, de erőteljes hang birtokosa, jó színészi készségekkel van megáldva. A címszerepet alakító Ivana Veberová énekelhetett volna kicsit több átéléssel, de technikailaf szépen megoldotta a szerepet. Az Osakát alakító tenor, Paolo Lardizzone talán nem a legkiemelkedőbb tenor, akit volt alkalmam élőben hallani, de szépen eleget tett feldatainak. A kórus szépen szólt. Összeségében egy kellemes nyári esti szórakozás volt. Most hallgatom az opera Tokodyval készült felvételét. Hát igen - azért ő árnyaltabban, szebben énekel s a felvétel még jobban meggyőz róla, hogy jó énekesekkel és egy megfelelő karmesterrel érdemes lenne játszani az Irist. Leoncavallo Bohémjeit megértem, hogy ma már nem nagyon adják, de az Iris egy jobban sikerült alkotás.

Hát, ha már a pécsi Manonról és a debreceni Ory grófjáról nem írtam, legalább ez a kis beszámoló álljon itt tőlem egy vidéken látott előadásról :-)


20238 tiramisu 2019-06-23 18:44:07 [Válasz erre: 20237 Edmond Dantes 2019-06-23 15:14:13]

200 évnyi vita?  Ez nem kérdés egy Don Ottavio mellett! 


20237 Edmond Dantes 2019-06-23 15:14:13 [Válasz erre: 20236 otello 2019-06-23 11:55:07]

Kedves Otello, köszönöm. Megnézve kétségtelenül több jogom lenne véleményt formálni mint látatlanban. Megjegyzem -ha már Schrott és Don Giovanni- vajon melyik Donna Anna tudna és akarna ellenállni néki? Kétszáz évnyi vita után úgyis eldőlni látszik a kérdés: Donna Anna nem állt ellen Don Giovanninak...talán minden idők Donna Annái Schrottra vágytak:-) 


20236 otello 2019-06-23 11:55:07 [Válasz erre: 20235 Edmond Dantes 2019-06-23 11:18:25]

Kedves Edmond! Érteni vélem, amit mondasz. Az első felvonás után egyik olasz barátom hasonló véleményen volt, mint te, de a darab végére Schrott teljesen meggyőzte (az első felvonásban az ember talán egy arisztokratikusabb, félelmet keltőbb megformálást vár, így a második felvonás privát szférájában jobban érvényesül a jelen koncepció). Szerintem a titok nyitja abban van, hogy színészileg egészen perverz és visszataszító tud lenni ez a Scarpia. Ez a rádióban annyiban jön át, ahogy Schrott bizonyos szavakat hangsúlyoz vagy hangszínt választ. Továbbá Monastyrska abszolút nem olyan vagány Toscát hozott, aki csak úgy beleugrana Scarpia karjaiba egy éjszakára. Ami a külsőt illeti, Tetelman ott volt ellenpontnak mint fiatal, sármos szerető, ami még kevésbé tette hihetetlenné, hogy Tosca nem enged Scarpiának (persze ez véletlen alakult így – mi lett volna, ha az eredetileg kiírt Sartori énekli…). Mindenesetre ízlések és pofonok. Ami biztos, hogy nem egy szokványos alakítás! :)


20235 Edmond Dantes 2019-06-23 11:18:25

Erwin Schrott Don Giovannijától el voltam ragadtatva (ld. Erkel/5992). A meghallgatott Tosca-Te deum alapján -és csak meghallgatva- azt mondanám: ő nem Scarpia legalábbis még nem az. A pompás hang és feltehetőleg a szerepformálás, már csak külső adottságai folytán, nem kvadrál a kánon szerint legtaszítóbb operai figurával. Egyszerűbben: mutasson valaki egy olyan Toscát, aki ellenáll, ellen akar állni Scarpia-Schrott vonzásának-taszításának?! Ha egy rendező állítaná így be (más)valakivel a figurát, alaposan leszednék róla a keresztvizet.


20234 Klára 2019-06-23 08:03:19 [Válasz erre: 20233 otello 2019-06-22 21:43:22]

Csak most olvastam otello fórumtárs bejegyzését, ő látta az előadást, én sajnos csak hallottam! Igen, egyetértek a javaslatával, akit érdekel Erwin Schrott, az hallgassa meg a közvetítést! Még elérhető. Persze, a meghajlások nem látszanak, és a zárófüggöny utáni tapsban megy a kísérőszöveg, amit sajnos nem értek, de  taps valóban nagy.


20233 otello 2019-06-22 21:43:22

Giacomo Puccini: Scarpia Tosca (Gran Teatre del Liceu, június 8. és 21.)

Júniusban Paco Azorin Tosca rendezése harmadszorra tért vissza Barcelonába. Bár néhány elemét nem egészen értem, szerintem úgy sikerült színpadra állítani a klasszikust, hogy nem poros, de mégis teljesen tiszteletben tartja az eredeti szerzői szándékot. Azorin és csapata alapvetően a három főszereplő lelki világára/jellemére koncentrál és az érzéseiket mind erős színészvezetéssel, mind vizuális effektekkel jól erősítik - utóbbiakat szépen összehangolva a zenei csúcspontokkal (pl. a második felvonás egy tetőpontján Scarpia lerántja az irodáját kétoldalt plafonig szegélyező vörös függönyt, ami mögött rácsok és szenvedő elítéltek mutatják be a valós háttért).

Látva mindkét szereposztást, az operát akár Scarpiának is nevezhetnénk. Az első szereposztásban éneklő Erwin Schrott tegnapi produkciójára még mindig keresem a szavakat (pedig legelső pesti Don Giovannija után már nagyon magasan voltak a várakozásaim). Amikor az előadás végén ő jött meghajolni, valósággal tombolt a közönség. Ez a Scarpia egy kissé labilis idegzetű (néha egy csepp túlzással Heath Ledger Jokerére is emlékeztetett), végtelenül perverz és cinikus rendőrfőnök. Elképesztő, ahogy Schrott szimplán a kézfeje ökölbe szorításával (amikor Tosca magára hagyja a templomban) vagy egy sátáni gurgulázással visszakérdezve (’Quanto?’) képes feszültséget teremteni. Minden pillanatban él a színpadon: míg Tosca és Mario végre újra találkoznak (a Vittoria előtti részben), ő rögtönzött borkóstolót rendez Spolettával, majd hamarosan valóságos szexuális ragadozóként üldözi a főhősnőt hatalmas ’Mia!’-kat énekelve. Szokásához híven most is saját szája íze szerint formálja, néha kissé önkényesen is (suttogva kezdi például a Te Deumot vagy beiktat egy kacajt a ’vini diversi’ után), énekelni válóját – így tényleg egy egészen Schrottos Scarpiát kapunk. Énekében különösen tetszett, hogy ellentétben a sok mai Scarpiát éneklő baritonnal, kellő súllyal szólaltak meg a szerep mély hangjai (apropó, miért Lucic-csal vagy Terfellel büntetnek a nagyobb házakban, ha ilyen fantasztikus Scarpia is lehetne?), valamint bármely részben (igen, még a Te Deum végén is) tisztán hallható volt. Hatalmas bravo! Schrott váltótársa a valamennyire Scarpia specialistának is tekinthető, általam korábban nem ismert Lucio Gallo volt. Bár hangi kvalitásai nem mérhetők Schrottéhoz (kicsit tán mély neki a szerep), összességében remek Scarpiát hozott, aki Toscával szemben kezdetben megalázkodó, de mindenki mást eltipró alak. Egy tenyérbemászó modorú arisztokrata figura, akire szintúgy minden pillanatban oda kellett figyelni.

Floria Toscát az első szereposztásban Liudmyla Monastyrska keltette életre. Mindenek előtt, tavalyi felemás Manonja után ebben a szerepben sokkal jobban meggyőzött. Színészileg a második és harmadik felvonásban teljesen jó, az elsőben volt pár üresjárata. Viszont egy évvel ezelőtti In quelle trine morbide-jéhez képest Tosca imája sokkal bensőségesebbre, emlékezetesebbre sikerült (csodálkoztam is a közönség rádión is hallható visszafogott reakcióján). Színészi alakításával együtt javult a szerep hangi megvalósítása is. Míg az első felvonásban egy cseppet sok volt nekem a vibrato, a darab második felében abszolút világklasszis szinten énekelt. A második felvonásban kicsit vissza is repültem lélekben az általam már csak elképzelt régi nagy előadások világába, ahol két hangnagybirtokos (jelen esetben Schrott, illetve Monastyrska) feszül egymásnak és felizzik a nagybetűs zenedráma. Az ukrán szoprán különösen a csúcshangokon (néhányat igen hosszan kitartva) csillogott, és egyetlen hiányérzetem talán a mellhangok visszafogott használata volt. Ha tudja használni a ’Quanto?’ vagy ’Sogghigno di demone’ részekben, miért nem ad például nagyobb nyomatékot Scarpia meggyilkolása közben néhány frázisnak, ami így nem sikeredett túlságosan ütősre. Monastyrska váltótársa a Bolsojból érkezett Tatjana Serjan volt. Az orosz szoprán mélyen és középen nagyobb vibrato nélkül, remekül szól (bátrabban is használ mellhangot, mint váltótársa), a hang azonban jelentősen veszít volumenéből és matt lesz a csúcshangokra. Kár érte, mivel színészileg egy rendkívül intenzív Tosca az övé: ha kell fúria, ha kell bájosan szerelmes, ha kell összetört. Összességében, egyik Toscát se cserélném el egy Opolais-re vagy Gheorghiura, az biztos!  

Úgy érzem mindkét előadás gyenge pontja a tenor volt. Az első szereposztásban a fiatal Jonathan Tetelman ugrott be az eredetileg kiírt Fabio Sartori helyett az összes előadásra. Bár most debütált a szerepben és a premierkritikák nem voltak túl hízelgőek, úgy érzem néhány előadás alatt is sokat fejlődhetett. Azt le kell szögezni, hogy szépen csengő hang birtokosa, ami kissé meglepően (néhány éve még bariton volt) a csúcshangokon szól a legjobban. Továbbá viszonylag széles skálán mozog dinamikailag is, az E lucevan le stelle egészen megkapóra sikeredett összességében. Azonban amellett nem lehet elmenni szó nélkül, hogy középen a hangot gyakran elfedi a zenekar – így bár például a Vittoria jól szólt, sok köztes rész elveszett (az ötödik sorban ültem a földszinten). Kár érte, mivel a tenor egyértelműen színpadra termett, a friss debüt ellenére egészen meggyőző Mariót hozott színészileg. Ha megoldja a projektálás problémáját, nagyobb összegben fogadok, hogy a következő évtizedben róla (is) fog a vita zajlani, hogy vajon sármja miatt ennyire keresett-e (itt az egész második és harmadik felvonást teljesen nyitott ingben énekelte - váltótársa nem). Viszont gyorsan leszögezem, hogy semmi irritáló nincs játékában, mint például sz.v.sz. Grigolóéban. Mindenesetre jövőre már a ROH-ban debütál mint Rodolfo. A második szereposztás Mariója Roberto Aronica volt. Kétségtelen, nagyobb hang birtokosa, mint Tetelman és nem érzékeltem semmi komoly technikai gikszert...de ennyi. Cavaradossija „el volt énekelve”, de sajnos valahogy nem fogott meg az interpretációja.

A kisebb szerepek alakítói vegyes színvonalon teljesítettek. Az egész Tosca sorozatot John Fiore vezényelte – a korábbi előadásban remekül, míg tegnap inkább már bejáratott rutinként.

Végezetül, mindenkinek ajánlom a Haandel fórumtárs által közzétett linken (Élő közvetítések – 7925) legalább a Te Deumtól Scarpia haláláig terjedő rész meghallgatását! Már csak Schrott eddig keveset hallott rendőrfőnöke miatt is megéri.


20232 Búbánat 2019-06-19 14:39:19 [Válasz erre: 20229 joska141 2019-06-18 15:49:00]

Magyar zeneművészeket díjazott a Kennedy Center _ videó

(40 perc)

US Embassy Budapest - Amerikai Nagykövetség

Június 18-án David B. Cornstein nagykövet volt a házigazdája a 2019-es Művészeti Aranyéremmel kitüntetett magyar művészek, Marton Éva, Fischer Ádám, Fischer Iván és Kurtág György tiszteletére rendezett estnek. Az érmeket a washingtoni John F. Kennedy Központ az Előadóművészetekért elnöke, Deborah F. Rutter adta át a díjazottaknak, a Kennedy Központ Nemzetközi Művészeti Bizottsága tagjainak jelenlétében.

Az Egyesült Államok fővárosában, Washingtonban működő Kennedy Központ 2005 óta ítéli oda a Gold Medal in the Arts elnevezésű kitüntetést olyan személyeknek, akik kiemelkedő pályafutásuk révén a világ legjelentősebbjei közé tartoznak, és maguk is inspirációként hatnak a nemzetközi művészeti életben.


20231 Haandel 2019-06-18 19:38:51 [Válasz erre: 20223 Haandel 2019-05-29 18:12:58]

BreAking:

(Sztaki szaki ;-)


20230 ladislav kozlok 2019-06-18 17:44:56 [Válasz erre: 20229 joska141 2019-06-18 15:49:00]

Igen, buszkék lehettek.






A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.