Operát lehet „félszcenírozottan” játszani, de vajon jó dolog-e a szegényszínház? Illetve a szegényopera, a szegényoperett. Az utóbbinak komoly gyakorlata volt egykor a televízióban – nem a TV Zenés Színházára gondolok, hanem – azt hiszem, a Bingo nevű szerencsejáték keretét adta, sok pasztellszínű neoncsővel.
Egyszerűen dühít, hogy mindhárom Huszka-operettet - a tervek szerint - csak a Raktárszinpadon képzelik el....
A közönséget "át kell nevelni" ... Egyáltalán, fontos lenne, hogy a klasszikus operettirodalom jelentős műveit bemutassák, megismerje a publikum - ne csak rádióból, vagy gálákon részleteket, hanem a teljes művet - élőben előadni.
Próbálkozni kell, és igényes fordításban, kiállításban, ismert művészekkel színpadra állítani. A sokszor zene- és szövegellenes rendezések miatt lehetne csak aggódni... De azt sem bánom ha koncertszerűen esetleg félszcenírozva játszanák el a teljes operettet; ha operát lehet lehet így, akkor operettet is lehetne hasonlóképpen előadni-bemutatni néhány előadás erejéig. Először is az érdeklődést fel kell kelteni a nevezett operettek iránt!
A János vitéz helyett inkább 2 másik operett lett volna jó, mert a János vitézt az Erkel is feltette, talán kéne a két színház között valami összhang.
Nálam mindig Ábrahám Pál: Hawaii rózsája lenne a befutó, és az nemzetközileg is jegyzett és játszott darab napjaiknban is, és egész modern.
A másik ilyen kedevenc a Fényes Szabolcs: Maya, de azt feltették tavaly és meg is néztem.
A Güll Baba pár éve ment a Turay Ida Színházban, bár én nem láttam. A Bob herceget nagyon rég láttam, de az meg megy jelenleg a Győri Nemzeti Színházban, ott megnézheted.
Offenbach szerintem nem lesz mostanában, nemrég volt a Kékszakáll, azt láttam is, sőt a Rajnai Sellők is ment az Erkelben, az is nagyon szép volt. Az Orfeuszt inkább az Erkelnek kéne feltennie.
A Suppé és Planquette darab, az tényleg nagyon régies. A Dubarry-ban egy ismert dal van, az ment is a palotakoncerten.
Örülök, hogy az Ön „kívánságlistája” és a pályázati anyag szerinti tervek között van bizonyos összhang. Önhöz hasonlóan és is szurkolok, hogy „csak sikerüljön színpadra kerülniük”.
Ebben én már pesszimistább vagyok Önnél. Kérem vegye figyelembe, hogy a mostani 2019-2020-as évadra tervezett 4+2+1 produkcióból mindössze 1 azaz Egy (!!!) valósul/valósult meg, a János vitéz, a többiről még említés szintjén sem esik szó.
Helyette viszont van Diótörő balett, vacsorával egybekötött varieté produkció és régebbi musical előadások új fordításban, (most a fordítót övező politikai felhangoktól tekintsünk el) újra színpadra állítása, amit Ön is idéz itt a „musical” fórumon.
Hm…
Nem egészen és nem csupán a lentebb felsoroltakra emlékszem a pályázattal kapcsolatban. Nemzeti Dalszínházzá változtatná Kiss-B.Atilla az Operettet, tervez(ett) Háry Jánossal, Trianon-musicallel, egyebekkel, amik nem klasszikus klasszikusok. Másrészt az a -talán nem egészen szubjektív- véleményem, hogy az operett műfaja hogy úgy mondjam, nem a felszálló ágban van. Nálamnál szakértőbb fórumtársa(i)m impozáns listája inkább tűnik egyfajta tiszteletet érdemlő időutazásnak és lexikális névsornak semmint valós és jelentős közönségigényt tükröző "menünek". Az angol és francia operett talán (a francia, Offenbachot nem számítva szinte biztosan) még-már a saját hazájában is lefutott, nem tegnap. A klasszikus osztrák és magyar operettek jelentős hányada is szerintem ma már úgyszólván előadhatatlan a maguk teljességében, nagyobbrészt elavult librettóik miatt, de valószínűleg zenéik is -finoman szólva- egyenetlen színvonalúak. Nem véletlen, hogy régóta divatban vannak az operettgálák, amik kimazsolázzák a porossá vált darabok slágerszámait.
Köszönöm. A pályázatba foglalt lístán ott vannak én kívánságlistámom szereplő darabok közül:
Suppé: Boccaccio
Lehár: Giuditta
Huszka: Bob herceg - (könyörgök: ne a Raktárszínpadra, hanem a Nagyszínpadra, zenekarral!!!))
Offenbach: Orfeusz az alvilágban
Millöcker: Madame Dubarry
Planquette: A corneville-i harangok
Huszka: Gül baba - (könyörgök: ne a Raktárszínpadra, hanem a Nagyszínpadra, zenekarral!!!))
Ez nem kevés az én ígényemhez képest... csak sikerüljön színpadra kerülniük!
(És azt sem bánnám, ha a pályázati anyagban közölt címek más része "lecserélődne" az enyém óhaja szerintire...)
Tisztelt Búbánat! Maximálisan egyetértek Önnel, hogy Főzeneigazgató Úr a „még meg nem valósult” művészi terveiről beszélt az interjújában. Azt azért feltételezem, hogy Főzeneigaztó és Kiss B. Attila Főigazgató Úr között van valamiféle összhang az Operettszínház jövőbeni terveit illetően. Ebből következően újra elolvastam Főigazgató Úr nyilvános pályázati anyagát, amit beadott a főigazgató posztra jelentkezése alkalmával. Itt megtalálható a következő évek programja az alábbiak szerint:
2019/2020
Nagyszínpad
1. Kacsóh: János vitéz
2. Suppé: Boccaccio
3. Szakcsi Lakatos: Bestia
4. Kocsák: Légy jó mindhalálig
Teátrum
1. Weill: Koldusopera
2. magyar zenés darab ősbemutató
Raktárszínház
Eisemann: Egy csók és más semmi
2020/21
Nagyszínpad
1. Lehár: Giuditta
2. Strauss: Cigánybáró
3. Elton John: Aida
4. pályázatnyertes magyar musical bemutatója
Teátrum
Legrand: Yentl (megjelenés a zsidó fesztiválon)
Raktárszínház
Huszka: Bob herceg
2021/2022
Nagyszínpad
1. Jacobi: Leányvásár
2. Offenbach: Orfeusz az alvilágban
3. Szakcsi Lakatos: Az ember tragédiája
4. Kocsák: Tűzről pattant tündérország (családi musical)
Teátrum
Menotti: A vénkisasszony és a tolvaj – magyarországi bemutató
Raktárszínház
Eisemann: Zsákbamacska
2022/23
Nagyszínpad
1. Ábrahám: Bál a Savoyban
2. Millöcker: Madame Dubarry
3. Szörényi: Atilla
4. Kander: Chicago
Teátrum
Tolcsvay: Lúdas Matyi
Raktárszínház
magyar zenés darab ősbemutató
2023-2024
Nagyszínpad
1. Kálmán: Az ördöglovas
2. Planquette: A corneville-i harangok
3. Menken: Aladdin
4. Tolcsvay: A kőszívű ember fiai
Teátrum
magyar zenés darab ősbemutató
Raktárszínház
Huszka: Gül baba
Hogy a pályázati anyag, a főzeneigazgatói interjú és a jelen valósága között mi az összefüggés és különbözőség mindenki döntse el saját maga (miután 2019 és 2024 évek között megtalálta az alap repertoárban a Marica grófnő és a Mosoly országa című műveket).
Az én értelmezésemben a főzeneigazgató úr az interjúban a még meg nem valósult elképzeléseiről szól, melyeket szeretné a színház műsorpolitikájában realizálni - miért is ne? Kívánom neki - és magunknak is - hogy ezek a tervek mihamarabb valóra váljanak! A Csárdáskirálynő bemutatója után hamarosan itt a János vitéz. Követi a Diótörő balett. Egyetértek az interjúban jelzett t ö r e k v é s és c é l mibenlétével.
Ha ezek a tervek megvalósulnak, örülni fogok, mert kell a változatosság, kellene a frissülés! Jöjjenek a francia és az angol operett jeles képviselőinek értékes operettjei is, de szívesen látnám még a bécsi operett nálunk háttérbe szorult szerzőinek - Suppé, Millöcker, Zeller, Fall, Oscar Straus - a színpadi műveit is az Operettszínházunkban:
"A színház vezetése részéről a jövőre vonatkozó törekvés, hogy bizonyos alapdarabokat, például a Marica grófnő-t és A mosoly országá-t az állandó repertoár részévé tegyük. Célunk az is, hogy a közönséggel újra megszerettessük a francia és az angolszász operett műfaját is, többek között Hervé, Planquette, Offenbach, vagy éppen Sullivan világát."
Lehár Ferenc nagyoperettjeit különösen a szívemen viselem, fájlalom, hogy az operai igényű darabjai többségét nem lehet (?) az Operettszínházban "eladni"; az Opera műsorpolitikájába nem fér bele, így "gazdátlan maradnak". Pedig a Paganini, a Friderika, a Frasquita, A cárevics, a Kék mazúr, a Szép a világ, a Giuditta és külösképpen a magyar tematikájú Pacsirta, megérdemelnék az újabb próbálkozást, hogy a közönség kegyeit elnyerjék - úgy mint évtizedekkel ezelőtt történt - sikerrel.
A Huszka-emlékévben pedig jöhetne mondjuk a rég nem látott Gül baba, de akár a Bob herceg. A Lili bárónő nagyoperettet pedig a repertoárban végre át kellene tenni a kis Raktárszínházból a nagyszínpadra - mégpedig zenekarral, az eddigi hangsúlytalan zongorakíséret helyett -, mert inkább odavaló!
A cikk említette, hogy a Grand hotel c darabot vezényelte Pfeiffer Gyula, ez Ábrahám Pál Mese a Grand Holtelben c. darabja lenne? Ez eddig csak 2 helyen ment, a német Komische Oper Berlinben és Mainz-ben, illetve egy hete feltette a Luzerner Theater is Svájcban.
Amint baráti körömből értesültem, minden előadás fellépőktől és karmesterektől függően más és más hangulatú – erről ezen a héten Nagy Ibolya felelősszerkesztő-műsorvezető is beszélgetett vendégeivel a „Túl az Óperencián” című műsorában a Dankó Rádióban: https://mediaklikk.hu/danko-radio/cikk/2019/10/27/tul-az-operencian-levai-enikovel-es-denes-viktorral-44-het/
Tegnap este megnéztem a Csárdáskirálynő előadást a Budapesti Operettszínházban.
Sem hosszabb véleményt sem kritikai megjegyzést nem szeretnék írni, csak annyit, hogy nagyon színvonalas este volt, érdemes jegyet váltani rá. Telt házzal ment.
A színház műsorpolitikája tökéletesen tükrözi, amelyet Főzeneigazgató úr az interjúban említett. Nevezetesen:
- állandó repertoár része pl. a Marica grófnő és a Mosoly országa – Nincs a repertoáron
- megszerettessük Hervé, Planquette, Offenbach, Sullivan világát – Még tervben sincs egyik sem.
Miután ezen meg nem valósuló terveiket előadta Főzeneigazgató Úr, közölte, hogy a ezen terveknek megfelelően bemutatják a János vitézt, majd a Diótörő balettet, majd Huszka emlékévre készülnek.
Interjú Pfeiffer Gyulával, a Budapesti Operettszínház főzeneigazgatójával.
https://www.origo.hu/kultura/20191029-pfeiffer-gyula-interju.html
OLÁH ZSOLT
2019.10.31. 08:36 Origo.hu
„A színház vezetése részéről a jövőre vonatkozó törekvés, hogy bizonyos alapdarabokat, például a Marica grófnő-t és A mosoly országá-t az állandó repertoár részévé tegyük. Célunk az is, hogy a közönséggel újra megszerettessük a francia és az angolszász operett műfaját is, többek között Hervé, Planquette, Offenbach, vagy éppen Sullivan világát, akinek művei gyökeresen különböznek a bécsi operett hagyományaitól, ugyanakkor sokan a musical előképének tekintik. A zenéje ezért talán közelebb áll majd azon nézőinkhez, akik egy operettben nem feltétlenül várják mindenáron például a valcert, vagy a csárdást. Jelenleg november 22-i premierünkre, Kacsóh Pongrác János vitézére készülünk, amely kivételesen izgalmas munkafolyamatnak ígérkezik számunkra, hiszen a daljáték negyven éve nem hangzott el az Operettszínház színpadán. Mindemellett pedig ismerkedünk decemberi premierünk, a Diótörő zenei anyagával is és előttünk áll a Huszka Jenő-emlékév. Bízom benne, hogy többek között a zenei élményt tekintve is sok újdonsággal szolgálunk a közönségnek, hiszen az operett ugyanolyan zenei igényű műfaj, mint az opera: Lehár élénk levelezésben állt Puccinivel, egymásra gyakorolt hatásuk mindkettőjük műveiben tetten érhető, csak amíg Puccinit klasszikus zeneszerzőnek tartjuk, Lehár operettjeit a könnyűzenéhez soroljuk.”
Egy kis revüoperett tévémozi az NSZK-ból, 1971-ből:
Ábahám Pál 1931-es Hawaii rózsája c. darabja egészében (kivéve az Ittam egy kis pityókát c. dal) megtekinthető az alábbi linken (az eredeti librettót Földes Imre szerezte). Jó lenne egyszer már a magyar színházakban is látni a darabot:
https://www.youtube.com/watch?v=Zy_z1-afxRE
Szereposztás
Suzanne Provence - Layla : Uta Sax
Lilo Taro: Rex Gildo
Jim Boy: Gene Reed
Bessie: Stella Mooney
Raka: Paola
Stonk kapitány: Peter Fröhlich
Eszenyi nem kezdte rosszul színigazgatói tevékenységét és voltak ígéretesen jó produkciók később is (pl. Docekallal, Alföldivel, nem csak velük, de főleg vendégrendezőkkel) és még ma is akad, aztán fokozatosan visszasüpped(t) abba az érdektelen zónába, ami az előző igazgató és 1-2 felkent -ma is aktív- rendező évtizedeiben volt ott. Maradva a topik témájánál, nehéz nem azt gondolni, hogy a Mágnás Miskával ismét ifj. Vidnyánszky Attilának akar(t) kedveskedni -egyben önmagát pozicionálni- az igazgató: Vidnyánszky színészként vagy rendezőként máris a Víg (egyik?) legfelkapottabb művésze ... és talán leendő igazgatója.
Éppen 17 évvel ezelőtt, 2002 novemberében láttam a Pesti Színházban az Antonius és Kleopátrát, Eszenyi Enikő „rendezésében” és címszereplésével. Két bagatell színházi feladat, de a Kossuth-díjas művésznő magabiztosan nyilatkozta, hogy ha úgy érezte volna, sok együtt a két kihívás, kiosztja a főszerepet. (Nem osztotta ki.)
Azóta meggyőződésem, hogy Eszenyi szemfényvesztő, az Eszenyi-jelenség pedig egy nagy lufi, és mindig csodálkozom azokon – kritikusokon legfőképpen –, akik képesek gyanakvás nélkül beülni az előadásaira és meglepődni bármin is.
Mindenkinek tisztelettel ajánlom figyelmébe a következő honlapon levő kritikai írást:
Csáki Judit sokkal alaposabban, szakszerűbben részletezi azt a „merényletet”, amit a Vígszínház a Mágnás Miska című operett ürügyén elkövetett és amit én korábban csak egy-két szóval minősítettem.
Azt hiszem az Ön által használt "riasztó" a legjobb kifejezés erre az előadásra. Feleségem "brechti elidegenedést" említett. Egy biztos, az előadás olyan távol van az operett szellemétől, mint az én botfülem az abszolút hallástól.
Egy-két pillanatra vécékagylóra vagy emelőkosárba ülésen kívül mindenki mintegy két és fél órán keresztül követhetetlenül rohangált és közben rettentő hangosan kiabált és énekelt (természetesen mikroporttal). Brrr...
Eszenyi Enikő rendezései zavarbaejtőek, olykor riasztóak; a Mágnás Miska operettbemutatójára sem csábulok el - akármilyen körítésbe is csomagolták; meg egyebként sem az esetem... (sem Eszenyi, sem a "Miska"...)
Idézet Eszenyi Enikő nyilatkozatából: "...jól eljátszott, jól előadott színházi előadás megmutatja a történet minden vetületét, mélységét, fényét, és így a mű egész gazdagsága láthatóvá, hallhatóvá válik. "
Tényleg láthatóvá vált: még be nem épített fürdőkádak, WC-kagylók, piszoárok formájában...
Múltidéző
Johann Strauss: A denevér
Fővárosi Operettszínház bemutatója (1978. április 21.)
https://mandadb.hu/common/file-servlet/document/996779/default/doc_url/A_denevr_6961.pdf
Szöveges-képes ismertető
|
Fordító : |
Fischer Sándor |
|
|
Eisenstein: Marik Péter (szerepkettőzés) |
|
Rendező : |
Vámos László |
|
Karmester : |
Pázmány Tibor |
|
Koreográfus : |
Bogár Richárd |
|
Díszlettervező : |
Forrai Gábor m.v. |
|
Jelmeztervező : |
Schäffer Judit m.v. |
Ma este:
MÁGNÁS MISKA – 20 ÉV UTÁN ÚJRA OPERETT PREMIER A VÍGSZÍNHÁZBAN
/szinhaz.org/
Az 1916-os operett vígszínházi változatát Eszenyi Enikő és Vörös Róbert készítette 2019-ben.
Eszenyi Enikő a produkcióról:
„Vörös Róbert dramaturggal minden változatot újraolvastuk, és úgy gondoltuk, hogy az 1916-os ősváltozat áll legközelebb a szívünkhöz. Nagyon megtetszett arányossága, humora, játékossága és szemtelensége. Ezt az ősváltozatot „karcoltuk” meg, kerestünk olyan új kifejezéseket, hangsúlyokat a szövegkönyvben, ami a mai életünkre reflektál.
Operettet több féleképpen lehet nézni és játszani. A mézédes dallamok szárnyán andalogva és nem gondolkodva. De egy vadul, szenvedélyesen, jól eljátszott, jól előadott színházi előadás megmutatja a történet minden vetületét, mélységét, fényét, és így a mű egész gazdagsága láthatóvá, hallhatóvá válik.”
Szirmai Albert – Bakonyi Károly – Gábor Andor: Mágnás Miska
Korláth gróf - Hirtling István
Korláth grófné - Bandor Éva
Rolla - Dobó Enikő
Gida - Dino benjamon e.h.
Técsey Pikszi - Horváth Szabolcs
Récsey Mikszi - Orosz Ákos
Marica - Rudolf Szonja e.h.
Jella - Márkus Luca e.h.
Baracs Iván - Ertl Zsombor e.h.
Szele - Kurely László
Marcsa - Szilágyi Csenge
Miska - ifj. Vidnyánszky Attila
Leopold - Márton András
Kati néni - Hullan Zsuzsa
Inas - Reider Péter e.h.
Márton bácsi - Dengyel Iván
Zsorzs - Gyöngyösi Zoltán
Borcsa - Rudolf Szonja e.h.
Koreográfus: KOVÁTS GERGELY CSANÁD
Díszlet: ANTAL CSABA
Jelmez: PUSZTAI JUDIT
Közreműködik a Vígszínház tánckara, énekkara és zenekara
Karmesterek: KOVÁCS ADRIÁN, MESTER DÁVID
Zenei vezető, karmester: RÁCZ MÁRTON
Dramaturg: VÖRÖS RÓBERT
Rendező: ESZENYI ENIKŐ
Bemutató | 2019. október 26. | Vígszínház
Telt ház volt és nagy siker!
Az Operettszínház honlapjáról:
Gálaműsor és díjeső a Magyar Operett Napján
/2019. október 24./
A Budapesti Operettszínház idén tizennyolcadik alkalommal ünnepelte az operett műfaját, és adta át elismeréseit a kimagasló teljesítményt nyújtó művészeinek.
A Te rongyos élet címet viselő gálaest nyitányaként felcsendült Lehár Ferenc walzerje a színház zenekarának előadásában, Pfeiffer Gyula vezényletében. A színpadon egymást követték a legismertebb operettslágerek kiváló művészeink előadásában, Kállay Bori műsorvezetésében. Kálmán Imre és Lehár Ferenc szerzeményei mellett Ábrahám Pál, Franz Grothe, Huszka Jenő, Jacques Offenbach, Kacsóh Pongrác, Karl Millöcker és Zerkovitz Béla duettjeit és áriáit hallgathatta a közönség. Az est során színpadra lépett Bojtos Luca, Dancs Annamari, Dénes Viktor, Erdős Attila, Fischl Mónika, Fonyó Barbara, Homonnay Zsolt, Kalocsai Zsuzsa, Kiss Diána, Laki Péter, Lukács Anita, Szendy Szilvi és Vadász Zsolt.
Természetesen az idei gála sem maradhatott díjak nélkül. Színházunk főigazgatója, Kiss-B. Atilla adta át a Budapesti Operettszínház elismeréseit.
Az Évad Legígéretesebb Ifjú Művészének járó vándordíjunkat, a Marsallbotot ezúttal Széles Flóra kapta. A fiatal művésznő idén végzett a Színművészeti Egyetemen, ezt követően csatlakozott hivatalosan a Budapesti Operettszínház társulatához. Ennek ellenére korábban is láthattuk már az Operettszínház színpadán, megformálta többek között Julie-t a Carouselből, Belle karakterét A Szépség és a Szörnyetegből, hamarosan pedig Stáziként köszöntheti őt a közönség a Csárdáskirálynőben. Kállay Bori a következő szavakkal konferálta fel a díjazottat: "A kitüntetett ifjú művésznőt a báj, a tehetség és a szorgalom hármas egysége jellemzi. Fiatalkora ellenére érett, cizellált szerepformálás az ismertetőjegye, amelyhez gyönyörű énekhang párosul. A kitüntetést a Carousel című előadás főszerepéért kapja." A marsallbotot a tavalyi nyertes, Laki Péter adta át Széles Flórának.
Az Évad Musicalszínésze Sándor Péter lett, akit az István, a király címszerepében, valamint a Carousel című musical Liliomának karakterében láthatott a nagyközönség. Ahogy az a díjátadón is elhangzott, Sándor Péter szuggesztív szerepformálásával hamar belopta magát a nézők szívébe.
Az Évad Operettszínésze elismerést Bordás Barbara kapta, aki 2010 óta oszlopos tagja társulatunknak. Színházunk egyik vezető primadonnája, operettekben és musicalekben egyaránt játszik, mindemellett operaáriákat is több alkalommal hallhattunk tőle. "Szinte hihetetlen, hogy már tíz éve erősíti a társulatunkat. Zeneileg és színészileg egyaránt elmélyült szerepformálás jellemzi. A díjat A víg özvegy és a Maya című előadás címszerepeiért kapta." - mondta az est házigazdája.
A gálaest során adták át a Musica Hungarica Kiadó díjai is, melyet az intézmény alapítója, Éliás Tibor énekművész nyújtott át a nyerteseknek.
"Óriási boldogság, hogy tizennyolcadik alkalommal állhatunk itt együtt a színpadon, a világ legszebb és legjobb színházának a színpadán, és önök élvezhetik azt a műsort, melyet a nagy magyar szerzők, a fantasztikus előadók, zenészek, no és persze a műszak biztosít." - kezdte beszédét Éliás Tibor. "Az én tisztem az, hogy két olyan személyt köszöntsünk itt a színpadon, akik már nagyon régóta tapossák ezeket a deszkákat."
Az első egy úr, aki néhány nap híján ötven éve lépett át az Operettszínház küszöbén. Nem művész, de nélküle valószínűleg nem lett volna előadás. Az úr, aki az operettel, az operettért és az operett mellett élte az életét. Ő Foczmann István, aki 1965-ben, első munkahelyeként kezdett az Operettszínházban, 2002 óta pedig a színház üzemeltetési igazgatójaként erősíti a társulatot és a vezetőséget. Elkötelezett munkájáért a Musica Hungarica Kiadó Életmű-díját vehette át. Éliás Tibor kiemelte, általa és vele az egész műszaki gárdának szeretné megköszönni az elmúlt évtizedek áldozatos és lelkiismeretes munkáját.
"Az ünnepi pillanatoknak is van egy még ünnepélyesebb pillanata: amikor a nagyasszony színpadra lép." - folytatta Éliás Tibor. Galambos Erzsit konferálta fel, hiszen idén ő vehette át a Musica Hungarica Kiadó Nagydíját. A művésznő több mint hetven évvel ezelőtt lépett fel először a világot jelentő deszkákra, és varázsolta el a közönséget. Több mint 140 főszerepet játszott el idehaza és külföldön, az évtizedek során együtt játszott többek között Honthy Hannával és Darvas Ivánnal is. Galambos Erzsi Jászai Mari-díjas, Érdemes- és Kiváló Művész, megkapta a Kritikusok díját és a Kossuth-díjat, A Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, továbbá a József Attila Színház örökös tagja, valamint megkapta a József Attila Színház Nívódíját. Galambos Erzsi meghatottan vette át a Nagydíjat: "Köszönöm szépen, hogy megkaptam ezt a díjat! Köszönöm, hogy a Jó Isten megengedte, hogy sok-sok évtized után újra itt állhassak a Fővárosi Operettszínház színpadán. Nekem az Operettszínház nem egy színház, hanem az életem, az ifjúságom volt." - mondta.
A művésznőt Felföldi Anikó is köszöntötte a színpadon a MASZK Országos Színészegyesület nevében. Az ünneplő szavak mellett felcsendültek az "Engem nem lehet elfelejteni" dal híres sorai, óriási tapsvihart kiváltva a közönségből.
Elegáns előadásban, kiváló volt a mai Operett-Gála! (Azaz a tegnap esti.)
www.operett.hu, felvétel készült.
Ha valakit érdekeln: más program miatt díjmentesen átküldöm e-mail-ban a mai Operett Gálára érvényes 2 db jegyemet. (Emelet oldalülés 1.sor 1-2.szék)
A DINNER SHOW MŰFAJÁT HONOSÍTANÁK MEG A KÁLMÁN IMRE TEÁTRUMBAN
/B. Orbán Emese – mno.hu/
Ugye ismerik azt a viccet, hogy mi a véleménycsere? Amikor bemégy a főnökhöz a saját véleményeddel és kijössz az övével. Bár maradtak fenntartásaim, majdnem így jártam én is, amikor leültem beszélgetni id. Richter József Kossuth- és Jászai Mari-díjas artistaművésszel és Zsilák György Jászai Mari- és Hortobágyi Károly-díjas zsonglőrlegendával annak apropóján, hogy a Budapesti Operettszínház egy új műfajjal próbálkozik.
A 2019-es téli szezon szenzációjaként meghirdetett produkció a gasztronómia és a minőségi szórakozás találkozását ígéri: a Párizsi randevú egy dinner show, amely az Egyesült Államokban elterjedt szórakoztató műfaj, egy éttermi vacsorát és egy színdarabot vagy musicalt tartalmaz. A november 8-án debütáló produkció helyszíne a Kálmán Imre Teátrum, vagyis a hajdani pesti Moulin Rouge, rendezője id. Richter József.
Das Problem ist, dass Operette an vielen Häusern einfach getötet wurde mit Antiinszenierungen. Es ist ja nicht chic, dass man sich amüsiert. Das ist aber schade, weil die Operette ist dafür da. Natürlich gibt es darin unterschwellige Kritik und jede Menge Andeutungen — aber das genügt doch, da muss man ja nicht mit der Zaunlatte kommen. Aber diese Mode, unter der leidet die Oper, aber die Operette noch viel mehr. Alle, die das nicht wollen, wandern dann ab zum Musical — was, positiv formuliert, die Fortführung der Operette ist und negativ formuliert ein Abklatsch.
...
Da habe ich schon gedacht — man sollte mal eine gescheite Operette machen. Natürlich hätte ich da große Lust dazu. Aber da muss ich zuerst noch ein paar Leute überzeugen, vor allem die Intendanten, dass sie auf hohem Niveau eine vernünftige Operette machen.
...
Und was die Operette betrifft: Wien wäre natürlich ein idealtypischer Platz, um so etwas zu machen.
Jonas Kaufmann: „Ich mag dieses G’stanzlhafte gern“
Köszi a linket, de itt ugyanúgy nincs kedvezmény semmi. Annyira nem fontos, inkább a Férfiagyat nézem meg ugyanennyiért.
Az M5 csatorna sugározza ma éjjel:
2019. október 12. szombat 21:30 - 00:10
Lehár Ferenc: A mosoly országa
(160')
A Müpa - Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben bemutatott nagyoperett 2019. február 2-i előadásának a felvétele.
A főbb szerepekben:
Szu Csong herceg: Vincent Schirrmacher,
Lisa Lichtenfels: Karine Babajanyan,
Gustav von Pottenstein-Hatfaludy: Franz Gürtelschmied
Mi, Szu-Csong húga: Yitian Luan,
Csang bácsi: Xiao Rui,
Főeunuch: Franz Tscherne,
Ferdinand Lichtenfels gróf, Liza apja: Ernyey Béla,
Hardegg bárónő: Náray Erika,
Vali, a lánya: Aisha Kardffy,
Fu Li: Nótás György
Közreműködik: A Pécsi Balett.
Koreográfus: Vincze Balázs;
a Magyar Állami Operaház Ének- és Zenekara.
Vezényel: Xu Zhong
Rendező: Káel Csaba
Az operett műfajának klasszikus mestere, Lehár Ferenc alkotói pályája csúcsán komponálta ezt a remekművét, melyet élete legjobb alkotásának tartott. Az operai igényességű darab a kor divatos irányzata, a kelet kultusza, a keleti motívumok, témák iránti érdeklődés jegyében született, története az európai, bécsi arisztokrata hölgy és a kínai nagykövet szerelme, mely végül a két világ között feszülő, áthidalhatatlan különbség következtében nem bizonyul életképesnek. Az előadás különlegessége, hogy a darab MÜPA és a Shanghai Opera együttműködésében került színre, kiváló nemzetközi alkotó- és szereplőgárda közreműködésével.
A megfelelő, kedvezményes link:
https://www.jegy.hu/program/egy-csok-es-mas-semmi-105558?affiliate_code=nl20191011thalia&utm_source=newsletter20191011thalia&utm_medium=email&utm_campaign=egyedi-hirlevel-thalia&utm_term=egyedi-normal&utm_content=egycsok&sc_src=email_3586587&sc_lid=272414285&sc_uid=bhE4291KGE&sc_llid=111133&sc_customer=962642
október 18 - október 20 bőségesen van jegy.
Ha az Egy csók és más semmire gondolsz, én is rámentem az jegy.hu-ra és nincs semmilyen akció most és elég drága, az opiban egy operett megtekintése jóval olcsóbb. A Tháliában 6500-4000 Ft, csoda, hogy ennyit eladtak, ráadásul, ez nem is igazi operett, csak inkább zenés vígjáték, nem hiszem, hogy sok dal van benne. A filmben kb. 3 dal volt.
A "www.jegy.hu" oldalon 20% kedvezménnyel válthatók a jegyek. A bemutató napján kívül a többi előadásra bőségesen kaphatók jegyek.
A bariton Foki Dánielnek komoly sikert jelent, hogy a Komische Oper Berlinben énekel, íme egy kis ízelítő hangjából:
A Komische Oper Berlin pedig egy újabb Ábrahám Pál operettet újít fel 2019. decemberében 2 koncert erejéig, az 1935-ös darab címe Dschainah Das Mädchen aus dem Tanzhaus, ami anno annak idején a Theater Wien-ben került bemutatásra egész nagy sikerrel, ráadásul, ez volt a színház utolsó sikere a bezárása előtt. Az operett végül sohasem jutott el a magyar színházakba, mert helyette Ábrahám másik darabja került műsorra az évben, aminek Történnek még csodák volt a címe.
A Dschainah c. operett 5 szereplős darab, ezek közül az egyik a virtuózok tehetségkutatóból ismertté vál Foki Dániel BARÓ BOGUMIL BARCZEWSKY szerepében.
https://www.komische-oper-berlin.de/programm/spielplan/dschainah-das-maedchen-aus-dem-tanzhaus/1258/
Azt nem tudom, hogy erről az operettről is készül e hangfelvétel, mint a Mese a Grandhotelben c. operettről, utóbbi itt hallgatható meg:
https://www.youtube.com/watch?v=iUYMZwRQ-Bc
Most látom, hogy a Thália Színház műsorára tűzte Eisemann Mihály: Egy csók és más semmi c. operettjét, https://port.jegymester.hu/hun/Production/56938 2019.október 18. a premier, az alábbi linken érhető el a jegyvásárlás, eléggé elvitték már a helyeket.
Én hamarosan megnézem a Carouselt, kiváncsian várom, még a Színházak éjszakáján vettem rá jegyet 30% kedvezménnyel, ennyit még áldoztam rá, gondolom nem igen lesz máskor rá lehetőség. Szerintetek leveszik? Ez nagy kudarc lenne. Egy lányt kérdeztem az operett és musical gálán, aki előttem ült, neki tetszett a musical.
Már korábban szó volt róla, hogy a Carousel még az előző operettszínházi vezetéshez tartozó darab. Én a premiert láttam és ott már érezni lehetett, hogy valahogy nem fekszik az itteni közönségnek ez az előadás, holott a művészek kitettek magukért.
Tisztelt Búbánat! Köszönöm imponáló tárgyismeretet mutató kiegészítését az általam felvetett „operett” és „cirkusz” témájában. Teljes mértékben egyetértek Önnel, ezt a két műfajt össze lehet kapcsolni. Sőt, ha belegondolunk a legtöbb operettben van egy báli, orfeumi jelenet, ahol van lehetőség ilyen cirkuszi produkciók előadására is.
Az én gondom viszont az, hogy miközben az új Operettszínház, új főigazgatója, új balettigazgatója, új zeneigazgatója, új vendégrendezővel és új vendégkoreográfussal, tomboló sikerrel, megújította a magyar operettet, azóta szinte egyáltalán nem játszik Hungarikumnak minősített magyar operettet. Van helyette különböző gálaest, zenés cirkuszi produkció, gyerekeknek, felnőtteknek musicalok minden mennyiségben, Operaházból átvett darabok, rockoperák, stb. Mai példa: hírlevél érkezett az Operettszínházból, hogy az abszolút bukásnak számító Carousel mellett adnak jegyet a Magyar Nemzeti Cirkusz előadására. Hm…
Még egy köszönet: hogy tetszett közölni a Jonas Kaufmann est programját. A jegyek (100 Ft kerekítéssel) 10 ezer és 30 ezer Ft közötti árban lesznek kaphatók általánosan október 17-től. Ugyanezt a programot, ugyanezzel a szereplőkkel, idén október 14-én a bécsi Konzerthaus-ban is előadja 35 EUR és 245 EUR közötti jegyárakkal. Egyébként nem érdemes kisietni, erre minden jegy elkelt.)
Kaufmann bécsi operettestje a Müpaban januárban
2020. január 10. péntek19:30 — 22:00
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem
- Strauss: Egy éj Velencében - Nyitány
- J. Strauss: Egy éj Velencében - „Komm in die Gondel” (Gondola-dal)
- J. Strauss: Egy éj Velencében - „Ach wie so herrlich zu schau'n” (Lagúna-keringő)
- J. Strauss: Déli rózsák - keringő, op. 388
- J. Strauss: A denevér - Rosalinda és Alfréd duettje (Óra duett)
- J. Strauss: Tik-Tak Polka, op. 365
- J. Strauss: Fanny Elssler táncosnő - „Draußen in Sievering”
- J. Strauss: Könnyű vér - gyorspolka, op. 319
- J. Strauss: Bécsi vér (operett) - „Wiener Blut, Wiener Blut!” (duett)
- Stolz: Üdvözlet Bécsből - induló, op. 898
- Kálmán: Cirkuszhercegnő - „Zwei Märchenaugen”
- Stolz: Wiener Café - keringő
- Stolz: Im Prater blüh'n wieder die Bäume
- Stolz: Wien wird schön erst bei Nacht
- Lehár: A víg özvegy - Vilja-dal
- Lehár: A víg özvegy - Ajk az ajkon
- Komzák: Bad'ner Mad'ln - koncertkeringő, op. 257
- Sieczyński: Wien, Wien nur du allein
Az operaénekes nemzetközi rangú partnerekkel érkezik: duettekben és szólószámokban egyaránt színpadra lép az est során a hozzá hasonlóan széles repertoárral rendelkező, fiatal amerikai szoprán, Rachel Willis-Sørensen, a Prágai Kamarafilharmonikusok kiváló zenekarát pedig Kaufmann honfitársa és gyakori partnere, a vele egy generációba tartozó Jochen Rieder vezényli.
Az idézett cikkben áll: „A Párizsi randevú-ra is világsztárokat hívtunk, olyan profi előadóművészeket, akik akrobatikus mutatványokat, rúd- és görgőszámokat adnak elő, mindezt komikus elemekkel kiegészítve.”
Az Operettszínház Kálmán Imre teátrumának színpadán lehet, hogy újdonságként fog hatni a feltűnő cirkuszmutatványok, de láttunk már ilyet, ehhez hasonló cirkuszi mutatványokat - operettprodukcióban –, így a tavaly nyáron a Margitszigeten bemutatott Cirkuszhercegnő előadásain is: benne szerepeltek: Váradi Weisz Diana és Váradi Petruska Mihály kutyaszáma, Bóta Melinda, Kovács Dóra artistaművészek duó drótszáma és a Dosov Troupe (Oroszország) két bravúros száma is. A Miskolci Nemzeti Színház, a Margitszigeti Szabadtéri Színpad és a Fővárosi Nagycirkusz koprodukcióját 2018. július 20-án és 21-én, két alkalommal láthattuk a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon Dobó Enikő, Miller Zoltán, valamint Eperjesi Erika és Szőcs Artur főszereplésével.
Úgy látszik az Origo kulturális rovatát szinte teljes egészében az új arculatú Operettszínház produkcióinak szentelik. A mai cikk:
Az egyik bekezdést idézem:
„Új, különleges élményt nyújtó produkciót mutat be a Budapesti Operettszínház 2019 novemberében. Terített asztalok, látványos, színes showelemek, artistaprodukciók, vérpezsdítő táncok és slágerek is lesznek. A Párizsi randevú az őt megillető helyen, a mai Kálmán Imre Teátrumban, vagyis a hajdani pesti Moulin Rouge-ban kap helyet. Egy igazi dinner show-ról van szó - ez a szórakoztató műfaj az Egyesült Államokban terjedt el, és lényege, hogy egy éttermi vacsorát és egy színdarabot vagy musicalt tartalmaz.”
Szükség is van egy ilyen új műfajra, ha már az ide szánt Eisemann est – nem tudni, milyen okból – elmaradt, valamint az Operettszínház nagyoperett produkcióinak előadásszáma radikálisan csökken.
ORIGO2019.10.07. 16:47
Szeptemberben mutatta be az új vezetésű Budapesti Operettszínház - Kiss-B. Attila főigazgató, Pfeiffer Gyula főzeneigazgató, Apáti Bence balettigazgató - a Csárdáskirálynőt. Az új Operettszínház első premierje, és ez volt Vidnyánszky Attila első operettrendezése. Az előadás páratlan sikerű, a nagy színházrendező minden túlzás nélkül megújította az operettjátszást. Ebben partnere volt természetesen Bozsik Yvette, a nagyszerű koreográfus és az komolyzene világából érkező karmester, Pfeiffer Gyula is.
Oláh Zsolt, a Magyar Művészeti Akadémia hároméves ösztöndíjprogramjának támogatottja hosszabb elemzést írt a Csárdáskirálynőről. Az írást - amelynek Oláh Zsolt a darab egyik szállóigéjét választotta, "Új műsorhoz új férfi kell" - változtatás nélkül közöljük.
János vitéz bemutató _ olvasópróba_videoriport
Kacsóh Pongrác daljátéka, a János vitéz november 22-én, 40 év után tér vissza a Budapesti Operettszínház színpadára. Szeptember 30-án sajtónyilvános olvasópróbával vette kezdetét a próbafolyamat, ahol számos érdekesség kiderült az előadásról és az alkotógárdáról.
Az Operettszínház honlapjáról
Elkezdődtek a János vitéz próbái
Iluskát Bordás Barbara, Lévai Enikő és Kiss Diána alakítja, János vitéz bőrébe Dolhai Attila, György-Rózsa Sándor és Sándor Péter bújik. A Francia királykisasszony szerepében Fischl Mónikát, Lukács Anitát és Zábrádi Annamáriát láthatjuk, a Mostoha Oszvald Marika, Lehoczky Zsuzsa és Papadimitriu Athina, Bagó és a Strázsamester Langer Soma, Erdős Attila és Pete Ádám lesz. A francia király szerepében Földes Tamás és Jantyik Csaba mellett a Nemzet Színésze, Bodrogi Gyula lép ismét vendégként a Budapesti Operettszínház színpadára, Csőszként Faragó Andrást és Pálfalvy Attilát láthatjuk. Az előadás látványvilágáról Cziegler Balázs díszlettervező és Berzsenyi Krisztina jelmeztervező gondosodik. Az előadás rendező-koreográfusa, Bozsik Yvette, akiről Kiss-B. Atilla elmesélte, hogy miután látta rendezésében az Éden földön című előadást a Nemzeti Színházban, egyből tudta, hogy őt szeretné felkérni a János vitézt színpadra állítására.
Az előadásban közreműködik a Budapesti Operettszínház Zenekara, Énekkara és Balettkara, valamint a Bozsik Yvette Társulat táncosai. Karigazgató: Szabó Mónika. Vezényel: Pfeiffer Gyula és Hermann Szabolcs.
Az Operettszínház honlapjáról:
Képes beszámoló az ukrán-magyar operettgáláról
Miként arról korábban is hírt adtunk, szeptember 25-én nyolc szólista és egy karmester érkezett hozzánk a Kijevi Nemzeti Akadémiai Operettszínházból, hogy az este során az Operetthíd című közös gálaműsorral varázsolják el közönségünket. Anatolity Pogrebnyit, Mariana Bodnart, Arsen Kurbanovot, Halyna Hrehorchak-Odrynskát, Igor Levenetst, Olena Arbuzovát, Olexander Chuvpylót, Valeriya Tulist és Oksana Madarash-t, valamint a Budapesti Operettszínház művészeit, Homonnay Zsoltot, Laki Pétert, Lukács Anitát, Lévai Enikőt, Bojtos Lucát és Vadász Zsoltot délután egy sajtótájékoztató keretein belül köszöntöttük.
Kiss-B. Atilla, a Budapesti Operettszínház főigazgatója és Bogdan Sztrutinszkij, az ukrán színház igazgatója egyaránt kiemelték, mennyire nagyszerű látni azt a baráti összefogást, ami létrejött. Elhangzott, a zene által a lelkek beszélgetnek egymással, és ebből mindig fantasztikus dolgok születnek.
Ez esetben is így lett, az Operetthíd címre keresztelt gálaestre megtelt a nézőtér, és a közönség kitörő lelkesedéssel fogadta a két társulat tagjait. A gála a két ország himnuszával kezdődött, majd az est során felcsendültek az operettirodalom legszebb slágerei, többek között Kálmán Imre és Lehár Ferenc örökzöld dallamai, sőt még operarészleteket és ukrán népdalokat is hallhattunk.
Sok egyéb mellett elhangzott például Kacsóh Pongrác János vitézéből A francia királylány dala, Jacques Offenbach Hoffmann meséi című operájából Olympia áriája, Gioachino Rossini La danzája, vagy épp igazi kuriózumként Agustín Lara Granada című spanyol dala. Számos duettet magyar-ukrán páros előadásában élvezhettünk, ami még különlegesebbé tette a gálaestet.
A gálát Kálmán Yvonne is megtisztelte jelenlétével. Kálmán Imre lánya méltatta a gála magas szakmai színvonalát, a fellépő művészeknek - beleértve a balettművészeknek, a zenekarnak és annak élén Pfeiffer Gyula, az Budapesti Operettszínház főzeneigazgatójának - magas színvonalú művészi teljesítményét.
Az est műsorvezetőjétől, Peller Annától elhangzott: a zene szeretete egy olyan emberi vonás, ami összeköt bennünket, ennek kapcsán létrejöhetnek olyan találkozások, mint ez a mai este is. Reméljük, még sok ilyen találkozást ünnepelhetünk majd falainkon belül és kívül is!
A gálát Somogyi Szilárd rendezte, koreográfusa Lénárt Gábor, Pfeiffer Gyula vezényelt. Közreműködött a Budapesti Operettszínház Zenekara és Balettkara. A műsorvezetői szerepben Peller Annát láthattuk.
A Kállai-Tóth Anett további csodás képeiből készült galéria ide kattintva látható.
Harmath Imre, névváltozat: Hartmann, született: Hoffmann Imre (Budapest, 1890. július 23. – Budapest, 1940. szeptember 16.) színpadi szerző, versszövegíró.
