vissza a cimoldalra
2018-12-12
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61399)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4125)
Társművészetek (1283)
Haladjunk tovább... (216)
Kedvenc előadók (2825)
Milyen zenét hallgatsz most? (25007)
Momus társalgó (6349)
Kedvenc felvételek (149)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2283)
Kedvenc művek (143)

Olvasói levelek (11296)
A csapos közbeszól (95)

Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3023)
Erkel Színház (9492)
Karmesterekről, karmesterségről-"úgy általában" (635)
Polgár László (267)
Abbado – az ember (153)
Franz Schubert (309)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1544)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (1190)
Franz Schmidt (3241)
Magyar Rádió operafelvételei és operaközvetítések – magyar előadóművészekkel (962)
Erkel Ferenc (1053)
Haspók (1258)
Élő közvetítések (7595)
A díjakról általában (1045)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (803)
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (2635)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

3486   zenebaratmonika • előzmény3484 2018-02-13 17:25:07

2018. március 17-én a Komische Oper Berlin is repertoárra tűzi Offenbach Kékszakállját, majd érdemes lesz a két előadást összehasonlítani:

https://www.komische-oper-berlin.de/programm/spielplan/blaubart/558/

3484   Búbánat • előzmény3478 2018-02-13 16:42:21

Peller Anna és Kocsis Dénes énekel a Kékszakáll című Offenbach darabból előzetest /részlet/

A Budapesti Operettszínház 2017/18 évadjában Offenbach: Kékszakáll című darabját is műsorra tűzik. A sajtótájékoztató a Kálmán Imre Teátrumban volt 2017.05.03-án, a színpadon Peller Anna és Kocsis Dénes énekelt. A felvételen a dal egy részlete látható.

Ugyanez a Szenvedély-duett velük Tatán - 2017 június 9.

3478   Búbánat • előzmény3477 2018-02-11 20:32:52

Más érdekel egy férfi, mint egy női rendezőt

Fidelio.hu

CSABAI MÁTÉ, 2018.02.07. 08:36

Február 23-án mutatja be a Budapesti Operettszínház Jacques Offenbach Kékszakáll című művét. A darab rendezője, Székely Kriszta az ötvenes évek tengerentúli vállalati kultúrájába helyezi a hírhedt feleséggyilkost.

- Kékszakáll egy archetipikus figura. A története a legtöbb feldolgozásban tragikus, Offenbachnál viszont franciásan tekereg. Téged mi érdekel a sztoriban?

- Úgy tudom, hogy ez a legendák szintjén élő férfitípus egy valós személyen alapszik, egy őrült veterán katonáén, aki meggyilkolta a feleségeit. A történet általában sötét – elég, ha Bartók operáját nézzük –, pedig a gondolat, hogy eltedd láb alól a feleségedet, szerettedet, egy hétköznapi, komolytalan módon, széles körben ismert érzet (nevet). Nagyon bírom Offenbach operettjében, hogy nem pszichoanalizál, hanem nevettet, kicsavar. Ez a groteszk, humoros megközelítés sokszor merészebben mutatja meg – és figurázza ki – Kékszakáll lelkének sötétségét.

- Támaszkodsz a műfaji hagyományokra?

- Egy erős rendezői koncepciót alkalmazunk: a darab elhagyja a királyi környezetet, és a női emancipáció előtti ötvenes évekbe kerül, olajos hajú, szivarozó férfiak közé.

- Azzal kezdtétek tehát a munkát, hogy leültetek, és átírtátok a szöveget. Miért volt erre szükség?

- Szabó-Székely Árminnal és Lőrinczy Attilával közösen készítettük a darab adaptációját. Ha nem közelítjük ezt a jelenséget a mai korhoz, a néző hátradőlhet és azt gondolhatja, hogy ez mind valamikor, valahol régen történt. Pedig itt olyan narcisztikus, hatalomtól ittas férfitípusok jelennek meg, akik – ha más formában is, de – a mai napig meghatározó szerepet játszanak a társadalomban.

- Ez a téma most igencsak pörög.

- Sok esetben a rendező hosszú ideig keres ilyen aktuálisan megszólaló művet, mi a darabot jóval a #metoo-időszak előtt választottuk. Bámulatos és ijesztő egyben, amikor a közélet hatványozottan belekerül egy rendezésbe, viszont ez csak jót tesz egy előadásnak. A közegnek és a közönségnek pedig az, hogy a színházon keresztül reagálhat egy jelenségre.

- Mennyire szoktál aktuális lenni? Számíthatunk naprakész kiszólásokra?

- Nem, az ilyen napi politikai bulvár szintű utalgatások felett nagyon gyorsan eljár az idő. Az eggyel nagyobb dimenzióra figyelek: inkább a közhangulatot igyekszem megragadni.

- Számít, hogy egy nő rendezi ezt az előadást?

- Mindenképpen. Ha csak a mesterségbeli részét nézem, szeretném azt gondolni, hogy nem, de minden rendező az őt ért eseményeken keresztül értelmezi a történeteket, más dolgok érnek egy férfit, mint egy nőt. A szövegkönyv átírásánál pedig megerősítettük a hősnőinket, hogy ne kallódjanak úgy el a férfiak világában. A csavar az, hogy kezükbe veszik a sorsukat, a férfiak pedig nem tudnak ezzel mit kezdeni.

- Kulcsár Noémi a darab koreográfusa. Egykori balettosként mennyire szólsz bele a munkájába, hogyan működtök együtt?

- Csináltam már koreográfiát Apáti Bencével, az Operaház számára A sárga herceg/nő-ben, amit nagyon élveztem, de megterhelő is volt. Tizennyolc-tizenkilenc évesen otthagytam a balettintézetet, már távolabb áll tőlem ez a világ. Viszont a rendező dolga az, hogy mindenbe beleszóljon (nevet). Noémivel hasonló megközelítésben dolgozunk. Mindkettőnk számára a játszó művészekből kiindulva fejlődik ki a végeredmény. Igaz, hogy végül nekem kell átlátnom mindent és döntéseket hozni, de a közös munkánk igazi együttműködés.

- Eddig a Kálmán Imre Teátrumban rendeztél. Milyen lehetőségeket ad most a nagyszínpad?

- Egészen más jellegű a két tér. A kamaraszínpadon „közeliket” csinálunk, a szereplők rezzenéseivel is foglalkozik a rendező, a nagyszínpadon viszont hátrébb ül, sokkal inkább „totálokban”, képekben fogalmaz. A Kékszakáll egy kórus központú operett, az összes kép zeneileg is ezekre a nagy kórus számokra fut ki. Ettől is elképesztő erejű mozgalmas zene, amely egyenesen kívánja a tág teret, úgyhogy rendkívüli módon várom, hogy a nagyszínpadon legyünk már.

3477   Búbánat • előzmény3407 2018-02-05 10:13:07

Boncsér Gergely - Kékszakáll

Február 23-ától Kékszakáll a Budapesti Operettszínházban!

"Tudják, hogy kit neveztek kortársai a "Champs-Élysées Mozartjának"? És azt, hogy Veréb Tamás élete első operett szerepére készül? Na és azt, hogy ez a Kékszakáll nem "az" a Kékszakáll? Eláruljuk, mit érdemes tudni Offenbach kicsit sem vérfagyasztó, ám annál viccesebb operettjéről."

/Operettszinhaz.hu/

3407   Búbánat 2017-12-14 11:12:28

Kékszakáll - hamarosan az Operettben!

Operettszínhaz.hu, 2017-12-12

2018. február 23-án mutatjuk be Jacques Offenbach Kékszakáll című operettjét Székely Kriszta rendezésében, aki korábban a Kreatív kapcsolatok című kortárs opera színrevitelével mutatkozott be a Kálmán Imre Teátrumban.

A népszerű francia szerző műveit ritkán játsszák magyar színpadokon. Az Operettszínház most arra vállalkozik, hogy bebizonyítsa, Offenbach itt és most is élvezhető és szerethető. Ehhez kitűnő alapanyagként szolgál az eredeti mű, melyet Szabó-Székely Ármin dolgozott át Lőrinczy Attila és Székely Krisztasegítségével, közel hozva a történetet a 21. századi nézőkhöz. Ezt segítik Máthé Zsoltsziporkázó, humoros dalszövegei. A véres legenda Offenbach keze alatt komédiává alakult, de a pezsgő és friss humorú darab mélyén Székely Kriszta rendezése arra is keresi a választ, hogy mit jelenthet ma ez a furcsa szerelmi viszonyokról és hatalomvágyról szóló történet.

December 11-én elkezdődött a Kékszakáll próbafolyamata az Operettszínházban. A sajtónyilvános olvasópróbán Lőrinczy György főigazgató arról a különleges pillanatról beszélt, melynek most részese lehet a társulat, mert "francia operettet, különösen Offenbachot bemutatni, nagy kihívást jelent, de úgy gondoljuk, a Budapesti Operettszínháznak kötelessége az elődökkel és az "operett nagypapájával" is foglalkozni. Ráadásul azzal fokozzuk az izgalmakat, hogy mindezt egy szinte teljesen új alkotói gárda állítja nagyszínpadra". Az új csapattól új szellemiséget és új látásmódot várnak, ugyanakkor azt is szem előtt kell tartaniuk, hogy olyan újításokat valósítsanak meg és olyan színpadi világot hozzanak létre, ami a teátrum régi nézőinek is elnyeri tetszését, de közben egy olyan közönségréteget is behozzanak a színházba, amelyik korábban nem vagy csak elvétve fordult meg az Operettszínházban - mondta a főigazgató, aki arra is emlékeztetett, hogy a humor, a groteszk, de még az abszurd sem áll távol az operett műfajtól épp úgy, ahogy a napi társadalmi történetekre való reflektálás. "Ezt mind használhatjuk ebben az előadásban. De azt azért hozzáteszem, hogy a zenei anyag rendkívül igényes és ígéretes, ami várva várt kihívás a színház művészeinek."

A Kékszakáll rendezője, a Katona József Színház fiatal rendezője, Székely Krisztaszámos szakmai elismerést kapott az idei évben. Nóra című rendezése bizonyult a legjobbnak a Pécsi Országos Színházi Találkozón, A kaukázusi Krétakörért pedig a színikritikusok díjazták, ő lett az évad legjobb rendezője és egyben legígéretesebb pályakezdője. Székely Kriszta egyébként tagja lett az Operettszínház nemrég életre hívott művészeti tanácsának, aminek feladata, hogy a főigazgató munkáját segítse. 

"Krisztáról kevesen tudják, hogy elvégezte a Balettintézetet, de azt talán még kevesebben, hogy az első színpadra lépése, még gyerekszereplőként az Erkel Színházban volt, és épp egy Offenbachban, az Orfeusz az Alvilágban című előadásban" - konferálta fel a rendezőt Lőrinczy György.  "Bárányként" - tette hozzá nevetve a rendező. 

Székely Kriszta először egy személyes történetet osztott meg a jelenlévőkkel. Miszerint az Színművészeti Egyetem utolsó évében osztályfőnöke, Székely Gábor azt a kérdést tette fel növendékeinek, mik azok a darabok, amiket pályájukon mindenképp szeretnének majd megrendezni. Természetesen, ahogy az várható volt, a legnagyobb címek hangzottak el: Hamlet, Szentivánéji álom, az összes Csehov. Amikor rá került a sor, ő is elsorolta ezeket, majd hozzátette, hogy szeretne egyszer egy nagyoperettet rendezni az Operettszínházban. "Teljesen komolyan gondoltam, de nem tudom, bárki is komolyan vette-e rajtam kívül. Nagyon izgalmasnak tartom ugyanis azt a kihívást, amit főigazgató úr is említett, hogy egy ennyire nagy múltú, ilyen sok tradícióval rendelkező műfajt hogyan lehet úgy felfrissíteni és megújítani, hogy azt a klasszikus közönségréteget, amelyik az operett szerelmese, ne elidegenítse, hanem épp ellenkezőleg, emelje a színházi élményét. Egy álmom válik most valóra."      

Székely Kriszta ezt követően arról beszélt, hogy Kékszakáll legendája épp olyan alapmese, mint a Hamupipőke, vagy Csipkerózsika. Egy gazdag, de kevéssé vonzó férfi története, aki a feleségeit válogatott módszerrel teszi el láb alól. A sztorinak számtalan irodalmi, zenei és filmes feldolgozása született, még a DC Comics (a világ egyik legnagyobb képregény kiadója) is csinált belőle rajzfilmet. De talán a leghíresebb verziója Bartók Béla egyfelvonásos operája, ami - a rendező szerint - egy szimbolista mélyanalízise annak a problémakörnek, amit a mű felvet. "Itt nem erről van szó. Attól végtelenül szórakoztató és ugyanakkor velőt rázó is ez a változat, mert az önmaguk és a nagyhatalom bűvöletében élő férfiakat leemeli a magasról és testközelbe hozza az egyszerű ember leleményességét kihasználva. Ezáltal nem egy felsőbbrendű ügy jelenik meg, hanem egy hozzánk közel lévő történet" - hangsúlyozta a rendező. Ezt a gondolatot ő és alkotótársai azzal segítették még inkább, hogy az eredetileg egy királyságban, lovagok és parasztok között játszódó darabot átemelték egy más közegbe, a mai nézőkhöz közelebb álló korba, az '50-es évek nagyvállalati miliőjébe. "Pimasz vezérigazgatók és igyekvő titkárnők közegébe" - ahogy Székely Kriszta fogalmaz. "Azért gondoltam izgalmasnak ezt az időszakot, mert azt érzem, hogy ez az emancipáció előtti kor, az '50-es, '60-as évek kicsit Amerikára hajazó világa majdnem teljes egészében leképezi azt a viszonyrendszert, ami az alapműben megjelenik. A mi álruhás hercegünk pizza futárként, a későbbi szenátor lánya aktatologatóként indítja a történetet." 

Az előadás zenei vezetője Dinyés Dániel, az Operettszínház első karmestere, aki több hónapot töltött azzal, hogy valamennyi ma hozzáférhető Offenbach színpadi művet, szám szerint 69-et, végignézett és áttanulmányozott. "Meg kell mondanom nektek, hihetetlenül szórakoztató. Picit olyan, mint egy anekdotázó nagypapa. Egyik viccből a másikba esik. Gondoltam, jól jön majd, ha Kriszta azt mondja, ez vagy az a szám nem tetszik neki, mutassak egy másikat. És így is lett. Úgy, hogy, ha kell valakinek egy Offenbach dal, csak szóljon!" - magyarázta Dinyés Dániel, majd röviden bemutatta a szerzőt. Megtudtuk, hogy Offenbach származását tekintve egyáltalán nem francia és nem is így hívták. Kölnben született Jakob Eberst néven, a nagyapja kántor volt és ő csodagyerekként már 9 évesen csellózott. A párizsi konzervatóriumba nem vették fel, így mulatókban kezdett zenélni. Ekkoriban kezdett komponálni, elsősorban komoly témákat karikírozott ki. Közben elindult színházi karrierje is, kezdetben csellista, később karmester, majd színházigazgató lett. Dalai, melyek egytől egyik politikai jellegűek voltak, rendkívül népszerűek voltak a párizsi szalonokban. A "Champs Élysées Mozartja"-nak nevezték (bár akkor ezt nem feltétlenül pozitív jelzőnek szánták.) Beethoven és Schubert kortársa, egyik nagy patrónusa Berlioz volt. Színpadi művei az opera vígjátéki vonalát vitték tovább, neki köszönhető az "operett" (= kis opera) elnevezés is.

A Kékszakállról szólva Dinyés Dániel kiemelte, hogy a zene nagyon pezsgő és friss, valamint borzasztóan szöveg központú. "Mivel nem igazán kedveli a lassú tempót, minden szám gyors, a szövegeket szinte hadarni kell. Természetesen nagyon nagy nóták és dallamok vannak benne, de nem feltétlenül az a fülbemászó, állandóan dúdolható muzsika. Van valami rendkívül vagányság benne, és egy állandó pezsgés attól, hogy soha nem engedi leülni a zenét. Az egészet akkor csináljuk jól, ha a kicsit Monty Pythonra hajazó humorát megpróbáljuk megfogni a zenében is." 

A Kékszakáll szereposztása igazi meglepetéseket tartogat. Vendégként érkezik a Katona József Színház Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Jászai Mari-díjas művésze, Szacsvay László, aki Bobéche szenátort alakítja majd. "Az a tapasztalatunk, hogy amikor egy-egy ilyen nagy formátumú színész lép fel nálunk, mint korábban Udvaros Dorottya vagy Jordán Tamás, akik alapvetően a prózai színház felől érkeznek, nagyon inspirálóan hatnak a társulatra és ők is jól érzik itt magukat" - kommentált Lőrinczy György. Mellette Csuha Lajos látható majd ebben a szerepben.  

Egy újfajta együttműködés is körvonalazódik a teátrum és a Zeneakadémia között, az előadásban az egyetem jelenlegi hallgatói közül többen is komoly szerepekben mutatkozhatnak be. Bojtos Luca Fleurette-ként debütál, váltótársa a társulat fiatal tehetsége Kardffy Aisha, Erdős Attila Kékszakáll személyi titkáraként lép színpadra, ő a színház vezető szólistáját, Peller Károlyt váltja majd, míg Lusine Sahakyan Boulotte, a takarító lány figurájába bújik be. Az első szereposztásban az Operettszínház sikeres primadonnája, Bordás Barbara alakítja Boulotte-t, aki a darab igazi motorja, ő az, aki megleckézteti az összes férfit és a feje tetejére állítja a történetet. Kékszakállt a színház két vezető klasszikus tenorja Boncsér Gergely és Vadász Zsolt jeleníti meg. Oscar, a szenátor főtanácsadója Kendi Ludovik és Langer Soma, Clémentine, a szenátor felesége az operett műfaj két igazi nagyasszonya, Kállay Bori és Kalocsai Zsuzsa lesz. Saphirként a teátrum két nagy kedvence Dolhai Attila és Veréb Tamás mutatkozik be, akinek egyébként ez az első operett szerepe, de nem áll messze tőle a műfaj, hiszen klasszikus énekszakon kapott diplomát néhány éve.

Első ízben dolgozik az Operettszínházban Kulcsár Noémi koreográfus, a Táncművészeti Egyetem tanszékvezetője valamint Balázs Juli díszlettervező, aki Bodó Viktor állandó alkotótársa és elsősorban külföldön tevékenykedik és a dalszövegeket jegyző Máthé Zsolt, aki az Örkény István Színház társulatának színművésze, de több ízben írt már dalszövegeket színházi előadásokhoz. A jelmeztervező Pattantyus Dóra, aki a Kreatív kapcsolatokban is Székely Kriszta munkatársa volt. A világításért Bányai Tamás felel. Karigazgató Szabó MónikaDinyés Dániel mellett a másik karmester Silló István.  

Műsorajánló
Mai ajánlat:
18:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia, Kamaraterem

Rohmann Ditta (cselló), Mali Emese (harmónium)
Új Liszt Ferenc Kamarakórus
Vezényel: Nemes László Norbert
"Liszt és Kodály"
Az Új Liszt Ferenc Kamarakórus hangversenye
PALESTRINA: Miserere
ALLEGRI: Miserere mei, Deus
LISZT: Költői és vallásos harmóniák – 8. Miserere, d'après Palestrina
LISZT: 2. Elégia zongorára és csellóra
RUDI TAS: Miserere csellóra és vegyeskarra
RHEINBERGER: Miserere mei
KODÁLY: Szonatina csellóra és zongorára, op. 4
LISZT: O heilige Nacht!
KODÁLY: Adventi ének

18:00 : Budapest
Zeneakadémia, X. terem

Fülei Balázs tanítványai
Házimuzsika a Zeneakadémián

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Szabadi Vilmos (hegedű), Farkas Gábor (zongora)
Összkiadás élőben
Mozart variációk és szonáták zongorára és hegedűre/3
MOZART: 23. (D-dúr) hegedű-zongora szonáta, K. 306
MOZART: 24. (F-dúr) hegedű-zongora szonáta, K. 376
MOZART: 25. (F-dúr) hegedű-zongora szonáta, K. 377
MOZART: 26. (B-dúr) hegedű-zongora szonáta, K. 378

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Balog József (zongora)
Óbudai Danubia Zenekar
Vezényel: Káli Gábor
SZENTPÁLI ROLAND: La folia
SCHÖNBERG: Variációk zenekarra, op. 31
RACHMANINOV: Rapszódia egy Paganini-témára, op. 43
LUTOSŁAWSKI: Variációk egy Paganini-témára

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Monika Melcová (orgona)
a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola kórusai
Vezényel: Domány Rita, Sapszon Borbála, Tóth Márton
MARCHAND: Grand dialogue
BÁRDOS: Karácsonyi kírie
KOCSÁR MIKLÓS: Maria, fons aquae vivae
KODÁLY: Jézus és a gyermekek
NÓGRÁDI PÉTER: Betlehem, Betlehem
SAPSZON FERENC: Két karácsonyi ének: Mostan kinyílt, Születésén Istennek
KODÁLY: Ave Maria
J.S. BACH: E-dúr toccata, BWV 566
VIVALDI-BACH: D-dúr concerto, BWV 972
FAURÉ: Pavane (G. Piper orgonaátirata)
VIERNE: Westminsteri harangok, op. 54, No. 6
VERDONCK: Ave Maria
WILLCOCKS: He Smiles Within His Cradle
KODÁLY: 114. genfi zsoltár
MONIKA MELCOVÁ: Improvizáció
KODÁLY: Magyar mise - Gloria
A mai nap
született:
1896 • Ádám Jenő, zeneszerző, kóruskarnagy, zenepedagógus († 1982)
1947 • Pászthy Júlia, énekes
elhunyt:
1956 • Geyer Stefi, hegedűs (sz. 1881)
1963 • Rösler Endre, énekes (sz. 1904)