vissza a cimoldalra
2018-09-20
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4057)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61041)
Haladjunk tovább... (214)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2283)
Társművészetek (1268)
Momus társalgó (6348)
Milyen zenét hallgatsz most? (24997)
Kedvenc előadók (2821)
Kedvenc művek (143)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11288)
A csapos közbeszól (95)

Opernglas, avagy operai távcső... (20137)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1479)
Operett, mint színpadi műfaj (3700)
Franz Schmidt (3181)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2888)
Pantheon (2260)
Kimernya? (2746)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (1061)
Balett-, és Táncművészet (5549)
Lisztről emelkedetten (917)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (774)
Simándy József - az örök tenor (550)
A nap képe (2093)
Élő közvetítések (7395)
Jonas Kaufmann (2273)
Help me! (1091)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

3488   Búbánat • előzmény3407 2018-02-13 17:35:06

Kékszakáll - olvasópróba

Kékszakáll: Boncsér Gergely/Vadász Zsolt

Boulotte: Bordás Barbara/Lusine Sahakyan

Popolani, Kékszakáll személyi titkára: Peller Károly/Erdős Attila

Bobéche, szenátor: Szacsvay László/Csuha Lajos

Clémentine, a felesége: Kállay Bori/Kalocsai Zsuzsa

Oscar, a szenátor főtanácsadója: Kendi Ludovik/Langer Soma

Saphir: Dolhai Attila/Veréb Tamás

Fleurette: Bojtos Luca/Kardffy Aisha

Alvarez: Horváth Dániel/Imre Roland

Kékszakáll feleségei

 

Közreműködik: a színház ÉNEK- és ZENEKARA, valamint BALETTKARA

 Zenei vezető: Dinyés Dániel

Karigazgató: Drucker Péter/Szabó Mónika

 

Koreográfus-asszisztens: Németh Zsuzsi

 Rendezőasszisztens: Tucker András

Világításterv: Bányai Tamás

Játékmester: Angyal Márta

Díszlettervező: Balázs Juli

Jelmeztervező: Pattantyus Dóra

Zenei munkatársak: Axmann Péter, Mihalics János, Déri Judit, Szekeres László, Puskás Dóra, Barta Gábor, Mazalin Wanda

Koreográfus: Kulcsár Noémi

Rendező: Székely Kriszta

A feleségeit sorra fogyasztó Kékszakáll története ismerős lehet a nézők számára. Jacques Offenbach életörömöt sugárzó, zeneileg is sziporkázó operettje komédiává alakítja a véres legendát, szerelmi és politikai intrikákkal dúsítva az egyébként is akciódús cselekményt. Az Operettszínház új bemutatója leporolja a romantikus történetet, és egy mai néző számára is ismerős közegbe, a vállalati szférába helyezi. Kékszakáll vezérigazgató és Bobeche szenátor a hierarchia csúcsán, teljhatalommal rendelkeznek beosztottaik élete felett, egészen addig, amíg Boulotte, egy szókimondó takarítónő kézbe nem veszi a dolgokat. A furcsa szerelmi viszonyokról és hatalomvágyról szóló előadást, a Katona József Színház fiatal rendezője, a Színikritikusok Díjával is jutalmazott Székely Kriszta állítja színpadra, aki korábban a Kreatív kapcsolatok című kamaraoperát rendezte a Kálmán Imre Teátrumban.

3407   Búbánat 2017-12-14 11:12:28

Kékszakáll - hamarosan az Operettben!

Operettszínhaz.hu, 2017-12-12

2018. február 23-án mutatjuk be Jacques Offenbach Kékszakáll című operettjét Székely Kriszta rendezésében, aki korábban a Kreatív kapcsolatok című kortárs opera színrevitelével mutatkozott be a Kálmán Imre Teátrumban.

A népszerű francia szerző műveit ritkán játsszák magyar színpadokon. Az Operettszínház most arra vállalkozik, hogy bebizonyítsa, Offenbach itt és most is élvezhető és szerethető. Ehhez kitűnő alapanyagként szolgál az eredeti mű, melyet Szabó-Székely Ármin dolgozott át Lőrinczy Attila és Székely Krisztasegítségével, közel hozva a történetet a 21. századi nézőkhöz. Ezt segítik Máthé Zsoltsziporkázó, humoros dalszövegei. A véres legenda Offenbach keze alatt komédiává alakult, de a pezsgő és friss humorú darab mélyén Székely Kriszta rendezése arra is keresi a választ, hogy mit jelenthet ma ez a furcsa szerelmi viszonyokról és hatalomvágyról szóló történet.

December 11-én elkezdődött a Kékszakáll próbafolyamata az Operettszínházban. A sajtónyilvános olvasópróbán Lőrinczy György főigazgató arról a különleges pillanatról beszélt, melynek most részese lehet a társulat, mert "francia operettet, különösen Offenbachot bemutatni, nagy kihívást jelent, de úgy gondoljuk, a Budapesti Operettszínháznak kötelessége az elődökkel és az "operett nagypapájával" is foglalkozni. Ráadásul azzal fokozzuk az izgalmakat, hogy mindezt egy szinte teljesen új alkotói gárda állítja nagyszínpadra". Az új csapattól új szellemiséget és új látásmódot várnak, ugyanakkor azt is szem előtt kell tartaniuk, hogy olyan újításokat valósítsanak meg és olyan színpadi világot hozzanak létre, ami a teátrum régi nézőinek is elnyeri tetszését, de közben egy olyan közönségréteget is behozzanak a színházba, amelyik korábban nem vagy csak elvétve fordult meg az Operettszínházban - mondta a főigazgató, aki arra is emlékeztetett, hogy a humor, a groteszk, de még az abszurd sem áll távol az operett műfajtól épp úgy, ahogy a napi társadalmi történetekre való reflektálás. "Ezt mind használhatjuk ebben az előadásban. De azt azért hozzáteszem, hogy a zenei anyag rendkívül igényes és ígéretes, ami várva várt kihívás a színház művészeinek."

A Kékszakáll rendezője, a Katona József Színház fiatal rendezője, Székely Krisztaszámos szakmai elismerést kapott az idei évben. Nóra című rendezése bizonyult a legjobbnak a Pécsi Országos Színházi Találkozón, A kaukázusi Krétakörért pedig a színikritikusok díjazták, ő lett az évad legjobb rendezője és egyben legígéretesebb pályakezdője. Székely Kriszta egyébként tagja lett az Operettszínház nemrég életre hívott művészeti tanácsának, aminek feladata, hogy a főigazgató munkáját segítse. 

"Krisztáról kevesen tudják, hogy elvégezte a Balettintézetet, de azt talán még kevesebben, hogy az első színpadra lépése, még gyerekszereplőként az Erkel Színházban volt, és épp egy Offenbachban, az Orfeusz az Alvilágban című előadásban" - konferálta fel a rendezőt Lőrinczy György.  "Bárányként" - tette hozzá nevetve a rendező. 

Székely Kriszta először egy személyes történetet osztott meg a jelenlévőkkel. Miszerint az Színművészeti Egyetem utolsó évében osztályfőnöke, Székely Gábor azt a kérdést tette fel növendékeinek, mik azok a darabok, amiket pályájukon mindenképp szeretnének majd megrendezni. Természetesen, ahogy az várható volt, a legnagyobb címek hangzottak el: Hamlet, Szentivánéji álom, az összes Csehov. Amikor rá került a sor, ő is elsorolta ezeket, majd hozzátette, hogy szeretne egyszer egy nagyoperettet rendezni az Operettszínházban. "Teljesen komolyan gondoltam, de nem tudom, bárki is komolyan vette-e rajtam kívül. Nagyon izgalmasnak tartom ugyanis azt a kihívást, amit főigazgató úr is említett, hogy egy ennyire nagy múltú, ilyen sok tradícióval rendelkező műfajt hogyan lehet úgy felfrissíteni és megújítani, hogy azt a klasszikus közönségréteget, amelyik az operett szerelmese, ne elidegenítse, hanem épp ellenkezőleg, emelje a színházi élményét. Egy álmom válik most valóra."      

Székely Kriszta ezt követően arról beszélt, hogy Kékszakáll legendája épp olyan alapmese, mint a Hamupipőke, vagy Csipkerózsika. Egy gazdag, de kevéssé vonzó férfi története, aki a feleségeit válogatott módszerrel teszi el láb alól. A sztorinak számtalan irodalmi, zenei és filmes feldolgozása született, még a DC Comics (a világ egyik legnagyobb képregény kiadója) is csinált belőle rajzfilmet. De talán a leghíresebb verziója Bartók Béla egyfelvonásos operája, ami - a rendező szerint - egy szimbolista mélyanalízise annak a problémakörnek, amit a mű felvet. "Itt nem erről van szó. Attól végtelenül szórakoztató és ugyanakkor velőt rázó is ez a változat, mert az önmaguk és a nagyhatalom bűvöletében élő férfiakat leemeli a magasról és testközelbe hozza az egyszerű ember leleményességét kihasználva. Ezáltal nem egy felsőbbrendű ügy jelenik meg, hanem egy hozzánk közel lévő történet" - hangsúlyozta a rendező. Ezt a gondolatot ő és alkotótársai azzal segítették még inkább, hogy az eredetileg egy királyságban, lovagok és parasztok között játszódó darabot átemelték egy más közegbe, a mai nézőkhöz közelebb álló korba, az '50-es évek nagyvállalati miliőjébe. "Pimasz vezérigazgatók és igyekvő titkárnők közegébe" - ahogy Székely Kriszta fogalmaz. "Azért gondoltam izgalmasnak ezt az időszakot, mert azt érzem, hogy ez az emancipáció előtti kor, az '50-es, '60-as évek kicsit Amerikára hajazó világa majdnem teljes egészében leképezi azt a viszonyrendszert, ami az alapműben megjelenik. A mi álruhás hercegünk pizza futárként, a későbbi szenátor lánya aktatologatóként indítja a történetet." 

Az előadás zenei vezetője Dinyés Dániel, az Operettszínház első karmestere, aki több hónapot töltött azzal, hogy valamennyi ma hozzáférhető Offenbach színpadi művet, szám szerint 69-et, végignézett és áttanulmányozott. "Meg kell mondanom nektek, hihetetlenül szórakoztató. Picit olyan, mint egy anekdotázó nagypapa. Egyik viccből a másikba esik. Gondoltam, jól jön majd, ha Kriszta azt mondja, ez vagy az a szám nem tetszik neki, mutassak egy másikat. És így is lett. Úgy, hogy, ha kell valakinek egy Offenbach dal, csak szóljon!" - magyarázta Dinyés Dániel, majd röviden bemutatta a szerzőt. Megtudtuk, hogy Offenbach származását tekintve egyáltalán nem francia és nem is így hívták. Kölnben született Jakob Eberst néven, a nagyapja kántor volt és ő csodagyerekként már 9 évesen csellózott. A párizsi konzervatóriumba nem vették fel, így mulatókban kezdett zenélni. Ekkoriban kezdett komponálni, elsősorban komoly témákat karikírozott ki. Közben elindult színházi karrierje is, kezdetben csellista, később karmester, majd színházigazgató lett. Dalai, melyek egytől egyik politikai jellegűek voltak, rendkívül népszerűek voltak a párizsi szalonokban. A "Champs Élysées Mozartja"-nak nevezték (bár akkor ezt nem feltétlenül pozitív jelzőnek szánták.) Beethoven és Schubert kortársa, egyik nagy patrónusa Berlioz volt. Színpadi művei az opera vígjátéki vonalát vitték tovább, neki köszönhető az "operett" (= kis opera) elnevezés is.

A Kékszakállról szólva Dinyés Dániel kiemelte, hogy a zene nagyon pezsgő és friss, valamint borzasztóan szöveg központú. "Mivel nem igazán kedveli a lassú tempót, minden szám gyors, a szövegeket szinte hadarni kell. Természetesen nagyon nagy nóták és dallamok vannak benne, de nem feltétlenül az a fülbemászó, állandóan dúdolható muzsika. Van valami rendkívül vagányság benne, és egy állandó pezsgés attól, hogy soha nem engedi leülni a zenét. Az egészet akkor csináljuk jól, ha a kicsit Monty Pythonra hajazó humorát megpróbáljuk megfogni a zenében is." 

A Kékszakáll szereposztása igazi meglepetéseket tartogat. Vendégként érkezik a Katona József Színház Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Jászai Mari-díjas művésze, Szacsvay László, aki Bobéche szenátort alakítja majd. "Az a tapasztalatunk, hogy amikor egy-egy ilyen nagy formátumú színész lép fel nálunk, mint korábban Udvaros Dorottya vagy Jordán Tamás, akik alapvetően a prózai színház felől érkeznek, nagyon inspirálóan hatnak a társulatra és ők is jól érzik itt magukat" - kommentált Lőrinczy György. Mellette Csuha Lajos látható majd ebben a szerepben.  

Egy újfajta együttműködés is körvonalazódik a teátrum és a Zeneakadémia között, az előadásban az egyetem jelenlegi hallgatói közül többen is komoly szerepekben mutatkozhatnak be. Bojtos Luca Fleurette-ként debütál, váltótársa a társulat fiatal tehetsége Kardffy Aisha, Erdős Attila Kékszakáll személyi titkáraként lép színpadra, ő a színház vezető szólistáját, Peller Károlyt váltja majd, míg Lusine Sahakyan Boulotte, a takarító lány figurájába bújik be. Az első szereposztásban az Operettszínház sikeres primadonnája, Bordás Barbara alakítja Boulotte-t, aki a darab igazi motorja, ő az, aki megleckézteti az összes férfit és a feje tetejére állítja a történetet. Kékszakállt a színház két vezető klasszikus tenorja Boncsér Gergely és Vadász Zsolt jeleníti meg. Oscar, a szenátor főtanácsadója Kendi Ludovik és Langer Soma, Clémentine, a szenátor felesége az operett műfaj két igazi nagyasszonya, Kállay Bori és Kalocsai Zsuzsa lesz. Saphirként a teátrum két nagy kedvence Dolhai Attila és Veréb Tamás mutatkozik be, akinek egyébként ez az első operett szerepe, de nem áll messze tőle a műfaj, hiszen klasszikus énekszakon kapott diplomát néhány éve.

Első ízben dolgozik az Operettszínházban Kulcsár Noémi koreográfus, a Táncművészeti Egyetem tanszékvezetője valamint Balázs Juli díszlettervező, aki Bodó Viktor állandó alkotótársa és elsősorban külföldön tevékenykedik és a dalszövegeket jegyző Máthé Zsolt, aki az Örkény István Színház társulatának színművésze, de több ízben írt már dalszövegeket színházi előadásokhoz. A jelmeztervező Pattantyus Dóra, aki a Kreatív kapcsolatokban is Székely Kriszta munkatársa volt. A világításért Bányai Tamás felel. Karigazgató Szabó MónikaDinyés Dániel mellett a másik karmester Silló István.  

Műsorajánló
Mai ajánlat:
16:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Dávida Tamás (trombita)
Nagao Haruka (hegedű), Csikota Gergely, Király Tibor, Kirsch Bence, Kresz Richárd, Nagy Csaba, Seidl Dénes (trombita), Thiago Bertoldi (zongora)
A hallgató barátaiból alakult zenekar
"Dávida Tamás trombita DLA doktori zárókoncertje"
VIVALDI: B-dúr kettősverseny, RV 548
ENESCU: Legenda
HORVÁTH BALÁZS: Escalator
BOZAY ATTILA: Concertino
ERIC EWAZEN: Fantázia hét trombitára

16:00 : Budapest
Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templom

Orgonahangverseny

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Óbudai Danubia Zenekar
Vezényel: Hámori Máté
LUTOSŁAWSKI: Concerto zenekarra
BARTÓK: Concerto zenekarra, BB 123
19:30 : Székesfehérvár
Ciszterci templom

Szili Gabriella, Alexander Schneider, Megyesi Zoltán, Najbauer Lóránt (ének)
Kodály Zoltán Kórusiskola Exsultate Fiúvegyeskara (karnagy: Tóth Márton)
Alba Regia Szimfonikus Zenekar
Vezényel: Dinyés Soma
JOHANN SCHELLE: Erkenne deine Missetat – kantáta
JAN DISMAS ZELENKA: Barbara dira effera - alt szólókantáta ZWV 164
HÄNDEL: F-dúr Concerto grosso Op. 6 No. 2
J.S. BACH: Herr, gehe nicht ins Gericht – kantáta BWV 105
A mai nap
elhunyt:
1908 • Pablo de Sarasate, hegedűs, zeneszerző (sz. 1844)
1957 • Jean Sibelius, zeneszerző (sz. 1865)