vissza a cimoldalra
2018-09-26
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4058)
Kedvenc előadók (2822)
Milyen zenét hallgatsz most? (24998)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61044)
Haladjunk tovább... (214)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2283)
Társművészetek (1268)
Momus társalgó (6348)
Kedvenc művek (143)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11288)
A csapos közbeszól (95)

Élő közvetítések (7410)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2893)
Operett, mint színpadi műfaj (3707)
Gaetano Donizetti (952)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1482)
Franz Schmidt (3185)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (1072)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4339)
G.F. Händel Operák, Zeneművek (1719)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1238)
Dmitrij Dmitrijevics Sosztakovics (94)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (775)
Balett-, és Táncművészet (5556)
Kedvenc magyar operaelőadók (1090)
A nap képe (2095)
film és zene (189)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

3622   IVA • előzmény3621 2018-06-30 03:10:32

Azt hiszem, az első mondat hibásra sikerült.

3621   Búbánat 2018-06-29 23:08:12

Ma 94 éve hunyt el

Zentai AnnaZentay (Budapest, 1924. június 29.  – 2017. január 24.) Jászai Mari-díjas színművésznő, érdemes művész

A tavaly januárban élete 92. évében elhunyt nagyszerű szubrett-énekesnő emlékét két cikk idemásolásával idézem meg:  

  • Szabad Föld, 1981. augusztus 16.

Zentai, színház nélkül

Zentai Anna ugyanolyan vidám, tűzrőlpattant, gömbölyded, mint amilyennek megszoktuk.
Valahányszor megjelent operettszínpadon, mintha forgószél érkezett volna, igazi szubrett volt, lelkesítő, nevettető, olyan, mint amilyen nem minden esztendőben terem.

Volt?
Bizony, a múlt időt használni kell, ha sajnálattal is. Bokorugró szoknyái, krinolinjai, fejkendői, pompázatos kalapjai az öltözőszekrény mélyén hevernek. A Fővárosi Operettszínház szomszédságában lakik, de valójában messzire került tőle.
Faggatnám, miért, de nehezen tud válaszolni. Gondolom: nem is akar. Úgy felelni, hogy senkit se bántson az ember, aligha lehet. S ő már ezt elintézte — úgy ahogy magával.
A szubrett nyugdíjban van,  így döntött, s most is helyesnek találja ezt a lépést. Pihenni akart? Nem hinném. Sokszor kerestem telefonon, soha ne találtam otthon. Fellép, utazik, külföldön van, vidéken jár, tévében próbál — ezeket a válaszokat kaptam.

Ő maga is megerősítette: dolgozik, fellép, rendszeresen találkozik a közönséggel személyesen, és sokkal ritkábban a tévé képernyőjén.
Mit visz magával ezekre az olykor fárasztó utakra?  Magyar nótát, operettet, sok mosolyt, s azt a megnyugtatást, hogy az évek szállnak ugyan, de az optimista, a lelkileg kiegyensúlyozott ember nem veszti el önmagát.

Ennek a derűlátásnak a titkát keresném szűkre szabott beszélgetési időnk alatt. Nyár van, Zentai Anna időnként pihen, napozik, főzőcskézik balatoni üdülőházukban, élvezi a vizet, a napot, a csendet.
Ez is a titokhoz tartozik, ahogy mindennek örülni tud. Nézőtől érkezett levélnek, frissen sült kenyérnek, jól sikerült ruhának, nyugodt alvásnak.
Mindez hozzátartozik az életéhez. Az emlékek is, nagy sikerekről, kedves kollégákról — hányan elmentek már közülük!— szép utakról, belföldiekről, óceánon túliakról.

Van ma új operett? S lesz az operettnek jövője? Erre sem könnyű a válasz.

Hosszas tanulmányt érdemelne, hogy a közönség, aki Zentai Annáért ment be többek között a színházba, milyen kárpótlást talál. Sok mindenről lehetne filozofálni, de a szubrett nem szereti ráncolni a homlokát. Jó feketekávét főz inkább, gyönyörű porcelánban szervírozza, körülötte szép bútorok, szőnyegek, két élet munkájának eredménye.

Férje ugyancsak nyugdíjas már, neves operarendező. Otthonukban ott van a zene világa, jó barátok látogatása, jóleső séták teszik színessé az életüket. És sűrűn csendül meg a telefon, felkérések, meghívások, üdvözlések tarkítják a napot. Sok minden megváltozott esztendők óta. A tehetség marad, sokfélét tudna még játszani Zentai Anna, s talán fog is egyszer.

Ha megkérdezik tőle, hogy van, mindig azt ragyogja: jól. Őszintén mondja, mert azon szerencsések közé tartozik, akik mindig találnak valami örömet. Zentai Anna a községi művelődési házak színpadától a televíziós műtermekig mindenütt egyforma ambícióval pattan a mikrofon elé. És most is mindenki érti, tudja, kikhez szól, kiket akar felvidítani.

Bende Ibolya

Színház és Mozi - 1954. július 25.- VII. évfolyam. 26. szám - Zentay Anna: 'Két szerelem' - Jane Salinas: 'Szicíliai vérbosszú' (filmművészeti folyóirat)

 

Film Színház Muzsika, 1988. november 5.

„Válogatott jelenések”

Zentai Anna

Emilytől Cecíliáig, A mi kis városunk leányalakjától a Csárdáskirálynő főrangú mamájáig terjed az az út, amelyet Zentai Anna a színpadon végigjárt. Sőt, nem is Thornton Wilder az első drámaíró, akit megszólaltatott, hanem - Ibsen. Zentai Annának, a temperamentumos, csupa derű, csupa jókedv, csupa egészség színésznőnek a színművészeti akadémiai vizsgaelőadáson — ugye, milyen hihetetlenül hangzik?! — a Kísértetek Reginája jutott. Utána Szegeden lett Emily, és szinte vele egy időben - a Szöktetés a szerájból szubrettje, Blonde. Egyik nap tehát próza, másik nap muzsika. Operai szerepei — A sevillai borbély Rosinája, a Windsori víg nők Annuskája, a Figaro házassága Cherubinója, az Eladott menyasszony Esmeraldája után már természetes, hogy A denevér Adél szobalánya vagy A mosoly országa Mije is felsorakozott Zentai Anna repertoárjába. Az Operaház is meghívta Blonde szerepére, majd az államosítás második évében a Fővárosi Operettszínház színpadán az Aranycsillag kirobbanó sikerű primadonnája. Ezen a színpadon marad három évtizeden át, játszik, énekel és táncol Lehárt, Kálmán Imrét, Suppét, Offenbachot, Miljutyint, Farkas Ferencet, Vincze Ottót, Eisemann Mihályt és másokat. Ismét operaházi vendégként ő lett a Csínom Palkó Éduskája és a János vitéz lluskája. Zentai Anna most a Fővárosi Operettszínházban lép fel, a Szép primadonna, csodál a világ című Németh Marika-show vendégeként.

D. L. (Dalos László)

Műsorajánló
Mai ajánlat:
19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Simon Izabella, Várjon Dénes (zongora)
SCHUMANN: Hat tanulmány pedálzongorára, Op. 56 (Debussy átirata)
BEETHOVEN: Nagy fúga, Op.134
MAHLER: 1. szimfónia (Bruno Walter átirata)

19:45 : Budapest
Müpa, Fesztiválszínház

Kovács Ágnes, Gavodi Zoltán, Szigetvári Dávid, Cser Krisztián (ének)
A Budapesti Fesztiválzenekar Barokk Együttese
koncertmester és szólót játszik: Lesták Bedő Eszter
JARZĘBSKI: Spandesa
JARZĘBSKI: Chromatica
JARZĘBSKI: Tamburetta
J.S. BACH: d-moll hegedűverseny, BWV 1052R
ŻEBROWSKI: Magnificat
GORCZYCKI: In virtute tua
J.S. BACH: Am Abend aber desselbigen Sabbats, BWV 42
18:00 : Szombathely
Bartók Terem

Savaria Szimfonikus Zenekar
Házigazda és karmester: Madaras Gergely
Hangos látás- Színes hallás 1.

19:00 : Pozsony
Szlovák Nemzeti Színház

"V4 Operaturné"
JANÁČEK: Jenůfa
A mai nap
történt:
1835 • A Lammermoori Lucia bemutatója (Nápoly)
született:
1877 • Alfred Cortot, zongorista († 1962)
1891 • Charles Münch, karmester és hegedűs († 1968)
1898 • George Gershwin, zeneszerző († 1937)
1930 • Fritz Wunderlich, énekes († 1966)
elhunyt:
1945 • Bartók Béla, zeneszerző, népzenekutató (sz. 1881)