Hol lehet hozzájutni 1600 Ft-ért a Carousel jegyeihez? Ennyiért szívesen megnézném, de 6000-et sajnálok érte.

Az elmúlt napok sajtójának olvasása után már úgy érzem, hogy a 2019/2020-as színházi évadnak szinte egyetlen kizárólagos eseménye lesz az Operettszínház Vidnyánszky Attila rendezésű Csárdáskirálynő előadása. Nem volt olyan nyomtatott vagy elektronikus újság, ahol ne részletezték volna ezt a tervet.

Kezdődött azzal, hogy az elmúlt héten a Vidnyánszky Attila vezette Magyar Teátrumi Társaság tagjai közé fogadta a megújult szellemiségű Operettszínházat. Majd folytatódott, hogy Kiss B. Attila az MMA rendes tagja sajtótájékoztató bemutatta Vidnyánszky Attilát, az MMA rendes tagját, aki először rendez operettet. Így – Edmond Dantes fórumtársunk szép hasonlatát használva – megvalósulhat, hogy Vidnyánszky Attila a Nemzeti Színházban megrendezhette a Bánk bán prózai változatát, az Operaházban az operai változatát, majd most az Operettszínházban az operettek Bánk bánját, a Csárdáskirálynőt.

Az erről részletesen hírt adó sajtótájékoztató már egy-két gondolatot is közölt a várható rendezésről. Itt némi képzavar van, hogy visszasírjuk vagy nem azt az arisztokrata világot, de ez a bemutatóig majd kiderül. Ami viszont konkrét: Az előadást uraló nagyméretű gramofon ötlete visszaköszön az előző évi mörbischi Marica grófnő nagyméretű hegedű elhelyezéséből. A gramofon végső elporladása pedig szintén visszaköszön a Mohácsi féle Csárdáskirálynő rendezésből a Novara csatahajó végső süllyedéséből.

Sajnos vagy hála, ki-ki vérmérséklete szerint ítélje meg, de a sajtótájékoztatón kiderült az Operettszínház új szellemisége is, melyben az operettnek van a legkevesebb létjogosultsága. Vacsora estek artistákkal, monodrámák, mohácsi vész nemzeti gyász, rendszerváltás évfordulója, sanzon est, Diótörő balett és (mai hírlevelük alapján) eladatlan jegyek garmada a Carousel előadásaira, már 1.600 Ft-tól!!!

Az Operettszínház honlapjáról:

Rátóti Zoltán, Vidnyánszky Attila, Pfeiffer Gyula, Kiss-B. Atilla és a Csárdáskirálynő szereplői

A Csárdáskirálynő szereplői

A Csárdáskirálynő szereplő- és alkotógárdája

Rátóti Zoltán, Vidnyánszky Attila, Pfeiffer Gyula és Kiss-B. Atilla

2019. május 21-i évadbejelentő sajtótájékoztatón, a Budapesti Operettszínházban. 

http://www.operettszinhaz.hu/index.php?inc=cikk&cikkId=143&menuId=24

Szerintem a Csárdáskirálynő mint operett túl van misztifikálva. - történelmi okokból is...Magam, mint operettkedvelő,  a hagyomány megőrzését megértem,  és ha Kálmán, akkor már inkább a Marica grófnő a nagy kedvenc.  Persze, legyen Csárdáskirálynő is, ez az operett mindig sikerre számíthat - remélhetőleg értékesebb zenei megvalósíításban,  nem átírt szöveggel és az eredeti alkotáshoz hűbb színpadi kiállíításban látjuk viszont hamarosan a darabot.

A korábban tervbe vett  Boccaccio azért maradhatott volna - éppen a Suppé-évre tekintettel és időzítve a bemutatását.

Kedves Búbánat! Azt gondolnám, hogy a Csárdáskirálynő az operett(ek) Bánk bánja = nem hiányozhat a magyar operettjátszás zászlóshajójának repertoárjáról. Ráadásul -ellentétben a Bánk bánnal- nemzetközileg is ismert, jegyzett alkotás, nem mellesleg keresett exportcikk is. A baj talán inkább az, hogy a Suppé-darab helyére cserélték be és éppen Suppé-évben. A Nemzetiben most is futó János vitéz kitűzésével például kicsit még várhattak volna a Nagymező utcában.

Kedves joska141!  Lehet(ett) kritizálni Kiss-B.Atilla pályázatát, a pályázatától való eltéréseket,  a most meghirdetett évadtervet, elképzeléseket. Mit érünk vele? Hangot adhatunk  a jövőben is véleményünknek pro és kontra egyaránt.  Én már elszoktam az Operettszínházba járástól, egy - két darabra elmegyek, ami érdekel,  megnézem azokat és ennyi.   Ezen a gyakorlaton várhatóan a jövőben sem változtatok. Kedvenceim a nagy klasszikus operettek, nem igen vannak műsoron - azokra volnék igazán  "vevő". A híradásokat az operett világából persze a továbbiakban is beteszem ide: hadd szaporodjék a topicban a hozzászólások száma.. Az olvasók nagy részét viszont úgyis hidegen hagyja, mi történik az Operettszínházban...

A politika (a szelleme) pedig  régen is benne volt a zenés színházakban ugyanúgy, mint a prózát játszó teátrumokban: ráhatással a mindenkori műsorpolitikára. Ezen most sem lepődhetünk meg.  Lásd a "Múltidéző"- sorozatban ide beírt darabok recenzióit például az ötvenes-hatvanas évekből. 

A Boccaccio nekem szívügyem volt, amit én is nagyon vártam.  Abban bízom, ha már benne volt a pályázatban, mégha most nem, de egy későbbi színházévadban mégiscsak látni fogjuk a darabot. 

A bemutatásra váró új Csárdáskirálynő a Suppé-operett helyére  becsempészve még a beígért eredeti változatában sem hoz  igazán lázba.  (Ettől függetlenül a nyári, margitszigeti produkcióra kíváncsi vagyok.)   A politikai koncepciókkal meg nem foglalkozom. Ami engem érdekel, úgyis megtekintem. És maradnak a rádió klasszikus operettfelvételei - azokban  nem szoktam csalódni.

Tisztelt Búbánat! Persze, nincs kőbevésve, de azért Kiss B. Attila - többek között - ezzel a felsorolással nyerte el a főigazgatói címet...És az Operettszínház is "csak" egy munkahely, nem poltikai választási hadjárat, ahol az egyes jelöltek....inkább ezt a részt nem folytatom..De azért egy év sem kellett ahhoz, hogy gyökeresen változtasson az ígéreteivel szemben...Talán a sok egyéb funkció...Érződik a törekvés, hogy a Nemzeti (prózai) Színház mellett a Nemzeti (zenés) Színház legyen...Hogy ez jó vagy nem, majd az idő eldönti...Mindenesetre a Víg özvegy már kikerült a műsorrendből...Az 1526 című musical indoklása pedig - migráció, Európa védelme, stb. - gyanúsan aktuálpolitizált...

Kiss-B. Atilla: "A társadalom kiiktatta a hősöket"

MAGYAR NEMZET, 2019. MÁJUS 22. SZERDA 09:45

KISS-B. ATILLA: A FIATALOKNAK SZÜKSÉGÜK VAN PÉLDAKÉPEKRE, A CSALÁDOKNAK PEDIG MESÉRE

/B. Orbán Emese/

Kiss-B. Atilla Kossuth-díjas operaénekes, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem adjunktusa, a Magyar Művészeti Akadémia elnökségi, az Európai Tudományos és Művészeti Akadémia rendes és a Magyar Állami Operaház örökös tagja február elsejétől a Budapesti Operettszínház főigazgatója. Operaénekesi karrierjének kezdetéről, a főigazgatói poszthoz vezető útról, az új évadról és terveiről beszélgettünk.

"Lehár Ferenc szándéka az volt, hogy megragadja a nézők szívét és behatoljon a lelkükbe. Az én kötelességeim közül a szórakoztatás sem hiányozhat, de – Lehár szellemiségét is szem előtt tartva – célom mindezek mellett közönségünk lelkébe estéről estére útravalót is elhelyezni. Ebben a társulat szorgalma, profizmusa van segítségemre."

Sajnálom, hogy nem lesz Boccaccio. Pedig  Suppé-évforduló van: 200 éve született a bécsi operett "atyja";  vele együtt Offenbach is kerek 200 éve született...

Persze nyilván nincs kőbevésve a főigazgató úr pályázatában az  igazgatása első ciklusához rendelt  operettbemutatók realizálása. Vélhetően a rákövetkező színházi évad(ok) tervezett bemutatói közül is  lesznek, melyek menet közben valamilyen oknál fogva "borulnak", pedig benne voltak Kiss-B. Atilla pályázatában.  

A magam részéről nem vagyok oda a Csárdáskirálynőért, több klasszikus - Suppé, Sullivan, Offenbach, Hervé, Planquette, Lecocq, Millöcker, Zeller, Fall, Oscar Straus -  de leginkább Lehár- és Huszka-operettekre vágyom! Kacsóh Pongrác János vitéze helyett pedig a Rákóczi című daljátékát favorizálom.

Azért ez a műsorterv egy kicsit eltér a Főigazgató Úr 2018.augusztus 17-én beadott pályázati dokumentumában foglaltaktól. Ott a következők szerepeltek, elég konkrét szerző és cím megnevezésekkel:

„2019/2020 Nagyszínpad 1.Kacsóh: János vitéz 2.Suppé: Boccaccio 3.Szakcsi Lakatos: Bestia 4.Kocsák: Légy jó mindhalálig Teátrum 1.Weill: Koldusopera 2.magyar zenés darab ősbemutató Raktárszínház Eisemann: Egy csók és más semmi”

Biztos így kell, biztos így lesz jó.

A Budapesti Operettszínház következő, 2019/2020-as évadának műsorterve

Kálmán Imre Csárdáskirálynő-je lesz az első bemutató a jövő évadban a Budapesti Operettszínházban, ahol a 2019/20-as szezonban a János vitéz és a Mohács 1526 című produkció is látható lesz. Ez lesz az új vezetésű Operettszínház első évada. Kiss-B. Atilla főigazgató, Apáti Bence balettigazgató és Pfeiffer Gyula főzeneigazgató februárban vette át a színházat, miután ők nyerték a pályázatot, de tavasszal még - a szokásoknak megfelelően - az előző vezetés műsorterve szerint működött a színház.

A Budapesti Operettszínház következő, 2019/2020-as évadának műsortervét a főigazgató,  Kiss -B. Atilla ismertette a színház budapesti sajtótájékoztatóján kedden. A főigazgató elmondta, hogy úgy állították össze az évadot, hogy magas minőségben szolgálják a nézőket, a műfajt és a művészetet:„hiszek a szerzőkben és hiszek a művekben, hiszek a stílushűségben és hiszek a műfajhűségben”. És ahogy elmondta, elképzelése szerint ez vonatkozik az operettre, a musicalre és a daljátékokra is, és ennek jegyében mutatják be első produkciójukat, Kálmán Imre Csárdáskirálynő-jét, aminek próbafolyamata kedden kezdődik.

"A Csárdáskirálynő-t rendező Vidnyánszky Attila a keddi sajtótájékoztatón elmondta, hogy először rendez operettet, ezért számít a produkcióban szereplő művészek segítségére. Az előadásról azt mondta, hogy egy eltűnt, alig volt világot idéznek meg, ahol győzedelmeskedik a mindenható szerelem. „Megpróbáljuk a lelkét megfogni ennek a világnak és arról is beszélni, hogy hogyan tűnik el”. Az 1915-ben született műről Vidnyánszky Attila elmondta, hogy benne úgy beszélnek az első világháború időszakáról, hogy azok a gondolatok mára is érvényesek. „A monarchia hangulatára asszociálunk sok humorral, játékkal, szenvedéllyel, elegánsan és fájó szívvel az eltűnt világ kapcsán” – mondta.

Pfeiffer Gyula, az Operettszínház főzeneigazgatója pedig arról beszélt, hogy visszatérnek az ősbemutató anyagához. Visszaállították az eredeti Gábor Andor-féle szöveget, és koncepciójuk szerint az eredeti előadás reprodukcióját mutatják be."

[...]

Kiss-B. Atilla főigazgató azt is elmondta, hogy a színházban a jövő évadtól újra látható lesz A Szépség és a Szörnyeteg című produkció, az Isten pénze című musical és a Viktória című operett. Az izraeli magyar évad záróeseményeként pedig látható lesz a Menyasszonytánc című klezmeroperett, amelyet felújítottak az eseményre és Budapesten is műsorra tűznek. A főigazgató azt is elmondta, hogy terveik között szerepel a Diótörő bemutatása.

Múltidézés

Állami Déryné Színház – Jacobi Viktor – Martos Ferenc – Bródy Miksa: Leányvásár

Történeti áttekintés – bemutatók – cselekmény – dalszöveg, versek - szereplők – rajzok, fotók – jelenetképek.

Az Állami Déryné Színház „Leányvásár” produkciójának új bemutatója: 1970. december 19.

Rendező: Petrik József. Karmester: Urbán Vidor.

/Forrás: mandadb.hu/

Nemrég találtam egy érdekes cikket a beteg Ábrahám Pállal készítették pár nappal halála előtt 1960-ban, 100. születésnapján 1992-ben közölte a riportot a Kurir:

Kurír - reggeli kiadás, 1992. november (3. évfolyam, 300-329. szám)

AZ UTOLSO INTERJÚ ÁBRAHÁM PÁL ZENESZERZŐVEL

Hamburg villanegyedében, távol a zajos altonai kikötőtől és messze a hírhedt Reperbahntól, egy gesztenyefasorral szegélyezett utcácskában álló, századforduló korabeli földszintes épületben töltötte el utolsó éveit és hunyta be örökre a szemét 1960. május 6-án Ábrahám Pál. November 3-án volt száz éve, hogy megszületett.
A Bál a Savoyhan, a Viktória és még vagy egy tucatnyi világsikert aratott revüoperett komponistája elborult elmével, a külvilág elől hermetikusan elzárva pergette végső napjait. Pár nappal halála előtt látogattam meg. Mielőtt a felesége bekísért volna a lakásba, még az előszobában a lelkemre kötötte: ne csodálkozzak azon, amit el akar majd a térje mondani, és semmiről se vitatkozzak vele.
Belépve a szalonba, már az első pillanatban megértettem ennek a figyelmeztetésnek az okát. Ábrahám fürgén elém sietett, s leültetett maga mellé a kerevetre.
- Köszönöm, hogy felkeresett! Milyen volt a repülőút New Yorkból ide, Hollywoodba? Vagy San Franciscóból jött? Most jár először ebben a csodálatos filmvárosban? Hogy tetszik?
Am meg sem várva, hogy válaszoljak, folytatta:
- Képzelje! A jövő hónapban lesz a premierem a Broadwayn. Azt mondja a producerem, hogy a darab óriási sikernek ígérkezik. Újra meghódítom vele Amerikát! Nézze! Mit írnak róla máris az újságok!

És egy rakás gyűrött, megsárgult lapot rakott elém.
- Nem találom a szemüvegemet! Keresse csak ki maga az áradozó cikkeket, a velem készült remek interjúkat!
A feleség észrevétlenül intett: tegyek úgy, mintha valóban keresném és meg is találnám a nem létező írásokat. De Ábrahám egy mozdulattal lesöpörte az asztalról a lapokat.
- Hagyja a fenébe! Inkább hallgassa meg a darabom slágereit!
S nyomban a szoba közepén álló zongorához ült. Néhány gyors ujjlazító futam, s máris felcsendültek a jói ismert, örökzöld melódiák, a La Tan- golita meg a többiek.
- Hát nem csodálatos! - súgta fülembe a feleség. - Azt sem tudja, hol van, mindent elfelejtett, a legjobb barátait sem ismeri fel, de az ujjai szinte valamennyi szerzeményére, még a fiatalkoriakra is pontosan emlékeznek. De sajnos hamar elfárad. Ha abbahagyja a zongorázást, gyorsan köszönjön el tőle, mert már rég le kellett volna feküdnie.
Néhány perc múlva véget is ért ez a rögtönzött koncert. Gratuláltam és búcsúzni kezdtem. Ábrahám Pál az ajtóig kísért.
.- Még egyszer köszönöm, hogy eljött! Elvárom a premieremen is! Ott legyen ám!
' GARAI TAMÁS

Az egyik legnagyobb sikert aratott énekszám egy igazi különlegesség, „csemege”  volt a Lehár Ferenc Nemzetközi Operett Énekverseny budapesti gáláján - az Operettszínház primadonnájának előadásában:

Franz Grothe: Még mindig róla álmodom éjjel - Fischl Mónika - video

A dalszöveg fordítása: Cseh Dávid Péter.

2019.05.06 Budapesti Operettszínház

Díjazták a XI. Nemzetközi Lehár Ferenc Operett Énekverseny kiválóságait

(Operettszinhaz.hu)

[…] Hétfő este, a Budapesti Operettszínházban rendezett ünnepi gálaműsor keretein belül a fővárosi közönségnek is bemutatkoztak a jövő csillagai. A gála házigazdáiként Peller Anna és Csonka András gondoskodtak a remek hangulatról, és színházunk vezető szólistái, Fischl Mónika és Vadász Zsolt színesítették jelenlétükkel az estét. A Budapesti Operettszínház Szimfonikus Zenekarát vezényelte és a műsort összeállította Pfeiffer Gyula főzeneigazgató, közreműködött továbbá a színház Balettkara. A komáromi döntőt és a versenyt záró ünnepi gálaműsort Bori Tamás rendezte.

A hazai és külföldi fellépők Lehár Ferenc művei mellett olyan klasszikusokkal kápráztatták el a nagyközönséget, mint például Strauss Cigánybárójából Barinkay belépője, Ábrahám Pál Bál a Savoyban című darabjából az Oh, Mr. Blue, Huszka Jenő Mária főhadnagyából A bugaci határon és még sorolhatnánk.

Az est különlegessége volt, hogy az első felvonás nyitányaként balettkarunk Lehár Ferenc Gold und Silber Walzerére Kocsis Tamás által koreografált csodálatos balettet adott elő, míg a második rész elején Lehár Ferenc Ungarische Fantasie című művéből hallhattunk hegedűszólót zenekari kísérettel Trejer István koncertmester közreműködésével, ami igazi kuriózumnak számított.

A gála végén következett a díjátadó ünnepség, amelynek során Kiss-B. Atilla, a Budapesti Operettszínház főigazgatója a zsűri elnökeként mondott beszédet, röviden értékelte a versenyzőket.

Kiemelte annak fontosságát, hogy ilyen sok fiatal művész veszi komolyan az operett műfaját, a versenyt pedig lehetőségként említette, hogy megláthassák magukat mások tükrében, fel tudják mérni, hogy hol tartanak szakmailag.

Elárulta, éppen ennek okán nagyon nehéz dolga volt a zsűrinek, nem is tudtak teljes igazsággal dönteni, mert valaki ebben volt erősebb, valaki abban. Igyekeztek bölcsen ítélkezni, és azzal is üzenetet szerettek volna közvetíteni, hogy bizonyos díjakat nem adtak ki vagy épp megosztották a helyezéseket. Zárszóként azt kívánta a résztvevőknek, hogy a jövőben is odaadással és teljes erőbedobással műveljék tovább az operettjátszást.

A kategóriák győzteseinek kihirdetése mellett különdíjak átadására is sor került.

Zuzana Spót Ballánová (Ballán Zsuzsa) három különdíjat is kapott, moszkvai, kolozsvári és budapesti fellépési lehetőséget Szép Gyula, Ksenia Zharko és Kiss-B. Atilla felajánlásából. A díjazottat a színpadon a moszkvai karmesterasszony köszöntötte, aki kiemelte, mennyire szereti a műfajt, és üdvözölte a hungarikumnak számító magyar operettjátszást.

A Bojtos Luca-Erdős Attila érdemelte ki a Pentaton Művész- és Koncertügynökség különdíját - melyet Szentpéteri András ügyvezető adott át -, egy müncheni vendégszereplés lehetőségét.

Dr. Vadász Dániel és Nacsa Olivér producerek adták át Faragó Alexandra és Dénes Viktor részére a 2019. évi nyári Budavári Palotakoncertekre szóló fellépési lehetőséget.

Az MMA Színházművészeti Tagozatának különdíját Kiss-B. Atillától Süle Dalma és Drahos Evelin vehette át.

Sörös Zsolt komáromi vállalkozó különdíját Czikora István kapta.

Kategóriák nyertesei:

 Bonviván

I. Laki Péter (HUN)
I. Ninh Duc Huan Long (HUN-VIE)
II. Sergey Kanygin (RUS)

Primadonna

II.  Marina Kovchina (RUS) 
II.  Eva Bodorová (Bodor Éva) (SVK)
III.  Zuzana Spót Ballánová (Ballán Zsuzsa) (SVK)

Szubrett-buffó páros

I.  Kis-Lukács Bernadett-Rétyi Zsombor (ROM)

I. Bojtos Luca-Erdős Attila (HUN)

II. Faragó Alexandra-Dénes Viktor (HUN)

III. Balázsfi Alexandra-Czuczor Dávid (HUN)

Kedves „joska141”!

Helyesen írtam: a Csárdáskirálynő 1915-ös bécsi bemutatóján még nem szerepelt a „Hajmási Péter” énekszám és zenéje.  Amikor a következő évben sor került a budapesti bemutatóra a Király Színházban, Gábor Andor nemcsak újraköltötte a verseket, hanem vadonatújat is  írt: ugyanis Kálmán Imre igyekezett a mű zenéjét frissíteni, és akkor született meg a Hajmási Péter zenéje és szövege, a „Hajmási csárdás”. Tehát mondhatni,  hogy ennek a számnak nálunk volt az „ősbemutatója”.  (Forrás: Gajdó Tamás színháztörténész munkája: A csárdáskirálynő – Híres operettek sorozat 1. kötet -2013) 

Így történhet meg, hogy manapság az osztrák/német színrevitel során elhangzik a produkcióban a Hajmási-dal, ami nem meglepő és érthető is:  hogy a  Youtube-on teljes terjedelemben megtalálható osztrák 2018-as bemutatón még magyarul (!!!) is felhangzik a „Hajmási Péter, Hajmási Pál” Gábor Andor teljes szövegével.

Még annyit ehhez, hogy Gábor Andor eredeti szövegének kezdősora így hangzik: „Nem él jobban Kínában sem a kínai császár… Hajmási Péter, Hajmási Pál…” A Kállai-Kerényi-féle átírásban pedig: „Sose búsulj, kisangyalom…” Ki-ki eldöntheti, melyik változathoz húz a szíve…

Itt a topicban  olvasható egy összehasonlító elemzés  a Csárdáskirálynő és a Marica grófnő szerepeire. (lásd 2295 – 2298. sorszámoknál).  Ebből idézem most, amit akkor írtam:

„A bonviván: Edwin és Tasziló
„Edwin egy gazdag úri ficsúr, aki beleszeret egy szép, ámde szegény lányba. Hagyja, hogy szülei befolyásolják döntéseit, de a végén a sarkára áll, és csak elveszi a lányt, hiszen megígérte neki, és szereti. Mást nem igen tudunk meg róla.

[…] Edwinnek nem írtak belépőt, önálló dalt. Néha átveszik neki A montmartre-i ibolyából (később: Az ördöglovas) a „Ma önről álmodtam megint” refrénű dalt, de azt akkor sem ebbe az operettbe írták. Énekel három duettet Szilviával, egyet Stázival, és még énekel néhány együttesben, de az önálló dal akkor is nagyon hiányzik. Így nem teljes ez a karakter. Igazából a szerepe annyiban merül ki, hogy fut Szilvia után, és próbál eközben engedelmes gyerek maradni. 
Ezzel szemben a „Mondd meg, hogy imádom a pesti nőket” és a „Hej, cigány…” a két legcsodálatosabb tenor-ária, amit valaha szereztek, semelyik más operettben nincs hasonló. És Tasziló még énekel két duettet is. E mellett el kell játszania egy igen összetett szerepet. (Meglepő az is: nem mondhatja ki azt a szót, hogy „szeretlek’.) Sokkal nagyobb kihívást jelent egy énekes számára, mint Edwin szerepe. „

Talán ez a körülmény is indokolja, hogy a Csárdáskirálynő színre hozásakor általában „becsempésznek” Edvinnek Kálmán Imre más operettjeiből átvett dalt, ami sikert hozhat az előadó énekes-színész számára,  de  a közönség is bizonyára örömmel fogad.  (Más kérdés, hogy én ennek a gyakorlatnak nem vagyok a híve…)

Tisztelt „Búbánat!” Köszönöm a hosszú idézetet, és az ahhoz fűzött elvárásait – melyek nagy részével egyetértek – az „eredeti” Csárdáskirálynő előadás tekintetében.

Sajnos az Ön által idézett rész meglehetős lényegi pontatlanságot tartalmaz, a következők szerint:

….így fordulhatott elő az is, hogy a magyarok számára ma már egyik legismertebb dal, a „Hajmási Péter, Hajmási Pál” az osztrák verzióból egyszerűen hiányzik.”

Ha Vidnyánszky Attila vagy valamelyik munkatársa megtekintette volna a Youtube-on teljes terjedelemben megtalálható osztrák 2018-as bemutatót, láthatta-hallhatta volna, hogy a III.felvonásban (2 óra 10 perckor) még magyarul (!!!) is felhangzik a „Hajmási Péter, Hajmási Pál” Gábor Andor teljes szövegével.

Maximálisan egyetértek a Gábor Andor féle szövegek csorbítatlan előadásával. Az Ön által idézett „édes álom, álomkép”, valamint a nem idézett „Te rongyos élet”, „Túl az Óperencián” szövegrészek kellően kifejezik, legalább operett szinten, azt a kilátástalanságot, dekadenciát, ami az akkori háborús időkre jellemző volt és aminek hangsúlyozása a darabban elengedhetetlen.

Persze nem olyan mértékben, mint a 3893-as hozzászólásban idézett, több helyen előadott Mohácsi féle rendezés, ami már Horthy és Kádár említésével egy kicsit erőltetett volt.

Talán egy dologban vagyok Önnel szemben megértőbb. A bonvivánnak a Csárdáskirálynőben nincs önálló száma, színésze és rendezője válogatja, hogy ezt így hagyják, vagy valahonnan pótolják. Emlékezzen vissza: A Metropolitan régi Víg özvegy produkciójában Danilo/Domingo kedvéért szintén betettek egy másik Lehár műből egy dalt.

"A bécsi premierre 1915. november 17-én került sor a Johann Strauss Theaterben, a darab a Die Csárdásfürstin címmel indult el a világsiker felé. Egy évvel később, 1916. november 3-án, Budapesten, a Király Színházban is előadták a művet, immár A Csárdáskirályné címmel. A librettót Gábor Andor fordította – illetve tulajdonképpen írta át – magyarra, aki abban az időben igen nagyra becsült színházi dramaturg és szövegíró volt.

Vidnyánszky Attila A Csárdáskirálynő újrafeldolgozásában most ehhez a változathoz nyúl vissza, ahhoz a Gábor Andor-féle első verzióhoz, amely gyakorlatilag az eredeti német nyelvű szövegkönyv elemeiből, kifejezetten a magyar közönség számára újraírt darab volt.

Az utóbbi évtizedekben a szövegkönyvek többször újraíródtak, volt, amelyik a történetet írta át a sztárszínészek vagy éppen a politika elvárásainak mentén; és volt, amelyik az eredeti német verziót ültette át egyszerűen magyarba, de a Vidnyánszky által preferált Gábor Andor-féle változat igencsak eltér a bécsitől.

Az eredeti „poénok” és egyéb vonatkozások a bécsiek számára ültek, a budapestieknek azonban nem mondtak semmit, idegenül hatottak, ezért volt elengedhetetlen a sikerhez Gábor Andor munkája. A szövegíró – például – a pesti sanzonok mintájára írta meg a dalszövegeket, így fordulhatott elő az is, hogy a magyarok számára ma már egyik legismertebb dal, a „Hajmási Péter, Hajmási Pál” az osztrák verzióból egyszerűen hiányzik.

A magyar feldolgozások hosszú sorában a legújabb, a Gábor Andor szövegén alapuló Vidnyánszky-rendezés minden bizonnyal sokat visszaad korunk közönségének abból, amit a zseniális alkotók eredeti szándékuk szerint a közönség elé tártak több mint száz évvel ezelőtt – és amire napjainkra annyi korszak, annyi rendezői ízlés és stílusirányzat nyomta rá a maga bélyegét."

/Forrás: art7.hu/

Én a magam részéről csak reménykedni tudok abban, hogy Vidnyánszky Attila rendező a Csárdáskirálynő eredeti változatát nem fogja felhígítani más Kálmán-operettekből átvett zenékkel: az Operettszínházban még ez évadban is műsoron volt az utolsó, 2005-ös bemutató óta többször is frissített változat, melyben az „Ördöglovas”-ból átkerült s a II. felvonásban felhangzik a Palotás, s innen származik Edvin II. felvonás eleji dala is („Én minden éjjel Önnel és csak Önről álmodom” [a korábbi szöveggel: „Ma Önről álmodtam megint, bocsánat, asszonyom”]-

Szeretném remélni azt is, hogy a mostani elborzasztó, megerőszakolt és erőltetett új szöveg (Kállai István) és versek (Kerényi Miklós Gábor) végre valahára eltűnnek a süllyesztőben és visszakapjuk a jól ismert Gábor Andor-féle szépséges dalszöveget (ami az operett Szinetár Miklós rendezte 1954-es változatában Innocent Vincze Ernő verseivel kiegészülten évtizedekig volt számunkra „etalon”).

Felejtsük el hamar ezeket a verseket és várjuk vissza a régit:

” Heija, heija, hegyek között van az én hazám...” Vissza a régihez: „Hajhó, hajhó, messze délen, zordon hegyek ölén…”  (Szilvia, kórus) 

 „Bűnös mind a férfi,  ki életét leéli.../A lányok, a lányok, éjféli angyalok..”    Vissza a régihez: „Bűnösök vagyunk mi, mert éjszakázgatunk mi…/A lányok, a lányok, a lányok angyalok…” (Kerekes Feri, Bóni, kórus)

„ Elég volt a szerelemből…/ Jaj, lányok nélkül élni, mondd, mit ér…” Vissza a régihez: „Hányszor mondtam már magamnak, nézd ezt nem szabad…/Jaj, cica, eszem azt a csöpp kis szád…” (Bóni dala)

„Táncolnék a boldogságtól…/Százezernyi angyal zengi: boldogság…” Vissza a régihez: „Táncolnék a boldogságtól, lelkem lánggal ég…/Álom, álom, édes álom, álomkép, álmodjuk, hogy egymásé leszünk mi még…” (Szilvia és Edvin kettőse, II. felv.)

...ahogyan tette azt Mohácsi János legendás hírű modern eszement rendezésében Kaposváron, a 90-es évek elején. Kis ízelítő a produkcióból itt látható. A fináléra külön fölhívom a figyelmet!

Tisztelt „Búbánat”! Köszönöm részletes információját a szereposztást illetően.

Sajnos én nem igazán tudom, hogy a felsoroltak személyekből ki társulati tag, ki pedig vendégművész. Azonban a lényeg az, hogy az előadás legyen egységes szerkezetű, ez pedig a rendező feladata lesz.

Érdeklődéssel várom, hogy ezt a mindenki által ismert művet hogyan értelmezi Vidnyánszky Attila. Könnyű nyáresti darabként, ahol a történés csak keretet ad a hálás zeneszámok előadásához, vagy kibontja-e a műben kétségtelenül benne levő drámai cselekményt, az akkor zajló háború árnyékát, hatását?

Kedves "joska141"!

Kissé megkésve, de már ismeretes a  nyári szereposztás:

A Csárdáskirálynő 2019. július 12., 13.-án és augusztus 9. (péntek), 10.-én összesen 4 alkalommal lesz látható a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon.  (20 órai kezdéssel)

A margitszigeti Csárdáskirálynőben a Budapesti Operettszínház társulatának tagjai mellett vendégszereplők is láthatóak lesznek:

A Szabad Tér Színház és a Budapesti Operettszínház közös bemutatója.

Rendező: Vidnyánszky Attila

Karmester: Pfeiffer Gyula

Szereposztás (Július 12., Augusztus 10.)

Leopold Mária Lippert Weilersheim herceg: Csuha Lajos
Anhilte, a felesége: Felföldi Anikó
Edwin, a fiuk: Vadász Zsolt
Stázi grófnő, a herceg unokahúga: Bojtos Luca
Kaucsiánó Bóni gróf: Laki Péter
Vereczki Szilvia: Fischl Mónika
Eugen von Rohnsdorff főhadnagy: Mészáros Árpád Zsolt
Kerekes Ferkó: Bardóczy Attila
Jegyző: Altasch Gergely

Szereposztás (Július 13., Augusztus 9.)

Leopold Mária Lippert Weilersheim herceg: Dézsy Szabó Gábor
Anhilte, a felesége: Siménfalvy Ágota
Edwin, a fiuk: Bakos-Kiss Gábor
Stázi grófnő, a herceg unokahúga: Kiss Diána
Kaucsiánó Bóni gróf: Erdős Attila
Vereczki Szilvia: Lévai Enikő
Eugen von Rohnsdorff főhadnagy: Langer Soma
Kerekes Ferkó: Bardóczy Attila

Jegyző: Altasch Gergely

A Városmajori Szabadtéri Színpadon június 18-án 19.30-kor műsorra tűzik nagy meglepetésre Kerekes János Állami Áruház c. operettjét. Az előadást a kecskeméti színház társulata játsza.

„Nemzetközi Lehár Ferenc Operett Énekverseny tizenegyedszer”

A Felvidek.ma honlapján található cikkből  /2019.05.06.  Klemen Terézia/ idézek még három bekezdést:

Az utánpótlás Komáromban adott randevút egymásnak, hogy összemérjék tehetségüket, s a másik művészetének tükrébe belenézve alakítsák az önmagukról alkotott képet is.

A kérdés az volt, kinek jobbak a hangi adottságai, nagyobb a stílushűsége és az együttműködési készsége a partnerrel és a zenekarral. Hogy jó döntés született-e, azt majd a további sikerek és nézők tapsa fogja eldönteni.

Keszegh Béla, Komárom polgármestere ünnepi beszédében megemlítette, hogy mivel jövőre lesz Lehár Ferenc születésének 150. évfordulója, ezért a 2020-as évet Komárom Lehár-évvé nyilvánítja.

XI. Nemzetközi Lehár Ferenc Operett Énekverseny Ünnepi gálaestje a Budapesti Operettszínházban
2019. május 6-án este

Amikor felment a függöny az Operettszínház zenekarát láttuk a színpadon, és az est karmestere, Pfeiffer Gyula pálcájának beintésére felcsendült a nyitó zenekari szám: Lehár Ferenc Arany és ezüst keringője - a balettkar szépen koreografált és előadott táncában (öt pár) is gyönyörködhettünk.

Az ünnepi est, a gála-műsorának két konferansziéja Peller Anna és Csonka András volt.

A Lehár-keringő után előbb a vendéglátó Operettszínház két művésze, a nagyszerű primadonna, Fischl Mónika és a kiváló bonviván, Vadász Zsolt adott elő egy-egy operettrészletet, és csak utánuk következtek a díjnyertesek énekszámai.

A közönség nem Facebook-függő része csak a második rész végén tudhatta meg az előző napi, komáromi döntőt követően ismertté vált nyertesek személyét, akiket a műsorvezetők itt a színházban  a főigazgató és a szponzorok képviselőinek jelenlétében neveztek meg;  előbb Kiss-B.Atilla köszöntötte a közönséget és szólott a Lehár Nemzetközi Énekverseny hagyományáról, jelentőségéről, célkitűzéseiről  (az operett műfaj nemzetközi népszerűsítése és új tehetségek felfedezése; három kategóriában, primadonna, bonviván és szubrett-buffó kategóriában lehetett jelentkezni), a lezajlott megmérettetésben részt vett művészek produkcióinak színvonaláról, az ígéretes ifjú művészek felkészültségéről, s mint a zsűri elnöke az értékelés polémáiról. 

Ezt követően a színház főigazgatója egyenként bemutatta a most fellépett művészeket, akiket nagy tapsokkal köszöntöttünk, és megtudhattuk tőle azt is, hogy ki milyen külön ajándékban és/vagy későbbi színház/koncert fellépési lehetőségekben részesült.  (Az énekversenyen pénzdíjak és értékes tárgyi jutalmak is kiosztásra kerültek a legjobbaknak.)

Ezután folytatódott az operett-gála műsora.

Nem célom ismertetni az összes elhangzott dalt, kettőst, jelenetet, de nem is emlékszem vissza pontosan mindenre, hogy ki és mit énekelt. Ezért a gála műsorából inkább felsorolásszerűen kiemelek néhány énekszámot, amelyek megragadtak bennem, ezeket nevesítem - nem az elhangzottak sorrendjében, hanem szerzők szerint:

Kacsóh Pongrác: János vitéz – Jancsi belépője „Én a pásztorok királya, legeltetem nyájam…” Ninh Duc Hoan Long (HUN-VIE)

Huszka Jenő: Bob herceg - Pomponius bordala „Árva ember borral él, szomjasokkal nem cserél, borba fojtom bánatom, iszom, amíg ihatom… /Hogyha megcsal egy kis nő, csak legyintek, üsse kő, jó kis kocsma, jó kis bor, megvigasztal mindenkor…”

Huszka Jenő: Mária főhadnagy – Panni és Tóbiás vidám kettőse, II. felv. „A bugaci határon…”

Huszka Jenő: Lili bárónő – Clarisse és Frédi vidám kettőse: Gyere, csókolj meg, ha szeretsz, tubicám…”

Kálmán Imre: A montmartre-i ibolya – Violetta dala „Csak egy, amire kérem,ha szeret kicsikét…”

Kálmán Imre: A cirkuszhercegnő – Mabel és Tony vidám kettőse, III. felv. „Ha engem szeretnél…”

Kálmán Imre: Csárdáskirálynő – Szilvia belépője „Hajhó, hajhó, messze délen, zordon hegyek ölén,,,”

Kálmán Imre: Marica grófnő – Tasziló dala „Hej, cigány…” (Laki Péter)

Kálmán Imre: A bajadér - Marietta és Szapáry vidám kettőse „Barbár tánc”

Lehár Ferenc: A víg özvegy - Hanna és Daniló szerelmi kettőse, III. felv. „Ajk az ajkon…” Marina Kovchina (RUS) és Laki Péter

Lehár Ferenc: Luxemburg grófja – induló (zenekar)

Lehár Ferenc: Giuditta

- Octavio belépője: „Élni, barátaim, élni jó!.../Óh, signora, óh signorina! Szól az édes kavatina…” Ninh Duc Hoan Long (HUN-VIE)

- Giuditta belépője: „Olyan forró ajkamról a csók…”

Lehár Ferenc: Paganini – Anna Eliza dala „Szép álom, szállj a szívemre…”

Lehár Ferenc: A mosoly országa – Szu-Csong dala, II. felv.  „Vágyom egy nő után…” Sergey Kanygin (RUS)

Lehár Ferenc: A cárevics – Iván és Mása vidám kettőse „Elmennék én hozzád, babám, ha este várnál rám…” Bojtos Luca és Erdős Attila

Lehár Ferenc: Cigányszerelem – Ilona dala: „Messze a nagy erdő…”

Jacques Offenbach: Hoffmann meséi – Hoffmann dala az Előjátékból: Kleinzack-legenda Sergey Kanygin (RUS)

Johann Strauss: A denevér

- Rosalinda dala: Csárdás

- Adél Kacagódala, II. felv. „Ej, márki úr, Ön nem tanul…/Nevetséges, ha, ha, ha…”

Johann Strauss: A cigánybáró – Barinkay belépője „Mint sok szegény, de víg legény, a nagyvilágot jártam én…/ Mert a szív és az ész együtt mindenre kész…” (Laki Péter)

A Víg özvegy-finálét megelőzően az Operettszínház vezető primadonnája, Fischl Mónika csodálatos előadásában hallottuk a ritkán elhangzó Nico Dostal-szerzeményt:  a Magyar házasság című operettből a „Hűség és boldogság” énekszámot.

Az ünneplést betetőzte Lehár világhírű operettjének fináléjából az összes fellépő énekművész által előadott nevezetes „Férfikórus-induló” - „Asszonynéppel hogy kell bánni…/Csak a nő, nő, nő, nő, nő...”  (Laki Péter, Vadász Zsolt, Erdős Attila, Rétyi Zsombor (ROM), Ninh Duc Hoan Long (HUN-VIE) kezdte el, majd mindenki bejött a színpadra és együtt énekelték - többször megismételve - a refrént, az ünneplő közönség  tapsainak közepette.

Úgy gondolom, az énekverseny tükrében, ez a gálaest nagyon jól sikerült, és a fellépett díjnyertes fiatal tehetségek megérdemelten kapták meg/nyerték el helyezésüket. Még sok örömünk telhet a későbbiekben is bennük. Két tenor énekest közülük mindenképpen kiemelek:

Ninh Duc Hoan Long (HUN-VIE) előtt le a kalappal! - A János vitéz kedves dalát ilyen gyönyörűen, szépen, behízelgően és kitűnő magyar dikcióval elénekelni utoljára talán csak Sárdy Jánostól hallottam!  És Lehár Giudittájából elénekelt rendkívül igényes tenorária eléneklésével feltette képletesen a koronát is a fejére…. (2018 októberében a magyarul tökéletes kiejtéssel éneklő fiatal tenor letette az állampolgári esküt, miután Áder János köztársasági elnök már szeptemberben aláírta honosítási kérelmét.) 

Laki Péter korábban még buffó (táncos-komikus) tenor volt, de mostanra beérett, kiművelt, szépen csengő, nemes énekhangja már feljogosíthatja, szinte predesztinálja a bonviván szerepkör felé - és itt a gálán is előadott énekszámaival máris bizonyította, hogy idővel akár vezető tenorja is lehet az Operettszínháznak! Nem véletlenül kapta meg Ninh Duc Hoan Longgal megosztott első helyezése mellé még a közönségdíjat is!

Vasárnap este fejeződött be a Nemzetközi Lehár Ferenc Operett Énekverseny, melyet Komárom Város Önkormányzata és a Komáromi Városi Művelődési Központ szervezett Komárom polgármesterének védnöksége alatt, a Budapesti Operettszínház együttműködésével.

Az operett műfaját népszerűsítette a három napon át tartó, már tizenegyedik alkalommal megrendezett  Nemzetközi Lehár Ferenc Operett Énekverseny a komponista szülővárosában, Komáromban.

A nemzetközi  zsűri elnöke Kiss-B. Atilla operaénekes, a Budapesti Operettszínház főigazgatója volt. A zsűri további tagjai: Dagmar Livorová, a Szlovák Zeneművészeti Egyetem opera-operett ének szakos tanára, Szép Gyula, a Kolozsvári Magyar Opera igazgatója, Kszénia Zsarko karmester, a moszkvai Női Szimfonikus Zenekar művészeti vezetője és Kertesi Ingrid operaénekes, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanára.

A nemzetközi verseny három kategóriájának díjazottai a következők:

Primadonna kategória:
1. helyezettet nem hirdettek
2. megosztott hely:  Bodor Éva (SVK) és Marina Kovchina (RUS)
3. helyezett  Zuzana Spót Ballánová (SVK)

Bonviván kategória:

Megosztott első helyen végzett  Laki Péter, aki egyúttal a közönségdíjat is elnyerte, valamint Ninh Duc Hoan Long (HUN-VIE)
2. helyezett Sergey Kanygin (RUS)
3. helyezettet nem hirdettek

Párosok  - szubrett-buffó - kategória:
1. helyezett  Bojtos Luca – Erdős Attila (HUN)
1. helyezett Kis-Lukács Bernadett – Rétyi Zsombor (ROM)
2. helyezett  Faragó Alexandra – Dénes Viktor (HUN)
3. helyezett Balázsfi Alexandra – Czuczor Dávid (HUN

A május 3-tól 5-ig tartó énekverseny döntősei május 6-án, tegnap este a Budapesti Operettszínház színpadán kaptak lehetőséget, hogy a magyarországi közönség előtt is bizonyítsanak..

Forrás: felvidek.ma

Az Operettszínház honlapjáról

Lehár Ferenc Nemzetközi Énekverseny

Lezajlottak a XI. Lehár Ferenc Operett Énekverseny nemzetközi elődöntői, így a középdöntőben 3 orosz és 5 magyar ifjú bonviván, 7 magyar, 4 szlovák, 2 orosz, 1 horvát, 1 amerikai, 1 svájci és 1 román primadonna, valamint 6 magyar és 1 erdélyi táncos-komikus - szubrett páros mérkőzik meg a döntőbe jutásért 2019. május 3-án és 4-én a szlovákiai Komáromban, amely a zeneszerző szülővárosa. A verseny győzteseit a budapesti nagyközönség is megismerheti, hiszen a május 5-i komáromi döntőt követően május 6-án este nagyszabású, ünnepi gálaműsorban lépnek majd fel színházunk sztárjai mellett. Nagy szeretettel várjuk nézőinket! Drukkoljanak Önök is az ifjú tehetségeknek!

Magyarországi továbbjutók:

Bonviván:

Csák István, Ninh Duc Hoan Long, Laki Péter, Czikora István, Farkas Tamás

Primadonna:

Kuczmog Klaudia, Mészáros Edina, Újhelyi Andrea, Drahos Evelin, Halasi Bianka, Bede Blanka, Süle Dalma

Párosok:

Pacskó Dóra - Balázs Dávid, Szűcs Enikő Flóra - Tarlós Ferenc, Pánczél Klaudia - Kádár Szabolcs János, Balázsfi Alexandra - Czuczor Dávid, Bojtos Luca - Erdős Attila, Faragó Alexandra - Dénes Viktor

 A május 6-ai ünnepi gálaműsorban fellép többek között  Fischl Mónika, Szendy Szilvi, Vadász Zsolt és Kerényi Miklós Máté. Közreműködik az Operettszínház Balettkara és Zenekara. Vezényel Pfeiffer Gyula, rendező: Bori Tamás

Állami Déryné Színház – Jacobi Viktor – Martos Ferenc – Bródy Miksa: Leányvásár

Történeti áttekintés – bemutatók – cselekmény – dalszöveg, versek - szereplők – rajzok, fotók – jelenetképek.

A Déryné Színház „Leányvásár”produkciójának új bemutatója: 1970. december 19.

Rendező: Petrik József. Karmester: Urbán Vidor.

Forrás: mandadb.hu

Franz von Suppé, belga és dalmát származású osztrák komponista, a „Bécsi operett” megteremtője 200 éve született. (Spalato – ma Split, Dalmácia, 1819. április 18. – Bécs, 1895. május 21.)

Legismertebb művei: Boccaccio; A szép Galathea; Pajkos diákok;

A többi operettjének inkább a nyitányai váltak ismertté, a hangversenytermekben, de a rádiós zenei műsorokban is gyakran felhangzanak a pompás dallamai: Költő és paraszt; Könnyű lovasság; Fatinitza; Pikk dáma;  Banditák; Reggel, délben, este Bécsbem

Tegnap a Dankó Rádió operettműsora nem felejtkezett el Suppé születésének bicentenáriumáról: részleteket hallottunk a Boccaccióból (László Margitra és Ilosfalvy Róbertre is emlékezvén a rádiófelvételen énekelt Fiametta-szerep és a címszerep kapcsán);  a "Könnyű lovasság"  és a "Költő és paraszt" nyitányait a MÁV  Szimfonikus Zenekar koncerzelőadásain vezényelte Kesselyák Gergely illetve Medveczky Ádám.

KÉPRIPORT A BOB HERCEG FŐPRÓBÁJÁRÓL GYŐRBEN

Kisalföld.hu - 2019. 04. 17.

Szombaton mutatta be a Győri Nemzeti Színház, Huszka Jenő- Bakonyi Károly- Martos Ferenc Bob herceg című operettjét. Fotókon a főpróba!

Itt pedig ismertetik a Béka díj 2018-as nyertesét:

https://www.br-klassik.de/aktuell/news-kritik/operetten-frosch-des-jahres-2018-verliehen-thomas-enzinger-blume-von-hawaii-100.html

Bad Ischl Lehárfesztivál_Ábrahám Pál-Földes Imre: Hawaii rózsája német nyelvú előadása:

https://www.youtube.com/watch?v=mA5G1PwvdgM&t=2s

https://www.youtube.com/watch?v=mA5G1PwvdgM&t=2s

https://www.youtube.com/watch?v=emKzJCITvfY

Ausztriában és Németországban minden évbek kiosztják a legjobb német nyelvű operettprodukciónak a "Forsch" magyarul Béka díjat, ezt a díjat 2018-ban Ábrahám Pál-Földes Imre: Hawaii rózsája c. darabjának Bad Ishle-i előadása nyerte. Szerencsére láttam ezt a fantasztikus előadást, kár hogy nem beszélek németűl, de a lényeget így is értettem és a zenéje pedig fantasztikus. Jó lenne már Magyarországon magyarul végre látni e darabot. Eddig csak annyit tudok, hogy a Csárdáskirálynőt megint felújítják a nyáron.

https://www.br-klassik.de/programm/radio/ausstrahlung-1677522.html

Ezen a linken meg lehet hallgatni a 2019. márc 5-i díjátadó ünnepséget, melyben előadják námetül Ábrahám Pál két dala mellett, egyik a Hawaii rózsája operettje Ittam egy kis pityókát és a másik a Dzsaniah, a lányok táncháza c  Ábrahám operett egyik dalát is. Továbbá hallható Offenbach több dala, közte a Kékszakáll c. operett dala, Suppé operettje, és mellettük Lehár Clo Clo c. darabja egy dala valamint Kálmán Imre Chicagoi hercegnő c. operettje két dala is.

Elmarad Bulgakov Képmutatók című drámájának operettszínház-beli bemutatója, Bródy János és Kocsák zenés darabja, mert a színház frissen kinevezett igazgatója felmondta a szerződésüket. A színház szerint ennek nem politikai okai vannak. Részletek a hvg.hu-n itt.

In diretta dal Teatro dell'Opera di Roma
La vedova allegra
14 aprile 2019 | ore 19.00 | Rai Radio 3

Operetta in tre atti di Victor Léon e Leo Stein
Musica di Franz Lehár

Baron Mirko Zeta, Anthony Michaels-Moore
Valencienne, Adriana Ferfecka
Hanna Glawari, Nadja Mchantaf
Conte Danilo Danilowitsch, Paulo Szot
Camille De Rosillon, Peter Sonn
Raoul De Saint-Brioche, Marcello Nardis
Vicomte De Cascada, Simon Schnorr
Bogdanowitsch, Timofei Baranov 
Sylviane, Rafaela Albuquerque 
Kromow, Roberto Maietta
Olga, Irida Dragoti 
Pritschitsch, Andrii Ganchuk 
Praskowia, Sara Rocchi 
Njegus, Karl-Heinz Macek

Orchestra e Coro del Teatro dell'Opera di Roma
maestro del coro, Roberto Gabbiani 
direttore, Constantin Trinks

regia, Damiano Michieletto

Ma este  operett-bemutató a Győri Nemzeti Színházban

Huszka Jenő – Bakonyi Károly – Martos Ferenc: Bob herceg

Rendező: Radó Denise

Koreográfus: Fekete Miklós

Premier: 2019. április 13.

Premier: 2019. április 13. 19.00 NAGYSZÍNHÁZ

Az első magyarul írott operett sikere a múlt század kezdete óta töretlen. Bob úrfi, az álruhás trónörökös lehozza a csillagokat az égről, még London népét is fellázítja, hogy szerelmét megkaphassa. A népmesei fordulatokra épülő bájos mesében kiderül, az igaz szerelem valóban képes-e minden akadályt legyőzni. A romantikus és vicces történetet olyan ismert dalok kísérik, mint a "Londonban, hej, van számos utca..."

Kíváncsian várom a Budapesti Operettszínház 2019/2020. évadjának műsortervét - aminek hamarosan napvilágot kell látnia... 

Igaz Ember - díjátadó

"A Mensch Alapítvány, a Holokauszt Magyarországi Áldozatainak Emléknapja alkalmából április 16-án posztumusz Igaz Ember díjjal tünteti ki Kálmán Imre zeneszerzőt. A jótékonysági díjátadó ünnepség vendége lesz Kálmán Yvonne és fellépnek az Operettszínház sztárjai"

Emmerich Kálmán: Die Csárdásfürstin
05 April - 03 May 2020 | Opernhaus Zürich

Sylva Varescu, Varieté-Sängerin Annette Dasch
Edwin, ein Fürstensohn, ihr Verehrer Pavol Breslik
Boni/Bonifaziu, ein Graf, Kumpan Edwins Spencer Lang
Stasi/Anastasia, eine Comtesse, Cousine Edwins Rebeca Olvera
Feri, ein Adeliger, Kumpel Edwins Martin Zysset

Philharmonia Zürich
Zusatzchor des Opernhauses Zürich
Musical director Ulf Schirmer 

Producer Jan Philipp Gloger

A Budapesti Operettszínház honlapján már elolvasható Offenbach nagyoperettje, a Kékszakáll áprilisra kitűzött három előadásának a szereposztása.

Tájékoztatásul ide írom a főbb szereplő művészek nevét:

Április 9. (19 órakor) és 11. (18 órakor)

Dinyés Dániel (karmester) – Boncsér Gergely, Lusine Sahakyan, Peller Károly, Csuha Lajos, Kalocsai Zsuzsa, Kende Lajos, Laki Péter, Bojtos Luca, Imre Roland

Április 10. (19 órakor)

Dinyés Dániel (karmester) – Vadász Zsolt, Bordás Barbara, Erdész Attila, Csuha Lajos, Kállay Bori, Langer Soma, Laki Péter, Kardffy Aisha, Horváth Dániel

Persze, hogy telt házas lesz. De ahhoz, hogy tényleg telt ház legyen, valamikor tudni kellene az előadások időpontját. A Sziget július-augusztuisi programja már teljesen ismert. Az mégsem járja, hogy előadás előtt 1-2 héttel közlik a ponos dátumot....

Enyhítő körülmény, hogy a szigeti előadásra valszeg így is-úgy is telt házak lesznek. Csárdáskirálynő tuti kasszasiker, nyáron, turistákkal pláne. A minőség már más ügy, de az meg úgyis csak premier után derül ki.

Kedves „joska141”!

A Csárdáskirálynő vonatkozásában: valóban, még nincs dátuma a produkciónak (én sem olvastam erről) - amit Kiss.B. Atilla, az Operettszínház főigazgatója  február eleji egyik nyilatkozatában megszellőztetett, miszerint a Margitszigeti Szabadtéri Színpad idei nyári programjának egyik meglepetése lenne ez a Kálmán-operett; viszont nem mondott júniust, csak ennyit: „A nyári szünetben már az Operettszínház művészeivel és társulatával mutatjuk be a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon a Csárdáskirálynőt, majd az előadást a Nagymező utcába is behozom.” 

Lehet, hogy rossz példának hozom? - a Magyar Időkben a cikk szerzője a társulati ülésen elhangzottakról szóló beszámolójában  a következőket írja: " A főigazgató szólt a nyári programokról is, júliusban és augusztusban a Szigeten a Margitszigeti Szabadtéri Színházzal együttműködve adják elő az új Csárdáskirálynőt Vidnyánszky Attila rendezésében. Az előadás ősztől az operettszínházban lesz látható."

Hogy mi az igazság, ki tudja? 

Persze, jogos a felvetés: március  20-át írjuk, és még nincs semmi híre a beígért előadás(ok)nak, legalábbis én sem tudok erre vonatkozóan hasznos információval szolgálni.  Mi az oka a hallgatásnak, és miért ez a némaság a produkció körül, tényleg érthetetlen. Én is csak találgatni tudok... 

Továbbra is ez a közlemény olvasható a Tickethungary.com oldalon (itt július hónapot említenek meg):

„Kiss B. Attila az Operettszínház igazgatója jelentette be a hírt, hogy 2019. júliusban a  „Budapesti Nyári Fesztivállal együttműködésben lépnek fel a felújított Csárdáskirálynővel Vidnyánszky Attila rendezésében. A margitszigeti szabadtéri bemutatót követően ősztől a produkció az Operettszínház műsorát gazdagítja a 2019/2020-as évadtól! A margitszigeti Csárdáskirálynőben a Budapesti Operettszínház társulatának tagjai mellett vendégszereplők is láthatóak lesznek. A pontos szereposztást később hirdetik ki.”

Nincs más teendőnk, mint várni – remélni…

1990 körül Mohácsi János rendezett az akkor legendás kaposvári színházban egy legendás Csárdáskirálynőt, ami -így, egyiket sem ismerve- (kissé?) hasonló lehet mint az említett bécsi. A teljes előadás tudtommal nincs fent a neten, de van róla itt egy kis összeállítás. A finálé ízelítőt ad a produkció hangulatáról, szellem(iség)éről.

Tisztelt Búbánat!

Nagyon értékes hozzászólásai vannak az Operett területén, tisztelem Önt abszolút tárgyismeretéért. Két dologra szeretnék reagálni.

Talán én fogalmaztam félreérhetően: nem elsősorban a szereposztás jelenlegi hiányával van gondom, hanem az előadások „eltitkolt” napjaival. Már kijött az Operettszínház teljes júniusi műsora, a Margitszigeti Szabadtéri Színpad teljes műsora augusztus végéig, a Csárdáskirálynő előadás nyilatkozott júniusi dátumai, még szereposztás nélkül sem, sehol nincsenek. Azért, mintegy 2 hónappal az előadás előtt már illene tudni.

Szíves figyelmébe ajánlom a Volksoper mostani Csárdáskirálynő szériáját. (Gesztus volt, hogy Németh Sándor 2014-es visszavonulása után csak most 2018-ban játszották újra.) A rendező nyilatkozata szerint teljesen az „urtext”-hez nyúltak vissza, mint szövegben, mind szereplőkben. (Jó: a bonviván számára betettek egy önálló számot a Marica grófnőből).

Az első és a harmadik felvonás félelmetes volt. Semmi vidámság, semmi humor, csak a háború, a reménytelenség, a kiábrándultság. Így is lehet játszani egy operettet.

„Rangos kitüntetéseket kaptak” az Operettszínház művészei

Állami elismeréseket adtak át a március 15-i nemzeti ünnep alkalmából a Pesti Vigadóban 2019. március 13-án.

Papadimitriu Athina kiemelkedő színészi tevékenysége elismeréseként Jászai Mari-díjat vehetett át Kásler Miklóstól, az emberi erőforrások miniszterétől, míg Kocsis Tamás a Budapesti Operettszínház musical-előadásainak sikeréhez előadó és alkotóművészként egyaránt hozzájáruló, magas színvonalú munkája elismeréseként Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést kapott Rétvári Bence államtitkártól.

”Színházunk táncművésze, koreográfusa 2001 óta tagja társulatunknak, Musical Együttesünk alapító tagja. Szívből gratulálunk díjazottjainknak, köztük vendégalkotóinknak is:  A táncművészet terén kiemelkedő alkotói tevékenysége elismeréseként Harangozó Gyula-díjban részesült ugyanis Kulcsár Noémi, a Kékszakáll című előadásunk koreográfusa, valamint kiemelkedő színvonalú munkájáért Magyar Érdemrend Lovagkereszt polgári tagozat kitüntetését vehette át Béres Attila, aki az április 26-tól látható Carousel című előadásunk rendezője.

AVAGY SZABAD-E ÚJRAKÖLTENI A CSÁRDÁSKIRÁLYNŐ DALSZÖVEGEIT?

…az eredeti bécsi, nagyvárosi népnyelv kifinomult kétértelműségeit csak „bécsiül” lehet érteni, szolgai fordításuk magyarul értelmetlen…

Az Operettszínház a 2006-os premier óta hol megfontoltan, hol ingerülten reagál a Csárdáskirálynő dalbetéteinek átköltésével kapcsolatos értetlenkedésre, fanyalgásra. Az 1915-ös bécsi
változat remake-jének szánt előadás alkotóinak a maguk szempontjából igazuk lehet: nyilatkozataikból, de még az előadás promóciójából is jól látszik, hogy nemcsak új műfajkoncepciót, de az Operettszínház új imázsát is erre a korszerűsített változatra igyekeznek építeni. A „koncepció” amúgy alighanem méltányolható szempontja, hogy külföldi turnékon valóban a nemzetközi operettvilágban ismert és játszott
eredeti Csárdásfürstint érdemes előadni.

A fanyalgók helyzete sem irigylésre méltó, mert nem könnyű szabatosan megfogalmazni (bár a továbbiakban kísérletet teszünk rá), mi a baj azzal, hogy a Túl az Óperencián helyett Messze száll a fecskepár, az Álom, álom, édes álom helyett Százezernyi angyal zengi: boldogság, a Jaj, cica… helyett Jaj, lányok nélkül élni, mondd, mit ér (s az ugyancsak átírt A lányok, a lányok, a lányok angyalok és Szilvia belépője) idegenül ható, új szövegeivel halljuk a Csárdáskirálynő ismert dallamait. Kállai István és Kerényi Miklós Gábor új magyarításai a szótári hűség szempontjából valóban jobban illeszkednek az 1915-ös bécsi Béla Jenbach-Leo Stein-szöveghez, s ritmikai, prozódiai problémák is ritkán akadnak. (Kérdés persze, hogy ha ezeket a dalokat átfazonírozták, miért kegyelmeztek meg a többi Gábor Andor-versnek.) Voltaképpen azonban mégsem teljesen ezt a bécsi variánst játsszák. Akkor ugyanis nem hagyhatták volna meg a Hajmási Péter, Hajmási Pál-tercettet (igaz, itt duettként); és nem használnák még csak nem is a Gábor Andor-féle dalszövegek némelyikét, hanem az 1954-es Kellér-Békeffy-féle változat átiratait, Innocent Vince Ernő szövegeit, és mindenekelőtt Anhilte prózai szerepéből sem csinálnának újfent éneklő ál-Cecíliát.
Alapvető kérdés, hogy az 1916 novemberében bemutatott magyar Csárdáskirálynő (akkor még Csárdáskirályné!) valóban az „Urtext” Csárdásfürstin műfordítása-e. Látszólag alig van különbség köztük, mégis inkább két különböző darabról kell beszélnünk.

[…]

Gábor Andor a Hajmási Péter szövegében ezt a nagy trükköt veti be: a szőlő, a kenyér motívumát és a Hajmási nevet szintén kölcsönveszi. Amivel a közönség rejtett emlékezetét megmozgatja, az Szilágyi és Hajmási székely népballadája, melyet először Toldy Ferenc közölt nyomtatásban 1827-ben, de Vörösmarty, utóbb pedig Gyulai Pál is feldolgozta költői beszélyben. Gábor Andor az indító kép elemeit a Magyar Népköltési Gyűjtemény 1882-ben megjelent I. kötetéből veszi (amelynek további népszerű kiadásai ott sorakozhatnak az operettlátogatók családi könyvesvitrinjeiben):

– Pajtásom, pajtásom, kinyeres pajtásom!
Már hét esztendeje, hogy mü fogván estünk
Császár tömlöcébe, két gerezd szőllőért…

Innen tehát a kenyér és a szőlő metaforája az operettdalban:

Ne búsulj, lesz még szőlő, lesz még lágy kenyér…

De a ballada szituációja is áthallásos. A Szilágyi és Hajmási legtöbb változatában a török császár leánya segít megszökni a két magyar rabnak, s velük is menekül; az út során azonban a férfiak összekülönböznek, hogy melyiküké legyen a lány. (Ha a népköltészet növényi szimbolikájának közkeletű értelmezésére gondolunk, akkor a „két gerezd szőllő” említése valamilyen szexuális kihágást sejtet, és egyértelmű, hogy a leány erotikusan is vonzódik a magyar nemesifjakhoz.) Egyes változatok szerint a férfiak párbajra mennek, melyben Hajmási László halálos sebet kap. Más, komikus változatokban azonban egyikőjüknek eszébe jut, hogy otthon várja a feleség, s így a párbaj elmarad. Gábor Andor mindkét szituációt bekapcsolja a történetbe. Bóni és Edvin első felvonásbeli párbajában vagy Kerekes Ferkó és Bóni Szilvia sorsa feletti elkeseredett civakodásában – harmadik felvonás – nem nehéz felismerni a párhuzamot, különösen, hogy Bóni a Stázi iránt érzett vonzalma miatt nem egészen veszi komolyan lovagias felajánlását. Bizonyos értelemben ez az operett csúcspontja, a Csárdáskirálynő dramaturgiailag legfontosabb dala.

Egyáltalán nem véletlen tehát, hogy 1954-ben Kellérék Honthynak ügyeskedték át a tercettet, és emiatt aztán a Honthy Hanna kedvéért Cecíliává átírt Anhilte-szerep lesz a voltaképpeni főszerep. Így kerül át a Hajmási Péter az első felvonásba, ahol Cecília partnerei Kerekes Ferkó és – Bóni helyett – Miska (Feleki Kamill) lesznek. Miska szerepe miatt Innocent Vince át is írja a második versszakot. A „Gyere rózsám, gyújtsál gyertyát, / Vagy gyújtsd meg a villanyt” helyett Miska azt énekli: „Józan fejjel nem jó nézni, / Hogy mulatnak mások…” Bóninak, Szilviának és Kerekes Ferkónak az 1954-es változatban a Kivilágos virradatig jut, amelyben jószerével csak a sírva vigadás nemzeti közhelye marad meg. Valószínűleg ez a magyarázata annak is, hogy a Bónit az 1948-as felújítás után nagy sikerrel játszó Latabár Kálmán az új változatban átadja szerepét a fiatal Rátonyi Róbertnek. Kellérék megoldásával nemcsak a Szilvia- Edvin-Bóni-Stázi vonal, vagyis az alapszerepkörök, a klasszikus primadonna-bonviván-táncoskomikus- szubrett konfliktuscsoport színtelenedik el, de a darab voltaképpeni értelme is megváltozik. Cilikéék tercettjében ugyanis már csak az egykori vetélkedés emlékéről van szó, és ez dramaturgiai szempontból sokkal gyengébb, mint az 1916-os változat megoldása. Ez a szituáció mutatja a legjobban, hogy az 1954 után leggyakrabban játszott Kellér-Békeffy-librettó voltaképpen törli a darab alapkonfliktusait, és igazából csak nosztalgiázik egy letűnt, tétek nélküli, békés világ fölött. Revüoperetté válik, amibe, kényszerűen, összekötő szövegek is kellenek.

[…]

Tulajdonképpen lehangoló, és feltehetően a tercett drámai helyzetének meg nem értéséből fakad, hogy a Hajmási-csárdás az Operettszínház mostani remake-jében is egyszerű revüelemmé fokozódik le: a Weilersheim-házban énekli Anhilte, az egykori sanzonett, duettben Miska „ikertestvérével”, Alfonzzal. A bécsi változatnál erősebb Gábor Andor-féle verzió tercettje így veszíti el kulcsszerepét Kelléréknél, és így válik gyakorlatilag jelentéktelenné a Kerényi rendezte előadásban.

Miért kell vajon 2006-ban a bécsi változathoz visszaigazítani az Álom, álom, édes álom refrénjét erre: „Százezernyi / angyal zengi: / boldogság, / Százezernyi / forró csókkal / várok rád!”? Vajon az Álom, álom, édes álomból ma már nem hallatszik ki Csongor panasza Vörösmarty mesejátékából?

Álom, álom,
Édes álom,
Szállj a csendes föld fölé;
Minden őrszem
Húnyjon, csak nem
A várt s váró kedvesé. […]
Álom, álom, édes álom,
Ah, csak most ne légy halálom.

Gábor Andor szövege arról szól, amit Csongor is panaszol Tünde eltűnése után: az egymástól búcsúzó szerelmesek (Edvin és Szilvia a második felvonás végén) nem mernek hinni abban, hogy egyáltalán találkoznak-e még. (Ráadásul éppen 1916-ban fut az Operaházban a Csongor és Tünde egy igen reprezentatív kiállítású szériája.)
Valószínűleg kevesebben vennék ma már észre, mint 1916-ban, hogy az első felvonás fináléjában, a házastársi ígérvény aláírásakor elhangzó duett (megint csak Edvin és Szilvia), az Egy a szívem, egy a párom szövegötlete Petőfi 1843 márciusában írt, Kakasszóra hajnal ébred című népdal-imitációjából való kölcsönzés:

Kakasszóra hajnal ébred,
Én lányokkal nem beszélek.
Mert ha szólok őhozzájok,
Hajnal lesz a két orcájok.

Így valaki azt gondolná,
Én is kakas vagyok talán;
S hej, a kakas hamis madár,
Untalan más fészekhez jár.

Pedig én kakas nem vagyok,
Hanem filemile vagyok,
Egy a fészkem, egy a párom,
Egyért élek a világon.

Gábor Andor átveszi Jenbachék német szövegének „üzenetét” („Eine nur – die ist die Echte, / Eine nur – die ist die Rechte…”), a hűség illuzórikus témáját, de a Petőfi-vers ízeit keveri bele:

Egy a szívem, egy a párom,
Boldogságom tőle várom,
Más leánytól még az édes csók sem kell.
Egy a párom, egy a szívem,
Egyet tud szeretni híven…

S ha ez nem lenne elég: a Te rongyos élet refrénje Laczkó Géza Zrínyi-regényének, a Német maszlag, török áfiumnak a Nyugat 1913/8. számában megjelent folytatásában olvasható részletéből származik, alighanem ezek a regény szimbolikus kulcsmondatai: „A király? Távoli kegyes idegen… A harc? Patkány-marakodás! A hadi pálya? Bohóc-kapaszkodás! Az élet? Rongy, rongy, rongy!”

Maga a „Túl az Óperencián” verssor azonban megint csak Petőfinél, a Pató Pálban olvasható:

Mint elátkozott királyfi
Túl az Óperencián,
Él magában falujában
Pató Pál úr mogorván.
Be más lenne itt az élet,
Ha egy ifjú feleség…
Közbevágott Pató Pál úr:
„Ej, ráérünk arra még!”

A laikus befogadó értelmezői kontextusát a magyar szöveg úgy helyezi át, hogy nem a házastársi hűtlenkedést, hanem a házasság halogatásának témáját sugallja: hol lesznek boldogok? Seholsincsországban, a mesében, vagyis sehol és soha:

Túl az Óperencián boldogok leszünk,
Túl az Óperencián csókra éhezünk,
Túl az Óperencián lesz mesés tanyánk,
Túl az Óperencián fészek vár reánk!

Minden egyéb érthető a dal verzéiből. Érdekes módon Kállai és Kerényi ezeket változatlanul hagyják:

EDVIN De megesik a férjjel ott is, trallala, a hámból hogy kirúg!
STÁZI A férjek, kikről kegyed beszél, trallala, de furcsa kisfiúk!
EDVIN A feleség az csak ül otthon, trallala, és stikkel és imád!
STÁZI S ha kimaradsz, nincs egyéb dolga, trallala, csak szépen várni rád!
EDVIN Ez így van, és nem változhatik, trallala, Pesten úgy, mint Bergengócián!

Folytathatnánk.

[…]

Pontosan azért várnak ki a nyári margitszigeti  Csárdáskirálynő szereposztásával, mert ez az operettszínházi produkció szeptembertől bekerül a Nagymező utcai teátrumba, de az új évad tervezése folyamatban van; ha bejelentik 2019/20-ra az újdonságokat, egyúttal a szereposztásokról is hírt kapunk.

Segítséget, felvilágosítást kérek, hátha valaki tudja.

Kiss B. Attila február 1-jei, bemutatkozó értekezletén elújságolta, hogy új rendezésű Csárdáskirálynőt fognak bemutatni júniusban a Margitszigeten, majd szeptembertől átviszik a Nagymező utcába. Ez a hír Momus fórumain is megjelent.

A produkcióról jelenleg, a mai napon:

a Margitszigeti Szabadtéri Színpad nem tud konkrétumot – egyeztetnek folyamatosan,

a jegyeladó honlapok azt írják, majd egyszer lesz időpont és jegyvásárlási lehetőség,

Vidnyánszky Attila a produkció kiszemelt rendezője még semmit sem tud – egyeztetnek,

az Operettszínház az ezzel kapcsolatos többszöri kérdésekre – mikor lesz, kik a szereplők – hallgatással válaszol, nem nyilatkozik.

Valaki tudja, miért ez a nagy titkolózás? Nem a Paksi Atomerőmű védelmi rendszeréről akarok tudni, mert az valóban szigorúan őrzött államtitok. De már egy színházi bemutató is?

Kálmán Imre: A montmartre-i ibolya - Pécsi Nemzeti Színház - videomontázs

Bemutató dátuma: 2018.10.12. p

Nagyszínház

Előadások:

Magyar Nemzet, 2019. MÁRCIUS 11. HÉTFŐ 13:12

"Az első hazai látható hang"

EMLÉKTÁBLÁT AVATTAK MEDNYÁNSZKY ÁGI TISZTELETÉRE

/B. Orbán Emese/

Mednyánszky Ági színművész tiszteletére avatott emléktáblát múlt szombaton egykori otthona, az Erzsébet tér 5. szám alatt családja és Belváros-Lipótváros önkormányzata. Mednyánszky Ági 1927. március 15-én született Bécsben, 1933-tól az Operaházban volt balettnövendék. Pályáját táncosként kezdte a Kamara Varietében és a Moulin Rouge-ban, majd 1943-tól az Erzsébetvárosi Színházban és a Magyar Színházban kezdett prózai szerepeket alakítani. 1945 és 1949 között a Művész Színház, 1950-től 1958-ig pedig a Vígszínház színésze volt.

Már ekkoriban rendszeresen vendégszerepelt a Fővárosi Operettszínházban, amelynek először 1958-ban tagja, 1992-ben pedig örökös tagja lett, főként szubrettszerepeket formált meg. Emellett számos filmben tűnt fel, szinkronszínészként is dolgozott, szerepelt a Magyar Rádió hangjátékaiban, a Szabó család Icujaként az egész Kárpát-medencében ismerték. Az ő hangján szólalt meg hazánkban először a televízió, 1955-ben ő mondta be azt, hogy „Önök a Magyar Televízió kísérleti adását látják”.

Mednyánszky Ági 2015. június 7-én hunyt el. Nyolcvanéves koráig színpadra állt, utoljára a Menyasszonytánc és a Lili bárónő című előadásokban. Az emléktábla-avatáson részt vett Mednyánszky Ági családja, köztük Balázs Péter színész, a Szolnoki Szigligeti Színház igazgatója, a Budapesti Operettszínház vezetősége és társulatának tagjai, Hegedűs D. Géza, a MASZK Országos Színészegyesület igazgatója, volt kollégák és barátok.

Az eseményen a színésznő unokaöccse, Mednyánszky Miklós (képünkön) mondott beszédet,

Állami kitüntetést sosem kapott, mégis mindenki ismerte
Fotó: Havran Zoltán

Makláry László, a Budapesti Operettszínház karmestere, korábbi fő-zeneigazgatója pedig felolvasta Mednyánszky Ági barátnője, kollégája, Felföldi Anikó levelét, aki színházi elfoglaltsága miatt nem tudott jelen lenni az eseményen.