Bejelentkezés Regisztráció

Operett, mint színpadi műfaj


4046 Edmond Dantes 2019-09-08 10:10:17 [Válasz erre: 4045 joska141 2019-09-08 05:59:05]

Ne legyünk igazságtalanok, ne maradjon rejtve a "cikk" valódi lényege, az a kulcs(fél)mondat, ami köré a teljes írást köríthették: "...Szendy Szilviről pedig látványosan kiderült - nyilvánvalóan nem függetlenül attól, hogy a legnagyobb magyar színházrendezővel dolgozott -, hogy nagyon jó színésznő." Idézet vége. Talán kijelenthető, hogy ezt a jelzőt Hevesi Sándor óta senki nem kapta meg Magyarhonban. Nem kétséges: egyszer még korunk legnagyobb magyar színházrendezőjéről is teret neveznek majd el: Budapesten, Debrecenben, Beregszászon és másutt.


4045 joska141 2019-09-08 05:59:05

Az első híradás a Margitszigetről a kőszínházba „költözött” Csárdáskirálynő bemutatóról:

https://www.origo.hu/kultura/20190907-csardaskiralyno-vidnyanszky.html?utm_source=hirkereso

A hivatkozott cikk címe (az eredetiben jóval nagyobb betűméretben):

„Elsöprő, óriási siker az új Operettszínház Csárdáskirálynő-premierjén”

A cikk gyakorlatilag „csak” egy lelkendező, megfelelő jelzőkkel ellátott tudósítás, de – mint alábbiakban írják – részletesebb elemzés is készül a következő napokban.

„Az előadásról hamarosan alaposabban is fogunk írni az Origón, de röviden annyit el kell mondani: hihetetlen munkát végeztek el néhány hónap alatt az új vezetők, a zenekar, a balettkar és az énekkar valósággal megújult - egészen kiváló volt.”

Az idézett cikkben foglaltak alapján nem lehet kérdéses a várható elemzés végkövetkeztetése.


4044 Búbánat 2019-08-27 11:08:52

Ég a Föld tüdeje! címmel szervez jótékonysági koncertet a Budapesti Showszínház és a Budai Szabadtéri Színház augusztus 31-én szombaton.

"Tevékenyen nem tudunk segíteni, a tűzvonalban ott lenni az Amazonasnál, s talán nem is lenne annyira hasznos, mint az az anyagi segítség, amit a világon összefogó emberek nyújtani tudnak. Ezért döntöttünk úgy, hogy

az évadzáró Operett Gálánk teljes nyereségét felajánljuk egy olyan elismert és hihetetlen elkötelezettséggel küzdő szervezetnek, amely nagyon sokat tesz a pusztulás megállításáért, a károk helyreállításáért"

- mondta Tóth Ádám, a Budapesti Showszínház igazgatója. A Budapesti Showszínház művészei és a Budai Szabadtéri Színház teljes odaadással és egyetértésben döntött a felajánlásról, és bíznak abban, hogy egy kicsit ők is tenni tudnak azért, hogy megállítsák azokat a borzalmakat, melyek élővilágunkat egyre jobban veszélyeztetik.

A jótékonysági gálán olyan művészek lépnek fel, mint Csonka András, Kalocsai Zsuzsa, Simon Boglárka, Szabó Noémi, Debrei Zsuzsanna, Kovács Beáta, Jenei Gábor, Bot Gábor, és Kovács Szilárd.

/Fidelio.hu/

Budai Szabadtéri Színház

1121 Budapest, Konkoly-Thege Miklós út 21. | +36-1-781-2470 | http://showszinhaz.hu


„A csillebérci erdőben megbújó, de a legmodernebb színháztechnikával felszerelt nyári színház varázslatos, elbűvölő és kultikus környezetében szórakoztató és minden korosztály számára kellemes kikapcsolódást kínál három hónapon keresztül 2019 nyarától.”


4043 Búbánat 2019-08-21 19:40:12 [Válasz erre: 4042 Búbánat 2019-08-20 18:21:11]

Budavári Palotakoncert - 2019 augusztusa

Pótlólag ideírom a  Duna TV-ben sugárzott gálakoncert II. részének a műsorát:

Lehár Ferenc: Paganini - Maria Anna-Elisa dala: „Szép álom, szállj a szívembe, szent égi tűz!” (Fischl Mónika)

Kálmán Imre: A Bajadér – Radjami dala: „Óh, bajadérom, megöl érted a vágy!…” (Vadász Zsolt)

Dunajevszkij: Szabad szél – Pepita belépője: „Az ördög bújt belém…” (Szendy Szilvi, balettkar)

Lehár Ferenc: A mosoly országa – Liza és Szu-Csong „szív-duett”-je: „Lótuszvirág! ... Szív! Hogyan tudsz így tele lenni, mondd?..." (Bordás Barbara, Boncsér Gergely)

ifj. Johann Strauss: Éljen, a magyar! – polka  (Fitos Dezső Társulatának táncegyüttese)

Erkel Ferenc: Bánk bán – Bánk áriája, II. felv.  „Hazám, hazám…” (Ninh Duc Hoang Long)

Kálmán Imre: Marica grófnő – „Ringó vállú csengeri violám, kisangyalom…” (Dancs Annamari, Laki Péter)

Lehár Ferenc: Cigányszerelem – Józsi dala: „Vad cigánylegény vagyok”  (Vadász Zsolt, balettkar)

Cigánytáncok (Fitos Dezső Társulatának táncegyüttese)

Lehár Ferenc: Cigányszerelem – Ilona csárdása: „Messze a nagy erdő…/Volt, nincs, fene bánja…” (Fischl Mónika, km. két táncos - Fitos Dezső koreográfiája)

Ábrahám Pál: Viktória – „Tyúkocskám!”  (Oszvald Marika, Peller Károly, balettkar)

Huszka Jenő: Erzsébet – „Délibábos Hortobágyon egy kis kurta kocsma van…”  (Szendy Szilvi, Laki Péter)

Finálé - Kálmán Imre: Csárdáskirálynő  „Húzzad csak kivilágos virradatig!...” (Az összes közreműködő énekes, táncos)


4042 Búbánat 2019-08-20 18:21:11 [Válasz erre: 4037 Búbánat 2019-08-12 19:40:47]

Budavári Palotakoncert - 2019 augusztusa

Tegnap este láthattuk a Duna TV-ben  az operett-gála felvételének I. részét

Amire emlékszem  a koncertből az különösen két értékes operarészlet volt, nívós előadásban kaptuk.

A műsorból (az elejét nem láttam, később kapcsolódtam be a közvetítésbe):

Kacsóh Pongrác: János vitéz – Iluska dala (Bordás Barbara)

Johann Strauss: Egy éj VelencébenLagúna-keringő (Vadász Zsolt)

Fényes Szabolcs: MayaVidám kettős: „Galambom-bo-bom” (Dancs Annamari, Laki Péter)

Verdi: Traviata – Violetta nagy áriája, I. felv. (Fischl Mónika, km. Ninh Duc Hoang Long – háttérből énekhangja) (olasz nyelven)

Delibes: Lakmé - Virág-duett , I. felv.  – Lakmé és Mallika kettősét Fischl Mónika és Bordás Barbara adta elő (francia nyelven)

Volt  még: Ábrahám Pál Viktória c. operettjéből a Honvéd banda szól a Stefánián” c. vidám jelenet,  meg egy Huszka-operettdal is...

Fellépett:  Oszvald Marika, Szendy Szilvi, Dancs Annamari, Fischl Mónika, Bordás Barbara, Peller Károly, Laki Péter, Ninh Duc Hoang Long, valamint a XI. Nemzetközi Lehár Ferenc Operett Énekverseny különdíjasai: Faragó Alexandra és Dénes Viktor. 

Az I. rész zárásaként Lehár: A víg özvegy – Grisette-dalt  + Offenbach: Orfeusz az alvilágban – kánkánt adták elő a Budapesti Operettszínház énekművészei, tánckara.

Az Operettszínház Zenekarát  Pfeiffer Gyula vezényli.

Ma 20.05 – 21.00 között láthatjuk a Duna TV-ben felvételről a II. részt


4041 Búbánat 2019-08-19 11:27:25 [Válasz erre: 4040 IVA 2019-08-19 04:52:21]

https://www.pictame.com/media/2112337465795982373_7931400153

Nem tudom, ez a fotó kisegít-e bennünket a név vagy a személy beazonosításában -  Kiss Diána vagy Kiss Diána Magdolna énekelte vajon Stázit a Margitszigeten?...

Itt a fotón látható Kiss Diána Szilvia lesz ősztől az Operettszínház  Csárdáskirálynő előadásaiban:


4040 IVA 2019-08-19 04:52:21 [Válasz erre: 4038 IVA 2019-08-13 03:38:57]

Privát üzenetben arról tájékoztattak, hogy Kiss Diána és Kiss Diána Magdolna nem ugyanaz a személy. Sajnos egyelőre sem az Operettszínház honlapja, sem a Google nem segített abban, hogy Kiss Diána arcát és adatait is megismerjem.
Hivatkozott hozzászólásom tartalmát mindenesetre visszavonom.


4039 Búbánat 2019-08-14 08:56:49

Múltidéző

Déryné Színház - Oscar Straus: Varázskeringő

Produkciós cím : Varázskeringő
Eredeti cím : Ein Walzertraum
Műfaj : Zenés
Bemutató dátuma : 1976.01.09
Társulat : Állami Déryné Színház
Társulat helye: Budapest
Színház : Állami Déryné Színház
Színház helye: Budapest
Szerző : Dörmann, Félix
Jacobson, Leopold
Alapszöveg írója : Müller-Einigen, Hans
Fordító : Mérey Adolf
Zeneszerző : Straus, Oscar
Dalszövegíró : Bedő István
Gyökössy Zsolt
Szereposztás : XIII. Svakim Joakim: Nyerges Ferenc
Helena, XIII. Svakim Joakim lánya: Szatmári Olga
Niki, hadnagy: Kozma Pál (szerepkettőzés)
Niki, hadnagy: Szatmári Sándor (szerepkettőzés)
Guszti, Niki bajtársa: Balogh Béla
Lothár gróf: Hetés György
Friderika, főkamarásnő: Szántó Margit
Wendolin, miniszter: Knapcsik József
Sigismund, főlakáj: Szatmári Sándor (szerepkettőzés)
Sigismund, főlakáj: Kozma Pál (szerepkettőzés)
Franci, egy női zenekar karmestere: Katona Juli
Cintányéros Fifi: Mártonffy Mária
Hegedűs Ancsi: Török Sarolta
Bőgős Lizi: Mátyus Emmi
Bognár Éva (táncos)
Mézes Vivi (táncos)
Krakker János (táncos)
Rendező : Lacina László
Karmester : Lukács Lóránt
Koreográfus : Szöllösi Ágnes m.v.
Bábtervező :  
Díszlettervező : Kállai Judit
Jelmeztervező : Rimanóczy Yvonne
Dramaturg :  

4038 IVA 2019-08-13 03:38:57 [Válasz erre: 4035 Búbánat 2019-08-12 11:21:56]

Kiss Diána Magdolna Szilviát is énekelte már vidéken (talán Komáromban), és az Operettszínház honlapja is igéri felléptetését a főszerepben is.


4037 Búbánat 2019-08-12 19:40:47

Bordás Barbara: „Fontos az együttrezgés”

Írta: Papp Timea

Papageno.hu - 2019. augusztus 1.

A Budapesti Operettszínház művészével magánéletről és karrierről, az elmúlt évad kihívásairól és az előtte álló feladatokról, operettről és operáról is beszélgettünk a Budavári Palotakoncertek apropóján.

 

[...] 

"– Mit hallhat tőled az Oroszlános udvar közönsége?

– A János vitézből Iluska, A cigánybáróból Szaffi dalát, A víg özvegyből pedig a Pavilon-duettet adjuk elő Ninh Duc Huang Longgal. Dubaiban sosem énekeltünk együtt, hiszen a darabban nem vagyunk partnerek. Így a közös muzsikálás azért lesz különleges, mert ebben a duettben nem a megszokott szerepemben, Hannaként lépek színpadra, hanem a partnere, Valencienne leszek. Lesz még egy különlegesség, a Lakmé Virág-duettje, amit Fischl Mónikával fogunk előadni. Ezt nagyon várom, hiszen ritkán adatik meg, hogy Mónival együtt énekelhessünk. A legtöbbször egymást váltjuk az előadásokban. A férjemmel, Boncsér Gergellyel is lesz közös dalunk, a Szív duett, ami különösen kedves számomra, mert az esküvőnk előtti hónapokban próbáltuk A mosoly országa című előadást. Ezen a gálán ketten vagyunk szopránok Mónival, és nagyon komoly, szép és színes feladataim lesznek: a Szaffit és a Virág-duettet még nem énekeltem, az Iluskát a jövő évadra tanulom, a Pavilon-duett szintén új.

– A Lakmé, de A víg özvegy, a János vitézA cigánybáró is operaénekesi repertoár része lehet. Előbb-utóbb műfajváltásra is számíthatunk?

– Idén valóban több operai feladatom volt. Közreműködtem a Hatszín Teátrum Operabeavatójában. Dinyés Dániellel már korábban is dolgoztunk együtt a Müpa gyerekeknek szóló operabeavatóján, illetve A víg özvegyben, a Kékszakállban és a Mayában is. A beavatókkal párhuzamosan a Co-Opera Figaro házassága című produkciójában is megkaptam Suzanne szerepét. Jövőre Göttinger Pál rendezésében  egy szegedi Puccini bemutató vár rám olasz nyelven, a Hatszín Teátrumban pedig a Don Giovanni lesz a téma, ahhoz Zerlina és Donna Elvira szerepeit tanulom. Az Operettszínház marad továbbra is a fő irány, ahol szerencsére a jelenlegi vezetés is támogat a fejlődésben, de

szeretnék kalandozni, kipróbálni magam olyan opera- vagy egyéb más szerepekben is, amelyek esetleg rám várnak.

– Milyen kihívást jelent számodra az opera?

– Elsősorban énektechnikait. Nagyon leegyszerűsítve mondok egy példát: míg az operában arra kell törekedni, hogy a lenti és a fenti lage ugyanolyan erős legyen, minden hang egy színben szóljon, a magas hangok ne ugorjanak ki, addig az operettben viszont épp ezek számítanak dobbantónak, ezeknek kifejezetten erősnek kell lenni. Van néhány operett, ami operaházak repertoárján is szerepel, például A víg özvegy vagy a Denevér. Ebben a grand dame-ok a klasszikus képzettségű énekesekhez közelebb állnak, mert nincs tánc, kevés a szöveg, viszont operai hangképzést, formálást követelnek az énekelnivalók. A víg özvegyben Hanna belépője vagy a finálék bizonyos helyeken olyan lagékban vannak, ami egy operettprimadonnának nem minden esetben kényelmes, sokat kell rajtuk dolgozni, vagy a Denevér csárdása szintén nehéz megoldanivaló. Az energiákat ezért másképp kell beosztani a teljes darabot illetően, amihez fölényes technikai tudás szükséges. Egy operettprimadonnának ezzel szemben jóval többfélét kell énekelni, ráadásul ott a Csárdáskirálynő vagy a Marica grófnő, amiben a játszani- és táncolnivaló mellett elég sok a próza is.

– Az Operettből, a színházból és a műfajból mit tudsz átvinni egy operaprodukcióba?

– Egy másféle gondolkodást, ami egy jó rendezővel és egy jó zenei vezetővel nagyon termékenyen tud működni az alkotófolyamatban, mert figyelembe veszi az egyéniségemből, a tapasztalatomból azt, ami nem sérti az opera hagyományait, hanem előreviszi. Az előadásnak, az én – Operettszínházból, operettekből átvitt új, számukra esetleg szokatlan – szemléletem akár az előnyére is válhat."

[,,,] 

"– A gálán énekled a János vitézből Iluska dalát, ami már a jövő évad bemutója. És ha már szokatlan szemléletről beszéltünk: egy koreográfus, Bozsik Yvette lesz a rendezője.

– Nagyon várom már ezt a közös munkát, és nagyon kíváncsi vagyok. Azt gondolom, egy táncosnak sokkal nehezebb dolga van, mint egy énekesnek: csak a testével, az arcával, a mozdulataival tudja kifejezni az érzelmeket.

Ha a koreográfus jól végzi a dolgát, és a színész erre vevő, a zenével, a szöveggel együtt ezerszer kifejezőbb, szívig hatolóbb tud lenni egy dal vagy egy előadás.

Azért is várom még ezt a bemutatót, mert Bodrogi Gyula játssza a Francia királyt, akivel a Háry Jánosban már dolgoztunk együtt, ami hatalmas élmény volt. Érdekes módon előadásban egyetlen beugrás kivételével még Oszvald Marikával sem játszottunk együtt, úgyhogy azt is nagyon várom, hogy vele együtt próbáljak. Mindezek mellett egy egészen furcsa helyzet is előáll: ez lesz az első olyan előadás, hogy Fischl Mónikával nem váltjuk egymást, hanem egy előadásban leszünk színpadon – sajnos, nem egyszerre, mert a Francia királylánynak és Iluskának nincs közös jelenete. Már nagyon vártam, hogy legyen egy ilyen előadás.

– Ezek szerint az a sztereotípia, hogy a primadonnák versenyeznek, fúrják egymást, csak operett-történeti könyvekben igaz.

– Móni nagyon vagány csaj, neki is van egy kislánya, mindkettőnk férje szakmabeli, tehát nagyon sok közös pontunk van. Korábban a primadonnák a színházban élték az életüket, elérhetetlen nőideálok voltak, a színházak sztárjai és rájuk vette a jegyet a közönség. Ez mára megfordult, ma többnyire a hölgyek járnak színházba és a bonvivánokra veszik a jegyet. De komolyra fordítva a szót: ha egy színház vezetősége mindenkit megbecsül a maga tehetségéhez, korához, tapasztalatához mérten, jó a kapcsolat az azonos szerepkört játszók között is. Nálunk erre odafigyelnek, és ha valaki helyén tudja kezelni a ranglétrát, és arra koncentrál, kitől, mit tanulhat, miben tud fejlődni, akkor ebből nem lehet gond, maximum előnyt kovácsolhatunk."


4036 Beatrice 2019-08-12 12:22:48 [Válasz erre: 4035 Búbánat 2019-08-12 11:21:56]

Ezek szerint én is tévedtem, melyért a művésznők elnézését kérem.

Nem történt volna meg a tévedésünk, ha a helyszínen osztogatott brosúrában feltüntették volna, hogy melyik előadásban ki énekel, és nem csak a két szereposztást. Így azonban azt hittük, hogy minden résztvevőt tekintve az első szereposztást látjuk.

A tényleges szereposztás a honlapon található meg.


4035 Búbánat 2019-08-12 11:21:56 [Válasz erre: 4034 Búbánat 2019-08-11 20:43:14]

Helyesbítenem kell: a margitszigeti Csárdáskirálynő szombati előadásán nem Bojtos Luca, hanem Kiss Diána játszotta-énekelte Stázit!

 Figyelmetlen voltam:  csak azt konstatáltam, hogy az első szereposztást látom... A jövőben fokozott figyelemmel fogom követni a nagyon tehetséges, szép hangú és rokonszenves művésznő, Kiss Diàna énekes-színészi pályafutását - aki megigézett most Stázi-alakításával!


4034 Búbánat 2019-08-11 20:43:14 [Válasz erre: 4032 Beatrice 2019-08-11 18:23:22]

Laki Péter  - Kaucsiánó Bóni gróf szerepében - a "motorja" volt az előadásnak... Nekem is nagyon tetszett Stáziként a fiatal, igen tehetséges Bojtos Luca, aki már tavaly Offenbach Kékszakálljában is bizonyított az Operettszínházban: Fischl Mónika és Laki Péter mellett neki is hatalmas sikere volt!  Vadász Zsolt mint bonviván, Edvinként most sem nyerte el a tetszésemet; jó kiállása van, de az erőltetett, forszírozott tenorját továbbra sem szeretem.  

Ugyanakkor: a Csárdáskirálynő operettért, mint zenés színpadi darabért, soha nem rajongtam, nem lelkesedtem, és most sem kedveltem meg Kálmán Imre korszakos művét. Még ebben az "eredeti" változatában sem.

Egyedül az az 1968-as rádiófelvétel vonzott és vonz a mai napig a darab zenéjéhez, amelyben - az 1954-es operettszínházi, átdolgozott változatot alapulvéve - Szilvia énekszólama Házy Erzsébet tündökletes szopránján csendül fel,  a többi szerepet pedig kiváló operaművészek (Korondy György, Palócz László) és operettlegendák (Zentay Anna, Rátonyi Róbert, s persze a Honthy Hanna - Feleki Kamill-páros)  tolmácsolásában halljuk, az MRT Énekkarának és Szimfonikus Zenekarának a közreműködésével. (A karmester: Sebestyén András, a rendező: Cserés Miklós dr.)

Évtizedekig jól megvoltam Csárdáskirálynő nélkül, úgyhogy most ennyi elég is volt belőle; ki tudja, kíváncsi leszek-e rá a későbbiekben, az újabb beállókra, vagy egy még újabb rendezésre, a Nagymező utcai teátrumban...


4033 smaragd 2019-08-11 18:31:18 [Válasz erre: 4032 Beatrice 2019-08-11 18:23:22]

Örömmel olvastam! Szép nyári este volt, gondolom ott is.


4032 Beatrice 2019-08-11 18:23:22

Nem vagyok operettrajongó, de a tegnapi estére beütemeztem magamnak a Csárdáskirálynőt a Margitszigeten, hogy ezt a  művet egyszer élőben is lássam. 
A címszereplővel, Fischl Mónikával nagy szerencsém volt. Vérprofi, nagyszerű hangi és színészi adottságokkal. Mivel az előadás előtt kicsit utánaolvastam, tudtam róla, hogy operát is énekel, így eleve bizonyos elvárásokkal ültem be a nézőtérre, és ezeket a várakozásokat meg is haladta. A belépőjében még nem, mintha lett volna egy kis bemelegedési szakasz, ami után viszont nagyon jól énekelt. Hangi és színészi alakítás tekintetében is nagyon szerethető, méltóságteljes, jelentős figurát hozott, mindvégig magas hőfokon.
Üde színfolt volt még - hangi értelemben is - Bojtos Luca Stázija.
A szinte teltházas előadás nagy sikert aratott a színvonalas nyáresti szórakozásra vágyó nézők körében.


4031 Búbánat 2019-08-08 15:19:57

Huszka Jenő: Lili bárónő – Kvártélyház - Zalaegerszeg

 

Egy irányítottan kaotikus, abszurd és groteszk fogócska

Mno.hu - 2019. AUGUSZTUS 6. KEDD 06:55

A LILI BÁRÓNŐ KÖNNYED NYÁRESTI KIKAPCSOLÓDÁS, NAGYSZERŰ ALAKÍTÁSOKKAL

/Juhász Kristóf/

„– Abbahagytam a lovaglást. Beszéltem a lóval, és megbeszéltük, hogy többet nem ülünk egymásra. Clarisse! Én igazán nem kellek magának ló nélkül? – a felemelő szerelmi vallomás lehetne Karinthy, Rejtő vagy Monty Python is, de természetesen Galambos Frédi mondja Sasváry művésznőnek Huszka Jenő és Martos Ferenc Lili bárónőjében (átdolgozta Gádor Béla és Darvas Szilárd), ahogy az operettrajongók bizonyára rögtön ki is találták, és nem is értik, mit marháskodik megint a szerző.

Pedig bizony a zalaegerszegi Kvártélyház (az ország egyik legjobb hangulatú szabadtéri színháza, valami nagyon egyéni, kalandos ízű miliővel, amit már magából a kvártély szóból is kihall, akinek van füle rá) friss, nyári produkciója Tompagábor Kornél rendezésében abszurdtól és groteszktől sem ódzkodó, burleszkszerű helyzetekben fickándozó operett.”


4030 Búbánat 2019-08-05 17:48:09

Lesz beszámoló itt a várbeli Palotakoncertről? 

Tegnapi estémet a koncert idején a Margitszigeti Szabadtéri Színpad nézőterén töltöttem: a két verista opera előadására szólt az előre megváltott jegyem.  


4029 joska141 2019-08-03 21:29:44

Felhívom minden érdeklődő szíves figyelmét, hogy a "Ma este színház" honlapján - érthető módon - az augusztus 4-i, esőnapi - Budavári Palotakoncertre jóval több jegy kapható, mint az eredeti augusztus 2-i időpontra. Gondolom, más kötött programok miatt többen visszaváltották a jegyeket. Még kezelési költséggel is lényegesen olcsóbb, mintha este a pénztárnál vennék meg a látogatók.


4028 joska141 2019-08-03 11:55:42 [Válasz erre: 4027 Búbánat 2019-08-03 11:21:10]

Tisztelt "Búbánat"! Természetesen senki sem akarok lebeszélni a vasárnapi Par/Baj részvételről. De felhívom a szíves figyelmet, hogy érdekes látvány lesz a láthatósági mellényt viselő díszletmunkások csoportja, akik a Parasztbecsületben a falusi házakat ide-oda tologatják előadás közben.


4027 Búbánat 2019-08-03 11:21:10 [Válasz erre: 4026 zenebaratmonika 2019-08-02 19:50:57]

A vasárnapi esőnapon a Várbeli operettgála esti kezdése meg ütközni fog a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon előadásra kerülő Mascagni + Leoncavallo operákéval...

(Esőt már nem jeleznek akkorra...)


4026 zenebaratmonika 2019-08-02 19:50:57 [Válasz erre: 4024 Búbánat 2019-08-02 19:12:18]

Az miért jó, ha ingyenes. Persze a lakosoknak jó, de a színháznak nem annyira.

A mai palotakoncert elmarad, vasárnap lesz megtartva. A kérdés mi van akkor, ha holnap is esik este...


4025 Edmond Dantes 2019-08-02 19:30:00 [Válasz erre: 4023 zenebaratmonika 2019-08-02 18:45:28]

A színházat fenntartó önkormányzat ill. polgármester pártállása és a kecskeméti színigazgató politikai és pártszimpátiája alapján nem hinném, hogy betiltás történt Pécsett. Már Kecskeméten se mutattak volna be olyant...Mostanában nem betiltják hanem inkább kitiltják technikai okokra hivatkozva lemondják persona non grata művészek vendégszereplését, beszélgetős műsorukat itt-ott vagy letiltják nem kerülnek műsorba a számaik, produkcióik a független közmédiában. Konkrét példák belinkeléséhez lusta vagyok.


4024 Búbánat 2019-08-02 19:12:18 [Válasz erre: 4023 zenebaratmonika 2019-08-02 18:45:28]

Igen, a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház által üzemeltetett Rózsakert Szabadtéri Színpadon is láthatjuk a Kecskeméti Katona József Színház produkcióját: az Állami Áruház című operettet 2019. augusztus 14-én, szerdán 20.30 órai kezdettel láthatja a közönség, de a nyíregyházi lakosok részére, előzetes regisztrációval, ingyenes belépést biztosítanak:

Részletek itt: http://www.moriczszinhaz.hu/2019/07/ingyenes-lesz-az-allami-aruhaz.html

 Kecskeméten a 2019/2020-as évadban továbbra is műsoron marad a darab:

Május 1-jén és 4-én az eredeti bemutató helyszínén, a Kelemen Kamaraszínházban, május 23-án és 30-án pedig a 122 éves Katona József Színház nagyszínpadán játsszák az Állami Áruházat.


4023 zenebaratmonika 2019-08-02 18:45:28 [Válasz erre: 4022 Búbánat 2019-08-02 17:04:43]

De lesz még máshol is előadás? Ezt nézd meg....

Pécsen lehet nem vitték a jegyeket, vagy az ottani polgármesternek nem tetszett.


4022 Búbánat 2019-08-02 17:04:43 [Válasz erre: 4021 zenebaratmonika 2019-08-02 16:44:28]

Nézzük csak:

„Negyvennégy év után megint egy előadás betiltásáról suttognak”

A Kecskeméti Katona József  Sznház 2019 februárjában bemutatott Állami Áruház című operettjének vendégjátékai:

Pécs Kodály Központ – 2019. június 12.  - Felfüggesztve

Városmajori Szabadtéri Színpad - 2019. június 18.  – teltházzal játszották

Veszprémi Petőfi Színház – 2019. június 20.  (II. Rátonyi Róbert Operettfesztiválon) – tudomásom szerint teltházzal ment az előadás.

Nem fér a fejembe, ha Pécsett betiltották(?) – volna - az operett játszását, a másik két helyen  - hat ill. nyolc nappal később – miért engedték megtartani az előadást ?  Van vagy nincs összefüggés a Pécsen történtekkel?


4021 zenebaratmonika 2019-08-02 16:44:28 [Válasz erre: 4020 Búbánat 2019-08-02 16:28:02]

Most az idén a Városmajori Szabadtérin feltett Állami Áruházat akarják betiltani vagy a margitszigeti Csárdáskirálynőt, vagy mindkettőt, vagy egyiket sem? Úgy értelmeztem, hogy az Állami Áruház túlzottan kritizálta a mai rezsimet és ez nem tetszett egyeseknek.... megyünk vissza a pártállamba tényleg.

Az operettszínházat úgy néz ki nem érdekli, hogy ma estére 90% esőt jeleznek, árulják a jegyeket a ma esti palotakoncertre....16.44-kor is...ezek se tágabb látókörűek a balatonfüredi Annabál szervezőinél, hisz ott is 90% eső és vihar volt előrejelezve de azért a szabadban megterítettek.... mintha az időjárás alkalmazkodna hozzájuk, de hát mindketten tévednek.... ez egy súlyos baklövés.


4020 Búbánat 2019-08-02 16:28:02

Egy két hónappal ezelőtt született cikkről:

A Csárdáskirálynő Margitszigeti Szabadtéri Színpadon bemutatott új, vihart – egy kanál vízben -  kavaró Vidnyánszky-rendezése után már a szemem sem rebbent, amikor elolvastam az Index.hu írását egy másik régi operett-darab politikailag motivált(?) színpadra állításáról, illetve oda se kerüléséről; hihetetlen, hogy az „írásmű” szerzője mi mindent tud/képes bezsúfolni egy recenzióba, no meg „időszerű” mondanivalókat tulajdonítani a háttérbeli hivatali döntéseknek: gördülékenyen fűzi mondatokká szavai sorát az ötvenes években hatalmas sikert aratott és most több évtized után a feledés homályából  előbányászott  „munkásoperett” kecskeméti bemutatója illetve a darab pécsi (POSZT) be nem mutatása kapcsán:

https://index.hu/kultur/2019/06/01/allami_aruhaz_kecskemet_poszt_operett_pecsi_orszagos_szinhazi_talalkozo_katona_jozsef_szinhaz/

Negyvennégy év után megint egy előadás betiltásáról suttognak

/Kovács Bálint - index.hu/

"– Egyetlen korcsolyával nyerték meg a munkaversenyt!

– Egy korcsolyát vettek?

– Egy párt.

– Ilyen ez a rendszer!"

"Az ember nem akar leírni olyan mondatokat, hogy „ott tartunk megint, ahol 1975”-ben, de azért finoman szólva is ironikus, hogy több mint negyven év után az emberek egy része megint az Állami Áruház című operett és a fennálló politikai rendszer viszonyáról gondolkodik.

A Kecskeméti Katona József Színház előadását meghívták ugyanis a Pécsi Országos Színházi Találkozóra (POSZT), aztán egy teljes hónappal az előadás előtt a szervezők hirtelen közölték , sajnos nem fogytak elég jól a jegyek, úgyhogy az előadást mégsem tartják meg. Ami furcsa, illetve sokaknak inkább gyanús volt: miért kellett volna már egy hónapra előre olyan jól fogyni a jegyeknek? Miért nem merült fel, hogy inkább áthelyezzék a hatalmas térből egy kisebbe az előadást? Miért állították azt egyes nézők, hogy ők korábban a jegyvásárláskor úgy látták, hogy valójában nincs már olyan sok eladó jegy?

BIZTOS NINCS EZ ÖSSZEFÜGGÉSBEN AZZAL, HOGY AZ ELŐADÁSBAN MUTATJÁK ORBÁN VIKTOR ARCÁT IS?

Hiába, az ember gyanakvóvá válik, ha ugyanarról a városról van szó, ahol korábban még csak nem is titkoltan politikai cenzúra miatt tiltottak le egy előadást, amelyben szerepelt Alföldi Róbert. A POSZT mindenesetre hamar közölte, természetesen szó sincs politikai okokról, és egy olyan teljesen abszurd intézkedést hoztak, hogy ha hatszázan megosztják az erről szóló bejegyzést, és hatszázan emailt írnak arról, hogy szeretnének jegyet venni a pécsi Állami Áruházra, akkor újra megnyitják a jegyértékesítést – de ez persze nem történt meg. Szerintük így bebizonyosodott, hogy csakis üzleti döntésekről van szó, a gyanakvók szerint meg így könnyen a közönségre lehetett fogni a betiltást. Hogy melyik oldalnak van igaza, az sosem fog kiderülni, az állítások mindkét oldalon ellenőrizhetetlenek. Hitkérdés."

[...] 


4019 zenebaratmonika 2019-08-02 14:33:05

Na a mai palotakoncert úgy nézem eső miatt törölve lesz, a köpönyeg szerint innentől reggel 7-ig esik.... kérdés mikor van az esőnap...


4018 zenebaratmonika 2019-08-02 14:07:50 [Válasz erre: 4017 joska141 2019-08-02 13:34:40]

Milyen életszínvonal emelkedésről beszélsz... a fizetések maradnak és a nyugdíjak ugyanott, az árak viszont nőnek egyre jobban.... 8400 Ft az nagyon sok egy hátsó szélső jegyért, ezért nem fogy. Példa erre, 1.8% nyugdíj emelésre és 0% béremelésre (az enyém ennyi volt...) jön 4.5% infláció.


4017 joska141 2019-08-02 13:34:40 [Válasz erre: 4011 Búbánat 2019-07-22 11:18:28]

Tisztelt „Búbánat”! Köszönöm a 4011.számú hozzászólásában közzétett értékes gondolatait, amelyekkel nem lehet nem egyetérteni. Egyik mondatát idézem:

„Azzal nincs semmi bajom, ha a médiában hírverést, előzetes "reklámot" kap valami - ha korrektül, akár kissé elfogultan, de felhívja a figyelmet valami értékesre, érdeklődésre számot tartó eseményre - mégha vehemensnek, olykor túlzottnak tűnne”

Sajnos a Budavári Palotakoncert esetében – amiből párbeszédünk kiindult – ez az előzetes reklám nem igazán bizonyult teljesen hatékonynak. A „Ma este színház” honlap a mai előadásra féláron (+kezelési költség) kínálja a jegyeket, hasonlóan az előző évi gyakorlathoz.

A teljesség érdekében meg kell említeni, hogy a mostani előadások jegyár struktúrája már tükrözi a jelen gazdasági növekedés és ezzel összefüggésben az életszínvonal emelkedés hatását. A legolcsóbb teljes áru jegy 8.400 Ft!!!

Még egy zárójel: A nagyon sok fórumon előre és utólag egekbe emelt, magyar operettet megújító, szigeti Csárdáskirálynő következő 2 előadására is még mindig kapható kb. 200-200 jegy!


4016 zenebaratmonika 2019-08-02 10:09:26 [Válasz erre: 4012 Búbánat 2019-07-28 10:48:59]

Szia, én akkor pont Füreden nyaraltam pár napot. A két operagálán kint voltam, aztán odamentünk az Anna bálra is, messziről láttam Kálmán Imre lányát beszélni, 9-kor átmentünk egy borozóba, de ott már lehetett látni, hogy szakad az eső, tehát onnan elmentünk...

Mi lett a teritékkel, összetörtek a tányérok? Nem értem miért tették annyira ki az asztalokat, és amikor látták, hogy esni fog rögtön be kellett volna vinni a teritéket. Az ételek is kint voltak, állítólag nem vitték be azokat az eső előtt. Abból maradt valami?

Mindenesetre az egész egy felelőtlen szervezés volt. A kivetítőn és a Duna tévén nem volt közvetítés. Az se tudom, hogy megtartották e az operettgálát végül, de szerintem ha volt is, csak a báli közönség láthatta. Elvileg 22.30-tól lehetett volna nézni a kivetítőn a Gyógy téren felállított fehér székeken, de nyilván az esőben nem ült le senki azokra, másrészt nem is volt vetítés úgy tudom.

A bevonulást azt láttam, szép volt, mindenki korabeli ruhában volt.


4015 joska141 2019-07-30 21:46:13

Mai napon végre egy összefoglaló ismertetés jelent meg a Csárdáskirálynő régi/új verziójának margitszigeti előadásáról:

https://www.origo.hu/kultura/20190730-a-nagy-sikeru-uj-csardaskiralyno-rendezes-augusztusban-a-margitszigeten.html?utm_source=hirkereso

A rendkívül alaposan, nagy tárgyismerettel íródott cikk utolsó mondatából idézek:

„augusztus második hétvégéjén még lehetőség van megnézni egyedi körülmények között a Margitszigeten”.

A mai jegytérképek szerint, mind a két napra 150-200 jegy még kapható. Sajnos csak a hátsó sorokban vannak szabad jegyek, így a „mesevilágot teremtő díszletet” a „monarchiás idők eleganciáját megidéző jelmezeket” valamint a „szuggesztív színpadi világot” onnan nem lehet teljes egészében élvezni.

De bepótolható, hiszen szeptembertől, mint egyetlen operettet, a Budapesti Operettszínház is játékrendjébe illeszti.


4014 Búbánat 2019-07-29 11:32:12

KVÍZ: Mennyire ismeri az operett világát?

Fidelio - 2019.07.27. 10:45

Szerénytelenül bevallom. „első nekifutásra” a feltett  összes kérdésre helyes választ adtam.(Egyébként nagyon könnyű kérdések voltak.)


4013 Búbánat 2019-07-28 10:54:20 [Válasz erre: 4012 Búbánat 2019-07-28 10:48:59]

Káel Csaba: Komolyan veszem az operettet

/Balatonfüred.hu - 2019. július 22./

"– Operett műsort rendez a bálra. Még vendégként döntötte el, hogy ez a műfaj lehet alkalmas a báli hangulat felpezsdítésére?

– Az Anna-bál helyszínének nagy erénye a díszes bálterem, ugyanakkor ez be is határolja a lehetőségeket: ekkor jött az ötlet, hogy nyissunk a park felé, hiszen varázslatos hangulata van. Zoób Kati divattervezővel sokat gondolkodtunk azon, milyen izgalmas lenne kilépni a bálteremből, kiszabadulni a parkba, és ott valamilyen egyedi produkcióval tovább színesíteni az eseményt. Gondolkodtunk, mi lehetne ez – természetesen figyelembe véve, hogy ez egy könnyed, szórakozást ígérő esemény, nem lehet túlságosan megterhelni -, így merült fel az operett műfaja. Ez a műfaj arra termett, hogy szórakoztasson. Tavaly szeptemberben rendeztem a moszkvai Bolsoj színházban egy Kálmán Imre estet, amely a legendás operaház évadnyitó előadása volt, úgy, hogy ott még soha nem játszottak operettet. Akkora sikere volt az előadásnak, hogy azt gondoltam, talán ezen a nyári estén, a balatonfüredi bálon is lenyűgöző hangulatot teremthet egy-egy operettdallam.

– Korábban azt mondta, hogy az operett csak akkor érdekli, ha operai eszközökkel van tele. Ez lesz majd az Anna-bálon is?

– Kálmán Imre legkiválóbb operettjeiből hangzanak majd el dalok, főleg a Csárdáskirálynőből, kiváló operaénekesek tolmácsolásában. Csak Magyarországon van ilyen kiváltság, hogy szinte kizárólag az Operettszínház játszik operettet. A világban ez másképp van, a New York-i Metropolitantől a bécsi operaházig, sok helyen adnak elő nagyoperetteket, komolyan veszik a műfajt, kiváló énekeseket hallani nagyzenekarok kíséretében. Én is komolyan veszem a műfajt: olyan lesz az előadás, mintha opera lenne, csak a vígabbik oldala. Az operettnek sajnos nincs itthon akkora terepe, mint például Ausztriában, ez a műfaj ugyan Bécsben virágzott, ám számtalan magyar zeneszerzőre lehetünk büszkék. Kálmán Imrének például Bartók Béla volt az osztálytársa, ugyanaz volt a mesterük. Tulajdonképpen nem is fogjuk fel itthon, mekkora világsztár volt Kálmán Imre és mennyi mindent köszönhetünk neki. Rengeteg melódiáját ismerjük, közkinccsé váltak, beépültek a magyar nyelvbe és gondolkodásba.

– Itt lesz a bálon a zeneszerző lánya Kálmán Yvonne.

– Igen, ez megkoronázhatja az előadást. Yvonne soha nem járt még az Anna-bálon, nagy nemzetközi tiszteletnek örvend, van rá esély, hogy külföldön is elmeséli majd, milyen az Anna-bál."

"Szeretek új dolgokat kipróbálni, hiszem, hogy mindig kell újítani valamit. Ám az operettet nem tartom ennyire új iránynak a pályámon, a kreatív, rendezői folyamat az opera és operett műfaj esetében is hasonló: véleményem szerint az opera vidámabb verziója, persze csak akkor, ha magas színvonalon állítják színpadra. Rettenetesen szellemes dolgokat, izgalmas megoldásokat lehet találni az operettekben. Rendeztem Offenbachot (Megjegyzés: Orfeusz az alvilágban - Müpa, 2015), legutóbb Sanghajban pedig Lehár Ferenc egyik leghíresebb művét, A mosoly országát (Megjegyzés: itthoni bemutató a Müpában volt, 2019. február 1.). Kilencven éve írta Lehár, Kínában most mutatták be először, holott a kínaiakról szól. Olyan ereje volt a bemutatónak Sanghajban, hogy a főkonzul úr megjegyezte, még nem látott pityergő kínaiakat színházban. Az előadás megmutatta, lehet ezzel a műfajjal is katartikus élményt adni."


4012 Búbánat 2019-07-28 10:48:59

Anna-bál esőben…

https://balatonfured.hu/2019/07/28/anna-bal-esoben-purgel-reka-a-bal-szepe/

Több mint 700 vendég volt a bálon, amelyre vacsora közben lesújtott a vihar, a Gyógy téri terítést illetve az utcabált elmosta az eső. A báli hangulatot azonban nem rontotta el az időjárás, a tánc és a program a bálteremben folytatódott.

A bál díszvendége a híres zeneszerző, Kálmán Imre lánya, Kálmán Yvonne volt, aki Mexikóból érkezett a bálra. Mint mondta, a Balaton nagyon közel áll a szívéhez, hiszen itt született édesapja, aki imádta a pesti és a balatoni lányokat is. Meghatódva nézte végig az édesapja szerzeményeit megszólaltató, Káel Csaba rendezte operett gálaműsort.

Tegnap éjjel 22.30 - 23.30 között meghirdetett műsor tervezett programja volt:

"A lányok, a lányok, a lányok angyalok..."

Operettgála Kálmán Imre műveiből

Közreműködnek a Magyar Állami Operaház szólistái, balettművészei és a Mendelsshon Kamarazenekar

Kriszta Kinga, Horváth István, Haja Zsolt, Erdős Attila

közreműködik a veszprémi Mendelssohn Kamarazenekar
művészeti vezető: Kováts Péter

vezényel: Ménesi Gergely

Az ördöglovas - nyitány
A csárdáskirálynő: Táncolnék a boldogságtól Horváth István, Kriszta Kinga
A csárdáskirálynő: 
A lányok, a lányok... - Haja Zsolt, Erdős Attila
A csárdáskirálynő: 
Sylvia belépője - Kriszta Kinga
Marica grófnő: 
Hej, cigány... Horváth István
A csárdáskirálynő: 
Jajj, cica - Erdős Attila
A csárdáskirálynő: 
Hajmási Péter, Hajmási Pál... - Haja Zsolt, Erdős Attila
Marica grófnő: 
Szép város Kolozsvár Kriszta Kinga, Haja Zsolt, Horváth István, Erdős Attila

A műsort színpadra állítja: Káel Csaba

A Müpa vezérigazgatója azt mondta,

„Balatonfüredhez és magához az Anna-bálhoz is rengeteg szép élmény fűz, többek között a bál első, világszerte nézhető televíziós közvetítését is én rendeztem. Fantasztikus ez a közel 200 éves hagyomány, és visszajáró vendégként büszkén és őszintén mondhatom,Európában is egyedülálló az esemény magával ragadó hangulata.Épp ezért gondolom fontosnak, hogy időről időre megújuljon az eseménysorozat: ennek szellemében született meg a rendhagyó operettest ötlete is. Kálmán Imre legismertebb műveiből – mindenek előtt a Csárdáskirálynő-ből – csendülnek fel majd dalok. A Mendelssohn Kamarazenekar mellett nagyszerű operaénekesek, kiváló táncművészek közreműködnek a produkcióban, és maga a helyszín is különleges. Zoób Kati divattervezővel közösen gondolkodva fogalmazódott meg a gondolat, hogy érdemes lenne kilépni a bálterem falai közül és zenével tölteni meg a varázslatos kertet, a parkot is. Kálmán Imre zenei zsenialitása, életműve nagy inspiráció számunkra: operettjeiből rengeteg zenei motívum és melódia már-már önálló életet él, rengetegen dúdolják itthon és az országhatárainkon túl, kincset érő zenei hagyomány ez.”


4011 Búbánat 2019-07-22 11:18:28 [Válasz erre: 4009 joska141 2019-07-22 06:53:53]

Kedves joska 141! 

Úgy gondolom, ne legyünk mindig rosszhiszeműek. Kapjon esélyt  jóhiszeműségünk is... Miért is ne? A tények persze (vissza)igazol(ód)nak - s akkor bátran levonhatjuk a következtetéseket; persze nem olyan írásművekből, amelyek előre, a medve bőrére íródtak és íródnak...

(De attól sem vagyok boldog, amikor érzékelem, hogy egy-egy cikk a fehéret feketének és ellenkezőleg: a feketét fehérnek kívánja (be)mutatni, s azokból hamis,  téves vagy elfogult következtetésekre jut, illetőleg spekulatív, olykor pejoratív ítéleteket sugall. Van, találunk, az ilyenekből is bőven...)

Azzal nincs semmi bajom, ha a médiában hírverést, előzetes "reklámot" kap  valami - ha korrektül, akár kissé elfogultan, de felhívja a figyelmet valami értékesre, érdeklődésre számot tartó eseményre - mégha vehemensnek, olykor túlzottnak tűnne, vagy amikor a megszólaltatott (köz)szereplő a maga dicséretét kidomborítja, ami talán rosszizű, szerénytelen - sőt sokak számára jelentéktelen "akció". Tudjuk, a pénznek és az érdeknek, no meg a hatalomnak  "mozgósító" ereje van...

Az érvényesülés megnyilvánulásai - annak módozatai és eszközei - egy határig mindenesetre méltányolandóak, tűrendőek – elviseljük.

A tehetséget, a valamiben ktűnőket, a jókat - ha látunk, tudunk ilyet - elismerjük. Utólag. 


4010 Edmond Dantes 2019-07-22 08:36:31 [Válasz erre: 4008 IVA 2019-07-22 03:31:13]

Nem ismerem egyik rendezőt sem, de úgy hiszem, Kovalik Balázsnak megvan a saját művészi koncepciója és meglesz akkor is, ha netán Wilde-ot rendez valahol, valamikor. Vidnyánszky Attilának pedig van már legalább egy olyan rendezője, aki 1/1 újrahasznosítva saját korábbi Shakespeare-rendezését adta el a nagyérdemű pesti (előtte a gyulai) közönségnek, ami a Revizor legalábbis udvarias megfogalmazásában "Vidnyánszky Attila sokfelé hangoztatott nemzetközi kapcsolatait is sajátos fénytörésbe helyezi." Jó tudni, hogy van érzéked klasszikusok újragondolásához. Némely operai és operettszövegkönyv és rendezés leporolásához ez a képesség igen hasznos lehetne, pl. a Csárdáskirálynő, ami veled jobb lehet mint a mostani új ;-)


4009 joska141 2019-07-22 06:53:53 [Válasz erre: 4006 Búbánat 2019-07-21 22:34:40]

Tisztelt Búbánat! Köszönöm nagyon korrekt válaszát. Természetesen lehet „jóhiszeműen” feltételezni az Ön által leírtakat. Ugyanúgy „jóhiszeműen” lehet feltételezni, hogy egy bemutató előtt több órával megírjuk az „óriási sikert”. Ugyanúgy „jóhiszeműen” lehet feltételezni, hogy Vidnyánszky Attila megújította a magyar operettet a Csárdáskirálynő bemutatásával. Ugyanúgy „jóhiszeműen” lehet feltételezni az eddigi nyilatkozatok alapján, hogy az augusztus 2-3-i Palotakoncert produkció megújítja a magyar gálaestet, az operett mellett az operával, néptánccal, népzenével.

Ennek a „jóhiszeműségnek” legjobb illusztrálása a belinkelt tudósítás az idei Palotakoncert sajtótájékoztatójáról:

https://szinhaz.org/zenes-szinhaz/operett/2019/06/15/elemi-szenvedelyek-az-idei-budavari-palotakoncerteken/

A résztvevők mintha arra törekedtek volna, hogy ki tud mélyebbet, nagyobbat mondani, amivel ezt a jövendő produkciót már előre az egekbe lehet emelni. Csak egy-két idézet:

„a kormányzat jó időben eldöntötte, hogy a közösségi és történelmi szakrális tereket élhetővé kell tenni, míves, mély tartalommal rendelkező kulturális eseményekkel kell megtölteni”

„a lelkünket felemelő események jelenjenek meg ezekben a terekben. Ennek a folyamatnak az egyik legkiválóbb képviselője a Budavári Palotakoncert-sorozat”

„a világon mindenhol figyelemmel követik mi történik Magyarországon az operett-játszás tekintetében”

„mellettünk áll a kulturális kormányzat, az agrárminisztérium”

„a magyar folklór, a néptánc tökéletesen alkalmas arra, hogy kiegészítse az operett kimívelt hangzását”

Külön kiemelték, hogy a Palotakoncert felvételét augusztus 20-án, Magyarország nemzeti ünnepén és hivatalos állami ünnepén sugározza a Kárpát medence és az egész világ magyarsága részére a Nemzeti Főadónak számító Duna Televízió.

Talán, talán….de nem folytatom, az ebből eredő következtetéseket mindenki saját maga vonja le.


4008 IVA 2019-07-22 03:31:13 [Válasz erre: 4003 Edmond Dantes 2019-07-21 10:10:55]

Nini, itt is egy hozzászólás, amelyben velem tuti, hogy nem vitatkozol. :-)
Oscar Wilde-ot szeretni nem kötelező. A gratulációt köszönöm. Kreatív ötletemet nyugodtan ajánlhatod valamelyik korszerű rendezőművész figyelmébe. Ajándékba küldöm. Vidnyánszky Attilának vagy Kovalik Balázsnak vagy más ilyeneknek. Egyre megy.


4007 IVA 2019-07-22 03:28:31 [Válasz erre: 4002 smaragd 2019-07-21 08:19:18]

Ha viszont az ember pénzt és időt áldoz ezeknek az előadásoknak a megtekintésére, leggyakrabban azzal szembesül, hogy az eredetinek szánt (vagy inkább eladni akart) rendezések mennyire nem eredetiek! Nem szolgálják a műveket, sokkal inkább ártanak azoknak, csupán egy divatdiktátum követelményét teljesítik.
Köszönöm, kedves Smaragd.


4006 Búbánat 2019-07-21 22:34:40 [Válasz erre: 4005 joska141 2019-07-21 21:54:58]

A lehetséges sikert (vagy mégsem) majd lemérhetjük a helyszínen ill. a televízió képernyője előtt - felvételről...

Ezt a cikket,  tegyük fel,  nem most írták meg, henem több mint két hete; akkor még helyes megfogalmazás lehetett a "négy hét múlva" megjelölés a szövegben. Ám az időben csúsztatott leközlésnél elfelejtették átjavítani a "négy"-et "kettő"-re...  Jóhiszeműen erre az eshetőségre gondolok...


4005 joska141 2019-07-21 21:54:58 [Válasz erre: 4004 Búbánat 2019-07-21 20:58:29]

Legalább a dátumokra ügyeljünk, ha már a jegyek nem olyan intenzíven fogynak:

Fidelio 2019.07.20. 15:30

 

Augusztus 2-án és 3-án, vagyis kicsit több mint négy hét múlva

Ha július 20-tól augusztus 2-ig "kicsit több, mint négy hét", akkor az előzetes, óriási siker is garantált.


4004 Búbánat 2019-07-21 20:58:29 [Válasz erre: 3947 Búbánat 2019-07-05 20:49:42]

A „Hazám, hazám”-áriát is elénekli Ninh Long a Palotakoncerteken

Fidelio

2019.07.20. 15:30

Augusztus 2-án és 3-án, vagyis kicsit több mint négy hét múlva újra Budavári Palotakoncerteket rendeznek, az operett legnagyobb nyári ünnepét. Az operettgála idén az Elemi szenvedélyek címet kapta, és ehhez méltó izgalmas műsort ígér. Mint azt már megszokhatta a nagyközönség, most is felcsendülnek majd az operettirodalom legnagyobb slágerei, többek között Kálmán, Lehár, Ábrahám örökzöldjei, ezek mellett lenyűgöző operamelódiákkal is készülnek közreműködőink, valamint a Fitos Dezső Társulat világhírű táncosainak köszönhetően népzenés és néptáncos motívumok teszik még színesebbé a gálaestet.

[…]

Újdonság a közönségnek, hogy több fiatal tehetség is lehetőséget kapott a szereplésre, köztük a Virtuózok komolyzenei tehetségkutató nyerteseként is megismert Ninh Duc Hoang Long, aki a Budapesti Operettszínház dubai A víg özvegy turnéja már összekovácsolt a társulattal, és a közönség nézők körében is nagy sikert aratott mint Rosillon. Long most számára új környezetben próbálhatja ki magát, amit már nagyon vár.

„Korábban sokszor voltam turistaként a Budai Várban, és mindig néztem, hogy milyen szép, miközben arra gondoltam, ha valamikor fel lehetne itt lépni, annak nagyon örülnék. És most már végre lehet, ez nagyszerű érzés! A Palotakoncerteken el fogom énekelni a Hazám, hazámat, a Pavilon-duettet és Violetta áriáját. Nagyon profi művészekkel vagyok körülvéve, ezért igyekszem, hogy én is minél ügyesebb legyek. Az operás vénám még egy kicsit erősebb, de dolgozom rajta, hogy az operett is legalább olyan jól menjen” - összegezte gondolatait a vietnámi származású bonviván.

A Lehár-énekverseny díjazottjai, Faragó Alexandra és Dénes Viktor is a Palotakoncertek színpadára áll, bebizonyítva, hogy reményteljes az utánpótlás a műfajban, és a fiatalok is méltó módon viszik tovább a hungarikumnak számító operett hagyományait.

„Ismertem korábban is a rendezvénysorozatot, azt is tudtam, hogy mindig óriási sikerrel megy. Több olyan augusztus 20-a volt, mikor magam is néztem. Nagyszerű érzés, hogy most én is részt vehetek benne, fantasztikus kollégákkal dolgozhatok együtt, sok szeretettel, lelkesedéssel fogadtak, ez nagyon jó érzés, erőt ad. Nagyon nagy dolog több ezer ember előtt énekelni, bár klasszikus operettszínpadon nemrég Erdélyben, a Kolozsvári Állami Operával játszottam Bónit, itt Magyarországon,

Budapesten ekkora közönség előtt most debütálok majd ebben a műfajban, és ez egy szuper dolog!

Színészi oldalról nincs nagy különbség ahhoz mérten, mintha például a színházban játszanék, inkább csak az a mentális felkészülés más, hiszen rá kell hangolnom magam arra, hogy sokkal nagyobb közönségnek játszom, énekelek, mint a falakon belül” – mondta el a rendezvény kapcsán Dénes Viktor.

Szubrett párja, Faragó Alexandra is izgatottan várja már az augusztust.

„Az Operettszínházban stúdiósként kezdtem, ami nagyon jó, mert itt lehettem a színház falai között, ahol mindig ámulva figyeltem, hogyan dolgoznak a nagy művészek. A Palotakoncertet már régóta figyelemmel követem, csodálatos rendezvénynek tartom. Nagyon tetszett a sajtótájékoztatón a producerek megfogalmazása, amely szerint a műfaj arisztokráciája lép fel ezen az eseményen, és csodálatosan jó érzés akár egy ici-picit ehhez a csapathoz tartozni idén. A műfaj elismert sztárjaival dolgozni egyébként nagyon jó, mindenki roppant segítőkész, és nagyon örülök, hogyha dicséretet kapok tőlük. Ilyen nagy létszámú közönség előtt most fogok szubrettként debütálni, ez remek érzés. Szeretem az operett műfaját, mert elképesztően kedves, és nekem egyébként is van egy komika-vénám, amit eddig nem sikerült kiaknázni, mert én eredetileg musical-pályára készültem, később fordultam csak el az operett irányába, ami úgy tűnik, nem volt hiábavaló.

Megtanultam érteni és élvezni ezt a műfajt, kedvet kaptam hozzá és időközben meg is értem rá, ráadásul szerintem a szubrett táncos-komikus páros egyébként is hálás feladat, mert a fűszere, színfoltja az előadásnak.”

 […]

A Budavári Palotakoncerteket idén augusztus 2-án és 3-án láthatja a közönség.

Fellép: Bordás Barbara, Dancs Annamari, Fischl Mónika, Oszvald Marika, Szendy Szilvi, Boncsér Gergely, Laki Péter, Peller Károly, Vadász Zsolt,

illetve a Virtuózok komolyzenei tehetségkutató nyerteseként is megismert Ninh Duc Hoang Long és

a XI. Nemzetközi Lehár Ferenc Operett Énekverseny fiatal tehetségei, Faragó Alexandra és Dénes Viktor.

Közreműködik a Fitos Dezső Társulat, valamint a Budapesti Operettszínház Balettkara és Zenekara,

vezényel Pfeiffer Gyula,

rendező Bori Tamás.

 


4003 Edmond Dantes 2019-07-21 10:10:55 [Válasz erre: 3996 IVA 2019-07-20 03:22:16]

Épkézláb, kreatív ötlet: gratula! Lehet, hogy benned egy korszerű, 21. szd.-i rendező lapul vagy vész el? Oscar Wilde briliáns, ám mára 1/1 avittas, szecessziósan kellemkedő vígjátékaiban ha a szerző által kifigurázott társadalmi osztály mellett megjelenne a korabeli dokkmunkások nyomora is, vagy éppen a readingi fegyház légköre, az már valamiség lenne, úgy ám! Eladható, a jelen számára értelmesen fogyasztható portéka. Az "eredetinél" biztosan fogyaszthatóbb.


4002 smaragd 2019-07-21 08:19:18 [Válasz erre: 4001 IVA 2019-07-21 04:45:26]

 

"hallatlanul tolakodó" 

Nagyon szemléletes kulcskifejezés, úgy találom, ami a mai rendezéseket illeti. Általában. Nem is elsősorban az Operettszínházban. Elég a képgalériákat megtekinteni, és meggondolja az ember, vegyen-e jegyet, áldozzon-e időt a darabra. Sajnos az előadóművészek és a zene iránti érdeklődést is háttérbe szoríthatja ez a helyzet.


4001 IVA 2019-07-21 04:45:26 [Válasz erre: 3997 joska141 2019-07-20 09:01:20]

Tisztelt Joska141, stimmel: az Ön által nem használt kifejezéseket az eggyel lejjebbi hosszásólásból idéztem. Nem írtam megszólítást sem. Ha rákattintunk az előzményre, az eredmény valamennyi hivatkozott hozzászólást tartalmazza.

Úgy gondolom, ha a szerzők operettnek szánnak egy alkotást (amely talán csak A mosoly országa esetében ábrázol kulturális különbségekből eredő végzetes konfliktust és boldogtalan megoldást), vagy vígoperának, akkor minden szomorító szál és baljós árnyék belerendezése megerőszakolja a szerzői szándékot. A jó szerzők megbíztak a néző értelmi és érzelmi képességeiben, rafináltan utaltak a primer cselekmény mögötti tragikumra. Egy csók íze ugyan megoldja a Turandot történetét, de nehezen hihető, hogy a magatartási zavarral küzdő és a hercegek sorát lefejeztetni képes lányból tartósan kezes feleség lesz. A Nyugat lánya happy endjében is az (lenne) az érdekes, hogy Minnie szerelmes szívének győzelme ellenére sejtjük: Ramerrez sohasem fog jó útra térni. Sajnos a színházi élmény továbbgondolásának szabadságát a hallatlanul tolakodó Erkel színházi „művészrendezés” elveszi tőlünk.
A Játék a kastélyban legderűsebben ábrázolt megoldása (amelyben Molnár Ferenc ki nem fogy a kacagtató poénokból) ellenére tudjuk, hogy Annie – érdekből vagy csapodárságból – egészen addig rendszeresen meg fogja csalni Ádámot, amíg az nem hagyja ott. Ja, az új operett premierjét megtartják, ennyi örömmel beérhetjük.


4000 Búbánat 2019-07-20 15:07:58

Az M5 csatornán láthatjuk ma éjjel:

2019. július 20. szombat 21:00 - 23:50

Lehár Ferenc: Luxemburg grófja

Közvetítés a Budapesti Operettszínházból – felvételről (2019)

(170')

„A mű címe eredetileg Luxenburg grófja volt, hogy a hasonló nevű nagyhercegséggel még véletlenül sem vonjon párhuzamot a nagyérdemű, de miután a közönség amúgy is Luxemburgként emlegette az operettet, Lehár is beleegyezett a betűcserébe. A premierre 1909. november 12-én került sor és nem várt sikert aratott, hiszen Lehár, saját bevallása szerint, minden különösebb műgond nélkül néhány Bad Ischlben töltött hét alatt „összecsapta”e remekművet. A kritika is kedvezően fogadta az operettet, de megjegyezték, hogy Lehár korábbi műveinek kamataiból él, azaz nem vitt forradalmi, újító megoldásokat művébe. A viták most már nem csupán az új produkció körül zajlottak, hanem napirendre került a Lehár-operett fölötti vita. Nem véletlenül szólt az egyik kritikus az erotikus-operett vonzerejéről és izgatóerejéről, akarva-akaratlanul megteremtve azt a műfaji meghatározást, mely ráillik a Lehár-operettek többségére. A Luxemburg grófja az operett irodalom egyik legmulatságosabb története, amelyben a gazdag, szenilis vénember, Sir Basil szerelmével üldözi az ünnepelt énekesnőt, Didier Angele-t, akit persze sokkal jobban érdekelnek az éhenkórász, fiatal művészek. Közülük is leginkább René, aki váratlanul értesül róla, hogy Luxemburg grófja lett, s ezt a címet egy névházasság formájában azonnal el is adja Sir Basilnak... A meglepetésekkel, cselszövésekkel és szerelmi párviadalokkal teli, szellemes és fordulatos történet Lehár Ferenc olyan örökzöld melódiáinak szárnyán jut el a kötelezően boldog végkifejletig, mint például a Polkatáncos, vagy a Szívem szeret...”

Szereposztás:

René - Dolhai Attila

Angele - Fischl Mónika

Fleury - Frankó Tünde

Brissard - Kerényi Miklós Máté

Juliette - Szendy Szilvi

Sir Basil - Kálloy Molnár Péter

Lord Lanchaster - Langer Soma

Lord Winchester - Oláh Tibor

Lord Worchester - Pálfalvy Attila

Közreműködik a Budapesti Operettszínház Tánckara, Énekkara és Zenekara

Karmester: Makláry László

Rendező: Somogyi Szilárd


3999 Búbánat 2019-07-20 15:07:09 [Válasz erre: 3998 Edmond Dantes 2019-07-20 13:44:38]

Budapesti Operettszínház +415 millió forint

Kapott némi többletet az Operettszínház is, kellhet is a pluszforrás, ugyanis – ha minden a tervek szerint megy – közeleg a Trianon-musical bemutatója. A színház működési költségére előirányzott 1847 millió forint működési költséget 50, a 177 millió fejlesztési költséget 355 millió forinttal bővíti. "A módosító javaslat célja a Budapesti Operettszínház magasabb színvonalú működéséhez, az új produkciók létrehozásához szükséges 1850,0 millió forint forrás biztosítása" – olvasható a módosítás indoklása.

/Idézett forrás: Index/


3998 Edmond Dantes 2019-07-20 13:44:38

"A Budapesti Operettszínház a 2020-as költségvetés szerint 2 milliárdos támogatási többlethez jutott 'magasabb színvonalú működéséhez'. Bár tavaly kinevezett vezetője, Kiss B.Atilla négy pályázó közül a legkevesebb szavazatot kapta a társulattól, az ő nemzetidalszínház-koncepciója megemelt állami apanázst érdemelt ki." Idézett forrás: HVG.


3997 joska141 2019-07-20 09:01:20 [Válasz erre: 3996 IVA 2019-07-20 03:22:16]

Tisztelt IVA! Nagyon köszönöm, hogy az én 3990.számú hozzászólásommal kapcsolatban fejtette ki értékes, figyelemre méltó gondolatait a kaposvári Csárdáskirálynő előadásról és ezzel kapcsolatban Mohácsi János rendezői munkásságáról.

Teljes mértékben egyet kell érteni, az Ön – választ nem igénylő – kérdésével, mely szerint: „Hát melyik mű keletkezésekor volt a történelem boldog?” Természetesen azon már el lehet és talán kell is vitázni, hogy ezt a „nem-boldogságot” milyen módon ábrázolják vagy nem ábrázolják egy-egy adott műben, például a Csárdáskirálynőben, illetőleg annak újabb és újabb feldolgozásaiban.

Egy apró kérés: az Ön által hivatkozott hozzászólásomban én nem használtam az idézett „nagy dobás” és „nagyot szólt” kifejezéseket. Mindössze azt állítottam, hogy egy szuverén egyéniség következetesen végig vitt koncepcióját láttam. Nem tettem hozzá, de ez a következetesség a Vidnyánszky féle előadásból hiányzott, amelyik hosszú volt, statikus volt, szinte táncok nélküli volt, minden – az Origo már a premier befejezése előtt megírt és leközölt cikkében szereplő – „óriási siker” és „az operett műfajának megújítása” ellenére.






A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.