vissza a cimoldalra
2018-07-23
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (60969)
Momus társalgó (6348)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2278)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4053)
Társművészetek (1259)
Milyen zenét hallgatsz most? (24997)
Haladjunk tovább... (213)
Kedvenc előadók (2821)
Kedvenc művek (143)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11286)
A csapos közbeszól (95)

Házy Erzsébet művészete és pályája (4309)
Operett, mint színpadi műfaj (3648)
Karmesterekről, karmesterségről-"úgy általában" (633)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2811)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (746)
A díjakról általában (1032)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (950)
Élő közvetítések (7310)
Balett-, és Táncművészet (5534)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1443)
Franz Schmidt (3156)
Gaetano Donizetti (951)
Miklósa Erika (1224)
Kedvenc magyar operaelőadók (1085)
Momus-játék (5503)
Kimernya? (2729)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

20027   Klára • előzmény20020 2018-04-15 18:59:29

Így igaz! A film, CD, DVD stb. mindig csalóka - de már annak idején, a régi bakelit lemezek korszakában is megtapasztalhattuk, "micsoda különbség" van egy-egy énekes vagy hangszeres művész lemezfelvétele és valóságos megnyilvánuása között.  Abban a korban is lehetőség volt több felvétel egyes részleteiből  összevágni a tökéletes végleges megoldást. A mai digitális technika pedig határtalan! (és nem mindig jó értelemben.) Ezért éri sokszor csalódás a hallgatót, aki a lemezen megszokott teljesítményre számít.

20020   ladislav kozlok • előzmény20016 2018-04-15 07:04:30

Ez jo, hogy nem csak Budapesten jársz operába. A sztárokat éloben kell meghallgatni. A  Tubus, TV  vagy mozi olykor csalhat.

20016   otello 2018-04-14 18:00:58

Tisztelt Fórumozók!
Jómagam évek óta követem ezt a fórumot, de csak most szántam rá magam, hogy megosszam itt saját élményeimet is, tekintve hogy viszonylag új (de rendkívül lelkes!) vagyok ezen a művészeti területen. Két előadásról írnék röviden és szubjektíven a barcelonai Liceuból:  Giordano-Andrea Chenier (premier: Kaufmann, Radvanovsky, C. Alvarez) és Verdi-Attila (koncert verzió: Abdrazakov, Pirozzi, Bros, Ladyuk)

Andrea Chenier (2018. március 9.):
Nagy várakozás előzte meg Jonas Kaufmann bemutatkozását egy, a maga teljességében színpadra állított operában Spanyolországban. David McVicar rendezése teljesen hagyományosnak mondható, korábban már Londonban és San Fransiscóban is látható volt. Nem adott hozzá a történet értelmezéséhez, de el sem vett belőle felesleges modernkedéssel. Az előadást Pinchas Steinberg vezényelte, a Pesten már megismert érzelemmentes és gépies módján. Az énekesek áriái után szűnni nem akaró tapsorkánok ellenére sem engedett ráadást egyiküknek sem. És akkor lássuk az énekesek...
Sokat olvastam már e fórumon hideget-meleget Kaufmannról, ezért talán rá voltam leginkább kíváncsi a "sztárszereposztás" tagjai közül. Az előadás végén összességében vegyes érzésekkel távoztam. Mindenképp pozitívumként emelném ki az átélt, rendkívül magas színvonalú éneklést, de... az ötödik emeleten ülve mindkét kettősben csak Radvanovskyt lehetett hallani, a tenort "elvétve". Hasonlóképp, a címszereplő két áriája sem szegezett székembe - meg kell hogy említsem, a közönséget sem. Maddalena és Gerard áriái jelentősen nagyobb ovációt kaptak. "Meglepő módon" a Liceu által feltöltött videófelvételeken e volumenprobléma abszolút nem hallatszik...
A nap pozitív meglepetése számomra Sondra Radvanovsky volt. Bevallom, sosem voltam nagy rajongója az énekesnőnek, talán csak a Devereux Erzsébete fogott meg. Az este kezdetén zavarba is jöttem, debütálása Maddalena szerepében néhány csúnyácska hanggal indult az első felvonásban. De aztán mire eljött nagyáriája bemelegedett: óriási hangvolumen, átélt éneklés - és egyszer sem kellett fülemhez kapnom éles hang miatt! Negatívumként csak nekem kevésbé tetszetős hangszínét tudnám megjegyezni. A La mamma mortát az est legnagyobb ovációja követte.
Végezetül: Carlo Gerard szerepében Carlos Alvarezt hallhatta a nagyérdemű. Őt korunk egyik legnagyobb Verdi baritonjaként aposztrofálja sok kritika. Azt kell mondjam, személyében a szerep egy rendkívül intelligens tolmácsolóra lelt, bár nála is éreztem kisebb volumenproblémát az ötödik emeleten ülve. 
Az előadás a rendkívül hosszú (néha indokolatlanul...) tapsorkánok miatt 20 perccel az eredeti kiírás után ért véget.  
PS: Madelon rövidke szerepében Anna Tomowa-Sintow tért vissza - meghatóan.

Attila (2018. április 8.):

Ezt az előadást sosem fogom elfelejteni, azt hiszem! A magyar választások délutánján a történet nem is lehetne aktuálisabb: a magát legyőzhetetlennek hívő hun vezért élteti népe, akit egy urakkal szövetkező hölgy szeretne eltávolítani a hatalomból, hazája jövőjét féltve. Ellenség, aki csak víziókban jelenik meg vagy hazafias szólamok - nem is ragozom tovább. Kíváncsi lettem volna, milyen érzés, ha mindez Pesten történik. No de lássuk az előadást...
Ez a koncert kitűnő példája volt annak, hogy egy kottaállvány mögött is teljes értékű produkciót lehet kiállítani. A Liceu kórusa és zenekara remekül, érzelemdúsan szólt a számomra korábban ismeretlen olasz karmester hölgy, Speranza Scappucci dirigálásban. Nagy odafigyeléssel kísérte énekeseit, hogy azok legjobbjukat nyújthassák a koncerten.
A címszerep Ildar Abdrazakov tolmácsolásában szólalt meg. Nagy házak gyakori vendége ő, azt kell mondjam - nem véletlenül. Több kritika is úgy említi, mint korunk Attilája és egyet kell értsek ezzel a véleménnyel. Opcionálisan kitartott hangok, mély átélés jelezte (sosem felejtem el, ahogy a kottatartó mögött állva is gyakorlatilag transzban adta elő Attila vízióját), hogy az énekes a szerep teljeskörű birtokosa. Hangjának remekül fekszik Attila szólama, viszont szereplését más házakban Fülöp királyként ennek fényében kevésbé értem...
Odabella szerepében az olasz drámai szoprán, Anna Pirozzi lépett fel. Az előadás kezdetén gyorsan át kellett hangolódnom Kolonits művésznő előadásáról egy olyan szopránéra, aki Madridban nemrég Aidát, Londonban Lady Machbetet vagy a világ házaiban sorban Abigéleket énekelt. Összességében meggyőző előadóra talált Odabella szerepe, aki értelemszerűen a drámai részekben remekelt és az együttesekben sose tűnt el. Meg kell azonban említsem, hogy véleményem szerint az énekesnő komoly hibát követ el a hanggyilkos szerepek sorozatban való éneklésével: a csúcshangok éneklése, arca torzulásáról olvasva, néha nagy koncentrációt igényel. Így aggódom értékes hanganyagának jövőjéért - főleg jövő évi terveit látva (pl. Turandot Münchenben és további Abigélek).
Foresto szerepében Josep Brost hallhatta a közönség. Már az előadás előtt is félve gondoltam felléptetésére, látva kifejezetten kevés előadását az operabase-en. És részben sajnos igazam lett. Magas hangjai bár kijönnek, rendkívüli módon lebegnek, illetve csúnya nazalitás (?) rontja éneklésének élvezetét. A közönség viszont eléggé ünnepelte, számomra érthetetlen módon. 
Végezetül Ezio szerepében a fiatal orosz bariton, Vasily Ladyuk lépett a Liceu deszkáira. Az énekes hatalmas hanganyag birtokosa, de egy belcanto operában e hang nagy odafigyelést is érdemelne. Míg volumenproblémái abszolút nem voltak, darabos dallamvezetése hagyott némi kívánnivalót maga után, bár áriája jól és átélten szólalt meg az előadás vége felé. 
 

Műsorajánló
Mai ajánlat:
17:00 : Budapest
Szent István Bazilika

Virágh András (orgona)

17:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

"A II. Fehér Ilona Nemzetközi Hegedűverseny nyitókoncertje"
Fesztiválakadémia Budapest
BARTÓK: 44 duó két hegedűre, BB 104 (részletek)
Kokas Katalin, Kelemen Barnabás (hegedű)
MENDELSSOHN: d-moll hegedűverseny
Tóth Kristóf (hegedű), Anima Musicae Kamarazenekar (művészeti vezető: G. Horváth László)
SCHNITTKE: Concerto grosso, No. 1
Shlomo Mintz, Kelemen Barnabás (hegedű), Dinyés Soma (csembaló, preparált zongora), Anima Musicae Kamarazenekar (művészeti vezető: G. Horváth László)
Vezényel: Jan Latham-Koenig

20:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

„Amikor leszáll az éj”
A Fesztiválakadémia Budapest nyitókoncertje
SAINT-SAENS: Violons dans le soir
Horti Lilla (szoprán); Natalia Lomeiko (hegedű); Balog József (zongora); Molnár Piroska (vers)
POPPER: Requiem, Op. 66
Danjulo Ishizaka, Natalie Clein, Jan-Erik Gustafsson (cselló); Balog József (zongora)
MOZART: g-moll vonósötös (K. 516)
Kelemen Barnabás, Kokas Katalin (hegedű); Yuri Zhislin, Dmitry Smirnov (brácsa); Jan-Erik Gustafsson (cselló)
J.S. BACH: „Mein gläubiges Herze” – ária a BWV 68-as kantátából
Horti Lilla (szoprán); Dmitry Smirnov (hegedű); Philippe Tondre (oboa); Lakatos György (fagott); Dinyés Soma (csembaló)
SOSZTAKOVICS: d-moll cselló–zongora szonáta, Op. 40
Fenyő László (cselló); Diana Ketler (zongora)

20:30 : Budapest
Vajdahunyadvár

Közreműködik: Radnóti Katalin (fuvola), Kiovics Okszáná (hegedű), Szabadfi Mónika (csembalo)
Semmelweis Vegyeskar (karigazgató: Oláh Márta)
Musica Sonora Kamarazenekar
Vezényel: Illényi Péter
J.S. BACH: V. Brandenburgi verseny BWV 1050
VIVALDI: Gloria RV 589
SCHUBERT: Esz-dúr mise D. 950
A mai nap
született:
1866 • Francesco Cilea, zeneszerző († 1950)
1944 • Maria Joao Pires, zongorista
elhunyt:
1757 • Domenico Scarlatti, zeneszerző (sz. 1685)
1969 • Kemény Egon, zeneszerző (sz: 1905)