"Hogy volt?!"

Duna TV, 2018. szeptember 30. vasárnap 04:25 - 05:25 (ism.)

Primadonna, szubrett, bonviván régen és most

(2018) (60')

"Hogy volt?!... Ünnepelt hősök, bájos mesefigurák, gyönyörű ruhaköltemények, virághegyek, pezsgő a cipőből, pletykák, turnék, próbák és csillogás. Ezt gondolja a néző, az operettet szerető és az operett-tagadó közönség az egyre népszerűbb zenés műfaj „frontembereiről”. A mai Hogy voltban leszállnak közénk a primadonnák, ránk mosolyognak a múlt század fordulóján és a mai színpadokon is hódító bonvivánok, megnevettetnek a szubrettek, és sok zenével, történettel újra elvarázsol mindenkit a magyar operett. Jól ismert melódiák, színészek és történetek az archívumból és a meghívott művészektől."

Vendégeink: Oszvald Marika, Domonkos Zsuzsa, Peller Károly, Benkóczy Zoltán, Homonnay Zsolt, Fischl Mónika, Szendy Szilvi és Jankovits József.

Pontosan ezt várnám én is!  Ritka kivételek: mindig örültem, ha az "operettesek" közé meghívtak vagy darabra szerződtettek vendég operaénekes művészeket. 

Pl. Pitti Patalin, Kolonits Klára, Sudár Gyöngyvér, Csonka Zsuzsa, Sáfár Mónika, Bende Zsolt,  Kovácsházi István, Nyári Zoltán, - vagy napjainkban Boncsér Gergely. (Frankó Tünde állandó tag az Operettszínházban.)

...és dögunalom szereposztással!

Miért kell hosszú évek óta, mindig ugyanazzal a 4-5 névvel, egymás után csinálni a bemutatókat?

Fischl, Bordás, Dolhai, a csúnyán éneklő Lukács Anita...Mások nem is kapnak lehetőséget!

Az Operett színházra is ráférne valamiféle újítás, frissítés, mert erősen elcsaládiasodott és belterjes lett a felhozatal!

Félnek is a vátozásoktól, főleg olyan igagatót nem akarnak, aki egy kicst is fontosnak tartja az éneklést!

Megkezdődtek a Maya című revüoperett próbái

"Sok évtizedes kihagyás után, régi adósságát törlesztve tűzi műsorára a Budapesti Operettszínház Fényes Szabolcs egyik legnépszerűbb darabját, a Mayát. Az 1931-ben íródott mű látványos show elemekkel gazdagított revü-operett, melyben a szerelmi játszmák mellett a félreértéseken alapuló vérbő humor is hangsúlyosan jelen van. A címszerepet alakító Fischl Mónika és Bordás Barbara olyan elődök nyomdokába lép, mint Honthy Hanna, Karády Katalin és Almási Éva. A november 30-ai bemutató rendezője Réthly Attila, akinek nevéhez az Operettszínház olyan nagy sikerei köthetők, mint az Én és a kisöcsém vagy a Dorian Gray."

SZENTE VAJK VIDEÓÜZENETBEN ISMERTETI OPERETTSZÍNHÁZI PÁLYÁZATÁT

Szinhaz.org.  - 2018 SZEPTEMBER 11. KEDD, 8:00

Persze nem a kor a lényeg. Szente Vajk pályázatát se láttam, de gondolom musicalbarat lehet.

Mahler 28, Radnai Miklós 33 évesen lett az Operaház (fő)igazgatója olyan korban, amikor még nem volt "divat" ilyen fiatalon ilyen magas posztra kerülni. Természetesen se pro se kontra nem hasonlítom Szente Vajkot Radnai Miklóshoz, még kevésbé Mahlerhez, csak a korukat.

Az operaénekes az nem jó választás, bár nem láttam a pályázatát. Szente Vajk meg túl fiatal még erre. Maradt Lőrinczy szerintem.

Hááát, ilyenkor szokás azt mondani, hogy nem vagyunk jósok :-)

Kikerestem Szente Vajk frappáns videóüzenet-pályázatát, fő erénye, hogy rövid. Ő -igaz, Lőrinczy György főigazgató felkérésére!- az Apáca Show-val tette be a lábát az ajtóba...vajon ez milyen ajánlólevél?

Lőrinczy Györgyöt még az előző miniszter nevezte ki, nem biztos, hogy ez előny lesz a "végleszámolásnál" "végelszámolásnál". Operaénekeseket operaházakban is elég ritkán neveznek ki (fő)igazgatónak, bár vannak kivételek. Tokody Ilona sem lett főig. 2014-ben a Nagymező utcában. Kiss B. Atillát nem gondolnám ideális operettszínházi igazgatónak, még a hírekben emlegetett leendő balettigazgatóval az oldalán sem.

Akkor most ki az esélyes? Kiss B pályázatát nem láttam sehol se.  Lőrinczy Györgyé nagyon tetszett.

Emlékeztetőül, négy évvel ezelőtt -  2014 augusztusában - :

Lőrinczy György művészeti menedzser, Bozsó József színész, rendező, kulturális menedzser és  Tokody Ilona operaénekes nyújtottak be pályázatot a Budapesti Operettszínház vezetésére.

Ismeretes az eredmény.

Operettszínház: A bizottság a társulat ellenében választana igazgatót

Az index információi szerint a pályázatokat elbíráló bizottság azt a Kiss B. Atilla operaénekest ajánlotta a kinevezésről döntő miniszter, Kásler Miklós figyelmébe, akit korábban, a társulati szavazáson a színház munkatársainak mindössze 9,2 százaléka támogatott. Kiss B. Atilla, a Magyar Művészeti Akadémia tagja szintén az index információi szerint jó viszonyban van Keróval, maga is sok Kero-rendezésben szerepelt már korábban...felmerült az is, hogy a pályázatában Kerényi Miklós Gábor tanácsadóként vehetne részt. A Népszava úgy tudja, az operaénekes pályázatában az szerepel, megválasztása esetén a színház balettigazgatója Apáti Bence lenne. További részletek és a bizottság névsora   i t t.

Dankó Rádió. "Túl az Óperencián"

Ezen a héten a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya vendégei a stúdióban az operett „Nagyasszonya”, Tiboldi Mária és Pápai Szabó György, református lelkész újságíró. Beszélgetésükben egyebek közt a nemrég megjelent Tiboldi Mária portré-életrajzi könyvéről is szó esik… „A támogató, inspiráló szellem, és az alkotó foglal majd helyet a stúdióban".

A könyv maga tulajdonképpen egy memoár, (emlékirat, önéletrajz) melyhez ajánlást Szinetár Miklós írt:

„Kedves Marica- Marica kedves!!

 Tiboldi Mária önéletrajza remek olvasmány. Könnyű olvasni, annál nehezebb ehhez ajánlást írni.

 Mert mit lehet még hozzáfűzni egy ilyen teljes, gazdag sikeres élethez?

 Minden szerepet eljátszott, amit csak az operett, világ felkínált, mindennel sikere volt, bejárta a világot, mindenütt ünnepelték. Ehhez tulajdonképpen csak annyit lehet hozzáfűzni, hogy  BRAVÓ!  BRAVÓ!!  BRAVÓ!!!

 De talán mégse csak ennyit.  Van valami, ami Maricának sajátja, ez pedig a sugárzó szeretetreméltó lénye. Jó vele együtt lenni, partnernek és közönségnek egyaránt. És ez nagyon nagy dolog, mert gyönyörű a hangja, de nagyon sok gyönyörű hanggal találkozunk, remek színész, de a világ tele van remek színészekkel. Ám szeretetre méltó, jó ember, egyre ritkább.  

Eszembe jut József Attila: „ de mi, férfiak férfiak maradjunk, és nők a nők- szabadok, kedvesek – s mind ember, mert az egyre kevesebb…” 

Marica kedves, szabad és nagyon is ember.

Átütő sikerének talán ez a legfontosabb magyarázata, bármit játszik, bármit is ír, abból sugárzik az emberség,  a szeretet. ”

vs
Gräfin Mariza
(Seefestspiele Mörbisch 2018)

Csar...das...Fürst...  

(:(

Volksoper Wien
Die Csárdásfürstin (Premiere)
16 September 2018 | 20:00 | ORF III

• Leopold Maria, Fürst von und zu Lippert-Weylersheim Robert Meyer
• Anhilte, seine Frau Sigrid Hauser
• Edwin Ronald, beider Sohn Lucian Krasznec
• Anastasia Komtesse Eggenberg Juliette Khalil
• Eugen Baron Rohnsdorff Christian Graf
• Boni Graf Káncsiánu Jakob Semotan
• Ferenc Ritter Kerekes, genannt Feri Bácsi Boris Eder
• Sylva Varescu Elissa Huber
• Sándor von Kiss Nicolaus Hagg

• Dirigent Alfred Eschwé
   
• Regie Peter Lund

Kerényi Miklós Gábor visszavonta operettszínházi pályázatát, szavazás során a társulattól Lőrinczy György jelenlegi főigazgató kapta a legtöbb szavazatot. Részletek a hvg.hu-n itt.

CSÁRDÁSKIRÁLYNŐ-KRITIKA

MAGYAR IDŐK, SZEPTEMBER 7. PÉNTEK 11:16 2018. 09. 07. 13:15

„ÉLJEN AZ IGAZ SZERELEM!”

„KLASSZIKUS OPERETTET HOZTAK A KECSKEMÉTIEK A VIDÉKI SZÍNHÁZAK FESZTIVÁLJÁRA”

B. Orbán Emese

Javában zajlik a Vidéki Színházak Fesztiválja a Pesti Magyar Színházban. A részt vevő nyolc vidéki társulat mindegyike olyan erős darabbal érkezett a megméretésre, hogy igazán nem lesz könnyű dolga az öttagú zsűrinek. A Kecskeméti Katona József Színház Kálmán Imre leghíresebb, legtöbbet játszott operettjével, a Csárdáskirálynővel szállt be a versenybe.

[…] A végére hagytam, ami egyáltalán nem tetszett: a vége.

Kálmán Imre az első világháború kitörésekor abbahagyta az 1914 tavaszán elkezdett munkát. „Nem tudok zenét szerezni akkor, amikor… a fronton egymást öli a világ” – nyilatkozta, és csak egy év múlva, Lehár Ferenc biztatására folytatta. Kálmán Yvonne, Kálmán Imre lánya is többször kifogásolta például Kerényi Miklós Gábor 2009-es rendezésével kapcsolatban a háborús motívumokat, illetve azokat a karaktereket, amelyek nem szerepeltek az eredeti műben, például a mankós katonák, illetve az Orfeumba beállító sebesült Schulteis.

Nem igazán értem, miért nem tudott ellenállni Béres Attila a kísértésnek, miért kellett megdöbbenteni a már-már eksztázisban lévő közönséget a gépfegyverropogással, az aláhulló vércseppekkel, az előbb még vidáman daloló, földre rogyó teljes szereplőgárdával, ennek a jelenetnek a többszöri megismétlésével. Értjük mi az utalást, de nem biztos, hogy kellett ez ide. Valahogy nem esett jól…

Hadd idézzem Kálmán Yvonne szavait: „Soha nem volt apám szándéka, hogy a Csárdáskirálynő háborús darab legyen, ez a show a szerelemről szól.” Ennek szellemében én is a mű eredeti munkacímével zárom írásomat: Es lebe die Liebe, vagyis Éljen a szerelem!

"Például Huszka Bob hercegéből vagy a Mágnás Miskából nincs egy olyan zenekari anyag partitúrával, ami bizonyosan egyezik a szerző eredeti írásával. "

 Persze azért ha olyan zenekari szólamanyagból ból játszik - játsszana az Operettszínház zenekara, mint amilyen kiváló zenekari hangzást produkált anno mondjuk a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara a Bob herceg (1965 - Sebestyén András - Németh Marika, Ágai Karola, Ilosfalvy Róbert, Palcsó Sándor, Palócz László, Kovács Péter) vagy a Mágnás Miska (1961 - Bródy Tamás - Gyurkovics Mária, Zentai Anna, Bartha Alfonz, Szabó Miklós vagy később: 1969 - Sebestyén András - Andor Éva, Zentai Anna, Korondy György, Palcsó Sándor)  operettfelvételén, akkor nincs, nem lehet, nem lesz hiányérzete a közönségnek az Operettszínházban. - A Dankó Rádióban éppen ma hallhattunk kitűnő részleteket a Mágnás Miska mindkét rádiófelvételéről!  Nagyszerű zenekari anyag mindkettő! 

Persze igaza van Lőrinczy Györgynek abban, hogy szerzői előírásokat tükröző, autentikus partitúrával (is) rendelkeznie kell(ene) a teátrumnak - amiből elkészíthetnék a minőségi zenekari játszáshoz mindenkor szükséges hangszerszólamok teljes kottaanyagát is. Hogy az előadások zenekari hangzása minden kényes ígényt kielégítsen s egyben hű maradjon a zeneszerző szándékához: a megálmodta, leírta partítúrához.

Egyébként ha olyan gondjai vannak az Operettszínháznak, hogy nem elégedettek a rendelkezésükre álló zenekari kottaanyaggal, kérjék ki a Rádiótól azokat a hangszerszólam-kottákat, amelyekből  az ismert, nagyszerű rádiófelvételek során játszott a rádiózenekar s amely felvételekről nap mint nap hallunk szép részleteket a Dankó Rádió operettműsorában -  azoknak nemcsak ének-, de minőségi zenekari hangzásában (is) gyönyörködhetünk!

"A kottatárral és a zenei archívummal is lesznek teendőink"

Kemény Egon nagyoperettjeivel kapcsolatban 

Kemény Egon - Bródy István - Harmath Imre: „Kikelet ucca 3” (1929)

Pesti operett 3 felvonásban, nagyoperett Bemutató: Fővárosi Operettszínház (ma: Budapesti Operettszínház) 1929. április 27. Főszereplők: Somogyi Erzsi, Eggerth Márta, Fejes Teri, Kertész Dezső, Sarkadi Aladár, Halmay Tibor, Kabos Gyula, Szirmai Imre Rendező: Szabolcs Ernő Díszlet: Gara Zoltán Ruhatervező: Váradi Tihamér A táncokat betanította: Rott Ferenc Karmester: Ábrahám Pál 

Kemény Egon - Nóti Károly - Földes Imre - Halász Rudolf: „Fekete liliom” (1946)

Romantikus nagyoperett 3 felvonásban Bemutató: Fővárosi Operettszínház (ma: Budapesti Operettszínház) 1946. december 20. Főszereplők: Karády Katalin, Gombaszögi Ella, Fejes Teri, Somogyi Nusi, Latabár Kálmán, Nagy István, Somogyi Nusi, Gozmány György, Zentay Ferenc, id. Latabár Árpád Rendező: Tihanyi Vilmos Karnagy: Endre Emil Díszlet: Bercsényi Tibor, Karády Katalin, Fejes Teri, Gombaszögi Ella ruhái a Szitanágay-szalonban készültek Revükoreográfia: Rudas-fivérek 

Kemény Egon - Tabi László - Erdődy János: „Valahol Délen” (1956)

Nagyoperett 3 felvonásban Bemutató: Fővárosi Operettszínház (ma: Budapesti Operettszínház) 1956. március 30. Főszereplők: Petress Zsuzsa, Mezey Mária, Sennyei Vera, Gaál Éva, Borvető János, Homm Pál, Rátonyi Róbert, Peti Sándor, Rendező: Dr. Székely György Díszlet: Fülöp Zoltán Kossuth-díjas Jelmez: Márk Tivadar Kossuth-díjas Karmester: Bródy Tamás

wikipediaoldaláról https://hu.m.wikipedia.org/wiki/Kem%C3%A9ny_Egon 

megadhatom Bozó Péter kutatási eredményeit, az alábbi linkeken olvasható

http://db.zti.hu/mza_operett/operett_Adatlap.asp?id=00363

http://db.zti.hu/mza_operett/operett_Talalatok.asp?tag1=99&val1=Kem%C3%A9ny+Egon

hogy mi maradt meg....akkor, vajon van-e még kottája az Operettszínháznak ezekből a sikeres művekből most...?

Fájdalmas ez a helyzet...mégis örülök az őszinte helyzetfelmérésnek és talán most már rendben lehet vezetni az intézményt, az egykori, nagymúltú Fővárosi Operettszínházat.

Idézek Lőrinczy György pályázatának – „5 . A ZENEKAR”  - fejezetéből bekezdéseket. 

(a kiemelések tőlem származnak.)

„Makláry László zeneigazgató 2019 végéig vállalja a Színház zenei vezetését. Zeneigazgató úr javaslatát elfogadva, 2020. január 1-től a zeneigazgatói feladatokat kinevezésem esetén Silló István, a Győri Nemzeti Színház zeneigazgatója venné át. Silló karnagy úrral való megbeszéléseinken az alábbi gondolatok fogalmazódtak meg bennünk.

„Az elmúlt évtizedekben a zenekari felállásból eltűnt a 2. oboa, 2. fagott és a 4. kürt szólamok megszólalása a nagyoperettekben. Számunkra elvi kérdés, hogy mint az Operában Erkelnél és Bartóknál, úgy a nagyoperettekben Kálmánnál és Lehárnál is szólaljon meg minden leírt hang, annyi a hangszeren, amennyire a szerző írta. Ennek megvalósítását vagy a jelenlegi zenekari struktúra minimális átszervezésével, vagy optimális esetben néhány státusz megnyitásával fogjuk elérni. Ezen felül a színház énekkarának szólamarányait is az évek előrehaladtával közelíteni kell az optimálishoz.

A Budapesti Operettszínház zeneigazgatója koordinálja és vezeti az egész színház zenei életét. Mivel ez egy igen sokoldalú feladat, ezért segítőtársak nélkül gyakorlatilag lehetetlen. Szabó Mónika karigazgató, Takátsy Tamás zenekari igazgató, Mihalics János vezető korrepetítor továbbra is változatlan formában folytatná munkáját. Dinyés Dániel első karnagy dolga lenne a teljes operett-repertoár napi szintű kézben tartása, az előadások szakmai színvonalának ellenőrzése, az esetleges zongorás, illetve szükség esetén zenekaros próbák kiírása, egyszóval ő lenne az operett tagozat zenei vezetője. Szándékunkban áll Dinyés karnagy úr mintájára létrehozni ugyan ezt a posztot a musical tagozatnál is. A színház kiváló karmesterét, Bolba Tamást kérjük fel erre a posztra. Szinte teljesen természetes elvárás a két kolléga felé, hogy a gondozásukra bízott tagozatok teljes repertoárját, mint karmesterek is napi szinten birtokolják. Természetesen a fent felvázolt munkastruktúra a két karnagy vonatkozásában nem azt jelenti, hogy nincs átjárás a két műfaj között, sőt.

Mint ahogy sok esetben a szólisták között, úgy a karmesterek esetében is természetes az „átjárás” a műfajok között. A szereposztások megalkotásánál, az egyes előadások véleményezésénél minden vezető véleményére, „fülére” szükség van. A zeneigazgató koordinálja a két tagozat zenei irányítását, és karmesterként napi szinten, mintegy beugrás készen birtokolja a színház teljes repertoárját. A két tagozat zenei vezetői megbízatása 2019. szeptember 1-től lesz esedékes.

Hála a Budapesti Operettszínház utánpótlás képzési szisztémájának, a szólisták terén rendelkezésünkre állnak tehetséges, agilis pályakezdők, illetve már némi rutinnal rendelkező fiatal szólisták. Karmester-utánpótlás viszont sajnos alig van. Ezért szándékunk szerint mihamarabb el kell kezdeni a potenciális utánpótlás felkutatását. Ezt egy projekt – ösztöndíj rendszerben képzeljük el, miszerint egy-egy új darab bepróbálásának folyamatában az ösztöndíjas, mint a bemutatandó darab zenei vezetőjének asszisztense vesz részt a próbafolyamatban, jelen van a zongorás összeénekléseken, majd a próbatermi, és színpadi zongorás próbákon, és zenekari próbákon. Mint karmester, tevőlegesen vezet minden próbahelyzetben egy-egy próbát, sikeres együttműködés esetén egy színpadi zenekaros összpróbát, és különlegesen sikeres helyzetben néhány előadást is lebonyolíthat. Ezt az ösztöndíj rendszert a Zeneakadémiával karöltve, vagy – amennyiben nem fogadóképesek – az akadémia nélkül képzelem el.

A kottatárral és a zenei archívummal is lesznek teendőink. A musicalek kottái általában rendben vannak, hiszen a szerzők nagy része saját maga gondozza a kottákat, illetve a jogi képviselőjük is naprakész ezen a téren is. Ez nem mondható el a magyar operettek nagy többségéről. Kálmán és Lehár hagyaték körültekintően gondozott, de egyéb operett szerzőink kottái környékén a teljes káosz uralkodik. Például Huszka Bob hercegéből vagy a Mágnás Miskából nincs egy olyan zenekari anyag partitúrával, ami bizonyosan egyezik a szerző eredeti írásával. És a sort folytathatnánk tovább az Eisemann-életműnagy részével, Zerkovitz Bélával, stb.  Ezért a Budapesti Operettszínháznak – mint a 58 műfaj nemzeti letéteményesének – akár az EMB-vel, az NKA-val és a Színházi Intézettel összefogva, akár saját erőből évek hosszú sora alatt fel kell kutatni ezeknek a műveknek minden elérhető kottáját, és ki kell adni, de minimum létre kell hozni ezeknek a műveknek a facsimile, vagy legalábbis az eredetihez legközelebb álló megfelelőjét.”

Lőrinczy György közzétette pályázatát

Legfontosabb céljait pályázata végén tizenkét pontban foglalta össze a jelenlegi főigazgató:

1. A repertoár további gazdagítása és színesítése, a kormányzati kulturális tendenciák figyelembevételével.
2. Új magyar előadások létrehozása, elfeledett operettek, kevésbé ismert operett szerzők műveinek bemutatása, átdolgozott librettókkal, újra hangszerelve.
3. A zenei színvonal további emelése, a rendező és a zenei vezető egyenrangú alkotótársként való kezelése.
4. Előadásainkban a XXI. század elvárásaihoz és a nézők megnövekedett igényeihez igazodó korszerű látványvilág és kiváló minőségű hangzás megteremtése.
5. Az operett műfaj és a színház tudományos történeti feldolgozása, együttműködésben a Kálmán Imre Kutatóközponttal.
6. Színházpedagógiai, színházi nevelési program elindítása az előadásokhoz kötődően.
7. A színház működésének további racionalizálása, az intézmény iránti elkötelezettség erősítése a háttérdolgozók körében is, a bérek rendezése kormányzati segítséggel.
8. A belföldi és külföldi vendégjátékok strukturális újragondolása, új partnerek, városok, országok bevonása.
9. A zenés színész- és rendezőképzés megújított alapokra helyezése, a zenés színházi menedzserek, szakírók képzésének kezdeményezése.
10. Különböző társadalmi háttérrel rendelkező, új nézői csoportok megszólítása.
11. A színház gazdálkodási kérdéseire a széles közönségréteget megszólító nemzeti intézménytől elvárt, de rugalmasságot biztosító válaszok megtalálása.
12. A kommunikációs stratégia folyamatos, a trendekhez igazodó alakítása.

Lőrinczy György főigazgató pályázatáról

A Budapesti Operettszínház minden dolgozója hivatalos arra a jövő keddi rendkívüli társulati ülésre, amelyre a színház vezetésére pályázó jelölteket is várják. A jelenlegi főigazgató korábban kijelentette, csak a társulat támogatása esetén marad ringben.

Kiss B. Atilla újbóli megkeresésünkkor nem kívánt nyilatkozni lapunknak, annyit azonban elmondott, hogy pályázatát a döntésig nem tervezi nyilvánosságra hozni, továbbá cáfolta azon értesüléseinket, amely szerint Szabó P. Szilveszter, az Operettszínház színművésze közreműködőként lenne megemlítve a pályázatban.

Operett Gála a Magyar Operett Napján

2018. október 24.,  szerda

Az I. Budapesti Nemzetközi Operett-Musical Fesztivál összes képviselője egy közös nagy gálaelőadásban!

A műsorban Kálmán Imre, Lehár Ferenc, Jacques Offenbach, Leo Fall, Huszka Jenő és Ábrahám Pál legnagyobb slágerei…

Augusztus 31. péntek 19.00, szeptember 1. szombat 15.00 és 19.00
Marosvásárhelyi Nemzeti Színház, Nagyterem   

Kálmán Imre: A chicagói hercegnő

Rendező: Béres Attila

 A Budapesti Operettszínház vendégelőadása

Az Operettszínház honlapjáról:

"A halhatatlan komponista 1928-ban Bécsben, majd Budapesten bemutatott operettje méltatlanul elfeledett darabja Kálmán Imre gazdag életművének, jóllehet aktualitása aligha vitatható.

A történet szerint Mary, az elkényeztetett amerikai milliomoslány, fogadást köt barátnőjével, az ugyancsak dúsgazdag Edith Rockefellerrel, hogy melyikük tud európai útjuk során valami olyan különlegességet vásárolni, ami pénzért talán nem is kapható. A tét egymillió dollár. Az utazás során Mary megismerkedik Borisszal, egy képzeletbeli kelet-európai kis ország, Sylvária attraktív trónörökösével, és viharos találkozásukkal kezdetét veszi a világrendszerek küzdelme. A gazdag amerikai lány megvásárolja és átrendezi a reménytelen adósságokkal küszködő Sylvária uralkodói palotáját, de titokban Borisz szerelmére pályázik, a férfi pedig önbecsülését és kulturális hagyományait igyekszik megőrizni a mindent elsöprő tengerentúli befolyással szemben.

Charleston vagy csárdás, pénz vagy monarchia, amerikai életstílus avagy európai tradíciók - ezek a darab alapkérdései, amelyek természetesen a mű zenei anyagában is megjelennek. A színpadon egy jazz- és egy népi zenekar segítségével az amerikai jazz számok mellett klasszikus operett melódiák éppúgy felcsendülnek, mint cigány- és népzenei ihletettségű dalok - a 7óra7 kritikája szerint a nézők 'egy valódi zenésszínház-történeti pillanatnak lehetnek szem-és fültanúi.'

A Budapesti Operettszínház közönsége Lőrinczy Attila átiratában ismerkedhet meg A chicagói hercegnővel."

Én úgy gondolom, Kerényi Miklós Gáborra - és pályázatára - kevesen kíváncsiak, és lesznek rá "vevők" - Ő már .lejárt lemez, "elfújta a szél"... hamuból, már nemigen lesz parázs!

Kerényi Miklós Gábor: "A Metoo-botrány ellenségeim próbálkozása volt". A hvg.hu összefoglalója annak kapcsán, hogy a volt főigazgató ismét pályázik a posztra. A cikk itt, a pályázat onnan kiindulva Kero Fb-linkjéről letölthető.

Lőrinczy György beszélgetése Rónai Egonnal az ATV Egyenes beszéd c. műsorában 2018.08.28:  itt elérhető.

Magyar Idők.hu - 2018. AUGUSZTUS 28. KEDD 06:55

DÖNTÉSEK ÉS ÖSSZEFÜGGÉSEK

LŐRINCZY GYÖRGY: „FONTOS, HOGY HŰ MARADHASSAK AHHOZ, AMIT A SZAKMÁBAN LÉTREHOZTAM”

B. Orbán Emese

Tavaly április végén az Emberi Erőforrások  Minisztériumának (Emmi) akkori vezetője, Balog Zoltán a Budapesti Operettszínház főigazgatóját kérte fel a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) alelnökének, aki viszont nem egészen másfél évvel kinevezése után lemondott tisztségéről. Az operettszínház főigazgatói pozíciójáért való pályázatra pedig újból jelentkezett. Lőrinczy Györggyel beszélgettünk döntéseinek hátteréről, jövőbeli elképzeléseiről.

– Művészeti menedzserként hogyan került kapcsolatba Balog Zoltánnal?
– A Budapesti Operettszínház főigazgatójaként alakult ki közöttünk egy olyan személyes kapcsolat, hogy a miniszter úr jelölt engem a színházművészeti bizottságba, ahol megoldottam néhány, addig problémás kérdést, így egyre több feladatot bízott rám, és végül meglepő módon felkért az NKA alelnöki posztjára.

– Nem félt a kihívástól?
– Olyan nagy kihívásnak éreztem és a bizalmát olyan megtisztelőnek, hogy bár féltem, hogy sok lesz, nem mondtam nemet. De az még hozzátartozik az elmúlt egy évhez, hogy akkor még nem tudtam: 2017. november 3-tól egyedül fogom vezetni az operettszínházat, intenzív sajtóérdeklődést és egyedülálló színházetikai problémát kezelve, magánéleti krízissel súlyosbítva, hiszen egykori barátomról volt szó. Amikor az alelnökséget elvállaltam, a színházban még minden rendben volt, és nem egyedül végeztem a vezetői teendőket.

– Ez lenne a lemondásának hátterében?
– Az elmúlt tíz hónap olyan nehéz volt az életemben, olyan napi kihívásokkal, hogy minden feladatomnak megfeleljek és pszichésen is bírjam a terhelést, hogy én már korábban elhatároztam, hogy ezt a két feladatkört együtt nem szeretném vállalni. Találkozásom Kásler Miklós miniszter úrral ebben megerősített. Ahogy a közleményemben is benne volt, az NKA alelnöke a mindenkori kulturális miniszter „keze alá kell dolgozzon”, ez egy bizalmi állás. És én azt gondolom, hogy egy ilyen helyzetben teljesen természetes, hogy az ember felajánlja a lemondását, bármeddig is szól a mandátuma.

– És meddig szólt a mandátuma? A miniszter úr nyilatkozatából, amelyben előrevetítette, hogy változás várható a kulturális alap élén, úgy tűnt, mintha mostanában járna le.
– A megbízatásom 2021-ig szólt. A félreértésre az adhatott okot, hogy miniszter úrral már korábban megbeszéltem, hogy lemondok, viszont ezt egy időben terveztem bejelenteni azzal, hogy az operettszínház 2019-ben lejáró főigazgatói posztjára benyújtom a pályázatomat.

– Van összefüggés a két döntése között?
– Arra gondoltam, hogy elsősorban és kifejezetten a társulat, de az én személyes ambícióim miatt is, ha ismét bizalmat kapok, akkor megmutathatom, hogy egyedül is sikerre tudom vinni a Budapesti Operettszínházat egy művészeti tanáccsal. Ezenkívül pár éve van szerencsém a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetemen és a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetemen is tanítani, ahol egy PhD-dolgozatot is készítek a színházmenedzsmentről, amit most félbehagytam, mert az már egyáltalán nem fért bele. Mindkét intézményből érkezett felkérés a következő tanévre, és az idő is lejár, hogy a doktorimat befejezzem.

– Az elődei az NKA alelnöki posztján általában egyfajta kultúrideo­lógiát közvetítettek, ön viszont kulturális menedzser. Nem érezte magát kakukktojásnak?
– Remélem, hogy az én tevékenységemből is összeáll majd egy látásmód, de az tény, hogy mindig a következő feladat megoldására koncentrálok. Ezenkívül egész életemben probléma volt, az óvodától a néptánccsoportig, hogy nem tudok klikkekben részt venni. Nem tudok azzal mit kezdeni, ha valaki meg akarja nekem mondani, hogy kit szeressek és kit nem. Én ezt alanyi jogon döntöm el, nem befolyásol, hogy ki mit mond, és ez egyre jobban erősödik, az eredmény pedig az, hogy egyik klikk sem érez a magáénak.

– Mi volt a legnagyobb feladata?
– Komoly szervezési munkát igényelt az NKA beolvasztása az Emberi Erőforrás Támogatáskezelőbe, az Emetbe, amikor született egy kormányzati döntés a háttérintézmények összevonására, és az, hogy a pályázati folyamatot menedzserként megpróbáljam kicsit lerövidíteni. Ezenkívül arra jöttem rá, hogy vannak olyan határterületek, például az összművészeti lapok vagy a képzőművészeti albumok, amelyek két kollégium közé esnek tematikában, ezért elindítottam egy összefogást a kollégiumok között.

– Mikor köszön el a kulturális alaptól?
– Idén lesz 25 éves az NKA, és ebből az alkalomból a kollégáimmal kitaláltunk egy 25 napos fesztivált, amelyik szeptember 23-án indul a Müpában és október 17-én zárul a Várkert Bazárban, az ebben a színházi évadban 25. életévüket betöltő fiatal művészek részvételével. A két dátum között minden kollégium bemutatkozik. A jelenlegi tervek szerint ezt a fesztivált végigviszem, és az alatt az alelnöki feladataimat is ellátom. Nekem első helyen van a szervezet működőképessége, tehát ha úgy alakul, hogy tovább kell maradnom, azt is vállalom, illetve az utódomnak a segítését is, ezt beszéltük meg a miniszter úrral.

– Ön szerint minek alapján kellene eldönteni egy kulturális termék támogatását?
– Sokat gondolkodtam ezen, hogy mit is kellene figyelembe venni a kultúra értékelésénél, finanszírozásánál. Szerintem egy kulturális produktumnak három mércéje lehet. Az első a szakmai színvonal, ami nem kéne, hogy szubjektív legyen, ezért „szakmai”. Azután következik az „ízlésfaktor”, hogy tetszik-e a véleményalkotónak, és a harmadik, hogy van-e üzenete, illetve hogy milyen üzenetet közvetít. Tehát el kell dönteni, hogy akarunk-e olyan kulturális terméket támogatni, aminek mondjuk az üzenete megfelelő, de az ízlése vagy a szakmai színvonala nem vállalható. Ennek a hármas mércének a mentén rendet lehetne rakni a fejekben; ha egy hibádzik, esetleg elfogadható, viszont ha kettő, akkor már szerintem baj van.

– A Pentaton ügynökséget tizen­nyolc évig vezette, ezalatt nemcsak Miklósa Erika és Érdi Tamás koncertjeit menedzselte, hanem állami megrendeléseket is teljesített: a Millenáris és a Budapesti Tavaszi Fesztivál programjait bonyolította le. Hogyan került a magánszférából az operettszínház élére, éppen amikor az állam átvette az intézményt?
– Egy jó művészeti menedzsment úgy működik igazán jól, ha az ember beleszól érdemi dolgokba. A belföldi és a külföldi forgalmazás miatt eléggé belefolytam az operettszínház mindennapjaiba: repertoárkialakításba, sztárépítésbe. 2014-ben az intézmény az államhoz került, és a vezetői ciklus alatt öregségi korhatárt elérő ember csak engedéllyel lehet igazgató, ezt viszont nagyon nehéz megkapni, ráadásul nagyon nagy lett az intézmény is, ezért úgy döntöttünk, hogy én pályázom meg a főigazgatói pozíciót, és Kerényi Miklós Gábor pedig mint művészeti vezető lesz mellettem.

– Mi volt a személyes motivációja?
– Ha nem akarok magamnak hazudni, az az igazság, hogy akkor már rengeteg projektben voltam úgymond második ember, és engem izgatott, hogy első számú vezetőként vajon helyt tudok-e állni.

– Melyek azok az eredmények, amelyekre büszke mint operettszínházi főigazgató?
– Azt szoktam mondani, hogy a menedzseri munkában a tervek és a véletlenhez való igazodásnak a szenzitív turmixát kell az embernek előhívnia magából. Ez működött, amikor csődbe ment a Moulin Rouge bérlője, és a Somossy Orfeum egykori épületegyüttese 1922 óta után ismét eggyé vált, ezáltal lett egy kamara-játszóhelyünk, a Kálmán Imre Teátrum. Ezzel párhuzamosan kaptunk kiemelt állami támogatást, ami még mindig csak 37 százaléka a költségvetésünknek, a 63 százalékot a saját bevételeink képezik a taóval együtt, ami egy kiemelkedő gazdasági teljesítmény állami intézményhez képest. Rendbe tettük a szervezeti működési szabályzatunkat, illetve szabályoztuk, hogy egy állami intézményben hogyan tudjuk a vidéki és külföldi tevékenységet adóügyileg rendezni, hogy az államhoz kerülés ne ölje meg a vállalkozószellemet. Művészileg pedig úgy érzem, hogy kicsit nyitottunk olyan előadásokkal, mint a Chicagói hercegnő, A víg özvegy, a Szegény Dzsoni és Árnika és a napokban Baján, szabadtéren nagy sikerrel bemutatott István, a király, amelyek új, illetve fiatal alkotóknak egy kicsit más esztétikájú művei, hogy ne csak egy rendezői ízlés jelenjen meg. Továbbá újabb külföldi városokat hódítottunk meg a magyar operettnek, növeltük az előadás- és nézőszámot.

– A nézőkkel való kommunikációt is fontosnak tartja…
– Igen, hogy a közönség megtalálja és megértse azt, ami tetszik. Megújult a logónk is, letisztult a honlapunk. Megpróbálunk olyan intézményi kommunikációt folytatni, ami az előadásainkról szól.

– Van veszélye egy váltásnak a Budapesti Operettszínház élén?
– Nagyon fontos kiemelni, hogy az operettszínháznak gyakorlatilag nincs olyan kiemelt költségvetése, ami nem jelent rizikót. Itt ma 450 ember dolgozik, kell a kapcsolati tőke, hogy például a téli németországi turné előlegét megkapjuk, ha éppen nincs miből utalni a fizetéseket. Egy váltás esetén vagy az államnak kell több pénzt adnia, vagy a pályázóknak kell felmutatniuk azokat a menedzsereket, akik ezt az üzleti modellt tovább tudják működtetni. Továbbá egy ekkora intézményt csak egy összeszokott csapat tud jól vezetni. Nem vált be máshol sem, hogy egy pályázat megnyerése után olyan emberek kerültek vezető pozícióba, akik azelőtt egy kávézóban összegyűlnek, és megbeszélik, hogyan fogják vezetni az intézményt.

– A közalkalmazotti tanácsnak és a szakszervezetnek is van szavazata a szakmai bizottságban…
– Ők úgy tervezik, hogy összehívnak egy rendkívüli társulati ülést, ahol meghallgatják a jelöltek elképzeléseit. Az biztos, hogy az én életemben az lesz a legfontosabb nap. Mert ha a társulat az elmúlt négyéves és főleg az elmúlt tíz hónapos munka után nekem bizalmat szavaz, velem szeretne továbbra is színházat csinálni, akkor én már elértem azt, amit akartam. A társulat nekem a legnagyobb hajtóerő, hiszen ez a funkció nem egzisztenciális kérdés. Az a fontos, hogy én, mint Lőrinczy György, ahhoz, amit a szakmában létrehoztam, és amiért azok is elismernek, akik különben nem szeretnek, hű tudjak maradni.

https://magyaridok.hu/kultura/dontesek-es-osszefuggesek-3421994/

Szente Vajk színész, rendező, műsorvezető is pályázik az Operettszínház főigazgatói posztjára - lásd: 3678. sorszámnál beírt linket. 

A Fidelio.hu vele is készített interjút, ebből idézem az alábbi részt:

"Említette a közös munkát az Operettszínház művészeivel, ami a Szegeden bemutatott Apáca show előadásban volt az ön rendezésében. Kerényi Miklós Gábor, aki ugyancsak megpályázta a főigazgatói pozíciót, tegnapi Facebook-bejegyzésében így fogalmazott az előadással kapcsolatban: „Látva ezt a professzionális eleganciával színpadra varázsolt tipikus »madách-színházi« előadást, megdöbbentett, hogy ez a szórakoztató, kommersz show negyvenkétszer kerülhet műsorra a jövő évben az Operettszínházban.” Hogyan kommentelné a kijelentést?

Szabályosan bóknak veszem. Ha azt mondja, hogy ez egy professzionálisan elkészített előadás, az nagyon jól esik, a Madách Színházról pedig bízom benne, hogy mindenkinek a minőség jut az eszébe, hiszen ott mindig a legmagasabb minőségben igyekeznek dolgozni. Nálam sem volt ez másképp az Apáca show esetében sem, amit összesen 28 ezer ember láthatott a Szegedi Szabadtéri Színpadon, és bízom benne, hogy az ott lévő nézők boldogan, feltöltődve tértek haza."

"Az az igazság, hogy semmilyen hatalomra nem vágyom- mondta az ATV Egyenes beszéd műsorában Kerényi Miklós Gábor az operettszínház igazgatói posztjára beadott pályázatával kapcsolatosan." 

Mi lenne, ha még vágyna is valamilyen hatalomra? Egyébként, akit (akiket) zaklatás miatt eltávolítottak valamely tisztségből, beosztásból, stb, mint őt, azoknak semmilyen vezetői beosztásra nem lenne szabad jelentkezniük! Persze, ehhez minimális szégyenérzettel is rendelkezniük kellene, a kisebb-nagyobb (inkább nagyobb) ego mellett!

Index-kritika a Szegedi Szabadtéri Játékok Apáca Show-produkciójáról itt.

(Megjegyzés: Kero lejjebb belinkelt ATV-s interjújában újbóli Operettszínház-főigazgatói pályázása egyik fő okaként hozta föl, hogy ezt a darabot hamarosan bemutatják a Nagymező utcában.)

Ha hallotta volna a teljes beszélgetést...mi mindenre mást vagy nem válaszolt etc., a szerkesztő pedig "elengedte".

(Zárójel: ATV megfelelően rendszerkonform, kb. annyira "ellenzéki" -így, idézőjelben- mint az ellenzék maga.)

Kik pályáztak az Operettszínház vezetésére?

Fidelio.hu

2018.08.23. 12:20

• Kerényi Miklós Gábor rendező, a Budapesti Operettszínház korábbi művészeti vezetője
• Kiss B. Atilla operaénekes, a Magyar Állami Operaház magánénekese és Szabó P. Szilveszter színművész, a Budapesti Operettszínház tagja
• Lőrinczy György művészeti menedzser, a Budapesti Operettszínház főigazgatója
• Szente Vajk színész, rendező, műsorvezető

Talán nem az ATV-ben kellene  nyilatkoznia,de reméljük fáradozása  erdménytelen lesz.Bár a többi jelölt sem megoldás.Művészkedni vagy igazgatni  nagy különbség.

Kerényi Miklós Gáborral augusztus 24-én az ATV Egyenes beszéd című műsorában beszégetett Rónai Egon. Rövid összefoglaló itt.

(Megjegyzés: a teljes beszélgetés felvételét nem találtam a csatorna netes felületén, holott oda a műsor minden interjúja szokásosan felkerül. A linkben olvasható összefoglaló a hallottakhoz képest erősen szűrtnek tűnik.)

Köszönöm a beszámolót! Talán hangfelvétel vagy video készült valamelyik előadásról, esetleg CD vagy DVD idővel kijöhet még.

2018. augusztus 9-án Bad Ischl-ben megtekintettem  a Hawaii rózsája c. Ábrahám Pál-Földes Imre-Alfred Grünwald és Fritz Löhner-Beda c. operettet. Szines előadás volt virágos tarka díszlettel. Felirat nem volt, így csak németül ment a darab, amit nem értettem (előtte megnéztem a tartalmát a Winkler féle Operettek könyvéből. ) Az librettó át lett valamelyest írva, és belekerült Ábrahám Pál karmester is a darabba, mint narrátor. A darab zenéje csodás, kb. 15 dal van benne, amik változatosak, jazz dal, swing, hagyományos operett dal, induló egyaránt előfordul közöttük. A színészek remekül játszottak, táncoltak, steppeltek magas színvonalon. A főszereplő énekesnő Laya hercegnő hangja elragadó volt, nagy hangterjedelmű, a táncos komikus szereplők végig parodizálták a darabot.

Örülök, hogy megnézhettem a darabot, remélem Magyarországon is látható lesz a következő években.

Utolsó 2 előadás Bad Ischl-ben: 2018. augusztus 26. és szeptember 1.

http://www.leharfestival.at/programm/die-blume-von-hawaii/

Kálmán Yvonne: Nem támogatom Kerényi Miklós Gábort

Fidelio.hu, 2018.08.21. 16:30

 Közösségi oldalán jelentette be a Budapesti Operettszínház korábbi művészeti vezetője, hogy megpályázza a Nagymező utcai teátrum főigazgatói székét. Bejegyzésében Kálmán Imre lányának öt évvel ezelőtti ajánlására hivatkozik, Kálmán Yvonne azonban visszautasítja, hogy támogatná a rendező pályázatát.

Júliusban írtak ki pályázatot az  Operettszínház főigazgatói posztjára, a nyertes 2019. február 1-jétől öt évig töltheti be a vezetői pozíciót. A dalszínház jelenlegi főigazgatója, Lőrinczy György többször elmondta, hogy újra pályázni fog. „Ezen az úton mennék tovább” – jelentette ki arra a kérdésre, hogy merre vinné a színházat a következő években. (Lőrinczy György nemrégiben lemondott  NKA alelnöki tisztségéről is többek között „az Operettszínház főigazgatói pozíciójáért zajló pályázat” érdekében.)

Kerényi Miklós Gábor, a Budapesti Operettszínház korábbi művészeti vezetője, akitől idén áprilisban vált meg rendkívüli felmondással a színház, egy nappal az augusztus 22-i határidőt megelőzően közösségi oldalán bejelentette, megpályázza az Operettszínház főigazgatói álláshelyét.

„Tudom, szinte vakmerő bátorság ez – de miközben elsősorban rendezni szeretnék és egyáltalán nem vágynék semmilyen vezető szerepre, mégsem tudom elkerülni” – írja a posztban, hozzátéve, a döntő lökést az Apáca Show című darab szegedi megtekintése adta számára. „Látva ezt a professzionális eleganciával színpadra varázsolt tipikus „madách-színházi” előadást, megdöbbentett, hogy ez a szórakoztató, kommersz show negyvenkétszer kerülhet műsorra a jövő évben az Operettszínházban. Ekkor úgy éreztem, nincs mit tennem, nem menekülhetek el a helyzet megfogalmazása elől.”

Kerényi Miklós Gábor ezt követően kifejti, szerinte egy színháznak arra van szüksége, hogy a saját útját járja. „A Budapesti Operettszínháznak, mint Nemzeti Intézménynek egyrészt volt – másrészt az elkövetkező években, a jövőben még fokozottabban kell, hogy rá jellemző saját arculata legyen!”

Elavult ajánlás

Noha pályázatának részleteit a beadási határidő lejárta után teszi majd közzé Kerényi, megosztotta a bejegyzéssel azt a korábbi, 2013-as szándéknyilatkozatot, amelyet a világhírű operett-szerző, Kálmán Imre lánya fogalmazott meg az öt évvel ezelőtti pályázathoz. Ebben Kálmán Yvonne Kerényi Miklós Gábor több rendezését is méltatja: „A Csárdáskirálynőt az elmúlt években bemutatták Ukrajna nagyvárosaiban, Baden-Badenben, Berlinben és hamarosan elviszik Tel Avivba is. A Marica grófnő Kerényi Miklós Gábor rendezésében nem csak Budapesten, hanem másik kedvenc színházamban, Szentpétervárott is hatalmas siker.”

Ezután édesapjához, Kálmán Imréhez hasonlítja Kerényit: „Ki kell jelentenem, hogy minden alkalommal hatalmas nemzeti büszkeség tölt el, amikor a Budapesti Operettszínház produkcióit nézem, adjanak elő bármit is. Vérprofik, mondhatom így, köszönhetően Kerényi Miklós Gábornak, aki egy igazi varázsló, csakúgy, mint az édesapám, Kálmán Imre: élteti a magyar lelket, és a legbámulatosabb és legcsodálatosabb élményt nyújtja a közönségnek.”

„Dühít, hogy ilyen lépésre szánta el magát.”

A Fidelio megkereste Kálmán Yvonne-t, hogy megkérdezze, fenntartja-e az öt évvel ezelőtti szándéknyilatkozatban szereplő állításokat és a mostani pályázat során is ajánlaná-e Kerényit az Operettszínház élére.

„Valóban támogattam KERO-t 2013-ban, de egyáltalán nem támogatom őt 2018-ban. Ennek morális okai vannak. Nem ismerem a magyar törvényeket, nem tudom, hogy bűnös vagy ártatlan-e, de többen is szörnyű vádakkal álltak elő vele szemben” – mondta el lapunknak Kálmán Yvonne, hozzátéve: „Ha ezeknek csak egy része igaz, az már szégyenteljes. Voltam néhány próbáján, és szörnyű volt, ahogy inzultálta a színészeket. A legalantasabb nyelvezetet használta, és az énesek sokszor sírtak, az idegösszeroppanás szélére kerültek a viselkedésétől.”

Kálmán Yvonne-nak a 2013-as szándéknyilatkozat megfogalmazása után többször voltak szakmai kifogásai Kerényi rendezéseivel kapcsolatban, többször kérte például a rendezőt, hogy vegye ki A Csárdáskirálynőből a háborús motívumot, illetve azokat a karaktereket, akik nem szerepelnek az eredeti műben (többek között a mankós katonákat, illetve Schulteis-t). „Soha nem volt apám szándéka, hogy A Csárdáskirálynő háborús darab legyen, ez a show a szerelemről szól. Ugyanez történt a Marica grófnő esetében is, amiben egy majdnem meztelen táncost szerepeltetett.

Könyörögtem neki, hogy ezt vegye ki a darabból, de ennek a kérésemnek sem tett eleget.

Kerényi legutóbbi Facebook-bejegyzése kapcsán Kálmán Yvonne megjegyezte: „Úgy idézett tőlem egy 2013-as levelet, hogy tudja, hogy már nem az a véleményem. Dühít, hogy ilyen lépésre szánta el magát.”

Kálmán Yvonne azt is elmondta, Kerényi Miklós Gáborral ellentétben a mostani pályázat során a jelenlegi főigazgatót, Lőrinczy Györgyöt támogatja. „Fantasztikus munkát végzett az intézményben, nemzetközi szintre emelte a színházat, miközben a magyar kultúrát helyezte a középpontba. A külföldi sikerek egyrészt édesapám zenéjének, másrészt a közösen szerzett együttműködéseknek szólnak. Úgy tudom, számos nagyszabású terve van, köztük egy új Csárdáskirálynő- és Marica grófnő-előadás színrevitele, aminek nagyon örülök. Hálás vagyok, hogy létrejönnek ezek az előadások, mint ahogy annak is, hogy színházat nevezett el az apámról. Ő egy igazi csapatjátékos.”

Információink szerint Kerényi Miklós Gáboron és Lőrinczy Györgyön kívül Kiss B. Atilla operaénekes és Szente Vajk színész-rendező, a Madách Színház tagja is pályázik az Operettszínház vezetésére. Mindkettőjüket megkerestük, ám nem kívántak nyilatkozni.

A főigazgatói pályázat ügyében Kásler Miklós miniszter a szakmai bizottság véleményének kézhezvételétől számított harminc napon belül hoz majd döntést. A pályázat eredménytelensége esetén a döntéstől számított hatvan napon belül új kiírást tesznek közzé.

Akkor logikusan a kozmedia (egyik) kedvence, Szente Vajk is befuto lehet.

Kero újra benyújtja a pályázatát, amin személy szerint nem csodálkozom, ismerve erőszakos természetét, és a jó vastag bőrt a pofáján! Azon viszont elcsodálkoztam, hogy Kiss B. Attila az ő ajánlását használja a saját pályázatában!

Kerényi Miklós Gábor (Kero) -negyedmagával-  ismét pályázik az Operettszínház főigazgatói posztjára, részletek itt.

Válaszom: nálam az operett nem itt kezdődik.Minden szereplőről írhatnék részletesen,de sem vitázni,sem okoskodni nem kívánok. Ha sokan nem is tudják,de elég otthon vagyok ebben a műfajban IS!Sőt hallottam igazi bonvivánokat nem beszélve a primadonnákról.Az említtett két operaénekes férfi nem operettes éneke nem jelenti azt,hogy hangjukkal bajom lenne(bár lehetne,de meddő vitákba nem megyek bele).Az én fülemnek az operett mást jelent.Ha egy Jonas Kaufmann vagy Anna Netrebko nem jön be a műfajban,pedig a hangjuk ott van ,ahol kell,miért alkudnék meg másoknál?Volt ennél sokkal,de sokkal jobb  Palotakoncert.Ez nekem nem volt az,akárki is fényezze,hogy szebben hangozzék.

(Be)írását olvasva aggódva ültem a tévé elé (felvételről láttam), ehhez képest kellemesen csalódtam. Nem látom annyira aggályosnak operettjátszásunk színvonalát, inkább átfazonírozásról beszélnék, amit lehet nem szeretni, de az úgynevezett régi nagyokat illetve az ő manírjaikat, stílusukat a mába átemelni ebben a műfajban szerintem még inkább anakronizmus lenne mint az operajátszásban. Fischl Mónikán kívül tetszett  a primadonna-fachban Lukács Anita és nagyon jó Bordás Barbara is, csak utóbbi inkább szubrett-primadonna. (Az "Emlékszel még..."-hez tényleg nem annyira passzol a hangja és főleg az "arcberendezése".) Bonvivánban talán sosem voltunk igazán erősek, úgy tudom, máig Király Ernő számít "A" magyar bonvivánnak, ami/aki jó régen volt. Dolhai Attila, a "két Vadász" (Dániel és Zsolt) is jó(k), Rab Gyulát most fedeztem föl és engem egészen elragadott Boncsér Gergely a Volga-dalban. Azt gondolnám, ezt a nótát nyugodtan elő lehet adni operaszerűen, miként pl. női párját :-) a Vilja-dalt szokták az operadívák. Kikerestem Udvardy Tiborral, szerintem ő is operásan énekli ezen a felvételen, erős falzettes magas hanggal a végén, Boncsér falzett nélkül csinálta. Néhány számban hiányoltam a szólista(k) táncolását, ami 1-1 primadonna vagy bonviván esetében még megbocsátható (életkor, alkat-testsúly), de pl. Laki Péternél, aki hangban sem túl erős és elég sok számban fellépett, zavaró volt, hogy nem táncolt. Kedves szubrettemnek, Szendy Szilvinek pedig pár kiló minuszt tanácsolnék ;-) A karmester hölgy elöl-hátul erősen dekoltált nagyestélyijével kissé túlkompenzálta a női karmestereknek azt a szokását, hogy többnyire fekete nadrágkosztümben vezényelnek, egyébként nem volt vele (sem) bajom. Makláry László hatalmas rutinja biztosan nagy segítség sokaknak. A műsort igényesnek mondanám, kivéve a nyitó jelenetet, ahol Honthy "hátán" masíroztak be a primadonnák és kihagytam volna a műsorba nem illő Állami áruház-számot.

Rab Gyula: „Felüdülést jelent számomra ez a könnyedebb műfaj”

Budavári Palotakoncert-interjúk 09.

Szentgyörgyi Rita, Fidelio.hu, 2018.07.23. 10:55

A Junior-díjas Rab Gyula magyarországi karrierjén kívül nemzetközi szinten is sikeres tenorista. Elsősorban operát énekel, de most, a Palotakoncertek vendégfellépőjeként az operett műfajában is belekóstol.

Milyen várakozással tekint az idei Palotakoncertek elé?

Nekem ez lesz az első Palotakoncertem, eddig csak a tévé képernyőjén keresztül  néztem a nagyszabású operettgálát. Két számban veszek részt, Lehár Ferenc Paganini című operettjéből énekelek, valamint egy bordalban működöm közre. A külföldi fellépéseim miatt amolyan last minute, kétnapos próbaidőszakra van lehetőségem. Különleges élménynek tartom, hogy a Budai Várban léphetek fel, ami impozáns miliőt és hangulatot ad az operettnek.

Lírai tenorként felüdülést jelent számomra ez a könnyedebb műfaj, más energiákat szabadít fel az emberből.

Az Operettszínház és a Co-Opera révén nem ez az első találkozása a műfajjal.

Az újévi gálakoncerten szerepeltem az Operettszínházzal Szegeden és Debrecenben. Nagy élmény volt egy ilyen összeszokott társulattal, profi és segítőkész  partnerekkel dolgozni. Az Operettszínházzal a Co-Opera révén kerültem kapcsolatba. Vadász  Dániel projekt igazgató tavaly felkért Almaviva gróf szerepére A sevillai borbélyban. Csodás feladat volt a bel canto legnagyobb szerzőjének, Rossininek a művével bejárni az országot. Nagyon örültem, hogy visszamehettem vele Szegedre is, ahol a zenei tanulmányait kezdtem.

A tavalyi évet a zürichi Operaház nemzetközi operastúdiójának a tagjaként töltöttem. Idén a budapesti Operaházban debütáltam  Taminóként A varázsfuvolában és Fernandóként a Cosí fan tuttéban. Nagy kihívásokkal teli év előtt állok. Kaptam egy két éves szerződést a müncheni Staatstheater am Gärtnerplatz részéről, ahol három Mozart tenorfőszerepet fogok énekelni, Taminót, Fernandót és Don Ottaviót. Emellett egy európai turnén veszek részt a Grammy- díjas  koloratúrszoprán- karmester Barbara Hannigannel Tom Rakewell szerepében Sztravinszkij A léhaság útja című operájában. Jelenleg Belmonte szerepét próbálom a Szöktetés a szerájból című operában Saarbrückenben, onnan repülök majd vissza a Palotakoncertre. 

Rab Gyulát valóban nem említettem,de különösen nem fogott meg bonviván szerepkörben semmiképpen.Más az opera és más az operett..

Lemondott Lőrinczy György, az NKA alelnöke

2018. augusztus 21. kedd, 12:08

Szinhaz.szerk.

Az Operettszínház főigazgatója a teátrum élére benyújtott pályázata, és a mostanában szüneteltetett egyetemi oktatói tevékenysége folytatási szándéka miatt adta be a lemondását.

Lőrinczy György a Budapesti Operettszínház főigazgatója is, vezetői ciklusa februárban lejár, és azt mondta, hogy a napokban beadja a pályázatát a következő időszakra. Az NKA tisztségével kapcsolatban a következőket mondta az Origónak:

Személyesen is találkoztam korábban Miniszter úrral. A Nemzeti Kulturális Alap alelnöki tisztsége a mindenkori miniszterhez kötődő, bizalmi feladat. Részben ezért, részben az Operettszínház főigazgatói pozíciójáért zajló pályázat, illetve a számomra oly fontos és egy ideig idő hiányában szüneteltetett egyetemi oktatói tevékenységem folytatása érdekében benyújtottam Miniszter úrnak a lemondásomat. Miniszter úr megköszönte a munkámat, és elfogadta az indokaimat a lemondásommal kapcsolatban. Egyébként, az irányításommal megálmodott és most szervezett, szeptemberben induló NKA 25 Fesztivál lebonyolításában azonban még részt veszek. Utódom kinevezéséig természetesen ellátom feladataimat.

Az Origo Információi szerint tehát Kásler Miklós miniszter személyesen találkozott Lőrinczy Györggyel, elfogadta az indokait a lemondását illetően, és érdemeinek elismerése mellett megköszönte a munkáját.

(Forrás: Origo)

Kb. a műsor első 30–40 percét néztem a tévében. Dolhai Attila éneklése bennem is aggályokat ébresztett, kételyt aziránt, hogy ki tudna teljesedni az operettbonviván szerepkörben. Ugyanakkor tökéletesen elnyerte a tetszésemet Rab Gyula, aki 2016-ban a Capuletek és Montague-k koncertszerű előadásán, idén a Così fan tuttéban és A varázsfuvolában hívta fel magára a figyelmemet. Úgy gondolom, alkalmi operettfellépései helyreállíthatnák a bonviván szerepkör rangját.

Csak a koncert végét láttam a televzió képernyőjén át---ezért véleményt nem nyílvánítok. Majd az ismétlést követően.  A végéről egyedül a ritkán hallható Állami Áruház-ból  (Kerekes János operettje) előadott együttes tett rám valami pozitív hatást.

:(((
 

(Cirkusz? …,  1/x-Musical?..., Agrobatika?..., ???
‘Guten Morgen!’, de ez nem az igazi operett titka!

A  műfajok szerencsétlen keverése,
az igazi operett hiábavaló keresése!)