2020.08.03. 14:00 Fidelio.hu
A Budapesti Operettszínház művésze, Kalocsai Zsuzsa operettprimadonna is fellép az idei Budavári Palotakoncerteken. A Jászai Mari-díjas művésznővel nemcsak a műfajjal való első találkozást idéztük fel, de egyebek mellett arról is beszélgettünk, mi az a pótolhatatlan érték, amit manapság is nyújt számunkra.
"Milyen dalokkal készül az idei gálára?
A Rózsám, viruló kis rózsám című dallal, Huszka Jenő Mária főhadnagy című operettjéből, és a Mi kell a férfiaknak című dallal.
A két zeneszerző közül melyik áll közelebb az Ön szívéhez?
Mindkettőjüket szeretem, zseniális szerzők voltak mindketten. Valamiért sokkal több Lehár dalt éneklünk, pedig Huszka Jenő – aki édesapám egyik nagy kedvence volt – szintén csodálatos melódiákat írt. Nagyon hajlékony, érzelmes, szívhez szóló és fülbemászó dallamokat adott nekünk. Nem is értem, miért nem futott be világkarriert, pedig méltó társa lehetne Lehárnak és Kálmánnak.
Most végre újra kezdjük felfedezni a dalait, egyre többször hallhatjuk koncerteken is, aminek nagyon örülök."
Az előző, operettszínházi, hozzászólást kiegészítve, szintén egy mai, szintén hölgyekkel kapcsolatos, szintén vizsgálat lezárulásával foglalkozó hír:
„Megszüntették a nyomozást Hosszú Katinkáék ügyében. Sem a hűtlen kezelés, sem a közérdekű adattal való visszaélés bűnténye nem valósult meg” - zárta rövidre az ügyet a hatóság, dacára annak, hogy a szóban forgó 2017-es időszakra – az állami cég állítása szerint – a Bp2017 Kft. nevű állami cég és Hosszú Katinkáék vállalkozása között az uszoda használatára vonatkozó szerződés nem létezik. Hosszú Katinkáék szerződés és ellenérték fizetése nélkül, kizárólagos joggal használhatták a Duna Arénát.”
Természetesen a két ügy csak annyiban közös, hogy hölgyekről és vizsgálatok lezárásáról van benne szó.
Bizony, lehet továbbmenni ... MTE-re ... aztán ott is megállapítani ugyanezt ... hasonlóan Újszínház esetéhez, ahol ugyancsak nem történt semmi csak elválunk csendben. Bezzeg a Katona József Színházban és SZFE-en, huhúúú! Ottan lesz majd csak igazán nemulass!
Nincs itt semmi látnivaló, lehet továbbmenni...
"Lezárult az Operettszínházban folytatott minisztériumi vizsgálat, amely megállapította, hogy nem történt zaklatás az intézményben - áll az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) szerdai közleményében."
"megállapítható, hogy az Operettszínház főigazgatója felé szóbeli jelzéssel élő munkatárs meghallgatását követően a főigazgató az elvárható gondossággal járt el. Így többek között megtette a szükséges intézkedéseket"
Más alkalommal már idézten a Szöktetés a szerájból - Operettszínház még nem mutatta be - záró szavait: "Akinek ennyi jó kevés, azt érje gáncs és megvetés"
Már csak pár darab jegy "vár gazdára"...
A Palotakoncert jegyárai a már eladott utolsó 3 sort (8.400 Ft) kivéve: 12.000-16.000-30.000 Ft.
4411
Ez mind igaz. A szervezők az idén Lehár és Huszka műveit teszik a Palotakoncert-produkciójuk pillérévé - a két zeneszerző születésének és halálának évfordulóihoz kötve. Örüljünk neki.
Jó, de mégis azért a 4 legjelentősebb magyar operettszerző sorrendben: 1. Lehár, 2. Kálmán és 3-4. holtversenyben Huszka és Ábrahám. Külföldön viszont Ábrahám Pál ismertebb Huszkánál, játszák Németországban, Auszriában, Svájcban, Balti államokban, Romániában, Bulgáriában még az olaszoknál is, meg persze Szerbiában is ismerik, hisz Apatin most ott van... Huszkának csak Oroszországban játszák operettjét (Lili bárónő) és max. a Kolozsvári Magyar Operában. Huszka viszont a magyar operett megteremtője.
Sajnálatos módon a szektorok is át lettek nevezve, szóval csak Kálmán Imre, Lehár Ferenc és Huszka Jenő szektor van, a többi Ábrahám Pál, Jacobi Viktor, Szirmai Albert, Zerkovitz Béla és még valaki talán Eisemann Mihály szokott lenni.
2020-ban Huszka esetében kettős-jubileumról beszélhetünk: az operettkomponista 60 éve hunyt el és 145 éve született – Lehár "kerek"-évfordulójától mindössze öt évvel "lemaradva"...
Ugyanakkor Lehár Ferenc és Huszka Jenő életműve előtt tisztelegve nem kizáró ok még más szerzők, így Ábrahám Pál - aki ugyancsak hatvan évvel ezelőtt halt meg -, emlékét is felidézni a koncerten, szerzeményeik műsorra tűzésével; volt rá példa a korábbi években is, hogy a meghirdetett, kiemelt szerzők operettjei mellett más komponisták dalműveiből is csendültek fel részletek a Várbeli Palotakoncerteken. Elképzelhetőnek tartom, hogy ez a gyakorlat marad, az idén is így lesz.
Jó meglátás és kérdésed.
És Ábrahám Pál miért nincs említve. Ő is 60 éve halt meg 1960-ban.
„Budavári Palotakoncert 2020 nyarán is a magyar operettet ünnepli”
Funzine.HU - 2020. JÚL. 29.
Augusztus 8-án az Oroszlános udvar a Találkozások színhelye lesz, ezt az alcímet kapta ugyanis az idei gálaműsor.
A Budapesti Operettszínház művészei idén Huszka Jenő és Lehár Ferenc életműve előtt tisztelegnek, valamint bemutatkozik a Budavári Palotakoncert közönsége előtt a virtuozitásukkal külhonban már hatalmas sikereket arató Jávorkai Brothers is.
A gálaműsor két zeneszerzőgéniusz előtt tiszteleg, a 150 éve született Lehár Ferenc és a 60 éve elhunyt Huszka Jenő örökzöld dallamait idézik fel az előadók. Találkozás lesz ez a gála a történelmi időben is, hiszen Huszka is, Lehár is ugyanabban az évben találkozott a sikerrel: az 1902-es év volt mindkettőjük számára a kiugrás éve. Lehár a Theater an der Wienben aratott elsöprő sikert a Bécsi asszonyokkal, Huszka Jenő pedig a Blaha Lujza téri Népszínházban (a későbbi Nemzeti Színházban) indította útjára a magyar operettet, a műfaj első, teljes pompájában tündöklő magyar sikerével, a Bob herceggel.
A gálaműsor gerincét a két korszakos jelentőségű komponista jól ismert és néhány újra felfedezésre váró dalai alkotják, természetesen idén is a Budapesti Operettszínház sztárszólistái előadásában; fellép Fischl Mónika, Bordás Barbara, Lukács Anita, Lévai Enikő, Kiss Diána, Kalocsai Zsuzsa, Szendy Szilvi, Bojtos Luca, Oszvald Marika, Dolhai Attila, Homonnay Zsolt, Vadász Zsolt, Ninh Duc Hoang Long, Dénes Viktor, Laki Péter, valamint két kolozsvári vendégművész, Hary Judit és Fülöp Márton.
Az Operettszínház 80 tagú zenekarát a dalszínház zenei vezetője, Pfeiffer Gyula vezeti, rendezője pedig Bori Tamás lesz. Fellép az Operett énekkara és 16 fős balettkara is.
A Palotakoncert ötletadó gazdája, Nacsa Olivér a műfaj szerelmese idén az eddigieknél is fontosabbnak, szimbolikusabbnak tartja a koncert létrejöttét:
“Immáron nyolcadik éve a Budavári Palotakoncert minden évben a nyár legnagyobb zenés színházi ünnepévé vált. Ebben az esztendőben pedig azt hiszem, hogy talán még nagyobb jelentőséggel bír, hiszen a világ és hazánk is egy előre nem látható és nem várt nehézségekkel teli időszakot él meg, egy világjárvány leküzdésén dolgozik. Ugyanakkor a fegyelmezettségnek hála elértük, hogy ebben a viszontagságokkal teli időben sem maradjunk zenei élmény nélkül és idén is együtt ünnepelhessük az operettet, a világviszonylatban is egyedülálló és páratlan helyszínen, a Budai vár oroszlános udvarában. A programnak Magyarország talán legnagyobb komponistája, Lehár Ferenc születésének százötvenedik, valamint a szintén kiváló zeneszerző Huszka Jenő halálának hatvanadik évfordulója ad apropót. Mérhetetlen büszkeséggel tölt el, hogy idén is, az elmúlt évekhez hasonlóan, augusztus 19-én és 20-án államalapításunk ünnepének záró programjaként tűzi műsorára a Palotakoncertet a Magyar Televízió Duna csatornája, sok százezer emberhez juttatva el a műfajt. Ugyanakkor reméljük, hogy az idei Budavári Palotakoncert egyben a járványhelyzet utáni nyitánya lesz az újrainduló színházi évadnak is. Várnak tehát mindenkit szeretettel a Budapesti Operettszínház szólistái, zenekara és balettkara augusztus 8-án, este fél 9-kor!”
Vadász Dániel, a Palotakoncert művészeti vezetője és producere a találkozások nemzeti dimenzióját tartja az idei gála fontos üzenetének:
“Nekünk, magyaroknak különlegesen fontos 2020, hiszen a trianoni döntés után száz évvel a nemzeti összetartozás jegyében hitet teszünk a magyarság egységének eszméje mellett. A határon kívül rekedtek hosszú évtizedekig érezhették úgy, hogy megfosztották őket a találkozásoktól. Az idei Palotakoncerten szimbolikus jelentése van annak, hogy két vendégművész is a Kolozsvári Magyar Operából érkezik. 2020-ban Trianon szomorú emléke újra egyesít. Találkozzunk önmagunkkal, gyökereinkkel, hogy újra felfedezzük nemzeti kincseinket.”
Pindroch Szilárd, producer arra a műfaji sokszínűségre hívja fel a figyelmet, melyeknek szerencsés találkozása folytán világhírűvé vált a magyar operettet:
“A magyar operett nem véletlenül Hungarikum. Nevezhetjük olyan színtérnek, ahol műfajok találkoznak egymással. Integrálja magában a bécsi és a francia alapműfajt, de találkozik benne a népzene, a műdal, a magyarnóta vagy éppen a Monarchia népeinek táncai. Ám épp Lehár munkássága a bizonyíték arra, hogy találkozási pontja ez az operának és az operettnek is, hiszen maga Puccini is rajongott zeneszerzőbarátjának dallamaiért.”
Pindroch Ferenc, a Palotakoncertek producereként az exkluzív esemény hagyományteremtő erejére hívja fel a figyelmet:
“Nyolcadik alkalommal vágtunk bele és az idei szervezés bebizonyította, hogy a Budavári Palotakoncert előtt nincs akadály. Köszönjük a támogatóinknak és a nézőinknek, akik évről évre segítik az álmunk megvalósulását és Európa egyik legnagyszerűbb szabadtéri rendezvényhelyszínévé teszik a Budavári Palota Oroszlános udvarát! A hagyomány megszületett, él és folytatódik!”
Kiss-B. Attila, a Budapesti Operettszínház főigazgatója az elmúlt hónapok váratlan próbatétele utáni első nagy találkozás jelentőségét emeli ki:
“A pandémiás időszak mindannyiunkat próbára tett. Próbára tette a türelmünket, az egymásba vetett bizalmunkat, a hitünket, a kitartásunkat. Azt gondolom, hogy az Operettszínház remekül állta és állja a próbát. Színházunk összes művésze és dolgozója számára sikerült a megélhetés biztonságát garantálnunk. Nem csak a közalkalmazottak, hanem a színház kötelékébe tartozó „szabadúszó” művészek számára is sikerült a fenntartó által folyósított forrásból egy jelentős tételt elkülöníteni, amely a megélhetésüket kiszámítható módon biztosítja. Ez egy igen fontos tényező, mert a művészi kreativitáshoz elengedhetetlen a létbiztonság, a kiszámíthatóság. Cserében művészeink alázattal és bezártságuk ellenére szüntelen energiával gyakoroltak, készítették a virtuális térben közzétett tartalmakat, de az igazi csoda csak az élő előadáson tud létrejönni művész és néző között. A Budai vár Oroszlános udvara kiváló helyszíne a csoda újjászületésének. Ez úton invitálom Önöket, kedves Nézőink, hogy legyenek partnereink, hogy kreatív művészeinkkel együtt hozzuk létre azt a csodát, amiért élni érdemes!”
„Ahogy a visszatérő nézők már megszokhatták, a produkciót idén is magas színvonalú színpad-, hang-, fény-, és pirotechnika, valamint egyéb meglepetések teszik még felejthetetlenebbé!
Felhívjuk a nézők figyelmét, hogy idén a nézők az Oroszlános udvarban zajló felújítások miatt megfordított lelátón ülnek majd, a színpad átkerül közvetlenül a bejárat mellé, háttérben a Budai Vár csodálatosan megvilágított kupolájával, megtartva így a helyszínen és az augusztus 19-i és 20-i televíziós közvetítés során is az exkluzív élményt. Rossz idő esetén a gálát augusztus 9-én, vasárnap tartjuk meg.”
Nem elég a COVID-19, az Operettszínházban válás-járvány is dühöng egy ideje ...
https://indirekt.hu/belfold/drama-az-operettben-valik-a-szinhaz-ket-sztarja/#
Fischl Mónika és Vadász Dániel bejelentették válásukat
2020.07.27. 13:02
Fischl Mónika és Vadász Dániel 19 év után döntött úgy, hogy elválnak. Az Operettszínház sztárpárja a napokban közölte a nyilvánossággal, hogy véget ért a kapcsolatuk, de nem szeretnének bővebben nyilatkozni erről.
Közönségszervezőket korábban, máskor is, keresett az Operettszínház.
Lásd ezt a facebook bejegyzést:
2018. február 28.
https://www.facebook.com/operettszinhaz/posts/1778444795510880/
...ami azért is érdekes, mert a színház honlapján ilyen állást nem hirdetnek.
Mai napon az e-mail üzeneteim között az Operettszínházból indított, alábbi segítségkérés érkezett:
„Tisztelt Nézőink! Segítségét szeretném kérni, talán Önnek is van olyan ismerőse, aki szívesen dolgozna színházunkban. Kérem, ossza meg ismerősével az alábbi állásajánlatot:
Közönségszervező kollégát keres szervezési osztályunk. Lényeges feladatok: A színház jegyeinek és bérleteinek népszerűsítése, értékesítése. Új kapcsolatok építése, új értékesítési területek felkutatása.”
(Az e-mail többi része az állással kapcsolatos dokumentumokat és munkakörülményeket részletezi, azokat itt nem idézem.)
Számomra az a furcsa, hogy az eddigi vezetői nyilatkozatok fényében az Operettszínház előző éve abszolút sikertörténet, minden látogatottsági rekordot megdöntöttek, több előadásra pótszékeket, pótasztalokat kellett beállítani.
Ha ez így van, akkor miért kell újabb közönségszervező? Miért kell új kapcsolatokat építeni, új értékesítési területeket felkutatni?
124 évvel ezelőtt született Lábass Juci a Pesti Király Színház szubrett primadonnája.
(1896.július 22. – 1932.augusztus 24.)
Eleinte szubretteket játszott, majd operettprimadonnaként mintegy tíz éven át szerepelt hatalmas sikerrel Beöthy különböző színházaiban. Feltűnő szépsége, kellemes hangja, színészi tehetsége a vezető primadonnák közé emelte. Vidéki vendégjátékain prózai szerepeket is megformált. Halálának oka ismeretlen, de többen a túlzott fogyókúráját okolták. Mindössze 36 évet élt.
*
„LÁBASS JUCINÁL
Annyi mindent írtak már a lapok Lábass Juci fellépéséről a Pacsirtában, hogy felkerestük Lábass Jucit otthonában: megtudni, hogyan is történt a gyors beugrás és mik voltak az előzményei.
Lábass Jucit a zongoránál találtuk, énekelt valami kedves dalt.
Vidáman ugrott fel és szívélyes előzékenységgel székkel kínált meg és tolta elébünk a cigarettás ládikát.
A kérdések özöne ellen nevetve védekezett:
— A Színházi Élet akar tőlem megtudni valamit?, a Színházi Élet, aki mindent tud!
Aztán elgondolkozott és mesélni kezdett:
— Bizony igaz, egy kicsit gyorsan ment a dolog.
Talán kezdjük legelőről — vetettük közbe.
Lábass Juci összehúzta a szemöldökét úgy, ahogy az erősen gondolkozó emberek szoktak és elkezdett beszélni:
— Kedd volt, amikor Lázár igazgató tudatott, hogy én játszom a szerepet. Hová szalad ilyenkor legelőször a színésznő?
— Próbára — igyekeztünk kitalálni.
— Dehogy, a szabónőhöz — nevetett Lábass Juci. Elsiettem Berkovicsnéhoz, megbeszéltük a ruhákat. Ez egy nap. Második nap szerda: szereptanulás és zongora próba Bertha Pistával, a dirigenssel. Ez két nap. Csütörtök, péntek, hétfő, kedd, zenekari próbák, ez hat nap és kedden este már játszottam a szerepet. Kicsit sok munka volt, de-hát nagyon szívesen csináltam.
Nem akartuk zavarni Lábass Jucit, elköszöntünk tőle, és gratuláltunk a gyors sikerhez, amit a Pacsirtában aratott.”
SZÍNHÁZI ÉLET, 1918. 10. szám
KÁEL CSABA RENDEZÉSÉVEL EMLÉKEZNEK LEHÁR FERENCRE BALATONFÜREDEN
2020. JÚLIUS 23. CSÜTÖRTÖK 07:04 - MNO.HU
"– Nem biztos, hogy emlékévekkel kell a hangsúlyosabb évfordulókon túlterhelni az emlékezetet, egy-egy kimagasló alkotónk születésének jubileumán. Lehár Ferenc 150 éve született, a bécsi operett kimagasló alakja és a műfaj megújítója volt, akinek dallamai a reformkori városrészben, Balatonfüreden méltó helyet kapnak szombat este – fogalmazott Káel Csaba, a Művészetek Palotája (Müpa) vezérigazgatója, a Lehár 150 gálaest rendezője.
Káel Csaba a bécsi operett második nagy hullámának zeneszerzőjéről szólva elmondta: a maga korában Bécsben Pucciniként emlegették, ami számunkra talán azért hat furcsán, mert gyakran alábecsüljük a műfajt.
– Nagyon el tudott mélyedni az emberi lélekben, szellemisége, életszeretete áthatja műveit. Többek között ennek köszönhető, hogy a kortársai rajongtak érte – fogalmazott a gálaest rendezője.
A szombati válogatásban a Luxemburg grófja, A mosoly országa, a Víg özvegy és a Cigányszerelem áriái csendülnek fel meg, vagyis Lehár legértékesebb műveivel emlékeznek a zeneszerzőre. A muzsikát a Mendelssohn Kamarazenekar szólaltatja meg, Kováts Péter vezényletével. A darabot Rálik Szilvia, Szántó Andrea, Haja Zsolt, Boncsér Gergely adja elő, Venekei Marianna koreográfiáját a Nemzeti Balett művészei táncolják el.
Lehár Ferenc 1870. április 30-án született Komáromban, előadói pályafutását színházi hegedűsként kezdte, emellett egy katonazenekarban is játszott. Első operettje a Bécsi asszonyok volt, amely világsiker lett. Az igazi elismerést A víg özvegy, a Luxemburg grófja és a Cigányszerelem hozta meg számára."
Vajon rock-koncerteket is lehetne ott tartani? Vagy azokon túl sok alkohol fogy(na)...
Az Operettszínház honlapjáról:
Operett - Open air
Újra tart koncertestet a Budapesti Operettszínház!
Július 23., 24., 25., 26. - kezdés. 20.30-kor
A belváros egyik leghangulatosabb udvarában kelnek újra életre a musical- és operettdallamok a helyszín családias légkörében, kis formációban, de nagy akusztikával! Töltsenek egy könnyed nyári estét sztárjainkkal!
Fellépő művészeink: Bordás Barbara, Fischl Mónika, Dolhai Attila, Dancs Annamari, Dénes Viktor, Lukács Anita, Szendy Szilvi, Vadász Zsolt, Laki Péter
A különleges, szabadtéri helyszínen művészeink részleteket adnak elő Ábrahám Pál, Huszka Jenő, Kálmán Imre, Lehár Ferenc, Szirmai Albert és ifj. Johann Strauss közkedvelt operettjeiből. Részletek csendülnek fel többek között A csárdáskirálynő, A denevér, A mosoly országa, a Bál a Savoyban, az Erzsébet, a Giuditta, a Marica grófnő, a Mária főhadnagy, a Mágnás Miska, a Viktória és A víg özvegy című operettekből is.
Helyszín: Vármegye háza udvara (Budapest, V. kerület, Városház u.7.)
A helyszín befogadóképessége 300 fő.
A jegy ára 3000 Ft, a helyfoglalás érkezési sorrendben történik.
Az operbase adatbázís alapján megnézhetjük, mi is fog menni szeptembertől a színházakban, bőven van benne operett:
"Zenés találkozások a szabad ég alatt - Lélekemelő pillanatokkal indult útjára az Operettszínház szabadtéri koncertsorozata"
Pesti Vármegyeháza különleges atmoszférájú udvarán július 23., 24., 25., 26.
http://musicgaleria.hu/index.php/msorajanlat/905-2020-07-14-08-16-50.html
Dolhai Attila már a sorozat sajtótájékoztatóján előrevetítette: Egy kicsit ki lehet kacsintani a közönséghez, cinkoskodni, akár közösen is lehet énekelni a közönséggel! A fantasztikus szereposztást ismerve garantált a könnyed, nyáresti szórakozás. Dolhai Attila, Lukács Anita, Vadász Zsolt, Fischl Mónika, Szendy Szilvi, Laki Péter, Bordás Barbara, Dancs Annamari és Dénes Viktor előadják az operett-repertoár gyöngyszemeit olyan nagyszerű művekből, mint a Marica grófnő, A csárdáskirálynő, A mosoly országa és Mágnás Miska – nehéz eldönteni, hogy a szereposztás a vonzóbb, vagy a műsor!
A hangulatot varázslatos látványvilág egészíti ki. A klasszicista stílusú műemlék épületegyüttes falát különleges vetítés színezi, mely Somfai Péter keze munkáját dicséri. A Budapesti Operettszínház műszaki igazgatója az alábbiakat mondta a vetített látványról:
- „A Budapesti Operettszínház a művészi eszközök, értékek, hatások mellett mindig is különösen odafigyelt az előadások látványvilágára. Komoly, iránymutató előzményekkel dicsekedhetünk. A kétezres évek közepétől megszokottá vált, hogy akár öt-hat projektor hatása egészíti ki a díszletet, varázslatos trükköket létrehozva. Most is szeretnénk egy igazi csemegével meglepni a visszatérő közönségünket. A Vármegyeháza udvarán, ebben a kis ékszerdoboz jellegű térben is vetítési hatásokkal egészítjük ki az előadásainkat. Ez nem egy nagy színháztér, hanem egy olyan hely, ahol a közönség egészen közel kerülhet az előadáshoz, szinte kézzel fogható közelségbe. A nagyon hangulatos, ugyanakkor kis tér minden pozitív hatását élvezhetik a nézők, az akusztikus produkció szinte együtt lélegzik majd a közönséggel.”
Valóban, a művészek és a nézők ilyen jellegű közelsége igazi varázslatot hozott létre már az első gálaesten, ami méltó újrakezdés volt a hosszú kényszerpihenő után. Janza Kata szavaival élve: „Reméljük, mindenkinek jól esett, nekünk biztos!”
Aki lemaradt az élményről, az bepótolhatja: négy operettgálával várjuk Önöket július 23-án, 24-én, 25-én, 26-án.
Jegyek ide kattintva vásárolhatók.
Köszi. Érdekes, de a Bécsi vér Strauss.
Különben tudod a szabadtéri operettgála műsorát, ami a budapesti városháza előtt lesz?
Köszönöm a tájékoztatásodat! Átmásolom a Lehár Ferenc-topicba, legyen meg ott is ez az információ.
Érdeklődőknek, a 2020. július 25-ei balatonfüredi Lehár'150 Operettgála műsora és szereplői: (forrás https://www.programturizmus.hu/ajanlat-anna-fesztival.html)
Július 25. szombat .. Gyógy téri nagyszínpad, 20:30 óra
Operettgála – „Lehár 150”
Jubileumi operettgála Lehár Ferenc születésének 150. évfordulója alkalmából.
Énekelnek: Rálik Szilvia, Szántó Andrea, Boncsér Gergely, Haja Zsolt, az Operaház magánénekesei
Rendező: Káel Csaba Nádasdy Kálmán-díjas, Kossuth-díjas filmrendező, érdemes művész
A műsor
1. A víg özvegy – nyitány
2. Giuditta – "Freunde, das Leben ist lebenswert" – Boncsér Gergely
3. Cigányszerelem – Messze a nagyerdő... – Szántó Andrea
4. Luxemburg grófja – "Szívem szeret" – Haja Zsolt
5. A víg özvegy – Vilja-dal – Rálik Szilvia
6. Arany és ezüst – koncertvalcer (balett)
7. A mosoly országa – Szerelmi kettős – Rálik Szilvia, Boncsér Gergely
8. Bécsi vér – keringő
9. Luxemburg grófja – Gimbelem, gombolom – Szántó Andrea, Haja Zsolt
10. A mosoly országa – "Vágyom egy nő után" – Boncsér Gergely
11. Báli szirének – koncertvalcer a Víg özvegy melódiáiból (balett)
12. A víg özvegy – Danilo belépője – Haja Zsolt
13. Guiditta – "Meine Lippen sie küssen so heiss" – Rálik Szilvia
14. A víg özvegy – Ajk az ajkon – Szántó Andrea, Haja Zsolt
15. A víg özvegy – Grisette – Szántó Andrea
Múltidéző
Déryné Színház – Polgár Tibor - Darvas Szilárd: A szókimondó asszonyság
Faluszínház: Szókimondó asszonyság
/Film Színház Muzsika, 1958. március 14./
A szókimondó asszonyság hangja Magyarországon első ízben 1894- ben csattant fel, az egykori Népszínházban. Sardou, a divatos francia szerző azonos című darabjának hősnőjét Blaha Lujza alakította. A magyarországi ősbemutató a siker útját nyitotta meg e szellemes, demokratikus kicsengéséért mindig népszerű darab előtt. Sokszor és sokan játszották, s a közönségnek mindig kedvére volt. Nem marad el a siker most sem, amikor a „Szókimondó asszonyság”-ot a Déryné Színház tűzte műsorára. A premiert — a Pamuttextil-kultúrotthonban — zsúfolt nézőtér tapsolta végig.
A francia forradalom és Napóleon császársága idején játszódó cselekményt Darvas Szilárd portalanította. Az átdolgozás és Polgár Tibor kellemes
muzsikája javára szolgált a „Szókimondó asszonyság”-nak. Izgalmas, jólpergő játékban viszi színre az előadás az egykori őrmesterből Franciaország marsalljainak sorába emelkedett Lefébre feleségének természetességében oly kedves, jellemszilárdságában példamutató alakját. S ha a korkép, amit a darab fest, ízelítőnek sem hiteles és pontos, — ennyit talán zenés vígjátéktól el sem várhatunk, — elég jól szórakozunk. Megszeretjük a szókimondó asszonyságot, aggódunk érte, örülünk diadalának és hálásak vagyunk Sardou- nak a remek szerepért.
Váradi György rendező megteremti a vígjátéki atmoszférát, amelynek sajátos ízt a hagyományos élceken és csattanókon túl a „Szókimondó asszonyság” pezsgő vidámságú, népi ihletésű humora ad. Az előadás ritmusa jó, s ha ötletekben nem is különösebben gazdag, a jelenetek beállítása elég hatásos. A táncbetétek tetszettek legkevésbé: a színészeknek láthatóan ez okozott legtöbb gondot.
Az előadás legjobb alakítása a címszereplő, Czéh Gitta nevéhez fűződik. Előnyös külső adottságai, szép hangja, a jó szerep lehetőségeit kiaknázó természetes játékstílusa rászolgál a sikerre. Lefebre, a férj szerepében méltó partner: Csabai János. A két rendőrminiszter: Erős Pál és Szalai Gyula játékával is elégedettek lehetünk. Utóbbi különösen sok kedves ötlettel mulattatott Napóleon szerepében. Tordai Gábor nem volt meggyőző. A jólismert egyenruha, a háromszögletű kalap és a mellénygombolásba akasztott ujjak — a szerep külsőségei — kevésnek bizonyultak a császár életrekeltéséhez.
Jól tette a Déryné Színház, hogy ezt a kedves, szókimondó vígjátékot műsordarabjául választotta. A vidék városaiban és falvaiban sem lesz kisebb sikere Sardou művének, mint a jólsikerült premieren, Kelenföldön.
/Dersi Tamás/
Polgár Tibor A szókimondó asszonyság című „történelmi daljátékának” rádiófelvételéről:
A zenei keresztmetszetet 1960. december 18-án, a Kossuth Rádió mutatta be 17.10 – 17.45 óra között.
A daljáték szövegét és a verseket Victorien Sardou (1831 - 1908) – Emile Moreau (1852-1922) „Madame Sans-Gêne” című színdarabja nyomán Darvas Szilárd (Bp., 1909 – Bp., 1961) írta.
A remek dalbetétszámokat nagyszerű művészeink - így Házy Erzsébet, Koltay Valéria, Palócz László, Rátonyi Róbert és Szabó Miklós – éneklik. A felvételen közreműködik az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara. Vezényel a zeneszerző, Polgár Tibor.
Érdekesség: a történet ideje és helyszíne rokon Charles Lecocq Angot asszony lánya című operettjének librettójával: a francia forradalom időszaka ez, és Párizsban játszódik a cselekménye. Sőt a két operett zenei felvételei is egyazon évben készültek (1960), ahogyan a közreműködő MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara mellett mindkét rádiófelvételen hallható Házy Erzsébet, Szabó Miklós és Rátonyi Róbert énekhangja is. És a karmester személye sem változott: Polgár Tibor vezényelt.
Nevezetesebb részletek erről a rádiófelvételről:
- Vidám kettős (Koltay Valéria, Rátonyi Róbert)
„- Mondja, mit szeretne? Biztos, megteszem. Ha akarja, felajánlom szívem és kezem. /- Mondja, mit kíván, na, én meghallgatom. Maga roppant tetszik nékem, már bevallhatom…./- Mondja, mit szeretne? Rabja lettem én, minden szava oly igéző, mint egy költemény. Mondja, mit szeretne? Máris megteszem, hisz maga miatt elvesztettem máris az eszem… /- Jaj de forró vallomás ez, jaj de szép szavak! Bizony Isten megszédültem néhány perc alatt…”
- Kata belépője (Házy Erzsébet)
„Már megbocsássanak nekem, hogy ily sokára jöttem… harcol az utca, talpraállt a nép! Győzelem várja… Az utcán egy a jelszavuk, kiáltva vagy morogva. E dalt tanultam velük: Halál a zsarnokokra!../A franciák, a franciák…. amihez hozzá kezdenek, amihez hozzá kezdenek, azt biztos jól csinálják!”
- Kettős (Házy Erzsébet, Palócz László)
„- Egy kis kocsma néz a Szajna-partra. Nincs benne semmi cifraság. A márki, herceg ritka arra, de a jókedv az nem ritkaság. /- Egy kis kocsma áll a Szajna-parton, ugye, sosem felejti el. Amíg csak élek, eszemben tartom, amíg csak élek, veled leszek!. /Egyszer majd visszasírjuk, egyszer majd visszahívjuk a régi kedves éneket /- Ha fáj ezernyi gondunk, lélekben elbolyongunk, egy dalt dúdolok én majd neked: egy kis kocsma néz a Szajna-partra… szerelmünk boldog hajnalán!”
- Induló-kettős (Házy Erzsébet, Szabó Miklós)
„Cherchez la femme! Keresd a nőt! Ha majd a sorsunk bajba dönt. A rejtély kulcsa adva van. Cherchez la femme! Cherchez la femme! /- Nincs védelem, nincs oltalom, körül vesz minden oldalon, minden védelem hasztalan. Cherchez la femme! Cherchez la femme! Keresd a nőt!...”
Bízom benne, a jövőben ismételten elhangzanak ezek a számok a Dankó Rádióban, de további részletek is előbb-utóbb majd sorra kerülnek, pld.:
- „Egy furcsa kis szívdobbanás” (Házy Erzsébet, Szabó Miklós)
- Kata másik dala (Házy Erzsébet)
Miről szól a történet?
Előjáték: Az Elzászban született Kata mosodájában érdekes dolgok történnek. Az utcákon éppen forradalom zajlik.1792 augusztusában Párizs népe a Tuilleriák ostromára készül. Kata, a csinos mosónő egy jóképű őrmestert talál az udvarában. Lefebvre éppen innen irányítja csapata hadműveleteit. A támadás során megsebesül Neipperg gróf, aki kizárólag Kata ügyességének köszönheti életben maradását. Kata találkozik a császárral is. A szókimondó asszonyka, megragadva az alkalmat, arra kéri Napóleont, hogy egyenlítse ki egykori mosodaszámláját…
Napóleon híres mondása miszerint: "Minden közkatona a tarisznyájában hordja a marsallbotot"- ebben a darabban megvalósul. Egyszer csak megjelenik egy igencsak ijedős fiatalember, bizonyos Fouché, aki többek között közli, hogy ő pedig miniszter lesz. Mire Kata: "Akkor lesz maga miniszter, amikor én hercegné". Beszélnek még egy szegény kis tüzértisztről, megjelenik az őrmester is, aki igencsak közel áll Kata szívéhez; Kata az időközben marsallá előléptetett Lefebvre felesége lesz, aki még nem sejti, hogy a csinos mosónő szókimondó természete még sok problémát fog okozni neki katonai előmenetelében....
Aztán máris: 1811-et írunk. A kis tüzértisztet ekkor már Napóleon császárnak hívják, Kata danzigi hercegné lett, mivel a volt őrmester a danzigi herceg. No és Fouché úr?... Itt van, nem kell félteni. Vajon a hirtelen "felkapaszkodás" megváltoztatta-e Kata jellemét? Hogy érzi magát a császári udvar intrikus légkörében? Hogyan védi a boldogságát? Vajon a császár emlékezik-e még a tüzértisztre? Hívságokról és valódi emberi értékekről, pózokról és igaz emberiességről - végső soron a helytállásról szól a darab. Érvényes tanulságokkal és vidáman..., hogy komolyan vegyük.
8 Órai Ujság, 1930. augusztus 06.
Egy operettörténelem szempontjából is érdekes és fontos riport Ábrahám Pállal, aki mint tudjuk a jazz-operett műfajt diadalra vitte hazánkban és Európában egyaránt
Kiepura Londonból telelonon énekeli be Berlinbe egy dali a magyar komponistának
(Saját tudósítónktól.) Két évvel ezelőtt kezdődött meg az a szinte csodálatos karrier, amelynek hőse külföldi siker-körútja után most három napra Budapestre érkezett. Két évvel ezelőtt még itt volt közöttünk, egy fiatal muzsikus, szerény, kedves zenész, — fehér kesztyűben dirigált, — a neve szinte egyik napról a másikra lett ismertté. Egy muzsikus, aki nem azzal ült le komponálni, hogy no most írok egy slágert, — hanem aki zenét írt, muzsikát szerzett s az eredmény: minden egyes dala siker lett, világsiker.
Ábrahám Pál. A nevével ma már tele vannak a lapok külföldön, két világrész ügynökei szerződnek vele, darabjait lekötik Skandináviába éppúgy, mint az U. S. A.-ba. Belgiumba és Hollandiába épúgy, mint a nagy német városokba s Londonba. Július 8-ika óta Lipcsében állandó telt ház előtt játsszák a Viktóriát.
Viktória. Győzelem. Ennek a darabcímnek szinte szimbolikus jelentősége van már Ábrahám Pál karrierjénél. A Viktóriát mutatják be sorra a nagy nyugati színpadok s a darab meghozza a magyar muzsikának a győzelmet, a Viktóriát mindenütt.
Ez a muzsikus nem ismer pihenést, nem ismer megállást. A két év előtti dirigens fehérkesztyűje még mintha csak tegnap villant volna meg szemünk előtt, de ma már Bécs, Hamburg, Drezda, Lipcse, Berlin, London mutatja be a darabjait, vagy készül a bemutatóra.
Első nagy külföldi állomása Lipcse volt. Premier: július 8. este 8 órakor. Első nagy külföldi siker: július 8. este 11 órakor. Öt napig vezényelte a Viktóriát Lipcsében Ábrahám Pál. Aztán kijelentette, hogy az eredeti terv szerint most már el kell utaznia.
Ám ja komponista tervez, színház végez. Az elutazás napján Ábrahám szállodája, a „Kaiscrhof“ hallja előtt hosszú autósor állt meg. A kocsikból a színház egész személyzete szállt ki. Kóristák, szólisták és az egész zenekar. Hangszerekkel együtt. A menet bevonult a hotel halljába, Schlebe direktor vezetése alatt. Elhelyezkedtek. Lehívatták a zeneszerzőt s mikor Ábrahám Pál megjelent, a zenekar rákezdett, a szólisták, kóristák énekeltek, szép szabályos Standchent adtak a magyar muzsikusnak. A diadalmas Viktória számait játszották. Ezüst dirigens-pálcát nyújtottak át és kérve kérték: maradjon még, vezesse tovább a nagyszerű darabot.
Az eredmény: Ábrahám még két hétig maradt, vezényelt — győzött.
Most itt Pesten beszélgetünk vele. Három napot tölt csak itt, aztán megy tovább. Céljai?
— Dolgozni, tovább dolgozni. Berlinbe megyek, ahol a Metropol Theater augusztus 16-án mutatja be a Viktóriát. Részt kell vennem a próbákon.
Gondosan gyömöszöli bele a cigarettát a szipkába.
— És aztán? Augusztus végén Lipcsében lesz a Verebélyi lány bemutatója az Altes Theater- ben. Ugyanezt a darabot mutatja be dr. Zickel Berlinben november folyamán. Hamburgban és Drezdában, szeptemberben, a hónap vége felé vezényelem a Viktória premierjét. Ugyancsak a Viktóriát mutatja be Bécsben a Theater em der Wien Hubert Marischkaval és Rita Georggal a főszerepekben.
Filmekről beszéltünk ezután. Lekoppantja a cigarettáról a hamut. Kérdezzük, hogy mi van a Kiepura-filmmel? Ebbe egy dalt írt Ábrahám Pál. Egy dalt, amelynek szövegét Székely János Drezdából telefonálta Pestre a komponistának, aki nekiült a munkának és másnap reggelre a kész, hangszerelt számot postára adta. Különben is, úgylátszik, esete a fix munka. Mutatja az alábbi kedves eset is.
„Die singende Stadt“ — ez lesz a Kiepura- film címe. Most forgatják Londonban. A felvételek öt nyelven történnek: angolul, olaszul, németül, spanyolul és franciául. Ábrahám dalának a címe: „Signora, ich sah sie jetzt zum ersten Mal...“ (Beavatottak szerint az eddigieket felülmúló nagy sláger!) Történt pedig ezzel a dallal kapcsolatban az, hogy a berlini Hotel am Zooban egyik szép éjszakán — éjfélután két órakor! — megszólalt a telefon. „Interurbán, London.“
Kiepura kereste Ábrahám Pált. És londoni szalónjából beleénekelte a kagylóba az új slágert. Félóra hosszat tartott az éjszakai koncert Berlin és London között...
A film egyébként szeptember 15-ére készül el és szeptember végén bemutatják már Budapestem is.
— Herczeg Ferenc „Dolovai nábob leányá‘ - ból készül az egyik tonfilmem, a „Rákóczi induló“ — mondja Áhrahám Pál. — Zsoldos Andor és Vajda László szemiáriuma szerint. Augusztus végén kezdik forgatni Berlinben, Münchenben, szeptemberben Tokaj környékén, vesznek fel részleteket.
— Egy másik filmem a „Templom egeré“-ből készül „Arm wie eine Fledermaus“„ címmel. Az Ufa két filmjéhez most viszem, ki az anyagot: az egyiket, egy revűt Londonban és Berlinben forgatják, a másikat, a Hans Székely-filmet, egy zenés játékot Korzikán és Berlinben. Ezenkívül még két Reinhardt „Terra' ‘ -filmre is van angazsmánom.
Még egy utolsó kérdés. Mit kapunk mi Budapesten?
— Állandóan Berlinben lakom most, ahol óriási magyar élet, nagy magyar kolónia van. Itt van Dénes Oszkár is, akinek nagy sikere volt a „Viktória* -ban s akit a Metropol Theater egész évre szerződtetett.
— Budapesten? Minden új darabom Urauf fürungja Budapesten lesz, a Király-Színházban. Legközelebbi darabomat Harmath Imrével és Földes Imrével együtt írom. A bemutató talán egy félév múlva lesz...
Vége a beszélgetésnek. Ábrahám Pálnak sok a dolga. Három napja van csak Pesten. Aztán megy megint ki a nagyvilágba, dicsőséget szerezni a magyar névnek.
Ezen a linken meghallgatható a világhírű lengyel tenorral készült Ábrahám dal az Éneklő város c. német filmben https://www.youtube.com/watch?v=7DvZf5iAH6w
Budapesti Hírlap, 1930. 12. 30. egy érdekes cikke arról, hogy a legnagyobb magyar zeneszerők szinte mind Német Zeneszerzők Szövetségének tagjai voltak.
Ábrahám Pál és a német zeneszerzők szövetsége
A Budapesti Hírlap vasárnapi számában szóvátettük, hogy Ábrahám Pál, .a jelenleg külföldön tartózkodó jelestehetségű magyar operett-komponista kilépett a Magyar Zeneszerzők és Szövegírók Szövetkezetéből és hogy e kilépés bejelentése német nyelvű levél útján történt meg. Ábrahám Pál ma Becsből, ahol Viktória című operettjét pár napja mutatták be, telefonon felhívta a Budapesti Hírlap szerkesztőségét és nyilatkozott a kilépésre és a szóbanforgó levél németségére vonatkozóan. A nyilatkozatot alább közöljük, még pedig szívesen, mert a kilépés kétségkívül helytálló .. magyarázata mellett arról győződtünk meg, hogy az említett levelet németül nem Ábrahám Pál intézte, illetve fogalmazta meg a Magyár Zeneszerzők és Szövegírók Szövetkezetéhez, hanem hivatalos minőségben maga a német zeneszerzői szövetség.
Ábrahám Pál a következőket mondotta:
— Nemcsak én vagyok a német zeneszerzők szövetségéinek a tagja, hanem mindazok a magyar komponisták, akiknek külföldön szerepelnek a müvei. Dohnányi, Bartók, Kodály, Weiner, Lehár, Kálmán, Szirmai mind a német szövetség tagjai, mert a külföldi tantiemek beszedésére a német szövetségnek sokkal kiterjedtebb apparátusa van, s a különbözet igen jelentékeny összeget tesz ki.
— Ami a német levelet illeti, kijelenthetem, hogy a magyar zeneszerzők szövetkezetével mindig magyar nyelven leveleztem, — hiszen németül nem is tudok tökéletesen, — talán hat levelet is váltottam az ügyben, mindig magyarul , az utolsó levél a német szövetségbevaló belépőnyilatkozatot tartalmazta, s hivatalos jótállást kért a német szövetség részéről a magyar szövetkezettől esetleges tantiemlefogalások ellen. Ezt a levelet nem is én fogalmaztam, hanem a német szövetség, én csak aláírtam.
— Egyébként míg más külföldön élő magyar zeneszerzők állandóan idegen szövegírók könyveit zénésítik meg, én mindig magyar szövegre komponálok. Most is Földes Imrével dolgozom új operetten. A külföldi lapok, németek, franciák, spanyolok, angolok és svéded: kivétel nélkül magyar sikernek könyvelik el a Viktória sikerét, s én erre vagyok a legbüszkébb. Tíz évi nehéz küzdelemmel értem el ezt az eredményt; a további esztendők munkájával is csak a magyar zenekultúráért óhajtok dolgozni.
Piotr Beczala és Rost Andrea - gálakoncert
Margitszigeti Szabadtéri Színpad
2020. július 17. 20:00
Jól mondta Rost Andrea egy korábbi nyilatkozatában, hogy bátorság is kellett szezonnyitóként ekkora programot kitűzni; pionírnak lenni szép, de nem könnyű feladat úttörő szerepet vállalni… Határtalan öröm számára, hogy végre újra a színpadra állhat, ahová már nagyon vágyakozott.
Erre célzott a tegnap esti opera-operett gálakoncert kezdete előtt a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon Bán Teodóra, az intézmény vezetője is, amikor bevezető-köszöntő, érzelmekkel átitatott beszédében utalt egy hosszú időszak „bezártsága” utáni (újra)nyitásra, aki nagy szeretettel köszönte meg mindenkinek, hogy újra együtt lehetünk, örüljünk egymásnak, a fellépő művészeknek, az Opera zenekarának, vezénylő karmesterének, akik a kényszerszünet alatt-után ugyancsak örülnek, hogy újra van munkájuk-feladatuk. Közel egyéves szervezés-egyeztetés előzte meg a gála programjának összeállítását, az arra való felkészülést; a szubjektív, közvetlen hangú, derűt, optimizmust kisugárzó beszédét azzal fejezte be, hogy bár az időjárás esőre álló, de reméli, hogy az égiek kegyesek lesznek hozzánk és maradéktalan ének-zenei élvezetben lesz részünk. Kívánja, hogy továbbra is maradjunk felelősek egymásért, ebben a pangó időszakban tartsuk be az egymás között a szükséges előírásokat, és adjuk most át magunkat hangulatban a következő két órára Verdi, Puccini, Lehár és Kálmán műveiből összeállított gálakoncert műsorának és fogadjuk nagy örömmel a várva várt nemzetközi hírű, kiváló, sztárművészek előadásában a beígért produkciót.
Valóban, nem fogadott csillagfényes éjszaka bennünket, eső után voltunk, kissé várakozni kellett, míg a személyzet szárazra törölte a színpad elejét; mikor megnyitották a nézőteret, minden belépőnek két kis csomagot nyújtottak át, amikben összehajtogatott könnyű, csuklyás esőkabát volt; egyik üléshuzathoz, a másik eső esetére; utóbbi célra használtuk is , mert ugyan nem esett, de a második rész alatt olykor permetcseppek formájában, nem zavaróan, ért bennünket.
Nagy várakozással tekintettem a világhírű lengyel tenorista, Piotr Beczala fellépése elé, mert tudtam, hogy nagy élményben részesít - két évvel ezelőtt a Müpában Annette Dasch és Thomas Hampson partnereként már egy nagysikerű operett-esten („Bécsi, bécsibb – operett”) megörvendeztetett nemes tenorjának zengő, csengő, bársonyosan behízelgő hangján előadott énekszerepeivel, melyhez járul derűs, csibészes-mosolygós lénye, kisugárzó charme-ja, vonzó, elegáns megjelenése. És persze a voce meg kiváló koncentrálóképessége – az is, ahogy könnyedén, szinte minden átmenet nélkül átlényegül operai tenorhősből a klasszikus operett bonvivánjává… Nem csalódtam benne most sem, hozta ismert - „elvárt” - kvalitásait: forrón tapsoltuk a felvértezett művészi tudással felépített-előadott igényes énekszámokat, így Az álarcosbál , az André Chénier vagy a Tosca áriáiban, kettősben, nem különben az operai igényeket támasztó Lehár-operettek, vagy Kálmán Imre Marica grófnőjének jelenetében, amelyekben keringőzni-tudását is felvillanthatta nagyszerű partnernője, Rost Andrea oldalán.
Rost Andrea. Fogalom az ő neve is. Nem kell bemutatni: több évtizede ragyog az opera egén! Szopránjával meghódította a nemzetközi operaszínpadokat, a világ vezető teátrumaiban lépett fel a legnagyobb tenorsztárokkal, Beczalával is régi ismerősök, többször énekeltek együtt. Megjegyzem, Rost Andreán „nem fog az idő” – a Puccini-szerepei közül most a Bohémélet Mimijével, de különösen a Toscából énekelt szerelmi kettősben most is magasra tette a mércét, művészi kifejezőkészsége pályája legszebb időszakát idézte, és a „komoly” operaszerepei után mint operettprimadonna énekhangja ugyanolyan örömmel szárnyalt a halhatatlan melódiák hullámhosszán, mint tenorpartneréé. A közös kettőseikben, különösen a Tosca első felvonásából énekelt „Mario! Mario!” jelenetében izzott a levegő körülötte... énekművészete, az előadott áriák tanúsítják, nem hiába dolgozott meg értük, visszavonultan a karantén magányában, az eredmény bámulatos; ahogy A mosoly országa, A víg özvegy vagy a Csárdáskirálynő szerelmi kettőseiben is, a tenor partnerével, magával ragadják az érzelmei, a biztos énektechnikával, szép lírai, ha kell erőteljes, varázslatos szopránjával, bájával, nagy sikere volt. (Az operettrészletek is eredeti nyelven szólaltak meg; Rost egy-két dalt magyarul énekelte.) Amúgy nagyon összeillő, összeszokott párost alkottak Beczalával, fokozott várakozásunknak mindketten eleget tettek és nagyszerű énekélményekkel ajándékoztak meg bennünket.
De mindehhez - a teljes élményhez - kellett a ragyogóan játszó zenekar játéka is! A Magyar Állami Operaház zenei együttese a kiválóan dirigáló Halász Péter irányításával csodálatos hangzatokat produkált az önálló zenekari számokban is: A szicíliai vecsernye és A denevér nyitányának minden szépségét beszippantottuk, csak úgy mint Puccini ”Preludio sinfonico” zenekari kompozícióját, rám azonban a legnagyobb hatást Lehár Ferenc Arany és ezüst keringőjének pazar előadása gyakorolt, ebben a hatalmas ívű több szakaszos keringőben minden benne van, ami a komponistánkat a klasszikus operett ezüstkora királyának teszi és megkoronázza.
Persze a ráadások sem maradtak el, Lehár és Kálmán között Giordano Fedora és Loewe My Fair Lady egy-egy karakteres áriája is belefért!
Köszönet értük, az esten közreműködő énekművészekért, a zenekarért, karmesterért, a gálaest élményéért, annak létrejöttében minden dicséretet megérdemlő szervezők erőfeszítéséért, munkájáért. Hogy minden ilyen jól sikerült, remekül klappolt. Még a kiváró égi áldást is ideértve!
A két művész mikroportot használt, a hangzás kitűnő volt, ezzel a technikai megoldással a néző csak jól járhatott!
Műsorfüzetet nem kaptunk, csak a szabadtéri színház idei nyári programjának kiadványát vehettük magunkhoz, ám a színpad két oldalán elhelyezett kivetítőkön szöveges tájékoztató ismertette a soron következő előadásszám szerzőjét, műve címét, a felhangzó részlet magyar és eredeti nyelvű, kezdő verssorainak megnevezését. A távolabb ülők számára nagy segítséget jelent a színpad középén, a zenekar mögött elhelyezett hatalmas kivetítő, amely közel hozza a nézőhöz a szereplőket, karmestert... A kamerák felvették a teljes produkciót.
Emlékeimre támaszkodva és otthon utánakeresve, összeállítottam az opera-operett gála teljes műsortartalmát:
I. rész
- Giuseppe Verdi: A szicíliai vecsernye – Nyitány
- Giuseppe Verdi: Az álarcosbál – Riccardo tengerészballadája, I. felv.: „Di’ tu se fedele” (Piotr Beczala)
- Giacomo Puccini: Bohémélet – Mimi áriája, I. felv.: „Si. Mi chiamano Mimi” (Rost Andrea)
- Umberto Giodano: André Chénier – Chénier áriája, IV. felv.:„Come un bel dì di maggio” (Piotr Beczala)
- Giacomo Puccini: Preludio sinfonico
- Giacomo Puccini: Tosca – Tosca imája, II. felv.: „Vissi d’arte” (Rost Andrea)
- Giacomo Puccini: Tosca – Cavaradossi „képáriája”, I. felv.: Recondita armonia” (Piotr Beczala)
- Giacomo Puccini: Tosca – Tosca és Cavaradossi szerelmi kettőse, I. felv.: „Mario! Mario! – Son qui” (Rost Andrea, Piotr Beczala)
II. rész (az operettdalok is - két kivétellel - eredeti nyelven hangzottak el, itt magyar szöveg kezdősorát ismertetem)
- ifj. Johann Strauss: A denevér – Nyitány
- Lehár Ferenc: A víg özvegy – Vilja-dal „Az otthon hangja visszatér, hadd mondjak el egy szép mesét. Egy tündérlányról szól ekképp, Viljának hívja őt a nép.” (Rost Andrea)
- Lehár Ferenc: Giuditta: Octavio dala, I. felv.:”Barátaim, élni jó! /O signora, o signorina” (Piotr Beczala)
- Lehár Ferenc: A mosoly országa - Szu-Csong és Liza Szív-kettőse, II. felv. „Lótuszvirág! Érted élek csupán! /Szív, hogyan tudsz így tele lenni, mondd!” (Rost Andrea, Piotr Beczala)
- Lehár Ferenc: Arany és ezüst – Keringő
- Kálmán Imre: Marica grófnő – Taszilo dala, I. felv. „Hej, cigány…” (Piotr Beczala)
- Kálmán Imre: A csárdáskirálynő – Szilvia belépője, I. felv.: „Hejja, hejja.../A hegyek között van az én hazám” (Rost Andrea)
- Kálmán Imre: A csárdáskirálynő – Szilvia és Edvin kettőse, II. felv.: „Táncolnék a boldogságtól…/Álom, álom, édes álom…” (Rost Andrea, Piotr Beczala)
Ráadások:
- Lehár Ferenc: Giuditta – Giuditta belépője, I. felv.: „Olyan forró ajkamról a csók” (Rost Andrea)
- Lehár Ferenc: A mosoly országa – Szu-Csong dala, II. felv.: "Vágyom egy nő után” (Piotr Beczala)
- Frederick Loewe: My Fair Lady – Eliza dala: „Ma este táncolnék” (Rost Andrea)
- Umberto Giordano: Fedora – Loris Ipanoff gróf áriája, II. felv. „Amor, ti vieta” (Piotr Beczala)
- Lehár Ferenc: A víg özvegy – Danilo és Hanna szerelmi kettőse, III. felv.: „Ajk az ajkon, nem sóhajtom, jöjj, szeress /Minden vágyam súgom lágyan, csak szeress” (Rost Andrea, Piotr Beczala)
https://hu-hu.facebook.com/bnyfesztival/videos/199280068179862/
Piotr Beczala és Rost Andrea gálakoncert
operaáriák, duettek és operett dalok
2020. július 17. (péntek) 20.00
(esőnap: július 18., szombat)
Margitszigeti Szabadtéri Színpad
Piotr Beczala korunk egyik legkeresettebb és legjelentősebb lírai tenorja, és legizgalmasabb férfiénekese, aki állandó vendég a világ vezető operaházaiban. A lengyel születésű művészt nemcsak hangja szépségéért, de minden ábrázolt karakter iránti lelkes elkötelezettségéért is tisztelik szerte a világon.
Beczala margitszigeti gálakoncertje előtt a londoni Királyi Operaházban Rodolfo szerepét énekli, tavasszal pedig a New York-i MET-ben Werther szerepét ölti magára. Budapesten partnere a kiváló magyar szoprán, a Kossuth- és Liszt-díjas Rost Andrea lesz, akivel Puccini, Verdi, Strauss, Lehár és Kálmán Imre leghíresebb és legszívhezszólóbb operaáriáit, duettejeit és operett dalait adják elő, felejthetetlen élményekkel ajándékozva meg a közönséget, amely első alkalommal láthatja őket együtt a Margitsziget nagyszínpadán.
Közreműködik: Magyar Állami Operaház Zenekara
Karmester: Halász Péter
Közreműködik: Rost Andrea
Az Operettszínház munkatársai: Figyeltünk, hogy ne maradjunk kettesben az ügyvezető igazgatóval - részletek az index.hu friss cikkéből
"A három, egy területen dolgozó, az esetleges retorzióktól tartó, ezért nevük elhallgatását kérő nő azután nyilatkozott az Indexnek, hogy megjelent cikkünk a Budapesti Operettszínházban több volt és jelenlegi munkatárs szerint elviselhetetlen légkörről, amelyért a nekünk nyilatkozók dr. Kriza Zsigmond korábbi ügyvezető igazgatót és Kiss-B. Atilla főigazgatót teszik felelőssé." ...
"Kriza Zsigmond kinevezése után egy évvel, a hivatalos kommunikáció szerint „feladatai eredményes lezárására és más irányú szakmai feladataira tekintettel, közös megegyezéssel” távozott az Operettszínházból; ezt cikkünk megjelenése előtt Kiss-B. Atilla is megerősítette kérdésünkre. A cikk megjelenése után ugyanakkor egy nyilatkozatban már azt mondta, Krizára távozása előtt „rávetült a gyanú árnyéka”...
"Az Indexnek most nyilatkozó volt munkatársak (akik nem azonosak korábbi megszólalóinkkal) egybehangzóan azt állítják, szakmai és lelki értelemben is borzasztó volt a Kiss-B. és Kriza által vezetett Operettszínházban dolgozni."...
"Mindhárman fél-háromnegyed évet bírtak ki a fenti körülmények között; állításuk szerint kettejüknek ennyi idő alatt semmilyen kapcsolata nem volt Kiss-B. Atilla főigazgatóval (mindketten azt mondják, egyszer ráköszöntek, akkor Kiss-B. is visszaköszönt), míg harmadikuk egyszer beszélt vele...De ezen kívül, mint mondják, Kiss-B. megközelíthetetlen volt, a neki szóló levelekre, kérelmekre állításuk szerint egyáltalán nem válaszolt."...
"Azt állítják, még olyankor is sikertelenek voltak a kommunikációs kísérleteik a főigazgatóval, ha a napi munkáról volt szó, ahhoz szerettek volna sürgős aláírást kérni, vagy ha a színház működése szempontjából létfontosságú ügyekről akartak egyeztetni. „A nemtörődömségével akadályozta a munkavégzésünket."...
"Úgy vélik, Kiss-B.-nek tudnia kellett a színházban uralkodó, sokakat megviselő légkörről, hiszen munkáltatóként hozzá érkezett be a rengeteg felmondás. Azt is elmondják, ők semmiféle vizsgálatnak nem látták nyomát a színházban, noha Kiss-B. korábbi cikkünk megjelenése után azt állította, kivizsgáltatta a szexuális zaklatásra vonatkozó panaszt."...
"Kerestük Kiss-B. Atillát és Kriza Zsigmondot is az elmondottak kapcsán...Kiss-B. Atilla hétfői megkeresésünkre azóta sem válaszolt (ahogy korábban, a vizsgálatra vonatkozó kérdéseinkre sem)."...
"A színházat fenntartó Emberi Erőforrások Minisztériuma június 11-én közölte: „Kásler Miklós emberi erőforrás miniszter utasítására felállt egy bizottság, amely kivizsgálja, hogy a Budapesti Operettszínház főigazgatója megtett-e mindent az adott ügy tisztázásával kapcsolatban.” A vizsgálatról azóta nem közöltek újabb információt."
MAGYAR KINCSEK BÉRLET 3 nagyzenekari koncert a Pesti Vigadóban
2021. január 9. 19.30 Pesti Vigadó A bécsi operett ezüstkorának két mesterét, Lehár Ferencet és Kálmán Imrét Magyar Kincsek programján szerepeltetni egyszerre tűnhet meglepő – és mégis teljességgel indokolt döntésnek, hiszen műveik könnyed nemzetközisége és a büszkeségünkre alapos okot szolgáltató magyaros jellege egyaránt közismert. Világhódító operettjeik dallamai jószerint időtlen népszerűségnek örvendenek, s ezt a programon Farkas Róbert vezényletével felhangzó zenekari számok éppúgy érzékletesen bizonyítják majd, akárcsak azok a primadonnai magándalok, amelyeknek megszólaltatója a tehetségét már az operett világában is megbámultató Miklósa Erika lesz.
Az operett-részletek mellett két különleges Lehár-szerzemény is szerepel a programban: az1888-ban, alig 18 esztendősen komponált Concertino, amelynek szólistája a zenekar koncertmestere, a többszörös versenygyőztes Miranda Liu lesz; valamint a nevezetes Arany és ezüst keringő, amely 1902-ben a zeneértő és művészetpártoló arisztokrata hölgy, Pauline von Metternich (Metternich kancellár unokája és az ördöglovas Sándor Móric gróf leánya) bécsi báljára íródott.
I. koncert: 2021. január 9. 19.30 Pesti Vigadó
Magyar Kincsek - Operettek világa
LEHÁR: A bálványférj – nyitány
LEHÁR: A víg özvegy – szvit
LEHÁR: A mosoly országa – Vadrózsák keringő
LEHÁR: Concertino hegedűre és zenekarra
-szünet-
KÁLMÁN: Csárdáskirálynő – nyitány
KÁLMÁN: Csárdáskirálynő – Heia, in den Bergen
KÁLMÁN: A Montmartre-i ibolya – Du Veilchen von Montmartre
LEHÁR: Giuditta – keringő
LEHÁR: Giuditta – Meine Lippen, die küssen so heiss
LEHÁR: Arany és ezüst keringő, op. 79
KÁLMÁN: A chicagói hercegnő – Medley
Közreműködik:
Miranda Liu – hegedű, Miklósa Erika – ének
Concerto Budapest
Vezényel: Farkas Róbert
Előzmény:
http://momus.hu/forum.php?act=new&forumcat=409&msgcount=1851#340424
-
Magyar Nemzet, 1959. január 8.
Megérkezett Párizsból Kristóf Károly színpadi szerző és Rékay Miklós karmester, akik a Châtelet Színház vendégeiként a Rose de Noël című operett bemutatóján vettek részt. A Budapesten és Losoncon játszódó operett Kristóf Károly Első szívdobbanás című szövegkönyve nyomán készült, rendezte Maurice Lehman, zenéjét Lehár melódiáiból Rékai András állította össze. A párizsi lapok meleg hangon emlékeztek meg a magyar zeneszerzőről és a róla szóló posztumusz daljátékról.
-
Film Színház Muzsika, 1959. február 20.
A párizsi Châtelet Színház nagy sikerrel játssza a Rose de Noël (Karácsony rózsája) című látványos operettet. A magyar rádió még hangjáték formájában közvetítette régebben: Az első szívdobbanás címmel. Az operett szövegét Kristóf Károly librettója alapján Raymond Vincy alkalmazta színpadra, zenéjét pedig Lehár Ferenc hagyatékából a nemrég elhunyt Rékay Miklós állította össze.
A történet két részből és 18 képből tevődik össze, színhelye: Budapest és Losonc, 1896-ban.
A francia közönség nagy tetszéssel fogadta Lehár muzsikáját és a hangulatos szöveget. Nicole Brossin és André Dassary, az operett két főszereplője.
-
1959. június 15., Petőfi Rádió 19.15 – 19.45-: Részletek Lehár Ferenc Az első szívdobbanás c. operettjéből:
"HÉTFŐN ESTE közvetíti a Petőfi-rádió Lehár Ferenc— Kristóf Károly Az első szívdobbanás című, Párizsban színre került operettjének helyszíni felvételeit André Dassary, Nicole Broissin, Rosine Brédy és Henri Bédex közreműködésével, Félix Nouvolone vezényletével, a Châtelet színház zenekarával.
- 1959. július 29. Esti Hírlap
□ 250. JUBILEUMI ELŐADÁS volt szombaton este a párizsi Châtelet Színházban Lehár Ferenc Az első szívdobbanás című poszthumusz operettjéből.
Az együttest a jubileum alkalmából táviratban üdvözölte Budapestről Kristóf Károly, a szövegkönyv írója, s a zenei feldolgozó, Rékay Miklós özvegye.
-
Esti Hírlap, 1959. október 21.
HÁROMSZÁZÖTVENEDSZER került színre a múlt hét csütörtökjén párizsi Châtelet Színházban Lehár Ferenc —Rékay Miklós—Kristóf Károly „Az első szívdobbanás” (Rose de Noël) című operettje. A ritka jubileumot 350 gyertyás tortával, s a színház Szajna-partra néző büféjében rendezett koktélpartival ünnepelték.
-
1959. november 22. Esti Hírlap
„A karácsony rózsája” - Párizsban
400 ... Ma este a párizsi Châtelet Színházban négyszázadszor kerül színre Lehár Ferenc—Kristóf Károly „Az első szívdobbanás” (Rose de Noël) című operettje André Dassary főszereplésével.
-
Esti Hírlap, 1960. január 8.
A LYONI OPERAHÁZ karácsonykor bemutatta Lehár—Kristóf—Rékay Az első szívdobbanás című daljátékát.
-
Esti Hírlap, 1961. december 24.
Magyar operett belgiumi bemutatója
Lehár Ferenc—Kristóf Károly—Rékay Miklós: Az első szívdobbanás című operettjének ma este van a belgiumi bemutatója. Charleroi városban, a Szépművészetek Palotájában adják először a darabot, Maurice Lehmann rendezésében, V. Avaert vezényletével. Rose de Noël (Karácsony rózsája) a francia címe.
-
Esti Hírlap, 1962. március 27.
□ AZ AVIGNONI OPERAHÁZ szombaton este nagy sikerrel mutatta be Lehár Ferenc—Rékay Miklós—Kristóf Károly: Az első szívdobbanás című daljátékát. A tenorfőszerepet Henri Gui énekelte, aki legutóbb a bécsi operaházban vendégszerepeit a Pélléas és Mélisande díszelőadáson a Debussy-ünnepség alkalmából.
A híradásból úgy tünik ki, hogy csak Lehár műveiből áll össze a koncert ének-zenei anyaga. Persze, amíg nem kapunk műsor-részletezést, egyelőre csak találgathatunk...
2020. szeptemberében a Drezdai Operház műsorára került Ábrahám Pál egyik elfeldett operettje (2017-ben lett felújítva német nyelven)
MÄRCHEN IM GRAND-HOTEL
Lustspiel-Operette in zwei Akten mit einem Vor- und Nachspiel
Libretto von ALFRED GRÜNWALD und FRITZ LÖHNER-BEDA | nach ALFRED SAVOIR | Musik von PAUL ABRAHAM | semiszenische Aufführung |
AUSVERKAUFT - EVENTUELL RESTKARTEN
26. September 2020
Ein elegantes Hotel an der Côte d’Azur, in dem sich internationales Publikum tummelt und europäische Adelige bei Jazzbandmusik Heiratspläne schmieden – vom emsigen Personal bestens versorgt mit Cocktails. Auf den ersten Blick nicht ungewöhnlich. Doch nichts ist wie es scheint. Der schüchterne Kellner Albert, der eigentlich Hotelerbe ist, verliebt sich Hals über Kopf in die aus ihrem Land vertriebene, mittellose spanische Prinzessin Isabella, die wiederum einem österreichischen Prinzen versprochen ist. Material genug für einen echten Hollywoodfilm – folgt man den Argumenten von Marylou, Tochter des vor dem Bankrott stehenden amerikanischen Filmproduzenten Makintosh. Die selbstbestimmte, moderne Frau hat sich in den Kopf gesetzt, die Firma ihres Vaters vor dem Ruin zu retten, platzt mitten ins Geschehen und wirbelt mit ihrem Unverständnis für die längst überholten Werte der alten Welt die fragile Ordnung der feinen Gesellschaft durcheinander. Das Grand-Hotel steht Kopf: wer schnappt sich wen, und wie wird der Film ausgehen?
Getragen durch Paul Abrahams vielseitige Musik – von Walzer bis Foxtrott, von Tango bis Jazz – entsteht ein lustvolles Verwirrspiel à la Hollywood. Der Witz der Handlung, wie auch die Partitur, sonnen sich noch im Abglanz der untergegangenen Weimarer Republik. Von Berliner Bühnen verbannt, bringen Abraham und seine Librettisten diese parodistische Liebeserkärung an die Absurditäten der Operette 1934 bereits im Exil auf die Bühne.
Ugyanez az operett egyébként a Hamburgi operaházban is műsorra kerül az ősszel (egyébként ez 2020. májusában lett volna eredetileg)
Köszi szépen az információt.
Kizárólag Lehár operettek kerülnek műsorra?
Balatonfüred, 2020. július 25., szombat
Anna-fesztivál
Gyógy téri nagyszínpad, 20.30 óra
Operettgála
a Magyar Állami Operaház magánénekeseivel és balettkarával.
Repertoáron a 150 éve született Lehár Ferenc művei.
Rendező: Káel Csaba
Apáti Bencének kétségkívül igaza van. Mint írja: Hujber Ferenc "nem egy könnyű ember" és az is igaz, hogy zaklatták SZFE-n. Részlet Hujber Ferenc wikipédia szócikkéből: "2013 júliusában Hujber egy interjúban bevallotta, hogy annak idején vásárolta érettségijét, melyre szüksége volt ahhoz, hogy színművészeti főiskolára felvételizhessen, továbbá diplomamunkáját is plagizálta. A Színház- és Filmművészeti Egyetem vizsgálatot indított, a vizsgálat lezártáig az egyetem vezetősége nem kívánja kommentálni az ügyet." Más: "Hujbert letaglózta, hogy a Blikk szerint megtarthatja a diplomáját." és "...az állítólagos hamis érettségivel kapcsolatban rendőrségi feljelentést tettek." forrás: hvg.hu. Más: Hujber Ferenc itthagyott bennünket és Kanadába költözött. forrás 444.hu Más: Kábítószer birtoklásának vétsége miatt vádat emeltek Hujber Ferenc ellen. forrás: origo.hu Más: A Story magazin szerint Hujber ellen vádat emeltek könnyű testi sértés miatt. A napokban kellene megjelennie a bíróságon, de Kanadába költözött. forrás: story / hvg.hu. További információk egy valóban hiteles személyiségről femina.hu-n. Nagy gratula a balettigazgatónak véleményvezérnek! A hiteles, megfelelő embert találta meg a megfelelő ember. Miként zsák a foltját.
Apáti Bence "szemöldökhúzogató" pikirt cikke, amelyet alább majd idézek, lehet hogy helyt is állna.
Felteszem azonban a kérdést, hogy miután épp Apáti jelenlegi anyaszínháza a "Budapesti Operettszínház" sem mentes a zaklatási botrányoktól, sőt Kiss B. Atilla főigazgató meggyőzően a nagyközönség előtt nem tudta tisztázni mégcsak kétharmados többségben sem magát, sem az "embereit" a zaklatási ügyekben, így van-e létjogusltsága Apáti cikkének. (A minisztériumi vizsgálat biztos Kss B. javára zajik?,zajlott...?).
Ugyanakkor mindannyian jól emlékszünk még Kerényi Miklós Gábor hetedhét világra szóló fenekelős és stb. bot-rányára, bot-lására. Erről a Kerényi Miklós Gáborról az a hír járja, hogy a jelenlegi operettszínházi főigazgató, -aki az MMA elnökségi tagja-, szóval eme "fedhetetlen" előélet után az elhíresült rendezőt az MMA-ba vitte be akadémikus jelöltnek. (Egyáltalán az operettszínházi főigazgatói állás nem összeférhetetlen-e az MMA befolyásos tisztségével, és a kultúrpolitikával való szoros összefonódással(?), nem illett vona-e már magát ama tisztség alól elegánsan felmentenie? Egyébként az MMA ha csak egy ilyen esettel szemben is megengedő, akkor mennyire mérvadó és hiteles irányítója a MAGYAR KULTURÁLIS ÉLETNEK. Vagy ott, ahol és akik ezt eldöntötték, (a jelenlegi MMA elnökkel együtt) nem is hallottak erről a Kerényi-ügyről?
Az alábbiakban olvasható Apáti Bence sorainak részlete, illetve a bemásolt hivatkozást mellékeltem.
https://www.origo.hu/itthon/20200709-apati-bence-hujber-ferenc-szinhaz-es-filmmuveszeti-egyetem.html
"Apáti Bence: Kussolás van"
a Budapesti Operettszínház balettigazgatója, a Magyar Nemzet főmunkatársa a Hír TV internetes oldalán írt a botrányról. Egészen pontosan arról, hogy a magát függetlennek és objektívnek mondó ellenzéki propagandasajtó, az Indextől a 24-ig, a hvg-től Soros blogjáig fülét-farkát behúzva hallgat az ügyről. Apáti Bence írásából közlünk két fontos részletet.
"...Hujber Ferencnek most megszületik egy olyan bejegyzése, amiben testszégyenítésről, megalázásról, hatalommal való visszaélésről számol be. Ráadásul személyes tapasztalati alapján. Ennek azért akár lehetne hírértéke is a függetlenobjektív sajtóban, hisz Hujber pont arra mutat rá, amit Upor László már több interjúban is megpróbált tiszta erőből megcáfolni, jelesül, hogy a Színművészeti Egyetem finoman szólva sem patyolattiszta zaklatást ügyek tekintetében. Erre mit látunk, érzünk tapasztalunk?"
"
Csak néma csendet, és egy több napos hulla bűzét. Második napja szaglik ez a 1995-ből előhúzott hulla, de a haladó sajtómunkások úgy látszik egytől egyig elkapták a koronavírust - ismert, hogy a COVID-19 egyik kísérő tünete a szaglás elvesztése - nem éreznek semmilyen hullabűzt, és ezért nem akaródzik nekik tollat ragadni.
Kussolás van."
Szinetár Dóra 27 év után elszerződik az Operettszínháztól Kálomista Gábor Tháliájába. Részletek a Magyar Narancs interjújából (a teljes interjú a print változatban olvasható el):
Szinetár Dóra: "Egyrészt úgy tűnt, hogy a jelen vezetésnek nincs rám szüksége, és az ízlésünk, a művészeti elképzeléseink is egészen eltérőek. Másrészt, és ez volt a döntő szempont, kaptam egy visszautasíthatatlan ajánlatot. Sosem hívtak még tagnak másik társulatba, az elmúlt harmincnégy év alatti rengeteg szerepem mindegyike egyszeri felkérés volt." (...)
"Az Operettszínház balettigazgatójának (Apáti Bencének – C. D. = Czenkli Dorka/ManCs - ED) ezerszer durvább megnyilvánulásai vannak közszereplőként, a kinevezésekor mégsem kérdezte meg senki, miért nem mondunk fel zsidók, melegek, másként gondolkodók, és mindenki, akiket hol burkoltan, hol egyértelműen elítél hetenként egy élő tévéadásban. A Tháliában többek közt Molnár Piroskával, Zayzon Zsolttal, Tamási Zolival játszhatok együtt Béres-, Valló- és Tarnóczi-rendezésekben, ráadásul nagyon tisztességes fizetésért. Ez elsősorban Kálomista Gábor érdeme. A társulat nagyon szereti, és láthatóan a színházba semmit sem visz be az egyéb dolgaiból. Úgy érzem, nem tisztem az életének a közös munkánkon kívül eső részét megítélni. Szeretném olyan munkából eltartani a három gyerekemet, amely szakmailag kihívás, de emberileg nem kell belehalni. Hiszem, hogy jó lesz ott nekem."
"Bármi is lesz a (operettszínházi - ED) vizsgálat eredménye, 2020-ban ez egy vállalhatatlan történet. Vannak férfiak, akik nem veszik észre, hogy a világ megváltozott, hogy az, ami egykor két fröccs mellett jó kis kansztori volt, ma már hál’ istennek jogtalan, jogsértő, büntetendő magatartás. Vannak helyzetek, amikor tudni kell azt mondani, hogy elnézést, hibáztam, levonom a konzekvenciákat. De láthatóan nem így történik. Pedig egyszerű és világos a képlet, bármit is kommunikál most a vezetőség például olvasópróbákon a színház és a társulat bemocskolásának szándékáról. A dolgozók jó része csak túlélni próbál, mert félnek a retorziótól, féltik a jövőjüket."
Az interjúra reagált Apáti Bence operettszínházi balettigazgató illetve üzent Szinetár Dórának: A bíróságon találkozunk! (mno.hu)
„Ezt az aljas és vérlázító hazugságoktól hemzsegő mondatot bírta válaszolni arra a kérdésre Szinetár Dóra művésznő, az Operettszínház tagja a Magyar Narancs című hetilap újságírójának kérdésére, hogy miképpen bírja a gyomra, hogy bír tükörbe nézni, úgy, hogy a hírhedt fideszes, Kálomista Gábor színházába fog szeptembertől elszerződni” – olvasható Apáti Bence legújabb blogbejegyzésében.
Apáti Bence kijelentette blogbejegyzésében, melyet IDE KATTINTVA is elolvashatnak:
„Szinetár Dóra! Szavaid természetesen nem maradhatnak következmények nélkül. Hazudtál, megrágalmaztál. (…) Nem kérdés, hogy be foglak perelni. A bíróságon találkozunk.”
Nyáresték Budapesti Operettszínház módra
SZABAD ÉG ALATT
Zenés találkozások a Budapesti Operettszínház sztárjaival
Sajtóesemény - összefoglaló
/Operettszínház.hu/
Ismerős dallamok és operettsztárok felszabadult jó hangulatban - a Budapesti Operettszínház június 30-án ízelítőt adott nyári koncertsorozatából, mellyel júliusban újraébred "tavaszi álmából" a Színház. A nézők és a művészek egyaránt nagyon várják az előadások visszatérését, így a hosszú szünet utáni első színpadra lépés friss energiái már a tegnapi sajtóeseményen is érezhetőek voltak. Négy szereposztásban, kilenc estén keresztül, népszerű operett-, és musicalrészletek - ez a teátrum nyári "koktélajánlata". Maga a helyszín is kuriózum, hiszen a Pesti Vármegyeháza klasszicista udvarán csendülnek fel a legszebb dalok, amiről talán kevesen tudják, hogy rendkívüli akusztikai adottságokkal rendelkezik. Emellett közeli, családias hangulatban láthatja a közönség kedvenc művészeit, valódi találkozás élményével, ahol az előadás alatt kialakul egy különleges kapcsolat a nézők és a fellépő művészek között.
"A csodálatos helyszín a Vármegyeháza patinás szívében található" - mondta Kiss-B. Atilla főigazgató a sajtótájékoztatón. - "Ez egy ékszerdoboz hangulatú félig zárt tér, amely felül nyitott, így ki tudunk menni a szabad ég alá, de körben zárt, ezáltal remek akusztikával rendelkezik, tehát nem is szorul hangosításra."
A főigazgató arra is kitért, hogy a hosszú bezártság után milyen fontos a találkozás a művészek és a nézők között. - "A pandémiás időszak mindannyiunkat próbára tett. Próbára tette a türelmünket, az egymásba vetett bizalmunkat, a hitünket, a kitartásunkat. Azt gondolom, hogy az Operettszínház remekül állta és állja a próbát. Sikerült a közalkalmazott dolgozóinknak és művészeinknek megélhetést biztosítani, és biztonságban tudhatták magukat a szabadúszó művészeink is, akik hűségesen teljesítettek az Operettszínház irányába.
Egyedülálló módon sikerült egy olyan forrást elkülöníteni, amely biztosítja megélhetésüket egészen szeptember végéig." - mondta el beszédében. "A csoda az előadók és a közönség között jön létre valahol félúton, és ezekre a találkozásokra lassan sort tudunk keríteni." - tette hozzá Kiss-B. Atilla.
[…] - "A Vármegyeháza udvarán vetített hatások egészítik ki a látványt."- folytatta Somfai Péter műszaki igazgató. "Közel visszük a közönséghez az előadást, az akusztikus produkció szinte együtt lélegzik a nézőkkel."
A sajtótájékoztató kellemes nyitóhangulatát Janza Kata és Szabó P. Szilveszter duettje teremtette meg az Elisabeth című musical egyik részletével. Elhangzott Kálmán Imre Marica grófnő című operettjéből a Hej, cigány Dolhai Attila előadásában, végezetül pedig Dancs Annamari és Laki Péter perdült táncra a "Cintányéros cudar világ" közkedvelt slágerével.
Óóó, ez nem számít. Az számít, hogy az Operettszínház teljes vezérkara aláírta a SZFE kinyírását ... NER-konform átalakítását párt(fog)oló nyilatkozatot. Az sem gond, hogy vélhetően egyikük sem SZFE-n végzett: 1 db. operaénekes, 2 db. karmester, 1 db. jobboldali véleményvezér balett-táncos. Minden bizonnyal anélkül is jól ismerik az Operettszínház SZFE működését, szellemiségét. Ha Kriza Zsigmond még az Operettszínház kötelékébe tartozna, nem kétséges, ő is aláírta volna a nyilatkozatot. Ő csak tudja, micsoda fertő van ott ... mármint a SZFE-n.
Nagyon kapós lett ez a metoo is, jön az Eszenyi-effektus vol.2.
Dschainah, das Mädchen aus dem Tanzhaus c. Ábrahám operett vezérdala, Tobias Bonn előadásában https://www.youtube.com/watch?v=8LTBJnufBZ4
