És volt Dunajevszkij..
Vehetjük még Brodszky Mikóst is, de ő Ábrahámmal és Eisemannal egy időben futott. Mára teljesen el lett felejtve, pedig annak idején hasonló népszerüségnek örvendett, és ő nemzetközileg is futott.
Ott van még Erdélyi Mihály is... de neki is inkább csak pár dala él
Én nem mondtam, hogy Kemény Egon ne lett volna jó zeneszerző, de ő nemzetközileg kevésbé ismert, és hát sokat hangszerelt Ábrahámnak kb. 1934-ig. Pl. a Mese a Grand Hotelben c. Ábrahám operettnél is közreműködött? Ezt nem tudom. Különben a Kemény Egon dalok elég különleges, egyedi stílusúak, mindenesetre mostanában egy operettje se fut, de a Valahol délben az nagyon szép.
"...utánuk már csak egy jelentős magyar operettszerző született, Fényes Szabolcs (1912)."
Ábrahám Pál életét bizonyára kevesen ismerik annyira részletesen, mint te, így valóban meglepő az idézett mondatod, hiszen Kemény Egon szerepét már azért is méltathatnád jelentősnek, mert kedvenc operettszerződ sikerében oroszlánrésze volt.
A K. E. -topikban a szerző egyéb tevékenységéről, operettjeiről bőven lehet olvasni; a felsorolt művek ismertetése kétségkívül alapos kutatást takar, ezért - engedelmeddel - kicsit sértőnek hangzik a fenti mondat.
Ezt nem magamtól szedtem. Találtam egy operettlexicont (most rá kell keresni), az azt állította,hogy Ábrahám Pál volt az utolsó jelentős operettszerző, de ez nemzetközileg. Szóval róla azt írták, hogy az operettirodalom Richard Strauss-a és Stravinsky-je. Természetesen voltak még operettszerzők, de most itt a legismerebbekre utalunk. Szóval volt pl. még Kerekes János is, meg mások akik írtak operettet, de ők már nemzetközileg nem jelentős szerzők. A németeknél Ábrahám után volt talán Nico Dostal vagy Fred Raymond, de ezek szerint már őket se tartják annyira jelentősnek. Werner Richard Heymann (1896-1961), na ő is alkotott egy nagy sikert, Die Drei von der Gasstelle címmel, 1930.ban. Aztán voltak még NDK-s szerzők is.
4460 számú bejegyzéshez:
Ez az állításod nem igaz, árnyaltabban fogalmazva, nagyon szubjektív: "Ő utánuk már csak egy jelentős magyar operettszerző született, Fényes Szabolcs (1912). "
Természetesen Kemény Egon zeneszerző (1905 -1969) nevét sem lehet kihagyni a jelentős magyar operettszerzők közül! Számos műfajban komponált, nem csak operettszerző volt.
Az lehet, hogy nem ismered a munkásságát, de könnyen elolvashatod a Wikipédiaoldalát weboldalán is: https://kemenyegon.hu/ és fórumán is éppen elég korabeli tudósításból bárki tájékozódhat. Nem csak színpadi szerző volt 1929-től, hanem a rádióoperett műfaját is ő indította el. Nemzeti színházak is bemutatták operettjeit Kassán, Miskolcon és külföldön.
Rajta kívül még számos, a maga korában jelentős magyar operettszerző aratott sikert, azaz életükben jelentősek voltak, az utókor nem játsza műveiket, gyakran azért sem, mert nincs meg a partitura és a szövegkönyv! Műveik részletei megmaradtak azokban a Rózsavölgyi és Bárd kiadásokban, amelyeket Kemény Egon hangszerelt nekik... röviden most ennyit szeretnék a "jelentős" jelzőhöz fűzni.
A névsort folytatva, említhetjük továbbá akár őket is:
Kacsóh Pongrác (született: 1873)
Nádor Mihály (született: 1882)
Farkas Ferenc (született: 1905)
Vincze Ottó (született: 1906)
Polgár Tibor (született: 1907)
Ezen a kípen a híres Hans Koessler osztály látható, közte Jacobi, Szirmai, Kodály, Weiner Leó. Kálmán Imre és Bartók Béla vajon miért hiányoznak? Ők más évfolyamra jártak? http://www.bacstudastar.hu/kz-koessler
Az is érdekes, hogy pl. Szirmai 1880-ban született, míg Weiner Leó 1885-ben, Jacobi 1883-ban és Kodály 1982-ben, tehát nagy volt a korbeli szórás. Kálmán 1883-as születésű volt, míg Bartók 1881-es.
Az 1875-ös születésű Huszka Jenő, Hubay-Koesler tanítvány volt szintén.
További operettszerzők is ebben az időszakban születtek, bár nem jártak a Zeneakadámiára Zerkovitz 1881, Márkus Alfréd 1883-ban.
Egy évtizeddel később születtek a jazzoperettszerzők: Ábrahám Pál (1892) (Ő Herzfeld Viktor tanítványa volt az akadémián) és Eisemann Mihály (1898) (Ő Kodály tanítvány volt az akadémián, de eltanácsolták úgy tudom), Lajtai Lajos (1900). Ő utánuk már csak egy jelentős magyar operettszerző született, Fényes Szabolcs (1912).
Azt hogy lehet megnézni, hogy hány helyet adtak el? Ha jól nézem 811 jegy vár még eladásra a Mosoly országánál. De passz mennyi az összlétszám.
Az idősebbek a nézőközönség és hát azok félnek a Covid-tól, szóval jobb lenne valahogy szétültetni a közönséget. Pl. Erkelben simán meg lehet tenni.
Nem erre a fórumra tartozik, de jegyeladás. Eiffel nyitó gála: a 2020 helyből még 537 szabad!!! Pedig Jonas Kaufmann is és egységesen 5.000 Ft. Félnek az emberek a szabadtéri elhelyezkedésektől. (A 2 Sevillai borbély látogatottságát ne is említsük)
Na ez nagyon gáz: Lehár Mosoly országa lesz hétvégén az egri szabadtérin, de alig van jegyeladás, https://www.jegy.hu/program/a-mosoly-orszaga-114322/643716 Ez olyan 1/5-öd ház.
Boncsér felesége, Bordás Barbara az operettes maradt. Ő ott volt? Úgy tudom lesz a miskolci Bál a Savoyban előadásban szeptemberben.
Budavári Palotakoncert – 2020 – képgaléria a szombat esti koncertről és azutáni fogadásról
A „lánykérés” és eljegyzés pillanatkockái
(Visszafelé is, és előre görgetni is...)
„Karantén levelek" Üzenet a zenés színházból - Vadász Zsolt és Lukács Anita válaszolt
/Zene.hu/
A Budapesti Operettszínház művészházaspárja válaszolt a levelemre. Vadász Zsolt 2008-ban volt az Év Operett Színésze. Bonviván szerepben láthatták a műfaj kedvelői, többek között Jacques Offenbach Párizsi élet, Kálmán Imre Marica grófnő, Szirmai Albert Mágnás Miska, Lehár Ferenc A víg özvegy, Kálmán Imre Csárdáskirálynő operettjében. Kedves felesége, Lukács Anita primadonnaként áll színpadon, 2018-ban díjazták az Év Operett Színészeként. A fenti operetteken kívül, Huszka Jenő Lili bárónő, Lehár Ferenc Luxemburg grófja, Kacsóh Pongrác János vitéz előadásokban látható. A két művész az opera műfajában is gyakran lép a publikum elé. Művészetükkel az egész világon hirdetik a magyar zenés színházi kultúrát. Levelemben arról kérdeztem őket, miként élik meg a „karantén” napokat.
Kedves "joska141"
Köszönöm az ismételt "útmutatót" - így már értem a hozzászólásából a hova eljutó "poén"-ját...
Valóban, ez nem semmi.
Ott voltam nyolc évvel ezelőtt a Budavári legelső Palotakoncerten - a próbán:
KERO úgy meggyötörte szegény Frankó Tündét, hogy szinte már csak "szédelgett"; semmi nem volt jó neki: éneklése, szövegkiejtése, hanglejtése, mozgása - és mindezt közönséges, ordibáló módon a nézőtérről ülve hangszóron süvöltötte fel a színpadra neki, nem törődve a körülötte lévőkkel, érdeklődő nézőkkel sem, a szopránunk legalább négyszer fogott neki a Cigányszerelem Messze a nagy erdő kezdetű Lehár-slágernek, míg elfogadhatónak tartotta azt. (Más kérdés, hogy a végeredmény nyilván KERO-t igazolta, mert a TV-közvetítést nézve, Frankó Tünde nagyon szépen, kulturáltan adta elő ezt a híres, lassú-gyors szakaszokból felépülő csodálatos dalt.)
Kerényi Miklós Gábor rendező folyamatosan instruált: Frankó Tünde és Dolhai Attila kettősnek sem „kegyelmezett”; a Cigányszerelem duettjében talált hibát, így az egészet megismételtette velük - ami rendjén való.
Érdekes módon, más szopránokkal ezen a próbán nem került "összetűzésbe"... (végigültem a több mint kétórás próbát)
Emlékszem, Ókovács Szilveszter egy finom intésére, mikor Boncsér Gergely kitüntetése alkalmából őt méltató mondatainak a végére bigyesztette, valami ilyesmit: szeretné ha a jövőben elsősorban az Operához kötődne és itt teljesedjen ki énekművészetével.
A kis Kero biztosan hiányzott, Laki Péter -legalábbis amit eddig vele/tőle láttam- a nyomába sem ér (szerintem). Nem tudom, exe hová lett. Aishát nem ismerem, de látom, most éppen ő mosolyog kis Kero oldalán. Nyilván nem nagyon lepődtél meg azon, hogy Frankó Tünde nem lépett fel ... ahogyan Kero idejében az lett volna meglepő, ha nem lép fel (mindenhol). Ha Boncsér Gergely netán teljesen átáll/t az operá(k)ra, az nem baj, persze nem Enzo(k)ra és hasonló súlyúakra, amit már több menetben és egyetértőn kitárgyalt a fórum.
Különös, hogy a korábbi évek Palotakoncertjein rendszeresen fellépett művészek közül most hiányoztak például:
Dancs Annamari, Kerényi Miklós Máté, Kardffy Aisha, Boncsér Gergely, Frankó Tünde, Peller Károly, Kállay Bori
Nálunk a magyar rádiófelvételt sokat sugározta a rádió, mostanság a Dankó Rádióban is időnként felhangzik az Évá-ból ez a vidám kettős:
„A válás ma már úgy divatba jön, mint régen a házasodás. Ma már az a sikk, ha Párizsba jő, s ez mindenképp magánszokás. Megesküdtünk rá, hogy sírig tart már, de sok minden esett velünk. Megmondhatom hát, mily sajnálom bár, de bocsánat: tévedhetünk! Még ha egy-két perc alatt több tucatnyi férj akad, kit választhatnék mégis, nehogy megjárjam én is. De úgyis mindegy... Úgy sincs béke nálunk, hát nem jobb hogyha válunk?....
Elválunk, ha kell, ez az új divat, mert manapság ez a szokás. Ez biztos siker, és nagy viadal, mert elválni külön varázs! Ha elvált a nő, már szabad az út, hogy azt tegye, amit kíván! Hát váljon csak el a szép és a rút, ki volt a bolond csupán! /- Kezdetben azt mondtam én, ejnye, ez már fess legény, no ez se lenne botrány, de összevesztünk aztán. A csók terén is mást akart, hát én azt mondtam, üsse kard, s már gondolhatja bárki, mi volt a finom márki? … Elválunk, ha kell, így szól ez a dal, mert manapság ez a szokás és nagy diadal, mert elválni külön varázs. Ha elvált a nő, már szabad az út, hogy azt tegye, amit kíván! Hát váljon csak el a szép és a rút, ki volt a bolond csupán! /
Köszi. Mondjuk ezt az operettet nem sokan ismerik, de talán Ausztriában néha műsorra tűzik napjainkban is. Mindjárt megnézem.
Összesen 2-szer ment 2004-2019 között az Éva, egyszer Bad Ischl-ben és egyszer Németországban Mainz-ban. 2021. júliusában tervezik bemutatni az ausztriai Bádenben.
Lehár Ferenc Éva című operettjéből ismert duett is a válásról szól - persze a végén egymáséi lesznek...
- Pipsi és Dagobert vidám kettőse, III. felv. (Németh Marika és Bende Zsolt)
„Válni kell, hát válni kellett… /Jaj de kár, vége már, boldogság, vége már, várni kell, semmi sincs, hogyha nincs némi kincs, hordd el hát sátorfád, fel is út, le is út, búcsút ints, volt de nincs...”
Tényleg az...pedig láttam is az Operettszínházban. Kis Petrovom.. így kezdődik.
Különben annak idején Ábrahámot Jacobi utódának tartották, pontosabban "új Jacobi"-ként, aki már akkor sajnos nem élt, amikor Ábrahám operettet kezdett el írni. Emiatt örültek, hogy van egy hozzá hasonló zenei stílusú operettszerző. Ti láttok hasonlóságot?
Talán Bajadér?
Jacobi Viktor: Sybill - Sybill levele
"Petrovom, ne féljen"
Bevallom ezzel megfogtál, pedig rengeteg operettet ismerek, nem csak magyart, hanem külföldit is. Passz. Elárulod?
Nono, te jobb vagy operettben mint én, de azért tudok másik válósat is :-) legyen találós kérdés: kitakartam a nevet, hogy ne legyen olyan könnyű ... miből is van ez?
Kövesse példám,
Szép vidáman éljen,
A sors nekünk
A válást rendelé!
Ha fáj is kissé,
******om, ne féljen,
Azért a szívem
Nem szakad belé!
És: "...a házasságok több mit fele válással végződik..." de nem az operett(ek)ben! Legfeljebb az Operettben...és a való életben.
https://www.youtube.com/watch?v=tXSoqYaztxo
De ez is aktuális, szintén Viktóriában van...
Az a vicc, hogy csak ez az egyetlen operettsláger, ami válásról szól, legalábbis én nem tudok többről? Pedig tényleg, a házasságok több mit fele válással végződik...
Nem gondolnám, hogy túl ízléses lett volna, bár a közönség talán lájkolta volna. A sok látványos operettszínházas lánykérés közepette se szeri, se száma a válásoknak ... ugyanott.
Sajnos, de akkor a két érintettnek kellett volna énekelni a dalt, épp aktuális lett volna.
Ezzel mire célzol? Ki akar válni?
Nono, kedves Búbánat, az a nagy sürgés-forgás, ami a szomszédos Széchényi Könyvtár felől volt tapasztalható, lehetett valami más is, házon = OSZK-n belül. Részletek itt és itt.
Ha már a Palotakoncert-programból kimaradt Ábrahám Pál, az egyik producer legalább a Viktória-slágert elénekelhette volna: "Nem történt semmi, csak elválunk csendben"..
Határozottan keveslem a hír ilyetén tálalását. Ha már lúd siker, legyen kövér óriási mindenhol, így: Laki Péter az első, óriási sikerű bemutató főszereplője volt, Bóni grófot játszotta a Csárdáskirálynőben. Az előadást az óriási sikerű, itthon 4-5 előadást megért Rocco és fivéreit is jegyző Vidnyánszky Attila rendezte, a Színház és Filmművészeti Egyetem óriási sikerű einstandolása átalakítása után az egyetemi kuratórium máris óriási sikerű elnöke.
Tisztelt „Búbánat”! Sajnálom, hogy nem jutott be a koncert utáni fogadásra és így csak ezen a fórumon keresztül küldi szerencsekívánatait az ifjú párnak. Természetesen én is minden jót és szépet kívánok számukra a közös életük során.
Szintén sajnálom, hogy nem tudtam jól kifejezni magam előző hozzászólásomban. Igazából azt a bravúros újságírói teljesítményt szerettem volna érzékeltetni, amivel egy ünnepi, abszolút magánjellegű társasági eseménytől el lehet jutni Vidnyánszky Attiláig…
Ahogy mondani szokták: azért, ez nem semmi.
Csodálkoztam is, hogy a táncos-komikus Laki Péter a Friderikából énekli a tőle szokatlan bonviván-slágeráriát: "Ó lányka, ó lánykám, imádlak én! Te drága, te drágám, te légy enyém!..." Ez már szeget üthetett volna a fejembe, hogy itt készül valami...
Innen kívánok sok boldogságot az ifjú jegyespárnak!
Kár, hogy a palotavári koncert utáni fogadásra már nem jutottam be, a VIP-esekkel együtt... helyszínül talán a szomszédos Széchényi Könyvtár valamelyik díszterme szolgálhatott; nagy sürgés-forgás volt tapasztalható arrafelé...
(Mellesleg Dénes Viktor nem a színpadról, hanem az épület első emeletének az Oroszlános Udvarra néző kiugró teraszán énekelte el Huszka Jenő Szabadság, szerelem c. daljátékából Melchior nevezetes dalát: "Társtalanul járogat az orvos..../Doktor úr, a maga szíve sose fáj?...")
Mindenütt előfordulnak ilyen romantikus lánykérések, mint amilyen a Budavári Palotakoncert alatt történt. Laki Péter kérte meg – megfelelő előkészületek szervezése után – kedvese kezét. Az eseményről az Origo.hu részletesen beszámolt az alábbi cikkben:
Azért, hogy az idevágó információ teljes legyen, szó szerint idézem a cikk utolsó mondatait:
„Mint többször megírtuk: a színház minden tekintetben megújult, amikor tavaly Kiss-B. Atilla főigazgató, Apáti Bence balettigazgató és Pfeiffer Gyula főzeneigazgató átvette az Operettszínház vezetését. Laki Péter az első, óriási sikerű bemutató főszereplője volt, Bóni grófot játszotta a Csárdáskirálynőben. Az előadást Vidnyánszky Attila rendezte, a koreográfus pedig Bozsik Yvette volt.”
2020/21Nagyszínpad1. Lehár: Giuditta2. Strauss: Cigánybáró3. Elton John: Aida4. pályázatnyertes magyar musical bemutatója
na ebből semmi se lett, Lehár Mosoly országa lesz, a többi is elmaradt. Valami új musical az lesz, ha jól tudm. Egy Huszka bemutatót is terveztek, de az is elmaradt, viszont Huszkától 19 dal énekeltek a Palotakoncerten, gondolom ez volt helyette.
Teátrum Legrand: Yentl (megjelenés a zsidó fesztiválon)
RaktárszínházHuszka: Bob herceg
Ezek is elmaradtak
A Kiss B Attila pályázat szerint 2022-ben lesz a Kálmán születésének 140 és Ábrahám születésének 130 évfordulója, tehát ez alapján az akkori Palotakoncerten fognak a két zeneszerzőről megemlékezni. 2021. elvileg Jacobi év, de ez is a halálára emlékszik. Szerintem jobb lenne inkább 2023. Jacobi évnek, mert jobb a szültésre megemlékezni mindig,de 2023-at az Kacsóh évnek szánják. De szerintem ezek a tematikák változhatnak. Talán célszerűbb lenne akkor a 2 zeneszerzőt egyszerre ünnepelni. Kacsóh: Budapest, 1873. december 15. – Budapest, 1923. december 16.) , tehát neki egyszerre van a születési és a halálozási évfordulója, érdekes szinte ugyanazon a napon, 50 évesn és 1 naposan halt meg.
Ez fura. Ábrahám Pál miért maradt ki, ő is 60 éve halt meg? Szerintem leginkább Lehárt illett volna játszani, mert neki volt a legkerekebb a 150. születésnap? Meg ő a legnagyobb név az operettben Johann Strauss után. Különben Ábrahám is nagyobb név az operett világában, mint Huszka, annak ellenére, hogy neki akadályozva volt a munkája a politikai okok miatt (tehát Németországot ott kellett hagynia Hitler hatalomrajutása miatt, ahol a legjáttszottabb új operettet, a Hawaii rózsáját ő írta.)
BUDAVÁRI PALOTAKONCERT – 2020. augusztus 8. – „Találkozások”
A Budapesti Operettszínház Huszka és Lehár Gálaműsora
Az egy szünettel előadott operett-gála műsora a következő hangzatos című blokkokra oszlott:
"Szerelmi arisztokrácia"; „Egy, kettő, hárem”; „Magyar lélek”; „Borral, szerelemmel”; „A kortársak üdvözlete”; „Találkozások”
A kétrészes műsorban nemcsak Huszka- és Lehár-melódiák hangzottak el. A programban helyett kapott két Kálmán-operett egy-egy részlete, ahogy Stolz, Offenbach, Kodály Zoltán, Aldobolyi Nagy György művéből is kaptunk egy-egy dalt, valamint Pablo de Sarasate, Johanna Doderer és Rimszkij-Korszakov hangszeres zenéje is színesítette a műsor-összeállítást.
Ideírom kitől mit hallottunk ezen a gálán - nem elhangzási sorrendben, hanem szerzők szerint csoportosítva:
I. Huszka Jenő
1. Bob herceg - „Londonban, hej…” (Dolhai Attila, Homonnay Zsolt)
2. Gül baba
a.) Gábor diák dala: „Ott, túl a rácson…” (Vadász Zsolt, balettkar)
b.) Leila belépője: „Valahol messze, nem tudom, hol…” (Bordás Barbara, Énekkar, Balettkar)
c.) Mujkó dala: „Darumadár fenn az égen…” (Fülöp Márton)
d.) Bordal: „A kulacsom kotyogós” (Dolhai Attila, Homonnay Zsolt, Vadász Zsolt, Laki Péter, Fülöp Márton, Énekkar, Balettkar)
3. Lili bárónő
a.) Lili dala és a gavallérok kara: „Mi kell a férfiaknak?” (Kalocsai Zsuzsa, Hary Judit, Énekkar, Balettkar)
b.) Szerelmi kettős: „Szellő szárnyán” (Lévai Enikő, Dolhai Attila)
c.) Vidám kettős: „Gyere, csókolj meg, ha szeretsz…” (Szendy Szilvi, Laki Péter)
d.) Lili dala: „Egy férfi képe van a szívem közepébe’…” (Fischl Mónika)
4. Erzsébet
a.) Ida belépője: „Rózsám, viruló kis rózsám” (Kalocsai Zsuzsa)
b.) „Délibábos Hortobágyon” (Szendy Szilvi, Laki Péter és az összes szereplő, Balettkar, Énekkar)
5. Mária főhadnagy
a.) Palotás (Balettkar)
b.) Szerelmi kettős: „Én mától kezdve…” (Kiss Diána, Vadász Zsolt)
c.) Csata-induló „Vértől pirosló ősi kard” (Fischl Mónika, Énekkar, Balettkar)
d.) Vidám hármas: „Ladilom” (Bojtos Luca, Laki Péter, Dénes Viktor)
e.) Jurátus induló (Dolhai Attila, az összes női szólista, Énekkar, Balettkar)
f.) Szerelmi kettős: „Szabad-e remélnem, hogy egyszer megsajnál…” (Hary Judit, Fülöp Márton)
6. Szabadság, szerelem
a.) Magyar táncok/Palotás (Balettkar)
b.) Melchior belépője: „Doktor úr” (Dénes Viktor)
II. Lehár Ferenc
1. A víg özvegy – Danilo belépője: „Szerelmetes szép hazám…/Az orfeum tanyám…” (Homonnay Zsolt)
2. Luxemburg grófja – Vidám kettős: „Gyerünk, tubicám…” (Bojtos Luca, Laki Péter)
3. A pacsirta – Juliska belépője: „Akkor vagyok boldog…” (Lukács Anita)
4. Három grácia – Gigolette (Apacsdal): „Ha megversz is imádlak én” (Oszvald Marika, Homonnay Zsolt, Balettkar, Énekkar)
5. A cárevics – Mása és Iván vidám kettőse: „Elmennék én hozzád, babám…” (Szendy Szilvi, Dénes Viktor)
6. Friderika – A költő dala: „Ó lányka, ó lánykám” (Laki Péter)
7. A mosoly országa
a.) Liza belépője: „Egy nőnek mindig jól esik az ilyen szép fogadtatás…/Bók csinosítja a nőt, a siker teszi őt hevesen lobogóvá” (Kiss Diána, Énekkar)
b.) Szu-Csong dala: „Vágyom egy nő után” (Ninh Dúc Hoang Long)
8. Giuditta – Octavio belépője: „Barátaim, élni jó…”/”O signora, signorina” (Ninh Dúc Hoang Long – német nyelven; Énekkar)
III. Robert Stolz: Vénusz selyemben – „Játssz a hegedűn!” (Lévai Enikő, Balettkar)
IV. Jacques Offenbach: Orfeusz az alvilágban –„Légy-duett: „De különös, kellemes szellőcske lengedez, lebbenve száll…” (Lukács Anita, Vadász Zsolt)
V. Kálmán Imre
1. A montmartre-i ibolya - „Carambolina” (Hary Judit, Énekkar, Balettkar)
2. Marica grófnő – „Szép város Kolozsvár” (Bordás Barbara, Lévai Enikő, Dénes Viktor, Hary Judit, Fülöp Márton)
VI. Kodály Zoltán: Háry János – „Hej, két tikom tavali” (Bordás Barbara)
VII. Aldobolyi Nagy György: Svejk a hátországban - „Stefi” (Oszvald Marika, Balettkar)
VIII. Johanna Doderer – Lehár Ballsirenen keringője nyomán: „Lehár Jubilee” - hegedűre, csellóra és nagy zenekarra (Jávorkai Brothers, Zenekar)
IX. Pablo de Sarazate: Zigeunerweisen - Cigánymelódiák (Jávorkai Brothers – hegedűn és gordonkán)
Ráadás: Rimszkij-Korszakov: Dongó (Jávorkai Brothers – hegedűn és gordonkán)
A televízió felvette a gálaműsort, aminek szerkesztett felvételét a Duna Televízió augusztus 20-án, az ünnepnap estéjén fogja sugározni (I. és II. rész együtt), 19.55 – 21.45 óra között.
Kis statisztika:
19 db Huszka-szám
9 db Lehár-szám
2 db Kálmán-szám
a többi hét szerzőtől 1-1 db szám
Számomra érthetetlen, hogy Huszkához mérten ennyire kevés Lehár-részlet került be a Palotakoncert műsorába – amelyet elvileg a két magyar komponista emlékének szenteltek a producerek (Dr. Vadász Dániel művészeti vezető, Nacsa Olivér, Pindroch Ferenc, Pindroch Szilárd).
Szintén Huszka Jenőt és Lehár Ferencet méltatta - születésük és haláluk kerek évfordulójára is utalva - az ünnepi koncert kezdete előtti köszöntőjében Kiss B. Atilla, az Operettszínház főigazgatója és Dr. Nagy István agrárminiszter, a Budavári Palotakoncert fővédnöke.
Meg aztán hogy-hogy nem ügyeltek a szerkesztés során arra, hogy Huszka születésének 145. és halálának 60. meg Lehár születésének 150. évfordulója mellett 2020-ban Ábrahám Pálról is megemlékezzenek - aki hatvan esztendeje hunyt el 1960-ban - legalább egy dal erejéig.
Egyébként a zsúfolt nézőtéren a közönség szinte minden számot lelkesen megtapsolt, a helyszínen, a Várpalota Oroszlános Udvarában a siker kódolva volt. Magam is ezt tapasztaltam.
A gálán közreműködött a Budapesti Operettszínház Énekkara (karigazgató: Szabó Mónika), Zenekara (karmester: Pfeiffer Gyula), Balettkara (koreográfusok: Lénárt Gábor, Lőcsei Jenő, Bodor Johanna). Rendező: Bori Tamás
Volt valaki a palotakoncerten? Én a musicalgálán voltam, de ott csak Lévai Szilveszter (Rebecca, Mozart, Elizabet) és Frank Wildhorn ( Rudolf és Jekyll ands Hyde) dalokat énekeltek, kb. 3 dal volt mindegyikből. Volt még a Macskák (Webber) Éfjél, Szent Ivánéji állom (Szakcsi Lakatos Béla) és az Abigél (Kocsák) és My fair lady (Loewe) és a Fame (Steve Maargoshes)1-1 dala is. Különben nem volt rossz a gála, de a székek irtó kényelmetlenek voltak és a dalok felét cseréltem voltan ismertebb musical dalokra pl. W
"Karantén levelek" - Üzenet a zenés színházból - dr. Vadász Dániel válaszolt
/Zene.hu/
„Zenés levelezésünkkel a Coopera projekt vezetőjét dr. Vadász Dánielt kerestük meg. Arról érdeklődtünk, társulatukat hogyan érintette a világjárvány, mi történik a külföldi és hazai fellépésekkel, mire számíthatnak a Budavári Palotakoncert szerelmesei, miként indul újra az élet a Cooperával.”
Még van 12 db jegy (Ma este színház) 10.000-18.750 Ft közötti féláron.
Megy valaki a szombati palotakoncertre? Jó lenne szerezni egy dallistát.
Beszélgetés a Palotakoncertek kapcsán Hary Judittal és Fülöp Mártonnal, a Kolozsvári Magyar Opera művészeivel
Fontos, hogy a magyar lelkünk is benne legyen ezekben az előadásokban
2020.08.05. 09:05 Fidelio.hu
A Budavári Palotakoncert meghívott vendégeként augusztus 8-án két erdélyi művész, Hary Judit és Fülöp Márton is szívhez szóló, emlékezetes élményt nyújtó produkciókkal készül megajándékozni az Oroszlános Udvarba érkező közönséget. A Kolozsvári Magyar Opera művészeivel a közelgő gála kapcsán arról is beszélgettünk, hogy határon túli magyarokként miért kiemelkedő fontosságú számukra ez a találkozás és maga az operett műfaj.
„Operaénekesként milyen a kapcsolatotok az operett műfajjal?
HJ: Mi a Kolozsvári Magyar Operában abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy ugyanazok a művészek énekelnek operát és operettet. Szeretem, mert emberközeli, szívhez szóló és vérpezsdítő. Az operettben rengeteg szín van: a drámától a komédiáig minden megtalálható benne. Énekeltem már szubrett és primadonna szerepeket is, így a sors megadta, hogy a műfaj minden árnyalatát meg tudjam tapasztalni és ki tudjam élvezni. Egészen másképp veszi igénybe a hangot, mint az opera, mert ha ott mondod a szöveget, ahol énekelsz, abból nagyon furcsa beszédhang lesz, és egyáltalán nem leszel hiteles. Folyamatosan váltogatni kell a kettőt. Emellett játszani, táncolni is kell tudni, miközben gyakran énektechnikailag is annyira igényes, mint az opera.
FM: Én magyar nótákat is énekeltem gyerekként, könnyen közel kerültem az operett műfajhoz is. Bár főleg operákban léptem színpadra, párhuzamosan immár tíz bonviván szerepet is eljátszottam. A mi közönségünk nagyon igényli az operetteket is. A legfontosabb, hogy ezeket a gyönyörű duetteket és szóló dalokat teljes lélekből kell előadni.”
