vissza a cimoldalra
2019-02-19
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4235)
Társművészetek (1290)
Haladjunk tovább... (225)
Kedvenc előadók (2833)
Momus társalgó (6353)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61447)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2285)
Kedvenc felvételek (150)
Milyen zenét hallgatsz most? (25007)
Kedvenc művek (143)

Olvasói levelek (11312)
A csapos közbeszól (95)

Balett-, és Táncművészet (5621)
Jonas Kaufmann (2363)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4442)
Erkel Színház (9693)
modern eszement rendezesek (256)
Momus-játék (5609)
Edita Gruberova (3074)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3140)
Élő közvetítések (7728)
Gaetano Donizetti (956)
Palcsó Sándor (238)
Franz Schmidt (3278)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1592)
Luciano Pavarotti (81)
Pantheon (2310)
Lisztről emelkedetten (941)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

3575   Búbánat • előzmény3573 2018-04-22 17:37:38

Kapcs. 3572. és 3573. sorszámokhoz

Virágkor tövisekkel - Múltidéző az Operettszínház egykori igazgatójával

Szinhaz.hu,  Magyar Színházi Portál, 2013. július 24. szerda, 09:06

dr. Venczel Sándor bevezetője:


1988 tavaszán Keszler Pál, az Operettszínház igazgatója révén ismerkedtem meg Gáspár Margittal. Izgatottan kopogtattam Bajza utcai lakása ajtaján, hisz Margitka igazi nagyasszony volt. Első férje Mario Boni olasz gróf, a második Szűcs László magyar dramaturg, szeretője volt Marinetti, a futurizmus nagy alakja. Tagja volt az olasz fasiszta pártnak, majd belépett a Magyar Kommunista Pártba is. Hét évig vezette a Fővárosi Operettszínházat, melynek állandó vendége volt Rákosi, Farkas, Révai.

Margitka már megterített kisasztallal várt, rajta cigaretta, kávé, keksz, likőr, ásványvíz. Elég gyorsan sikerült meggyőznöm arról, hogy nem azért jöttem, hogy lerántsam a leplet a kommunisták színházi gaztetteiről, hanem azért, mert érdekelt a színház aranykora, és főleg ő maga. Kíváncsi voltam, ki az a nő, aki újja köré tudott csavarni grófokat, politikusokat, rendezőket, írókat. A titkot persze nem sikerült megtudnom. Hacsak azt nem, hogy Margit (így szerette, ha szólítottam) rendkívül művelt, fantasztikusan kíváncsi asszony volt, aki 83 évesen engem is gyorsan az ujja köré csavart.

Háromszor jártam a Bajza utcában azon a tavaszon, három óra hangfevétel készülhetett beszélgetéseinkből. Sokat mesélt magnón kívül is. "Ezt most csak magának." - mondta gyakran. Életem legnagyobb lustasága volt, hogy többet nem mentem el hozzá. Pedig Margit még sokat mesélhetett volna...

A beszélgetésekből készült interjú a Színház című folyóiratban jelent meg 1999. augusztusától-októberéig. Köszönet a lapnak, hogy hozzájárult archívumuk felhasználásához. Az interjút a Színház-ban megjelent három részletben közöljük. [,,,]


A Magyar Rádió 2001-ben hangjátékot készített Margit könyve és az interjú felhasználásával.

Forrás: szinigazdasag.hu

 

3573   Búbánat • előzmény3572 2018-04-21 20:22:33

Az előbbi, háromrészes cikknek a  folytatásai  az alábbi linkekről érhetőek el:

FŐVÁROSI OPERETT SZÍNHÁZ 1949 - 1956 

BESZÉLGETÉS GÁSPÁR MARGITTAL - VIRÁGKOR TÖVISEKKEL II.

SZÍNHÁZ folyóírat, 1999.  szeptember - a 39-43. oldalon

BESZÉLGETÉS GÁSPÁR MARGITTAL - VIRÁGKOR TÖVISEKKEL III.

SZÍNHÁZ folyóírat, 1999.  október - a 48-50. oldalon

3572   Búbánat 2018-04-21 19:01:36

F Ő V Á R O S I O P E R E T T S Z Í N H Á Z 1 9 4 9 - 1 9 5 6 BESZÉLGETÉS GÁSPÁR MARGITTAL "VIRÁGKOR TÖVISEKKEL"

[...] "Itt volt például a Mezei Mária-ügy. Ugye tudja, milyen módon került hozzánk... Szóval utána az történt, hogy a Szabad szélnek az egyik főszerepét osztottuk rá. Amolyan félig-meddig comic beauty-szerepet, egy szép komikát; utóbb Apáthi felesége, az isteni Sennyei Vera remekül játszotta el, nagyon nagy sikert aratott benne. A nem tudom hányadik próba után bejött hozzám a Mezei, és azt mondta, ne haragudjak rá, ő nagyon szeret engem, és nagyon bízott bennem, de most lehetősége van rá, hogy Pécsre menjen, azzal csalogatják, hogy a Karenina Annát játszhatja, és hát ő ennek nem tud ellenállni, és kér, hogy engedjem ki a darabból. Mondtam, hogy nézd, ez nagyon nehéz lesz, hogy most egy szovjet darabból kiengedjelek, de hát én annak idején megmondtam neked, hogy szocialista megőrzésre veszlek át, és amint visszatérhetsz a prózára, elengedlek. Menj csak, majd én tartom a hátam. Lett is egy kis botrány, de aztán elsimult. Csakhogy aztán Pécsett sokkal nagyobb botránya lett, egy mesterségesen szított botrány, amibe most nem akarok belemenni, amiatt, hogy kiment bányászokhoz szavalni, és József Attilától a Három királyokat szavalta. A színházon belülről jelentették fel, hogy klerikális propagandát űz. Ekkor a drága, agyafúrt színigazgató, Szendrő József azt mondta, nézd, nem tudlak tovább megvédeni, felbontom a szerződésed, menj vissza Pestre. Mari visszajött, mi pedig ismét szerződtettük, nem törődve a botránnyal; de sajnos éppen nem volt számára más szerep, mint az a rossz, negatív figura az Aranycsillagban, amivel nem lophatta be magát a káderek szívébe. Akkor aztán újra elment, ide-oda, ismerjük a históriát, amikor a Vidám Színpadon szavalta a Bujdosó lányt.4 Ezt először örömmel fogadták, de aztán onnan is kitétették, azzal, hogy ez egy ellenséges, nacionalista izé, szóval amit ilyenkor mondogattak, és Mari nem is tudom meddig szerződés nélkül volt. Es akkor írt nekem egy mélységesen megrendítő levelet, az volt benne, hogy ő ebbe bele fog halni, ő nem tud színház nélkül élni, segítsek rajta. A következő minisztériumi értekezleten szóba hoztam az ügyet; megmondtam: botránya a színházi életnek, hogy egy ilyen kvalitású művész, mint a Mezei, szerződés nélkül legyen. Mire - igen, sajnos ki kell mondanom - Major azt felelte, hogy a Mezei már nem művészi kérdés, hanem csak ÁVO-kérdés. Szó szerint ezt mondta. Ekkor én bejelentettem, hogy mi pedig szerződtetjük. Hogyhogy? Hát úgy, hogy a társulat garanciát vállal érte. És ezt nyugodtan kijelenthettem, mert meg voltam róla győződve, hogy a társulat ezt meg is teszi. Utána összehívtam a társulati ülést, és elmondtam, hogy ez és ez történt, Mezei Mária szerződés nélkül van, mert valamit rossz néven vettek tőle, és én azt ígértem, hogy a társulat garanciát vállal érte. Szavazást kértem - egyhangúan megszavazták. Mari zokogva felállt, és köszönetet mondott a társulatnak. Ettől kezdve óriási sikerei voltak nálunk; a Párizsi vendéget, ami több-százas szériát ért meg, egyenesen neki írattam. És borzasztóan szerettük. Aztán át-szerződött a Madáchba, és én akkor is azt mondtam neki, hogy szocialista megőrzésre voltál itt, ha a próza hív, menj csak, elengedlek. Hát ezt csak azért meséltem el, hogy jellemezzem a társulatot.” [...] 

Műsorajánló
Mai ajánlat:
11:30 : Budapest
Müpa, Üvegterem

Koros-Fekete Fanni Pálma (hegedű)
Bálint Péter (zongora)
moderátor: Fülei Balázs
"Hangulat Junior - A szerelem hangjai"
BRAHMS: A-dúr szonáta hegedűre és zongorára, Op.100

19:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia, Kamaraterem

Milica Stojadinović (szoprán)
Maja Grujić (zongora)
"Spanyol dalest"

19:00 : Budapest
Erkel Színház

Turning Point - Klasszikus balettgála

19:30 : Budapest
Festetics Palota, Tükörterem

Új Harmónia Fúvósegyüttes
ROSSINI: A sevillai borbély –Nyitány
DRUSCHETZKY: Esz-Dúr Oktett
FARKAS FERENC: Contrafacta Hungarica
MOZART: c-moll Szerenád Kv. 388.

19:45 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Budapesti Fesztiválzenekar
Cantemus Vegyeskar (karigazgató: Szabó Soma)
Vezényel: Fischer Iván
STRAVINSKY: Négy norvég kép
STRAVINSKY: Scherzo à la russe
STRAVINSKY: Tangó
STRAVINSKY: Zsoltárszimfónia
STRAVINSKY: Tavaszi áldozat
A mai nap
született:
1743 • Luigi Boccherini, zeneszerző († 1805)
1926 • Kurtág György, zeneszerző
1971 • Gil Shaham, hegedűs
elhunyt:
1973 • Szigeti József, hegedűs (sz. 1892)
1975 • Luigi Dallapiccola, zeneszerző (sz. 1904)